2000. NYÁR
eHungary konferencia a Margitszigeten
FELÜLNÉZET: MÁRTON ATTILA
SYNERGON NAPOK 2000
OLIMPIA ÉS INFORMATIKA
SAP hirdetés
Új gazdaság - eHungary
Tartalom: Stratégia
4
Regionális know-how
Míg idehaza csak óvatosan ízlelgetjük a new economy, az e-business, az e-learn-
Felülnézet Informatika és Országgyűlés
5
Spring Symposium
6
Jövőkép a Gartner szemüvegén át
Bemutatjuk
8
Keresztesi János, SUN
Tudásmenedzsment
12 14
Az ember és az IT konvergenciája
SYNeRGON NAPOK
növekedés gazdasági modelljén. Az infokommunikáció egyre gyorsuló terjedése azért Magyarországon is egyértelmű: néhány hete a hazai mobilosok tábora átlépte a kétmilliós határt, mindeközaz Internet-használóké több mint háromnegyed milliósra tehető, nem is beszélve a nikációra képes háztartási eszközökről. Bár az otthoni PC-k száma még csak a félmilliós nagyságrendet közelíti, hétköznapjainkban is nagyon rövid időn belül – mintegy újabb közműként – meg fog jelenni az informatika, és jó, ha időben felkészülünk arra, hogy megérthessük, mit is rendeltet meg éppen a hűtőszekrényünk a WAP-telefonunkkal valamelyik webshopból…
16
eGazdaság: új üzleti modell
Biztonság
kálkodik az eEurope program kidolgozásán, a kommunikáció-technológiára épülő
már ma is rengeteg "beágyazott" informatikát hordozó, s hamarosan IP-kommu-
Biztonságos banküzem
Szervezetfejlesztés
új gazdaságnak köszönhető fellendülést élvezi. Az Európai Unió is hónapok óta mun-
ben a vezetékes állomások száma ennek dupláját közelíti, a PC-állomány milliósra,
10
Új paradigma a vállalatirányításban
Esettanulmány
ing és más hasonló kifejezések tartalmát, az Újvilág immár egy évtizede éppen az
Mindezzel együtt Magyarországon ma még az Internet elterjedtsége messze az európai átlag alatt van (amerikai összehasonlításról szót sem ejtve), s általában
18
Informátrix
az infokommunikációs technológiák szélesebb körű társadalmi ismertségén és elfogadottságán is van még mit javítanunk: a XXI. század társadalmában elengedhetetlen, hogy az online információ-hozzáférés minden állampolgár számára elérhető
Programajánló
20
legyen, amihez természetesen előbb az igényt kell felkelteni. Így a szolgáltató köz-
Tanfolyamaink
21
igazgatás informatikai fejlesztései nemcsak kényelmesebbé teszik az állampolgárok
Közösségi hálózat
22
Hogyan segíti az informatika a helyi közösségeket?
Kitekintő
februári "domain-aranyláz" idején; a téma súlyának növekedését mutatja, hogy
24 25
javaslatokat, akcióprogramokat fogalmaznak meg. A kormányzat is úgy látja, hogy "a konvergálódó informatikai távközlés és informatika jelentős gazdasági, társadalmi tényezővé vált", s egyik fő feladatának tekinti a technológiai fejlődés folyamatainak
26
Bálványok és uszadékfák
Szabadidő
mind több gazdasági lap szentel rendszeresen oldalakat az infokommunikációnak; s az új gazdaság társadalmi üggyé válásának jele, hogy szakmai tömörülések közös
Mobil MP3 lejátszók
Kortárs Galéria
Vannak örvendetes jelek, amelyek már az információs társadalom formálódása irányába mutatnak: a felfokozott várakozást jelezte az "e-fogalmak" kereslete a
Partnereink hírei
IT infrastruktúra
életét, de a szükséges beruházások fajlagos haszna is jelentősen nő.
összehangolását. A gazdasági növekedés most lehetővé teszi a szolgáltató állam kiépítésének gyorsítását, és az internet széles körű elérhetővé tételét, mindez pedig
28
Olimpia Sydney-ben
akár még látványosabb növekedési pályára állíthatja a gazdaságot. Ugyanakkor a gazdasági szakemberek jelentős részének még idegenül – talán
Rólunk írták
29
Abstract
30
Angol nyelvű összefoglaló
ijesztően is – csengenek az informatikusok által használt szakkifejezések. Az ellentmondás feloldása érdekében mindkét fél részéről új szemléletre van szükség: az infokommunikációs szakembereknek teljesítmény-jellemzők helyett üzleti igényekre szabott megoldásokról kell szólniuk, a vállalatvezetőknek pedig az üzleti stratégia alapelemeként kell tekinteniük az új gazdaság eszközeire – az informatikai, médiaés távközlési megoldásokra. Az asztal két oldalán ülők különböző nyelvet beszélnek,
Synergon Magasyn Kiadja a Synergon Informatika Rt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. Telefon: 399-5630, fax: 399-5599 Internet: www.synergon.hu E-mail:
[email protected] Felelős kiadó: Fábián László Felelős szerkesztő: Kánai Csilla Művészeti előkészítés: Wittenberg Kft. Megjelenik évente négyszer, 3000 példányban. Magasynunk ingyenesen megrendelhető a fenti címen.
mindkettőjük részéről a nyitottság alapfeltétele a párbeszédnek. A Synergon, megoldásszállítóként a tolmács szerepét vállalja magára. Az ületi igényeket – profit, megtérülés, költséghatékonyság – fordítja le az informatika nyelvére, a legkorszerűbb technológiák meghonosításával segíti ügyfeleit üzleti céljaik elérésében, s egyúttal hozzájárul az e-gazdaság megvalósulásához. Ennek érdekében szerveztük meg idén is a Synergon Napokat, s e feladatnak próbál megfelelni az immár harmadik évét betöltő Magasyn is. Fábián László
[email protected]
S t r a t é g i a
Regionális know-how Átalakulóban van a hazai IT ipar szerkezete. Eltűnőben vannak a közepes méretű cégek – vagy naggyá, vagy törpévé lesznek – , a felvevőpiac szűk keresztmetszete évek óta gondot jelent, egyre erőteljesebb a szolgáltatási szektor, növekszik az IT oktatásra és tanácsadásra fordított kiadások volumene. Gyurós Tibort a szakma és a Synergon középtávú lehetőségeiről kérdeztük. sokkal képesek versenyben maradni, amelyhez folyamatosan fejleszteni kell szakembergárdájukat. A magasan képzett specialisták fenntartásához szükséges piaci részesedés megszerzése és folyamatos fenntartása pedig egyre inkább nehézségekbe ütközik a hazai piacon, tekintettel a technológiai fejlődés sokrétegűségére. Ezáltal a magyar IT cégeknek is be kell állniuk abba a sorba, amely további piaci konszolidációhoz és regionális terjeszkedéshez vezet.
Gyurós Tibor elnök, Synergon
– Valóban szűkös-e a hazai piac a magyar IT iparnak? Gy. T . – Az elmúlt tíz év gazdasági átalakulásának köszönhetően Magyarország az európai országok egyik legnyitottabb gazdaságát építette ki, melynek következtében a gazdaság már nem tudja kivonni magát a nemzetközi gazdasági tendenciák alól. Az elmúlt időszak egyik legmarkánsabb nemzetközi tendenciája pedig mind a méretgazdaságossági előnyök által vezérelt ágazatokon belüli, mind pedig az ágazatok közötti (pl. IT és távközlés konvergenciája) konszolidáció volt. Mára a gazdasági szakemberek számára már végleg túlhaladottá váltak a Schumacher-i "Small is beautiful" elméletek. A magyar IT piacon működő cégek számára ez kétféleképpen jelentkezik: a korábbi – leginkább nemzetközi – beszállítók is egyre nagyobb vertikális integrációra törekszenek, ezáltal bizonyos projektekben konkurenciaként jelennek meg a hazai partnereikkel szemben, mint rendszerintegrátorok; másrészt a legnagyobb ügyfeleknek számító távközlési cégek is jelentős rendszerintegrációs kompetenciákat és szolgáltatásokat építenek ki távközlési szolgáltatásaikhoz kapcsolódóan. Ebben a versenyben a hazai cégek csak speciális, magas színvonalú szolgáltatá-
4
MAGASYN
2000/NYÁR
Emellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy egyelőre a nagyobb megrendelések, amelyek a nagyobb IT cégek zömét érintik, a kormányzati szektorban még viszonylag ritkák, a nagyvállalati területen pedig óriási versengés folyik a megrendelésekért. Sajnos a közepes magyar cégek tőkeereje és gazdasági stratégiája még nem juthatott el oda, hogy komoly mértékben használhassák az informatikát. Ehhez olyan további gazdaságélénkítő programok – adórendszer-módosítás, export-preferenciák, gazdaságsegítő információs bázisok – kellenek, amelyek a kisvállalkozások mellett előnyös helyzetbe hozzák a közepes méretű cégeket, megteremtve a növekedés és a mind nagyobb export lehetőségét.
– Milyen "menekülési útvonalak" vannak rövid-, közép- és hosszú távon? Gy. T .: – A menekülési útvonalak mindenki számára mások lehetnek. A Synergon számára már a hazai piacon nem járható az ún. niche stratégia, tekintettel tevékenységének összetettségére és a tőzsdei jelenléte által diktált növekedési elvárásokra. A Synergon stratégiájának egyik eleme a megszerzett know-how, szakembergárda, beszállítói és vevői kapcsolatok jobb kihasználása, hatékonyságának növelése, melyre jó lehetőséget biztosítanak a nálunk 2-5 évvel fejletlenebb informati-
kával rendelkező Közép-Kelet-Európai államok. A jelenlétünket az is indokolja, hogy ezen országok rövid időn belül versenytársaink lesznek. Egyes területeken ott is erőteljes a fejlődés, bár a sajtóból ma még jobbára a negatívumok láthatók, a gazdasági fejlődés üteme kevésbé. Nem lehet elfelejteni, hogy a régió egyes országaiban az oktatás elég magas fokú volt, és szakemberhiányainkra éppen itt találunk feloldást. Ez a terjeszkedés jó is és rossz is. Abban az értelemben jó, hogy bővülünk, fejlődünk, gyarapodunk, újabb területekre lépünk, új kihívásokkal birkózunk meg. Abból a szempontból inkább sajnálatos, hogy a hazai informatikai kultúra még alacsony, gazdaságunk extenzív fejlődési szakaszban van, a társadalom számára a nagy cégeknek – ahogyan a kormányzatnak sem – nincsenek azon kívül üzeneteik, hogy az információs társadalom kora jön el, és erre fel kell készülni. A hogyanokra még kevés kiforrott válasz született. Azt a munkát, amelyet mi végzünk gazdasági szinten a régióban, sokak összefogásából kulturális és társadalmi szinten itthon is el kell végezni. Bárki is teszi, az informatikai szakma támogatni fogja. De észre kell venni azt is, hogy a szakma ellenében, erőfölénnyel élve nem tehető semmi. A külpiacok feltárulásakor véget ér az a korszak, amikor az informatikai bevételek harmadát adja a kormányzat. A hazai informatika ezekben az években immár nagykorúvá érett.
– A terjeszkedéshez és piacépítéshez megfelelő szellemi és anyagi tőkével rendelkezik-e a Synergon vagy újabb tőkebevonásra lesz szükség? Gy. T .: – Az első lépések megtételéhez feltétlenül, de a piaci jelenlét stabilizációjához, vezető piaci pozíciók megszerzéséhez a Synergonnak további erőforrásokra lesz szüksége, várhatóan 2-3 éven belül. Minden szervezetnek megvan a saját tanulási görbéje, és ez így van a Synergon esetében is. A regionális tevékenység új kihívás a Synergon számára, amely alapvetően megváltoztatja munkáját az elkövetkező 2-3 évben. Ennek sikere vagy kudarca pedig a legfontosabb erőforráson, az embereken múlik. D.G.
F e l ü l n é z e t
Informatika és Országgyűlés Az informatikai-gazdasági és -politikai változások ott topognak a Parlament kapujában, bebocsáttatásra várva. Egyre több az esély arra, hogy önálló informa tikai bizottság jöjjön létre, s az országgyűlésben az informatikához értők mind hangosabban hallassák hangjukat. Márton Attila, a Parlament gazdasági bizott sága informatikai albizottságának elnöke válaszolt kérdéseinkre. Az albizottságban eddig csupán három párt képviselteti magát, a Fidesz, az MDF és az SzDSz, de ami meglepő, a szocialista frakció nem.
– A közelmúltban az MSZP arra tett javaslatot – igaz egyelőre csak a sajtóban, és az Országgyűlésben nem -, hogy létre kellene hozni egy informatikai főbizottságot. Erről mi a véleménye?
Márton Attila
M.A. – Az albizottság a távközlési törvény tavalyi módosítását követően alakult meg. Elődje az infrastruktúra-fejlesztési és informatikai bizottság volt, amelynek kereteit az informatika és a távközlés kinőtte. Egyre több olyan kérdés került az Országgyűlés elé, amelyek komolyabb szakmai hozzáértést igényeltek, és nem lehetett őket csak politikai-gazdasági szempontból tárgyalni. Ilyen volt már a távközlési törvény maga is, és ilyen a kábeltörvény, a műsorelosztásról szóló és az Egységes Hírközlési Törvény is. Szükségessé vált, hogy egységes szakmai vélemény alakuljon ki, ezért mindinkább szükség van a törvények szakmai vizsgálatára az Országgyűlésen belül is. Az albizottságoknak ugyan nincs önálló határozathozatali jogkörük, de ajánlásokat készítenek a bizottságok részére, az ügyek tárgyalásakor ismertetik a szakmai véleményeket, és szorosabb kapcsolatot tarthatnak a témával foglalkozó szervezetekkel és intézményekkel.
M. A. – Lenne bőven feladata egy bizottságnak is. Az EHT nem csupán médiaszempontból, hanem az informatika és távközlés szempontjából is fontos. Ugyanígy a műsorelosztás részletes szabályairól szóló előterjesztés, bár lehet, hogy annak szövege az EHT-ben landol. A képviselőknek fontos lenne végigkövetniük az információs társadalomra való felkészülés folyamatát, ezért a bizottságnak kellene a célokat és irányokat meghatározni, szakmai véleményeket összefogni, és parlamenti tárgysorozatba venni a legégetőbb kérdéseket, amelyek között első helyen szerintem az elektronikus kereskedelem áll. Tehát lenne értelme annak, hogy létrejöjjön egy ilyen bizottság.
– Véleménye szerint lehet-e pártsemleges az információs társadalom kérdéskörének tárgyalása, hiszen nemzeti stratégiai ügyről van szó? M. A. – Lehet, de ahhoz a főbb kérdésekben konszenzusra kell jutnia a pártoknak. Ám van olyan frakció, amelyet az informatika még meg sem érintett, vagy csupán a hátrányaival szembesül. Mások pedig sokkal gyorsabban kívánják az
eseményeket maguk előtt hajtani, mint az racionális lenne. Óriási eredmény, hogy létrejött az informatikai kormánybiztosi poszt és hivatal. Ez hosszabb távon egy informatikai tárcát ígér. De nem lehet ma informatikai minisztérium, hiszen a felkészülés, a koordináció idejét éljük. Elsősorban meg kell teremteni egy korszerű államigazgatás technikai, jogszabályi alapját, ezt pedig egy minisztérium nem tudja megtenni, míg egy, a tárcák fölött álló szervezet igen. Szükség van egy egységes informatikai rendszerre, amely ha megvalósulna, áttekinthetőbbé válna a gazdálkodás, takarékosabb, hatékonyabb lenne az állam maga is. Az informatika stratégiájában véleményem szerint minden parlamenti frakció egyetérthet: meg kell teremteni az államigazgatás, az üzleti szféra és a háztartások számára is az utat az információs társadalom felé. A hogyanon és a miképpen lehetnek viták. Azt mindenki szeretné, hogy a háztartásokban mind több számítógép legyen. De kérdéses az, hogy a svéd modell által kínált megoldás a legcélravezetőbb számunkra, vagy a szingapúri egyezményhez való csatlakozást kell választanunk, vagy éppen ma még nem látott utat. A politika várja a szakmai javaslatokat, amelyek megvalósíthatónak látszanak. Az is egyértelmű, hogy a fiatal generációk már belenőnek egy olyan korszakba, amikor az Internet, a szabad hálózati kóborlás élménye meghatározó. Az idősebbek nem látják az ebben rejlő lehetőségeket, mert tartanak a számítógéptől. Így az oktatási rendszereinkbe kell beillesztenünk az informatika előnyeit, akár már az általános iskoláktól kezdődően. Az üzleti szférának pedig biztonságos és jól működő hálózatokra, garanciákra van szüksége. Ehhez jogalkotási program kell, amely el is indult az elektronikus aláírás törvényi szabályozásának kidolgozásával. Azt látom, hogy az ellenérdekeltség nem a pártok között, hanem az apparátusokban rejlik. Nem politikai harc vette kezdetét, hanem egy közigazgatási küzdelem. Az apparátusok nem kívánnak átlátható és ellenőrizhető államot. Ezért a kormánybiztosnak komoly politikai támogatottságra van szüksége ahhoz, hogy elképzeléseit meg tudja valósítani.
MAGASYN
2000/NYÁR
5
T r e n d e k
Jövőkép a Gartner szemüvegén át Mindig kiemelt szakmai figyelem kíséri a Gartner Group szimpóziumait, nem volt ez másképp a mostani tavaszi szimpóziumnál sem, amelyet Olaszországban, Firenzében ren deztek meg. A szimpóziumok rendszeréről és az általános tanulságokról a Gartner Group magyarországi képviselőjeként működő AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Kft.-től Gémesi Rita, a vállalati és elsősorban az ipari szektorra vonatkozó előrejelzésekről pedig a Synergon Informatika Rt. részéről Géczi Ferenc beszélt. G.R.: A Gartner Group eddig mindig őszszel rendezte meg nagy szimpóziumát, természetesen tavaly erre sor is került, azonban az őszi cannes-i esemény résztvevőinek létszámát – a színvonal érdekében – 4000 főben maximalizálták, és a jelentkezők száma akkor ennél magasabb volt, ezért döntöttek egy tavaszi sorozat megindítása mellett. A mostani áprilisi firenzei szimpóziumon a Géczi Ferenc várakozásokat messze meghaladóan több száz fő vett részt, ami mutatja, hogy már az első alkalommal is jelentős érdeklődést lehet elkönyvelni. A szimpózium után általános megállapításként elmondható, hogy a mostanában felvetődő új szakmai irányok mindegyike Internetkötöttségű, tehát az Internethez kötődnek az ügyfélkapcsolat-kezelő, ellátásilánc -kezelő, az elektronikus kereskedelmi és a kereskedelmi együttműködést lehetővé tevő megoldások. Egyébiránt e témák fontosságát jelzi, hogy a Gartner Group június 13-14-én Londonban az e-commerce területét érintve, a gyártásban és a disztribúcióban érdekelt szervezetek és az Internet kapcsolatát vizsgáló konferenciát rendezett, amelyen három szekcióban tartottak előadásokat. Ugyancsak e hónapban, június 19-20-án, az ügyfélkapcsolat-kezelésről Párizsban volt konferencia, ahol három szekció – üzleti stratégiák, projektmenedzsment, technológiák és architektúrák – foglalkoztak a terület kérdéseivel, és a legfontosabb kérdésekről, így például a követendő gyakorlatról külön előadás szólt.
6
MAGASYN
2000/NYÁR
G.F.: Én a firenzei esemény résztvevőjeként az ipari területek iránt érdeklődtem, így főképp az érdekelt, hogy az elektronikus kereskedelem hogyan hat majd a vállalat- és termelésirányítási rendszerekre, és kiemelten figyeltem azt, hogy ez a hatás milyen lesz a szolgáltatások területén. A vállalatszervezés területén már most látszik, hogy a jelenlegi cégstruktúrákat,
amelyek az integrációt helyezik előtérbe, a következő években az önálló cégek együttműködését lehetővé tevő elektronikus tranzakciókra épülő világ váltja fel. Ez először a katalógus-alapú eladási struktúrák megerősödését jelenti majd, és a statikus kereskedelmi kapcsolatok helyett fokozatosan megjelennek a különböző iparágak elektronikus piacterei is. E fejlődési fázis után pedig az együttműködésre alapozott megoldások jönnek el –
a Gartner véleménye szerint. E fejlődési fázisok a jelenlegi statikus webszerkezet megelevenedését is magukban hordozzák, mivel e fázisokban a kapcsolati rendszer folyamatos változása ezt megköveteli. Az elektronikus piacterek és a dinamizálódás fő indoka nem az árak letörése, hanem a jelenlegi nagysorozatú termelési rendszerek kissorozatúvá vagy egyedivé tétele. Ez a megállapítás mind a termékek, mind pedig a szolgáltatások piacára nézve igaz, és alapvetően a vevőigények mozgatják e változásokat. Nagy bonyolultságú termékek – mint például egy autó esetén – csak úgy lehet igazán egyedi termékeket létrehozni, ha az együttműködés folyamatos, az átalakítás pedig érinteni fogja az eladási lánc minden tagját. G.R.: Ezt alátámasztja az a Gartner megállapítás is, hogy a virtuális vállalatoké a jövő. A vállalatok elvesztik majd jelenlegi képüket, és átalakulnak a teljes ellátási láncot kiszolgáló cégekké. Másrészt pedig maga az ellátási lánc is átalakul. Eredetileg a dolog úgy működött, hogy először legyártották a terméket, majd tárolták az eladásig. Ez most megfordul: először eladjuk a terméket – azaz kiderül, hogy pontosan mire is van szükség – majd azt legyártjuk. Ezek a vállaltok viszont nem elégednek meg majd típusalkalmazásokkal – így az előrejelzések szerint 2005-ben már a vállalatok kevesebb, mint 40 százaléka választ majd "előre csomagolt" rendszereket. G.F.: Ennek van egy következménye. A vállalatirányítási rendszerek első célja a központosítás az egy kézben tartás megteremtése volt, majd jött a költségcsökkentés mint igény, ezt követte a termelékenység fokozásának igénye, a működés-optimalizálás és ezzel együtt a versenyképesség fokozása, most pedig a kereskedelmi partnerek szinkronizálása van soron. E tekintetben viszont már nem feltétlenül az eddigi szállítóké lesz a főszerep. Nekik az lesz a feladatuk, hogy biztos alapot
T r e n d e k teremtsenek az új rendszereknek. Az ellátásilánc-kezelő szoftverek szállítói ma sem a nagyok közül kerülnek ki. Ennek következményeképpen a vállalatirányítási rendszerek területén is megindult a koncentráció, a kevésbé dinamikus cégek szoftverei kiszorulnak a kínálatból. Mindez a változás kihat a vállalati szoftvergerincre is. Jelenleg ugyanis ezt a feladatot a vállalatirányítási rendszerek töltik be, amelyek magukba integrálják a CRM és SCM alkalmazásokat. Néhány éven belül létre jön a többvállalatos modellre épülő keretrendszer, amelyre ráépülnek majd a jelenlegi alkalmazások – beleértve a vállalatirányítási rendszereket is. Ezek a többvállalatos, kereskedelmiegyüttműködő rendszerek hatalmas fejlődés előtt állnak, mert például a Ford által vezetett konzorcium (amely az első volt a sorban, és jelenleg a legnagyobbnak tekinthető) 300 milliárd dollár piacot képvisel. Azonban van egy probléma. Itt nagyszámú, eltérő állapotban és fejlettségben lévő szoftveralkalmazásról van szó. Ezek eltérő ipari és kereskedelmi kultúrák mentén léteznek, így az ellentmondások feloldása még hátra van. Ami a hagyományos vállalatirányítási szoftvereket illeti: egyrészt bizonyos mérGémesi Rita
Forrás: Gartner Group
tékű továbbfejlesztések szükségesek, másrészt pedig a kisebb vállalatok, amelyek nem engedhetik meg maguknak a teljes rendszer vásárlását, azok az outsourcing és egyéb megoldások felé fordulnak majd. G.R.: Mindezen változások következményeképpen az e-business központi kérdéssé válik, így a Gartner meglátása szerint 2004-ben a világ vállalatközi elektronikus kereskedelme eléri a 7300 milliárd dollárt, amely a világgazdaság teljes forgalmának 6,9 százaléka lesz. Ennek folyományaképpen a Gartner háromféle vállalattípust különböztet meg: az "A" típusú nem tud létezni az informatika nélkül (ilyenek például a telekommunikációs cégek), a "B" típusúak használják az informatikát, de nem életszükséglet számukra, a "C" típusúak pedig alapüzletüket elvileg a legújabb technológia nélkül is tudják működtetni. Ennek megfelelően az „A“ típusú vállalatok saját megoldásaikat terjeszteni is tudják, a „B“ típusúak átveszik az számukra megfelelő alkalmazást, és testre szabják azt, végül a „C“ kategóriában levők adott esetben folyamataikat is kénytelenek lesznek alárendelni a rendelkezésükre álló alkalmazásoknak, és sok esetben e rő fo r rá s - k i h e l ye z é s s e l oldják meg problémáikat. Mindezek következménye-
képpen átalakul a szoftverpiac is. A Gartner szerint a cégek elveszették érdeklődésüket a hagyományos vállalatirányítási termékek iránt. Ennek az az oka, hogy a web-alapú fejlesztések sokkal attraktívabbak, mint a hagyományos rendszerek – és ezért az attraktivitás kedvéért a cégek hajlandóak voltak feloldani addigi ragaszkodásukat a szabványos megoldások iránt. Másrészt pedig a folyamat további lépéseként a statikus webes alkalmazások helyett dinamikusan összekapcsolt alkalmazások jönnek létre, Internet-alapú kereskedelmi közösségek, és ezek határozzák meg, hogy milyen egyedi fejlesztésekre lesz szükség. Egy dolog azonban nem változik: ez a kommunikációképesség. Tehát az egyedi szoftverfejlesztés világa nem úgy tér vissza, hogy a létrejövő alkalmazások ismét kommunikáció-képtelenek lennének. G.F.: Változni fog, mert változnia kell a vállalatok portálstratégiájának is. Lesz, aki továbbra is csak az alaphozzáférést biztosítja majd webhelyén, de eljuthat a dolog odáig is, hogy egy integrált alkalmazotti interfész lesz a portál, amelybe beleértődik a tudáskezelés, az elektronikus munkahely is. A nagy cégek mindemellett olyan külső portálokat is létrehoznak majd amelyek a teljes kereskedelmi skálát biztosítják. Így lesz rajtuk katalógus alapú eladás, pozitív és negatív árverési lehetőség, extranetes közvetlen eladási hely. A Gartner szerint 2004-ig előretekintve a B2B tranzakciók nőnek majd igazán, mert a vásárlási szokások megváltozatása nem megy egyik évről a másikra. Révész Gábor MAGASYN
2000/NYÁR
7
B e m u t a t j u k
Hitelképességünk forrása a szakértelem és a tudásbázis "The network is the computer" – vallotta a Sun Microsystems már jóval az internetes forradalom előtt, és "We are the dot in .com", hirdeti ma, amikor már mindenki e-businessről és e-gazdaságról beszél. Keresztesi Jánost, a magyar leányvállalat ügyvezetőjét a Sun e-business stratégiájáról és a Synergonnal való együttműködés sajátosságairól kérdeztük.
Keresztesi János
– Ön szerint mi akadályozza Magyarországon az internetes kultúra terjedését, és mit tud tenni a Sun ennek felgyorsítása érdekében? K.J .: Három alapvető okát látom annak, hogy Magyarország még mindig el van maradva az internet gyakorlati felhasználásában, különös tekintettel a lakossági internet használatban. A keresetekhez képest drágák az Internet használatához szükséges végberendezések, magasak a kommunikációs költségek, és kevés a jó minőségű internetes tartalom, különösen magyar nyelven. Az első két probléma kívül áll a Sun hatáskörén, viszont ami a tartalomfejlesztést illeti, ezzel kapcsolat-
8
MAGASYN
2000/NYÁR
ban éppen a közelmúltban nagyszabású kezdeményezést jelentettünk be. Összhangban az anyacég Service Provider.com programjával, a következő három évben öszszesen 100 millió forint értékben fogjuk támogatni a hazai internetes vállalkozásokat hardverrel, szoftverrel, szaktanácsadással és egyéb szolgáltatásokkal. Mindenekelőtt három vállalkozástípussal szeretnénk együttműködni. A nagy távközlési vagy internetszolgáltatókkal közösen szolgáltatói centrumokat alakítunk ki, amelyek kisebb cégek "hosztolását" vállalják, vagy tanácsadási és hálózati támogatást nyújtanak. Úgy véljük, hogy az így létrejövő informatikai és távközlési közműveknek jelentős katalizátor szerepe lehet az e-business gyakorlati megvalósításában, hiszen olcsóbbá és gyorsabbá teszik a bevezetést. A második megcélzott terület a portáloké, melyeket a Sun szintén komoly hardver-infrastruktúrával támogat, cserébe pedig valamilyen markáns megjelenést kér a portál marketingjében ill. reklámfelületein. Végül a harmadik – és talán legfontosabb – kategóriát az induló internetes vállalkozások, ún. "start-upok" jelentik. Számukra – amenynyiben van egy jó ötletük, rendelkeznek egy reális üzleti tervvel és hozzáértő munkatársakkal – a Sun biztosítja az induláshoz szükséges egy vagy két számítógépet, tanácsadással szolgál, mozgósítja kapcsolati tőkéjét, marketing lehetőségeit.
– Mik a Sun tervei a szoftverpiacon? Az utóbbi évek látványos fejlesztései és cégfelvásárlásai adott specifikus célokat szolgáltak, vagy valami átfogó szoftverstratégia áll a hátterükben? K.J. : Java fejlesztéseink, a Netscape-pel való szövetségünk, a StarOffice és a Forte megvásárlása mind stratégiai lépés volt, de nem azért, mert a Sun hirtelen komoly babérokra akarna törni az alkalmazási szoftverek piacán. A felsorolt termékcsoportoknak megvan a maguk fontos helye a Sun komplett e-business termékportfoliójában, ez azonban nem érinti alapvető irányultságunkat: célunk továbbra is az, hogy az első számú platformszintű rendszerintegrátorrá váljunk, és az alkalmazások területén a partnereinkre támaszkodunk. Az Internet-forradalom egyébként véleményem szerint alapjaiban fogja megváltoztatni a szoftverpiacot, a szoftver áru jellege helyett annak szolgáltatási jellege fog előtérbe kerülni. A StarOffice megvásárlása mögött egy olyan szándék is meghúzódott, hogy mi magunk mutassuk be ennek az új modellnek a működőképességét.
– Mi jellemzi a Sun és a Synergon együttműködését? K.J. : A Synergon kiemelt partnereink szűk köréhez tartozik, magyarországi bevételeink mintegy 20%-a származik tőle. A cég hazai viszonylatban egyedülálló mérete, széles portfoliója mellett számunkra az teszi a Synergont különösen értékes partnerré, hogy kivételesen jól képzett UNIX-os és hálózatos szakembergárdája van, akikkel kitűnően lehet együtt dolgozni. Közismert, hogy a Sun nem kereskedelem- és marketing-orientált cég, hanem technológia-központú, és a Synergon részéről is ezt a hozzáállást tapasztaltuk: néhány éves együttműködésünk ideje alatt sokat invesztáltak munkatársaik szakmai képzésébe, és ma legalább 8-10 olyan felkészült szakemberrel rendelkeznek, akik nemzetközi mércével mérve is megállják helyüket. A vevők mindezt érzik, és értékelik: úgy érzem, mind a Sunra, mind a Synergonra elmondható, hogy a cég hitelképességének egyik meghatártozó összetevője a magas szintű technikai szakértelem és tudásbázis. Hutter Ottó
Vannak dolgok, amit néha elfelejtenek közölni a vállalatirányítási szoftverekrõl.
Van kedve
változtatni?
Próbálja ki, tud-e így vezényelni! Önnek nincs más dolga, mint a karmesteri pálcát kezébe venni, könnyed mozdulattal inteni, amelyre a zenekar harmonikusan elkezd játszani.
Hogyan lehetséges ez? A OneWorld könnyedsége és funkcionalitása olyan megoldást kínál, amelyet Ön a környezetére alakít bármilyen is az a környezet. A OneWorld pedig az intelligens modulok egyedi, cégre szabott beállítása révén lehetõvé teszi, hogy Ön megszólaltassa ezt a különleges együttest és mindent el tudjon vele játszani, amit hallani kíván. Magyarországon az Ön J.D. Edwards partnere a Synergon Informatika Rt.
A J.D. Edwards rendszerei a hangszerek, a Synergon pedig az összhangzat biztosítéka. Hagyományos felfogásban egy vállalat úgy mûködik, mint egy zenekar. Optimális esetben minden egysége egyformán kiemelkedõ, vezetõjének csupán az a feladata, hogy jó karmesterként vezényelje ezeknek az egységeknek a munkáját. Hogy ez mekkora feladat, Ön is jól tudja.
Az általunk kínált üzleti megoldás mûködõképességének bizonyítéka, hogy a J.D. Edwards rendszereit a világ közel 100 országában több mint 5000 vállalatnál telepítették.
A OneWorld azonban a vállalatot egyetlen zenekarként kezeli, amelyben minden egység összefügg a nagy egésszel. Nincsenek a szervezetben elszigetelt egységek, zárványok. Ráadásul itt minden hangszer egyedi célra, folyamatra tervezett.
Magyarországon többek között a következõ cégek használják: Alterra Építõipari Kft. ARVIT Hûtõipari Rt. Carnaud Metalbox Magyarország Csomagolóipari Kft. Danone Tejtermékgyártó és Forgalmazó Kft. Denso Manufacturing Hungary Ltd. DKG-East Rt. Kész Kft. Electrolux Lehel Hûtõgépgyártó Kft. Magyar Alumínium Rt. Prímagáz Rt. STYL Ruhagyár Rt. Synergon Informatika Rt.
Synergon Informatika Rt.
1047 Budapest, Baross u. 91-95.
tel.:399-5500
fax: 399-5599
e-mail:
[email protected]
www.synergon.hu
T u d á s m e n e d z s m e n t
Új paradigma a vállalatirányításban A hagyományos vállalatirányítási felfogás két fő termelési tényezőre épít, melyek a tőke és a munka. Ebben a felfogásban a munka ugyanolyan rugalmasan változtatható tényező, mint a tőke. Ha további tőkét akarunk bevonni a vállalat működésébe, nem kell mást tennünk, mint a pótlólagos befektetést bevonni a vállalat működésébe, gépeket, ingatlanokat, raktárkészletet vagy egyéb eszközöket vásárolni rajta. Ha a tőke bevonása pótlólagos munkaigénnyel is jár (például egy új gépsor mellé újabb munkások is kellenek), akkor a munkaerőpiacról új munkásokat kell felvenni. A folyamat azonban változik. Az ember egyre fontosabbá válik: ma már nem a gépezet egyik láncszemének tekinti a vezetés, hanem érzékeny, kezelést igénylő, különleges erőforrásnak. Két dolgozó a munkafolyamatok bonyolultabbá válásával egyre nehezebben váltható fel egymással. A számítástechnika előretörésével, a vállalatirányítási rendszerek elterjedésével a munka elvégzéséhez szükséges tudás jelentősen megnőtt, s ezzel arányosan a munkaerő költsége is. Ez azonban egyre nagyobb veszélyt is jelent a vállalatok számára, a munkavégzéshez szükséges tudás ugyanis többnyire nem a vállalat tudása, hanem a dolgozóé. Mindez akkor jelent problémát, ha a dolgozó elhagyja a vállalatot – a fejében levő tudás, ami a "vállalaté" volt, átvándorol egy másik vállalat birtokába. Nem véletlenül alakult ki a fejvadászcégek világméretű hálózata, akik a képzett alkalmazottakat igyekeznek elcsábítani más cégekhez. Egyre elterjedtebb felismerés, hogy az emberi erőforrás alapvetően más kezelést igényel, mint a tőke. Az emberi erőforrás menedzsment válaszokat keres e problémákra; feladata a hosszú távú emberi erőforrás stratégia felé tolódik el. Karriertervezéssel, részvényopciókkal, nyugdíjalapokkal, vállalati lakáshitelekkel és egyéb juttatásokkal igyekeznek az alkalmazottakat maradásra bírni, versenyfutást indítva ezzel a képzési, és alkalmazotti juttatások költsége között, ami hasznos az alkalmazottaknak, de plusz költséget jelent a vállalat számára. E folyamat okozza a napjainkban megfigyelhető bérolló kialakulását a tudásigényes és kevésbé tudásigényes foglalkozások között. A tudásmenedzsment új megközelítésből indul ki; a tőke és a munka mellett a vállalati tudást is eszközként fogja fel. Eszerint a vállalati versenyelőnyt a tudás eredménye-
10
MAGASYN
2000/NYÁR
zi, és ez lehet az extraprofit forrása. A tudásmenedzsment nem konkrét rendszer, vagy megoldás, hanem filozófia, megközelítés, amely a vállalat hatékonyabb működését a kapukon belül található különféle ismeretek hatékony kihasználásával akarja elérni. A cél, hogy a tudás ne az egyének tudásaként legyen jelen a vállalatban, hanem minél inkább internalizálódjon a szervezetbe. Ez az a pont, ahol az eredeti problémára, a munkaerőben lévő vállalattól független tudás kezelésére olyan választ tudunk adni, amely kevésbé kritikussá teheti az alkalmazottak motivációs vagy adminisztratív megkötését a vállalatnál. A tudásmenedzsment a hatékonyság növelése érdekében a vállalati működés három szintjét közelíti meg: a piaccal, üzleti tevékenységgel kapcsolatos funkciók a vállalat környezetéhez való rugalmas alkalmazkodását segítik elő, a menedzsmenttel kapcsolatos funkciók a vállalat belső működését teszik hatékonnyá, míg a munkavégzéssel kapcsolatos funkciók az egyes feladatok elvégzését könnyítik meg. A mérés és menedzselés nehézségét az jelenti, hogy nem minden tudás írható le explicit módon. A tacit jellegű tudásnak (tapasztalatok, készségek, emlékek) csak egy része tehető explicitté. A tudásmenedzsment a tacit jellegű tudások menedzselésére is választ ad, mégpedig szervezési oldalról, például virtuális teamek, vagy on-the-job training formájában. A tudásmenedzsment szervezeten belüli alkalmazásának megfelelően funkcionális területeket határozhatunk meg: A tudás létrehozása a vállalati belső tudásteremtést jelenti. A létrehozott tudás lehet a kutatás-fejlesztési részleg egy újabb eredménye, de lehet akár egy belső folyamat hatékonyabbá tétele is. A tudás importálása a tudás külső forrásból való megszerzését jelenti. Ez történhet például egy piackutató cég szakértői anya-
gának megvásárlásával, vagy információk megszerzésével egy új gyártóval való kapcsolatfelvétel során. A tudás kigyűjtése a vállalaton belül megtalálható, de eddig még nem kigyűjtött információk felkutatását jelenti. Például egy telefontársaság egy kedvezményes tarifa akció bevezetése előtt visszakeresheti a helyi és helyközi beszélgetések arányát saját adatbázisaiból. A tudás elemzése a tényszerű adatok vizsgálatával folyamatokat, tendenciákat mutathat ki. A megrendelési állomány vizsgálata során például megtudhatjuk, hogy a vállalat termékeinek vagy szolgáltatásainak értékesítése növekedett nagyobb mértékben. A vállalati kontrolling tevékenységének legnagyobb része ebbe a kategóriába tartozik. A tudás értékelésének során azt vizsgáljuk meg, hogy a rendelkezésre álló információk mennyire használhatóak számunkra, és nem avultak-e még el. Például a távközlési cég helyközi beszélgetéseinek elemzésekor figyelembe kell vennie, ha időközben más szolgáltató is a piacra lépett, mert ez torzítja saját adatait. A tudás tárolása különféle adatbázisokban történik. A tárolás ma már az esetek többségében számítógépes adatbázisokban valósul meg, ami lehetővé teszi, hogy egy adathoz több ismérvet is rendelhessünk, ami alapján a későbbiekben az előhívható. A tudás csomagolása a felhasználók számára értelmezhető és felhasználható formába önti az adatokat. Ennek formája lehet például egy előre megszerkesztett adatlap, ami egységes formába öntve tartalmazza a szükséges információkat. A tudás telepítése a felhasználókhoz napjainkban elsősorban információ-technológiai megoldásokat jelent, számítógépes hálózatokat, intraneteket, és természetesen az Internetet. A tudás felhasználásának támogatása olyan rendszereket jelent, melyek elősegítik a tudásbázisokban való tájékozódást. Ilyen eszközök például az internetes keresőrendszerek, melyek néhány kulcsszó megadása alapján javaslatot tesznek a kért információk megtalálhatóságára vonatkozóan. A tudás felhasználásának értékelése során meg kell vizsgálni, hogy a rendszerben meglevő tudás elégséges-e a szervezet hatékony működéséhez, illetve ha nem elégséges, akkor melyek azok a kritikus területek, melyeken a tudás bővítése szükségeltetik. Cseh Balázs
[email protected]
Synedu – oktatás hirdetés
E s e t t a n u l m á n y
Biztonságos banküzem A banki tevékenységek, folyamatok mentése, tárolása és visszakeresése igen fontos a pénzintézetek életében. A Raiffeisen Bank új alapokra helyezte működésének fontos elemét, az adatok mentését. Megoldásuk példaértékű lehet mások számára is. Füzesi László válaszolt kérdéseinkre.
– Miért éppen az IBM tároló technológiát választották a rendszer fejlesztéséhez?
Dr. Dr. Füz esi László osztályigazgató osztályigazgató EDP
F.L.: A Raiffeisen Bank, osztrák tulajdonú bank, Magyarországon 33 fiókkal rendelkezünk, és egy éve már valamennyi banki üzletágat műveljük. Tavaly indult be lakossági üzletágunk. A bankunknak van három leányvállalata, amelyek a lízinggel, az értékpapírral, és a befektetéssel foglalkoznak. Velük együtt szinergiában a pénzpiac valamennyi ágát lefedjük, s biztosítókkal is van kapcsolatunk.
– Milyen informatikai rendszert alkalmaznak? F.L.: Informatikai rendszerünk lelke az IBM AS400-as számítógépén alapuló Kapiti Equation integrált banki központi rendszer. Az évek során emellett egy nagyon komoly, sok PC-s szerverből álló rendszer alakult ki. Egyre több szerver, egyre több rendszer, egyre nehezebb az üzemeltetés. Látszott, hogy egyre távolodunk biztonság és üzemeltetés szempontjából a nagyon nagy megbízhatóságú központi AS400-as rendszer nyújtotta technológiától.
12
MAGASYN
2000/NYÁR
F.L.: A piacvezető cégekkel nagyon mély és komoly egyeztetést, és tervezési munkát végeztünk, megvizsgáltuk az EMC Symmetrix rendszerét, a Compaq új technológiáját, a HP-t, a StorageTek rendszerét, röviden áttekintettük a Storage Computer rendszerét, majd ezt követően független szakértőhöz fordultunk a Synergonnál, akik segítettek bennünket abban, hogy a Gartner Group és egyéb gyártótól független szakvéleményeket összehasonlítva kiválasszuk a nekünk legmegfelelőbbet. Tulajdonképpen az IBM úgy került ebbe a képbe, mint említettem AS400-as világunk van, és olyan IBM perifériákkal is rendelkezünk, ami már egy ilyen Storage Area Network (SAN) kialakításában fontosak. Ezek a perifériák, és az a storage rendszer koncepció, amit az IBM kidolgozott, és a meglévő rendszereit is beleintegrálta. Ez számunkra olyan plusz előnyt jelentett a többiek ajánlatával szemben, ami a mi döntésünket alapvetően befolyásolta. A már meglévő eszközeinket is képesek vagyunk egyazon alapon integrálni ebbe a koncepcióba. Úgy gondoljuk, hogy egy bank szempontjából nagyon fontos, hogy garanciális, fejlesztési szempontból egységes rendszer alakuljon ki.
– Jelenleg a fejlesztés mely fázisában tartanak? F.L.: Körülbelül egy éve kezdtünk el intenzíven foglalkozni ezzel a témával, a Synergonnal tavaly november-decemberben gyorsítottuk fel, és konkretizáltuk a projektet. Ekkor született ez a közös tanulmány a mi környezetünk megismerésével és a piac akkori friss aktuális áttekintésével. A megrendelés decemberben született, s januárban itt voltak az eszközök, februárban kollegáink
felkészítésen vettek részt. A projekt a teljes jövő évet is magában foglalja, erre az évre tervezzük a következő nagy lépést a mentés területén. Most dedikált szerveren lévő eszközökkel mentjük a teljes hálózatot. Az új Enterprise Storage Server lehetővé teszi a szerver- és hálózatfüggetlen mentést. A mostani mentésnek az a lényege, hogy az éjszakai órákban, amikor a hálózat terhelése a legkisebb, nagy kapacitású mentőeszközökre lementjük az összes fontos szerverünk összes fontos adatát. Az új eszköz azt teszi lehetővé, hogy sem az alkalmazási szervereket, sem a hálózatot nem terheljük a mentéssel, hanem ez a háttértároló rendszer direkt a nagyteljesítményű mentőeszközökre menti ki az adatállományokat.
– Mi lesz az ezt követő lépés? F.L.: A nyár végére befejeződik. A központunk az ősszel egy új épületbe költözik, és vele együtt a mi backup számítóközpontunk is. A jövő év elején szeretnénk egy második IBM ESS háttértárolót üzembe helyezni, és ezzel meg tudnánk valósítani, hogy a backup eszközeink, és a 400 főt kiszolgáló helyi szerverek is egy ilyen Enterprise Storage Server-re kerüljenek, és nagysebességű vonalon össze tudjuk kötni ezt a két ESS -t, amelyek fizikailag tudják a kijelölt állományokat tükrözni, illetve ezzel párhuzamosan lehetőség van, hogy különböző szinten megvalósítsuk a szerverek nagy biztonságú működtetését.
– Mennyire vannak megelégedve a kapott informatikai támogatásokkal? F.L.: Ezen a területen egy nagyon jó kapcsolat alakult ki. A Synergon szakemberei megértették azt, hogy nem egy konkrét eszköz vásárlásáról van szó, hanem itt rendszerszemlélet szükséges; nem elég a szakembereket meggyőzni, hanem a bank vezetését is szükséges. Így születhetett meg olyan előzetes tanulmány, illetve konkrét rendszer kidolgozása, ami az alapja lehetett egy ilyen komoly beruházásnak. Nem mi vagyunk az elsők a bankok között, de még nagyon kevesen ismerték fel illetve vezették be ezt az új és távlatos SAN technológiát. Kántor István
[email protected]
Microsoft alapú
c s o m a g o l t megoldások
Egy-egy szoftverbevezetési vagy -korszerûsítési projekthez szükséges szoftverek és hardverek áráról általában könnyû tájékozódni, nem így a bevezetés várható költségérõl! Ezt a hiányt pótoljuk most az Ön döntésének megkönnyítésére: csomagolt szolgáltatásokat, bennük rögzített minõséget, bevezetési idõtartamot és árat kínálunk. Ezzel az Ön erõforrásai jobban tervezhetõvé válnak! Jelenleg kínált infrastruktúra-csomagok: Windows 2000 bevezetés Levelezés és csoportmunka-kezelés Microsoft Exchange alapon Faxmegoldás Microsoft Exchange alapon Rendszerfelügyelet Microsoft SMS támogatással Iroda-automatizálás Informatikai készletgazdálkodási audit Amit rögzítettünk a csomagolt szolgáltatásokban: Szükséges feladatok és dokumentáció. Termékenként két változat: egy telephely száz felhasználóval vagy három telephely háromszáz felhasználóval. Szükséges idõ - projekttapasztalataink alapján. Fentiek ismeretében a csomagokhoz kedvezõ projektár. A felmérés, tervezés, dokumentálás és implementálás minden csomagnak része. A rendszereket a felmérés során gyûjtött információk alapján mindenben az adott szervezetre szabjuk. Opcióként teljes vírusvédelmi és mentési rendszer választható.
A Windows 2000 operációsrendszer-család által nyújtott megbízhatóság és biztonság, valamint a Synergon szaktudásának, tapasztalatának együttese olyan rendszereket garantál a felhasználóknak, amelyek megfelelnek az Internet/intranet alapon szervezõdõ, egyre inkább globalizálódó "e-világ" követelményeinek.
Tíz érv, amiért a Windows 2000 bevezetéséhez a Synergont érdemes partnerként választani: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Több mint húsz fõs szakembergárda a legmagasabb Microsoft minõsítésekkel (MCSE és MCSD) Sokéves, kiemelkedõ tapasztalat Microsoft BackOffice rendszerek implementálásában Lehetõ legszélesebb tudás a Microsoft Beta programja, tanfolyamok, konferenciák és gyakorlati tesztek hosszú sora után Hálózati biztonsággal foglalkozó tapasztalt szakembereink támogatása Windows 2000 Advanced Server platformon komplett üzleti megoldásokat is kínálunk A Synergon Hivatalos Microsoft Támogatóközpont (MCSC) Windows 2000 bevezetést követõ folyamatos támogatás nagy létszámú szakértõi és szervizcsapattal Az üzemeltetésre teljes outsourcing lehetõségek A Synergon Hivatalos Microsoft Oktatóközpont (CTEC) Fejlesztõink hatékony segítsége speciális Windows 2000 integrációs feladatok megoldásához
A fentiek részletes leírását megtalálja a következõ webcímen: www.synergon.hu/ms-packaged Amennyiben 2000. július 31-ig tartó akciónk keretében megrendeli csomagjaink valamelyikét, a listaárakból 15% kedvezményben részesül!
Synergon Informatika Rt.
1047 Budapest, Baross u. 91-95.
tel.: 399-5757
fax: 399-5599
e-mail:
[email protected]
www.synergon.hu
S z e r v e z e t f e j l e s z t é s
Az ember és az informatika konvergenciája A jövővel az a gond, hogy általában azelőtt következik be, mielőtt felkészülnénk rá! A felvilágosult vezetőnek ismernie kell a változások természetét és a változáskezelés alaptechnikáit, emellett képesnek kell lennie a változtatási projekteket elősegíteni. A változásra kész vezető eléri azt, hogy munkatársai azonosulással, sőt belsővé tétellel (interiorizációval) reagáljanak a szükséges szervezeti változtatásokra. Általánosan elfogadott nézet, hogy az informatikai beruházások mélyreható változásokat indukálnak a cégek vezetésében, szervezeti felépítésében, a munkafolyamatokban, az érdek- és hatalmi viszonyokban valamint a felhasználók munkakörében. Az Aacheni Racionalizálási Intézet irodaszervezési modellje szerint: "a bevezetéskor a hardver-szoftver szempontok mellett nagy súlyt kell fektetni a participációra (részvételre), a munkakör és munkatartalom változásának, valamint a szervezeti viszonyok módosulásának problémáira is!"
A közgazdasági Nobel-díjjal kitüntetett Herbert A. Simon írja: „a szervezetekben a javasolt változásokat vagy lelkes támogatással, vagy heves ellenállással fogadják. Elfogadásuk kulcsa az, hogy a változást úgy tekintik-e, mint az érintett emberek által, vagy az érintett embereken elvégzendő művelet. Az, hogy valaki a változás áldozatának, vagy részesének tartja-e magát döntően két tényezőtől függ: a változás kellemes-e vagy kellemetlen a személyes következmények szempontjából; milyen mértékben tájékoztatják az érintett személyt a tervezett változtatásról és mennyire van lehetősége ennek előkészí-
14
MAGASYN
2000/NYÁR
tésében és kialakításában részt venni.“ Májusban megtettük az első kapavágást vállalati terepen az Informatika Participatív Implementálása (IPI) modell életképességének tesztelésére. Egy közép-nagy cégnél egy Informatikai Teamépítő Tréninget tartottunk – az informatikát felügyelő adminisztratív vezérigazgatóhelyettes felkérésére, azaz nem a mi kezdeményezésünkre – a projekt külsőbelső informatikusai és a majdani felhasználók részvételével. Az előkészítő interjú kezdetén az egyik szakterületi vezető még kizártnak tartotta, hogy informatikusokkal
az életben valaha is egy teambe kerüljön, ellenben a tréning harmadik napján ugyanő már a velük való kooperáció módozatairól meditált. Most a follow up folyamatban fogjuk ezt az együttműködési szándékot alkotó teamtöbletté nemesíteni. Simon véleménye szerint azok a szakirodalmi esetek, amelyek az informatikai implementálások jelentős zavarait mutatják, a rossz vezetési módszerrel végrehajtott változás példái, és nem tekinthetők az informatizálással elkerülhetetlenül együtt járó emberi reakcióknak. Egy személyi számítógépeket gyártó kaliforniai cég
értékesítést támogató információs rendszerének bevezetési kísérlete "állatorvosi ló"-nak bizonyult kezdetben: nem tisztázták a felhasználók valós igényeit; nem vonták be őket a rendszertervezésbe; szervezeti konfliktust okozott a fontosság- és hatalomvesztés érzete a felhasználóknál; kommunikációs szakadék volt a rendszerelemzők és a felhasználók között, a felső vezetés sürgetése az implementálás gyors befejezésére nem adott elég időt az egyes modulok stabilizálására, stb. Az erőltetett változtatás okozta stressz a kereskedőkből kiváltotta mindhárom lélektani válaszreakciót (agresszió, elvetés és elkerülés), s elhatározták, hogy legyőzik a rendszert. Nyílt ellenségeskedés folyt az osztályok között (úgy érezték, hogy a kezükben lévő hatalom átkerült az új adatfeldolgozó osztály kezébe), jó eladókat kellett rendre utasítani, néhányan távoztak a cégtől, az eladás volumene csökkent. Mielőtt a helyzet tovább romlott volna, a vezetés lokalizálta a problémát körkérdésekkel, a visszajelzések alapján osztott információ-feldolgozási rendszer installálása mellett tette le voksát, illetve a logisztikát összehangoló műveleti igazgató kinevezése nyomán fokozatosan visszaállt a régi erőegyensúly. Egy hasonló hazai helyzetet magam is közelről figyelhettem meg közelmúltban. Egyik közepes nagyságú sikercégünknél százmilliós nagyságrendű MIS bevezetésbe kezdett a vezetés. A középvezetőkkel folytatott marketingszemléletet erősítő management tréningsorozat nem szándékolt melléktermékeként a résztvevők kifejezett kérésére egyebek mellett egy, az MIS bevezetését a participáció elemeivel segítő akció-kutató csoportot hoztunk létre, amely a fentihez sokban hasonlító tünetek kezelését valósította meg öntevékenyen másfél éven át. Ma már nem háborognak, ha az odalátogató trénertanácsadó az MIS-re tereli a szót, de az egyik üzemvezetőnél még a vele szomszédos teakonyhában találtam a komputert a minap. Akad még dolga a külső s belső támogatóknak, hogy még közelebb engedje magához az informartikát, s ne csak íróasztala ékévé, hanem barátságos, nélkülözhetetlen munkaeszközévé váljon. Zettisch Nándor
[email protected]
SUN hirdetés
S Y N e R G O N
N A P O K
2 0 0 0
eGazdaság: új üzleti modell Magyarországon A Synergon idén hetedik alkalommal rendezte meg hagyományos kétnapos szakmai szimpóziumát „SYNeRGON NAPOK 2000 – eGazdaság: új üzleti modell Magyarorszá gon“ címmel április 25-26-án a margitszigeti Thermal Hotelben.
Katona Kálmán miniszter nyitóbeszédében az e-business megvalósulásának hazai esélyeit ismertette. A további előadásokban a Synergon szakemberei és a konferencia felkért előadói is az új gazdaság magyarországi kiépülését, az
16
MAGASYN
2000/NYÁR
e-business alkalmazások hazai elterjedését elemezték, az informatikai / internetes alapokon működő gazdaságot és az általa elérhető növekedési modellt mutatták be. Az Európai Unió kiemelt stratégiai céljai között szerepel az eEurope névre keresztelt
kezdeményezés, amely az új század integrált gazdaságának alapjait hivatott megteremteni. Ennek hazai alkalmazási formáiról, lehetőségeiről, az úgynevezett eHungary-ről és a már megvalósult, működő megoldásokról esett szó a két nap előadásain és a második nap végén megtartott fórumon. Az előadók között szerepeltek a Synergon vezetői, Czakó Ferenc és Szalóczy Zsolt, akik az e-businessről magyarországi és külföldi lehetőségeiről és megvalósulásáról, valamint a Synergon szerepéről beszéltek. Az e-business a vállalati folyamatok mindegyikét felöleli, így a teljes informatikai rendszer szerves része egy cég e-business-ének. A konferencia előadói ebben a megközelítésben érintették a hálózat tervezését, kivitelezését, biztonsági rendszerének megteremtését. Számos előadás mutatta be az Internet-protokoll (IP) alapú szolgáltatások sokszínűségét, azok bevonását az elektronikus üzletbe. A vállalatvezetők felismerték, hogy cégük szervezetfejlesztési lehetőségeit, a humán erőforrás kezelését, az emberi szaktudás menedzselését informatikai alapokra helyezve sokkal hatékonyabbá tehetik. A munkatársak mellett az ügyfelek hatékony kezelése és a velük való kapcsolattartás is az üzleti élet fontos versenytényezője. E folyamatok szervezési elveit és azok gyakorlati lehetőségeit több előadás is bemutatta. A Synergon előadói számos megoldást vázoltak fel kiskereskedelmi vállalatok üzleti folyamataira, valamint ötletekkel szolgáltak pénzintézetek elektronikus üzletvitelének megvalósítására is.
S Y N e R G O N
N A P O K
2 0 0 0
adattárolási módszereit mutatta be heterogén környezeti feltételek esetén, míg Herbert Gerber az IBM szemszögéből láttatta az e-business-t. Végül Gémesi Rita a Gartner Group-nak az európai informatikai trendekre vonatkozó előrejelzéseit ismertette. A két nap zárásaként az iparág jeles képviselői fórumon vettek részt eHungary / eEurope – jövőkép és realitás címmel. A Dr. Kornai Gábor (AAM) által vezetett jó hangulatú vitafórum résztvevői Budafoki Róbert (Cisco), Szalóczy Zsolt (Synergon), Kertész Gábor (IBM) és Hercegh Tamás (Microsoft) voltak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az e-business a középvállalatok számára is ígéretes eszköz, mert felzárkózási lehetőséget, gyorsabb növekedést ígér. Egyes e-business alkalmazások bevezetése már ma realitás a középvállaVendégelőadóink témaválasztását is az e-business-szel kapcsolatos megoldások határozták meg. Bölcskei Imre, a KHVM helyettes államtitkára a kormány álláspontjáról illetve szabályozási elképzeléseiről számolt be a távközlés, média és informatika háromszögében. Budafoki Róbert az Internet alapköveiről, a Cisco termékeiről tartott ismertetőt. Hercegh Tamás a Microsoft megoldásai közül az Windows 2000-et emelte ki, mely minden eddiginél intelligensebben kezeli a hálózatokat. Tóth András Mihály az Oracle új generációs ügyfélkezelő rendszereit ismertette meg a látogatókkal. Kun Ákos a Nortel Networks képviseletében pedig ügyfélkezelő rendszerek egyik alappillérét, a Call Centereket mutatta be. Kelemen Róbert az SAP és az Internet szoros kapcsolatát elemezte. Csercsik Ferenc a HP centralizált latok számára, informatikai infrastruktúrájuk úgy fejleszthető, hogy abból holnap e-business-t szolgáló infrastruktúra legyen. Az e-business a közelgő EU-csatlakozást figyelembe véve már elkerülhetetlen lépés. Ennek lehetőségeit kihasználó vállalkozások további piacokat nyerhetnek – akár egy 5 fős e-vállalkozás hirtelen piacának tekintheti Hollandiát, Németországot és az EU többi tagállamát. A konferencia arany fokozatú támogatói a Cisco, az IBM és a Microsoft, ezüst fokozatú támogatói a Hewlett-Packard, a Nortel Networks, az Oracle és az SAP, bronz fokozatú támogatói pedig a Compaq, a J.D. Edwards és a Newbridge voltak. F.L.
MAGASYN
2000/NYÁR
17
B i z t o n s á g
Informátrix kontrollkörnyezet Mi irányítjuk-e a "második otthonunkban" tevékenységünket keretező informatikát? A mozifilm (a Mátrix) egy egészen érdekes koncepció, amelyben a való világ felett uralkodó mesterséges intelligencia a biológiai organizmusokat, legfőképpen az embereket, energiatermelésre használja és annak érdekében, hogy nyugton maradjanak, teremt számukra egy virtuális valóságot.
tót alkotó elemek helyett apró dolgok ezreiben, mint például hűtőventillátor bekapcsolása, beavatkoznunk a szintén ezernyi információ alapján? A kulcs itt az átlátható kontrollszint és környezet kialakítása. Ez az autóiparban a sebességtartó automatika, a követési távolságmérő és a tolatóradar, az esőérzékelős ablaktörlő irányába mutat. Az informatika és a vállalatirányítás esetében szintén a jól strukturált kontrollkörnyezet kialakítása segíthet az e-gazdaság – valamint a Gartner szerint előre jelzett c-commerce (collaborative-commerce) – világában, a végtelen szerencsével megáldott, "vakon repülő" isteni tehetségekkel felvenni a versenyt. A kontrollkörnyezet az informatikával kapcsolatban két aspektusból is érdekes. Egyrészt ha már használjuk az informatikát, akkor használjuk ki azon tulajdonságát, hogy képes költségeket csökkenteni, minőséget javítani, másrészt nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az információ ma már a vállalatok vagyonában igen jelentős és egyre felértékelődő értéket jelent. Ez a felértékelődés ráirányítja a figyelmet a biztonság kérdésére.
A film érdekes választás elé állít bennünket: megmaradjunk a megszokott virtuális valóságban, ahol valami más irányít, vagy tartozzunk azon kiválasztottak közé, akik szabadon mérlegelik és kontrollálják tevékenységüket. Ha a munkánkat teljes körűen behálózó informatika, szabadságot biztosító, egészséges kezeléséről szeretnénk szólni, meg kell említenünk az integrált vállalat irányítási informatikai rendszereket, amelyek a pénzügyi-, a termelési-, a szolgáltatási folyamatok, a vevői- és szállítói kapcsolatok, a döntéstámogatás és egyéb területekre nyúlnak be. Ez a helyzet már nagyon hasonlít a filmbeli állapothoz, ne is beszéljünk arról a helyzetről, amikor "szabadságunkat" több és kisebb egymással is harcoló informatikai szigetrendszer környezetében kell megvédenünk. Mi lehet itt a megoldás? Ismerős ez a helyzet az élet más területéről is. Vegyük például az autóvezetést, ahol egyszerre kell figyelnünk a forgalom-
18
MAGASYN
2000/NYÁR
ra, a szabályokra, a mellettünk ülőre vagy a mobiltelefonra és az autó jellemzőire. Egyes kutatások szerint a normál városi forgalom annyi folyamat szinkronizálását teszi szükségessé, hogy nem is tudatosan, hanem a gyakorlatunk alapján szinte "tudat alatt" vezetünk. Az érzékszerveink folyamatos visszajelzése teszi ezt lehetővé. Halljuk a motor hangját, a sziréna vijjogását vagy a veszélyre figyelmeztető dudát. Látjuk a körülöttünk lévő tárgyakat, érzékeljük irányukat és sebességüket. Bőrünkön érezzük az ülés nyomásváltozásait. Szagoljuk az olaj vagy a gumi szagát.
A biztonságon az üzleti célok elérése érdekében felhasznált erőforrások bizalmasságának, sértetlenségének és rendelkezésreállásának elvárt szintjét értjük. Az üzleti zsargonban az erőforrások közé soroljuk a filmben a mesterséges intelligencia által energia-termelésre használt embereket is az adatokon, az alkalmazásokon, a technológián és a létesítményeken túl. A bizalmasság az információk megismerhetőségét korlátozza, a sértetlenség annyit jelent, hogy az erőforrás nem manipulált, a rendelkezésre-állás pedig magáért beszélve arról szól, hogy az erőforrás bevethető amikor szükséges.
Egyszóval a meglehetősen komplex helyzet megoldása a kontroll. A kontroll-információk feldolgozása a begyakorolt helyzetek alapján, majd szinte önkéntelen (gyorsan eldönthető) beavatkozás. Az integrált informatikai rendszerek esetében a kontrollok is bele vannak integrálva a rendszerbe.
Megoldási javaslatunk tehát az informatika évszázadának küszöbén az üzleti célokat kiszolgáló informatikai, illetve biztonsági kontroll-környezet kialakítása, a meglévő rendszer auditálása, és a feltárt helyzet, a kockázatok analizálása szerint szükséges koncepció és intézkedések kialakítása a "szabadságunk" (,amely jelen esetben a helyzet uralása) megtartása (kivívása) érdekében.
A kérdés ilyenkor is fennáll. Vajon tudnánk-e vezetni, ha nekünk kellene az au-
Gál Sándor
[email protected]
Microsoft hirdetés
P r o g r a m a j á n l ó
Rendezvények Rendezvény
Idő
Hely
Szervező
Info
APC Power Truck bemutató Comdex Canada 2000 LOGEX 2000 + AGROPRODUCT 2000 SCO Forum 2000 IFIP 2000 VIII. Infokommunikációs Konferencia OMÉK 2000 III. Informatikai Akadámia Figyelő Fórum - Supply Chain Management BME Öregdiák Találkozó SAP Tihanyi Konferencia LOGI-TECH 2000 4. Távközlési és Informatikai Marketing Fórum Figyelő Fórum - Stratégia 2001, Új Gazdaság Menta 2000 (IVSZ Menedzser találkozó) VII. Vállalati Informatika Konferencia 12. Távközlési és Informatikai Hálózatok Szemináriuma INVEX (információ- és kommunikációtechnikai nemzetközi kiállítás) Compfair 2000 SAP Product Lifecycle Management Consulting Conference Figyelő Fórum - Outsourcing
2000. július 6. 2000. július 12-14. 2000. július 12-16.
Budapest, Synergon irodaház Toronto, Canada Tiszaújváros, Sportcentrum
APC, Synergon
399-5630
2000. augusztus 20-23. 2000. augusztus 21-25. 2000. augusztus 30. - szeptember 1. 2000. szeptember 2-7. 2000. szeptember 11-13. 2000. szeptember 14.
Santa Cruz, USA Peking Balatonberény, Beach Hotel
SCO NJSZT MEISZ
[email protected]
2000. szeptember 16. 2000. szeptember 17-20. 2000. szeptember 19-21. 2000. szeptember 20.
Budapest Tihany, Club Tihany Budapest Budapest
2000. szeptember 28.
Budapest, Gundel
2000. szeptember 29. - október 1. 2000. október 1-3.
Balatonfüred
Figyelő, Synergon főszponzor IVSZ
Siófok, Hotel Magister
A.A.Stadium
(62) 431-927
2000. október 4-6.
Sopron, Hotel Szieszta
HTE
353-1027
2000. október 9-13.
Prága
2000. október 10-14. 2000. október 16-19.
Budapesti Vásárközpont Wiesloch, Deutschland
Compexpo SAP
+49 711/71688-0
2000. október 19.
Budapest
Figyelő, Synergon föszponzor
SAP Product Lifecycle Management Consulting Conference Comdex Sydney DCS Folyamatirányító rendszerek VI. Találkozó Nemzetköti CATV és Satellite Szakkiállítás és Konferencia VIII. INFO Nemzetközi Számítástechnikai és Informatikai Szakkiállítás Nemzetközi Informatikai Multimédia és Kommunikáció Szakkiállítás Pécs Info 2000 Szakkiállítás Networld 2000
2000. október 23-26.
Philadelphia, USA
20
MAGASYN
2000. október 23-27. 2000. október 25-26.
[email protected]
Budapesti Vásárközpont Gyula Budapest, Gundel
Sydney, Australia Lillafüred, Hotel Palota
2000. október 31. - november 4. 2000. november 7-11.
Budapesti Vásárközpont
2000. november 7-12.
Madrid
2000. november 9-11. 2000. november 14-16.
Pécs Budapest Kongresszusi Központ
2000/NYÁR
331-8986
Kolozsvár
Gyulakör Figyelő, Synergon főszponzor BME SAP
[email protected]
HTE
+49 711/71688-0
SAP (46) 565-255
Miskolci Egyetem MKKSz
[email protected]
T a n f o l y a m a i n k
2000. III. negyedév SYNERGON Cisco tanfolyamok 2000. III. negyedév
Bevezetés a Cisco router-ek konfigurálásába
5 nap 300 000 Ft
július
10-14.
augusztus
7-11. szeptember
18-22.
Haladó Cisco router konfigurálás
5 nap 400 000 Ft
július
17-21.
augusztus 14-18. szeptember
25-29.
augusztus 21-25. szeptember
18-22.
Windows NT tanfolyamok 2000. III. negyedév 983
Accelerated Training for Microsoft Windows NT 4.0
5 nap 130 000 Ft
július
31-04.
934
Accelerated Windows NT 4.0 Enterprise and TCP/IP
5 nap 130 000 Ft
július
3-7.
augusztus
7-11. szeptember
4-8.
Exchange 5.5 tanfolyamok 2000. III. negyedév
1026
Exchange Server Series – Concepts and Administration
4 nap
80 000 Ft
július
3-6.
augusztus
31-3. szeptember
4-7.
973
Exchange Server Series – Design and Implementation
5 nap 100 000 Ft
július
24-28.
augusztus
28-1. szeptember
25-29.
1313
Exchange Server Series Accelerated Training
5 nap 130 000 Ft
július
10-14.
augusztus 14-18. szeptember
11-15.
5 nap 100 000 Ft
a tanfolyamok igény szerint indulnak
MS Office 2000 tanfolyam 2000. III. negyedév
1332
Deploying & Managing Office 2000
Windows 2000 tanfolyamok 2000. III. negyedév
2151
Windows® 2000 Network and Operating System Essentials
3 nap
75 000 Ft
július
3-5.
2152
Implementing Windows® 2000 Proffesional and Server
5 nap 130 000 Ft
július
2153
Implementing Windows® 2000 Network Infrastrukture
5 nap 120 000 Ft
2154
augusztus
7-9. szeptember
4-6.
17-21.
augusztus 21-25. szeptember
18-22.
július
31-4.
szeptember
11-15.
Implementing and Administering Windows® 2000 Directory Services 5 nap 120 000 Ft
július
24-28.
augusztus
28-1. szeptember
25-29.
2010
Designing Windows® 2000 Migration Strategy
2 nap
75 000 Ft
július
10-11.
augusztus 14-15. szeptember
11-12.
2150
Designing a Secure Windows® 2000 Network
5 nap 120 000 Ft
július
17-21.
szeptember
4-8.
1560
Updating Support Skills from Windows® NT 4.0 to Windows® 2000 5 nap 130 000 Ft
július
17-21.
augusztus 21-25. szeptember
18-22.
MS SQL 7.0 tanfolyamok 2000. III. negyedév
1566
System Administration for SQL Server 7.0
5 nap 110 000 Ft
július
10-14.
augusztus 14-18. szeptember
11-15.
1625
Implementing Database Design on SQL Server 7.0
5 nap 110 000 Ft
július
24-28.
augusztus
28-1. szeptember
25-29.
1634
Accelerated Training for Microsoft SQL Server 7.0
5 nap 130 000 Ft
július
17-21.
augusztus 21-25. szeptember
18-22.
5 nap 130 000 Ft
július
10-14.
augusztus 14-18. szeptember
25-29.
MS SMS 2.0 tanfolyam 2000. III. negyedév
827-28 Accelerated Training for Microsoft SMS Server 2.0
SYNERGON Lotus tanfolyamok 2000. III. negyedév A tanfolyamok és a tematika, egyéni egyztetetés szerint.
Részletes tematika, információ: Synergon Informatika Rt. Oktatási Üzletág 1041 Budapest, István út 16. Telefon: 399-9900, fax: 399-9999, e-mail:
[email protected], Internet: www.synergon.hu MAGASYN
2000/NYÁR
21
K ö z ö s s é g i
h á l ó z a t
Hogyan segíti az informatika a helyi közösségeket Bár sokat lehetett hallani a jövő intelligens városairól, ahol vezető nélküli autók, robotok, és számítógéppel vezérelt háztartási eszközök sürgölődnek, azt fontos leszögezni, hogy a "közösségi informatikai hálózat" koncepció nem a technológia bevezetését tartja elsődlegesnek, hanem az informatikai hálózat közösségszervező hatását, amely közelebb hozza egymáshoz az embereket, segít újraformálni a mikroközösségeket, kényelmesebbé teszi mindennapjaikat, s így valódi kisvárosi légkört hoz létre.
Olyan átfogó és integrált elektronikus rendszer a közösségi hálózat, ahol a termékek és szolgáltatások elérhetők bárhol, bármikor, bárki számára. Képzeljünk el egy olyan várost, ahol bárki képes adót fizetni, banki tranzakciókat végezni, mozi- és színházjegyeket venni és még sok-sok szolgáltatást otthonról vagy a hivatalból igénybe venni. Az olcsón, korlátozás nélkül elérhető helyi kép-, hang-, adathálózat révén a helyi események, közösségek ismét előtérbe kerülnek az országos, illetve világeseményekkel szemben, és a polgárok elhivatottabban fognak szűkebb közösségért munkálkodni. A jól behatárolt gazdasági-kulturális egységek (város, kerület, falu) köré szerveződő hálózatok célja, hogy olcsó, mégis megfelelő minőségű és a közösség igényeihez alakított informatikai szolgáltatást nyújtsanak a közösségen belüli felhasználóknak. Lényeges jellemzőjük, hogy az előfizető jutányos átalánydíjért időbeli és mennyiségi korlátozások nélkül használhatja a hálózatot, amelyek gazdaságosan telefon és/vagy interaktív kábel TV hálózatra ráépülve hozhatók létre – egyúttal újszerű alkalmazások bevezetésé-
22
MAGASYN
2000/NYÁR
vel. Bár Magyarországon is vannak "televáros" kezdeményezések, az általános hazai helyzetet borúlátóbban jellemezte a Fővárosi önkormányzat szakembere: "Hiába épült ki az Internet technikai és üzleti infrastruktúrája, amíg a polgárok nem kapják meg rajta az általuk kívánt egészségügyi, banki, államigazgatási, önkormányzati és egyéb szolgáltatásokat, addig az információs szupersztráda nem több mint egy újabb tudományos, üzleti szolgáltatás vagy elektronikus játék. Az informatikai közműhálózat megteremtésének legfőbb akadálya, hogy sem az államigazgatásban, sem az önkormányzatoknál nem léteznek ma értelmes, "hálózatképes" adatok, használható adatbázisok." Mint egy felmérésből kiderült, Magyarországon majdnem minden nagyváros rendelkezik valamilyen adatbázissal, amely olyan információkat tartalmaz, mint például a város vagy település lélekszáma, polgármester neve, és még néhány alapadat. A városokról megszerezhető információ többségében a helyi egyetem, főiskola informatikai szakemberei, vagy néhány lelkes hallgató munkájának eredménye. Ez már egy első lépés lehet egy olyan
információs adatbázis kialakításához, ahol a város lakói a legérdekesebb hírekhez, információkhoz hozzájuthatnak. A lehetséges alkalmazók három csoportját különböztethetjük meg: a kormányzati és más non-profit alkalmazók az üzleti alkalmazók és az állampolgárok. A szervezetek ma is jelentős távközlési és informatikai felhasználók és kiterjedt lakossági kapcsolatok jellemzik őket. A közösségi hálózat projekt azért jelenthet különösen jó lehetőséget számukra, mert a fejlesztések gyakorlatilag egy időben és koordináltan, jól meghatározott célok érdekében történhetnek meg – szemben a jelenlegi elaprózottsággal, ami rontja a hatékonyságot, sőt a fejlesztési hajlamot is visszaveti. Az önkormányzatok számára például az igazi előnyök akkor jelentkeznének, ha a közszolgáltató vállalatok térinformatikai rendszereivel összekapcsolt információs rendszerre alapozhatnák munkájukat. A "televáros" lakói – a nonstop működő, megbízható és gyors infrastruktúra segítségével – minden közszolgáltatáshoz és információhoz biztonságosan hozzájuthatnának akár a nyilvános pavilonokban, akár otthoni vagy a hivatali számítógépeikről. A közösségi hálózat biztosítaná az elektronikus levelezésen túl a korlátlan helyi telefonbeszélgetést, az interaktív helyi TV- és rádióműsor vételét, az internetszolgáltatásokat és más közösségi hálózatok elérését. Lehetőség nyílna a távtanulásra, a banki és egészségügyi távszolgáltatások igénybe vételére, virtuális könyvtárlátogatásra (fejlett keresési lehetőséggel!), szabadidőhöz kapcsolódó információszerzés (helyi kultúrális programok, közlekedési menetrendek, idegenforgalmi tudnivalók stb.) és foglalások (szállás, autóbérlés, étterem, mozi stb.) intézésére. A felhasználók itt ellenőrizhetnék közműszámláikat is, az önkormányzat virtuális fogadóórákat kínálhatna, jelentősen megnőne az otthoni munkavégzés lehetősége is. A lehetőségek teljes számbavétele szinte lehetetlen – ráadásul a közösségi hálózatok lényegéből fakadóan általános felhasználási receptet adni nem is szükséges! A közösség maga alakíthatja ki, milyen kreatív felhasználási módokkal tudja leginkább a közösség saját arcára formálni "televárosát". Szőke Albert
[email protected]
Compaq hirdetés
K i t e k i n t ő
Az APC kerekeken guruló road-show-ja július elején Magyarországra látogat. A több helyszínen is megrendezendő Power Truck rendezvényekre több mint kétezer végfelhasználó kapott meghívót. A rendezvénysorozat egyik állomáshelye a Synergon irodaháza, ahol július 6-án ismerhetik meg az érdeklődők az APC 'high-end' megoldásait különös tekintettel a rendelkezésre állás témakörben.
A Cisco megvásárolja a magánkézben lévő izraeli HyNEX-et. Az ATM hálózatokhoz intelligens elérési eszközöket gyártó cég 127 millió dollár értékű részvénycseretranzakcióval kerül a Cisco kezébe, s így a Cisco olyan képességet tud kínálni a nemzetközi szolgáltatóknak, amellyel integrált adat-, hang- és videoszolgáltatásokat telepíthetnek. A HyNEX termékei áttérési utat kínálnak a hagyományos, áramkörkapcsolt hálózatokról a csomag alapú hálózatokra. Kiegészítik a Cisco 3800-as elérési útkijelölő családját, s jelenleg támogatást biztosítanak az európai ETSI és az észak-amerikai ANSI szabványnak.
A Compaq AlphaServer GS sorozatú számítógépeivel belépett a 32 milliárd dolláros összforgalmú csúcskategóriás Unix-piacra. A Compaq célja megduplázni jelenlegi piaci részesedését a távközlési, egészségügyi és a nagyteljesítményű műszaki szegmensben a következő 3-4 év során. A kormányzat is olyan szegmens, ahol az AlphaServer jól szerepelhet, mivel a folyamatosan dolgozó, nagyteljesítményű gépekre nagyobb szükség van, mint valaha. Az AlphaServerek maximum 32 proceszszort használnak, s egyszerre több operációs rendszert is futtatnak.
A magyar futballrajongók az idén először interneten keresztül érhették el a Magyar Televízió és az Olimpiai Sport közös Euro2000-információs oldalát a http://focieb.mtv.hu című honlapon. Itt folyamatosan frissítve minden fontos
24
MAGASYN
2000/NYÁR
eredményt, adatot, hírt és érdekességet megtalálhattak, sőt a meccsekről izgalmas fényképek és látványos pillanatképek is szerepeltek. Az adatnyilvántartás hátterét 2 db Intel processzor alapú IBM szerver biztosította, egy Netfinity 5000 és egy Netfinity 3000 modell. Előbbi a media szerver funkcióját töltötte be. A nagy terhelés problémamentes kezelését az alábbi konfiguráció biztosította: 2db Intel Pentium III 500 MHz processzor, 1 GB memória és 3 x 9.1 GB winchester. A Netfinity 3000 webszerverként működött az alábbi konfigurációban: Intel Pentium III 500 MHz processzor, 512 MB memória, 9.1 GB winchester.
Ez év áprilisában a JDA Software Group megvásárolta a svéd Pricer AB tulajdonában levő Intactix International Ltd-t, amely piacvezető a bolti polchelygazdálkodási megoldások terén. A JDA az FMCG gyártó és kereskedelmi szektor számára nyújtott szoftverek és szolgáltatások világelső szállítója. Az egyesülést követően világszerte 26 képviselet 200 szakembere kínál széleskörű hatékonyságnövelő megoldásokat partnereinek az elosztási csatorna különböző pontjain. Az Intactix elterjedt alkalmazásai, a Pro/Space család a jövőben az Arthur megoldáscsalád tagjaként szolgálják a felhasználókat hatékony árukihelyezési stratégia kialakításában. A közeli jövőben lehetősége lesz az értékesítési csatorna szereplőinek ezeket a megoldásokat internetes támogatással is hasznosítani.
Az Oracle bejelentette, hogy a Gartner Dataquest felmérése szerint az 1999. évi új adatbázislicenc-bevételek alapján ismét (immár 3 éve) az Oracle a világ vezető adatbázisszoftver-szállítója a már 8 milliárd dolláros piacon. Az adatbázislicencek száma 18 százalékkal nőtt 1998-ban. A gyors növekedés az új internetes és operatív üzleti adatelemzési (business intelligence) alkalmazások iránti igények növekedésének tulajdonítható. 1999-ben az Oracle a világ adatbázispiacának 31 százalékát, a Unix alapú relációs adatbázispiacnak pedig 63 százalékát mondhatja magáénak. A Windows NT alapú adatbázisok piacát 40 százalékos részesedéssel
vezeti. A Unix és NT alapú Oracle adatbázisok együttes értékesítése – az adatbázispiac legnagyobb szeleteként – mintegy 4,4 milliárd dolláros forgalmat ért el. Az adatbázis-világpiac évről évre két számjegyű növekedést produkál.
Az SAP Hungary Kft. partnerei és adószakértők bevonásával analizálta az ÁFAtörvény 2000. január elsejei módosulását, és a törvény pontos értelmezésére az APEH állásfoglalását is megkérte. Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek országspecifikus részei az SAP AG által kiszállított és karbantartott standard SAP R/3 rendszer részét képezik, így a módosítások is központilag történnek. Mivel a magyarországi ügyfelek különféle SAP R/3 verziókat használnak, az új riportot minden jelenleg használatos verzióra kifejlesztették. Az SAP Hungary Kft. és az SAP AG szakembereinek együttműködésében elkészült programmódosítást már sikeresen tesztelték. A törvényi követésnek megfelelően az SAP a 2000. május elsejével érvénybe lépő, a számítógéppel előállított számlák példánysorszámozására vonatkozó rendeletmódosítás kapcsán is kidolgozta megoldását annak érdekében, hogy ügyfelei az SAP R/3 rendszerből a törvényi előírásoknak megfelelő számlákat állíthassanak ki.
A Sun megvásárolta az oktatással foglalkozó amerikai Ed Learning Systems céget és annak e-tech Inc. nevű fiókvállalatát. Az Ed Learning oktatási megoldásokat szállít, internetes kurzusokat tart az üzleti megoldásokat az Internet révén előállító és a világhálót a megoldások eljuttatására használó ügyfeleknek. Az akvizíció a Sun növekedési stratégiájának azon része, amely a minőségi oktatáson keresztül kíván támogatást nyújtani dot-com felhasználóinak a nagyobb elérhetőséggel kapcsolatos igényei kielégítésére. A Sun Educational Services a több mint 50 országban található 200 oktatóközpontjában évente 120 ezernél több hallgatót képez ki. A mostani cégvásárlással a Sun jelentősen kiterjesztheti oktatási portfólióját, míg az Ed Learning alkalmazottainak nagyobb és szélesebb körű lehetőségek nyílnak meg.
I T
I n f r a s t r u k t ú r a
Mobil MP3 lejátszók Valószínűleg kevés olyan iparági szabvány létezik, amely nagyobb ismertségnek ör vendene, mint az alig néhány éve feltűnt MPEG-2 layer3, közkeletű nevén MP3. Mivel születése szerencsésen egybeesett az Internet-felhasználók számának robbanásszerű növekedésével, ez az alapvetően audioadatok hatékony (akár 1:10 arányú) tömöríté sére alkalmas technológia a felhasználói támogatás révén a kilencvenes évek végére úgy volt képes de facto standarddá válni, hogy közben olyan iparági óriásokkal is meg kellett küzdenie, mint a Microsoft, a Sony vagy újabban az AT&T. Amellett, hogy az MP3-ra szakosodott legális és kevésbé legális honlapok számának hihetetlen mértékű gyarapodása számos nagynevű portált (Alta Vista, Lycos, Yahoo, stb.) késztetett hasonló témájú szekciók indítására, nem hallgathatóak el a standard népszerűségének árnyoldalai sem: a kalózok még a RIAA (Recording Industry Association of America) legszerényebb becslései szerint is évi több mint egymilliárdos kárt okoznak csak az amerikai lemeziparnak. Mindazonáltal mostanáig az ellenőrizhetetlen nagyságú webes MP3 forgalom szabályozására, vagy esetleges megadóztatására irányuló mindenfajta kísérlet megbukott: a felhőtlen élvezethez így továbbra sincs másra szükségünk, mint egy hangkártyával is felszerelt személyi számítógépre, egy kielégítő sebességű Internet-kapcsolatra és persze egy megfelelő lejátszóprogramra. Természetesen sokak számára korántsem elégséges a naponta csak korlátozott időtartamra rendelkezésre álló PC, ők azok, akik csak "emelt szintű, 24 órás MP3-as rendelkezésre állásban" tudnak gondolkodni.
és videovezérlőiről elhíresült Diamond Multimedia. Jelenleg két modelljük, a Rio 300 és 500 kapható kereskedelmi forgalomban: a két, 70 grammot alig meghaladó súlyú típus a köztük meglévő jelentős árkülönbségen túl elsősorban a memória méretében (32 ill. 64 MB) formatervezésben, és a letöltendő MP3-as file-ok forrásához való csatlakozási módjában (párhuzamos ill. USB port) különbözik. Mindkét modell sajátja továbbá a nagyfelbontású LCD kijelző és a felhasználó igényeinek megfelelő hangszín beállításra alkalmas beépített equalizer.
Creative Nomad Diamond Rio Ilyesfajta előzmények után tulajdonképpen csak idő kérdése volt, hogy a mobil eszközök fejlesztése terén mindig is élen járó audiotechnikai ipar – gondoljunk csak a mobiltelefonokat vagy a notebookokat több mint egy évtizeddel megelőző walkmanekre – lecsapjon az MP3 szabványban rejlő még kiaknázatlan lehetőségekre, és megalkossa az első hordozható lejátszókat. Érdekes módon a mobil MP3 playerek terén jelenleg még korántsem a jól bejáratott márkanevek (Philips, Sony, Thomson, stb.) játsszák a főszerepet, jóval inkább a PC-s multimédia perifériák terén meghatározó befolyással bíró gyártók. Közülük is elsőként jelentkezett a maga modelljével a kiváló minőségű audio-
Az elsősorban SoundBlaster termékcsaládjáról ismert Creative gyártmánya, a stílusosan csak Nomad névre hallgató MP3 lejátszó már külsejével is képes véglegesen rabul ejteni az őt gyanútlanul szemlélő potenciális vásárló szívét: az ezüstszínű Termék megnevezése Ház Súly Csatlakozó típusa Kijelző típusa Pro
Kontra
magnéziumházban pompázó egység bizony könnyedén szolgálhatna stílustanulmányul bármelyik, termékeit a formatervezés nagy diadalaként definiáló mobiltelefon-gyártó számára. Az I-es és II-es típusjelű modellek közötti különbségek lényegében megegyeznek a Rio 300 és 500nál leírtakkal. A Nomad előnye vetélytársaival szemben mégsem csupán külsejében rejlik, hanem jóval inkább a beépített mikrofonban, a 10 csatornás FM rádióban és az ún. "bölcsőben", amelybe a lejátszót helyezve automatikusan megkezdődik elemeinek feltöltése.
Samsung Yepp Mivel a Creative modelljét éppen a Samsung Electronics üzemeiben gyártják, valószínűleg senkit sem ér a meglepetés erejével a Nomad és a Yepp közötti feltűnő hasonlóság. Mindazonáltal a Samsung ezüstszínű alumíniumburkolattal ellátott üdvöskéje sajnos nem volt képes elérni a Nomad formatervezése terén felállított magas minőségi mércét, továbbá az ott megtalálható rádió hiánya is meglehetősen fájó pont. Üdvözölendő viszont a beépített mikrofon és a 350 regiszteres telefonkönyv feltűnése a fejlettebb, E+ típusjelű modell esetében. A Yepp legnagyobb előnye mindazonáltal viszonylag kedvező árában és elérhetőségében rejlik: a két fenti gyártó termékeitől eltérően lényegében bármelyik hazai viszonteladónál könnyedén beszerezhető. Közvetve ugyancsak a Yepphez kapcsolódó, egyúttal az MP3 lejátszók egyik lehetséges fejlődési irányát kijelölő információ az is, hogy a Samsung az itt felhasznált techológiát mobiltelefonjaiban is fel kívánja használni, megtéve az első lépést a valódi integrált multimédia/telekommunikációs mobil eszközök kifejlesztése felé. Varsányi András
[email protected]
Creative Nomad I/II Magnézium 64 gramm Párhuzamos/USB LCD Formatervezés, beépített rádió és mikrofon Viszonylag magas ár, Viszonylag magas ár, elérhetőség elérhetőség Diamond Rio 300/500 Műanyag 78 gramm Párhuzamos/USB LCD Equalizer, memória mérete
MAGASYN
Samsung Yepp/E+ Alumínium 72 gramm Párhuzamos/USB LCD Beépített mikrofon, viszonylag kedvező ár, elérhetőség -
2000/NYÁR
25
K o r t á r s
G a l é r i a
Bálványok és uszadékfák
Dunaharasztiban, a ligeterdő mélyén húzódó Vadgalamb-tisztáson, ahová nyaranta táborozni járunk, egy sátor helye örökre üresen marad. A kőrisek és eperfák karéjozta pázsiton, melyet északról egy háborús lövészárok beomlott maradványa, nyugatról az indián ligetszépe óriásvirágai határolnak, Veress Pali barátunk, a festő többé nem állítja fel éjszakára rozoga nyugágyát. Mert a zárt terektől iszonyodva nem sátrában, hanem pokrócába csavarodva, a szabad ég alatt töltötte az éjszakákat. Ha ki-kikukkantottunk a sátrakból, ott láttuk a csillagos vagy épp komor ég alatt Palit, fehér takarójába bugyolálva, szemközt a fenyvessel, ahol a bagoly huhogott. Oldalt az üregi nyulak surrogtak a fű között. Egy sün zörgött az avarban. A távolabbi vízről idáig hallatszott a bölömbika búgása. Ha nem volna lapos és túl kézenfekvő a kép, azt mondanám: Veress Pali, ott a csillagos éjszakában, nyugágyán heverve olyan volt, mint egy őskori bálvány. De a hasonlat túlontúl kínálkozik, s nem tudom, egy jámbor léleknek, aki sosem járt ott a Vadgalamb-tisztás bagolyhuhogású éjszakájában, evidens-e, vagy erőszakolt. Mert a festő Veress Pál művének az idők során valósággal védjegye lett a bálvány. Aki róla írt, érintenie kellett ezt az ezerrejtelmű fogalmat, s annak metafizikai hátterét sem kerülhette meg…
26
MAGASYN
2000/NYÁR
Kevés szavunk van, mely többféle értelemben használódna, mint a "bálvány". Az Értelmező Szótár rigorózusan sorra veszi a jelentésváltozatokat. Elképzelt lény szobra. Természeti népek istensége vagy annak jelképe. Egy másik vallás istene. Rajongva szeretett lény. Kapubálvány. Hajó oldalát védő peremfa. Esetleg tetőt tartó faoszlop. René Guénon, a tradicionalista gondolkodás atyja, arról elmélkedik, hogy az elhagyott, sorsukat veszített istenségek és azok ábrázolásai mennyire veszélyesek lehetnek, ha gyanútlanul közelít hozzájuk a modern lélek: nem tudhatja ugyanis, amit tudni illene: minden istenség- és istenábrázolás szellemi koncentrátum. Már a helye is sprituálisan kitűntetett, ahol hatását kifejtette és kifejti. Nem azért nem szolid, mert fából, kőből vagy egyéb matériából alkotott testesülése önmagában aggályos volna. Tudni kell azonban, hogy egy istenség-ábrázolás évtizedekig, esetleg évszázadokig erők metszéspontjában állt. Azokkal átitatódott és azokat visszasugározza magából. Mindez tán abrakadabraként hat egy szekularizált lélekre. Egyébként is: a szimbolikus földrajz és história mára jórészt feledésbe merült. Jelképei, benső tájai, zsugorított vagy épp kozmikus téridejének motívumai, melyek atlaszként vagy kronologikusan nem ábrázolhatók, alámerültek a történelem előtti idők ködébe. Az ezredvégi ember ebből persze semmit sem ért. Számára csak az létezik, ami rőffel és másodpercekkel mérhető. A bálványokat pedig ásatag játékszernek gondolhatja… Veress Pál festészetének védjegyévé lett a bálvány. Ezt a tényt a festő maga is – némi iróniával – említi és elfogadja. Kritikusai és méltatói (Weöres Sándortól Tüskés Tiborig, Lossonczy Tamástól Bálint Endréig és Tornai Józsefig) a maguk módján közelítettek a művészetéhez, de alig született olyan róla írott vers, esszé vagy tanulmány, melynek már a címében is ne szerepelt volna a bálvány szó. Kevés kortárs festőnk van, aki aggályosabban, finnyásabban és – horrible dictu – nehézkesebben találta volna meg a maga világát. Amiben az a legkülönösebb, hogy már ifjúkorában, akkori érdeklődésében a későbbi bálvány-motívumok jelen voltak.
Sokszor azt a legnehezebb megtalálnunk, ami kezdetektől a miénk. Veress Pál mindig a maga útját járta és ez az út a XX. század közepén vezetett át. Igaz, ő cseppet sem művészalkat, a szó romantikus értelmében. Inkább kereső, kísérletező, a középkori mesterember-művészek lelki rokona. Mestere a főiskolán az alkatától idegen, bár általa nagyra becsült Szőnyi István volt. Korai képei jórészt elpusztulnak a világháborúban. Aztán pedig, rövid bizakodás után – Kassák Lajos mellett dolgozott segédszerkesztőként – a diktatúra évei jöttek, és Veress Pálban fel sem merült, hogy ő az adott körülmények szorításában festőként érvényesülhetne. Tüntetően kivonult a művészetből, fordítóként, majd pénzügyi szakemberként dolgozott s csak közel egy évtizedes távollét után próbált – több-kevesebb sikerrel – újra múzsaközelbe kerülni… Lényegében a hatvanas években készültek első, végérvényes, már a szellemi keze nyomát viselő bálványképei, ám nem minden előzmény nélkül. Családja, apai ágon székely (a háromszéki Árkosra való), s bár ő már a fővárosban született, e tényt akkurátusan számon tartotta. Manapság
K o r t á r s
nem divatos a családi emlékezés, pedig ez az egyén meghosszabbított élete, mintegy hagyományvilága, mely az önismerethez elengedhetetlen. Veress Pál is ezzel a nosztalgiával és személyi vonzalommal látogatott el Erdélybe, ebbe a bizonyos szempontokból archaikus világba, a Korond melletti Pálpatakára és környékére, Koffán Károly társaságában, mint ösztöndíjas a negyvenes évek elején, és az ottani kapubálványok (kapuzsábék) és a temetők faragott fejfái megmaradtak emlékezetében. Lelkesen olvasta ifjúként Várkonyi Nándor Sziriat oszlopai című munkájának ősváltozatát is, melyben a szerző a dolmenek és menhirek elsüllyedt világába kalauzolja az olvasót… A kulcsszó, melyet Veress Pál bálványai kapcsán meg kell említenünk, a hagyomány. Az az elmerült, de motívumaiban, a mindennapi nyelvben, öltözködésben, építészetben, szokásokban jelen való világ, mely akaratlanul is áthatja életünket. A modern szemlélet jórészt hagyományellenes. Az idő, melyben a mai közösségek élnek, s mely a mitikus cikluselmélet értelmében hisztérikusan felgyorsult idő, nem tűri az állandóságot. Márpedig a bálvány – állandóság. Míg a modern tudomány gyorsuló tempóban negligálja a maga tegnapi eredményeit, és állít helyükbe újabbakat, holnapra érvényüket veszítőket, a mitikus világkép ellenáll a szellemi eróziónak. Veress Pál bálványai egyszerre dekoratívak és spirituálisak. Szimbolikusak és rejtezők. A tónusuk egyedi, a karakterük ősi,
a belőlük sugárzó szellem pedig – megszólító erejű. Hangsúlyoznunk kell persze, hogy ez a megszólító erő nem sokféleségük következménye. A gépvilág sokfélesége túl szimpla. A Veress-képekből áradó erő és metafizikai sugalmazás úgy ezerféle, hogy – egyetlenegy. Nem a modern művészet szivárványszínű és ezerhangú áldásaihoz hasonlatos, hanem inkább egy madár sejtelmesen egyhangú, mégis kozmikus erejű dallamához. Tán a barlangképek monokróm változatosságához vagy egy pásztorsíp pentaton dallamához… A felbolydult világban a bálvány az állandóság jelképe. Ősi reminiszcenciákat őriz, fekete borzongásokat. Rezdületlen és szuggesztív. Olyan meditatív tárgy, melyet szemlélve asszociációk sora vibrál át a nézőn. Mintha minden bálvány látna. Eszméket és rebellis gondolatokat sugalmazna. Holott mi látunk általa. Veress Pál világa a Weöres Sándoréval érintkezik. Nem csoda, hogy Weöres szerette képeit és nappali szobájában – a Gulácsyk, Rippl-Rónaik mellett – festőnk két jellegzetes korai képe is látható volt. A bálvány ősi, kultikus emlék, melyet az emberi kéz teremtett, s melyet a természet azóta befogadott. Azok a már-már szakrális műtárgyak viszont, melyeket Veress Pál uszadékfáknak nevez, s melyek utolsó korszakának legfőbb szereplői, épp megfor-
dítva: vizek-alkotta természeti képződmények, melyek festőnk kezének és szellemének érintésétől spiritualizálódtak. A teremtő hozzáállás fordított, ám a végpont – ugyanaz. Az uszadékfák, ezek a folyamok-sodorta fekete fadarabok hol elüszkösödött emberalakra, hol bukott angyalra, hol röppenni készülő éjszakai madárra vagy épp suhogó szárnyú denevérre emlékeztető műtárgyak, szekularizált világunk bálványképei. Többek is, kevesebbek is a korábbi, festett bálványképeknél. Hiányzik belőlük azok színessége. Mert itt csak a fekete és a feketénél is sötétebb és kormosabb barna az úr. A Végítélet éjszakájáé. És lehetetlen,
G a l é r i a
Veress Pál 1920-1999 1938-1943 Képzőművészeti Főiskola. Első nyilvános bemutatkozás a székelyföldi ösztöndíjasok kiállításán; Pázmány Péter Tudományegyetem 1947 Az Alkotás folyóirat szerkesztője (főszerkesztő: Kassák Lajos) 1948 Első önálló kiállítása Budapesten 1949-től fordító-újságíró az MTI külpolitikai szerkesztőségében, majd a Gazdasági hírek szerkesztője 1960 Önálló kiállítás Genovában 1965 Tanulmányút és kiállítás Párizsban 1969 "Bálványok" kiállítás a Fényes Adolf teremben 1969-1980 A Világgazdaság szerkesztője. Kiállítások New Yorkban, NDKban, Lengyelországban és Budapesten. Tanulmányutak Franciaországba, az Egyesült Államokba, Japánba és Indiába 1986 Retrospektív kiállítás az Ernst Múzeumban 1992-1999 A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Tagja, a Magyar Köztársaság Kiskeresztjének tulajdonosa, Érdemes Művész. 1999 50. önálló kiállítása hogy ezen uszadékfákról, melyeket Veress Pál megtalált, összeillesztett és szelleme láthatatlan érintésével szakralizált, ne jusson eszünkbe a bibliai szentencia: ha nincsen, aki az Igét kimondja, a kövek fognak megszólalni. A kövek és a fák… Amikor újra ki-kimegyünk a Vadgalambtisztásra, mintha Veress Pali – aki hetvenkilenc évesen tért haza bálványai és uszadékfái ősi és modern világába – egyszervolt arcával néznének vissza ránk a fák. A kőrisek, hársak meg a gyalogfenyők. Az üszkös kérgek, levedlő háncsok. A földből kifordított, tüzek-kormozta gyökerek meg a kivénhedt akácok csonkjai, melyek bűzlő tollú, depressziós keselyűkhöz hasonlatosak. Éjszaka szél lapozgatja a nyíres lombját. Egy denevér rója makacs köreit a levegőre. Bolygó animulák, pillék röpdösnek. Hátára huppant hőscincér surrog a fű közt. Megszólal, némán szárnyra kel, majd újra felvisít a fülesbagoly. A tábortűz parazsa már hamvadóban. De a fák meg a kövek mintha beszélnének. Velük a ligetszépe aranysárga virágai. A pipacsok, az ördög harapta füvek. Beszélnek, de pontosan nem tudható, mit akarnak mondani. Szepesi Attila MAGASYN
2000/NYÁR
27
S z a b a d i d ő
„Citius, Altius, Fortius“ Olimpia Sydney-ben Szeptember 15-én fellobban a láng és az ausztráliai Sydney-ben megkezdődnek a XXV. Nyári Olimpiai Játékok. A világ 200 országából 10 ezer sportoló 25 sportágban sorra kerülő versengését 4 milliárdan figyelik majd tévén, rádión és az Interneten keresztül. Dr. Schmitt Pált, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnökét, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét, aki újabban a Világ Olimpikonjai Szövetségének is az elnöke, arra kértük, foglalja össze, az informatika hogyan segíti az olimpiai mozgalmat. káció" nevű világkonferencia. Az Internet megjelenésével ugyanis a televíziók mellett egy teljesen új eszköz vagy média is megjelent, amelynek óriási előnye az archiválás lehetősége, vagyis minden újból és újból előhívható. Ez további dimenziót ad a sportmozgalomnak és a sporttudománynak egyaránt. Bár a képes megjelenítés olimpiai jogai a televíziós társaságoknál vannak 2008-ig, már most kell tisztázni az internetes kommunikáció lehetőségeit a sport világában. A rendezetlenség abból adódik, hogy továbbítás céljából azt vesznek át az internetes szolgáltatók, amit akarnak. Ugyanakkor a NOB-nak az is célja, hogy az olimpiai közvetítések ingyen jussanak el minden háztartásba, hogy közkincs legyen. Azt is szeretnénk elérni, hogy az olimpiai mozgalomnak az általános ismeretanyagát egy saját NOB-tulajdonú szerveren tároljuk, így az a világon mindenki számára elérhetővé válna. Dr. Schmidt Pál
- Milyen a kapcsolat a NOB és a multinacionális informatikai és kommunikációs cégek között? S.P.: A nagy szerverszállító cégek között óriási harc folyik a sportpiac megszerzéséért. E cégek potenciális piacot látnak bennünk, és nemcsak az egyszerű információtovábbításra és eredményközlésre kívánnak szorítkozni, hanem olyanokra is, ami például személyiségi jogokat érint, mint a kiválasztott sportolók bemutatása, aláírás vásárlása, klub magánéletébe való betekintés az informatika révén, stb. Ezt az internetes piacot most fedezik fel a multik, és számunkra nagy gondot jelent e terület jogi szabályozatlansága. Ezért legalább is a sportmozgalom számára tiszta vizet öntenénk a pohárba. Ezt szolgálja november 11-15. között a svájci Lausanne-ban megrendezendő "Sport – Internet – Kommuni-
28
MAGASYN
2000/NYÁR
- Hogyan támogatja az informatika a szeptemberi Sydney Olimpiai Játékokat? S.P.: Már két korábbi olimpián (Atlanta, Nagano) is kiderült, hogy az informatikának rendkívül nagy jelentősége van a játékok támogatásában. Igaz, az atlantai eseményeken a biztonság, a szállítás és az informatika is majdnem elégtelen bizonyítványt kapott. Nagano példát mutatott mindháromból. Sydney-ben igazából az új évezredre előremutató játékokat rendezünk, hiszen az előkészületekből ítélve a kultúra, a sport, a tudomány és az informatika olimpiáját rendezzük meg. A különböző helyszíneken összesen 13 ezer számítógép, 9 ezer mobiltelefon, 11 ezer személyhívó, 5 ezer kis hatósugarú, vezeték nélküli telefon működik majd. A 18 ezer akkreditált újságíró mindegyikének saját elektronikus munkahelyet alakítunk
ki. Naponta 300 ezer tekercs filmet kell előhívnunk. A fő támogató és az informatikai technológia felelőse az IBM. Az olimpiai faluban és minden fontos küzdőhelyen olyan munkaállomásokat alakítunk ki, amelyek révén a máshol folyó eseményeket is szinte valós időben követni lehet majd. Eredményközlő számítógépből 500 darabot helyezünk el az egyes helyszíneken, és ezeken a gépeken a sportolókról, az eredményekről, a sportágakról minden archív anyag azonnal lehívható. Az olimpia helyszínein dolgozó 60 magyar újságíró és 20 fős tévés csapat mellett az olimpia idején élni fog a Körcsarnokban az úgynevezett Internetes Klub, ahol a budapesti kollégák tudják nyomon követni az eseményeket. Ez a megoldás komoly konkurenciája lesz a sajtónak, bár a képeket nem ezen keresztül fogják továbbítani.
- Hogyan foglalná össze, mi a sport és az informatika kapcsolata a következő olimpián? S.P.: Annak érzékeltetésére, hogy mit jelent az infokommunikációs beruházás, hadd mondjam el, hogy a XXV. Nyári Olimpiai Játékok összköltségvetésének egyharmada, nevezetesen 380 millió dollár (kb. 95 milliárd forint) az informatikai és kommunikációs eszközökre szánt összeg. Ugyanakkor ne feledjük el, hogy a sportversenyek végül is emberek között folynak, s a NOB nagy feladata, hogy ezeket a versenyeket tiszta keretek között tartsa. Mindaddig, amíg az olimpiai eszme terjesztésében segítségünkre van ez a robbanásszerű, fantasztikus technikai fejlődés, addig boldogan élünk ezzel együtt, használjuk ki előnyeit. Hangsúlyozom: mindaddig, amíg a sportember, a kiemelkedő emberi sportteljesítmény marad a gondolkodás, az érdeklődés középpontjában. Kovács Attila
R ó l u n k A Synergon Informatika Rt. nyerte a Paksi Atomerőmű technológiai számítástechnikai hálózatának rekonstrukciójára kiírt pályázatot. A rekonstrukció 2002-ig tart. Ez a hálózat a főbb rendszerelemeket, a blokkszámítógépet, a reaktorvédelmi és a belső mérőrendszert, valamint számos egyéb tervezett alegységet köt össze. Ezeknek az egységeknek – a rendszer feladatának megfelelően – igen megbízható működésűnek kell lenniük, így igen fontos a redundáns hálózati kialakítás. A teljes rendszerrel szembeni megbízhatósági igény figyelembevételével a hálózati komponensek rendelkezésre állását 99,99 százalékra kellett tervezni. Computertechnika, 2000-04-04 A Synergon "100 nap alatt az Internetre" néven indítja útjára legújabb kezdeményezését, amellyel a kis- és nagykereskedelmi cégeket, és egyéb közvetlen értékesítésben érdekelt vállalkozásokat kíván megnyerni az elektronikus kereskedelem mindennapi gyakorlatának. A program segítségével bármilyen cég hasonlóan rövid idő alatt kialakíthatja saját internetes áruházát, mert a most kínált programcsomag számos olyan előre felépített modult tartalmaz, amelynél már csak a konfigurációs, testre szabási fázis van hátra. A szolgáltatáscsomag technológiai hátterét a Microsoft közismert, Nyugat-Európában piacvezető Site Server Commerce Edition-je és az Intershop család specifikus internetszolgáltatókat és elektronikus áruházakat is érintő termékei nyújtják. Bank&Tőzsde, 2000-03-31 A Synergon és az Inside Rt. közös szervezésében április 12-én a Marriott Hotelben megrendezésre kerülő "Tudásgazdaság – tudásmenedzsment" című konferencián a legújabb nemzetközi gyakorlatokon túl úttörő hazai kezdeményezések megismerésére is lehetőség nyílik. Prim Online, 2000-04-07 Első alkalmazásaként a Synergon a Gödön épülő Pólus Palace Termál Golf & Country Club szálloda rendszerének kiépítésére írt alá szerződést a Pólus Palace Kft-vel. A szerződés összértéke 106 millió forint, az informatikai rendszer telepítésének befejezése 2000 novemberére várható. Számítástechnika Hírlevél, 2000-04-13 A Közép-Európai Részvényindex (CESI) kosara május 1-jén 8 részvénnyel bővül. A BÉT által számolt index kosarában május-
tól 48 részvény szerepel, amelyeket öt közép-európai értéktőzsde legnagyobb piaci értékű és leglikvidebb papírjaiból választ ki a félévente összeülő CESI bizottság. A kosárban szereplő magyar részvények száma néggyel bővül májusban: bekerül a Rába, a Pick, a Pannonplast valamint a Synergon. Magyar Hírlap, 2000-04-13 Synergon has won the order to create extranet infrastructure linking Renault Hungaria Kft and its dealers, the company told Econews on Thursday. Preparatory work started under an override agreement in February and the complete "renault.net" system will go into action on June 1. System design and installation costs will be around HUF 100m but the exact cost will be determined after on-site visits, Synergon said. MTI Econews, 2000-04-14 A környező országok informatikai piacán terjeszkedni kívánó cég a magyarnál nagyobb növekedési potenciállal rendelkező rendszerintegrátorok megszerzésétől várja a részvényesi érték növelését. A háromfázisú vásárlássorozat első állomásaként idén az első félévben Horvátország vagy Románia lenne a célpont, ahol egy vagy két társaság megszerzése várható. Az év második felében Csehországban és Szlovákiában terjeszkedne a Synergon. Jövőre pedig a régió legnagyobb piacán, a lengyelen is szeretnének céget vásárolni. Napi Gazdaság, 2000-04-18 A Synergon szállíthatja az Állami Biztosításfelügyelet beszámolófeldolgozási, jelentéskészítő és monitoring rendszerét. A szoftvercsomagban Oracle8i, Express Server, Express Objects és Express Analyzer szerepel. A Synergon partnere az Oracle Hungary, amely a szoftverek szállítása mellett a rendszer kiépítésében is részt vesz. OLAPINFO Online, 2000-04-11 Április 25-26-án immár hetedik alkalommal rendezik meg a Synergon Napokat, amely ezúttal Az e-gazdaság: új üzleti modell Magyarországon címet viseli. A megnyitón Szalóczy Zsolt, a Synergon vezérigazgatója bejelentette, hogy cége, közösen a Microsofttal és az IBM-mel, összesen 1,5 millió forintot ajánl fel az árvízkárosultak javára. Prim Online, 2000-04-25 A Synergon Informatika Rt. nyerte azt a tárgyalásos eljárást, amelyet a Nemzeti In-
í r t á k
formációs Infrastuktúra-fejlesztési Iroda indított 11 központ nagy sebességű összeköttetését biztosító informatikai gerinchálózat kiépítésére. A Synergon 589,99 millió forintért vállalta, hogy a 11 központot, egyetemeket (például a Szegedi Tudományegyetemet, a Debreceni Egyetémet, a Eötvös Loránd Tudományegyetemet), két MTA-szervezetet és a Miniszterelnöki Hivatalt összekötő rendszert kiépíti. Napi Gazdaság, 2000-04-27 A Közgyűlés a Synergon Magyar Számviteli Szabályok szerint auditált, nem konszolidált 1999. évi mérlegét 11,554 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 40,672 millió forint mérleg szerinti eredménnyel elfogadta. A Társaság az 1999-es eredmény után nem fizet osztalékot, annak összegével az eredménytartalékot növeli. A Közgyűlés a következő két évre megválasztotta a Felügyelő Bizottság és az Igazgatóság tagjait is. A Felügyelő Bizottság tagja lett: Jurányi Gábor (új tag), Kuller József és Pintér Pál. Az Igazgatóság tagjai: Czakó Ferenc, Felkai András (új tag), Gyurós Tibor, Risztics Péter, Szalay Sándor és Szalóczy Zsolt. Az új igazgatóság jövő héten tartja meg első ülését, így elnökét is akkor választja meg. Számítástechnika Hírlevél, 2000-05-02 Gábor Dénes-díjat kapott Szalóczy Zsolt, a Synergon Informatika Rt. vezérigazgatója. Az idén összesen hatan részesültek ebben a kitüntetésben. Az 1989-ben alapított díjat azoknak ítélik oda, akik a műszaki-szellemi élet területén elért eredményeikkel nagymértékben hozzájárulnak a tudomány és a gazdaság fejlődéséhez. Az indoklás szerint Szalóczy Zsolt a fényvezetőszálas technológia meghonosításában, a kommunikációs technológiák hazai elterjesztésében játszott kiemelkedő szerepet. A rangos díj odaítélésében az is indok volt, hogy a Synergon vezérigazgatója a világszínvonalú technológia hasznosítására alkalmas és versenyképes szervezetet hozott létre, ennek működtetésével pedig a magyar szakemberek nemzetközi tekintélyét is növelte. Népszabadság, 2000-06-20 Utilities company Fotav Rt has commissioned Synergon Rt to develop individualuser billing for its district heating system. Currently, households supplied by the district heating system pay a flat rate. Synergon's software is suited to be compatible with Fotav's SAP system. The HUF 58m project is expected to be completed by August. MTI Econews, 2000-05-14 MAGASYN
2000/NYÁR
29
A b s t r a c t RAIFFEISEN BANK Banks know the importance of the back-up, storage, and retrieval of banking activities and processes. Raiffeisen Bank has completely revamped an important part of its operation: data backup. Their solution could be exemplary for others. Raiffeisen is a bank in Austrian ownership with 33 branches throughout Hungary. It started its retail banking operation last year. The bank and its three affiliates combined cover all segments of the financial market. When they decided to deploy a new bulk storage technology, they discussed their needs with leading companies and then evaluated EMCs Symmetrix system, Compaq's new technology, HP's StorageTek system, and the system offered by Storage Computer. Then they proceeded to contact an independent consultant, Synergon, that helped them compare independent opinions, that of Gartner Group among them, in order to choose the system best suited for their needs. An excellent relationship was established between the bank and Synergon's professionals who saw the importance of system-based approach rather than just buying specific devices, and convincing management rather than just the engineers. This was the basis on which a preliminary study and then a specific system design was drawn up, serving as a foundation for this major investment. KNOWLEDGE MANAGEMENT As processes become increasingly sophisticated, it becomes increasingly difficult to replace one employee with another. With the spreading of computing and ERP systems, the knowledge required to perform the job has increased tremendously. Labor cost is directly proportional with the costs of acquiring the required knowledge. More and more managers understand that managing human resources is different from managing capital. HR management is moving from meeting momentary demands towards shaping a long-term HR strategy. The continuously increasing level of knowledge required to perform job responsibilities is, however, an increasing threat to businesses. The required knowledge is in most cases owned by the employee, not by the company. Knowledge management is not a specific system or solution; it is a philosophy, an approach aimed at efficiently using different kinds of in-house knowledge to make the business more efficient. The goal of this approach is to internalize knowledge in the organization rather than leaving it as the
30
MAGASYN
2000/NYÁR
knowledge of individuals. Knowledge management aims to increase the efficiency of the business as a whole, providing approaches to three levels of business operation. Market-related functions help the organization flexibly adapt to its environment; management-related functions streamline the internal functioning of the enterprise; and work-related functions make tasks easier to perform. IT AND THE OLYMPIC GAMES Dr. Pál Schmitt, Vice President of the International Olympics Committee, summarized his view on how IT is related with the Olympics movement. "There is fierce competition among major server manufacturers to capture the sports market. These companies see us as a potential market, and want more than just transmitting information and displaying scores; they also want to provide services that are privacy-related, like introducing selected athletes, gaining insight into the internal lives of sports clubs through the IT services they provide, etc. Global companies are just beginning to discover this Internet-based market, and this unregulated area is a major concern for us. To ensure a degree of transparency here, an international conference "Sports - Internet - Communication", will be held in Lausanne, Switzerland between 11-15 November. Internet is a whole new media, and has the immense advantage of being able to archive everything and retrieve archived data at will. The International Olympics Committee wants the Games to reach every home for free. A total of 13 thousand computers, 9 thousand mobile phones, 11 thousand pagers, and 5 thousand wireless phones will be used at the Olympic Games. We will provide a separate electronic workplace for each of the 18 thousand accredited reporters. We will have to develop a daily 300 thousand rolls of film. Our main sponsor, responsible for the IT at the Games, is IBM. Workstations set up in the Olympic village and at every major arena will provide nearly real-time information also about events taking place elsewhere. 500 computers installed at the individual sites for managing scores and results will allow the immediate retrieval of all archived data on sportsmen, scores, and sports." SYNERGON'S VISION IT in Hungary is in a state of transformation. Medium-sized businesses are disappearing, becoming large or fading to small; the small volume of the market has been a problem for
years; the services industry is picking up; and expenditures related with IT training and consulting are on the increase. Traditional, mostly global suppliers increasingly attempt vertical integration, in certain projects competing head-on with their Hungarian partners; and telco companies the largest clients - add significant system integration competencies to their telecommunications services. Also, major projects affecting most large IT companies are not markedly present in the governmental sector, while the segment of large enterprises is characterized by fierce competition for orders. Unfortunately, the capital strength and the economic strategy of medium-sized Hungarian companies is not yet mature enough to use IT to any significant degree. To achieve this, further programs are needed to vitalize the economy - like a modified tax system, export preferences, economic information bases - in order to favor medium-sized companies and create the conditions for growth and increased exports. One of the components of Synergon's strategy is the better and more efficient utilization of its know-how, its staff, and its supplier and customer relationships, for which it has ample opportunities in the Middle-Eastern European region where we are 2-5 years ahead of most countries in terms of IT. Our presence there is all the more necessary as these countries will soon become our competitors. Some areas show strong development there. Let us not forget that some of these countries had a very good education system, and they provide the workforce we lack. This expansion has its pros and cons. It is good because we expand, develop, prosper, enter new areas, and meet new challenges. The downside is that the level of IT culture in Hungary is still low, our economy is in the extensive phase of development, and the major players' only message is that the information age is here and we must prepare for it. Our work in the region at the level of economy must also be done with the joint effort of many at the cultural and social level. Whoever will do this, the IT industry will support it. We must also realize that steam roller techniques against the opinion of the industry are not viable. As external markets open up, the times when a third of all IT income came from the government are gone. In the past years, the Hungarian IT sector has come of age.
IBM hirdetés
Synergon hirdetés