Növényvédőszer-maradék vizsgálati eredmények
Növényi terményekben, állati eredetű termékekben, feldolgozott élelmiszerekben 2012
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
ÖSSZEFOGLALÁS 2012-ben 2161 db hatósági – 1233 db hazai és 928 db nem hazai eredetű friss zöldség-, gyümölcs és gabona minta analízisét végezte el a hálózat a mintavételi program keretében. A vizsgálatok száma, az elmúlt évek növekvő tendenciájának megfelelően, meghaladta a 600.000-t. A vizsgálat típusa szerinti megoszlásban az ellenőrzések kiterjedtek a termőhelyekre, piacokra, logisztikai központokra, határállomásokra, valamint az agrár-környezet gazdálkodási-, illetve az iskolagyümölcs programban részt vevő termelők ellenőrzésére is. Az összesen vizsgált hatósági minták 49,4 %-a nem tartalmazott szermaradékot kimutatható mennyiségben. Határérték feletti mennyiségben mért szermaradék tartalom miatt a minták 0,55 %-a minősült kifogásoltnak - 12 db (11 db hazai eredetű, alma, fejes saláta, köszméte, paprika, retek, uborka és 1 db nem hazai eredetű kultúra uborka). Köszönhetően a jól megtervezett, célzott ellenőrzéseknek, a megengedett határértéket túllépő kifogásolt termékek száma jelentősen csökkent az elmúlt évekhez képest – 2008 (50 db); 2009 (24 db); 2010 (29 db) - ugyanakkor a szermaradékot nem kifogásolt mennyiségben tartalmazó növényi termékek aránya még mindig magas – 50,05 %. Nagyobb esetszámban határérték feletti, illetve kimutatható, de nem kifogásolható mennyiségben szermaradékot tartalmazó kultúrák közül megemlíthetjük az alma, citrom, csemegeszőlő, körte, mandarin gyümölcs- és fejes saláta, paradicsom, paprika, uborka zöldségféléket. Az idei évben mintegy 273 minta vizsgálata történt meg növényvédelmi tevékenységre visszavezethető káresemény kivizsgálására. A panasz bejelentések hatósági kivizsgálása elsősorban a méhmérgezésekkel volt kapcsolatos. A laboratóriumi vizsgálatok – 201 db – kiterjedtek a méhhullákra, illetve a növényi mintákra. 2012-ben az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel (OMME) közösen célzott monitoring programra került sor a méhpusztulás növényvédelmi okainak kivizsgálására. A program keretében elvégzett növényvédőszer-maradék vizsgálatok célja volt, hogy megfelelő információt adjon a méhekre kifejezetten veszélyes, illetve mérsékelten veszélyes növényvédő szerek hatóanyagainak esetleges jelenlétéről a növényi mintákban. A laboratóriumhálózat, 174 minta vizsgálatával aktívan részt vett az agrárkörnyezetgazdálkodási kötelezettségvállalások teljesítésének, valamint 14 minta vizsgálatával az iskolagyümölcs program keretében végzett termékek ellenőrzésében. Hatóanyag lebomlás és szermaradék-eloszlás vizsgálatokat végeznek a növényvédő szer készítmények engedélyezését megelőzően, melyek elősegítik a hazai engedélyezési folyamatot. A növényi alapú feldolgozott élelmiszerek esetében 160 db minta vizsgálatát végezte el a hálózat, melynek 10%-a (16 db minta) tartalmazott kimutatható mennyiségben szermaradékot. 66 db bébiétel-, ital, gyermektápszer minta vizsgálata során 2 db mintában került sor nem kifogásolható szermaradék tartalom kimutatására. Az állati eredetű termékek növényvédőszer-maradék vizsgálata új feladatként 2012-ben került a laboratóriumi hálózathoz. 822 db minta vizsgálata történt meg különböző állatfajok hús, máj és zsírszövetéből, valamint állati eredetű feldolgozott élelmiszerekből. Mért szermaradék nem került kimutatásra.
1. BEVEZETÉS A Vidékfejlesztési Minisztérium, Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályának, szakmai felügyelete alatt működő NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság (NTAI) 2012-ben 4 regionális Növényvédőszermaradék- analitikai Laboratórium látta el, az ország növénytermelésével összefüggő növényvédőszer-maradék vizsgálati feladatokat. Az ellenőrzések kiterjedtek a hatósági: friss zöldség-, gyümölcs esetében a termőhelyi és piaci, az export, import, a növényi- és állati feldolgozott élelmiszerekre, a bébiétel –, italra, illetve az állati termékekre.
2. MINTAVÉTEL A határérték feletti mennyiségben szermaradékot tartalmazó minták kiszűrésének igénye, illetve azok számának csökkentése hatékony mintavételi stratégiát kíván, a garanciát pedig a jó mezőgazdasági gyakorlat jelenti. A mintavételezések eljárásrendjét, az uniós előírásokat harmonizáló a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint ezek hatósági ellenőrzéséről szóló 66/2010. (V.12.) FVM rendelet, illetve a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet határozzák meg. 2012-ben is, a szermaradék monitoring program keretén belül, az ellenőrzés alá vont kultúraféleségek kiválasztása, vizsgálata a magyar fogyasztási szokások, illetve az előző évek vizsgálati és kockázatbecslési eredményeinek figyelembe vételével történt. Az országos éves mintavételi monitoring tervet a NÉBIH készíti el. A hazai vizsgálati minták mintavétele betakarításkor a termőhelyen, a piaci elárusító helyeken, az import vizsgálati minták mintavétele pedig a határállomásokon és a nagykereskedelmi láncokban történt. Az alkalmazott szűrővizsgálati programmal 1233 db hazai és 928 db nem hazai (EU tagállam, harmadik ország) friss növényi termék vizsgálatára került sor 350 különböző hatóanyag- és bomlás termékeire kiterjedően. A vizsgált hatóanyagkör bővítése folyamatos célja a hálózatnak. A mintavételezések kiterjedtek a 1. táblázatban feltüntetett termékekre, illetve azok eredet szerinti megoszlását a diagram tartalmazza. 1. táblázat Növényi termék Gyümölcsfélék
Mintaszám Kultúraféleség db.
Hazai eredetű
Nem hazai (uniós tagállam, harmadik ország)
1012
27
467
545
Gabonafélék
67
3
48
19
Zöldségfélék
1054
30
686
368
28
2
25
3
Olajos magvak
Hazai
Uniós tagállam
Harmadik ország
1200 1000 800 600
176
306
369
400 200
62
467
686 3 16 48
0 Gyümölcs
Zöldség
Gabona
3 0 25 Olajos magvak
3. ANALÍZIS ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A hálózati laboratóriumok hatósági munkájukat az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága által a SANCO/2011/12495 – Method validation and quality control procedures for pesticide residues analysis in food and feed útmutatóban rögzített kritériumok alapján végzik. A hálózati laboratóriumok a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) MSZ EN 17025 szabvány szerinti akkreditált minősítés, valamint az OECD-GLP minőségbiztosítási rendszer szerint dolgoznak. A növényi termékekben vizsgálandó növényvédő szer hatóanyagok körét, valamint a laboratóriumok által alkalmazott többhatóanyagú (multiresidue) és egyedi módszereket a belső utasítás formájában megjelentetett módszergyűjtemény - „A Növényvédőszermaradékanalitikai Laboratóriumi Hálózat analitikai módszergyűjteménye” - tartalmazza. A laboratóriumok a vizsgálatokhoz magyar és nemzetközi szabványokat, és egyéb a laboratóriumokban kidolgozott helyi módszereket alkalmaznak. A laboratóriumok felkészültségüket, vizsgálati eredményeik megbízhatóságát és összehasonlíthatóságát, melyek elengedhetetlenül fontosak mind a nemzeti, mind a közösségi monitoring programokban kapott szermaradék vizsgálati eredmények reális megítéléséhez, azzal is ellenőrzik, hogy évről évre részt vesznek az EU által szervezett - European Proficiency Test – körvizsgálatokon.
4. ADATOK RÖGZÍTÉSE ÉS ÖSSZEGZÉSE A nemzeti élelmiszer-biztonsági stratégia Uniós elvárásoknak megfelelő megvalósítását segíti elő a kialakított, és a napi munkában használt, vizsgáló intézményeket összekapcsoló integrált, on-line információs rendszer és központi élelmiszer-biztonsági adatbázis - ÉLB. A 2009-ben bevezetett kétnyelvű (magyar/ angol), adatfeldolgozó rendszer lehetővé teszi a különböző szakirányú, így a növényvédőszer-maradék analitikai laboratóriumokban végzett
vizsgálatok eredményének meghatározott szempontok szerinti összerendelését és együttes elemzését, a kockázatelemzési munkához, valamint a laboratóriumok tevékenységének értékeléséhez szükséges adatok naprakész, hozzáférhető tárolását, illetve kellő szintű adatvédelmet biztosít, a differenciált hozzáférési jogosultságok alapján.
HATÓSÁGI VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI 5. Hazai minták A hazai minták eredetét tekintve az ellenőrzés kiterjed a termőhelyi-, piaci mintákra, illetve az exportra szánt termékekre is. A hálózati mintavételi program elsősorban a fő fogyasztási szokásokat reprezentáló terményekre irányult, de maradt kapacitás egyéb kultúrákra is. Ebben az évben a vizsgált hazai minták 57 %-a zöldségféle, 39 %-a gyümölcsféle, 4%-a gabona kultúrából származott. 5.1. A kora tavaszi (februártól - április végéig terjedő) időszakban a laboratóriumok, 77 db hazai eredetű mintát vizsgáltak meg. A minták 5 kultúraféleségből - fejes saláta, jégsaláta, paprika, paradicsom, retek, uborka - tevődtek össze. A vizsgált kultúrák a 77 db mintaszámra vonatkoztatva: fejes saláta (41 %); paprika (21%), paradicsom (12%), retek (21 %); uborka (5 %). A korai időszakban vizsgált zöldségfélék az éves hazai mintaszám 6,4%- t képviselték. 5.2. Mérhető, de nem kifogásolt mennyiségű szermaradékot tartalmazó hazai minták A megvizsgált 1233 db hazai (piaci-, termőhelyi-, EU monitoring) mintából 669 db, azaz 55 % nem tartalmazott szermaradékot kimutatható mennyiségben. 2005 2006 2007 2008 2009 2010 hazai termékek vizsgált 2069 1836 1589 1754 1715 1673 mintaszámai (db) hazai termékek esetén 62,4 58,1 67,5 53,4 65,0 53,0 szermaradékot nem tartalmazó mintaszám (%)
2011 2012 1710 1233 54,0
55,0
Mérhető, de nem kifogásolt mennyiségű szermaradékot 552 db minta, a hazai minták 44 %- a tartalmazott. . A hazai gyümölcsfélék vizsgálata 14 1% kultúraféleségre terjedt ki, a kifogásolt minták aránya 6%, míg a mért, de nem Kifogásolt (határérték 20% feletti) szermaradék kifogásolt szermaradék tartalmú mintáké tartalom 63,5% volt. A legnagyobb számban Mért, nem kifogásolt szermaradék tartalom vizsgált alma kultúrában a minták 80%-a, 79% míg a szőlő minták 75 %-a tartalmazott Szermaradékot nem tartalmazó mintaszám szermaradékot. A hazai gyümölcs minták esetében határérték feletti szermaradék tartalom miatt a minták 0,6%-a került kifogás alá.
A hazai zöldségfélék vizsgálata 30 kultúraféleségre terjedt ki, 1%-a esett kifogás alá, illetve 35%-a tartalmazott nem kifogásolt mennyiségben szermaradékot. A szermaradék tartalom miatt kifogás alá eső minták fejes saláta, paprika, retek, uborka kultúrák. Fejes saláta kultúrában a minták 53%-a, retek esetében 38%-a, uborka esetében 47%-a, míg a paprika minták 30%-a tartalmazott szermaradékot.
1%
64%
35%
Kifogásolt (határérték feletti) szermaradék tartalom Mért, nem kifogásolt szermaradék tartalom Szermaradékot nem tartalmazó mintaszám
A megvizsgált 67 db hazai gabona minta nem tartalmazott határérték felett növényvédőszermaradékot, illetve mindösszesen 28 %-a tartalmazott mért, de nem kifogásolt mennyiségben szermaradékot. 5.3. Hazai kifogásolt minták - határérték feletti mennyiségben mért szermaradék tartalom miatt 11 db minta a vizsgált hazai minták 0,9%- a minősült kifogásoltnak, melyeket tételesen: Anyagtípus
Minták száma
alma
1
fejes saláta (üvegházi)
köszméte
3 1 1 1 2
Hatóanyag dimetoát (dimetoát és ometoát összesen, dimetoátban kifejezve)
Mért szermaradék mg/kg 0,059
klórtalonil klórtalonil klórtalonil
0,11 0,2 0,15
cipermetrin cipermetrin
1,3 0,32
paprika
1 1 2
diklórfosz diklórfosz
retek
1 1 1 1 3
cipermetrin
uborka
1 1
diklórfosz dimetoát (dimetoát és ometoát összesen, dimetoátban kifejezve) metomil
1
0,057 0,04 0,28 0,054 0,25 1,2
5.4. Hazai eredetű mintákban detektált hatóanyagok A hazai mintákban detektált hatóanyagokat, illetve előfordulásuk gyakoriságát az alábbi ábrák szemléltetik.
Hatóanyag ditiokarbamátok kaptán
azoxistrobin klórpirifosz lambda-cihalotrin
boszkalid diflubenzuron tiametoxam fenhexamid tebukonazol
difenokonazol
Esetszám
214 76 69 48 40 39 38 36 32 29 26
A mérhető szermaradékot tartalmazó hazai minták sok esetben több hatóanyagot is tartalmaztak kimutatható mennyiségben. Kultúra alma borszőlő brokkoli burgonya búzaszem csemegeszőlő cseresznye fejes saláta jégsaláta kajszibarack körte köszméte meggy nektarin őszibarack paprika paradicsom retek rizs sárgarépa szamóca szilva uborka zöldbab Összesen
Többhatóanyagú minták száma 67 12 1 1 4 11 4 25 2 4 35 3 13 2 8 13 15 5 1 7 9 4 15 1 262
Kimutatott hatóanyagok száma / minta 2 3 4 5 6 7 8 30 15 14 4 3 1 4 3 2 2 1 1 1 1 3 4 5 2 2 2 14 7 2 2 1 1 4 17 10 3 1 4 1 2 6 5 1 1 2 5 3 9 1 1 1 1 11 2 1 1 5 1 5 2 3 1 2 1 1 1 2 2 11 4 1 139 69 28 14 9 2 1
A 2012-ben megvizsgált hatósági hazai minták 21%-a tartalmazott 2 – 8 hatóanyagot egy mintában. Jelenlétük okára számos magyarázat adható: • részben a különböző hatású növényvédő szer készítmények egymás utáni használata (különböző kártevők elleni védekezésre használt más-más hatású készítmény), • több hatóanyag kombinációját tartalmazó készítmények használata, • célzott hatóanyagváltás, a kártevők kialakult rezisztenciájának legyőzésére, • a tárolás-, illetve a szállítás során használt készítmények, • valamint, az a tény, hogy az adott tétel több termelő termékeiből áll össze. Pillanatnyilag nemzetközi szinten sem tisztázott a friss zöldség-, gyümölcsben detektált ún. „hatóanyag-koktél” hatása az emberi szervezetre. A több hatóanyag egyidejű jelenlétének toxikológiai értékelésére alkalmas módszerek,, modellek meghatározásán már dolgoznak nemzetközi szinten. 6. Nem hazai eredetű (import) minták A tárgyévben 928 db nem hazai eredetű (import), határállomásokon és nagykereskedelmi áruház láncok elárusítóhelyein mintázott termény vizsgálatára került sor, az alábbi megoszlásban: zöldség – 368 db gyümölcs – 545 db gabona – 19 db olajos magvak – 3 db 6.1. Nem hazai eredetű zöldség-, gyümölcs és gabona A 928 db friss növényi termék esetében a vizsgálatok 392 különböző hatóanyag- és bomlástermékeire terjedt ki. A minták 42 országból származtak: Spanyolország Olaszország Törökország Görögország
(282 db. minta, 23 kultúraféleség), (249 db. minta, 26 kultúraféleség), ( 70 db. minta, 10 kultúraféleség), ( 49 db. minta, 11 kultúraféleség).
összesen 650 db, ez a nem hazai (import) minták 70 %- a. A fennmaradó 278 db minta 38 beszállító ország között oszlott meg. A vizsgált kultúra csoportok mintaszám megoszlása az alábbiak szerint alakult: déligyümölcs (10 féle) 236 db minta 25,4 %, egyéb gyümölcs (12 féle) 320 db minta 34,5 %, zöldség (22 féle) 350 db minta 37,8 %, gabona ( 3 féle) 19 db minta 2,0 % olajos magvak ( 1 féle) 3 db minta 0,3 % 6.2. Nem hazai kifogásolt minták A vizsgált 928 db nem hazai eredetű (import) mintából 1 db mintában mértek laboratóriumaink határérték feletti szermaradék mennyiséget (0,1 %), amely tételesen metomil rovarölő szer hatóanyagot 1,2 mg/kg mennyiségben tartalmazó uborka.
Előző évhez képest a határérték feletti minták száma a nem hazai eredetű termékek esetében lényegesen csökkent. A minták 42 %-a nem tartalmazott szermaradékot kimutatható mennyiségben. 6.3. Mérhető mennyiségben a minták 58 %- a, 538 db tartalmazott hatóanyag maradékot. Sok esetben, egy-egy mintában több hatóanyag is detektálható volt. A nem hazai (import) minták 75 %-a származott Uniós tagállamokból, 25 %- a pedig harmadik országból, arány, amely tükrözi a piaci kínálatot is. A szermaradékot tartalmazó nem hazai (import) zöldség és gyümölcsféléket összehasonlítva, megállapíthatjuk, hogy míg a gyümölcsfélék 69%-a tartalmazott szermaradékot, addig a zöldségfélék 42%-a. A részletes elemzések alapján megállapíthatjuk, hogy a vizsgált, nem hazai (import) eredetű kultúrákból az alma, citrom, csemegeszőlő, grapefruit, körte, mandarin, narancs, paprika, paradicsom, uborka esetében a szermaradékot kimutatható mennyiségben tartalmazó minták száma, az összesen vizsgált mintaszámhoz viszonyítva, igen magas volt. Ugyanakkor a szermaradékot tartalmazó nem hazai (import) minták aránya – 58% alacsonyabb volt a hazai arányhoz – 64% - képest, ami jelentős fordulatot jelent a korábbi évek vizsgálati eredményeinek összehasonlításban. 6.4. Nem hazai eredetű mintákban detektált hatóanyagok A nem hazai (import) mintákban leggyakrabban detektált hatóanyagok, elsősorban a déli gyümölcsök felületkezelésére használt imazalil, az állománykezelésre használt klórpirifosz és ditiokarbamát, illetve egyéb gombaölő szerek hatóanyagai.
Hatóanyag klórpirifosz imazalil
fludioxonil ditiokarbamátok trifloxistrobin
boszkalid prokloráz ciprodinil klórtalonil azoxistrobin
pirimetanil
Esetszám
41 21 17 16 13 13 12 10 10 9 9
Hatóanyagok detektálási gyakorisága nem hazai mintákban pirimetanil azoxistrobin klórtalonil ciprodinil prokloráz boszkalid trifloxistrobin ditiokarbamátok fludioxonil imazalil klórpirifosz
9 9 10 10 12 13 13 16 17 21 41 0
10
20
30
40
50
A 2012-ben megvizsgált hatósági nem hazai (import) minták 32%-a tartalmazott 2 – 10 hatóanyagot egy mintában. Említésre méltó a csemegeszőlő, mely esetben az összesen vizsgált minta 60%-a tartalmazott két -, illetve több hatóanyag maradékot.
Kultúra alma banán bazsalikom burgonya citrom csemegeszőlő cukkini fejes saláta grapefruit jégsaláta kajszibarack karfiol kivi körte mandarin narancs nektarin őszibarack paprika paradicsom rizs sárgarépa szamóca szilva uborka zöld citrom Összesen
Többhatóanyagú minták száma 8 1 1 1 41 62 1 1 20 3 7 1 2 23 34 5 14 17 12 14 2 1 7 3 18 1 300
2 6 1 1 1 12 21 1 1 8 2 2 1 2 12 16 2 6 8 6 11 2 1 3 1 13 1 141
3 1
Kimutatott hatóanyagok száma / minta 4 5 6 7 8 9 1
10 10
8 11
7 8
4 6
6
4
1
1
4
1
7 14 3 3 5 3 3
3 2
1
3 2 2
1 1 1
3
1
1
10
1
1
2
1 1 1 1
2 1
4
1
75
38
23
1
13
6
1
2
1
Összehasonlítva a több hatóanyag maradékot tartalmazó hazai és nem hazai mintákat, megállapíthatjuk, hogy ugyan nőtt a hazai szermaradékot nem kifogásolható mennyiségben tartalmazó mintaszám, a két-, és több hatóanyag-maradékot tartalmazó minták aránya jóval magasabb a nem hazai termékek körében 56%, a hazai 39%-al szemben. 7. Növényi alapú feldolgozott élelmiszerek, bébi étel-, ital vizsgálatok 2012-ben tovább folytattuk a hatósági vizsgálatok keretében a növényi alapú élelmiszerek és ezen belül a bébi ételek-, italok vizsgálatát. A 159 db vizsgált termék nem tartalmazott kifogásolt mintát. A vizsgált minták köre 23 különböző termékre terjedt ki, melyek a fűszerek, lisztféleségek, lekvárok, müzlik, méz, illetve gyümölcs italok és növényi olajok termékkörből kerültek ki. A minták igen nagy százaléka – méz – termék volt, a következők szerint: akác, erdei, selyemkóró, napraforgóvirág, vegyes virág. A minták mindössze 4%-a tartalmazott mérhető, nem kifogásolt mennyiségben szermaradékot. A vizsgálati eredményeket az alábbi táblázat tartalmazza.
Nem kifogás olt
Anyagtípus
Határérték Szerm aradékot Vizsgálatok s zerm aradék feletti minták nem tartalm azó tartalm ú m inták száma m inták s zám a száma
Minták száma
s zám a
Gyümölcslevek alma ital (100%)
1
157
0
0
1
almalé
9
1 478
0
0
9
ananász ital (100%)
1
152
0
0
1
gyümölcslé
3
666
0
0
3
narancs ital (100%)
10
1 569
0
0
10
narancslé
10
2 220
0
0
10
könnyű és zamatos zöldséglé
1
155
0
0
1
paradicsom ital (100%)
5
780
0
0
5
zöldség ital
1
222
0
0
1
bors (fekete és fehér)
2
316
0
0
2
fahéj
1
158
0
0
1
koriandermag
2
314
0
0
2
1
158
0
0
1
búzadara
2
441
0
0
2
kukoricaliszt
2
444
0
0
2
1
222
0
0
1
gabonapehely
9
1 998
0
0
9
müzli
7
1 554
0
3
4
5
1 110
0
4
1
63
1 266
0
0
63
Zöldséglevek
Fűszerek
kömény Liszt, dara
napraforgódara Gabona termékek
müzli, gyümölcsös Méz méz Növényi olajok napraforgóolaj
5
944
0
0
5
olívaolaj
8
1 570
0
0
8
gyorsfagyasztott zöldségfélék
1
151
0
0
1
meggy (magozott, fagyasztott)
1
155
0
0
1
sárgabarack lekvár
8
1 243
0
0
8
159
19 443
0
7
152
Egyéb
Összesen
A bébiétel-, ital vizsgálatok elsősorban zöldség-, gyümölcs- és gabona alapú kész ételekre terjedtek ki, azonban hal-, és hús tartalmú kész ételek ellenőrzésére is sor került. 66 db – 44 db hazai, 22 db nem hazai (import) – bébiétel-, ital, illetve tejalapú gyermektápszer és tejpép vizsgálatára került sor. A 66 db minta nem tartalmazott kimutatható mennyiségben szermaradékot. 8. EU koordinált monitoring vizsgálatok Az Unió 2011., 2012. és 2013. évre vonatkozó, a növényi és állati eredetű élelmiszerekben, illetve azok felületén található növényvédőszer-maradékok határértékének való megfelelés biztosítására, valamint a fogyasztók ilyen növényvédőszer-maradékoknak való expozíciójának értékelésére irányuló, többéves összehangolt ellenőrzési programjáról szóló, 1274/2011/EU rendeletében előírt koordinált növényvédőszer-maradék monitoring program
keretén belül, laboratóriumaink az alábbi táblázatban összefoglalt kultúrákat vizsgálták meghatározott növényvédő szer hatóanyag körre. Kultúra banán
brokkoli
búzaszem
csemegeszőlő
Mintaszám db 16
15
17
38
azoxistrobin
Mért szermaradék mg/kg 0,071; 0,096
bifentrin bitertanol
0,031 0,015; 0,46
deltametrin
0,02
klórpirifosz
0,05
klórtalonil
0,011
lambda-cihalotrin
0,1
klórmekvát
0,027
klórpirifosz
0,05
pirimifosz-metil
0,043
tebukonazol
0,079
boszkalid
0,017; 0,028
ditiokarbamátok
0,10; 0,11; 0,13; 0,31
famoxadon
0,018
fenhexamid
0,12; 0,14
folpet
0,02 (2);
karbendazim
0,043
klórpirifosz
0,047;
metoxifenozid
0,48
miklobutanil
0,058
piraklostrobin
0,013
pirimetanil
1,3
proquinazid
0,019
triadimenol
0,014
Detektált hatóanyag
narancs ital (100%)
10
-
-
olívaolaj
8
-
-
padlizsán
14
ditiokarbamátok
0,52
paprika
15
ditiokarbamátok
0,08
metidation
0,02
vaj
8
-
-
zöldborsó (fejtett)
12
-
-
Összesen
153
A koordinált monitoring keretében vizsgált minták részét képezik a hatósági mintavételi program keretében mintavételezett hazai és nem hazai mintáknak. A zöldborsó (fejtett), valamint a feldolgozott élelmiszerek – narancs ital, olívaolaj és vaj - minták nem tartalmaztak kimutatható mennyiségben szermaradékot. A 188 kötelezően vizsgált hatóanyag közül, leggyakrabban detektált hatóanyagok gomba- és rovarölő típusú növényvédő szer hatóanyagok: ditiokarbamátok, azoxistrobin, fenhexamid, klórpirifosz voltak
9. RASFF (Rapid Alert System for Feed and Food) és a Növényvédelmi Hatóság Az EU élelmiszer-biztonsági szabályozása egyike a világ legszigorúbb szabályozásainak, melyhez a magyar hatóságok is kapcsolódnak munkájukkal. A 178/2002/EK (2002. január 28.) rendelet 50. cikkely alapján a Bizottság által létrehozott RASFF - Gyors vészjelzési rendszerrel az európai államok illetékes hatóságai között gyors és hatékony eszköz került kialakításra, az emberi egészséget veszélyeztető kockázat elhárításában. A növényvédőszer-maradék tárgyú bejelentések száma 2009-től kezdődően folyamatosan nőtt, 2012-ben 446 bejelentésre. Növényvédőszer-maradék tartalom tekintetében jelentési kötelezettség áll fenn, amennyiben az akut referencia dózist (ARfD) meghaladó mennyiségű szermaradék jelenléte, vagy akut toxicitással nem rendelkező növényvédő szer hatóanyag (peszticid) mutatható ki, melyre nincs megállapított elfogadható napi bevitel (ADI) érték. ADI - az elfogadható maximális napi felvétel, az angol kifejezés (Acceptable Daily Intake) rövidítése alapján ADI érték, mg szermaradék/testsúly kilogramm/nap egységben, azt a növényvédőszer-maradék mennyiséget jelenti, melyet a megállapításakor rendelkezésre álló összes tudományos és kísérleti eredmény alapján egész életünk során minden érzékelhető egészségkárosító hatás nélkül elfogyaszthatunk. ARfD - akut referencia dózis [mg (szermaradék)/kg (testsúly)] egy hatóanyag testsúly alapján megadott becsült mennyisége, amelynek egy humán populáció (az érzékeny alcsoportokat is beleértve) rövid időn át (24 óra vagy kevesebb) kitehető anélkül, hogy az élettartam alatt ez ártalmas hatások értékelhető kockázatával járna. 2012-ben a DG Sanco, RASFF gyorsriasztási rendszerében kifogásolt növényvédőszermaradék tartalmú 446 db riasztásból (notification, information) mindössze 34 esetben szólt a bejelentés az Unióból származó termékről. A bejelentések jelentős része az indiai eredetű okra kultúra monokrotofosz (31), acefát (22) és triazofosz (15) tartalmára vonatkozott. Így felkerült a Bizottság fokozott ellenőrzést elrendelő – 2009/669/EU – rendeletének aktuális módosításába. Említésre méltó még az Indiából származó curry levél (41), illetve a törökországi paprika (60) ismételt bejelentései.
10. Nemzetközi körvizsgálatok A 396/2005/EK rendelet 28. cikke értelmében a Bizottság 2003 óta minden évben körvizsgálatot szervez zöldség, gyümölcs termékekben, a növényvédőszer- maradék analitikai laboratóriumok felkészültségének és a vizsgálati eredmények összehasonlíthatóságának az értékelésére. A körvizsgálatok célja: az analitikai vizsgálatok minőségének, pontosságának, megbízhatóságának felmérése és értékelése. A 2012. évi (EUPT-FV14) körvizsgálaton 151 európai, köztük 4 magyar laboratórium vett részt. A vizsgálandó körte homogenizátumból a lehetséges 173 szermaradék közül kellett azonosítani és mennyiségileg meghatározni a 0,003 és 0,01 mg/kg közötti koncentrációban előforduló 18 szermaradékot.
Az eredmények alapján a laboratóriumokat két kategóriába soroltak a következő kritériumok szerint: ’A’ kategória: azok a laboratóriumok kerültek ebbe a kategóriába, amelyek a mintában kimutatható 24 hatóanyag közül legalább 17-et (~ 92 %) azonosítottak, illetve nem követtek el szermaradék azonosítási hibát. A kategórián belül a laboratóriumokat - az eredmények Z- pontértéktől (Zscore) függően - ’jó’ (Z ≤ 2), ’megfelelő’ (2 ≤ Z ≤ 3) és ’nem megfelelő’ (Z > 3) csoportokba sorolták. ’B’ kategória: az ’A’ kategória kritériumait nem teljesítő laboratóriumok ebbe a csoportba kerültek és a teljesítményüket ’elégtelen’-re minősítették. Z- score (Z- pontérték) A laboratóriumközi vizsgálatok kiértékeléséhez gyakran alkalmazott teljesítménymutató a Z- pontérték, amely számszerűsítve teszi lehetővé a teljesítmények mérését. Számítását a jártassági vizsgálatok esetébent az alábbi képletekkel végzik: z = (x-X) / σ A Z- pontérték a laboratórium eredményének (x) az elfogadott (X) értékétől való eltérését viszonyítja egy elfogadott módon megállapított szórás jellegű értékéhe (σ).
A minta vizsgálata igen komoly szakmai feladat elé állította a laboratóriumokat, a 151 értékelhető laboratórium közül csupán 55 % (83 laboratórium) kapott ’A’ minősítést, a következő megosztásban - ’jó’ - 76, ’megfelelő’ 2, nem megfelelő’ - 5 laboratórium ’B’ minősítést 68 laboratórium kapott. A NÉBIH Növényvédőszermaradék- analitikai Laboratóriumok nagy gyakorlattal és kiemelkedő szakmai tudással rendelkező szakemberei, az európai viszonylatban rendkívül szerény műszereikkel az ’A’ kategórián belül is kiemelkedő eredményt értek el. Európa 151 laboratóriuma közül valamennyi magyar laboratórium az A kategória ’jó minősítésű’ laboratóriumai között végzett - 0.2 – 2. Z - pontértékkel. Laboratóriumaink a fent említett nemzetközi körmérés mellett részt vettek az - EU PT-C3 / SRM7 - egyedi módszerekkel vizsgálható peszticid maradékok lencse, száraz - témájú nemzetközi körmérésen is, illetve a Miskolci laboratórium az EUPT-FV-SM04 - 48 órán belüli vizsgálati eredmény jelentését igénylő homogenizált körte extraktum vizsgálatát célzó körmérésen. Valamennyien előkelő helyezésekkel a „jó” minősítésű laboratóriumok között végeztek
11. Nemzeti referencia laboratóriumok 2012. november 12. – 13. között nemzeti referencia laboratóriumaink - növényvédőszermaradék ellenőrzés területén - a Miskolci Növényvédőszermaradék- analitikai és a Velencei Növényvédőszer- analitikai Laboratóriumok szakemberei részt vettek a nemzeti referencia laboratóriumok éves értekezletén.
