MUNKABIZTONSÁG 2.7 3.3
Feladatok a kéz védelmével kapcsolatban. A vegyszerálló kesztyűk kiválasztásának szempontjai Tárgyszavak: munkabiztonság; egészségvédelem; személyi védőfelszerelés; védőkesztyű; veszélyfelmérés; kockázatelemzés.
A veszélyek felmérése és kockázatelemzés A kezet a munkavégzés során érő veszélyek teljes körű kockázatelemzéséhez szükséges a veszélyek pontos meghatározása és a munkatevékenységek megismerése. Az USA Munkabiztonsági és Foglalkozás-egészségügyi Hivatala (OSHA) személyi védőfelszerelésekre (SZVF) vonatkozó szabványának előírásai szerint a munkavégzés helyszínén vizsgálni kell a megfelelő – a szem, az arc, a fej és a végtagok védelmét biztosító – SZVF rendelkezésre állását, ideértve a védőruházatot, a légzőkészülékeket és a védőpajzsokat is. E cikk a kéz védelmével kapcsolatos feladatokat ismerteti. A vegyszerekkel dolgozóknak számolniuk kell a kontakt bőrgyulladás kockázatával: a bőr a vegyszerrel érintkezve begyullad, kivörösödik, viszket, megduzzad vagy égő érzetet kelt, esetleg tapasztalható még a szem viszketése, orrfolyás, nehézlégzés. További kockázatot jelentenek a vegyszerek okozta égési sérülések. A veszélyek megismerését segíti az alábbi kérdések megválaszolása: • Fennáll-e vegyi anyagok expozíciójának veszélye? Ha igen, számolni kell-e a veszélyes anyag fröccsenésével vagy érzékszerveket irritáló gőzök keletkezésével, illetve közvetlen érintkezéssel? • Használnak-e a munkások a munkavégzés során éles tárgyakat, amelyek megszúrhatják a kezüket? • Jelen van-e olyan magas hőmérsékletű hőforrás, amely a védőfelszerelés megégését vagy meggyulladását okozhatja? • Milyen anyagból készüljön a kézvédő kesztyű? Milyen veszély ellen kell védenie és alkalmas-e ezen feladat ellátására?
A vegyszerek tulajdonságairól, a megengedett határértékekről, valamint az alkalmazandó védőfelszerelésekről az Országos Foglalkozásegészségügyi és Munkabiztonsági Intézet (NIOSH) vegyi anyagokkal kapcsolatos veszélyeket összefoglaló kézikönyve ad összefoglalót, amely hozzáférhető többek között a www.cdc.gov/niosh/npg/npg.html internet címen.
Védelem a veszélyek ellen A veszély azonosítása után vizsgálni kell, hogy biztosított-e a megfelelő védelem. Több típusú kesztyűből választhatjuk ki a megfelelőt, esetenként több különböző veszély elleni védelem lehet szükséges. Az adott munkafeladatnak megfelelő kesztyű kiválasztása során figyelembe kell venni: 1. Azt a fizikai környezetet, amelyben a kesztyűt használják. A fizikai körülmények befolyásolják a kesztyű vegyszerállóságát. 2. Az alkalmazás körülményeit. Fontos, hogy milyen hatásoknak kell ellenállni: dörzsölés, vágás, szúrás, hőmérséklet stb. Különböző típusú kesztyűk készülnek, a megfelelő kesztyű az alkalmazási igényeknek megfelelően kiválasztható. 3. Azt a kesztyűt válasszuk, amelyik a fizikai és kémiai hatásoknak való ellenállás szempontjából a optimális kombinációt adja. 4. Válasszunk vékonyabb, meg nem erősített anyagú kesztyűt, ha különleges kézügyesség és tapintásérzék kell. Viseljünk pamut anyaggal bélelt, meg nem erősített anyagú kesztyűt a kényelem, a szigetelő hatás és a dörzsölés elleni védelem érdekében. A megerősített vagy vágásálló (pl. bőr alapanyagú) kesztyű vágással, szúrással vagy dörzsöléssel szemben fokozott védelmet biztosít. 5. Vannak a fogáshoz megfelelően kikészített kesztyűk (durva, sima, ráncos, domborított stb. felületűek) és olyanok, amelyek nincsenek fogásra kialakítva, mégis jó fogóhatást biztosítanak a kesztyű polimer anyagának a tulajdonsága miatt. 6. A kesztyű hosszát annak a mélységnek megfelelően válasszuk meg, amennyire a kéz és a kar bemerül az oldatba, illetve ameddig a fröccsenés elleni védelmet biztosítani kell. 7. A kesztyű méretét úgy válasszuk meg, hogy az jól illeszkedjen a kézre, biztosítsa a kézügyességet és a kényelmet. 8. A termékek védelme érdekében figyelembe kell venni az erősséget, az illeszkedést és a vastagságot. Az ezek közül a legfonto-
sabbnak ítélt követelménynek legjobban megfelelő kesztyűt válasszuk. 9. A színes kesztyűk segítenek a szennyeződés azonosításában vagy a kritikus munkaterületek behatárolásában. A vegyszerek ellen védő kesztyűk esetén figyelembe kell venni vegyszerállóságukat, ami a vegyszer áttörésének idejével, illetve az áthatolás sebességével jellemezhető. Az áttörési idő az az idő (perc), amely eltelik a kesztyű vegyi anyaggal érintkezése és a vegyi anyagnak a kesztyűn való áthaladása között. Az áthatolási ráta a kesztyű anyagán időegység alatt áthaladt vegyi anyag mennyisége (µg/cm2/perc). Általában olyan anyagú kesztyűk használata kívánatos, amelyek áttörési ideje hosszú, áthatolási rátája pedig rövid. A rövidebb áttörési idejű kesztyűket gyakrabban kell cserélni. A megfelelő kesztyű kiválasztása után a munkavállalókat oktatni kell a kesztyűk helyes használatára, az alábbi kérdésekre összpontosítva: • Mikor kell használni a kesztyűt? • Milyen típusú kesztyűt kell alkalmazni, hogyan kell azt megfelelően felvenni, levenni, eligazítani és viselni? • A keresztszennyeződések (több szennyező anyag együttes jelenléte) megelőzésének lehetőségei. • A kesztyűk használata, ápolása, kezelése, hasznos élettartama és használat utáni további kezelése. Minden munkavállalónak vizsgát kell tennie arról, hogy megértette az oktatáson elhangzottakat és megfelelően tudja használni a kesztyűt. Ismételt oktatást kell tartani, ha a már oktatásban részesült munkavállaló nem megfelelően adott számot az oktatáson elhangzottakról, az oktatás óta megváltozott a munkahelye vagy az általa használt kesztyű típusa, illetve ha rosszul használja a kesztyűt. A munkaadónak írásban dokumentálnia kell, hogy minden érintett munkavállaló részesült oktatásban, és elsajátította az ott elhangzottakat. A dokumentumnak tartalmaznia kell a munkavállaló nevét, az oktatás időpontját és az oktatás témaköreit. Ki kell dolgozni a veszély nyomon követésének eljárási rendjét, annak ellenőrzése érdekében, hogy nem változott-e meg a veszély, és biztosítani kell, hogy a megfelelő típusú kesztyűket megfelelő módon használják.
A vegyszerálló kesztyűk kiválasztásának szempontjai Az alábbiakban áttekintjük a vegyszerek ellen védő kesztyűk anyagával és kialakításával kapcsolatos legfőbb tudnivalókat.
Latex A latex alapanyagú kesztyűk vastagságuk függvényében számos vegyszer ellen nyújtanak védelmet. A latex a vízzel keveredő folyadékokkal szemben ellenálló. A vastagabb, vagy neoprénnel borított, ill. öszszekevert latex savak, sók és lúgok ellen is véd. Sértetlenségüket a -18 – 150 oC hőmérséklet-tartományban megtartják, szúrás- és kopásállóak. A vékonyabb latex anyagú kesztyűket laboratóriumokban és az egészségügyben használják, fogó- és tapintóképességük kiváló. Sok dolgozó azonban allergiás a latexre. Allergiás reakciót okoz, ha a bőr érintkezik a latex anyagú kesztyűvel, vagy ha belélegzik a kesztyűn található port vagy fehérjerészecskét. A reakció során a bőr kipirosodik, orrfolyás, szemviszketés, nehézlégzés és súlyosabb esetben ájulás jelentkezhet. A latexre allergiás munkavállalók részére megfelelő védelem biztosítható vinil és nitril alapanyagú kesztyűk viselésével. Nitril A nitril anyagú kesztyűk védenek oldószerek, zsírok, olajok, savak, lúgok, növényvédő szerek, rovarölő szerek, kerozin, benzin, alkoholok, terpentin, faolaj, kőolajtermékek stb. ellen. Szúrás- és kopásállóságuk a PVC vagy a neoprén anyagú kesztyűkénél jobb. Különböző vastagságban készülnek: a vékonyak egyszer használatosak. A megerősített változat esetén nitril borítást alkalmaznak pamut vagy egyéb alapanyagon a tartósság biztosítása érdekében. Neoprén A neoprén alapanyagú szintetikus gumi kesztyű áthatolhatatlan folyadékokkal és olajokkal szemben, véd az erős lúgok, oldószerek és savak ellen. Erős anyag, sértetlenségét -18 – 150 oC között megtartja. A kesztyűk nem levegőznek, ezért általában pamut vagy flanel bélést tartalmaznak, amely baktériumok és szagok ellen kezelhető. A neoprént a latex anyagú kesztyűk megerősítésére is használják: a latexbe keverik vagy borítóanyagként a kézrészre viszik fel. Vinil és PVC A vinil kopásálló és számos savval, olajjal, zsírral, lúggal és kőolajalapú szénhidrogénnel szemben ellenálló. Gyakran használatos vászon vagy pamut bélések borításaként, a bélés biztosítja a kesztyűk rugal-
masságát és levegőzését. A vegyszerállóság érdekében a kesztyűket teljesen be kell borítani, nemcsak az ujjakon és a tenyéren. A vinil anyagú kesztyűk egyszer használatosak és olcsók. A PVC szintetikus, hőre lágyuló polimer, amely kiváló ellenállást biztosít a legtöbb olajjal, savval, zsírral, alkohollal és glikol-éterrel szemben. A nagyobb molekulasúlyú alapanyagból gyártott kesztyűk kopásállók. Teljesítménye a -4 – 66 oC hőmérséklet tartományban állandó, speciálisan kifejlesztett PVC áll rendelkezésre a -4 – -35 oC hőmérséklettartományban. A neoprénhez hasonlóan a PVC kesztyűk bélései is kezelhetők baktériumok ellen. Kötött és vászon kesztyűk PVC-vel boríthatók a fogóképesség javítása érdekében. Különleges vegyszerálló kesztyűk Bizonyos alapanyagok (butil, a fluor-elasztomer Viton, a több rétegű rugalmas Norfoil) védelmet biztosítanak a különlegesen veszélyes vegyszerek ellen. A butil alapanyag gázokkal és vízgőzzel szembeni áteresztőképessége minimális, és ideálisan használható ketonokkal, acetonnal és észterekkel végzett munka során. A Norfoil védi a kezet a legtöbb oldószerrel, szénhidrogénekkel, ketonokkal, savakkal és lúgokkal szemben, míg a Viton klórozott és aromás oldószerekhez alkalmazható. Ez utóbbi két alapanyag azonban kevéssé vágás- és kopásálló. A poli(vinil-alkohol) (PVA) kesztyűk védik a kezet veszélyes gázokkal és erős oldószerekkel (aromás, alifás vegyületek és klórozott oldószerek) végzett munka során. A PVA vízoldható, ezért kerülni kell a vízzel érintkezést a kesztyű sértetlenségének a fenntartása érdekében.
A kesztyűk legfontosabb paraméterei Vastagság A kesztyű kiválasztásakor fontos a kesztyű anyagának a vastagsága. Ezt a gyártó tájékoztatójában a mil (mm) szám jelzi: minél nagyobb ez a szám, annál vastagabb a kesztyű. Az Amerikai Nemzeti Szabványügyi Intézet (ANSI) a kesztyűk vegyszerek áthatolásával szembeni ellenállását egy 0-6 fokú skálán méri, ahol a 6. fok adja a legmagasabb fokú védelmet. A kémiai lebomlással szembeni ellenállást egy 0–4 fokú skálán jelzi, ahol a 4. fokozat jelenti a
legkisebb mértékű kémiai lebomlást. A témakörben további információ áll rendelkezésre az ANSI honlapján (www.ansi.org). A csuklórész kialakításának módja és a kesztyű hossza A kesztyű anyaga mellett a vegyszerek elleni védelem érdekében fontos a kesztyű csuklórészének megfelelő kialakítása, valamint a hoszszúsága. A szilárd anyag kesztyűbe jutásának megakadályozása érdekében a rugalmas, bordázott kötésű csuklópánt kényelmes illeszkedést biztosít a csukló körül. Ez a csuklókialakítás a meleget megtartja, a hideg levegőt pedig nem engedi a ruha alá. A biztonsági mandzsetta, amely általában 6,3–7,6 cm hosszú, jól védi a csukló területét és megkönnyíti a mozgást. A 11,5–12,7 cm hoszszú csuklóvédők a csukló mellett az alsó kart is védik. Ez utóbbi csuklóvédők egy változata kerekített mandzsettával rendelkezik. Az ún. bandtop típusú, 6,4 cm hosszú toldással ellátott mandzsettás kesztyűben a levegő a kéz körül cirkulálva védi a csuklót. A megfelelő kesztyű kiválasztásánál a kéz méretét és a kesztyű hosszát kell figyelembe venni. Le kell mérni a kéz hosszát, a tenyér és az ujjak kerületét. A kesztyű megfelelő hosszának meghatározásához le kell mérni a középső ujj hegyétől az alkarig azt a távolságot, ameddig a kesztyűnek érnie kell. A vegyszerálló kesztyűk 25,4–35,5 cm hosszban kaphatók, a 45 cm hosszú kesztyűk a könyök védelmét is szolgálják. Léteznek vállig érő kesztyűk is a teljes kar védelme érdekében. Fogáserősítés Folyékony vegyszerekkel végzett munka esetén a biztos fogás éppen olyan fontos, mint a vegyszerek elleni védelem. Az anyagkiömlés kockázatának csökkentése érdekében fogáserősítéssel ellátott kesztyűt célszerű alkalmazni. A felső és belső részükön polimer borítást tartalmazó megerősített kesztyűket az alábbi fogáserősítéssel láthatják el: • durva erősítés (granulált PVC nedves és száraz környezetre) • érdes erősítés (a csiszolópapírhoz hasonló szövetszerkezetű védőréteg, amely kiváló védelmet nyújt nedves környezetben) • lágy erősítés (egységes felületű védőréteg). A szövetbélés nélkül, általában latexből, nitrilből vagy neoprénből gyártott, meg nem erősített kesztyűk szintén készülnek fogáserősítéssel.
Csuklóvédő található a latex kesztyűkön, amely jó fogást és kézügyességet biztosít száraz és nedves környezetben egyaránt. Figyelni kell a kesztyűk elhasználódására Rendszeresen ellenőrizni kell a használatban levő kesztyűk minőségét. A kesztyűk rongálódásának könnyebb észlelhetősége érdekében a borított kesztyűket két színből állítják elő. Amikor a kesztyű borítása kezd elválni vagy elbomlani, az alsó, eltérő színű réteg láthatóvá válik, jelezve a meghibásodást. Figyelni kell a törések és a vágások helyeit, a kopást és az elhasználódást, észlelésükkor azonnal ki kell cserélni a kesztyűt.
Példák a gyakorlatból Az alábbiakban néhány gyakorlati példán át mutatjuk be a munkavédelmi kesztyűk használatával kapcsolatos szempontokat. • Amikor etilén-glikollal dolgozó munkásokat megkérdeztek, milyen típusú kesztyűt viselnek a munkavégzés során, azt válaszolták: semmilyet. Az etilén-glikol a bőrt irritáló vegyület, a munkásoknak gyakran a kezére ömlött és nem volt lehetőségük azonnal lemosni. A neoprén vagy nitril anyagú kesztyűk védelmet biztosítanak etilén-glikollal végzett munka során, a hatékonyság csökkentése nélkül. • Forrasztóanyagot használó elektronikai üzemben dolgozó munkásnak karhossznyira be kellett nyúlnia egy gépbe, és le kellett szednie a szilárd anyagot a forró fém forrasztóanyagot tartalmazó edény tetejéről. A munkás csuklóig érő vékony pamutkesztyűt viselt, védetlen volt az alsó karja, a kesztyűk túl nagyok voltak a kezére és összetekeredtek. A munkás állítása szerint a munkahelyen egy pár kesztyűt biztosítottak erre a munkafolyamatra és mindhárom műszak munkásai ugyanezt a kesztyűt viselték. A munkavállaló az átlagosnál kisebb termetű volt és az a kesztyű, amely mindenkinek jó volt, neki nem volt megfelelő méretű. A vékony pamutkesztyűk nem nyújtanak megfelelő védelmet e munkafolyamat során, és a forró fémmel érintkezve megéghetnek. Könyökig érő, a kézre megfelelően illeszkedő kesztyű viselése szükséges, amely megakadályozza a forró fém okozta sérüléseket.
• Vegyi gyár adagolóüzemében dolgozó munkás a kesztyűjét egy por alakú vegyszert tároló hordón tartotta. Áttöltéskor viselte ugyan a kesztyűt, de az nem nyújtott megfelelő védelmet, mert a por alakú vegyszer a kesztyű belsejébe került. • Szennyvízkezelő berendezés vegyszeradagoló szivattyúján egy munkás karbantartást végzett, amelyhez szét kellett szerelnie a csatlakozó csővezetékeket. A munkás pamut kesztyűt viselt. Elmondása szerint időnként folyékony, korrozív tulajdonságú Nahipoklorit marad a csőben, ami a kezére ömlik. Megfelelőbb védőeszköz lenne a vegyszerálló kesztyű viselése. • Vegyi üzem reaktortartályából folyékony izocianátot töltöttek át. A munkások pamut kesztyűt viseltek. A folyékony izocianát a munkások kezére ömölve helyi bőrirritációt és allergiás reakciót okozhat. Ebben az esetben is szükséges lenne a vegyszerálló kesztyűk viselése.
Összefoglalás Összefoglalóul megállapítható, hogy a foglalkozás-egészségügy által előírt követelmények betartásával (megelőzés, felismerés, értékelés és ellenőrzés) biztosítható a kéz védelme. Az ipari higiénikusok, illetve munka- vagy környezetvédelmi szakemberek segíthetnek az adott munkahelyen átfogó egészségvédelmi és biztonságtechnikai program kidolgozásában. Az így kialakított munkakörnyezetben kevesebb a sérülések száma, hatékonyabb a munkavégzés, a munkavállalók elkötelezettebbek és egészségesebbek, ami a költségek csökkenéséhez, a termelékenység és a profit növekedéséhez vezet. Összeállította: Regősné Knoska Judit Randall, L.: Remember hand protection. = Chemical Engineering Progress, 101. k. 1. sz. 2005. p. 41–43. Copeland, J.: Choose the right chemical-resistant glove. = Chemical Engineering Progress, 101. k. 1. sz. 2005. p. 44–46.
