FEJLESZTŐ FELADATOK TANULÓI KÉZIKÖNYV. 7. és 9. évfolyam

FEJLESZTŐ FELADATOK

TANULÓI KÉZIKÖNYV SZÖVEGÉRTÉS 7. és 9. évfolyam

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ – (Szövegértés) Fejlesztő feladatok 7. és 9. évfolyam

A feladatok összeállításában közreműködtek: Árpás Károly Bíró Mária Czecze Enikő Felvégi Emese Gémesi Ildikó Hegedűs Judit Kalina Katalin Karner Judit Lappints Eszter Palkó Gábor Péntek Klára Pergéné Mankovics Anikó Sipos Mária További közreműködők: Rácz Judit Turcsányi Márta Szerkesztette: Horváth Zsuzsanna és Lappints Eszter Technikai szerkesztő: Juhász Zsuzsanna A program szakmai vezetője: Horváth Zsuzsanna

2


TARTALOMJEGYZÉK Beszélgetések az olvasásról ....................................................................................................... 5 Méretes dinók....................................................................................................................... 11 1. FELADATSOR............................................................................................................ 12 2. FELADATSOR............................................................................................................ 14 3. FELADATSOR............................................................................................................ 16 Mi volt a ma élő ló őse? ....................................................................................................... 18 4. FELADATSOR............................................................................................................ 19 Nagy Lajos: Képtelen természetrajz (Részlet) ..................................................................... 21 Az ichthyosaurus .................................................................................................................. 21 5. FELADATSOR............................................................................................................ 22 6. FELADATSOR............................................................................................................ 24 Első hőseposzunk: a Szigeti veszedelem ............................................................................. 27 7. FELADATSOR............................................................................................................ 29 8. FELADATSOR............................................................................................................ 31 9. FELADATSOR............................................................................................................ 33 Vadlovak .............................................................................................................................. 35 10. FELADATSOR.......................................................................................................... 37 Andrásfalvy Bertalan: A néphagyomány értékei napjaink kultúrájában (részlet) ............... 41 12. FELADATSOR.......................................................................................................... 43 Minden másodperc számít.................................................................................................... 45 13. FELADATSOR.......................................................................................................... 47 Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek? ............................................................................ 49 Csányi Vilmos: Homo familiaris – Canis sapiens (részletek).............................................. 53 15. FELADATSOR.......................................................................................................... 55 Fruzsi és Brutus.................................................................................................................... 58 16. FELADATSOR.......................................................................................................... 59 Fekete István: Bogáncs (részlet) .......................................................................................... 61 17. FELADATSOR.......................................................................................................... 62 Geoffrey Chaucer tisztázatlan halála.................................................................................... 64 18. FELADATSOR.......................................................................................................... 65 A kis csontjapánok ............................................................................................................... 67 19. FELADATSOR.......................................................................................................... 70 A megszólítástól az anglicizmusokig ................................................................................... 72 20. FELADATSOR.......................................................................................................... 74 3


Kéri Katalin: „Világ közepe” a világ végén......................................................................... 76 21. FELADATSOR.......................................................................................................... 78 A másodikos egyetemesség.................................................................................................. 80 22. FELADATSOR.......................................................................................................... 82

4


Beszélgetések az olvasásról 1. feladat Olvassuk el az alábbi szöveget, majd beszéljük meg, kinek milyen élményei vannak az olvasástanulással, olvasással kapcsolatban! Négyéves koromban fedeztem föl, hogy tudok olvasni. Addig is láttam, újra és újra, a betűket, amelyekről tudtam (mert megmondták), hogy a fölöttük levő képek nevei. A vastag fekete vonalakkal megrajzolt, piros rövidnadrágos, zöld inges fiú (könyvem összes többi képét ebből a piros-zöld anyagból szabták: a kutyákat és a macskákat, a fákat és a magas, karcsú anyákat), mint rájöttem, azonos volt az alábiggyesztett szigorú fekete formákkal is, mintha testét három szabályos formára darabolták volna föl: az F a törzs, két előrenyújtott karral, az I talán az orra, az Ú egy vonások nélküli arc, hajfürttel a tetején. Az arcba belerajzoltam a szemeket és a mosolygó szájat, a két kart egyformára igazítottam. Ám ennél többet is találtam: rájöttem, ezek a formák nemcsak a fölöttük lévő fiú tükröződései, hanem arról is pontosan tudósítanak, hogy mit is tesz kinyújtott karral és lendülő lábbal. A fiú szalad – mondták a formák. Nem ugrik, mint gondoltam volna, és nem dermed meg egy helyben, nem játszik valami játékot, aminek nem ismerem a szabályait, sem a célját. A fiú szalad. És mégis, ezeket a felismeréseket hétköznapi bűvészmutatványoknak találtam, nem túl érdekesnek, hiszen valaki más végezte őket a kedvemért. Egy másik olvasó – nyilván a dajkám – magyarázta meg a formákat, és most már valahányszor fölnyitottam a könyvet az örvendező fiú képénél, tudtam, mint jelentenek azok a formák. A felismerés öröme hamar elkopott. Hiányzott a meglepetés. Aztán egy nap, egy autó ablakán át (utunk célját rég elfelejtettem) megpillantottam egy hirdetőtáblát az út mellett. A látvány aligha tartott sokáig; talán egy pillanatra megállt a kocsi, talán lelassított, épp annyi időre, hogy fölmérhessem ezeket a nagy és jelentőségteljes formákat, amelyek hasonlítottak a könyvbeliekhez, de amelyeket mindaddig sohasem láttam. Tudtam, hogy micsodák; hallottam őket a fejemben, fekete vonalakból és fehér terekből szilárd, hangzatos, értelmes valósággá lényegültek át. Én csináltam ezt, egymagam. Nem valaki más bűvészkedett helyettem. Egyedül voltam a formákkal, s néma, de tiszteletteljes dialógusban nyilatkoztunk meg egymásnak. Minthogy a puszta vonalakat eleven valósággá tudtam változtatni, mindenható lettem. Tudtam olvasni. (Alberto Manguel: Az olvasás története. Park Könyvkiadó, Budapest, 2001. 13-14. o.)

5


Kassák Lajos betűmontázsa

2. feladat Gondoljuk át, beszéljük meg, ki, mit, miért, mikor és hol olvas? A képek olvasó embereket idéznek fel. Mit mondanak ezek a képek az olvasásról, az olvasó emberről, régen és ma?

6


7


8


9


10


A mindennapok tudománya

Hallotta?! PALEONTOLÓGIA∗

Méretes dinók Mitől nőtt olyan nagyra némelyik dinoszaurusz?

A dinoszauruszok egyik legnevezetesebb sajátsága – tudniillik a méretük – egyben az egyik legrejtélyesebb is. Hogy az ördögbe lettek ilyen óriásiak ezek az állatok? A bevett magyarázat a fegyverkezési verseny elméletén alapul: a dinoszauruszok némely fajánál azért alakult ki a nagyobb testméret, hogy e módon szabaduljanak meg ragadozóiktól az evolúciós versengésben. Hisz egyetlen ragadozó sem táplálkozik szívesen olyan lényekkel, melyek eltaposhatják őt, akár egy bogarat. A dinoszauruszcsontok növekedési gyűrűinek vizsgálata alapján Greg Erickson (Floridai Állami Egyetem) és mások kimutatták, hogy a dinófiókák bámulatos gyorsasággal érték el kifejlett méretüket. Valósággal kirobbantak a tojásból. Egy aprócska Apatosaurus alig húsz év alatt 30 tonnás bestiává nőtte ki magát. A késői kréta időszak uralkodó húsevője, a Tyrannosaurus tizenéves koráig csak viszonylag lassan fejlődött, majd hét év alatt hirtelen az ötszörösére növekedett. Vagyis egyazon faj kétféle méretben – nagyban és közepesben – létezett, s hatékonyan uralhatott két ökológiai életteret. Az ifjú Tyrannosaurus rex falatnyi állatkákat csemegézett, míg a papa „supersize”∗ menün élt. Igen ám, de a nagyobb-az-jobb magyarázatnak van egy bibije: a dinoszauruszok többsége nem volt óriás. Mivel a kis csontok nehezebben maradnak fönn, a fosszíliák közt (és a múzeumokban) túlsúlyba kerültek a behemótok. Kutya, sőt csirke méretű dinoszauruszok is bőven akadtak, a Microraptor pedig csak akkorka volt, mint egy galamb. Igazán rémséges lehetett... (Joel Achenbach National Geographic • 2005. július)

∗ ∗

paleontológia: őslénytan, a földtörténeti múlt élővilágát tanulmányozó tudomány supersize: extra nagy adag, nagy méretű 11


1. FELADATSOR 1. Az idézett szöveg „A mindennapok tudománya” rovatban olvasható. Értelmezze a rovatcímet a benne szereplő szavak elemzésével! Hogyan értelmezhető a két szó egymás mellé rendelése? Valóban „a mindennapok tudománya” lehet az őslénykutatás? mindennapok: ……………………………..……………………………………………………………………. ……………………………...…………………………………………………………………… tudomány: ……………………………..……………………………………………………………………. ……………………………...…………………………………………………………………… ..…………………………………………………………………………………………………. a mindennapok tudománya: ……………………………..……………………………………………………………………. ……………………………...…………………………………………………………………… ..…………………………………………………………………………………………………. ..…………………………………………………………………………………………………. ..…………………………………………………………………………………………………. 2. A rovatcím és a szöveg címe között ez olvasható: Hallotta?! Mi indokolja, hogy ezt a szövegrészt nagyobb betűvel nyomtatták? Milyen hatása van a kérdőjel és a felkiáltójel együttes használatának? ……………………………..……………………………………………………………………. ……………………………...…………………………………………………………………… ..…………………………………………………………………………………………………. ..…………………………………………………………………………………………………. ..………………………………………………………………………………………………….

Elemezze a cím és az alcím kapcsolatát! 3. Miben különbözik a főcím és az alcím? ……………………………..……………………………………………………………………. ……………………………...…………………………………………………………………… ..………………………………………………………………………………………………….

12


4. Milyen viszonyban van egymással és a szöveg egészével a főcím és az alcím? ……………………………..……………………………………………………………………. ……………………………...…………………………………………………………………… ..…………………………………………………………………………………………………. 5. Hogyan hat az olvasóra, hogy alcímként egy kérdő mondat szerepel? Mi a szerző célja ennek a mondattípusnak a szerepeltetésével? ……………………………..……………………………………………………………………. ……………………………...…………………………………………………………………… ..…………………………………………………………………………………………………. ..…………………………………………………………………………………………………. ..…………………………………………………………………………………………………. 6. Miben különbözik szöveg szóhasználata, stílusa a biológiakönyvünk szövegeitől? Nevezzen meg három-négy különbséget! ……………………………..……………………………………………………………………. ……………………………...…………………………………………………………………… ..…………………………………………………………………………………………………. ..………………………………………………………………………………………………….

13


2. FELADATSOR A szöveg műfaja szerint a tudományos-ismeretterjesztő cikkek közé sorolható. Vizsgálja meg az erre a szövegtípusra jellemző műfaji sajátosságokat! 1. A műfaj nevéből kiindulva magyarázza meg, mi a célja egy tudományos-ismeretterjesztő szövegnek! ………………………………………………………………………………………………...… ………………………………………………………………………………………………...… …………………………………………………………………………………………………... 2. A tudományos-ismeretterjesztő szövegeknek sokféle követelménynek kell megfelelniük. Gyűjtsön össze ilyen követelményeket a vizsgált szöveg alapján! Legalább öt ismérvet említsen! ……………………………………………………….………………………………………….. …………………………………………….………….…………………………………………. ……………………………………………….……….…………………………………………. ….……………………………………………………………………………………………….. ..……………………………………………….………………………………………………… 3. Csoportosítsa az imént felsorolt jellemzőket! A tudományos írások jellemzői

Az ismeretterjesztő írások jellemzői

Foglalja össze, mi jellemzi az olvasott szöveg stílusát! 4. A szavak szintjén: ……………………………..……………………………………………………………………. ……………………………...…………………………………………………………………… ..…………………………………………………………………………………………………. ..………………………………………………………………………………………………….

14


5. A mondatok szintjén: ……………………………..……………………………………………………………………. ……………………………...…………………………………………………………………… ..…………………………………………………………………………………………………. ..…………………………………………………………………………………………………. 6. Nagyobb szövegegységekben, a szöveg egészében: ……………………………..……………………………………………………………………. ……………………………...…………………………………………………………………… ………………………………………………………..…………………………………………. ………………………………………………………..…………………………………………. ………………………………………………………..…………………………………………. ………………………………………………………..………………………………………….

15


3. FELADATSOR Vizsgálja meg a szöveg szókincsét! Mi jut eszébe a következő szavakról? Eddigi olvasmányai, tanulmányai alapján írjon 2-3 olyan szót, kifejezést, amelyeket kapcsolatba hozhatónak érez a következőkkel: 1. evolúció: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 2. ökológia: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 3. bestia: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 4. behemót: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Nézzen utána a fenti szavak jelentésének! Hasonlítsa össze az első és a második négy feladat megoldásait! 5. evolúció: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 6. ökológia: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 7. bestia: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 8. behemót: ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

16


9. A szerző a tudományos szövegben többször is él az élőbeszédből vett köznyelvi szófordulatokkal. Soroljon fel ezek közül legalább három példát! ……………………………..……………………………………………………………………. ……………………………...…………………………………………………………………… ..…………………………………………………………………………………………………. 10. Hogyan hat a szöveg egészére ezeknek a szavaknak, szófordulatoknak a használata? Levonnak-e valamit a szöveg értékéből vagy ellenkezőleg: tovább gazdagítják? ……………………………..……………………………………………………………………. ……………………………...…………………………………………………………………… ..…………………………………………………………………………………………………. ……………………………...…………………………………………………………………… ..…………………………………………………………………………………………………. ..………………………………………………………………………………………………….

17


Mi volt a ma élő ló őse? Meglehet, hihetetlenül hangzik, de a ma élő háziló legrégibb, ismert őse a legkevésbé sem hasonlít ma élő utódjára: e kisméretű állat mellső lábán négy, hátsó lábán három ujj volt. Az Eohippus, a „hajnalpír lova” körülbelül 50-60 millió évvel ezelőtt élt, az észak-amerikai kontinensen, de Európában és Ázsiában is előfordult egy hozzá nagyon hasonló ősló. Az apró termetű őslovacska kezdetben az erdőkben élt, ahol puha lombbal és különféle növényekkel táplálkozott. Hosszú idő elteltével azonban alaposan megváltozott az éghajlat. Az erdők lassanként kiszáradtak. Helyüket fűvel borított sztyeppék, puszták vették át, melyekben alig volt fa. Csak alkalmazkodóképes fajok maradhattak életben. A lovak őseinek elsősorban a kemény, pusztai fűhöz kellett hozzászokniuk. Az új tápláléktól megváltozott az egymást követő nemzedékek fogazata. Próbára tette az állatokat az is, hogy a kietlen pusztán nem volt hol elbújniuk a ragadozók elől, így csak a lábukra hagyatkozhattak. Hogy minél gyorsabban tudjanak futni, lábujjaik visszafejlődtek, végül csak kemény szaruréteggel körülvett középsőujj maradt meg. Testük is megnőtt. A változás során voltak közbülső fajták is, végül kialakultak az egyujjú állatok. Ebbe a csoportba tartozik a ló (latinul: Equus caballus), a szamár, a vadszamár, a zebra és az öszvér is. (Kerstin Neuman, Mi micsoda? Lovak, Tessloff és Babilon kiadó, 2001., 4.o )

18


4. FELADATSOR Egy szöveg elemzésének, megértésének egyik legfontosabb feltétele, hogy az olvasó megkeresse, felismerje a szöveg kulcsszavait. A kulcsszó az adott szöveg kulcsfontosságú szava, amely változatlan formában vagy különféle változatokban többször ismétlődik a szövegben. 1. A fent olvasott szövegnek már a címében is szerepel a kulcsszava. Melyik ez a szó? ……………………………… 2. Húzza alá a fenti szövegben a kulcsszót, a kulcsszó toldalékolt alakjait és azokat a szóösszetételeket, amelyekben szerepel! Mi volt a ma élő ló őse? Meglehet, hihetetlenül hangzik, de a ma élő háziló legrégibb, ismert őse a legkevésbé sem hasonlít ma élő utódjára: e kisméretű állat mellső lábán négy, hátsó lábán három ujj volt. Az Eohippus, a „hajnalpír lova” körülbelül 50-60 millió évvel ezelőtt élt, az észak-amerikai kontinensen, de Európában és Ázsiában is előfordult egy hozzá nagyon hasonló ősló. Az apró termetű őslovacska kezdetben az erdőkben élt, ahol puha lombbal és különféle növényekkel táplálkozott. Hosszú idő elteltével azonban alaposan megváltozott az éghajlat. Az erdők lassanként kiszáradtak. Helyüket fűvel borított sztyeppék, puszták vették át, melyekben alig volt fa. Csak alkalmazkodóképes fajok maradhattak életben. A lovak őseinek elsősorban a kemény, pusztai fűhöz kellett hozzászokniuk. Az új tápláléktól megváltozott az egymást követő nemzedékek fogazata. Próbára tette az állatokat az is, hogy a kietlen pusztán nem volt hol elbújniuk a ragadozók elől, így csak a lábukra hagyatkozhattak. Hogy minél gyorsabban tudjanak futni, lábujjaik visszafejlődtek, végül csak kemény szaruréteggel körülvett középsőujj maradt meg. Testük is megnőtt. A változás során voltak közbülső fajták is, végül kialakultak az egyujjú állatok. Ebbe a csoportba tartozik a ló (latinul: Equus caballus) a szamár, a vadszamár, a zebra és az öszvér is.

3. Mi a szerepe a ló szó gyakori ismétlésének? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Vizsgálja meg a kulcsszó szövegbeli változatait! 4. A szövegben több olyan szó szerepel, amelyek jelentése szorosan kapcsolódik a ló szavunk jelentéséhez (például mert a ló egyes testrészeit jelöli, vagy mert olyan csoportot nevez meg, amelybe a ló is beletartozik). Húzza alá ezeket a szavakat! Mi volt a ma élő ló őse? Meglehet, hihetetlenül hangzik, de a ma élő háziló legrégibb, ismert őse a legkevésbé sem hasonlít ma élő utódjára: e kisméretű állat mellső lábán négy, hátsó lábán három ujj volt. Az Eohippus, a „hajnalpír lova” körülbelül 50-60 millió évvel ezelőtt élt, az észak-amerikai kontinensen, de Európában és Ázsiában is előfordult egy hozzá nagyon hasonló ősló.

19


Az apró termetű őslovacska kezdetben az erdőkben élt, ahol puha lombbal és különféle növényekkel táplálkozott. Hosszú idő elteltével azonban alaposan megváltozott az éghajlat. Az erdők lassanként kiszáradtak. Helyüket fűvel borított sztyeppék, puszták vették át, melyekben alig volt fa. Csak alkalmazkodóképes fajok maradhattak életben. A lovak őseinek elsősorban a kemény, pusztai fűhöz kellett hozzászokniuk. Az új tápláléktól megváltozott az egymást követő nemzedékek fogazata. Próbára tette az állatokat az is, hogy a kietlen pusztán nem volt hol elbújniuk a ragadozók elől, így csak a lábukra hagyatkozhattak. Hogy minél gyorsabban tudjanak futni, lábujjaik visszafejlődtek, végül csak kemény szaruréteggel körülvett középsőujj maradt meg. Testük is megnőtt. A változás során voltak közbülső fajták is, végül kialakultak az egyujjú állatok. Ebbe a csoportba tartozik a ló (latinul: Equus caballus), a szamár, a vadszamár, a zebra és az öszvér is.

5. Csoportosítsa az aláhúzott szavakat a táblázatnak megfelelően! szinonima

fajmegnevezés

rész–egész viszony

más kapcsolat

6. Készítse el a szöveg vázlatát! Legalább három vázlatpontot említsen! ……………………………..……………………………………………………………………. ……………………………...…………………………………………………………………… ..…………………………………………………………………………………………………. ..…………………………………………………………………………………………………. ..………………………………………………………………………………………………….

20


Nagy Lajos: Képtelen természetrajz (Részlet) Az ichthyosaurus Az ichthyosaurus ősállat, évtízezredekkel ezelőtt élt, ma már csak maradványai lelhetők föl a föld mélyebb rétegeiben. A hüllők közé tartozott, gyíkszerű, igen nagy, sőt marhanagy állat volt. Hossza a feje tetejétől a farka végéig huszonöt-harminc méter, a farka mögött ötven méternyire álló fáig hetvenöt-nyolcvan méter, amiből arra következtethetünk, hogy apját és anyját nagyon tisztelte, mert hát igen hosszú volt a földön. A testét kemény pikkelyek födték, úgy, mint a cserepek a háztetőt. A fején, amely hasonlatos volt egy óriási madáréhoz, egy vagy két rövid szarv nőtt, hangját az ásatáskor nem sikerült sehol meglelni, de bizonyára valami rémes trombitaszerű harsogás volt. Az ichthyosaurus tulajdonképpen a mesebeli sárkány, tehát a meseírók véletlenül igazat mondanak, amikor sárkányról hazudnak. Súlya e szörnyetegnek igen nagy volt, nagyobb mint annak, amit ma egy magyar politikus mond: becslésünk szerint lehetett úgy húszezer kg, ami hogy mily nagy tömeget jelent, elképzelhetjük, ha meggondoljuk, hogy egy jól fejlett elefánt csak hatezer kg. Az ichthyosaurus táplálékát növényi gezemicék képezték. Nevezetes, hogy ennek a bődületes nagy állatnak irtózatosan, szinte diplomatikusan kicsiny agyveleje volt, akkora, mint egy mogyorószem. Rettenetesen buta állat volt eszerint; természetbúvárok kiszámították, hogy Aesopus meséit 15,000.000,000 esztendő alatt lehetett volna vele százezer professzornak megértetni. Az ichthyosaurus már-már csak kínai festményeken és porcelánokon él döglött állapotban, továbbá a kolozsvári Szent György-szoborban és a budapesti ligeti fasor végén két példány bronzból, pedig hajdan, pár tízezer év előtt Magyarországon is sütkérezett, azonban, tekintettel az 1914 óta itt folyó eseményekre, még idejekorán kihalt.

21


5. FELADATSOR 1. A fenti írás Nagy Lajos Képtelen természetrajz című művében jelent meg. Vizsgálja meg a könyv címében szereplő szavak jelentését! Hogyan viszonyul egymáshoz a jelző és a jelzett szó? természetrajz: ……………………………..……………………………………………………………………. ……………………………...…………………………………………………………………… képtelen: ……………………………..……………………………………………………………………. ……………………………...…………………………………………………………………… Vizsgálja meg a szöveg szókincsét! 2. A szövegben több helyen is előfordulnak olyan kevésbé választékos, lazább kifejezések, amelyek a nagyon nagy szókapcsolat helyett állnak. Melyek ezek? ………………………………………………………………………………………………… 3. Írjon további kifejezéseket a nagyon nagy helyett! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Vizsgálja meg a szöveg stilisztikai jellemzőit! Bár a szöveg műfaja nem ismeretterjesztő cikk, a tudományos nyelvhasználat sajátosságaira találhatunk példát. Említsen legalább 1-1 példát a tudományos stílus alábbi jellemzőire! 4. Idegen szavak és biológiai szakszavak használata: ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

5. Adatok említése: ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

22


6. Kutatási eredmények feltüntetése: ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

7. Alárendelő összetett mondatok: ………………………………………………………………………………………………… Keresse meg a szöveg stílusának olyan jellemzőit, amelyekből kiderül, hogy NEM tudományos szöveget olvasunk! Hozzon rájuk egy-egy példát a szövegből! 8. Szlengszerű, vagy a tudományos stílustól idegen kifejezések: ……………………………..……………………………………………………………………. ……………………………...…………………………………………………………………… 9. Az irodalmi nyelvre jellemző szóképek, hasonlatok, jelzők: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 10. Nem a tudomány körébe tartozó utalások: ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

11. Mi lehet az író célja azzal, hogy imitálja a tudományos stílust? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 12. Alkosson hasonló, tréfás szöveget egy tetszés szerinti állatról, 5-6 mondatos terjedelemben! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

23


6. FELADATSOR Vizsgálja meg a szöveg tartalmi-logikai ismérveit! A tudományos szövegek szigorú logikai rendre épülnek: a tételmondatok megállapításait bizonyítani kell. E szerkesztési elv is érvényesül Nagy Lajos írásában. Írja ki a szövegből azokat a mondatokat, amelyek a megadott tételmondatok bizonyításaként szerepelnek! 1. Tétel: Apját és anyját nagyon tisztelte. Bizonyíték: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 2. Tétel: Rettenetesen buta állat volt. Bizonyíték: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 3. Értékelje az érvként felhozott bizonyítékokat! Valóban meggyőző érveket sorakoztat fel a szerző? Tudományos bizonyításról van-e itt szó? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Vizsgálja meg a szöveg hangnemét! 4. Hogyan viszonyul a szerző a leírásban megjelenített ősállathoz? Válaszát támassza alá a szövegből vett idézetekkel! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Fogalmazza át az alábbi humoros szövegrészeket úgy, mintha azok egy valódi tudományos leírásból valók lennének! 5. A hüllők közé tartozott, gyíkszerű, igen nagy, sőt marhanagy állat volt. ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

24


6. Az ichthyosaurus táplálékát növényi gezemicék képezték. ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 7. Az ichthyosaurus már-már csak kínai festményeken és porcelánokon él döglött állapotban. ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 8. Két részletet idézünk a szövegből. Mi vagy ki a célpontja, tárgya itt az iróniának? „Az ichthyosaurus tulajdonképpen a mesebeli sárkány, tehát a meseírók véletlenül igazat mondanak, amikor sárkányról hazudnak.” „Súlya e szörnyetegnek igen nagy volt, nagyobb mint annak, amit ma egy magyar politikus mond.” ……………………………..……………………………………………………………………. ……………………………...…………………………………………………………………… ..…………………………………………………………………………………………………. ..…………………………………………………………………………………………………. ..…………………………………………………………………………………………………. ..………………………………………………………………………………………………….

25


26


Első hőseposzunk: a Szigeti veszedelem

Ahogy az európai irodalomban szinte a semmiből bukkannak elő a homéroszi eposzok, ugyanúgy a magyar nyelvű költészetben is műfaji előzmény nélkül születik meg Zrínyi Miklós eposza, a Szigeti veszedelem. Ha hazájában nem is, külföldön annál több műfaji mintára találhatott Zrínyi eposza megírásához. Az eposzt az itáliai reneszánsz fedezte fel újra, s tette az egyik legkedveltebb műfajjá egészen a 19. századig. A 16. századtól kezdve szinte valamennyi európai nemzet törekedett saját nemzeti eposzának létrehozására. A franciáknál Pierre de Ronsard Franciade-jával igyekezett ezt a helyet betölteni. Az angol John Milton Elveszett paradicsom című művében szakított az eposzok hagyományos témaválasztásával: ő az emberiség bukásának bibliai történetét verselte meg. Torquato Tasso nevét is meg kell említenünk, aki Megszabadított Jeruzsálem c. eposzában a kereszténység történetének egyik heroikus mozzanatát: Boullion Godfrid jeruzsálemi keresztes hadjáratát énekelte meg. A hatalmas műveltségű, több nyelven beszélő főúr csáktornyai könyvtárában is ott voltak az antik és olasz eposzirodalom legjelentősebb művei. Ezek hatottak a Szigeti veszedelem megformálására. Zrínyi Miklós dédunokája volt annak a Zrínyi Miklósnak (15081566), aki a „szigetvári hős” néven vonult be a magyar történelembe. A családi tradíció és az ország állapota is arra sarkallta, hogy ő is a hadi pályára lépjen, de a kardforgatás mellett pennával is kereste országa javát s ősei eszmei dicsőségét. Az eposz elé írt előszóban részletes tájékoztatást nyújt műve születésének körülményeiről. Ebben elmondja, hogy egy esztendőben, sőt egy télen sikerült véghez vinnie munkáját, ami 1645/46 vagy 1647/48 fordulója körüli időszakot jelöli. A bevezetésben két antik eposzköltőt: Homéroszt és Vergiliust nevezi tanítómestereinek, akiktől a történetszövését tanulta. A barokk eposznak ugyanis megtörtént eseményt kellett ábrázolnia, szemben a kitalált mesékkel. Tasso szerint a legjobb a keresztény téma, a hőstett történelmi léptékű legyen. A természetfölötti erőket a kereszténység által elfogadott világképhez kell igazítani. 27


A szigeti veszedelem témájáról már a 16. sz. végén született eposz – igaz latin nyelvű – amelynek szerzője egy Schesaeus Keresztény nevű evangélikus lelkész volt, aki Pannonia romjai c. eposzában többek között Szigetvár bevételét is megverselte. [...] Mivel az eposz tárgya csak sorsfordító esemény lehet, Zrínyinek a szigeti ostrom jelentőségét is fel kellett nagyítania. Mivel azonban a történelmi hűség igénye a megváltoztatást nem engedte, így csak költői eszközökkel lehetett élni. Zrínyi így nem kezdhette in medias res a történetet, indokolnia kellett miért sorsdöntő a szigeti összecsapás. A szigetváriakat folyamatosan erkölcsi fölényben ábrázolja, és úgy hozza szinkronba ezt a történelmi valósággal, hogy a fátumot tünteti fel oknak. Az eposzi kellékek Vergilius mintájára születnek, de itt is a keresztény szemlélet az alapvető. Az Adriai Tengernek Syrenaia c. kötetet 1651-ben adták ki Bécsben. Hallgatás övezte csaknem másfél évszázadon keresztül, mígnem 1790 körül kezdték újra felfedezni. A Syrena-kötetek a könyvtárak féltett kincseivé váltak, sárospataki és debreceni diákok kéziratos másolatokat készítettek róluk. (Grüll Tibor: Eposzok; Líra, epika, dráma, Nemzeti Tk., 1995., 132.)

28


7. FELADATSOR Vizsgálja meg a szöveg felépítését! 1. Foglalja össze a szöveg bekezdéseinek lényegét egy-egy vázlatpontban! Ne egész mondatokat, csak kulcsszavakat, kifejezéseket emeljen ki! 1. bekezdés: …………………………………..……………………………………. 2. bekezdés: ……………………………………..…………………………………. 3. bekezdés: ………………………………………..………………………………. 4. bekezdés: …………………………………………..……………………………. 5. bekezdés: ……………………………………………..…………………………. 6. bekezdés: ………………………………………………..………………………. 7. bekezdés: …………………………………………………..……………………. 8. bekezdés: ……………………………………………………..………………….

2. A következőkben adjon találó, ötletes címet mindegyik bekezdésnek! 1. bekezdés: …………………………………………………………..……………. 2. bekezdés: ……………………………………………………………..…………. 3. bekezdés: ………………………………………………………………..………. 4. bekezdés: …………………………………………………………………..……. 5. bekezdés: ……………………………………………………………………..…. 6. bekezdés: ………………………………………………………………………… 7. bekezdés: ………………………………………………………………………… 8. bekezdés: …………………………………………………………………………

29


3. Az 1) vagy a 2) feladat megoldásai alapján idézhető fel könnyebben a szöveg tartalma? Foglalja össze 1-2 mondatban, melyek a leglényegesebb különbségek a vázlatpontok és a címek között! vázlatpontok: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… címek: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… A szerző szerint a Szigeti veszedelem a magyar nyelvű műfaji minta nélkül született meg, mégis merített más, korábbi irodalmi művekből. 4. Soroljon fel a szöveg alapján 2-3 érvet, amellyel a szerző a fenti kijelentést igazolja! ……………………………..……………………………………………………………………. ……………………………...…………………………………………………………………… ..…………………………………………………………………………………………………. ……………………………...…………………………………………………………………… ..…………………………………………………………………………………………………. ..…………………………………………………………………………………………………. 5. Miben különbözik a keresztény eposz az antik előzményektől? Említse meg a barokk eposz 2-3 fontos jellegzetességét! ……………………………..……………………………………………………………………. ……………………………...…………………………………………………………………… ..………………………………………………………………………………………………….

30


8. FELADATSOR A szövegben kiemelt jelentősége van a tulajdonnevek megjelenésének. Vizsgáljuk meg a tulajdonnevek szerepét! 1. Írja be a táblázat megfelelő rovataiba a szövegben szereplő tulajdonneveket! Egészítse ki a hiányzó adatokat! Szerző

A mű címe

2. Az előző felsorolás az eposzirodalom kiemelkedő alkotásainak sorát adja. Mi lehet az író célja a szerzők és a művek szerepeltetésével? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Vizsgálja meg a szöveg szókészletét! Magyarázza meg röviden, mit jelentenek az alábbi szavak, kifejezések! 3. témaválasztás: …………………………………………………………………………………………………. 4. műfaji előzmény nélkül: …………………………………………………………………………………………………. 5. véghez vinni: …………………………………………………………………………………………………. 6. történetszövés: …………………………………………………………………………………………………. 31


7. megversel: …………………………………………………………………………………………………. 8. sorsfordító esemény: ……………………………………………………………………………………………… 9. hallgatás övezte: ……………………………………………………………………………………………… Foglalja egy-egy mondatba a fenti kifejezéseket! (Ne a szöveg mondatait fogalmazza át!) 10. témaválasztás: ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 11. műfaji előzmény nélkül: ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 12. véghez vinni: ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 13. történetszövés: ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 14. megversel: ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 15. sorsfordító esemény: ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 16. hallgatás övezte: ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

32


9. FELADATSOR Mi a fenti szöveg célja? 1. Jelölje meg azokat a válaszelemeket, amelyeket a leginkább jellemzőnek érez a szövegre! gyönyörködtetés

az olvasó meggyőzése

ismeretközlés

tájékoztatás

egy probléma elemzése

szórakoztatás

a hallottak rögzítése

egy fogalom lényegre törő leírása

személyes történetmondás

az érdeklődés felkeltése

álláspont kialakítása egy témában

szakmai ismeretek népszerűsítése

Vizsgálja meg a szöveg nyelvi-stilisztikai jellemzőit! 2. Mi jellemzi a szöveg szókincsét, szóhasználatát? Legalább négy ismérvet említsen! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 3. Milyen mondattípusokat, mondatszerkezeteket használ? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 4. Milyen szóképeket, stilisztikai alakzatokat használ a szerző? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

33


5. Elképzelhető-e egy tankönyv, amelyet nem ebben a stílusban írtak? Fejtse ki véleményét 3-4 mondatban! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

34


Elődeik még a mamutokkal barangoltak a jégkorszaki Európa síkságain, otthonuk ma a Hortobágy Vadlovak Több mint négyezer évvel az után, hogy az ember a Kárpátmedencéből kiirtotta a vadlovakat, újra otthonra leltek ezek az érdekes állatok a Hortobágyi Nemzeti Parkban. Egészen a bronzkorig Európaszerte elterjedt faj volt, melyet elődeink számos paleolit barlangrajzon örökítettek meg. A faj elsősorban az intenzív vadászat miatt rohamosan elveszítette az élőhelyeit, és egyre inkább Ázsia távoli zugaiba húzódott vissza. Az eurázsiai sztyeppövezetben zajló népvándorlások, a lovas nomádkultúrák irtó hadjáratai következtében ez az egykoron nagy létszámú faj a kipusztulás szélére sodródott, és csak elszigetelt állománya maradt fenn Belső-Ázsia érintetlen vadonjaiban. Amikor 1878-ban N. M. Przewalski kapitány az első példány bőrét megszerezte, még nem tudta, hogy egy rég kihaltnak hitt állatfaj utolsó egyedeire bukkant Dzsungáriában. Ő akkoriban egy addig ismeretlen vadszamárfaj egyedeinek tartotta az állatokat, és csak egy évvel később, I. S. Poljakov, a szentpétervári múzeum zoológusa∗ ismerte fel bennük a jégkorszaki vadlófaj túlélőit, amelyek megdöbbentően hasonlítottak a barlangrajzokon ábrázolt állatokhoz. A rövid, felálló sörény, a száj és az orr környéki világos folt (rigószáj), a gerincvonal mentén húzódó fekete sáv (szíjalt hát) s a lábon megjelenő zebracsíkok a legjellegzetesebb határozóbélyegek, melyek egyetlen házilófajtában sem jelennek meg egyszerre egy példányon. A fajt, felfedezőjük tiszteletére, Przewalski-lónak nevezték el. A hír tudományos körökben nagy szenzációt keltett. Minden jelentősebb természetrajzi múzeum, illetve állatkert igyekezett élő egyedekhez, bőrökhöz, csontanyaghoz jutni, ezért néhány évtized múlva a még megmaradt vadlovak sorsa is megpecsételődött. Az utolsó vadon élő Przewalski-lovat 1968-ban látták a dzsungáriai Góbiban. Szerencsére az a néhány egyed, amely európai és amerikai állatkertekbe került, fogságban tovább szaporodott.

∗

zoo lógus: állattannal fog lalkozó szak emb er, bio lógus 35


Ma már több mint 1300 példány él világszerte – ebből mintegy hétszáz példány harmincnál több európai állatkertben. A faj megmentésének a Kölni Állatkert által irányított tenyészprogramjához 1997-ben csatlakozott a Hortobágyi Nemzeti Park, ahol egy 2500 hektáros területen, a természetvédelmi kezelés részeként élnek a vadlovak, melyek eredetileg hét ország tizennyolc állatkertjéből származó egyedek. A nemzeti park munkatársai nyomon követik a populáció fejlődését, gyűjtik és rendszerezik azokat az ismereteket, amelyek a lovak egymás közötti és környezetükkel való kapcsolatát jellemzik. A Hortobágyon jelenleg élő ötven egyed a faj egyetlen szabadon élő és szaporodó állománya Ázsián kívül. (Sándor István cikke nyomán, forrás www.geographic.hu)

36


10. FELADATSOR A főcím előtt dőlt betűvel szedett szöveg szerepel. Vizsgáljuk meg ezt a szövegrészt! 1. Ki vagy mi a mondat alanya? Honnan derül ez ki? ………………………………………………………………………………………………… 2. Miért nem szerepel írásjel a mondat végén? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 3. Az eddigi megállapítások tükrében mi lehet a szerepe a főcím előtt álló szövegnek? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Értelmezze a szöveg alapján a következő kifejezéseket egy-egy mondatban! Teljes mondatokat alkosson! 4. Przewalsky-ló: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 5. rigószáj: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 6. szíjalt hát: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 7. tenyészprogram: ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

37


11. FELADATSOR Vizsgálja meg az alábbi mondatokat tartalmi-logikai szempontból! 1. Alakítsa át a szövegből idézett mondatokat a kötőszó megváltoztatásával úgy, hogy a mondat értelme lényegében ne változzon! Minden jelentősebb természetrajzi múzeum, illetve állatkert igyekezett élő egyedekhez, bőrökhöz, csontanyaghoz jutni, ezért néhány évtized múlva a még megmaradt vadlovak sorsa is megpecsételődött. ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 2. Kapcsolja össze a két mondatot úgy, hogy mellérendelő összetett mondatot alkosson! A hír tudományos körökben nagy szenzációt keltett. Minden jelentősebb természetrajzi múzeum, illetve állatkert igyekezett élő egyedekhez, bőrökhöz, csontanyaghoz jutni. ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 3. Alakítsa át a megadott egyszerű mondatot következtető mellérendelő összetett mondattá! Az eurázsiai sztyeppövezetben zajló népvándorlások következtében ez az egykoron nagy létszámú faj a kipusztulás szélére sodródott. ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 4. Alakítsa át ugyanezt az egyszerű mondatot magyarázó mellérendelő összetett mondattá! Az eurázsiai sztyeppövezetben zajló népvándorlások következtében ez az egykoron nagy létszámú faj a kipusztulás szélére sodródott. ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

38


Vizsgálja meg az alábbi mondatot! A faj elsősorban az intenzív vadászat miatt rohamosan elveszítette élőhelyeit, és egyre inkább Ázsia távoli zugaiba húzódott vissza. 5. Alakítsa át a mondatot a kötőszó megváltoztatásával! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 6. Milyen tartalmi-logikai kapcsolat van a tagmondatok között? …………………………………………………………………………………………………

39


40


Andrásfalvy Bertalan: A néphagyomány értékei napjaink kultúrájában (részlet)

A futkosó gyermek már nem a szüleitől, hanem idősebb társaitól tanulja meg az énekes, szerepjátszós, körtáncos játékokat. Így tanulja meg az öröm, az ünneplés átélését, például mikor a hosszú tél után felsüt a várva várt tavaszi nap vagy megérkeznek a fecskék. [..] Együtt, másokkal összekapaszkodva, egymást fogva tapasztalja meg a gyermek a közös ünneplést, a közösséget, a dallam szépségét, a ritmus pezsdítését az énekes-táncos játékokban. A hagyományos gyermekjátékokban nincs győztes és legyőzött, bajnok vagy vesztes, második, harmadik, utolsó helyezett, mint a mai játékokban, melyekben az együttmozgás, az együttdobbantás, éneklés örömét felváltja a győzelem ígért öröme, a vágy a másik legyőzésére. Ma már minden játék a győzelemre megy ki: az olimpiai játékok, a labdarúgás, az ének- karének-, hangszer-, karmesterverseny, a szépségverseny. A legegyszerűbb társasjáték, a „Ne nevess korán” vagy a „Fekete Péter” kártyajáték is arról szól, ki az ügyesebb, szerencsésebb, szebb, erősebb, okosabb, erőszakosabb. A győztes öröme mellett mindig ott van a vesztes, a vesztesek bánata, szégyene. Ezt a kicsi gyermek nehezen viseli el, sír, ha veszít. Neki van igaza. A győzelem öröménél van teljesebb öröm, az összetartozás, az együttlét, a barátság nehezen leírható élménye, az együttmozgás, a zene, a tánc mélyebben ható gyönyörűsége. Európa első gyermekjáték-gyűjteménye Magyarországon született meg. Kiss Áron tanítótársaival azért gyűjtötte össze és adta ki 1891-ben a magyar gyermekjátékok gyűjteményét, hogy ott, ahol már nem játsszák őket, a könyvből újra megtanulhassák. A játék, az ének, a tánc nem maradhat ki az iskolákból sem, legalább annyira fontos, mint az idegen nyelv vagy a számtan. Az érzelmi nevelésben pótolhatatlan, de ma már tudjuk azt is, hogy számos mentális∗ nehézség, például a dislexia∗, megfelelő játékokkal gyógyítható csak. Még a sportszerű, ügyességet, erőt igénylő játékokban sincs végső győztes és megszégyenített vesztes. Jó példa erre a futó-méta. Ha a kiütött labdát a másik csapat elfogja és megdobják a kifutót vele, a két csapat szerepet cserél, és a játék megy tovább. ∗ ∗

me ntá li s : s z elle mi d is le xi a : o lv a sá si z av a r 41


Amikor (immár csaknem 60 éve) először álltam be a Feketebokormajori cselédgyerekek méta-játékába, még nem volt gyakorlatom, és kicsi lévén a nagyobbak futottak helyettem. Nem dobtak ki megszégyenítve a csapatból, hogy egy ügyesebbet vegyenek be helyettem. Ebben a játékban az együttműködés, a szolidaritás volt az élmény, nem a legjobbak kiválogatása volt a játék célja és értelme. (Mindentudás Egyeteme – 15. előadás – 2002. december 23.) http://www.mindentudas.hu/mindentudasegyeteme/zrinyi/20040808andrasfalvy1. html?pIdx=11

42


12. FELADATSOR 1. Miben különböznek a szerző szerint a régi, hagyományos és a mai gyerekjátékok? Foglalja össze a cikk alapján, 2-3 mondatban! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Válaszoljon az alábbi kérdésekre! Mit jelent a szövegben? Magyarázza meg egy-egy mondatban! 2. hagyományos gyerekjátékok: ………………………………………………………………………………………………… 3. minden a győzelemre megy ki: ………………………………………………………………………………………………… 4. nehezen viseli el: ………………………………………………………………………………………………… 5. Milyen szinonimáit ismeri az alábbi szavaknak? Írjon legalább kettőt-kettőt! győzelem:

…………………………………………………………………………………

öröm:

…………………………………………………………………………………

ének:

…………………………………………………………………………………

Válaszoljon az alábbi kérdésekre! „A legegyszerűbb társasjáték, a „Ne nevess korán” vagy a „Fekete Péter” kártyajáték is arról szól, ki az ügyesebb, szerencsésebb, szebb, erősebb, okosabb, erőszakosabb.” 6. Mi a szerepe ebben a felsorolásban a melléknévfokozásnak? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

43


7. Vizsgálja meg a felsorolt mellékneveket! Melyik melléknév nem illik a többi közé, és miért? Miért szerepelteti mégis a szerző? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 8. Mi a szerepe a szöveg harmadik bekezdésében szereplő egyes szám első személyű szövegrésznek? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 9. „Jaj a legyőzötteknek!” Igaz-e, hogy egy játék végén csak a győztes örülhet? Fejtse ki véleményét a szöveg alapján röviden, 4-5 mondatban! …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………….

44


Minden másodperc számít A csapat azonban nem csak biciklistákból áll. Szerelők, masszőrök, szakácsok, ápolók és orvosok is tartoztak hozzánk. A csapat legfontosabb embere azonban a csontkovács∗. A Tour ezernyi helyen okozhatott fájdalmat. Mindannyiunknak fájt valamije. Fájt a nyakunk, a térdünkben az ín. A srácok térdízülete folyton begyulladt. Karamboloztak, vagy órákig ugyanabban a testhelyzetben tekertek, és ez megviselte őket. Felkeltek reggel, és hol a könyökük, hol a térdük fájt. Útsebeket szereztek. Ezt a kifejezést hadd magyarázzam meg. Akkor történik, amikor valaki 65 km/h sebességnél leesik a kerékpárról, és végigcsúszik az aszfalton. Olyankor nem csak felhorzsolódik a térde. Végiggurul Észak-Franciaország kíméletlen, köves aszfaltján, és az egész testéről lenyúzza a bőrt, elöl is, hátul is. Bavarasodott, csúnya sebek maradnak belőle – néha egészen a csontig lejön a bőr. Három fajtája van: az első egy darabig fáj; a második napokig, hetekig fáj; a harmadik már annyira fáj, hogy aludni sem lehet tőle. A kerékpáros csak forgolódik az ágyában, és már a lepedő érintésétől is felriad és nyöszörög az éjszaka kellős közepén. Ha valaki bukik, és csúnya útsebeket szerez, akkor a Tour hátralevő részében csak szenved. A csontkovács, aki összerakott minket, Jeff Spencer volt. Jeff már a ’99-es Tour de France győzelmünk óta velünk dolgozott. A szerződése csak tíz napra szólt, de három nap után magamhoz hívtam a Posta egyik ügyintézőjét, és azt mondtam neki: – Hadd mondjak valamit. Látod ott azt a srácot? Ő nem mehet sehova innen. Rá mindenképpen szükségünk van. Jeff orvos, guru és gyógyszerész is volt egyben. Mindenféle furcsa cuccot, rituálét meg gyógymódot alkalmazott, és egyszerűen mindent tudott kezelni. Olyasmiket is megcsinált, amire nem volt magyarázatunk, de működött. Az alapvető masszázs és nyújtás mellett még csúcstechnikájú lézerrel is dolgozott, különleges kötéseket készített, mindenféle tinktúrát∗ és bandázst∗ alkalmazott. Ha valaki útsebeket szerzett, ezüstös kötést tett rá, és lézerrel kezelte. George megesküdött volna rá, hogy Jeff lézerétől a seb kétszer olyan gyorsan gyógyul.

∗ ∗ ∗

c son t kov ác s : el ső s o rb an m oz gás s ze r v i pa n a s zo k at o rv o s l ó t e r mé s z e t g yó g yás z ti nktú r a : ( gy óg yn övén y) ki von at bandázs: kötés, pó lya, kötsze r 45


Néha olyan végtagunkat kezelte, ami nem is fájt. Például valakinek fájt a lába, akkor a nyakon alkalmazta a lézert, és valami „idegpályáról” beszélt, amire a páciens csak félig figyelt oda. Másnap azonban a lába már tényleg sokkal jobban volt. Jeffnek azonban volt valamije, ami még a lézeren, a kötéseken vagy az elektromos masszírozón is túltett. Ez volt a Tapasz. Ez egy speciális, élénk rózsaszín ragtapasz, ami Japánból származik, és különleges ereje van. George-nak egyszer gondja támadt a dereka alsó részével. Jeff térültfordult, és felragasztott rá egy rózsaszín tapaszt. George azt gondolta magában: „Na, ez aztán marhára fog segíteni!” De másnapra a fájdalom teljesen eltűnt. Mindenki imádta Jeff rózsaszín tapaszát. Bármilyen pokoli fájdalmat kitapaszozott belőlünk. Kificamodott a térdünk? Betapaszozta. Akinek kezdődő térdízület-gyulladása volt, azzal biztatta: – Ne aggódj! Beragasztjuk. Mindenkinek a lábán rikító rózsaszín tapasz virított. Minden reggel, a szakasz előtt beragasztotta különböző testrészeinket, George hátát, Chechu térdét. Néha annyi rózsaszín tapasz borított minket, hogy úgy néztünk ki, mint egy rakás összeragasztott porcelánbaba. Egy nap Johan odament hozzá és azt mondta: – Ez a tapasz túlságosan rikít. Az emberek meglátják, és azt hiszik, megbolondultunk. – Akkor most mi legyen? – kérdezte Jeff. – Nincsen valami szürke árnyalatban? A rózsaszín tapasz azonban bevált, ezért meghagytuk, mert helyrehozta a dolgokat. Tényleg rendberakott mindent. A nap végén kerékpárosok sora állt Jeff előtt, mert hittünk abban, hogy Jeff az összes problémánkat meg tudja oldani. Néha a srácok nem sérültek meg, csak kifáradtak, vagy érzelmileg és mentálisan egy kicsit becsavarodtak. Pena elfáradt, Pavel elfáradt, még Roberto is elfáradt. Jeff ezt is tudta orvosolni. Nemcsak fizikailag kezelt, mentálisan is gyógyított. Azt mondta: – Tudod, hogy ma már sokkal jobban nézel ki? – Tényleg? – kérdeztem tőle. – Igen. Látom az arcodon. Ha annak alapján döntjük el, ki a Tour legfontosabb embere, hogy kihez fordultak legtöbben segítségért, akkor tagadhatatlanul Jeff volt az. Nélküle, ezt jól tudtuk, soha nem érünk el Párizsba. (Lance Armstrong és Selly Jenkins: Minden másodperc számít) 46


13. FELADATSOR Válaszoljon az alábbi kérdésekre! 1. A szöveg szerzője szerint a csontkovács „összerakta” a sportolókat. Mi minden tartozott ebbe a tevékenységbe? ……………………………………………………………………………………………….… …………………………………………………………………………………………………. 2. Az összerak szóalaknak többféle jelentése lehetséges. Foglalja mondatba az összerak igét az alábbi jelentéseknek megfelelően! alkatrészekből összeállít: ……………………………………………………………………………………………….… rendet csinál: ……………………………………………………………………………………………….… egymás mellé oszt be: ……………………………………………………………………………………………….… Határozza meg az alábbi szavak, kifejezések jelentését a szöveg alapján! 3. órákig ... tekertek: ……………………………………………………………………………………………….… 4. valaki bukik: ……………………………………………………………………………………………….… 5. bármilyen fájdalmat kitapaszozott belőlünk: ……………………………………………………………………………………………….… 6. érzelmileg ... egy kicsit becsavarodtak: ……………………………………………………………………………………………….… ……………………………………………………………………………………………….…

47


Az idézett részlet keretes szerkezetű: az indító és a záró mondatok témája ugyanaz. 7. Mi az a lényeges gondolat, amelyet a keret hangsúlyoz? ……………………………………………………………………………………………….… 8. Mi a különbség a bevezető gondolat (A csapat legfontosabb embere azonban a csontkovács.) és a lezáró gondolat (Nélküle, ezt jól tudtuk, soha nem érünk el Párizsba.) között? Lényegét tekintve a két információ nem különbözik, mégis más a szövegbeli szerepük. Fogalmazza meg a főbb különbséget! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 9. Az idézett részlet egyes szám első személyű elbeszélés. (Az írás szerzője, Lance Armstrong hétszeres Tour de France-győztes kerékpáros.) Elbeszélésmódja és hangneme alapján milyen műfajba sorolná a szöveget? Válaszát indokolja 2-3 mondatban! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………….

48


Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek?

Amióta nagy vagyok és ütődött és nyegle és idétlen, azóta nem lehet hozzám szólni. De azért szólnak. Pedig tudják, hogy ha hozzám szólnak, az olyan, mintha a falnak beszélnének. Nem tudom, a fal miért nem válaszol, én azért nem, mert abból csak baj van. Én ugyanis tisztességesen válaszolni se tudok. Ha azt kérdezik tőlem, hogy mondd édes fiam, mire használod te a fejedet, én csak úgy magamtól azt válaszolnám, hogy azzal szoktam fejelni, azon növesztem a hajamat, és azon van a fülem is, amit mozgatni tudok. Ez persze nem tetszene nekik, mert már sokszor megmondták, hogy a fejem azért van, hogy gondolkozzam vele. Ha azt kérdezik tőlem, hogy csak tudnám, hogy mit csináltál egész délután, ha késő este fogsz hozzá a leckéhez! Én ugyan elmondhatnám, hogy délután fölvettem a magnóra három számot, aztán visszahallgattam, aztán megpróbáltam leírni a szövegüket, aztán kerestem hozzá szótárt, aztán találtam a szótárban két képeslapot, amiről eszembe jutott a képeslapgyűjteményem, ami egy nagy borítékban volt, de persze megint eltette valaki, mert mindent elrámolnak, de azért csináltam a képeslapgyűjteménynek egy képeslapgyűjtemény-tartót, mert nálunk semmi se veszhet el, és majd ha megtalálom, akkor abba fogom tenni, igazán nagyon jó kis képeslapgyűjtemény-tartót csináltam, csak sajnos közben a ragasztó ráfolyt az íróasztalomra, akkor kerestem benzint, hogy föloldja, és föl is oldotta, de sajnos a lakkozást is a tetején, akkor kerestem lakkot, hogy belakkozzam, de a csónaklakkos dobozban valami más volt, mert mindig mindent összeöntenek, és le kellett smirglizni az egészet, erről eszembe jutott, hogy jó volna feltalálni egy olyan lakkot, amit nem kell smirglizni, hanem egyszerűen le lehet húzni, és alatta van egy másik lakkréteg, ami még egészen új. Esetleg az alatt is van egy, de ez még nem biztos. Erről eszembe jutott, hogy kémiából holnapra három példa van feladva, csak azt nem tudom, hogy melyik három, és ezért felhívtam a Lazarovicsot, mert az valami fantasztikusan megjegyzi az ilyesmit, és tényleg tudta, és én bejátszottam neki a telefonba a három új számot, amit fölvettem, hadd halljon ő is valami normálisat, és akkor hazajöttek. (Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek? Réber László rajzaival, Móra Könyvkiadó, Budapest, 1977)

49


14. FELADATSOR A szövegrészlet egyes szám első személyben íródott. 1. Ki a szöveg szerzője? …………………………………..……………………………………………………………. 2. Ki a beszélő a szövegben? Ki mondja: „én, hozzám, tőlem”? Valós vagy kitalált (fiktív) személy? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 3. Kik azok, akikről a beszélő többes szám 3. személyben beszél? …………………………………..……………………………………………………………. 4. Gyűjtse ki a szövegből a személyes névmásokat! …………………………………..……………………………………………………………. 5. Miért elégedetlenek a beszélővel azok, akiknek a szavaiból idéz? …………………………………..……………………………………………………………. 6. Írja le vázlatosan, időrendben, mi mindennel foglalkozott ezen a délutánon a főhős, a szöveg beszélője! Legalább 4 vázlatpontot említsen! …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. 7. Mi jellemzi a szövegrészlet mondatszerkesztését, szóhasználatát, stílusát? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 50


8. Készítsen hasonló leírást a tegnapi délutánjáról! Írja le 8-10 mondatban, tetszés szerinti stílusban (tárgyilagosan vagy humorosan), mi mindennel foglalkozott! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

51


52


Csányi Vilmos: Homo familiaris – Canis sapiens (részletek)

Miért hasonlít a kutya egyben-másban az emberre? Az utóbbi években fellendültek azok a kutatások, amelyek az ember korai evolúciójának körülményeivel foglalkoznak. Hogyan lett emberszabású őseinkből fogalmi gondolkodással felvértezett, nyelvet beszélő, tárgyakat használó és alkotó, modern ember? Vajon hogyan segíthet e a problémák megoldásában hűséges társunk, a kutya? Kutya–ember közösség A háziasítás során az emberhez vonzódó, az emberi kommunikációt jobban megértő, a mi szociális viszonyainkhoz leginkább alkalmazkodó állatok utódait tenyésztették tovább. Az ember sokféleképpen használta és használja a kutyát a maga céljaira: kísérőként, vadásztársként, házőrző vagy nyájőrző szolgaként. De harci feladatokra, sőt, még élelmiszer-tartaléknak is befogta. Ha ennyiféle cél lebegett az ember szeme előtt, akkor bizonyos, hogy van mögöttük valamiféle közös tényező. Bármilyen célra tartják is a kutyát, fontos, hogy engedelmes legyen, és megértse, milyen helyzetben mit kívánnak tőle. Az ember környezetében annak a kutyának lesz szelekciós előnye, annak az utódait fogja az ember nagyobb számban megtartani, amely könnyen megérti a parancsokat, utasításokat, az ember érzelmi kitöréseit, és azokhoz hangolja a maga viselkedését. Egy emberi környezetben élő, átlagos kutya legalább negyven-ötven szót megért, engedelmeskedik a parancsoknak, és bonyolult helyzetekben is megfelelően tud viselkedni. Hajlandó a gazdával együttműködni, sőt, él-hal az együttműködésért. Nemcsak átveszi gazdája lelkiállapotának változásait, hanem utánozni is igyekszik mesterét. […]

53


Miért nincs kutyaetológia? Az etológusok1 eddig feltűnően elhanyagolták a kutyát: kutyaetológiai vizsgálatok gyakorlatilag nincsenek. Miért? A kutatóknak hagyományosan két fő vizsgálati lehetőséget kínál az etológia: vagy laboratóriumban, vagy természetes környezetben figyelhetik meg az állatok viselkedését. A kutya az emberrel szoros kapcsolatban, emberi környezetben él, akár családi kutya, akár munkakutya vagy egyszerű házőrző. A megfigyelés nehézségei e különleges terepből adódnak: aki kutyaetológiát akar művelni, annak a humánetológiában és a pszichológiában is jártasságot kell szereznie, mert a kutya viselkedése csak a vele kapcsolatban álló ember viselkedésével együtt értékelhető. Új, eddig nem alkalmazott módszerekre van tehát szükség. Ha egy családban megjelenik a megfigyelő, nem tudja úgy végezni a munkáját, hogy ne zavarja a család életét. Ezért a gazdákat is bevonjuk a programba, s videófelvételeken, idegen személyek távollétében figyeljük meg a kutyákat. Az etológus másik lehetősége, hogy mesterséges, laboratóriumi környezetben végzi a vizsgálatait. A kutyák esetében azonban szóba sem jöhet, hogy állatházban tartsuk őket, és valamelyiküket időnként kiemelve kísérletezzünk velük. Az izolált2 kutya rövid idő alatt lelki beteg lesz, így teljesen alkalmatlan bármiféle vizsgálatra, az együtt tartott kutyák pedig féltékenyen figyelik a történéseket, és szinte lehetetlenné teszik az objektív vizsgálatot. Az egyik állatvédő szervezet közös kifutóban tartott kutyáit vizsgálva ugyanazt a kutyát többször egymás után ki kellett emelni a többiek közül. Gyorsan kiderült, hogy az állatok versengeni kezdenek azért, melyikük jöhet ki a ketrecből, és amelyiket többször vittünk el, azt visszatérésekor durván megbüntették. Az egyetlen bevált megoldás az, hogy a családi kutya a gazdájával együtt jön a kísérletre. (Csányi Vilmos: Homo familiaris – Canis sapiens (részletek) Élet és tudomány, 1998, 51-52 http://www.sulinet.hu)

1 2

A z állatok v iselk edésév el fog lalkozó tudósok . e ls z ig e te l t , e lk ü lön í te t t 54


15. FELADATSOR Válaszoljon az alábbi kérdésekre! 1. Keressen a szövegben legalább három példát a kutya szó szinonimáira! ………………………………………………………………………………………………… 2. Milyen szavakat vagy kifejezéseket használunk ezeken kívül a kutya megnevezésére? ………………………………………………………………………………………………… 3. Válasszon ki a kutya szó szinonimái közül kettőt, és jellemezze azt hangulati, jelentéstani szempontból! (Figyelem! Nem kutyafajtákról van szó, a vizsla szó például nem jó megoldás!) …………………….:

…………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………. …………………….:

…………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………. Készítsen rövid vázlatot az alábbi kérdésekre válaszolva! 4. Milyen célokra használta az ember a kutyát? 1. ……………………………………………………………………….. 2. ……………………………………………………………………….. 3. ……………………………………………………………………….. 5. Mit vár el az ember a kutyától? A kutya legyen: 1. ……………………………………………………………………….. 2. ……………………………………………………………………….. 3. ……………………………………………………………………….. 4. ……………………………………………………………………….. 5. ………………………………………………………………………..

55


A fenti tanulmány szerzője többféle nyelvtani személyt használ. Idézzen a szövegből egyegy mondatot vagy mondatrészt mindegyikre! 6. Egyes szám harmadik személy: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 7. Többes szám első személy: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 8. Többes szám harmadik személy: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 9. Mi lehet a különbség ezek között a személyesség, illetve a tárgyilagosság szempontjából? Válaszoljon egy-két mondatban! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. 10. A fenti cikk tudományos-ismeretterjesztő szöveg. Mit jelent ez? Mi a célja az ilyen műfajú szövegnek? Foglalja össze röviden! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. 11. Érveljen röviden, saját szavaival amellett, hogy a kutyákat csak gazdáikkal együtt lehet megfigyelni, elkülönítve nem! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

56


………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 12. A fenti szöveg egy cikksorozat része, amely az Élet és Tudomány című folyóiratban jelent meg. Fogalmazzon meg egy rövid ajánlót az iskolaújságba, amely Csányi Vilmos sorozatára hívja fel a diákok figyelmét! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

57


Fruzsi és Brutus Társkereső

Fruzsi, a drótszőrű kutyalány legjobban a kekszet szereti A szerző felvétele

Fruzsi már első látásra elbűvöli a látogatót meleg barna szemével. Ő az igazi intézeti kutya, hiszen már a menhelyen született. Anyja már kiskutyákkal a hasában kért bebocsátást a Pomázi Állatvédő és Állatsegítő Egyesület kapuján. A drótszőrű kutyalány kicsit félénk az ember közelében, de néhány kedves szóval, simogatással és egy kis keksszel magunkhoz lehet édesgetni. Fruzsi mozgásigénye elég nagy, de már lakásban is boldog lenne, csak végre megtalálná szerető gazdáját. A ketrecben ketten élnek, a kutyusra egy első látásra ijesztő, németjuhászra hasonlító eb, Brutus vigyáz. Brutus sorsa sem szappanoperába3 illő, őt "gondos" kezek szorosan a menhely kapujához láncolták. Lehet, hogy emiatt vagy veleszületett adottságainál fogva a kutya lelkiismeretesen őrizte az állatotthont, néha még az örökbefogadókat is távozásra kényszerítette, főleg, ha Fruzsira vetettek szemet. Szerencsére ma már barátságosabb, és ő is várja, hogy hazavigyék. A pomázi kutyusok tehát gazdára várnak, különben a gondozók lassan kitehetik a megtelt táblát, mert altatás nincs, csak sok kóbor állat. Pomázi Állatvédő és Állatsegítő Egyesület Pomáz külterülete, érdeklődni telefonon kell nyitva: hét végén és ünnepnapokon 11–16 óráig tel.: 06-20-216-68-77 adószám: 18668360-1-13 Magyar Hírlap, 2005-07-29 http://www.magyarhirlap.hu/Tulelo_index.php 3

s z a pp an o pe r a : a z an go l szapp an é s opera sz a v a k ö ss ze v on á sá va l k e let ke zett s zó ( soap +oper a: soape ra) ma g ya r f o r d í t á sa , e l sős o rb an há z i a s szo n y o k s z óra k o zt a t á sá r a kés zü lt é rzelmes filmso ro za t , mel yb en a jó k e lny e ri k mélt ó j ut alm u k at . 58


16. FELADATSOR 1. Fogalmazza meg másképpen! „Brutus sorsa sem szappanoperába illő.” ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ……………………………..……………………………………………………………………. ……………………………...…………………………………………………………………… ..…………………………………………………………………………………………………. 2. Miért van idézőjelben a „gondos” kezek kifejezés első tagja? Magyarázza meg a kifejezés szövegbeli jelentését és az idézőjel szerepét! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 3. Milyen szavakkal, szókapcsolatokkal igyekszik felkelteni a szerző az olvasó rokonszenvét? Válasszon ki ezek közül hármat, majd helyettesítse ezeket a szavakat olyanokkal, amelyek tárgyilagosabbak, nem próbálnak érzelmeket kelteni! érzelemkeltő szavak

tárgyilagos, semleges szinonimák

……………………………………………

……………………………………………

……………………………………………

……………………………………………

……………………………………………

……………………………………………

4. A társkereső hirdetés olyan, gyakran fényképes szöveg, melyben emberek barátokat vagy házastársat keresnek. Mit jelent ebben a szövegben a Társkereső alcím? Miért hatásos ez a címadás? Értelmezze röviden, 2-3 mondatban az alcímet az olvasottak alapján! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………….

59


5. Írjon néhány mondatos gazdi-kereső hirdetést egy újságba Fruzsi, a kiskutya nevében! Használja a szövegbeli tudnivalókat, de ne ragaszkodjon a szöveg szavaihoz és felépítéséhez! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 6. „Fruzsi már első látásra elbűvöli a látogatót meleg barna szemével.” Írjon rövid folytatást ehhez a mondathoz úgy, hogy a szöveg ne egy kutyáról szóljon! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

60


Fekete István: Bogáncs (részlet) „Mert az, hogy »a kutya ugat«, lehet egyszerű tőmondat a hozzá nem értők fülében, de a kutyabarátok (ami nem azokat jelenti, akik kedvelik a kutyát, hanem azokat, akiket a kutyák is szeretnek…) jól tudják, és meg is értik, hogy mit mond a Sajó vagy Treff a kert végében. – Lopják az almát, lopják az almát…– üvölt a kutya az udvarban, mert nem tud a kerítéstől hozzáférni a tolvajokhoz, vagy: – Görény… görény – csahol a farakás körül, és az ember, ha felneszel ágyában, és érti a kutya hangját, vagy azt mondja: „Valaki jár a kertben”, vagy azt: „Fog valamit a kutya”. Aztán sokszor van az, hogy a kutya tényleg csak ugat: kutyául a kutyáknak, de erre a gazda fel sem ébred. Ez nem az embernek szól, ez a kutyák magánügye, amihez másnak semmi köze. Ez az ugatás majdnem egyhangú. Néha altató, néha bosszantó, és mintha értelmetlen locsogás lenne csak, de a távoli ismerős megérti, válaszol, megvárva, amíg a másik befejezi a mondókáját. Az persze előfordul, hogy egyszerre ugat a fél falu kutyája, behálózva a türelmes estét, de minden kutyának megvan a maga diskurálótársa, aki kihámozza ebből a távbeszélgetésből a neki szóló üzenetet. Az ember ezeket nem érti. Az emberből rossz kutya lenne (már csak a hűséget illetően is…), ezért a kutyának ki kellett találni olyan ugatást, amelyet magánbeszélgetéseiben soha nem használ. De mit csináljon, ha egyszer az ember beszéde kutyául: értelmetlen?” Fekete István: Bogáncs (részlet) Móra, Budapest, 1978, 168.

61


17. FELADATSOR A szöveg többször is él a köznyelvitől eltérő szóhasználattal. 1. Milyen szókapcsolatban fordul elő a köznyelvben a kutyául szó? Mit jelent? szókapcsolat: …………………………………………………………………………………… jelentés: ………………………………………………………………………………………… 2. Mit jelent a szövegben: kutyául? ………………...………………………………………………………………………………… 3. Mi indokolja ezt a használatot? ……………………………..……………………………………………………………………. ……………………………...…………………………………………………………………… 4. Mit jelent a köznyelvben a kutyabarát összetétel? ………………………………………………………………..…………………………………. 5. Mit jelent a kifejezés a szövegben? ……………………………………………………………...…………………………………… 6. Mi indokolja ezt a szokatlan használatot? ……………………………..……………………………………………………………………. ……………………………...…………………………………………………………………… ..…………………………………………………………………………………………………. ..…………………………………………………………………………………………………. ..…………………………………………………………………………………………………. Válaszoljon az alábbi kérdésekre! 7. Gyűjtsön össze olyan szavakat és kifejezéseket, amelyek a szövegben a kutyákra vonatkoznak, de a köznyelv csak emberrel kapcsolatban használja őket. ……………………………..……………………………………………………………………. ……………………………...…………………………………………………………………… ..………………………………………………………………………………………………….

62


8. Mi lehet ennek a megszemélyesítő, emberi tulajdonságokkal felruházó írói módszernek a szerepe? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Csányi Vilmos a tudomány, Fekete István pedig az irodalom felől közelíti meg a kutya és az ember kapcsolatát. Az eltérő megközelítésmódok ellenére megfogalmazható egy közös elképzelés a két szövegrészlet alapján. 9. Írja le röviden, miben is áll ez a közös vélekedés a kutyáról! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

63


Geoffrey Chaucer tisztázatlan halála 1400. október 25-én Londonban tisztázatlan körülmények között elhunyt Geoffrey Chaucer, a Canterbury mesék írója. Halálával kapcsolatban a gyilkosság sem zárható ki. Geoffrey Chaucer 1343 körül egy londoni borkereskedő családban látta meg a napvilágot. A jómódban felnőtt ifjú kezdetben katonáskodott, majd jogi tanulmányait hasznosítva az angol uralkodó szolgálatába állt, és diplomáciai feladatokat látott el. A nővére révén a királyi családdal rokoni kapcsolatba is került Geoffrey 1366 és 1370 között Franciaországban, Itáliában, valamint flamand területeken teljesített követi megbízatást. Hírnevét azonban elsősorban irodalmi tevékenységének köszönheti. A Canterbury meséket megalkotó tollforgatót az angol irodalom megteremtőjeként tisztelik. Chaucer, aki az angol mellett kiválóan bírta a latin nyelvet is, eredetileg egy 120 elbeszélésből álló művet tervezett. A Canterbury mesék kerettörténete, amely sokban hasonlít Boccaccio Dekameronjához, a következő: egy zarándokcsoport elindul Southwarkból Canterburyba, hogy Thomas Becket sírját meglátogassa, s a hosszú fáradságos úton történeteket mesélnek egymásnak.

Chaucer a középkori irodalom szinte minden műfaját felölelte változatos témájú meséivel. Hol pajzán, hol vallásos, hol pedig tanító jellegű történeteivel nem csupán szórakoztatott, hanem kitűnő társadalomrajzot is festett. Hirtelen halála miatt azonban a tervezett 120 elbeszélésből mindössze 24 született meg. Az 1400. október 25-én Londonban elhunyt Geoffrey Chaucer halálát a mai napig rejtély övezi. Hirtelen eltűnése különböző feltételezésekre ad okot. Többen is úgy vélik, hogy az egyház által eretnekké kikiáltott irodalmár - II. Richárd detronizálása után - politikai gyilkosság áldozatává vált. Halálával kapcsolatban teljes biztosat nem tudunk, az azonban tény, hogy a Canterbury mesegyűjtemény volt az első angol könyv, amely nyomtatásban megjelent. Kun Enikő 2007. október 25. www.nationalgeographic.hu

64


18. FELADATSOR 1. A cím és az első, vastag betűvel szedett bekezdés jellegzetes stílust jelenít meg. Hol találkozhatunk ilyen stílusú szövegekkel? újság, napilap, bulvárcikk 2. Mit jelentenek az alábbi szavak, kifejezések a szövegben? Magyarázza meg röviden! tollfaragó: …………………………………………………………………………………… kiválóan bírta: ………………………………………………………………………………. felölelte: …………………………………………………………………………………….. 3. Mire utal az alábbi mondatban a …… kötőszó….? Magyarázza meg egyetlen mondattal! „Hírnevét azonban elsősorban irodalmi tevékenységének köszönheti.” 4. Véleménye szerint a szöveg célja a tájékoztatás vagy a szórakoztatás? Fejtse ki véleményét 4-5 mondatban! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 5. Egy barátja még soha nem hallott a Canterbury mesékről. Foglalja össze neki röviden, 3-4 mondatban, mit érdemes tudni Chaucer könyvéről! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 65


66


A kis csontjapánok GYERTEK, MENJÜNK BE A MÚZEUMBA!

A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban van egy tündéri asszony. Teremőr, olyan ötvenéves forma. Áll az ember, és nézi, csodálja a japán faragásokat, s egyszer csak valaki nagyon halkan a fülébe súgja: „Látja azt a középső figurát? Nézze meg jobban: üveggolyót tart a kezében…” A kicsi asszony szólt. Amire mutat, az ötcentis elefántcsont emberke, egy golyóval birkózik. Öleli, szorítja magához, mintha nem tudná eldönteni: megtartani volna-e jobb, vagy elgurítani. Ha az asszonyka nem szól, aligha veszem észre. De úgy gondolja, hogy szólnia kell. És a pénztárosnak is üzen: „Van egy látogató, képeslapot venne, nem kéne elpakolnod fél hatkor.” Negyed van, de a netsukék nem engednek. Minden vitrinben tucatnyi csoda: itt oroszlánok, ott majmok, amott bölcsek és halhatatlanok, egyik se nagyobb négy-öt centinél. Az utóbbiak legtöbbje mosolyog, de hát ez így van az idők kezdete óta. Akár élő, akár faragott, a keleti ember arcán ott bujkál a rejtelmes mosoly. S nem csak rejtelem van mosolyukban: bölcsesség és számunka ismeretlen tudás is. A magyar kerámia nagy kísérletezője, Schrammel Imre fiatal művészként Kínában járt. Megdöbbenve látta: a keleti ember „olvasni” tudja a természetet. Az egyik császár bivalyokkal és ökrökkel vontatva ötezer kilométerről hatalmas követ szállíttatott a palota kertébe. Ajándék volt, feleségének szánta. A kő formája, színe és anyaga beszélte el a császár érzéseit, s az asszony értette őket. Attól fogva bármikor elsétált a kő mellett a kertben, az a császár ragaszkodására emlékeztette. Mi elszakadtunk a természettől. Az európai ember, ahogy kilép városainak aszfaltozott biztonságából, vak és süket lesz. Gyámoltalanul lépked a hegyek között, nem ismeri az erdő fáit, madarait, és bajban van, ha csónakkal kell átkelnie egy folyón. Az urbánus fehér ember a természetben csak akkor érez biztonságot, ha puska van a kezében, s lődözhet mindenre, ami gyanúsan mozog. És lő is, mert számára a természet ismeretlen, tehát ellenség, amelyet le kell győzni. Az eredményt ismerjük. A kínaiakat említettem az előbb, nem véletlenül. Döntő hatásuk volt a japán kultúrára. Csakhogy ezt a hatást a japánok magukhoz igazították, és egészen sajátossá tették. Alig van még nép, amely már-már vallásosan természet közeli életet él, ennyire finom ízléssel készíti tárgyait, és csinosítja környezetét. Kicsiben nagyot alkotni: ezzel kezdték jó ezer éve. És a világ azóta megismerte a japán kerteket, az ikebanát, a kimonót, a

67


teaszertartást, vagy a bonszajt, a természet miniatürizálásának művészetét. A nagy kunszt mégsem abban áll, hogy mindezt létrehozták, hanem abban, hogy meg is tartották. Megtartották a Toyota kocsik, a Honda motorok, a Fuji filmek, a Nikon fényképezőgépek és a Sony kompaktlemezek ellenére. Mi ezt nem értjük. Nekünk azt duruzsolták a fülünkbe ötven éven át, hogy a zacskós tejnek, a Sokol rádiónak és a nejloningnek, vagyis a fejlődésnek ára van. Úgy fizethetjük meg, ha gyújtóst csinálunk az idejétmúlt tulipános ládából, ha ünnepeken se hordjuk a hagyományos viseleteket, és népdalaink helyett angol slágereket fütyörészünk. A japánok semmit nem aprítottak össze. És nem érdekli őket, mosolyog-e a világ, amikor nyakasan ragaszkodnak a no drámákhoz, a karatéhoz, a gésákhoz. És mit ad isten? A világ fejet hajtott ragaszkodásuk előtt. Ezt kéne megtanulni tőlük. Hogy semmit nem engedünk abból, ami a miénk. Abból, amit a szívünkben hordunk, ápolunk, dédelgetünk és nemesítünk ezer éve, bármit beszélnek a „korszerűség” álarcában járó-kelő idegenek. A japánoknak mondhattak, amit akartak, mentek a maguk útján. És megmutatják még az ilyen semmi kis vicik-vacakban is, amilyen a netsuke, hogy képesek belevarázsolni kultúrájuk titkát és erejét. Mert mi is ez a netsuke? Japánban a kimonót textilövvel fogták össze, s minthogy a XVIII. században még nem hordtak aktatáskát, viselői az övre erősítették szükséges apróságaikat: az írószertartót, vagy éppen az orvosságosdobozt. A zsinórt áthúzták az öv alatt, és végére, hogy ne csússzon ki, egy darabka szépen faragott elefántcsontot raktak. Ez volt a netsuke. És most tovább, mert a teremőr asszonyka másik vitrin felé terel. Az üveg alatt Fukurokudzsu üldögél, a hosszú élet szerencseistene, mellette Hotei és Daikoku, akik más ügyekben voltak szerencseistenek. Ezen a Fukurokudzsun a japánok nyilván bosszút akartak állni: nagyon csúnya figurát faragtak belőle. Nagy fejű, kopasz, zord atyafi pislog ki a vitrinből, akit azért láttak ilyennek itt lenn a földön, mert kevesek kívánságait hallgatta meg. De lehet, hogy attól lett zord, amiért végig kellett hallgatnia a sok átkot, amit rászórtak a rövid életű milliók. Bezzeg vidám fickó a marhatolvaj és szomszédja, a lócsutakoló. Mindez abból következhet, hogy az állatokkal való foglalatosság, akkor is, ha olyan kockázattal jár, mint a marhalopás, nem pusztítja a kedélyt úgy, mint az emberek közötti járás-kelés. Annyit még elmondanék, hogy Hopp Ferenc, a múzeum névadója, Morvaországból érkezett hozzánk a negyvennyolcas szabadságharc után, és szép vagyont gyűjtött mint optikus. E vagyonból ötször körbeutazta a 68


földet, s mint szépet szerető ember, japánban sok műtárgyat vásárolt. Mikor ezek száma elérte a négyezret, a derék férfiú levelet írt, és ebben gyűjteményét, házával együtt a magyar fővárosra hagyta. Eltelve e szép életút emelkedettségével, fél hat után öt perccel leballagtam a földszintre, hogy a pénztárban képeslapot vagy katalógust vegyek. Nem sikerült. A hölgy már elpakolt. Az emeletről együttérzőn nézett le rám a teremőr asszonyka. Hiába, no, más a fent és más a lent. A múzeumban is. (Végh Alpár Sándor Magyar Nemzet 2002. március 29., 23. oldal)

69


19. FELADATSOR 1. Gyűjtse össze azokat a szavakat és kifejezéseket, melyeket a szerző a japán kultúra hordozóiként megemlít! Folytassa a felsorolást! vallásosan természetközeli élet, japánkert; kimonó, …………………………......................... ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 2. Magyarázza meg egy-két mondatban, mi a netsuke! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 3. Mire utal a szövegben a mondat: „Mi elszakadtunk a természettől.”? Kire utal a szerző a személyes névmással? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 4. Mire utal a szövegben a mondat: „Ezt kéne megtanulni tőlük.” Kire utal a szerző a személyes névmással? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 5. A szövegben nagy szerepe van az ellentéteknek, az ellentétes szerkezeteknek. Említsen erre legalább három példát! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 6. Mi a szerző véleménye hagyomány és újítás viszonyáról? Ismertesse röviden, 2-3 mondatban! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

70


………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 7. Egyetért a szerző véleményével? Fejtse ki röviden, 8-10 mondatban saját gondolatait arról, lehetséges-e a régmúlt hagyományainak megőrzése! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

71


A megszólítástól az anglicizmusokig Egy nálam kb. 10 évvel idősebb lakótársat X úr-nak szólítottam, ő erre kifakadt, hogy „Engem ne urazzon!” A lélegzetem is elakadt. Megsértettem volna? Zavaromban nem mertem megkérdezni, hogy mit óhajt, hogyan szólítsam. Utólag elgondolkoztam: vidékről Pestre került emberként talán elvárta volna, hogy mint idősebbet X bácsi-ként szólítsam meg. Szerintem az ismeretlent uram-mal, ill. asszonyom-mal vagy hölgyem-mel, az ismert nevű, de nem közeli ismerőst vezetéknév + úr-ral illendő szólítani. Az utóbbi esetből kihagytam a nőnemű honfitársakat: sajnos, a Frau vagy madame X-nek megfelelő forma, a Kovácsné nagyon udvariatlanul hangzik magyarul. Nem tökéletes helyettesítője a Gizike típusú megszólítás. (Magyarországon nem jelent tegezést a nők keresztnéven szólítása.) A férfi felsőbbrendűség maradéka ez: Gizike nem szólíthatja vissza a férfit ugyanúgy, tehát például Karcsi. A munkahelyi hierarchiát igen érzékenyen mutatják a különböző megszólítások. Gizike, a titkárnő nemhogy Karcsi-nak nem szólíthatja főnökét, de csakis igazgató úr-ként. Főiskolám nálam alig idősebb új portását – bevallom – én is kiigazítottam, amiért uram-ként, nem pedig tanár úr-ként* szólított meg. Ezután viszont ő kért, hogy ne portás úrazzam, legyen az ő neve Feri bácsi. Ez ellen meg az én felfogásom berzenkedett: a jellegzetesen magyar bácsizás a sokkal idősebbnek jár, ugyanakkor szinte családias meghittséget feltételez. A harmadik személy említése az egyik terület, ahova – nézetem szerint helytelenül – igen erősen betört az indoeurópai nyelvek gyakorlata. Lépten-nyomon összekeveredik a megszólítás és az említés módja. Szomorúan komikus a médiában az a gyakorlat, hogy a magyar embert Szabó József-ként, a külföldit Joseph Schneider úr-ként említik, akár ugyanazon cikken vagy műsoron belül. Véleményem szerint egy harmadik személyről beszélve a teljes néven említés egyáltalán nem udvariatlan az úr vagy asszony hozzáillesztése nélkül, és így helyes külföldi személy esetében is. Ebben a szituációban a megszólításkor helyes vezetéknév + úr forma is mesterkélten hat, bár igaz, hogy a csak vezetéknévvel említés is általában helytelen. Vannak azonban esetek, amelyekben korrekt a puszta vezetéknév használata: már nem élő híres (vagy hírhedt) emberek: Churchill, Bartók, Sztálin, jelenlegi ismert politikusaink: Orbán, Kuncze stb. említése, szakszövegben szerzők idézése: Hegel, Bárczi stb. szerint. Teljesen fölöslegesnek és az össztársadalmi „felülcímezés”-hez hasonlónak találom a nevekhez

72


minduntalan hozzámondott címet, rangot, beosztást. Elegendő tehát: ”Orbán (Viktor) úgy nyilatkozott…” vagy „a miniszterelnök úgy nyilatkozott…”, de már szükségtelen a kettő összevonása, különösen az „Orbán Viktor miniszterelnök úr úgy nyilatkozott…” formula. A hölgyekkel még több a zavar. Sohasem szabad szem elől téveszteni, hogy a magyar nyelv nem ismeri a nemek nyelvtani megkülönböztetését! Ez akkor okoz gondot, amikor ugyanazt a szót egyszer egy foglalkozás megjelöléséhez, máskor valakinek a megszólításához használjuk. Dávid Ibolya tisztsége (igazságügyi) miniszter, megszólítása pedig „miniszter asszony”. Harmadik személyként való említése tehát: „Dávid Ibolya felszólalt…” vagy „az igazságügyi miniszter felszólalt…” Az asszony hozzátoldása fölösleges és idegenszerű. Amikor egy szövegben már említett személyről újra beszélünk, nagyon sokféleképpen nevezhetjük: „a férfi, az ember, a nő, a hölgy, az úr, a fiatalember, a bácsi, a néni” stb., vagy akármilyen, egyértelműen őt jelölő szóval: az író, a sportoló, a jelölt, az áldozat, a gyanúsított stb., de – az isten szerelmére! – a legutóbbi helyett az úriember-t mondani, mint rendőrségi tudósításokban általános, több, mint zavaró hiba: egy társadalmi értékválság kifejezője. A tegezés jó lenne, ha megmaradna a közvetlen kapcsolat kifejezőjének. Az IKEA áruház tegezése számomra közvetlenkedő, bizalmaskodó, idegenszerű. Még használati utasításban is láttam tegezést, ami nyilvánvalóan az angol szöveg helytelen fordítása volt. (Miháltz Gábor: A megszólítástól az anglicizmusokig, részlet; Édes Anyanyelvünk, 2002/2.)

73


20. FELADATSOR Mit jelentenek a szövegben a következő szavak? 1. hierarchia: ……………………………………………………………………………………………… 2. korrekt: ……………………………………………………………………………………………… 3. szituáció: ……………………………………………………………………………………………… 4. A szövegben a szerző megállapításokat tesz arról, melyik nyelvhasználati forma helyes, és melyik nem. Jellemezze a szerzőnek a mondottakhoz való viszonyát! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 5. Léteznek-e a megszólításra vonatkozó, általánosan alkalmazható szabályok a magyar nyelvben? Fejtse ki véleményét 4-5 mondatban! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 6. A fenti szöveg az Édes Anyanyelvünk lapjain jelent meg. Véleménye szerint valóban csak nyelvhelyességi kérdéseket boncolgat? Válaszoljon 2-3 mondatban! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

74


……………………………………………………………………………………………… 7. Ismer olyan nyelvhasználati gyakorlatot környezetében, amelyet helytelennek tart? Írjon az Édes Anyanyelvünk szerkesztőségének rövid olvasói levelet, melyben ezt a jelenséget ismerteti, és kifejti, miért érzi kerülendőnek! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

75


Kéri Katalin: „Világ közepe” a világ végén Amerika felfedezése előtt Galíciát a „világ végének” nevezték, legnyugatibb pontja a Finisterre nevet viseli. A négy tartományból (Lugo, Pontevedra, Ourense, Corua) álló terület ma is Európa „végvidéke”, a Kantábriai hegyvonulat nem csupán a kontinens többi népétől, de a spanyol anyaországtól is elzárja a gallegókat. Nekik azonban itt, Európa szélső szögletében van a „világ közepe”. Minden politikai és gazdasági szerveződésnél fontosabb számukra az összetartozás, büszkék nyelvükre, kultúrájukra. Ereikben ibér, föníciai, kelta, római, gót és arab vér folyik, és nagy-nagy öntudattal őrzik sokszínű hagyományaikat, történelmüket. Pedig a gallegóknak a legutóbbi időkig nagy nehézségekkel kellett szembenézniük. Földrajzi helyzetüknél fogva lakóhelyükön csakis az óceán és a hegyi legelők nyújtottak számukra megélhetést. Az egykor jobb napokat látott, valaha önálló királyságot alkotó galíciai tartományokból becslések szerint az elmúlt 500 évben minden harmadik ember (főleg férfiak) elvándorolt, és Brazíliában, Észak-Amerikában próbált szerencsét. Ma is sokan képzelik úgy, hogy Galícia a szegénység földje, ahol az emberek muneirát4 táncolnak, a helyiek jellegzetes néptáncát, és zenélnek egy kelta vár romjain. Ezzel szemben Galícia ma Spanyolország egyik legdinamikusabban fejlődő része, ahonnan egykor valóban ezrével indultak el szerencsét próbálni a sokgyermekes családok fiai, de sokan közülük meggazdagodva visszatértek, és ma éppen ők azok a vállalkozók, akik éttermeket és panziókat emelnek szülőföldjükön, és saját fiaikat már nem eresztik el idegen országokba. A Franco-rendszer után az egykori emigránsok hazajöttek szeretett Galíciájukba, és külföldön szerzett tőkéjükkel a területet megpróbálták bekapcsolni az ország (Európa) vérkeringésébe. Nem vártak csodákra és idegenek támogatására, hanem megpróbálták felmérni és kihasználni a helyi lehetőségeket. A halászathoz kapcsolódó hal- és kagylófeldolgozó üzemeket építettek. Mivel a tartományokban többségében vannak a nők, textilüzemeket és megszámlálhatatlanul sok varrodát telepítettek falvaikba és városaikba. Mára már meghatározó Galícia szerepe a spanyol divatélet szempontjából, ruhatervezőik világhírűek. Iskoláikban újra bevezették a gallego nyelv tanítását, és az elmúlt időszakban hihetetlenül

4

Galíciáb an a legrégibb tánc a Muneira (6/8); ma rk ánsan ritmik us jellegű élé nk k astagnetta- és pand er eta- (b aszkdob)-k ísérettel adj ák elő. 76


megnőtt az anyanyelvükön kiadott kulturális termékek száma.5 Santiago de Compostela lenyűgöző katedrálisa (Szent Jakab csontjaival) újra világhírű zarándokhellyé vált, és sokat áldoztak régészeti, történelmi emlékeik feltárására. Mindemellett pedig a gallegók próbálnak arra építeni, ami a legnagyobb kincsük: szülőföldjük természeti szépségeire és ma is élő néphagyományaikra, valamint egyedülálló és rendkívüli konyhaművészetükre. Galícia flórája valóban megkapóan szép. Galícia verde – zöld Galícia: ez a mindenütt olvasható elnevezés találó; elegendő a jól kiépített autóutakon száguldanunk ahhoz, hogy ezt beláthassuk. Ahhoz azonban, hogy megérthessük, mit takar a „zöld” jelző, hogy beszívhassuk azt a csodálatos levegőt, mely szennyezett Európánkban már olyan ritka, ki kell szállnunk járművünkből, és sétálnunk kell a legelőkön vagy az erdei ösvényeken. Galícia másik nagy ajándéka az utazónak: a tenger. Aki a Földközi-tenger langyos vizéhez szokott, Galíciában, lehet, fázni fog a strandokon, noha körülbelül háromszázat talál. Galíciában a tenger a „lélek fürdetésére” szolgál, a jó időben is tomboló, zabolázhatatlan víz arra csábít, hogy partján ülve az ember elmerengjen a sorsán, és ez a galíciai talán az egyik utolsó tengerszakasz földrészünkön, ahol bármikor lehetünk egyedül, mindig akad egy magányos szikla, ahová letelepedhetünk. Itt (még) nem üzlet eladni, kiadni, felparcellázni és teleszemetelni a tengerpartot. A galíciai turizmus megszervezésének alapgondolata az, hogy kevés, de igényes utazót kell a környékre csalogatni, mert a tömeges turizmus, a monumentális szállodasorok éppen azt a tájat tennék tönkre, ami miatt a pihenni vágyók Galíciába látogatnak. Éppen ezért apró, fehér falú panziókat építenek, családias hangulatú kis éttermekben kínálják kagylókülönlegességeiket és fanyar borukat. Galíciában végtelenül tisztelik a betévedő vendéget, szinte rokonként bánnak vele. Nyugalmuk, barátságos modoruk és együvé tartozásuk nem az üzletpolitika, hanem valódi életük része.

5

Ezt b izt osít ja a gale gónak a he l yi testülete kben , in té zmén ye kben hivat al os n yel v ként v al ó ha sz ná l atá t. 1988 .VI .3 0., 124. sz .t ö rvén y .

77


21. FELADATSOR 1. Amerika felfedezése előtt Galíciát a „világ végének” nevezték, és ez a terület ma is Európa „végvidéke”– de az itt élőknek a „világ közepe”. Magyarázza meg ebben a megállapításban az alábbi kifejezéseket! a „világ vége”: ………………………………..……………………………………………………………. Európa „végvidéke”: ………………………………..……………………………………………………………. a „világ közepe”: ………………………………..……………………………………………………………. 2. Mit jelent a szövegben a „lélek fürdetése” kifejezés? Magyarázza meg 1-2 mondatban! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 3. Milyen alapvető tényezők befolyásolták a gazdasági élet formálódását Galíciában? Készítsen 3-4 pontból álló vázlatot! 1. ……………………………………………………………… 2. ……………………………………………………………… 3. ……………………………………………………………… 4. ……………………………………………………………… 4. Milyen témaköröket érint a cikk? Soroljon fel legalább hármat! 2. ……………………………………………………………… 2. ……………………………………………………………… 3. ……………………………………………………………… 5. Mi a szöveg célja? Fogalmazza meg 1-2 mondatban! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 6. Írjon népszerűsítő szöveget Galíciáról! Fogalmazza meg frappánsan, érdekesen, figyelemfelkeltően, miért érdemes oda utazni!

78


………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

79


GYENES KÁROLYNÉ HETVENÉVES TANÍTÓI DIPLOMÁJA

A másodikos egyetemesség A legfiatalabb szívű tanítónő emlékeivel és fotóival köszöntjük az új évet, az iskolát, nehéz esztendők után és nehéz esztendők előtt. Aranka néni kilencven esztendős, 1931-ben kapta meg a tanítói diplomáját, hetvenöt éves koráig tanított, alsótól hatodikig, mindent kipróbált, nyugdíjasként a napközit is vállalta, de legjobban a kicsik közt érezte magát. Mégis, aki körülötte él, mindenki a tanítványa, emberségből, szelídségből, jóakaratból. Csoda, hogy annyi megpróbáltatás és küzdelem után ma is bizalommal, kedvesen, csillogó szemmel néz felénk. Ha eltölthetünk vele egy délutánt, újra tiszta lélekkel indulhatunk vissza a világba. Aranka néni varázsló, akinek a szívében van a titka, aki mindannyiunkat másodikos kisdiákként kezel, szeretettel és reménykedéssel, hogy érdemes törődni velünk, hisz akármi lehet még belőlünk, s a mit lehet, ami telik az embertől, azt meg kell tennie mindenkiért, aki hozzá fordul. Ha tehette, csak másodikban tanított, erre az évre volt összpontosítva minden tudománya és minden szeretete. Valahogy úgy, mint a teremtésben, amikor mindennek megvan a helye és ideje, ezen a napon, ebben a második évben mindazzal fel kell szerelni a növekvő embert, azt a mindenséget, akivé lesz, amivel korábban nem nagyon érdemes, később meg már majdnem hiábavaló, van egy másodikos világ, egy másodikos egyetemesség, és annak Aranka néni a mindentudója. Gyenes Károlynét, a rubindiplomás tanítónőt Felsőgödön látogattam meg, ahol fiával él, és ma is nap mint nap tanítványaira gondol, beszél róluk, várja őket, ők meg be-betérnek hozzá. Mert azt az egy vagy néhány gyermekkori évet Aranka nénivel sokan nem felejtik, azért sem, mert egy kicsit meg tudtak maradni másodikosnak, amikor az ember még könnyedén föl tud építeni egy szép házat, jó családdal, okos gyerekekkel, békével, játékkal és derűvel. Hipp-hopp. Anélkül hogy megrettenne, összeroppanna, kimerülne. Aranka néni azzal kezdte, hogy megmutatta a szobáját, az első férjével gyűjtött szép alföldi életképeket és tájképeket, a párnákat és terítőket, melyeket mind maga hímzett vagy horgolt, a cicásat, mely még lánykorából való, bizony már javításra szorul itt-ott, az élő cicák megmegtépték, a sok könyvet, melyeket naponta éjfél és kettő között olvasott. Akkor jutott rá idő és nem tudott másként elaludni. És már meséli is öniróniával a kicsike tanító néni, aki reggel az iskola felé egyre gyorsabban halad, talán még némi feltűnést is keltve, hogy esetleg 80


késésben volna, pedig csak arról van szó, hogy már gondolatban a gyerekek közt van. Tervezgeti a munkát, és siet, akaratlanul, mert egyre izgatottabb, szeretne már belefogni, szeretne már dolgozni, szeretne már mesélni, játszani, tanítani. Szeretne már az övéi közt lenni, hisz annyira jó. Nagypénteken született, azt mondja, ki is rótt rá a sors nem egy kálváriát, mint gyermek, jegyes, anya, feleség, tanítónő, testvér. De erőt is kapott mindehhez, kifogyhatatlanul sokat. Még ma is ajándékozhat belőle szertelenül. Aranka néni előadja, újraéli a történeteit. Egy pillanat alatt Rákóczifalván vagyunk, a szülői háznál, Kiskunfélegyházán, fiatalságának éveiben, a Nagyszöllősi úti iskolában, ahol már kisdiákként édesapja mellett kis tanító néni lehetett. S ahol először lépett diákok elé, a felejthetetlen hatodikat kellett visszacsalogatnia a rendes útra, ahonnan elkalandoztak egy bizonytalan, tanácstalan tanítónő alatt. Édesapja, nevelőanyja, bátyja, húga, első férje mind pedagógusok voltak. Azt mondja, úgy látszik, egy anyagból lettünk, ezt kaptuk feladatul, ez volt a dolgunk, tanítani, segíteni, megérteni a ránk bízottakat. Takács Géza ( He t i V ál a sz , 2 0 0 2. j an uá r 4 .)

81


22. FELADATSOR 1. Elemezze a címet a szöveg ismeretében! Mit jelent a címben? másodikos: ……………………………………………………………………………….. egyetemesség: .....………………………………………………………………………… Milyen viszonyban áll egymással a két szó? ……………………………………………………………………………………………… 2. Mi a szerepe a cím előtt található mondatnak? Fogalmazza meg röviden, egyetlen mondatban! „GYENES KÁROLYNÉ HETVENÉVES TANÍTÓI DIPLOMÁJA” ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 3. Mit jelent a következő mondat? Magyarázza meg 2-3 mondatban! „S ahol először lépett diákok elé, a felejthetetlen hatodikat kellett visszacsalogatnia a rendes útra, ahonnan elkalandoztak egy bizonytalan, tanácstalan tanítónő alatt.” ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 4. A szöveg születésnapi köszöntő, célja az ünnepelt köszöntése. Milyen hatást igyekszik kelteni az olvasáskor? Fogalmazza meg 1-2 mondatban! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 5. A fenti szöveg ismertet egy élettörténetet. Milyen más irodalmi műfajokat ismer, amelyek egy személy életének eseményeit írják le? Említsen legalább két példát! …………………………………………….. ……………………………………………..

82


…………………………………………….. 6. Mi jellemzi a szöveg időszerkezetét? Hogyan jelenik meg múlt és jelen a mondatszerkesztésben? Ismeresse 2-3 mondatban! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

83


84

FEJLESZTŐ FELADATOK TANULÓI KÉZIKÖNYV. 7. és 9. évfolyam

Recommend Documents