FeHoVa TUDÓSÍTÁS BUDAPEST A KOMMANDÓS KUTYA SHOW WEEKEND. Póráz nélkül. Petró Eszterrel. Ára: 595 Ft LXXVII. évfolyam március

MAGYAR EBTENYÉSZTÔK ORSZÁGOS EGYESÜLETEINEK SZÖVETSÉGE KINOLÓGIAI FOLYÓIRATA

Ára: 595 Ft • LXXVII. évfolyam 2016. március • www.kennelclub.hu

K9

A KOMMANDÓS KUTYA

Póráz nélkül

Petró Eszterrel

/akutyamagazin

FeHoVa TUDÓSÍTÁS BUDAPEST SHOW WEEKEND

KIÁ

ÉRT” I LÓ

„KUTYA

CA

L

A L IP S Á T I LÍ

Kedves kutyatenyésztôk, kutyabarátok! Meghívjuk Önöket a kétévente rendezendô tradícionális kutyakiállításunkra Pünkösd hétvégéjén, Szilvásváradra. Európa minden országából érkezô több ezer kutya mellett, a foxterrier, jack russell terrier és a parson russell terrier fajták Európa kiállításában is gyönyörködhetnek. Felszerelés vásár, kutyás és lovas programok!

SZILVÁSVÁRAD 2016. MÁJUS 14–16.

www.szilvasvaradcacib.hu

Kedves Kutyabarát Olvasó! Tavasz van, itt az ideje a megújulásnak. Új kollégákkal, szakértôkkel, rovatokkal indítjuk ezt a tavaszi megújítást. Az egyik legjelentôsebb változás, hogy az ebtenyésztô szervezet lapjaként a hagyományokra építve visszatérünk az ebtenyésztés, a kutyatartás mindennapjaihoz. Az aKutya Magazin 2017-ben 100. születésnapját ünnepli. A magyar ebtenyésztés története még ettôl is távolabbra tekint vissza. Kilenc nemzetközileg elismert magyar kutyafajtát adtunk a világnak, ezzel az élbolyba tartozunk. Miközben azt gondolhatnánk, hogy ez nemzeti büszkeséggel tölti minden magyar szívét, naponta azzal kell szembesüljünk, hogy alig van, aki a kilenc magyar fajtát fel tudja sorolni. Tanítani kellene. Kinek a feladata? Talán mindenkinek… Talán az iskolának… Vagy már az óvodának?

Ehhez mi azzal tudunk hozzájárulni, hogy a magyar fajtákat kiemelten kezeljük. Megírjuk történelmüket, viszszatekintünk eredeti adottságaikra, munkájukra, hasznosságukra. Márciusban a magyar pásztorokról és segítôikrôl írunk részletesen. Új barátainkkal, a vadászkutyásokkal is találkozhatnak mostantól. Így jobban megismerve a vadászok legnagyobb segítségét. A dolgozó kutya ma már egyre kevesebb, és lényegesen többen vannak, akik családtagként bánnak a négylábú baráttal. De van-e arról fogalmunk, hogy melyik fajtának milyen igényei vannak? És mit tegyünk, ha már elrontottuk az elején a kapcsolatunkat? Szakembereink segítenek ebben is. Szívesen fogadják leveleiket. Szerkesszük együtt a lapot! az a kutya szerkesztô bizottsága

A Magyar Ebtenyésztôk Országos Egyesületeinek Szövetsége (mint az FCI tagja) kinológiai folyóirata. 1116 Budapest, Tétényi út 128/b-130. Felelôs kiadó: Korózs András MEOESz elnök A lapot szerkesztôbizottság szerkeszti E-mail: [email protected] Címlapon: K9 Kommandó, amerikai kiadás (német juhászkutya) Hirdetés E-mail: [email protected] Grafika, tördelés: MOON Graphic Bt. Nyomás: Komáromi Nyomda Szlovákia 94584, Komárno, Dunai rkpt. 15. Felelôs vezetô: Meszlényi István HJSSN 0133-1787 ISSN: 0133-1787

• Észrevételeiteket, véleményeteket szeretettel várjuk: [email protected] • Szakmai hozzászólásaitokat, témajavaslataitokat az alábbi címre küldjétek: [email protected] • A hirdetéseket megújult feltételekkel és ajánlatokkal fogadjuk és kezeljük: [email protected]

Magyar Ebtenyésztôk Országos Egyesületeinek Szövetsége

ELÉRHETÔSÉGEK Titkárság és idegen nyelvû ügyintézés: (1) 208 23 07 Fax titkárság: (1) 208 23 06 Törzskönyvezési, kennelnév kiváltási és export törzskönyvezési kérdésekben kérem írjon e-mailt. Kiállítási információ: 06-70-616-3312 (csak kiállítási információ!) Titkárság/Champion ügyintézés: [email protected] Kennelnevek: [email protected] Kiállítási, rendezvényszervezési információ: [email protected] Bírói testületek, ICH ügyintézés: [email protected] Információs és Törzskönyvezési Osztályvezetô, export törzskönyvek: [email protected]

A MEOE Szövetség Központ ügyfélfogadása: Hétfô: 9.00 – 15.00 Kedd: 9.00 – 16.00 Szerda: 9.00 – 18.00 Csütörtök: Zárva Péntek: 9.00 – 14.00 Nyitvatartási idôn kívül NEM ÁLL MÓDUNKBAN ügyfeleket fogadni!

Terjeszti a Hírker Rt., az NH Rt. és magánterjesztôk. Elôfizethetô: a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletági Igazgatóságának kirendeltségein, a Központi Hírlapelôfizetési Irodában, 1089 Budapest, Orczy tér 1., Tel.: 06-40/56-56-56 (ingyenesen hívható zöld számon), E-mail: [email protected], vagy a postahivatalokban! Megrendelés nélkül érkezett kéziratokat és fotókat nem ôrzünk meg és nem küldünk vissza. Minden jog fenntartva. A nyomdai hibákért felelôsséget nem vállalunk! Tilos ezen kiadvány bármely részét sokszorosítani, információs rendszerben tárolni, vagy sugározni bármely formában vagy módon, a kiadóval történt elôzetes megállapodás nélkül. Tilos továbbá terjeszteni másféle összefüggésekben, borítással és tördeléssel, mint amilyen formában kiadásra került.

e-mail: [email protected] • 2016. március

3

8

32 27 20

3 5 8 12 17 18 20 23 21 26 4

TARTALOM Köszöntô A német juhászkutya K9 kutyakommandó Pásztorok és kutyák EXPO – Magyar Fajták MEOE szövetség díjazottjai Pásztorkutyák munkájáról, a terelô versenyekrôl 2016 évi rendezvénynaptár Tudósítás a kutyaszánhajtó Európa-bajnokságról Kutyázzunk jól!

27 32 36 40 42 44 46 47 49

Póráz nélkül Budapest Show Weekend 1. nap Kutyáddal tervezed a nyaralást? A jó kutyapanzió titka Kutyabarátság vagy presztízs mozgalom? Budapest Show Weekend President’s cup CACIB Show Az anyai gondoskodás hatása Oxytocin hatása, biológiai mozgás felismerésére kutyák esetében A kutyák is jótékonykodnak

2016. március • www.kennelclub.hu

50 52 53 55 57 58 63 64 66

Agarak és változások Agarászat Vérebezés és a Kaszó Kupa 2016 Közeledik a 100. Vizsla Túra Állatvédelem vagy mi... FeHoVa 2016 A MEOESZ sportegyesületi tagszervezeteinek 2016 évi sport versenynaptára Hiába ott a kincs, ahol egészség nincs! Hírek

FAJTAISMERTETÔ

A NÉMET JUHÁSZKUTYA A német juhászt nem csak Németországban, hanem világszerte is mindenki ismeri és a legtöbb ember számára ez a fajta jelenti A KUTYÁT. Elég csak a Rex Felügyelô címû sorozatra gondolunk, melynek fôszereplôjének, Rexnek a történetét tízmilliók kísérték figyelemmel a 90-es években. A fajta története több, mint száz évre nyúlik vissza és Németországban a Németországi Német Juhászkutya Tenyésztôk Szövetsége azóta is professzionális módszerekkel igyekszik megôrizni és fejleszteni a német juhászok sajátosságait, erôsségeit. Ahol minden elkezdôdött – Németország: az ottani szövetség tenyésztési módszerei

Sokoldalú tehetség és tízpróbás – a német juhászkutya 1899 óta, mióta a német juhászkutyát tenyésztik, lényegében folyamatosan ebbôl a fajtából születik a legtöbb kiskutya, ezzel az elsô helyen áll a Német Kinológiai Szövetség születési adatai szerint. Világszerte évente több százezer német juhászkutya kölyök jön a világra. Ezzel ez a világ legkedveltebb kutyafajtája, amely egyre népszerûbb Ázsiában és az USAban is. A Német Juhászkutya Világszövetség adatai szerint világszerte több mint hetven országban foglalkoznak ennek a fajtának a tenyésztésével, minden kontinensen.

Az embernek és a kutyának több mint tízezer évre visszanyúló közös története van. A kutya már a kôkortól kezdve segítôje, kísérôje és védelmezôje volt az embernek a vadászat során, vagy késôbb a haszonállatok ôrzésénél. A német juhász a régi juhászkutyafajtákból származik és 1899-ben Max von Stephanitz elképzelései alapján tenyésztették ki. A szôre fekete-sárga, fekete-barna, fekete, vagy szürke. Lehetnek rövid és hosszúszôrûek, utóbbit ónémet juhásznak nevezik; mostanában ismét egyre nagyobb népszerûségnek örvend. A kanokra 60– 65 centiméteres, a szukákra 55–60 centiméteres marmagasság a jellemzô, ezzel a középmagas kutyák közé tartoznak. A kölyök fejlôdését tenyésztôje már a fedeztetéstôl figyelemmel kíséri és ellenôrzi. Ahhoz, hogy egy német juhász tenyészállat lehessen, egészségügyi teszteken kell megfelelnie és különbözô vizsgákat is le kell tennie. A Németországi Német Juhászkutya Tenyésztôk Szövetsége már sok éve nagy hangsúlyt fektet

arra, hogy a csípôjüket, a könyöküket és a hátukat modern röntgengépekkel vizsgálja meg – hangsúlyozza Roswitha Dannenberg, a szövetség szóvivôje. Az eredmények kiértékelése ezután akkreditált egyetemi klinikákon történik. A szigorú követelményeknek köszönhetôen a fajta-eredetiségrôl szóló tanúsítvány lényegében egy minôségi pecséttel is felér. Az egyetemekkel, genetikusokkal, etológusokkal és állatorvosokkal való szoros együttmûködés alapozza meg az egyedi tenyésztési stratégiákat.


5

A német juhászkutyák jelleme

Képzés – kutyának és gazdának

Magabiztos és társaságot kedvelô – a fajtára ez a két tulajdonság jellemzô leginkább. Ha tudatosan foglalkoznak vele, kitûnô társ válik belôle. A német juhász intelligens, figyelmes, gyorsan tanul és sportos. Olyan állat, amely nagyon sok mozgást igényel, leginkább a természetben, vagy a kutyafuttatókon. Egy szuverén, igazi családbarát kutya, akit a kertben és a házban egyaránt lehet tartani.

Egy éves kortól alkalmazható az úgynevezett Augsburgi Modell, amelyet a német egyesület fejlesztett ki – kezdi a módszer bemutatását Roswitha Dannenberg. A tanfolyam során a részt vevôk a mindennapi élettel kapcsolatos gyakorlati szituációk mellett a kutyák viselkedésével kapcsolatos alap szaktudást is elsajátíthatnak. Tapasztalt kiképzôk tanítják meg gazdáknak és négylábú kedvenceiknek egyaránt a „kutya abc-t”. A tanfolyam végére a kölyökbôl egy, a mindennapokban a helyét biztosan megálló családi kutya lesz.

A könnyen gondozható fajta A német juhászkutyánál az ápolás alapvetôen nem jelent problémát. A bundája egyáltalán nem érzékeny, és a színe miatt a kosz sem látszik rajta. A gazdának már kölyökkorban ajánlatos hozzászoktatni a kutyáját ahhoz, hogy a bundáját kefével ápolja. Változatos táplálkozás, sok mozgás a szabad levegôn, a természetben, és rendszeres rutinellenôrzések az állatorvosnál – ezek azok az alapvetô szükségletek, amelyekre egy német juhásznak szüksége van és amelyek, ha teljesülnek, jól érzi magát.

Az alap: a gyerekkori játék A becsippezett kölykök nagyjából 8 hét után kerülnek új gazdájukhoz, amikor meg is kezdôdik a Szövetség iránymutatása szerinti nevelés. Ösztöneikbôl fakadóan falkaállatok, ezért elôször azt kell megtanulniuk, hogy hogyan kell viselkedni olyankor, amikor más állatok társaságában vannak. Amint a kölykök elég idôsek lesznek, nem csak az emberhez és más állatokhoz való szoktatásuk kezdôdik meg, hanem az egyszerûbb vezényszavakat is megtanítják nekik, mint például az „Ül!”, vagy a „Helyedre!”. Amikor megszokták új helyüket és megkaptak minden oltást, kezdôdhetnek a közös játékok a többi egyidôs kutyával. Ezen alkalmak során a kölykök olyan élményeket szereznek, amelyek egész életüket végigkísérik. Roswitha Dannenberg kiemeli: a tenyésztés iránt érdeklôdô kutyatulajdonosok a szövetség majdnem 2000 tagszervezetének egyikében biztosan kapnak támogatást, tanácsokat a társaiktól, valamint tájékozódhatnak spotról, tenyésztésrôl és tartásról is.

6

Sport a kutyával Azt mondják, hogy a kutya az ember legjobb barátja. Egyre többen azonban nem elégszenek meg azzal, hogy naponta levigyék sétálni kedvenc négylábújukat. Sokan olyan közös elfoglaltságokat keresnek, amely során az állatot és az embert közös hullámhosszra lehet hozni. Egyre több szerelmese van a különbözô kutyasportoknak. A német juhászok erre is nagyon alkalmasak, ugyanis különösen tanulékonyak és érdeklôdôek ez pedig a kiképzésüket sokkal egyszerûbbé teszi – meséli Roswitha Dannenberg, az egyesület szóvivôje. Hozzáteszi: ez a kutyafajta sok foglalkozást és játékot igényel és megköveteli, hogy gazdája aktív, és a természetet szeretô ember legyen.

Egy kutyatartó felelôsséggel tartozik a kutyája iránt. Már csak azért is, mert manapság a természet és az állatok sokszor megvehetô áruvá, vagy státusszimbólummá válnak. A hozzá nem értés és az embertelen bánásmód gyakran problémákat okoz a kutyatartás során. Sosem szabad ôket sporteszközzé degradálni, ugyanis mindig az ember társai, szociális partnerei maradnak. A kutyához fûzôdô szeretettel, némi szaktudással, sok pozitív megerôsítéssel és kitartó közös munkával rengeteg örömet szerezhetünk kutyának és gazdának egyaránt. Minden kutyasportos tevékenységnek az alapját a kísérôkutya vizsga jelenti, ami két részbôl áll. Az elsô részben a kutyának játékkal és pozitív viselkedéssel kell az alapképzés „egyszeregyét” megtanulnia, míg a második részben a közlekedésbiztonság kerül terítékre. A vizsga teljesítésére a kutya 15 hónapos korától van lehetôség. Napjaink az egyik legnépszerûbb kutyasportágának az agility számít. Az ugrásból, sprintelésbôl, szlalomból álló játék – melynek során a kutyának és gazdájának hatékonyan együtt kell mûködniük – a német juhászoknak különösen tetszik. A harmónia és a mozgékonyság itt elengedhetetlenek a sikerhez.

Német juhászok és a színészet Ahogyan arról a bevezetôben is írtunk, a fajtát legtöbben Rex felügyelôvel azonosítják. Az osztrák krimisorozat 1994-ben kezdôdött és 2004-ig megszakítás nélkül vetítették. A forgatást 2008-ban kezdték újra, és 2015-ig folyamatosan a képernyôn volt. A 19 évad alatt a készítôk 5 német juhásszal dolgoztak, de a leghíresebb közülük az elsô, Reginald von Ravenhorst volt. Ôt a legismertebb és egyik legjobb Hollywood-i állatidomár, Teresa Ann Miller választotta ki. A kutya gyorsan tanult, és kiképzése során a legújabb, legmodernebb technikákat alkalmazták. Bár nem okoztak számára gondot a nehéz feladatok sem, a veszélyes jeleneteket nem Reginald von Ravenhorst, hanem valamelyik dublôre vette fel. Az állat 2003-ban hunyt el, de Rex szerepére ôt követôen is Teresa Ann Miller választotta és képezte ki a kutyákat. Német juhászkutyával Magyarországon is forgattak filmsorozatot. A Kántor címû 5 részes krimi 1975-76-ban volt látható, és igaz történeten alapult. Kántor és gazdája, Tóth Tibor 1953-ban kezdtek el közösen dolgozni. A kivételes tehetségû állat a magyar rendôrség történetének legeredményesebb nyomozókutyája volt. Segítségével 11 év alatt 279 bûncselekményt derítettek fel. Munkabírását jól mutatja, hogy a korabeli jegyzôkönyvek szerint 78 ezer kilométert tett meg nyomok után kutatva. Életébôl Szamos Rudolf írt könyvet és ezt filmesítették meg a sorozat alkotói. Érdekesség, hogy Kántort fia, Tuskó alakította a sorozatban.


2014-ben Németországban összesen 26581 kutya tette le az IPO vizsgát. Ez egyebek mellett azt is szolgálja, hogy a fajtát az eredeti jellemzôivel és erôsségeivel megtartsa, mivel a német juhászok meghatározó tulajdonságai folyamatosan változnak és fejlôdnek. A kutyát szellemileg és testileg is gondozni kell, és ez az aktív német juhászt kiegyensúlyozottá teszi. A modern kutyakiképzés a pozitív megerôsítés és a jutalmazás eszközével dolgozik.

Obedience – az igazi csapatmunka Az Obedience sportág tökéletes, végsôkig tartó harmóniát igényel a kutya és az ember között. Ennél a feladatnál a kutya úgy hajt végre különbözô engedelmességi faladatokat, hogy csak gazdája szavaira és tekintetére figyel. Az Obediencetréning nagyon sokat tud hozzáadni a kutya és az ember közötti kölcsönös megértéshez és különösen hasznos a német juhászok számára.

Keresés és segítség – a német juhászok a szolgálati és mentôkutyafajták között világszerte a legjobbak „Keress és segíts” – Ha egy német juhász a gazdájától ezeket a vezényszavakat hallja, nincs többé megállás. Addig keres, amíg az eltûnt embert meg nem találja. Az érzékeny orrok árvíz, lavina, robbanás vagy földrengés után nem is helyettesíthetôek mással. A német juhászok született mentôkutyák, hiszen nagyon tanulékonyak, ráadásul a fizikai és pszichés szempontból is kivételesnek számító

helyzetekben különösen terhelhetôek. Sok munka van abban, hogy a kutya ezeket a képességeit ki tudja használni. A német juhász és munkatársa egy nagyon hosszú közös kiképzésen vesz részt, kipróbálják az összes vészhelyzetet, hogy bevetéskor mindenre fel legyenek készülve – meséli Roswitha Dannenberg, aki azt is hozzáteszi, hogy egyesületük tagja a nemzetközi mentôkutya szövetségnek.

Különleges orral rendelkezô vezetô kutya A szaglás a kutya számára a legfontosabb érzék. A német juhász orra is sokkal érzékenyebb, mint az emberé. Ennek a fajtának több, mint 220 millió szaglóidege van, és így különösen érzékeny orral rendelkezik. Ez is az oka annak, hogy szaglási képessége sokszor a hasonló funkciójú technikai eszközök érzékelési színvonalát is felülmúlja. A finom orr olyan képességgel ruházza fel ezeket a kutyákat, hogy képesek egy egész szaglási térképet kialakítani. Brillíroznak, ha kábítószert, feketepénzt, vagy robbanóanyagot kell megkeresni. Igazi specialistává válhatnak, ha adottságuk egy türelmes, hozzáértô kiképzéssel párosul. A nyomkeresés során pedig a német juhász bebizonyíthatja magas terhelhetôségét és azt a képességét, hogy a legnehezebb körülmények között is tud koncentráltan dolgozni. Már az ifjú, még növésben lévô kutyát is lehet óvatosan, mindenféle megerôltetés nélkül a nyomkereséshez szoktatni. Ennek az érzéknek a gondozása ráadásul rengeteg örömet és szórakozást jelent a kutyának is!

A német tradíció: juhász, kutya, nyáj A foglalkozásszerû juhászoknak a német juhász partner és segítô is egyszerre. A négylábúja nélkül ugyanis esélye sem lenne arra, hogy a nyájat egyben tartsa és a megfelelô irányba terelje. Az egyesület versenyein még többnyire mindig juhászok vesznek részt jól kiképzett kutyáikkal – mondja Roswitha Dannenberg, majd így folytatja: A megmérettetések során a kutya és az ember közös teljesítményét értékeljük. Csapatként rengeteg különféle feladatot kell megoldaniuk, amelyek a juhászélet mindennapjaihoz tartoznak. Amilyen hûségesek és alázatosak családi körben, annyira feltétel nélkül szolgálnak a rendôrségnél, a vámosoknál, a szövetségi katonaságnál, vagy a szövetségi határôrségnél. Egy valóban kiképzett védô, vagy speciális kutya mindig magas szinten teljesít, ha arról van szó, hogy az embert védeni kell, vagy az emberéletet kell menteni. Megkeresik a lavinák áldozatait és kiszagolják a romok alatt lévô embereket is. Nagyon sok katasztrófa túlélô köszönheti ezeknek a kutyáknak az életét. Ezen kívül a kiegyensúlyozott egyéniségük ideális kísérôkké teszi ôket testileg és lelkileg sérült emberek számára. A német juhászok emellett megbecsült vakvezetô kutyák és az érzékenységüknek köszönhetôen ideális terápiakutyák, akik mosolyt csalnak a páciensek arcára. Egy német juhász 10–14 évig marad hû társunk. Amíg kölyökbôl szürke orrú kutyává válik, komoly felelôsségünk, hogy gondoskodjunk róla és így egy életre szóló barátságot kössünk vele.

fotó forrása: Verein für Deutsche Schäferhunde

TZs


7

Fotó: K9 Kommandó

KOVÁCS VIOLETTA ROVATA

Az amerikaiak egyik legjobb K-9-es kutyája, K9 Primo

Napjainkban reneszánszát éli a világban a K-9-es rendôrkutyák és a katonakutyák alkalmazása. De honnan is ered a K-9 elnevezés? Amikor a második világháború idején a japánok Pearl Harbor-nál szétverték az amerikai flottát, az amerikaiak hazafias érzelemtôl vezetve felszólították a kutyatulajdonosokat, hogy katonai célokra adják át a négylábú kedvenceiket. Több ezer kutya került így az amerikai hadsereg kötelékébe. A latin „canine” (kutya) szóból aztán az angolul nagyon hasonló csengésû k-9 elnevezés lett az „újoncokat” kiképzô csapat neve. Persze nem mindegyik kutyából lett hôs k-9 eb, hiszen egy három hónapos kiképzés során kellett bebizonyítaniuk alkalmasságukat a feladatra. A kutyáknak több, mint a fele nem felelt meg az elvárásoknak. A legalkalmasabbnak a német juhászkutyák, a dobermannok, és a rottweilerek bizonyultak. MÁR AZ ÓKORBAN IS… Kutyákat a háborúkban azonban nem csak a XX. századtól használt az emberiség. Már az ókorból maradtak fenn olyan rajzok, amelyekben elsô sorokban harcoló molosszusok láthatóak… Homérosz a háborúkban üzeneteket vivô kutyákról tett említést, de a táborokat is kutyák ôrizték. Miltiadész a legendás marathóni csatában pedig kifejezetten harcra idomított ebeket állított csatasorba a perzsák ellen. A kutyák speciális nyakörveibôl hegyes, lándzsaszerû fegyverek álltak ki, amellyel aztán felnyársal-

8

ták a közelükbe került ellenséget. A rómaiak pedig görögtûzzel a hátukon kergették a kutyáikat az ellenség táborába…

vérszomjasnak nevelt kutyákat indiánokra uszították, akiket aztán szó szerint széttéptek ezek a kutyák…

Szegény kutyáknak a középkorban sem volt nyugalmuk, ha az ember hódító háborúra indult. A gallok már vértezetet is adtak rájuk, és ezeket a késekkel felfegyverzett kutyákat küldték a páncélos lovagokra. VIII. Henrik pedig több száz masztiffot küldött a spanyol királynak a nagy ellenség, a franciák elleni háborújához. Amerika meghódításánál is komoly szerepet szántak a kutyáknak. A cseppet sem dicsô tettek abból álltak, hogy a

A véres XX. század nem csak az emberek, hanem a kutyák boldog békeidejének a végét is jelentette. Az elsô világháborúban csak a németek állítólag 25 ezer kutyát használtak hadi célokra. Ezek a négylábúak a futárszolgálattól kezdve a sebesültek felkutatásán át az ágyúk vontatásáig nagyon sok kutyát próbáló feladatot teljesítettek. Meg is jelentek az elsô négylábú hôsök, akiknek a nevét a mai napig megôrizte a hálás utókor…


AZ I. VILÁGHÁBORÚ HÔSE szabályosan vigyázzállásba vágta magát, és úgy tisztelgett a feljebbvalóbak, ahogy azt a kétlábúaktól látta. A parancsnoknak megesett a szíve a kabala kutyán, és ennek volt köszönhetô, hogy Stubby nem cápaeledelként végezte valahol az óceán közepén. Jól is tette, mert ennek a keverék kutyának aztán katonák sokasága köszönhette az életét… Pontosan 98 évvel ezelôtt Stubbyék hajója kikötött Franciaországnál. A németek gáztámadással „köszöntötték” a partra szálló amerikaiakat. Stubby a belélegzett mérges gáztól életveszélyes állapotba került. A kiskutyát a többi katonával együtt egy hadikórházban ápolták. Felépülése után a kutya percekkel az emberek elôtt képes volt érzékelni a mérges gáz jelenlétét. Ha a levegôbôl kiszagolta a gáz jelenlétét, ôrült ugatásba kezdett, egészen addig, amíg az egység utolsó katonája is fel nem tette a gázmaszkot. De Stubby nem csak az orrával, hanem a fülével is nagyon sok amerikai

Négy évvel ezelôtt több ezer példányszámban fogyott, és a toplisták élmezônyében szerepelt a K9 Kommandó címû könyv. Most az olvasók kérésére újra kiadják. Ez a könyv Berlintôl New Yorkig mutatja be a legjobb kommandós-, rendôr-, és katonakutyákat. A könyv készítés során olyan helyszínekre sikerült bejutni, mint az US AIR FORCE szigorúan titkos Fort Walton Beach-i támaszpontja, a németek elit ejtôernyôs vadászegysége, vagy a S.W.A.T kommandó. Ezek mellett a könyv bemutatja az USA, az olaszok, a németek, valamint a magyarok legjobb kommandós, rendôr-, és katonakutyáit. A kötet a világ 12 terrorelhárító, - katona-, és rendôrkutyáinak a története. Az olvasók többek között olvashatnak a könyvben Jagóról, a német hadsereg kutyájáról, aki többször megmentette bajtársai életét. Megismerkedhetnek Pockettel, az Afganisztánban szolgálatot teljesítô magyar katonakutyával, valamint Jimmyvel, aki az amerikai tengerészgyalogság egyik legkeményebb elfogó kutyájaként harcolt Irakban.

katona életét megmentette. Tökéletesen meg tudta különböztetni egymástól az angol és a német nyelvet. Ha meghallotta, hogy a harctéren angol nyelven kér egy sebesült segítséget, a hôs kiskutya riasztotta az egységét. Stubbyt a gazdája arra is kiképezte, hogy vonyítással jelezze a nehézségi tüzérség lövedékét. A kutya ugyanis már a kilövés pillanatában érzékelte, amikor kilôtték a töltetet, ô pedig még a becsapódás elôtt riasztani tudta a bajtársait. Persze, Stubby sem úszta meg „csak” a mérges gáz okozta sérüléssel. Egy repesz a mellkasánál találta el, és kérdéses volt, hogy sikerül-e megmenteni a négylábú hôs életét. Ám Stubby élete morális szempontból is nagyon fontos volt, így mindent elkövettek a katonaorvosok a gyógyulásáért. Amíg Stubby lábadozott, addig sem henyélt. A kórtermeket járva öntött lelkierôt a súlyosan sérült katonákba. Stubby végigharcolta a háborút, és 17 csatában vett részt az egységével. Az elsô világháború végeztével aztán megint csak úgy kellett hazacsempészni a hadihajón, mert hiába is volt ekkor már Amerika szerte híres kutya, a szabály az szabály még a nagy vízen túl is… Amikor aztán végre amerikai földre léptek, Stubbyt kétszer is fogadta Wilson elnök a Fehér Házban, és a legmagasabb háborús kitüntetésekben részesült. Az I. Világháború négylábú hôse aztán 1926-ban kelt át a Szivárványhídon, a nevét pedig örökre megjegyezte a hálás utókor.

Fotó: K9 Kommandó

Stubby igazi amerikai keverék kutya volt. Ôsei között nagyobb számban inkább pitbullok lehettek, de a kistermetû kutyában bôven megtalálhatóak voltak más fajta vonásai is. A kiskutya Connecticutban kóborolt, és kukázásból tartotta fenn magát. Robert J. Conroy katona a Yale Egyetem környékén szedte össze a hidegtôl remegô, éhségtôl legyengült ebet. S bár a katonai szabályzat tiltotta, becsempészte a kutyát a táborba. Stubby a katonák kedvenceként mindent megtanult, amit egy kutya elsajátíthat a kétlábúaktól. Elsôként pattant, ha felharsant a sorakozóra hívó kürt, és elsôként tisztelgett hátsó két lábára ülve, ha elhangzott a „tisztelegj”’ vezényszó. Hamarosan ô lett a 102. Gyalogos Zászlóalj kabalája. A katonák – de fôleg Conroy – nem akartak Stubby nélkül háborúba indulni, így – mivel a szabályzat szigorúan tiltotta, a szénkupacba bujtatva a kutya is átkelt az egységével az óceánon. A legenda szerint, amikor a parancsnok meglátta a hajó fedélzetén éppen vacsorázó kiskutyát, az

A könyv nem kerül már bolti forgalomba, csak a www.kovacsvioletta.hu weboldalon keresztül lehet megvásárolni.

A K9 Kommandó egyik fôszereplôje, Jimmy, az amerikai légierô kutyája


9

A S.W.A.T egyik legjobb kutyája, K9 Jax a gazdájával, Paul Gitlinnel

A SÖTÉT XX. SZÁZAD

A II. világháború aztán a kutyák történetében is feketével íródott. A nagyhatalmak a japánok kivételével már a kutyákra is mundért adtak. A Szovjetuniónak kimondott kutyás alegységei voltak, amelyekben a kutyák amellett, hogy szanitéc, vagy hírvivô feladatokat láttak el, öngyilkos feladatokra is képezték ôket. A szovjetek adatai szerint a négylábú katonák 300 ellenséges tankot semmisítettek meg. De mit jelentett ez a gyakorlatban? A kutyákat arra képezték, hogy egy, a hátukra szerelt aknával a harckocsik alá másszanak, ahol aztán felrobbantak… Hogy végül ezeket a méltatlan bevetéseket leállították, annak csupán csak az volt az oka, hogy a kutyák nem tudtak különbséget tenni a német, és az orosz harckocsik között, így gyakran a saját tankjaikat robbantották fel. De az is gyakran elôfordult, hogy a kutyák a csatazajtól megrémülve a hátukon élesített aknával együtt visszafutottak a gazdáikhoz, és immár egy tucatnyi orosz katonát is magukkal vittek a túlvilágra. Erre az idôre tehetô az elsô olyan kutya is, aki emberi

kitüntetések garmadát kapta, például a Bíbor Szív érdemrendet. Az amerikaiak hadikutyája, a K-9-es programban elsôk között végzett németjuhász – husky keverék Chips Szicíliában tört be egy olasz géppuskafészekbe, ahol aztán egyedül tette harcképtelenné az amerikaiakra lövô négy katonát. Chipset egész Amerika imádta, mégis a bürokrácia nagy botrányt kavarva visszavette a kutya kitüntetéseit, mondván, hogy azokat csak emberek kaphatják… Egyébként a II. világháborúra nyúlik vissza a ma bombakeresôinek, az aknakeresô kutyáknak a kiképezése. „A háború utolsó évében a németek fémhüvely nélkül rakták le az aknáikat, az aknakeresô mûszerek így felmondták a szolgálatot, kutyák helyettesítették ôket. Nem tudom, mi vezette nyomra ôket, talán a kiásott föld illata, de tévedhetetlenül rábukkantak az aknákra, leültek melléjük és így várták a tûzszerészeket.” – írta visszaemlékezéseiben Ilja Ehrenburg szovjet író.

Napjainkban a világ szinte minden országában – így természetesen hazánkban is – dolgoznak kutyák a fegyveres testületeknél, elsôsorban a katonaságnál és rendôrségeknél, sôt a XXI. század „vívmányaként” a kutyáknak kiemelkedô feladat jut a terrorellenes egységek munkájában. Az idô elôrehaladtával a kutyáknak új feladatokkal kellett megbirkózniuk, így a hagyományos nyomkövetô, szagmintaazonosító és elfogásra kiképzett kutyák mellett megjelentek a különbözô kábítószer és robbanóanyag felderítésére kiképzett kutyák is. Napjainkban a harctereken is reneszánszát éli a kutyák használata. Afganisztánban és Irakban is több száz katonakutya volt a leghûségesebb bajtársa az amerikai, angol, francia, vagy éppen magyar katonáknak. Az Afganisztánban most is szolgáló katonakutyák három csoportot képeznek: a fegyver, lôszer, és robbanóanyagot keresôk, a jármûveket átkutató kutyák, végül a védelmet ellátó elfogók és felderítôk. Az elsô két munkához általában labradorokat és spánieleket használnak, míg a felderítô és védelmi funkcióra elsôsorban német és belga juhászkutyákat alkalmaznak. Bár ez utóbbiak elég robusztusok ahhoz, hogy már megjelenésükkel is elriasszák a támadót, harapásra vannak kiképezve, amit akár a vezetôjük parancsa, sôt engedélye nélkül is használhatnak, ha úgy ítélik meg a helyzetet. Ha egy elfogó kutya túléli a háborút, az elhelyezése

A kaposvári rendôrkutyás egység

10


Fotó: Kovács Violetta

Fotó: K9 Kommandó

T E R R O R I S T Á K F O G S Á G Á B A N

Fotó: K9 Kommandó

A magyarok világhírû terrorelfogó kutyája, Bagira.

nagyon nehéz, hiszen ezek a kutyák nem alkalmasak családi életre. Hogy mi is történik velük a leszerelésük után, e sorok írójának sem sikerült egyértelmû választ kapnia. A keresôkutyákat azonban több civil szervezet támogatásával szinte kivétel nélkül sikerül családoknál elhelyezni. Hogy ezek a kutyák az ellenség szemében mennyit érnek, mi sem jelzi jobban, mint hogy Afganisztánban például vérdíjat tûztek ki a katonakutyák fejére. Nemrégiben pedig a tálibok elfogtak egy malinois fajtájú amerikai katonakutyát. Az internetre feltett videón jól látszik, ahogy a kutya kétségbeesetten próbálja a szökési útvonalát keresni, ám nincsen a számára kiút. Hogy mi történt a négylábú katonával a tálibok fogságában, arról nem érkezett hír… Sorozatunkat a következô számunkban a magyar terrorelhárítás kutyás egységének a bemutatásával folytatjuk

Kovács Violetta

Fotó: K9 Kommandó

Yago több tucat német katona életét mentette meg Afganisztánban

15

MUNKAKUTYÁK

PÁSZTOROK ÉS KUTYÁK Pásztorkodni talán sosem tanult a magyar, hiszen már honfoglaló ôseink is juhokat és kecskenyájat hajtva érkeztek a Kárpát-medencébe. Kutyák is jöttek velük, nagy testû szelindekek, harcias, farkassal, medvével viaskodó, ôrzô és terelô ebek. Ám a ma ismert pásztorkodás, a már „ôsinek” tekintett jószágokkal és kutyafajtákkal csak fokozatosan, hosszú évszázadok során alakult ki.

A kiváló tenyésztô címmel kitüntetett Retter György, a túrkevei Táncsics Termelôszövetkezet juhásza és terelô kutyája, az új terelôtárssal, egy kiskutyával ismerkednek. Romantikus kép él bennünk a pásztorkodásról; a végtelen határt botjára támaszkodva kémlelô pásztorról, a nyáj körül nyargaló puliról. Úgy érezzük, mintha ez mindig is így lett volna, ám ha a tudományt kérdezzük, hamar kiderül: nem minden volt úgy, ahogy képzeljük, és fôleg nem akkor. A magyarság írott történelme elôtti korokból régészeti leletek és nyelvi emlékek alapján következtetetünk a mindennapok életére, ember, jószág és kutya kapcsolatára. Például a fene szavunk alapján feltételezhetô, hogy a kutyát már az uráli korban ismerték elôdeink, ám szégyenszemre valószínûleg inkább megették, mintsem dolgoztak volna vele. (A fene vinné el így azt jelenti: a kutya vinné el!) Az eb szavunk szintén a régmúltból származik, a nyelvészek szerint az idôszámításunk elôtti 2. évezredben, az ugor korban kerülhetett a magyar nyelvbe.

12

Ezer évvel késôbbrôl további leletek kerültek elô, amelyek azt bizonyítják, hogy a Volga vidékén élô népek is tartottak kutyákat, de már sokkal elôkelôbb célból: a lovas vadászatokon megsebzett vadakat követték. Az idôszámításunk szerinti ötödik században a kutyás pásztorok is megjelentek, a nomád állattartás, majd a vándorlás idôszakában a hatalmas nyájakat jól megtermett kutyák ôrizték. Ezek után nem meglepô, hogy ebbôl a korból származik a kuvasz szó. A honfoglaló magyarság is nagy testû pásztorkutyákkal érkezett a Kárpát-medencébe. A kisebb, puli méretû kutyák ôsei legfeljebb házôrzôként lehettek jelen. Lószerszám veretek, jeleneteket ábrázoló szíjvégek tanúsága szerint kutyás vadászatokat is tartottak, sôt, szöges nyakörvet viselô kutyákat is megörökítettek.


Nem csoda, hogy a ma számon tartott magyar kutyafajták közül a kuvaszt és az agarat említik elôször a források. Érdekes jövevény volt a komondor (jelentése: kunok ebe), amit a 13. században betelepített kunok hoztak magukkal. A Kárpátok közt végérvényesen letelepedett magyarság nagy hangsúlyt fektetett az állattartásra, és nemcsak a jószág körül dolgozó kutyákat, hanem magukat a jószágokat is tenyésztették. A pásztorok munkája nyomán így születtek meg az olyan fajták, mint a szürkemarha, vagy a mangalica, amikrôl ma azt hisszük, öröktôl fogva voltak. Míg a honfoglalás idején egyértelmûen a juh és a kecske volt a legfôbb haszonállat, késôbb a szarvasmarha vette át a vezetô szerepet. A magyar fajták húsa messze földön híres volt, az állatokat lábon hajtották NyugatEurópába. Megjelentek a hajdúk, fegyveres marhapásztorok, akik a hosszú úton terelték és védték a csordát. Az eredetileg vaddisznó vadászatra nevelt ádáz szelindekek kísérték ôket. Nehéz a mai fogalmaink szerinti fajtákról beszélni ebben az idôszakban, hiszen a munkakutyákat a 19. századig fôként képességeik, hasznosságuk alapján választották ki. A külcsínre kevesebbet adtak, hát még az egységes megjelenésre, ami pedig egy fajta megszületésének alapja.

Valószínû azonban, hogy nagy testû, fehér kutyákkal ôrizték az állatokat, amiket alkonyatkor, vagy éjszaka is meg lehetett különböztetni a szürke farkasoktól. A ma már igencsak eltérô két ôrzôkutya, a kuvasz és a komondor nevét még az 1800-as években is keverték, gyakorlatilag szinonimaként használták. Ezek a rettenthetetlen kutyák az egész évben legelôn tartott állatokat védték a farkasoktól, és hegyvidékeken a medvék támadásától. Mi több, a középkorban még bölényekre is vadásztak velük. E két fajtát a legnehezebb terepen is alkalmazták. A kárpáti havasokban nyakukat szöges örvek védték, hogy a farkasok ne tudjanak fogást találni rajtuk. Egy 1667-bôl származó írásos panaszban úgy fogalmaz a háromszéki sértett: három „sertés marháját” szaggatták meg „valami kuvaszok, kik lécfalvi szekerekkel jártak”. A szilaj kutyákat nagyobb testû jószágok terelésére is megtanították, de továbbra is az ôrzés maradt a fô feladatuk. A 19. század elejétôl a hosszú szôrû komondorokat fôként csikósok és gulyások tartották, nappal a tanyahelyet, éjjel a nyájat vigyázták. A 20. század fordulójától pedig falusi, tanyasi házôrzô lett belôlük. Az ôrkutyákhoz képest a kisebb testû terelôkutyáink, a puli és a pumi viszonylag késôn jelentek meg. Az írott források elôbb a pumit említik, 1756-ban, majd a pulit 1765-ben. Mai tudásunk szerint ugyanakkor a puli volt elôbb, és ezt, a feltehetôen ázsiai eredetû kutyát keresztezték a merinói juhnyájakkal magyar földre érkezô, terrier jellegû pásztorkutyákkal, így született meg a pumi.

PUMI

A szürke ötven árnyalata – akar így is jellemezhetnénk a pumit, mivel sokoldalú pásztorkutyánk ezekben a színekben lett közismert, bár további színárnyalatai, a fekete, fehér és a fakó is egyre népszerûbbek. Arról mar sokan hallottak, hogy a pumi ôsei közt nemcsak pulik, de terrierfélék is voltak, de azt biztosan kevesen tudjak, hogy a nyáj mellett született pumi mar a 20. század elejére eljutott a nagyvárosokba, es büszkén sétált a pesti kisasszonyok oldalán.

„A pumit örök, fáradhatatlan tettre készség jellemzi: munkája során általában szemkontaktusban van a gazdájával, lesi, várja a következô feladatot, es azt legjobb tudása szerint igyekszik is végrehajtani” – jellemezte a fajtat Árkosi József, a Magyar Pumi Klub elnöke. Beszédes jelleme kerti kutyaként is érvényesül; a pumi tudta nélkül semmi nem történhet a ház körül. A kutya mindent jelez, bar a rágcsálókra figyelmeztetés nélkül is lecsap... Korábban a pumi hosszú hónapokat töltött a pásztorral a legelôkön, a munka öszszekovácsolta ôket, különösen szoros kapcsolat alakult ki közöttük. A gazdára irányuló roppant figyelem a mai pumikat is jellemzi, legyen szó munkakutyáról, vagy a család kedvencérôl. A pumi lakásban is képes jól erezni magát, de egy tágas kertben is unatkozhat, ha nem foglalkoznak vele. Ugyanis nemcsak a mozgás a lételeme, hanem a feladat; szereti a kihívásokat, es mindig a legjobbját próbálja nyújtani. Éppen ezért a pumi ma, a kutyás sportok – mint az agility, a frisbee vagy a dog dancing – terjedésével újabb rajongókra tesz szert.

Fôként a német és morva eredetû juhfajták 18. századi elterjedésével lett egyre nagyobb szükség a viszonylag kis testû, fürge terelôkutyákra. Elôbb a puli tett szert igen nagy népszerûségre, majd a valamivel nagyobb termetû pumi, ami a 20. század közepére a pásztorok legkedveltebb hajtó kutyája lett. Ébersége és bátorsága miatt a ritkán lakott vidékeken házôrzôként is elôszeretettel alkalmazták. A puli körül egyébként sok legenda kering. Bereczki Ibolya néprajzkutató, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) fôigazgató-helyettese szerint például téves az a széles körben elterjedt nézet, miszerint a vándorló magyarokat már Közép-Ázsiától követte a puli, legalábbis ezt semmilyen régészeti lelet nem támasztja alá. A szakember szerint ez a rendkívül okos, tanulékony, hosszú szôrû kutyafajta csak a 19. században terjedt el széles körben Magyarországon. Mint mondja, Erdélyben és az Észak-Kárpátokban, ahol racka, purzsa, curkán, és más, nem német eredetû juhfajtákat tartanak, nem is látni pulit a nyájak mellett.


13

Akárhogy is történt, a puli a pásztorok kincse lett, egy jó képességû kutya néhány zsák gabona vagy akár egy jó marha árát is megérte. Még olyan mondás is járta, hogy „a jó puli többet ér, mint egy ember”. Az elôrelátó juhászok „kocapulit” és kan pulit egyaránt tartottak, és akkor fogtak hozzá, hogy új kölyköt neveljenek, mikor úgy látták, öregszik a pulijuk. Kemény világ volt, a kölykök közül csak a legígéretesebbet tartották meg, többet csak akkor, ha megrendelésük volt rá. A 10–12 hetes kiskutyák már kint voltak anyjukkal a legelôn, ha valamelyik elfáradt, a pásztor bevarrt ujjú szûrébe tette, és ott vitte tovább. A fiatal pulik az idôsebbek mellett tanultak, a fogásokat tôlük lesték el, a pásztornak így nem is kellett mindent megmutatnia. A pulik ügyességük és éles eszük mellett jóval kevesebbet ettek, mint a nagy ôrkutyák, ami szintén nem volt mellékes akkoriban. A nagytestû kuvaszokat és komondorokat többnyire az elhullott jószág húsával etették, de vásároltak is nekik eledelt. Egy kolozsvári számadáskönyvben szerepel 1589-es keltezéssel: „zilindeknek vottem hust d 16. Az ebeknek es kopoknak d 28.” 1590-ben pedig a könyv tanúsága szerint Báthory Boldizsár kenyeret és hájat vásárolt 33 ebének. A feljegyzések szerint Jákóhalma

MUDI

határában 1751-ben a levágott meddôjuhok fejét adták a kutyáknak. A Tiszazugban pedig még a 20. század elején is elôfordult, hogy az ôrzôkutyáknak a kupecektôl „leromlott” lovat vettek tápláléknak. A Hortobágyon, a Nagykunságban és a Tiszazugban is szokás volt dögkereket állítani. Egy rudat ástak a földbe, amire szekérkereket erôsítettek. Télen erre tették fel az elhullott állatokat, és naponta vágtak a húsból darabokat a kutyáknak. A 20. századi néprajzi leírások java azonban arról szól, hogy a pásztorkutyák gazdájuk kosztját, fôleg annak maradékát ették. Az egyes városokból, térségekbôl más-más emlékek maradtak fenn. A tiszazugi uradalmakban a kutyával érkezô juhászbojtárok bérlevelébe a „pulikosztolást” is belefoglalták. Túrkevén a pásztorkutyák fôként kenyéren, kenyérhajon és maradékon, Orosházán korpakenyéren éltek – említ példákat Bereczki Ibolya. A jól betanított pulik ráadásul csak gazdájuktól fogadtak el ételt, így biztonságban lehettek a rosszakaróktól. Bármennyire is fontosak és értékesek voltak a munkakutyák, a pásztorok mégsem ajnározták ôket úgy, ahogy ma szoktuk a házi kedvenceket. Nem aludtak a házban, kunyhóban, sôt, a nagytestû ôrkutyáknak még fedelük sem volt a legelôkön, rendszerint a szabad ég alatt töltötték az éjszakát. A pulikat és más kisebb méretû terelôkutyákat is csak nagy hidegben engedték be a hodályba.

A sinka (nem elismert, nem homogén fajta, éppen ezért nem is beszélhetünk a sinkáról, mint fajtáról) feltûnésével már nem állíthatjuk, hogy a mudi a legritkább és legkevésbé ismert magyar pásztorkutya, ettôl függetlenül biztos, hogy ma sem ismerné fel minden járókelô. „A mudi egy barátságos, élénk és érdeklôdô kutya, aki mindenekelôtt hallatlanul intelligens. Rátermett gazda kell hozzá, különben a mudi túljár az eszén, és a bolondját járatja vele” – fogalmazott Szûcs László, a Baranyai Ügyes Kennel tulajdonosa. A fajta munkabíró, igénytelen, hullámos szôre könnyen tisztul, ápolást szinte nem is igényel. Hajtókutya múltját máig nem felejtette el, az ösztönpróbákon igen jól teljesít. Úgy vélik, hogy ôsei közt a puli mellett spiccfélék is voltak, de ezt a hasonlóságot a mai magyar tenyésztôk inkább gyengíteni próbálják, mintsem hogy hangsúlyoznák. Nemcsak juhok, de marhák, sôt bivalyok terelésére is alkalmas; a kevés legelôn tartott nyáj mellett gyakran feltûnnek a mudik, vagy hozzá hasonló kutyák a magyar vidéken. Az egyre erôsödô hazai terelôsport kedvelt fajtája, de az agility-ban még nagyobb sikert aratnak, fôleg a kisebb testû kutyák, akik „mini” kategóriában nevezhetnek. Igénytelensége miatt Skandináviában; Svédországban és Finnországban is tenyésztik, bár az ottani kutyák a magyar ízlésnek kicsit túl finomak, nyurgák – mondta el Szûcs László. Mivel sokoldalú, játékos és lakásban is gond nélkül tartható, szép napok várhatnak még erre a fajtára.

14


Ha a szobába nem is jöhettek, „enyhet”, ólakat gyakran építettek nekik, többnyire ganéból. Nagy Gyula néprajzkutató a Vásárhelyi-pusztán lévô tanyákról írja: „Nincsen tanya kutyaház, kutyaól nélkül … – Néhány tanyában kettô is volt … Nagyobb része szegletes, de elôfordul kerek is. Gyakran valamelyik melléképülethez ragasztották: tyúkólhoz, a disznóól akoljához, ritkábban az istálló ajtaja közelében, a fal mellett találni, Majdnem kizárólag vályogból rakták s tapasztották. A teteje is sár. Ritkábban találkozni deszkából készülttel.” A pásztorok maguknak való emberek voltak, részei is a paraszti társadalomnak, meg nem is. A 20. század elejéig az év nagy részét, tavasztól ôszig nem töltötték a faluban, sôt még házuk is a falu szélén állt. A felügyelt jószág alapján hierarchia alakult ki a pásztorok között. A ranglétra csúcsán a csikósok álltak, alján a kondások, a középsô fokokon pedig a juhászok és gulyások váltották egymást, tájegységtôl függôen. A rangsor alján voltak még az istállóban tartott, naponta kihajtott állatok ôrzôi, a csordások és csürhések, valamint a libapásztorok és ludasok – fôként gyerekek. Volt még egy sorrend, melyet a tapasztalat és a felelôsség alakított ki. Ennek élén állt a számadó pásztor, akit egy falu vagy uradalom fogadott fel. Ô saját vagyonával felelt a rábízott állatokért, és további pásztorokat, bojtárokat vett fel a munkára. Ôk sem voltak egyenlôk, a számadó távollétében az elsô bojtár, más néven öregbojtár helyettesítette, a sort pedig a kisbojtár zárta. A pásztorok sok idôt töltöttek a szabadban, mindenkitôl távol, kiválóan ismerték a természetet, és sok különös dolgot beszéltek róluk. Számon tartottak tudós pásztorokat; egy részük kiváló állatorvos volt, másokról azt tartották, hogy természetfeletti képességekkel is rendelkeznek, boszorkányos dolgokat mûvelnek. Kezelték a töréseket, sérüléseket, különféle betegségeket, a juhokat maguk körmölték, nyírták. A tudós pásztorok az egész falu javát szolgálták, a helyiek úgy

vélték, képesek rontásokat levenni, elhárítani a rossz idôt, és termékennyé tenni az állatokat. Szokás szerint idôs korukban tudásukat átadták egy arra méltó utódnak, mert azt tartották: a tudás az ördögtôl van, és aki megtartja magának, a pokolba jut. Furulyán és dudán játszottak, és mikor kifizették ôket, a csárdában mulattak, ahol még a bajkeverôk is jobbnak látták elkerülni ôket. A tudós pásztorokra akkor volt a legnagyobb szükség, amikor veszettség ütötte fel a fejét a vidéken. Herman Ottó figyelt fel rá, hogy sok kuvaszt és komondort folyókról, tavakról neveztek el, mivel úgy tartották, hogy nem kapja el a kórságot az ilyen nevû kutya. Ez a szokás egészen a 20. század közepéig tartotta magát. A veszettség halálos és gyorsan terjed, ezért a középkortól sokféle praktika és babonás rituálé terjedt el, amit képesnek tartottak a kutyák, emberek, jószágok meggyógyítására. Batthyány Ferencné 1570-ben három-három kôrisbogár elfogyasztását javasolta azoknak, akiket veszett kutya mart meg. Egy 1792-es kunszentmártoni recept fôszereplôje is ez a rovar: Pernyész Menyhért szerint különféle szárított füveket kell porrá törni, és megszitálva összekeverni az úrnap elôtt lerázott, megölt, megszárított kôrisbogárral és Isten tehénkéjével (nünüke), majd pálinkával beadni a megmart embernek. Létezett emellett ráolvasás is a betegség ellen, és volt, ahol hirtelen vízbe dobták a megmart személyt. A Tiszazugban másik érdekes módszert alkalmaztak: a veszett állat tetemére szalmát terítettek és elégették, majd a hamut szétkaparták, és azon hajtották át a jószágot a pásztorok, hogy azok már ne kapják el a kórt. A leghíresebb veszettorvos a szentesi Veszett Nagy Sándor volt, aki halálos ágyán fekvô apjától vette át a tudományát. Azt mondták, érti a kutyák beszédét, és sokszor hívatlanul is betoppant, ha valahol járvány tört ki. Füstöléssel, ráolvasással és gyógynövényekkel kúrálta a fertôzötteket, de állítólag terjesztette is a betegséget, hogy aztán jó pénzért gyógyítsa meg az állatokat. Még azt is beszélték, hogy kutyává tud változni: a Körös egyik partján ember, a másikon kutya képében jelent meg. A pásztorok nemcsak gyógyítottak, de hogy elüssék az idôt, díszes fafaragványokat is készítettek, amiket eladtak, elajándékoztak. A tehetségesek tisztes mellékkeresetre tehettek szert a munkáikkal. Furulyákat, ostornyeleket, fakanalakat készítettek, de a legtöbbet a türelemüvegekért kapták a vásárokon. Ezekbe a szûk nyakú palackokba apránként helyezték be a faragott fadarabkákat, és építették fel bennük többnyire a keresztre feszített Jézus figuráját. A kiváló pásztorfaragások ma már nemcsak néprajzi emlékek, de komoly összegekért is cserélnek gazdát a mûkincspiacon. A pásztorélet évrôl évre ismétlôdô rend szerint zajlott, olyan szokások, ünnepek kapcsolódtak hozzá, amiket mindenki ismert. A legnevezetesebb talán a tavaszi pásztorünnep, a Szent György-napi kihajtás ezek közül. Ezt április 24-én, sárkányölô Szent György napján tartották, ekkor hajtották ki a tavaszi legelôkre az állatokat. Ehhez a naphoz számos hiedelem és szokás fûzôdött. Elmaradhatatlan volt a füstölés, a jószágokat, sôt még saját magukat is „meghintették” a füsttel a gazdák, hogy távol tartsák a rontást. Külön szerepet kapott az a zöld ág, vesszô, amivel kihajtották az állatokat. Sok helyen tûzön, hamun terelték át az állatokat, de mindenhol másban hittek: láncot, ekevasat, a gazdasszony


15

PULI Kétség sem férhet hozzá, hogy a puli a legismertebb magyar kutyafajta, bár eredeti szakmáját már csak kevés ûzi, továbbra is „a” magyar pásztorkutyaként tartják számon. Hosszú, dús szôrzete senkit ne téveszszen meg; a puli mindent lát, hall és ért. Vigyázni kell, mit beszél az ember a jelenlétében, mert nagyon hamar meg tanulja az ôt érintô szavak jelentését. Fô küldetése egykor a juhnyáj felügyelete volt, ám tanulékonyságát és páratlan értelmi képességeit családi környezetben is kamatoztatja. A pulisok szerint ennél a fajtánál jobb négylábú társat elképzelni sem lehet. Minden határon túl hûséges, imádja családját, ezen belül is kiválasztja magának a gazdáját, akihez még a többieknél is jobban ragaszkodik. Alaptermészete szerint barátságos és érdeklôdô, de ha veszélyben érzi a hozzátartozóit, akkor hangosan a védelmükre kel”. A kiállításokon mindig tudni lehet, merre vannak a pulik; nem kell ôket noszogatni, hogy zajt csapjanak. A ringben, bírálat közben békés és kezes kutyák a ketrecbe visszatéve már nem fogadják örömmel, ha valaki netán a rácson keresztül próbálja megsimogatni ôket. Bár a terelô ösztön már koránt sincs benne minden puliban, a tenyésztôk azon dolgoznak, hogy szép és munkaképes kutyákat adjanak a fajta rajongóinak. A legelôrôl hozott múltját jelzi, hogy a puli szeret csipkedni – és nem harapni –, ami kölyökkutyáknál kifejezetten látványos.

kifordított kötényét tették a földre az istálló, akol kapujában, és azon keresztül gyalogoltak ki a szabad legelôk felé az állatok. Vasi népszokás szerint a jószágot a kihajtás elôtt bodza gallyal verték meg. Nemcsak az állatokat próbálták védeni ilyenkor a rontástól, de az istállókat is, melyeket különféle anyagokkal szórtak, füstöltek körbe. Pásztorszokás volt még a Szent György-napi juhbemérés, ekkor határozták meg, hogy a gazdák az évben milyen sorrendben és mennyi tejet kapnak. Ehhez a gazdák kihajtották a mezôre a juhokat legelni, majd mindenki megfejte a sajátjait egy edénybe, és az eredményeket pontosan feljegyezték. Mindezt egymást szigorúan felügyelve, nehogy valaki csaljon. Miután mindennel megvoltak, nagy mulatságot tartottak. A jeles naphoz egyébként számtalan babona kapcsolódott, fôleg mert úgy tartották, hogy ekkor a gonoszság nagy erôt kap, és a boszorkányok különösen az elemükben érzik magukat. A pásztorok számára a kihajtás párja szeptember 29-e, Szent Mihály napja volt, az ôszi behajtás, a „szorulás” ideje.

szegál tamás Készült a Skanzen füzetek sorozatban megjelent Bereczki Ibolya: „Egyik kutya - másik eb A kutya a magyar hagyományban" című kiadvány felhasználásával.

Hortobágy, 1920-as/1930-as évek

16


Archív fotók: MTI Fotó: Bajkor József

KIÁLLÍTÁS

EXPO MAGYAR FAJTÁK 2016. január 9. – BUDAPEST Hungexpo „Nagy megtiszteltetés volt az elismerés, mert azt igazolja, hogy, amire „felesküdtem” – jelen esetben az egyik legcsodásabb magyar fajtánknak fenntartására, népszerûsítésére – azt a szakmailag hozzáértô emberek szerint, nem csinálom rosszul. Ezek az eredmények mindig erôt és kitartást adnak ahhoz, hogy szembe nézzünk, és esetleg megküzdjünk az utunkba kerülô akadályokkal. Egyszóval a nehézségek ellenére se adjuk fel. Évtizedek óta élek együtt ezzel a különleges fajtával, a komondorral. Az egészséges, jó idegrendszerû XXI. századi komondor tenyésztése a célom, ami nem mindig könnyû. Felelôsek vagyunk értük! Mi, magyar fajtások döntésünkkel azt vállaltuk, hogy megtartjuk, legelônyösebb tulajdonságaikat, megôrizve ôket gyermekeinknek, unokáinknak... a jövônek!”

Korózs Gábor, „Solt Óhungarikum” komondor tenyésztôje

17

MEOE SZÖVETSÉG DÍJAZOTTJAI 2015 ÉV LEGEREDMÉNYESEBB MAGYAR FAJTA KUTYÁI 1 Komondor Solt Óhungarikum

Tulajdonos: Nagy István Tenyésztô: Korózs Gábor

Díjátadó: Harsányi Péter

2 Kuvasz Halasi-Pásztor Bátor

Tenyésztô és tulajdonos: Varga Zoltán

Díjátadó: Udvardiné Lukács Ilona

3 Puli Rackaôrzô Vidra

Tulajdonos: Dobstadt János Tenyésztô: Dr. Brauswetter Viktor

Díjátadó: Szabóné Iványi Katalin

4 Pumi Pilisi-Kócos Jóbarát

Tulajdonos: Holdamf Dóra és Mesterné Spányik Andrea Tenyésztô: Holdamf Dóra

Díjátadó: Dr. Gémesi György

5 Mudi Köves-Bérci Betyár Dongó

Tulajdonos: Szabó Zoltán Tenyésztô: Dr. Maczák Viktória

Díjátadó: Fülöp Norbert

6 Rövidszôrû magyar vizsla Magasparti Rutinos Adu

Tulajdonos: Dr. Jancsó Jeromos Tenyésztô: Mármarosi Anna

Díjátadó: Zambóné Árkossy Beatrix

7 Drótszôrû magyar vizsla Fruska

Tulajdonos: Standi Ferenc Tenyésztô: Dani Danijel (nem szerepeltetjük)

Díjátadó: Németh Csaba

8 Erdélyi kopó Tokaj-Hegyaljai Garabonciás Elôd

Tenyésztô és tulajdonos: Szarkáné Dr. Takács Edit

Díjátadó: Szabó Sándor

9 Magyar agár Szelek Szárnyán Szilaj

Tenyésztô és tulajdonos: Dr. Puchner Ildikó

Díjátadó: Dr. Váczi-Balogh Zsuzsanna

SZÖVETSÉGI KITÜNTETÉSEK 1 Kovács Attila A 2015. év legeredményesebb magyar fajtáinak szobrait elkészítô mûvész

MEOE Szövetség Aranykoszorús jelvénye

Díjátadó: Hargitai Gábor

2 Székelyhidi Sándor

MEOE Szövetség Életmûdíja

Díjátadó: Dér Andrea

3 Ferencz Csaba


Díjátadó: Szokol Erika

4 Szopó Béla


Díjátadó: Muzslai Péter

5 Péterfi Csaba

MEOE Szövetség Babérkoszorús Arany jelvénye

Díjátadó: Vida József

6 Urszó Béla

MEOE Szövetség Babérkoszorús Arany jelvénye

Díjátadó: Szmolka János

7 Hanó Zsolt


Díjátadó: Szabó Sándor

8 Dr. Nagyiványiné Bányai Eta


Díjátadó: Almási Nándor

9 Szakály Ferenc


Díjátadó: Dobainé Tar Zsuzsa

10 Juhász József


Díjátadó: Udvardiné Lukács Ilona

11 Cseman Kázmér

MEOE Szövetség Ezüstkoszorús jelvénye

Díjátadó: Bíró Imre

12 Kivágó Arnold

MEOE Szövetség Ezüstkoszorús jelvénye

Díjátadó: Mogyorósi István

AZ ÉV LEGEREDMÉNYESEBB JUNOR HANDLERJEI

18

1 2015. év Junior Handler Bajnokság 1-es korosztály I. helyezés

Pálocska Csenge

2 2015. év Junior Handler Bajnokság 1-es korosztály II. helyezés

Tuncsik Márkó

3 2015. év Junior Handler Bajnokság 2-es korosztály I. helyezés

Sasi Kíra

4 2015. év Junior Handler Bajnokság 1-es korosztály II. helyezés

Pócs Liza


„A mudi azért olyan páratlanul kiváló fajta, mert kiemelkedô sportkutya, ugyanakkor esetében nem vált szét a sport- és kiállítási vonal – mondja dr. Maczák Viktória. – Így lehet ez a remekül dolgozó, kiváló temperamentumú kutya sikeres a kiállításokon.” A Mudi könnyen tanítható, érdeklôdô, aktív, gazdája minden szavát lesô, a városi környezetbe is kitûnôen illeszkedô fajta. Viktória tenyésztôként azt tartja legfontosabb feladatának, hogy megtartsa a mudi régi értékeit. Ne hagyja felhígulni azt az állományt, melyet Zsíros Csaba óvott meg az utókornak azzal, hogy az 1970-es években vidékrôl gyûjtötte be az utolsó, még megmaradt egyedeket. A fajtát érintô divatos trendet képviselôk egyre több színt szeretnének a vérvonalba vinni, ám ez súlyos kompromiszszumokat követel. A 21. század problémája, hogy ez ne kaphasson teret, megôrizzék a fajta jellegét.

A 2015-ös év legeredményesebb magyar fajtáinak tenyésztôivel az a kutya magazin portrét készít. A 9 magyar fajtás portré elsô részét az áprilisi lapszámban közöljük. fotó: Jakab Flóra


19

Fotó: dreamstime

SPORT

PÁSZTORKUTYÁK MUNKÁJÁRÓL, A TERELÔ VERSENYEKRÔL TERELÔ MUNKA ALAPJAI Az ôshonos pásztorkutyák számára mindig is kiemelt tenyésztési szempont volt a jó munkakészség és a kiválasztott munkára való genetikai ráhangolódás. Utóbbi kifejezés alatt azt kell érteni, hogy a kutyák különleges szakmai alapmûveltségüket nem tanítás során, hanem veleszületett módon szerezték. Ez persze koránt sem vonja maga után azt, hogy semmi nemû oktatást nem kellett kapjanak. Valahogy úgy kell ezt elképzelni, ahogyan mi emberek is kijárunk egy szakiskolát (kutyák esetén ez a genetikai örökség) és azután a képesítésünk szerinti munkahelyre megyünk dolgozni. De igazi szakemberré nem az iskolában válunk, hanem a gyakorlati életben, a munkahelyen. Azt, hogy ki mire lesz alkalmas, és hogyan tud kiteljesedni szakmai pályafutása alatt nem csak alaptudása, de rátermettsége, fizikuma és a munkáltatónál lévô feltételrendszer is jelentôsen befolyásolja. Így aztán még a legjobb genetikai háttérrel rendelkezô terelôkutya is csak akkor lesz kiváló hajtó, ha megfelelô környezetbe és jó kezek közé kerül. Úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a kutya gazda páros összhangja nagyon is döntô. Számos példát sorolhatnánk föl arról, hogy ugyanazon kutyát az egyik pásztor semmire valónak

20

tartja és elcsapja a háztól, míg egy másik emberhez kerülve a legkiválóbb munkakutya válik belôle. De a szakágak szerinti eltérés is fontos, vannak egyedek, melyek inkább finomabb munkát végeznek azok elsôsorban vízi szárnyasok hajtásához valók, a legkeményebbek pedig marhák vagy bivalyok mellé. Egyszóval sok kutya mérettetik meg egy pásztor ember kezén mire kiválasztja a számára legmegfelelôbb egyedet. Párhuzamunkat tovább gondolva ezen nem is kell meglepôdnünk, mert ez a cserélôdés a humán munkahelyeken is ugyanígy fellelhetô. Ezt a fajta beválási vagy próbaidôs alkalmazást tulajdonképpen ki is kizárhatjuk a hobbi kutyát tartók részérôl, mert ebben az esetben adott fajta mellett döntve vásárolunk meg egy kölyköt és azt szeretnénk élete végéig családunk tagjaként megtartani. Éppen ezért számunkra még fontosabb a kölyökkutya alapos és körültekintô kiválasztása. Jó vérvonalú kölyök esetén ugyanis bízhatunk abban, hogy jó „szakiskolát” járt ki, azaz megfelelô ösztönös adottságokkal rendelkezik. Megfelelô hozzáállással, kitartással és türelemmel hobbi kutyásként is szép sikereket érhetünk el.


Vegyünk még számításba egy további igencsak fontos tényezôt: a pásztor emberek munkájukból kifolyólag nagyon sok idôt töltenek kutyáikkal. Még ha ezen együttlét nem is jelent folyamatos munkát a kutya részére, mégis rendkívüli módon segíti a páros összecsiszolódást és egymás megértését. Tulajdonképpen a legtöbb esetben nincs is igazi tanítás, hanem inkább tanulás és rutin feladatok napról napra való folyamatos ismétlése. Ez alatt azt kell érteni, hogy a kutya már az elsô naptól kezdve éles munkakörülmények közé kerül, és lassacskán beletanul a tôle elvártakba. Tapasztalatom szerint az együtt töltött idô rendkívül sokat számít bármely munkára használt jószág esetén. Természetesen minôségi együttléttel valamelyest kompenzálható a mennyiség hiánya, ami jó hír, hiszen munkába járó emberek nyilván nem tölthetnek el annyi idôt kedvenceikkel amennyit szeretnének, legalábbis általános esetben. Ha tehát egy kedvtelésbôl tartott pásztorkutyát szeretnénk megtanítani eredeti mesterségének fortélyaira, és magunk nem vagyunk pásztorok, sôt birkanyájunk sincs, akkor kezdjünk el kétségbe esni? Szó sincs errôl, sôt mint látni fogjuk ma már nagyon is jó lehetôségeink vannak a terelôsport ûzésére és az abban való kiteljesedésre. Fontos aláhúzni, hogy sport, mert ez nem azonos és nem is keverendô össze a pásztorélettel, még ha ahhoz ezer szállal kapcsolódik is. Többek között azért is ajánlott ez a kedvtelés, mert amellett, hogy a szabadidôt hasznosan és négylábú kedvencünk társaságában töltjük, még járulékosan magunkba szívhatjuk a magyar hagyományok és néprajz csodálatos értékeit is, melyet a régi pásztorság ôshonos kutyáinkkal együtt ránk hagyott. Emellett fontos tudni, hogy mindenkinek az a legügyesebb, legjobb és legszebb kutya, amelyiket igazán szeret. Ezt nagyon fontos szem elôtt tartani, mielôtt bárki versenyzésre adja a fejét, ezzel a felfogással ugyanis soha nem lehet vesztes.

TERELÔSPORT Hazánk terelôsportjának elôzményei talán nem nyúlnak vissza több évszázadra, de Soós János túrkevei idôs számadó elbeszélésébôl tudjuk, hogy a Horthy-uradalomban az 1930-as években már rendeztek versenyt terelôkutyák számára. Azután elég hosszú idôn át nincs hivatalos adatunk, mígnem az 1980as évek „Ablak” címû mûsorának kedvéért a hortobágyi Kilenclukú híd lábánál helyi juhászok meg nem rendeztek egy terelôversenyt. Annak ellenére, hogy egyelôre ennél több magyarországi forrás nem került elô, bizonyosak lehetünk abban, hogy a jó kutyákkal rendelkezô pásztorok mindig is szívesen virtuskodtak és mérték össze képességeiket. Új fejezetet jelentett a pásztorkutyások számára az 1994-es év, amikor is a Nyíregyházi Terelôkutyás Sportklub „Juh terelôkutya szabályzata” címen ki nem adta elsô már nyomtatásban is megjelenô magyar szabályzatát. Országunk terelôsportjának újkori idôszámítását talán innen eredeztethetjük. Ezt követôen a MEOE szervezetén belüli Hungária PuliPumi-Mudi Klub is csatlakozott a sportághoz, kezdeményezésükre amatôr versenyzôk részére is megnyílt a terelés lehetôsége. Innentôl kezdve akár a lakótelep negyedik emeletén élô jó ösztönû puli is aktívan terelhetett a rendezvényeken. Késôbb az Aquincum Agility Sportegyesület is beszállt és közösen szerveztek terelési képességvizsgákat, terelôversenyeket, terelô táborokat és országos terelôbajnokságokat. A 2001-ben megalakult Duna-Tisza Magyar Pásztorkutyás

Hagyományôrzô és Sport Egyesület pedig kifejezetten azon céllal jött létre, hogy a magyar pásztorkutyák munkakészségének megtartásához, fejlesztéséhez segítséget nyújtson. Mindezen tevékenységekhez a felsorolt szervezetek más – nem magyarfajtás – szervezetekkel karöltve és sok pásztorkutyás csatlakozásával megalakították az elsô Terelô Sportbizottságot, kijelölték az elsô bírókat (alanyi jogon), honosították, megújították vagy létrehozták a szükséges szabályzatokat. 2003-ban megalakult a Terelôbírói Bírói Tanács és az elsô terelôbírói képzést is megtartották, ami által bôvült a bírói lista. 2004-re pedig már az FCI Terelôkutyás Sportbizottságában magyar képviselô is helyet foglalt. A hazai terelô sport következô nagyon fontos mérföldköve, hogy 2006-tól FCI Terelési Munkavizsga letételével kutyáink a kiállítások világában, munkaosztályban is indulhatnak. Tekintve, hogy 2009-ben volt utoljára bírói képzés és a szabályzatok is frissítésre szorultak, ezért Korózs András a MEOESZ elnöke 2014. október 15-én újra alakította a Terelô Sportbizottságot. Az új bizottságon belül a Magyar Pásztorkutyás Tagozat elôkészítô munkája alapján a MEOESZ elnökségi ülése 2015. március 17-én sok egyéb döntés mellett két fontos szabályzatot léptetett hatályba: TERELÉSI KÉPESSÉG VIZSGA és MAGYAR PÁSZTORKUTYÁK TERELÔVERSENY SZABÁLYZATA néven. A két szabályzat korábbi szabályzataink, az elmúlt 20 év tapasztalatai és az érvényben lévô nemzetközi szabályzatok figyelembe vételével készült el. Ezen két MEOESZ szabályzaton kívül az FCI tereléssel kapcsolatos nemzetközi szabályzatai (Ösztönpróba, Terelô Munkavizsga, Terelôverseny Szabályzat (hagyományos stílus), CACITR1 szabályzat) vonatkoznak még ôshonos pásztorkutyáinkra. A teljesség kedvéért az FCI CACTR2 cím kiadása is szabályozásra került, mely szintén MEOESZ hatáskörbe tartozik. [1] CACITR: A CACIB-hoz hasonlatos FCI cím, fordítás szerint A Terelés Nemzetközi Bajnoka. [2] CACTR: A CAC-hoz hasonlatos FCI cím, fordítás szerint A Terelés Nemzeti Bajnoka.


21

Jelen cikkben a terelôsport kiemelése volt a cél, azonban szeretném megjegyezni, hogy a magyar pásztorkutyák munkaversenyében való részvétel, sôt nagytestû kutyáinkkal ôrzô-védô sport is ûzhetô valamint „BE vizsga” is tehetô. A tisztánlátás kedvéért egy példán keresztül nézzük meg a hatályos szabályzatok szerint ma Magyarországon terelésben elérhetô szinteket és címeket: Legelôször a kutyus 6 hónapos korát követôen MEOESZ Terelési Képességvizsgát vagy FCI Természetes Terelési Képesség Tesztet (Ösztönpróbát) tehetünk. Ilyen vizsgát a MEOESZ tagszervezetei közül bárki rendezhet, aki a rendezéshez szükséges valamennyi engedéllyel rendelkezik, amint errôl a szabályzat is rendelkezik. A sikeres vizsga belépôt jelent (9 hónapos kor betöltését követôen) a MEOESZ Magyar Pásztorkutyák Terelôverseny Szabályzata alapján rendezett versenyekre. Az ösztönpróba nem igényel különösebb felkészülést, hiszen itt a bíró pontosan a kutya vele született terelô ösztönére kíváncsi. Azonban az alap engedelmességbôl elvárt, hogy a gazda hívó szavára a kutya késlekedés nélkül a legrövidebb úton gazdájához siessen. Ha a kutya a behívási feladatot sikeresen teljesítette csak akkor engedhetô juhok közelébe. A vizsga második fele abból áll, hogy biztonságos környezetben egy kisebb falka mellett elengedik a kutyát és nézik annak reakcióit a juhok láttán. Amennyiben a terelô ösztön elôtör, a kutya nem engedi szétszéledni a nyájat, hanem igyekszik folyamatos mozgásával egyben tartani. Rendkívül felemelô érzés látni azon ôshonos pásztorkutyáink „bekattanását”, akik életük során addig talán még soha nem találkoztak juhokkal, mégis egy szempillantás alatt ösztönbôl tudják a dolgukat. Többször elôfordul, hogy a kezdeti látszólagos érdektelenség után egyetlen juh kiugrása vagy egy falat birkabogyó megcsócsálása váltja ki az ösztönt, mely után a gazdi alig bírja levakarni kutyáját a nyájról.

a juhászok nyájjal kapcsolatos napi munkái során elôforduló, de leginkább azokat modellezô feladatokat kell végrehajtaniuk. Ilyen feladat lehet változó körülmények közötti helyes irányba való terelés, karámból való ki- és behajtás, legeltetés, stilizált közúton való áthajtás, különféle akadályokon keresztülhajtás, távolsági munka és természetesen a megállítás/ visszafordítás. Ezek lennének azok a próbatételek melyek eredményes végrehajtása, valamint a párosról alkotott összbenyomás és természetesen a futamidô az, ami minôsíti a versenyzôpáros sikerességét. A versenyek további célja, hogy fejlesszék a juhok legkisebb stresszhatással járó helyes kezelését csakúgy, mint a juhászkutyával való jó bánásmódot. A versenyzôk négy osztályban indulhatnak (KISBOJTÁR, BOJTÁR, ÖREGBOJTÁR, SZÁMADÓ), ahol az osztályok a kutyák felkészültségi szintjének megfelelô, sportszerû versenyzést szolgálják. A terelôverseny eredményét osztályonként értékelik. Itt kanyarodjunk vissza a cikk elején feltett kérdésre, hogy kedvtelésbôl tartott pásztorkutyával is lehet-e sikert elérni? Természetesen, hiszen a versenyekre

A MEOESZ szabályzat szerint rendezett terelôversenyek célja a pásztorkutyák eredeti tenyésztési szelekciójának elôsegítése a hazai pásztorkultúra és terelôsport népszerûsítése. A versenyek során a kutyáknak felvezetôikkel együtt

22


való felkészülést terelô iskolák vagy terelô tréningek szolgálják, ahol tapasztalt emberek adnak segítséget az érdeklôdôknek. A tudatosan és jó módszertannal versenyekre felkészített kutyák a pályán semmivel sem maradnak el a mindennapi életben nyájak mellett dolgozó társaiktól. Számukra éppen az jelenti a nehézséget, hogy általában nagyobb nyájjal, leginkább önállóan azaz kevés vezényszó mellett végzett napi rutinjukból szakadnak ki és akár egyetlen perc alatt kapnak annyi parancsot, mint máskor egy egész hét alatt. Az amatôr kutyák, bár a sok vezényszó gyors reagálásához talán jobban hozzászoktak, viszont a juhok melletti megfelelô mozgásban kevesebb rutinnal bírnak és gazdáik tapasztalatlansága is nehezítô körülmény. A versenyláz pedig egyaránt hat mindenkire így a versenyek eléggé kiegyenlítettek. Ha a kutya FCI által elismert származási lappal rendelkezik és betöltötte elsô életévét FCI Terelô Munkavizsgát tehet, ami nagyjából a MEOESZ BOJTÁR szintjének megfelelô tudást feltételez. A munkavizsga lehetôséget nyújt a kutyakiállításokon munka osztályban való indulásra és FCI Terelôverseny Szabályzat szerint rendezett versenyeken való nevezésre. FCI terelôversenyeken, ha azokat CACTR és/vagy CACITR cím kiadásával hirdették meg, ezen címek is megnyerhetôk, melyek birtokában akár a Hungária Herding Champion (HHCH) cím is elérhetô.. Összegezve az elmúlt közel negyed évszázad ôshonos pásztorkutyáinkkal való újkori terelési versenyeket elmondható, hogy egyre több jó képességû amatôr versenyzôpáros került napvilágra. Ezt nem csak az országos bajnoki címet elértek, de az FCI Terelô Munkavizsgával rendelkezô egyedek növekvô száma is jelzi. Továbbá a versenyeken hivatásos magyar pásztorok is szívesen indulnak és ma már a magyar pásztorkutyák külföldi szerelmesei is rendszeres vendégeink.

Keve Gábor Duna-Tisza Magyar Pásztorkutyás Hagyományôrzô és Sport Egyesület valamint a MEOESZ TSB Magyar Pásztorkutyás Tagozatának elnöke fotók: Hartenstein Zsolt, Jávorszky Éva, Keve Dóra

2016. ÉVI RENDEZVÉNYNAPTÁR Idôpont

Helyszín

01.09 szombat 02.20 szombat 02.27 szombat 03.05 szombat 04.03 vasárnap

Budapest Budapest Budapest Monor Vasad

Rendezôk

Esemény

HPK MPK MKFE HPK MPK

Magyarfajta CAC és Tenyészszemle Téli Pumi CAC Kiállítás és tenyészszemle - FeHoVa Hungexpo Tenyészszemle Fötenyészszemle Tenyészszemle, Terelési Képességvizsga, HWT Terelô munkavizsga – Vasad 04.09 szombat Pomáz DTE, MKFE Évadnyitó Terelôverseny-MOT 1. minôsítô forduló, Terelési képességvizsga, Magyar pásztorkutyák munkaversenye , BE vizsga 04.09 szombat Sarkad FMK Special CAC és Tenyészszemle 04.10 vasárnap Jászberény MKFE, HKK Speciális Kuvasz CAC, Komondor Fesztivál és tenyészszemle 05.14 szombat Szilvásvárad HPK CACIB és Tenyészszemle 05.15 vasárnap Szilvásvárad HKK, NPE Pumi speciális CAC, Komondor tenyészszemle 05.21 szombat Hajdúhadház DTE MOT 2. minôsítô forduló, Terelési képességvizsga 05.21 szombat Portelek MME Klubkiállítás és TKV 05.28-29 szo.-v. Budapest MEOESZ TBT Tervezett terelôbírói képzés 06.11 szombat Salföld DTE, MPK, FMK, “Skobrák Ferenc emlékverseny” MOT 3. minôsítô forduló, HKK, MKFE Terelési képességvizsga, Klubkiállítások és tenyészszemlék valamint speciál CAC 06.12 vasárnap Salföld DTE, MKFE, “Skobrák Ferenc emlékverseny”, Terelési képességvizsga, MPK, FMK MPK klubkiállítás és tenyészszemle, FMK klubkiállítás és tenyészszemle, Magyar pásztorkutyák munkaversenye 06.11 szombat Tata HPK Puli Fesztivál és Tenyészszemle 06.12 vasárnap Tata HPK Klubkiállítás és Tenyészszemle 07.09 szombat Tata HKK Komondor Fesztivál, Komondor Fesztivál 07.30 szombat Bugac DTE, MKFE, HKK, MOT 4. minôsítô forduló, Terelési képességvizsga, Speciál CAC MKFE, HPK, MPK, FMK magyar pásztorkutyás klubok közös rendezvénye, tenyészszemle 08.06 szombat Szaporca DTE MOT 5. minôsítô forduló, Terelési képességvizsga 08.14 vasárnap Hortonbágy MKFE Kuvasz klubkiállítás CAC és Tenyészszemle 08.14 vasárnap Herend HPK CAC és Tenyészszemle 09.20 szombat Devecser HKK, MPK Tenyészszemle 09.10 szombat Hortobágy DTE, MPK, FMK, Hortobágyi pásztorok és a magyar hagyományôrzô pásztorkuMME tyások X. találkozója, MOT 6. minôsítô forduló, Terelési képességvizsga, Pumi-Mudi tenyészszemle, Mudi speciál CAC 09.17 szombat Tiszafüred, HKK Speciális CAC Kiállítás és Tenyészszemle Patkós Csárda 09.24 szombat Monor HPK Speciál CAC és Tenyészszemle Dr. Bordács Imre emlékkiállítás 10.01 szombat Pomáz DTE XVIII. MOT, Terelési képességvizsga, Magyar pásztorkutyák munkaversenye, BE vizsga, Speciál Mudi CAC 10.08 szombat Komárom HKK, NPE Tenyészszemle-HKK, Speciális CAC-NPE A rendezvényekkel kapcsolatos változások jogát fenntartjuk, ezélrt a szervezetek honlapján kell a friss információkat lekérdezni!

RÖVIDÍTÉSEK: DTE FMK HKK HPK MEOESZ TBT

Duna-Tisza Magyar Pásztorkutyás Hagyományôrzô és Sport Egyesület Fényes Mudi Klub Hungária Komondor Klub Hungária Puli Klub Terelôbírói Tanács

MKFE MME MOT MPK NPE

Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesulet Magyar Mudi Egyesület Magyar Országos Terelôbajnokság Magyar Pumi Klub Nemzetközi Pumi Egyesület


23

SPORT

TUDÓSÍTÁS A KUTYASZÁNHAJTÓ EURÓPA-BAJNOKSÁGRÓL Az ausztriai St Ulrich am Pillersee-ben január 21-24. között rendezték meg a FISTC sprint szános Európa-bajnokságot. St. Ulrich egy csodás kis falucska Salzburgtól 50 km-re, és híres, mint sífutó paradicsom, és szánhúzó versenyek házigazdája. Érdekesség, hogy a verseny rendezôje a Mushing Holland Sleddog Club volt, mivel ôk közel 10 éve ezt a területet használják évente több hetes kutyaszánhajtó edzô és versenyhelyszínként. Így nem véletlen, hogy a csütörtök esti megnyitó ünnepségen holland ételekbôl készült kóstolókkal kínálták meg a résztvevôket.

Lipcsei Péter

A verseny három, napi futamból állt, és a három nap eredményét összesítve került sor az eredményhirdetésre vasárnap késô délután. A napi távok 8 ás 13 km hosszúak voltak kategóriától függôen. A FISTC versenyeken, így ezen az Európabajnokságon is csak FCI törzskönyvvel rendelkezô, fajtatiszta szánhúzó kutyák indulhattak. A szibériai huskyk külön kategóriába vannak sorolva a másik három klasszikus szánhúzó kutya fajtától, az az alaszkai malamut, samoyed és grönlandi kutya fajtáktól. A havas versenyeken a kutyaszánozás mellett pulka és síjöring versenyszámok is vannak. A síjöringben az 1 vagy 2 kutya közvetlenül a síelô versenyzô derekához van rögzítve, a pulkánál pedig egy picike, néhány kilogramm súlyú szánszerû tárgy van elhelyezve a kutya és a szintén síelô versenyzô közé. A komoly lesikló és sífutó tudásnak köszönhetôen ezek a versenyzôk rendkívüli sebességgel tudnak száguldani a pályán. Sajnos se pulkás, se síjöringes magyar versenyzô nincsen még. Magyarországot 6 kutyaszánhajtó versenyzô képviselte a 2 kutyás fogatoktól kezdve az open, 12 kutyás fogaton át: Lipcsei Péter, Köffer Kitti, Köffer Lajos, Hering Tamás, Kiss Attila és Rosner Gábor. Itthon nem volt szánozásra alkalmas hó az EB elôtt, így szán helyett csak edzôkocsival tudtak készülni a magyar indulók. Ez többszörösen megbosszulta magát. Sok külföldi versenyzô a verseny

24


Hering Tamás

elôtti egy hetet az EB helyszínén tudta tölteni edzôtáborban. A mi csapatunk ezt anyagi okokból nem engedhette meg magának és versenyzôink általában a versenyt megelôzô délután illetve este érkeztek csak a helyszínre. Így erôsen hátrányból indult a csapat, lévén, hogy nem volt elôzetes pályaismeretük, és a kutyák közül többen is játékhelyszínként élték meg verseny közben a friss havat. Lehetôségeikhez mérten természetesen mindent megtettek és becsülettel helyt álltak sportolóink. A legeredményesebb magyar versenyzô Köffer Lajos lett, aki a 4 kutyás szibériai husky fogatok között 18 indulóból érte el az 5. helyet.

Köffer Lajos

Rosner Gábor

Nagy örömünkre többen is eljöttek Magyarországról szurkolni, olyanok is, akik csak a netes hírekbôl ismerik sportegyesületünket. Jövôre Franciaországban rendezik meg a FISTC sprint szános világbajnokságot. Elôtte pedig, 2016. november végén az ausztriai Ottenschlagban kerül megrendezésre a „dryland”, azaz a hómentes FISTC Európa-bajnokság, ahova a korábbi évek tapasztalataiból kiindulva

komoly éremesélyekkel fog kiutazni a magyar csapat canicross (kutyás futás), bikejöring (kutyás kerékpározás), dog scooterezés (rollerezés) és kutyafogathajtás versenyszámokban egyaránt.

7. Medve-kupa, amely 2016. április 2–3-án kerül megrendezésre a veresegyházi Medveotthon területén.

Itthon a nyári hónapok kivételével minden hónapban rendezünk kutyafogathajtó, kutyás futó, kerékpáros és scooter versenyeket és edzéseket, amelyek nyitottak minden érdeklôdô két és négylábú számára. A következô verseny a

Északi Szánhúzó Kutyások Sportklubja www.sleddogsportclub.hu https://www.facebook.com/sleddogsportclub.hu/?fref=ts

Dér Andrea

Fotók: Balla Péter


15

JOÓ ISTVÁN ROVATA

Sokunknak többet jelent a kutyázás, mint együtt élni egy állattal, gondoskodni róla, szeretgetni, etetni. Nem ez az igazi kutyázás lényege. Több, varázslatosabb. A lényünk azon része, ami a tisztaságot, igaz egyszerûséget tartalmazza. Tudnunk kell, hogy ez viszont részünkrôl is sok tanulást igényel. (Miközben ezt írom, Nudli, a bull terrier állandó jellegû tettestársam, mindent elkövet, hogy az ágy alatt letétbe helyezett fél pár papucsommal játékra piszkáljon. Nevetek, és ugye már megint kaptam egy adag örömöt, ami legyünk ôszinték a mai idôkben sokat ér) Adunk és kapunk ebben a kapcsolatban. Hogy ez így legyen, néhány dolgot figyelembe kell vennünk. Lássunk hozzá. Elsônek azt fogalmazzuk meg, miért szeretnénk kutyát. Egyedül vagyok? Társat keresek? Szeretethiányom van? Vagy talán valakit én akarok dédelgetni? Jó lenne, ha vigyázna ránk, vagy a családra? Egyszerûen divatból? Az utóbbinál jobb, ha elfelejtjük a kutyatartást. Nem egészen divatos érzés esôben, sárban sétáltatni, orvoshoz vinni, etetni, éjszakai balesetek nyomait feltakarítani. Ezeknek a hirtelen hóbortú eb vásárlásoknak nem szokott jó vége lenni. Vagy menhelyre,

26

vagy utcára kerül a kutya. Ô ugyanis ellentétben egy megunt táskával nem érzi jól magát a gardróbban. Szóval, ha megfogalmaztuk az elvárásainkat, utána vegyük sorba a lehetôségeinket is. Mennyi idônk van foglalkozni vele? Milyen az életritmusom? Mekkora hellyel rendelkezem? Milyen a mentalitásom? Mondjuk például fent említett Nudli szerintem több érzékenyebb lelkû gazdi-jelöltet a vigyorgóba juttatna... Szóval kicsit szedjük össze az elvárásainkat és lehetôségeinket. Ne szégyelljük megkérdezni azokat a rokonokat, barátokat, akik jól ismernek bennünket,hogy nekik mi a véleményük a terveinkrôl,mert ôk sokszor jobban ismerik a hiányosságainkat, mint saját magunk. Tudnunk kell, ha lusták vagyunk, egy agilis kutya az ôrületbe tud kergetni, míg egy naponta sportoló, kilométereket lefutó embernek kínszenvedés egy álomszuszék, órákig mozdulatlanul szundikáló eb. Csak azzal a kutyával lehetünk igazi társak, akinek az igényei is hasonlóak hozzánk. Amennyiben tisztában vagyunk a magunk és leendô társunk erényeivel és hátrányaival, nekiláthatunk a tervezésnek. Milyen kutya felel meg az én és a környezetem elvárásainak? Én megfelelô vagyok a késôbbi kutyámnak? Na, nézzük kicsit alaposabban. Hol tartanám? Lakás vagy kerti jószágot szeretnék? Sokszor már itt kiszûrôdik sok kedvenc, hisz nem minden fajta alkalmas a kinti tartásra. Mennyire vagyok tapasztalt a kutyatartásban? Sok ma divatos fajta nem való kezdôknek. Nagy tragédiák születtek már abból, hogy nem vették a gazdik tudomásul, nincs gyakorlatuk, tudásuk az adott fajták tartásához. Az sem túl szerencsés, ha egy bernáthegyit szeretnénk begyömöszölni egy húsz négyzetméteres lakásba. Sokan laknak albérletben. Ha kutyát szeretnénk, jó, ha tudjuk a bérbeadó hogyan viszonyul a kutyatartáshoz. Az sem mellékes, hogy ha árulják az albérletet, hisz eladás esetén ismét lakást kell keresnünk, amit kedvencünk jelentôsen megnehezíthet. Van olyan ismerôsöm, aki egy fôbérlôi ellenôrzés során, az ablakon mászott ki ölében egy vizslával.


Amennyiben saját lakásunk van, ott sem egyszerû a helyzet. Jó, ha elôre kikérjük a szomszédok hozzájárulását (írásban is). Nagy csatákat, pereskedéseket elôzhetünk meg vele. Következô lépés, hogy egy családi kupaktanács keretein belül elôterjesztjük hozzátartozóinknak kutyatartási terveinket. Nekik is együtt kell majd élniük a barátunkkal. Nem mindig jön be a “Nézd mit találtam, itt üldögélt a kapu elôtt, hát nem cuki? Csak pár napot hadd maradjon” technika. Kellemetlen az is, ha a kutya hazavitele után pár nappal derül ki, hogy gyermekünk allergiás az állati szôrre. Jó azt is tudomásul venni, hogy egy állat pénzbe kerül. Oltások, élelmezés, felszerelés, orvosi költségek. Csak akkor döntsünk a kutya tartása mellett, ha ezeket a költségeket maradéktalanul tudjuk teljesíteni. A „majd lesz valahogy” felelôtlenség. Készüljünk fel leendô ebünk tartására. Beszéljük meg elképzeléseinket szakemberrel. Olvassunk szakirodalmat, beszéljünk kutyás ismerôsökkel, de ne essünk bele abba a hibába, hogy feltétel nélkül elfogadjuk az általuk favorizált fajtákat. Ne felejtsük el, a kutya a miénk lesz és egymásnak kell megfelelnünk annak érdekében, hogy évekig boldogan élvezzük barátságunkat. Nagyon fontos figyelembe venni, hogy nem csak a fajta kiválasztása meghatározó, hanem az egyed jelleme is legalább annyira döntô. Láttam már lusta vizslát, agresszív labradort, és hiperaktív bulldogot is. A fajtaleírások inkább iránymutatók, de egyedre lebontva nem mindig pontosak. Legyünk alaposak, körültekintôk. Megéri. Folytatjuk!

PETRÓ ESZTER ROVATA

Póráz nélkül

NÉVJEGY: Petró Eszter biológus, etológus, kutyakiképzô

„Reggel 8 óra van. A Duna parton sétálunk. Már 4–5 kutya van a szokásos találka helyen, mi is odaérünk, hatalmas játék veszi kezdetét. Pár perc elteltével egy hölgy közeledik, pórázon vezetett kutyájával, a kutya már messzirôl hangos ugatásba kezd, ezért a hölgy szabadkozva odakiált a kutyázó társaságnak, hogy az ô kutyája sajnos nem szereti a többi kutyát. Úgyhogy maga után vonszolva kutyáját, gyorsan menekülôre is fogják….”

2008–2012: Eötvös Loránd Tudományegyetem, biológus BSc diploma 2012–2014: Eötvös Loránd Tudományegyetem, biológus, ökológus MSc diploma 2014– Az ELTE Etológia Tanszék PHD hallgatója: Doktori disszertációm témája a kutyák szociális viselkedése. 2010: Kutyakiképzôi képesítés Leginkább viselkedési problémás kutyákkal foglalkozom. A gazdákkal közösen mindig azon dolgozunk, hogy megtaláljuk a legmegfelelôbb utat ahhoz, hogy egy igen jó kutya-gazda kapcsolat alakulhasson ki. 2011: Habilitációs kutyakiképzô, terápiás kutya felvezetô 2015: Do as I do (egy új szociális tanuláson alapuló kiképzômódszer) tréner

Kutyák megkötve: láncon tartott kerti kutyák, pórázon sétáltatott kedvencek és ami mögötte van. Napjaink kutyás ügyeit tekintve talán a legtöbbet emlegetett és a legvitatottabb téma a kutyák pórázon, láncon való tartása. Véleménye mindenkinek van: kutyatartónak, nem kutyásnak, kistelepülésen élônek, nagyvárosinak. Talán néha már úgy érezzük ez egy lerágott csont, és soha nem lesz egyetértés kutyás, nem kutyás, hatóság, önkormányzat, vidék, nagyváros, kutyakiképzô, kiskutya, nagy kutya, idôs és fiatal között.

Azt is tudjuk, hogy számtalan jogszabály vonatkozik a kutyatartásra, ellátásukra, melyeket talán nem is, vagy csak részben ismerünk még, akár mi kutyások is. Különbözô forrásokból értesülünk a módosításokról, határozatokról, de vajon hogyan tudunk a szabályozásokkal boldogulni a mindennapokban? A kutya az ember legjobb barátja, tartja a közismert mondás is. Hogy ez menynyire így van, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy kutyákkal kizárólag ott találkozhatunk a világban, ahol emberekkel is. Talán bele sem gondolunk milyen különleges kapcsolatról van szó, nincs még egy olyan állatfaj, ami ilyen mértékben képes lenne az emberrel együtt élni és ennyi


27

mindenben a segítségére lenni. Nem véletlen ez, hiszen a háziasítás során a kutya úgy formálódott (és formálódik a mai napig is), hogy minél inkább képes legyen az emberrel való szoros együttélésre. A kutyáknak igénye van arra. hogy az ember mellett élhessenek és sok embernek is igénye van arra, hogy kutyája legyen. Azonban többféle kutyatartó létezik. Van, aki a kutyát társállatnak tartja, tehát társként is kezeli, sôt van, aki ennél tovább megy és a kutya számára családtag. Azonban még mindig jellemzô hazánkban a funkcionális állattartás is, amikor a kutyát „riasztó” céllal tartják a háznál és ennek a „legmegfelelôbb” módja a láncon való tartás, hiszen ezek a kutyák sokszor veszélyesek, sok esetben még a gazdára nézve is. Persze a láncon tartásnak is különféle okai lehetnek, így találkozhatunk olyan kutyákkal is, akik csak idôlegesen vannak/voltak láncon tartva, és a gazdájukkal való kapcsolat nem csak az étel és ivóvíz adásáig terjed(t) ki. 2016 január 1-tôl ismét módosult a

28

kutyatartással kapcsolatos törvény, melynek elsôdleges tartalma az, hogy a kutyákat nem lehet állandó jelleggel láncon tartani. Természetesen azonnal megjelentek a jogszabály következményeirôl szóló vélemények is. Mint például, hogy akik eddig a kutyát láncon tartották, azok valószínûleg ezután sem akarják, vagy nem is tudják más módon tartani. Illetve, hogy lesznek, akik beviszik egy menhelyre, lesznek, akik egyszerûen elzavarják a háztól, a jogszabály miatt. Lesznek azonban néhányan, akik kennelt építenek, vagy ezután szabadon tartják a kertben, ahogy azt a jogszabály kéri, ami határozottan jobb, mint egy 1 méteres lánc, de korántsem oldja meg az alapvetô problémát. A kutya megszökik az elsô adandó alkalommal, ha teheti, vagy szétrágja az új kennelét, hogy még rosszabbakat mondjak, megharapja a gazdáját, megharapja a postást. A kutya ismét egy bosszantó, rossz, neveletlen egyed lesz, akivel nem nagyon lehet mit kezdeni.


Amikor azt írtam, hogy a kutyák igen különleges élôlények, akkor azt nem egy pusztán elvakult, kutyaimádó mondatta velem. Nem véletlen az, hogy mára már számos neves egyetemen foglalkoznak a kutyák viselkedésének tudományos kutatásával, felismerve azt a tényt, hogy mennyi mindenben hasonlítanak ránk emberekre és az által, ha ôket jobban megsimerjük saját magunkról is rengeteg minden tudhatunk meg. Megfelelô szabályokat alkotni nehéz, hiszen a kutyákra különféle módon tekintethetünk. Azonban a kutyák életminôsége valószínûleg nem ezeken a szabályozásokban szereplô számokon múlik, nem azon, hogy 6 helyett 8 méteres láncon tartjuk-e ôket. Tegyünk egy rövid képzeletbeli utazást. Képzeljük csak el, hogy egy szép kertben élünk, de nem csodálhatjuk meg a tôlünk pár méterre álló tuját, mert csak egy kb. 2 méteres zsinegen járhatunk körbekörbe. Milyenek lennénk ekkor a közelünkbe jövô élôlényekkel szemben? Aztán képzeljük el, hogy ebben a szép kertben élünk, de csak egy nagy körbezárt odúból nézegethetjük a körölöttünk lévô világot. Mit szeretnénk ekkor a legjobban a világon? Aztán képzeljük el, hogy az egész kert a miénk, szaladgálhatunk egyik kerítéstól a másikig, megnézhetjük a tuját is közelrôl. Már határozottan jobban érezzük magunkat, de most meg ott van a külvilág, a kerítéseken túli világ. Mit szeretnénk most tenni? És mit teszünk, ha valaki ott kint sétál, ahova mi soha nem mehetünk? Hogy fogadjuk a felénk közeledôt, aki abból a másik érdekes világból érkezik? No igen... A város… A lakásban tartott kutyáknál kicsit más a probléma és más az ellentéteket okozó kérdés is, de igazából a mögöttes probléma ugyanaz. A lakásban tartott kutyák inkább kedvencek, szeretett családtagok, ezért féltjük is ôket nagyon. Féltjük a másik kutyától, a mérgezéstôl, az autóktól, meg úgy a világtól. Aki lakásban kutyát tart, az biztosan sétáltatja is kedvencét az utcán és sokan igyekeznek ezt úgy tenni, hogy az a kutyának is örömteli legyen. Az utca azonban mindenkié és akadnak olyanok is, akik nem szeretik, ha a parkot kutyákkal kell megosztaniuk. Ezért is születnek a szabályok, hiszen az is természetes, hogy nekünk kutyatar-

tóknak igyekeznünk kell úgy élni, hogy ne zavarjunk senkit a környezetünkben. A sétáltatás szabályai eltérhetnek településenként, a fôvárosban pedig kerületenként. De ma a legtöbb helyen, a szabályok szerint a kutyákat pórázon kell vezetni a közterületeken. Például: Budapest Fôváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselôtestületének 11/2015. (IV.28.) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvetô szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeirôl 11. § kimondja, hogy aki közparkba ebet póráz nélkül bevisz vagy beenged, megsérti a közösségi együttélés alapvetô szabályait és kettôszázezer forintig terjedô közigazgatási bírsággal sújtható Emelett a szabályok arra is kitérnek, hogy 14. § szerint pedig a kedvtelésbôl tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetôvé tegye annak természetes viselkedését. De akkor most hogy is van ez? Hol sétáljunk? Hogy sétáljunk? Mennyit mozgassuk a kutyát? Odaengedjük-e más kutyákhoz? Odaengedjük-e idegen emberekhez? És egyáltalán mi a kutya természetes viselkedése? A kutya az kutya… A nehézséget az is okozza, hogy a kutyák szerepe, pont az eltérô tartási körülmények miatt elég összetett, hiszen elég nehéz a szabályoknak kutyáról úgy bármit állítani, hogy sokunknak mást jelent maga a kutya. Hogyan vontatkozhatna ugyanaz a szabály egy családtagra és egy házôrzôre?

Még a kutyaiskolák és kutyákkal dolgozók körében sincs feltétlen egyetértés a kutyák megítélésérôl. Sokszor találkozhatunk azzal az elképzeléssel, hogy mivel a kutya ôse a farkas volt, úgy kell bánnunk vele, ahogy egy farkassal is tennénk. Falkavezérré kell válnunk, így a kutya nem fogja megkérdôjelezni hatalmunkat és mindig jó kutyánk lesz. (itt kell megjegyeznem, hogy ma már tudjuk a farkasnál sem így mûködik a dolog) De a kutya már nem farkas, rengeteg tulajdonságában változott és alakult egy olyan élôlénnyé, aki képes arra, hogy az emberi közegben éljen. Sôt a kutya természetes élôhelye az emberi környezet. Természetesen van igazság tartalma is annak, hogy a kutya nyomokban farkast tartalmaz, hiszen a kutya genetikailag igen közel áll az ôséhez, tehát bizonyos tulajdonságokban nyilván hasonlít rá. A másik nézôpont, hogy a kutyák olyanok, mint a gyerekek, ez is sok szempontból igaz, és talán mondhatjuk, hogy igazabbnak is bizonyul, mint a „farkas elképzelés”.

A kutya viselkedése sok szempontból megfeleltethetô egy gyerek viselkedésének, kötôdik a gazdájához, mint gyermek a szüleihez. Nem állítom, hogy teljes mértékben úgy kell vele bánni, mint egy gyerekkel, de az, hogy hogyan lehet egészséges, kiegyensúlyozott kutyát nevelni, az sok szempontból megfeleltethetô annak, ahogy egy gyerekbôl is kiegyensúlyozott felnôtt válhat. Ahhoz, hogy megfelelôen tudjuk boldogulni a világban meg kell ismernünk azt. Ahhoz, hogy tudjunk barátokat szerezni és ezáltal megtanuljunk számos fontos dolgot arról, hogyan kell egy csoportban viselkedni, találkoznunk kell a társainkkal. Ha mindig ugyanazt látjuk, halljuk, akkor, ha egy új helyzetben találjuk magunkat, fogalmunk sem lesz róla, hogyan viselkedjünk abban az új helyzetben. Ez történik a láncon tartott kutyákkal, ha elszabadulnak és ez történik a csak pórázon sétáltatott kutyákkal, ha végül mégis találkoznak egy másik kutyával, ami lássuk be egy életen át nem megakadályozható. A kutyák is akkor tudnak kutyák lenni és akkor tudják minden bennük rejlô képességüket megmutatni, ha ezt lehetôvé tesszük. A kutyák rengeteg mindenre képesek, de csak akkor, ha mi képesek vagyunk arra, hogy ezt lehetôvé tegyük számukra. Az, hogy mi fel tudunk szállni egy buszra, be tudunk ülni egy kávézóba, tudunk tanulni az iskolában azért van, mert rengeteg tapasztalatot szerzünk a mindennapokban és azt kell, hogy mondjam, erre a kutyák is képesek, de csak akkor, ha alkalmuk volt megtanulni, megtapasztalni ezeket a helyzeteket. Sokszor ránk csodálkoznak a kutyámmal, például egy kávézóban (szerencsére egyre több ilyen hely van, ahová bemehetünk így együtt is) és sokszor ugyan-


29

azokat a kérdéseket kapjuk: Milyen nyugodt! Mindig ugyanilyen nyugodt? – A válaszom általában: Nem, például reggel amikor felfutottunk a Gellért hegyre, egyáltalán nem volt „nyugodt”, de ez egy kávézó, senkinek nem lenne jó, ha nem lenne nyugodt. És mennyi ideig tartott a kiképzése? – A válasz: Semeddig és örökké. Már az elsô pillanattól úgy éltünk együtt a kutyámmal, hogy mindent megmutattam neki, amivel csak találkoztunk, megmutattam mivel kell óvatosnak lenni, mitôl nem kell félni. De sohasem ér véget a „képzésünk”, mindig találkozunk új dolgokkal, tanulunk új trükköket, kipróbálunk új módszereket. És ennek minden percét élvezzük. A legnagyobb probléma, hogy sokszor nincs idônk, nincs lehetôségünk arra, hogy javítsunk a kutyánkkal való együttélésünkön – mondják a legtöbben. Ezáltal belekerülünk egy folyamatos mókuskerékbe, ahol nem látunk jobb megoldást, mint a láncon tartást, vagy az örökös pórázon való sétáltatást, aminek az lesz a következménye, hogy egyre több és több probléma lesz a kutyánkkal való közös együttélés során. Én ajánlanék egy másik megoldást. Senki sem szeret egy idôzített bombával együtt élni, pedig ez történik mind a két esetben. Ha azonban megtanuljuk megérteni a kutyánk viselkedését, akkor olyan életet tudunk biztosítani neki, amelyben mindenki szabadon tud élni majd, mi is és ô is. A kutyánkkal töltött idô többé nem lesz egy kötelezô nyûg. A játék a kertben nem egy veszélyekkel teli idôtöltés lesz, kutyánk nem fogja szétrágni az új kerti bútorunkat, a kutya sétáltatás alatt nem azt várjuk végig, hogy mikor mehetünk fel végre a lakásunkba, ahol biztonságban lehetünk és nem szakad le a kezünk az örökös pórázrángatástól, nem kell félni, hogy a kutyánk neki támad más kutyáknak.

30

Ebben szeretnék segíteni, hogy mindenkihez eljuthasson az a tudás, ami lehetôvé teszi, hogy elôhozhassuk a kutyákban rejlô képességeket és ezáltal egy mindenki számára megfelelô környezetet teremthessünk. Egy közös tanulásra hívok mindenkit különbözô esetek, helyzetek bemutatásának segítségével. Segítünk, ha a kutyájával nehézségekbe ütközött, ne kösse meg, inkább írjon nekünk. Ha bármilyen vonatkozásban magára ismert: kertben tartott kutyáját nem tudja elengedni, mert megszökik, vagy még sosem merte pórázról elengedni a kutyáját sehol, vagy mert nem tudja más kutyák közé vinni, írjon nekünk. Szeretném megmutatni, milyen is az Ön kutyája. Póráz nélkül szabadon, de néha meg kell fognom a kezed... A pórázt ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor megfogjuk gyermekünk kezét mielött átkelnénk a zebrán. A póráz nem egy megoldás, hanem egy eszköz, mely sokszor a segítségünkre lehet. Egy biztonságot adó kötelék (pont ez okozza azt, hogy pórázon olyan bátrak a kutyák) A póráznélküliséget sokan úgy értelmezik, hogy akkor minden kutya korlátok nélkül rohangálhatna ide-oda mindenfelé és ezáltal romba döntenék az egész várost, ami élhetetlen lenne, errôl szó sincs. Nem állítom, hogy nincs szükség pórázra. Pórázra kell venni a kutyát, ha nagy tömegbe megyünk, pórázra kell venni egy forgalmas útkeresztezôdésben. Legyen akármennyire is jó a kapcsolatunk és hallgasson az elsô szavunkra, a gyerekünk kezét is megfogjuk, hiszen mindenkivel elôfor-


dulhat, hogy néha figyelmetlen, bármenynyire is jól nevelt. De aztán néha elengedjük a kezét, hogy játszhasson, szaladhasson, tapasztalhasson. De ehhez nekünk, akikre rá van bízva egy élet, tudnunk kell azt, hogy mikor lehet önfeledten játszani, mikor zavarunk másokat és ezt hogyan tudjuk kezelni a különbözô helyzetekben. Ezeket a helyzeteket szeretném megmutatni, hogy mindannyian tanuljunk belôle, mert a megoldás ebben rejlik, hogy tudjuk, hogyan éljünk úgy, hogy az kellemes legyen mindenki számára: embernek, kutyának, vidéken, városban, idôsnek, fiatalnak, szabályhozóknak és lázadóknak. De ehhez muszáj körbe néznünk, látnunk és tanulnunk. Mindannyiunknak.

Ha Önnek is van problémás kutyája, akkor írjon a [email protected] címre. Írja le részletesen, hogy mi gondja a kutya viselkedésével. Milyen fajtájú, milyen korú az eb és azt is mióta vannak együtt, milyen körülmények közt került önökhöz. Várjuk leveleiket!


15

KIÁLLÍTÁS

Budapest Show Weekend 2016. január 9-10.

HUNGEXPO

MAGYAR NEMZETI FAJTA SPECIÁLIS CAC KIÁLLÍTÁS A kiállítás bírái a gyôztesekkel

32


Legszebb érett kutya: Pörgelóci Apaj fehér puli kan, T+t.: Dorottya Crkvenjakov

Veterán II.: Árkosligeti Kócos Cudar pumi kan, T+t.: Árkosi József

A II. legszebb fiatal kutya, Res. BIS: Gulakuti Mesés Szinta mudi szuka, T.: Robert Vass, t.: Elizabeth Wagner, Marko Tuncsik

Junior BIS-3.: Illa-berek Anyjalánya magyar agár szuka, T: Jakkel Ferenc, t: Juhász Csilla

A kiállítás legszebb kutyája, BIS: Pusztahegyi Bátor Arta kuvasz, t.: Nagy Róbert. Bíró: Szabó Sándor

A II. legszebb kutya, Res. BIS: Magyar agár : Drága Alma Óhungarikum magyar agár, t.: Balogh Imre

15

CHAMPION OF CHAMPIONS SHOW 2016

Fotók: HOTdog Magazine Nataly Feofanova és Oleg Bochkov (RUS)

A finisben a párban induló gyôztesekbôl kieséssel szavazták meg a három legszebbet a bírók, a sorrendet közösen döntötték el

34

BIS III. Ch. Tripitaka Bite the Bullet Tibet terrier, T+t.: Sean and Cathy Lydon (USA) Best in Show: Ch. Doux of Ice Wine svájci fehér juhászkutya, Tenyésztô/tulajdonos: Magyar Katalin; Reserve BIS: Ch. Absolute Mann Betty Boop whippet, T+t.: Fabrizio Manni (IT)



15

UTAZÁS

KUTYÁDDAL TERVEZED A NYARALÁST? UTAZÁS KUTYÁVAL A KUTYÁNAK KÖTELEZÔ AZ ÚTLEVÉL Amíg mi, az Európai Unió országain belül a személyigazolványunkkal is utazhatunk, addig a kutyáknak – valamint macskáknak és vadászgörényeknek – tizenkét éve, 2004-tôl kötelezô az állatútlevél használata az Európai Unión belül. A Magyar Állatorvosi Kamara tájékoztatása szerint erre az okiratra a veszettség elleni oltás miatt van szükség, és állatorvosoknál lehet igényelni. Az útlevél csak érvényes veszettség elleni oltás meglétével érvényes, és csak így használható utazáshoz. Az állat életében kapott legelsô veszettség elleni oltás az EU szabályozás szerint csak a beadás napjától számított 21. napon válik érvényessé. Az EU 25 tagállamában – Nagy-Britannia, Svédország, Írország és Málta kivételével, amelyek további feltételeket is szabnak; például parazitaellenes kezelésen is át kell esnie az állatnak – ez az útlevél az egyetlen követelmény a házi kedvencek beutazásához.

egy sorszámozott szigorú számadású okirat, melyet a jogosult állatorvosok a Magyar Állatorvosi Kamarától szereznek be. Az igazolványnak tartalmaznia kell az utolsó veszettség elleni védôoltás dátumát, az oltóanyag számát, lejáratának idejét és a gyártási számát. A Kamara által kiadott útlevelek sorszámai mellé mindig rögzítik az állatorvos nevét, címét és kamarai tagnyilvántartó azonosító számát is. Az állatútlevélbe az adatok nem központilag kerülnek be, hanem a jogosult állat-

Az okmány kiállítására minden olyan állatorvos jogosult, aki rendelkezik az illetékes állategészségügyi hatóságtól az ebek veszettség elleni védôoltásának végzésére vonatkozó engedéllyel. Ez is

36


orvosok végzik a kiállítását, gyakorlatilag az kutya gazdája már az útlevél igénylésekor azonnal meg is kaphatja az iratot. Kivételt képez az a helyzet, amikor az állattartó olyan EU-s tagállamba szeretne utazni, amelyek különleges követelményeket támasztanak. Az útlevél egészen addig használható az Unión belüli utazásokhoz, amíg a benne igazolt veszettség elleni oltás, illetve bizonyos esetekben egyes elvégzett kezelések érvényessége tart. A veszettség elleni oltás Magyarországon évente kötelezô, így a magyar állatútlevél a veszettség elleni oltás dátumától számított 365 napon belül használható utazáshoz. Ha az egy év letelt, újabb oltás, és újabb igazoltatás kell, és már lehet is használni. A kiállításkor bejegyzésre kerülnek mind a tulajdonos, mind az állat alapvetô adatai, az azonosítás módja – tetoválás vagy mikrochip – és annak száma, az utolsó veszettség elleni védôoltás dátuma és jellemzôi, a hólyagférgesség illetve a kullancsok elleni legutolsó kezelések idôpontjai. Az útlevél érvényességét a benne igazolt veszettség elleni oltás érvényessége adja meg, és ha ez a bejegyzés elmarad, az útlevél elveszti felhasználhatóságát. Kellemetlen lehet, ha valahol Európai nagyvárosaiban derül ki, hogy az útlevél már réges-régen lejárt.

…vonattal

AZ ÚTLEVÉL KÖLTSÉGEI Mint minden, ez is pénzbe kerül, de nem ez lesz a nyaralás megfizethetetlen része. Az útlevél kiállításkor fizetendô összeg tartalmazza az útlevél árát, a regisztráció díját és a kiállítással kapcsolatos vizsgálat, azonosítás költségeit. A Magyar Állatorvosi Kamara javaslata szerint az útlevél kiállításának díja 3600 Ft+ÁFA, de ez csak egy javasolt összeg, így el is térnek tôle az állatorvosok. Azoknak az állatok esetében, melyek nem rendelkeznek sem olvasható tetoválással, sem mikrochippel, az útlevél kiállítása elôtt ezt is el kell intézni, így ez további plusz költséget jelent, ezzel érdemes számolni. Az útlevél formája, kinézete és szövegezése egyébként az egész EU-n belül egységes. Így ha netán a külföldi tartózkodás alatt elveszik az okmány, csak fel kell keresni egy ottani jogosult állatorvost, aki a szükséges azonosítás elvégzése, valamint egy veszettség elleni oltás beadása után kiállítja majd az új útlevelet.

SZÁLLÍTÁSI SZABÁLYOK: jármûvekre, országokra, gazdákra Kisállat útlevelet bármilyen életkorú állat kaphat, illetve az kiadható számára. Az útlevél megléte azonban önmagában nem jogosítja fel az állat tulajdonosát az állat jogszerû utaztatására. Az egyik ilyen legfontosabb szabály, hogy nem szállíthatók a kölyökkutyák – 3 hónapos kor alatt – az Egyesült Királyság országaiba, Svédországba és Írországba – csak akkor, ha már be vannak oltva veszettség ellen. Ha sikerült már megtalálni az úti célt, és az útlevél is rendben, akkor a következô lépés: megnézni, hogy milyen eszközzel lehet a nyaralás helyszínére érkezni. Érdemes arra mindenképp figyelni, hogy elôtte legyen a kutyának egy rövidebb „próbaútja”, hogy bírja-e a megpróbáltatásokat – elkerülve a rosszullétet, hányást, ami ôket is veszélyezteti. Ha rosszul tûri, érdemes valamilyen gyógyszert kérni az állatorvostól, ami megkönnyíti kedvenced számára a nehézségeket. …autóval A kutyák nagy része szeret autózni, de nem mindegy, hogyan. Felejtsd el a lehúzott ablakon kilógó kutyákat, és az ülésen ide-oda szaladgáló ebet. Ez helytelen és veszélyes! Minden országban megvannak az elôírások, hogy a szállítandó tárgyakat és csomagokat hogyan kell az autóban biztonságosan elhelyezni, és ide tartoznak a háziállatok is. Például Olaszországban ezt ellenôrizhetik is, és ha nem találják megfelelônek az elhelyezést, büntetést is kiszabhatnak. Éppen ezért a megfelelô szállításhoz szerezz be egy zárható ajtajú ketrecet vagy szállító bokszot, amit megfelelô módon rögzíteni is tudsz az autóba. Legyen benne pokróc, és akár egy játék is. Ne feledkezz meg a biztonsági övrôl. Igen, nem csak neked fontos. Sok helyen vásárolható úgynevezett kutya-biztonsági öv, melynek egyik része csatlakoztatható az autó biztonsági csatjához, míg a másik oldala egy karabinerben végzôdik, így az állatot is óvja.

Magyarország területén, és külföldön is a kézipoggyászra vonatkozó általános szabályok megtartásával az állattulajdonos csomagban élô állatot is bevihet a vasúti kocsiba. A csomagolásnak biztosítania kell, hogy az állat abból az utazás során ne szabaduljon ki, és alkalmasnak kell lennie arra, hogy az utasokat, azok ruházatát és kézipoggyászát, valamint a vasúti berendezéseket megóvja a szenynyezôdéstôl. De szállítóeszköz nélkül, szájkosárral és pórázon vezetve is felvihetô a vonatra. A kutya tulajdonosa köteles az állat egy évnél nem régebbi keletû, veszettség elleni oltási bizonyítványát magával vinni és azt kérésre felmutatni. A három hónapnál fiatalabb kölyökkutya papírok nélkül is utaztatható. Ha a gazda a szükséges igazolást nem tudja bemutatni a vasúti társaság az utast és kutyáját kizárja a további közlekedésbôl. Az étkezôkocsikba és egyes elsô osztályú kocsikba állatok bevitele tilos, az éjszakai kocsikban pedig csak bizonyos esetekben, általában az egész fülke lefoglalásakor szállíthatók. Kutyák szállítása vonaton – itthon és nemzetközi forgalomban is –félárú menetjegy megfizetése mellett lehetséges. …repülôvel Az egyik legtöbb „macerát” igénylô utazási forma. Légitársaságonként változóak az állatok szállítására vonatkozó szabályok, így a legfontosabb, hogy mindig tájékozódj az adott társaságnál. Az elsô lépés, mint ahogy más jármûvön, itt is jegyet kell váltani a kutyának. Az állatbarát repültetô cégek kedvesen fogadják az állatot és külön állatorvost is foglalkoztatnak, aki megvizsgálja, és kicsit elbódítja a kedvencet, hogy az könnyebben viselje az utat. Fontos tudni, hogy állatot szállítani lehet utastérben (PETC), és pogygyásztérben (AVIH) is. Az állatok szállításának díja túlsúlyszámítás alapján történik, vagyis pl. egy 7 kilós kutya szállítása annyiba kerül, amennyibe az adott járaton 7 kg túlsúly. Általában egy gép fedélzetén egyszerre csak maximum 2, ugyanolyan típusú állat utazhat, így megeshet, hogy elutasítják a kérésed, ha már beregisztráltak arra a járatra egy cicát. A szállítási eszközre is szigorú szabályok vonatkoznak. Például el kell, hogy férjen a gép ülése alatt. Azok az állatok, amelyek nem felelnek meg a fedélzeti szállítás követelményeinek, de a légitársaság élô állat fuvarozási szabályainak eleget


37

tesznek, a gép rakterében légi áruként szállíthatók. A légitársaságok az utastérrel megegyezô kabinnyomást és hômérsékletet garantálnak a raktérben szállított állatok számára, fajtára vonatkozó kivételek nélkül. Pár fontos dolgot azonban neked kell észben tartanod: ne szállj fel a repülôre addig, míg meg nem gyôzôdtél róla, hogy a kutya is a gépen van. Ugyanez a helyzet leszálláskor is. Hasznos lehet, ha ragasztasz rá élô állat („Live animal”) feliratú matricát. Mindig legyen a kutyán a nyakörve, a nyakörvén pedig tisztán olvashatóan a neve, és a te elérhetôségeid, lehetôleg egy külföldön is állandóan elérhetô telefonszámmal, fôleg, ha több mint egy hetet fogsz kint tölteni. Ha megoldható közvetlen járattal repülj, hogy kíméld az átszállásoktól. Jó tanács, hogy a szállítóeszközön legyen rajta az úti cél, azaz a végsô célállomás repülôterének 3 betûs jele.

KIVÉTELT JELENTÔ ORSZÁGOK Skandináv térség: Finnország az oltás mellett megkövetelik a beutazás elôtti Echinococcus elleni féregtelenítô kezelést is. Svédországba történô belépés esetében pedig mindenképpen azt a folyosót kell választani, ahol vámvizsgálatot végeznek, mert itt ellenôrzik a kutya papírjait.

Málta: 2012. január 1-tôl a beutazáskor a tulajdonos költségére állatorvosi vizsgálatot és féregtelenítô kezelést végeznek. Nem engedélyezett 3 hónapos kor alatti oltatlan kutyák bevitele, a többi szabály megegyezik az uniós normákkal.

Olaszország: 15 hetesnél fiatalabb életkorú, veszettség ellen oltatlan állatot még egységes európai állatútlevéllel sem engednek be. Amennyiben az ellenôrzô hatóságoknak gyanújuk merül fel a dokumentumok, illetve az abban igazoltak valódiságát illetôen, komoly intézkedéseket kezdeményezhetnek az állatot szállító személy(ekkel) szemben.

Törökország: kedvtelésbôl tartott kisállat bizonyos feltételek betartása mellett vihetô be az országba, függetlenül attól, hogy az állat teheráruként, vagy kísérettel utazik. A 3 hónaposnál fiatalabb kutya esetében hivatalos és hiteles igazolás kell arról, hogy a kölyök állatot beoltották veszettség ellen, illetve megkapta a Canine Parvovirus, a Hepatitis, a Leptospirozis, valamint a Canine Distemper oltásokat.

Svájc: bár nem tagja az Európai Uniónak, de a Magyarországról származó állat esetében pontosan ugyanazoknak a követelményeknek kell megfelelni, mint az EU más tagállamaiba történô utazásnál. Elegendô a megjelölés, az érvényes veszettség elleni védôoltás, vagyis az érvényes egységes európai állatútlevél megléte. Nagy-Britannia: kötelezô a mikrochipes megjelölés, egységes európai állatútlevél kiállítása, a mikrochipes megjelölést követôen elvégzett veszettség elleni védôoltás, a származási tagország nemzeti szabályozásának megfelelôen, az érvényességi idô feltüntetésével. A Nagy-Britannába, ill. Írországba történô belépés idôpontjához képest 24–300 óra (1–5 nap) közötti idôpontban az Unióban engedélyezett gyógyszerkészítménynyel féregtelenítô kezelés is kötelezô. Izland: csak rettentô szigorú rendszabályok betartása után lehet kutyát bevinni. Útlevél nem szükséges, és azt nem is fogadják el. Helyette olyan hatósági igazolást kérnek, amelynek a formanyomtatványát az illetékes izlandi minisztériumtól kell igényelni, itthon kitöltetni és igazoltatni. Szükséges a mikrochipes megjelölés és a veszettség elleni oltás. 7 hónaposnál fiatalabb állat nem léphet be Izlandra. A beutazás csak ottani karantén állomások útján lehetséges, ahol további 1 hónapot kell az állatnak eltöltenie.

38


Egyesült Államok: az ide utazó állatnak legalább 12 hetes életkorúnak kell lennie és rendelkeznie kell veszettség elleni védôoltással, valamint hatósági állatorvosi igazolással. Az USA járványügyi hatósága ugyan nem írja elô általános egészségügyi bizonyítvány bemutatását a házi kedvencek beviteléhez, azonban egyes államok, illetve légitársaságok kérhetik azt. Japán: mivel Japánban az elmúlt 50 évben nem fordult elô veszettség, nagyon szigorú szabályokkal engednek be állatokat az országukba. A behozó felelôs a behozatal és tartás minden részletéért, és viseli annak minden költségét. Ausztrália: szigorú karanténozás után lehet csak állatot bevinni. A karanténozás kijelölt karantén állomásokon történik, ahová elôzetesen helyet kell foglalni. Dél-Afrikai Köztársaság: számos speciális elôzetes vizsgálatot kell elvégeztetnie kutyáján annak aki ide készül, ezért célszerû idôben állatorvoshoz fordulni. A beutazás feltétele az EU-ban szokásos feltételeken túl a következô 5 kórokozóra történô mentességi vizsgálat igazolása: Brucella canis, Trypanosoma evansi, Babesia gibsoni, Dirofilaria immitis, Lishma.

Utazás belföldön A belföldön történô utazás feltételei közül a legfontosabb, hogy mindig legyen nálunk a kutya oltási könyve. Ezen kívül azok a dolgok, amihez a kutya hozzászokott (etetô-itatótála, játéka, fekhelye, vagy egy kedvenc takarója, és megszokott eledele). Itthon is a szabályoknak megfelelôen utazzon az autóban, vonaton, buszon. Ha hosszabb útról van szó, akkor 2–3 óránként érdemes pihenôt tartani, ahogy az autó vezetôje is pihen, úgy a kutyának is jót tesz a friss levegô, és egy rövid szaladgálás, amikor a dolgát is el tudja végezni. Fontos figyelni a hômérsékletre. Ha légkondicionált az autó, ne legyen túl hûvös, se túl meleg, és ne irányítsuk úgy a fúvókákat, hogy ne telibe menjen az állatra, a kötôhártya gyulladás veszélye fennáll náluk is, mint az embernél. A kutya autóban történô elhelyezésére a KRESZ-ben nincs külön szabályzat.

KUTYABARÁT SZÁLLÁSOK Ha megszületett a döntés, hogy „Morzsi is nyaral”, nem mindegy, hogy hova készül a család. Nem mindenhol engedélyezett a háziállatok jelenléte, olyan helyek is akadnak, ahol felárat kell fizetni értük. De szerencsére ma már nem ritka, hogy szállodák, éttermek „kutyabarát” helyként hirdetik magukat. A külföldi ajánlatok között is el lehet igazodni, de Magyarországon is könnyû már ezeket megtalálni. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága tájékoztatása szerint kutyaszeretô civilek és társadalmi szervezetek kezdték saját tapasztalatok alapján öszszegyûjteni azokat a vendéglátóhelyeket, ahol szívesen fogadják a kutyával érkezô vendégeket. „Az, hogy valahova be lehet-e menni, vagy meg lehet-e szállni kutyával, az üzemeltetô döntése. Célszerû, ha a bejáratnál jól láthatóan elhelyeznek egy „kutyabarát hely” vagy például „kutyával bejönni szabad” táblát, illetve a honlapjukon

is feltûntetik, hogy kutyás vendéget is fogadnak, így idôben dönthet más hely mellett az, aki nem szeretne kutyásokkal egy helyen megszállni. Az pedig már a gazda felelôssége, hogy kutyája oltott, ápolt, jól szocializált legyen, kulturáltan viselkedjen, és ne zavarja a többi vendéget” – mondja a NÉBIH, amely azt vizsgálja, hogy mindeközben megfelel-e a hely az élelmiszerbiztonsági követelményeknek. „Természetesen nem mehet be kutya oda, ahol az élelmiszer tárolása, elôkészítése és a fôzés történik. Amenynyiben az üzemeltetô etetô vagy itató tálakat biztosít négylábú vendégeinek, azok tisztítása csak külön erre a célra használt helyen történhet. Jóval nagyobb figyelmet kell fordítani az általános higiéniás szabályok betartására, hiszen például esôs-sáros idôben a mancsnyomok azonnali eltakarítása is a személyzet feladata.” Külön a kutyabarát helyek nem-megfelelôségére nincs bírság, de ha bármely vendéglátóhely megszegi a vonatkozó szabályokat, akkor természetesen bírságot

szabhat ki rá az ellenôrzô hatóság. Az Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága arra is felhívja a figyelmet: fontos tudni, hogy egy oltott, parazita ellenes kezelésekben részesített, rendszeres állatorvosi felügyelet alatt álló kutya nem jelent egészségügyi kockázatot a környezetére! Magyarországon a kutyákat kötelezô évente veszettség ellen beoltani, így a legveszélyesebb zoonózis (= állatról emberre átterjedô fertôzô betegség) ellen biztosan védve van mindenki a kutyabarát helyeken is. „A hatósági szolgálat az esetleges, kisebb hibák feltárása esetén elsôsorban azok javítását írja elô, megadott határidôk betartásával. Amennyiben ez nem történik meg, vagy nagyobb hiányosságok tapasztalhatóak, bírság kiszabására is sor kerülhet. Az emberek egészségét, biztonságát veszélyeztetô, komoly élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentô problémák esetén a hatóság azonnali hatállyal dönthet a hely bezárásáról.”


Malina Adrienn

39

fotó: www.dog-foto.com

UTAZÁS

A JÓ KUTYAPANZIÓ TITKA Szállás egy kicsit másképp Ha a döntés az, hogy „Morzsi mégsem nyaral a családdal”, és a család/gazda úgy dönt, jobb ôt megkímélni az utazás fárasztó és körülményes hercehurcájától, akkor is létezik megoldás: kutyapanzió. Jól hangzó szlogenként még hozzá tehetjük, hogy az „ország bármely területén”, de ez valóban így van. Nem csak Budapest, hanem sok vidéki városban elérheti már ezt a szolgáltatást, mely megkönnyítheti az utazni vágyó gazdák dolgát. Ésszerû megoldás, biztos háttér A kutya számára, mindig a gazdi jelenti a biztonságot. Bízik benne, számít rá, sôt függ is tôle, éppen ezért koránt sem egyszerû feladat eldönteni, hogy mit csináljunk velük, ha elutazunk, és nem tudjuk magunkkal vinni. A szomszéd segítsége szóba sem jöhet, egyedül nem maradhat, ekkor jön a kutyapanzió ötlete. Ideális megoldás - mindenképpen jobb, mint egy átmeneti menhelyre beadni – mert, gondos és szakszerû ellátást kapnak az állatok. Bár pénzbe kerül a dolog, de legalább biztosak lehetünk abban, hogy jó kezekbe van egy „családtagunk”. Általában napidíjat kell fizetni, ami egy egyhetes nyaralás alatt 20-25 ezer forintba is kerülhet. Legtöbb esetben napi háromszori sétáltatást, 24 órás felügyeletet, napi étkezést biztosítanak, de igény szerint lehetnek eltérések is. Éppen ezért a kutyapanziók közül sem mindegy, hogy melyiket választjuk. A nagytestû kutyáknak azokat ajánlottak, ahol kennelben tartják ôket, a kistestû, ágyhoz szokott ebeknek pedig a családias környezet az ideális. Vagyis, ha otthon ágyban alszik a kutya, akkor a panzióban is ágyba kell aludnia,

40

hogy ne érje ôt traumaként a változás. Van olyan kutya, amely észre sem veszi, ha új helyre kerül, van viszont olyan is, amelyiknek olyan megrázkódtatást jelenthet, amit nem tud kiheverni. Nem a fajtájától, hanem a kutya idegrendszerétôl függ, hogy beadható-e kutyapanzióba. Hogy ez ne legyen se kérdés, se félelem egy egyszerû módja van az eldöntésre: ha a kutya idegen helyen csóvál, és szívesen barátkozik, akkor nyugodtabb szívvel adható be a panzióba is. Ha azonban remegni kezd és elbújik a gazdája mögé, akkor tanácsos utazás elôtt többször is elvinni a kiszemelt panzióba, de ha 2-3 alkalom után is nyugtalan marad, akkor inkább ne is hagyjuk ott. Ekkor kell a másik szállás, vagy egy másik megoldás. A változás nehézségeit mindig lehet tompítani. A kinézett helyen mindig legyen ott az állat kedvenc tárgyai, etetô- és itatótálja, esetleg fekhelye és a jutalomfalatja is. Fontos az is, hogy le kell adni az oltási könyvét és az állatorvosa elérhetôségét, minden esetben.


Választási lépések Ha a saját nyaralásunkat hetekig, hónapokig tudjuk tervezni, szánjuk rá az idôt és energiát, hogy az állat ideális helyének a kiválasztása is meglegyen, mert nem mindegy, hogy panzió néven valóban panzió üzemel, vagy csak ketrecek sorakoztak fel a fal mellett. Ezt a 10-es listás fogadd meg, és megkönnyíti a dolgod: • Egyeztess telefonon a választott panzió tulajdonosával, tudják-e fogadni az állatot a nyaralás idôpontjában. • Ellenôrizd „rajtaütésszerûen” a panziót! • Figyeld meg az ott lévô álatok hangulatát! • Nézd végig a ketreceket, tereket, helyeket, udvart! • Figyelj a higiéniára! • Keresd az adatlapot! Minden ketrecen adatlapnak kell lennie, melyen szerepelnek az állatok legfontosabb paraméterei, például olyan információk, hogy mit ehet az állat, milyen különleges szokásai vannak stb.

• Érdeklôdj! Kérdezz rá a napi programra! Mennyi idôt töltenek az állatok ketrecben, illetve azon kívül? Mekkora helyen tartózkodhatnak, sétáltatják-e ôket, vállalnak-e betanítást stb.? • Ellenôrizd a szökési lehetôségeket! Ha lakásban tartják ôket, az ablakok védôrácsait, ha szabadban, az udvar kerítésének állapotát kell megnézned, a saját kedvenced biztonsága érdekében. • Gondold végig a választást! • Ismerje meg az állat is.

Ezek nélkül egy lépést se… Csak olyan panzióban hagyd ott az állatot, ahol: • …meggyôzôdtél róla, hogy van a tevékenységhez szükséges érvényes engedélyük. • … elkérik az állat oltási bizonyítványát, és csak úgy fogadják el, ha az utolsó oltást legalább négy héttel a beköltözés elôtt kapta. • ….kérnek olyan orvosi igazolást, mely szerint az állat egy héttel korábban bolha és kullancs elleni cseppentésben, illetve féreghajtásban részesült. • …meggyôzôdtél róla, milyen minôségû és mennyiségû tápot adnak az állatnak – vagy viheted a sajátját. • …a személyzet naprakész, pontos adminisztrációt tud mutatni a panzióban lévô példányokról.

„Nálunk majdnem olyan jó, mint otthon” Miért érné be kedvence kevesebbel, mint a legjobbal? – teszi fel a kérdést a Dogmopolite Kutyapanzió, melynek elsôdleges célja, hogy a kutyák a lehetô legjobban érezzék magukat, majd a tartózkodást követôen a gazdi boldogan vihesse haza kedvencét. A panzió munkáját nemcsak a kiváló környezet, de a kutyusokkal való szeretetteli bánásmód is jellemzi. Olyan szakemberek végzik felügyeletet, akik értenek is az álatokhoz, így sokszor fény derül viselkedési zavarokra, egyéb problémákra, amelyre minden esetben megoldási javaslatot nyújtanak. Ilyen esetben a panzió mindig több lesz egy egyszerû „csomagmegôrzônél”. A legtöbb panzió kennelekkel dolgozik. A Dogmopolite nem használ kenneleket, a vendégek kérés szerint lakásban, házban vagy fedett környezetben, szabad levegôn alszanak. Az állatok el- és visszaszállítása a megrendelô lakhelyére jelképes összegû (500–1000 Ft/irány). A kutyusok felügyeletét professzionális kiképzô végzi. Kérésre a panzióztatott kutyák díjmentesen igénybe vehetik aktív napközi szolgáltatásokat, amelynek keretén belül egész napot az erdôben, mozogva, tanulva, szocializálódva töltik többi kutyatársukkal. Gárdos Péter, a Dogmopolite ügyvezetôjének hat éve, egy üzleti elképzelésbôl született meg a panzió ötlete. „Eleinte nagymamám cselédlakásában volt a panzió, majd Hidegkúton, késôbb pedig pesti és budai panziókat is nyitottunk. Sokszor az emberek még ma is megdöbbennek, amikor azzal a széles szolgáltatási palettával találkoznak, amit cégünk nyújt. Magyarországon még viszonylag egyedül vagyunk a fûtött, beltéri, nagy belmagasságú, játékokkal (csúszdák, kúszóhernyó stb.) felszerelt napközi és panzió központok terén. Pláne hogy Budán és Pesten is rendelkezünk egy-egy ilyen központtal. Ez sok ember számára új, de reméljük, hamar elterjed e szolgáltatásaink híre. Panziós szolgáltatásunkat azoknak javasoljuk, akik több napos, több hetes, vagy akár több hónapos elfoglaltságuk miatt nem tudnak megfelelôen gondoskodni kutyájukról, és azt ismerôsre, rokonra, barátra sem tudják (vagy nem akarják) rábízni. Kellemes környezetben, természetesen prémium ellátással gondoskodnak szakértô kollégáink az állatokról, a nap 24 órájában. Legzsúfoltabb idôsza-

kunk a karácsonyi-újévi hetek, a síelési szezon, a Húsvét, valamint június, július, augusztus, a nyári utazások miatt. Ezek kozmetikáink számára is a legzsúfoltabb idôszakot jelentik, de jó az idôbeosztásunk.” Az ügyvezetô szerint a jó kutyapanzióban professzionális kollégák dolgoznak, és a szakmai munka elválik a cég vezetôségétôl. Ennek hiányában a stratégiai fejlôdés és számos egyéb, menedzsmenttel kapcsolatos, fontos teendôk nem oldhatók meg hatékonyan. A másik fontos kérdés az infrastruktúra: „Kellô mozgásteret, fûtött alvó- és játszótereket, játékot és kikapcsolódási lehetôséget kell nyújtani a kutyáknak. Nem szabad megfeledkezni a felszerelésekrôl, az állatorvosi kapcsolatokról, felelôsségbiztosításról, valamint hatósági engedélyekrôl sem. Harmadik fontos szempont, hogy a potenciális ügyfelek ismerjék a vállalkozást: ehhez elengedhetetlen egy hatékony marketingapparátus, amit szintén egy profi csapattal kell menedzselni” – teszi hozzá az állatszeretô ügyvezetô, aki arról is beszámolt, hogy napközis szolgáltatásuk is van. „Ezt általában a dolgozó, a napot nem a kutyával töltô emberek veszik igénybe, hogy kedvencül napközben is megkapja a szükséges játékot, mozgást, társaságot és ezáltal szocializáltságot, valamint hogy ne tegyen esetlegesen kárt lakhelyükben. Napközi esetén pont abban a szép környezetben tölthetik a kutyák a napot, mint panziós társaik. Egy további szolgáltatásunk az aktív napközi, amelynek keretében kollégáink reggelente furgonnal felveszik a kutyákat, egy egész napot szabadban (réteken, vízparton, erdôben) töltenek, majd kifáradva, boldogan viszik haza a kutyákat.” A panzió 0–24 órában felügyelt és szükséges esetén – magától értetôdôen – állatorvost is biztosít. A „panziózás” akkor jó, ha valós élménnyé válik a kutyák számára. Az állatnak nincs hosszú távú memóriája, de az érzést megjegyzi. A jót és a rosszat is. A kiadós séták, a játék a szabadban, és a hozzáértô gondozás mindenképpen a jó listára kerül a blökiknél, gazdáknál egyaránt. Mert: „kutyusunkat hosszabb távra, jelenlétünk nélkül másra bízni sokszor nehéz döntés, bizalmi kérdés”.


Malina Adrienn

41

KUTYABARÁT ÜZLETEK

KUTYABARÁTSÁG VAGY PRESZTÍZS MOZGALOM? Mikor lett az érzelmileg könnyen megszólítható kutyatartókból piaci rés? Hogyan lett a szórványos kutyabarát szolgáltatásból presztízs értékû mozgalom? Miközben a felelôs állattartásért kemény háttérmunka folyik, már fôvárosi boltok egész sora fogadja az állattartókat, jutalomfalattal, alkalmazotti simivel kontrázva egymásra. Az itatótál kihelyezése olyan minimum, mint közös költségben a kukaürítés díja. Állattartó és az üzlet egyaránt profitál, de van-e árnyoldal vajon?

HA ÉN BOLTOS LENNÉK… Miként lehet, hogy – a kutyatápok és kellékek forgalmazóin túl – nagyvállalatok, éttermek és boltok egész sora szólítja meg a korábban szinte nélkülözött, ám annál népesebb csoportot? Úgy, hogy a civil mozgalmak, alapítványok, szakemberek kitartó munkája a kutyatartókat figyelemre érdemes célponttá tette. Bár a szakma véleménye megoszlik arról, hogy hol is tart ma Magyarországon a felelôs állattartás, azt mind bevallhatjuk, a pár évvel ezelôtti gyakorlatot bôven túlszárnyaltuk. „Idealisták vagyunk – fogalmaz a veresegyházi Medveotthon Farkas Program Koordinátora, a Fehérkereszt Állatvédô Liga munkatársa –, ami szép és jó, e nélkül nem tarthatna itt az állatvédelem.” S bár elméletileg megteremtettük a szófogadó, gazdája utasításait mindenben követô eb prototípusát, a trend szót túlzó használnunk. Ebben

42

Szilágyi István is egyetért, bár a vadállatok között is otthonosan mozgó szakember kevésbé árnyaltan fogalmaz. Alapfeltételként emlegeti a városi és urbánus környezetben is szigorított kutyatartási szabályokat. Úgy gondolja, a póráz és a szájkosár nem csak az embereket védi, a négylábúakat is szolgálja. Amilyen könnyû üzleti hasznot húzni az állattartók érzelmeibôl, – valljuk be mind – olyan hátránya lehet ez a józan kutyanevelésnek. Az ellágyuló kutyagazdák könnyen saját csapdájukba eshetnek. Szilágyi István már csak ezért sem tartja életszerûnek, hogy egy üzletben akár több kutya is vásárló gazdáját kísérje. Ezzel kapcsolatban egyáltalán nem rejti véka alá aggályait; azt mondja egy ösztönlényt bármikor, a legjobb szocializáció mellett is megriaszthatják külsô ingerek. Ezzel együtt, tiszteli a kutyákat fogadó szolgáltatókat, és ismét a szocializáció alapvetését hangsúlyozza. Ezzel pedig vitába szállnunk, felesleges is lenne.


CSATASORBA RENDEZÔDVE – „Egyszerre marketing fogás és presztízsértékû mozgalom – így összegzi a kutyabarát helyek sokasodását kérdésünkre Sziládi-Kovács Tibor projektvezetô, a kutyabarat.hu alapítója. – Szerinte nincs abban semmi rossz, ha a stratégák piaci résként tekintenek a kutyatartókra, hiszen az ügy jó célt szolgál. Ráadásul mindkét oldal, szolgáltató és kutyatartó is profitálhat. A helyzet visszássága, hogy mindeközben a lakástulajdonos-albérlô frontvonalon csatasorba rendezôdtek a felek. Vöô Gergely, a Pest House Ingatlaniroda referense azt mondja, a kisállatokkal szembeni ellenérzés mostanra durvult el igazán. Véleménye szerint bérlô és bérbeadó igénye és szándéka jelenleg alig fedi egymást; a kiadandó ingatlanok maximum öt százalékába vihetô kisállat. A tapasztalt ingatlanos szerint a tulajdonosok szempontjai sem elhanyagolhatóak: védik az ingatlanuk értékét, féltik az állapotát. Pozitív és negatív példával is találkozott, látta a kisállatok okozta több százezres károkat, a szétszedett bútorokat, vagy a falat, amit macska, kutya használt kaparófának. A helyzet sokat romlott, fokozódik a bizalmatlanság, kisállattal és gyerekkel élhetô lakást találni nagyon nehéz – állítja Voö Gergely. – Ha mégis sikerül, az alacsony komfortfokozata, leromlott állaga miatt nem szívesen veszik bérbe. Sajnos – teszi hozzá –, a rémtörténetek terjedése rosszabb színben tünteti fel az állattartókat, s a szocializált, engedelmes, a kutyájáért felelôsséget vállalni tudók elôl veszik el a lehetôséget.

A jelenlegi helyzet összegzéseként nyugodtan kijelenthetjük: kutyánk reggeltôl esti elkísérhet bennünket, vásárolni, ügyet intézni, nyaralni vihetjük, miközben kínkeserves alkudozással teremthetünk velük otthont albérletben. ”Az üzletek megszólítottak egy népes réteget, a kutyatartók pedig örömmel veszik a lehetôségeket. „Nem véletlen – hangsúlyozza Sziládi-Kovács –, hogy az állami szférában is felfigyeltek a jelenségre.” Eleinte fôként szálláshelyek látták meg a lehetôséget, ôket követték a vendéglátóhelyek, most pedig az üzletek. „Az elmúlt három évben megduplázódott a kutyabarát boltok száma – mondja a projektvezetô. - Nem hivatalos becslések szerint Budapesten jelenleg négyszázezer kutyatartó él, szoros közelségben háziállatával. S bár a felelôs kutyás magatartás még így is gyerekcipôben jár, a javulás jelentôs. A kutyákat fogadó üzletekben nem csak az oda négylábúval betérôktôl, az ott dolgozóktól is felelôs magatartás várható el – magyarázza. – A gazdáktól, hogy az üzletben soha ne vegyék le a pórázt, hiszen a kutya ösztönlény. Ha csak egy pillanatra nem figyelnek, s betér egy másik kutya, egymásnak ugorhatnak. Az eladók feladata, hogy felhívják erre a figyelmet, ha azt látják, a kutya esetleg nem megfelelôen viselkedik. A közös, békés együttélés alapvetô feltétele mindez; együttmûködés mindazért, amit kivívtunk. A pórázon tartott kutya különösen fontos szempont, ha a boltban segítô állattal érkezik vásárló” – hangsúlyozza Sziládi-Kovács Tibor. Szerinte a kutyabarát mozgalom támogatja a segítô kutyákkal élôket, hiszen elfogadottabbá teszi a jelenlétüket. Ezzel együtt,

még így is elôfordul, hogy – a törvényi szabályozás ellenére – sem engedik be vásárolni az érintettet. Csakúgy, mint a közelmúltban elhíresült szegedi esetben; egy étterembôl küldték el a látássérültet és segítôjét. A hírek szerint a kutyával érkezô vakok és gyengén látók azóta is egy elkülönített helyen étkezhetnek ott. Szilágyi István ezt csak megerôsíteni tudja, s egyenesen felháborítónak tartja az ilyen eseteket, hiszen már évekkel ezelôtt megszületett a segítô kutyákra vonatkozó szabályozás.

INKÁBB BENT, MINT KINT A konyhafelszerelési cikkeket árusító üzletlánc egyik Rákóczi úti boltja már a bejárati ajtón matricával egyértelmûsíti: fogadják a kutyákat. Kettôvel egyszerre tétován nyomakodok befelé, mire határozott, „nyugodtan jöjjenek” felkiáltással terelnek az üzlet belseje felé. Tekintetük akkor is tovább biztat, mikor kíváncsiságból a kisebbik ebet póráz nélkül engedem útjára a poharakkal megrakott polcok között. A vásárolókat fürkészve feltûnik, hogy ha lenne is ellenvetésük, egy ilyen liberális környezetben akkor sem méltatlankodnának, ha éppen elleneznék a helyzetet. A pár ajtóval odébb lévô ruházati boltnál a hó miatt nyakig csatakos ebeket az ajtón belül szeretném leültetni. Diszkréten érdeklôdök a lehetôségrôl. Meglepetésemre szintén beljebb tessékelnek. Kísérleti jelleggel lepattintom a pórázt mindkettôrôl; a hölgy kedvesen mosolyog. „Szeretjük a kutyákat” – mondja. Majd elrettenve meséli, hogy barátnôje egy rövid vásárlásnyi idôre bolt elôtt hagyott kedvencét ellopták. Azt is tudni véli, hogy az így összeszedett kutyákat

hajléktalanoknak adják el öt-hatszáz forintért. Egy ismerôs hasonló sorsú kutyája már a hajléktalanoktól került vissza a gazdihoz, állítólag révetegre „nyugtatózva”. A Ferenciek tere egyik szegletében meghúzódó bankfiókban meleg ruhába öltöztetett aprócska kutya várja gazdáját annak ellenére, hogy a bejárati ajtón elhelyezett piktogram jelzi: a négylábúaknak épületen kívül a helye. A biztonsági ôr félmosollyal az arcán mondja: más kutyákat valóban nem engednek be. Ôt igen. Hogy miért? Mert ôt szeretjük – mondja, majd arrébb sétál a további kíváncsiskodó kérdések elôl. A helyiség túlsó szegletében idôs úr tekinget jó barátja felé, így e gesztus – mondom ezt magam is kutyatartóként – a pénzintézet részérôl kétséget kizáróan szép momentum, ám a másik oldalról is megvizsgálva a helyzetet: cseppet sem segíti a következetes szabályozást. A Rákóczi tér népszerû borszaküzlete is kutyabarát, bár matrica még nem, csak a bejárati ajtónál elhelyezett itatótál jelzi. Az üzletet padlótól plafonig palackok borítják, de az üzletvezetôk azt sem bánják, ha két-három kutya is ott lézeng egyszerre. Olyannyira, hogy szilveszter napján a bolt mellett eldurrantott petárda hangja elôl riadalmában az alsó polc alá préselôdô nagyobb termetû kutya láttán sem kaptak a fejükhöz. A szûkölô állat iránti aggodalom foglalkoztatta ôket, nem is jutott eszükbe az esetleg lehulló üvegekkel törôdni.

Tábori Szilvia fotó: Jakab Flóra, 7dogs


43

KIÁLLÍTÁS

2. nap

Budapest Show Weekend PRESIDENT’S CUP CACIB SHOW

FCI V. fcs. I.: Konohana No Kayahime Go Ryukyu Uruma Casais shiba szuka, T.: Yuuichi Tomimoto, t.: Maria Silvia Exposito

FCI IV. fcs. I.: Cleo von Altenwalde szsz. normál tacskó szuka, T.: Nagy Gábor Bence, t.: Szundy Eszter, Schlosser Attila

FCI VI. fcs. I.: Mediolanum Loco Loco Bandido dalmata kan, T+t.: Devic Nenad, t: Nenad Devic - Mediolanum

44


FCI III. fcs. I.: Granlasco Bastian Jack Russell terrier kan, T.: Allevamento Granlasco, t.: Milanesi Valeria Elena Maria

FCI-VII. fcs. I.: Lofty Desperado ír szetter kan, T+t.: Ewa Wojcik-maksymiec

Fotók: HOTdog Magazine Nataly Feofanova és Oleg Bochkov (RUS)

FCI-VIII. fcs. I.: Dalin N Vista Deja Vu All Over Again amerikai cocker spániel kan, T.: Joan Kasper t.: Havasi Csaba Attila FCI IX. fcs. I.: Magic Shamrock Gucci By Gucci fekete közép uszkár kan, T.: Lorenzo Lazzeri, t.: Lorenzo Lazzeri, Forgács Gábor

BIS-3: Bottom Shaker Zéphyr Dream óangol juhászkutya, t.: Koroknai József Reserve BIS: Absolute Mann Betty Boop whippet, t.: Fabrizio Manni (IT)

Best in Show: Steadlyn Zen-sation fekete törpe schnauzer, t.: Ante Lucin (HR). Az Elnök Kupát Korózs András, a MEOESZ elnöke adta át


15

KÜLFÖLD

K I S

H Í R E K

A

N A G Y V I L Á G B Ó L

Szánthó Flóra

fotó: Nicklas Gustafsson/Försvarsmakten

AZ ANYAI GONDOSKODÁS HATÁSA

Svédországban mûködik Európa egyik legnagyobb speciális munkakutya kiképzô központja. (Svéd Fegyveres Erôk (SAF)). 2005-ös létrejötte óta saját németjuhászkutya tenyészvonalat hoztak létre, évente akár 35–40 kölyökkutya jön világra. Amikor a kölyökkutyák elérik a másfél éves kort, egy speciális alkalmassági vizsgán esnek át, amelyen általában a kutyák kis hányada teljesít megfelelôen. A szigorú vizsgakövetelménynek megfelelt kutyák ezután a svéd fegyveres erôkhöz, vagy a rendôrség speciális csoportjaihoz kerülnek. A központ számára elônyt jelente, ha már kölyökkutya korban pár hónaposan, megbízható pontossággal elôre jelezhetô lenne a kutyák késôbbi temperamentuma, hiszen a nem alkalmas kutyákat így hamarabb átlehet helyezni más egységekhez, vagy akár remek családi kutyák válhatnak belôlük. Jelen kutatás célja a különbözô mértékû és intenzitású anyai gondoskodás hatásának vizsgálata a kölyökkutyák késôbbi, felnôttkori viselkedésére. A kutatásban egyrészt az anyai gondoskodás egyedi eltérést mutató jellemzôit vizsgálták, másrészt ezeknek a kölykök viselkedésére, temperamentumára gyakorolt hatása nézték. A kutatók feltételezték, hogy a szoptatási idôszak alatt a szukák eltérô módon gondozzák kicsinyeiket, és azok az utódok, akik

46

intenzívebb, odaadóbb anyai gondoskodásban részesülnek azok késôbb magabiztosabbak, felfedezôbbek, ám ezzel szemben kevésbé reaktívak lesznek. Korábbi kutatások alapján tudjuk, – több faj esetében is – az egyed életének korai szakaszában a tapasztalatok kihatással vannak a fenotípusos (megjelenésbeli), genetikai és viselkedési jellegek felnôttkori megnyilvánulásaira. Levine és munkatársai már a 19. században (1967) megállapította patkányok esetében, hogy az anyától korán elválasztott utódok késôbb kevésbé reaktivak, explorativak. Emlôsöknél a születés utáni érzékeny periódusban épül ki például a szociális kapcsolatokra való érzékenység csak úgy, mint a stressz hatásokra mutatott reakció. Kutyák esetében is hasonló hatást várhatunk, amely érdekes megközelítésbe helyezheti akár a tenyésztéssel kapcsolatban a kölyökkutyák elválasztásának idôzítését. A speciális munkára képezni kívánt kutyák kiválasztásának alapja a kutyák viselkedésének kiszámíthatósága, amelyet eddig leginkább kamaszkorukban értek el (közel másfél évesen), ekkor ugyanis már személyiségük stabilnak tekinthetô, az egyedek közötti eltérésért ekkor már a gének okozzák.. Azonban ezt a korábbi, kifejezetten öröklôdést vizsgáló kutatások eredményei cáfolni kény-


szerültek, a gének fenotípusos kifejezôdését számos más tényezô is befolyásolja, és úgy tûnik a tenyésztési környezetnek fontos szerepe lehet a felnôttkori viselkedés alakulásában. Ezek alapján belátható, hogy az anyai gondoskodás, a korai tapasztalatok legalább annyira fontos tényezôk lehetnek, mint a genetikai háttér. Jelen tanulmányban a Svéd Fegyveres Erôk (SAF) kutyakiképzô központjához tartozó németjuhászkutya almokat vizsgálták, a megfigyelésekben 22 szuka és azok kölykei vettek részt. A vizsgálat célja szerint megfigyelték az anyai gondoskodás mértékét, azt különbözô viselkedési változókkal jellemezték, például a szoptatás idôtartamának hosszával, az anya kölykeivel fizikai kontaktus keresésének gyakoriságát. A felnövô kölykök viselkedését másfél éves korukban figyelték meg, ekkorra egy korábban, a kiképzô központban már alkalmazott tesztet használtak a kutyák viselkedésének és temperamentumának felmérésére. A teszt 12 al-tesztbôl áll, amely különbözô szituációkban a kutya több adottságát is vizsgálja. Vizsgálják többek között a kutya reakcióit hangos zajokra, félelmet keltô tárgyakra, de a kutyák az emberrel való kooperációs hajlamát is felmérik. Az eredmények alapján a kutatók a várakozásnak megfelelôen eltérést találtak a szuka kutyák utódgondozó viselkedésében a kölykök életének elsô 3 hetében. A kutatás érdekessége volt, hogy a kisebb alommal rendelkezô szukák magasabb összpontszámot értek el az utógondozási skálán, tehát gondoskodóbbak voltak a nagyobb alomszámú szukákhoz képest. Az elemzések a szülôi gondoskodás hatását több változónál mutatták ki, a szociális és fizikai tevékenységet igénylô feladatok során, valamint a felnôttkori agressziónál. Meglepô módon az anyai gondoskodás és a kölyökkutyák késôbbi bizalma idegenek felé nem mutatott összefüggést. A szociális tevékenységet, szociális kapcsolatok kiépítését nem csak az anyai gondoskodás befolyásolta, hanem az alom mérete valamint a születés idôpontja is. Szociálisabbak voltak azok a kutyák, akik kisebb alomból származtak, és születésük ideje a nyári idôszakra esett. A születés idôpontja más tényezôkre is hatással volt, azok, akik a nyári idôszakban születtek, magasabb pontszámot értek el a fizikai tevékenységet mérô változók esetén, és agresszívabbnak is bizonyultak. Összességében tehát elmondható, hogy az anyai gondoskodás habár az idô elôrehaladtával csökkent, az egyedek között erôs eltérést mutatott. Az anyai gondoskodás, a környezet hatásai mind befolyásolták a kölyökkutyák késôbbi viselkedését. Az eredmények más fajokon végzett tanulmányokkal összhangban állnak, vagyis felvethetô hogy léteznek bizonyos „univerzális” utód gondozó típusok, azonban a gének szerepérôl sem szabad megfeledkeznünk, amely a további kutatások kiegészítô vizsgálatai lehetnek.

K I S

H Í R E K

A


Kovács, Krisztina, Anna Kis, Orsolya Kanizsár, Anna Hernádi, Márta Gácsi, and József Topál. "The effect of oxytocin on biological motion perception in dogs (Canis familiaris)." Animal cognition (2016): 1-10.

Kovács Krisztina

OXYTOCIN HATÁSA BIOLÓGIAI MOZGÁS FELISMERÉSÉRE KUTYÁK ESETÉBEN Az utóbbi években egyre nagyobb figyelem fordul az oxytocin centrális, vagyis az agyon belül neurotranszmitterként mûködô hormon szabályozó szerepének vizsgálatára. Legújabb kutatásokból kiderül, hogy az oxytocin számos komplex szociális viselkedés szabályozásában vesz részt, mint például a szociális kötôdés, bizalom, empátia. Mindazonáltal csak néhány kutatás irányult az oxytocin hatását a viselkedésszabályozás alacsonyabb szintjein vizsgálni, mint például a tudatalatti vizuális perceptuális (észlelési) folyamatokat szabályozó hatást (Guastella et al. 2008). Kéri és munkatársai 2009-es kutatásukban azt találták, hogy felnôtt, egészséges, humán tesztalanyok esetében az oxytocin növeli a biológiai mozgás felismerésének képességét. Egy másik tanulmány eredményei szerint biológiai mozgást ábrázoló videó nézése közben az oxytocin modulálja agyunk mûködését (Perry et al. 2010). A szociokognitív folyamatok egyik alapvetô eleme a biológiai mozgás érzékelése (Troje and Westhoff 2006), amely segítséget nyújt elkülöníteni az élô szervezeteket a környezetben levô más objektumoktól. Korábban kimutatták, hogy felnôtt, humán alanyok képesek felismerni a biológiai mozgást akkor is, ha az emberi test fô részeit apró, mozgó pontokkal ábrázolják (Johansson 1973). Úgy tûnik, hogy ez a perceptuális képesség az élet korai szakaszában is mûködik,

ugyanis újszülött csecsemôk spontán preferenciát mutatnak a biológiai mozgás irányába szemben a nem-biológiai mozgással. (Simion et al. 2008). Ugyanakkor szociális rendellenességet mutató egyének (például autisták) esetében a biológiai mozgás felismerésének képessége csökkent mértékû (Klin et al. 2009). Nem humán fajoknál széles körben kimutatták a biológiai és nem-biológiai mozgás elkülönítésének képességét (például csimpánz (Pan troglodytes) – Tomonaga 2001; macska (Felis catus) – Blake 1993) valamint, hogy különbözô fajok esetében a biológiai mozgásmintázat iránt mutatott preferencia veleszületett képesség lehet (például házityúk (Gallus gallus domesticus) – Vallortigara et al. 2005; selyemmajom (Callithrix jacchus) – Brown et al. 2010; medaka/japán rizshal (Oryzias latipes) – Nakayasu and Watanabe 2013). A biológiai mozgás irányába mutatott preferencia nem korlátozódik kizárólag fajtársakra; újonnan kikelt csibék, például spontán megközelítési preferenciát mutatnak mind egy tyúk, mind pedig egy potenciális ragadozó biológiai mozgására (Vallortigara et al. 2005). A háziasított kutya szociokognitív képességei tekintetében sajátságosan csecsemôszerû jellemvonásokkal rendelkezik, így pedig kitûnôen alkalmas összehasonlító vizsgálatokra. Viszont mindezidáig kutyákon még nem vizsgálták a biológiai mozgás felismerésének jelenségét, valamint

azt sem tudjuk, hogy az oxytocin hogyan befolyásolja esetükben az alapvetô szociális jelzések feldolgozását, mint például a biológiai mozgás érzékelését. Jelenlegi kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk, hogy a kutyák a nem-biológiai mozgással szemben mutatnak-e spontán preferenciát a biológiai mozgás irányába, valamint hogy megnézzük, hogy hatással van-e az intranazális úton (orrspray formájában) szervezetbe juttatott oxytocin a kutyák reakciójára. Stimulusként a korábban említett pontokból öszszeálló mozgó humán alak vetítését használtuk szemben a pontok összekevert, fejjel lefelé fordított halmazával (ez ábrázolta a nem biológiai mozgást). A kutyák kétszer jöttek a tanszékre, második alkalommal a stimulust maszkolt (közel 100 másik mozgó ponttal körülvett) verzióját vetítettük nekik (ábra). Humán stimulust használtunk, hiszen tudjuk, hogy a kutyák számára az emberek kiemelten fontos szociális partnerek. Korábbi kutatásokból az is kiderült, hogy a kutyák fajtárssal szemben az embert preferálják mind viselkedési (Gácsi et al. 2005), mind pedig neurológiai (Andics et al. 2014) szinten. Mindemellett megvizsgáltuk az orron át bejuttatott oxytocin élattani következményeit (szívritmus és szívfrekvenciavariabilitás), hogy az oxytocin élettani reakciói hogyan korrelálnak a nézési preferenciával, valamint a nemi különbségeket.


47

fotó: www.dog-foto.com

K I S

H Í R E K

A


1. ábra. A: nem biológiai mozgás (nem maszkolt), B: biológiai mozgás (nem maszkolt), C: nem biológiai mozgás (maszkolt), D: biológiai mozgás (maszkolt) Tanulmányunk az elsô, amely bizonyítékot találta arra, hogy a kutyák spontán preferenciát mutatnak a biológiai mozgásra. Emellett azt találtuk, hogy az intranazális oxytocin hatással volt a kutyák biológiai mozgás észlelésére, valamint a hatás interakcióban van az élettani változókkal. Korábbi eredményekre alapozva azt vártuk, hogy az oxytocin megemeli majd a kutyák biológiai mozgás preferenciáját, ám mi pont az ellenkezôjét kaptuk. Azok a kutyák, akik oxytocint kaptak relatíve kevesebbet nézték a biológiai mozgást. Mindazonáltal a placeboval kezelt kutyák preferenciát mutattak a nem-maszkolt stimulus irányába, viszont oxytocin elôkezelésnél a kutyák nem mutattak preferenciát sem a maszkolt, sem a nem-maszkolt stimulus irányába. A két eredmény azonban nem feltétlenül ellentmondásos. Ha a kutyák könnyen érzékelik a biológiai mozgást, akkor ez fokozott vizuális figyelmet eredményezhet olyan ingerek irányába, amik számukra nem felismerhetôk. Élettani paraméterek tekintetében azt kaptuk, hogy az elôkezelés szignifikáns hatással volt a kutyák szívritmusára és szívfrekvencia-változására, méghozzá az oxytocin csökkentette a szívritmust és növelte a szívfrekvencia-változást. Az elôkezeléstôl függetlenül kan kutyáknál magasabb szívritmust mértünk, mint a szukáknál. Mint tudjuk az oxytocinnak hatása van a szoci-

48

okonitív viselkedésre mindkét nem esetében, ám ez a hatás eltérô lehet hímeknél és nôstényeknél. Jelen vizsgálatunkban az oxytocin csak a szukák teljes nézési idejére volt hatással (megnövelte azt), a kanokéra nem. Elképzelhetô, hogy a szociális motiváció állhat a szociális készségek nemek közti különbségek kialakulásának hátterében, minthogy a szuka kutyák, akik szociálisan motiváltabbak lehetnek talán fogékonyabbak az exogén oxytocinra, mint a kanok, akik szociálisan kevésbé motiváltak. Másik elképzelés hogy a nemek közti különbség az eltérô oxytocin receptor affinitásban gyökerezhet, ugyanis az ösztrogén és a progeszteron képesek modulálni az oxytocin receptort. Az az eredmény hogy a vetítés teljes nézési ideje magasabb volt a nem-maszkolt stimulus esetében arra enged következtetni minket, hogy a kutyák nem képesek felismerni a biológiai mozgást, hogyha a pontokból álló mozgó alak maszkolva van. Lehetséges viszont, hogy az oxytocin biológiai mozgás felismerését fokozó hatása detektálható lett volna, ha kevesebb maszkoló pontot alkalmazunk a stimulusnál. Mindezek alapján úgy tûnik, hogy az orron át befújt oxytocin megfelelô megközelítése lehet a kutya szociális viselkedésének hátterében álló mechanizmusok tanulmányozására.


K I S

H Í R E K

A


Dogs give friends food, Familiarity promotes prosocial behavior Mylene Quervel-Chaumette, Rachel Dale, Sarah Marshall-Pescini, Friederike Range. Familiarity affects other-regarding preferences in pet dogs. Scientific Reports, 2015; 5: 18102 DOI: 10.1038/srep18102

Szánthó Flóra

A KUTYÁK IS JÓTÉKONYKODNAK A legtöbbünk talán úgy gondolja, hogy a kooperáció, vagyis a másokkal való együttmûködés leginkább az ember sajátja. Együttmûködünk másokkal, segítünk másokon akár önzetlenül is, ezt nehéz lenne az állatvilágban elképzelnünk. Darwini felfogás szerint mindenki a saját életben maradásáért küzd, így a mások megsegítésére befektetett nem, vagy nem azonnal megtérülô energia (vagyis az önzetlenség) pazarlásnak számít, amely aligha hajtaná az evolúció kerekét. A kutatókat régóta foglalkoztatja a kérdés,hogyan tudott ez a jelenség mégis fennmaradni az állatvilágban, illetve mi lehet az evolúciós eredete. A másokkal való kooperációs hajlam az úgynevezett pro-szociális viselkedés egyik megnyilvánulása, de ide tartozik még az önzetlen segítségnyújtás és a javakon való osztozás is. Csókák és patkányok viselkedési repertoárjában megfigyelhetôek a pro-szociális viselkedés bizonyos elemei, ám mégis humán vonatkozásban eddig a fôemlôsökkel végzett összehasonlító kutatások tûntek a legizgalmasabbnak. Az eredmények szerint, a kutatók nem találtak egyértelmû kapcsolatot az emberekhez filogenetikailag közel álló fôemlôsökkel a pro-szocialitást illetôen, ezért feltételezhetô hogy más, párhuzamosan zajló evolúciós folyamatok eredményeként jelenhetett meg ez az önzetlen viselkedési forma. A kutatók szerint a kooperációt igénylô tevékenységek (közös táplálék szerzés) és erôs szociális kapcsolatok lehettek azok a tényezôk, amelyek segítették az önzet-

lenség megjelenését. Mivel a különbözô kooperatív tevékenységek nem csak a fôemlôsökre jellemzôek, érdemes lehet más fajokra is kiterjeszteni az összehasonlító vizsgálatokat, és megvizsgálni, hogy a kooperatív tulajdonságok milyen szerepet játszhatnak a pro-szociális viselkedés megjelenésében. A kutya félék ideális modellnek bizonyulnak az összehasonlító vizsgálatok számára, hiszen szociális kapcsolatokon alapú csoportokban élnek, valamint kooperációs tevékenységet mutatnak például az utódgondozás során is. A háziasított kutyák esetén még inkább a szociális tulajdonságok felerôsítése felé hatott a szelekció, így jó vizsgálati modellnek bizonyulhatnak a pro-szociális viselkedés kutatásában. Egy korábbi német tanulmány (Bräuer és mtsai, 2013) kimutatta, hogy a kutyák egy gomb megnyomásával segítenek a kísérletvezetônek egy szobába bejutni, de csak akkor „mûködött” a spontán segítségnyújtás, amikor a kísérletvezetô mutatással jelezte a kutya számára, hogy a gomb lenyomása jelenti a feladat helyes megoldását. Mivel ez a szituáció leginkább egy problémamegoldó feladatra hasonlít, a vizsgált kérdésre, a spontán segítség nyújtás meglétére kevésbé ad magyarázatot. Jelen vizsgálatban osztrák kutatók a humán partner helyett, fajtársak közötti pro-szociális viselkedést vizsgáltak egy egyszerûen használható, kevésbé kognitív képességekre támaszkodó eszköz segítségével. A teszthelyzetben a kutyák egy

másik kutya számára tehettek elérhetôvé egy jutalomfalatot tartalmazó edényt, valamint a kísérlet újdonságaként a partner kutya vagy idegen, vagy közös háztartásból származó kutya volt. Több kísérleti elrendezés segítségével a kutatók kizárták annak lehetôségét, hogy csupán a játék kedvéért használják a kutyák az eszközt és ezzel teszik elérhetôvé társaik számára a jutalomfalatot. Annak lehetôségét is kizárták, hogy esetleg félnek a kutyák az eszköztôl, ugyanis amikor saját magukat jutalmazhatták, teljesítményük szinte 100%-os volt. A kísérlet kérdésére választ adó eredményeket tekintve talán nem meglepô, hogy a közös háztartásból származó kutyák többször részesültek jutalomfalatban társaiktól, mint azok, akik a kísérlet során találkoztak elôször. Érdekességképp, akkor is több jutalmat kaptak az ismert kutyatársak, amikor fizikailag nem érhették el a számukra hozzáférhetôvé tett jutalmat. Az eredmények alapján feltehetô a kérdés, vajon a kutyák látszólagos pro-szociális viselkedése a domesztikáció eredménye, vagy a farkas ôstôl származás és azok szociális tulajdonságainak öröklése áll a jelenség hátterében. További vizsgálatok szükségesek ennek megállapítására, valamint az is érdekes kérdése lehet a késôbbi kutatásoknak, hogy a kutyák kit fogadnak el hozzájuk közel állónak és részesítik elônyben, és ki az, akit nem tartanak a saját csoportukhoz tartozónak.


49

VADÁSZKUTYA

AGARAK ÉS VÁLTOZÁSOK Magyarország történetében a XVIII század a nagy átalakulás idôszaka. Az egykori kurucok vagy emigrációban élnek vagy megpróbálnak beilleszkedni a Habsburgok terjeszkedô birodalmába. Apor Péter Metamorphosis Transylvaniae címû mûvében keserûen ír az új idôk dolgairól . A fejedelmi udvar megszûnése után Bécs akarata irányítja Erdélyt is. Az 1736-ban keletkezett írás bárói, grófi címekkel ékesített vezetô réteget mutat be. Változott a társasági élet az öltözködés és a vadászatok. 1762. október 8-át minden hól megemlítik a történészek ezen a napon ejtették el valószínûleg a borgoi pláj magaslaton az utolsónak mondott erdélyi bölényt. Ujfalvy Sándor adatait apósától Lesznay Lôrinctôl illetve Gorzsa Juon hajtótól szerezte mindketten magas kort értek meg. A nagy kutyákat is használó népes vadászatok a század közepétôl kezdôdnek. Báró Bánffy Farkas királyi táblai elnök indult rendszeresen Vásárhelyrôl 50–60 táblai írnok pecérek kopók és agarak kiséretében Nagyfalun keresztül birtokaira vadászni. Bornemissza József báró 80 kopót és 25 pár agarat tartott. 1812-ben agarakat küldtek farkasokra. Az agarak számára a farkas kemény ellenfél volt súlyos sebeket szereztek. A báró Pandur és Huszár nevû agara Erdély szerteismert volt. A görgényi kastély. A Wesselényiek zsibói otthona társasági központokká váltak. Minden fôúri udvarban tartottak agarakat a Mezôségtôl Brassóig. A vadászfegyverek minôsége is javult. A XIX század elsô évtizedétôl terjedt el viharos gyorsasággal a Lazaró Lazarinó típusú egy, vagy dupla puskacsô, amely pontosabb célzást tett lehetôvé. Szinte minden életrajzi mû megemlíti ifjabb Wesselényi Miklós veszélyes közelkerülését egy vadkanhoz, de

50

apja egy lövéssel elhárította veszélyt. Wass Samu gróf báró Bánffy György agarai és vadászatai az erdélyi társasági élet kedvelt eseményei. A Kápátok hegyei erdôi és veszélyes vadjai a medvék farkasok az agarak számára nem biztosítottak túlságosan sok sikerélményt. A hazai agarászat igazi fénykora a XIX század magyar rónaságán játszódott. Retski András: A néhány szó az agarak futtatásáról címû 1851-ben nyomtatott könyvében írta, hogy a „magyar nemzet híven jellemzô lovagias idôtöltésének egyik legnemesebbike az agarászat”. A jó agár sebes és gyôzôs. Futtatására a Pest megyei homokos gyep a legalkalmasabb, november 20 és április 20 között. Az agárnak a felkelt nyulat, ha az 100 lépésre van, 500 ölnyire kell utolérnie, minden 100 lépésre 200 ölet kell számítani. 1000 öl felett megszûnik a sebes agár szuverén futása, vagyis az agár számára már nagy fizikai kihívást jelent ez a távolság. (egy lépés kb. 75 centiméter egy öl 182,5 centiméter) Retski gyakran kötött fogadásokat. Mivel a legszebb agarai voltak és kiváló megfigyelô volt garmadában gyûltek a díjai. Csanády Jenô 1900-ban közzétett Agarászat címû mûvében bemutatja Nadányi Imre és Retski érdekes barátságát. Retskinek angol agarai voltak, Nadányinak telivér magyar agarai. Retski András legendás alakja volt az Alföld társasági életének. Mindig népszerû volt, csíntevéseinek történetei az Alföldi folklór napjainkig szórakoztató fejezetei közé tartoznak. Az ország elsô agarásza címmel tisztelték meg kortársai. Kihívásos agárversenyeket rendezett. A kihívás rendesen három nyúl fogására volt érvényes, de lehetett egy vagy akár tíz nyúlra fogadást kötni. A felek versenybírókat


választottak. A vesztes félnek írást kellett adnia arról, hogy milyen nevû agarát mely agár mikor és hány nyúllal gyôzte le. A verseny bírák közti ellentétekbôl gyakran valóságos párbajok kerekedtek. Retski mellet Nadányi volt a hon legelismertebb agarásza. Ö volt a magyar agarászok nesztora. A vadászat és versenylap 1874 51. száma írja hogy 1840 és 1856 között a legtöbb jó agár az ô tenyészetébôl került ki. Retski köré valóságos népköltés kerekedett. Reményteli megyei hivatalnokként kezdte pályafutását, mint Heves Megyei aljegyzô. 1848-ban tagja a parlamentnek majd kormánybiztos. Délceg lovas, aki kalandjai és csínytevései révén mindig a figyelem középpontjába került. Recsky Bandy a népdalok hôse volt, akit az ország elsô agarászaként emlegettek. Nejének megszöktetése emlékezetes bevonulása Szolnokra hosszú idôre látták el beszédtémával az alföldi kuriák lakóit. Pálinkás Samu halála után versenybíróként és szakíróként is elsô és megkerülhetetlen volt 1857. december 19-én Tiszaroffon díj agarászatót rendeztek. A fôdíjat Domokos Mihály Villám nevû agarának a másodikat Gróf Szapáry Gyula Sólyom névre hallgató agarának adták a bírálók. A két agár üldözte a nyulat közben Sólyom beérte Villámot, de nyúl eltûnt mire a két agár megállt . A Jury a futásközben elöl haladónak ítélte az elsô helyezést. Komoly vita keletkezett. (Gulácsy Imre V Vlapok 1858. január 20.) A visszavágóra Kocséron került sor. Döntés igazán itt sem született, egyiknyúl például rókalyukba menekült. Retski ennek hatására elkészítette. Az agarászati alapszabályok tervjavaslatát. A kiegyezés évtizedéig volt használatban.

12 pontban írta le javaslatait (VV lap 1858. február 10) 1. Az elnök választ egész idényre gyepsegédet, aki a vadászatot vezeti és ismeri a terepet 2. az elnök a vadászat elôestéjén nevez meg egy háromtagú bizottmányt a kétes esetekben történô döntésekre. 3, Az agarak a futtatás elôestéjén 8 órakor bemutatandók és sorshúzás alapján összevetendôk, késôbb jelentkezôk nem futhatnak. 4. Minden agár pózáról eresztendô, ha csak a felek és bírák kölcsönösen bele nem nyugosznak. 5. Bírót a tulajdonosok választanak, mindegyik egyet, kinek kötelességük szorosan csak az éréseket számolni, de nem együvé, hanem külön példának okáért az agár bírája számolja hányat fordított. Az agár bírája számolja hányat vág a bírsága alá esett agár, miután pórázról indulnak az agarak az elsô beérés kettôt számoljon, azonfelül semmit tekintetbe nem véve, a fordítások egyet számolnak. Ha nem pórázról vezettetnek, a beérés is csak egybe számolandó, így a fordításokat híven feljegyezve, minden kellemetlenség kiküszöbölve lészen. Megjegyzendô hogy a két bírónak szorosan egymás mellett kelvén lovagolnia,ha egyik sebesebb lóval bír is, köteles haladását a másik ló futásához mérsékelni, mert minden zavaros és szenvedélyt bántó ítéletek onnan következendôk,ha a bírák különbözô pontról néznek és nagy távolságra néznek s nagy távolságra esnek egymástól- A bírák az elnökök jelentvén a fordításokat , a közönséggel tudatják a fennmaradtat.

6 Az agarak kihúzása után azonnal joga van minden részvényesnek (résztvevônek) a leendô nyertest kihívni oly agárral, mely a díjra futott, a díj erejéig, mely tusa azonban csak a két fél beleegyezésével történhetik meg ugyanakkor, különben a kihívott 14 napi elhalasztást igényelhet, s a futó helyet is neki van joga kitûzni, ha a kihívott fél ezt el nem fogadja., vagy bármi okon a kijelölt helyen meg nem jelenne, mint vesztes fél tekintendô. az elsô esetben a díj értékét a pénztárba, másikesetben a kihívottnak tartozik átadni. Mi megfordítva is éppen úgy álla kihívóra. 7. Oly agár, mely a nyúlról leáll, semmi szín alatt nem maradhat, s ha mindkettôn ez történik a további futástól végkép elestek. A billikomos futásnál a díj és tétel ily estben a pénztárban marad. 8. Azon estre, ha három agár szalad együtt, mindig aluról a leggyengébb elejtendô és csak ez esetben szükséges a három bíró. 9. Az elsô nyúlon, habár azt az egyikagár elsô kiugrásban kapja is el a bírák tovább nem mehetnek s ítéletnek kell hozatnia. 10. A díjat természetesen a legjobb vagy legszerencsésebb agár nyeri el, a tételeket a díj erejéig a második fenn maradott, az azon felül maradott, az azon túl bejött öszszeg a pénztárba folyik. 11. A tétel egy agártól 5pf, gyeppénz 3pf. ki két agarat akar futtatni kétszeres tételt és gyeppénzt fizet. 12. Hajtás közben, ha bármi oknál fogva valakinek agara közbe szalad, tulajdonosa 10pf re büntetik, ami a pénztárba folyik.

Az agarászat ezekben az években sportfogadás szerencse játék és ôsi virtus volt . Minden megyében mûködni kezdte a reformkorban alapított agarász egyletek. Természetesen a birtokos nemesség és fôként az Alföldön élô arisztokraták közösségi szinterei voltak az agárversenyek és a vadászatok, A Bach rendszer ezt a társasági formát engedte mûködni. Báró Podmaniczky Frigyes. nemzeti sportunk fôistápjának szólítja és a következô sorokkal köszönti Retskit Megköszönöm neked nyílt szívûségedet s igazságszeretettôl áthatott nyilatkozatodat azon reménytôl lelkesülten veszek búcsút: engedje az ég, hogy minél gyakrabban találkozhassunk nemzeti férfias idôtöltésünk e kedvenc terén. Az ezernyolcszáz ötvenes évek agarászai szinte kivétel nélkül részt vettek a nemzet kiegyezés elôtti talpra állításában. a majdani miniszterelnöktôl Budapest vôlegényéig .Retski András teljes lényét az agaraknak szentelte kiváló sportteljesítményei idôsebb korában is nevezetes emberré tették vadászott lovagolt, de bizony a család és a gyermeknevelés világában ô is gyermek maradt Barátsága Nadányi Imrével egész élete folyamán fennmaradt. Élete utolsó idôszakát Tiszakesziben Borsodban Gencsy Ferenc birtokán töltötte ahol 1886-ban 73évesen hunyt el. A kiegyezés után az agarászat már igazi sporttá válik ez lesz az igazi fénykor melyhez a Bach korszakban elvégzett néha talán egyéni virtussal párosuló nagy futtatások vezettek.

Wirth István


51

VADÁSZKUTYA

AGARÁSZAT Az agarászat ôsi vadászati mód, amely során az agár – elsôsorban – szemmel vadászik. Ha kell, több kilométeres hajsza után ejti el zsákmányát. Nem okoz neki gondot, akár tarlón, szántásban, vagy fagyott talajon kell is üldöznie a vadat. A régi idôkben vadásztak agárral szinte mindenre, szarvasra, ôzre, de a vérmesebb vaddisznó, róka, farkas is terítékre kerülhetett egy agarászat során. A magyar agár igazi ellenfele azonban a mezei nyúl. A nyúlhajsza közben tud legjobban megmutatkozni vadászkészsége, fordulékonysága, intelligenciája, bravúros futókészsége, biztos fogása. Minden porcikája e vadászati módra szelektálódott. Könynyed alkata, könyökig érô, mély mellkasa, csánk alá érô farka, „nyúlmancsa” mind az ûzést szolgálja. Kettôs ék alakú feje, nagy méretû fogai, „hármas fogzáródása”, erôs koponyataréja pedig a biztos kapást teszik lehetôvé a vadászat során.

52

A mai magyar agarak azon keleti típusú agarak leszármazottai, melyek a honfoglalás során kerültek a Kárpát-medencébe. A már itt élô típusokkal keresztezôdve alakultak a helyi adottságokhoz, a magyar röghöz. A fajta évszázadokon keresztül megbecsült társává vált a vadászó magyaroknak. A középkorra a keleti típusú agarászvadászat elterjesztésében élenjáró szerepet töltöttünk be a kor Európájában. Hazánkban az agarászat a II. világháború utáni évekig maradhatott fenn. Ekkor politikai okokból, mint nemesi jelképet a magyar agár fajtát is irtották, a vadászat lehetôségét elvették. Valós feladat hiányában a fajta hosszú


évekig csak egy funkció nélküli üres vázként létezett. Jelentôs mérföldkô a magyar agarak történetében, hogy a vadászati törvény napjainkban zajló módosításával az agarászat, mint hagyományos vadászati mód ismét engedélyezetté válhatott. Így ez a nemes vadászkutya esélyt kapott, hogy eredeti funkciójában újra kiteljesedhessen. A fajtát évezredek óta maghatározó külsô és belsô tulajdonságok megóvásának és életre keltésének hiteles módja csak ez lehet. Csodálatos dolog szemtanúi lehetünk, mikor az elmúlt évek munkanélküliségébôl „felállni” láthatunk egy vadászkutya fajtát. A mindenek feletti vadászkészség be fogja tudni bizonyítani, hogy sok éves elnyomása sem elég ahhoz, hogy ez a munkára termett fajta kanapékutyává váljon.

Petz Ágnes fotó: Kecskés Zsófia

VADÁSZKUTYA

VÉREBEZÉS ÉS A KASZÓ KUPA 2016 Sajnos még a mai napig nem ritka a különbözô televíziós hírekben – egy-egy sajnálatos kutyás baleset vagy támadás kapcsán – az a bugyuta mondat, hogy “.....a vérebek megtámadták az idôs hölgyet...”. Pedig ezekben az esetekben soha nem szereplô a véreb! A vérebek nem veszélyes harci, vagy örzô-védô ebek, hanem vadászkutyák. Távol áll tôlük az ember megtámadása, feladatuk egészen másrétû. A vérebek a sebzett nagyvad utánkeresésének igazi specialistái. Sok esetben 24 óránál régebbi, az ember által felfedezhetetlen nyomok, jelek eredményes követésére is alkalmasak. Munkájukkal óriási hasznot hoznak és óriási értéket mentenek meg a hazai vadgazdálkodásban. Remélem sokak – és egyre nagyobb társadalmi rétegek számára – ismert az a tény, hogy a vadászat nem egy esztelen lövöldözés erdôn, s mezôn, hanem egy rendkívül szigorúan szabályozott és ellenôrzött tevékenység. A vad a magyar állam tulajdona. A vadászat pedig, a vadászok közvetítésével, ezzel a vagyonnal való gazdálkodás. Ebben a munkában végeznek pótolhatatlan munkát a vadászkutyák, így a vérebek is. Mint már fent említést tettünk róla, a vérebek a lövés utáni munka, ez esetben a sebzett nagyvad utánkeresésének kihagyhatatlan szereplôi.

A hazai vérebes társadalom talán legnagyobb és mára használhatjuk azt a jelzôt, hogy leghíresebb éves seregszemléje a Kaszó Kupa. A rendezvényt minden évben arra az idôszakra teszik a szervezôk, amikor a környezô vadászterületeken intenzív tarvad vadászat folyik. A vadászat sajnálatos, ám elkerülhetetlen velejárója a senki által nem kívánt, a vadásznak lelkiismeret furdalást eredményezô sebzés. A sebzést követôen, szerencsének mondható esetben, bôséges nyom, vérnyom, jel marad hátra, amely sikeres utánkeresést eredményezhet. Azonban legalább ilyen gyakran fordul elô a minimális vérnyomot hagyó, a vad által messzire vihetô sebzés, amely a sebzett állatnak hosszú, keserves szenvedését okoz. Ilyenkor kapnak fôszerepet a vérebek. A Kaszó Kupa alkalmával különbözô területekrôl érkeznek a sebzés jelentések. A versenyre csak olyan kutyák kapnak meghívást, amelyek már akár száznál is több sikeres utánkeresést tudhatnak maguk mögött, tehát a legképzettebbek, legtapasztaltabbak mérettetnek meg. A munkák sorsolás útján dôlnek el, és mivel nincs két egyforma munka, nincs két egyforma utánkeresés, ebben az esetben a szerencse is létezô résztvevôje a Kaszó Kupának.

A Somogy megyei Kaszón 1990 óta az idén 25. alkalommal megrendezésre kerülô Kaszó Kupa után Dr. Buzgó Józseffel a Véreb Egylet elnökével beszélgettünk a vérebezésrôl, a vérebek munkájáról és természetesen a versenyrôl is. Az általam már említett vagyon mentést az elnök úr érdekes statisztikai adatokkal erôsítette meg. A Véreb Egylet hosszú évek óta, vérebvezetôik munkajelentése alapján részletes kimutatást vezet az utánkeresésekrôl. Ezekbôl az adatokból olyan eredmények mutatkoznak meg, amelyek okkal, nem kis büszkeséggel töltik el a hazai vérebes társadalmat. A részletes kimutatásból ragadjunk ki néhány példát a 2015-ös évbôl. A Véreb Egylet tagjai munkájuk során mintegy 576 sebzett gímbikát, több mint 1000 vaddisznót szabadítottak meg szenvedésüktôl és segítették terítékre kerülésüket. A példaként felhozott évben a vérebes munka révén terítékre került vad száma 2875, amelynek trófea értéke mintegy 400 millió forint. A trófea értéket a vadhús értékével kiegészítve a megmentett érték meghaladja az 500 millió forintot. A statisztikától eltávolodva ejtsünk szót magáról az idei Kaszó Kupáról. A naptári tél ellenére tavaszi idôjárás fogadta a versenyzôket és az érdeklôdôket. A verseny sorsolásán 6 kutya és vezetôje jelent meg. A hannoveri és bajor hegyi


53

Hazai vadászkutyás szervezetek márciusi-áprilisi programjai

vérebek aránya 4/2 volt. Ennek azonban semmi különösebb jelentôsége nem volt, hiszena Vérebegyleten belül egyforma elismerésben részesül mindkét véreb fajta, mert minden esetben a teljesítmény produktum számít! A verseny elôtti napokban Kaszón és a SEFAG Zrt által kezelt Lábodi területen állománycsökkentô terelôvadászatokat tartottak, a sebzések fôként ezekbôl a vadászatokból adódtak, de természetesen nem maradtak keresetlenül azok a sebzések sem, amelyeket Zalából, vagy Baranya déli vadászterületeirôl jelentettek a verseny ideje alatt. Emiatt a versenyzôknek és bíróknak sok esetben 80–100 km-t is meg kellett tenniük, hogy a sebzés helyszínére eljussanak. A bejelentett 10 sebzésbôl, melyek fôleg gím és dámszarvas tarvadra vonatkoztak, 6 db vadat sikerült a vérebek segítségével terítékre hozni. A legtöbb munka azonban a munka rövidsége miatt nem volt értékelhetô, egy eredményesen dolgozó véreb. a meghívott lengyel Rafal Malec bajor hegyi vérebe versenyen kívül indult, így mindössze két díjat lehetett kiadni: elsô helyezet lett immár harmadszor a Kaszó kupák történetében a SEFAG Zrt hivatásos vadásza Ozvári Zoltán Zemplén-erdei Léna Szofi nevû vérebével 99 ponttal, míg a második helyet szintén a SEFAG Zrt dolgozója Márton Attila érdemelte ki Töröcskei-úti Dalma nevû kutyájával. Mindkét hannoveri véreb a vezetô saját tenyésztése, ami az vérebvezetôk tenyésztési munkájátt dicséri. Az ezúttal is kiváló házigazdának bizonyuló Kaszó Zrt. vezérigazgatója ifj. Galamb Gábor reményét fejezte ki, hogy 2017-ben ismét vendégül láthatják hazánk vérebes társadalmát!

Német Vizsla Klub Magyarország

Magyar Pointer Club

www.nemetvizslaklub.eu

Field Trial verseny CACT angol és kontinentális vizslák részére 03.19-20. Apaj

Képességvizsga és tenyészszemle 03.19. Kiszombor 04.02. Geszteréd 04.09. Ôcsény, Kengyel 04.16. Baja 04.23. Debrecen 04.30. Mogyoród Nehezített Vércsapa Vizsga 04.30. Kaposvár

Magyarországi Drótszôrû Magyarvizsla Tenyésztôk Egyesülete www.drotszorumagyarvizsla.hu Field Trial CACT és CACIT verseny angol és kontinentális vizslák részére 03.31-04.03. Kisköre Alapvizsga, Vízi-mezei vizsga, Tenyészszemle 04.30. Martonfa

Magyarországi Erdélyi Kopó Klub www.erdelyikopo.net

Field Trial verseny CACT angol vizslák részére 04-09-10. Csákvár

Magyar Vizsla Klub Egyesület www.magyarvizslaklub.hu Spec. Kiállítás 04.09. Kaposvár Alapvizsga, Tenyészszemle, Vízi Mezei Vizsga 04.10. Dunavarsány Alapvizsga, Tenyészszemle, Vízi Mezei Vizsga, VAV 04.30. Vámosszabadi

Országos Vizsla Klub www.orszagosvizslaklub.hu Mezei Vízi Verseny CACIT 04.02-03. Balázspuszta Alapvizsga, Tenyészszemle, Vízi Mezei Vizsga 04.09. Cegléd 04.16. Sopron

Tenyészszemle 03.19. Nógrád Vaddisznóhajtó verseny CACT 03.19. Nógrád Nehezített Vércsapa Verseny és Vándorkupa 04.24. Szentendrei Erdészet - Sikárosi Erdészház

Babiczky Attila fotó: Nyaka Dia

54

www.pointerclub.hu


Szetter Klub Egyesület www.setters.hu Képességvizsga, Ösztönpróba 03.26. Dabas

Tenyészszemle,

Field Trial Versenyangol fajták részére 03.26. Dabas

VADÁSZKUTYA

KÖZELEDIK A 100. VIZSLA TÚRA

AVAGY A KUTYÁDDAL TÖLTÖTT IDO˝ SOHA NEM ELPAZAROLT IDO˝ A 9. születésnapját ünneplô legnagyobb hazai önkéntes, civil, hobbikutyás szervezôdés sokadik éve épít közösséget a virtuális és a való világban a közösségnélküliség korában: aktívan segít a vizslagazdiknak egymásra találni és a kutyázás örömét megosztani. Magyarország egyik kimagasló és példaértékû mozgalma az abszolút nulláról, magánemberi kezdeményezéssel indult. Az alapítóval, Tollár Mónikával beszélgettünk a kezdetekrôl, az elmúlt évekrôl és a közelgô jubileumi, 100. Vizsla Túra elôkészületeirôl: • Milyen céllal és mikor alakult a Vizsla Túra? • 2007. január 14-én, vasárnap – friss és büszke vizslatulajdonosként! – közös kirándulásra hívtam minden budapesti és Budapest környéki vizslát a gazdájával együtt. Nem titkolt célom az volt, hogy a havi egyszeri közös séta során ne csak négylábú kedvenceinket fáraszszuk majd le alaposan, de a gazdik is új embereket, barátokat ismerhessünk meg. Szerettem volna továbbá, hogy minél több és eltérô életkorú vizsla találkozhasson egymással, elôsegítve a szocializációjukat. Sok szeretettel vártam tehát mindenkit, akinek ilyen vagy olyan, saját vagy kölcsönkutyája, innen vagy onnan levô vizslája volt és szívesen sétált többedmagával a Kamaraerdôben. A Vizsla Túra „igazi” alapítója azonban nem én vagyok, hanem Illatosúti Kornis Emma, akit 2006. augusztusában, két hónapos korában az Illatos úti menhelyrôl fogadtam örökbe. Második vezetéknevét Kornis Mihály kortárs írótól kapta, aki a kiskutya tiszteletbeli gazdája lett. Amikor 2006. augusztusában barátokat próbáltam keresni a Legjobb Barátomnak, hamar szembesülnöm

kellett a szomorú ténnyel, hogy Magyarországon nincs olyan hobbivizslás közösség, ahová csatlakozhattunk volna. Elhatároztam hát, hogy megszervezek én magam egy kirándulást, ahová más vizslatulajdonosokat is meghívok. Az elsô Vizsla Túra tapasztalatai és visszajelzései alapján egyértelmûen beigazolódott, hogy egy ilyen jellegû kezdeményezésnek abszolút létjogosultsága van hazánkban. Az embereknek borzasztóan nagy ugyanis az igényük, hogy kedvenceiknek és maguknak egyaránt jó társaságot találjanak.

Illatosúti Kornis Emma

• Hogyan toborozzátok a tagokat, hogyan találtak meg benneteket? • Jelenleg 2.250 regisztrált négylábú taggal és a hozzájuk kapcsolódó kétlábú családtagokkal büszkélkedhetünk. A kezdetekben kizárólag az internet segítségével és a személyes ismeretségek mentén próbáltuk megtalálni a vizslagazdikat. A legeslegelsô Vizsla Túrán 65 kutya és gazdája vett rész 2007. január 14-én, a Kamaraerdôben. Onnantól kezdve gyakorlatilag szájrólszájra terjedt és terjed a mai napig a hírünk – aktív tagtoborzást tehát nem végzünk. Idén januárban, a Vizsla Túra 9. születésnapja alkalmából a Kamaraerdôben csodálatos, s egyben örömteli érzés volt látni azt a 226 boldog kutyát, melyek közül jó páran a legeslegelsô Vizsla Túrán is velünk voltak. Megható volt rálátni a folyamatra, hogy nemcsak mi, gazdik, de a kutyáink is idôsebbek lettek 9 évvel a kezdetek óta. S bár sokan nincsenek már köztünk, minden bizonnyal már az Égi Vadászmezôkön is havonta rendeznek Vizsla Túrákat…

2016. március

55

• Hogyan kell elképzelni a mûködéseteket? • A Vizsla Túra egy önkéntes, civil, hobbikutyás szervezôdés – vagyis nem cégrendezvény vagy bármelyik cég szponzorált reklámkampánya. Olyan csapat, amely mentes minden kötelezettségtôl és bürokráciától: egyetlen célja a kutyák szeretete. Nálunk minden vizslának és vizslakeveréknek helye van, amennyiben képes a fajta- és embertársaival együtt, többedmagával, csapaton belül békésen sétálni. Ebbe a közösségbe bárki beléphet, akinek van vizslája és bármikor kiléphet, ha úgy tartja kedve. A lényeg, hogy amíg köztünk van, jól érezze magát ô és a kutyája. A szervezeti, jogi hátteret, illetve a mûködéshez szükséges feltételeket egy egyesület biztosítja. A Vizsla Túra stábja 40 fôbôl áll, akiknek pontos feladatés felelôsségi köreik vannak. Önkéntes munkájukat egy ún. végtelenített rider szerint végzik: készülnek a soron következô túrára, lebonyolítják az éppen aktuális túrát, lezárják a legutóbbi túra ügyeit… és készülnek a soron következô túrára. Stábunk egyébként már hetekkelhónapokkal korábban megkezdi a felkészülést egy-egy túrára: a kiválasztott helyszínre 8–10 csapattagunk utazik el, hogy megtalálják az ideális túraútvonalat, kijelöljék az alkalmas parkolóhelyet, illetve megszerkesszék az odajutás pontos leírását.

56

• Mire vagy a legbüszkébb az évek alatt? • Személy szerint arra vagyok a legbüszkébb, hogy az elmúlt 9 év alatt sikerült létrehozni egy olyan aktív vizslás közösséget, amely nemcsak összetartó, lojális, empatikus, de szeretetteljes, befogadó és elfogadó is a tagjaival szemben. Büszke vagyok, hogy hazánkban teljesen egyedülállóak vagyunk az önkéntes, civil, hobbikutyás társadalomban a múltunk (9 év, közel 100 túra), a méretünk (2.250 regisztrált kutya, kb. 5.000 ember) és a stábunk (40 fô) tekintetében. Egyetlen másik kutyafajtának sincs ekkora reprezentációja ma Magyarországon, mint a vizsláknak! • Hogyan készültök a 100. Vizsla Túrára? • A havi, rendszeres túrák profi lebonyolításán és a közkedvelt Vizsla Weekendek szervezése mellett a 2016-os évben a legfontosabb feladatunk minden bizonnyal a 100. túrának a megvalósítása lesz. 2016. április 8-9-10-én Városlôdön, az Iglauer Parkban (egyik kedvelt törzshelyünkön) tartjuk majd a jubileumi ünnepségsorozatot: a pénteki megérkezést és a nagy, közös vacsorát követôen szombatra egy olyan játékos, vetélkedôs túrával készülünk, ahol az egyes pihenôállomásoknál vicces feladatok várják a kutyákat és gazdáikat. A vasárnapi,


sorrendben épp a 100. közös kirándulásunkat egy (külön erre az alkalomra készített) 180 szeletes tortával ünnepeljük meg közösen. S természetesen ez alkalommal sem marad majd el a meglepetésajándék az összes (kétlábú és négylábú) résztvevônek! • Hogyan, milyennek látod a Vizsla Túra jövôjét, a következô 9-10 éveteket? • Különös érzés szembesülni azzal, hogy az elmúlt 9 év és közel 100 túra alatt nemcsak a kutyáink, de mi, gazdik is idôsebbek lettünk. Szinte a szemünk láttára született meg, alakult ki a stáb második generációja, akik jelenleg a legfiatalabb tagjaink: Kajdácsi Viki (15), Egri Zsombor (6), Csillik Benedek (6), Oláh Balázs (3). Orosz Dóra (1). Ôszintén remélem, hogy többek között ôk – mind elkötelezett vizslások – lesznek a a Vizsla Túra szellemi örökösei, s egyben a szervezet megújítói és továbbvivôi. Szívbôl hiszem, hogy a jövô kutyagenerációi bizton számíthatnak majd rájuk!

Amíg a Földön vizsla lesz, Vizsla Túra is lesz! Vizslatúra

ÁLLATVÉDELEM

ÁLLATVÉDELEM VAGY MI... Sokan néznek furán mikor mondom, állatvédô vagyok. Van, aki gyanakodva les mikor kapok ki a zsebembôl kilenc-tíz macskát, egy vastag rozsdás láncot, hogy az elsô lehetséges fához odaláncolva magamat, világmegváltó követelésekbe kezdjek, mondjuk a jegesmedvék horgolt pulóverrel történô ellátása érdekében. Megint mások mosolyogva bólogatnak, mondván ôk is látták a tévében, hogy Amerikában is van ilyen. Mindkettô nagyon messze van az igazságtól. Miért? Elmondom. Az állatvédelem a környezet és a természetvédelem egy része. Megfogható, gyakorlatiasabb, mint az elôzô kettô, ezáltal a nevelésben, tanításban nagy segítségére lehet a holnapot féltô, óvó embernek. Gondoljunk csak bele, mi tudja jobban lekötni srácainkat oviban, suliban? Egy mentett kutyus vagy egy kihalóban lévô turkesztáni pajzsos páfrány? Viszont ha már sikerült felkeltenünk a gyerek érdeklôdését az állatok felé, akkor már könnyebb a dolgunk és tágíthatjuk a többi ismerettel a foglalkozást. Én ezt úgy szoktam, hogy megkérdezem, kel- e Morzsinak meleg puha hely? Persze, zúg a válasz. És Morzsi erdei cimborájának, Rudinak, aki róka? Neki is kell? Igen, harsogják a srácok. Akkor rátérhetünk az erdô védelmére. Az állatbarát gyerek nem valószínû, hogy szemetelni fog az erdôben. Fontos tudnunk, hogy az állatvédelem sokrétû és nagy részében pozitív töltetû dolog.

Persze mint mindenhol, közöttük is vannak elvakultak, erôszakosak, de ez nem az általános. Nézzük tovább, miben csatlakozunk még a környezetet, természetet védô kezdeményezésekhez. Tanítsuk meg gyermekeinket az élet tiszteletére. Magyarázzuk el, hogy az állatok is érzô lények. Fájdalmat, éhséget, bánatot élnek át. Sokszor kiránduljunk együtt, kóboroljunk mezôkön, erdôkben, vízparton. Magyarázzunk, mutassunk meg nekik mindent amit tudunk. Kerüljük azokat a programokat, ahol az állatokat nem a saját környezetükben, esetleg kényszer hatása alatt élnek. Ilyen például a cirkusz. Kerüljük az élô állatok ajándékozását. Találjunk ki helyette olyan programokat, ahol a természetes környezetükben ismerhetjük meg ôket. Az ajándék jószágokkal csak bajunk lesz. Gondozni, költeni kell rájuk, felelôsség a tartásuk. Ezt egy gyerek nem tudja elvégezni, nem beszélve arról, hogy ez is a mi nyakunkba

szakad. Várjuk meg míg megnô annyira, hogy el tudja látni a feladatát. Az állatnak és az embernek is jobb így. Szóval vegyük nagyon komolyan ezeket a dolgokat. Sokat segíthetünk már azzal is, ha ruhánk vásárlásánál kerüljük a szôrméket, szôrös gallérokat. Az nem a mi ruhánk. Az igazi tulajnak meg kellett halnia, azért hogy nekünk egy szôrdarab fityegjen a kabátunkon. Apróságnak tûnik, de annak, aki benne marad a bundájában sokat ér. Az életét. Próbáljunk olyan készítményeket vásárolni, amit nem állatokon teszteltek. Nekünk kis odafigyelés, mégis hihetetlenül sokat segítünk vele az élôvilágunknak. Késôbbiekben részletesen foglalkozunk majd azon kérdésekkel, amelyek sokunkat foglalkoztatnak az állatvédelem területein. Ami fontos, hogy saját példánkon mutassuk meg, lehet javítani az élôlények sorsán, helyzetén.


Joó István

57

KIÁLLÍTÁS

FeHoVa Winter Dog Show Budapest 2016. február 18–21. CSÜTÖRTÖK

V. Fajtacsoport: I. Indevor Stranger In The Night amerikai akita kan, T+t.: Viktoria Prihodko (RU)

II. Fajtacsoport: I. Euro Power Future Lord sárga német dog kan, T.: Korhonen Maija, t.: Shulgin Oleg (RU) III. Fajtacsoport: I. Nomicon The Advent amerikaia Staffordshire terrier kan, T+t.: Kövér László IV. Fajtacsoport I. és Reserve BIS: Gudwil’s Jano Just Like Daddy szálkásszôrû törpe tacskó kan, T.: V. F. Gubina, t.: Firsova N. (RU) VI. Fajtacsoport: I. Mediolanum Loco Loco Bandido dalmata kan, T.: Devic Nenad, t.: Nenad Devic és Mediolanum (RS)

VII. Fajtacsoport: I. Zensu Mousetrap Heart pointer kan, T.: Ben Clarke, t.: Bruno Pozzebone, Flavio Rodrigues (BR)

IX. Fajtacsoport: I. Valentino Garavani From Taste Of Ambrosia tibeti terrier kan, T+t.: Füzeséri Éva

Fotó: Alex

Best In Show: Bottom Shaker Zéphyr Dream óangol juhászkutya kan, T.: dr. Szetmár István, t.: Koroknai József. BIS bíró: Harsányi Péter VIII. Fajtacsoport: I. Pearl Of Hunters Stormy Sky golden retriever kan, T.: Hazafi Zsuzsanna, t: Gugu Iulia (RO) X. Fajtacsoport: I. Best Agitator Asher whippet kan, T.: Vargáné Kovácsy Judit, t.: Varga Tibor

Junior Best in Show: I. Mustang II Iz Dinastii Chempionov cane corso kan, T.: Gaydukova, t.: Olga Grekova (UA)

58

PÉNTEK New Wave Bud Spencer nem a legnagyobb méretûek között gyôzedelmeskedett: a VI. fajtacsoport tacskói közül választották legjobbnak. A Gyurecskó Tamás és Hanó Zsolt tulajdonosok által nevezett és felvezetett szálkásszôrû gazdái szerint is a legjobb formáját hozta: az öt éves Bud kitûnô kondícióban, pompás állapotú szôrrel kelt versenyre. A sikerhez valószínûleg az is hozzájárult – erôsítettek meg –, hogy a standard méretû típus, jól kiadja a fajta jellegzetességeit, arányait, küllemét. Egy ilyen zárt csarnokban is kiválóan mozog, és mutatja meg elônyös küllemi tulajdonságait.

IV. Fajtacsoport: I. New Wave Bud Spencer szálkás szôrû tacskó normál, T.: Hano Zsolt, t.: Gyurecskó Tamás, a bíró Carmen Navarro Guisado (E)

A Tenyésztési Nagydíjat magyar vadászkutya fajta nyerte: Helvécia-Vadász rövid szôrû magyar vizslák, T.: dr. Váczi-Balogh Zsuzsanna

V. Fajtacsoport: I. Asti Dog Haus Sumer Breaze szibériai husky, T.: Ya. Mhitaryan, t.: V. cicák, O. Markovának (RUS), a bíró dr. Váczi-Balogh Zsuzsanna VI. Fajtacsoport: I. Mediolanum Loco Loco Bandido dalmata, T+t.: Nenad Devic (SRB) VII. Fajtacsoport: I. Millenium Falcon Crawford Land ír szetter, T.: Stájer Éva, t.: Locskay Gabriella VIII. Fajtacsoport: I. Blue Bayo Strong Wind of Kawarimono labrador retriever, T.: Jureta Zeljko, t.: Chalyot Paporn (Thaiföld), a bíró Carmen Navarro Guisado (E) IX. Fajtacsoport: I. Bourgeois Sipoly shih tzu, T+t.: Valentina Sivitskaya (BY), a fajtacsoportot Ágnes Ganami-Kertes (ISR) bírálta X. Fajtacsoport: I. Go Go Bolshij Great Gatsby orosz agár, T+t.: Vereczki Edit

Fotók: Gábor Szalánczi Magyar Dog Fényképész

Junior Best in Show: I. King of Helluland Everythingwill Begin újfundlandi T.: Sonja Krockovci, t.: Maróti Gábor, Alexandra Silvas, bírálta Szabó Sándor

Best in Show: Euro Power Future Lord német dog, T.: Maija Korhonen, t.: Oleg Shulgin (RUS); Res. BIS: Doux Ice Wine svájci fehér juhászkutya, T+t.: Magyar Katalin és BIS-3 Classic New Deal yorkshire terrier, T.: Radvánszky Katalin, t.: Záhonyi-Ábel Dorottya. BIS bíró: Miklós Levente


59

SZOMBAT

V. Fajtacsoport I. és Reserve BIS: Ayaks, T .: N. Rosenko, t .: E. Chaplina (RUS), a fajtacsoportbíró Carmen Navarro Guisado (E) Junior BIS: Cleo v Altenwalde szálkás szôrû standard tacskó, T.: Nagy Gábor Bence, t.: Szundy Eszter, Schlosser Attila

Fotók: Gábor Szalánczi

Veterán BIS: Silver Dream Aussie’s Land Rover ausztrál juhászkutya, T+t.: Korózs-Papp Judit, bírálta P.Szabó Béla

IX. Fajtacsoport: I. és BIS III. Magic Shamrock Gucci by Gucci fekete közép uszkár, T.: Lorenzo Lazzeri, t.: Lorenzo Lazzeri, Forgács Gábor

I. Fajtacsoport I. és Best in Show: Doux Ice Wine svájci fehér juhászkutya, T+t.: Magyar Katalin, a BIS bíró Korózs András

III. Fajtacsoport: I. Monaline Hard Candy welsh terrier, T.: Vladimir Pijunovic, t.: V. Pijunovic és L. Bratos (CRO) IV. Fajtacsoport: I. Jasmina von Huberhorn szálkás szôrû tacskó normál, T.: Vasile Papp, t.: Ana Maria Vlad (RO), a bíró Korózs Gábor VI. Fajtacsoport: I. African Dragon of Sangoma rodéziai ridgeback, T.: Edyta Osowska, t.: Klára Martínková (CZ), a bíró Viera Staviarska (SK) VII. Fajtacsoport: I. Zensu Mousetrap Heart pointer kan, T.: Ben Clarke, t.: Bruno Pozzebone, Flavio Rodrigues (BR) VIII. Fajtacsoport: I. Big Boom Jocker Donkey Clumber spániel, T+t.: Lana Lévai (CRO), bírálta Erdôs László X. Fajtacsoport: I. Asali Aurum Bohemia Saluki, T.: Markéta Pincová, t.: Zuzana Cibulkova (SK), a csoportbíró Vlatislav Vojtek (SK)

60


VASÁRNAP

Junior BIS: Frédéric Chopin D’ Ovilava francia bulldog kan, T.: Mag. Daniela Hofmeister-Akkad, t.: Gröschl Ferenc

III. Fajtacsoport I. és Res. BIS: Aston Martin Rokoko West Highland White terrier kan, T: Lolita Tilindiena, t.: Dimitriy Kitaev (RU) VI. Fajtacsoport: I. African Dragon of Sangoma, rodéziai Ridgeback kan, T.: Edyta Osowská, Edyta Osowska t.: Klara Martinkova (CZ

Fotók: 7dogs

X. Fajtacsoport: I. White Infinity’s Fan The Flame afgán agár szuka, T.+ t.: Bakos Csilla

A 4 nap Best in Show bírói – Harsányi Péter, Korózs András vezetô bíró, Agnes-Ganami Kertes (IL) és Miklós Levente – az 1. és 4. napi BIS gyôztesekkel. Best in Show: Gently Born King of Kings, fekete óriás schnauzer kan, T: A. Vlavasova, t: Anna Vlavasova (RU)


61

VADÁSZKUTYA BEMUTATÓ

62


Valaha vadászkutyás nagyhatalomként tisztelt bennünket Európa. A vadászat elképzelhetetlen volt a jól képzett vadászkutyák munkája nélkül. A jó pár éves hanyatlás után szerencsére a vadásztársadalom ismét kezdi felismerni a vadászkutyákban, a vadászkutyák munkájában rejlô lehetôséget, szépségeket. Egyre inkább kezdik belátni, hogy a vadászebek jelenléte nélkül a vadászat etikátlanabb, kevésbé szórakoztató és nem utolsó sorban gazdasági szempontból sem elhanyagolható az általuk végzett munka. A napjainkban tapasztalható érdeklôdés növekedés ellenére sok teendô van még annak érdekében, hogy a vadásztársadalom minél szélesebb körének legyen természetes a vadászkutyákkal történô vadászat. Ennek elterjesztése, megismertetése érdekében a Magyar Országos Vadászkutyás Kulturális Egyesület (MOVKE) évek óta szervez vadászkutya fajta és munkabemutatókat a FEHOVA négy napja alatt.

Interjú Pechtol Jánossal az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezetô elnökével Az új vadászati törvény a következô 20 évre meghatározza az ágazatot, a haszonbérleti szerzôdések 20 évre szólnak, az üzem tervek 20 évre szólnak – mondja Pechtol János az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezetô elnöke. – Egy sikeresen megmunkált szabályzat bátor lépésekre és fejlesztésekre sarkallja az ágazatot, és a fiatal vadászgenerációban akkora erô lakozik, hogy ismét vadászati nagyhatalom lehetünk. Ehhez a vadgazdálkodás minôségi erôsítésére, jól szabályozott mennyiségû állományra, valamint az öt éve múlva megrendezendô vadászati világkiállításra kell koncentrálnunk. Ez a pár év gyorsan elszaladhat – hangsúlyozza Pechtol János –, ám a sikereink megalapozásához éppen elegendô. Meg lehet alapozni ennyi idô alatt a magyar vadászat hírnevét. Jó szakembereink vannak, tudják dolgukat, hogy mit kell egy-egy vadászterületen tenni, ahhoz, hogy minôségében javuljon a vadgazdálkodás – tette hozzá az ügyvezetô elnök.

Interjú Korózs Andrással a MEOESz elnökével Az elmúlt évek óriási demográfiai mélypontja után a magyar kinológia végre magához tér – fogalmaz optimistán Korózs András, a Magyar Ebtenyésztôk Országos Egyesületeinek Szövetsége elnöke. – Részben a gazdasági válság, részben egy rosszul sikerült szabályozás miatt elveztettük az eb törzskönyvezés 40–50 százalékát, de az idei nyitórendezvényünkön már látszik a fény alagút végén. Jelentôs többletköltséggel, óriási hírveréssel 17 százalékos emelkedést értünk el a korábbiakhoz képest; így a Fehova Winter Dog Show négy napján közel hatezer kutyát bíráltunk el. Reméljük, hamarosan visszakanyarodhatunk a fénykorhoz. A törzskönyvezési rendet 1899-tôl a Magyar Ebtenyésztôk Országos Egyesülete fogta össze, amit pár évvel késôbb a nemzetközi kinológiai szövetség, az FCI megalakulása követett. Magyarország – alapító tagként – ekkor kezdte meg a csaknem száz országot összefogó szervezet által elfogadott és levédett ebszármazási igazolások kiadását.

ESEMÉNYNAPTÁR

A MEOESZ SPORTEGYESÜLETI TAGSZERVEZETEINEK 2016 ÉVI SPORT VERSENYNAPTÁRA – 1. rész Verseny idôpontja

Verseny típusa

Verseny elnevezése

Helyszín

Tagszervezet neve

Honlap cím

02. 28.

obedience

CACIOB

Gödöllô

obedience.hu

03. 19.

ôrzô-védô

Otti néni Emlékverseny 7. Medve-kupa

Budapest

Obedience Hungary Team Sportegyesület OMSE Északi Szánhúzó Kutyások Sportklubja

www.sleddogsportclub.hu

Gyulai Kutyás Agility Szabadidôsport Klub

medivid.bhn.hu

Szilberek SE. Obedience Hungary Team Sportegyesület

monorikutyasuli.hu obedience.hu

04. 02-03. kutyafogathajtás, Veresegyház bikejöring, canicross 04.15-17. agility – Jubileumi XX. Medivid Gyula ParAgility Agility Kupa és XI. ParAgility Kupa 04. 23. agility VI. Monor Kupa Monor 04. 23. obedience Vizsga Budapest

OMSE

Összeállította a tagszervezetek adatszolgáltatása alapján: Dér Andrea, sportért felelôs MEOESZ elnökségi póttag Az adatokat továbbra is várjuk online úton: http://goo.gl/forms/oYScwnzcOF


63

PR CIKK

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY

HIÁBA OTT A KINCS, AHOL EGÉSZSÉG NINCS! Életünkben az egészség a legfontosabb. Számtalan szólásunk is utal erre: „Az egészség a legdrágább kincs” vagy Hiába ott a kincs, ahol egészség nincs. A közmondások az is helyesen tartják, hogy a betegséget jobb megelôzni, mint gyógyítani. „ Jobb a bajt megelôzni, mint orvosolni.” Egy szeretô gazda ugyanezt kívánja kedvencének is. Felelôs állatartóként pedig kötelességünk is az állat egészségének megôrzése, szükség esetén gyógykezelése. JOBB FÉLNI, MINT MEGIJEDNI!

Mindannyian egészségesek szeretnénk lenni, lehetôleg minél tovább. Elkerülni, megelôzni a betegségeket, vagy ha már megbetegedtünk, akkor annak okát minél elöbb felismerni, diagnosztizálni és a lehetô legsikeresebben meggyógyítani, – és ezt szeretnénk kedvenc állataink számára is biztosítani. Soha nem éltünk – és kedvenceink sem – ilyen sokáig köszönhetôen az orvostudomány fejlôdésének. Az életkor folyamatos hosszabbodásával azonban egyre több betegséggel is találkozunk: mi magunk és kedvenceink is egyre nehezebben kerüljük el az un. civilizációs betegségeket, melyek a mozgásszegény életmód következményei valamint az a hosszabbodó idôskorral együttjáró betegségeket.

64

A prevenció az orvostudománynak viszonylag fiatal területe, alig száz éves múltra tekint vissza, de ma már jól ismerjük jelentôségét. Sokkal könnyebb és olcsóbb egy betegséget megelôzni, mint gyógyítani, és az idôben felismert betegség sikeres gyógyításának is nagyobb az esélye, mint egy elôrehaladottabb folyamat megállítása. Vannak területek ahol jól látjuk a prevenció jelentôségét, máshol kevésbé figyelünk oda, pedig….. A fogkövesség megelôzésének fontosságával mindannyian egyetértünk, hiszen a bûzös lehelet, a romló, kihulló fogak, mind megelôzhetôek a rendszeres fogkôeltávolítással, fogászati szûrô vizsgálatokkal, melyeket évente egyszer a kutyáknál is érdemes elvégeztetni, A védôoltások fontosságáról is sokat bezélünk, pld. A veszettségrôl mindenki (?) tudja, hogy egy halálos kimenetelû fertôzô betegség, ami nem gyógyítható, de védôoltással megelôzhetô, mégis még mindig találkoznak az állatorvosok veszettség elleni védôoltással


nem rendelkezô kutyákkal, pedig évi egyetlen oltás tragédiát elôzhet meg. A kölyök kori védôoltások, az éves ismétlô oltások is sok betegséget elôzhetnének meg. A rendszeres belsô parazitaellenes megelôzô célú féreghatással is számtalan súlyos következmény elôzhetô meg, mégis a valóbanrendszeres, 2–3 havonként elvégzett féreghajtás nem túl gyakori az állattartók körében. A külsô parazitaellenes kezelésekkel, bolha kullancs rendszeres irtásával, szintén súlyos, életveszélyes betegségeket – pld Lymne borreliosis, Babesiosis, allergiák, stb. elôzhetôk meg. Az ivartalanítás hasznosságáról sem kell sokat vitatkozni, az idôben elvégzett ivartalanítással hormonális és daganatos betegségeket elôzhetünk meg, a nem kívánatos kiskutyák megszületésének megakadályázásán kivül. A csípôizületi diszplázia genetikai hátterû, mozgásszervvi betegség, amely egyszerû és idejekorán elvégzett szûréssel – röntgen vizsgálattal – már korán felismerhetô és megfelelô táplálással a tünetei csökkenthetôek.

A daganatos betegségek idôben történô felismerése, rendszeres szûrôvizsgálatokkal , szintén a sikeres gyógykezelés elôfeltétele. Az allergiák szûréssel szintén jól meghatározhatóak és igy tünetmentessé tehetôek. Az évenkénti labor vér és vizeletvizsgálatokkal az egyes szervek szervrendszerek. máj, kiválasztó szervek, stb. állapotáról kaphat értékes információkat az orvos, melyeket fôleg az életkor elôrehaladtával egyre inkább fontos nyomonkövetni.

Akkor drága a betegség, ha meglep a betegség. A betegségekért kb. 25 %-ban a génjeink, 25%-ban a környezet és 50%-ban az életmód felelôs. Vannak veleszületett és szerzett betegségek, genetikai hátterû, örökletes betegségek, fertôzô és nem fertôzô betegségek, ezek jelentôs része egyszerûen megelôzhetô, illetve szûréssel idôben felismerhetô vagy korai stádiumában diagnosztizálható és gyógyitható.

Vannak jelemzôen fiatalkori, kölyökkori betegségek, melyek késöbb már nem fordulnak elô, felnôttkori és idôskori betegségek, melyek felismerésére számtalan szûrôvizsgálat áll az állatorvos rendelkezésére, csak el kell vinni a kutyát a rendelôbe – de rendszeresen.

Kinek szûkös az elesége annak van jó egészsége Genetika-Környezet-Táplálék. Az életminôségünket alapvetôen ez a három tényezô határozza meg. A genetika adott, a génekben kódolt betegségeket hordozzuk, azt az egyed élete során azt már lehet megváltoztatni, a környezetet, ahol élünk szintén nem vagy csak kismértékben, leginkább az elfogyasztott vagy etetett táplálék minôségén tudunk kedvezô irányba változtatni: Kevesebbet, egészségesebbet. A túltápláltságnak , mely világjelenség, számos egészségkárositó következménye van. Az elhízás, mely egyaránt károsítja , túlterheli az ízületeket és a keringési rendszert, cukorbetegséghez vezethet, csökkenti az élet hosszát. Többet ér az élete egy egészséges koldusnak, mint egy beteg királynak Elegendô mozgás + helyes táplálkozás + prevenció/szûrés – a hosszú élet titka mind a gazdi mind a kutya számára!. Mindezek mindenki számára elérhetôek és megtérülnek hosszú távon. Érdemes tehát utánanézni az állatorvosi rendelôkben elérhetô szûrôvizsgálatoknak.

Dr. Berkényi Tamás állatorvos Eukanuba, P&G PET CARE


65

HÍREK

MEOESZ ÉLETMÛDÍJ KOLLÉGÁNKNAK A lényeg a végeredmény, hogy mit lát a tisztelt olvasó – összegzi fotográfus hivatását Székelyhidi Sándor Alex –, s különösen így van ez, ha kutyákról beszélünk. S miért ne tennénk. Alex pályája 16 éves korában indult, s eddig 25 évet töltött az a kutya folyóirat munkatársaként fotóriporter, fôszerkesztô és képszerkesztô beosztásokban. „Apám volt a fôkutyása családban, ez nem titok” – mondja. – Felmenôje sejtve fia affinitását, 16 éves korában megajándékozta elsô fényképezôgépével és egy neves tenyészetbôl származó dobermann kannal. Az 1971-es ôszi Budapesti Nemzetközi Kutyakiállításon már magasra tették a mércét: Alex kutyája a legszebb magyar nyíltosztályos volt. „Egybôl rákattantam a kiállításokra” – fogalmaz lényegre törôen –, s aki ismeri ôt, tudhatja, nyílt, ôszinte stílusa a fotóinak is nyilvánvaló védjegye. „Ezt a szakmát, csak teljes szívvel lehet csinálni, ennek nincs más módja. A kiállítási trendek változnak, ám a kutyák fotózása akkor mondható sikeresnek, ha a fajta jellegét minden oldalról kibontjuk. Az elmúlt 25, kutyákkal töltött év, s egyben az ô szépségük, mind a fejemben van. Szerencsés vagyok, hogy találkozhattam világhírû, magyar fajtát tenyésztôkkel és kutyáikkal, tanulhattam igazi kinológusoktól és kinológiai szakírókkal dolgozhattam együtt.” Fotó: HOTdog Magazine Oleg Bochkov (RUS)

szerkesztôbizottság

AGILITY: magyar sikerek Olaszországban Magyar Guest Star-t is hívtak az olaszországi Columbus Cup agility versenyre: Bíró Zsófi 2 kutyájával, Köves-bérci Betyár Falat Kaija-val és Crispy Cookie Cassovia Sunshine Scilla-val kapott meghívást a Cowboy Ranch-en megrendezett versenyre. Bíró Zsófi szerint különleges hangulatot adott az agility pálya melletti lasszós és mûbikás cowboy-edzés, érdekes volt látni, ahogy a lovakat szoktatják a versenyre, miközben ôk élesben futottak. Elterjedt megoldás a versenyekkel egybekötött szemináriumok szervezése, így ezúttal a világbajnok, Martina Klimesova irányítása mellett edzhettek. Ez abban is segített, hogy Bíró kevéssé tapasztalt mudija is szokja a helyi körülményeket. A tízfôs magyar delegáció minden tagja a nagy fináléba jutott, s minden méretkategória fináléjának ezüstérmét elhozták: Both Eszter Large-ban Cest la Vie of Lightningborder Vie-vel (Border Collie), Medium kategóriában Kormosvári-hajtó Rokkával (Mudi), Bíró Zsófi pedig Small kategóriában Scillával (Parson Russell Terrier) lett második. Eszter a finálét így idézi fel: „Az volt a legnagyobb kihívás, hogy a döntô futamot az elsô hibátlan futás után megismételjük le az egészen eltérô képzettségû és méretû kutyámmal.”

66

Állatkínzás ellen tartottak demonstrációt Állatkínzás ellen tartottak demonstrációt több mint százhúsz állatvédô szervezet összefogásával február 20-án, szombaton: Budapesten kívül Gyôrben, Szegeden és Szombathelyen is tartottak megmozdulást. A fôvárosban a több ezer résztvevô megtöltötte a Kossuth teret. A szervezôk a beszédek után átadták az Országgyûlés mezôgazdasági bizottsága képviselôjének azt a törvénymódosító javaslatot, amely az állatkínzás büntetésének szigorítását tartalmazza. A szervezôk nevében Schneider Kinga, a Noé Állatotthon Alapítvány munkatársa az MTI-nek elmondta, hogy a civilek által kezdeményezett és elôkészített törvénymódosító javaslat az állatkínzásért járó büntetési tételeket emelné meg és vétség helyett bûntetté minôsítené az állatok kínzását, bántalmazását. Felidézte, hogy jelenleg a Büntetô törvénykönyv szerint az állatkínzásért kiszabható büntetés felsô határa 2 év, minôsített esetben 3 év szabadságvesztés. Mivel az állatkínzás, bántalmazás jelenleg vétség, a bírói gyakorlat szerint az ilyen ügyekben hozott ítéletek fôként felfüggesztett börtönbüntetéssel végzôdnek. Hiába adott a törvényi háttér, a büntetésnek nincs elrettentô hatása – tette hozzá. A törvénymódosító javaslat az állatkínzást legfeljebb 3 évig, minôsített esetben 5 évig terjedô szabadságvesztéssel sújtaná és bûntetté minôsítené át az ilyen cselekményeket, így akiket bûnösnek találnak a bíróságok, nagyobb eséllyel kerülhetnének börtönbe. Paál Csaba állatorvos azt hangsúlyozta, hogy állatkínzásnak minôsül a rossz tartás is, hiszen a kínzás nem csak abból áll, ha valaki megveri az állatot. „Aki nem ad az állatának enni, inni és a napfény elôl nem ad neki árnyékos helyet, ugyanúgy állatkínzást követ el” – jegyezte meg. Az állatvédô szervezetek törvénymódosító javaslatát Horváth István (Fidesz), az Országgyûlés mezôgazdasági bizottságának alelnöke vette át. A politikus úgy fogalmazott, hogy “egy egészséges társadalomban nincs helye az állatkínzásnak, nincs helye a vandalizmusnak. Fontos, hogy olyan törvények legyenek, amelyek a végrehajtás mellett megfelelô elrettentô erôvel is bírnak”. forrás: MTI

2015. október • www.kennelclub.hu

KIÁ

ÉRT” I LÓ

„KUTYA

CA

L

A L IP S Á T I LÍ

Kedves kutyatenyésztôk, kutyabarátok! Meghívjuk Önöket a kétévente rendezendô tradícionális kutyakiállításunkra Pünkösd hétvégéjén, Szilvásváradra. Európa minden országából érkezô több ezer kutya mellett, a foxterrier, jack russell terrier és a parson russell terrier fajták Európa kiállításában is gyönyörködhetnek. Felszerelés vásár, kutyás és lovas programok!

SZILVÁSVÁRAD 2016. MÁJUS 14–16.

www.szilvasvaradcacib.hu

MAGYAR EBTENYÉSZTÔK ORSZÁGOS EGYESÜLETEINEK SZÖVETSÉGE KINOLÓGIAI FOLYÓIRATA

Ára: 595 Ft • LXXVII. évfolyam 2016. március • www.kennelclub.hu

K9

A KOMMANDÓS KUTYA

Póráz nélkül

Petró Eszterrel

/akutyamagazin

FeHoVa TUDÓSÍTÁS BUDAPEST SHOW WEEKEND

FeHoVa TUDÓSÍTÁS BUDAPEST A KOMMANDÓS KUTYA SHOW WEEKEND. Póráz nélkül. Petró Eszterrel. Ára: 595 Ft LXXVII. évfolyam március

Recommend Documents