Fejős István MERRE TART A TELEVÍZIÓ?
Várható-e, hogy a közeljövőben a képernyőn is olyan választék áll majd rendelkezésünkre, minit a rádióban, ahol gombnyomásra válogat h a t u n k az egész világ műsorai közül? A válasz igen körülményes, némi egyszerűsítéssel pedig így hangzik: részben igen, általában nem. A z ilyen kétértelműnek is .mondható választ, úgy érzem, részletesebben is ki kell fejteni. Elsősorban azt kell elmondani, h o g y m á r m a is bőviben v a g y u n k az olyan térségeknek, ahol aránylag nagy a tv nyújtotta műsorok választé ka. Különösen Vajdaságra v o n a t k o z h a t ez a megállapítás, m e r t elfogad ható minőségű képpel vehető négy jugoszláv (Belgrád I. és II., Újvidék és Z á g r á b I.) műsor, amellett még h á r o m külföldi (Magyar T V I. és I I . , R o m á n T V ) is bejön, h a van kellő antennánk. Szlovénia egyes vidékein a hazai műsorok mellett fogható a m a g y a r , az olasz és az osztrák tele vízió műsora is. A fejlett N y u g a t némely országában néha egy-egy nagy városban több adó is üzemel. A választék tehát kisebb-nagyobb mérték ben m á r m a is létezik. A helyzet még inkább javulni fog, h a a tervezett új a d ó h á l ó z a t o k a t b e l á t h a t ó időn belül felállítják. A tervek szerint nálunk a jövőben számolni lehet még 1—2 belgrádi és egy újvidéki műsorral, de amennyiben az ország gazdasági lehetőségei megengedik, nagyon való színű, hogy később m á r a fejlettebb vajdasági v á r o s o k n a k is lesz saját tévéstúdiójuk. Természetesen csak a közvetlen környékre kiterjedő h a t ó sugárral. És itt nagyjából be is zárul a kör, m e r t eljutottunk az eddig a l k a l m a z o t t módszer, a földi h á l ó z a t útján közvetített m ű s o r terjesztési lehetőségeinek h a t á r á h o z . Ugyanis fizikai t ö r v é n y , h o g y a televíziós jel zéseket hordozó elektromágneses hullámok terjedése egyenes vonalú jel leggel bír, s így párszor tíz kilométer megtétele után a Föld felületének ívén ütközik még sík vidéken is. Magas leadótornyok építésével vagy az a d ó n a k a k ö r n y é k kiemelkedő földrajzi pontjára való helyezésével t á g í t h a t ó a sugárzási kör, de még a legjobb esetben sem terjeszthető ki 150 km-nél nagyobbra, amennyiben élvezhető minőségű vételt k í v á n u n k k a p n i . (Jegyezzük meg, hogy a rádióhullámok is egyenes vonalban terjednek, de
a Földet körülvevő ionizált rétegekről visszaverődnek és így eljutnak az á r n y é k o k területre, illetve a Föld íve mögé.) A z árnyékolt térség m á r kezdettől fogva a k a d á l y volt. A talaj magasabb kiemelkedése, magas épületek, erdők vagy egy-egy nagyobb fa m ö g ö t t keletkezik és a tévéhullám ide csak visszaverődés útján vagy másik adóból érkező sugár út ján j u t h a t . Amennyiben nagyobb számú előfizető lakik árnyékolt z ó nában, kisegítő adót, úgynevezett repetitort kell üzembe helyezni. A n y u gati n a g y v á r o s o k b a n jó eredményeket értek el a vezetékes televízióval (kábeltévé), de ennek lefektetése és üzemben tartása igen költséges. M i n d e n t egybevetve megállapítható, h o g y a földi hálózat útján sugár zott t v - m ű s o r talán még ennek az évezrednek a végén — eljut technikai lehetőségeinek végső h a t á r a i h o z . A fenti megállapítás a szakértők előtt m á r régóta ismert és nagyjából fel is h a g y t a k a földi hálózatok fejlesz tési kísérleteivel. Tevékenységüket áttették a világűr nyújotta lehetőségek vizsgálatára, ami annál is inkább lehetővé vált, mivel időközben külön féle céllal nagyszámú mesterséges h o l d a t lőttek föld körüli p á l y á r a és ezek k ö z ö t t nem egy olyan akad, amely távközlési feladatokat is ellát. Leg ismertebb az angol telekommunikációs m ű h o l d az E C S (European C o m munication Satellite), melynek a működése a n n y i r a sikeres, hogy az e u r ó pai országok C E P T nevű posta- és t á v í r ó szervezetének technikai gárdája m á r régebben felfigyelt rá és a tv feladatkörébe t a r t o z ó megoldásokkal is kísérletezett rajta. I t t t u d n i kell, hogy N y u g a t o n a tv-műsorok közvetí tését a posta végzi. A stúdió termelte műsor a posta gondozásában levő leadok hálózata útján jut az előfizetőhöz. A postamérnökök elsősorban a r r a a kérdésre kerestek választ, hogy a távközlési műhold felhasznál ható-e a földi kapcsolatok kiegészítésére a televízió m ű s o r á n a k közvetíté sében, és h a igen, a k k o r milyen mértékben és milyen feltételek között. A kísérletek sikeres voltát talán az a tény szemlélteti legjobban, hogy m a m á r a televíziós jelzéseknek m ű h o l d útján történő továbbításával kapcso latban az elképzeléseknek és terveknek egész garmadája született meg, sőt a gyakorlati megoldások kezdő szakasza napjaink realitásai k ö z é tartozik. A z eddigi kutatások az egyes országokban nagyrészt teljesen önállóan folytak és így egymástól független eredmények születtek. A N é m e t Szö vetségi Köztársaság szakembereinek tervei szerint az A R D (Allgemeine R u n d f u n k Deutschland) és a Z D F (Zweite Deutsche Fernsehen) m ű s o r á t m á r 1983-tól kezdve saját, nemzeti telekommunikációs m ű h o l d j u t t a t n á el á nézőkhöz. Franciaország 1984-re tervezi ugyanezt. D e ö n m a g u n k a t se hagyjuk ki a felsorolásból, jóllehet a mi terveink még nem ennyire k o n k r é t a k . Ugyanis Jugoszlávia tagoltsága válaszút elé állítja szakem bereinket: nagyszámú (és rendkívül költséges üzemű) földi állomást sze relni fel, szinte m i n d e n völgyben egyet-egyet, a nagyobb városokban pe dig többet is (mert minden ,tévéelőfizető joga, hogy jó technikai minőségű vétele legyen), vagy egységesen oldani meg a kérdést egy m ű h o l d d a l , amelyről a megközelítően merőleges sugarak nem o k o z n á n a k á r n y é k o l t z ó n á k a t , azaz fednék az egész ország területét. E z utóbbi megoldásnál a
kezelő lépés lenne a legdrágább, de a későbbi üzemköltségek szinte elenyészőek v o l n á n a k . A döntés m á r megtörtént, mert Jugoszlávia még 1977-ben a genfi konferencián bejelentette igényét és a konvenció értel mében meg is k a p t a a műhold útján közvetített tíz tv-csatorna használati jogát. így m i n d e n jugoszláv stúdió, a J R T tagja, bekapcsolódhat a m a j d a n i m ű h o l d a s sugárzásba. Természetesen csak akkor, h a a jugoszláv telekommunikációs m ű h o l d a t fellövik vagy esetleg más országokkal k ö zös terv keretében juttatják p á l y á r a . A kérdés azonban csak laikus szempontból ilyen egyszerű, valójában még egy egész sereg technikai és egyéb kérdést kell tisztázni, mielőtt a telekommunikációs m ű h o l d gyakorlatilag is a tévé nézőinek szolgálatába áll. Vegyük elsőnek a m ű h o l d helyét a világűrben. Ugyanis a m ű h o l d csak a k k o r használható fel közvetítő állomásként, ha a róla visszavert hullámok biztosan fedik a k í v á n t területet. E z pedig csakis a k k o r érhető el teljes bizonyossággal, h a a műhold kellő magasságban többé-kevésbé fix helyet foglal el a kijelölt terület fölött, mert ne feledjük, hogy a földi adóból k ü l d ö t t h u l l á m o k n a k először el kell „ t a l á l n i u k " anélkül, hogy ál landóan u t á n a kellene igazgatni, keresni a világűrben. A követelmény tehát az, h o g y a műhold lehorgonyzott bójaként ússzon vagy i n k á b b le begjen a világűr kellő pontja körül. Tekintet nélkül az űrtechnika mai, valóban magas fejlettségi fokára, ez mégis olyan kérdés, melyet a leg apróbb részletekig át kell t a n u l m á n y o z n i és az esetleges elméleti megol dásokat kísérletekkel is igazolni. I t t egy kissé meg kell előznöm a dolgok sorát, d e legjobb, ha m á r most felhívom a figyelmet arra, hogy a nemré giben lezajlott kísérleti adások során nagyobb időközökben ugyan, de olyan z a v a r ó körülmények játszottak közre, amelyek előbb csak a h a n got, majd később a képet is annyira eltorzították, hogy mintegy 2 0 — 2 5 percig teljesen élvezhetetlen lett és csak a 4 5 — 5 0 perces periódus vége felé javult meg a kép. A z ott levő szakemberek a m ű h o l d tengelyének sajátságos eltérésével m a g y a r á z t á k a jelenséget és azt állítják, hogy egye lőre nem lehet kiküszöbölni. A példából látható, hogy z a v a r ó körülmény lehet a szatellit tengelyének hajlásszöge, d e az a n t e n n a helyzete, a m ű hold magassága, sebessége, kitérése is, hogy csak n é h á n y a t említsek a le hetségesek közül. A felsorolt kérdések t u d a t á b a n most m á r a laikus előtt is természetes nek t ű n i k az a régebben felvetődött gondolat, hogy külön, csak t á v k ö z lési kísérlet céljait szolgáló műhold kerüljön föld k ö r ü l i p á l y á r a , h o g y az érdekelt országok t a p a s z t a l a t o k a t gyűjtsenek belőle, amit a saját „nemze t i " m ű h o l d megtervezésénél hasznosíthatnak. A z eíső ilyen terv a H - S a t ( H e a v y Satellite) volt, de még a megvalósítása előtt egy jóval tökélete sebb technikai v á l t o z a t a az L-Sat (Large Satellite) lépett helyébe. A z L-Sat tervei m á r a n n y i r a konkretizálódtak, hogy az olasz televízió a R A I (Radiotelevisione Italiana) m á r bérbe is vette az egyik csatornáját, m í g egy másik csatorna az E u r ó p a i Rádió-únió, az E B U (European Broadcasting Union) együttes m ű s o r á t sugározná, tehát a J R T - é t is a n n a k k e r e tében. A dolgok jelenlegi állása szerint az L-Sat 1986-ban kerülne föld
körüli p á l y á r a , képletesen szólva, szinte h o l n a p . Kísérleti elődjét az O T S - t (Orbital Test Satellit) rnég 1978-ban p á l y á r a j u t t a t t á k , hogy ope ratív tulajdonságainak kivizsgálásával tökéletesítsék az L-Sat-ot. Az O T S kísérleti műhold által fedett zóna nagyjából az Atlanti-óceántól a Közel-Keletig, v a l a m i n t az Észak-Afrikától Skandináviáig terjedő ellip szis. Vételi oldalára egy közös antennarendszert szereltek, míg leadó ol d a l á r a egy nagy és h á r o m kis antennarendszert helyeztek. A kis rend szerek biztosítják a telefon-összeköttetést, m í g a nagyobbik antenna az európai televíziós műsorcserét bonyolítja le. I t t álljunk meg egy pillanatra, hogy fogalmat alkossunk a stúdió k ö zötti közvetlen televíziós műsorcseréről és technikai lebonyolításáról (leg alábbis elvben). Közismert, h o g y országunk nyolc stúdiója k ö z ö t t k ö z vetlen kapcsolat létesíthető két i r á n y b a n egy hálózat útján, melyben na gyobb számú közvetítő (relé) irányítja a keskeny sugárnyalábokat p a r a bolikus a n t e n n á k segítségével. Ezeket a sugarakat csak zárt körben lehet „fogni", a közönség számára gyártott tévékkel nem közelíthetők meg. A h á l ó z a t n a k h á r o m funkciója v a n : 1) tetszőleges számú stúdiót lehet vele egybekapcsolni, hogy a k í v á n t i d ő p o n t b a n és a megbeszélt időtartamig u g y a n a z t a m ű s o r t sugározza (például a v a s á r n a p esti szerbhorvát nyelvű h í r a d ó t mindig más-más stúdió — Belgrád, Z á g r á b , Szarajevó, Titograd és Újvidék — az egész szerbhorvát nyelvterület számára), 2) a különböző stúdiókban legyártott és a műsorcsere időpontjáig el készült m ű s o r o k a t — v a g y műsorrészeket — el lehet küldeni bármelyik érdekelt stúdiónak, ahol k é p m a g n ó r a játsszák át és onnan a k í v á n t idő p o n t b a n saját a d á s u k b a iktatják, és 3) lebonyolítja a nemzetközi műsorcserét is, ugyanis a hírügynökségek vagy külföldi tévéstúdiók által beszerzett és szétküldésre kerülő anyago k a t a n a p különböző szakában, szigorúan meghatározott időpontban k e z d i k sugározni és m e g h a t á r o z o t t ideig végzik (a J R T - n e k kapcsolata v a n az E u r ó v í z i ó és az Intervízió felé is). Tisztán műsorszerkesztési kérdés tehát, hogy ezt a földi hálózatot mire és m e n n y i ideig használják fel az egyes „ n e m z e t i " stúdiók, t o v á b b á az is, hogy a csereanyagból m e n n y i és mikor kerül adásba. Most pedig térjünk vissza az O r b i t a l Test Satellite (OTS) kísérleti szerepének további taglalására. M á r első pillantásra is észrevehető, hogy a távközlési m ű h o l d útján lebonyolításra kerülő nemzetközi műsorcsere jóval egyszerűbb és üzembiztosabb, m i n t a „ n e m z e t i " hálózatok egybe kapcsolásával nyert rendszer, melyben nagyszámú összekötő csatorna, még több relé, v a l a m i n t a technikai megoldások sokaságának kifogásta lan, egybehangolt működésétől függ a közvetítés. Ezért az EBU, illető leg a n n a k adminisztratív tanácsa m á r alá is írta a szerződést az O T S kísérleti m ű h o l d televíziós cseréjére szánt szegmentumának felhasználásá ról. U g y a n a k k o r a technikai lehetőségek vizsgálata és értékelése közben felvetődött egy esetleges európai műsor sugárzásának gondolata is. U g y a n is csak a vétellel kapcsolatos technikai kérdések megoldásától függ, hogy
a különböző országokhoz t a r t o z ó stúdiók egymás közötti m ű h o l d a s m ű sorcseréje mellett felhasználják-e u g y a n a z t a m ű h o l d a t együttes m ű s o r sugárzására is a „ f e d e t t " területen, azaz gyakorlatilag m i n d e n olyan stú dió területén, ahol lehetséges a csere. Sőt, a technikai lehetőségek nem zárják ki t ö b b ilyen m ű s o r n a k a létezését sem. Mindenesetre a h á r o m év m ú l v a felbocsátásra kerülő L-Sat megszerkesztése szempontjából r e n d k í vül fontos, hogy mielőbb eldöntsék, lesz-e kettős szerepe v a g y sem. A közös európai műsor (vagy műsorok) sugárzása és vétele azonban felvet m é g n é h á n y technikai és egyéb jellegű kérdést. Vegyük elsőnek a technikaiakat. A Föld-műhold-Föld rendszernek h á r o m lényeges a l k o t ó eleme v a n : 1) földi leadóállomás, m e l y kellő alakra konvertálja a stúdióból é r k e ző elektromágneses h u l l á m o k a t és i r á n y í t h a t ó parabolikus antenna segít ségével állandóan a m ű h o l d a t célozva a k í v á n t i d ő t a r t a m b a n odajut tatja jelzéseit, 2) telekommunikációs műhold jelfogó és leadóantennákkal, mely a föl di állomásokról érkező h u l l á m o k a t felfogja és az előre m e g h a t á r o z o t t területre veri vissza, és 3) o l y a n 'berendezések megléte a Földön, melyek a visszavert hullá m o k a t felfogják, átalakítják, illetve visszaalakítják a szokásos formába és a vevőkészülékekhez továbbítják. A z érthetőség kedvéért tegyük hozzá, hogy a világűri közvetítéssel u t a z ó elektromágneses hullám nem a l a k í t h a t ó képpé a mai s t a n d a r d tv-készülékekkel. Ehhez különleges antenna és úgynevezett konverter, azaz á t a l a k í t ó szükséges. A F ö l d — m ű h o l d — F ö l d u t a t megjárt elektro mágneses hullám elvben kétféle m ó d o n j u t h a t a tévénézőhöz. A z egyik a kollektív megoldás, a m i k o r a nézőnek nem kellene semmiféle új beru házást végeznie, h a n e m a meglévő készülékével fogná a szatellitról jött műsort. E n n e k a megoldásnak az a lényege, hogy a vételt az illetékes stúdió végezné saját antennájával, -a jelzéseket k o n v e r t á l n á és földi h á lózat útján, egy új csatorna igénybevételével j u t t a t n á az előfizetőkhöz. Ezzel a módszerrel azonban csak a földi hálózat n y ú j t o t t a lehetőségeket bővítenék anélkül, hogy a tévétulajdonos választana a rendelkezésre álló műsorok közül, m e r t a válogatás gyakorlati joga a n n a k a stúdiónak a kezében v a n , amely a m ű h o l d r ó l érkező műsort felfogja és hálózatba b o csájtja. A néző csak annyiból válogathat, hogy bekapcsolja-e v a g y nem az erre a műsorra beállított csatornát. Minden egyebet: a műsort, a n n a k időpontját, i d ő t a r t a m á t a stúdió kezeli, sőt a d o t t pillanatban, h a a helyzet úgy kívánja, a k á r meg is szakíthatja a sugárzást. A m ű h o l d d a l közvetített műsorok ellenőrzésének legmagasabb foka valószínűleg az lenne, h a a m ű h o l d — F ö l d vonalon érkező m ű s o r t a stúdió egyáltalán n e m is küldené közvetlenül a hálózatba, h a n e m előzetesen képszalagra rögzítené, átnézné és csak utólagosan kerülne adásba, h a t a r t a l m a nem ütközne műsorpolitikai a k a d á l y o k b a . G y a k o r l a t i l a g egész n a p i eltolódást jelentene a sugárzás eredeti időpontjához képest. A z érdekelt stúdiók azonban m e g á l l a p o d h a t n a k abban, h o g y a m e g h a t á r o z o t t n a p r a tervezett
műsort m á r előtte való napon szétküldik. A z elmondottakból kitűnik, hogy ebben az esetben hosszabb lélegzetű műsorcserére k o r l á t o z ó d n a min den, a cikk elején feltett kérdés érdemi megoldásához pedig vajmi ke veset járulna hozzá. A m ű h o l d d a l közvetített tévéműsor tehát csak a k k o r jelenthet nagyobb választékot, h a m i n d e n tévétulajdonos rendelkezik a vételhez szükséges berendezéssel: parabolikus a n t e n n á v a l és konverterrel. Így kiválaszthatja az őt érdeklő műsort azok közül, melyeket a m ű h o l d az a d o t t területre irányít. Mivel egy-egy m ű h o l d r ó l nagyobb számú adás sugározható, és mivel egy terület felett több műhold is stacionálhat, a tévénéző valóban megközelítheti készülékével a rádió nyújtotta választékot. Egyelőre azon ban még csak elvben! Ugyanis v a n még néhány gyakorlati kérdés, amit meg kell majd oldani. Első a 90 cm átmérőjű parabolikus antenna, amely családi h á z a k tetejére aránylag k ö n n y e n felszerelhető, más a helyzet v i szont a városi t ö m b h á z a k k a l és l a k ó t o r n y o k k a l , ahol egy-egy tetőn n a g y számú a n t e n n á t kellene elhelyezni, ami szinte lehetetlen, jóllehet elképzel hető a közös antenna és róla zárt kábeles csatlakozás m i n d e n készülékhez, de ez a megoldás csak s z a p o r í t a n á az amúgy is tetemes költségeket. T e gyük fel, hogy az említett nézőnek sok pénze v a n és a n n a k egy részét éppen arra akarja áldozni, hogy azt nézhessen, amit akar. N o s , a k k o r az antenna költségei mellett számolnia kell m é g a konverter beszerzésével és a készülékhez való építésével, m e r t t u d o m á s u n k szerint m a még konverterrel ellátott, gyárilag beépített vevőkészülék sehol sem k a p h a t ó . H o g y a külön konverter mennyibe kerülhet, arról pillanatnyilag még senkinek sincsen bizonyos adata, d e feltehető, hogy kezdetben igen drága szórakozás lesz, s hogy csak a tömeges gyártással v á r h a t ó á r á n a k csök kenése. Bár az is kérdés, hogy a konverterrel egybeépített gyári készü lékek megjelenésének á r n y é k á b a n bele mer-e valaki is vágni a különálló alkatrész tömeges gyártásába. T e h á t csupa kérdőjel. Egyelőre csak az látszik biztosnak, h o g y a nevezett és az egyéb, itt nem említett gátló körülményékre való tekintettel a műholdközvetítéses tévéműsorok töme gesebb megjelenésére legalább egy évtizedet kell még v á r n i . Másrészt az E B U felmérte a tervezet jelentőségét és a rádiódiffúziós szervezetek érdeklődési fokát, s m á r t a v a l y úgy találta, hogy meg kell gyorsítani az előkészületeket, h o g y az O T S még az idén rendelkezésre álljon kísérleti műsorok közvetítésében. M i u t á n elvégezték az összes m ű szaki vizsgálatot és mérést, május hó közepén az O T S előállott, hogy az Eurovízió tagjai először láthassanak nem földi állomás útján k ö z v e tített televízióműsort. A kísérletek sorozata természetesen z á r t körben megy végbe, m e r t — m i n t a továbbiakból kiderül — a technikai kérdések valósággal elenyészőek a műsorpolitikai problémák mellett. A z igazi k é r dések csak az első kísérlet lebonyolítása u t á n merülhetnek fel. M i u t á n rendkívül érzékeny dolgokról v a n szó, az E B U nagyon bölcsen előrelát ta, h o g y ne csak egyetlen kísérleti adás szolgáltasson vitaalapot, hanem meghatározta, hogy ötször hét-hét napos, néhány hetes megszakításokkal közbeiktatott sorozat megtekintése u t á n mondják ki a döntő szót. M i -
után az E B U tagjainál más-más elképzelés alakult ki a műsorösszeállí tást illetően, így az E B U öt tagja fogja egy-egy héten át bemutatni egy folytatólagos műsor megkomponálása útján a saját nézőpontjait. Így szü letett meg a kísérleti adások k ö v e t k e z ő menetrendje: május július szeptember október november
24—30. U K I B (Nagy-Britannia), 1 9 — 2 5 . R A I (Olaszország), 2 7 — o k t . 3 . O R F (Ausztria), 2 5 — 3 1 . N O S (Hollandia) és 2 2 — 2 8 . A R D (Német Szövetségi Köztársaság).
Mivel Jugoszláviában jelenleg még nincs az O T S - h e z méretezett a n t e n na, a jelzéseket Bécsben fogják és o n n a n földi h á l ó z a t útján juttatják Zágrábba, a J R T eurovíziós műsorcseréjének technikai központjába. E z a fogyatékosság jelenleg és a vizsgálódások szemszögéből nem d ö n t ő t é nyező, mert a leírt módon biztosították az egyidejűséget, ami pedig tel jesen elegendő ahhoz, hogy m é r v a d ó véleményt adjunk a tervezetről, a n nál is inkább, mivel a J R T az E B U teljes jogú tagja. A z E B U még a kísérlet megindulása előtt, n a g y v o n a l a k b a n vázolta a célját: 1. Tüzetes vizsgálat alá vetni a különböző központokból érkező m ű sortervezeteket, m e r t azok más-más gyártási tradíciókra, gazdasági erők re, társadalmi valóságra, eszmei hozzáállásra, technikai felkészültségre, a nézők igényére stb. t á m a s z k o d n a k , és ezért kisebb-nagyobb eltérést m u t a t h a t n a k , más-más sémát eredményezhetnek. A z esetleg sokféle el képzelést oly m ó d o n kell egyeztetni, hogy megfeleljen minden E B U - t a g kívánalmainak. 2. Technikai, szervezési, műsorgyártási és egyéb tapasztalatok gyűj tése, mielőtt az L-Sat beiktatásával sor kerülne a rendszeres kísérleti műsor megindítására a nagyközönség számára is. 3. Elképzelést alakítani ki arról, hogy m i k é n t reagálhatnak majd a nézők az esetleges európai m ű s o r r a (vagy m ű s o r o k r a ) éppen az eddigi szokásaik és igényeik tükrében. Másrészt fel kell becsülni, hogy milyen hatást v á l t ki az európai műsor az egyes „ n e m z e t i " műsorok irányában. Ez utóbbi azért is nagyon fontos, m e r t egészséges konkurrencia esetén p o zitív hatás v á r h a t ó az egyes „ n e m z e t i " műsorpolitikai elképzelésekre. 4. E u r ó p a i méretekben először jelentkezne több nyelvű közönség, ami egyes országok esetében m á r m a is fennáll. Meg kell jegyezni, hogy ál talános gyakorlat eddig az idegen nyelvű m ű s o r beiktatásánál az előzetes nyelvi szinkronizálás volt az illető stúdió nyelvére és ennek m á r nagy tradíciója, fejlett technikai alapja, begyakorlott káderei és jó eredmé nyei v a n n a k . Különféle okokból n á l u n k a feliratozás honosodott meg, de úgy látszik, szélesebb körben is el fog terjedni. Igaz, nem a nálunk kialakult formában, h a n e m az úgynevezett teletext alkalmazásával, melynek lényege, hogy u g y a n a z t a k é p e t több nyelvű felirat kíséri p á r huzamosan és a néző a neki megfelelőt választja, miközben még hallja az eredeti hangot is. Más elképzelések szerint u g y a n a z t a képcsatornát
több akusztikai csatorna követné p á r h u z a m o s a n más-más nyelven és a néző választja meg a kellőt. Ebben az esetben az eredeti hang elvész. A l k a l o m lenne tehát a kísérlet arra is, hogy a több nyelvű követéssel kapcsolatos elképzeléseket is közelebb hozzák egymáshoz. 5. Tekintettel arra, hogy együttes akcióról van szó, minden bizonnyal jelentkeznek majd még más technikai, valamint anyagi és jogi kérdések is. Ezeket még a rendszeres sugárzás előtt fel kell ismerni és r á m u t a t n i a lehetséges megoldásukra is. 6. A nyilvánosság és a m é r v a d ó tényezők figyelmét fel kell hívni a televízió fejlődésének újabb lehetőségeire, elnyerni hozzájárulásukat, együttműködésüket és szimpátiájukat a további m u n k á h o z . M i u t á n az első kísérleti adássorozat május 24-e és 30-a között végbe ment, vizsgálat alá vehetjük a nagy-britanniai U K I B nyújtotta elképze lést. N e az első n a p p a l kezdjük, mert a n n a k a kísérlet indítása miatt ünnepi jellege volt, ami a későbbiekben nem m a r a d h a t o t t meg, helyette elemezzük május 26-át, szerdát. I d ő p o n t G y á r t ó A műsor neve 17.00
UKIB (Nagy-Brit.)
Eurikon:
Rövid tartalma
hírek, információk, ideértve az Eurovízió és az európai műholdas hírügynökség szál lította legújabb értesüléseket is. I d ő t a r t a m 45 perc. 17.45 RAI A játék nem ismer határokat: a hat E B U stúdió is(Olaszor.) mert együttes műsora, melyben a J R T is részt vesz. Ezúttal Szardínia a színhely, az olasz nemzeti hősnek, Garibaldinak a szü lőfaluja, Garibaldi születésének 100. év fordulója alkalmából. I d ő t a r t a m 30 perc. 18.15 NOS Csipkerózsika: balett, a holland N e m z e t i Balett (Hollandia) megalakulásának 20. évfordulója a l k a l m á ból közvetített előadás. I d ő t a r t a m 60 perc. 19.15 THS Az emberi faj: D o k u m e n t u m f i l m az emberi k u t a t ó (Nagy-Britannia) szellemről és a találmányokról, a techno lógia n a g y a r á n y ú fejlődéséről, melynek ve lejárója néhány súlyos világprobléma is. Reményekkel teli v a g y kilátástalan jövő vár-e az emberiségre? I d ő t a r t a m 60 perc. 20.15 ORF Kottán helyszínel: tévéfilm az osztrák rendőrség k ü z (Ausztria) deiméról a rablók ellen. I d ő t a r t a m 60 perc. 21.15 Mexikó Labdarúgók törzse: Desmond Morris interjúja. D o k u m e n t u m f i l m . I d ő t a r t a m 15 perc. 21.30 NOS Aston Villa—Bayern: Az Európa Kupa döntő mérkő(Hollandia) zés képfelvételről. I d ő t a r t a m 90 perc. 22.00 Műsorzárás
Ez a séma nagyjából meg is m a r a d t az egész hét folyamán azzal, h o g y a zene terminusában közvetítettek még operát, zenei portréfilmet, szim fonikus zenét, de volt népi zene, pop-zene és s z ó r a k o z t a t ó zene is, a r á n y lag bőven. A dokumentumfilm kontaktműsoroklkal v á l t a k o z o t t , volt gyer mekeknek szánt adás, külpolitikai k o m m e n t á r , .tévédráma, európai sajtó szemle, istentisztelet közvetítése egyenesben, irodalom, sport v a g y test nevelés. E l m o n d h a t ó , hogy az U K I B végeredményben nem tért el az ed dig a l k a l m a z o t t műsorsémáktól, azaz az elmúlt hét n a p semmi újat sem hozott a technikai fenoménen kívül, nevezetesen azt a t u d a t o t , hogy a folyamatban levő műsort a világűrben levő közvetítőállomás juttatja el hozzánk. Ebből még korai lenne bármilyen következtetést levonni, de mindenesetre m á r i s szembetűnik n é h á n y el nem h a n y a g o l h a t ó m o z z a n a t . Kezdjük az informatív adással, az E u r i k o n n a l , aminek egyik jellegze tessége, hogy szokatlanul hosszú, 45 percig tart, d e nagyobb események alkalmával meg is hosszabbítják, m i n t a p á p a angliai látogatásakor, amikor is a h í r a d ó 70 percig t a r t o t t . N a g y kérdés, hogy az így mérete zett informatív adás megfelel-e az általánosan k i a l a k u l t 30 perces euró pai adásoknak. N á l u n k például 25 perc, azaz pontosan 24, amit sok szor csak 2 2 — 2 3 effektív perc jelenít meg a képernyőn. Igaz, kivételes esetekben nálunk is lehet valamivel hosszabb, de általában az úgyneve zett különkiadás jött gyakorlatba, a m i k o r a jelentős eseményt k ö z v e t lenül a h í r a d ó befejezése u t á n sugárzott önálló m ű s o r foglalja össze. A z egy központból szerkesztett informatív m ű s o r n a k egyik fogyatékossága a szándékos v a g y a k a r a t l a n egyoldalúság. A kísérleti m ű s o r t a r t a m a alatt N a g y - B r i t a n n i á t két esemény foglalkoztatta: a Falkland-szigetek körüli krízis és a p á p a látogatása. Természetes, h o g y az angol közvéle mény nagy érdeklődéssel fordult az említett két esemény felé és a h í r közlő eszközökre is n a g y o b b feladat h á r u l t m é g a külföld informálása terén is. D e a l á t o t t a k alapján elmondható, h o g y az argentin—brit h á borúról egyoldalú képet a d t a k az európai közönségnek. J o b b á r a csak a brit csapatmozdulatokról, hajókról, repülőgépekről a d t a k híreket, a m á sik oldalról pedig alig valamit. Megjelentek a képernyőn az angol k a tonák, civilek, p a p o k , családanyák, fiatalok, munkások, egyszóval a brit társadalom minden rétege és elmondta véleményét, reménykedéseit a h á borúval kapcsolatban. A z ellentétes oldalról ilyet nem l á t h a t t u n k . T a l á n természetes is, hogy elfogult az angol sajtó, de a k k o r ne informáljon szé lesebb körben, v a g y a másik megoldás, hogy tegye lehetővé az objektí vebb szerkesztést. V a g y vegyük pl. a p á p a látogatását. Valószínűleg nagy esemény az anglikán és a katolikus egyház kibékülése, de ez m é g n e m ok arra, hogy több mint egy órán át mutassák a p á p a minden nyilvános lépését az országban, mert a nevezett két egyházon kívül v a n még egyéb felekezet is E u r ó p á b a n , amelynek tagjait nem érdekli a dolog ilyen m é r tékben, sőt, nem egy országban a vallás és a valláspolitika is csak az egyház belső ügyének számít. Még egy h a r m a d i k tényezőt is megemlí tenék, amit szintén z a v a r ó n a k éreztem. T a l á n azért, m e r t az utóbbi év tizedben m á r megszoktuk a magvas, t ö m ö r információkat. Általában egy-
egy jelentés, k o m m e n t á r , cikk vagy egyéb írás nem baladja meg a h á rom percet, mert a 24 perces híradásban nem is k a p h a t több helyet. A látott Eurikon nevű informatív műsorban jó néhányszor jelentkezett 5—6 perces, sőt volt 7—8 perces anyag is, ami m á r nem az úgynevezett napi •informálás keretei közé tartozik, hanem az elmélyültebb, bővebb ismer tetések, tehát szakosított műsorba illő. Ü g y érzem, hogy a műholdközvetítéses televíziónak legnagyobb esélye és t á v l a t a a jelentős események egyenes adásában v a n . Valójában az in formálásnak ez a legnagyobb foka, mert a néző is a jelenlévők k ö z ö t t érzi magát, sőt passzív értelemben tényleg o t t v a n . Ebből a szempontból a kísérlet néhány ritka élményt nyújtott. P é l d á u l : Joseph H a y d n szüle tésének 250. évfordulója alkalmából az O s z t r á k Televízió egyenesben k ö z v e t í t e t t e az O r l a n d o Palladino című operát a bécsi fesztiválról, vagy a Csipkerózsika című balett is egyenesben „ m e n t " a H o l l a n d N e m z e t i Balett fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett előadásról. Úgyszintén élmény erejű volt Igor Sztravinszkij születésének 100. évfor dulója alkalmából vetített dokumentumfilm. Bizonyos értelemben ide sorolható a montreux-i nagydíjjal kitüntetett adás premier jellegű bemu tatója, mivel maga a rendezvény szinte alig néhány nappal előtte zajlott le és alig jutott idő arra, hogy a díjazott adást átjátsszak, műsorba iktas sák és sugározzák.
Rezime K u d a ide televizija: Da li će biti kod televizije tako širokih mogućnosti primanja programa kao kod radio-emisija? Delimično da. U Vojvodini na primer već se prima 4 doma ćih, dva mađarska i jedan rumunski televizijski program a taj broj će se dalje povećati. Elektromagnetski valovi televizije su pravolinijski i imaju ograničeni domet od nekoliko desetina kilometara. Po potrebi se postavljaju pomoćne stanice-repetitori. Može se tvrditi, da će mogućnosti zemaljskih televizijskih emisija do kraja ovoga veka postići vrhunac svog razvitka; trebalo je dakle već i dosada ispitati mogućnosti koje pruža svemir putem umetnih satelita za komunikaciju (ECS). Već su izvršena istraživanja za televiziju te su postignuti i određeni uspesi u tom pravcu. Jugoslavija ima pravo već od 1977 g. za korišćenje TV kanala putem sate lita, te će se u određeno vreme poslati i jugoslovenski umetni televizijski sate lit. Zasad ima ozbiljnih tehničkih i drugih problema, koje treba teoretski i prak tičnim opitima proučiti i resiti. Postoje naime veoma mnoge mogućnosti iskriv ljenja televizijskih slika primljenih sa satelita. Zato je isposlat ispitni satelit, da bi razne nacije mogle da koriste njegove re zultate. To je satelit na bazi planova H . sat. i L. sat. Njihove kanale su već ot kupili Italijani kao i Radio-televizija Evrope EBU. Povezanost tih kanala među
sobom je vrlo komplikovana. Među 8 kanala u našoj zemlji postoje dvostruke veze da bi se međusobno mogli koristiti pojedini programi. Jasno je da su moguće veze za internacionalne programe, putem satelitskih emisionih ili prenetih programa. Tu treba uzeti u obzir sledeća pitanja: 1. Zemaljsku emisiju treba putem elektromagnetskih valova uputiti prema satelitu. 2. Satelit treba da bude snabdeven sa odgovarajućim antenama. 3. Prijemno-emisioni uređaji na zemlji prenose primljeni program prijemnim apa-ratima stanovništva. Može se resiti da se satelitski program može primiti postojećim prijemnicima, kad se sprovodi kioz postojeće televizijske stanice na zemlji. To se može vršiti direktno ili prijemom, kontrolom i naknadnom zemaljskom emisijom. Postoje i drugi problemi, kod pojedinih antena su eventualno potrebni konvertori. Treba ispitati reakciju gledalaca na zajednički evropski program zbog raznojezičnosti samih slušalaca. U članku je prikazan jedan program od 24. maja od strane evropske televi zije EBU kao šema budućih zajedničkih evropskih satelitskih emisija za poje dine zemlje. Posebno će biti interesantni programi o pojedinim značajnim događajima i o prisećanju na njih.
Resummee "Wohin führt der W e g der Television Ob es in der Zukunft bei der Television so viele Prograimmempfangsmöglichkeiten geben wird, wie bei der Radiosendung in der Gegenwart? Teilweise schon. In der Vojvodina z. B. empfängt man schon jetzt viel einheimische, zwei ungarische und eine rumänische Emission und es ist zu erwarten dass diese Zahl noch erhöht wird. Die elektromagnetische Wellen der Television sind in gerader Linie gestellt und haben daher eine Spitzenleistung von einigen zehn Kilometern. Es werden daher nötig sein Hilfstationen — Repetitoren — aufzustellen. Es kann festgestellt werden dass die Sender auf der Erdebis zur Ende dieses Jahrhunderts ihre höchste Entwicklungsmöglichkeiten erreichen werden; es ist daher nötig geworden die Möglichkeiten die der Weltall durch künstliche Kom munikationssateliten bietet (ESC). Es wurden schon Versuche gemacht und einige gute Ergebnisse erzielt. Jugoslawien ha: schon ab 1977 das Recht die Televisionskanäle des Sateliten zu benützen und es ist vorzustellen dass es in der Zukunft auch zur Entsendung eines eigenen Kommunikationssateliten kommen wird. Zur Zeit gibt es noch viele ernste technische und andere Probleme die noch theoretisch zu untersuchen und praktisch zu lösen sind. Um diese Probleme zu lösen ist ein Versuchssatelit abgesandt worden, um dass seine Erfahrungen von allen Nationen verwendet werden können. Das ist ein Satelit auf Grund der H . SAT. und einer auf Grund der L. SAT. Pläne. Ihre Kanäle wurden schon von den Italien und von der Europa Television EBU
abgekauft. Die Verbindungen der Televisionskanäle sind sehr kompliziert. Zwi schen den acht Kanälen in unserem Lande, sind doppelte Verbindungen gesetzt, damit man die Programme empfangen kann. Es ist selbstverständlich dass Verbindungen zwischen den international ge sandten Programmen möglich sind uzw. durch die, von Sateliten direkt emmisionierte, oder durch übernommene Programme. Da sind folgende Fragen ins Auge zu fassen: 1) Die Emmissionen von der Erde sollen durch elektromagnetische Wellen an die Satelit-Station gesandt werden. 2) Das Satelit soll mit den nötigen Antennen versorgt werden. 3) Die Sender auf der Erde übergeben die Programme den Empsangsgeräten der Zuschauer. Es ist zu lösen, dass die bestehenden Empfangsgeräte die per Satelit ge sandten Programme unmittelbar oder durch die Televisionsstation auf der Erde, empfangen können. Direkt oder nach Empfang und Kontrolle durch spätere Entsendung. Es gibt auch andere Probleme. Bei den einzelnen Antennen werden Konvertitore benötigt. Man muss auch die Reaktion der Zuschauer untersuchen, wegen der ver schiedener Sprachzugehörigkeit der einzelnen Zuschauer. Im Artikel wird ein Programm der Europäischen Television EBU vorgeführt das als Schema für die zukünftige gemeinsame Emmissionen betrachtet werden kann. Programme über wichtige Gesohehnisse und über Erinnerungen auf wi chtige Geschehnisse werden besonders interessant sein.
