Balkán: együttműködés vagy verseny a mezőgazdaságban c. konferencia 2006. április 25. Makay György: A magyar gabonagazdaság lehetőségei és kockázatai Románia csatlakozása kapcsán c. előadása Hölgyeim és Uraim! Előrebocsátom, hogy nem egy tudományos kutató lehetőségeivel és igényével tudtam ezt a témát feldolgozni, hanem mint egy olyan ember, aki jó néhány évet eltöltött a gabonagazdaság területén. A rendelkezésemre álló piaci és egyéb információk alapján fogalmazom meg véleményemet és nem gondolom, hogy a bölcsek köve a zsebemben van. Kezdetként vegyük egy kicsi számba, hogy Románia. milyen piac volt számunkra az elmúlt három évben Először a feldolgozott termékekkel kezdem a sort, később pedig a natúr gabonáról is fogok szót ejteni.
Feldolgozott termékek exportja A feldolgozott gabona alapú utóbbi alapú termé termékek kivitele az utó
években az első elsődleges termé termékekné keknél csö csökkenő kkenő,feldolgozott termé termékekné keknél növekvő vekvő tendenciá tendenciát mutat. Néhány adat
2003/tonna
2004/tonna
2005/tonna
Búzaliszt
94.362
22.172
14.879
Búzakorpa
25.347
7.996
2.960
Kukoricaliszt és dara
18.122
18.342
7.938
Takarmá Takarmánykeveré nykeverék
65.551
71.505
88.502
Egyé Egyéb feldolgozott termé termék
2.900
3.800
4.457
Összesen
206.282
123.815
118.736
Megjegyzé Megjegyzés: 20052005-ben lisztbő lisztből így is első első szá számú piac.
Arra hívom fel a figyelmet, hogy 2003 mindenképpen egy speciális év volt hazánk és Románia szempontjából is, hiszen rendkívül gyenge gabonatermés volt, ezért az egész kiviteli lehetőséget ez befolyásolja. Ha megnézzük a magyar exportot ezekben a fő kategóriákban, a búzaliszt, búzakorpa, kukoricaliszt és takarmánykeverék sorokban, látható a búzalisztnél, hogy 2003-ban volt egy nagyon szép teljesítmény, és attól kezdve roppant szerény számokról számolhatok be. Az export 22 ezer sőt 14 ezer tonna/év -re csökkent, és sajnos 2006-ban sem nő a kivitel. Ráadásul itt kell megemlítenem, hogy liszt szempontjából a fő export piacunk Románia! Most gondoljuk el, hogy milyen “remek” helyzetben van a magyar malomipar, hogy ha ezzel a 20 ezer tonnát sem elérő kivitellel számolhat, mely mennyiség az 1 millió tonnát meghaladó felöntéshez
viszonyitva igazán csak egy kerekítési szám. A 2003-as, jelentősnek mondható kivitelt a Romániai hiány generálta . Ugyanezt lehet mondani a korpára, szintén a hiány generálta a kivitelt, és ma már látszik, hogy egészen marginalizálódott a kiviteli lehetőség. Kukoricalisztnél és –daránál már eleve nem volt magas a kivitel, de sajnos az otóbbi évben itt is 100 %-ot meghaladó csökkenés tapasztalható. Ami a takarmánykeverékeket illeti, ott egy enyhe emelkedés látszik. Ehhez hozzájárult az a speciális helyzet is, amiről Udovecz Gábor is szólt, a kutya- és macskatáp, tehát a kedvenc állatok takarmányai iránti igény növekedése. Az egyéb feldolgozott termékeknél, -ahova a müzli szelettől kezdve a legkülönbözőbb gabonaalapú termékek tartoznak- van egy lassú-lassú emelkedése, de összességében sajnos nem jelentős a mennyiség. Milyen megjegyzések fűzhetők ahhoz, amit már részben elmondtam. A takarmánykeverékeknél és az egyéb feldolgozott termékeknél van egy enyhe növekvő tendencia, egy választékbővítő hatás, de tulajdonképpen a fő termékek tekintetében, így a búzalisztnél, akár a kukoricalisztnél is kimondottan szerények a számok jelenleg.A forgalom és a lehetőségek megítéléséhez meg kell jegyezni hogy jelenleg bevitelt korlátozó kontingensek , vámok vannak. A vámhatárok a megszűnése e tekintetben is jótékony hatású lehet. A piaci lehetőségeket természetesen a két országban kialakult árak alapvetően befolyásolják.. (A közölt árak napi információk, tehát a múlt héten- 2006 április első hete- voltak igazak.) A finomlisztek ún. átadási, nagykereskedelmi ára ÁFA nélkül, forintra átszámítva a gyengébb minőségű termékek esetében 7-8%-kal, és a jobb minőségnél 18-20%-kal magasabbak jelenleg Romániában. Romániában 550-esnek hívják azt, amit mi Magyarországon Bl 55 finomlisztnek hívunk, ez a 43-48 Ft-os ársávban mozgott a múlt héten. Az ún. gyengébb lisztek( hívjuk kenyérlisztnek) ára 3742 Ft/kg között alakult.. Itt jegyzem meg, hogy sajnálatos módon Magyarországon a jó minőségű finomliszt átadási ára 37-42 Ft/kg a belső piacon. Tehát Romániában magasabb liszt árak vannak pillanatnyilag. Ezt a Romániai búzaárak is alátámasztják, a ún. gyengébb minőségű búzának az ára 27-28 ezer Ft/t . Ehhez kellene jobb minőséget keverni ahhoz, hogy a magyar sztenderdek és a magyar sütőipari termékek minősége szerinti termékeket lehessen produkálni, de a bevételi korlátozások és a fizetőképes kereslet azért ennek gátat szab. A takarmánykukoricánál – és ennek lesz jelentősége majd az előadásom későbbi részében – ugyanakkor egészen döbbenetes a Magyar és a Román árak közötti árdifferencia. Gondolom, azok számára, akik egy kicsit ismerik a pillanatnyi magyar valóságot nyilvánvaló, nálunk 25 ezer forintért lassan könyörögni kell, hogy adjanak el kukoricát a tisztelt termelők, mert az intervencióval vannak elfoglalva ( a laadott kukoricához raktárat is biztosítanak és ezzel jó bérleti díjhoz is jutnak) és a piac abszolút nem érdekli őket. Ugyanakkor Romániában 12–17 ezer forint/t között mozog a kukorica ára, ami a román állattenyésztőknek jelentős előny. Ez az ár ösztönözné a Romániából Magyarország irányába történő behozatalt, de a forgalom a kereskedelmi akadályok miatt mérsékelt.
Most néhány szót a natúr gabona kivitelünkről.
Gabona export Romá Romániá niába Megnevezé Megnevezés búza kukorica árpa
2003 538.572 168.472 18.337
2004 169.551 26.991 441
2005
(tonna) (tonna)
144.146 2.721 9.437 9.437
A gabona és ezen belü belül a bú búza kivitelé kivitelére hiá hiánypó nypótló tló,minő ,minőségjaví gjavító szerep a jellemző jellemző. Normá Normál termé termésű években a piaci ár a bú búzánál nem ösztö sztönzi, a kukoricá kukoricánál -az intervenció intervenciós ár- kimondottan akadá akadályozza az exportot.
A 2003-as évet már kiemeltem, hogy az egy termésben gyenge év volt különösen Romániában, ami a hazai exportot segítette. Ezen túlmenően ez volt az utolsó EU-n kívüli évünk. A tagság jelentősen befolyásolja az egész Magyar gabonapiacot, árhelyzetet és megkockáztatom a kijelentést, a magas intrevenciós ár akadályozza a kivitelt. Tulajdonképpen a búza export a magyar-román viszonylatban elsősorban minőségjavító szerepet tölt be, kivéve a 2003-as extra hiányos évet, amikor egy abszolút hiány fordult elő Romániában. Biztos vagyok benne, hogy a jövőben is elsősorban ún. minőségjavító szerepe lehet a magyar búzának Romániában. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az EU csatlakozás óta az ún. normál termésű évben, (vagy egy jó termésű évben, mint például ami a 2005-ös termésünk volt,) a piaci helyzet és közgazdasági környezet senkit nem ösztönöz arra, hogy a kivitelben jelentősen erőfeszítéseket tegyen mivel az intervenciós ár meghatározza a piaci árakat. Számottevőek a logisztikai költségek. Az intervenciós árszin és a logisztikai költségek együtt már megközerlítik, elérik a Romániában elérhető árszinteket. A kiviteli lehetőséget évente a 140–150 ezer tonnára becsülöm, ezt tulajdonképpen ún. résüzletek adják össze. “Résüzlet”amikor megtalálja az ember azt az 500 esetleg 1000 Ft/t árrést, amiért mégis valamit megcsinál. Nem nagy kötésekre van lehetőség, hanem a partnerek
keresgetik egymást, keresik a rést, és nézik, hogy hol van egy pici árrés, és így a sok-sok kis üzletből jön össze ez a mennyiség. Nem mint a hősi időkben amikor egy-egy nagyobb kötéssel lehetett ezt a kereskedelmet folytatni.
Néhány adat a Romá Román gabonatermelé gabonatermelésrő sről Megnevezé Megnevezés Búza e.t. e.t. e.ha t/ha Kukorica e.t. e.t. e.ha t/ha
2003 1.868 1.415 1,32 6.944 2.480 2,80
2004 3.796 1.460 2,60 7.384 2.600 2,84
2005 4.845 1.900 2,55 2,55
2006 vá várható rható 3.750 1.500 2,50
7.150 2.200 3,25 3,25
7.500 2.500 3,0
Megjegyzé Megjegyzés a bú búza veté vetésterü sterülete csö csökkent a kukoricáé kukoricáé nő 20062006-ban
Az összes gabonatermé gabonatermés 9,789,78- 13,362 millió millió tonna kö között ingadozott. ( tö több mint dupla veté vetésterü sterületrő letről)
Mire szeretném felhívni a figyelmet, ami talán fontos lehet? Látszik a búza és a kukorica átlagtermés-soroknál, hogy átlagtermésük rendkívül alacsony, a búzáé 2,5–2,6 t/ha ( fele a magyarnak) a kukoricáé 2,8-3,25 t/ha , kevésbé ingadozó mint a búzánál. Miért fontos a termésátlagokra figyelni? Össz-gabonatermésben a legrosszabb évük, a 2003-as volt, akkor alig érték el a 10 millió tonnát. Jó évben van Romániának 14 millió tonna körüli termése mely meghaladja belső szükségletüket. Ezek a termés ingadozások körülbelül olyanok, mint Magyarországon mivel sajnos mi is messze vagyunk az optimális ráfordítás gyakorlatától. Ha az EU-tagság Román gabonagazdaságra gyakorló hatását vizsgáljuk számba kell vennünk a közvetlen kifizetések, intervenciós ár-stabilitás hatását. Az a véleményem, hogy a jobb és biztosabb bevételek hatására növekedni fog a ráfordítás. Amennyiben a ráfordítás többlet egy fél tonna termésnövekedést hoz majd a következő évek, (mert azt az 50 kg műtrágya-felhasználást hátha megnövelik 60 vagy 70 kg-ra,) akkor 2 millió tonnát meghaladó terméstöbblet keletkezik. Románia közepes és jó termésű években eddig is nettó búza exportőr volt Bizonyára a piacstabilitás és a magasabb bevétel, a nagyobb bevétel lehetősége azért a termelési körülmények javítására mindenképpen sanszot ad.
(Bár a magyar tapasztalat ettől eltérő, a magyar termelő a kapott pénzt nem termelésének okszerű és optimális bővítésére használja, hanem azonnal realizálja és kivonja a pénzt. Nálunk a többletbevételből sem minőség javulás, sem mennyiségi növekedés nem következett be.) Tételezzük fel, hogy nem vagyunk egyformák, és ilyen alacsony termelési szintek mellett Romániában növekedést várni talán nem annyira valószínűtlen. Csatlakozása és termésének növelése az EU gabonatöbbletét fogja fokozni. A búzánál és a kukoricánál nagyon eltérően ítélem meg a helyzetet. Én azt várom, hogy a búzánál a mennyiségi növekedés nem fog minőségi áttöréssel együtt járni. Itt megint csak a magyar példát kell mondjam. Az intervenciós rendszer, ami feltehetőleg a búzánál tartósan még megmarad az unión belül, kimondottan minőségellenes. Tehát ha egy magyar termelő nem gondolja azt, hogy neki a minőséggel törődnie kell, akkor miért gondolna egy román termelő majd arra, amikor őt is eléri ugyanaz az intervenciós lehetőség. Ráadásul az ökológiai adottságaik a minőségi búzatermeléshez kedvezőtlenebbek. Tehát nagy változást a minőségi búzatermelés területén Romániában sem várok mindaddig amig a jelenlegi intervenciós rendszer működik. Igazából ez adhat nekünk piaci lehetőséget Romániában abban az esetben, ha minőségi búzatermelésünk nem hanyatlani fog, hanem legalább ezt a színvonalat ami idáig volt, megőrizzük. Reményeim szerint inkább bővülni fog a hazai a minőségi búzatermelés. A kukoricánál azt gondolom, hogy nagy termelési potenciáljuk van, jelentős területeik vannak és abban az esetben, hogy ha Románia javítja a termésátlagát, szerintem egy pillanat alatt nagyon komoly konkurensünkké válthat a görög piacon, hiszen földrajzi fekvésénél fogva mindenképpen előnyösebb helyzetben van. Görögország számunkra egy roppant fontos kukorica piac melynek elvesztése igen érzékeny veszteség lenne. A kukoricatermelést a 47-100 %-al magasabb intervenciós ár (attól függ, hogy a jelenlegi 12 ezerhez vagy a 17 ezer Ft/t árakhoz viszonyítunk) rendkívüli mértékben ösztönözni fogja. Az intervenciós árszint az alacsonyabb logisztikai költségek miatt kevésbé fogja kadályozni a román kukorica exporttot mint a magyart Úgy gondolom, hogy az állattenyésztés a magasabb kukorica árak miatt komoly gondba kerülhet náluk is. A magyar állattenyésztést a jelenlegi 25 ezer forintos kukorica intervenciós ár borzasztó nagy hátrányba hozza. Az én olvasatomban a korábbi ( EU előtti) években az állattenyésztést egy alacsonyabb magyar kukorica ár igenis támogatta. A támogatás szót tegyük idézőjelbe. Az európainál alacsonyabb kukorica ár kompenzálni volt képes a fehérje-behozatal költség többletét, amely költségtöbblet nem abból adódott, hogy a magyar importőrök ügyetlenek, hanem abból mert mi messzebb vagyunk a tengeri kikötőktől. Ezt a különbséget nagyjából az alacsonyaab árú kukorica kompenzálta. Romániában, látva azt, hogy milyen „támogatást” kap az állattenyésztés az olcsó kukoricával, ha bekövetkezik ott is az intervenció, ez a “ támogatás” egy pillanat alatt fog eltűnni, és ez a jelenlegi előnyük elveszik. Természetesen azt meg kell jegyezni, hogy az intervenció abban az esetben tudja kifejteni az árnövelő hatást, ha az intézményrendszerüket és az egész szisztémájukat fel tudják készíteni. Gondolom, hogy van rá azért esély, hogy ne egy olyan intervenciós évet
produkáljanak, mint amit nekünk sikerült 2004-ben. De ha csak olyan produkálnak, az már önmagában elég arra, hogy “ megtámassza” a piacot. A 2005–2006-os intervenciós szezon a teljesítményét vizsgálva ma már maradéktalanul érvényesül a gyakorlatban, hogy az intervenciós ár, az intervenciós rendszer igenis megtámasztja a piacot, és ez meghatározza az árakat. Ez Romániában is be fog következni. Néhány információ a Román állattenyésztésről, húsfogysztásról, kimondottan abból kiindulva, hogy a gabona nagyobb részét az állattenyésztés használja fel. Néhány elgondolkodtató információ. Először is, ellentétben a magyar napi realitásokkal, százalékos mértékben és összességében az integrált termelés sokkal jobban jellemző ma a román gazdaságra, az árutermelő állati termék termelésre, mint Magyarországon. A broiler ágazatban 78 integráció van melyből 33 jelentős méretű. A belföldi csike és sertéshús fogyasztás 40-42 %-a importból származik. A csirkehús import 158 e. tonna/év melyből 92 e. t az USA-ból, 42 e. tonna Braziliából származik. Románia baromfi importja a belföldi termelés növekedésével párhuzamosan csökkenő, de változatlanul jelentős. Az EU tagsággal egyidejűleg ezeket az importokat egyenesen “átírni” nem lehet. Azt várni, hogy e helyett most már az uniós országokból lesz a beszállítás, jön a magyar hatékony baromfiipar és majd benyomul a román gazdaságba, nem reális. Az EU vámvédelme – a WTO tárgyalások tükrében- egyre kevésbé lesz képes távoltartani a versenyképes, Unión kívüli árúkat. A sertéságazatban rendkívüli fejlesztések vannak és várhatóak a jövőben is. Erre mindenképpen érdemes odafigyelni. Néhány információ, hogy milyen árak és támogatások érvényesülnek jelenleg. A baromfitermelést erősen támogatják, a támogatás mértéke eléri a 104 Ft/kg –ot. A sertés felvásárlási ára 300-340 Ft/kg jelenleg melyhez 70 Ft/kg állatjóléti támogatást biztosítanak. Ha valaki ránéz, és egy kicsit járatos a sertésügyekben, úgy gondolom egyetért, hogy a 370-410 Ft/kg árbevétel eléggé vonzó egy termelő számára. Mindjárt felhívnám a figyelmet arra, hogy azoknak a hazai cégeknek, akik ott is dolgoznak, az a benyomásuk, hogy sokkal koncentráltabb, sokkal átgondoltabb és sokkal rugalmasabb az egész felkészülési rendszer, mint a hazai gyakorlat volt.. Mondják ezt olyan piaci szereplők, akik magyar vállalatok, itt átélték az EU-felkészülést úgy, ahogy ez történt, és most kinti vállalataikon keresztül élik át, hogy ott mi történik. Számomra roppant fontos megjegyzés az, amikor piaci szereplők azt mondják, hogy a SHAPARDprogram szervezetten működik, mondják azok a szereplők, akik itthon keményen kritizálták, magyarul: az attitűdjük ismert a dolgokhoz, és egyáltalán nem arra vannak berendezkedve, hogy valamit egyoldalúan dicsérjenek. Az állattenyésztés helyzetét összefoglalva: a felkészülést elősegítő támogatási rendszer működik az állattenyésztésben, a nagy abrakfogyasztó ágazatokban. Ebből mindenképpen arra lehet következtetni, hogy az import függőségüket ez jelentősen csökkenteni fogja, és az állattenyésztésük eltűrhető vagy elfogadható versenyképességi irányba tart. Az a
fajta sodró lendület, amivel valószínüleg „rászabadul majd az olcsó import Romániára” talán egy kicsit féket vethet ennek a fejlődésnek. Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy ha felesleg levezetőnek tekintik az exportáló országok a Román piacot, akkor sok érdekes dolog, akár piaci zavar is történhet. Visszatérve a feldolgozott gabona termékekre, hogy ha a magyar malomipar a csatlakozás után felesleg levezetőnek, vagy kapacitása jobb kihasználását elősegítőnek kezdi majd tekinteni a Román piacot a csatlakozás után ( vámvédelem már nem lesz) akkor úgy gondolom, egy 100–150 km-es mélységben a határközeli malmoknak lesznek lehetőségei Román piacon, mely ott komoly zavarokat is okozhat. Összefoglalva: Piaci szempontból a vámhatárok megszűnése jelentős gabonaforgalmat csak akkor fog elősegíteni, hogy ha az időjárási okokból egy abszolút hiány keletkezik a Román piacon. Tehát arra nem gondolok, hogy megnyílik a piac, és nagy mennyiségben oda lehet zúdítani a Magyar gabonát és termékeit.. Mivel az intervenció a minőséget nem ösztönzi, ezért nem várom, hogy búza területén minőségi javulás következik be Romániában. A Román igényes vásárlóerő folyamatos és lassú növekedését valószínűleg Magyarországról – minőségjavítás céljára importált búza vagy liszt segítségével- és igényesen feldolgozott termékekkel lassan-lassan növekedve, szívós munkával lehet kiszolgálni. A tovább feldolgozott termékeknél, azok forgalmazásánál az áruházláncok terjedésével természetesen számolni kell. Az úgynevezett belistázások már nem csak országra, de sokszor egész régiókra (közép európa) sőt akár egész európára is szólhatnak! Az áruházláncok Romániai terjedése az itthon belistázott termékek forgalmazási esélyeit is növeli. Mindenesetre a tömegtermékek, kevésbé feldolgozott termékek roppant logisztikai költség érzékenyek, tehát itt a kisebb távolságokban való gondolkodásnak van realitása. A növekvő Román kukoricatermelés a görög piacon okozhat problémát számunkra. A sertéstermelés és vágással kapcsolatban sokan olvashattak a Temesvári óriás vágóhídról stb. Azt mondhatom, hogy nem dőlt el a” meccs”. Lehet, hogy ez Magyarországról az élő sertés kivitelének növelését fogja magával hozni hiszen jelenleg is van élősertéskivitelünk és lehet, hogy termelésük lasabban bővül az igényeknél. Utaltam arra, hogy a hazai malmok többletkapacitásuk kihasználására akár agresszív árakkal megjelenhetnek a román piacon. A hazai gabonaipari befektetők bizonyára nagyobb kedvet fognak kapni, hogy ha az adminisztratív korlátok lebomlanak, és ezen keresztül ők is elindulnak kedvezőbb költségviszonyok körülményei között termelni. Nem elhanyagolható, hogy ráadásul egy olyan piacon tevékenykedhetnek, ahol -legalább egy jelentős térségben- alapvető nyelvi akadályokkal sem kell megküzdeniük. Románia csatlakozása nem autómatikusan eredményez piacbővülést, henem szívós munkával lehet szerény eredményeket elérni. Belépésével bővül az Eu gabona feleslege mely ösztönözni fogja a gabonarendtartás reformját is.
