akutyamagazin. Crufts. Ára: 595 Ft LXXVII. évfolyam április

MAGYAR EBTENYÉSZTÔK ORSZÁGOS EGYESÜLETEINEK SZÖVETSÉGE KINOLÓGIAI FOLYÓIRATA

Ára: 595 Ft • LXXVII. évfolyam 2016. április • www.kennelclub.hu

Border Collie Crufts

Hisztériakeltés, ´´ hogy megszunik a törzskönyv! /akutyamagazin

KIÁ

ÉRT” I LÓ

„KUTYA

CA

L

A L IP S Á T I LÍ

Kedves kutyatenyésztôk, kutyabarátok! Meghívjuk Önöket a kétévente rendezendô tradícionális kutyakiállításunkra Pünkösd hétvégéjén, Szilvásváradra. Európa minden országából érkezô több ezer kutya mellett, a foxterrier, jack russell terrier és a parson russell terrier fajták Európa kiállításában is gyönyörködhetnek. Felszerelés vásár, kutyás és lovas programok!

SZILVÁSVÁRAD 2016. MÁJUS 14–16.

www.szilvasvaradcacib.hu

Kedves Sporttársaim!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az Országgyûlés 2016. március 17-én módosította a kinológiát szabályozó törvényt. Számunkra, kutyásoknak ez azt jelenti, hogy 180 nap múlva ismételten a hazai ebtörzskönyvezés és kinológia irányítása a MEOE Szövetség fajtagondozással megbízott szervezetei kezébe kerül. Óriási változás, hogy az újonnan elfogadott Alapszabályunk értelében megszûnik a nemkívánatos monopolhelyzet, és fajtánként van lehetôség – természetesen csak igény esetén – két fajtagondozó szervezet mûködésére is. Ez az életünket jelentôsen befolyásoló mai napi törvénymódosítás megérdemel egy kis történeti visszatekintést is. Közel két évtizede az akkori MEOE vezetésébôl különbözô okok miatt kikerült csoportosulás személyes kapcsolatait kihasználva „kierôszakolt” egy olyan rendeletet, amely a hazai és nemzetközi kinológia számára is egy idegen szabályozás és egyedülálló volt az FCI tagországok vonatkozásában. A gazdasági haszonállatok mintájára mûködô tenyésztôszervezeti rendszer ellen a MEOE mindenkori vezetése felemelte szavát, védve ezzel a méltán világhírû magyar kinológia tradicionális felépítését és elért eredményeit. Köszönet a korábbi idôszak elnökségeinek és elnökeiknek – néhai Purt Bélának és Nagy Istvánnak, akik eredményesen vették fel a harcot a „fajtaidegen” szabályozás ellen. Természetesen a közel két évtizedben voltak jelentôs mélypontok is ebben a „háborúban”, példaként kell említenem a MEOE-re kiszabott és behajtott 76 millió Ft-os állattenyésztési bírságot, amit mint társadalmi szervezet jóhiszemûen megrendezett, alapszabály szerinti tevékenységünkért, kutyakiállítás rendezéséért szenvedtünk el. Sorolhatnám a megaláztatások és megbélyegzések hosszú sorát, amit a több mint 100 éves társadalmi szervezet elszenvedett. Legjobb példa erre a minden idôk legjelentôsebb FCI Európa Kutyakiállításának megrendezése 2008. évben Budapesten, ami teljes állami „ellenszélben” és az ellehetetlenítés minden eszközének bevetése ellenére mégis nemzetközi sikerrel zárult. Az elmúlt három évben kialakult tenyésztôszervezeti rendszer egy pozitív rendeletmódosítás alapján már biztosította számunkra a nemzetközi kapcsolattartást és az FCI tagság fenntartását. Sajnálatos módon a legjobb indulatú együttmûködés ellenére is a hazai tenyésztési hatósággal a gazdasági haszonállatok mintájára tervezett ebtenyésztés nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket. Az elmúlt két évben a hazai kinológiában óriási erkölcsi, anyagi és szakmai visszaesés volt tapasztalható az ebfajták jelentôsebb részénél. Elveszítettük tömegbázisunk és ebtörzskönyvezésünk közel 50 %-át. Regisztráció szempontjából tenyésztôink, kutyásaink színe-java külföldön kereste a megoldást, külföldön törzskönyveztetett. Ezzel nemcsak szakmailag, hanem anyagilag is gyengítette szeretett hobbink hazai fejlôdését, sok esetben veszélyeztette létbiztonságát. Ezt a negatív folyamatot több esetben jeleztük a szakminisztérium számára, ahol is jó érzékkel, állattenyésztô szakemberekben partnert találva elindult az a folyamat, ami a mai napi törvénymódosításhoz vezetett. A hazai kutyás társadalom nevében köszönetemet fejezem ki a magyar kormány és a törvényalkotás azon tagjainak, akik meghallgatták segélykérésünket és a magyar kinológiát visszahelyezték arra a tradicionális magyar útra, ami több mint 100 év alatt mindig sikerre vezetett. Köszönöm azon tenyésztô szervezeteink vezetôinek, kollektívájának a kitartást és az elvégzett munkát, akik létszámában, minôségében megôrizték és több esetben elôre vitték a rájuk bízott fajtákat.

Tisztelt nemzeti fajtáinkat gondozó, nemesítő tenyésztőink! A kilenc magyar kutyafajta továbbra is állami felügyelet mellett és állami segítségnyújtással lesz tenyészthetô hazánkban. A kialakult tenyésztô szervezeti rendszer – ezen belül az elismert szervezetek szövetségünk tagjaként teszik dolgukat, a számunkra ismertetett tervek és elképzelések alapján olyan szakmai és anyagi segítségnyújtásban lesz fajtáinknak része, amit normál egyesületi keretek között nem tudnánk végrehajtani. Bízom benne, hogy nemzeti fajtáink fejlôdését nagyban elô fogja segíteni a genetikai és szaporodásbiológiai kutatások, vizsgálatok finanszírozási megsegítése.

Tisztelt Sporttársak! Kedves Barátaim! Elôttünk van egy fél év a felkészülés ideje arra a hatékony mûködési módra való átállásra, ami azt jelenti a MEOE Szövetség vezetôi számára, hogy mindenki részese kell, hogy legyen a MEOESZ keretein belül a hazai ebtenyésztésnek, a kutyás sportoknak, a tradicionális vidéki szervezetekben való hobbikutyás életnek. Biztosítom mindenki számára a szabad választási lehetôséget, hogy az általa tenyésztett fajta vonatkozásában saját döntése alapján válasszon fajtagondozó szervezetet. Óriási munka áll elôttünk, egy olyan rehabilitációs munka, mely az elmúlt két évtized kártételét hivatott rendbe tenni. Kérem ehhez minden igaz magyar kutyás segítségét, kitartását és támogatását.

Korózs András MEOE Szövetség Elnöke

3

Kedves Kutyabarát Olvasó! Elöntötte a Facebookot és az egész internetet, hogy Magyarországon megszûnik a törzskönyvezés. Bulvár hírnek, politikai indulatkeltésnek jó, de köze sincs a valósághoz. Nem szûnik meg a törzskönyvezés. Tüntettek az állatvédôk. Amirôl röviden mi is tudósítottunk. Miért is tüntettek? Hogy büntessék letöltendô börtönnel az állatkínzást. A dolog úgy áll, hogy a lehetôség ma is adva van, viszont a bíróság valamiért nem szereti használni ezt az eszközt. De biztos, hogy jó irányba haladunk, ha az elkövetôket szeretnénk büntetni a megelôzés helyett? Hogyan lehet megelôzni? Szocializációval, családi és iskolai neveléssel. Kezdjük otthon a saját családunkban, a saját gyerekeinkkel, barátainkkal, hozzátartozóinkkal.

Az elmúlt egy hónapban közel ezren lájkolták oldalunkat a Facebookon. Hálásak is vagyunk ezért, és igyekszünk egy-egy játékkal, elôfizetéssel is kimutatni, mennyire fontosak nekünk ezek a kedvelések. De, ezek nem önmagukért vannak, nem azért csináljuk a Facebook oldalunkat, hogy azt számolgassuk, hányan kattintatnak. Akkor miért? Kérdezhetnek Petró Esztertôl, a Póráz nélkül rovat szakértôjétôl. Vagy adhatnak tippet, mirôl tudósítsunk, sôt, saját kutyás élményeiket is megoszthatják kis közösségünkkel. Ha van arra igény, hogy szakemberek (állatorvos, kutyakiképzô, kutyakozmetikus, stb.) válaszoljanak ott, akkor megkeressük azokat a szakértôket, akik tudják a kérdéseikre a választ. Szerkesszük együtt a Facebook oldalunkat!

Sok sikert kívánunk ezen az úton! az a kutya szerkesztô bizottsága

A Magyar Ebtenyésztôk Országos Egyesületeinek Szövetsége (mint az FCI tagja) kinológiai folyóirata. 1116 Budapest, Tétényi út 128/b-130. Felelôs kiadó: Korózs András MEOESz elnök A lapot szerkesztôbizottság szerkeszti E-mail: [email protected] Címlapon: Border Collie és a Crufts BIS westie Fotó: BLUEWOLF és SEVENDOGS Hirdetés E-mail: [email protected] Grafika, tördelés: MOON Graphic Bt. Nyomás: Komáromi Nyomda Szlovákia 94584, Komárno, Dunai rkpt. 15. Felelôs vezetô: Meszlényi István HJSSN 0133-1787 ISSN: 0133-1787

4

2016. április • www.kennelclub.hu

• Észrevételeiteket, véleményeteket szeretettel várjuk: [email protected] • Szakmai hozzászólásaitokat, témajavaslataitokat az alábbi címre küldjétek: [email protected] • A hirdetéseket megújult feltételekkel és ajánlatokkal fogadjuk és kezeljük: [email protected]

Magyar Ebtenyésztôk Országos Egyesületeinek Szövetsége

ELÉRHETÔSÉGEK Titkárság és idegen nyelvû ügyintézés: (1) 208 23 07 Fax titkárság: (1) 208 23 06 Törzskönyvezési, kennelnév kiváltási és export törzskönyvezési kérdésekben kérem írjon e-mailt. Kiállítási információ: 06-70-616-3312 (csak kiállítási információ!) Titkárság/Champion ügyintézés: [email protected] Kennelnevek: [email protected] Kiállítási, rendezvényszervezési információ: [email protected] Bírói testületek, ICH ügyintézés: [email protected] Információs és Törzskönyvezési Osztályvezetô, export törzskönyvek: [email protected]

A MEOE Szövetség Központ ügyfélfogadása: Hétfô: 9.00 – 15.00 Kedd: 9.00 – 16.00 Szerda: 9.00 – 18.00 Csütörtök: Zárva Péntek: 9.00 – 14.00 Nyitvatartási idôn kívül NEM ÁLL MÓDUNKBAN ügyfeleket fogadni!

Terjeszti a Hírker Rt., az NH Rt. és magánterjesztôk. Elôfizethetô: a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletági Igazgatóságának kirendeltségein, a Központi Hírlapelôfizetési Irodában, 1089 Budapest, Orczy tér 1., Tel.: 06-40/56-56-56 (ingyenesen hívható zöld számon), E-mail: [email protected], vagy a postahivatalokban! Megrendelés nélkül érkezett kéziratokat és fotókat nem ôrzünk meg és nem küldünk vissza. Minden jog fenntartva. A nyomdai hibákért felelôsséget nem vállalunk! Tilos ezen kiadvány bármely részét sokszorosítani, információs rendszerben tárolni, vagy sugározni bármely formában vagy módon, a kiadóval történt elôzetes megállapodás nélkül. Tilos továbbá terjeszteni másféle összefüggésekben, borítással és tördeléssel, mint amilyen formában kiadásra került.

60 12 24 35

4 6 12 14 16 19 20 24

TARTALOM Köszöntô Angol és ausztrál pásztorkutyák Intelligencia a szôr alatt Mérhetô lenne a kutyák intelligenciája? Képzés és fajtacsoport hatása a kutyák problémamegoldó viselkedésére Bádogember lett az agilitys közönség kedvence A TEK kutyái Póráz nélkül

30 35 41 42 43 44 46 48

A magyar ebtenyésztés története Kuvasz szerelem, mindörökké Kiszáll az állam a törzskönyvezésbôl

MEOE Szövetség évértékelô közgyûlése Rövid tájékoztató a MEOE Szövetség Elnökségének ülésérôl Simogatni, vagy nem simogatni, ez itt a kérdés Kutyázzunk jól! Ha nem adtuk fel A falkavadászatok fénykora a dualizmus korában

50 52 54 56 58 60 63 64

Pécs – nemzetközi kiállítás Miért van szükség a vadászkutyákra? A drótszôrû magyar vizsla történeti áttekintése Bálnavadász Hunyor este a kormányszóvivôvel MEOESz FCI vadászkutya teljesítménybírói továbbképzés Crufts 2016 Na, most meg megint mit akarnak ezek az állatvédôk? Az egészséges öregedés vizsgálata

e-mail: [email protected] • 2016. április

5

FAJTAISMERTETÔ

ANGOL ÉS AUSZTRÁL PÁSZTORKUTYÁK Muzslai Ildikó: Bearded collie Csodás szôrzete könnyen eltereli a figyelmet munkakutya voltáról, pedig a bearded collie is jeleskedhet a terelô feladatokban. Kedves és intelligens fajta, alkalmazkodó készsége elsôrangú családi kedvencé teheti. A birkanyájak terelésérôl sokunknak elsôként az állatokat sajátos, osonó mozgásával irányító border collie jut eszünkbe, holott a bearded sem marad el fajtatársától. Ezt Muzslai Ildikó is megerôsíti, aki idestova harminc éve tenyészti e remek munkakutyát. Ildikó szerint a szakállas collie-k legalább ugyanolyan arányban felelnek meg a terelô munkában, mint a borderek, ám – érthetô módon – a gazdák kevesebbet hozzák helyzetbe a gyönyörû szôrzetû kutyáikat. A birkalegelôn töltött órák után megfürdetni, szagtalanítani, kifésülni és szárítani ôket, embert próbáló feladat. A bearded collie tulajdonosok ezért inkább más sportokat részesítenek elônyben, mint pld. az agility vagy a dog dancing. Tetszetôs külleme sokszor okozhatja vesztét még akkor is, ha pusztán családi kutyának szánják; a szôrtenger gondozására felkészülôk vállalják csak e fajta tartását. Ám a feladatok sora itt még nem ér véget: a bearded collie alapvetô igénye a szoros érzelmi kontaktus, ennek hiánya megviseli lelkét. Ahogy a fizikai aktivitás hiánya is. A border collieval el-

6

Ch.Double Scotch Black Rob Roy (Tenyésztô: Muzslai Ildikó, tulajdonos: Muzslai Ildikó és Gecsei Gabriella) Ch. 2x Világgyôztes Firstprizebears Cony Island (Tenyésztô: C.Hartman tulajdonos: Muzslai Ildikó és Gecsei Gabriella)

lentétben ugyanakkor a beardienek a megfelelô futtatás már elegendô lehet ahhoz, hogy otthonában nyugodtan viselkedjen, míg a border collienak az „agyát” is le kell fárasztani. Bár neve mást sejtet, a szakállas collie-t származási helye és foglalkoztatottsága helyezi csupán rokonságba a collie fajtával. A bearded-ek az elmúlt századokban a marhákat és a juhokat az elszórt tanyákról összegyûjtô marhakereskedôket segítették, hogy hosszú fáradtságos út során tereljék ôket a vásárokra. De a vasút elterjedésével megszûnt fô feladatuk, így fogyatkozott a fajta népes állománya.


Mrs. G.O.Willinsonnak köszönhetô, hogy ez a szakállas szépség a juhtenyésztés háttérbe szorulása és a legelôk golfpályává változtatása ellenére is köztünk van. Ô alapította meg a legendás Bothkennar kennelt, s indította el a bearded collie tenyésztését. Az azóta eltelt évek alatt meglepôen népszerû lett a fajta. Kedvessége, intelligenciája, alkalmazkodóképessége révén ideális kedvenc, családi és kísérôkutya lett. Ösztönösen aktív kutya. Gyorsasága és fordulékonysága miatt igen eredményes az agility sportban. Rendkívül élénk vérmérsékletû az idegesség és az agreszszivitás minden jele nélkül.

Szarvas Petra: Váratlan fordulatok

A terelés mentális és fizikai sport, ritkán adódnak egyforma helyzetek. Terelôkutya és a felvezetô kiegyensúlyozott összhangja kell a jó munkához: megfelelô pillanatban hozott döntések, pontos jelzések a kutyának, határozott mozdulatok és jó erônlét.

Meggi, hivatalos törzskönyvi nevén Camellia From Camilland’s, közismertebben Margit, vagy egyszerûen csak Margitka Szarvas Petra saját tenyésztésû border collie-ja. Az alapvetô engedelmességi és szocializációs foglalkozásokat már nyolchetes korától elkezdték, a tereléssel viszont megvárták az egy évet. Ez utóbbi azért szükséges, hogy egy fizikumában és mentálisan is kellôképpen beérett kutyát terheljenek a komolyabb kiképzéssel. A collie eredendôen imád terelni, célja, hogy gazdája kérését mindig teljesíthesse. Meggie és Petra közös munkája is gyors eredményt hozott, hiszen Margit már az elsô komolyabb edzések elôtt ismerkedhetett a juhokkal. Petra szülei évekkel ezelôtt tanyát vásároltak, így collie-juk közvetlen környezetükben bontakozhatott ki.

A hazai versenyek után külföld felé nyitott a páros, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában megrendezett versenyekrôl sora dobogós helyezettként tértek haza. A tavalyi Francia Nyílt Terelôkutya Bajnokságon az angolszász kutyafajtától megszokott gyûjtô terelés és a cudar, szeles idôjárás komoly kihívást jelentett a Meggit instruáló Petrának, ám a mezôny legfiatalabb versenyzôje bronzéremmel tértek haza. Az állatorvosnak tanuló lány külföldi szakemberek és kutyakiképzôk kezei alatt szeretné tökéletesíteni tudását. Szívesen élne kutyáival Nagy-Britanniában, a border collie szülôhazájában.


7

A border collie és a gyûjtô terelés Szinte hangtalanul, szemmel, különleges osonó mozgással irányítja a rá bízott állatokat a border collie. Ezt az igen intelligens, mozgékony és szívós munkakutyát soha nem a külleme miatt tenyésztették. Óvatosan közelít a nyájhoz, szinte becserkészi az állatokat, s hipnotikus nézése egyértelmûvé teszi szándékait. Célja gazdája feltétlen szolgálata, minden kérés teljesítése. A gyûjtô stílusban terelô angolszász fajtát kéz- és hangjelekkel irányítják. S míg a magyar fajták hajtják a haszonállatot, s a pásztor oldalán dolgoznak, az angolszász munkakutyák gyûjtô tereléssel dolgoznak. Így a kutya szembôl terel, ami nagyfokú önállóságot mutat. Angliában, a border collie ôshazájában, a pásztor kiküldi kutyáját, s az több száz méterrôl visszahajtja a juhászra a nyájat.

Apró lábak ôsi ösztöne

fotó: Konczer Stella. Kutyák: Born To Be kennel

8


fotó: Konczer Stella

Nagy karakter kis testben – foglalja össze elfogult jellemzését TrefánTörök Alexandra Pembroke welsh corgi fajtatenyésztô. – A corgi ezen kívül okos, bátor, erôs, ravasz és a tetejében még humoros is. Fokozódó népszerûsége nem véletlen. Amilyen apró, olyan magabiztos; rövid lábai ellenére rendkívül gyors és fürge mozgású. Így történhetett, hogy az alacsony termetû, aprócska lábú corgit az egyik legkiválóbb brit pásztorkutyaként emlegetik. Méreteit kihasználva a legnagyobb szarvasmarhákat is kitûnôen tereli: belekap az ellenkezô állatok bokájába, majd sebesen elugrik a kirúgó paták elôl.

Története A fajtákat elsôsorban marhacsordák és birkanyájak, valamint pónilovak ôrzésére használták; alacsony termetû, erôteljes és értelmes, kiváló terelôkutya. A marmagassága 25–31 centiméter, súlya 8–10 kilogramm között mozog. Szôrzete hosszú és tömött, többnyire barna és fehér színû, az idôjárásnak jól ellenáll. Különösebb ápolást nem igényel. A corgit éppen ezért az idôjárási viszontagságok sem hátráltatják. Füle hegyes, feláll, farka a csánkjáig ér, lelóg. Harapása ollós. A Pembroke corgi akkor vonult be igazán a történelembe, mikor 1933-ban York hercege, a késôbbi VI. György király megajándékozta a leendô Erzsébet királynôt egy corgival. Napjainkban Oroszországban és Nagy-Britanniában a legnépszerûbb, de Magyarországon is felfedezték kiváló sajátosságait. Annak ellenére, hogy ma már nem munkakutyaként tartják, ôsi ösztönei megôrzését – az egészségügyi szempontok mellett – Trefán-Török Alexandra fontos feladatának tekinti. – Bár nem a border collie-hoz hasonló megszállottság jellemzi, pár birka láttán terelési ösztöne vezérli még a belvárosban nevelkedô fajtát is. Az évente megrendezendô terelô ösztönpróbán legutóbb negyven corgit mutattak be, s a haszonállatoktól távol élôk is egybôl, gazdáik irányítása nélkül tudták feladatukat. Családi kutyaként a feltétlen gondoskodást, a figyelmet, a fizikai és mentális foglalkoztatást egyszerre igényli. Ezt úgy hálálja meg, hogy mosolyt csal gazdái arcára. Intelligenciája és ébersége miatt könnyen tanítható, gyorsan felfogja a körülötte történteket.


9

Muzslai Péter, az Angol és Ausztrál Pásztorkutya Klub Egyesület elnöke büszke arra, hogy közel kettôszázötven taggal az egyik legnagyobb klubbal rendelkeznek a Magyar Országos Ebtenyésztôk Egyesületeinek Szövetsége (MEOESZ) keretén belül. Emellet a skót juhászkutya szerelmese, immár évtizedek óta. • Mindenkinek van egy története a kezdetekrôl. Önnek is? • Mint a legtöbb gyereknél, valamikor bennem is megszületett az ötlet, hogy szeretnék egy saját kutyát. Az elsô kutyám egy magyar agár volt, de a nagyszüleimnek németjuhászuk volt, így vele együtt nôttem fel. A juhászkutyák szeretete innen ered. Az elsô skót juhászkutyámat 1971-ben vásároltam, és azóta is hûséges vagyok a fajtához. Akkor még nem volt Magyarországon nagy populáció ebbôl a fajtából. Ismerôktôl kaptam egy angol újságot, és abban láttam ezt a fajtát elôször. Rögtön megtetszett a külleme. A késôbbiekben – miután már vettem egyet – megismertem a fajta természetét is, és azóta is tart ez a szerelem a skót juhászkutyával. • Mi volt az a jellembeli tulajdonság, ami miatt ez a szerelem örök maradt? • A skót juhász egy könnyû fajta,

10


kezdô kutyásoknak kifejezetten ajánlott. Nem nagyon kell fegyelmezni, mert szinte saját magától tudja, hogy mit kíván tôle a gazda. Azt szokták mondani, hogy a skót juhász egy olyan nyugodt fajta, melynél csak a porcelán kutya a jobb kutya, amelyik a polcon ül. Alapvetô dolgokat már nem kell megtanítani nekik, soha nem lesz láb alatt, mindig tudja, hol van a helye. Tudja, mikor akar a gazda játszani, sétálni, és ô akkor indul, amikor kell. Nagyon együttmûködô, de büszke fajta. Sokkal kevésbé van már benne az ösztöneiben a terelés, mint a border collienak. • Miben más, hogy dolgozik egy angol terelôkutya, mint a magyar pásztorkutya? Amíg a magyar pásztorkutyák hajtanak, addig ôk gyûjtenek. Vagyis a magyar pásztorkutya a pásztor lábánál dolgozik, az angol pedig szembôl. Skóciában a juhászok kiküldik a border colliet, és az a hegyekben összeszedi és több száz méterrôl visszahajtja a juhásznak a nyájat. Önállóbban dolgozik. Ha a terelésrôl beszélünk, akkor a border collie jut az emberek eszébe, mint terelô juhászkutya. Azt szokták mondani, hogy a collie szemmel terel, a nyáj szinte a kutya tekintetébôl olvas, így tökéletes az együttmûködés.

• Ám a border collie-val folyamatosan foglalkozni kell, mert ha nem dolgozik, akkor unatkozik… • Igen, és ha unatkozik, akkor talál valami elfoglaltságot magának, ami nem biztos, hogy a gazda hasznára válik, például megrág mindent, szétdúlja a kertet vagy megszökik. A klubtagjaink tulajdonában lévô kutyák többsége családi kedvenc és nem dolgozó juhászkutya. Hétvégeken sokan eljárnak vele terelni, hogy azért megmaradjon az eredeti funkcionalitása a kutyának. Hétközben pedig egyéb, a lakóhely közelében hozzáférhetô kutyás sporttal biztosítják számára a napi elfoglaltságot. • Mit mutatnak egy terelési ösztönpróbán? Egy városiasult kutya mennyire tudja felvenni a munkát? • Úgy tapasztaltam, hogy 80–90 százalékban az ôsi ösztön megvan a kutyák-

ban, és azt elôbb-utóbb, elô is lehet csalni belôlük. Miután az ösztönpróbát sikeresen vette a kutya, és a gazdája úgy dönt, hogy terelômunkára viszi, igen hamar megtanulja a border collie a gazda jelezéseit. • Tenyésztôként mi a legfôbb célja? Mit mondana másoknak, akik most foglalkoznak ezzel a gondolattal? • A cél az, hogy a fajta nemesítését végezzük. Lényeges, hogy a külleme mellett a természete is a kedvemre való legyen. Amikor az elsô skót juhászkutyámat megvettem nem gondoltam arra, hogy tenyésztô legyek. Ahogy telt-múlt az idô megfogalmazódott bennem, hogy szeretnék szép skót juhászkutya-kölyköket látni az udvarban, de akkor még udvarom sem volt. Elôbb tehát udvar kellett, Kiköltöztünk Budapest mellé – 1987-ben –, ekkor már adottak voltak a feltételek is,

és egyértelmûvé vált, hogy egy tenyészetett szeretnék létrehozni. De ez nem egy nyereséges vállalkozás, inkább egy drága hobbi. Ezt azoknak is tudniuk kell, akik most gondolkoznak azon, hogy majd egyszer tenyésztôk lesznek. Nekik azt javaslom, hogy elôbb ismerjék meg a fajtát, amelyikkel foglalkozni szeretnének. Éljenek együtt egy az adott fajtával, menjenek kiállításra és figyeljék a bírálatot, beszélgessenek tenyésztôkkel. Azután, ha megvan az anyagi fedezet a tenyésztetésre, és ha felelôsségteljesen tudja csinálni, na, akkor vágjon bele. A sikerek igazolják jó eredményeket mindig szívesen látja az embert, hogy jó az irány, a rosszakból meg tanulni lehet. Egy tenyésztônek mind a kettôben lesz része, és kell is, hogy a helyes úton tudjon haladni a cél felé.

Malina Adrienn Fotók: Novák Judit és Szalai Ádám-Blue Wolf


11

INTELLIGENCIA A SZÔR ALATT Korózs-Papp Judit érdeklôdésének középpontjában elsôdlegesen mindig a kutya áll. Az angol pásztor fajták tenyésztésének és bírálatának területén végzett több évtizedes munkája mellett, az ausztrál juhászkutya hazai meghonosítója is. „Nálunk igazi „kennelfúzió” van, mivel a férjem, András sima- és drótszôrû foxit tenyészt már több mint 30 éve, én pedig angol pásztor fajtákkal: sheltie, collie, border collie foglalkozom. Az alapfajtám nekem a skót juhász volt, azzal kezdtem és azzal voltak komoly sikereim. De ehhez a fajtához sok kutya tartozik, alapvetôen a border collie is az angol juhászkutyák csoportjába való” – mondta Korózs-Papp Judit a kedvenceirôl.

12

A border collie korábban a brit juhászok titkos kedvence volt, manapság azonban egyre népszerûbb kutya városokban is. Az FCI I. fajtacsoportjába (pásztor és juhászkutyák) tartozik. A 19. század közepétôl kezdték tudatos szempontok alapján tenyészteni – kimondottan nyájterelésre és önálló munkára juhokkal és más csordaállatokkal. Terelési stílusa egyedülálló, tekintetével és különleges osonó mozgásával irányítja a rábízott állatokat a baromfiaktól egészen a szarvasmarháig. Nem mellesleg pedig akár hollywodi sztárt is lehet nevelni belôle.

filmben látott kutya fogott meg. Akkoriban sokaknak ez a film adta az alap ötletet, hogy ilyen kutyát szeretnének. Amikor úgy döntöttem, hogy nekem is kell egy ilyen kutya, akkor Magyarországon még nem sok volt. Az én elsô kutyám volt a 32. border collie Magyarországon. 1997-et írtunk, egy 11 hónapos növendék szuka került hozzám egy Olaszországban élô, angol tenyésztôtôl. Az elsô almom 1999-ben született meg” – elevenítette fel a kezdeti találkozást Judit, aki azt is elárulta, hogy miért tart ki és miért szereti nagyon a fajtát.

Az 1995-ben bemutatott Babe címû családi vígjáték sokak kedvét meghozta a border collie tartásához. „Engem is a

„Az intelligenciája, az esze, a talpraesettsége, a sokoldalúsága engem a mai napig elvarázsol. Nagyon jó fajta. Nem véletle-


nül olyan népszerû, még mindig. Tényleg mindenre alkalmas: ideális családi kutya, ideális társ, ideális sportolásra, nagyon-nagyon sokoldalú. Megbízható, gyerekek mellé száz százalékosan ajánlott. Nem túlságosan problémás sem a tartása, sem a szôrzetének a kezelése, és viszonylag egészséges fajta. Amilyen egészségügyi problémái lehetnek, arra, szinte mindenre tudunk már genetikai szûrést végezni, és ez óriási segítség a tenyésztésben. Sok színben létezik, és mivel elégé színmániás vagyok, nekem ez igaz szakmai kihívás. A legközismertebb a fekete-fehér színváltozat, de büszke voltam, amikor az elsô barna border collie nálam született. Sokkal nehezebb jó, színes kutyát tenyészteni, mert szûkebb az állomány, tehát kevesebbôl lehet válogatni. De nekem így izgalmas, hogy lássam, na, ebbôl a színbôl is tudok újat létrehozni” – mesélte Judit. A border collie-ról tudni kell, hogy koponyája széles, a fülei között lapos. Ajkai feszesek, orrtükre viszonylag nagy, zömmel fekete, viszont a kék, barna és vörös egyedeknél a szôrszínhez hasonló árnyalatú. Szemei oválisak, közepes méretûek, kicsit távol ülnek egymástól. Fülei közepes méretûek, félig felállnak, és kissé egymástól távol helyezkednek el. Vállai hosszúak, lábai párhuzamosak egymással. Törzse mérsékelten hosszú, mellkasa mély, mérsékelten izmos, lágyéka felhúzott. Fara széles, izmos. Farka mélyen tûzött, a csánkjáig ér, dús szôrrel borított.

A legtöbb országban az angol pásztorkutyás fajta egyesület ad helyet az ausztrál juhászkutyának is. Így van ez nálunk is. 2003-ban honosítottuk az elsô két ausztrál juhászkutyát Franciaországból, mindketten szukák, nagyon értékes, különleges a vérvonaluk, s küllemük is Európaszerte elismert. De hogy honnan jött az ötlet? Elôször egy francia collie tenyésztônél találkoztam a fajtával, elôtte csak fényképrôl, távolról ismertem. Ott volt egy gyönyörû négy hónapos kutya, ami azonnal megtetszett. Mondtam is a tenyésztônek, hogy szeretném megvenni. Akkor ott nem lett kutyavásárlás, mert saját magának tartogatta, de ígérte, hogy lesz még egyszer ugyanaz a párosítás, és abból az alomból választhatok egy kölyköt. Így is volt, bár azt is hozzá kell tennem, hogy egy évvel késôbb a korábbi kiskutyát is eladta nekem. Az ausztrál juhászkutya testesebb, robosztusabb. Borderbôl is jobban szerettem az erôsebb testalkatúakat. Tökéletes választás azok számára, akik egy kiválóan képezhetô, sokoldalú kutyát akarnak tartani.

„Azt szoktam mondani, hogy aki border colliet szeretne, mielôtt a fajta mellett leteszi a voksát, járjon utána, hogy milyen is ez a kutya. A sok jó tulajdonsága ellenére azért nem mindenkinek, és nem minden élethelyzetben ajánlott. Az érdeklôdôimnek, gazdi-jelöltnek el szoktam mondani, hogy ez egy aktív fajta, és erre készülni kell. Ô nem egy olyan kutya, akinek adunk naponta kétszer enni, háromszor megsimogatjuk, és akkor jól érzi magát. A border collienak az kell, hogy nyüzsgés legyen körülette. Sokan szokták mondani, hogy ennyit meg annyit kell, hogy mozogjon. De nem feltétlenül a testi mozgatása a fontos, inkább az agyát kell karbantartani: kapjon feladatot, és akkor boldog lesz. A border nagyon gyorsan tanul. Kimagasló intelligenciája miatt sok foglalkozást igényel, ezért csak olyan gazdának javasolható, aki nem sajnálja az idôt és fáradságot a kutyájára, aki ezt bôségesen meg is hálálja a gazdinak” – adta meg a döntési segítséget Korózs-Papp Judit.

Fotók: Szalai Ádám


13

KUTYA IQ

Mérheto˝ lenne a kutyák

intelligenciája?

14


Egy hangzatos és sokak által rég óta várt tanulmány készült Angliában. A brit kutatás célja, egy olyan tesztsorozat kidolgozása volt, amely a kutyák intelligenciájának mérésére alkalmas, és olyan elemekbôl, részfeladatokból áll, amelyek az emberi intelligencia tesztek feladataival állíthatóak párhuzamba. Annak ellenére, hogy több intelligenciát leíró definíció látott napvilágot, általánosan elfogadott megállapítás, miszerint az intelligencia egy fô faktor (általános intelligencia, g faktor) és több alfaktor (részképességek) együttes kifejezôdése, amelyek között szoros kapcsolat áll fenn. Vagyis akik jól teljesítenek egy bizonyos típusú feladatban, sikeresen és gyorsan oldanak meg különbözô problémákat, azok más feladatokban is várhatóan eredményesek lesznek. A vizsgálat arra is alkalmas lehet, hogy a kutya intelligenciájának karakterisztikáját az emberével összevethessük, amely állatjóléti szempontból is fontos lehet, hiszen emberek esetén mérhetô tendencia figyelhetô meg a magasabb IQ pontszámok és az egészség, sikeres öregedés valamint a hosszabb élettartam elérése között. Korábbi kutatások során, más fajokon is próbálták mérni, bizonyítani a g faktor, vagyis az általános egyedre jellemzô intelligencia faktor meglétét. A különbözô feladatokra irányuló kognitív képességek összefüggésének, kapcsolatának vizsgálata érdekében, egyedi szinten kell a kutatóknak adat gyûjteniük, megfelelôen nagy elemszám mellett. Ez eddig egereken és csimpánzokon sikerült, vagyis az ô esetükben bebizonyosodott (a kutatások többségében) az intelligencia g faktorának megléte. A kutyák, és a különbözô kutya fajták ideális modellek lehetnek a fajon belüli és fajok közötti kognitív összehasonlító vizsgálatok számára, hiszen szeretnek az emberrel együtt dolgozni, interakcióba lépni velünk, és ha családi kutyákat veszünk górcsô alá, természetes környezetünk, viszonylag egyformának tekinthetô. Vagy legalábbis nem találunk akkora egyedi eltérést, mint emberek esetén, ahol a társadalmi-pénzügyi státusz, kultúra erôs befolyással bír az emberek egyedi gondolkodásmódjára. A vizsgálat alap gondolata kézenfekvô, vagyis hogy az egyedek között eltérést találunk kognitív teljesítôképességeikben, azonban a korábbi tesztek más fajokon nem tértek ki ennek vizsgálatára. A legtöbb esetben a kísérlet egy egyszerû kérdésre fókuszált, az adott faj, képes-e

megoldani egy bizonyos feladatot vagy sem. Természetesen a vizsgált populációban voltak olyan egyedek, akik képesek voltak, és voltak olyanok, akik nem, így az eredményeket összevetve egy adott faj a teszten „elbukott” vagy „átment”. Az egyedek közötti kognitív képességbeli eltérések sokkal finomabbak és érzékenyebbek egy „megtudja oldani”, „nem tudja megoldani” skálánál, hiszen gondoljunk csak bele, az evolúció során is a különbözô tulajdonságú egyedek terjedhettek el, és tudtak leginkább, legrugalmasabban alkalmazkodni környezetükhöz. A kutatás ebbôl a szempontból is újításnak tekinthetô, mivel az egyedek közötti különbségeket széles skálán helyezi el. A kutatásban alkalmazott kognitív tesztek között szerepelt speciális kerítést megkerülô feladat, mutatáson alapuló tárgyválasztási feladat valamint eltérô mennyiségek közötti különbségtétel. A közel 1 órás tesztsorozatban csak border colliek vettek részt, 68 egyed kognitív képességét hasonlították össze a fent említett feladatok során. A kerítést megkerülô feladat során, a kutyák navigáció és térbeli tájékozódását vizsgálták. 4 próba során kellett a kutyáknak a különbözô módon felállított kerí-

tést megkerülve jutalomfalatot szerezniük, amit természetesen örömmel hajtottak végre. A feladatban a kutyák startpontból a jutalom falat megszerzéséig eltelt idejét mérték. A következô feladatban a kutyáknak az emberi mutatás tárgya irányultságát kellett felmérniük. A kísérletvezetô két, fejjel lefelé fordított mûanyag tálka között helyezkedett el, és hosszan kitartott kezével mutatott az egyikre. A tesztben az egyik mûanyag tál mindig jutalomfalatot rejtett, míg a másik minden esetben üres maradt, a kísérletvezetô minden esetben erre a tálkára mutatott, melynek helye minden próba során cserélôdött a rejtett táléval. Minden kutya 10 próba során választhatott a mutatás után a tálkák közül, eközben a kísérletvezetô feljegyezte hányszor választotta a kutya az üres, de ember által jelölt tálat, és hányszor mentek a jutalomfalat irányába, valamint mérték azt is, milyen gyorsan közelítették meg a tálakat. A harmadik teszt feladatban a kutyák mennyiségek közötti diszkriminációs képességét vizsgálták a kutatók. Ennek során a kutyáknak két tányért mutattak, amelyek eltérô mennyiségû ételt tartalmaztak. A tányérokon különbözô sávok

jelölték az eltérô ételmennyiséget, ezek 2,5 cm, 3,5 cm, 4 cm, 6 cm, és 8,5 cm átmérôjû körökön belül kerültek kihelyezésre. A kutyák 8 próba során választhattak az eltérô kombinációban ételt tartalmazó tányérok közül, úgy, hogy elsô választásuk után a másik tányér tartalmát sosem kaphatták meg. A feladatok során a kutatók mérték a kutyák egyedenkénti feladatmegoldásának sebességét, és ezeket vetették össze, vagyis ebben az esetben arra voltak kíváncsiak, ha a kutyák egy bizonyos feladatot gyorsan teljesítenek, akkor a többi feladatot is hasonlóan gyorsan oldják meg. Az intelligencia g faktorának meglétét, vagyis az egyedre jellemzô, általános intelligencia faktort a teljesítmény ismételhetôségének pontosságával definiálták a kutatók, így a vizsgálat során ezt is mérték kutyánként. A statisztikai elemzések során alkalmazott modell alapján, a kerítést kerülô feladatban a kutyák navigációs képessége és a választások sebessége összefüggést mutatott, valamint ezeknek a választások pontosságára is hatása volt. Vagyis azok a kutyák, akik gyorsabbak voltak, többször teljesítettek jobban is, így úgy tûnik, hogy a feladatok gyors megoldásra nem ment a sikeresség rovására. Az elemzésekbe a kutyák korát is bevették, azonban ez nem mutatott összefüggést sem a kerítést kerülô feladatban mutatott gyorsasággal, sem a választások sebességével. Érdekesség azonban, hogy az öregebb kutyák teljesítménye pontosabb volt a mutatásos és mennyiségválasztásos feladatban. Az intelligencia g faktorával a kor nem mutatott semmilyen irányú kapcsolatot. Összességében sikerült egy olyan tesztsorozatot összeállítania a kutatóknak, ami kimutatta egy homogén mintán az egyedek közötti kognitív képességbeli eltéréseket különbözô feladatok segítségével. A feladatok teljesítésében az emberekéhez hasonló összefüggéseket találtak, az a kutya, aki gyorsan és pontosan teljesített egy adott feladatot, az nagy valószínûséggel hasonlóan sikeres volt más típusú feladatban is. A kutatók azonban hangsúlyozzák, ezek csak az elsô lépesek az állati intelligencia meghatározásában, de jó kiinduló pont lehet a további kutatások számára. Más kutyafajták tesztelése is elengedhetetlen lesz, de további izgalmakat rejthet más fajok vizsgálata is.

Fotók: Novák Judit


15

KUTYA IQ Marshall-Pescini, S., Frazzi, C. and Valsecchi, P., 2016. The effect of training and breed group on problem-solving behaviours in dogs. Animal cognition, pp.1-9.

Képzés és fajtacsoport hatása a kutyák problémamegoldó viselkedésére Ma már világszerte több mint 400 kutyafajtát tudunk megkülönböztetni. A fajtákat a fôbb kennel klubok (mint például az American Kennel Club) különbözô fajtacsoportokba sorolják morfológiai hasonlóság és ’munka’ funkció alapján. Újabb kutatások vizsgálják, hogy a kutyák szociokognitív képességei eltérhetnek-e a különbözô fajták esetében. Gácsi és munkatársai 2009-es kutatásukban azt találták, hogy azok a fajták, akik az emberek szoros vizuális útmutatása alatt dolgoznak (mint például a vadász- és pásztorkutyák), jobban használják az emberi kommunikációs jelzéseket, mint az önálló munkára szelektált fajták (például a szánhúzó kutyák). Számos kutatás született a különbözô fajtájú kutyák ember irányába mutatott kommunikációs hajlamáról is. Lit és munkatársai (2010) kérdôíves tanulmányaiból kiderült, hogy a terelô kutyák több szemkontaktust és vokalizációs jelzést használnak az ember irányába, míg a retrieverek inkább testkontaktust alkalmaznak. Pongrácz és munkatársai (2005) a kutyák spontán nézési viselkedését vizsgálták egy úgynevezett „megkerülés” tesztben (lásd késôbb) és azt találták, hogy a pásztorkutyák csoportjába tartozó kutyák gyakrabban néztek az emberre, mint a vadászkutyák. Passalacqua és munkatársai (2011) egy másik, úgynevezett „megoldhatatlan feladat” teszthelyzetben

16


vizsgálták a kutyák nézési viselkedését. Két illetve négy hónapos kölyökkutyák esetén nem találtak eltérést a fajtacsoportok között, viszont amikor felnôtt kutyákat hasonlítottak össze azt kapták, hogy a terelô és vadászkutyák többet néztek emberre, mint a masztiff-féle csoport és az ôsi csoport kutyái. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az emberrel szoros közelségben történô munka eredményezte azt, hogy bizonyos fajták érzékenyebbek az emberi kommunikációs jelzésekre, könnyebben használják ezeket a jelzéseket (például a szemkontaktust) kommunikációjuk során. Ez idáig inkább a kommunikatív jelzések tekintetében vizsgálták problémamegoldás során a kutyák viselkedését, ám a fajtacsoportok közti különbségeket a tanulás és független problémamegoldás szemszögébôl még kevesen kutatták. Frank és Frank 1987-ben egy „megkerülés” teszthez hasonló helyzetben vizsgálták a kutyák térbeli problémamegoldó képességét és azt találták, hogy a farkasok jobban teljesítettek a hasonló körülmények között nevelt kutyáknál. Hasonló kutatást végzett Smith és Litchfield (2010), ahol a dingók gyorsabban oldották meg a „megkerülés” tesztet, mint a kutyák vagy farkasok. Viszont fajtacsoportok közti különbséget nem találtak mindeddig ebben a teszthelyzetben.

Egy másik fontos faktor, amely befolyásolhatja mind a kutyák személyiségét, mind pedig a szociokognitív képességeinek milyenségét, az állat korábbi tapasztalata. Menhelyen élô kutyák, akik kevesebb emberi tapasztalattal rendelkeznek, gyengébben teljesítenek háziállatként tartott társaiknál olyan teszthelyzetekben, amik az emberi szociális jelzések megértését igénylik (Udell, 2008). A képzési tapasztalat viszont úgy tûnik, hogy rengeteg teszthelyzetben hatással van a kutyák teljesítményére. Azok a kutyák, akik rendszeres, magas szintû tréningben vesznek részt gazdájukkal (mint például az agility, keresô és mentôkutya képzés) kitartóbbnak tûnnek problémamegoldó helyzetekben. A képzés úgy tûnik, hogy befolyásolja a kutyák emberek felé mutatott kommunikációs jelzéseinek használatát is. Magasan képzett kutyák kevesebbet néznek gazdáik irányába, mint a nem képzett társaik (Marchall-Pescini, 2008; Range, 2009). A kutyák viselkedését befolyásolhatja a képzés típusa is. Marshall-Pescini (2008) „megoldhatatlan feladat” tesztjében az agility kutyák többet néznek gazdájukra, míg a keresô és mentôkutyák ugatással kombinálják a nézési viselkedést és inkább a kísérletvezetô felé irányítják a kommunikációt, mint a gazda irányába. Marshall-Pescini egyik legújabb, 2016-os kutatásának célja volt megvizsgálni, hogy a fajtacsoport illetve a kutyák képzettsége hogyan befolyásolja a kutyák független problémamegoldó képességét és emberre nézés hajlamát egy tárgy manipulációs (manipuláció: tárgyak fizikai állapotának megváltoztatása) és egy térbeli problémamegoldó helyzetben. A tesztben 128 kutya vett részt. A kutyák 4 fajtacsoportba voltak sorolhatók: terelô (border collie, ausztrál juhászkutya), masztiff-szerû (boxer, bernáthegyi, rottweiler), munka (doberman, német juhászkutya, óriás uszkár) és retriver (golden, labrador és simaszôrû (flat coated) retriever) kutya csoportok. Minden csoportban vizsgáltak magasan képzett

15

kutyákat (verseny szintû sport, rendôrkutya, keresô és mentôkutya), illetve otthon háziállatként tartott kutyákat, akik maximum egy engedelmességi vizsgával rendelkeztek. A kutyák két teszthelyzetben vettek részt, a korábban említett térbeli problémamegoldó képességet vizsgáló „megkerülés” tesztben illetve egy térbeli manipulációs, úgynevezett „puzzle doboz” tesztben.

A „megkerülés” teszt kiválóan alkalmas megvizsgálni a kutyák gátló kontroll képességeit (eltérô szabályokhoz való alkalmazkodás, az automatikus válaszok gátlása), mivel a teszt végrehajtásához a kutyáknak kiválasztott tárggyal (játékkal) az ellenkezô irányba kell mozogniuk annak érdekében, hogy sikeresen megoldják a tesztet és megszerezzék a jutalmat. A tesztben egy V-alakú drótkerítést állítanak fel és azt kell megkerülnie a kutyának hogy végül elérhesse a játékot.

18

A „puzzle doboz” teszt során a kutyák három próbán keresztül megtanulják (familiarizációs fázis), hogy a tesztben alkalmazott dobozban élelem van, és a jutalomfalatot megehetik belôle. Negyedik alkalommal (utoljára) nekik adják a dobozt, amit ezúttal a kísérletvezetô bezárt (teszt fázis). Ha sikerül kinyitniuk a mancsukkal vagy az orrukkal, akkor megkapják a benne levô jutalomfalatot. A kísérlet során a kutatók azt találták, hogy mindkét teszthelyzetben a képzési tapasztalat nagyobb teljesítményt eredményezett. A „megkerülés” tesztben a képzett kutyák 71%-a míg a nem-képzett kutyák 45%-a volt sikeres, úgy hogy a képzett kutyák hamarabb érték el a jutalmat, mint nem-képzett társaik. A „puzzle doboz” tesztben hasonlóan gyorsabbak voltak a képzett kutyák a dobozzal való fizikai kontaktus létrehozásában, viszont itt képzett kutyák esetén a 61 kutyából mindössze 2, míg a nem képzett kutyáknál 62-ból 32 kutya nem tudta sikeresen végrehajtani a feladatot és megszerezni a jutalmat. Az eltérô teljesítményt nagyban befolyásolhatja a motivációs különbség a képzett és nem képzett kutyák között. Különbözô tréningek során gyakran alkalmaznak játékot vagy jutalomfalatot, így nagyobb motiváció alakul ki a jutalom elérésére. Ez a motiváció nagyobb sebességet eredményezhetett. Összességében a képzett kutyák több idôt töltöttek a dobozzal való interakcióval is, mint a nem képzettek. A „megkerülés” tesztben nem találtak eltérést a különbözô fajtacsoportok teljesítménye között, hasonlóan a korábbi vizsgálatokhoz. Viszont a tárgymanipulációs tesztben képzéstôl függetlenül a munkakutya csoport sikeresebbnek bizonyult a feladat végrehajtásában, mint a retriever és terelôkutya csoport. A feladat megoldása mellett azt is vizsgálták, hogy a végrehajtás közben menynyit néznek a gazdára illetve a kísérletvezetôre. A „megkerülés” teszt során ellentétben a korábbi eredményekkel (Pongrácz 2005) nem találtak eltérést a fajtacsoportok között. A „puzzle doboz” teszt során viszont azt találták, hogy a terelôkutyák többet néztek emberre, mint a retriever és munkakutyák (a masztiff-jellegû fajtáknál nem volt szignifikánsan magasabb a nézési idô). Emellett ebben a tesztben a képzett kutyák kevesebbet néztek emberre, mint nem képzett társaik.


Következésképpen elmondhatjuk, hogy jelen tanulmány további bizonyítékul szolgál arra, miszerint a korábbi képzési tapasztalat erôsen befolyásolja a kutyák független problémamegoldó képességét, csakúgy, mint a kommunikációs képességeik.

SPORT

Bádogember lett az agilitys közönség kedvence Rövid volt az idei farsangi idôszak, de az agilitys élet sem menekülhetett a beöltözôs mulatságtól. A tárnoki Kraft SE egyik téli állomásának keretei között két napon keresztül futott bohóc, tengerész, csiga, mignon, Túró Rudi, tüllszoknyás balerina – és a nélkülözhetetlen Bádogember. Matula László kutyatápos zsákokból és csôdarabokból álló szettje magával ragadta a közönséget, újongások közepette futott Ördöggel, a beagle-lel, elnyerve a rendezvény különdíját is. „A Bádogember ötlete, s az, hogy táposzsákból legyen a ruha, egyszerre jött, miután új tápot bontottunk és szép fényes, ezüstszínû volt belülrôl a zsák. Ördögöt, a kutyámat egyáltalán nem zavarta a jelmezem az agility pályán. Már az otthoni próbák alatt is ott lábatlankodott vagy épp a kifordított zsákot nyalogatta. Ôt edzésen ill. versenyen is jutalomfalattal motiválom, így annak reményében követ tûzön-vízen át. Már a helyszíni bemelegítésnél látszott, a jelmez nem zavarja, s csak a virsli érdekelte.” Nagy öröm a magyar agilitys életben, hogy ezen a télen négy helyszínen is beltéri agility verseny biztosította a megfelelô körülményeket a kutyás sport rajongóinak. A TordasZoo Állatfarm, a csepeli Orion csarnok rendezvényei, valamint a gyulai Ferbonex Kupa mellett különösen fontos a gyakorlási lehetôség a Kraft SE pályáján, hiszen a világbajnoksági és Europa Open válogató futamok elsô állomásának helyszíne is ez.

VB ÉS EUROPEAN OPEN VÁLOGATÓ, TRÁJ TAMÁS PÁLYÁIRA KÉSZÜLÜNK A VB-N A kutyasport világa már a 2016-os csúcsszezonra készül. Brazília már kihirdette válogatottját, Európa még csak most ébredezik téli álmából. Magyarország viszonylag hamar, márciusban, áprilisban két hétvégén 12 futam során dönti el, kik lesznek a delegáltak. Jelinek Zita, a monori agility csapat vezetôje így vélekedik a korai idôpontról és a sûrû futamokról: „Az, hogy márciusban és áprilisban még nincs olyan meleg, szerintem kedvez a versenyzôknek és a kutyáknak. A 2x2 nap nagy kihívást jelent mind embernek, mind kutyának, és sajnos, ha bejön egy betegség vagy sérülés (akár gazda, akár kutya oldalról) akkor a válogatottság elúszik, mert egyszerre a válogatók 50%-a kiesik.” A cél a legjobbak kiválasztása mellett, hogy e napok imitálják a nagy versenyek adta kihívásokat. Ennek megfelelôen az egyik válogató homokon (mint az EO versenyek), a másik pedig mûfüvön (mint a VB) kerül megrendezésre. A külföldi megmérettetéseken is jellemzôen 3 napon keresztül futnak a párosok. Különleges év a 2016-os, hiszen az FCI nemzetközi agility bizottsága az idei év egyik vb bírójának Tráj Tamást választotta. Soha nem találkozhattunk még magyar tervezésû pályákon az év legrangosabb versenyén. Tamás a 2014-es taszári EO bírálata óta az egész világot bejárta, kreatív szakmai ötleteivel, világszínvonalú, pontos bírálataival.

Idén elôször magyar fejlesztésû, akadályokon kerül megrendezésre a válogatósorozat. Korszerû, gumi futófelület, stabil eszközök gondoskodnak a kutyák biztonságáról, ami különösen fontos, hiszen a sport fejlôdésével egyre trükkösebb feladatokkal és egyre nagyobb sebesség mellett agilityznek a kutyáink. Mészáros Petra, a pécsi Zen Agility Team vezetôje: „A mi felkészülésünk a válogatóra fôleg nehéz pálya részletek gyakorlásáról szól ebben az idôszakban, valamint a kutyám megfelelô fizikai karbantartásáról. Ezt segíti a folyamatos kondíció építés, testtudatos trükkök gyakorlása és nem utolsó sorban a heti rendszerességgel végezett fizioterápia, amit magam végzek rajta minden edzés, és versenyt követôen. Örömmel tölt el, hogy egyre többen kezdenek vidéken is agilityzni, s remélem, hogy egyre többen leszünk évrôl-évre a válogatón.” Nagy Veronika, aki 2010 óta csapatkapitánya a magyar válogatottnak, az eddigi évek legtöbb meglepetést tartogató megmérettetésére számít: „a versenyzôk folyamatos fejlôdése és egyre nagyobb nemzetközi tapasztalata alapján biztos, hogy az utolsó pillanatig szoros versenyre számíthatunk. Mindenkit arra bíztatok, ha van egy kis ideje, látogasson ki a nagyon izgalmas és látványos agilitys napokra 2016. március 19-20-án Tárnokra és április 10–11-én Szigetszentmiklósra”.


19

KOVÁCS VIOLETTA ROVATA

II. rész

Napjainkban a világ valamennyi terrorellenes egységénél komoly szerepet kapnak a kutyás alegységek. Nincs ez másképp Magyarországon, a Terrorelhárítási Központ esetében sem. Amikor 2010-ben megalakult a TEK, a parancsnoka úgy rendelkezett, ütôképes kutyás egységlétrehozása szükséges. Ennek megszervezésével az azóta már világhírûvé vált magyar elfogókutyának, Bagirának a gazdáját bízta meg. • Hogy hogyan is lett kiválogatva a legütôképesebb magyar kutyás egység? • Volt néhány olyan kutyás rendôr kollégám, akik régebben a terrorelhárító szolgálatnál dolgoztak, mint kutyások. Belôlük lett a TEK kutyás egységének a gerince. Ezt követhette a megfelelô szolgálati kutyák kiválasztása. Zömében itthonról szereztük be a kutyáinkat. A TEK-nek speciálisan elfogó és robbanószer keresô kutyákra van szüksége. Elsôsorban jól szocializáltnak kell lenniük. Esélyük csak azoknak van, akik együtt mozognak a vezetôjükkel, akik nem félnek sem sötétben, sem autóban, sem mélyben, sem magasban, s mindezek mellett rendelkeznek ôrzô – védô vénával is. A „gazdiknak”pedig elôször kommandósként kell bizonyítaniuk, ami azt jelenti, ugyanazt a kôkemény fizikai, pszichikai és egészségügyi felvételit kell teljesíteniük, mint bármelyik más kommandósnak, majd elsajátítaniuk a kommandós szakma alapjait. Ez egy 24 órás munkakör. Itt nincs vége a

20

szolgálatnak a munkaidô leteltével. Otthon is foglalkozni kell a kutyával, hiszen a mi – hogy csúnyán fejezzem ki magam – munkaeszközünk egy élôlény. – meséli a TEK kutyás egységének a vezetôje. • Hogyan lesz egy kutyából kommandós kutya? • A kutyák nem csak alkalmassági, hanem szigorú egészségügyi teszten is átesnek. Igyekszünk száz százalékig biztosra menni. Az évek során kidolgozott kiválasztási rendszer miatt az esetek 99 százalékában csak azok a kutyák kerülnek be a rendszerbe, akikbôl aztán valóban kommandós kutya lesz. Akár elfogó, akár robbanószer keresô – meséli a kutyás egység vezetôje. Ritkaság, hogy egy kiválasztott kutya késôbb alkalmatlannak bizonyul. Természetesen ilyen esetekben sem válunk meg az állattól, hiszen a kiváló képességei miatt más területen jól használhatók.


A kiválasztott kutyák öt és fél hónapos kiképzésen esnek át. Az eltelt idô alatt természetesen egyre szorosabb kapcsolat alakul ki a kutya és a vezetôje között. A TEK kommandósai – akárcsak az amerikai kutyás rendôrök – együtt élnek a kutyáikkal, ugyanis meggyôzôdésünk, hogy professzionális munkakapcsolat csak így alakulhat ki ember és kutya között. Persze elég szigorú szabályok alapján mûködik ez, hiszen gondoljunk bele, hogy ezek a kutyák ha kell, olyanok, mint a négylábú fegyverek. Akik olvasták a Bagira címû könyvet, azok már tudják, hogy ezek a kôkemény kutyák otthon a családtagok legjobb barátai, akiknek ugyanúgy húzzák – vonják a gazdik gyerekei a fülüket, vagy a farkukat, mint a többi társaiknak, csak éppen ôk sokkal fegyelmezettebbek. Gond csak akkor van, ha a rossz fiúk egy olyan lakásba akarnak betörni, ahol egy TEK-es kutya lakik…

BAGIRA, KILLER, ÉS A TÖBBIEK Ma már több, mint egy tucat professzionálisan képzett kutya tagja a magyar terrorelhárítók k-9-es egységének. A közvélemény szemében a közelmúltban örök vadászmezôkre költözött Bagira volt a legjobb, ám a gazdája cáfolja ezt. Bagira mára már legendává vált az emberek szemében, de ha ôszinte akarok lenni, akkor be kell, hogy valljam, hogy az itt folyó szakmai munkának köszönhetôen ma már nem egy kutya jobb is, mint Bagira volt. A kutyáink több éles akció megoldásában vettek már részt, készen állnak bármilyen feladat megoldására. De kell is a naprakész felkészültség, hiszen bármikor riasztják a kommandósokat, mindig velük tart legalább egy kutyás páros is. A kutyások ugyanis folyamatosan együtt mozognak a bevetési egységgel. A kutya egyenrangú tagja a csapatnak. Ha szükség van rájuk, akkor bevetik ôket, ha nem, akkor is ott tartózkodnak a helyszínen. Ugyanis soha nem lehet tudni, mikor történik egy olyan szituáció, amikor szükség van rájuk. – meséli Sz.F.

S hogy Bagira után melyik kutya az ász a TEK k9-es egységében? A kutyások parancsnoka nem szeretne neveket mondani, de azért a malinois Killer munkáját név szerint kiemeli. A kommandósoknál egyébként zömében malinois és német juhászkutyák, illetve ezek keverékei szolgálnak. De találhatunk az egységben boxerek, rottweilerek illetve staffordshire terrierek keverékeit is. Nem vagyunk fajta specifikusak, az irányíthatóság és a kezelhetôség a lényeg. Egy megfelelôen szocializált, jó idegrendszerû keverék kutya ugyanúgy helyt tud állni, mint a legjobb kennelekbôl való, fajtatiszta társai. Elvárás még a megfelelô méret is, vagyis a hozzánk kerülô kutya minimum 30 kilogramm súlyúnak kell lennie, mert megfelelô termet nélkül az ôrzô – védô munka elképzelhetetlen. Ezen pedig akár a vezetô, és a kutya élete is múlhat… – teszi hozzá a vezetô.

Hogy milyen együtt élni egy kommandós kutyával, azt mindenki elolvashatja a "Bagira" címû könyvbôl. Ez a részlet is errôl szól: "Egy napon Ferenczinek a kutya nélkül kellett szolgálatba lépnie. – Aztán rendesen viselkedni, boci szem! – szólt vissza az ajtóból a kutyájának, aki a világ legártatlanabb tekintetével nézett vissza rá. Délelôttre a ház teljesen kiürült, így senki nem látta a körfolyosón ólálkodó idegeneket, akik nem vesztegették az idôt. Hátizsákjukból gyorsan elôkerültek a betöréshez szükséges szerszámok, és gyakorlott mozdulatokkal feszítették fel a kiszemelt lakások ajtaját. Két ajtóval arrébb Bagira orrát irritálták a kellemetlen szagok. A rosszban sántikáló emberek verejtékének semmihez sem hasonlítható szaga. A kutya az orrát a bejárati ajtó réseihez nyomva újra mélyet szippantott a beszivárgó levegôbôl . Most már biztos volt abban, hogy olyan emberek vannak az ajtón túl, akinek az elfogását az elmúlt hónapokban annyit gyakorolta. Miután szaglósejtjeiben memorizálta a beszippantott rossz szagokat, Bagira ôrjöngeni kezdett. Nekiment a bejárati ajtónak, de tompa puffanással visszapattant róla. A kutya ezután ôrült kaparással próbált átjutni az ajtón. Miután továbbra

sem sikerült kijutnia, ôrült pusztításba kezdett. Letépte a falról a tapétát, lerántotta a fürdôszobában a polcot, és az sem zavarta, hogy a parfümök, púderek, tusfürdôk ráömlöttek. Tört, zúzott, felborított mindent, ami az útjába került. A lakás berendezésén töltötte ki a dühét, amiért nem tudta alaposan megrágni a tôle mindössze néhány méterre garázdálkodó rossz fiúkat. Amikor Ferencziék hazaértek, Bagira az ajtó elôtt ülve várta ôket. Miközben ártatlan boci szemekkel nézett a gazdájára, egyik füle hegyét kék szemfesték díszítette a másikról pedig a gazdi tusfürdôje csöpögött lefelé. Az orra hegyét a gazdi mami alapozójával "sminkelte ki", és az egész kutya parfümöktôl, tusfürdôktôl bûzlött. Amikor a gazdi meglátta a tetôtôl talpig "kisminkelt" kutyát, nem tudta, hogy sírjon, vagy nevessen. Amikor azonban meglátta a feldúlt lakást, úgy döntött, hogy ha most ott fönn valaki szavazásra teszi föl a kérdést, akkor ô inkább a sírásra voksol... A pusztítás komoly károkat okozott. Ettôl már csak a betörôk okozhattak volna nagyobb kárt, hogy ha Bagira az ôrjöngésével nem akadályozza meg, hogy hozzájuk is betörjenek. A „Bagira” címû könyv megrendelhetô a www.kovacsvioletta.hu weboldalon. Ugyanitt újra elérhetô az immár harmadik kiadást megért K9 Kommandó címû könyv is, amelyben a világ legjobb rendôr és kommandós kutyáiról olvashat.


21

NEM CSAK BÁTRAK, DE SIKERESEK IS A TEK kutyáinak már rövid fennállásuk óta is sok sikeres bevetés fûzôdik a nevéhez. Olyanok, amelyekrôl a közvélemény nem is tud. Így a közelmúltban örök vadászmezôkre költözô Moss találta meg a nádasba rejtôzött kulcsi családirtót, vagy Bagira egy másik kutyával „szólította fel” eredményesen a Soroksári úti gépfegyveres benzinkút rablóit a megadásra. Az akciók nagy része nem publikus, de a TEK kutyás kommandósai nagyon büszkék arra a keresésre, amikor az egyik kutyájuk a vízzel teli autószerelô aknából állította elô a rossz fiút. Mégpedig úgy, hogy az aknán még egy autó is állt. Volt, hogy a mosogató alól szedett ki az egyik malijuk egy fegyveres bûnözôt, egy német juhászkutyájuk pedig a lakásban a föld alá ásott bunkerben talált ráa keresett elkövetôre. A TEK robbanószer-keresô kutyáinak is akad bôven feladatuk. Rendszeresen szimatolnak ki lôszereket, fegyvereket.

AMIKOR A KUTYÁT BEKÜLDIK… Persze, a magyar kommandósok is összeszorult szívvel követték a Párizsban meggyilkolt kommandós kutyának, Dieselnek a történetét. A kutyavezetôk tisztában vannak azzal, hogy a mai helyzetben bármikor elôfordulhat, hogy hasonló akciókban vetik be ôket. Terrorveszély esetén nekünk is lennének olyan kutyáink, akiket be tudnánk küldeni a terroristák közömbösítésére. Nem csak mi, kommandósok, hanem a kutyáink is készen állnak arra, hogy megoldjunk bármilyen feladatot. Naponta rengeteget gyakorolunk, tréningezünk, hogy a négylábú bajtársainkat éles helyzetben se érje meglepetés. Ez a rengeteg munka mind azért történik, hogy bármilyen helyzetben száz százalékosan helyt tudjunk állni. – mondja a kutyás egység vezetôje.

22

Persze, ha már a Párizsban meggyilkolt kommandós kutyánál járunk, felmerül a kérdés, hogy habozik-e egy kutyavezetô, amikor éles helyzetben kell beküldenie a négylábú társát… Ilyenkor nincs helye a mérlegelésnek, nincs helye egy másodpercnyi habozásnak sem, hiszen a túszok, vagy a bajtársaink életébe kerülhet minden késlekedés. Persze, az akció után már nem mondom, hogy nem tépelôdünk, hogy mi történt volna, ha… Mi annyit tehetünk, hogy a professzionális módon készítjük fel a kutyáinkat minden eshetôségre. Rengeteget tréningezünk, ezerszer felkészítünk minden kutyánkat a rájuk leselkedô veszélyekre. És ami nagyon fontos: soha nem hagyjuk ôket magukra. Csak a megfelelô biztosítással, és maximális felkészültséggel küldjük ôket akciókba. Nyilván ennek is köszönhetô, hogy eddig munka közben egyetlen kutyát sem veszítettünk el.


15

PETRÓ ESZTER ROVATA

Póráz nélkül „ Egy 6–7 éves kislány játszik a kutyájával a parkban. Egy néni rosszallóan odaböki az apukának, hogy talán nem kéne hagyni, hogy egy ilyen csöpp lány egyedül ugrándozzon a kutyával” – Apu!!! Nézd! Sikerült, magtanítottam! – kiáltja a kislány, majd felemeli az egyik lábát, a kutya pedig átugrik felette. Nevetnek, a néni is elmosolyodik.” A gyerek-kutya kérdés egy több szempontból vitatott és sokat emlegetett téma. Különbözô írásokat olvashatunk például arról, hogy mennyire kaphat el betegségeket a gyerek az állatoktól, illetve akár orvosi hozzászólásokkal ezt cáfoló munkákat is. Még azok az újdonsült szülôk is aggódnak kissé a baba születésekor, akik amúgy mondhatni „igazi kutyások”. Aztán, amikor már megszületett a gyermek, jönnek a további kérdések, mennyire kell féltenünk a kutyától? Rémes kutyatámadásokról tudósít a média, amiknek áldozatai legtöbbször gyermekek. Mit tehetünk, hogy ne kelljen ilyesmiktôl tartanunk? Olvashatunk erre is tanácsokat különbözô forrásokból, de hogy ezt mennyire tudja a szülô megvalósítani, az már nehezebb dolog és igen, mindenképpen az a leghelyesebb, ha a kutyánkkal való viszonyunkat még azelôtt próbáljuk helyretenni, mielôtt a baba megérkezik, hiszen, utána már jóval nehezebb lesz. Rengeteg olyan kép, videó és szép történet kering az interneten, amik azt mutatják, hogy gyerek és kutya jó barátságban vannak és jókat játszanak együtt. Ez valóban lehet így is és a csodás Lessie történetek is léteznek, de ehhez fontos, hogy mindkét fél tudja, hogyan

24

kell a másikkal szemben viselkednie. Sok kedves és viccesnek titulált videó mögött vannak a kutya számára egyáltalán nem kellemes szituációk, például gondoljunk csak arra, hogy mennyire szeretik a gyerekek is megölelgetni négylábú barátaikat, de valójában egy ölelés, ami számunkra szeretetünk kifejezését jelenti, az a kutyának egy leszorítás, mozgásában való korlátozás és nem szeretik annyira, mint azt mi gondolnánk. Sokan még felnôttként sem ismerik fel a kutyák test-


beszédét, hát honnan is tudnák a gyerekek. A legtöbb gyerek szeretettel, érdeklôdéssel fordul az állatok felé. Nagyon sokan közülük szeretnének is maguknak kutyát, aminek a szülôk sok esetben igyekeznek ellenállni, attól függôen, ôk hogyan állnak a kutyához, illetve milyen életkörülményeik vannak éppen. Aztán van, hogy beadják a derekukat, van, hogy nem. Hogy jól, vagy rosszul sül el a vállalkozás, az is két esélyes. Kell-e a gyereknek kutya? Ha igen mikor? Mindenhol

a szokásos tanácsokat kaphatjuk, felelôsségteljesen döntsünk, ha a gyerek már elég nagy ahhoz, hogy gondoskodni tudjon a kutyáról, csak akkor kapjon kutyát. Persze fontos, hogy a szülô, hogyan áll a kutyához, ki mennyire akarja és fogja kivenni a részét a családban a kutya életébôl. Mennyire egy közös összefogás ez a család részérôl? Rengeteg minden befolyásolja a döntéseket és azt, hogy menynyire felelôsségteljes az adott elhatározás. A gyerek koránál sokkal fontosabb az, hogy mennyire ismerjük magunkat és a gyerekünket és miért vágunk bele a kutyázásba? Születésemkor 4 kutya fogadott a családban. Mindig úgy gondoltam erre, mint egy nagy ajándékra a szüleimtôl, a gyerekkori tapasztalataim az állatainkkal és az, hogy a szüleim hogyan bántak velük, nagyban meghatározza a mai hozzáállásomat. Persze azóta sok idô eltelt és a tudásunk is bôvült a kutyákról, így néhány dolgot ma már máshogyan csinálok, mint ahogy azt annak idején elleshettem otthon, de a lényeg az állatok felé való tisztelet, nem változott. Mondhatni nagyon fiatal voltam, amikor megkaptam az elsô „saját” kutyámat. Elmentünk egy menhelyre és elhoztunk egy kis keverék kutyust, a másik két kutyánk mellé. Hogy mennyire volt az én kutyám? Nos, én ezt akkor hatalmas megtisztelésnek éreztem, hogy a szüleim azt mondták, hogy az új kutyát én taníthatom, én sétáltathatom pórázon és engedhetem el, én hívom majd be a séta alatt, én etetem és minden vele való feladatban én veszek részt,

de természetesen mindig ott lesznek, hogy segítsenek. Meg sem fordult a fejemben, hogy ebbôl valamikor is ki akarjak maradni, hiszen a kutyákkal való foglalkozás sosem nyûg volt, hanem egy boldog együtt töltött idô. Nem beszéltünk külön arról, hogy mennyi feladattal jár a mindennapokban, hogy netán le kell vinni a kutyát, hiszen ez volt a nap fénypontja, pihenés, mozgás az iskola után. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy ez minden körülmény között tud így mûködni, hiszen mindenkinek más az életvitele és sokszor valóban nem fér bele egy kutya és akkor nem is szabad vállalni. Az biztos, hogy a felelôsségteljesség megtanítása nem feltétlenül (csak) abból áll, hogy elmondjuk mennyi minden feladat (és folyton elmondjuk) van a kutyával, hanem, ha megmutatjuk milyen jó is kutyázni, ami igen nagy felelôsség és sok idô, de nem teher. A gyerekekkel kapcsolatban nemcsak a család saját kutyájával való dolgok merülhetnek fel. A környezetünkben élôkre is gondolni kell. Sokszor vezet vitához gyerekesek és kutyások között, hogy a szülôk féltik gyermeküket a parkokban szabadon rohangáló kutyáktól. Nemcsak a higiéniai okokra (kutyapiszokra) hivatkoznak azok, akik jobbnak látják, ha a kutyák egyáltalán nem tehetik be a lábukat egy játszótérre vagy parkba, hanem arra is, hogy a kutyák veszélyt jelentenek a gyerekekre, megharaphatják és megtámadhatják ôket. Persze ne essünk át kutyásként a ló túloldalára, nem mondhatjuk, hogy a félelmek minden esetben

alaptalanok lennének. Ha a kutya nem megfelelô körülmények között nôtt fel, például sosem találkozott gyerekekkel és sosem tanítottuk meg nekik, hogyan kell a gyerekkel szemben viselkednie, akkor valóban nem helyénvaló, ha csak úgy gyerekek közé engedjük, teljes felügyelet nélkül hagyni ôket pedig egyáltalán nem helyén való, semmikor sem. Mindemellett vannak gyerekek, akik félnek a kutyáktól, amit szintén figyelembe kell vennünk. Sok esetben ezt az is okozhatja, hogy a szülôk talán nem is akarattal, de rosszul reagáltak egy kutya közeledésére, amibôl a gyerek azt tanulta meg, hogy az állattól félni kell. Persze nem állítom, hogy csak azért viselkedik úgy a gyerek az állatokkal szemben, mert ezt látta a szüleitôl, de mindenképpen hatással van rájuk. Azt sem állítom, hogy ha egy gyerek nem nôhet fel kutyák társaságában, már nem lehet jó kutyás késôbb, érett fejjel, csak annyit mondok, hogy nagyon jót is tehet az, ha kutyázik a gyerek, de csak megfelelô körülmények között és megfelelô tanítás mellett. „A kutyám nem szereti a gyerekeket”– nagyon sokszor fordultak már hozzám ezzel a mondattal. A fontos az, hogy fel tudjuk ismerni egy adott helyzetben, hogy mi is az, ami az esetleges problémát okozza, mennyire a kutya egyedi személyisége, genetikai vagy környezeti hatás áll az adott viselkedés mögött és ennek megfelelôen dolgozzunk rajta. Bár minden kutya kutya, ezért mondhatunk róluk általános érvényû dolgokat, de minden kutya más és az adott kutya-gazda páros is, így fontos, hogy az adott párost


25

megismerve a valós problémákat kezeljük és ebben nagy felelôsségünk van. Tudományosan igazolt tudásunkat igyekszem felhasználni, amikor dolgozunk egy kutyával, de emellett fontos, hogy ezt a gyakorlatban tényleg jól tudjuk alkalmazni. Nem cél, hogy minden kutya gyerekimádó legyen. Ne is várjunk el olyat, ami különbözô okok miatt nem kivitelezhetô, de minden helyzeten megéri dolgozni, hiszen ha a problémát nem megoldani és kezelni akarjuk, csak lehetôleg elkerülni, azzal még a probléma ott lesz. Ahelyett, hogy megtanítanánk kutyánknak, hogyan haladjon el nyugodtan az utcán egy kiabáló kisgyerek mellett, megpróbáljuk elkerülni az összes ilyen helyzetet és ha egyszer mégis belekerülünk, akkor van az igazi probléma. Ilyen és ehhez hasonló témákkal foglalkoztunk Orsi levele kapcsán, aki fiatal anyukaként azért keresett fel, mert kisbabája születése után problémásnak érezte a babával és a kutyával való együttes foglalkozást.

26

„Kedves Eszter! Amiatt írok most neked, mert túlnôni látszik rajtunk a kutyánkkal való problémánk. Röviden a helyzet, nemrégiben babánk született, ezért Szederre (mudi jellegû keverék), a 3 éves kutyámra már nem jut annyi idôm. Pórázon babakocsi mellôl kitámad (férfiakra), így ha egyedül viszem ôket, elég nehéz dolgom van. Szeder sokszor nagyon nyugtalan, ezért néha már a totyogó Csengét is kezdjük félteni tôle. Végig csináltunk már kutya iskolát és egy rehabilitációs programot is, de érdemi változást egyik sem hozott. Ebben szeretném a segítségedet kérni, hogy mint család tudjunk emberek közé menni és ne egy rémálom legyen a közös program. Köszönöm elôre is! Üdv, Orsi” A kutyák nevelésével, képzésével kapcsolatos elméleti tudást többféle forrásból szerezheti meg a gazda, olvashatunk könyveket vagy gyûjthetünk információkat az internetrôl, vagy járhatunk valamilyen képzésre kutyánkkal, de rengeteg mindent tanulnak el kutyások egyszerûen egymástól, például egy közös séta alkalmával a parkban. Hogy melyik tanácsokat fogadjuk el, csak rajtunk múlik, persze korántsem egyszerû megtalálni a számos lehetôség közül a nekünk legmegfelelôbbet és a valóban helyeset. Valójában az elméleti tudás megléte nem feltétlenül oldja meg a helyzetet, a gyakorlatban rengeteg a kutyákkal szembeni viselkedé-


sünk apró részlete döntô lehet. Ha nem vagyunk biztosak magunkban a gyakorlati dolgokat is megtanulhatjuk egy kutyaiskolában, vagy egy magán órát adó kutyakiképzôtôl. Különbözô sportágakat ûzhetünk kutyánkkal: agility, obedience (engedelmes), taníthatunk különféle módszerekkel trükköket, amik mindmind hozzájárulnak ahhoz, hogy kutyánk egészséges, megfelelô életet éljen, hiszen szükségük van arra, hogy fizikailag és szellemileg is foglalkoztatva legyenek. Vannak, akik nem fordulnak külsô segítségez és vannak, akiknek tényleg nincs is szükségük rá. Ha valaki csak annyit szeretne elérni, hogy a kutyája jó családi kutya legyen, vissza tudja hívni, tudjon alapengedelmes feladatokat (ülni, feküdni, maradni), akkor nincs feltétlenül szüksége arra, hogy bárhová eljárjon kutyájával külön foglalkozásokra. Aztán sokan, ha elkezdenek kutyázni egyre többet és többet akarnak, jönnek a különbözô kutyás sportok, képzések. Rengeteg félék vagyunk, és különbözô szinteken ûzzük a különféle kutyás tevékenységeket, vagy módszereket. Az viszont közös, hogy a megszerzett tudásunkat alkalmazzuk a mindennapokban is, nem csak a sportpályán, vagy a kutyaiskolában, hanem a hétköznapi helyzetekben is, amikor csak elmegyünk egy sétára a közeli parkba, vagy elutazunk a város egyik pontjáról a másikba. Ez pedig nagyon fontos, mivel a többféle kutyás alkotja a kutyások nagy csoportját és így együtt kell példát mutatni. Minden kutyás ágazat fontos, hiszen hozzáad valamit és formálja a tudásunkat

a kutyákkal kapcsolatban, de mindegyiket érdemes a maga helyén kezelni. Egy adott kutya-gazda páros problémája általában nem egy egyszerûen levezethetô egyenlet: nem igaz az, hogy van egy probléma és van rá egy jó és csak az az egy jó megoldás és máris kész a tökéletes kutya. Sok apró képzés és technika együttes használata alkot majd egy teljes egészet és segít megoldani egy adott utunkba került nehézséget. Így volt ez Orsiék esetében is, akiknél a legfontosabb szempont az volt, hogy, mint család tudjanak együtt, kutyástól, babástól boldogulni a séták alatt és otthonukban is. Orsinak már korábban is volt kutyás tapasztalata, de egy új helyzetben (hogy bôvült a család) mégis egy apró segítség is sokat jelenhet abban, hogy nagy változások történjenek. A közös találkozásaink során alkalmazott technikákat mind bemutatni most lehetetlen lenne. A levél kapcsán felmerülô különbözô szakmai kérdések megvitatására is külön cikkeket érdemes áldozni. Mindezek helyett azonban most álljon itt egy általános kép arról, hogy hogyan is kezdôdhetett el a változás a család életében: Sokszor halljuk, hogy a kutyák mennyire átveszik lelkiállapotunkat, hangulatunkat, de hogy ez mennyire így van, azt talán el sem hisszük. Illetve, ha tudjuk is, változtatni nem egyszerû. Szeder esetében is, mint oly sokszor az volt a probléma, hogy Orsi minden viselkedésével félelmet, ijedtséget közvetített kutyája felé. Ezért a kutya viselkedése egy abszolút reális válasz volt. „Ha te félsz, én igyekszem megvédeni titeket mindentôl” Persze hozzá kell tennem, hogy korántsem könnyû a babakocsival és a kutyával egyszerre a séta, tehát hiába tudjuk és halljuk, hogy mennyire fontos az, hogy ne félelmet közvetítsünk a kutya felé, ezt a valóságban nem egyszerû kivitelezni egy ilyen helyzetben. Ezért is volt nagy segítség Orsinak, hogy ott volt még valaki velük a sétán, így máris sokkal nyugodtabb volt az egész folyamat, ami már láthatóan önmagában sokat javított Szeder viselkedésén is. Orsi eddig, ha meglátott egy közeledô embert, akit Szeder esetleg potenciálisan megugathatott, megtámadhatott volna, azonnal magához húzta a pórázzal a kutyát és így várták meg,

29

amíg az illetô elhaladt mellettük. Természetesen Szeder ezt végig ugatta, ami így önmagában is kellemetlen volt. Azonban Orsi jobbnak látta, hiszen így legalább a támadástól nem kellett tartania. Az új stratégia viszont a következô volt: Elengedtük a kutyát a prózáról, miután már biztosak voltunk benne, hogy Szeder behívható (a behívásról a következô cikkben), de ha közeledett valaki, Orsi magához hívta a kutyáját és valamilyen feladatot adott neki: behívta, leültette és megjutalmazta (jutalomfalattal). Így Szeder észre se vette, hogy valaki elhaladt mellettük, hiszen gazdája teljes mértékben magára tudta vonni a kutya figyelmét és azt ott is tudta tartani (egyikük sem az elhaladó emberrel törôdött és azzal sem, hogy esetleg baj lehet). Ez az egyik legfontosabb pont. Emellett néhány gyakorlásra segítségül hívtam egy „beépített embert” is. Megkértem egyik kollégámat, hogy jöjjön el velünk gyakorolni, mivel ô pontosan tudta, mikor hogyan kell viselkedni Szederrel szemben. A legfontosabb az volt, hogy nyugodtságot mutasson ô is, amikor Szeder esetleg megugatja, vagy pusztán nyugtalan a jelenléte miatt. Orsi ilyenkor gyakorolni tudta, hogyan tud rászólni Szederre, illetve megjutalmazni akkor, ha helyesen viselkedik. Valamint Szeder számára a pozitív élmény is nagy segítség volt. Lassanként hozzászokott ahhoz, hogy egy „idegen” férfi jelenléte (akit az egész család szívesen fogad) semmilyen rossz következménnyel nem jár rájuk nézve. Szeder nemcsak az utcán próbálta távol tartani az idegeneket. A másik nagy probléma azok a helyzetek voltak, amikor vendégek érkeztek a családhoz. Ilyenkor Szeder folyamatosan járôrözött a lakás-

28

ban. A helyben maradás egy igen fontos és hasznos dolog lehet ilyen helyzetekben is. Szedernek tehát elkezdtük megtanítani, hogy gazdája egy számára kijelölt helyre tudja küldeni, illetve ott is maradjon. Amellett, hogy egy újabb fontos engedelmességi feladatot tanult meg, ezt tudtuk alkalmazni akkor, amikor Orsiékhoz vendégek érkeztek. Hiszen Szeder megtanulta, hogy ebben a helyzetben rá nincsen szükség, nem kell semmilyen feladatot ellátnia és intézkednie. Persze sokan kegyetlenségnek élik meg, hogy a kutya úgymond ilyenkor nem vesz részt, a közös programban, de ez egyáltalán nincs így. A kutyát Orsi bármikor odahívhatta és aztán a vendégek is megsimogathatták, ha Szeder és a vendégek is szívesen fogadták ezt, de akkor, amikor ennek volt az ideje. Így nem volt egy zûrzavaros helyzet sem a vendégek megérkezése, sem az, hogy Szeder minden pillanatban próbálja magára vonni a figyelmet. Amikor valóban tudtak Szederre figyelni, akkor viszont ô volt elôtérben. Ami szintén nagyon fontos volt, hogy amellett, hogy néhány új szabály érkezett Szeder életében, bevezettük azt is, hogy mindennap lettek olyan idôszakok, amik csak Szederé. Amikor Orsi párja haza ér a munkából, tudnak mindennap idôt szakítani arra, hogy gyakoroljanak Szederrel az ép aktuális feladatokból valamit vagy közösen elmenjenek futni, amíg a másik szülô vigyáz a gyerekre. Amikor valaki azt gondolja, hogy erre nincs ideje, az téved, hiszen ez az akár 10–20 perc annyi változást okozhat, hogy rengeteg idônk szabadul fel, amit korábban idegeskedéssel töltöttünk amiatt, hogy a kutyánk miért nem kezelhetô


jobban. A különbözô részletek szép lassan egy teljes egésszé alakulnak. Azzal, hogy tudják biztosítani Szedernek a szabad mozgást (el tudják engedi a pórázról, ha megfelelôek a körülmények és mert adtunk a kutyának útmutatást, szabályokat arról, hogy mi a helyes és mi nem), a kutya már feltehetôen nem érzi úgy, hogy neki kellene megoldania a helyzeteket, mindezeknek köszönhetôen Csengéhez való viszonya is sokat változott. Orsi így foglalja össze a változásokat: „Póráz nélkül Szeder szépen jön mellettünk, nem támad, visszahívható, szuper vele olyankor együtt lenni. Sokat megyünk már barátokkal is kirándulni, ahová nagyon jó, hogy ôt is magunkkal tudjuk vinni. Csengét nem féltem tôle, ô is szokott jutalomfalatot adni Szedernek, aki nagyon szépen veszi ezt el tôle. Figyel rá, nem fél tôle, inkább óvatos. Ami nem változott, hogy pórázon még mindig nagyon nehézkes a séta és sok ember között azért még nyugtalan.” A közös munka tehát még folytatódik. Örülök, hogy Szeder és családja is elindult egy úton és hogy Csenge már biztosan olyan gyerek és késôbb felnôtt lesz, aki szeret kutyázni és tudni is fogja, hogyan kell bánni négylábú barátjával. Azt hiszem ez egy nagyon fontos szempont, hiszen így tudjuk segíteni azt, hogy fejlôdjön a kutyatartás kultúrája a jövôben is. Orsiékkal és a kutya-gyerek témával még találkozunk! Továbbra is várjuk leveleiket, kérdéseiket, ha valamilyen nehézségbe ütköztek kutyájuk viselkedésével kapcsolatban! Továbbra is várjuk leveleiket, kérdéseiket a [email protected] címre, ha valamilyen nehézségbe ütköztek kutyájuk viselkedésével kapcsolatban!


15

MÚLTIDÉZÔ

A

MAGYAR

EBTENYÉSZTÉS

T Ö R T É N E T E Széchenyi István nevét a magyar ebtenyésztés kapcsán ritkán halljuk, pedig a „legnagyobb magyar” nem csak a lovakkal, hanem a kutyákkal is foglalkozott. 1899-tôl számítjuk a magyar ebtenyésztés szervezett kezdetét, amikor is a Magyar Ebtenyésztôk Országos Egyesületének (MEOE) elôdje létrejött. A 19. század második felétôl, napjainkig, az út hosszú és rögös volt, de úgy tûnik megérte.

KEZDET: A VADÁSZKUTYÁKTÓL „A magyar kutyafajták származását tudományosan bizonyító írásos anyag meglehetôsen kevés van, éppen ezért a származásnak az ôskortól való levezetésekor néhány valóban hiteles történelmi dokumentumon kívül ma még nagyobbrészt logikai következtetésekre és valószínûsítésekre vagyunk utalva.” – írja Sárkány Pál és Ócsag Imre a Magyar kutyafajták címû 1987-ben megjelent kötetében. Éppen ezért, találgatások helyett, „csak” a 19. század végéig nyúlunk vissza a történeti áttekintésben. Az 1800-

30

as évek végén és az 1900-as évek elején már megvolt az igény az Angliából importált vadászkutyák származásának igazolására. Miért a vadászkutyák? Ez az „úri hobbi”, a vadászat egyre népszerûbb lett az arisztokrácia világában. Élô nyulakra és rókákra már I. Jakab angol király is vadászott agarakkal. A nagy vadászatok mindig az ôszi ménesvizsgák idején voltak, és így már rögtön össze is kapcsolódott a kutya és a ló viszonya, és érthetô lesz Széchényi


István kettôs szenvedélye is. A politikus, közgazdász, polihisztor Lovakrul írt mûvében azt fejti ki, hogy lehetetlen olyan ebet találni, amelyik jó ôrzô, a gazda puskája elé keríti a nyulat, éjjel pedig megküzd a farkasokkal. „Én inkább agarakat tartok, ha térségre születtem, kopókat, ha vadas rengetegek közt lakom, vízi kutyákat, ha házam közel esik a kacsás érmellékhez” – írta Széchenyi, aki már ekkor többféle ló és kutyafajta tenyésztését javasolta. Ô maga kezdetben erdélyi kopókkal kísérletezett késôbb, hasonlóan arisztokrata barátaihoz, Angliából hozatott ebeket. – A magyar ebtenyésztés szervezett kezdetét 1899-tôl számítjuk, amikor a MEOE elôdje létrejött, illetve szervezett formában elindult az ebtenyésztés – segíti a történelmi eligazodást Korózs András, a Magyar Ebtenyésztôk Országos Egyesületeinek Szövetségének elnöke. – Ezt követte, nem sokkal késôbb az ebtörzskönyv felállítása, amivel szintén az elsôk között volt az akkori OsztrákMagyar Monarchiához kapcsolódó

tenyésztôi kör. 1899-es szervezôdéssel Európa elsô hat országában voltunk, akik szervezet formában kezdték ápolni a fajtatiszta kutyatenyésztést. Majd megalakult az a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI), ami mára már – valamilyen formában – az összes kontinensen jelen van. Több mint 80 országgal dolgozik együtt ez a világszervezet, melynek a Monarchián keresztül Magyarország is az alapító tagja volt.

A Nemzetközi Kinológiai Szövetség rövidítése a francia Fédération Cynologique Internationale-bôl alakult ki. Az FCI egy belgiumi székhelyû nemzetközi ebtenyésztô egyesület. 1911. május 22-én alapította, többek között: Németország, Belgium, Franciaország és Hollandia. Az elsô világháború során a szövetség eltûnt. 1921-ben a francia és a belga tagok alapították újra. Az FCI célja, hogy a hozzá csatlakozott tagországokban elôsegítse a tenyésztést és olyan egészséges kutyafajták felhasználását, melyek testalkatának igazodnia kell a vonatkozó standardhez, és a fajta jellemzô tulajdonságainak alapján meg kell felelniük felhasználási céljuknak; hogy támogassa a kutyás és kinológiai információk tagországok közötti szabad áramlását, valamint hogy kutyakiállításokat és próbákat szervezzen.

AZ EBTÖRZSKÖNYVEZÉS KORAI SZAKASZA

Elismerésre méltó, hogy a kinológia világszervezet munkáját folyamatosan egy-egy magyar kinológus is vezette, segítette, vagy a vezetôi körben volt jelen. – 1939-ben Hunyady Sándort megválasztották az FCI elnökévé, aki hat éven keresztül vezette a szervezetet. Meg kell említeni dr. Sárkány Pál munkásságát is, aki szintén az FCI elnökeként tevékenykedett, de Farkasházi Miklós is jelentôset alkotott FCI tagként. Ôket követte Bródy Tibor, aki négy éven keresztül volt az FCI elnökségének tagja, és emelte Magyarország tekintélyét a világszervezetben – ismertette a magyarok érdemeit Korózs András.

Igazán csak az 1910-es évek közepén, a Magyar Ebtenyésztôk Országos Egyesülete vezetôségének és szervezetének átalakulása után kezdôdött meg a mai igényeknek is megfelelô kutyatörzskönyvezés. – A húzó erô, a szervezeti tevékenységet biztosító kör a vadászkutyások voltak. Magyarországon az 1910-es idôszakban indult az elsô törzskönyvezési próbálkozás. Az elsô lajstromba vevô fajták között csak vadászkutyák vannak, érdekes módon olyan fajták, melyek a mai világban már nem divatfajták. Ilyen volt a hannoveri véreb, a pointer, az angol és ír szetter, a rövidszôrû és a drótszôrû német vizsla, az agarak – angol és orosz – és a simaszôrû foxterrier. Ezek voltak az elsô regisztrált fajták, és érdekesség, hogy mind vadászkutya. Jellemzôen azok engedhették meg maguknak a pedigrés kutyát, akiknek nem voltak anyagi gondjaik, tehát a nemesi, fônemesi réteg. Az ô nevükhöz kötôdik a MEOE 1916 hivatalos ebtörzskönyvezési eljárása is, aminek idén 100 éves évfordulóját ünnepelhetjük – mondja Korózs András. Az egyesületbe tömörült kutyabarátok 1911-ben megalapították a Magyar Ebtörzskönyvet,

MAGYAROK AZ FCI-BEN

Az elsô ötven törzskönyvezett kutya fajtája megoszlása: 3 hannoveri véreb, 2 pointer, 7 angol szetter, 5 ír szetter, 16 rövidszôrû német vizsla, 3 szálkásszôrû német vizsla, 3 springer spániel, 2 angol agár, 5 orosz agár, 4 simaszôrû foxterrier.

amelynek elsô kötetébe mindazon ebek felvételt nyertek „akik” az 1911-es nemzetközi ebkiállításon legalább figyelemreméltó osztályzatot elértek. Ezután folytatódhatott ez a munka egyre nagyobb odafigyeléssel, szervezettséggel.

Dr. Sárkány Pál Amikor pedig az FCI közgyûlés – 2009ben – arról döntött, hogy 2013-ban Magyarország, a MEOE rendezheti meg a kutya világkiállítást – Budapest és Gödöllô adott ennek helyszínt –, akkor dr. Jakkel Tamást a közgyûlés beválasztotta az FCI elnökségébe. Ezzel visszaállt


31

az a tradicionális állapot, ami a magyar kinológiát évtizedekig jellemezte, mely szerint Magyarországnak mindig volt FCI elnökségi tagja. Az öröm dupla volt, hiszen az elnyert kiállítás is komoly elismerésnek számított. – Kis ország révén komoly szervezeti hátteret kellett biztosítani, hogy megkapjunk egy ilyen eseményt. Magyarországnak tizenöt év alatt kétszer is sikerült. 2008-ban a legnagyobb létszámú – 16 ezer kutya részvételével- rendeztük meg az Európa Kutya kiállítást, majd a 2013-as évi világkiállításnak adtunk otthont, ahol öt nap alatt közel harmincezer kutya bírálatára került sor. A legelsô, 1971-es világkiállítás is magyar javaslatra – dr. Sárkány Pál elképzelése nyomán – rendezték meg az akkori vadászati kiállítás keretén belül, szintén Budapesten. A Világgyôztes cím kiadása is ekkortól létezik. Azóta minden évben, egyszer elnyeri valaki ezt a címet, hiszen óriási tradícióvá vált – tette hozzá a MEOESz elnöke.

SZAKLAPBAN IS ELSÔK 1915-ben a MEOE, akárcsak az Országos Magyar Kotorék Ebtenyésztôk Egyesülete, egyhangúan hivatalos lapjának választotta „A Természet” címû újságot, mely a mai Fôvárosi Állat- és Növénykert hivatalos lapja volt. Az a tény, hogy egy sokak által olvasott lapban jelenhettek meg a kutyatenyésztéssel kapcsolatos hírek, széles rétegekhez elértek, ami az akkoriban mintegy száz taggal bíró egyesület számára létkérdés volt. Az állatkerti támogatás megnyerésében elsôsorban Dr. Raitsits Emilnek volt fôszerepe, aki ebben az idôben nemcsak az intézményben dolgozott, hanem A Természet címû lapot is szerkesztette. Így már 1916.

május 6-án, Dr. Lendl Adolf, az akkori igazgató bevezetô beszéde után megkezdôdött a Magyar eb címû elôadássorozat, mely az Állatkert mozgószínházában, azaz a hajdani Barlangmoziban kapott helyet. – Az 1915-ben elôször megjelent Természet címû lap, ha sok változat után is, de az A Kutya címû magazin elôdje. Ahogy a szervezeti és elnöki kérdésekben, ebben is élen jártunk, hogy megjelent egy ilyen kinológiai szaklap. Egyetlen ország sem büszkélkedhet azzal, hogy közel 100 éves lapja van, még ha jogutódlással is, de mindig jelen volt ez a piacon – idézte fel az újságunk kezdeteit András.

Dr. Raitsits Emil 32


Azzal, hogy 1917. december 22-én megjelent az A Kutya címû újság, egyre több emberhez juthatott el az ebtenyésztés megújulásának híre. Ezzel is magyarázható, hogy 1918-ban már 31 személy kérte felvételét az egyesületbe. Ahhoz viszont, hogy a lap hosszútávon fennmaradhasson, ennek duplájára: 350–400 tagra, azaz elôfizetôre lett volna szükség, ezért mozgalom indult azzal a felkiáltással, hogy minden tag még egy új tagot szervezzen be. A lap a 70-es, 80-as években élte reneszánszát, ekkor hetvenezres példányban jelent meg. Mérföldkô volt ez a magyar ebtenyésztés történetében, hiszen már a kezdetekkor magyar nyelven adták ki, ugyanis az akkori kinológiai szakirodalom szinte kizárólag német nyelven volt hozzáférhetô.

DE MIT IS JELENT AZ, HOGY EBTENYÉSZTÉS? – A tenyésztést úgy szoktam összefoglalni, hogy egy olyan elôrelépés a fajta kvalitását illetôen, ami a nemesítést jelenti a számunkra. Egy-egy fajta fenntartása még nem egyenlô a tenyésztéssel. Amikor valami szebbet, jobbat, többet akarunk – akár küllemben, akár teljesítményben – ez valóban a fajta nemesítése – véli a MEOESz elnöke.

A MAGYAR KUTYAFAJTÁK ISMERTETÉSE – Közel négyszáz kutyafajta van nyilvántartva a világon, és ebbôl kilencet ad Magyarország. Vagyis kis ország ellenére jelentôs kutyafajta létszámmal rendelkezünk. Ezekbôl a fajtákból kettô-három is világfajtává nôtteki magát. Egyik a puli, jelentôs a kuvasz populáció, de a legjelentôsebb a magyar vizsla. A vadászkutyák a húzóág, mégis egy nagyszámú pásztorkutyával bíró nemzet vagyunk. A regisztrációs folyamat a pásztorkutyásoknál nehezebben ment végre, de mára már rendezôdött a helyzet – teszi hozzá Korózs András. Komondor, kuvasz, puli, pumi, mudi, rövidszôrû magyar vizsla, drótszôrû magyar vizsla, magyar agár, erdélyi kopó. A kilenc magyar nemzeti kutyafajtánk, generációk óta mellettünk élnek. Rendkívül sokoldalúságuk és alkalmazkodóképességükkel bizonyítja, hogy helyük van a megbecsült nemzeti értékek között.

A RÖVIDSZÔRÛ A rövidszôrû magyar vizsla

MAGYAR VIZSLA

A „vizsla” szó finnugor eredetû, és már a XII. században megjelent a magyar nyelvhasználatban személy és helységnévként. Vadászkutya megnevezésként elôször a XIV. század végén említik. Régészeti leletek alapján alakult ki a kutatók azon véleménye, hogy a vizslát, mint vadászkutyát már ismerték és alkalmazták az Árpád-házi királyok (XI.–XIV. század) korában. Feltételezhetô, hogy a magyarok a magukkal hozott kopóikat keresztezhették az ott élô kelta kopók utódaival. Ennek eredményeként alakult ki önálló fajtaként a pannon kopó és az erdélyi kopó is. Csaknem biztos, hogy a rövidszôrû magyar vizsla ôse a pannon kopó volt, de sajnos a fajta kihalt, és küllemét tekintve csak feltételezésekre hagyatkoz-

hatunk. Kezdetben a magyar vizsla sem színében sem külsô megjelenésében nem mutatott egységes képet. Eleinte alapvetô vizsla tulajdonságokra szelektált kopó volt, melyet vizslatásra tanítottak be. Szent István király intézkedése is minden bizonnyal hatással volt a fajta kialakítására. Az FCI a fajtát 1935-36-ban regisztrálta. Az ez utáni idôszak ismét a fajta felvirágzását hozta, és megalakultak az elsô bejegyzett kennelek.

A MAGYAR AGÁR

kiállításon egyetlen példányt mutattak be. 1909-ben kihalófélben lévô, veszélyeztetett fajtaként említik. A pásztorok nagyra becsülték kutyáikat, igyekeztek fajtatisztán tenyészteni. 1924-ben a magyar fajták közül elsôként megalakult a tenyésztôszervezete, majd 1935-ben elkészült az elsô standardja, melyet kisebb változtatásokkal 1960-ban fogadott el az FCI. A fajta kevés tenyésztési hibát hordoz, a homogenitás nagymértékû, mivel kezdettôl azonos tenyésztési céllal, a fajtajelleg megôrzésével tenyésztették.

A magyar agár

A kuvasz A magyar agár az egyik ôsi vadászkutyafajtánk. Egykor a magyar agarászat európai hírû volt, fôurak ajándékoztak egymásnak agarakat elismerésük jeléül. A magyar agarászat színvonalát mindig erôsen befolyásolta a mindenkori politikai és gazdasági helyzet. Felvirágzásának egyik tetôfokát a szabadságharc és a kiegyezés közötti (1849–1867) idôszakban élte. A kiegyezés utáni recesszió nem kedvezett a fôúri sportoknak, és a mezôgazdasági mûvelés miatt egyre kisebbek lettek a vadászatra alkalmas területek, így a lovas vadászatokra a lehetôségek beszûkültek. A XX. század elejére csaknem teljesen eltûnt az ôsi magyar agár, és azzal együtt agarászatunk is. Nagyon kis számban maradtak fenn egyedek, melyek a jelenleg törzskönyvezett állomány alapját adták. A 80-as évektôl a fajta eredeti funkciója teljes feledésbe merült. A különbözô keresztezések és tenyésztôi célok miatt az egyébként is heterogén állomány teljesen kettévált. Jelenleg nem is vadásznak agárral, hiszen az agarászat mint vadászati mód, nem engedélyezett, de nem is tiltott Magyarországon.

A komondor

A KOMONDOR

A magyar puszták és a pásztorkutyák koronázatlan királya a komondor. Ôsi feladata a juhász és a nyáj ôrzése és megvédése volt. A fajta a honfoglaló magyarokkal érkezett a mai Magyarország területére a IX. században. Évszázadokon keresztül voltak a hasonló típusú kutyák az eurázsiai térségben a juhászok, pásztorok megbízható, hûséges segítôi. Az elsô részletesebb jellemzés 1841-ben készült, ekkor a komondor ritka fajtának számított, 1899-ben a szegedi országos

A KUVASZ

A kuvasz elôdei még a honfoglaló magyarokkal kerültek a Kárpát-medencébe. Kialakulásukban nagy szerepet játszott, hogy a nyájak ôrzésére használták ôket fôleg a farkasok és egyéb ragadozó vadállatok, valamint a tolvajok és a rablók ellen. Az Árpád kortól a XX. század elejéig szívesen alkalmazták vadászatra is. Régészeti leletek bizonyítják a fajta ôsi voltát, a Keszthely mellett található Fenékpusztán feltárt honfoglalás kori ásatáskor talált leletrôl (kutyacsontokról) kiderült, hogy a kuvasz ôsétôl származik. Már Mátyás Király is kedvelte a fajtát, udvarában ôrzési feladatokon kívül hajtóvadászatokon is használták, többnyire farkas és vaddisznó ellen. A mezôgazdasági viszonyok átalakulásával, és az állattartás megváltozásával a 19. században megváltozott a kuvasz felhasználása is. A 20. század elején a magyar pásztorkutyák népszerûsége megnôtt, ezért szükséges volt az elsô fajtaleírás megjelentetése 1905-ben. Megindult a tervszerû tenyésztés, de az I. világháború után a kuvasz állomány többsége a határokon kívülre került. Az elsô fajtakiállítás megrendezésére 1931-ben került sor Abaúj-Torna vármegyében, aztán a második világháború után szinte teljesen a nulláról kellett újra kezdeni a színvonalas tenyésztést. Ma a tenyésztôk munkájának köszönhetôen már nincs kihalófélben a kuvasz. A mudi

A MUDI

A mudit általában kevesen ismerik fel, sokan keveréknek nézik. Pedig a fajta számos egyedi tulajdonsággal rendelkezik, melyek igazán különlegessé teszik ezt a terelôkutyát. A mudi a Kárpát-meden-


33

cében alakult ki. Szakszerû tenyésztésével a XX. század elején kezdtek el foglalkozni. A fajtaleírást Dr. Fényes Dezsô készítette. Ô mérte fel ennek a természetes fajtának az elterjedését, éles szemmel kiszûrte a tulajdonképpenifajta ismertetôjegyeit. A második világháború végére szinte teljesen kipusztult a fajta, feltámasztása a semmibôl kezdôdött újra néhány B törzskönyves kutyával. 1963ból származik az újabb standardja, amelyet Balássy Zoltán alkotott meg és az FCI is elfogadta. Sokáig a fajta fenntartása volt a cél, hiszen a mudit érthetetlen közöny vette körül, s csak néhány fanatikus mudi-rajongónak köszönhetô, hogy a fajta fennmaradt számos jó tulajdonságával egyetemben. Ma már a jövô biztosítottnak látszik. A tenyésztés célja azonban ma sem az, hogy a jövô „divatkutyája” legyen, sokkal inkább, hogy sokan nyerjenek egy nagyszerû társat életvitelükhöz, hétköznapjaikhoz.

A puli

A PULI

Már a Kr. e. 4. évezredbôl maradt ránk olyan sumer szobor, amely egy pulihoz nagyon hasonlító kutyát ábrázol. Annyi bizonyos, hogy ôseinkhez valamikor ázsiai vándorlásuk közben került, s együtt érkeztek a Kárpát-medencébe, ahol évszázadokig mint a pásztorok hû segítôje szerzett magának hírnevet. Elsô leírója Heppe volt 1751-ben, és utána sokan megemlítik írásaikban a puli bozontos szôrét, hihetetlen intelligenciáját és munkabírását. Az 1900-as évek elején megváltozott a mezôgazdaság szerkezete, csökkent a legelôk területe és ezzel a puli munkalehetôsége is. A kipusztulástól Raisits Emil és munkatársai tevékenysége mentette meg. A második világháború a nagy létszámú, erôs populációban nagy károkat nem tett, de a tenyésztést

34

néhány évre visszavetette. Az 1960-as években kezdôdött el a puli tervszerû tenyésztése Ócsag Imre vezetésével, aminek során a fehér, majd a szürke és a maszkos fakó szín kitisztult, a szôrzet minôsége javult. Mintegy száz éve szervezetten tenyésztik.

A PUMI

A pumi

A fajta kialakulásához kezdetben a pásztorok ösztönös, majd késôbb tudatos szelektív tenyésztô munkája vezetett. A pumi és a puli elkülönítése nem volt egyszerû, a két fajtát tudatosan kellett szétválasztani, és ez a folyamat hosszú idôt és sok szakértelmet igényelt. A 20. század elejétôl a magyar terelô- és pásztorkutyákat a Budapesti Állatkertben bemutatták, mely tevékenység hozzájárult a magyar fajták népszerûsítéséhez. Dr. Raitsits Emil vette észre azt a jellegbeli különbséget, mely az ôsi puli illetve a kialakult pumi között fennáll, a pumi elsô standard leírását is ô készítette el. A pumit önálló fajtaként 1920-tól ismeri el a szakirodalom. Ekkortól jelenik meg kiállításokon is. A ma érvényes standard lényegében megegyezik a régebbivel. A standardot 1935-ben fogadta el és jegyezte be az FCI 56. szám alatt. A mai hazai pumi állomány 3200 egyed körül van.

AZ ERDÉLYI KOPÓ

Az erdélyi kopó

Az erdélyi kopó tulajdonságait a magyar táj éghajlati és speciális terepviszonyai, valamint az itt alkalmazott vadászati módok alakították ki. Honfoglaló ôseinkkel érkezô kopók az itt élô népesség kutyáival keresztezve hozták létre a pannon kopót. A pannon kopó a közép európai kopófajták, ezzel együtt az erdélyi kopó


ôse. A XIX. századig igen elterjedt volt egész Magyarországon és Erdélyben úgyszintén. A mezôgazdaság fejlôdése miatt felszámolták a mocsarakat, az erdôvel borított területeket lecsökkentették, a kopós vadászat a hegyekre korlátozódott. A második világháborút követôen Románia nemzeti fajtájaként akarta elismertetni. Mikor kiderült, hogy ezt nem engedélyezték, Romániában a vadállományra káros dúvadnak minôsítették, és rendeletet hoztak az erdélyi kopó (és a magyar agár) kiirtására. 1944 és 1969 között egyetlenegy almot sem jelentettek be, az FCI nyilvántartása szerint a fajta teljesen kihalt. A 60-as évek végén Magyarországon kezdték el a fajta újratenyésztését. Miután elkészült a fajta standardja, az FCI 1968-ban hivatalosan elismerte, és kilencedik nemzeti fajtánkká nyilvánította az erdélyi kopót.

A DRÓTSZÔRÛ MAGYAR VIZSLA

A drótszôrû magyar vizsla

Nemzeti vadászkutyáink közül a legfiatalabb múltra tekint vissza a drótszôrû magyar vizsla. Az elsô dokumentált egyed az 1923-ban megrendezett vizsla versenyen jelent meg, ahol küllemével és kiváló munka adottságaival magára vonta a figyelmet. Az 1930-as években konkrét igény merült fel olyan vizslafajta kitenyésztésére, mely a már meglévô sárga vizslánál durvább szôrzettel rendelkezik, és jobban ellenáll az idôjárás viszontagságainak. Alapfeltétel volt, hogy a szôrzet kivételével a magyar vizsla fajtajellegét hiánytalanul megôrizzék. Az elsô példány elbírálására megfelelô szakbizottság elôtt 1943-ban került sor. Sajnos a második világháború a tenyésztésnek gátat vetett, és kényszerpihenôt iktatott közbe. Csak 1966-ban jegyezte be az FCI önálló fajtaként, ami a fajta népszerûsítésének fellendüléséhez vezetett.

PORTRÉ

KUVASZ szerelem, mindörökké A tanyán, hajnali háromkor, már javában zajlik az élet. Varga Zoltán, a Bács-Kiskun megyei Tázláron élô ebtenyésztô, úgy véli szép hobby a kuvaszozás, de a megélhetésüket a kacsatömés, és kisvágóhídjuk üzemeltetése biztosítja. A Halasi-Pásztor kuvasz kennel az elmúlt években összeforrott a nevével, ami nem is csoda, mert igazi kuvasz szerelem az övék. • Nem indulhattam el úgy erre az interjúra, hogy ne nézzem meg az aznapi Facebook-bejegyzését a Halasi-Pásztor kuvasz kennel csoportban. Fontosnak érzi, hogy kihasználja a közösségi média erejét? • Ha már ennyire adott, akkor igen. Rengetegen keresnek meg ott, hírt adunk a nálunk történtekrôl, eredményeinkrôl, sokat tesz a népszerûségünkért, hisz több, mint 1200 információra éhes tagja van a csoportnak. Sokszor tizenéves fiatalok írnak rám, hogy kuvaszt szeretnének, és nekem kötelességem is ehhez minden segítséget megadni, hiszen ôk a jövô, a fajta megtartása rajtuk múlik majd! • Ön mikor találkozott elôször a kuvasszal? • 15 éves voltam, amikor édesapám hazahozta az elsô kuvaszunkat. Már akkor is libákat tömtünk a tanyán, és azok védelmére a kuvasz volt a legkézenfekvôbb

megoldás a betörôkkel szemben. Az sem volt mellékes szempont, hogy a „kis gyerekek mellé nagy kutya..” elgondolás megvolt a szüleimben. Sajnos rosszul végzôdött az elsô kuvasztartásunk, mert a tanyán átjárás volt az erdészek számára. A kutya nappal meg volt kötve, éjszaka viszont el volt engedve, és egyszer egy autó elütötte. Annyira súlyosak voltak a sérülései, hogy el kellett altatni, de már ekkor biztos voltam abban, hogy egyszer kuvasszal szeretnék foglalkozni. • Mikor sikerült kiheverni az elsô kutya elvesztését? • Akkor még viszonylag hamar. 1985-ben vásároltam meg az saját kuvaszom. Még nem volt ennyi hirdetési lehetôség, csak a Kutya újságban és a Szabad Földben volt eladó kutya rovat. Utóbbiban találtam meg azt, amelyiket szerettem volna, el is mentem érte Hajdúszoboszlóra, és így lett Nebulo Glotti, minden HalasiPásztor kuvaszok tiszteletbeli ôsmamája.

Vele már rendszeresen jártunk kiállításra, igen szép kiskutyái is születtek. Három szép alom, (Jászszépe Kasztor, Gödöllôkerti A. Gazsi apáktól), majd jött a kitekintés új szukák felé (Gödöllôkerti A. Nimfa, Jászszépe Medina), az élet viszont közbe szólt. A rémi Dózsa TSZ-nél “libás” szaktanácsadóként kezdtem el dolgozni, majd apukám hirtelen meghalt, el kellett adni a tanyát, anyukám beköltözött a városba, és a kuvaszok elkerültek a háztól. Itt egy nagy szünet következett, mert közel húsz év telt el úgy az életembôl kuvasz nélkül voltam, de a fajtához való ragaszkodás megmaradt. • Húsz év után mi volt a fordulópont, hogy újra egymásra találjon a fajtával? • 2005-ben már megvolt ez a jelenlegi tanya, és tervbe volt véve, hogy azért lesz majd megint kuvasz a háznál. 2007ben történt, hogy libákat szállítottam Jászberénybe a vágóhídra. Ha már ott


35

voltam, gondoltam megnézem, vajon él-e még a Horváth Ernô bácsi. Ô volt az egyik legtekintélyesebb magyar tenyésztô, akivel több, mint húsz éve ismerkedtem meg, s Kasztor nevû kanja a nálunk született elsô alom apja volt. Megható egy találkozás volt, mindketten megkönnyeztük a viszontlátást. Aztán Ernô bácsi rögtön közölte, hogy éppen van egy alom, s benne egy nekem való kölyök. Mondanom sem kell, hogy megvettem, de vele sem volt szerencsém, 7 hónaposan a tanyában elütötte egy autó. Ekkor – a fájdalomtól – jó ideig, megint nem adtam a fejem kuvasztartásra. 2011 tavaszán Juhász Józsival vettem fel a kapcsolatot, és ô adott el nekem egy szép kölyköt, majd ôsszel még egyet ajánlott, azt is megvettem. Így lett Vértesi-Selymes Zsana és Borza-Parti Ôrség Olt. Ôk lettek az induló páros, innen fejlôdött ki a mostani állomány. A sors nem hazudtolta meg önmagát. Olt 6 hónapos korában autóbalesetet szenvedett, de szerencsére hosszú-hosszú küzdelem után ismét talpra állt, aztán 2013-ban megérkezett hozzánk egy csinos tenyész-szuka is, Fehér-Morcos Céda, aki nyolc gyönyörû kölyöknek adott életet. A Halasi-Pásztor nevet visszakaptam, s ezzel 24 eltelt év után új történet indult el itt, a tanyán.

• Mennyi kuvasza van jelenleg? • 18 felnôtt és a kölykök. Természetesen nem mindenki lakik itthon. Van egy tanyás programom, ami azt jelenti, hogy szemrevaló, jó kölyköket helyezek ki tanyákra. Így sokkal szélesebb alapokra helyezhettem a kezem alá dolgozó tenyészállományt. Nem adom el ôket, hanem más nevelgeti, más tanyáját, vagyonát ôrzik, és én csak figyelek, hogy mivé válnak, mire felnônek. Addig sok minden történhet velük: lehet akár tenyészegyed, de feltûnhetnek hibák is az évek során. Szerencsére, elég jó szemmel tudom kiválasztani egy-egy alomból a legígéretesebbet. Akiket meghagytam, vagy megvásároltam, azok késôbb, szinte mindig az adott alomnak a legsikeresebb kutyái lettek. Az évek során számos kiváló kutyával bôvült a család: Borza-Parti Ôrség Torma, Edelény Kerti Nyájas, MegyeriNomád Dajka, Halasi-Pásztor Acat, Bátor, Barka, Duhaj, és Döme, Angyal, Fehér-Morcos Dandár, és Pataki-Pásztor Uszály. • Nyomon tudja követni az állományát? • Igen, mindenkit! Megkönnyíti a helyzetemet, hogy a gazdák mindenrôl beszámolnak nekem. Folyamatosan jönnek az üzenetek, megosztják az örömüket, a

büszkeségüket, vagy akár a problémájukat. Már olyan szuka is van (Arasz), aki nálunk született, és azóta tenyészet-alapító szuka (Pentelei-Molnár) lett belôle. Rá különösen büszkék vagyunk. • Mit tart tenyésztôként a legfontosabb feladatának? • A fajta fenntartását, a kuvasz jó hírének a gondozását. Nekünk, tenyésztôknek nagy felelôsségünk van abban, hogy egyegy leendô kuvasz-tulajdonosnak, milyen minôségû kölyköt adunk a birtokába. A kuvasz se hibázásra képtelen gyártósoron készül. Ô is az Isten teremtménye. Pigment hiányos, foghibás, vagy sérves egy kutya, ez bizony elôfordul. A biológia néha csodákra képes, de ezeket a selejtes egyedeket ki kell szûrni, hisz én nevelem a kölyköt kilenc-tíz hétig, látnom kell a hibát. Belôlük aztán lehet jó házôrzô, gondos védô, de piacra, tenyésztésbe nem mehetnek. Hogy miért nem? Mert a fajta után érdeklôdô kedvét, bizony el lehet rontani egy nem méltó kuvasszal – sajnos könnyebben, mint hinnénk –, s reménybeli kuvaszos-társunk, legközelebb már más fajta után néz. Minden porcikánkkal arra kell vigyáznunk, hogy a kuvasz-kedvelôkben fellobbanjon a tûz, hogy izzon a kuvasz szerelem. Kiállításokra sem csak díszelegni, ered-

A kuvasz A kuvasz a Magyarországon ismert kutyafajták közül az egyik legrégebbi nyájôrzô kutya, talán ôsibb, mint a komondor. A pásztorkodás megszûntével a tanyák és vidéki kúriák nyájôrzô kutyája lett. Hajdan vadászkutyaként medve-, bölény-, és ôstulokvadászatnál alkalmazták, ma gazdaságok és házak ôrzésére használják. Neve eredetérôl megoszlanak a vélemények. Egyes források szerint türk eredetû szó, és olyan verzió is van miszerint az ótörök Küvaz, vagyis büszke szóból ered. A kuvaszról szóló írásos emlékek feldolgozását nehezíti az a tény, hogy a fajtát több néven is illették: simafejû magyar komondor, farkaseb, kovasz, parasztkutya. Ami biztos, hogy ôseinkkel a népvándorlás során jött a Kárpát-medencébe, mint a nyájak nagy testû, határozott fellépésû védelmezôje. A Keszthely melletti Fenékpusztán feltárt honfoglalás kori leletben talált kutyacsontokról kiderült, hogy a mai kuvasz ôsétôl származnak. Hunyadi Mátyás is kedvelte a fajtát, udvarában hajtóvadászatokon is használták, fôleg farkas és vaddisznó ellen. A 15. században fellendült a marhakereskedelem, és a hatalmas magyar szürkemarha-gulyákat kuvaszok kísérték a nyugat-európai állatvásárokra, többek között Nürnbergbe. A kuvaszok megbecsültségére jellemzô, hogy Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelemben a kuvaszt mint kutyafajtát említi. A kuvasz a feladatteljesítés közben nem ismert kegyelmet, ezért mindenki tudta, hogy jobb elkerülni, ha magányosan kószált az állat. Az elsô fajtaleírás Buzzi Géza tollából eredt, 1905-ben. Ekkor indult meg a tervszerû tenyésztése is. Mivel az I. világháború után a kuvaszpopuláció legjava a határokon kívülre került, elsôdleges cél akkor a mennyiségi szaporítás volt. Raisits Elemér vezetésével kezdôdött meg a minôségi szelekció, és 1935-ben Anghi Csaba, Abonyi Lajos és Müller Iván kidolgozták a fajta standardját. A hazai állományt Erdélybôl hozott egyedekkel javították fel. Az elsô fajtakiállítást 1931-ben Abaúj-Torna vármegyében tartották. A második világháború sem kímélte a fajtát: a fosztogató katonák géppuskáinak elôször a gazda portáját, tulajdonát védô kutyák estek áldozatul, ezért a világháború után szinte a semmibôl kellett elindítani a színvonalas tenyésztést, ma már nincs veszélyben ez a bátor, kitûnô ôrzô-védô fajta. Büszkeséget és nemességet sugárzó kinézete miatt manapság egyre többen tartják, de kis területû portákra, lakásokba nem való.

36


ményeket gyûjtögetni járunk. A bírók, és a tenyésztôtársaink véleménye nagyon fontos a továbblépéshez. Az esendô, a kuvaszába szerelmes tenyésztô ugyanis nem mindig, vagy nem olyan súlyozottan veszi észre az esetleges hibákat, az idegen szemek sokasága azonban felfedezi azokat. Okos tenyésztô a sok-sok bírálatot és véleményt hallva nem sértôdik meg, hanem felhasználja azokat további munkája során. A kuvasznál, úgy látom, mostanában remek hangulat uralkodik a ring mellett. A versengés, a ringbe való kiállítások után leülünk, megbeszéljük a történteket egy tál étel, vagy egy pohár ital mellett, viccelôdünk, megy a zrika, a viccelôdés. Vagyis mindenki láthatja: összetartozunk! • Jól érzékelem, hogy feltörekvô helyzetben van a fajta? • Igen, feltétlenül! Egyesületünkben, a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesületben kiegyensúlyozott klubélet zajlik. Az adminisztráció pontosan, közmegelégedésre mûködik, és a rendezvényeink rendkívül sikeresek. Tavaly Szentesen több mint hatvan

kuvaszt bíráltattunk, Bugacon és Várpalotán pedig majd negyvenen eljöttek. Évek óta nem voltak ilyen népszerû rendezvények, s nem mellékesen, több száz nézô elôtt mutathattuk meg a kedvenceinket. Várpalotán, a Thury-vármúzeumban helyet kapott – eddig egyedüliként – egy, csak a kuvaszról szóló idôszakos kiállítás, melyet több ezren tekintettek meg, ezzel is öregbítve szeretett fajtánk hírnevét. Ezek az örömteli dolgok mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy szépen emelkedik az évi megszületett kölykök száma, a három évvel ezelôtti százegynéhányról, az idén 300 fölötti kölyök jön a világra, reményeink szerint. A szokásos rendezvényeinken felül hírt adhatok egy csodálatos eseményrôl is: augusztus 12–15-ig ugyanis Hortobágyon rendezzük meg a Kuvaszok és Kuvaszosok Világtalálkozóját, ahová több száz résztvevôt várunk. Az itt rendezendô klubkiállításunkra pedig csak eddig több, mint 100 kuvasz részvételét jelezték. Azt is örömmel tapasztaljuk, hogy fiatalodik a csapa-


15

tunk. Az ország minden tájáról jönnek, sôt még határokon túli fiatalok is csatlakoztak hozzánk. A Tancsics testvérek, a Szabó fiúk, Márti lányom, Gosztonyi Lilla, Tóth Magdi, Horváth Cinti és Tamás Emese Kolozsvárról, vagy Ivana Panticék Kikindáról, mind-mind a fiatal generációt képviselik, övék a jövô. Igazi kuvasz szerelmesek ôk is, nagy szeretettel fogadjuk ôket körünkben. Ott vannak számos kiállításon, rendezvényeken, bemutatókon népszerûsítik a fajtát, rajonganak a kuvaszért, és már most a tenyésztésen gondolkoznak, vagy már tenyésztenek is. • Mi lehetett az oka a néhány évvel ezelôtti magyar fajta-mélyrepülésnek? • Sajnos a médiában, hírekben sok a ferdítés. Egy-egy fajta körül kialakul olykor a hisztéria. Ilyen volt a pitbullok körüli botrány, majd a huskyról is sok rosszat terjesztettek. Aztán terítékre került a kuvasz is. Ha egy nagy, fehér kutya valahol balesetet okozott, sajnos egybôl kuvasz lett belôle. Volt, hogy a tájékozatlan mentôorvos nyilatkozott úgy a tévében, hogy kuvasz volt az elkövetô, pedig mi utánajártunk és semmi köze sem volt a fajtához, a tenyésztett egyedekkel még távoli rokonságban sem állt. Egyesületünk – mi mást tehetett volna –, mint kanosszajárásba kezdett a médiában, megmentendô a kuvasz, mint fajta jelentôsen megcsorbított hírnevéért. Tenyészetbôl származó, és nem mellékesen megfelelô bánásmódban részesülô, fegyelemben tartott kuvaszról nem hallhattunk még rossz hírt sehonnan sem. Meggyôzôdésem, hogy a kutyatartás nevelés kérdése is, és minden kutyatámadás mögött ott van az ember felelôssége is. Ha egy yorki megharap valakit – akár a gazdáját – az nem kerül a hírekbe, mert olyan jelentéktelen, hogy talán még a harapást sem érzi meg az ember. Egy kuvasz méretû kutya, a maga – olykor – 60 kilójával persze, hogy nyomot hagy, ha

38

harap, de ezt ok nélkül sosem teszi. Ennek persze már „hírértéke” is szokott lenni. Még a legagresszívabbnak vélt kutyafajtát is fel lehet úgy nevelni, hogy akár terápiás kutya is lehet belôle. Ott egy hirdetés, azt látja az ember, hogy anyja, apja törzskönyvezett, csak épp az nincs benne, hogy édestestvérek. Aki ezt megveszi nem is tudja, de azt sem, hogy mekkora kockázatot vállal így. • Mit tehet akkor egy átlagos vásárló, aki biztosra szeretne menni? • A gazdi-jelölteknek hatalmas felelôsségük van ebben, hogy ébredjenek fel! Nagy elôvigyázatossággal válasszanak társat, akár 10–15 évre. Ne azt vásárolják, amelyik az online hirdetésben 10 ezerrel olcsóbb, hanem azt, amelyik tíz generációra visszamenôleg is visszaellenôrizhetô. A Jófogás-kölyök néha drágábban jön ki, mint a tenyésztett. Nálunk 80– 100 000 Ft egy kölyökkutya, de azért, mert tudom, ellenôrzött körülmények között nevelôdött fel, és azt is meg tudom mondani, hogy akár az ük-nagyapja, milyen tulajdonságokkal bírt. A szülôk sokszoros gyôztesek, szinte mindegyikük Champion-rang birtokosa, több bíró által elbírálva, tenyésszemlén minôsítve, makkegészségesen tartva tengetik életüket! A kölykök minden betegség, parazita ellen védve vannak, s gondosan a falkában nevelkednek fel. A késôbbi tenyészthetôséget szerzôdésben garantáljuk, a vevô ezeket a garanciákat vásárolja meg. Arról nem is beszélve, hogy teli pedigrével elviheti, kiállításra hordhatja, büszke lehet rá, és csak egyszer kell kifizetni azt a bizonyos vételárat. Hiszen, onnantól, hogy az övé, már nincs különbség a törzskönyvezett és a nem törzskönyvezett kutya között. Ha tisztességesen akarja felnevelni, akkor mind a kettô féle ugyanannyi helyet fog elfoglalni a szívébôl, ugyanúgy oltatni, féregteleníteni, parazitamentesíteni, etetni, itatni kell. Ugyanakkora helyet kell neki biztosítani,


és ugyanúgy az ô gyereke fog játszani vele. Csak az egyik az kuvasz, a másik meg jófogás, ugye. Akkor melyik a jobb? • Nem is kérdés. És a büszkeség Önöknek is adott… • A nagy szerelem vitt odáig minket, hogy a kutyáink sikeresek lettek. Nem sajnáljuk rájuk az idôt, elmegyünk kiállításra, és nagyokat is nyertünk. Fontos kiállításokon, mint az MKFE 2014. évi klubkiállításán Dandár és Angyal kölyök klubgyôztes, Dajka fiatal klubgyôztes, Barka növendék klubgyôztes, Nyájas pedig

Fotó: Alex

szuka klubgyôztes, fajtagyôztes címeket szerezett. Devecseren, a Speciális Pásztorkutya CAC-on Bátor lett a Junior Best In Show kutya! Ezek után a 2014-es Komáromi Derby-n kennelünk büszkesége, Halasi-Pásztor Bátor HDGY, Best Derby, Fajtagyôztes címeket szerzett, a szukáknál pedig Edelény Kerti Nyájas nyerte el a HDGY címet, ugyanezen kiállításon Halasi-Pásztor Barka HPJ, Best Junior címeket kapott. A 2014-es év csúcspontját a Brno-i European Dog Show jelentette, ahol Halasi-Pásztor Barka Kitûnô II. lett a fiatal szukák között, Halasi-Pásztor Bátor pedig CAJC, Fiatal Európagyôztes (Junior European Winner), Best Junior és Fajtagyôztes (BOB) címeket szerzett. Természetesen Bátor és Nyájas lett az Év Fiatal Kuvasza 2014-ben Nem gondoltam, hogy 2015-ben

még túl is szárnyaljuk ezeket a fantasztikus eredményeket! Bátor és Barka Milánóban, a világkiállításon, meg sem álltak a dobogó tetejéig, a testvérpár Világgyôztes címe nagy-nagy büszkeség. Bátor ráadásul még Fajtagyôztes is lett, Cselló osztálygyôztességig vitte ugyanitt, Döme pedig harmadik helyezést ért el ezen a rangos eseményen. A Halasi-Pásztor tenyészcsoport a Best-In Show-ban, több ezer nézô, valamint a média nyilvánossága elôtt méltó módon képviselte a magyar kuvaszt. Rengeteg gyôztes cím. 3 InterChampion rang elnyerése, számtalan Fajtagyôztes, 6 egyéni Best In Show eredmény (Bátor, Barka, Döme, Duhaj), és ami különösen nagy szó, 17 (!!!) kutyapárban, illetve Tenyésztési Nagydíjban elért Best In Show-dobogós helyezés kísérte végig a 2015-ös évünket, aminek

megkoronázásaként Halasi-Pásztor Bátor lett 2015-ben a Championok Championja megtisztelô cím birtokosa. Ô nyerte el a kuvaszok közül a MEOESZ, 2015 Pásztorkutyája címet is. Az MKFE éves pontversenyében Halasi-Pásztor Bátor, az év Felnôtt kanja, Halasi-Pásztor Barka, az év Felnôtt szukája, Halasi-Pásztor Duhaj pedig az év Fiatal kanja címeket érték el. Ugyanebben a kategóriában Halasi-Pásztor Döme lett a III. helyezett! A mi udvarunkból került ki 2015 Legjobban Örökítô Kuvasza, aki nem más, mint a sok fenti gyôztes, valamint a szintén versenyzô Angyal, és Olívia, valamint Dorka apja, Borza-Parti Ôrség Olt Az Év tenyészete versenyben, az immár a címet 10. alkalommal, 2790 ponttal megnyerô, háromszoros Aranykoszorús FehérMorcos tenyészet mögött, rendkívül szoros eredménnyel, 2735 ponttal a második helyet értük el! • Le lehet szavakkal írni, hogy milyen érzés ez a sok gyôzelem? • Hatalmas élmény és boldogság – fôleg, ha 30–40 kuvasz közül gyôz valamelyikük. Na, ott szép nyerni! Olyankor feszül a mellem a büszkeségtôl. De elôfordult már olyan is, hogy egy CACIB-on három kuvasz volt benevezve, és mind a három az enyém volt. Annak a címnek nincs olyan nagy értéke számomra, viszont ilyenkor azzal szoktam vigasztalni magam, hogy, ha mi nem lettünk volna ott, akkor senki sem mutatta volna meg a kuvaszt a közönségnek. Ezért olyankor is elmegyünk, ha a nem a megnyerhetô címek a fontosak. Elvittük már a kutyákat Romániába és Szerbiába többször is, de Olaszországban is láthatták a Halasi-Pásztorokat. • Hogyan élnek Önnél, a tanyán az állatok? • Nagy a kavalkád! Nálunk a kuvaszok falkában vannak, nem külön kennelekben – bár van az is öt darab, a tanya árnyékos, erdôs részén, hatalmas méretben – 15x25 méteresek ezek a kennelek –, de érdekes, ha tüzelés miatt csuknom kell a kuvaszokat , akkor a szabadsághoz szokott kuvaszokon szinte kitör a „bezártság érzés”. Kettô falkánk van, de ennek is oka van. Barkát, hét hetesen egy lovas barátomnak adtam oda, viszont nem akarta, hogy tüzeljen a kutya, így kérte, hogy cseréljük ki egy kanra, vagy pedig ivartalanítsuk. Ez utóbbit nem tettem meg, szép szuka, Világgyôztes lett belôle, viszont amióta visszahoztam a tanyára, a többi szuka már nem fogadja be. Így


39

Barka két kannal, Dandárral és Bátorral van egy falkában, remekül vigyázzák a kacsatömô, és a disznóólak környékét. A belsô, nagy udvar ahol a lovaink is élnek, az pedig a többieké. A tanyán a lovak, a tyúkok, kacsák, libák, gyöngyösök, mindenki együtt él a kutyákkal. A kuvasz rendkívüli tehetséggel megáldva ôrzi a tanyát. Nem azért kell a kuvasz, hogy felfalja a betörôt. Nekem az a célom, hogy egy kilométerrôl is látszódjon, mekkora nagy fehér kutyák mozognak az udvaron és oda, idegen, hívatlanul ne akarjon bejönni. Számtalan tanya-betörésrôl lehetett hallani a környéken, érdekes, nálunk valamiért nem tették tiszteletüket a betörô urak. Nyugodtan alszik az, akinek a portáját ilyen kuvaszok ôrzik. A lovaknak hátul többhektáros erdôs-legelôs bekerített rész áll a rendelkezésére, de a többi állatfajnak sem kell szorongania, a baromfiakat is csak akkor látjuk, ha este sorolnak szépen befelé. Csodás tapasztalataim vannak a kuvasz-falka viselkedé-

sét illetôen, ha idegen érkezik, jól összedolgoznak, a kölyköket és a fiatalokat pedig olyan példás rendre tanítják, amilyet az ember csak kitartó következetes, több hónapig tartó munkával tudna elérni. Fantasztikus virág-özön van minden évben a tanya körül. A felnôttek megszokták, hogy a virágokkal együtt kell élniük, és erre valamilyen úton-módon rászoktatják a fiatalokat is. Olyan magabiztosan mozognak, játszanak, élnek a virágládák között, a bokrokra, a sziklakertre is vigyázva, hogy ezzel látogatóink legnagyobb megrökönyödését, csodálatát váltják ki szinte mindannyiszor. Anynyira együtt élnek, éreznek velünk, hogy ha szívesen látott vendég jön, akkor azt szívesen beengedik, körberajongják. Ha pedig olyan jön, akit nem ismerünk, vagy nem szívesen engedjük be, akkor ôk is bizalmatlanok, elállják a bejáratot. Olyankor nem tanácsos bejönni senki idegennek! Nagyon érzik a mi kapcsolatainkat. Sokat járok velük közösségekbe, be

tudom vinni ôket az óvodákba, iskolákba, voltunk már mozgássérülteknél, sôt több ezer látogató közé vegyültünk el a Hódmezôvásárhelyi Gazdanapokon is Bátorral és Nyájassal. Okosan viselkednek, szobatiszták, a családunkhoz lojálisak. Meg sem fordul a fejemben, hogy az udvarból kikerülô kuvasz, majd a rossz hírét kelti a fajtának. Bolond a világ ha egy labda, vagy egy csipogó véletlen elôkerül. Önfeledten, a családunk legnagyobb örömére játszadoznak ilyenkor, még az immár öt éves marcona középkorú úr Oltot is beleértve. A budapesti Bajza utcai iskolában történt meg azaz eset, hogy a nagy mafla, hatvan kilós Bátor kötelességének, az unalmas fajtabemutatkozásnak eleget téve, pórázátnyakörvét hátrahagyva (természetesen a „gazdi” vigyázó figyelmével kisérve) elment focizni, a hatalmas kuvasz társaságától örömükben sikongató gyerekekkel. Na...ezért érdemes volt oda elmenni, ezeknek a gyerekeknek már nem lesz olyan egyszerû bemagyarázni a kuvasz elviselhetetlen rossz tulajdonságait, rigolyáit. • Rögtön meg lehet állapítani, ha tenyésztett a kuvasz? • Igen, nagy valószínûséggel. A nemesség látszódik. Az, ahogy a standardnak megfelel. Kevés az, hogy kuvaszos kinézete van egy kutyának, sárgás, sima szôrû, fehér körmû, hússzínû orrtükörrel rendelkezik. Az igazi, a tenyésztett kuvasz szép, fehér szôrû, kicsit göndör bundával, fekete, vagy palaszínû körmökkel és szép, sötét, mandula-vágású szemekkel rendelkezik. Nemes a tekintete, könnyedén, már-már kecsesen jár, ez azonnal felismerhetô. Öröm velük foglalkozni, megnyugtat, hogy a kuvasz körül teljes mértékben rendezôdött a jogi-tenyésztôi háttér. Darwintól tudjuk, hogy nem a legerôsebbek, hanem az alkalmazkodni képesek maradnak fenn. Ezért keressük az újabb lehetôségeket a kuvasz számára, legyen az a sportkutyázás, a kertes házak ôrzése, vagy akár vakvezetés. Talán terápiás kutyának is megfelelhet. Úgy tûnik, mûködik a rendszer, és ennek én, mint lelkes tenyésztô, csak örülni tudok. A fajta, és annak jövôéért érzett felelôsség terhe a hátunkon van, de elbírjuk, szeretjük, szívesen viseljük ezt a „terhet”. A gyermekeink, fiataljaink csillogó szeme egy szép kuvasz láttán… kárpótol minden veszôdségér, ezért érdemes tovább csinálni.

Fotók: Furandi

40


AKTUÁLIS

KISZÁLL AZ ÁLLAM A TÖRZSKÖNYVEZÉSBÔL Törvénymódosítás vethet véget azoknak az áldatlan állapotoknak, amelyek majd’ két évtizede jellemzik a hazai ebtörzskönyvezést. A földmûvelésügyi miniszter elôterjesztése nyomán megszûnne a tenyésztés feletti állami felügyelet – ám kivételt jelentenének ez alól az ôshonos kutyafajták. Jelen állapot szerint azonos az érdeke úgy a magyar kinológiai szervezetnek, mint a szakminisztériumnak. Ezért kell váltani Az állami törzskönyvezés ötlete 1998ban fogant, még a Torgyán József vezetette agrártárcánál. A döntés tulajdonképpen jó szándékkal született, hiszen a rendszerváltás éveit követô zavaros idôkben a kutyásoknál is káosz-közeli helyzet volt. Más állattenyésztési ágazatokkal szemben ugyanis az ebtenyésztés jó üzlet volt, hiszen Nyugat-Európában és a mediterrán országokban a fajtatiszta magyar kutya olcsónak számított, igen erôteljes volt tehát a kereslet. Volt olyan év hogy nyolcvanezer hazai születést regisztráltak, ám a kiskutyák jó része kereskedôkön keresztül külföldre került. A jogszabálynál erôsebb volt a piac, ezért 2003-ban módosították a törvényt, de a helyzet csak rosszabb lett. A fajtaklubok megpróbálták saját tenyésztési elképzeléseiket erôsíteni, de a szaporítói kör ekkor is utat talált: már törzskönyv nélkül is el tudták adni a kiskutyákat. Ennek egyrészrôl az lett a következménye, hogy a kinológiai szervezet hatáskörébôl kikerültek a szaporítók, más részrôl pedig az, hogy rohamosan romlott az állategészségügyi és az állatvédelmi helyzet. Késôbb a helyzeten csak rontott, hogy az unióban bevezetett kötelezô mikrochipezés és kisállat útlevél rendszere megnövelte a vásárlói bizalmat, anélkül hogy a tenyésztési helyzet javult volna. Így aztán még kevésbé volt szükség bármiféle tenyésztési kontrolra, pláne törzskönyvezésre. A helyzet akkor érett meg végleg a változásra, amikor a magyar tenyésztôk tömegesen külföldön kezdtek törzskönyveztetni. A MEOESZ adatai szerint a hazai regisztráció-vesztés elérhette a 60 százalékot is. 2014-ben már a tizennégyezret sem érte el a Magyarországon kiállított törzskönyvek száma, így – ha formálisan is – az unió sereghajtóivá váltunk.

Praktikus és ideológiailag is rendben van „Be kell látnunk, az állami ebtörzskönyvezés nemzetközileg példa nélküli kísérlete nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket” – nyilatkozta lapunknak Feldman Zsolt, a Földmûvelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára. A szakember hozzátette: az állattenyésztési és az állatvédelmi törvény módosítását azért is kezdeményezték, mert a tárca meglátása szerint egy tipikusan civil tevékenységben nincs helye az államnak. Annál is inkább így van ez, hogy a válsággal küzdô szarvasmarha, sertés vagy baromfi ágazati problémák mellett a csekélyebb agrárgazdasági súllyal bíró kutyatenyésztés gondjai felesleges energiákat kötnek le a minisztériumnál és a szakhatóságnál, így az elképzelés a bürokráciacsökkentés központi politikájába is jól illeszthetô. Azzal, hogy az állam visszaadja a civileknek ezt a területet, nem veszít, hanem nyer a társadalom. És bár a Nébih és a MEOESZ közötti megbízási szerzôdés érvényét veszti, a kinológiai szervezet nem lesz jogfosztott – tette hozzá a helyettes államtitkár. A törvénymódosítás életbe lépése, az annak elfogadást követô 180 nap múlva esedékes és erre már készül a MEOESZ – nyilatkozta Korózs András, elnök. Több feladat áll a szövetség elôtt ôsztôl. Elôször is rehabilitálni kell a hazai ebtörzskönyvezést. Ennek elsô lépése, hogy regisztrálni kell az itthon lévô, de külföldi származási lappal bíró kutyákat. Erre olyan akciót indítanak, amelyben a pénz nem gátja a feladatnak. Az eddigi, elismert tenyésztô szervezeteknél megszokott magas, gyakorta 10-12 ezer forintos díj helyett jelképes, száz forintos díjat számítanak majd. További változás lehet, hogy meg kívánják szüntetni azt a monopolhelyzetet, amely szerint egy-egy fajtaklubba kényszerült minden tenyésztô. A jövôben minden fajta esetében legalább két választási lehetôséget kínálnak majd – elejét véve így a korábbi személyi ellentétekbôl adódó torzsalkodásoknak.

Van kivétel Az állam ugyan visszavonul több fajta törzskönyvezésének hatóságai feladataiból, vannak azonban kivételek. Vannak ugyanis olyan kutyafajták, amelyek nemzeti identitásunk részei – mondja Feldman Zsolt – ezért a kilenc, korábban nemzeti kincsnek minôsített fajtánál (komondor, kuvasz, rövid- és drótszôrû magyar vizsla, erdélyi kopó, magyar agár, pumi, mudi, puli) megmarad az államilag elismert tenyésztô szervezetek rendszere. Ezek esetében az állam továbbra is szerepet vállal a tenyésztési programok szakszerûségének felügyeletében. A minisztérium, illetve szakhatósága, a Nébih azonban a korábbiaktól eltérôen aktívan is belép a tenyésztésbe. A tervek szerint nemzeti parkoknál és erdôgazdaságokban 1-1 ôshonos magyar kutyafajta tenyészetét alakítanák ki. Itt az állam, mint egyszerû tenyésztô lesz jelen, tehát tevékenységük nem érintené a tenyésztô szervezet munkáját. Korózs András jórészt egyetért a változással. Lapunknak úgy nyilatkozott: mások mellett azért is jónak véli az ötletet, mert legalább ezen kilenc fajta fenntartására új pénzügyi források nyílhatnak meg, például genetikai vizsgálatok finanszírozására, vagy egy mesterséges termékenyítési program központi koordinációjára. Az elnök azonban óva int attól, hogy állami ebtelepeket hozzanak létre. Ha a nemzeti parkok és erdôgazdaságok a tervezettek szerint tartanak kutyát, az még rendben van, de ha esetleg ezeknél összpontosulna a hazai tenyésztés, az káros lenne. Minden magyar fajta egyedei esetében fontos ugyanis, hogy családban, ember mellett szocializálódjanak. Ez nagy állami tenyészetekben nyilvánvalóan lehetetlen lenne. Tettre készen A majd’ húszéves vesszôfutás ellenére a magyar kinológia nemzetközi mércével nem szenvedett komolyabb károkat – állítja Korózs András. 118 év alatt sikerült annyi hírnevet szerezni és annyi nagy presztízsû nemzetközi rendezvényt tartani, amelyek mentén rehabilitálni lehet a magyar ebtenyésztés jó hírnevét. Ezen az úton az elsô lépés lehet az, hogy a MEOESZ megpályázza a 2021-es Európa kutyakiállítás rendezési jogát. Az elnök szerint két, legfeljebb három év kell majd ahhoz, hogy a tenyésztôk a szomszédos országokból visszatérjenek a magyar szervezetekhez és helyreálljon a törzskönyvezés normális rendje.


-lévai

41

AKTUÁLIS

MEOE Szövetség évértékelô közgyûlése Szövetségünk 2016. március 11-én tartotta 2015. évre szóló beszámoló közgyûlését, melynek kiemelt feladata volt a szövetség Alapszabályának módosítása. A meghirdetett idôpontra a szövetség tanácstermében megjelentek létszáma nem érte el a határozatképesség szintjét, ezért a meghívóban szereplô második határidô volt a közgyûlés kezdô idôpontja, mely már a megjelentek létszámától függetlenül határozatképességet jelentett. A kötelezô bizottságok, hitelesítôk megválasztása után az egyébként nagy létszámú szervezeti vezetô jelenlétében (76 szervezet) szövetségünk 2015. évi tevékenységérôl, általános gazdasági helyzetérôl, a legfontosabb 2016. évi teendôkrôl számoltam be. Nagy jelentôségû volt az a három nemzetközi rendezvénysorozat 2015. évben, amelyek a hazai résztvevôk mellett nagy létszámú külföldi érdeklôdôt is vonzottak úgy a budapesti, mint a komáromi rendezvényeinkre. Mindhárom rendezvény pozitív mérleggel zárult. 2016. évtôl rendezvényeink kiegészültek a minden év januárjára tervezett Champion of Champions kiállítással, és az azt követô President Cup nemzetközi CACIB rendezvénnyel.

Szakmai szempontból jelentôs volt 2015. évben a havonta megtartott központi tenyészszemlék sorozata. Ezeket a rendezvényeket 2016. évben is folytatjuk. Tájékoztattam a közgyûlést szövetségünk gazdasági helyzetérôl, megállapítást nyert, hogy a nagyon szigorú gazdálkodás, illetve a dolgozói létszámstop mellett pénzügyi stabilitásunkat erôsítette a tagszervezetekkel való korrekt elszámolás és gazdasági együttmûködés. Megállapítható, hogy a szövetség gazdálkodása kiegyensúlyozott, pénzügyi helyzete kielégítô, biztonságos. Ezt a tényt a közgyûlés megelégedéssel nyugtázta, Vida József úr a Felügyelô Bizottság elnökének évértékelô beszámolója alapján is. Ismertetésre került 2015. évben lezajlott Európa Kiállítás rendezés jog iránti pályázatunk menete, lebonyolítása, illetve tájékoztató a sikertelenség okairól. Terveink között szerepel a 2021. évben megrendezendô 50 éves jubileumi Vadászati Világkiállítás keretében FCI Európa Kiállítás megrendezése. Kiemelt jelentôségû lehet az FCI vonatkozásában is ez a dátum, mivel a “világgyôztes” cím nálunk, Magyarországon 1971-ben a Vadászati Világkiállítás alkal-

mával került elôször kiadásra, tehát a világkiállítások jubileumaként is értékelhetjük az 50 éves, 2021-es évfordulót. Sikeresnek értékeltem a kétévente megrendezendô OMÉK-on való részévételünket, mert ez a kiállítás öt napon keresztül nagy jelentôségû megjelenés magyar kutyafajtáink számára. Tervezzük következô, 2017. évi OMÉKon való részvételünket, de kutyakiállítás rendezési elképzelésünk csak abban az esetben fog megvalósulni, amennyiben a Hungexpo területén megfelelô kiállítási helyszín áll majd rendelkezésünkre. Ezek után következett a legjelentôsebb napirendi pont - Alapszabályunk módosítása a Ptk. rendelkezéseinek és az ebtenyésztés változó jogszabályi környezetének megfeleltetése érdekében. Szövetségünk Alapszabályának módosítását a több héttel ezelôtt megválasztott bizottság készítette elô. Tagszervezeteink vezetôi a tervezet megismeréséhez elérhetôségi lehetôséget kaptak, majd itt a helyszínen következett a részletes vita. Végezetül három módosítással a közgyûlés elfogadta a MEOE Szövetség új Alapszabályát. Az állattenyésztési törvény módosításának hatásaként a következô napirendi pontban egy szakbizottság megválasztására került sor – a közgyûlés titkos szavazással megválasztotta a nyolctagú tenyésztési tanácsot, amely egy állatorvos behívásával 9 fôben maximalizálódik. Feladatuk lesz a MEOE Szövetség keretén belül mûködô újonnan alakuló fajtagondozói rendszer koordinálása, a fajtagondozói igény iránt benyújtott pályázatok elbírálása, illetve elsôfokú eljáróként a tisztázatlan tenyésztési problémák megoldói is lesznek. Minden tagszervezeti elnöknek, akik megtisztelték közgyûlésünket, megköszöntem a részvételt és sok sikert, kitartást kívántam a 2016. évi feladatok végrehajtásához.

Korózs András a MEOE Szövetség Elnöke

42


AKTUÁLIS

Rövid tájékoztató a MEOE Szövetség Elnökségének 2016. március 14-én megtartott ülésérôl Elnökségünk kibôvített értekezletet tartott együttmûködve a Felügyelô Bizottsággal annak érdekében, hogy a jogszabályi környezetnek és szövetségünk Alapszabályának megfelelve értékelje a 2015. évi mûködést, megtárgyalja és elfogadja a szövetség mérlegbeszámolóját, illetve szintén megtárgyalja, véleményezze és elfogadja a 2016. évi pénzügyi tervet. Tájékoztatom a kedves érdeklôdôket, hogy szövetségünk gazdálkodása kiegyensúlyozott, az elmúlt évek legsikeresebb gazdasági teljesítményét tudhatjuk magunk mögött. Az értekezleten részt vett meghívottként szövetségünk könyvelését végzô cég vezetôje, Feodor Rita, a cég csoportvezetôje Árva Istvánné és a könyvvizsgálatot végzô szakember Magonyné Szabó Melinda.

Hosszas ismertetés és a kérdések megválaszolása után a Felügyelô Bizottság jóváhagyása és javaslata alapján az Elnökség egyhangúlag elfogadta a 2015. évi pénzügyi beszámolót. Hasonló hosszadalmas ismertetés és kérdések után jóváhagyásra került a 2016. évet koordináló pénzügyi terv is. Minden közremûködônek megköszöntem az aktív részvételt és azokat az elôremutató, munkánkat segítô hozzászólásokat, melyekkel az értékelést teljessé tették. Korózs András a MEOE Szövetség Elnöke


15

AKTUÁLIS

SIMOGATNI, VAGY NEM SIMOGATNI, EZ ITT A KÉRDÉS Milyen betegséget terjeszthetnek a kutyák? Társadalmunk, sokszor különös szokásai úgy alakultak, hogy a kutyák és az emberek egy különleges kapcsolatra tettek szert. A kutyák a társadalmunk szerves részévé, sokszor már-már egyenértékû tagjává váltak. Így pedig miért ne érintkeznénk velük. De hogyan helyes, szabad-e, mit lehet, és mit nem?

A KUTYA JÓTÉKONY HATÁSA Mintha csak egy gyógynövény, vagy orvosi kellék lenne, úgy lehet felsorolni a kutya „gyógyhatásait” is. Persze, ôket nem elrágcsálni kell, vagy teafôzéshez használni, csak simogatni. A kutyatartásnak ugyanis úgy tûnik, vannak kellemes egészségügyi velejárói: oldja a kisebb mértékû szorongást, gyorsabb felépülést ígér szívinfarktus után és nyugtató hatásuk is bizonyított. Mindezt svéd kutatók állapították meg, akik a kísérleti kutyáktól és gazdáiktól vért vettek. A vérmintából három hormon szintjét határozták meg. Az eredmények szerint a simogatás alatt a kutyában és a gazdában is megnôtt az oxitocin szintje – ez nem más, mint a “szeretethormon” –, amellyel segíti az anyai kötôdést és fokozza a bizalmat. A kutatók arra is rámutattak, hogy a legjobb stresszoldó, ha a munka után a kutyájukkal töltik az idôt az emberek. Ez a tevékenység ugyanis nagyon ellazít és kikapcsol. Ennek oka, hogy a kutya lelkesedése “fertôzô”, a négylábú öröme gyorsan átragad a gazdára is. A kutyatartó emberek lazábbak, inkább optimisták, kevesebbet aggódnak a mindennapok gondjai miatt. Dr. David Lewis pszichológus szerint egy kemény, stresszes nap után, amikor az embert felidegesíti a fônöke és otthon a gyerekei is, a kutyával eltöltött tíz perc üdítô hatással van az emberekre.

44

IDEGEN KUTYA = ROSSZ KUTYA? A képlet egyszerû, csak az eredmény nem helyes. Amíg az emberek nagy része a saját kutyáját tudja kezelni, addig egy idegen ebbel gyorsan elveszti a kontrollt. Pedig a tudatlanságról nem a kutya tehet. Amikor a hírekben kutyatámadásról van szó, a történet hátterébe csak nagyon kevesen gondolnak bele. A kutyatámadások elleni védekezés oktatását be kellene építeni az iskolai, óvodai tananyagba is, hogy már gyerekkorba rögzüljön, mit kell tenni az állatokkal. Elméleti oktatás és szituációs játékok során kell megismertetni a gyermekeket a teendôkkel. A legfontosabbak ezek közül: mindig meg kell kérdeni: szabad-e a kutyát simogatni? Kerüld el a gazdátlan kutyákat; de még ismerôs kutyával se játssz durva játékot!

A SÁRGA JELZÉS Magyarországon is elterjedni látszik a „The Yellow Dog Project”, vagyis az „Adj teret a sárga jelzésû kutyának” néven ismertté vált irányzat. A kutyán lévô sárga jelzés arra hívja fel a közeledô idegen gazda, járókelô figyelmét, hogy a jelzett ebnek térre van szüksége, vagyis az idegen gazda – legalábbis a másik gazda megkérdezése nélkül – ne engedje oda a kedvencét, a járókelô ne közelítsen a sárga jelzést viselô kutyához. A jelzésnek köszönhetôen a gazdának lehetôsége van arra, hogy felhívja a másik gazda, gyalogos figyelmét, hogy adjanak teret a kutyájának.


Fotó: Jakab Flóra

KÉZFOGÁS MÁSKÉPP Nem mindig illik kezet nyújtani, legalábbis egy kutyának. Számtalan probléma forrása lehet az emberek és a kutyák eltérô üdvözlô viselkedése. Idézd fel, hogy közelítesz meg egy idegen kutyát az utcán (vagy mit látsz másoktól)! Az emberek hajlamosak a kutya felé közelíteni még akkor is, ha a kutya a találkozáskor egyértelmûen nem tetszését fejezi ki – ugat, hátrál. A hiba már ott kezdôdik, hogy az „idegen” az állat fölé „tornyosul”. Majd jön a vakargatás, babrálás. Ez a belsô késztetés annyira erôs, hogy még a gazdák felszólításai vagy a kutyák figyelmeztetô jelzései sem elegendôk ahhoz, hogy felhagyunk ezzel a helytelen szokással. De ezt tényleg így kell csinálni? A válasz: nem! Nem csak a kutya gazdájától kell megkérdezni, hogy „szabad-e simogatni”, hanem igen, magától a kutyától is. Az ember, az emberrel való üdvözlés során szembôl közelít egymás felé, miközben kinyújtjuk a kezünket, és szemkontaktust veszünk fel. Ha ugyanezt kutya, kutyával teszi annak nagy valószínûség szerint harc lesz a vége. Morgás, verekedés, széttépés. Ha mindenképp az idegen kutyával való ismerkedésre vágysz, akkor a helyes lépések a következôk: állj meg, és fordítsd az oldaladat a szembôl jövô kutya felé. Kerüld a szemkontaktust! Várj addig, amíg a kutya magától közelít meg téged, ha azonban nem teszi, akkor az azt jelenti, hogy nem szeretne ismerkedni, így te se erôltesd rá az akaratod. Te sem

örülnél neki, ha egy plázába vagy moziban, minden szembejövô idegen megsimogatná a hajadat. Ha szerencséd van, és a kutya mégis ismerkedni akar, megközelít téged, akkor is maradj nyugodtan! Engedd, hogy végig szaglásszon, majd óvatosan az állánál simogasd meg, és a ne a feje tetejét vakargasd. Itt is akadnak kivételek, hiszen sok olyan kutya van, aki már megszokta az idegenek furcsa üdvözlését, így számukra nem kellemetlenek az efféle találkozások. Ôk a barátságosabb ebek. Azonban nem szabad általánosítani, hiszen nemcsak a fajták között, de egyben fajtán belül, az egyedek között is lehetnek különbségek.

AZ ÁLLATORVOS VÉLEMÉNYE „Kutyát simogatni természetesen szabad, sôt tanácsos is, mert megfelelô körülmények között ez pozitív élmény az állatnak és az embernek egyaránt. Az viszont nem mindegy, hogy milyen kutyát készülünk megsimogatni – tudtuk meg dr. Pásztor Edina állatorvostól. „Nagyon fontos hogy, hogy mindenki tudja, idegen kutyákhoz csak kellô tapasztalattal közelítsünk, ha még soha nem találkoztunk az állattal, ne rontsunk rá rögtön. Egy ismeretlen kutya, bármilyen aranyosnak is tûnik kívülrôl, okozhat meglepetéseket. Nem tudhatjuk milyen volt az elôélete, érte-e esetleg bármilyen negatív élmény az addigi élete során, és ebbôl kifolyólag hogyan viselkedik számára idegen emberekkel. Ha az eb, akit szeretnénk megsimogatni éppen a gazdájával van, akkor mindenek elôtt kérdez-

zünk rá hogy meg szabad-e simogatni a kutyáját! Egyrészt nem mindenki szereti, másrészt ô ismeri a kutya reakcióit, adott esetben arról is elôre szól, hogy mit ne tegyünk a hosszú távú barátság érdekében.” Az állatorvos külön fontosnak tartja, hogy kisgyereket felügyelet nélkül, SOHA ne engedjük oda ismeretlen kutyákhoz! „Bármilyen aranyosnak is tûnik egy kutya, ô is megijedhet a hirtelen mozdulatoktól, vagy attól, ha belekapaszkodnak a bundájukba. Ha ehhez nincsenek hozzászokva, könnyen baj történhet – tette hozzá dr. Pásztor Edina. „Mindig figyeljük az állat reakcióit. Az ijedt vagy bizalmatlan tekintet, a behúzott farok, a remegés a félelem jelei lehetnek, a morgás vicsorgás pedig figyelmeztetés az állat részérôl. Abban az esetben, ha ilyeneket tapasztalunk, inkább ne erôltessük az ismerkedést. Mielôtt hozzáérnénk, mindig szagoltassuk meg vele a kezünket; ne álljunk fölé; ne szembôl közelítsünk; ne tegyünk széles mozdulatokat nehogy az állat fenyegetésnek vegye. Ha egy állat ugat ne is közelítsünk felé. A jól ismert mondás, hogy „amelyik kutya ugat, az nem harap” könnyen visszafelé is elsülhet, mert sok kutya félelmében harap úgy, hogy elôtte nem mutatott agressziót, inkább csak ijedtséget és bizonytalanságot. A legbiztosabb, ha csak olyan kutyák felé közeledünk, amelyek szintén nyitottan fogadják az ismerkedés szándékát: irányunkba mozognak, csóválják a farkukat, és, ami a legfontosabb: önszántukból közelednek.” Az állatorvos szerint nem szabad a betegségekrôl sem megfeledkezni. „A kisállatok hordozhatnak olyan betegségeket illetve élôsködôket, amelyek emberre is fertôzôek lehetnek. Ilyenek a bélférgesség, szívférgesség, bolha, rühatka, ezek azonban nem egyszerû érintéssel terjednek. A simogatás önmagában nem hordoz veszélyt természetesen a normál higiéniás viszonyok betartása mellett. Gombás fertôzést fertôzött állattól elkaphatunk, de ez ritka esetekben fordul elô, és általában gyengébb immunrendszerû embereknél okoz problémát. Ezek lehetôsége minimálisra csökken, ha egész évben gondoskodunk állatainkról és megelôzô kezelésben részesítjük ôket, illetve bármi rendellenesség észlelésekor felkeressük az állatorvost” – tette hozzá a doktornô.


45

JOÓ ISTVÁN ROVATA

2. rész

Mégis kéne egy kutya. Milyen, Honnan? Kicsi? Nagy? Idôsebb? Kölyök? Nézzük végig, mi az elônye, hátránya egy-egy választásnak. A fajtára, nagyságra legtöbbször már van elképzelés. Nem kényszeríthetek senkit, hogy válasszon egy keveréket a menhelyrôl, ha mondjuk egy vizsla a szíve vágya. Azoknak, viszont akik nem rendelkeznek megfogalmazott kívánsággal a fajtát illetôleg, nagyon ajánlanám, hogy nézzenek körül a mentett árvák, menhelyi hontalanok között. Régóta kutyázok, pontosan tudom, hogy hány csodálatos eb került már ki gyepmesteri telepek halálsoráról. Találhatunk ott kicsit, nagyot, szôröset, még kopaszt is. Nagyjából igaz az az állítás, hogy a kutya és gazdája hasonlít egymásra. Nudli kutyám például most békésen hortyog a lábam mellett, tudja, ameddig írok, nem dobálhatja alaktalanná csócsált gumilabdáját. Viszont abban a pillanatban mikor nyekeregve felállok az írásból, már repked is a labdamaradvány. Összecsiszolódtunk az idôk folyamán, és ezért jó vele az élet. Nem okoz gondot, ha valahová mennünk kell, ô már állandó jellegû tettestárs. A választás nem könnyû, igaz. Ha viszont elszúrjuk, hosszú évekig csak teher lesz a kutyatartás. A sokat egy helyen tartózkodó ember alapból kerülje a nyughatatlanabb, izgô-mozgó kutyanépséget. A terelô, terrier, sport, élénk vérmérsékletû kutyával nehéz sokáig mozgatás nélkül üldögélni mondjuk egy irodában. Az is igaz,hogy még ezen kutyák fajtáin belül is vannak nyugodtabb egyedek. Az adott alomból történô egyed kiválasztására késôbb még részletesen visszatérünk. Mi van akkor, ha ragaszkodunk a fajtatiszta kölyökhöz?

46

Nem szégyen elkezdeni utánajárni az adott elképzelt fajtának. Elsônek azt tanácsolnám, olvassuk el, amit ebben a témában szakirodalmat találunk. Amennyiben egyezik a leírtakkal az elképzelésünk, keressünk egy pár tenyésztôt. Nem a napi hirdetôújságban fogjuk megtalálni. Ajánlatosabb felkeresni az adott fajta tenyésszervezetét tanácsért. Utána beszéljünk több tenyésztôvel. Mondjunk el magunkról, környezetünkrôl, családunkról mindent ôszintén, és kérjük ki véleményüket. Ezeknek az embereknek a többsége évtizedek óta ismeri, szereti a tenyésztett fajtát, véleményük sokat segíthet nekünk a késôbbiekben. Soha ne essünk abba a hibába, hogy olcsón akar-


junk jó kutyát venni. Az ennyi pénzem van rá, ebben nem mûködik. Egy tudással, szeretettel, pénzbôl, jó körülmények között tenyésztett kölyöknek nincs ára. Megfizethetetlen. Mondjuk a fordítottja is igaz. A lelketlen tömeggyártásból, selejt eledellel, disznóólban született teremtmény szintén megfizethetetlen. A gatyánkat is otthagyjuk az állatorvosnál, és még így is nagy a valószínûsége hogy egész rövid életében beteges, nyomorult lesz. Ott tartottunk, hogy kérjünk segítséget a tenyésztôtôl. Jó tanács, ha lehet, fogadjuk is meg: alaposan faggassuk ki leendô kutyánk fajtajellegzetességeirôl, hibáiról, elônyeirôl. A tapasztalatom az, hogy nagy többségében profi

véleményeket, tanácsokat kapunk. Azt is el kéne fogadni, ha esetleg másik fajtát ajánl nekünk. Jót akar nekünk, és a kutyának is. Van néhány fajta melyeket kezdô kutyásoknak nem ajánlok. Ezek csodálatos teremtmények, de bizonyos gyakorlat szükséges tartásukhoz. Ilyenek például az orosz pásztorkutyák, terrierek, szolgálati kutyák, hozzájuk tapasztalat szükséges, hogy közös életünk zökkenômentes legyen. Ne ugorjunk be az adott divatnak, annak hogy mindenkinek ez van. A divat elszáll, a kutya (jobb esetben) marad. A cuki kölyökbôl egy szibériai medve lesz, a családi kutyázásból meg bulvárhír. Jó, ha a választásnál bevonjuk azokat az embereket, akik szûkebb családunkat alkotják. Nekik is együtt kell élni a kiválasztottal évekig. Félreértés ne essék, Lali bá’ a szomszéd házból nem valószínû,hogy családtag, ezért az „ezt vegyék, mer’ ez olyan fajin,hogy még a manduláját is kikapja a betörônek” típusú tanácsa nem biztos, hogy célravezetô. Mindig évekre tervezünk, és nem pillanatnyi hóbortnak. És szeretnénk élvezni ezeket az éveket, mert kutyázni jó!

Folytatjuk


19

MÚLTIDÉZÔ

A FALKAVADÁSZATOK FÉNYKORA A DUALIZMUS KORÁBAN Az 1860 utáni években a birodalom vezetése kereste a kapcsolatokat a Magyar fônemesség és köznemesség befolyásos személyiségeivel. A közösségi élet szintereinek lassú bôvülése lehetôvé tette nagyobb összejövetelek szervezését. Az agarászok szûkebb közösségei mellett népszerûek a falkavadászatok. A kopó vadász egyesületek közül a Pesti Kopó Vadász Társulat alakult meg Almássy Dezsô gróf és Beniczky Ferenc falkanagyok vezetésével. A nyúl vadászatra képzett kopókból álló falka számára kennelt Károlyi István gróf biztosított fóti birtokán. A falkát Szapáry Iván gróf vette át rókavadász kopókkal kiegészítetten. A társaság feloszlott. 1872 alakult a Budapesti Róka Falkavadász Társulat. Nevüket már a hivatalos 1873-as Budapest létrejöttérôl szóló törvény életbelépése elôtt így használták. Vezetôjûk Esterházy Miklós gróf profi falkárokat alkalmazott. A kennelt Káposztásmegyeren építették fel. A dualizmus éveiben világvárossá fejlôdô Budapest környéke beleértve Gödöllô térségét válik a legelôkelôbb társaság falkavadászatainak színhelyévé. Újszászon 1872-ben a nyulak kis száma miatt a rókavadászatok jelentettek élményt. Összesen 19 kopóból ált a falka,

48

és mint Orczy Andor báró írja október 15 és december 7 között 28 falkavadászatot rendeztek. 25 nyúl és 3 róka volt a kiszemelt zsákmány.(Vv1873 jan 1). A december 21-én tartott Vecsésrôl induló rákosi rókafalka vadászaton Ô Felsége a király és neje is jelen volt. A falkanagyok Szapáry Iván és Keglevich Géza grófok voltak. Lipót bajor herceg és Vilmos fôhercegek 5, míg ôfelsége 11 a királyné 16 vadászaton vett részt egy szezonban. Gödöllôn volt a királyi pár szinte állandó szállása. A 70-es 80-as években a királyi pár gyakori vendég volt különösen Erzsébet királyné kedvelte a lovas sportot. A királyné tulajdona volt egy vonzalék falka, gondozójukként az angol Tom Healyt alkalmazták. 1’881 szeptemberében a királyné szabadon engedett vadkant próbált kopóival elejteni, de kísérlete sikertelenül végzôdött. Káposztásmegyer, Alag Rákospalota, Göd. Soroksár Vecsés Mátyásföld voltak a falkákkal való legismertebb találkozó helyek. Az 1880-as évek végétôl a királyi pár látogatásai már ritkulni kezdtek, így Gödöllô fokozatosan veszített jelentôségébôl. 1905-ben amikor Thurn Taxis herceg lett a falkanagy, a társaság kopói elhagyták a káposztásmegyeri kennelt és Pest-Szentlôrincre


költöztek. A Budapesti Róka Falkavadász Társaság minden esztendô Hubertus napján díszvacsorát tartott, melyen a báró Wenckheim Béla által adományozott serleggel a kézben mondtak felköszöntôt a falkavadász sportra. 1871 és 79 között a király személye körüli miniszteri posztot töltötte be közben kétszer belügyminiszter és egy rövid idôszakban miniszterelnök. Orczy Béla báró Wenckheim Béla után egészen 1890-ig volt a királyszemélye körüli miniszter, de volt a belügyi honvédelmi és közlekedésügyi miniszter is. A vörös falkavadász kabátot viselô urak közt miniszterek, miniszterelnökök és fôképpen az udvarhû arisztokrácia jelenléte a falkavadászatokon a monarchia elitjének összetartozás tudatát sugározta 1913-ban 13 nagyobb falka létezett. Az arisztokrácia közismert alakjain kívül Dréher Antal is rendelkezett róka-kopó, nyúl-kopó és dámvad utáni kopó falkákkal a Fejér megyei Tordason. A falkák közül Majláth József gróf a zempléni Fehértón illetve Teleky Gyula gróf már rendelkezett beaglekkel. Az alagi vadásztársaság vonzalék utáni falkájához 1913ban Károlyi Mihály gróf ajándékoz beagle falkát. Ez a falka késôbb Fótra került. Gyakran olvasni, hogy a beagle csak a második világháború után terjed el hazánkban. Valószínû, hogy az Angliában a nyúlász kopóból kitenyésztett fajta egyedei nehezen voltak megkülönböztethetôek a kisebb testû nyulas kopóktól. A kopókat párban tartották számon így nem 5 kopóról beszéltek, hanem 2,5 párról. Pfeifer Ferdinánd 1922-ben megjelent munkájában összegezte a falkavadászat legfontosabb ismereteit. A kopók tenyésztését és betanítását szakemberek végezték. Vadászni másfél éves korukban kezdtek és 4-5 szezonon keresztül voltak csúcsformában tarthatóak. Az ideális róka kopó 61 centiméter magas a szarvas vadászatra való 66 centi. A jó testtartást Pfeifer Ferdinánd rajza szemlélteti. A kopók lakását kennelnek nevezték. Itt légcserérôl, jó vízellátásról gondos-

kodtak. A kopók lécbôl készített padokon aludtak mintegy 40 centiméterrel a padló felett. A téli fûtés szükségességérôl ugyan vita folyt, de szolid mértékben mégis alkalmazták. Az étkezést szigorúan ellenôrizni kellett, naponként egyszer húsételt fogyasztottak. Vadászat után közvetlenül kaptak langyos hômérsékletû húsféléket. A falkavadászatokon rókát, nyulat, szarvast illetve vonzalékot üldöztek a kopók. A vonzalék lovassal vitt illatosított rongyszerû massza, amit ánizsolajjal itattak át, vadpótszer volt. Afrika déli részén kopó falkával sakálra is vadásztak. A falka tulajdonosa a „master” vagyis a falka nagy Ô az egész vadászat vezetôje. A falka nagy vadász segítôi a falkárok voltak. A falkárt mindig rendkívüli hozzáértés jellemezte. Minden falkánál alkalmaztak két ostorászt. Egyikük a falka elôtt lovagolt, míg a másik a végén a lemaradó ebeket biztatta. Alkalmaztak még úgynevezett rókalyuk betömôket. Így küszöbölték ki az üldözött vad menekülési lehetôségeit. A szezon a Budapesti Róka Falkavadász Társaságnál októbertôl újévig tartott. Angliában novembertôl áprilisig. A vadászat végét jelzi az a perc, amikor a kopók végeznek az üldözött vaddal. A falkavadászok egyenruhát viseltek vadászataikon. A róka falkászok vörös vádász kabátot viseltek. A hajtóka fehér kék is lehetett a sárgaréz vagy ezüst díszgombokon a társaság nevének kezdôbetûi voltak olvashatóak. A nyúl utáni falkavadász társaságok zöld kabátot hordtak. Akadt itt is kivétel a Dalmandon mûködô társaság a zöld huszár attilára emlékeztetô zsinóros kabátot viselt magyaros kalappal, míg a többi társaság rendszerin cilindert viselt. A szarvas utáni falkavadászok kabátja vörös kivételesen zöld lehetett. A vonzalék utáni falkavadászoké szürke kabát volt színes gallérral. A falkavadászatok kellékei meglehetôsen drágák voltak. A falkatartás a kennel és az alkalmazottak fizetése tovább növelte a költségeket. Kizárólag a nagy jövedelemmel rendelkezô elit sportja volt.

Az elsô világháború kitöréséig a hazai arisztokrácia közösségi életének egyedülállóan fontos színtere. A háború idején az angol állampolgár falkamesterek és ostorászok hatósági felügyelet alatt álltak, de folytathatták tevékenységüket. A trianoni békeszerzôdés után az utódállamokban sok falka megszûnt. Romániában új a falkavadászatokat tiltó törvény lép életbe. Gróf Apponyi Albert 1924-ben Angliából hozatott kopókat és az újra alakított alagi falkának ô lett a mestere. Mint Mühlbachné Száhlender Magdolna kutatásaiból kiderül a legemlékezetesebb hajtást 1927-ben rendezték a Szent Hubertus tiszteletére rendezett vadászlovagláson az alagi falkát Horthy Miklós kormányzó vezette A nyolcvanfôs társaság vörös frakkos elegáns megjelenése nagy feltûnést okozott a környéken. Apponyi után gróf Károlyi István majd Odescalchi Béla herceg volt az alagi falka mestere. Magyarországon a második világháború befejezésével véget értek a falkavadászatok.

Wirth István Illusztrációk: Pfeifer Falkavadászat


49

KIÁLLÍTÁS FCI I. fcs. I. SOLT ÓHUNGARIKUM komondor, t.: Nagy István

PÉCS NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁS 2016. március 12–13.

SZOMBAT • Junior BIS: LET’S CATCH AGAIN OF CRYSTAL LAKE ausztrál juhászkutya, t.: Kelecsényi Péter • FCI II. fcs. I. BOJTOR VÁRI DALTON cane corso, t.: Nyikos Zsolt • FCI III. fcs. I. KARAMBOLL BOHEMIA PLATINA Yorshire terrier, t.: Ruslana Sharkova (CZ) • FCI VI. fcs. I. SZÉPHEGYI-SZIMAT EMINEM beagle, t.: Tóth Tibor • FCI VII. fcs. I. és Reserve BIS: SILHOUETTE’S ALL REVVED UP G.CH CH rsz. weimari vizsla, t.: Nácsa Ágnes és Cindy Cassidy • FCI VIII. fcs. I. CLARK KENT CANIGOU OREASTER angol cocker spániel, t.: Hajdics Dorottya • FCI X. fcs. I. GO GO BOLSHOI GREAT GATSBY barzoj, t.: Vereczki Edit Fotók: ALEX Best in Show: AVION DAWIN TOP GUN fehér óriás uszkár, t.: Yvonne Hagman USA. (BIS bíró: dr. Roberto Schill RO)

FCI V. fcs. I. P’TOSHI GO NAMITORI akita inu, t.: Szecsei Krisztina

FCI VI. fcs. I. SZÉPHEGYI-SZIMAT EMINEM beagle, t.: Tóth Tibor

Fotó: Petrus Krisztina

BIS-3. MINI GOLF GUBA rsz. kaninchen tacskó, t+T.: dr. Jakkel Tamás

50


A Senior Handlerek versenyében mindenki gyôztes lett. A 6. elsô helyezett a kutyájával harmonizáló jelmezben nagy sikert aratott

VASÁRNAP

FCI II. fcs. I. ALMAZKIN VULCAN ALABASTROM orosz fekete terrier, t.: Takács Lilla BIS-3: DIABLO OF THE FAMOUS FAMILY golden retriever, t+T.: Kozák Sándor

• FCI I. fcs. I. AUSTRIAN DREAM A GENTLE SOULHEALER aussy, t.: Victoria Afouxenidou (A) • FCI IV. fcs. I., JBIS-3. CYBERDACHS MINI GUCCI rsz. törpe tacskó, t.: Kis Tibor • FCI VI. fcs. I. SPOTTY DIAMANT GINA dalmata, t.: Kopa Zsuzsanna • FCI X. fcs. I. STELLA COMETA SOMETHING MORE whippet, t.: Sasa Stanic és Tina Kosir (SLO) Junior BIS, Reserve BIS: ORIGINAL MASTER’S VOICE LOVESONG R&B Jack Russel terrier, t.: Farádi József

FCI IX. fcs. I. GOLD GELB BOX VENDY Boston terrier, t.: Valentyik Judit

FCI V. fcs. I. STARBACK COMODUS amerikai akita, t.: Jugoslav Radulovic (SRB)

Best in Show: SILHOUETTE’S ALL REVVED UP G.CH CH rsz. weimari vizsla, t.: Nácsa Ágnes és Cindy Cassidy. Mögötte Kardos Vilmos vezetô bíró, Siklósi Béla a Pécsi Egyesület elnöke, dr. Ottó Schimf (A) fajtabíró és dr. Váczi-Balogh Zsuzsanna BIS bíró Fotók: ALEX


15

VADÁSZKUTYA

M I É RT VA N S Z Ü K S É G

VA D Á S Z KU T Y Á K R A ?

Sok esetben halljuk a már-már közhelynek számító mondatot, azaz hogy „Eb a vadász kutya nélkül”. Sok igazság rejlik ebben a rövid kis megállapításban. Be kell látnunk azt a tényt, hogy a vadászkutyák képességeit még korunk vadászai sem tudják egyetlen eszközzel, géppel, berendezéssel pótolni. Számos olyan öröklött tulajdonsággal rendelkeznek amellyel segítik a vadászok munkáját. Már elôzô lapszámunkban is tettünk arról említést, a vadászat egy állami vagyonnal történô vagyonkezelési tevékenység. Minden szépsége, izgalma mellett soha nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a tevékenység mögött egy szigorúan szabályozott vadgazdálkodási tevékenység rejlik. Hol kapnak ebben szerepet a vadászkutyák? A válasz egyszerû, de mégis szerteágazó, hiszen a kutyák a vadászat valamennyi szegmensében eredményesen használhatóak, sok esetben mással nem is pótolhatóak. A vadászati tevékenységet alapvetôen – ha kutyák vonatkozásában értelmezzük – két részre szokták bontani. A lövés elôtti és a lövés utáni szakaszra. A kutyák részvétele mindkét esetben elhagyhatatlan, vagy legalább is az eredményességet nagy mértékben befolyásolja.

52


A lövés elôtti szakaszt a vad felkutatási szakaszaként is kezelhetjük, itt kapnak nagy szerepet a vizslák, illetve a kajtatóebek, illetve nagyvad vadászat esetén a hajtókutyák, terrierek, tacskók, kopók. A lövés utáni szakaszban apróvad esetén szintén a vizslák, a kajtatóebek, illetve az elhozás igazi specialistái a retrieverek, nagyvad utánkereséskor természetesen a vérebek szerepét kell elsô helyen említeni, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a kopók, a tacskók, terrierek és a vizslák munkáját sem. Ahhoz, hogy a kutyák a vadász munkáját segíteni tudják, öröklött tulajdonságaikra van szükség. A vadászkutyások éppen ezért ezen kutyák legfontosabb értékmérôinek a vadászat során szükséges tulajdonságok vizsgálatát, a munka jellegû megmérettetéseket tartják. A tenyésztés, a tenyésztésbevétel legfontosabb szempontja a munka jellegû és egészségügyi szûrés. Vadászkutyák esetén a vadmegállási hajlam, a vad iránti érdeklôdés, az elhozási hajlam, az orrhasználat, kitartás, vízkedvelés párosul az idegrendszeri stabilitással, a munkát segítô vázrendszerrel, keringéssel és mozgással, valamint természetesen a megfelelô küllemmel.

A fent felsorolt tulajdonságok közül talán a kutya orra, ez az érzékeny mûszer a leginkább használt “kutyaberendezés”. Mit is tud ez az orr? Ez az orr, a szagok érzékelése és értelmezése, az ember számára szinte nem is érthetô szinten mûködik. Az orr a zsákmányszerzés legfontosabb eszköze, a szag és a szaglás a kommunikáció legfontosabb és legôsibb közege. A kutya orrának értékeléséhez had soroljak fel néhány tényadatot. A kutya átlagos receptor sejt számainak nagysága 220 millió, szemben az emberi 5 millióval, szaglóhám mérete testfelületével megegyezô is lehet, míg az emberé bélyeg nagyságú, a kutya agyában a szaglóhagyma mérte 12%-ot tesz ki. Ez az érzékeny mûszer a szag keletkezése után még hosszú idô elteltével is értelmezni tudja azokat. Minimális szakmolekula jelenlétét érzékelni képes a vadászkutya. A lejegyzett adatok sokszor a sebzést követô több nap elteltével történô sikeres utánkeresést igazolnak. Mivel a sebzés sajnálatos módon a vadászat velejárója, azonban kutyák nélkül a rejtôzködô sebzett vad megtalálása csupán a vakszerencsén múlik. Ha a vadászok nem használják, használnák ki a kutyák képességeit, a már többször említett állami vagyon milliárdos veszteségeket szenved, szenvedne el. A gazdasági szempontokon kívül a kutyák használatának jelentôs állatvédelmi szerepe is van. A sebzett vad szenvedésének mielôbbi megváltása minden felelôsen gondolkodó, jóérzésû vadász célja és érdeke. Aki kutyával vadászik állítja, hogy a vadászat, a természetjárás élvezete is magasabb fokú, sokkal több élménnyel, emlékkel párosul. A felsoroltakon kívül nem szabad megfeledkezni a kulturális szerepérôl sem a kutyás vadászatnak, hiszen a vadászattal párosuló képzômûvészet és irodalom nagyon sokszor tekintette témájának a kutyákat, a kutyák szerepét a vadászatban. í

Babiczky Attila


53

VADÁSZKUTYA

A drótszo ´´ru ´´ magyar vizsla történeti áttekintése „1923-ban a kaposvári magyar vizslások háziversenyt rendeztek Toponáron. Kizárták a tenyésztésbôl a célnak nem megfelelô vizslákat, úgy küllemben, mint használhatóságban. „Így egy félig hosszú szôrû kant, mely egyébként kitûnô alkotású és hajlamú volt.” Ez az elsô utalás rövidszôrû magyar vizsla alomban született drótszôrûrôl. Az idôk folyamán több alomban is elôfordult ilyen. Kittenberger Kálmán is utal rá, hogy örökös gyôztes Szikrája több szukánál is örökített. Ezeket nem nevelték fel, mivel nem feleltek meg a rövidszôrû fajtajellegnek. 1942-ben indítványozta Vasas József a drótszôrû magyar vizsla kitenyésztését. Ez a II. Világháború kellôs közepén nem volt könnyû. A bemutatásra egy kiállított és három versenyzô „drótszôrûrôl” mondtak véleményt a szakemberek. Továbbtenyésztésre bíztatták ezeket. De közbe szólt a történelem. A háború vihara szétszórta, megtizedelte, romba döntötte hazánkat. Új rendszer, új törvények, változások, csak a vizsla szeretete maradt a régi. A II. Világháborút követôen a drótszôrû magyar vizsla kitenyésztését nagy tenyésztési tapasztalattal, vadászismerettel rendelkezô kinológusok (Vasas József, Gresznaryk László mellett) karolták fel. Így a Csabai és a Selle kennel bôvült báró Bornemissza-Haraska és Koloman Slimak-Povázia tenyészetével. Az FCI 1966-os külön fajtaként való elismerésé-

54

vel, a hatvanas évek második felében a tenyészetek száma ugrásszerûen gyarapodott. Botond, Hubertusz, Bükkaljai, stb. Érdekes megemlíteni, hogy egy alom Botond vizslából hat kennel alakult Fejér megyében. (Sábó, Világjáró, Dégi, Sármelléki, Abasárkeresztúri, Dég-öreghegyi). Ezzel egy idôben a Borostyánkô, Bodóhegyi, Palotásmenti. Az 1980-as évekre a kennelek száma 75-re szaporodott. Abafia, Kecel-hátsági, Tordaszigeti, Erdôháti tenyészetek évente 3–4 almot is bejelentettek.


Mivel megnôtt a tenyésztôk száma és ezzel a populáció, úgy tûnt, könnyû lesz a fajta homogenitását megszilárdítani a legjobban megfelelô egyedek tenyésztésével. A szôr színe, minôsége, valamint a magyar vizslára való visszaütések gyakorisága sok egyedet tenyésztési szempontból értéktelenné tett. Megnôtt a kínálat. Sok tenyésztô rájött, hogy a drótszôrûek tenyésztése nem olyan egyszerû, mint más, már kialakult fajtáké. Azon kívül a fajta vadászati adottságait bizonyítani is kellett a vizsgákon, versenyeken. Azok, akik vadásztak a vizsláikkal, a „drótszôrûek” értékének azok vadászadottságait tartották, versenyeken is részt vettek, nagyon bíztató eredménnyel. Ez késztette arra, hogy 1976-ban (elismerésének 10 éves fordulóján) Országos Seregszemlét rendezzenek a fajta tenyésztésének, használhatóságának felmérésére, összefogására. A küllemi bemutatón Fehérváron 26. – a Dégen rendezett versenyen 12 vizsla vetélkedett. A „Seregszemlét” nagy külföldi érdeklôdés kísérte, 1977–78-ban az osztrák és csehszlovák klubok bekapcsolódtak a versenysorozatba. 1979-ben az osztrákok kérték a „Drótszôrû magyar vizslaverseny” rendezésének lehetôségét. 1980-ban nem Magyarország rendezhette meg a versenyt, bár lett volna házigazdája. 1981-ben értük el, hogy az egyéni és a csapatversenyt is hazai vizslák

nyerték. Ez 1983–84-es keceli versenyen megismétlôdött. Voltak a fajtának olyan kiváló egyedei, melyek határainkon túl is, úgy küllemben, mint munkában reprezentáltak. 1981-ben Siklóson rendeztek CACIT „Speciál magyar” vizslaversenyt. 28 vizsla indult, ebbôl 11 volt drótszôrû. Az elsô 10 helyezett között a 2. ,3. ,4. ,8. ,9. helyezett drótszôrû magyar vizsla volt. Az 1984-ben rendezett siklósi CACITot drótszôrû nyerte. A 2. ,4. helyezett is dszmv volt. Csapatversenyben elsôk. 1984-ben Csehszlovákiában rendezett magyar vizsla versenyt drótos nyerte. 1986-ban Szántódpusztán rendeztek „Speciál magyar” vizslaversenyt. Itt a drótszôrûeket már külön kategóriában indították. 1984 után a drótszôrû magyar vizsláknak nem rendezhettek külön versenyt, így a versenysorozat megszakadt, de területi és országos versenyeken ittott dobogóra léphettek vizslásaink. 1987-88-ban történt változások a MEOE vezetôségében új képet nyert. 1991-ben rendezhetett ismét CACIT vizslaversenyt (a hagyományok szerint Dégen) a drótszôrû magyar vizslások 1988-ban alakult önálló szakosztálya, egy erôsen megcsappant versenyzôgárdával-rövidszôrû magyarvizslások részvételével. Ez 1993-ban Gyôrben megismétlôdött, de hiába volt holland, osztrák, csehszlovák részvétel, a hazai mindössze két versenyzôre korlátozódott. Ha belenézünk a kiállítások tükrébe, ott sem találunk kedvezôbb képet: míg 1968 májusi budapesti CACIB-on 14, ugyanitt 1970-ben 23, 71-ben 25, a Vadászati

Világkiállításon 37, és a 70-es években egy-egy kiállításon 20-22 volt a kiállított drótszôrûek száma. A 80-as években 10 alá csökkent. Az 1989-es ôszi CACIB- on 4 drótszôrû és 70 rövidszôrû magyar vizslát vezettek fel. A rangos 1993-as Európa Kiállításon 16 drótszôrû magyar vizslát bíráltak. 1995ben a négy magyar CACIB- on 7, -7, -5, -4 vett részt. Megjegyzendô, hogy kiállításról kiállításra rendszerint ugyanazon vizslák szerepeltek. A Magyar kutyafajták 1995- ös kiállításán nem volt drótszôrû magyar vizsla! A Derbyn, mely hívatva lenne az elôzô évben született kutyákat (a szülôk örökítô képességeit) elbírálni, egyet mutattak be. A fajta fennmaradása érdekében soha nagyobb szüksége nem volt vizsláinknak önzetlen baráti összefogásra, mint napjainkban.” Tumay Jánosné A magyar vizsláról századunk elsô felében címû 1996-ban, a buda-

Csôvárberki Dömper

pesti Világkiállítás alkalmából megjelentetett kiadványában írta a fajtáról. Az 1990-es évek végén, 2000-es évek elején a fajta életében fellendülés következett. A kiállításokon, munkaversenyeken egyre több drótos szerepelt. Új tenyészetek alakultak: Mezôföldi-Kajtató, Kunsapataki, Borzasi, Nyárhalmi, Szilasdombi, Johannes-hári, Borotai Kocsibátor, Gyarmat-erdei, Fürdôházi, Rakoncás, Zöldmáli, Keszegérparti-drótos, Csôvárberki, stb. 1997-ben Gibármenti Cimbi drótszôrû magyar vizsla kan megnyerte a Hortobágy Kupát, amely nemzetközi vízi-mezei verseny. 6 évvel késôbb, Cimbi lánya, Csôvárberki Dévaj szerezte meg az elsô helyet ezen a rangos versenyen. Dévaj a rá következô évben megismételte ezt a szép eredményt. Ez a szuka a Szlovákiában megrendezett vízi- mezei és mindenes versenyeken is elért szép eredményeket. 2003-ban a Dortmundban megrendezett Világkiállításon két testvér, Csôvárberki Dömper és Dinnye Világgyôztesek lettek. Dömper lett a Fajtagyôztes. 2005-ben Dévaj lánya, Alma a Dunavarsányban megrendezett Vizslafôversenyt megnyerte. A kiállításokon a BIS körben feltûntek a „drótosok”. 2006-ban a fajta elfogadásának 40 éves évfordulóján megrendezett Klubkiállításon 52 kutyát neveztek be. Az elmúlt 10 évben jelentôs változáson ment keresztül a fajta. Míg korábban a vizsgákon, versenyeken elvétve akadt egy-egy drótos magyar vizsla, ez az arány megfordult! A résztvevô drótosok eredményesebben szerepeltek, mint akár a rövidszôrû magyar vizslák. Versenyeken a legjobb víziés legjobb mezei munka különdíjait rendre a drótosok hozzák el. Ez a fejlôdés annak a lelkes csapatnak köszönhetô, akik elszántan harcolnak azért, hogy a drótszôrû magyar vizsla minél szélesebb körben bebizonyítsa, hogy viszonylag kis egyedszáma ellenére van annyira jó, ha nem jobb is, mint a többi vizslafajta! A Magyarországi Drótszôrû Magyarvizsla Tenyésztôk Egyesülete (MDMTE) a fajta nemzetközi elfogadásának 50 éves évfordulója alkalmából Apajpusztán 2016. szeptember 30- október 3-ig Nemzetközi Jubileumi Rendezvénysorozat (munka- és küllem) keretén belül szeretné elôdeinknek megköszönni azt a munkát, amellyel ezt a csodálatos vadászkutyafajtát létrehozta!


55

VADÁSZKUTYA

BÁLNAVADÁSZ HUNYOR ESTE A ´´ KORMÁNYSZÓVIVOVEL Kovács Zoltán kormányszóvivôvel, nem mint kormányszóvivôvel, hanem, mint kutyással, vadászkutyással, vizslással beszélgettünk, sétáltunk és kutyáztunk a hármashatárhegyi repülôtéren. Találkozónk idôpontját közel egy héttel elôtte beszéltük meg, Az egy hét gyakorlatilag folyamatos esôzéssel telt, így elôzô nap még voltak némi kétségek a beszélgetôs séta vonatkozásában. Szerencsére azonban gyönyörû tavaszi délután fogadott bennünket. BA. Egy vadászkutyás rovatban automatikusan felmerül az elsô kérdés, Ön vadászik? Még nem – hangzik a mosolygós rövid válasz – azonban a nagyon közeli jövô tervei között szerepel a vadászvizsga. Egész életemben közel állt hozzám a természet, az erdôjárás, a túrázás, és mindig foglalkoztatott a vadászat gondolata. A vadászatra mindig úgy gondoltam, mint az emberiség egy ôsi tevékenységére. Mi vonzza leginkább a vadászatban? A katonaság alatt mesterlövész kiképzést kaptam, így maga a fegyver, a lövészet nem idegen számomra. A vadászat azonban nem elsôsorban errôl az oldalról érintett meg. Mint említettem erdôjáró, túrázó ember vagyok, párommal életünk mindennapi részét jelentik a kisebb-nagyobb túrák Magyarországon és külföldön. A természet és az élôvilág közelsége, az azzal való azonosulás, a nyugalom, a stressz elôl való elvonulás lehetôségét jelenti elsôsorban a vadászat.

56


- A kutyássá, vizslássá válás következménye a vadászat iránti érdeklôdésnek, vagy nem jelent közvetlen összefüggést? - Mindig kutyások voltunk. Volt pulim, lányom 12 éves korában lettünk labradorosok. Olyannyira közel áll hozzánk a kutyázás, hogy lányom, – ma már 20 évesen – kutyaiskolát visz, így a kutya állandó szereplôje az életünknek. Irányunkat a repülôtér széle, a domboldal felé vettük, ahol a vaddisznók éjszakai jelenlétérôl tanúskodnak a túrások. Alig pár száz méterre vagyunk a lakóházaktól, nem beszélve arról, hogy egy állandó emberi jelenlétet jelentô kirándulóhelyen járunk. Körülöttünk boldogan szaladgáló Hunyor a 17 hónapos drótszôrû magyar vizsla kan folyamatosan keres, szagol a magas gazban. Meg-megtorpan amikor orrát egy-egy érdekesebb szag üti meg, majd egy látványos vadmegállás után egy hosszúfarkú fácán kakas vágódik ki a bokrok közül.

Késôbb az erdôszélen már szarvasnyomokat is vizsgálgatunk. - Hogy esett a választás a drótszôrû magyar vizslára, az idei évben 50 éves magyar fajtára. - Nagyon szeretem a magyar kutyafajtákat, itt a reptéren is szoktunk bandázni egy pulival és egy mudival. Amikor felmerült bennünk ismételten a kutya gondolata számomra két fajta jöhetett számításba. Nagyon tetszik a weimari vizsla, de párommal végül a magyar vizsla mellett tettük le a garast. A végsô döntés azonban érdekes módon hirtelen jött. Lányom vette fel a kapcsolatot Hunyor tenyésztôjével Bodonyban. Mi ekkor készültünk a Putyin látogatásra. A sok munka közepette az egyik esteéjszaka jutott idô arra, hogy lerobogjunk megnézni a jelöltet. Abban a pillanatban eldôlt, amikor Hunyor az ismerkedés közepette az ölembe kuporodott. Attól kezdve nem nagyon volt kérdés, mi a teendô. Így lett egy éve Áldozóvölgyi Drótos Hunyor az életünk, ahogy mi mondjuk: a „falka” része. - A feszített munkatempó mellett hogy telnek a vizslás napok? - Korábban komolyan kosárlabdáztam, a sport és a mozgás mindig is az életem része volt, Hunyor színre lépésével ez csak tovább erôsödik. Bár alapvetôen bagoly típus vagyok, minden hétköznap fél hatkor kelek és a hajnal már a Normafánál ér. 5–6 kilométeres kutyás futással nyitom a napot. Ez nekem is nagyon jót tesz fizikálisan, Hunyor is igényli, illetve kettônk kapcsolatát is erôsíti. Napközben a párommal a „Bálnában” tölti az idôt, ilyenkor úgy szoktuk mondani viccesen, hogy bálnavadásszá lesz, délután, vagy este, ahogy a munkám engedi ismét sétálunk egy-másfél órát.

Úgyhogy most mindketten lelkes tanulók leszünk és remélem, hogy Hunyor beváltja a hozzá fûzött reményeimet. Igyekeztem eddig is úgy nevelni, hogy a fegyelmezettsége, behívhatósága, a velem való folyamatos kapcsolattartása biztos legyen, és most megkezdjük a szakemberré, szakkutyává válás folyamatát. Szeretnék ehhez minden lehetôséget biztosítani a kutyámnak. Igyekszem felkutatni a vadászkutyás szakirodalmat. Antikváriumból már sikerült megszereznem Jilly Bertalan – A vadászkutyák idomítása címû könyvét, illetve Félix Endre alapmûként tekinthetô trilógiájából próbálok hasznos ismeretekhez jutni. - Munkája során nyilván többször szembesült a vadászatot elítélô véleményekkel? - Sajnos valóban a vadászat a társadalom nem minden szereplôje által elfogadott tevékenység. Ez biztosan állítható, hogy az információhiány és egy bizonyos fokú tájékozatlanság eredménye. Ennek megváltoztatása a vadászat társadalom felé történô kommunikációjának egyik fontos feladata. A vadászat az ember egy ôsi tudása és mestersége – egyúttal egy szükségszerû, szigorú szabályok között végzett állami vagyongazdálkodási, vadgazdálkodási tevékenység. A vadászok munkája nélkül a vad által okozott kár, a túlszaporodás okozta problémák sokasodnának. A vadászat és a tudatos vadgazdálkodás mindenki érdekét képviseli.

- Mi a véleménye a napokban nagy sajtóvisszhangot kapott állatvédelmi törvényi szigorítását követelô tüntetésrôl és vitaáradatról? - A hatályos állatvédelmi törvényünk már most is sok szempontból szigorú büntetôjogi következményeket tartalmaz az állatokkal rosszul bánókkal, az állatkínzókkal szemben. Néhány nagy nyilvánosságot kapott borzasztó eset joggal veti fel, hogy akár még ennél is szigorúbb szabályokra van szükség. Azonban ha valóban ôszinték vagyunk magunkkal, akkor tudjuk, hogy az állatvédelem egy tipikus civil összefogást igénylô kérdés. A civil szférában kell, hogy megfogalmazódjon és kialakuljon az igény az állatokkal szembeni méltatlan viselkedés elítélésére, elutasítására és az azzal szembeni azonnali fellépésre. Természetesen a törvényhozásnak is az a dolga hogy ezt minden eszközzel támogassa. A közel két órás kutyás beszélgetés vége felé, az autókhoz közeledve a „Hunyor banda” újabb tagjai jelennek meg egy dalmata, egy angol szetter és, a nagy barát, a kistestû, de annál fürgébb „Masni” személyében. Úgy látszik ez a pár kilométer nem nagyon kottyant meg az ifjú vadászlegénynek és egy nagy közös kergetôzés veszi kezdetét.

- Ha a gazda vadász lesz, akkor a kutyának is “vadászkutyának” kell lenni. - Ez így van. Hunyorral ezen a héten kezdjük el az iskolát egy ismert kiképzônél. Úgy vallom, hogy nem csak azért, mert a vadászati törvény is elôírja a Vadászati Alkalmassági Vizsgát a vadászaton résztvevô vadászkutyák vonatkozásában, hanem meggyôzôdésem, hogy a jól képzett, fegyelmezett és bevadászott vadászkutyák jelenléte a gyakorlati vadászatban rendkívül fontos. Jónak tartanám, ha ez az igény sokakban megfogalmazódna.


57

VADÁSZKUTYA

MEOESz FCI vadászkutya teljesítménybírói továbbképzés

A MEOSZ Vadászkutya Teljesítménybírói Testülete és Eppel Péter a VTBT elnökének szervezésében 2016. március 12.-én megtartotta bírói továbbképzését több év kihagyása után. A nagy érdeklôdéssel kísért elôadáson Mogyorósi István a MEOSZ elnökségi tagja Korózs András a MEOESZ elnöke nevében tájékoztatást adott a MEOESZ-t érintô aktualitásokról, továbbá két fontos bejelentést is tett: A MEOESZ vezetôsége megszüntette a Vadászkutya Sportbizottságot és feladatköreit a VTBT szakmai feladataihoz sorolta. A MEOESZ és az Országos Magyar Vadászkamara a vadászkutya szakmai feladatokat egyeztetve a továbbiakban • Országos Vizsla Fôverseny újbóli életre keltése közös szervezése, • vadászkutya vizsgák és bírók közös képzése, továbbképzése, • vadászkutya tenyésztési kérdésekben szakmai együttmûködés a két szervezet szakbizottságai között, de egyeztetve a MEOESZ tenyésztési tanácsával

58


A rendezvény elôadói voltak: • Dr. Sándor Gyula egyetemi docens, a OMVK Kinológia Szakbizottságának elnöke tájékoztatást adott a kamara kinológiai munkájáról, céljairól és terveirôl. • Buzgó József a Magyar Véreb Egylet elnöke beszélt a kutyás rendezvényeken megjelenô érdeklôdôk, nézôk, úgynevezett „korona” szakszerû kezelésérôl. • ELTE Etológiai tanszék munkatársa, Abdai Judit elôadásának témája volt: a kutya-robot interakciók, illetve, mi tesz egy szociális partnert szociális partnerré? • ELTE Etológiai tanszék munkatársa, Dr. Gergely Anna beszélt: a kutyák tekintetkövetô viselkedésének vizsgálata az „eye tracker”módszerérôl, valamint az ember kutya felé irányuló verbális kommunikációjának sajátosságairól. • Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar képviseletében, Dr. Fodor Kinga Ph.D. elôadásának témája: az állati jogok, valamint az állati jóllét szakmai megítélése volt.

Fotó és szöveg: Bátori Szabolcs


59

KIÁLLÍTÁS

2016 Az elsô kiállítását az Islingtoni Royal Agricultural Hall-ban rendezte Charles Crufts 1891ben, azaz 125 évvel ezelôtt. 1928-tól adnak ki Best in Show címet, azaz 78 alkalommal, eddig. A leggyakrabban angol cocker spániel nyert, volt olyan is, amelyik kétszer is. A legöregebb kutya 2011-ben nyerte a BIS-t, több mint 9 évesen, egy flat coated retriever. A Gundog csoport gyôztese a gordon szetter volt, Lourdace Fulcrum, tenyészette J Baddeley, tulajdonosa D Alcorn, David Crowter, Fiona Swann és J Baddeley (GB). Fulcrum volt a gordonok fajtagyôztese tavaly is. A Gundog csoport a legnagyobb, 4944 kutya tartozott bele, aznap voltak a kiállítás legnépesebb fajtái golden retrieverek és labrador retrieverek is

58

A kiállításon elôször bíráltak pumikat, igaz még nem önálló fajaként, CCvel, BOBval, hanem összevonva már, import fajtákkal, ún. Any Variety Imported Register-ben (például bergamasco-val, vagy svéd lappkutyával), de annak a gyôztese pumi lett, aki , bár a fajtacsoportbírálatban még nem vehett részt, egy díszkörrel megmutathatta magát a közönségnek, Homokdombi-Morgó Anka at Pajkos, tenyésztôje Szabó A, tulajdonos Leane Howell (GB), felvezette Schlosser Attila

A Pastoral csoport gyôztese a border collie, Németországból érkezett, Simaro Cold as Ice, tenyésztôje és tulajdonosa Silvia Adelsperger, a fajtacsoportot Frank Kane bírálta. A border colliek voltak a fajtacsoport legnagyobb nevezésû fajtája, 359 kutyát neveztek, ill 427 nevezés volt, mivel az angol rendszerben egy kutyát akár több osztályba is lehet nevezni.

A kiállítás Best in Show kutyája, 21866 kutya legszebbje, Burneze Geordie Girl, 2 éves west highland white terrier szuka, tulajdnosai M. és A Burns (GB). A Terrier csoportot Dan Erikson (DK) és a BIS-t Derek Smith (GB) bírálták. Utoljára 1990ben nyert BIS-t westie, ami akkor nagy lökést adott a fajta ismertségének. A kutya mellet látható serleg a Keddel Memorial Trophy, ami tömör ezüst, a gyôztes nem is kapja meg, csak egy kisebb mását, mert az értéke felbecsülhetetlen

A kiállítás második legszebb kutyája a whippet szuka, szintén csak 2 éves, Nothing Compares to You at Crosscop, tenyésztôje D. Barnard, tulajdonosai Morris, Waddel és Donaldson. A kiállításra 397 whippetet neveztek

Egy, az angol ikonikus fajták közül, ahol idén is külföldi siker született: az angol agarak fajtagyôztese Sobers Vagabond, tenyésztôje Bitte Ahrens Primavera, tulajdonosa P. Lorencova (Csehország)

Egy, a magyar sikeres kutyák közül, Aloha Lynwaterof La Vie Magnifique, angol cocker spaniel szuka, (sokszoros gyôztes, tavaly Fiatal Világgyôztes is volt Milánóban), tenyésztôje és tulajdonosa Gombi Péter, a Yearling Bitch osztályt nyerték. A kiállításra 31 magyar kiállító 39 kutyát nevezett, az egész kiállítási nevezési számban folyamatosan nô a külföldi kiállítók száma, idén ez 14% volt

A Working csoport gyôztese a flandriai bouvier, Liskport Lord of the Rings, T.: Lambert és Hughes, t.: F. Lambert (GB).

Egy siker a szomszédból a sky terrierek gyôztese Gold Monarch Tramontana, tulajdonosa Robert Kanas (Szlovákia)

Kép és szöveg: Szalánczi Gábor

Egy, a kiállításon rendezett versenyek közül, agility. De, a cruftson nemcsak ezt, hanem számos kutyás sport döntôjét is rendezik, van nemzetközi dog dancing, agility és obedience verseny is, ezeknek és flyballnak a nemzeti bajnosága is, a versenyeken legalább 1000 kutya vesz részt. E mellett a fajtabemutatókon is van pár száz kutya, úgyhogy nemcsak a kiállítási kutyák vannak a Cruftson. A legjobbak döntôi az Arena-ban a BISkörben kerülnek megrendezésre, ami ideális fotózáshoz

Crufts, bejárat. A kiállítást a birminghami NEC (National Exhibition Center) komplexumban rendezik (1991 óta), 7 csarnokban vannak a bírálatok, versenyek, árusok, a világ legnagyobb kutyás rendezvénye ez, több, mint 22000 kutyával, 130-140.000 látogatóval. Az NEC Birmingham határában az M6 és M42 autópályák mellett fekszik, a birminghami nemzetközi vasútállomás és a repülôtér szomszédságában. A környezô parkolókban közel 30,000 parkolóhely van

A Toy csoport gyôztese a pekingi kan, Yakee Ooh Aah Cantona, tenyésztôje és tulajdonosai Albert Easdon és Philip Martin (GB) Csak egy a kiállítás több száz árusa közül. A kiállítás legnagyobb bevételeit az árusok standjai jelentik, de ôk sem járnak rosszul üzletileg. A több mint 100,000 látogató, a rengeteg kiállító remek üzleti alkalmat jelent akár bevált termék forgalmazása, akár új termék bemutatása a cél. Annyi az árus, annyi a vásárló, hogy már sokan, sokszor feltették a kérdést, hogy a Crufts nem e vásár inkább-e már, mint kiállítás? Mindent lehet kapni, ami kutyával csak legalább egy kicsit is kapcsolatos

62


Az Utility csoport gyôztese a kis német spicc, Longdale’s Jen You Win, tulajdonosai Pearce és Francis (GB). Az utility a gyûjtôcsoport, amik nem sorolhatók be a fajtacsoportokba (amik elsôsorban a kutyák funkciója, munkája szerint csoportosítanak), azok a Utilitybe kerülnek Fantasztikus díjak is vannak, ezek a vadászkutyák speciális rendezvényén, például

Fotó: ALEX

ÁLLATVÉDELEM

NA, MOST MEG MEGINT MIT AKARNAK EZEK AZ ÁLLATVÉDÔK? Zengett a média, hogy több ezres tömeg tüntetett az állatkínzók súlyosabb büntetését követelve. Nézzük meg mi is van a nagy felháborodás mögött. Ma Magyarországon az állatokkal való bánásmód, tisztelet a kivételnek, száz évvel van elmaradva a nyugati állapotoktól. Ennek több oka van, szerteágazó az idevezetô út, és sajnos még halványan sem rejlik fel a megoldás. Már a jogrendszerünk is furcsa, hiszen nem ismeri a társállat fogalmát, és az állatokat dologként kezeli. Ennek mikéntjét nálam okosabbak jobban ki tudják fejteni. Aztán ott van az ivartalanítás kérdése, az ezzel összefonódó tévhitek, legendák. A menhelyek állapota, finanszírozási gondja, pénzhiány, túlterheltsége. A magyar állatvédelmi feladatok szinte kizárólagosan a gyepmesteri intézményekre való testálása. Tehát összegezve nincs ivartalanítási szándék, nincs motiválva a nem kívánt szaporulat elkerülése, miáltal a mentendô állatok száma nô, a mentésre fordított keret, költség, hely, ember pedig nem. Lassan kilátástalanná válik az állatmentés, akkora a különbözô eredetû utánpótlása a kóbor esetleg rossz körülmények közül lefoglalt állatoknak. Az is ide tartozik, hogy egy ideje töredékét mentjük az idôs kidobott, elzavart kutyáknak. Bár ez elsô pillanatban jónak tûnik, kicsit jobban megvizsgálva ijesztô megállapításra jutunk. Nem lett kevesebb (sôt duplájára nôtt) a kivert vénségek száma. Egyszerûen nem érik meg hogy megmentsék, begyûjtsék ôket. Elütik, hisz érzékszerveik már nem mûködnek megfelelôen, a kóbor kutyafalkák marják halálra, elviszi ôket az éhség, betegség, idôjárás.

ejnye-bejnyénél kimerül. Tudom, a börtön sem megoldás, hisz ott még jobban kitanulja a bûnszakmákat, és esetleg egy újabb jól képzett falbontó szakad a világra. Mi lehet a megoldás? Talán az állattartástól való végleges eltiltás. Közérdekû, tényleges munka. Pellengér. Nem tudom. Ki kéne próbálni. Tehát az állatvédôk a türelmük, lehetôségeik végére értek. Amíg nem veszik komolyan az állatokkal való helyes bánásmódot, nem érdemes kulturált állattartásról beszélni. Amerikában már régóta szerves részét képezi a profilozók eszköztárának az állatkínzók listázása. Szinte minden sorozatgyilkos az állatok kínzásával kezdte, úgy tért át az emberekre. Ennek oka van. A motiváció egyforma. Bántani a gyengébbet. Szerintem erre oda kéne figyelni. Talán kevesebb lenne az idôs embereket felrugdosó, nôkkel erôszakoskodó nyomorult lelkû bûnözô is.

Folytatjuk Jó esetben 10 esetbôl egy, ha megmenekül az már egy jó szám. Tudni kell azt is, hogy aki egy gerinces állatot kidob, elzavar, vagy betegsége esetén nem hív hozzá orvost, az bûncselekményt követ el. Csak hát itt van a bibi. Minden lánc olyan erôs, mint a leggyengébb láncszeme. Hiába a törvény, ha a büntetést nem szabják ki. Arra való hivatkozást is hallottam már, hogy amennyiben lecsuknák az elkövetôt, ki tartja el a családját? Mondjuk azt nem értem, hogy ez a probléma nem áll fent, ha mondjuk autót lop „szegény” bûnözô? Akkor kevésbé hal éhen a kis család? Tehát a büntetés az

63

PR CIKK

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY

AZ EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS VIZSGÁLATA

Ha befogadunk egy kutyát, hosszú életre elkötelezzük magunkat mellette. Megszeretjük, fontossá válik, a családunk része lesz. Gondozzuk, törôdünk vele, és mindent meg szeretnénk tenni annak érdekében, hogy egészségesen, minél tovább velünk maradjon. Azt szeretnénk, ha egészségesen öregedne meg. Az öregedés számos kedvezôtlen változással, különbözô betegségekkel, egészségi panaszok jelentkezésével jár együtt. Ezeket a folyamatokat szeretnénk lassítani, kialakulásukat minél késôbbre kitolni. Nem csak az a cél, hogy kedvencünk tovább éljen, azt is szeretnénk, ha nem szenvedne betegségben idôs korában. Az élet minôségét sok tényezô befolyásolja: Elsôként a genetika. Ismert, hogy vannak hosszú életû családok, populációk csoportok mind az emberek, mind az állatok között. Gondoljunk csak Okinawa szigetére Japánban, ahol az emberek sokkal tovább élnek, mint a Föld más pontjain.

64

Így van ez a kutyáknál is, vannak hosszú életû családok, vérvonalak, kennelek. A második fontos, az életünket befolyásoló tényezô a környezet, amiben élünk. A minket érô környezeti ártalmak hatást gyakorolnak a szervezetünkre, és kutyánkéra is. A harmadik legfontosabb befolyásoló tényezô pedig a táplálkozás. Az elfogyasztott táplálék jelentôsen meghatározza egészségi állapotunkat, így az életünk hosszára is hatással van, csakúgy, mint a kutyáknál. A Eukanubánál elvégzett öregedés kutatások során azt vizsgálták, hogy a táplálék milyen mértékben s módon


befolyásolja a vizsgálatban résztvevô kutyák életkorát. A 10 éves kutatás során Labradorokat vizsgáltak. Mindvégig Eukanuba táppal etették ôket, megfelelôen gondozták, rendszeres állatorvosi kontroll alatt tartották ôket. Folyamatosan mérték a testsúlyukat, kondíciójukat (testtömeg index) és testösszetételüket, (az izomzat és testzsír aránya) és rögzítették ezek változásait. A tíz év során felhalmozott hatalmas adatmennyiségbôl pedig következtetéseket vontak le a kutatók. Kiderült, hogy a kisebb testsúlyú, soványabb kutyák hosszabb ideig éltek, azok,

amelyeknek magasabb volt a testtömeg indexük rövidebb ideig. Azt is megfigyelték, hogy az életkor elôre haladtával izomtömegük fokozatosan csökkent, zsírtömegük pedig nôtt, így bár gyakran a testsúlyuk nem jelzett változást, testösszetételük mégis megváltozott. Az is kiderült, hogy amikor felgyorsult az izomvesztés sebessége,az a közelgô halált jelezte elôre. A kutyák 90 %-a tovább élt, mint a Labradorokra jellemzô 12 éves átlag életkor, több kutya 16 évesnél is öregebb volt, némelyikük pedig megközelítette a 18 éves kort is.

A kutyák tápláléka magas biológiai értékû, állati fehérje alapú volt, ami a ragadozó ôsöktôl származó kutyák számára elengedhetetlenül szükséges. Nagy mennyiségben tartalmazott gyulladáscsökkentô Omega 3 zsírsavakat, továbbá alacsony glikémiás indexû, túlsúly kialakulását megelôzô szénhidrátokat, mérsékelten emészthetô, bélflórát támogató rostokat, zsírégetô L-karnitint, nagy mennyiségben antioxidánsokat, immunrendszert erôsítô, továbbá fogvédô összetevôket. Fontos volt a megfelelô gondozás, továbbá a napi játék, foglalkozás a szabadban, és a mozgás is. A kutyák rendszeres állatorvosi felügyelet alatt álltak. Független szakemberek felügyelték mindvégig a vizsgálatot. A vizsgálat következtetései alapján megállapítható, hogy a jó minôségû, az állatok igényeit messzemenôen kielégítô táplálék megfelelô gondozással együtt segítette a kutyákat, hogy az átlagos életkornál lényegesen hoszszabb ideig éljenek. Nagyon fontos a kutya kondíciójának folyamatos felügyelete és ellenôrzése, az annak megfelelô táplálás, a napi etetési adag pontos meghatározása és betartása.

Dr. Berkényi Tamás állatorvos EUKANUBA-Spectrum Brands


65

A MEOESZ Terelôbírói Tanács terelôbíró képzést hirdet A képzést követôen a jelentkezôk elméleti (írásbeli és szóbeli), valamint gyakorlati vizsgát tesznek. Sikeres vizsgák után a Terelôbírói Tanács dönt a Terelôbírói Testületbe való felvételrôl. A vizsgával egybekötött képzésre való jelentkezés feltételei: - 20. életév betöltése. - Legalább középfokú iskolai végzettség. - Írásos nyilatkozat büntetlen elôéletrôl, valamint, hogy bírósági eljárás alatt nem áll. - Érvényes MEOESZ szövetségi kártya. - A terelésben érdekelt tenyésztô szervezetek /ETSZ/ határozzák meg a képzésre és a vizsgára való jelentkezés feltétteleit, a /98/2013.(X.24.) VM rendelet értelmében, amelyet a honlapjukon is fel kell tüntetniük. - Az FCI által terelô fajtának minôsített, a fajtát gondozó Elismert Tenyésztôi Szervezet /ETSZ/ írásbeli ajánlása. - A képzés és elméleti vizsga (írásbeli, szóbeli) ideje: 2016. május 28-29. - A képzés és elméleti vizsga helyszíne: 1194 Budapest XIX., Hofherr Albert u. 38-40. - A gyakorlati vizsgára az elméleti vizsgák sikeres letétele után kerül sor. - A gyakorlati vizsga legalább 20 kutya próbabírálatából áll minimálisan három különbözô bíró mellett. A próbabírálatokat az elôre kijelölt, elméleti képzésben oktatott FCI és MEOESZ szabályzatok alapján kell teljesíteni. A képzés és vizsgák díja: 50.000.-Ft, melyet a MEOESZ 10102086-09723300-01000009 számú bakszámlájára kérünk átutalni a közlemény rovatban, kérjük beírni: "TBK" 2016" rövidítést és a jelentkezô teljes nevét. A jelentkezéseket e-mailben a [email protected] vagy a [email protected] címre kérjük megküldeni. Az e-mailhez csatolni kell a "Jelentkezési lapot", a jelentkezéssel kapcsolatos valamennyi dokumentumot, valamint a vizsgadíj befizetését igazoló szelvényt. Felhívjuk a jelentkezôk figyelmét, hogy a sikeres vizsga nem jelent automatikus felvételt a Terelôbírói Testületbe, azonban a felvételt nem nyertek várólistára kerülnek. A jelentkezéssel, képzéssel és vizsgával kapcsolatos teljes dokumentáció és bôvebb felvilágosítás a http://dogheart.hu/TBT/index.htm honlapon érhetô. Jelentkezési határidô: 2016. április 30.

MEOE Szövetség, MEOESZ TB

KIÁ

ÉRT” I LÓ

„KUTYA

CA

L

A L IP S Á T I LÍ

Kedves kutyatenyésztôk, kutyabarátok! Meghívjuk Önöket a kétévente rendezendô tradícionális kutyakiállításunkra Pünkösd hétvégéjén, Szilvásváradra. Európa minden országából érkezô több ezer kutya mellett, a foxterrier, jack russell terrier és a parson russell terrier fajták Európa kiállításában is gyönyörködhetnek. Felszerelés vásár, kutyás és lovas programok!

SZILVÁSVÁRAD 2016. MÁJUS 14–16.

www.szilvasvaradcacib.hu

MAGYAR EBTENYÉSZTÔK ORSZÁGOS EGYESÜLETEINEK SZÖVETSÉGE KINOLÓGIAI FOLYÓIRATA

Ára: 595 Ft • LXXVII. évfolyam 2016. április • www.kennelclub.hu

Border Collie Crufts

Hisztériakeltés, ´´ hogy megszunik a törzskönyv! /akutyamagazin

akutyamagazin. Crufts. Ára: 595 Ft LXXVII. évfolyam április

Recommend Documents