Vásárhely merre tart?

>>>

I V. é v f o l y a m

>>>

nulladik szám

>>>

2009. október 28.- november 3.

>>>

Megjelenik szerdánként.

>>>>>>>>>>>>>>>>>

Ára:1,5 lej - előfizetőknek 1,2 lej

>>>

16 oldal

Ingyenes szám

>>>

Maros

megyei

hetilap

<<<

Vásárhely merre tart? Az utóbbi időben mintha felpörögtek volna az események a székelyföldi autonómia körül, legalábbis a deklarációk szintjén. Volt két nagygyűlés is, az egyik Csíkszeredában, a másik Székelyudvarhelyen, az előző az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az utóbbi pedig a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt közös szervezésében.

Székelyföld

?

>>> 5. oldal A tartalomból

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

Lokálpatrióta klub >>> 11. oldal

Riport

Téglánként lopják a házat

„Magyarul is tudok érezni”

Fiatalon és munka nélkül

Köznapi észjárással azt gondolnánk, egy házat nem lehet ellopni, hiszen nem véletlenül illeti a magyar nyelv az ingatlan megnevezéssel. Ez az alapvető felfogás viszont, úgy tűnik, nem érvényes Szentháromságon...

Smaranda Enache Marosvásárhely egyik szimbóluma. Emberjogi aktivistaként amolyan diplomáciai kapocsként működik a román és magyar közösség között...

Társadalom

>>> 6. oldal

>>> 9. oldal

Állt már Ön valaha sorban munkanélküli-segélyért? Ha igen, több száz csalódott arccal találkozhatott már, többek között fiatalokéval. Ha még nem, akkor Ön egyike azon szerencséseknek, akik állandó munkahellyel rendelkeznek. Hogyan alakul egy frissen leállamvizsgázott fiatal napja?

2. oldal >> Naptár

október 28. - november 3.

Ajánló

Névnapok Október 28. Simon, Szimonetta, Alfréd, Alfréda, Anasztázia, Szalvia, Szalviusz, Szilviusz, Taddeus, Tádé, Tömör napja van. Október 29. Nárcisz, Teofil, Zénó, Melinda, Ermelinda napja van. Október 30. Alfonz, Kolos, Fanni, Stefánia, Éneás, Aszter napja van.

Kár kihagyni A Philothea Klub filmklubjában október 28-án 19 órától Luc Besson: Angyal című filmjét lehet megtekinteni. Helyszín: Philothea Klub (Kossuth utca 2. szám).

A Deus Providebit Tanulmányi Ház Szent Mihály termében Pávai Gyula nyugalmazott tanár Az aradi vértanúk utóélete címmel tart előadást október 28-án este 7 órától. Október 26-a és november 1. között a marosvásárhelyi várban naponta 18 és 21 óra között kerül megrendezésre az Angyalok hete elnevezésű, gyógyításról szóló rendezvény.

Részlet A tanítónő című darabból

Segítők IV. Konferenciája – Hálók a segítésben

17. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál

November 6–7. között szervezik meg Erdély legnagyobb magyar nyelvű szakmai konferenciáját a Deus Providebit Házban. Az idei meghívottak között szerepel dr. Feldmár András (Kanada), dr. Grezsa Ferenc (Budapest), dr. Komlósi Piroska (Budapest), Szarka Miklós (Budapest). A konferencia témaköre a Háló: mint segítő–segített kapcsolata, mint segítők közötti kapcsolat, mint módszerek közti kapcsolat, ember–intézmény– módszer kapcsolata, a segítő szakember megtartó hálói. Az érdeklődők betekintést nyerhetnek a szakemberek tapasztalataiba, sor kerül majd vitákra és komoly beszélgetésekre is.

November 4–8. között kerül megrendezésre a Kultúrpalotában a 17. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál. Díszmeghívott: Spanyolország.

Heti

A Barokk zenei hét rendezvénysorozat keretében szerdán 19 órától a Kultúrpalota kistermében a Transylvania Barokk Együttes Kolozsvárról lép fel. Október 30án, pénteken 19 órától a Cantuale férfikar előadását lehet megtekinteni a Kultúrpalota Tükörtermében. Október 31-én 19 órától ugyancsak a Barokk zenei hét keretében a Keresztelő Szent János Plébániatemplomban a kolozsvári Flauto Dolce tart színvonalas előadást.

Kos jegyű férfinak nem biztos, hogy minden este borba kéne fojtani lelke bánatát. Szép, széles út ez egyfajta függőség felé! Kos nőnek, ha tényleg karriert akar, meg kell válni eddig hordott koloncától.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata október 28-án szerdán 19 órától A tanítónő című előadást viszi színre (Delly Ferenc bérlet). Bérletek válthatók a színházi jegypénztárban hétköznap 10–13 és 17–19 óra között (telefon: 0365-806.865).

Bika Feszültséggel töltik el az új szituációk. Igazán hasznos lenne, ha végre minden Önnel történő dologban fel tudná fedezni a jót, amit a későbbiekben is hasznosítani tud.

Az önök véleménye Alapítási év: 2006. Megjelenik szerdánként. Kiadó: Medical Publicity Kft.

Ön szerint szükség van-e Marosvásárhelyen egy magyar hetilapra?

Főszerkesztő: Szentgyörgyi László

Kádár Péter (52), sofőr Őszintén bevallom, nagyon örülnék egy hetilapnak. Hétköznap nincs időm újságolvasásra, viszont hétvégén szívesen olvasnék összefoglalókat, érdekes riportokat.

Szerkesztők: Balogh Erzsébet [email protected] Fodor Tekla [email protected] Jacsó Ágota [email protected] Vass Gyopár [email protected] Olvasószerkesztő: Nagy Annamária Tördelőszerkesztő: Szegedi Attila

Mátyus Lehel (24), informatikus Bizony örülnék egy minőségi hetilapnak, és minőség alatt a tartalomra gondolok. Jelenleg nem vagyok megelégedve a

napilapokkal. A hetilap előnye, hogy az összefüggéseket keresik benne, nem pedig száraz adatokat tárnak az olvasó elé. Farkas Árpád (34), technikus A technika előrehaladtával, munka után, amint hazaérek, felmegyek az internetre, és gyorsan elolvasom a híreket, bekapcsolom a tévét és hamar megkapom a szükséges infókat. Nem érzem szükségét

HOROSZKÓP Kos

Színházajánló

feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! >> Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. >> Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza!

Viszontagságok „köszöntenek” Önre, de a lelkiereje elegendő lesz ahhoz, hogy legyőzze a folyamatos problémákat. Fontos: egyedül nem birkózhat meg az élet feketelevesével.

egy hetilapnak, de sok sikert kívánok! Kovács Zsófia (21), egyetemista Ha gyors infóra van szükségem, neten keresem meg, azt, ami engem érdekel. Nem igazán veszek napilapokat, számomra nem elég interaktív. Egy hetilap? Szükség van alaposan kidolgozott cikkekre... ezt várnám el tőle. Ja, és legyen weboldal, az nagyon fontos!

Rák Lendülete megsokszorozódik. Mindenkihez van egy kedves szava, kis túlzással még szerettei sem ismernek Önre. Sokan meglepetten veszik tudomásul, hogy ilyen is tud lenni.

Véleményeit, észrevételeit a 0749-126.096 sms-számra, postai úton a Rózsák tere 16. szám alá, illetve elektronikus levélben a [email protected] címre várjuk!

Oroszlán Ellentétes aspektusok hatottak, ezért legyen óvatos az érzelgősséggel és a túl hirtelen változásokkal! Összeütközésbe kerülhet családjával, pedig ők „csak jót” akarnak, de Önnek éppen ebből van elege.

a 7 képe :

Előfizetni a szerkesztőség Rózsák tere 16. szám alatti székhelyén lehet naponta 9-16 óra között.

Ön szervező, irányító alkat. Sokszor azt hiszi, mindenhez Ön ért a legjobban. Ebben a helyzetben viselkedése fölényes, ellentmondást nem tűrő tud lenni. Ezt környezete nem nagyon tolerálja.

Skorpió Összeütközésbe kerülhet családjával, pedig ők csak jót akarnak. Önnek persze éppen ebből van elege. Amennyiben figyel és ügyes, egy régóta dédelgetett titkos álma is valóra válhat.

Nyilas Ez a hét meglehetősen nagy változásokat hoz majd a gondolkodásmódjában, valószínű, hogy új feladatokba, új dolgok tanulásába kezd.

Bak A fáradtság jelentkezett, nincs semmihez kedve, legszívesebben otthon kuksolna egy jó DVD társaságában. De sajnos most résen kell lennie, mert valaki pont arra vár, hogy figyelmetlen legyen, és a gyenge pontját máris megtalálja.

Vízöntő Rendkívül vállalkozó szellemű, most is nekilát elképzelései megvalósításának. Ha megteszi az első lépést, izgalmas eseménysort indíthat el.

Szűz

foto:www.sxc.hu

Telefon: 0265-250.994 0749-126.096 E-mail: [email protected] Honlap: www. kozpont.ro

Mérleg

Ikrek

Írjon nekünk! >> A megjelent írások nem

Október 31. Farkas, Alfonz, Cseke, Kristóf napja van. November 1. Marianna, Igor, Benigna, Benignusz, Benke napja van. November 2. Achilles, Viktor, Tóbiás, Bató, Bogdán, Viktória napja van. November 3. Győző, Bertold, Bálint, Valentin, Ida, Szilviusz, Szilvia napja van

Érzései nagyon mélyek, mégsem szívesen beszél róluk, még a kedvesének sem. Mintha a lelkesedése alábbhagyott volna. Pedig éppen most kellene teljes gőzre kapcsolnia, hogy lekörözhesse vetélytársait.

Halak Valami fontos dolog lezárul ebben az időszakban. Végre érezheti, hogy mindaz a rengeteg idő és energia, amit belefektetett tervébe, meghozza gyümölcsét.

Gazdaság <<

október 28. - november 3.

3. oldal

A parlament asztalán a személyi csődtörvény R

omániának szüksége van egy olyan személyi csődtörvényre, mely azon magánszemélyeken segítene, akik fizetőképtelenek, hangoztatják a csődgondnokok, akik a hatalmasra becsült munkanélküliek száma miatt aggódnak.

Egy ilyen törvény azokon az eladósodott személyeken segítene, akik a kedvezőtlen gazdasági helyzetek miatt nem tudnak eleget tenni a bankokkal szembeni fizetési kötelezettségeiknek. Gyakorlatban mindez úgy festene, hogy az a magánszemély, aki bebizonyítja, hogy adóssága meghaladja jövedelmét, megszabadulhat 25 százaléknyi tartozástól. Például, ha egy munkavállaló kölcsöne 100.000 euró, amit már nem tud törleszteni, a személyi csődtörvény alapján a bank 25.000 eurótól eltekint, abban az esetben, ha az adós fél sikeresen igazolja, hogy pénztárcája nem bírja a törlesztőrészletet. Jelenleg, ha valaki hasonló helyzetbe kerül, a bank a fedezetként felajánlott ingatlan hitelbiztosítéki értékét kéri el, és ha még ez sem fedezi a felgyülemlett adósság összegét, a munkavállaló fizetésének egyharmada is a bank tulajdonába kerül, mindaddig, míg a hitel törlesztődik.

Első ízben a fő kedvezményezettek azok a személyek lennének, akiket elbocsátottak munkahelyükről, esetleg jövedelmüket drasztikus módon csökkentették és felhalmozott részletüket semmilyen más módon nem tudják törleszteni. A Ziarul Financiar legutóbbi szemináriumán került megbeszélésre az említett törvényjavaslat, ám a vélemények nagymértékben megoszlottak. Míg a csődgondnokok azt próbálták, és mai napig próbálják bizonyítgatni, hogy ez az egyetlen mentségük a fizetésképtelen egyéneknek, a bankok visszautasítanak bármilyen hasonló projektet. Aurel Ilin, a Román Kereskedelmi Bank munkatársa nem ért egyet a törvényjavaslattal: „Nem vagyunk vámpírok és vért sem akarunk látni. Egy dolog viszont vitathatatlan: az adósságokat ki kell fizetni! Ezzel a csődtörvénnyel csak halmoznánk és buzdítanánk a népet arra, hogy újabb és

Kérdezze szakemberünket!

Kérdézne, esetleg tanácsra van szüksége? Lengyel Csongor közgazdász szakértő hetente válaszol gazdasági témájú kérdéseire. Kérdéseiket, észrevételeiket a [email protected] e-mail címre, vagy postai úton a Rózsák tere 16. szám alá várjuk.

„Hasonlóan működne, mint a cégek esetében, tudniillik ha egy cég válságos helyzetbe kerül, ott van számára egy törvény, mely segíti a kilábalásban. Miért ne lehetne hasonló törvény a magánszemélyek segítésére is?” Gheorghe Piperea újabb kölcsönöket vegyenek fel. Fizetésképtelenség esetében pedig arra hivatkoznak majd, hogy a bankok úgyis 25 %-nyit elnéznek!” Teljesen más szemszögből közelíti meg a problémát Gheorghe

Piperea, csőd- és felszámolási eljárásban szakosodott ügyvéd, ugyanis ő átszervezési tervként fogalmazza meg: „Hasonlóan működne, mint a cégek esetében, tudniillik ha egy cég válságos helyzetbe

kerül, ott van számára egy törvény, mely segíti a kilábalásban. Miért ne lehetne hasonló törvény a magánszemélyek segítésére is?” Ugyanakkor nem felejtendő, hogy az Amerikai

Kérjük a borítékra írják rá:

A szakember válaszol! Egyesült Államokban évek óta hatályba lépett ez a törvény, sőt az Európai Unión belül egyedül Bulgáriában és Romániában nincs szabályozva a fizetésképtelenség a magánszemélyek körében. Fodor Tekla (a zf.ro nyomán)

A leggazdagabb romániai magyarok

A

gazdasági válság, pontosan egy éve, feje tetejére állította a világot. A hívatlan vendég több millió eurótól fosztotta meg a társadalmakat, de bizony van, akinek ebben a periódusban is sikerül csúcson maradnia.

A Capital gazdasági hetilap idén is csokorba szedte Románia 300 leggazdagabb emberét. A hosszas listán mindössze kilenc magyar nemzetiségű foglalhatta el helyét, ezúttal az ők pénztárcáikba kukkintottunk bele. Románia leggazdagabb magyarja a nagyváradiTeszári Zoltán, akinek vagyonát 550–600 millió euróra becsülik. Az újság „legdiszkrétebb multimilliomosként” emlegeti az RDS&RCS telekommunikációs vállalat vezetőjét, akinek vállalkozása hét európai országba nőtte ki magát. Eszerint az RDS&RCS társaság Románia és Magyarország mellett, Csehország, Horvátország, Szlovákia, Szerbia és

Spanyolország piacán is helyet kap. A lista 73. fokára a sepsiszentgyörgyi születésű Pászkány Árpád, a kolozsvári CFR Sportklub tulajdonosa került, aki közel 96 millió eurót tudhat magáénak. Mindezt nemcsak sportbeli tevékenységeinek, intézkedéseinek köszönheti, hanem ingatlanokkal foglalkozó vállalkozásainak, építkezési beruházásainak is. A magyarok között Urasi Béla harmadikként szerepel, ám a teljes listában csupán a 113. helyet foglalja el 60–65 millió euróra becsült vagyonával. A kolozsvári üzletember aTransilvania banknál birtokol részvényeket, valamint egyik legnyereségesebb projekt,

az Astral-KábelTv egyik főalapítója volt, viszont a televízió-társaság 2005 óta a UPC tulajdonába került. A gazdasági válság ellenére az említett bankszektor számos szegmensében kiegyensúlyozottan működött. A lista 121. pozíciója a Hargita megyei Verestóy Attilát illeti, akinek vagyona közel 60 millió euróra becsülhető. Az RMDSZ szenátora elsősorban tőzsdézéssel gazdagodott meg, de ingatlanokkal és bútoriparral is foglalkozik. A szenátor azon személyek közé tartozik, akik vagyonukat külföldi bankszámlákon kamatoztatják. Így 39,4 millió forint a magyarországi OTP és Volksbank számlaszámán, közel 665.000 euró ausztriai bankszámlán, több mint 2,6 millió euró Svájcban, 23.550 eurónyi ciprusi bankban és 3 millió euró monacói számláján található.

A tavalyi évhez hasonlóan a 153. helyen a Kovászna megyei Szarvadi Lóránd és neje, Zsuzsanna szerepel. Vagyonukat, mely közel 50 millió euró, a Domo elektronikai cikkeket forgalmazó üzletlánccal alapozták meg. Kilépve az üzletből ingatlan tulajdonjogba fektették értékeiket, valamint partnerével, Hegedűs Ferenccel, a lista 165. helyezettjével, közösen birtokolják

a Hargita megyei Best Western Bálványos szállodát. Hegedűs Ferenc a nyolc évvel ezelőtt elindított Eurocolor festékkereskedés révén gyarapította vagyonát, ezenkívül mai napig a Domo üzletlánc részvénytársa és ingatlanokba is jelentős összeget fektet. Szintén a 165. helyet birtokolja a kolozsvári Péter Pál. Az üzletember ipari, energiai és labdarúgás-

beli befektetéseinek köszönheti az 50 millió euróra becsült vagyonát. A magyarok listája a 184. helyen zárul a Fodor családdal, vagyonuk körülbelül 45 millió euróra tehető. Ők az EURO–GSM telekommunikációs üzletlánc alapítói, valamint a Mobile Distribution cég tulajdonosai. Fodor Tekla

Az euró–árfolyam alakulása az elmúlt héten

4. oldal >> Hír & Hírháttér

október 28. - november 3.

Craiován dől el a Kossuth utca sorsa A

Kossuth utca sorsát szívügyének tekinti a vásárhelyi magyarság. A per 1996 februárjában kezdődött és az ügy most érkezett feltehetőleg utolsó szakaszához.

A sorsdöntő pillanat következik. Kerekes Károly parlamenti képviselő, a helyi önkormányzat ügyvédje elfogultságra hivatkozva szeptemberben kérte a per áthelyezését. A Bukaresti Legfelsőbb Bíróság jóváhagyta a kérelmet és a Craiovai Táblabíróságra helyezte át az ügy tárgyalását.

Visszapillantás Három évvel ezelőtt alapfokon helyt adtak a Vatra Românească, a Nagy- Románia Párt, az Avram Iancu Kulturális-Hazafias Egyesület és Sita Ioan tanácsos beadványának, hogy vonják vissza a 2005 októberében hozott helyi önkormányzat határozatát, mely szerint a Călăraşilor utcát nevezzék vissza Kossuth utcára. Fellebbezésüket követően a Marosvásárhelyi Ítélőtábla kellett volna döntsön. Kossuth személyiségét il-

letően már három éve folynak a rágalmazások és a lejáratókampányok. Kerekes Károly szerint néhány sajtóorgánumot kivéve mindenhol tárgyilagosan kezelték ezt a témát. „Nem akármelyik sajtóról van szó, hanem a Cuvântul liberről. A sérelmek sorozatával kellett szembenéznünk, Kossuth történelmi személyiségének a kétségbevonásával, valamint engem is, mint az ügyet védő ügyvédet több támadás ért”, nyilatkozta a képviselő. Arról, hogy Kerekes Károly képviselje az ügyet, 2006-ban tanácsi határozat született, de 2008ban a Nagy-Románia Párt önkormányzati képviselői megpróbálták visszavonni a megbízatást, arra hivatkozva, hogy nem úgy képviseli az ügyet, ahogy a megváltozott politikai helyzet megköveteli. (2008-ban a román tanácsosok kerültek többségbe a helyi képviselőtestületben – szerk.

megj.) A városháza a fellebbezés ellenére sem tűzte napirendre a visszahívását. A pert október 1-jén kellett volna újratárgyalják. Ezt megelőzően a román írott sajtóban újra Kossuth személyiségét becsmérelték, valamint a Prima Tv egyik műsorában csak az ellenfelét képviselő ügyvédet szólaltatták meg és rágalmazások sorát láthatták a nézők. Kerekes elmondása szerint már korábban fontolgatta, hogy áthelyeztesse az ügyet, most azonban, figyelembe véve a tárgyalásokat megelőző hangulatot, kétségtelenné vált, hogy más városban kell folytatni a pert. „Nem tagadom: sokat számít, hogy ki van a tárgyalótestületben. Korábban egy olyan bíróval volt dolgunk, aki korrektül viszonyult az ügyhöz, ő viszont nyugdíjba vonult és nem vagyok biztos abban, hogy a többieket nem lehet befolyásolni. Alapfokon a bírónőt befolyásolták, ez kétségtelen” – mondta Kerekes.

Előnyös-e nekünk Craiova? A politikus a per áthelyezési kérelméhez csatolt több újságcikket, melyek az üggyel kapcsolatos negatív hangulatot igazolják, például azt, amelyben a Zi de Zi újságírónője úgy fogalmazott, hogy a„marosvásárhelyi bírák azon imádkoznak, nehogy valamelyikükhöz kerüljön az ügy”. Kerekes Károly hozzátette, biztos benne, hogy az áthelyezéssel valóban fellélegezhetnek a helyi bírák, akik sok esetben fenyegetve érezték magukat. Az ügyvéd hozzátette: „Craiova nem Erdélyben van, ahol minden jelentős városban működnek olyan sajtóorgánumok, amelyek felborzolhatják a kedélyeket, szítják az indulatokat, ezért úgy vélem, jó döntés volt a Regát. Itt nem elsőszámú téma ez az ügy.”

Reális esélyek – utolsó lehetőség Székelyföldön kívül Szilágy és Bihar megyében is neveztek

Kerekes Károly

el Kossuthról utcát, Zilahon éppenséggel egy főutcát. „Marosvásárhelyen, mint tudjuk, más a helyzet. Amennyiben objektíven tárgyalják az ügyet, minden esély megvan a győzelemre. A helyi önkormányzat törvényesen fogadta el a Kossuth utca visszanevezését. Abban az esetben, ha ezt tekinti elsőszámú szempontnak a bíróság – ez lenne a bírák dolga! –, és nem történelmi viszonylatban tárgyalnak, a marosvásárhelyi

magyarok újra Kossuth utcán sétálhatnak majd. Lehet, hogy a románság szemében Kossuth nem egy pozitív személyiség, de a mi szemünkben az” – foglalta össze Kerekes Károly. A tárgyalás időpontját a Craiovai Táblabíróság tűzi ki, miután a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróságról átkerül az üggyel kapcsolatos összes iratcsomó. A perről részletesen fogjuk tájékoztatni olvasóinkat. Jacsó Ágota

`56-os megemlékezések A Kultúrpalotában „Kétszázezer ember végig az utcán üvöltött. Az mellékes volt, hogy mit üvöltött. Az volt a fontos, hogy addig még suttogni sem volt szabad, most egyszerre szabad volt ordítani, és akkor ordított mindenki torka szakadtából, azért mert végre lehetett ordítani, felszabadultan, szabadon üvölteni.”– emlékezett Varga László lelkipásztor az ’56-

os forradalom elítéltje a marosvásárhelyi RMDSZ által szervezett október 23-i megemlékezésen a Kultúrpalota kistermében. A rendezvényen dr. Benedek István, a városi RMDSZ elnöke köszöntötte az ünneplő egybegyűlteket, és felhívta a figyelmet az esemény fontosságára. Az egy perces néma tisztelgés után tapssal és virággal üdvözölték a jelenlevő ’56-osokat. A Bolyai Farkas Elméleti Líceum

és a Református Kollégium diákjai szavalattal és néptánccal, valamint a Színházművészeti Egyetem zenepedagógia szakos diákja, Szász Szabolcs tangóharmonikán előadott zeneművekkel emelték az est fényét.

A Vártemplomban Az 1956-os forradalomra és áldozataira emlékeztek a marosvásárhelyi Vártemplom-

ban október 23-án. Igét hirdetett Makkai Lilla lelkipásztor a magyarországi Kisorosziból, a néhai Makkai Sándor, az Erdélyi Egyházkerület püspökének unokája, akinek igehirdetése ’56-os személyes élményeivel volt teleszőve. Gondolatait Pál apostol Rómabeliekhez írott levelének egy transzcendens, de ugyanakkor erdélyi vonatkozásokban is, (Bethlen Gábor miatt) jól ismert kérdése köré

szervezte: Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk? Nem ugyanaz az Isten Hunyadi Jánosban, a törökverőben, Rákóczi és Bethlen Gábor fejedelmekben, vagy később akár egy Petőfiben, egy Kossuthban, egy Reményik Sándorban, egy Wass Albertben? – tette fel a kérdést a lelkipásztor, és talán nem sejtette, hogy a Vártemplom közössége ezt tovább gondolhatja (azon a verő-

fényes délutánon, mely pont olyan volt, mint akkor, ’56ban) – a szétszóródás – megoszlás–megmaradás fogalmak és az ezek által felvetett kérdések kapcsán. Az igehirdetést Szabó Gyula Győző musical-színész alkalomhoz illő zenés-verses összeállítása követte, majd az esemény a templomkertben lévő '56-os kopjafa koszorúzásával zárult.

Új fejezet kezdődhet a helyi politizálásban? Benedek István: „Elégedett vagyok az I., III., VIII. és XIII. körzetekkel, de sajnos azt is kell mondanom, hogy az V. és a X. körzet inkább akadályozta, mint segítette a munkánkat. Bakos Levente, Mózes Levente, Törzsök Sándor és részben Peti András helyi tanácsosokon kívül egyik városatya sem segített aláírásokat gyűjteni. A megyei képviselők esetében

még rosszabb az arány, hiszen Pokorny László mellett csupán Tatár Béla vette ki részét a munkából. Azért hozom nyilvánosságra ezeket az adatokat, hogy mindenki tudja: sem a körzetek, sem a választott tanácsosok nem támogatják egyformán az RMDSZ-t, a magyarság ügyét. Előfordulhat, hogy azokat, akik nem segítettek, megbüntetjük.”

Az RMDSZ városi elnöke csupán a jól teljesítők nevét említette, mi utánanéztünk, s megnevezzük azokat, akik Benedek szerint nem vették ki részüket a munkából. Íme a névsor: Bálint István, Csegzi Sándor, Dávid Csaba, Kolozsvári Zoltán, Molnár Gábor városi, illetve Csép Éva Andrea, Gombos Géza és Szalkay József megyei képviselők.

Múlt pénteki sajtótájékoztatóján az RMDSZ városi szervezetének elnöke szakított a korábbi gyakorlattal, s az államelnök-jelölt indulásához szükséges, végül sikeresnek mondható aláírásgyűjtési akciót értékelve – a 14 ezer szignó önmagáért beszél – ezúttal nevén nevezte a rosszul teljesítőket, a munkából magukat kivonókat. Mi

több, szankcionálásukat is kilátásba helyezte. Váratlan fordulat volt ez, különösen az utóbbi másfél évtizedben szokhattunk hozzá a felelősség elmaszatolásához, a „ne bántsuk, hisz a mi kutyánk kölyke” állásponthoz, ahhoz, hogy rendszerint bármiféle személyi és egyéb következmények nélkül marad mind az elhibá-

zott politikai cselekvés, mind magának a cselekvésnek a hiánya, azaz a semmittevés. Különösen érvényes ez a helyi szervezetekre, amelyek néhány, főleg vidéki, pontosabban szórványtelepülés kivételével, többnyire amolyan látszat-tevékenységet folytatnak, vagy már azt sem… Központ

október 28. - november 3.

Hír & Hírháttér << 5. oldal

Vásárhely merre tart? A

z utóbbi időben mintha felpörögtek volna az események a székelyföldi autonómia körül, legalábbis a deklarációk szintjén. Volt két nagygyűlés is, az egyik Csikszeredában, a másik Székelyudvarhelyen, az előző az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az utóbbi pedig a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt közös szervezésében. Igaz ugyan, hogy falrengető dolgok nem történtek, nem is nagyon történhettek egyik helyszínen sem, amiként az is, hogy egyetlen, közös részvétellel megtartott esemény minden bizonnyal több lett volna, mint a kettő, dehát: ez van. Józanabb gondolkodású autonomisták nem győzték eléggé hangsúlyozni: nagyobb körültekintés, önmérséklet szükségeltetik a hasonló, nagy horderejűnek szánt események megszervezéséhez. Mert tudvalevő: kudarc esetén, bárki lett légyen a szervező, hosszú időre diszkreditálhatják az önrendelkezés eszméjét. Ami, az erdélyi magyarság körében tapasztalható demográfiai trendet tekintve, akár végzetes is lehet a jövőnkre nézve.

A magyar kérdés végleges megoldása

Székelyföld

?

séggel folytatják a nemzetállam kiteljesítését szolgáló homogenizációs politikát.

Vásárhely-stratégiára lenne szükség A 2000-es helyhatósági

Etnikai homogénizáció választások előestéjén már maga Markó Béla is konKöztudott, a Trianon utáni központi irányítással

Románia legfőbb, talán az egyetlen nemzetpolitikai célja: a nemzetiségi, azaz a magyar kérdés lehetőleg végleges megoldása. Az éppen regnáló mindenkori román hatalom felől már számtalanszor elhangzott a kijelentés, miszerint Romániában a nemzetiségi kérdés példaszerűen megoldottnak tekinthető. Számtalanszor tapasztalhattuk, hogy hasonlóképpen vélekednek erről a kelet-közép-európai valóságot nem kellőképpen ismerő nyugatiak is, akiket a körmönfont balkáni diplomácia úgy vezet félre, ahogyan az neki éppen jól esik. Meg kell adni, a román politikai osztály igencsak érti a módját annak, hogyan kell látszatengedményekkel megtéveszteni a külföldet, mialatt itthon könyörtelen következetes-

Ennek a politikai törekvésnek, az etnikai arányok erőszakos megváltoztatásának esett áldozatul az egykori Székelyvásárhely is. Talán vannak, akik emlékeznek még a `89 decemberében az RKP Maros megyei szervezetének székházából az utcára szórt dokumentumra, amelyből nyíltan kiderült, miként próbálta a nacionálkommunista román hatalom tervszerű betelepítéssel megváltoztatni, a románság javára átfordítani az etnikai arányokat. A város fekete márciusa, a magyarellenes pogrom után beindult tömeges kivándorlási hullám már előrevetítette mindazt, ami a 2002-es népszámláláskor már nyilvánvalóvá vált, s ami képletesen szólva a városnak a Székelyföldtől való rohamos távolodását jelenti.

statálta, a lakosságnyilvántartó irodából származó adatok tanúsága szerint az etnikai arányok átbillentek a románság javára, s ezért – menteni a menthetőt – Marosvásárhelystratégia kidolgozását szorgalmazta. Talán nem kellett volna olyan sokáig várni a felismerésre, de ki hallott azóta valamit is ama stratégiáról? Nem tudom, lehet, hogy létezik valahol, de annyi biztos: jól titokban tartják. Pedig hát ez lett volna a legsürgősebb feladatok egyike, amit még 1990 elején, a márciusi pogrom hatásait semlegesítendő, ki kellett volna dolgozni, s következetesen életbe ültetni. Nagy bűn volt ezt elmulasztani, sőt: hiba. Pedig hát csak intézmények telepítésével, fiatalok idecsábításával, anyagi és erkölcsi támogatásával le-

hetett volna maradásra bírni a távozókat, pótolni a veszteséget. Elgondolkoztató, hogy az erdélyi magyarság érdekvédelmi szerepében tetszelgő RMDSZ vezetőiben csak tíz esztendővel a rendszerváltoztatás után merült fel, hogy Vásárhely-stratégiára lenne szükség.

Szűkülő élettér Az 1996 óta folyamatosan a kormányzás bűvkörében élő RMDSZ talán legsúlyosabb mulasztása, hogy nem szentelt kellő figyelmet a gazdasági kérdéseknek. Pedig az ma már a laikusok előtt is világos: megfelelő életkörülmények kialakításának lehetősége nélkül nem sok esélyünk lehet arra, hogy megkapaszkodjunk szülőföldünkön, esetünkben a Székelyföldön. Marosvásárhelyen a jól fizető állami vállalatoknak nemcsak a vezetőségéből, de az alkalmazottai közül is hiányoznak a magyar emberek, mindenesetre nincsenek jelen olyan mértékben,

ahogyan az számarányunkból adódóan az megilletne minket. Az ismert körülmények miatt a privatizációból sem termett sok babér számunkra. Egyes becslések szerint jelenleg a Vásárhelyen működő magántőke alig 15-20 százaléka van magyar kézben, ami hosszú távra előrevetíti a magyarság súlyának, befolyásának, akár számbeli arányának további vészes csökkenését. Ez pedig kényszerpályára állíthatja, akár véglegesen meg is akaszthatja az autonómiatörekvéseket. Akkor meg a vidék egyetlen nagyvárosa, minden, a régióban korábban játszott meghatározó, központi szerepe ellenére is egyre távolabb kerülhet a Székelyföldtől. Ezek után újra kérdezhetjük: része-e, része lehet-e még a Székelyföldnek Marosvásárhely? Egyesek úgy vélik, már soha. Míg mások még re mény kednek... Szentgyörgyi László

Üdvözlet az Olvasónak! „Az is bolond, aki itt, azaz Erdélyben, pontosabban a Székelyföldön lapkiadásra adja a fejét!” – mondhatnák a kételkedők, s valószínűleg mondják is. Elismerjük, ha kizárólag a primitív haszonelvűség szempontjai szerint ítélnénk meg, talán igazat kellene adnunk nekik. Dehát azt mi egy ideje már tudjuk, s minden valószínűség szerint egyre többen lesznek olyanok, akik maguk is rájönnek, hogy nem mindent vezérelnek az anyagiak. Szerintünk egyre kevesebbet! A világot ez idő szerint sújtó gazdasági, pénzügyi nyomorúság csak elfedi azt, amiben mi, magyarországi és erdélyi magyarok (is) vagyunk: az erkölcsi, lelki válságot. Abból pedig nem elsősorban pénz révén tudunk, tudnánk kilábalni. Bizony nem. Hanem inkább az erkölcsi megtisztulás által. Sokan állították eddig is, magunk is csak újfent megerősitjük, miszerint elsőként a fejekben kellene rendet teremteni, ha az megtörtént, jöhet a többi, köztük ha nem is az anyagi jólét, de a tisztes megélhetés feltételeinek megteremtése. Ettől azonban még távol állunk. Jelenleg a nagypolitikai konstelláció sem kedvező számunkra – mikor volt az? –, s tudjuk, mindennap tapasztaljuk, bajban van Európa is – unióstúl, mindenestűl. Mára már az is nyilvánvaló, az EU-tól támaszra semmiben sem számíthatunk, amiként az is, hogy a kisebbségi jogokból az lesz a mienk, amit magunknak kiharcolunk. Úgy véljük, hasonlóképpen állunk az autonómiával is. Azt azonban, hogy fejben, gondolkodásban, a gyakorlati életben ne lehessünk autonómok, nos, azt bizony senki sem akadályozhatja meg. Még a politikusok sem! Pedig nagyon szeretnék, például az által, hogy szándékosan megcsömöröltetnek a politikával, azt remélvén, nagy-nagy utálatunkban önként és finnyásan félreállunk, rájuk bízzuk, hadd döntsenek felőlünk, s ha csak lehet, nélkülünk. E fórumon ígérjük: nem okozunk nekik ekkora örömöt. Ehhez pedig körmünk szakadtáig tartjuk majd magunkat! S ha már utaltunk a politikára, a politikusokra, akkor ejtsünk szót a kisemberekről is. Nem tagadjuk, számunkra ők sokkalta többet jelentenek, mint az előbbiek. Értük vagyunk, az Olvasóért, s azért, hogy minél többen olvassanak minket. Aki akar, velünk tarthat. Lectori salutem!

6. oldal >> Társadalom

október 28. - november 3.

Ígéret után tettekre várva

Együttműködést kér a civil szféra a helyi önkormányzattól M

ár két hete, hogy a civil szervezetek Simon Juditnak, a Hifa Románia megyei elnökének kezdeményezésére, az önkormányzat illetékeseivel egyeztettek a finanszírozási problémákról. A civil szervezetek nehezményezték, hogy hónapok óta nem érkeznek a szociális projektekre jóváhagyott pénzösszegek, megnehezítve az alapítványok munkáját. Ez idő alatt újabb tanácskozásra került sor, az újabb ígéretek bizakodásra adnak okot, a civil szféra képviselői reménykednek, végre komoly előremozdulást tapasztalhatnak a városvezetőség részéről. A korábbi találkozót azóta két újabb megbeszélés követte. Legutóbb október 19-én, hétfőn, az önkormányzat részéről a költségvetési bizottság illetékesei és Kiss Imola, a Városháza gazdasági igazgatója ígéretet tettek, hogy orvosolni fogják a szociális szférában tevékenykedő civil szervezetek problémáit és készek figyelembe venni érdekeiket és sajátos gondjaikat. Ezt követően az Alpha Transilvană Alapítvány részéről Andreia Moraru igazgatónő október 22-én, csütörtökön újra összehívta az alapítványokat, hogy megvitassák az önkormányzat képviselői által tett javaslatokat, illetve, hogy közös erővel próbáljanak megoldást találni a jelenlegi helyzet javítására. Ez utóbbi találkozón a kisebb alapítványok képviseltették

magukat, így főként azokról a sajátos akadályokról beszéltek, amelyeket a helyi önkormányzat állít a nonprofit szektor elé. Az önkormányzat pénzügyi nehézségein túl, alapvető probléma az a felfogás is, ahogyan a szociális szféra gondjait próbálják kezelni. A szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezetek többek között nehezményezik, hogy a 34/1998-as törvény által szavatolt pályázatokra a helyi vezetőség sokkal több utánajárást és elszámolást kér, mint azt akár megyei, akár országos szinten másutt teszik. Bár a törvény értelmében minden esetben ugyanazok a követelmények érvényesek, a helyi önkormányzat az igénylők útmutatójában szereplő kötelezettségeken túl, egyéb terheket is ró az alapítványokra.

Finanszírozás nélkül erre sem jut elég pénz

„A szociális tevékenységeket folytató alapítványok a 34/1998as törvény alapján pályáznak a helyi önkormányzatoknál. Sajnos ezek a megnyert összegek nagyon lassan érkeznek a szervezetekhez. Ezen a problémán kívül az is gondot jelent, hogy olyan további feltételeknek vagyunk kötelesek megfelelni, amelyeket a törvény nem kér. Például közjegyzőnél kell nyilatkozatot tennünk, hogy az alapítvány felvállalja az 50%-os önrészt. Ugyanilyen plusz elvárást

jelent az is, miszerint ahhoz, hogy a szakemberek bérére pályázzunk, szociális munkás végzettségű kell legyen az alkalmazott, a szociálpedagógus diplomát nem fogadják el”– mondta el lapunknak Simon Judit. Az alapítványok alapvetően azt próbálják elérni, hogy az önkormányzat felfigyeljen munkájuk hasznára, hogy észrevegyék, a polgármesteri hivatalt is segítik munkájukkal, olyan feladatokat látnak el, amelyek hiánya további erőfe-

szítéseket jelentene a polgármesteri hivatal szociális osztályán dolgozóknak. „Most az alapítványok közös összefogással próbálnak hatni az önkormányzatra, remélve, hogy elősegítik az ügyet. A csütörtöki találkozó eredményeképpen elkezdtünk megfogalmazni egy levelet, melyben összeírjuk észrevételeinket. Ezt eljuttatjuk az alapítványokhoz, hogy mindenki aláírásával támogassa a kezdeményezést. Ezt a mindenki által aláírt levelet továbbítjuk a

Városházára” – taglalta lapunknak a Hifa Románia Maros megyei elnöke. A civil szervezetek ezúttal remélik, valós eredményeket érnek el az önkormányzatnál, és sikerül egy hosszú távú közreműködést kialakítani, ami mindkét fél előnyére válhat. Fontos, hogy felismerjék az ebből származó előnyöket és az önkormányzat partnerként viszonyuljon a harmadik civil szféra képviselőihez. Balogh Erzsébet

Téglánként lopják a házat K

öznapi észjárással azt gondolnánk, egy házat nem lehet ellopni, hiszen nem véletlenül illeti a magyar nyelv az ingatlan megnevezéssel. Ez az alapvető felfogás viszont, úgy tűnik, nem érvényes a Nyárádgálfalva községhez tartozó Szentháromságon, ahol bár valóban nem egyszerre, de lassan-lassan, darabonként hordanak el egy valamikor kulcsra zárt, kerítéssel elkülönített lakóházat.

„Sok évvel ezelőtt kezdődött – meséli a ház tulajdonosa, J. Tibor –, először a zárat szerelték le az ajtóról, majd szerre az ajtót és ablakokat is elhordták. A helyi rendőrséget folyamatosan értesítettük egyegy eset után, hivatalos jegyzőkönyvet azonban csak most, az augusztusi lopás után vettek fel.” Azok után, hogy megpróbálták felgyújtani a házat,

majd mindent elvittek, amit el tudtak mozdítani, augusztus elején a két szoba-konyhából álló ház hátsó részét, 15–18 méter hosszúságban, kifedték. Ekkor hívták ki a rendőrséget, akik jegyzőkönyvbe foglalták a látottakat. „Úgy akarták felvenni a jegyzőkönyvbe, hogy elhagyatott ház, mire kijavítottam, hogy ez saját tulajdonban levő,

egykor bezárt ház volt, ami lassan eltűnik a föld színéről, anélkül, hogy bárki bármit is észrevenne vagy tudna”– folytatja a tulajdonos. J. Tibor marosvásárhelyi lakos, az ingatlant nagybátyja halála után örökölte. Mivel a szülői ház a szomszédos Bede faluban van, hétvégenként jár ki gazdálkodni. Az augusztusi eset egészen kétségbe ejtette, hiszen teljesen hihetetlen, ha nem saját bőrén tapasztalja az ember, hogy egy lakott településen, szomszédok mellett, nyom nélkül lebontsanak egy házat. Azonban hiába érdeklődött személyesen vagy telefonon a rendőrségen, soha nem kapott érdemleges választ. Mi több, egy alkalommal

rászóltak, hogy lassan az ő dossziéival lesz tele a rendőrség. Míg a hatóság nem talál tetteseket, addig azok szabadon rombolhatnak, már a konyha és a kamra közti falat is megbontották. Tibor még most is elképedve gondolkodik a történteken: „Kifedni félig egy házat, nem megy percek alatt. Ahhoz legkevesebb két ember kell, az egyiknek fel kell másznia a tetőre, valakinek pedig lent kell lennie, hogy elvegye a cserepeket. Majd pedig valahogy el is kell vinni, mert ugye szatyorral nem lehet, szekérrel kellett jönniük. Mindez akkora csendben és olyan nyomtalanul, hogy senki ne észleljen semmit belőle, egyetlen tanú

se kerüljön egy faluban, teljesen lehetetlen.” Amint elmondta, a lopás és betörés nem egyedi eset Szentháromságon, a 173-as szám alatti házba is, ami ugyancsak az ő tulajdonában van, többször betörtek, különböző tárgyakat, gabonát loptak el. Legutóbb a gabonaraktározó helyiséget próbálták feltörni, látszott, ahogy az ajtót feszítgették. A tulajdonos elmondta, jól tudja, saját maga is tehetne többet a ház védelméért, ha például újrakerítené a telket, ha minden egyes lopás után pótolná a hiányt, talán megfékezhetné a rohamos rombolást. Próbált önerejéből ezt-azt helyrehozni, viszont a nyugdíjából nem futja

pótolni mindazt, ami évek alatt eltűnt. Mivel kerítés nincsen, kutyát sem tarthat, azonban azok, akik meglelték az utat a zárt ajtó mellett, valószínűleg újra találnának megoldást... Hogyan lehet ellopni egy házat egy faluból? Részletekben, hogy ne legyen fizikailag túl megterhelő, csendes tudatlansággal, lehunyt szemekkel és bedugott fülekkel, néma cinkossággal támogatva. Talán már feledésbe merült az a valamikori társadalmi összefogás is, hogy tisztességben megőrizzék a falu nyugalmát, becsületét azért, hogy nyíltan nézhessenek egymás szemébe az emberek. Balogh Erzsébet

Kultúra

október 28. - november 3.

<<

7. oldal

Ismét Alter-Native M

arosvásárhelyen 17. alkalommal szervezik meg az ALTER-NATIVE Rövidfilmfesztivált. Az esemény múltjáról, jelenéről kérdeztük Sipos Leventét, a fesztivál szervezőjét.

>> Milyen gondolat késztette a fesztivál szervezőit 17 évvel ezelőtt arra, hogy rövidfilmfesztivált szervezzenek? – Az alapötlet tulajdonképpen nem rövidfilmfesztivál, hanem egy magyar filmszemle volt. A fesztivál megálmodói – Némethi Zsolt, Ungvári-Zrínyi Imre, Gáspárik Attila – űrt éreztek az erdélyi közönség filmes kultúrájában, ugyanis a kommunista rendszer éveiben magyar filmet ritkán vetítettek Romániában. Ezt a 20. század második felének magyar filmterméséből próbálták pótolni ezen a rendezvényen. Több mint 100 magyar hosszú- illetve rövidfilmet vetítettek akkor. A fesztivál profilja a második évtől változott, és vált egy nemzetközi rövidfilmfesztivállá azzal a szándékkal, hogy különböző kultúrákat mutasson be a film segítségével, különböző kultúrák találkozásának adjon lehetőséget, illetve filmben is mást mutasson az ide látogató filmszeretőknek, mint amit a televíziókban, mozikban láthat, tehát a hollywoodi recept alapján készült sikerfilmeknek

egy alternatíváját mutassa be a vetített filmek által. Ezt a rendezvény neve is jelképezni hivatott, mely akkor magyarul a „más virág” névből szójátékkal „más világ” lett, illetve a most már hivatalossá vált nemzetközi neve: az ALTER-NATIVE, ami a latin „másnak született”-ből jön.

>> A fesztivál első éveiben gondolták-e, remélték-e a szervezők, hogy kulturális hagyományt teremtenek Marosvásárhelyen? – Nem tudom, hogy a fesztivál három szülőatyja gondolte erre, de mindenképpen mi büszkék vagyunk rá, és mások is elismerik, hogy egy non-profit iúsági szervezet által ilyen hosszú ideig életben tartott kulturális esemény szinte páratlan Romániában és a környező országokban is. Mindenki ismeri a mostani illetve az elmúlt évek gazdasági helyzetét, valamint azt is, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszakban a kulturális tevékenységek mindenhol jelentős pénzügyi, infrastrukturális és más nehézségekbe ütköztek,

Sipos Levente, a Fesztivál szervezője

tehát ez egy elég nagy eredmény Marosvásárhelyen, ahol igazából a helyi önkormányzat nem is támogatja a fesztivált olyan mértékben, ahogy azt egy ilyen rangú esemény megérdemelné. Az idén is nagyon nehezen sikerült megteremteni a pénzügyi hátteret, de azt is tudjuk, hogy amennyiben egy év kimarad, utána már szinte lehetetlen újjáéleszteni a fesztivált.

>> Történtek-e változások, hoz-e valami újat az idei ALTER-NATIVE? – Igazán nagy újdonságot nem tervezünk. Gyakorlatilag a fesztiválnak ezt a szerkezetét, ahogy létezik: a rövidfilmek

versenyével illetve az ezt kiegészítő műsorokkal (hosszúfilmek, versenyen kívüli rövidfilmek, zenei előadások, kiállítások) – ezt az egész struktúrát a közönség elfogadta, szereti. Persze mindig vannak kisebb-nagyobb újdonságok. Az utolsó jelentősebb változás 5 évvel ezelőtt indult: az úgynevezett vendégország-program, aminek keretében minden évben egy kiválasztott ország kap nagyobb teret a fesztiválon. Az idén Spanyolország a díszmeghívott, így spanyol nagyjátékfilmeket, rengeteg spanyol rövidfilmet lehet majd látni, és a csütörtöki és szombat esti zenés programjaink is ehhez igazodnak: spanyol és dél-amerikai hangzású klasszikus

gitárhangversenyek szórakoztatják majd a közönséget. Viszont az idei év újdonságaként említhetjük Huszárik Zoltán majdnem teljes életművének a levetítését. Ez ilyen formában először az idei Magyar Filmszemlén került bemutatásra, Erdélyben pedig először az ALTER-NATIVE kerít rá alkalmat.

>> Mi az, amit az idén feltétlenül ajánl a közönségnek? – Az idén is úgy próbáltunk nagyfilmeket válogatni, hogy érdekesek legyenek; nem feltétlenül sikerfilmek, de azért az idén is a legtöbb vetítésre kerülő film jelentős szakmai sikert ért el. A magyar játékfilmek közül

legtöbb a Filmszemlén díjat kapott: A tréfa például az idei Filmszemlén a legjobb rendező, a Príma Primavera főszereplője a legjobb alakítás díját kapta, a Kaméleon közönségdíjat kapott, illetve ez a film a 2010-es Oscardíjra jelölt magyar film. A román filmek közül Varga Katalint az Európai Filmakadémia díjára jelölték A spanyol filmek közül az Egyedülálló részletek 2008-ban három Goya-díjat nyert – ez mondhatni az Oscar-díj spanyol megfelelője, tehát a legjelentősebb spanyol díj a filmes világban. Ezen kívül a versenyprogramba beválogatott kisfilmek közül is rengeteg van, amelyik nemzetközi fesztiválokon sokszorosan díjazott alkotás. Továbbá két olyan film is vetítésre kerül, melyeknek a bemutatása aktuális, szomorú eseményhez kapcsolódik: a Marian Cozma meggyilkolása kapcsán született Szíven szúrt ország, illetve Szász Jánosnak 36 perces Utóirat című, Cseh Tamásról szóló filmje, amellyel mi is méltó módon szeretnénk búcsúzni a nem csak zenészként, de színészként is jelentős pályát befutó Cseh Tamástól. Ezek a fesztivál jelentős, kiemelhető programjai, de érdemes ott ülni elejétől végig. Vass Gyopár

Tizenkettedik Bernády Napok

A

Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány idén is megszervezte a Bernády Napok nevű, a városépítő polgármester emlékét őrizni hivatott rendezvényét. Az ünneplésnek több apropója is volt: az idei Bernády Napok egybeesett az ’56-os forradalom megemlékezésének időpontjával, 150 éve született Bernády György, és 15 éve avatták a Marosvásárhelyt polgári várossá alakító Bernády szobrát. Biztos az olvasók közül sokan ismerik azt a fotót, mely 15 évvel ezelőtt készült dr. Bernády György szobrának avatásakor. Aki ismeri – vagy aki személyesen ott volt arra is biztosan emlékszik, hogy mekkora tömeg volt jelen a szoboravatáson: a Petőfi tér olyan mértékben tele volt emberekkel, hogy a tömeg a környező utcákra is felkígyózott. Ha a tizenkettedik alkalommal megrendezett Bernády Napok nyitó estéjén valaki a színpadról lefotózta volna a

közönséget, méreteiben hasonlított volna az egykori fényképen látható tömegre. (A valóságos és a képzeletbeli fotókon feltehetően csak motivációs különbségek vannak, mely talán összefüggésbe hozható egy bizonyos Princessszel, amelynek rendkívüli koncertjére már az első két nap elfogytak a jegyek és amely előadásról véleményünket elegánsan és latinosan egy közmondással oldjuk fel: de gustibus non est disputandum.) „Miért kell elmenni New Yorkig és visszatáviratozni: még

egy emeletet?” – idézte meg a száznéhány éves történetet és a városépítő polgármester alakját a dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke, Borbély László, aki a kétnapos rendezvény első estéjén „az idén kicsit eltávolodva a politikumtól, a közigazgatástól a művészetek fele” – átadta a Bernády emlékplakettet az erre érdemesnek ítélt Kovács András Ferencnek. Amikor a képviselő a kitüntetett költő életrajzát vázolni kezdte, sokunkban feltevődhetett már az első életrajzi adatnál a kérdés, hogy ki lehet az a személy, aki Szatmárnémetiben született és akit az alapítvány kitüntetésre érdemesnek ítélt. Ahogy az életmű bemutatása haladt előre, úgy lett világos, hogy KAF-ról van szó, és ekkor a szülőváros és a tanárkodás említett helyszínei már nem voltak idegenek,

hiszen Kovács András Ferenc a városhoz tartozik. A költő a város befogadókészsége és egyáltalán, az emberi befogadókészség számlájára írta azt, hogy olyan homo novusokat is képes befogadni, mint a Bethlenben született Bernádyt, vagy őt magát. A Princess koncert félidőjében díjazták a Bernády emlékére meghirdetett iskolai esszéíró és fogalmazási vetélkedő nyerteseit. Borbély László a vetélkedőt nagyon fontosnak ítélte, mert az egyik legfőbb dolog a gyerekeknek átadni a Marosvásárhelyt jellemző szellemiséget. A másnapi eseményeket úgy lehetne összefoglalni, mint egy Bernády-emlékkört a belvárosban. A református temetőben megkoszorúzták az egykori polgármester sírját, majd a kisszámú ünneplő közönség lesétált a Petőfi térre a szobrot

megkoszorúzni. A szobornál Nagy Miklós Kund, az alapítvány alelnöke beszélt, hangsúlyozva, hogy mindig fontos pillanat, amikor megkoszorúzzák a szobrot a téren, azon a téren, melyet magunkénak érezhetünk; a téren, amely 15 évvel ezelőtt tele volt ünneplő emberekkel; a téren, ahol a város mára – egy kicsit másképp – éli a maga életét esküvőivel, bevásárlásaival, forgalmával. Ezt követően a Művészet utca 7. szám alatt levő házon avattak emléktáblát Toroczkai Wigand Ede építész, iparművész, író tiszteletére, akinek kapcsán szintén előjöhetett volna a homo novus fogalom, hiszen Wigand Ede sem volt marosvásárhelyi, sőt erdélyi származású sem. Rövid beszédében Nagy Miklós Kund családias környezetnek nevezte a volt Mikszáth Kálmán (ma: Artei) utcában az emléktábla

avatására összegyűlt közönséget, de mégis reményeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy sokan fognak majd elmenni úgy a ház előtt, hogy elolvassák a kétnyelvű emléktáblát. A kétnapos rendezvénysorozat a Bernády Ház képzőművészeti gyűjteményes anyagának bemutatásával és az első 150 képzőművészeti kiállítás szemelvényeiből összeállított album bemutatójával zárult. Az idei Bernády Napok kétségtelenül Marosvásárhely új arcát fedte fel: egy olyan városét, mely a nem saját szülötteit is befogadni képes közösség. A rendezvény legnagyobb hiányossága a második napon jelentkező „civil kurázsi”, azaz az a kényelem, amely nem engedi el ilyen eseményekre a városlakókat. Vass Gyopár

október 28. - november 3.

8. oldal >> Reklám

Ez ITT az ÖN reklámjának a helye! Reklámozzon a Központ hetilapban! Bővebb információért forduljon hozzánk a 0265-250.994-es telefonszámon vagy a [email protected] e-mail címen!

Maros megyei hetilap

Ők megalkották, mi közvetítjük.

Keleti Könyvudvar Marosszentgyörgy Sudului utca 7.

Kobak Könyvesbolt 1848 sétány, 19.

TKK Könyvesbolt Rózsák tere 16.

Könyvek mindenkinek.

Gyógyszerek (ingyenes és ártámogatott receptek) Bőrgyógyászatilag tesztelt hipoallergén kozmetikumok (Avene, Ducray, Vichy, Elancyl) Gyógyászati kellékek Nyitvatartási idő: Naponta 8.00 - 22.00

Egészséget! Cím: Rózsák tere 16. szám Ghe. Marinescu utca 60. szám Tel./Fax: 0265-260.103

október 28. - november 3.

Riport <<

9. oldal

Fiatalon és munka nélkül Á

llt már Ön valaha sorban munkanélküli-segélyért? Ha igen, több száz csalódott arccal találkozhatott már, többek között fiatalokéval. Ha még nem, akkor Ön egyike azon szerencséseknek, akik állandó munkahellyel rendelkeznek.

Hogyan alakul egy frissen leállamvizsgázott fiatal napja? Természetesen esténként elmegy a barátokkal, néha-néha megenged magának egy olcsóbb kirándulást, de a délelőttök újságok böngészésével és internetes oldalakon való keresgéléssel telik. Mit talál? „Kőművesek kerestetnek nyári munkára”, vagy„Pékeket alkalmazunk”, esetleg„Könnyű, táncos munka külföldön”. Amikor pedig megnyitja a postafiókját, lelkesen várja, hogy felgördüljön előtte egy, lehetőleg szakmába vágó ajánlat, de csalódottan állapítja meg, hogy ma sem az a nap, amikor elindulhat a karrierje. Telnek-múlnak a napok, és felmerül benne is az emigráció lehetősége, mint mindenkiben. Ez lenne a megoldás? Hogyan néz ki a mai munkapiac országszerte és Maros megyében? A legfrissebb hivatalos adatok szerint Romániában a munkanélküliek aránya 7,7%-ra nőtt, mely jóval nagyobb arány az előző mérésekhez képest. Bár Magyarország rosszabb helyzetben van e tekintetben, mégis van okunk aggodalomra. A fő okok között szerepelhet az is, hogy a mostani álláskeresők 70%-a értelmiséginek, legalábbis diplomásnak számít. Romániában ma már divat egyetemre járni, sőt az alapképzés mellett egyszerűen kötelező a mesteri fokozatot is megszerezni. A munkáltatók a gazdasági válságra hivatkozva igyekeznek csökkenteni kiadásaikat, így egyre kevesebb személyzetet alkalmaznak. Sőt, Maros megyében további 400 alkalmazott elbocsátását jelezték, januárban még 934, míg februárban 1006 személytől válnak meg munkaadóik – nyilatkozta Eugen Preda, az Országos Munkaerő-elosztó Ügy nökség (ANOFM) vezérigazgatója. Amennyiben szükségük is volna új munkaerőre, önállóan veszik fel az alkalmazottakat,

és nem fejvadász cégeken keresztül, szóval ezekről nincsenek pontos adatok. Arról azonban vannak, hogy idén háromszor kevesebb munkát ajánlanak a frissen végzetteknek, mint tavaly. Maros megyében jelenleg 12.482 munkanélküli számára összesen 83 munkahelyet ajánl a munkaközvetítő. A humánerőforrás-szakemberek szerint az éremnek két oldala van: igaz ugyan, hogy amennyiben megüresedik egy hely egy cégnél, a munkáltatók szívesebben vesznek fel tapasztalt munkavállalókat, akikkel lényegesen kevesebbet kell foglalkozni, de a fiatal végzettekkel szemben is nagyok a szakmai követelmények. Bár mutatkozik egy tendencia arra nézve, hogy az egyetemisták már a tanulmányi éveik során dolgozzanak, de ezek javarésze nem egyezik a végzettséggel. Amikor pedig a fiatal diplomás bekerül a nagybetűs ÉLET-be, szembesül azzal, hogy valójában milyen keveset tanult az iskolapadban. Itt jelentkezik a munkáltató felelőssége. Egy kolozsvári szakértő válasza erre az, hogy a válsággal a munkáltató került privilegizált helyzetbe, a fiatal pályakezdőnek pedig engednie kell túlzott elvárásaiból. Tény, hogy az idei pályakezdők „el vannak szállva” képesítéseiktől, így a bérigényeiket ehhez mérten, tehát túlzásokkal határozzák meg. Természetesen nem hajlandók kompromisszumkötésre. A szakértők azt javasolják az iú titánoknak, hogy a siker érdekében „hordják lennebb az orrukat.” Az Országos Munkaerőelosztó Ügynökség a munkáltatók ösztönzése érdekében, a fizetés mellett, havi 900 lej támogatást nyújt minden pályakezdő foglalkoztatása után. Az országban leginkább mérnököket, almérnököket, agrárszakembereket, villamosés építészmérnököket keresnek. „Ha én orvosit végeztem,

„A mi időnkben legalább volt munkahely, még ha az otthonunktól távol is dolgoztunk. Nem volt munkanélküliség.” Egy szülő

Nem csak az idős generációt érinti a munkanélküliség

vághatom sutba a diplomám?” – teszi fel jogosan a kérdést a frissen hippokratészi esküt tett orvos pályakezdő. Vitathatatlan, hogy az orvosit végzett pályakezdők helyzete némileg bonyolultabb. Évente több ezer orvos emigrál az országból, miközben csak Kolozsváron több mint hatezer nem EU-állampolgár kezd egyetemet főleg az orvosi egyetemen és fizet összesen 14 millió eurót a tanintézeteknek. Szeptember végén a Maros Megyei Munkaügyi Hivatal állásbörzét szervezett fiatal végzősöknek. A börzén 37 vállalkozó vett részt, 17 Marosvásárhelyről, hat Szászrégenből, nyolc Segesvárról és hat Dicsőszentmártonból. 315 állást hirdettek meg, főként biztosítási szakembert, eladót, grafikust, fordítót, fotólaboránst, villamosmérnököt, textilipari mérnököt, lakatost, pincért, bárost és kasszást kerestek. Ha már Marosvásárhelynél tartunk, Maros megyében a munkanélküliség aránya 7%, azaz 12.094 munkanélkülit tartanak számon, közülük 588 egyetemet végzett. A munkanélküliek közül 2357-en írástudatlanok. Mit tehet a frissen végzett annak érdekében, hogy fenntarthassa magát, ne kényszerüljön szülei támogatására? A munkanélküli-segély jelenleg pótlékokkal együtt 500 lej, amire hat hónapon keresztül jogosult, majd valamennyivel kevesebbre további három hónapig. Hol lehet a hiba? Nincs elég állás, vagy ha van is, nincs elég szakképzett? „Azt gondolom, nem csak a diákok hibája, hogy

nem választják a keresettebb szakmákat. A tanárok és a szülők nem világosítják fel őket kellőképpen, melyek azok a szakok, amelyeket megéri kitanulni” – nyilatkozta egyik internetes lapnak Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes. Vannak, akik úgy vélekednek, hogy van elég szakképzett. A meghirdetett állások javarésze nem igényel felsőfokú végzettséget. A mai állapot szerint „jobban megéri nem továbbtanulni”, ugyanis országszerte nemrégiben 9700 állást hirdettek meg érettségizetteknek és szakmunkásoknak. Munkásokat keresnek a textiliparban, ugyanakkor asztalosokat, darukezelőket, kőműveseket várnak, lehetőleg tapasztalattal, de a pékek, pincérek, felszolgálók, masszőrök, fodrászok és kozmetikusok sem kell sokáig keresgéljenek újsághirdetésekben. Amennyiben kevés szakmunkás lenne Romániában, a munkaerő-hivatal gondoskodik az utánpótlásról. Az egész országban 180 képzést indítanak és többek között gipszkartonozót, kereskedelmi értékesítőt, péket, biztonságiés éjjeliőrt, számítógépes adatbázis- és rendszerkezelőt, adatfeldolgozót, építkezési munkást, cukrászt, angol nyelvű kommunikációs szakembert, valamint növénytermesztőt képeznek majd. E téma tárgyalásakor elkerülhetetlen szembesülni olyan kijelentésekkel, melyek részint a negyven év feletti korosztály szájából hangzanak el. Ők a szülők, akik talán még elkeseredettebbek, mint gyermekeik. „A mi időnkben

„Azt gondolom, nem csak a diákok hibája, hogy nem választják a keresettebb szakmákat. A tanárok és a szülők nem világosítják fel őket kellőképpen, melyek azok a szakok, amelyeket megéri kitanulni.” Kónya László legalább volt munkahely, még ha az otthonunktól távol is dolgoztunk. Nem volt munkanélküliség” – mondja egy munkakereső fiatal édesapja. „Volt állás, de nem volt étel. Nem is tudom, melyik volt jobb” – érkezik a válasz a feleségtől. Valóban, hiba lenne összehasonlítani ezt a két rendszert, viszont emberi tulajdonság elégedetlennek lenni és párhuzamokat vonni idők és kormányok között. Azok számára, akik nem élték meg a rendszerváltás előtti időszakot, röviden annyit, hogy az egyetem elvégzése után kötelezően mindenkinek biztosítottak munkahelyet, természetesen állami intézményeknél. A privatizáció után ismerkedtek meg az emberek az igazi versennyel, a túlélés konkurenciájával. Nem véletlen, hogy a szülők nap mint nap figyelmeztetik a gyerekeket arra, hogy küzdjenek, mert máskülönben nem kapnak munkát. A rendszerváltás következménye a mérhetetlen korrupció és az úgynevezett ismeretségi háló. Sokan a fiatalok közül legyintenek erre és reménykednek a tudás hatalmában, hiszen az egyetemen valamilyen szinten burokban voltak, és amennyiben lehetőségük nyílt külföldi ösztöndíj elnyerésére, még

inkább védve voltak ezektől az „igazságoktól”. Románia a világ korrupciós listáján a 70. helyen szerepel, a helyezés önmagáért beszél. Romániában törvény írja elő, hogy minden megüresedett állást a munkáltatónak időben meg kell hirdetnie és versenyvizsgát kell szerveznie. A versenyvizsga eredményei alapján vesznek fel valakit a megüresedett állásra. Ezzel szemben számtalan frissen diplomázott panaszkodik arra, hogy meg sem hirdetik az állásokat, vagy az egész csak formalitásképpen történik, és már az interjúk előtt tudni lehet, kinek szánják az új állást. Amennyiben sikerül munkát is kapni, a jelenlegi fizetések mellett „nem tudunk egyről kettőre jutni”. Ezen tények ismeretében azt lehet javasolni a munkakeresőknek, hogy engedjenek olykor túlzott elvárásaikból, míg a munkáltatóknak, hogy bízzanak a fiatalok tudásában és adjanak esélyt a bizonyításra. Kétségtelen, hogy külföldön valamit jobban csinálnak, mert egyre több fiatal dönt a nyugati munkavállalás, sőt letelepedés mellett. Jacsó Ágota

10. oldal

október 28. - november 3.

>> Figyelő

Orbán Viktor hazaugrott, akkora volt a zűrzavar

Piros betűs munkanap 1

989 őszén a szocialisták felfedezték '56-os gyökereiket, az MDF a Pozsgay-vonallal kacérkodott, Orbán Viktor Oxfordba utazott. A teljes képlékenység állapotában érte az országot október 23-a – a Magyar Népköztársaság viszont megszűnt. 1989 ősze átmeneti időszak volt Magyarországon. Az állampárt már defenzívába szorult, az ellenzék egysége viszont megbomlott a kerekasztal-tárgyalások lezárása óta: az SZDSZ és a Fidesz nem írta alá a megállapodást, de nem emeltek vétót ellene. A szabad demokraták bejelentették: követelik az MSZMP, a Munkásőrség és a SZOT vagyonának zárolását, szeptember 22-23-án pedig úgy határoztak, hogy népszavazást kezdeményeznek a 18-án nyitva maradt kérdések (a pártvagyonnal való elszámolás, az MSZMP munkahelyi jelenléte, a Munkásőrség sorsa és a köztársasági elnök megválasztásának időpontja) ügyében. Az állampárt előremenekült: október 7-én feloszlatta magát, a frissen alakult Magyar Szocialista Párt pedig megörökölte jogelődje vagyonát. A Munkásőrség kérdését is igyekeztek lezárni, hiszen a 60 ezer civil kezébe fegyvert adó szervezet léte már a június 16-i újratemetés előtt-alatt is sokakat aggodalommal töltött el, és az

osztrák határon NDK-sokra vadászó munkásőrök híre sem oszlatta el a félelmeket. A keletnémeteknek szeptember 11-én megnyílt a határ, de a „belső ellenség" itt maradt: a Békés megyei munkásőrök 26-án fegyveres megtorlással fenyegetőztek, ha nem fejeződik be az "ellenforradalmi zendülésre való uszítás". A Fidesz 29-én tiltakozó nagygyűléseket szervezett, követelve a testület feloszlatását. Közben vészesen közeledett az '56-os forradalom évfordulója; az Országgyűlés végül október 20-i hatállyal szüntette meg (jogutód nélkül) a testületet, a hadsereg azonban csak október 23-án vette át a munkásőrobjektumok, fegyverraktárak őrzését. A munkahelyi pártszervezés tilalmát szintén az évforduló előtt, az október 17-20-i törvénykezési héten mondta ki a parlament, a negyedik vitás ügy, az államfőválasztás időpontja azonban az ellenzékieket is megosztotta. Az SZDSZ és a Fidesz a választások utánra akarták halasztani az aktust, számos szer-

vezet viszont már október 23. előtt jelöltet is állított a posztra. Az MSZP Pozsgay Imrét, a Hazafias Népfront (melynek '88ban még Pozsgay volt a főtitkára)

hangsúlyozni; Kovács Jenő kbtag már nyáron javasolta, hogy október 23. és november 4. között szervezzenek „kulturális eseménysorozatot a megbékélés

Kulcsár Kálmán igazságügyminisztert, az MDF Für Lajost, a Magyar Október Párt pedig Rácz Sándort – sőt, a Független Kisgazdapárt részéről felmerült Habsburg Ottó neve is. (A Fidesz október 13-15-i kongresszusán melyre az Oxfordban tanuló Orbán Viktor is "hazaugrott" – Rácz megpróbálta megszerezni a fiatal demokraták támogatását, ám a szövetség a szabad választás utáni elnökjelölésre voksolt.) Az állampárt közben megkezdte a felkészülést október 23ára: Pozsgay januári bejelentése óta hivatalosan is népfelkelésként értékelték az eseményeket, majd vezetőik őrt álltak Nagy Imre ravatalánál – minden jel arra utalt, hogy 33 év után lehetővé válik az évforduló háborítatlan megünneplése. Az MSZMP, illetve utódja megpróbálta a barikád két oldalán elhunytak iránti tiszteletet

és a demokrácia jegyében", a KISZ-utód Baloldali Iúsági Társulás pedig szorgalmazta, hogy október 23. legyen „az erőszakmentesség napja". Egy kora őszi belső pártvitában a többség már október 23. nemzeti emléknappá nyilvánítását is támogatta, „hogy ki-ki a saját eszmei-politikai meggyőződése szerint emlékezzék a maga áldozataira". Közben hallani lehetett azokat a hangokat is, amelyek az egy évvel korábban még csak illegálisan ünnepelhető forradalom szocialista vonásait igyekeztek kidomborítani. Megszületett hát a nagy ötlet: Magyarország alakuljon köztársasággá, és ezt a döntést október 23-án hirdessék ki. A váratlan lépéssel kicsit az utódpárt is fel tudta tupírozni „rendszerváltó" szerepét, és valamelyest sikerült tompítani a nap '56-os, forradalmi fényét is. (A '89 után kiadott naptárakban

gyakran "A Köztársaság kikiáltásának napja" bejegyzés szerepelt ennél a napnál - nemzeti ünnepé viszont nem nyilvánította a "népfrontparlament", egyszerű munkanap maradt.) Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke ideiglenes államfővé lépett elő, és október 23-án délben a Kossuth téren kikiáltotta a köztársaságot. A politikus hangsúlyozta:„a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam lesz, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek", majd már-már bibliai magasságokba emelve a nemzeti megbékélés MSZ(M)P-s szlogenjét - így fejezte be beszédét: „Legyen béke a földön és legyen békesség az emberek között!" A több tízezres tömegben voltak kevésbé békülékeny hangok is (a„Villák proletárjai, mi lesz veletek?" tábla sokaknak szemet szúrt), az ellenzékiek mégis inkább '56-ra emlékeztek: a 301-es parcellában, a Hősök terén, a Corvin közben. Este pedig a Kossuth téren, az Október 23-a Bizottság rendezvényén, ahol az ötvenhatosoké volt a főszerep: Fónay Jenőé, Obersovszky Gyuláé, Krassó Györgyé, Wittner

Máriáé és Rácz Sándoré. Krassó visszatekerte a poént: „Elvtársak!" – kezdte beszédét, ahogy 33 évvel korábban Nagy Imre, és ugyanolyan füttykoncert volt a válasz, mint '56-ban. A tömegben feltűnt egy„Soha többet kommunizmust!" feliratú tábla, és amikor bejött a térre a névtelen forradalmár június 16i koporsójáról ismert, kifakult lyukas zászló, százezer ember kiabálta azt, amit a Műcsarnok előtti ravatalnál még csak egy mert megfogalmazni: „Ruszkik, haza!" A székely himnusz eléneklése viszont azt is érzékeltette: az október 20-án kilakoltatásra ítélt Tőkés László személye jelképpé nőtt; két hónap múlva, karácsonykor Ceauşescu romániai diktatúrája is megbukott. Bár a november 26-i magyarországi népszavazáson eldőlt, hogy a szabad parlament fogja megválasztani az új államfőt, a Hősök terén tartott december 24-i istentisztelet után kezdődő Dunagate-botrány jelezte: a Krassó beszédében is emlegetett, vörösről piros-fehérzöldre átmázolt hatalom nem veszett el – csak átalakult. Somogyi Marcell

A magyar szó és származás is elég lenne

Új javaslat a kettős állampolgárság megszerzéséhez

B

eözönlik 23 millió román, a határon túliak elveszik a munkalehetőségeket, és még sokat is kell rájuk költeni – az MSZP és a korábbi kormánykoalíció effélékkel tiltakozott a kettős állampolgárságnak a magyar igazolvány alapján való megadása ellen. Kántor Zoltán kisebbségkutató szerint az állampolgárság megadása nem serkentené a szülőföld elhagyását, a Magyarországra való áttelepülést.

Törvénymódosítási javaslatot nyújtott be a múlt héten a Fidesz és a KDNP. Azt szeretnék elérni, hogy a magyar állampolgárságról szóló jogszabályból töröljék azt a feltételt, amely szerint az igénylőnek életvitelszerűen Magyarországon kell élnie. A javaslat szerint meghatározott feltételek esetén – és egyéni kérelemre – kedvezményesen honosítható lenne az a nem

magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt,ésmagyarnyelvtudásátigazolja.(…) Az utód állampolgári igényénekelismerésére,amelyen belül csak egy alapkövetelményt fogalmaz meg a törvény: a magyar nyelv ismeretét. Reakciók Az SZDSZ vezetője, Retkes Attila már reagált a fideszes–

keresztény ¬demokrata kezdeményezésre. Egy pécsi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a liberálisok, kikötésekkel ugyan, de támogatni tudják a határon túl élő magyarok kettős állampolgárságát. Kozma József, a

Agresszív kampány

külügyi bizottság MSZP-s alelnöke arról beszélt lapunknak, hogy pártja még dolgozik a saját álláspontján, megbeszéléseket folytatnak a kettős állampolgárság ügyéről – ezért egyelőre nem is kíván nyilatkozni az ellenzéki javaslatról.

nem volt elég: túl kevesen adták le a voksukat, és a referendum eredménytelenül zárult. Felelősséggel a nemzetért! – Ez volt a magyar kormány népszavazás előtt kiadott kampánylevelének a címe. A kabinet azzal érvelt akkor, hogy nem

A kettős állampolgárságról 2004. december 5-én volt népszavazás. A szavazók többsége kiállt a határon túli magyarok mellett, támogatta a kezdeményezést, ám ez

tudható, hányan költöznének Magyarországra a határainkon túlról, s ha végül sokan döntenének az áttelepülés mellett, az hatalmas anyagi veszteséget jelentene az államkasszának. Szociális juttatások, nyugdíj, lakástámogatás – ezek járnának nekik, ráadásul még a munkalehetőséget is elszipkáznák az eredetileg is magyar állampolgárok elől – figyelmeztetett az akkori koalíció. (…) Emlékezetes, hogy a határon túliak ellen való kampányolás már 2002-ben is felbukkant az MSZP-ben. Kovács László 23 millió román beözönlésével rémisztgette az embereket a kedvez-

ménytörvény ürügyén a parlamenti választások előtt. Nem eretnekség „Európa majd minden országa elismeri a kettős állampolgárságot, s persze vannak olyan államok, amelyek speciális kritériumok alapján adják meg” – mondta lapunknak Kántor Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet kisebbségkutatással foglalkozó szakembere. Hozzátette: Portugália például a dél-amerikai lakosoknak ajánlott a magyar kezdeményezéshez hasonló lehetőséget. Váli Júlia

Lokálpatrióta klub << 11. oldal

október 28. - november 3. BARÁTAINK

„Magyarul is tudok érezni” - beszélgetés Smaranda Enachéval -

S

maranda Enache Marosvásárhely egyik szimbóluma. Emberjogi aktivistaként amolyan diplomáciai kapocsként működik a román és magyar közösség között. A Pro Európa Liga alapító tagja és társelnöke, a Polgári Szövetség és a Társadalmi Párbeszéd Csoportjának alapító tagja, Románia volt finnországi és észtországi nagykövete. Számos cikk és tanulmány szerzője a többpárti demokrácia, az emberi és kisebbségi jogok, a román–magyar történelmi megbékélés, az interkulturalizmus, a nacionalizmus, az európai integráció kérdéskörében. >> Milyen szálak fűzik a magyar

közösséghez? - Millió szál, mondhatnám. Életem hajnalán ismerkedtem meg a magyar nyelvvel, egyszerre beszéltém a román anyanyelvemmel. Az én gyermek- és iúkori éveim többnyelvű közegben zajlottak, Alvincen, Szovátán, Szászrégenben. Orvos szüleim társaságában románok, magyarok, szászok, zsidók , cigányok voltak. A mi házunk ajtaja mindenki előtt nyitva volt. Én magam is, mindig erős vonzódást éreztem a más nyelven beszélők, más vallásban imádkozók, más tájakon élők iránt. Ez az érdeklődés ma is él bennem, ha tehetném, életem utolsó éveit annak szentelném, hogy bejárjam a világot. Nincs annál fenségesebb es nemesebb érzés, mint igazi emberekre találni mindenhol a világon. Főleg amikor itt, szűkebb hazánkban, oly sok ostobaság ássa alá életkedvünket. Egyetemi éveim alatt, Bukarestben a magyar nyelvet választottam mellékszakként és pótoltam azt, hogy soha nem tanultam magyar iskolában. Így lettem a magyar kultúra valódi híve.. Férjem, Szokoly Elek is kulcsszerepet játszott életemben, neki köszönhetem, hogy magyarul is tudok érezni, átérzem a magyar lélek csúcsait és szakadékait. >> Hogyan értékeli azt a tényt,

hogy mindkét nyelvet (a románt és a magyart) anyanyelvi szinten beszéli? Milyen előnyei származtak / származnak a kétnyelvűségből? - Sajnálattal kell bevallanom, hogy a magyar nyelvet nem beszélem azon a kiváló szinten, ahogyan szeretném. A mindennapi nyelv közelebb

áll hozzám, de az elvontabb, intellektüelebb gondolataimat könnyebben fejezem ki románul. De ettől eltekintve, magyarul tökéletesen értem az árnyalatokat, ha több időm lenne, bizonyára a magyar irodalom és filozófia fordítása érdekelne. Szeretném ha hozzájárulhatnék ahhoz, hogy több román közeledjen a magyar lélekhez, a magyar kultúrához. Sajnálatos módon, mivel ma nagyon kevés erdélyi román értelmiségi beszéli a magyart, egy aszimmetrikus helyzet jött létre, mi románok sokkal kevesebbet tudunk a magyar kultúráról, mint a magyarok a miénkről. Ettől szegényebbek vagyunk. Ennek hiányában itt élünk, de nem itt érzünk. Erdély történelméről csak annyit tudunk, amennyit megengednek. Azért is van az, hogy annak ellenére, hogy többségben vagyunk, kisebbségi komplexusban szenvedünk. >> Mit gondol, mi szükséges

ahhoz, hogy valaki toleráns tudjon lenni, megtanuljon együtt élni a másik nemzettel, egy ilyen sajátos léthelyzetben, mint az erdélyi? A legfontosabb eszköz a másik helyébe képzelni magunkat. Amikor mások felett ítélkezünk, rögtön gondoljuk magunkat a helyükbe. Engem így tanítottak otthon és ez mindig bevállt. Ha szidjuk a cigányt, próbáljunk egy pillanatig cigány lenni. Próbáljunk zsidónak lenni mielőtt a világ válságait a zsidók számlájára írnánk. Románként akkor érzem jól magam, ha nem sújt az a bűn, hogy előítéletek alapján ítélkezem mások fölött. Nem tudok belenyugodni abba, hogy a nyolcvanéves cigányasszonyt letegezik, a Holokauszt megemlékezésen nem szólal meg egyetlen magyar sem, a

Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnőke

marosvásárhelyi intézményekben felszólítják a magyarokat, hogy beszéljenek a hivatalos nyelven... Toleránsnak lenni nem könnyű és nem is mindennapi. Le kell győznünk az előítéleteinket, azt amire tanítottak, azt amit beadtak nekünk. A másságot nem eltűrni kell, habár ez is egy haladást jelent, hanem örülni kellene neki, élvezni és csodálni lehet a diverzitást. >> Hogyan jellemezné a jelen-

leg létező kapcsolatot a román és a magyar közösség között – szűkebb környezetünkben, Marosvásárhelyen? - Erről érdemes volna egy komolyabb elemzést írni. A napokban láttam a Yorick Színház 20/20 című előadását (érdemes megnézni!), egy részét a válasznak ott is megtalálhatjuk. Azt mondanám, hogy a magaskultúra szintjén van a törésvonal és ezért Marosvásárhely szabadesésben van, ott áll a városi minőség elveszítése küszöbén. Nincs egy olyan helyi elit, amely képes lenne összefogni. Lemaradtunk, elhervadtunk, kispolgári belterjesség dominál. Marosvásárhely kulturálisan amúgy sem volt egy tömör város, de mostanában egy történelmi mélyponton áll. Két közösségre tört. Nemcsak nyelvileg, vallásilag,

hanem polgári szempontból is. Nincsen komoly román– magyar intellektuális kezdeményezés, nincs vízió, nincs bátorság. Pedig volna elég példa a sikeres kétnyelvű városmodellre. Gondolok itt Turku-Abo finnországi egyetemi központra, vagy Biel-Bienne svájci városra. Ott az elit legyőzte a múlt démonjait, legyőzte a rurbanizaciót (rurális város minőség). Kitaláltak maguknak egy kozmopolita, de ugyanakkor hagyományápoló univerzumot. Kizárták a politikából, a művészetből, a közéletből a középszerű megalkuvókat, a nacionalistákat. Előtérbe hozták az egyetemek, a kollégiumok, a művészetek, az egyházak legjobbjait. Marosvásárhelyen ez a csoda még nem történt meg. Itt sokan úgy vagyunk, mintha albérlők lennénk egy ismeretlen és semleges városban. Azért hagyjuk, hogy szobrot emeljenek a gyilkosoknak vagy a nemzeteink középszerűségeinek. Az orrunk előtt kisajátítják a játszótereket, betonba öntik a fákat, elárasztják ízléstelen kulipintyóikkal a várat, kivájják a régi épületek ablakait, elkergetik a merész és összeférhetetlen műveszeket. Szemünk láttára elhallgatják, elhallgattatják az értékeket. Közben rendeznek a népnek egy-ket zajos „miccsfesztivalt”…Ha ezt a várost hazánknak, otthonunknak tekintenénk, éreznénk , mindezt

A legfontosabb eszköz a másik helyébe képzelni magunkat. Amikor mások felett ítélkezünk, rögtön gondoljuk magunkat a helyükbe. Engem így tanítottak otthon és ez mindig bevállt. Smaranda Enache

megakadályoznánk. Értékes, tisztességes és őszinte embereket választanánk a köztisztségekbe, az egyházak élére, az egyetemek vezetőségébe, még akkor is, ha nem minden esetben „a mieink” közé tartoznak. >> Mit gondol az autonómia-

törekvésekről? - Én egy olyan autonómiát támogathatok, amely a demokratikus európai értékekre épül. Maga az autonómia egy olyan kollektív jogra alapszik, amely az emberi méltóságot veszi központul, elfogadja és tiszteletben tartja azt az elvet, hogy minden közösség képes a közös dolgait intézni, nincsen szüksége egy központra, amely helyette döntsön. Ha egy olyan autonómiáról volna szó, amelyben a múlt démonjait elevenítik fel, amelyben a kollektivizmus nevében eltiporják az egyént, amelyben nem tűrik a másságot, az számomra nem autonómia, legfennebb egy csoport diktatúrája. A 21. század Európájában csak egy modern, emberi jogokra épülő autonómiának van esélye. Ebben

az értelemben a Székelyföld autonómiája egy kollektív jog, amely biztosíthatja a keleti magyarság fennmaradását és fejlődését. Személyesen volt alkalmam meggyőződni arról, hogy a dél-tiroli régió csodálatosan fejlődött az autonómia státus elnyerése után. Ma ez a háromnyelvű autonóm régió egy erős kapocs Olaszország és Ausztria között. Sok ezer olasz nyaral évente az Alpesekben elhúzódó németajkú falvakban. A helybeliek melegen fogadják mind az itáliai, mind az osztrák vendégeket. Mindennek a kulcsa az emberséges magatartás, annak a belátása, hogy mindenkinek, beleértve a kisebbségi közösségeket is, joga van az önkormányzáshoz és ezt az életmódot, az autonómiát nem valaki ellen kell megszervezni, hanem az összetartás jegyében. Ha itt is megszületik az erdélyi összefogás, akkor megszületik az autonómia is. Ehhez azonban szükseg volna egy új mentalitásra, egy új patriotizmusra és az őszinte összefogásra. Vass Gyopár

október 28. - november 3.

12. oldal >> Kávé mellé

Pár gondolat a szakításról… H

osszabb kapcsolatból való kilépés bizony mindenki lelki világát felzaklatja. Íratlan törvény, hogy a férfiak elméletileg könnyedén, rövid idő alatt továbblépnek, egyszerűen, semmi pánik nélkül ismerkednek, sőt, akár szerelembe is esnek, ám nők esetében ez a megoldás kizárt.

Hogyan éli meg a nő a szakítást? Seer Szeréna marosvásárhelyi születésű, kolozsvári pszichoterapeuta (www.szerena.eu) szerint kétféleképpen élheti meg a nő a szakítást: „Amennyiben arról beszélünk, hogy vele szakítottak, akkor nagyrészt rosszul, ami ugye egy természetes reakció.

Senkinek sem kellemes szembenézni azzal a ténnyel, hogy nem elég jó. Viszont a szakítást követő negatív érzelmek intenzitása több dologtól függ: hirtelen történt-e a szakítás, mennyi ideje voltak együtt, mennyire mély érzelmek kötötték össze őket, sejthető volt-e, hogy szakítás lesz a vége. A válaszok függvényében, az érzelmi reakciók lehetnek erőteljesebbek vagy gyengébbek, hosszabb ideig tartóak vagy nem. Ami a „túlélésben” még fontos lehet, az a nő önbizalma, ugyanis akinek kisebb az önbizalma, azt egy szakítás nagymértékben megviselheti. Ebben az esetben hasonló gondolatok jelenhetnek meg, miszerint nem vagyok jó semmire, nem vagyok szép, nem vagyok csinos, nem voltam képes mindent meg-

fotó: Monica Presti

Az érzékenyebb lelkű hölgyemények a könnyekben, a nassolásban és az idő múlásában hisznek. Lehangoltan, magányosan egyre inkább megerősítik önmagukban azt a tévhitet, miszerint szakítás, válás után az élet sosem lehet rózsaszín. Pedig-pedig ezeregy és még annál is több új dolog, kaland, változás és akár új szerelem rejtőzik a nagyvilágban.

Íme néhány jól bevált tipp a továbblépéshez:

Ami a túlélésben még fontos lehet, az a nő önbizalma, ugyanis akinek kisebb az önbizalma, azt egy szakítás nagymértékben megviselheti. tenni, másnak sem fogok kelleni stb. Ha egy nőnek kiegyensúlyozott az önbizalma, azt jelenti, hogy tudja mire képes, tudja mennyit ér, s bár ettől nem szűnik meg a fáj-

dalom, viszont nagymértékben csökkenhet. Ilyen esetben egy nő arra gondolhat, hogy: megtörténhet, hogy valóban nem találunk, és akkor tiszteletben tartom, hogy ezt a párom

közölte velem; ez nem jelenti azt, hogy nem vagyok jó, esetleg csinos, csupán annyit jelent, hogy ennek a férfinak nem én jelentem a nagy Ő-t, viszont vannak más férfiak, akik számára én lehetek az Igazi.” „Következtetésképpen, tessék bátran sírni, elbúcsúzni a szép emlékektől és végül fájdal-

maktól megszabadult lélekkel, továbblépni. És mindezek mellett szem előtt tartandó, hogy ha egy ajtó becsukódik, kinyílik egy ablak, ami bármelyik pillanatban nyitánya lehet egy újrakezdésnek, változásnak” – fogalmaz a pszichoterapeuta. Fodor Tekla

Kulturált szakítás

Főzőcske

Édes finomságok M

inden kapcsolat eleje rózsaszín, csodás és tökéletes. Ebben az időszakban érvényes a közhelyes kis mondás, miszerint a szerelem butít és vakít.

Meggyes lepény

Hozzávalók: 5 tojás, 1 pohár cukor, fél pohár olaj, fél pohár tej, 1 tasak vanília, 1 tasak sütőpor, citromlé, 10 kanál liszt, meggy (vagy egyéb gyümölcs, pl. alma, banán, szilva) (A pohár 2 decis, és mindent ugyanazzal a pohárral mérünk ki.) Elkészítés: a tojásfehérjét felverjük habnak, félretesszük. A tojássárgáját a cukorral és vaníliás cukorral összekavarjuk, amíg a cukor kissé elolvad. Felöntjük tejjel, olajjal, majd apránként hozzáadjuk a lisztet. Belekeverjük a citromlével felfuttatott sütőport, majd végül óvatosan kavargatva hozzáadjuk a felvert tojásfehérjét. Sütőpapírral bevont lapos, széles tepsibe öntjük a masszát, és elegyengetjük. Sütőbe tesszük, majd amikor kezd aranybarna lenni a teteje (kb. 20 perc, 200 fokon), kivesszük, megszór-

• Egy új frizura vagy csupán egy árnyalatnyi színváltás máris csodákra képes. Előnyös, ha ez a változás merész, szokatlan és mindenképp saját választás! És ezzel az erővel a gardrób is felújítható pár színes, vidám ruhadarabbal. • Nemcsak a ruhatárra, hanem a lakásra is ráfér egy csöppnyi változtatás. Nem szükséges feltétlenül a régen halogatott meszelésbe belevágni, csupán egy egyszerű, ám nagyszerű átrendezés is elegendő. Ez nemcsak feldobhatja az elkövetkezendő heteket, hanem a gondolatokat is lefoglalja, így nem jut idő a szakítás okán agyalni. • Itt az idő, hogy a háztartáson kívül végre a karrierre is kellő figyelem és hangsúly kerüljön. Vállaljon plusz munkát, legyen jó kedélyű emberek közt, és késő estig foglalkozzon azzal, amit igazán szeret. Ha aktuális munkahelyén nem érzi jól magát, változtasson! • Régen halogatja a nyelv-, illetve számítógépkezelői-tanulást, esetleg úgy érzi, túl sok a szabadideje? Ezen most változtathat! Érdemes belefogni olyan dolgokba, melyekre eddig nem volt ideje, kedve, energiája, vagy épp volt kedvese beszélte le.

juk a gyümölccsel. Visszatesszük még egy kevés időre (kb. 5 perc, 200 fokon), és miután megsült, 5x5cm-es kockákra vágjuk és tálaljuk.

Muffin Hozzávalók: 2 pohár liszt, fél pohár vaj, 1 pohár cukor, fél pohár tej, 2 tojás, sütőpor, csipet só, vaníliapor (A pohár 2 decis, és mindent ugyanazzal a pohárral mérünk ki.)

A vajat kikavarjuk a cukorral, hozzáütjük a két tojást, beletesszük a sütőport, csipet sót és vaníliát. Apránként hozzákavarjuk a lisztet. Papírral bélelt muffinformába öntjük, a formák háromnegyedéig, és 20 percig sütjük a 200 fokra előmelegített sütőben. Lehet gyümölcsöt tenni a forma aljára, reszelt gyümölcsöt kavarni a tésztába, de csokoládémorzsával, illetve kakaóval is nagyon ízletes.

A problémák, a kisebbnagyobb viták csak egy bizonyos időszak után toppannak be a kapcsolatba: Miért nem hívtál? Hol voltál és főleg kivel? Mindig csak a foci, haverok, foci, haverok!... És sorolhatnám a vitaindító kérdéseket. Ezek felgyülemlése szakításhoz vezet, de ez mindig okkal történik. Az elválásnak viszont nem kell feltétlenül tányércsapkodás között megtörténnie – baráti hangulatban is megoldható a valamikor szeretett személytől való elszakadás. Ki hogyan képzeli el a kulturált szakítást, az alábbiakban kiderül: Kincső (19), egyetemista: Csendben, őszintén és bármiféle elvárás nélkül azt mondjuk a másik félnek, hogy viszlát. Zoltán (37), fogorvos: Én

személy szerint nem hiszek a kulturált szakításban, más szavakkal: ilyen nincs. Szakítani csak úgy szeretek, ha végre elmondhatom mindazt, ami a kapcsolat ideje alatt nem tetszett. Természetesen elvárom, hogy volt párom is ugyanezt tegye. Nagyon sokat lehet tanulni az ilyenfajta szakításokból, és abszolút nem látom értelmét annak, hogy szépíteni kellene mindazt, ami már rég nem az. Bernadett (22), titkárnő: Elsősorban mindkét félnek tudomásul kell vennie, hogy a kapcsolatuk összeomlott. Ezután következhet a normális hangnemben történő szakítás. De tekintve, hogy érzelmi pillanatról van szó, szerintem ezt ezer párból csak néhányan tudják nyugodtan menedzselni, hiszti, sértődés és fájdalom nélkül. Csanád (22), jogász: Lényege csupán annyi, hogy mindkét fél számára egyértelmű és világos, hogy a kapcsolat, melyben élnek, nem

vezet semerre. Mindenképp őszintén és személyesen szükséges közölni a döntést, és nem e-mailben, sms-ben vagy a csevegőn. Andrea (28), belgyógyász: A tinédzserek körében nem hinném, hogy létezik ilyenfajta szakítás. Abban a korban még jót tesz egy-két csetepaté. Felnőttek esetében pedig sokszor szavakra sincs szükség, hogy kifejezzük mondanivalónkat. Amikor már nem megy, akkor nem megy és kész. Ennyire egyszerű. Felejtsük el az arctalan technikai utakat, és négyszemközt próbáljunk véget vetni annak, ami már nem működik! Mellőzzük az smsben, e-mailben való szakítást, és soha ne hagyja el a szánkat a „Maradjunk barátok!” kijelentés, hiszen ez csak feldühíti a másikat. A kulturált szakítás egyik alapfeltétele a személyes kommunikáció, a nyitottság és őszinteség. És Ön hogyan szakít/szakított kulturáltan? Fodor Tekla

október 28. - november 3.

Juventus <<13. oldal

Cserkészként a világban S

zórólapok, meghívók és ajánlók tömkelegéből nem könnyű kiválasztani a legmegfelelőbb és legjobb szabadidő-foglalkozást még saját magunk számára sem, hát még, ha gyerekünk számára keressük azt. Legyen hasznos, szórakoztató, ugyanakkor ne legyen túl fárasztó, ezek az alapvető elvárások egy iskolán kívüli programtól. Erre nyújt lehetséges alternatívát a cserkészet, ahová kortól függetlenül várnak bárkit, aki a társadalom felelősségteljes és hasznos tagja akar lenni. A cserkészet jól szervezett keretek közt segít elsajátítani mindazt a gondolkodásmódot, készséget és tudást, ami elengedhetetlenül fontos az egészséges közösségi léthez. És mindezt hogyan? Soksok játékkal, kirándulással, énekkel adja át azokat az értékeket, amelyek minden társadalomban és minden korban megállják a helyük: tisztelet és felebaráti szeretet, természetszeretet, mindez az Istenbe vetett hitből gyökerezve. Amint a Romániai Magyar Cserkészszövetség felhívja figyelmünk, a cserkészet nem szemétszedésben és nem is katonagyerek-képzésben merül ki. Valóban sokak képzeletében ezekből a sztereotípiákból áll, holott a cserkészet sokkal mélyebb alapokra épít,„emberebb embert, magyarabb magyart” (Teleki Pál, egykori főcserkész) törekszik nevelni mindenkiből. Erdélyben jelenleg 12 megye 54 helységében, 135 bejegyzett cserkészcsapat működik, közel 3000 tagot számlálva. Marosvásárhelynek három működő cserkészcsapata van, a 30-as számú Teleki Sámuel, a 91-es számú II. Rákóczi Ferenc csapat, Székely Péter vezetésével, valamint a Szekeres Dénes vezette 127-es számú Bosco Szent János cserkészcsapat. Marosszentgyörgy bejegyzett csapata a 21-es számú gróf Petki Dávid nevet viseli. A Központ szerkesztősége Pozna Borbálával, a Romániai

lendület, hanem szükséges a kitartás is, hisz egy csapat csak úgy tud fennmaradni, ha elszánt és kitartó minden időkben. A felelősség nagy, és valóban nem is könnyű ez a megbízatás, de fogadalmunk és Isten segítségével igyekszünk helytállni. Kell idő, lelkesedés, erő, kitartás és még nagyon sok minden, de mindezekért kárpótol a gyerekek szeretete és a szülők pozitív visszajelzése. Kérdésünkre, hogy mit is jelent cserkésznek lenni, egy mosoly és egy rövidke mondat volt a válasz: „Része lenni egy nagy családnak, akikre mindig, minden körülmény között számíthatsz”, de mint hozzátette, ezt nem lehet szavakba foglalni, ezt csak megtapasztalni, érezni lehet igazán. A cserkészet nem igényel különleges embert, és nem akar a társadalomtól elszakadt valamiféle különc lényeket nevelni, hanem pont arra tanít meg, hogy miként lehet teljes emberként élni egy közösségben. Maga Bi-Pi, a cserkészet megalapítója írja róla: „A cserkészet nem valami homályos vagy bonyolult tudomány, inkább mosolygós játék, ha helyesen fogod fel. Egyszersmind nevelő hatású, és alkalmas arra, hogy (akár az irgalmasság) gazdagítsa azt is, aki ad és azt is, aki kap.”

Korlátlan könyvválasztási lehetőség a világhálón. Bármennyire is rabul ejtette a társadalmat az internet, egy dolog tagadhatatlan: a milliónyi haszontalan, unalmas dolog, spamok és vírusok sokasága mellett rengeteg kincset is rejt a világháló. A filmek, zenék, videók, képek mellett léteznek olyan „eldugott” portálok is, melyek rendszerezve, különböző kategóriákba sorolva, érdekfeszítő és igen ritka könyveket bocsátanak szabad használatra, illetve olvasásra. Egyik ilyen eldugott portál a gigapedia.com oldal, ahol közel 70 kategóriában lehet angol, francia, német, görög, arab, spanyol vagy orosz könyvek közt kutatni. Legyen az architektúra, kultúra, sport, kommunikáció, újságírás, menedzsment, szépirodalom, politika, egészség, jog, zene vagy bármi más... Ezen az oldalon a könyvfürkésző egy csokorban megtalálhatja a számára legérdekfeszítőbb könyvet, újságot, tanulmányt. Természetesen, ez nem veheti át az otthoni vagy a városi könyvtár helyét, de sok olyan okosság rejlik az oldalon, melyre például Romániában, kézzel fogható könyv formájában, egyelőre nehéz szert tenni. Tény, hogy a könyvek nagy része pdf-formátumban kacsintgat az olvasókra, de ez nem ok a visszautasításra. Az oldal megálmodója és megtestesítője elárulta a netBarátnőnek, hogy hetente közel 700.000 látogató böngészi, keresi és tölti le a könyveket. A kíváncsi könyvmolyok főképpen egyetemi könyvtárakból kattintgatnak az oldalra, de cégek vagy magánszemélyek is élnek a lehetőséggel. Az írországi alkotó elmondta, az oldalnak volt egy elődje, a 2004-2005ös évben, amikor unaloműzésből és az úgynevezett php-programozási nyelv elsajátítása céljával vágott bele ebbe a nagyméretű projektbe. A látogatók számáról ítélve az említett portál felkapott, sikeres oldalnak bizonyul, ami kicsit sem meglepő, hisz egyes könyvek gigantikus árai és hozzáférhetetlenségük nagy gondot okoznak a tudásszomjas embereknek. Ám ennek, és a hasonló portáloknak köszönhetően ma már a beszerezhetetlen is beszerezhető.

Balogh Erzsébet

Fodor Tekla

Magyar Cserkészszövetség Maros megyei körzetvezetőjével és a Teleki Sámuel cservezetőjével készcsapat beszélgetett a cserkészéletről és a csapat tevékenységeiről.

>> Hány éve vagy cserkész? Hogyan kerültél kapcsolatba a cserkészettel? – A cserkészetről kisiskolás koromban hallottam, a tanító bácsimtól, Gáll Ábeltől, aki a Teleki Sámuel csapatnál tevékenykedett. Abban az időben a cserkészet a fénykorát élte, sok cserkészcsapat volt városunkban, a miénk, a Teleki Sámuel is több mint száz cserkészt foglalt magába. Negyediket végeztem, mikor először mentem cserkésztáborba, ott tettem le a cserkészfogadalmat és kaptam meg a zöld nyakkendőmet.

>> Mióta létezik a Teleki Sámuel csapat? - A 30-as számú gróf Teleki Sámuel cserkészcsapat 1991. tavaszán alakult, akkor jegyezte be a Romániai Magyar Cserkészszövetségbe. Akkor még Gellért Márta volt a csapatvezető, de a későbbi vezetőink, Mánya Ilona és Gáll Ábel is már a kezdetektől, mint aktív tagok, a csapatunk cserkészeiért munkálkodtak. Már az első évben 37 cserkészjelölt tett fogadalmat a marosvásárhelyi Vártemplomban Isten színe előtt.

A csapatélet fénypontja a nyári nagytábor.

>> És most hányan vagytok a csapatban és főként melyik korosztály képviselői? – A jelenlegi csapatunk körülbelül 40 fiatalból áll, főként 10–13 év közötti cserkészekből.

>> Milyen tevékenységek zajlanak a szövetségnél, illetve a csapatnál? – A szövetség élete szerencsére újra felélénkült. Míg pár éve alig akadt egy-kettő, most sok országos rendezvény van. Ilyen például az Országos Dalverseny Marosszentgyörgyön, a Marosvásárhelyen megrendezett Erdélyi Öregcserkész Találkozó, Szamosújváron az Országos Rovásírás-verseny, az Országos Cserkész Sportnapok szintén városunkban megrendezve, Cserkészbál, Métabajnokság, Bi-Pi vetélkedő. Ezenkívül van még lelki hétvége cserkészeknek és külön cserkészvezetők számára. A csapatnál is igyekszünk minél változatosabb programokat nyújtani cserkészeinknek. Heti rendszerességgel megtartjuk a

„A cserkészfoglalkozás számunkra kikapcsolódás, kiszakadás a rohanó világból. Próbálunk olyan élményeket nyújtani cserkészeinknek, amelyeket manapság ritkán lehet megtalálni.” foglalkozásokat, valamint igyekszünk méltón megünnepelni nemzeti és vallásos ünnepeinket. Például karácsonyra és Anyák napjára kis előadással készültünk a szülők számára, húsvétkor piros tojást festünk, ősszel töklámpást készítünk. A csapatélet fénypontja pedig a minden évben megszervezett nyári nagytábor.

>> A heti foglalkozás folytonos munkát és kitartást igényel a gyerektől. Mit tud nyújtani egy cserkészfoglalkozás? – A cserkészfoglalkozás számunkra kikapcsolódás, kiszakadás a rohanó világból. Próbálunk olyan élményeket nyújtani cserkészeinknek, amelyeket manapság ritkán lehet megtalálni. Játékosan nevelünk és tanítunk történelmet, természetismeretet, próbáljuk megerősíteni nemzeti identitástudatukat.

>> Dolgozol, tanulsz, és éled a fiatalkortól elengedhetetlen társadalmi életed. Mindezek mellett mit jelent számodra a csapatvezetés és mit igényel tőled?

„A cserkészfoglalkozás számunkra kikapcsolódás...”

– Önkéntes és tiszta szívből végzett munkát a csapatunknál tevékenykedő nagyobb cserkészekkel közösen. A csapatvezetéshez nem elegendő a

Értéket rejtő hely

október 28. - november 3.

14. oldal >> Egészségsarok

A H1N1-ről

Megkérdeztük

A

z Egészségügyi Világszervezet (WHO) honlapján egy cikk arról számol be, hogy az október 14– 16. között tartott gyűlésén kutatók igazolták, miszerint a H1N1 vírussal fertőzött személyek döntő többsége egy szövődménymentes influenza-szerű betegségen esik át. Az egészségügyben dolgozóknak viszont fel kell készülniük olyan betegek fogadására, akik a vírus miatt súlyos tüdőgyulladást kapnak.

Családorvosainknál jelentkezhetünk oltásra

Nagyon sok feltevés terjedt el a H1N1 vírus elleni oltással kapcsolatban. Mi arra voltunk kíváncsiak, hogyan vélekednek Marosvásárhely háziorvosai erről a témáról. Ön javasolja a H1N1 vírus elleni vakcina beadását? Hogyan működik ez a gyakorlatban?

Aki válaszol: Dr. Henter Krisztina, családorvos Mint ismert, a vírus Mexikóból ered és tavasszal indult világjáró körútjára. Hihetetlen gyorsasággal terjedt. Világszerte körülbelül ötezer áldozatot követelt eddig. Természetesen javasolom a H1N1 vírus elleni vakcina beadását. Romániában december 1-jétől igényelhetik az oltást, elsősorban tanulók, fiatal felnőttek és krónikus betegek. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy az orvosi rendelő nyilvántartásában szereplő, az előbb említett kategóriákba tartozó pácienseket beoltjuk egy külön erre a célra kialakított helyiségben. Az oltásról a páciensek igazolást kapnak.

Ki ne hallana napi rendszerességgel, ki ne emlegetné az utóbbi időben egyre gyakrabban vagy mostanság – lecsengőben – egyre kevesebbszer a sertésinfluenzát? Az új típusú megbetegedés megjelenése óta számos hír és álhír kering. A leginkább pánikra okot adó hír szerint az új influenza világjárványt okozhat. Az interneten számos cikket találunk a témában, ábrákat a járvány lehetséges lefolyásával kapcsolatban, valamint összehasonlító grafikonokat az előző világméretű influenzajárványokról. Egy másik hír szerint szinte bizonyítható a vírus eredete: egy amerikai multinacionális cég tulajdonát képező óriási sertésfarm, amely Mexikóban, Veracruz államban működik. A vádak szerint a disznófarmról a megfelelő higiéniai intézkedések hiánya miatt terjedt el

a vírus. A megbetegedések és a disznófarm közötti közvetlen tényezők: egy légyfajta, amely disznóürülékben szaporodik, illetve a felszíni vizek megfertőzése a farm termelte szennyeződésekkel. Egy másik hír szerint a H1N1 vírus egy gyógyszer-lobbi által keltett hisztéria, amibe bevonták a WHO-t és a teljes médiát is, így világszerte kötelezőként kívánják beoltani az emberiség több mint felét. Az oltásból eredő haszon: sok-sok milliárd dollár. Az interneten is keringett, valószínűleg sokunk elektronikus postaládájába is bekerült az a cikk, mely szerint„nem sertésinfluenzáról van szó, hanem egy általános chipbeültetésről, mely segítségével az egész emberiséget akarják kontroll alá szorítani” – áll az elektronikus levélben. Hogy ezek a hírek igazak

Az új influenza világjárványt okozhat

A Hogyan védekezzünk az új influenza-vírus ellen kérdésre a minisztérium a következőket ajánlja: - Kerüljük a betegekkel való érintkezést! - Kerüljük a zsúfolt helyeket, a nagy tömeget! - Minél gyakrabban mossunk kezet vízzel és szappannal! - Köhögéskor, tüsszentéskor szánk, orrunk elé tartsunk egyszer használatos papírzsebkendőt, a zsebkendőt használat után azonnal dobjuk el!

vagy sem, nem tudhatni, valószínűleg sosem derül ki a nagynyilvánosság számára, mindenesetre változatos, vitamindús étrend mellett ajánlatos biztonsági okokból betartani azokat a jótanácsokat is, ami közleményként az Egészségügyi Minisztérium honlapján áll: Amennyiben az új influen-

za-vírus által sújtott országból való visszatérte utáni első hét napon a következő tüneteket észleli magán: láz, száraz köhögés, vizenyős orrváladék – sürgősen jelentkezzen a legközelebbi kórház fertőző osztályán! Vass Gyopár

A megbetegedések okai a lelkünkben gyökereznek

M

ost induló sorozatunkban a világszerte elismert Új Medicina elméletével foglalkozunk. Az úgynevezett Új Medicina alapjait dr. Ryke Geerd Hamer doktor fektette le. A német belgyógyász szakorvos és fizikus a jelenkor Galileije néven vált ismertté nem csak az orvostudományban, hanem más területeken is. Galilei a maga korában úgy menekült meg a máglyahaláltól, hogy megtagadta tanait, ugyanez a motívum tér vissza Hamer doktor esetében is, azzal a különbséggel, hogy ő nem adja meg magát, és kitart elmélete mellett. Hamer doktor ugyanis a betegségek kialakulásának okaival foglalkozik, más szóval az Élet– Halál kérdésével. A nemzetközileg megbecsült orvos-feltalálót sarlatánnak nevezték és szervezett lejárató kampányt indítottak ellene. Mindenről szó esett, melyben felfedezéseit tagadták, csak a hihetetlen és addig megmagyarázhatatlan gyógyulásokról nem. Többször törtek az életére, mérgezték meg, hatvanszor zárták el-

megyógyintézetbe, mindezt azért, mert felfedezését, mellyel sokkal olcsóbban és eredményesebben lehet gyógyítani, nem rejtette véka alá. Joggal tesszük fel a kérdést: mégis mit állított ez az orvos? Dr. Ryke hosszas kutatás és orvosi kórtörténetek vizsgálata eredményeként felfedezi az „ok–következmény” kapcsolatot, mely értelmében minden súlyos betegség mögött valamilyen érzelmi megrázkódtatás, trauma áll. Minden ember életében történnek olyan események, melyek sorsdöntők és meghatározóak a továbblépésben, a folytatásban. Hamer doktor életének egyik ilyen eseménye fia elvesztése volt, akit 19 évesen vakációja

Hamer doktor az Új Medicina elméletnek a megalapítója

alatt lőfegyverrel megsebesítettek, majd száztizenegy napi vívódás után apja karjaiban halt meg. Hamer doktornál pár hét múlva hererákot diagnosztizáltak és egy százaléknyi esélyt adtak a túlélésre. A diagnózis ellenére továbbfolytatta kutatásait Münchenben a nőgyógyászati klinikán, ahol kétszáz rákos beteget kezeltek. A páciensekkel folytatott meghitt beszélgetésekből világossá vált, hogy a kór kialakulása körüli hetekben minden személynél, sőt nála is, egy súlyos trauma történt.

Kutatásait tüdőrákosokon folytatta tovább, s kiderült, a legtöbb beteg nem is dohányzik. Ekkor született meg az „ok–következmény” elmélete, amely magával vonta a doktor meghurcoltatását. Felfedezéseit először 1989ben ismerik el, amikor prof. Birkmayer, az orvostudományok és a vegytan doktora, a Bécsi Egyetem rákkutatási tanszékének vezetője hivatalos jegyzőkönyvben alátámasztja a doktor kutatásait. Ennek ellenére sem helyezik vissza orvosi pozíciójába, nyil-

vánvaló, hogy túl sok érdek szól ellene: pénzügyi, hatalmi érdekek, gazdaság. 1998-ban a nagyszombati Trnava Egyetem felülvizsgálja az Új Medicina tudományos alapjait, és hatóságilag igazolja annak helytállóságát. A következőkben ismertetjük az Új Medicina törvényeit. Négy ilyen törvény van: az első biológiai törvény, más néven a Rák Vastörvénye kimondja, hogy minden megbetegedés egy érzelmi megrázkódtatás következtében keletkezik. Ennek azonban kritériumai vannak, méghozzá három kritérium, melyeknek egyszerre kell teljesülniük.

Íme, a három kritérium: 1. Minden megbetegedés, a rák is egy váratlan, hevesen, drámaian megélt konfliktusélménnyel egyidejűleg keletkezik mind a három szinten: lélekben, az agyban és a

szerven. Tehát ahhoz, hogy az agyi góc és egy testi elváltozás beinduljon, előtte törvényszerűen el kell szenvedni egy érzelmi megrázkódtatást. 2. Az elszenvedett konfliktus érzettartalma meghatározza az agyban megjelenő elváltozás (ez az ún. Hamerigóc) és a szervi elváltozás helyét. Értelemszerűen az érintett agyi vezérlőközpont által vezérelt szerven tapasztalható az elváltozás. 3. A három szint folyamatai mindig szinkronban, egyszerre és azonos ütemben zajlanak le. Lélek–agy–szerv szinteken! A többi törvényről következő lapszámunkban írunk. Marosvásárhelyi szakértőnktől megtudjuk, mit jelenthet ez a felfedezés a román egészségügy számára. A www.ujmedicina.hu nyomán szerkesztette: Jacsó Ágota

október 28. - november 3.

Sport <<

15. oldal

Kikínlódta első győzelmét a Maros KK A

VI. fordulóig kellett várniuk a Marosvásárhelyi Maros KK kosárlabdacsapat szurkolóinak kedvenceik első idei bajnoki győzelméig: Audrias Prakuraitis tanítványai vért izzadtak, de végül 93–90-es sikert arattak hazai pályán a Bukaresti Steaua felett. A szombatról hétfőre halasztott mérkőzésen a Dzsungelben mintegy 1.500 szurkoló előtt felálló Marosvásárhelyi Marosnak kötelező volt a győzelem megszerzése. A Virgil Stănescu távozásával legyengült bukarestiekkel a Sheard, Vajda, Tomics, Pociukonis, Peciukas kezdő ötös állt szemben. A hazaiak közül főleg Peciukas, Sheard és Tomics remekelt, de az előző fordulóban Piteşti-en hiányzó Pociukonis bevetése is jó húzásnak bizonyult – a litván hátvéd nem keltett szenzációt, de a szintén litván, kispadról felálló Masiulishoz hasonlóan elfogadható teljesítményt nyújtott. Az első tíz percben a Maros főleg támadásban szerepelt az elvárásoknak megfelelően. A védekezést érhette némi kritika, ám Prakuraitis legénysége így is hétpontos előnnyel várhatta a folytatást. A Maros kezdői közül leginkább Vajda nem kapta el a mérkőzés fonalát, így az edző hamar cseréhez folyamadott. A második negyedben a vendégek megtalálták a hazaiak játékának

ellenszerét, így teljesen kiéleződött a küzdelem. Ebben a negyedben mindvégéig fej-fej melletti csata folyt, így a tigrisek csupán egy ponttal hozták a negyedet és további egy ponttal gyarapították addigi előnyüket. Aztán a nagy szünet után a vásárhelyi gárda idei bajnoki játékformáját hozta, hibát hibára halmoztak Prakuraitis tanítványai, míg az ellenfél egyre jobban belelendült a játékba. A fővárosiak nemcsak hogy lefaragtak hátrányukból, hanem két ponttal megelőzték ellenfelüket, a Maros pedig kezdhetett mindent elölről. Az utolsó játékrész idegtépő küzdelmet hozott, Peciukasék mindent beleadtak a győzelem megszerzéséért, a vendégcsapat azonban drágán adta a bőrét. Szűk egy perccel az utolsó sípszó előtt a Steaua 90–89-re vezetett, de a vége mégis a hazaiaknak kedvezett, akik fordítani tudtak és 93–90-nel (28–21, 25–24, 19– 29, 21–16) győztek. Az összecsapás fordulatos, többnyire kiegyensúlyozott csatát hozott,

A VI. fordulóig kellett várniuk a Marosvásárhelyi Maros KK kosárlabdacsapat szurkolóinak kedvenceik első idei bajnoki győzelméig

amelyben mindkét félnek megvoltak saját fölényi időszakai. Ennek ellenére a vásárhelyiek megérdemelten tartották itthon a pontokat és törték meg öt vereségből álló bajnoki sorozatukat. Többnyire minden téren felülmúlták a Steauát, amely csupán a hárompontosok tekintetében múlta felül Vajdáékat. Sikere ellenére a Maros nem mozdult el a tabella utolsó, 16. helyéről. A helyiek közül a csa-

patát 24 ponttal, kilenc lepattanóval és öt gólpasszal győzelemre vezető litván szélső Peciukas bizonyult a legeredményesebbnek. A mérkőzésen a legtöbb pontot – 24-et – viszont Ronald Timus ért el a bukarestiek közül. A Maros további pontszerzői: Sheard 18 p., Tomics 17 p., Masziulis és Tomics 12–12 p., Hallai 5 p., Jakab 3 p., Pora 2 p. Sallai András Lóránd

A 6. forduló további eredményei: Kolozsvári Gladiátor–Temesvári Elba

78–73

Craiovai MSK–Rovinari-i Energia

68–66

Bukaresti Dinamo–Nagyszebeni Atlassib ESK

65–78

Brassói Cuadripol ESK–Ploieşti-i Asesoft

64–94

Bukaresti MSC–Piteşti-i Arges BCMUS

72–97

Medgyesi Gaz Metan–Nagyváradi MSC

97–63

Elmaradt mérkőzés: Craiovai Universitatea MSC– Steaua

68–74

Jön az új Astra!

A

gyártó képviselői csütörtökön tettek bejelentést a frankfurti autószalonon, miszerint a tizedik generációs Opel Astra november második felétől lesz kapható hazánkban, decembertől pedig már a márkaképviseletekben is megcsodálhatjuk. Az Astra nem szorul különösebb bemutatásra. Nevének hallatán az átlagos óvodás is elismerően biccent, mert jól tudja, hogy a hazai autós látkép egyik nagy klasszikusáról van szó. Újan vagy használtan, mindig is szerettük az Astrát, mert a német minőséget és a megbízhatóságot sugalló márkahátteret mesterien párosította megfizethető árpolitikájával. Egyszerűbben fogalmazva, hazánkban, ahol – mint tudjuk – a német termékek egyfajta természetfeletti vonzerővel bírnak, legyen az falfesték, konyharobot vagy akár autó, nem csoda, hogy az egyidejűleg német és olcsó Astrának sikerült a szívünkbe lopnia magát. Ezért

hát az sem csoda, hogy mai napig az országba behozott használt autók toplistáján vezető pozíciót élvez – és ismerjük be –, kivétel nélkül mindannyiunknak van olyan ismerőse, szomszédja vagy munkatársa, aki egy kombi 1.7es dízel (valószínűleg fehér) Astra boldog tulajdonosa. Egy apró hiányosság, amit mégis felróhatunk az autónak (a régebbi modellek krónikus átrozsdásodásra való hajlamán kívül), az, hogy soha nem volt kimondottan izgalmas sem megjelenésben, sem pedig dinamikailag. Míg az aktuális generáció forradalmi designjával az első fronton már sikeresen megkezdte a felzárkózást örök riválisaival, a Volkswagen

Golffal és a Ford Focus-szal szemben, az új„J”Astra fejlesztésében a megnyerő forma mellett a felfüggesztés, és ezáltal a menetdinamika optimalizálására is különös hangsúlyt fektettek a rüsselheimi mérnökök. Az előző modell hagyományos félmerev hátsó felfüggesztését sikerült oly módon átdolgozniuk, hogy az autó úttartása az igényesebb és drágább független rendszerekhez hasonlítható élményt nyújtson, miközben könnyebb és kompaktabb azoknál, így több hely marad a csomagtérnek. A formatervet sem hamarkodták el, az új Astra őszintén inkább az új Renault Megané-ra emlékeztet (főleg oldalból), mintsem elődjére. Nyoma sincs a korábbi modellre jellemző éles, technósan modern vonalvezetésnek, ehelyett a nemrég bemutatott Insigniát követve a lekerekített formák dominálnak, melyek egy-

Újan vagy használtan, mindig is szerettük az Astrát

fajta elegáns homogenitást kölcsönöznek az autó megjelenésének. Mindazonáltal boldogan jelenthetjük, hogy mindez nem az autó tesztoszteronszintjének rovására történt, kecsesebb vonalait meghazudtolva a J Astra mintha „mérgesebben nézne”, mint elődje. Ez kétségtelenül jól is áll neki, új, erős motorpalettája mellé, amelyet mintha úgy terveztek volna, hogy mindig 10–20 lóerővel letromfolja a kategória megalkotóját és mindenkori etalonját, a nemrég hatodik generációjához ért Volkswagen Golfot. Így az

alapverziós 1.4-es benzines egy meglehetősen virgonc 100 lóerőt teljesít a Golf szerénynek tűnő 80ához képest, és ez a tendencia szinte a teljes motorkínálatra kiterjed.További érdekesség, hogy az 1600 köbcentinél nagyobb lökettérfogatú benzines motorokat – ugyancsak a Golfhoz hasonlóan – kisebb, de harapósabb, turbófeltöltővel ellátott új fejlesztésű egységek váltották fel (1.4 Turbo – 140 LE, illetve 1.6 Turbo – 180 LE). A dízelkínálatban megmaradtak az Astrába már 2007-től rendelhető 110 illetve 125 lóerős 1.7-es CDTI-k, viszont a

legkisebb, 95 lóerős 1.3-as és az impozáns 160 lőerős 2.0-es CDTI erőforrások új fejlesztésűek. A modellváltás ellenére az aktuális Astra továbbra is kapható lesz, viszont az azt megelőző, jelenleg Astra Classic néven futó modell több mint 10 éves karrier után méltóságteljesen leköszön. Az új modell 1.4-es benzines motorral felszerelt alapváltozatának induló árát áfával együtt 14.250 euróra ígérték a gyártó képviselői, így az Astra változatlanul olcsóbb marad a hasonló felszereltségű és motorizáltságú Golfnál. Ugron Gábor

16. oldal >> Szórakozás

október 28. - november 3. Viccek

Könyvajánló Umberto Eco új könyve – melyet mind megközelítése, mind szerkezete A Szépség történeté-vel és A rútság történeté-vel rokonít – a benne foglalt szemelvénygyűjteményt is segítségül híva, arról tanúskodik, hogy a mindenkori irodalomtörténetben se szeri, se száma a listáknak. Ki a felsorolás puszta élvezetéért állít össze listákat, ki a lista énekelhetőségének ihletésére, ki pedig – ahogy az úgynevezett kaotikus felsorolásokban látjuk – az egymással különösebb kapcsolatban nem lévő tárgyak összegyűjtésében talál

gyönyörűséget. A lista mámora azonban – ebben is a két nagy sikerű előzményhez hasonlóan – nem csupán egy ritkán elemzett irodalmi forma felfedezésére invitál, hanem azt is bemutatja: milyen módon képesek végtelen listák érzékeltetésére a képzőművészeti alkotások is, holott az ábrázolásnak a kép kerete például nyilvánvaló határokat szab. A művek listájának íve Hieronymus Boschtól Salvador Dalíig, a gótikus székesegyházaktól Andy Warholig feszül; láttukon az olvasót is méltán töltheti el a végtelen mámora.

JUTÁNYOS AJÁNLAT - Uram, tudomásom van róla, hogy ön minden hétfőn és szerdán randevúzik a feleségemmel. - Verekedni akar? … (a vicc poénját rejtvényünk fő soraiban találja!) Vízszintes: 1. A vicc poénjának második része (zárt betűk: D, A, I). 14. Az ókori Elő-Ázsia egyik sémi nyelvű népének tagja. 15. Közönséges, aljas. 16. Fölfúvódik. 17. Üres kas! 19. Párizsi arany! 20. Napvizsgáló amerikai műhold. 21. Orvosi keserű. 22. Gabonatermés. 24. Csodálkozik. 25. Kábítószer. 26. Őrlőüzem. 27. Páratlan líra! 28. Tunéziai gépkocsik nemzetközi jelzése. 29. A „nagy varázsló”. 30. Gyümölcsnedv. 31. Amennyi. 34.Tanuló, régen. 37. Torda folyója. 39. Állami illeték. 40. A poén első része. 42. Éktelen kém! 44. Rendőrségi helyiség. 46. Olasz város az Adriaitenger partján. 49. Román női név. 51.Továbbá. 52. Paks egyik fele! 53. Kiejtett mássalhangzó. 55. Sakkfigurák! 56. Kortárs bolgár író, költő. 59. Kerek szám. 60. Kínai dinasztia volt. 62. A legfőbb katonai parancsnok a volt japán császári udvarban. 63. Így írják a nevetést! 64. A lutécium és az ittrium vegyjele. 65. Egy fél ital! 66. Rangjelző szócska. 67. Hibának ismer el valamit. 68. Föl-föl lendít. 71. Fiatal szerelmest játszó férfiszínész. Függőleges: 1. Katalán város Barcelona tőszomszédságában. 2. A

trolibusz villája. 3. Cáfol. 4. Gyakori arab férfinév. 5. Londoni vörös! 6. Q. 7.Tanoda. 8. Indulatszó. 9.Vízió. 10. Szarvasmarha testrésze. 11. Csendben jön! 12. Elemi parány. 13.Vonat jár rajta. 18. Mondat eleme. 22. Feltéve. 23. … atya bűne (Eça de Queiros). 24. Szellem. 26. Mereng. 27. Kata, Juci, Era, Piri, Sári, stb. 30. Népies ló. 32. Den Haag névváltozata. 33. … Ono, John Lennon özvegye. 35. Adriai hideg téli szél. 36. Ósdi, elavult. 37. Norvég zenekar. 38. Jöttment személy. 41. Gazdi

Játsszon velünk!

fizeti. 43. Piszkos. 45. Gumitömlő. 47. Kettős betű. 48. A vicc poénjának harmadik, befejező része (zárt betűk: N, H, N). 50. Bámulat. 54. Rijeka, horvát város régebbi neve. 57. Járom. 58. Könnyű, puha fém. 59. Kártyaletét. 61. Orosz tagadás. 62. … by …, angol nyelvű óvoda. 63. Nem dolgozó méh. 65. Szófaj. 67. Széptevés. 69. London falai! 70. Mérnöki vonalzó. 72. Elül mehet! (Rejtvényünk fő sorainak megfejtését következő lapszámunkban közöljük!)

Megfejtését küldje el a Rózsák tere 16. szám alá hétfőig. A helyes megfejtők között a Kobak könyvesbolt jóvoltából hetente könyvjutalmat sorsolunk ki.

Nyerőszelvény Név:_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

___________

- A feleségemnek van a legrosszabb fajta memóriája, amivel valaha találkoztam. - Mindent elfelejt? - Dehogy! Mindenre emlékszik! Egy katona kérdezi a barátjától: - Mondd, mivel lehetne a kimenő ruhámból kivenni ezt a csúnya foltot? - Látszik, hogy újonc vagy. Szerezzél valahonnan öt üveg sört. - A sör ilyen jó folttisztító? - Ki beszél itt folttisztításról? A sört a ruharaktárosnak adod, és rögtön kapsz új kimenő ruhát. Mi az? Öt nő egy tó mélyén? - Légbuborékok. Miért bukik le a legtöbb férfi? - A nő gyenge ellenállása miatt.

Cím:_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

___________ Megfejtés:_ _ _ _ _ _ _ _

_____________ _____________ _____________ _____________

Két rendőr horgászik. Végre több óra után sikerül fogniuk egy apró kis halat. Az egyik a markába fogja a halat, úgy, hogy annak csak a feje látszik ki, és így szól hozzá:

- Most szépen elmondod, hogy hol vannak a nagyhalak! Mi a legragályosabb? - A nő, mert mindenki megkapja. Nyár van, és a második emeletről egy férfi nyakába zuttyan egy használt kotongumi. Felháborodva néz fel. Látja, hogy csak egyetlen ablak van nyitva. Felveszi a pottyanatot, és becsenget a lakásba. Kijön egy idősebb úr. - Mondja, kérem, ki tartózkodik abban a szobában, aminek az ablaka az utcára néz és nyitva van? – kérdezi. - A lányom és a vőlegénye. - Akkor tessék, itt van az unokája. Az előjáték során megszólal a lány: - Nyom a pecsétgyűrűd. - Az nem a pecsétgyűrűm, hanem a karórám. - Mi az abszolút kettős érzés? - Amikor az anyósod karambolozik az új kocsiddal.

Karikatúra:

Maros megyei hetilap

Előfizetési akció! A Központ a következő előfiezetési csomagokat ajánlja kedves olvasóinak!

Előfizetés: Előfizetés magánszemélyeknek

Előfizetés jogi személyeknek

Töltse ki a szelvényt, és küldje el a szerkesztőség címére / Marosvásárhely, Rózsák tere 16. szám / vagy hívjon telefonon / 0265-250.994 / és ügynökünk házhoz megy.

1 hónapra .................... 4.8 RON 3 hónapra .................... 13 RON 6 hónapra .................... 25 RON 12 hónapra ................... 50 RON Hívjon telefonon és ügynökünk házhoz megy.