FÉLELEM, SZORONGÁS, ÁRNYÉK -Avagy a pszichológia sötét oldala
Készítette: Róka László Pszichológia Szakkör 2011 tavasz
Tartalom Szorongásos zavarok, fóbiák Akiktől (joggal) félnek
Művészet és a sötét oldal Rémálmok
Jung árnyéka
Szorongásos zavarok A stressznek, szorongásnak orvosi, testi
tünetei is vannak: Tág pupilla, izzadás, perifériás erek lüktetése,
magasabb beszédhang
Normállélektani jelenség Szövődményei lehetnek: Alkohol/drogfüggőség, öngyilkosság
keringési zavar, szívbetegség, stb.
Szorongás vs. félelem Szorongás: Irreális Generalizált tárgy nélküli félelem
Félelem: Konkrét, ismert tárgytól való félelem
Pánikbetegség, pánikroham Érthetetlen fájdalom, szédülés, halálfélelem… Pánikrohama bárkinek lehet, a pánikbetegek-nél
rendszeres (hetente többször, akár naponta) A roham 20-60 percig tart A rohamok elkerülő viselkedést váltanak ki könnyen vezethetnek agorafóbiához
Fóbiák =tartós, irracionális félelem valamilyen helyzettől,
tárgytól Alaptalan, aránytalan Fő eleme az elkerülő magatartás Az ingerhelyzet leküzdhetetlen, extrém félelmet vált ki
Szociális fóbia Társas helyzetektől, mások figyelmétől valófélelem ≈ lámpaláz Zavarba esés, kínos helyzettől való félelem
Agorafóbia Nyílt terektől való félelem Nem meri elhagyni az otthonát, otthona közelét egyedül Magához láncolja szeretteit
Néhány specifikus fóbia:
Eritrofóbia (elpirulástól) Nekrofóbia (halottaktól) Akrofóbia (magas helyektől) Etnofóbia (rovaroktól) Photofóbia (fénytől)
Generalizált szorongás (GAD) Túlzott, indokolatlan aggodalom Nincsenek rohamok, folyamatos
tónus Nem tudják kontrollálni alaptalan aggodalmukat Zaklatottság érzése Fáradékonyság (a fokozott izomtónus miatt) Koncentrálási zavar Ingerlékenység A tünetek következtében gyakran elmagányosodnak
Akut stressz zavar Megrázó esemény szemtanújaként intenzív félelmet,
tehetetlenséget él át Jellegzetes disszociatív tünetek: Érzelmi tompultság, csökken a tájékozódás képessége „Flash back”: váratlanul bevillanó emlékek a traumáról Az esemény után 2 nap – 1 hónap során
Poszttraumás stressz szindróma Szintén megrázó események után alakul ki Esemény után min. 1-3 hónap elteltével még
fennállnak a tünetek Ismétlődő módon átéli a traumát Érzelmi elhidegülés
III. Schizophrenia ≠ MULTIPLEX SZEMÉLYISÉG! Téveszmék (doxazmák) Az énre vonatkozóan lehetetlen és korrigálhatatlan elképzelések) Hallucinációk Auditív a leggyakoribb (kommentáló v beszélgető hangok) Lehet pszeudohallucináció is (tudja, h nem valóság) Szétesett beszéd, bizarr
gondolatmenetek Min. fél évig tartó tünetek
Negatív tünetek Hangulati üresség, akaratnélküliség Elfordul a társas cselekvésektől
Spontán mozgások, arckifejezések csökkenése Szegényes beszéd
Reziduális tünetek A sikeres kezelés ellenére visszamaradó tünetek
negatív tünetek egy része v a pszeudohalluk maradnak
meg
Kevés ilyen beteg követ el bűncselekményt, de a média felnagyítja ezeket az eseteket!
Schizophrenia altípusai Paranoid sch. Főleg paranoid tünetek Téveszmék Inkoherens beszéd
Kataton sch. Túlmozgás v. gátoltság (=a pszichomotorium sérül) Érzelmi elutasítás mutizmus
Dezorganizált sch Kamaszos nevetgélés,furcsa viselkedés Inadekvát érzelmek
Nem differenciálható sch. Bármely altünetből lehet valamennyi
Pszichopata bűnözők Nem minden pszichopata lesz
bűnöző… Magasabb ingerküszöb Nem figyel mások érzéseire A büntetésre való érzékenység alacsony Nem fél, nem tanul
Az erőszaktevő személyisége Erős hit az erőszakmítoszokban (hiszi, h a férfinak erősnek és erőszakosnak kell lennie) Hiszik, hogy jogosan tették, hogy
„kijárt nekik” = „tulajdonosi szemlélet” Többségük racionális terv alapján teszi, nem „ösztön-elkövető” Átlagosan 15-25 évesek Legtöbbször városban
A nő, mint áldozat Az áldozat szerepet játszik áldozattá válásában Az elkövető valamilyen praktikus
szempont alapján választ áldozatot Egyedülálló, ill. hierarchiában alul álló nők veszélyeztetettebbek Az áldozatok 2/3-a ismeri az elkövetőt, korábban tesztelték őket
Nemi erőszak Akut fázis (Kb. 2 hétig) Érzelmi reakciók széles skálája (zokogás,
dühroham, zavart kacagás, stb.) ezek hirtelen váltakozása Nem tudja felfogni Túlkontrolálja érzelmeit Egész testre kiterjedő fájdalomérzet Alvási zavarok, rémálmok evészavarok Külső elcsúfítása Bűntudat, megbélyegzettség érzése
Nemi erőszak Reorganizációs fázis Az élettér beszűkül (nem megy el
otthonról) Mindenhová kísérő kell → fóbiás tünetzavar Túlzott óvatosság, szorongás Lemond a hobbijairól = Elkerülő magatartás Sokan lakhelyet váltanak
Művészet és agresszió Ősi síremlékek elemzése:
Gyász → destruktív fantáziák – bűntudat – jóvátételi igény
„Démonikus erő, melynek lényege a rombolás (a
gonosz), ám ezzel egy időben alkotó erő is… Ez voltaképpen a szexuális ösztön, amely természeténél fogva a rombolás iránti vonzalmat jelenti…” Sabina Spielrein: A rombolás, mint a keletkezés oka (1912)
Világvége-ábrázolások Nem időpont vagy helyszín, hanem érzelmi állapot A destruktív hajlamok
legerősebb szublimációja Gyakran omnipotenciaigény Szinte mindig egy új aranykort előz meg
Álomelemzés: „A cenzúra nem engedi be az álom tartalmába a szorongást” – És ha mégis? Ilyenkor vannak rémálmaink Sokszor ezek is átesnek valamilyen kódoláson Általános rémálmok: felfalatás, bekebelezés Élve eltemetés Fojtogatás Meztelenség (=szégyen) halál
C. G. Jung és az archetípusok
Kollektív tudattalan Az egyéni tudattalan az életünk során átélt
komplexusokat tartalmazza Az elme bizonyos formában dolgozza fel az eseményeket Ezek a „preformációk” trétől, időtől és kultúrától függetlenek Vallásos, mítikus forma
Kollektív tudattalan ≠ genetikus emlékezet, inkább az
élményfeldolgozás egy öröklött módja csak olyan meghatározó összetevők léteznek, amelyek egyéni életesemények formájában öltenek testet Szimbólumok és mítoszok használata általános emberi képesség (álmok, hallucinációk) Mivel szimbólum, nem lehet szótárból megfejteni Érzelmek szerepe az irányításban Kapcsolatot teremt tudatos és tudattalan közt
Archetípusok A kollektív tudattalan részei, alszemélyiségek Csak szisztéma, a téma univerzális, megjelenésük, tartalmuk az egyén életeseményeitől függenek Aktiválódásukkor numinózus érzés = felkavaró, megrendítő, v épp felemelő „vallásos”
élmény
„per se” archetípus vs. aktualizált archetípus
Persona Szerepszemélyiség, társadalmi álarcunk Önmagunkkal szembeni elvárások
forrása A tudatos beállítódás határozza meg Viszonya az árnyékkal Feloldása, más archetípusokkal való integrálása fontos eleme a pszichés fejlődésnek
Árnyék Ami nem tartozik a perszónába, amit nem választottam életem során
(kompenzatív) A személyiség alsóbbrendű része Félelmetes, gyakran arctalan, testetlen
lény, Örök üldöző, ősi ellenség Vagy épp régi barát, útitárs képében jelenik meg Általában a személlyel azonos nemű
Anima / animus A férfiban lakó női lélekrész, vagy a nőben
lakó férfi Elfojtása neurózishoz vagy szélsőséges acting outhoz vezethet Harmóniára kell törekedni vele Erős projektív jelleg
Animus Főleg az apából építkezik Nem jellemzőek az erotikus tartalmak Eltökélt, kérlelhetetlen állásfoglalás („szent meggyőződés”) „Fekete vs. Fehér” – gondolkodás „animusz-vélemény” Kékszakállú herceg: asszony belehal, amikor felfedi a rejtélyes férfi kilétét kettős jelleg: erőszakos, gonosz megnyilvánulások, és a kreativitás, a művészi tehetség kibontakozásának lehetősége
Anima az irracionalitás, a megsejtések
elfogasása az emberek és a természet szeretete Papnők, jósnők szerepe, sámánok és mágusok feminin megjelenési formái világszerte „Lady of the Lake”: védőszellem, bölcsesség és intuíció forrása „Loreley”: haláldémon; fojtogató negatív önértékelés eredete „méreg kisasszony”: csípős, gonosz megjegyzések, a tények kicsavarása
További jelentős archetípusok
Bölcs Hős Apa Anya
Isten-figura
Individuációs processzus „az emberélet útjának felén” = életközépi válság ≠ kapuzárási szindróma Célja a külvilágba projektált archetípusok és komplexusok integrálása a belvilágba Egyéni mítoszképzés: találkozunk archetípusainkkal
(normális esetben az álmainkban) Selbst kialakulása: az árnyék és a perszóna összeegyeztetéséből
Selbst A mély-én Központi szervezőerő
Megismerése, elérése a személyiség fejlődésének (az életünknek) a célja Mandala-szimbólum Imago Dei
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!