Féléves Feladat A Művészetek Palotája ( a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum ) komplex vizsgálata Készítette: Berkes Ádám, Erdélyi Zsófia, Keresztes Dóra, Mézes Bence, Molnár Dávid, Nagy Tibor István, Nagy Zoltán, Örsi Ferenc, Tóth Annamária
Tartalomjegyzék
I. Vezetői összefoglaló ........ ..............................................................................................................................3 II. Projekt ................................... ..............................................................................................................................5 a) Célok ............................. ..............................................................................................................................5 1. Küldetés ............ ..............................................................................................................................5 2. Stratégiai célok..............................................................................................................................5 b) Résztvevők ................. ..............................................................................................................................5 1. Fejlesztő ............ ..............................................................................................................................5 2. Beruházó........... ..............................................................................................................................5 3. Szakmai működtetés...................................................................................................................5 4. Tervezők............ ..............................................................................................................................6 5. Kivitelezők........ ..............................................................................................................................6 6. Közreműködő hatóságok ..........................................................................................................6 7. Finanszírozó .... ..............................................................................................................................7 c) Beruházás .................... ..............................................................................................................................7 1. Jogi háttér és kapcsolatrendszer............................................................................................7 2. Fontosabb jogszabályok............................................................................................................7 d) Eszközök és korlátok..............................................................................................................................8 1. Telek ................... ..............................................................................................................................8 2. Finanszírozás... ..............................................................................................................................8 III. Működés .............................. ..............................................................................................................................10 a) Működés ...................... ..............................................................................................................................10 b) Intézmény................... ..............................................................................................................................10 1. Az intézmény programjai szolgáltatásai .............................................................................10 2. Intézmény szervezet és irányítás............................................................................................10 3. A Ludwig Múzeum működése ................................................................................................11 c) Tevékenységek.......... ..............................................................................................................................13 IV. Eszközök.............................. ..............................................................................................................................14 a) Helyszín........................ ..............................................................................................................................14 1. Szabályozási terv ..........................................................................................................................14 2. Épület elhelyezkedése................................................................................................................15 3. Infrastruktúra .. ..............................................................................................................................16 b) Az épület jellemzői, helyiségei ..........................................................................................................16 c) Energetika, gépészet..............................................................................................................................18 1. Gépészet ........... ..............................................................................................................................18 2. Energiagazdálkodás ....................................................................................................................19 V. Teljesítmény ....................... ..............................................................................................................................20 a) Költség.......................... ..............................................................................................................................20 1. Beruházási költségek ..................................................................................................................21 2. Generál – kiviteli költségek.......................................................................................................21 b) Idő.................................. ..............................................................................................................................23 1. Megvalósulás lehetséges időpontjai ....................................................................................23 2. A beruházási időt korlátozó okok és jellemzők.................................................................23 c) Mutatók, célértékek. ..............................................................................................................................23 1. Szolgáltatások, látogatók ..........................................................................................................23 1
2. Intézmény, létszámmutatók, szakmai mutatók................................................................24 d) Hatások, összegzés.. ..............................................................................................................................26 VI. Tanácsok kortárs művészeti múzeum tervezéséhez...................................................................27 1. Előképek ........... ..............................................................................................................................27 2. Helyszín ............. ..............................................................................................................................27 3. Helyiségek........ ..............................................................................................................................28 4. Biztonság .......... ..............................................................................................................................28 5. Akadálymentesítés ......................................................................................................................28 6. Kiszolgáló helyiségek..................................................................................................................28 7. Megvilágítás lehetőségei ..........................................................................................................29 8. Építészeti minőség ( Alice ).......................................................................................................29 8+1. Egy gondolat az építész fórumról.....................................................................................29 VII. Nemzetközi kitekintés, összehasonlítás ..........................................................................................30 a) Städel Múzeum bővítése, Frankfurt am Main ..............................................................................30 b) SANAA – New Museum of Contemporary Art .............................................................................32 c) Macba – Museu D’Art Contemporani De Barcelona ..................................................................34 d) Caixaforum................. ..............................................................................................................................36 VIII. Mellékletek ..................... ..............................................................................................................................38 a) Felhasznált kérdőívek............................................................................................................................38 b) Munkanapló és munkamódszer leírása..........................................................................................41 c) Felhasznált források, háttéranyagok................................................................................................43
2
I. Vezetői összefoglaló A Művészetek Palotája többfunkciós kulturális létesítmény, mely a pesti Duna-part déli részén, a Lágymányosi híd mellett épült. A 10 000 m²-t meghaladó alapterületű ház három év alatt készült el. Teljes területe 64 000 m². Az épületegyüttes generálkivitelezője, az Arcadom Építőipari Rt., mely 2002. március 23-án vette át a munkaterületet, és 2002. augusztus végén látott hozzá az alapozási munkálatok elvégzéséhez. Az épületegyüttes átadására és teljes körű beüzemelésére 2004 őszén került sor. 2005. január 8ától az épület próbaüzemben működött egészen a 2005. március 14-ei ünnepi nyitó hangversenyig, melyet követően a Művészetek Palotája szélesre tárta kapuit a nagyközönség előtt. A ház különlegessége, hogy egyszerre három különböző művészeti ág művelőinek és kedvelőinek ad otthont. Az ez alapján elkülönülő három nagy épületrész: a Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, és a Fesztiválszínház. Az épületegyüttes Duna-part felőli részében elhelyezkedő Ludwig Múzeum, Budapest – Kortárs Művészeti Múzeum Magyarország egyetlen olyan múzeuma, amely kizárólag kortárs művészeti alkotásokat gyűjt és mutat be, s jelentős nemzetközi és magyar képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkezik. Területe 12 700 m². Első emeletén az ideiglenes kiállítások helye, az előadó- és a rendezvényterem kapott helyet. A harmadik emelet világos helyiségei az állandó kiállításnak adnak otthont. A múzeum egy szigorúan meghatározott, speciális technológiai tér, ezért a megfelelő tervek elkészítéséhez valós idejű szimulációkat végeztek. A kiállítóterek lényegi eleme a világítás megtervezése és a terek változtathatósága. Az megengedett szűk hőmérséklet- és páratartalom tartományok miatt a villamossági és gépészeti berendezések működtetése jelenti a legnagyobb kihívást a Müpa Üzemeltető Kft. számára. 1. Szükséges-e az építés? Az új kulturális létesítmény Közép-Európa egyik legszínesebb, és legpezsgőbb életű kulturális és társadalmi központja. A MÜPA épületegyüttese hiánypótló épület a magyar – és közép-európai – kulturális életben, mely képes bármilyen magas minőségű és nagyméretű produkciónak otthont adni, kifogástalan minőségben. 2. Lehetséges-e a beavatkozás? A Művészetek Palotájának megvalósulása és működtetése az állam és a magánszféra együttműködésének eredménye (PPP típusú menedzsment), mely alapján a magánpartner az épületet a szerződésben meghatározott időre a közszféra rendelkezésére bocsátja. A projekt előzménye, hogy a pesti Duna-parton a Duna Sétány Székház Kft. és a TriGránit Fejlesztési Rt. a Millenniumi Városközpont elnevezéssel ingatlan fejlesztési programot indított. A projektet a kormány is támogatta, melyhez 2000-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ( NKÖM ) is csatlakozott. A beruházás lebonyolítását és a projekt finanszírozását alapvetően a magánbefektető vállalta az NKÖM ( megrendelő ) által
3
kidolgozott programok alapján. A beruházás lebonyolítását a NKÖM és a Duna Sétány Székház Kft által alapított három projekttársaság végezte. A NKÖM minimális üzletrésze biztosította a társasági szerződés alapján az állam vétójogát és ellenőrzését. Az eredeti megállapodások szerint 70% hitel és 30% saját erő hozzájárulásával építik fel az ingatlant. Az állam szerepe a programok kidolgozására, és a beruházási folyamatok ellenőrzésére terjedt ki. Az átadást követően a NKÖM által alapított Kultúr-Part Kft. (Művészetek Palotája Kft.) tíz évig bérbe veszi az épületet a beruházóktól, és üzemelteti a létesítményt. A bérleti díj fedezte volna a befektetők által felvett hitel törlesztését, melyre az állami kezesség vállalási szerződés nyújtott biztosítékot. (52 Mrd Ft összegű). 2005. április 1-jén a projekt társaságok és a NKÖM 30 évi időtartamra rendelkezésre állási szerződést kötöttek, melyben a magánpartner vállalta az épület rendelkezésre-állásását a szerződés időtartamára. A megállapodás magában foglalja az épület használatba adását, üzemeltetését, szükséges pótlásokat, felújításokat. A NKÖM ezért cserébe rendelkezésre állási díjat fizet. A szakmai üzemeltetését, kulturális hasznosítását, programjainak összehangolását a korábban üzemeltetési feladatok ellátásra létrehozott Művészetek Palotája Kft. végzi.
3. Érdemes-e beruházni? A konstrukció rövidtávon nem olyan jövedelmező, mint más esetleges beruházások, de a rövid távú gazdasági előnyökkel szemben a TriGránit Csoport inkább hosszú távon gondolkodik. A Művészetek Palotája a Millenniumi Városközpontnak egyfontos eleme. A kulturális és idegenforgalmi elemekre építő városközpont pedig egy olyan prototípus, melyet érdemes más országokban és más nagyvárosokban megismételni. A világszínvonalú előadások és rendezvények pedig nagyban hozzájárulnak az Európa szintű hírnév megszerzéséhez, és a látogató közönség vonzásához.
4. Érdekes-e a projekt? A Millenniumi Városközpont elnevezésű ingatlan fejlesztési program egy olyan nagyvonalú magánbefektetők által kezdeményezett beruházás, melyet a NKÖM és az állam is támogatott. A programban rejlő lehetőségek meglehetősen tágak, és az európai színvonalú épület, illetve rendezvények nagyban hozzájárulnak az ország kulturális színvonalának növekedéséhez, és nemzetközi ismertségéhez.
4
II. Projekt a) Célok: 1. Küldetés: A pesti Duna-parton a Duna Sétány Székház Kft. és a TriGránit Fejlesztési Rt. Millenniumi Városközpont elnevezéssel kulturális létesítményeket is magában foglaló ingatlanfejlesztési programot indított. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) 2000-ben csatlakozott a magánbefektetők által kezdeményezett programhoz, melyet a Kormány is támogatott. A beruházás célja egy több művészeti ágat magába foglaló komplexum létrehozása volt. A projekt kezdeti stádiumában nem határozták meg a bent elhelyezkedő intézmények körét. A szakmai programok többször is módosultak így az intézmények közötti területmegosztás is folyamatosan változott. Végül a következő intézmények kaptak helyet az épületben: 1 - Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum 2 - Nemzeti Filharmonikus Zenekar 3 - Énekkar és Kottatár KHT 4 - Nemzeti Táncszínház KHT 2. Stratégiai célok: A cél, hogy színvonalas kulturális és művészeti központ jöjjön létre. A multifunkcionális épület és annak technikai felszereltsége lehetőséget adjon a kulturális események, rendezvények színvonalas megtartására. Egy olyan épület létrehozása, amely európai szinten is képes felvenni a versenyt más hasonló jellegű intézményekkel.
b) Résztvevők: 1. Fejlesztő: Duna Sétány Székház KFT., a TriGránit csoport tagja
2. Beruházó projektcégek: Duna Múzeum KFT. Hagyományok Háza KFT. Nemzeti Filharmónia KFT. 3. Szakmai működtetés: Mûvészetek Palotája KFT., az NKÖM megbízásából
5
4. Tervezők: Tervpályázati eljárás útján választva, melynek törvényi hátterét a 137/2004. (IV. 29.) Korm. Rendelet a tervpályázati eljárások részletes szabályairól szabályozza. Felelős tervező: Zoboki Gábor vezető tervező Tervezőtársak: Turi Zoltán vezető tervező; Vezető építész, belsőépítész: Erőss János, Silvester Csaba Építész, belsőépítész tervezők: Bordás Péter, Borzák Richárd, Császár Imre, Demeter Nóra, Simon Móni, Szatmári Gábor, Valkai Csaba, V. Szabó Gyula; Építész, belső építész munkatársak: Benke Róbert, Dobos András,Dobos Botond, Fekete Ferenc, Kakas László, Országh István, Torda-Molnár Tamás, Varsányi Gyula. Ludwig Múzeum: Gergely László, Zobor László - Studio G 5. Kivitelezők: Közbeszerzési eljárás útján választva, melynek törvényi hátterét a 2003. évi CXXIX. a közbeszerzési törvény biztosítja. Generál kivitelező: Arcadom Építőipari Rt. 6. Közreműködő Hatóságok: Építésügy: Budapest, IX. kerületi építésügyi hatóság Tűzoltóság: IX. kerületi Tűzoltó parancsnokság ÁNTSZ: ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete
6
( A Művészetek Palotája beruházásának és működtetésének szervezeti ábrája; forrás: Állami Számvevőszék; Jelentés: a Művészetek Palotája megvalósításának és működésének ellenőrzéséről ) 7. Finanszírozó: A Művészetek Palotája magán és állami szféra együttes finanszírozásából jöhetett létre ( kezdetben 70% hitel és 30% magán tőke, főként magánpartneri tőkebefektetés ). A későbbiekben erre részletesen kitérünk.
c) Beruházás: 1. Jogi háttér és kapcsolatrendszer: A projekt szakmai felügyeletét a NKÖM a közigazgatási államtitkárság, illetve kabinetfőnök, majd miniszteri biztos, miniszteri meghatalmazott útján, szakértők bevonásával gyakorolja. Feladatukat képezi a Művészetek Palotája létrehozása érdekében alapvetően a minisztériumra háruló feladatok ellátásának koordinációja, irányítása annak érdekében, hogy a beruházás a szerződésekben, a tervdokumentációban rögzített minőségben és határidőre megvalósuljon. A tevékenységi kör részét képezi a NKÖM képviseletének ellátása, javaslattétel, véleményalkotás mindazokban a beruházást érintő ügyekben, amelyekkel kapcsolatban a döntési jogkör a minisztériumot illeti meg. A miniszteri biztos feletti szakmai felügyeletet a miniszter látja e. A miniszteri biztos/meghatalmazott/megbízott hatásköre a projekttel kapcsolatos minisztériumi adminisztráció befolyásolására, valamint a kapcsolódó gazdasági kérdések közvetlen eldöntésére nem terjed ki. A felügyeleti joggyakorlás egyik eszköze a beruházó részéről megvalósuló időközi beszámoló, amelyet a Duna Sétány Székház KFT. készít a miniszteri biztos kérésére. A beszámoló a beruházási kiadásokról szóló elemzést tartalmazza. A három kulturális intézmény elhelyezését szolgáló beruházás programjának jogi, szakmai és pénzügyi vizsgálatával, valamint az esetleges változtatásokra vonatkozó kormányzati mozgástér feltárásával megbízott szakértő cég (Budapest Investment RT.)A NKÖM a beruházásra vonatkozó hosszú távú érdekeinek érvényesítőjeként létrehozza a Kultúr-Part KFT.-t. A KFT. – mint leendő üzemeltető – egyik fő feladata volt a beruházás építésének figyelemmel kísérése, folyamatos konzultáció folytatása a kivitelezővel. A Kultúr-Part KFT.-tõl a műszaki és pénzügyi szakértői feladatok, felügyelet ellátására ( controlling ) a „Kreatív2000” KFT. kapott megbízást. Feladatának ellátása alapján szerzett tapasztalatairólészrevételeket, javaslatokat, valamint havi jelentéseket (zéró riport, 20 tanácsadói jelentés,záró riport) készített. A szakértők és szakértő szervezetek bevonásával feltárt műszaki és egyéb hibákat vagy hiányosságokat felülvizsgáltatta, azokról a NKÖM és Művészetek Palotája (korábban Kultúr-Part) KFT. vezetőit tájékoztatta. 2. Fontosabb jogszabályok: A Milleniumi Városközpont Kulturális Tömb megvalósításával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1118/2001. (X. 19.) Korm. határozat. A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény és a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény. Kivétel a 2098/2003. (V. 29.) Korm. határozat, amely létrehozta a PPP Tárcaközi Bizottságot és feladatául szabta a PPP projekttervek véleményezését, a projektek megvalósulásának 7
nyomon követését. 2006 márciusában a GKM részéről előterjesztés készült a Kormány részére az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés (PPP) jogi szabályozásával és a PPP Tárcaközi Bizottság működését támogató szervezeti rendszer kialakításával kapcsolatos egyes feladatokról, de az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg.
d) Eszközök és korlátok: 1. Telek: A telektulajdonos a Duna Sétány Székház Kft. Az épületben helyet foglaló intézmények pontatlan meghatározása a fejlesztési koncepció elején korlátozta az épület optimális megvalósítását, változott az alaprajzi méret, beépítés stb. 2. Finanszírozás: Ahogy már korábban is említettük a létesítmény megvalósulása főként magán tőke illetve állami tőke bevonásával jöhetett létre. A beruházás lebonyolítását a NKÖM és a telektulajdonos Duna Sétány Székház Kft. által alapított három projekttársaság végezte, melyekben a NKÖM minimális (100-100 E Ft névértékű) üzletrésze biztosította a társasági szerződés alapján a beruházási döntések feletti állami ellenőrzést és vétójogot. Az épület tulajdonképpen eltérő finanszírozási konstrukciók alkalmazásával valósult meg. Kezdetben a 2001-ben kialakított konstrukció szerint a magánpartner 30%-ban saját tőke befektetésével, 70 %- ban. A NKÖM által alapított Kultúr-Part Kft. 10 éves időtartamra bérelte volna az épületet a magánpartner projekttársaságokban lévő üzletrészének 3 éves résztörlesztéssel történő megvásárlásával egyidejűleg. A 10 éves futamidejű konstrukció 52 Mrd Ft-os állami kötelezettségvállalást jelentett.
8
( A 10 éves konstrukció szerződés szerinti pénzáramlása; forrás: Állami Számvevőszék; Jelentés: a Művészetek Palotája megvalósításának és működésének ellenőrzéséről ) Az építés-kivitelezés befejezéséhez közeledve 2004. év második felében az állami oldal PPP-konstrukcióváltást kezdeményezett, amelynek célja a szerződéses fizetési kötelezettségek elhalasztása, szétterítése, további kockázatok átadása, valamint a beruházás központi költségvetésen kívüli elszámolhatóságának biztosításával a költségvetési hiány növekedésének elkerülése volt. A PPP (Köz- és magánszféra együttműködése (Public Private Partnership) ) konstrukció változtatás előkészítése során a NKÖM 2+10 éves fizetési futamidőre tett javaslatot.
( A 30 éves konstrukció szerződés szerinti pénzáramlása, üzemeltetéssel; forrás: Állami Számvevőszék; Jelentés: a Művészetek Palotája megvalósításának és működésének ellenőrzéséről ) Az Országgyűlés Költségvetési és pénzügyi bizottsága 30 éves hosszú távú konstrukciót javasolt. Végül az Országgyűlés a 30 évre szóló 97,9 Mrd Ft-os nettó jelenértékű beruházási és működési kötelezettségvállalásról döntött a 2005. évi költségvetési törvényben. A szolgáltatásvásárlási konstrukcióvá való átalakítást – kötelező benyújtás hiányában – a Tárcaközi Bizottság nem véleményezte. A konstrukcióváltás állami megrendelői előnyeként mutatkozott, hogy a magánpartner számára további kockázatokat adtak át, a szerződéses fizetési kötelezettségeket szétterítették, aminek éves átlagos összege – az összehasonlítható tételek figyelembevételével – 4,4 Mrd Ft helyett 3,5 Mrd Ft, s ez közel 1 Mrd Fttal alacsonyabb az eredeti konstrukciónál. A nem megalapozott előkészítés, valamint az ebből következő funkció- és finanszírozási konstrukcióváltás a megvalósítás gazdaságosságát és hatékonyságát hátrányosan befolyásolta. Az eredeti és a megváltozott pénzügyi megvalósítási konstrukció közötti költségvetési ráfordítások különbsége az összehasonlítható tételek figyelembevételével, nominálértéken 66,6 Mrd Ft17, vagyis a projekt a terhek szétterítése és államadósság növekedésének elkerülése miatt ennyivel többe került. 9
III. Működés a) Működés: Felhasználó profil: Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum Felhasználói igények: korszerű múzeumtechnológia megfelelő páratartalom megfelelő klíma megfelelő világítástechnika (természetes, mesterséges) tűzvédelem esztétika megfelelő bejárhatóság
b) Intézmény: 1. Az intézmény programjai, hirdetései, szolgáltatásainak leírása: Programja: Tárlatvezetés Előadások, sorozatok (szórakoztató és szakmai előadások műhelyek) Szimpóziumok, konferenciák Filmklub, vetítések Társművészetek bemutatása (tánc, zene, performansz, irodalom, Fasion Video Festival) Családi programok Múzeumpedagógia (szakmai programok, műelemző és rajzverseny) LUMI Szolgáltatásai: Könyvesbolt Kávézó Étterem CD bolt Az múzeum programjainak és szolgáltatásainak bemutatása részletesen megtalálható a www.ludwigmuseum.hu honlapon, vagy az épület információs pultjánál kérhető prospektusokban, hirdetésekben. 2. Intézményi szervezet és irányítás: Szervezeti felépítés: 1. Az Igazgató közvetlen irányítása alá tartozó osztályok és közalkalmazottak, külső megbízottak (az alábbiakban a 150/1992. (XI.20.) Korm. rendelet 1. számú melléklet szerinti kulturális közalkalmazotti munkakörök szerint.)
10
1.1. ACAX Nemzetközi Kortárs Képzőművészeti Iroda 1.2. Igazgatói Titkárság 1.3. Biztonsági Osztály 1.4. Megbízási jogviszonyban/külső vállalkozási szerződés keretében ellátott feladatok 1.4.1. Belső ellenőrzési vezető (egyben belső ellenőr, külső, szerződéssel megbízott 2.Gazdasági Igazgató 3.Igazgatóhelyettes 2. A Igazgatóhelyettes közalkalmazottak
közvetlen
irányítása
alá
tartozó
osztályok
és
2.1. Gyűjteményi Osztály 2.2. Kiállítási Osztály 2.3. Kommunikációs Osztály 2.4. Múzeumpedagógiai Osztály 2.5. Kulturális szervező (Kiadványszerkesztő) 3. A Gazdasági Igazgató közvetlen irányítása alá tartozó osztályok és közalkalmazottak 3.1. Gazdasági Osztály Gazdasági Osztályvezető 3.2. Műszaki Osztály Műszaki Osztályvezető 3.3. Gazdasági ügyintéző (Munkaügyi, bérszámfejtő, TB ügyintéző) 3.4. Gazdasági szakalkalmazott (Tervező-elemző, kontroller) 3.5. Gazdasági szakalkalmazott (Gazdasági igazgatói asszisztens) (forrás: Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum szervezeti és működési szabályzata) 3. A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum működése : 1) A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum élén az igazgató áll, akit – pályázat alapján - az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján határozott időre bíz meg, illetve vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. 2) Az igazgató munkáját gazdasági vezető segíti. A gazdasági vezetőt a Kt. 8. § (2) bekezdése alapján a miniszter – az igazgató javaslatára – pályázat útján határozatlan időre bízza meg, valamint vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel) és gyakorolja felette a fegyelmi jogkört. Az egyéb munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja felette. 3) Az igazgató-helyetteseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján, pályázat útján, határozott időre az igazgató – a
11
miniszter egyetértésével – bízza meg és vonja vissza megbízásukat (szükség esetén nevezi ki és menti fel őket), valamint gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat. 4) A foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya: a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum alkalmazottai a közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi XXXIII törvény, valamint a törvény végrehajtásáról szóló 150/1992. (XI.20.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó közalkalmazottak. 5) A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum szervezeti felépítését és működésének rendjét, a vezetők közötti feladatmegosztást, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó további jogszabályok által előírt rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum köteles az SzMSz-t és mellékleteit, továbbá annak módosításait az Alapító Okirat hatályba lépését követő 60 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni. 6) A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum alaptevékenységét az Oktatási és Kulturális Minisztérium belső szabályzata szerint jóváhagyott munkaterv alapján végzi.” (forrás: A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum alapító okirata ) Az Intézmény irányításának eszközei, szabályai „5.4.1. Igazgatói utasítás Az igazgató bármilyen témában utasítást adhat ki. Az igazgatói utasítás címében fel kell tüntetni a kiadás évét, és az igazgatói utasítás adott évi sorszámát. A kiadására vonatkozó szabály: az Igazgatói utasítást minden esetben írásban, az igazgató által aláírt formában a szabályzatok között el kell helyezni, az érintettek számára hozzáférhetővé kell tenni e-mailen, vagy kinyomtatott formában, megismerését az érintettekkel igazoltatni kell. 5.4.2. Gazdasági igazgatói utasítás Gazdasági témában a Gazdasági Igazgató az Igazgatóval egyetértésben utasítást adhat ki. A Gazdasági Igazgatói utasítás címében fel kell tüntetni a kiadás évét, és a gazdasági igazgatói utasítás adott évi sorszámát. A kiadására vonatkozó szabály: a gazdasági igazgatói utasítást minden esetben írásban, az igazgató által aláírt formában a szabályzatok között el kell helyezni, az érintettek számára hozzáférhetővé kell tenni e-mailen, vagy kinyomtatott formában, megismerését az érintettekkel igazoltatni kell. 5.4.3. Vezetői körlevél Vezetői körlevelet, kör email-t bármelyik vezető kezdeményezhet az intézményen belül, alapvetően információnyújtás, kérés stb. tartalommal.
12
5.4.4. A szabályzatok megírását, módosítását, visszavonását az igazgató rendeli el. A szabályzatokat az Igazgató (az Igazgató egyes szabályzatok aláírását a Gazdasági Igazgatóra delegálhatja.) hagyja jóvá. A szabályzatok elkészítésében közreműködőket az Igazgató jelöli ki. Az Intézmény további belső szabályzatainak felsorolását a jelen Szabályzat utolsó oldala a mellékletek felsorolása tartalmazza.” (forrás: Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum szervezeti és működési szabályzata) Az épület üzemeltetője Művészetek Palotája Szolgáltató Kft. 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1
c) Tevékenységek A múzeum nyitva tartása: Kedd–vasárnap: 10.00–20.00. 18:00 óra után csak egy kiállítás látogatható Hétfőn a múzeum zárva tart. A szezonális kiállítások nyitva tartása: Megyik János: A kép tere / 2. emelet 2012. március 9 - 2012. június 10., 10.00-20.00 Société Réaliste: empire, state, building /1. emelet 2012. április 20 - 2012. augusztus 5., 11.00-18.00
13
IV. Eszközök a)
Helyszín 1. Szabályozási terv
14
2. Az épület elhelyezkedése A pesti Duna-parton a Duna Sétány Székház Kft. és a TriGránit Fejlesztési Rt. Millenniumi Városközpont elnevezéssel kulturális létesítményeket is magában foglaló ingatlanfejlesztési programot indított. Ennek a folytatásaként a 2002-ban megépült Nemzeti Színház mellett kap helyet a Művészetek Palotájának épülete. A telek beépítési tervére a városrészt érintő, a Világkiállítási Törvényben kijelölt terület többször módosított, részletes rendezési tervének szabályai (továbbiakban: RRT) voltak az irányadók. A létesítmény tervezett és megvalósított funkciója alapvetően megfelelt az RRTnek. Az RRT egyes (zöldtetőre és párkánymagasságra vonatkozó) előírásainak alkalmazása alól felmentést kaptak. Az RRT-nek a területre vonatkozó főbb előírásai: - Nem magas tetővel fedett tetőkön tetőkert kötelező. - Engedély csak az egész területre kiterjedő építészeti látványterv alapján adható (RRT. 8. § és 9. §) - Az RRT által megengedett párkánymagasságok északi oldal 31 m < pm < 40 m, déli oldal 25 m < pm < 28 m. A szabályozási terv által megengedett párkánymagasságokat az elkészült engedélyezési tervek jelentősen túllépték. Az északi oldalon teljesült az előírás, de a déli oldalon 12%-36%-kal túllépték a megengedett magasságot. A komplexum megközelíthetősége mind tömegközlekedéssel (új megállóhelyek létesítése), mind személyi közlekedéssel (parkolóhelyek biztosítása) megoldott. Az építési engedélyeket és a használatbavételi engedélyt megkapta a létesítmény. (Melléklet: 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről)
15
3. Infrastruktúra Megközelíthetőség, parkolás
b) Az épület jellemzői, helységei A Várból ideköltözött Ludwig Múzeum az épületegyüttes Duna-part felé néző szekciójában helyezkedik el. Az épület külső megjelenését az egyszerű vonalvezetés, a díszítőelemek szinte teljes hiánya és hatalmas üvegfelületek jellemzik. Térkialakításában alapvetően a célszerűségre, az áttekinthetőségre és a funkcionális flexibilitásra törekszik. Az épületfilozófiának megfelelően a külső homlokzaton találhatóak a holt anyagok, mint a beton, az üveg vagy a süttői mészkő, belül pedig egy óriási, meleg, barátságos hangulatot árasztó, jórészt diófa, hullám formájú főfal fogad minket. Az épületbe érkezőket az előcsarnok felől könyvesbolt, recepció és kávézó várja a földszinten, valamint ez a szint a raktárak, műhelyek zónája. A raktárak kialakítása lehetővé teszi - a műtárgyak korszerű tárolásán túl -, hogy megfelelő helyet biztosítsanak katalógusok és kiadványok számára. A négy klimatizált raktár – egy szobor- és három képraktár – összesen 442 m2 területű. A restaurátorműhely önmagában 107 m2-en terül el. Az első emelet az ideiglenes kiállítások helyszíne, itt kerül elhelyezésre az előadóterem, valamint a Filharmónia foyer szintjéről közvetlenül megközelíthető a MÜPA rendezvényterme, az Üvegterem. A harmadik kiállítószint nagy belmagasságú, természetes fénnyel megvilágított terei az állandó kiállításnak adnak otthont. Az irodák a déli oldalon helyezkednek el közvetlen kapcsolattal a könyvtárhoz és a gyermekfoglalkoztatóhoz.
16
Az interaktív bemutató termek az első és a harmadik kiállítószinten, az épület dél-keleti sarkában kapnak helyet. A kiállítóterek padlózata bambuszból készült. A múzeumi rész funkcionális lehetőségeit nemcsak a természetes és mesterséges fények ideális aránya adja, hanem a terek változtathatósága is. A nemzetközi elvárásoknak megfelelően állandóan ellenőrzött rendszer szabályozza a páratartalmat, amelyet a kiállítás jellegétől függően változtathatnak a szakemberek. Ludwig Múzeum, az épületegyüttes Duna-part felé néző része: 13.651 bruttó m2 Kiállítóterek: 4.500 m2 Előadóterem: 400 m2 Könyvtár, médiatár: 250 m2
17
c) Energetika, gépészet 1. Gépészet A komplex funkcióból adódóan épületgépészeti rendszereknek a látogatók megfelelő közérzetének biztosítása mellett több különleges – technológia - igényt is ki kell szolgálni. Ezen felül a múzeum esetén fontos tervezési szempont volt, hogy a kiállítótér falában, a műtárgyaknak kijelölt felület mögött közvetlenül fűtési- vagy vízvezeték nem helyezhető el, ezért a gyűjteményi terekben a lehetőségekhez mérten teljesen kerülték a falban futó épületgépészeti vezetékek elhelyezését.
Hőellátás A terv kidolgozása során törekedtek arra, hogy az épületegyüttes központi energiaellátásban részesüljön, így közös hőfogadó központot, illetve hűtőgépházi elrendezést alakítottak ki. Az épületek hőellátását távhőszolgáltatással oldották meg. A szükséges hőenergia előállítása nagy teljesítményű hőközpontokat üzemeltető fűtőműben történik, így kevés helyen, a leghatékonyabb tüzeléstechnikával, a lakókörnyezettől távol, a lehető legkisebb levegőszennyezéssel működő hőtermelés valósítható meg. A távhőellátás az épület keleti oldala felől távfűtő vezetékről történik. Az épületegyüttes hőellátása fedezi: - a központi fűtés, - a központi használati melegvíz-készítés, - és a légtechnikai berendezések fűtési energiaigényét.
18
Hűtés Az épület hűtési igényét a tetőtérben elhelyezett, akusztikailag is méretezett, „úsztatott” betonalapra telepített központi hűtőrendszer, hűtőtelep biztosítja. Szellőzés A múzeumi szárnyban a légtechnikai rendszerek nem elsősorban az emberek közérzete végett, hanem a műkincsek, műalkotások megőrzése érdekében kerültek betervezésre. A kiállítási terekben ugyanis a múzeum technológiai előírásoknak megfelelő igen pontos légállapotot kell tartani. A szükséges légállapotot klimatizált szellőztető berendezéssel tartják fenn, melyhez korszerű, többlépcsős légszűrő berendezés kapcsolódik. A szűrési folyamatban részecskeés gázszűrés is zajlik. A flexibilitás érdekében az első és a második kiállítóteret 4-4 zónára osztották. Minden egyes zónában található hőmérséklet-, levegőminőség- és nedvességérzékelő. A központi szabályozás a helyiség hőmérsékletének és nedvességterhelésének megfelelően állítja a térfogatáram-szabályozót, miközben arról is gondoskodik, hogy a higiéniailag szükséges levegő-térfogatáram biztosítva legyen. 2. Engergiagazdálkodás Az épület üzemeltetésénél rendkívül fontos szempont az energiatakarékosság. A gazdaságos üzemeltetést részben az üzemeltetés megfelelő szervezésével, részben a beépített szabályozásokkal érik el. Az egyes épületrészek energiafogyasztása külön-külön mérhető. Takarékosság szempontjából az épület hőtehetetlensége is fontos szempont. Megfigyelhető, hogy egyes területek csökkentett fűtése az éjszaka folyamán nem okoz olyan mérvű hőmérsékletváltozást, ami károsan érintene egy reggeli munkakezdést. Így az éjszakai „csökkentett” üzemmód lehetősége mind hő-, mind villamos energiafogyasztás vonatkozásában biztosítja az ésszerű gazdálkodás lehetőségét. (Forrás: http://www.hklszaklap.hu/index.php?option=com_content&id=303) (Forrás: http://hklszaklap.hu/component/content/article/949-muveszetek-palotaja)
19
V. Teljesítmény a) Költség
20
( A beruházási költségek és a generál kiviteli költségek alakulása; forrás: Állami Számvevőszék; Jelentés: a Művészetek Palotája megvalósításának és működésének ellenőrzéséről ) 1. Beruházási költségek: Amint láthatjuk a fent használt első táblázatból a Művészetek Palotája 34 672 m2 nettó térszín feletti alapterülettel rendelkezik. Ennek fejlesztési, beruházási költsége 31 298 030 ezer Ft- ra adódott. A költségek tartalmazzák az építés-szerelés, külső munkák, közművek, technológia, berendezések, tervezési, konzulensi és szakértői költségeket is. A Ludwig Múzeum ezen belül a maga 8 944 m2 alapterületével mindössze a teljes költségből 7 464 545 ezer Ft-ot tesz ki. A táblázat nem rendelkezik a következőkről: jogi költségek, fejlesztési díj, ingatlanadó, működési költségek, parkoló megváltás stb. 2. Generál – kiviteli költségek: Amint láthatjuk a fent használt második táblázatból a Művészetek Palotája 60 491 m2 nettó összes alapterülettel rendelkezik. Ennek kiviteli költsége 24 687 989 ezer Ft. A Ludwig Múzeum ezen belül 8 944 m2 nettó összes alapterülettel 5 435 914 ezer Ft-ot tett ki. A költségek tartalmazzák a építés-szerelés, külső munkák, közművek, technológia, berendezések, tervezési, konzulensi és szakértői költségeket is.ű A táblázat nem rendelkezik a következőkről: jogi költségek, fejlesztési díj, ingatlanadó, működési költségek, parkoló megváltás stb.
21
A beruházás az üzleti tervekben rögzített 31,3 Mrd Ft maximális fejlesztési keretösszeget nem lépte túl. A maximális fejlesztési összegen belül 79,1%-ot képviseltek a kemény költségek (építési szerelési költségek, külső munkák, közművek, speciális technológia), 17,5%-ot a puha költségek (jogi költségek, biztosítás, ingatlanadó, fejlesztési díj, projekttársaságok működési költségei, parkoló megváltás, bankhitellel kapcsolatos finanszírozás). A megnyitást megelőző próbaüzemeltetés a beruházás 2%-át, a tőkésített kamat 1,4%-át tette ki.
22
b) Idő 1. Megvalósulás lehetséges időpontjai: Alapkőletétel: 2002. 03.22. Kivitelezés megkezdése: 2002. 03.23. Bokréta ünnepség: 2003. 10.07. Műszaki átadás megkezdése: 2004. 09.15. Tervezett használatbavétel: 2005. 03. 10. A komplexum megnyitása: 2005. 03.14 ( ünnepi nyitó hangverseny ) 2. A beruházási időt korlátozó okok és jellemzőik: Az épületben elhelyezkedő funkciók és a finanszírozási konstrukciók változtatása miatt az eredeti határidő jóval eltolódott. Eredeti határidő: 2002. november 30. Végleges átadás: 2005. március 15. Az átadás időpontjának eltolódását már korábban is látták a résztvevő felek, ezért 2001ben az együttműködési megállapodást módosító szerződésben a befejezés határidejét 2003. december 31-re módosították. A kivitelezési szerződések módosításában a Művészetek Palotája birtokba adásának dátumát 2005. január 1-jére majd végül április 1jében határozták meg.
c) Mutatók, célértékek ( a Ludwig Múzeumot elemezve ) 1. Szolgáltatások, látogatók: A lent beillesztett táblázatban láthatjuk a Ludwig Múzeum által szervezett különféle kiállítások megnevezését és azok látogatóinak számát. A táblázat a 2004, ’05, ’06 –os év adatait tartalmazza, a tervezett ás teljesített látogatói létszámokat és azok bevételeit. ( forrás: Állami Számvevőszék; Jelentés: a Művészetek Palotája megvalósításának és működésének ellenőrzéséről ) Mint láthatjuk a 2005-ös évben a tervezett 60 000 fős látogatói létszám csak kevésben tér el a teljesített 53 805-ös adattól. A 2006-os évben a szintén 60 000 fős tervezett értéket viszont közel sem sikerült teljesíteni a 29 763-as tényleges látogatói létszámmal. A tervezett és teljesített jegybevételek is hasonló differenciákat mutatnak, bár ott figyelembe kell vennünk az ingyenesen belépő látogatókat is. A kiállítási terület 2004 után bővült 2500m2-ről 3496 m2-re.
23
2. Intézmény, létszámmutatók, szakmai mutatók: Az alábbi táblázat tartalmazza a múzeumban dolgozók létszámát munkakörre, végzettségre és munkaidőre vonatkozóan. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők szakmai munkakörben: Művészettörténész össz.: 11 Múzeumi informatikus: 1 Restaurátor: 1 Múzeumi könyvtáros: 2 Múzeumi népművelő, múzeumpedagógus: 4 Egyéb: 12 Összesen: 31 Felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők szakmai munkakörben: Múzeumi gyűjtemény és raktárkezelő: 1 Összesen: 1 Tehát a szakmai munkakörben dolgozók összesített létszáma: 32 Egyéb nem szakmai munkakörben ( bármilyen végzettséggel ) dolgozók létszáma: 15
24
( az adatokat az alább beillesztett táblázat tartalmazza: forrás: www.ludwigmuseum.hu )
25
d) Hatások, összegzés: A MŰPA tehát se nem közszféra, se nem magánszféra, de nem is PPP. Az intézmény egyedi jogi helyzettel rendelkezik. A jelenleg érvényben lévő szolgáltatási szerződés 30 évre szól, az átlagos állami támogatás 2,4 milliárd Ft. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint az intézmény fenntartása, működtetése erre a futamidőre 335,2 milliárd Ft- os kiadást jelent az állam számára. A MŰPA tehát elkerülhetetlenül magas költségekkel kell számoljon. Az épület szolgáltatásai igen változatosak, az alapszolgáltatások mellett további mellék- és kiegészítő szolgáltatások vannak jelen, mely szolgáltatásokat alkalmanként külső cégek irányítják. Ilyen pl. az általunk vizsgált Ludwig Múzeum is amely tulajdonképpen egy különálló kulturális hasznosító szerv a MŰPA- n belül. A szolgáltatások minősége magas, általában a programok akár egy teljes napot is kitölthetnek. A MŰPA, mint környezet egységes, külső cégek helyszíneire és a MŰPA saját termeire ez egyaránt igaz. Megítélése változó, leginkább a külső megjelenését bírálják, belsejére, illetve a stílus egységére ritkább a panasz. De talán ez inkább ízlés kérdése, sem pedig a MŰPA jellegének megítélése. Az állami számvevőszék által kifogásolt tudatos előzetes felmérések, és tervezések hiánya valóban helytálló, azonban egy ilyen új keletű, egyedülálló beruházás kapcsán nem is várhatunk mást, kifejezetten egy ilyen komplex épület esetén.
26
VI. Tanácsok kortárs művészeti múzeum tervezéséhez Komplex, diplomatervezésnél első lépésben olyan épületeket, előképeket keresünk, amelyek funkcionálisan jól működnek, ez alapján állítunk fel egy rendszert, egy funkciósémát. Ez lehet külföldi, vagy hazai példa is, minél többet látunk, annál jobban látjuk a kapcsolati összefüggéseket. Kiderül, hogy mi az amihez igazodnunk kell, és mindenképp meg kell jelenjen a tervünkben, illetve mi az, amit saját belátásunk szerint dönthetünk el. Ezt egészíthetjük ki a látogatók, ott dolgozók véleményével, az esetleges problémákkal főként ők találkoznak. Ez is nagy segítséget nyújthat számunkra. Fontos még maguktól az alkotóktól, művészektől informálódni a célszerű helyiségkialakításról, hogy ezzel kapcsolatban mire érdemes odafigyelnünk, nekik mi az ami fontos. 1. előképek: Staedel Museum extension
Museum Mimesis - Alvaro Siza
Herzog & de Meuron - CaixaForum Madrid
Renzo Piano - California Academy of Sciences
2. Helyszín Első lépésben a tervezni kívánt helyszínt mérjük fel, innen tudjuk megállapítani, hogy mekkora múzeumra van igény, illetve hely. A terepviszonyok, tájolás, épített környezet jellege nagyban meghatározza az épületünk kialakítását.
27
3. Helyiségek Ezután a helyiségek rendszerét határozzuk meg, egy kapcsolati rendszert állítunk fel. Helyiségek méretét, belmagasságát realizáljuk. Kortárs művészeti múzeumnál célszerű nagy belmagasságot választani, akár 5-10 méter is szükséges lehet. Célszerű egy irányt kijelölni, ami szerint a látogató végignézheti a műalkotásokat, így nem zavarja a többi nézelődőt, és könnyebben átláthatóvá tesszük. Lényeges, hogy a terek a későbbiekben átalakíthatóak, flexibilisek legyenek, tehát mobil falak beépítése célszerű a különböző kiállítások variálhatósága érdekében. Érdemes megfontolni a kiállítóterek egymáshoz való viszonyának kialakítását, ezeket változatosan alakíthatjuk, hogy a terek egyszerűen egymásba nyílnak, összetettebb tereket alakítanak ki, vagy egy nagy tér legyen esetleg térfalakkal megosztva, vagy több kis teremre osszuk a teret. Azonban tervezhetünk hagyományos sorolt vagy folyosós rendszert is. 4. Biztonság Fontos odafigyelnünk az alkotások védelmére, magas és korszerű tűzvédelmi rendszerrel kell ellátni. Az oltórendszer helyes megválasztása azért fontos, hogy maga az oltórendszer ne tegyen kárt a műalkotásokban. Védenünk kell még a műveket a látogatók kíváncsiságától, ha esetleg hozzá akarnának nyúlni, de ez kárt tenne a műben. Itt a belsőépítészetnek lehet nagy szerepe. Tehetünk egy kordont, de léteznek építészetileg igényesebb megoldások. Az épületben felhalmozott nagy értékű műtárgyak védelmében magas szintű betörésbiztonságra kell hangsúlyt fektetni. 5. Akadálymentesítés Lényeges, hogy a műtárgyak akadálymentesen is megközelíthetőek legyenek annak érdekében, hogy mindenki megcsodálhassa a kiállított tárgyakat. Vízszintes illetve a függőleges közlekedőket is így kell kialakítani. Biztosítani kell lifteket, ha szükséges. 6. Kiszolgáló helyiségek Az épület funkciójából adódóan a kiszolgáló helyiségek mérete arányaiban jelentős is lehet. Gondolnunk kell arra is, hogy a személyzet és a látogatók milyen helyiségeket igényelnek. személyzeti öltöző, wc, takarítószer tároló helyiség, teakonyha a teremőrök és a takarító személyzet részére személyzeti öltöző, wc a kávézó vagy büfé személyzete számára személyzeti öltöző, wc, karbantartó helyiség karbantartók, gépészek számára személyzeti öltöző, wc ruhatárosok számára A gépészet is jelentős teret igényel egy ilyen funkciójú épületben. A kiállított tárgyak például igényelhetnek speciális légállapotot, környezeti feltételeket, hőmérsékletet, páratartalmat. Biztosítanunk kell a megfelelő klímát gépi szellőztetéssel, légkondicionáló berendezéssel. Egy ilyen fejlett légkondicionáló berendezés akár több 100 m2-es gépészeti helyiséget is igényelhet.
28
7. Megvilágítás lehetőségei A beltérben fontos a megfelelő megvilágítás kialakítása természetes illetve mesterséges módon. A természetes és mesterséges fények ideális arányának mértékét kell megtalálnunk. Érdemes kerülni a direkt megvilágítást, a cél a műalkotások védelme mellett az alkotások kiemelése, hangsúlyozása, a diszkomfort elkerülése, a káprázásmentesség. A falak színe is fontos, későbbiekben módosíthatóak legyenek az igényeknek megfelelően. 8. Építészeti minőség ( Alice ) Az építőanyagok használatában nem a anyagiasság kell hogy domináljon, nem is az, hogy feltűnő, kirívó legyen a környező épületekhez képest, hanem az, hogy fennálljon, működjön a szükséges ideig, élettartama megfeleljen a tervezettnek, anyaghasználatával idomuljon környezetéhez. Az építészeti minőség kulcsa egy olyan épület létrehozása, amely környezetbe illeszkedésével, magas anyagi minőségével már önmagában is művészeti alkotásként él a köztudatban. 8+1. Egy gondolat az építészfórumról: ,,Modern Művészeti Múzeum Az elmúlt három évtized alatt csak az Egyesült Államokban több mint 600 művészeti múzeumot építettek, de az 1980-as és 1990-es években Nyugat-Európa is felzárkózott ehhez a fejlődéshez. Szociális funkciójuk a 19. századi operaházépítészethez hasonlít, ezért maga az épület ma nem minden esetben elégíti ki a modern kor igényeit. Ez a változás új építészeti, urbanisztikai kihívást jelent, nyitott politikai, kulturális magatartást követel a társadalomtól, és erre Magyarország - mint sokszor a történelemben - késve és vonakodva reagál. Az utóbbi évek múzeumépítészeti vitája nyugaton azt bizonyította, hogy maga az épület ma jobban a figyelem központjába került, mint az intézmény. Ennek jelentősége azért is nagy, mert a társadalommal folytatott legitimációs vitájában az építészet támogatja és befolyásolja a kortárs művészetet. Ugyanakkor a múzeumépítést érdekessé teheti a négyek - építész, művész, kurátor, építtető - izgalmas vitája. Ebben főként arra irányuló kérdések hangzanak el, hogy miként lehet a múzeum elit magányosságát áthelyezni aktív szociális térbe. Az építtető (ha az az állam) általában úgy értelmezi a kultúrát, mint egy ornamentumot, és ha a város a saját arcát, az imázsát nemzetközi szintre akarja emelni, akkor művészeti múzeummal látja el városfejlesztési programját. A hagyományos művészek és kurátorok elvárják, hogy az épületnek kiszolgáló funkciója legyen, a modern építészek viszont az épület művészi jellegét hangsúlyozzák. Ezekről az építészekről, mint Frank Gehry, azt mondják, hogy a művészet fölé emelkednek, és így tereikben a kiállított művek csak másodrangú szerephez jutnak. Ha mindkét tábor elméletét szélsőségesen értelmezzük, akkor a problémát ideologizáljuk, és mint minden idelógia, ez is a hatalmat szolgálja, szerepe, hogy kizárjon és elnyomjon minden társadalmi diskurzust.”
29
VII. Nemzetközi kitekintés, összehasonlítás „Az utóbbi évek múzeumépítészeti vitája nyugaton azt bizonyította, hogy maga az épület ma jobban a figyelem központjába került, mint az intézmény. Ennek jelentősége azért is nagy, mert a társadalommal folytatott legitimációs vitájában az építészet támogatja és befolyásolja a kortárs művészetet.” /Építészfórum/ Ez az elmélet ezekre a példákra is igaz, hiszen híres építészek remekművei sokak által látogatott nagyvárosokban, ezáltal nagy figyelmet kapnak. A kortárs művészeti múzeumok esetében ez talán még kiélezettebb, hiszen ezt a művészeti ágazatot igen nehéz megérteni, megszeretni.
a) Städel Múzeum bővítése, Frankfurt am Main
Tervezők: schneider+schumacher, Michael Schumacher, Kai Otto, Till Schneider Építész munkatárs: Kuehn Malvezzi Szakági tervezők Szerkezetek: B+G Ingenieure / Bollinger und Grohmann Elektromos tervező: IPB GmbH, Ingenieurgesellschaft für Energie- & Gebäudetechnik Világítástechnika: LKL – Licht Kunst Licht AG Tájépítészet: Keller + Keller Landschaftsarchitekten Gartenarchitekten BDLA Megbízó: Städelsches Kunstinstitut Tervezés: 2007 Kivitelezés: 2012 Bruttó alapterület: 4.151 m² Helyszín: Schaumainkai 63, 60596 Frankfurt/Main, Németország Kivitelezés teljes költsége: 34 millió euro
Az új épületrész a 20. század elején befejezett kerti szárnyhoz csatlakozik. Ez a bővítés nem a föld felett hanem a föld alatt kapott helyet. A tervezett nagyvonalú tér a Städel-kert alatt helyezkedik el. Az új kiállítóteret a múzeumfolyó felőli oldaláról, a főbejárattól induló központi tengelyen keresztül lehet megközelíteni. A csarnokot az elegánsan ívelő, súlytalannak tűnő mennyezet 30
látványa határozza meg, mely a teljes kiállítóteret lefedi. A földalatti tereket 195 kör alakú felülvilágító – kerületük 1,5 és 2,5 méter között változik – árasztja el természetes fénnyel. Kívülről a zöld, boltozatos kiemelkedés, melyeknek tetején a látogatók sétálhatnak, különleges külsőt kölcsönöz a Städel-kertnek, emellett új építészeti jelet biztosít a múzeum számára.
Építészet Teherhordó és támaszszerkezetek A bővítés a kerti szárnynál csatlakozik az eredeti épülethez, éppen ezért az építészek kiemelt figyelmet szenteltek az új rész tartószerkezete és a meglévő épület közötti csatlakozás kialakításának. A bővítés több méterrel az eredeti alapozási sík alá esik, így magasnyomáson injektált falakat helyeztek be, és kis keresztmetszetű pilléreket alkalmaztak az optimális tehereloszlás elérésének érdekében. A kivitelezés során az értékes megmaradó szerkezeteket kiegészítő acélszerkezetek beépítésével erősítették meg, melyek egyúttal a csatlakozó szerkezetek megépítését is lehetővé tették. Fény és atmoszféra A Städel Múzeum meglévő termeit az áradó természetes fénnyel lehet jellemezni. Az új épületrész ezt kívánta visszaidézni, mikor a 195 kör alakú felülvilágító elhelyezésével hasonlóan fényes, levegős atmoszférát teremtettek a térben. A nyílásokat árnyékoló rendszerrel látták el a közvetlen napfény kiküszöbölése érdekében, illetve az alkalmazott elsötétítés a fény teljes kizárására is alkalmas. A felülvilágítókba mesterséges fényforrást is integráltak, illetve az egyes kiállítási tárgyak egyedi megvilágítása is biztosított.
31
b) New Museum of Contemporary Art, New York
Építész: SANAA Alapterület: 5.453m2 Megvalósulás: 2002 - 2007 Építtető: New Museum of Contemporary Art, New York City; Zubatkin Owner Representation Világítástechnika: Arup Tartószerkezet: Guy Nordenson Associates, Simpson Gumperts & Heger Inc., New York City Projekt menedzser: Plaza Construction Corporation, New York City Projekt vezető: Saul Dennison, Chairman, Board of Trustees, New Museum; Lisa Phillips, Toby Devan Lewis Director, New Museum; Lisa Roumell, Deputy Director, New Museum A New York-i New Museum of Contemporary Art 2002-ben amikor nekilátott a SoHo-ból a Bowery-re, a jelenlegi múzeumépülettől keletre tervezett átköltözés előkészületeinek, úgy vélték, hogy fiatalabb generációból keresnek építészeket, akik még nem örökítették tovább mémjüket New Yorkban. “Konzekvensek szerettünk volna maradni az új művészet iránti elkötelezettségünkben”, mondja a múzeum igazgatója, Lisa Phillips. Még csak Egyetlen munkájuk készült el az Egyesült Államokban amikor a múzeum megbízta őket: a Toledo Museum of Art mely tavaly nyílt meg. Kicsit idegennek tűnhet SANAA kifinomult stílusát New York konzervatívabb részén látni. A beruházás helyszín környékén sok olyan éttermeket ellátó épület volt található, amelyek tulajdonosai nem voltak hajlandóak eladni ingatlanaikat társasházfejlesztőknek. Alapítója, Marcia Tucker aki pár nappal közvéleményt megosztó kiállításrendezési miatt rúgtak ki mely után 1977-ben a legújabb művészet népszerűsítése céljából alapította meg az intézményt. Az átköltözés oka talán az lehetett, hogy jelzést küldjenek a támogatóknak arról, a múzeum célja továbbra is a radikalizmus. Egymásra hat szabálytalanul elhelyezett dobozból áll, épp mint ha egy építőkockákból dobálták volna össze. Az építészek gondolatait a múzeum céljaihoz illően radikalizmust sugallóan a New York-i épületekhez viszonyítva hol visszaugrik, hol meg kiszögell. Elegancia, és megfontolt dominancia jellemzi az épületet mely átveszi a környezete felett az irányítást, figyelmet kér és mindemellett mégsem erőlteti a múzeum fogalmának az újraértelmezését.
32
A homlokzati megjelenése újító, felülete matt ezzel is teljesen eltérést vállalva bármely más New York-i épületekhez. Festett alumínium hullámlemez panelek alkotják burkolatát, mely előtt körülbelül 4cm-re alumíniumhálót feszítettek. Ez a burkolat is kölcsönzi könnyedségét az épületnek és textilhez jellemző porozitását. Közelebbi szemrevételezésnél homlokzata szinte derítővászonnak tűnik. Merev – rugalmas, tömör – átlátható, célzottan kétértelmű külső megjelenésében. Fények függvényében változik a homlokzat mélysége, árnyékai és textúrája varázslatos hatást kelt. A varázs a közelségben viszont elveszik. Közelről a fémháló nyersnek, sőt érdesnek hat. Az épület belsejében átjár az a látszólagos egyszerűség amely mögött a hozzá értő szemek felfedezik a bonyolultságot is. A fehérre festett kiállítóterek pompáját és könnyedségét élteti tovább az impozáns 7,3m-es belmagasság is. A terek szinte majdnem teljesen szabályosan ortogonálisak, ezt a rendszert egy kis pikantéria teszi furává ám ugyanakkor figyelemreméltóvá. Az egyik fal észrevehetetlenül kis szögben áll, a Bowery átlójára kötve. Az eltérés annyira érzékenyen lett meghatározva, hogy észre se vesszük egészen addig, amíg fel nem nézünk a mennyezetre és rácsodálkozunk, hogy a homlokzati fal nem párhuzamos a födémet tartó acélgerendákkal. A benne elhelyezett műveket tiszteletben tartva azokat nem veti ki magából és egyben izgalmassá is válik a belső tere. A régit és a modernt ötvözi magasan összefogott és átgondolt finomsággal. A ház legmozgalmasabb része az 1,20 méter széles, de 15 méter magas tér a liftek mögött: a 3. és a 4. emeleti galériákat összekötő lépcsőtér. Borzongatóan szűk, és mégis pompánsan monumentális hely. Az épület különlegességét a műalkotások mögé csempészett építészeti bravúrok adják.
33
c) Macba – Museu D’Art Contemporani De Barcelona Építész: Richard Meier & Partners Megvalósulás: 1987–1995 A múzeum Katalónia fővárosában, Barcelonában található, az El Raval negyedben. A múzeum 1995. november 28-án nyitotta meg kapuit a nyilvánosság felé. Jelenlegi igazgatója 2008 óta Bartomeu Marí. A múzeum története: 1959-ben Alecandre Cirici Pellicer műkritikus alakított egy csoportot kortárs művészekből, akik műveit egy 23 alkalmas kiállítás sorozaton mutatták be, remélve ezáltal, hogy kialakul egy gyűjtemény ami a barcelonai kortárs művészeti múzeum alapjául szolgálhatna. 1987ben megalakult a MACBA alapítvány, ami együttműködve helyi szervezetekkel létrehozta a MACBA konzorciumot, mely 1986-ban fel is kérte Richard Meier Partners társaságot a múzeum megtervezésére. Épület: Az épület tehát Richard Meier munkáját dícséri, melyet 1990-ben tervezett és 91-95 között építették fel. Az épület alapja 120x35 méteres hosszúkás téglalap, magassága 23 méter, alapterülete 14.300 m2. A központ egy henger, mely keresztülvágja az összes emeletet – a pincétől a padlásig – és a kiállító tereket egy hosszúkás tengely mentén szervezi 3 emeleten keresztül. Richard Meier építészete alapvetően a racionalizmus újraértelmezése, ami a modern mozgalom mestereire utal, különösképpen Corbusier. Az épületet egyenes és íves elemek kombinációja alakítja. A geometriát enyhíti a külső fény mely a nyitott galériákon és hatalmas tetőablakokon át szivárog be. A főbejárat a homlokzat közepe környékén helyezkedik el, és egyben egy átjárót biztosít a kertbe a múzeum mögött, két részre osztva ezzel a földszintet: egyik oldalon a privát területek, könyvesbolt és múzeumi ajándékbolt, másik oldalon a kiállító termek hatalmas (4980m2) előtere található. A privát rész az épület nyugati oldala felől elérhető, ahol még egy recepciós rész az irodákhoz, valamint egy rakodási rámpa is található. Műszaki berendezések a pincében 2250 m2-en helyezkednek el. Sok természetes fény jut be az épületbe a nyílásokon keresztül a sarkoktól kezdve, a függönyfalas homlokzaton át, a mennyezeti tetőablakokig. Gyűjtemény: Az alapítvány kezeli az állandó gyűjteményt, mely három időszakra osztható: az első lefedi a negyvenes-hatvanas éveket, a második a hatvanas-hetvenes éveket, míg az utolsó a kortárs műveket foglalja magában. A gyűjtemény középpontjában az 1945 utáni katalán és spanyol művészet áll, emellett egyes nemzetközi művészek is képviseltetik magukat. Az állandó kiállítás és az időszaki kiállítások egyaránt igyekeznek hűek maradni az Alapítvány küldetéséhez.
34
Küldetés: Mint állami szervezet, a múzeum felelősséget vállal a kortárs művészet terjesztésére, mely sok kritikai vitát generál művészetről és kultúráról, miközben igyekszik elérni a minél szélesebb közönséget. A MACBA egy nyitott intézmény ahol minden állampolgár nyilvános képviselethez juthat, és prioritásként kezeli az oktatást és az újításokat. Ráadásul elkötelezettsége az örökségvédelem és a kapcsolatépítés más intézményekkel emeli a MACBA-t a művészeti rendszer élvonalába. forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/MACBA http://www.macba.cat/
35
d) Caixaforum Építész: Herzog de Meuron Tervezés: 2001-2007 Megvalósulás: 2008 Building site: 1,934 square meters Plaza: 650 square meters Bruttó alapterület: 11,000 m2 Building Footprint, 1,400 square meters Megrendelő: Obra Social Fundación “LaCaixa“, Madrid, Spain Caixa d'Estalvis i Pensions de Barcelona, Spain Projekt Manager: Benito Blanco Project Management: Servihabitat, Barcelona, Spain Construcción i Control, Barcelona, Spain Statikus:WGG Schnetzer Puskas Ingenieure, Basel, Switzerland, NB35, Madrid, Spain Világítás: Arup Lighting, London, UK Akusztika: Audioscan, Barcelona, Spain Zöld fal: Herzog & de Meuron in collaboration with Patrick Blanc, Artist-Botanist, Paris, France A CaixaForum Madrid központjában,a kulturális negyedben található. Nevét arról kapta, hogy a katalán la Caixa bank támogatja. A svájci Herzog & de Meuron svájci építészek tervezték. Városi mágnesként működik, nem csak a művészetkedvelőknek, hanem maga az épület felkelti a figyelmet. A tervezők az épületet elemelték a földtől, mintha a gravitációnak ellentmondana, ezzel is behúzva a látogatót. Egy régi elhagyatott elektromos állomás újjáépítésével jött létre. Az új szinteken oxidált öntöttvasat használtak, mely hasonló színű és súlyú, mint lentebb a tégla. Mellette 24 méter magas függőleges kert magasodik, melynek célja, hogy kapcsolatot teremtsen a botanikus kert a Paseo del Prado között. A kert Patrick Blanc botanikussal együttműködve készült. A többszintes épület otthont ad színházteremnek, kiszolgáló funkcióknak, galériáknak és étteremnek is. Ebben igen hasonlít a Művészetek Palotájához. Forrás: http://www.arcspace.com/architects/herzog_meuron/caixa/caixa.html http://en.wikipedia.org/wiki/CaixaForum_Madrid Fotók: Christian Richters (Artur)
36
37
VIII. Mellékletek a) felhasznált kérdőívek A dolgozói kérdőívek eredménye: ( a megkérdezettek között vegyesen voltak vezetők, beosztottak és külsős bedolgozók ) 1. Van-e arra lehetőség, hogy a panaszait, észrevételeit tudassa a vezetőséggel? Igen 2. Ha Igen figyelembe veszik-e, tesznek-e lépéseket a problémák megoldás érdekében? Igen 3. Milyen az együtt működés a vezetés és a dolgozók között? Változó 4. Ha nem megfelelő mi a javaslata az együtt működés javítására? Nem véleményezték 5. Elégedett-e a munkakörnyezetével? a) Munkavégzés körülményeinek biztosításával (egészségügyi, higiéniai és esztétikai): Jó b) Munkahelyi légkör, és szervezeti kultúra: Jó, megfelelő c) Munka színvonalas ellátásához biztosítottak-e a körülmények: Jó d) Megfelelő komfortérzete van az ön munkakörnyezetében? Igen megfelelő e) Ha nem megfelelő, mik a zavaró hatások? Nem véleményezték f) Milyen változtatásokat javasolna? Nem véleményezték g) Elégedett-e a munkakörnyezetében a higiéniai, és tisztasági adottságokkal? Igen megfelelő h) Ha nem megfelelő milyen változtatásokat javasolna? Nem véleményezték 6. Mely előnyök jellemzőek a munkahelyére? Munkahelyi étkeztetés Könnyed bejárás (megközelítés) Dohányzásra kijelölt hely Korszerű technikai felszereltség 7. Mi az amit megváltoztatna munkahelyi környezetét illetően? Nem véleményezték 38
A látogatói kérdőívek eredménye:
1. Az alábbiakban olyan lehetséges okokat sorolunk fel, amelyek befolyásolhatták az épület látogatását. Kérjük határozza meg, hogy melyik állítással ért egyet, illetve melyikkel nem (állításonként egy válasz lehetséges). Azért látogatta meg a Művészetek Palotáját, mert… A megkérdezettek közül… Mindenki kíváncsi volt az épületre. Mindenki kíváncsi volt múzeumra vagy egy kiállításra, néhányan kíváncsiak voltak egy hangversenyre. Mindenki új ismereteket akart szerezni. 2. Mi a véleménye a fizetett belépő díjról, amely ……………….Ft volt (kérjük írja be az összeget): A megkérdezettek közül néhányan értékarányosnak, néhányan pedig magasnak tartják a belépődíjakat. 3. Kérjük határozza meg, hogy melyik alábbi állítással ért egyet, illetve melyikkel nem (állításonként egy válasz lehetséges). Látogatása során… A megkérdezettek közül sokan két épületrészben is voltak, többnyire a múzeumban és a hangversenyteremben 4. Mi a tapasztalata az épületről/hangversenyteremről (és környezetéről)? Kérjük az iskolai osztályzásból ismert skálán jelezze véleményét az egyes jellemzőre vonatkozóan! Az épület/hangversenyterem (és környezete) … A megkérdezettek szerint az épület és a környezete… nagyon barátságos sok információt ad nagyon fiatalos nagyon újszerű gondozott otthonos 5. Mi a véleménye az épület megközelíthetőségéről? Kérjük az iskolai osztályzásból ismert skálán jelezze véleményét az egyes jellemzőre vonatkozóan! A megkérdezettek szerint jó. 6. Mi a véleménye a parkolási lehetőségről? Kérjük az iskolai osztályzásból ismert skálán jelezze véleményét az egyes jellemzőre vonatkozóan! A megkérdezettek szerint jó.
39
7. Mi a véleménye az épület szolgáltatásairól? Kérjük az iskolai osztályzásból ismert skálán jelezze véleményét az egyes jellemzőre vonatkozóan! A megkérdezettek szerint… sok információt ad nagyon fiatalos nagyon újszerű szórakoztató áttekinthető nagyon érdekes tartalmas látványos
8. A MÜPA-ban összesen, a mai látogatással együtt eddig hány alkalommal járt?...................alkalom A látogatásból leginkább mire gondol vissza legszívesebben?(Csak egy választ jelöljön meg!) Átlagosan 2x 3x jártak A megkérdezettek közül legtöbben az épületre és a megszerzett új élményekre gondol vissza legszívesebben 9. A MÜPA A megkérdezettek közül a legtöbb embernek az állandó lakhelyén található a MÜPA. 10. Hogyan/kikkel érkezett erre a látogatásra? A megkérdezettek közül legtöbben baráttokkal érkeztek 11. A látogatóra vonatkozó kérdések. 11/2. Foglalkozása alapján Ön (Csak egy választ jelöljön meg!) A megkérdezettek közül a legtöbben diákok vagy nyugdíjasok voltak 11/3. Jelölje meg legmagasabb iskolai végzettségét! A megkérdezettek közül a legtöbben felsőfokú végzettségűek voltak 11/4. Jelölje meg állandó lakóhelyének típusát! A megkérdezettek közül a legtöbb embernek város az állandó lakhelye 11/5. Kora alapján melyik korcsoportba tartozik? A megkérdezettek közül a legtöbben 19-29 év közöttiek és 50 év felettiek
40
b) Munkanapló és a munkamódszer leírása: Munkacsoport tagjai: 1. Berkes Ádám, negyedéves építészhallgató elméleti munka a vezetői összefoglaló megszerkesztése kérdőív készítése 2. Erdélyi Zsófia, negyedéves építészhallgató elméleti munka szervezés (szakirodalom és háttéranyag gyűjtése) a vizsgálati módok kidolgozása (audit, conception, development) mellékletek összeállítása kérdőív készítése és kitöltetése 3. Keresztes Dóra, negyedéves építészhallgató elméleti munka szervezés (szakirodalom és háttéranyag gyűjtése) a benchmarking kidolgozása 4. Mézes Bence, negyedéves építészhallgató elméleti munka „jó tanácsok építészmérnök hallgatóknak” című feladatrész kidolgozása 5. Molnár Dávid, negyedéves építészhallgató elméleti munka a vizsgálati módok kidolgozása (audit, conception, development) 6. Nagy Tibor István, negyedéves építészhallgató elméleti munka szervezés (szakirodalom és háttéranyag gyűjtése) a vizsgálati módok kidolgozása (audit, conception, development) kérdőív kitöltetése mellékletek összeállítása 7. Nagy Zoltán, negyedéves építészhallgató elméleti munka a vizsgálati módok kidolgozása (audit, conception, development) 8. Örsi Ferenc, negyedéves építészhallgató elméleti munka 9. Tóth Annamária, negyedéves építészhallgató elméleti munka „jó tanácsok építészmérnök hallgatóknak” című feladatrész kidolgozása
41
A munkamódszer leírása: Előkészítés: 1. Résztvevők: 8 fős munkacsoportok megalakítása (Berkes Ádám, Erdélyi Zsófia, Keresztes Dóra, Mézes Bence, Molnár Dávid, Nagy Tibor István, Nagy Zoltán, Örsi Ferenc, Tóth Annamária) 2. A felelős megválasztása: Nagy Tibor István 3. Az intézmény kiválasztása: Művészetek Palotája – Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum 4. Közös felület előkészítése, információcsere módja: facebook zárt csoport létrehozása, személyes megbeszélések az egyetem épületében Munkavégzés: 1. Szakirodalom és háttéranyag gyűjtése: www.ludwigmuzeum.hu www.asz.hu ”Jelentés a Művészetek Palotája megvalósításának és működésének ellenőrzéséről” www.ferencvaros.hu kerületi szabályozási terv www.nemfi.gov.hu Szervezeti és működési szabályzat és az alapító okirat kozadat.bszk.hu 1997.évi CXL. törvény a muzeális intézményekről… www.epito.bme.hu 1997.évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról… 2. Helyszíni vizsgálat épületbejárás (egyéni és az egyetem által szervezett) kiállítás megtekintése 3. Feladatterv elkészítése: feladatrészek kiosztása kérdőívek kérdéseinek közös elkészítése 4. Adatgyűjtés végrehajtása kérdőívek kitöltetése és az eredmények elemzése 5. A tanulmány elkészítése: a tanulmány struktúrájának kialakítása a vizsgálati módok részletezése és kidolgozása a szakirodalom és a háttéranyagok segítségével a vezetői összefoglaló elkészítése „jó tanácsok építészmérnök hallgatóknak” című feladatrész elkészítése folyamatos egyeztetés a csoport tagjaival, a feladatrészek összehangolása és összefűzése Befejezés: 1. A feladat beadása határidőre 2012. május 14. 12:00 42
c) Felhasznált források, háttéranyagok ( külön pdf-be fűzve ) - 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről - 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről - A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum alapító okirata - A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2006. (III. 10.) rendelete a Budapest, IX. ker. MILLENNIUMI VÁROSKÖZPONT Soroksári út – Boráros tér – Petőfi híd – Duna folyam – Lágymányosi híd – által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről - A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum 2006. évi szöveges beszámolója - A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum szervezeti és működési szabályzata - Állami Számvevőszék; Jelentés: a Művészetek Palotája megvalósításának és működésének ellenőrzése
43
THE END megj.: felhasznált háttéranyagok külön pdf-be fűzve
