FEJLESZTŐ FELADATOK TANÁRI KÉZIKÖNYV. 7. és 9. évfolyam

FEJLESZTŐ FELADATOK

TANÁRI KÉZIKÖNYV SZÖVEGÉRTÉS 7. és 9. évfolyam

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ – (Szövegértés) Fejlesztő feladatok 7. és 9. évfolyam

A feladatok összeállításában közreműködtek: Árpás Károly Bíró Mária Czecze Enikő Felvégi Emese Gémesi Ildikó Hegedűs Judit Kalina Katalin Karner Judit Lappints Eszter Palkó Gábor Péntek Klára Pergéné Mankovics Anikó Sipos Mária További közreműködők: Rácz Judit Turcsányi Márta Szerkesztette: Horváth Zsuzsanna és Lappints Eszter Technikai szerkesztő: Juhász Zsuzsanna A program szakmai vezetője: Horváth Zsuzsanna

2


TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ ............................................................................................................................... 5 A feladatsorok „fókuszai” és főbb szövegértési tevékenységei ................................................. 5 Beszélgetések az olvasásról ....................................................................................................... 9 I. RÉSZ - SZÖVEGELEMZÉS MEGADOTT SZEMPONTBÓL .......................................... 15 Méretes dinók....................................................................................................................... 16 1. FELADATSOR............................................................................................................ 17 2. FELADATSOR............................................................................................................ 19 3. FELADATSOR............................................................................................................ 20 Mi volt a ma élő ló őse? ....................................................................................................... 21 4. FELADATSOR............................................................................................................ 22 Az ichthyosaurus .................................................................................................................. 24 5. FELADATSOR............................................................................................................ 25 6. FELADATSOR............................................................................................................ 27 II. RÉSZ - SZÖVEGELEMZÉS KIEMELT FÓKUSZPONTOKKAL.................................. 29 Első hőseposzunk: a Szigeti veszedelem ............................................................................. 30 7. FELADATSOR............................................................................................................ 32 8. FELADATSOR............................................................................................................ 34 9. FELADATSOR............................................................................................................ 35 Vadlovak .............................................................................................................................. 37 10. FELADATSOR.......................................................................................................... 39 11. FELADATSOR.......................................................................................................... 40 III. RÉSZ - GLOBÁLIS SZÖVEGELEMZÉS ........................................................................ 41 Andrásfalvy Bertalan: A néphagyomány értékei napjaink kultúrájában (részlet) ............... 42 12. FELADATSOR.......................................................................................................... 44 Minden másodperc számít.................................................................................................... 46 13. FELADATSOR.......................................................................................................... 48 Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek? ............................................................................ 50 14. FELADATSOR.......................................................................................................... 51 Csányi Vilmos: Homo familiaris – Canis sapiens (részletek).............................................. 53 15. FELADATSOR.......................................................................................................... 55 Fruzsi és Brutus.................................................................................................................... 58 16. FELADATSOR.......................................................................................................... 59 3


Fekete István: Bogáncs (részlet) .......................................................................................... 61 17. FELADATSOR.......................................................................................................... 62 IV. RÉSZ – KOMPLEX SZÖVEGEK, SZELEKTÍV SZÖVEGÉRTÉS................................ 64 Geoffrey Chaucer tisztázatlan halála.................................................................................... 65 18. FELADATSOR.......................................................................................................... 66 A kis csontjapánok ............................................................................................................... 67 19. FELADATSOR.......................................................................................................... 70 A megszólítástól az anglicizmusokig................................................................................... 72 20. FELADATSOR.......................................................................................................... 74 Kéri Katalin: „Világ közepe” a világ végén......................................................................... 75 21. FELADATSOR.......................................................................................................... 77 A másodikos egyetemesség.................................................................................................. 78 22. FELADATSOR.......................................................................................................... 80

4


BEVEZETÉS A fejlesztési terület, a fejlesztés célja Napjainkban a szövegértési kompetencia fejlesztésének fontossága nem szorul bizonyításra. Nem szükséges hosszasan érvelni amellett, hogy a szövegértési kompetenciák milyen közvetlen hatással vannak az egyén boldogulására. Legyen szó akár a családi élet vagy a munka világának különféle helyzeteiről, olyan szövegekkel találkozunk, amelyek mind értőbb szelektálása, értelmezése, feldolgozása és alkalmazása nélkül céljaink, vágyaink elérhetetlenek. A feladatok mindenekelőtt tehát a szövegértési (másodsorban a szövegalkotási) kompetenciák fejlesztését szolgálják. A szoros szövegolvasást képviselő, a logikai, a kreatív, a kommunikatív jelentésre összpontosító feladatok segítségével lehetőség nyílik a szöveg-feldolgozási folyamat részműveleteinek és az ezektől elválaszthatatlan globális szövegértés eljárásainak megtapasztalására, megismerésére, gyakorlására. A fókuszban a kooperatív és kreatív tevékenységek állnak: kooperáció a szöveggel és a társakkal, kiemelt szerepet kap a szókincsfejlesztés, a szöveget kísérő információk azonosítása, rendezése, a szövegen belüli logikai viszonyok felismerése, a problémamegoldó gondolkodás, a lényegkiemelés és az érzelmi intelligencia. A szövegműveletek szeparált megjelenítése, funkciójuk tudatosítása lehetővé teszi a különféle szöveg-feldolgozási és hatáskeltési eljárások önálló alkalmazását újabb, ismeretlen szövegek olvasásakor is. A különféle feladattípusok egymásra épülése, differenciáltsága hozzájárul, hogy a tanulók ezeket az eljárásokat egymástól elválasztva is felismerjék, gyakorolják, majd az egyes műveleteket ismét egymásra építve a szövegelemzési folyamatba integrálják. A feladatállomány szerkezete E célok megvalósításához a feladatsorok a következő három egymásra épülő egységbe szerveződnek. Az első rész – Szövegelemzés megadott szempontból – a részműveletek elkülönítését, funkcióik tudatosítását teszi lehetővé a gyakorlatban. Olyan szövegek kerültek ide, amelyek olvasásakor az elemi szövegműveletek alkalmazása révén is elérhető a globális szövegértés. A második rész – Szövegelemzés kiemelt fókuszpontokkal – hosszabb szövegeket és komplexebb feladatokat tartalmaz. Ebben a fejezetben a szöveg megértése már több műveleti szint egymásra épülését feltételezi. A harmadik rész – Globális szövegelemzés – szövegei és a feladatsorok szoros egységet képeznek. Ebben a részben szerepet kaphatnak olyan makroszintű szövegeljárások, mint a szövegek összehasonlítása, a szövegszervező eljárások egymáshoz viszonyított vizsgálata stb. A befejező részben – Komplex szövegek, szelektív szövegértés– szereplő szövegek bőségesen tartalmaznak olyan utalásokat, amelyek nem tartoznak szorosan az iskolában megszokott ismeretek körébe. Ebben a részben a cél, hogy a tanulók olyan szövegekkel is képesek legyenek műveleteket végezni, amelyek számos ismeretlen utalást tartalmaznak, és amelyekhez nem áll rendelkezésükre a globális megértéshez szükséges háttértudás. 5


Az egyes feladatsorok ugyanakkor a hozzájuk tartozó szöveggel külön egységet alkotnak, sőt egy-egy feladat önmagában is kiemelhető az adott tanulói csoport képességeinek, érdeklődésének, a fejleszteni kívánt részterületnek megfelelően. A tanulói példányok használata A tanulói példányok tartalmazzák a szövegeket és a feladatsorok kérdéseit. Minden feladatsorhoz ajánlunk egy értékelő lapot. (Ennek mintáját a feladatállomány mellékletében közöljük). Az értékelő lap kitöltése közvetlen segítség lehet az órai munka későbbi megszervezésében, a fejlesztés további feladatainak meghatározásában. Emellett a tanulói észrevételek értékelése és összegzése képet ad a szövegértési kompetencia fejlesztésének kulcsfeladatairól, ennyiben visszahat a további tanári és tanulói tevékenységekre. Az osztálytermi munkára vonatkozó metodikai javaslatok A feladatok feldolgozásának módja sokféle lehet. A rendelkezésre álló időt, az adott tanulócsoport képességeit, a feladatok tanórába való beillesztésének lehetőségeit és az adott feladatsor irányultságát mérlegelve lehetőség van a közös-, a csoport- vagy az önálló munkára. Ugyanakkor fontos, hogy a közös szóbeli értékelés ne maradjon el, hiszen a feladatok jelentős része megkívánja a tanári magyarázatot, reflexiót, a tapasztalatok értékelését, a tanultak integrálását. A fejlesztő feladatok értékelésének elvei Mivel a feladatsorok nem a tanulók már meglévő tudásának mérésére szolgálnak, hanem kompetenciafejlesztésre, nagyon fontos, hogy az értékelés során ne a kvantitatív szemlélet érvényesüljön. Ez még azokra a kérdésekre is igaz, ahol többé-kevésbé egyértelműen eldönthető, milyen a jó válasz. A hangsúly a szövegfeldolgozási stratégiák kialakításán, funkciójuk felismerésén és a gyakorláson van, nem a mérésen. Itt lehetőség, sőt szükség van az esetleges kevésbé jó megoldások mögött rejlő hiányosságok feltárására és az ezekre épülő célzott fejlesztésre. A tanár támogató, segítő, fejlesztő jelenléte teheti csak teljessé a kompetenciafejlesztő munkafolyamatot.

6


A feladatsorok „fókuszai” és főbb szövegértési tevékenységei – összegző áttekintés – Méretes dinók A cím értelmezése A tudományos ismeretterjesztő szöveg műfaji sajátosságai A szöveg stílusa A szöveg szókincse, élőnyelvi szófordulatai Milyen volt a ma élő ló őse? A szöveg kulcsszavai A kulcsszavak változatai A szöveg vázlata Nagy Lajos: Képtelen természetrajz (részlet) Az ichtyosaurus Szójelentés Szókincs Stilisztikai jellemzők A tudományos stílus imitálása A szöveg logikai-tartalmi ismérvei A szöveg hangneme Első hőseposzunk: A Szigeti veszedelem A szöveg felépítése A tulajdonnevek szerepe A szerzői cél azonosítása A szöveg szókészlete A szöveg célja A szöveg nyelvi-stilisztikai jellemzői Vadlovak A felvezető szövegrész szerepe Kifejezések értelmezése Mondatok tartalmi-logikai elemzése Andrásfalvy Bertalan: A néphagyomány értékei napjaink kultúrájában Szövegtartalmak összehasonlítása és értelmezése Szövegrészek értelmezése Minden másodperc számít Egy szövegben leírt tevékenység értelmezése Szójelentés, kifejezések értelmezése A szöveg műfajának megjelölése Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek? Az elbeszélésmód grammatikai jellemzői A cselekmény időrendi váza

7


Csányi Vilmos: Homo familiaris A szókincs vizsgálata A szöveg gondolati vázlata A szerzői beszéd grammatikai jellemzői Az ismeretterjesztő szöveg műfaji sajátosságai Érvelés a szöveg egy álláspontjáról A szöveg népszerűsítése Fruzsi és Brutus A szövegtartalom értelmezése Az olvasó megnyerésének eszközei Az alcím értelmezése A szöveg kreatív továbbépítése Fekete István: Bogáncs Köznyelvi és attól eltérő szóhasználat Szövegek összevetése Kun Enikő: Geoffrey Chaucer tisztázatlan halála A tudományos ismeretterjesztő szöveg műfaji sajátosságai A szöveg stílusa A szöveg szókincse, élőnyelvi szófordulatai A kis csontjapánok A szöveg felépítése A szöveg szókészlete A szöveg célja A szöveg nyelvi-stilisztikai jellemzői Miháltz Gábor: A megszólítástól az anglicizmusokig A tudományos stílus sajátosságai A szerzői modalitás azonosítása Érvelés a szöveg egy álláspontjáról Kéri Katalin: „Világ közepe” a világ végén A szókincs vizsgálata A szöveg gondolati vázlata A szöveg nyelvi-stilisztikai jellemzői Takács Géza: A másodikos egyetemesség A cím értelmezése A szöveg stílusa A szöveg szókincse, élőnyelvi szófordulatai

8


Beszélgetések az olvasásról 1. feladat Olvassuk el az alábbi szöveget, majd beszéljük meg, kinek milyen élményei vannak az olvasástanulással, olvasással kapcsolatban! Négyéves koromban fedeztem föl, hogy tudok olvasni. Addig is láttam, újra és újra, a betűket, amelyekről tudtam (mert megmondták), hogy a fölöttük levő képek nevei. A vastag fekete vonalakkal megrajzolt, piros rövidnadrágos, zöld inges fiú (könyvem összes többi képét ebből a piros-zöld anyagból szabták: a kutyákat és a macskákat, a fákat és a magas, karcsú anyákat), mint rájöttem, azonos volt az alábiggyesztett szigorú fekete formákkal is, mintha testét három szabályos formára darabolták volna föl: az F a törzs, két előrenyújtott karral, az I talán az orra, az Ú egy vonások nélküli arc, hajfürttel a tetején. Az arcba belerajzoltam a szemeket és a mosolygó szájat, a két kart egyformára igazítottam. Ám ennél többet is találtam: rájöttem, ezek a formák nemcsak a fölöttük lévő fiú tükröződései, hanem arról is pontosan tudósítanak, hogy mit is tesz kinyújtott karral és lendülő lábbal. A fiú szalad – mondták a formák. Nem ugrik, mint gondoltam volna, és nem dermed meg egy helyben, nem játszik valami játékot, aminek nem ismerem a szabályait, sem a célját. A fiú szalad. És mégis, ezeket a felismeréseket hétköznapi bűvészmutatványoknak találtam, nem túl érdekesnek, hiszen valaki más végezte őket a kedvemért. Egy másik olvasó – nyilván a dajkám – magyarázta meg a formákat, és most már valahányszor fölnyitottam a könyvet az örvendező fiú képénél, tudtam, mint jelentenek azok a formák. A felismerés öröme hamar elkopott. Hiányzott a meglepetés. Aztán egy nap, egy autó ablakán át (utunk célját rég elfelejtettem) megpillantottam egy hirdetőtáblát az út mellett. A látvány aligha tartott sokáig; talán egy pillanatra megállt a kocsi, talán lelassított, épp annyi időre, hogy fölmérhessem ezeket a nagy és jelentőségteljes formákat, amelyek hasonlítottak a könyvbeliekhez, de amelyeket mindaddig sohasem láttam. Tudtam, hogy micsodák; hallottam őket a fejemben, fekete vonalakból és fehér terekből szilárd, hangzatos, értelmes valósággá lényegültek át. Én csináltam ezt, egymagam. Nem valaki más bűvészkedett helyettem. Egyedül voltam a formákkal, s néma, de tiszteletteljes dialógusban nyilatkoztunk meg egymásnak. Minthogy a puszta vonalakat eleven valósággá tudtam változtatni, mindenható lettem. Tudtam olvasni. (Alberto Manguel: Az olvasás története. Park Könyvkiadó, Budapest, 2001. 13-14. o.)

9


Kassák Lajos betűmontázsa

2. feladat Gondoljuk át, beszéljük meg, ki, mit, miért, mikor és hol olvas? A képek olvasó embereket idéznek fel. Mit mondanak ezek a képek az olvasásról, az olvasó emberről, régen és ma?

10


11


12


13


14


I. RÉSZ - SZÖVEGELEMZÉS MEGADOTT SZEMPONTBÓL

15


A mindennapok tudománya

Hallotta?! PALEONTOLÓGIA∗

Méretes dinók Mitől nőtt olyan nagyra némelyik dinoszaurusz? A dinoszauruszok egyik legnevezetesebb sajátsága – tudniillik a méretük – egyben az egyik legrejtélyesebb is. Hogy az ördögbe lettek ilyen óriásiak ezek az állatok? A bevett magyarázat a fegyverkezési verseny elméletén alapul: a dinoszauruszok némely fajánál azért alakult ki a nagyobb testméret, hogy e módon szabaduljanak meg ragadozóiktól az evolúciós versengésben. Hisz egyetlen ragadozó sem táplálkozik szívesen olyan lényekkel, melyek eltaposhatják őt, akár egy bogarat. A dinoszauruszcsontok növekedési gyűrűinek vizsgálata alapján Greg Erickson (Floridai Állami Egyetem) és mások kimutatták, hogy a dinófiókák bámulatos gyorsasággal érték el kifejlett méretüket. Valósággal kirobbantak a tojásból. Egy aprócska Apatosaurus alig húsz év alatt 30 tonnás bestiává nőtte ki magát. A késői kréta időszak uralkodó húsevője, a Tyrannosaurus tizenéves koráig csak viszonylag lassan fejlődött, majd hét év alatt hirtelen az ötszörösére növekedett. Vagyis egyazon faj kétféle méretben – nagyban és közepesben – létezett, s hatékonyan uralhatott két ökológiai életteret. Az ifjú Tyrannosaurus rex falatnyi állatkákat csemegézett, míg a papa „supersize”∗ menün élt. Igen ám, de a nagyobb-azjobb magyarázatnak van egy bibije: a dinoszauruszok többsége nem volt óriás. Mivel a kis csontok nehezebben maradnak fönn, a fosszíliák közt (és a múzeumokban) túlsúlyba kerültek a behemótok. Kutya, sőt csirke méretű dinoszauruszok is bőven akadtak, a Microraptor pedig csak akkorka volt, mint egy galamb. Igazán rémséges lehetett... (Joel Achenbach National Geographic • 2005. július)

∗ ∗

Paleontológia: Őslénytan, a földtörténeti múlt élővilágát tanulmányozó tudomány Supersize: extra nagy adag, nagy méretű

16


1. FELADATSOR 1. Az idézett szöveg „A mindennapok tudománya” rovatban olvasható. Értelmezze a rovatcímet a benne szereplő szavak elemzésével! Hogyan értelmezhető a két szó egymás mellé rendelése? Valóban „a mindennapok tudománya” lehet az őslénykutatás? LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: mindennapok: az átlagos, gyakori, megszokott tevékenységek ideje tudomány: olyan kiemelt tevékenységi terület, amelyet az átlagosnál kevesebben művelnek; nem megszokott, az átlagember nem foglalkozik vele nap mint nap a mindennapok tudománya: a két szó összekapcsolása közelíti egymáshoz az egyébként távol eső fogalmakat, jelezve ezzel, hogy bár tudományos témáról olvashatunk, mindenki által érthető, a hétköznapokba is beilleszthető, különösebb elmélyülést nem kívánó szöveggel van dolgunk A FELADAT CÉLJA: mutasson rá, hogy már a szöveg olvasásának megkezdése előtt megfigyelhetünk olyan ismérveket, amelyek a szövegértést megkönnyítik. Az értékelés során fogadjunk el minden olyan megoldást, ami utal a két fogalom ellentétességére, és ennek az ellentétnek a funkciójára. 2. A rovatcím és a szöveg címe között ez olvasható: Hallotta?! Mi indokolja, hogy ezt a szövegrész nagyobb betűvel nyomtatták? Milyen hatása van a kérdőjel és a felkiáltójel együttes használatának? LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: a betűméret megnövelésének és az írásjelek halmozásának figyelemfelkeltő szerepe van A FELADAT CÉLJA: a reflexió szerzői szándékra, valamint annak bemutatása, milyen eszközök állnak a szerző rendelkezésére az olvasói együttműködés mozgósítására. Elemezze a cím és az alcím kapcsolatát! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: 3. Miben különbözik a főcím és az alcím? a főcím rövid, két szóból áll (még a szöveg kulcsszava, a dinoszaurusz helyett is a közismertebb, rövid „dinó” szinonima áll); az alcím egy hosszú kérdő mondat 4. Milyen viszonyban van egymással és a szöveg egészével a főcím és az alcím? a két cím rokon értelmű, emellett az alcím kifejti, kiegészíti a rövid, összefoglaló főcímet, egyúttal előreutal a szöveg egészére, annak tartalmára 5. Hogyan hat az olvasóra, hogy alcímként egy kérdő mondat szerepel? Mi a szerző célja ennek a mondattípusnak a szerepeltetésével? az érdeklődés felkeltése, a kíváncsiság felcsigázása; mindenki számára ismert jelenség a dinoszauruszok rendkívüli mérete (Méretes dinók), de annak okai már kevésbé A HÁROM FELADAT CÉLJA: a cím és az alcím szerepének felismertetése lépésről-lépésre, illetve egyéb figyelemfelkeltő eljárások vizsgálata.

17


6. Miben különbözik szöveg szóhasználata, stílusa a biológiakönyvünk szövegeitől? Nevezzen meg három-négy különbséget! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: a figyelemfelkeltés célja itt erősebben jelen van; a tudományos stílus használata másodlagos szerepű; az érdekes, színes megfogalmazások dominálnak; sok az antropomorf hasonlat; kevés számszerű adat; inkább képszerű összehasonlítások stb. A FELADAT CÉLJA: a reflexió arra, hogy befolyásolja a szerzői szándék a megfogalmazás módját, a szerző által használt eszközöket

18


2. FELADATSOR A szöveg műfaja szerint a tudományos-ismeretterjesztő cikkek közé sorolható. Vizsgálja meg az erre a szövegtípusra jellemző műfaji sajátosságokat! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: 1. A műfaj nevéből kiindulva magyarázza meg, mi a célja egy tudományosismeretterjesztő szövegnek! tudományos, szakmai ismeretek népszerűsítése szélesebb olvasóközönség számára, közérthető módon 2. A tudományos-ismeretterjesztő szövegeknek sokféle követelménynek kell megfelelniük. Gyűjtsön össze ilyen követelményeket a vizsgált szöveg alapján! Legalább öt ismérvet említsen! az érdeklődés felkeltése és fenntartása, közérthetőség, tényszerűség, változatosság, képszerűség, a túlegyszerűsítés kerülése, szakszavak, szakkifejezések szerepeltetése 3. Csoportosítsa az imént felsorolt kritériumokat! Melyek szolgálják a tudományosságot, és melyek az ismeretterjesztés célját? tudományosság tényszerűség szakszavak, szakkifejezések szerepeltetése a túlegyszerűsítés kerülése

ismeretterjesztés az érdeklődés felkeltése és fenntartása közérthetőség változatosság képszerűség

A HÁROM FELADAT CÉLJA: a műfaji besorolás részműveleteinek tudatosítása lépésről-lépésre. Foglalja össze, mi jellemzi az olvasott szöveg stílusát! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: 4. A szavak szintjén: egyértelmű, pontos, igényes szóhasználat; szakszavak és szakkifejezések, idegen szavak használata ugyanakkor: képszerűség, erős hatású köznyelvi kifejezések (hogy az ördögbe, van egy kis bibije) 5. A mondatok szintjén: világos szerkezetű kijelentő mondatok, gyakoriak az alárendelő összetett mondatok; egyértelmű szövegtagolás, kettőspont, gondolatjellel vagy zárójellel világosan elkülönített közbevetések 6. Nagyobb szövegegységekben, a szöveg egészében: a szövegkapcsolatokat utaló- és kötőszók jelzik, segítve az értelmezést a humor megjelenése A HÁROM szinteken.

FELADAT CÉLJA:

a műfaj stiláris követelményeinek feltárása különböző nyelvtani

19


3. FELADATSOR Vizsgálja meg a szöveg szókincsét! Mi jut eszébe a következő szavakról? Eddigi olvasmányai, tanulmányai alapján írjon 2-3 olyan szót, kifejezést, amely kapcsolatba hozhatónak érez a következőkkel: LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: 1. evolúció: fejlődés, biológia, Darwin, kiválasztódás stb. (Figyelem! A megoldásokat rendkívül tágan értelmezve, nemcsak a diákok tárgyi tudását de kreatív fantáziáját is értékelve minősítsük!) 2. ökológia: környezet, élővilág, környezetvédelem, élő, szervezet, kölcsönhatás stb. 3. bestia: vadállat, vad, ragadozó, erős, hatalmas, kegyetlen, démon stb. 4. behemót: szörnyeteg, esetlen, hatalmas, tagbaszakadt stb. Nézzen utána a fenti szavak jelentésének! Hasonlítsa össze az első és a második négy feladat megoldásait! (5. – 8. feladat) A FELADAT CÉLJA: a szókincs bővítése, a szóválasztás szövegszervező szerepének a tudatosítása, a szótárak, lexikonok, kézikönyvek használatának gyakorlása. 9. A szerző a tudományos szövegben többször is él az élőbeszédből vett köznyelvi szófordulatokkal. Soroljon fel ezek közül legalább három példát! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: hogy az ördögbe; eltaposhatják őt, akár egy bogarat; kirobbantak a tojásból; csemegézett; „supersize” menün élt; a nagyobb-az-jobb; van egy bibije, igazán rémséges lehetett... 10. Hogyan hat a szöveg egészére ezeknek a szavaknak, szófordulatoknak a használata? Levonnak-e valamit a szöveg értékéből vagy ellenkezőleg: tovább gazdagítják? LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: a köznyelvi fordulatok használata színesíti, élénkíti a stílust, fenntartja az olvasói érdeklődést, megkönnyíti a befogadást A KÉT FELADAT CÉLJA: a szóhasználati sajátosságok nagyobb összefüggésbe helyezése, szövegszintű reflexiója.

20


Mi volt a ma élő ló őse? Meglehet, hihetetlenül hangzik, de a ma élő háziló legrégibb, ismert őse a legkevésbé sem hasonlít ma élő utódjára: e kisméretű állat mellső lábán négy, hátsó lábán három ujj volt. Az Eohippus, a „hajnalpír lova” körülbelül 50-60 millió évvel ezelőtt élt, az észak-amerikai kontinensen, de Európában és Ázsiában is előfordult egy hozzá nagyon hasonló ősló. Az apró termetű őslovacska kezdetben az erdőkben élt, ahol puha lombbal és különféle növényekkel táplálkozott. Hosszú idő elteltével azonban alaposan megváltozott az éghajlat. Az erdők lassanként kiszáradtak. Helyüket fűvel borított sztyeppék, puszták vették át, melyekben alig volt fa. Csak alkalmazkodóképes fajok maradhattak életben. A lovak őseinek elsősorban a kemény, pusztai fűhöz kellett hozzászokniuk. Az új tápláléktól megváltozott az egymást követő nemzedékek fogazata. Próbára tette az állatokat az is, hogy a kietlen pusztán nem volt hol elbújniuk a ragadozók elől, így csak a lábukra hagyatkozhattak. Hogy minél gyorsabban tudjanak futni, lábujjaik visszafejlődtek, végül csak kemény szaruréteggel körülvett középsőujj maradt meg. Testük is megnőtt. A változás során voltak közbülső fajták is, végül kialakultak az egyujjú állatok. Ebbe a csoportba tartozik a ló (latinul: Equus caballus), a szamár, a vadszamár, a zebra és az öszvér is. (Kerstin Neuman, Mi micsoda? Lovak, Tessloff és Babilon kiadó, 2001., 4.o )

21


4. FELADATSOR Egy szöveg elemzésének, megértésének egyik legfontosabb feltétele, hogy az olvasó megkeresse, felismerje a szöveg kulcsszavait. A kulcsszó az adott szöveg kulcsfontosságú szava, amely változatlan formában vagy különféle változatokban többször ismétlődik a szövegben. LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: 1. A fent olvasott szövegnek már a címében is szerepel a kulcsszava. Melyik ez a szó? ló 2. Húzza alá a fenti szövegben a kulcsszót, a kulcsszó toldalékolt alakjait és azokat a szóösszetételeket, amelyekben szerepel! Mi volt a ma élő ló őse? Meglehet, hihetetlenül hangzik, de a ma élő háziló legrégibb, ismert őse a legkevésbé sem hasonlít ma élő utódjára: e kisméretű állat mellső lábán négy, hátsó lábán három ujj volt. Az Eohippus, a „hajnalpír lova” körülbelül 50-60 millió évvel ezelőtt élt, az észak-amerikai kontinensen, de Európában és Ázsiában is előfordult egy hozzá nagyon hasonló ősló. Az apró termetű őslovacska kezdetben az erdőkben élt, ahol puha lombbal és különféle növényekkel táplálkozott. Hosszú idő elteltével azonban alaposan megváltozott az éghajlat. Az erdők lassanként kiszáradtak. Helyüket fűvel borított sztyeppék, puszták vették át, melyekben alig volt fa. Csak alkalmazkodóképes fajok maradhattak életben. A lovak őseinek elsősorban a kemény, pusztai fűhöz kellett hozzászokniuk. Az új tápláléktól megváltozott az egymást követő nemzedékek fogazata. Próbára tette az állatokat az is, hogy a kietlen pusztán nem volt hol elbújniuk a ragadozók elől, így csak a lábukra hagyatkozhattak. Hogy minél gyorsabban tudjanak futni, lábujjaik visszafejlődtek, végül csak kemény szaruréteggel körülvett középsőujj maradt meg. Testük is megnőtt. A változás során voltak közbülső fajták is, végül kialakultak az egyujjú állatok. Ebbe a csoportba tartozik a ló (latinul: Equus caballus) a szamár, a vadszamár, a zebra és az öszvér is.

3. Mi a szerepe a ló szó gyakori ismétlésének? a változatlan formában vagy variációkban ismétlődő szavak teremtik meg az elsődleges kapcsolatot a szöveg egyes részei között; az ismétlődő változatok jelentése hasonló, azonos fogalomkörben mozognak, így alkotják meg a jelentés szintű kapcsolatot A HÁROM FELADAT CÉLJA: a kulcsszó fogalmának tisztázása, a kulcsszókeresés gyakorlása, a szövegszerveződés egyik alapvető mechanizmusának tudatosítása. Vizsgálja meg a kulcsszó szövegbeli változatait! 4. A szövegben több olyan szó szerepel, amelyek jelentése szorosan kapcsolódik a ló szavunk jelentéséhez (például mert a ló egyes testrészeit jelöli vagy mert olyan csoportot nevez meg, amelybe a ló is beletartozik). Húzza alá ezeket a szavakat! Mi volt a ma élő ló őse? Meglehet, hihetetlenül hangzik, de a ma élő háziló legrégibb, ismert őse a legkevésbé sem hasonlít ma élő utódjára: e kisméretű állat mellső lábán négy, hátsó lábán három ujj volt. Az Eohippus, a „hajnalpír lova” körülbelül 50-60 millió évvel ezelőtt élt, az észak-amerikai kontinensen, de Európában és Ázsiában is előfordult egy hozzá nagyon hasonló ősló. Az apró termetű őslovacska kezdetben az erdőkben élt, ahol puha lombbal és különféle növényekkel táplálkozott. Hosszú idő elteltével azonban alaposan megváltozott az éghajlat. Az erdők lassanként kiszáradtak. Helyüket fűvel borított sztyeppék, puszták vették át, melyekben alig volt fa. Csak alkalmazkodóképes fajok maradhattak életben. A lovak őseinek elsősorban a kemény, pusztai fűhöz kellett hozzászokniuk. Az új tápláléktól megváltozott az egymást követő nemzedékek fogazata. Próbára tette az állatokat az is, hogy a kietlen pusztán nem volt hol elbújniuk a ragadozók elől, így csak a lábukra 22


hagyatkozhattak. Hogy minél gyorsabban tudjanak futni, lábujjaik visszafejlődtek, végül csak kemény szaruréteggel körülvett középsőujj maradt meg. Testük is megnőtt. A változás során voltak közbülső fajták is, végül kialakultak az egyujjú állatok. Ebbe a csoportba tartozik a ló (latinul: Equus caballus), a szamár, a vadszamár, a zebra és az öszvér is.

5. Csoportosítsa az aláhúzott szavakat a táblázatnak megfelelően! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: szinoníma ősló, őslovacska

fajmegnevezés Eohippus, Equus caballus

rész-egész viszony állat, lábán, ujj, fajok, fogazata, lábukra, lábujjaik, testük, fajták, egyujjú állatok

más kapcsolat őse, utódjára, „hajnalpír lova”, nemzedékek, szamár, vadszamár, zebra, öszvér

A FELADAT CÉLJA: a jelentés szintű kapcsolatteremtés egyéb rétegeinek feltárása: az azonos valóságelemekre utaló szavak, szószerkezetek és a köztük épülő viszonyrendszer bemutatása. 6. Készítse el a szöveg vázlatát! Legalább három vázlatpontot említsen! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: 1) Eohippus, hajnalpír lova, 50-60 millió éve, apró termet, falombbal táplálkozott 2) alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz: a fogazat változása, fűvel táplálkoztak 3) alkalmazkodás a védekezésben: a lábujjak és a testméret változása, közbülső fajták 4) egyujjú állatok kialakulása, köztük a ló is A FELADAT CÉLJA: az előzőekben felbontott szöveg újraépítésének első fázisa, a vázlatkészítés gyakorlása.

23


Az ichthyosaurus Az ichthyosaurus ősállat, évtízezredekkel ezelőtt élt, ma már csak maradványai lelhetők föl a föld mélyebb rétegeiben. A hüllők közé tartozott, gyíkszerű, igen nagy, sőt marhanagy állat volt. Hossza a feje tetejétől a farka végéig huszonöt-harminc méter, a farka mögött ötven méternyire álló fáig hetvenöt-nyolcvan méter, amiből arra következtethetünk, hogy apját és anyját nagyon tisztelte, mert hát igen hosszú volt a földön. A testét kemény pikkelyek födték, úgy, mint a cserepek a háztetőt. A fején, amely hasonlatos volt egy óriási madáréhoz, egy vagy két rövid szarv nőtt, hangját az ásatáskor nem sikerült sehol meglelni, de bizonyára valami rémes trombitaszerű harsogás volt. Az ichthyosaurus tulajdonképpen a mesebeli sárkány, tehát a meseírók véletlenül igazat mondanak, amikor sárkányról hazudnak. Súlya e szörnyetegnek igen nagy volt, nagyobb mint annak, amit ma egy magyar politikus mond: becslésünk szerint lehetett úgy húszezer kg, ami hogy mily nagy tömeget jelent, elképzelhetjük, ha meggondoljuk, hogy egy jól fejlett elefánt csak hatezer kg. Az ichthyosaurus táplálékát növényi gezemicék képezték. Nevezetes, hogy ennek a bődületes nagy állatnak irtózatosan, szinte diplomatikusan kicsiny agyveleje volt, akkora, mint egy mogyorószem. Rettenetesen buta állat volt eszerint; természetbúvárok kiszámították, hogy Aesopus meséit 15,000.000,000 esztendő alatt lehetett volna vele százezer professzornak megértetni. Az ichthyosaurus már-már csak kínai festményeken és porcelánokon él döglött állapotban, továbbá a kolozsvári Szent György-szoborban és a budapesti ligeti fasor végén két példány bronzból, pedig hajdan, pár tízezer év előtt Magyarországon is sütkérezett, azonban, tekintettel az 1914 óta itt folyó eseményekre, még idejekorán kihalt. (Nagy Lajos: Képtelen természetrajz)

24


5. FELADATSOR 1. A fenti írás Nagy Lajos Képtelen természetrajz című művében jelent meg. Vizsgálja meg a könyv címében szereplő szavak jelentését! Hogyan viszonyul egymáshoz a jelző és a jelzett szó? LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: természetrajz: régen az iskolában az állattant, a növénytant és a kőzettant magába foglaló tantárgy neve, vagyis objektív, hiteles tudomány; képtelen: lehetetlen, hihetetlen a jelző és a jelzett szó kapcsolata ellentéten alapul A FELADAT CÉLJA: a cím értelmezése, szöveghez való viszonyának elemzése. Vizsgálja meg a szöveg szókincsét! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: 2. A szövegben több helyen is előfordulnak olyan kevésbé választékos, lazább kifejezések, amelyek a nagyon nagy szókapcsolat helyett állnak. Melyek ezek? LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: marhanagy, bődületes nagy 3. Írjon további kifejezéseket a nagyon nagy helyett! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: rettentő nagy, hatalmas, óriási, monumentális, irtó nagy, szörnyű nagy A KÉT FELADAT CÉLJA: a szavak használati körének felismerése, szinonimák keresése. A stílusregiszter felismerésének bevezetése. Vizsgálja meg a szöveg stilisztikai jellemzőit! Bár a szöveg műfaja nem ismeretterjesztő cikk, a tudományos nyelvhasználat sajátosságaira találhatunk példát. Említsen legalább 1-1 példát a tudományos stílus alábbi jellemzőire! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: 4. idegen szavak és biológiai szakszavak használata: ichtyosaurus, gyíkszerű, pikkelyek 5. adatok említése: huszonöt-harminc méter, hatezer kg 6. kutatási eredmények feltüntetése: természetbúvárok kiszámították... 7. alárendelő összetett mondatok: az utolsó bekezdés egyetlen mondat A FELADATOK sajátosságokra.

CÉLJA:

a szöveg stílusjellemzőinek feltárása, reflektálás a műfaji

25


Keresse meg a szöveg stílusának olyan jellemzőit, amelyekből kiderül, hogy NEM tudományos szöveget olvasunk! Hozzon rájuk egy-egy példát a szövegből! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: 8. Szlengszerű vagy a tudományos stílustól idegen kifejezések: marhanagy, bődületesen nagy, rémes trombitaszerű harsogás, szörnyetegnek 9. az irodalmi nyelvre jellemző szóképek, hasonlatok, jelzők: A testét kemény pikkelyek födték, úgy, mint a cserepek a háztetőt. diplomatikusan kicsiny agyveleje 10. nem a tudomány körébe tartozó utalások: mesebeli sárkány, a meseírók…hazudnak , ma egy magyar politikus A FELADAT CÉLJA: a szöveg stílusjellemzőinek feltárása, reflektálás a műfaji sajátosságokra. 11. Mi lehet az író célja azzal, hogy imitálja a tudományos stílust? leírásával a tárgyilagosság látszatát kelti; a tudományos stílus és a szakszerűtlen, laikus megjegyzések ellentéte fontos humorforrás A FELADAT CÉLJA: reflexió a modalitásra, a szerzői szándékra és a szerzői eszközökre. 12. Alkosson hasonló, tréfás szöveget egy tetszés szerinti állatról, 5-6 mondatos terjedelemben! A FELADAT CÉLJA: a megismert stílusjellemzők alkalmazásának gyakorlása.

26


6. FELADATSOR Vizsgálja meg a szöveg tartalmi-logikai ismérveit! A tudományos szövegek szigorú logikai rendre épülnek: a tételmondatok megállapításait bizonyítani kell. E szerkesztési elv is érvényesül Nagy Lajos írásában. Írja ki a szövegből azokat a mondatokat, amelyek a megadott tételmondatok bizonyításaként szerepelnek! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: 1. Tétel: Apját és anyját nagyon tisztelte. Bizonyíték: Hossza a feje tetejétől a farka végéig huszonöt-harminc méter, a farka mögött ötven méternyire álló fáig hetvenöt-nyolcvan méter. 2. Tétel: Rettenetesen buta állat volt. Bizonyíték: Természetbúvárok kiszámították, hogy Aesopus meséit 15,000.000,000 esztendő alatt lehetett volna vele százezer professzornak megértetni. 3. Értékelje az érvként felhozott bizonyítékokat! Valóban meggyőző érveket sorakoztat a szerző? Tudományos bizonyításról van-e itt szó? a tétel igazolására felhozott bizonyítékok humorosak, nem kapcsolódnak a tételhez, vagy csak merész asszociációval, gondolati bukfenccel nem tudományos, hanem tudományoskodó leírást olvasunk; szöveg csak látszólag tudományos állatportré; a tétel-bizonyítás szerkesztési elv a humor forrásává válik A HÁROM FELADAT felépítésére.

CÉLJA:

mutasson rá a szöveg fontos szerkesztési elvére, logikai

Vizsgálja meg a szöveg hangnemét! 4. Hogyan viszonyul a szerző a leírásban megjelenített ősállathoz? Válaszát támassza alá a szövegből vett idézetekkel! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: távolságtartó, gúnyos, ironikus szemlélet pl.: szörnyeteg, rettenetesen buta állat, döglött Fogalmazza át az alábbi humoros szövegrészeket úgy, mintha azok egy valódi tudományos leírásból valók lennének! 5. A hüllők közé tartozott, gyíkszerű, igen nagy, sőt marhanagy állat volt. A hüllők közé tartozott / a hüllőkhöz sorolható, igen nagy, mintegy harminc méteres állat volt. 6. Az ichthyosaurus táplálékát növényi gezemicék képezték. Az ichthyosaurus főleg növényekkel tplálkozott. 7. Az ichthyosaurus már-már csak kínai festményeken és porcelánokon él döglött állapotban. Az ichthyosaurust ma már csak kínai festményeken és porcelánokon láthatjuk. A FELADAT CÉLJA: alkalmazásával.

a

szöveg

sajátosságainak

27

tudatosítása

szövegtranszformáció


8. Két részletet idézünk a szövegből. Mi vagy ki a célpontja, tárgya itt az iróniának? „Az ichthyosaurus tulajdonképpen a mesebeli sárkány, tehát a meseírók véletlenül igazat mondanak, amikor sárkányról hazudnak.” „Súlya e szörnyetegnek igen nagy volt, nagyobb mint annak, amit ma egy magyar politikus mond” LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: az író ironikus, szarkasztikus megjegyzéseinek nem az ichthyosaurus a célpontja, a szöveg alaphangja az irónia, a gúny, mely vonatkozhat társadalmi visszásságok, az akkori (politikai) viszonyok A FELADAT reflexiója.

CÉLJA:

az irónia konkrét és kevésbé könnyen megfogalmazható jelenlétének

28


II. RÉSZ - SZÖVEGELEMZÉS KIEMELT FÓKUSZPONTOKKAL

29


Első hőseposzunk: a Szigeti veszedelem

Ahogy az európai irodalomban szinte a semmiből bukkannak elő a homéroszi eposzok, ugyanúgy a magyar nyelvű költészetben is műfaji előzmény nélkül születik meg Zrínyi Miklós eposza, a Szigeti veszedelem. Ha hazájában nem is, külföldön annál több műfaji mintára találhatott Zrínyi eposza megírásához. Az eposzt az itáliai reneszánsz fedezte fel újra, s tette az egyik legkedveltebb műfajjá egészen a 19. századig. A 16.századtól kezdve szinte valamennyi európai nemzet törekedett saját nemzeti eposzának létrehozására. A franciáknál Pierre de Ronsard Franciade-jával igyekezett ezt a helyet betölteni. Az angol John Milton Elveszett paradicsom című művében szakított az eposzok hagyományos témaválasztásával: ő az emberiség bukásának bibliai történetét verselte meg. Torquato Tasso nevét is meg kell említenünk, aki Megszabadított Jeruzsálem c. eposzában a kereszténység történetének egyik heroikus mozzanatát: Boullion Godfrid jeruzsálemi keresztes hadjáratát énekelte meg. A hatalmas műveltségű, több nyelven beszélő főúr csáktornyai könyvtárában is ott voltak az antik és olasz eposzirodalom legjelentősebb művei. Ezek hatottak a Szigeti veszedelem megformálására. Zrínyi Miklós dédunokája volt annak a Zrínyi Miklósnak (15081566), aki a „szigetvári hős” néven vonult be a magyar történelembe. A családi tradíció és az ország állapota is arra sarkallta, hogy ő is a hadi pályára lépjen, de a kardforgatás mellett pennával is kereste országa javát s ősei eszmei dicsőségét. Az eposz elé írt előszóban részletes tájékoztatást nyújt műve születésének körülményeiről. Ebben elmondja, hogy egy esztendőben, sőt egy télen sikerült véghez vinnie munkáját, ami 1645/46 vagy 1647/48 fordulója körüli időszakot jelöli. A bevezetésben két antik eposzköltőt: Homéroszt és Vergiliust nevezi tanítómestereinek, akiktől a történetszövését tanulta. A barokk eposznak ugyanis megtörtént eseményt kellett ábrázolnia, szemben a kitalált mesékkel. Tasso szerint a legjobb a keresztény téma, a hőstett történelmi léptékű legyen. A természetfölötti erőket a kereszténység által elfogadott világképhez kell igazítani. A szigeti veszedelem témájáról már a 16.sz. végén született eposz – igaz latin nyelvű – amelynek szerzője egy Schesaeus Keresztény nevű

30


evangélikus lelkész volt, aki Pannonia romjai c. eposzában többek között Szigetvár bevételét is megverselte. [...] Mivel az eposz tárgya csak sorsfordító esemény lehet, Zrínyinek a szigeti ostrom jelentőségét is fel kellett nagyítania. Mivel azonban a történelmi hűség igénye a megváltoztatást nem engedte, így csak költői eszközökkel lehetett élni. Zrínyi így nem kezdhette in medias res a történetet, indokolnia kellett miért sorsdöntő a szigeti összecsapás. A szigetváriakat folyamatosan erkölcsi fölényben ábrázolja, és úgy hozza szinkronba ezt a történelmi valósággal, hogy a fátumot tünteti fel oknak Az eposzi kellékek Vergilius mintájára születnek, de itt is a keresztény szemlélet az alapvető. Az Adraiai Tengernek Syrenaia c. kötetet 1651-ben adták ki Bécsben. Hallgatás övezte csaknem másfél évszázadon keresztül, mígnem 1790 körül kezdték újra felfedezni . A Syrena-kötetek a könyvtárak féltett kincseivé váltak, sárospataki és debreceni diákok kéziratos másolatokat készítettek róluk.

(Grüll Tibor: Eposzok; Líra, epika, dráma, Nemzeti Tk., 1995., 132.)

31


7. FELADATSOR Vizsgálja meg a szöveg felépítését! 1. Foglalja össze a szöveg bekezdéseinek lényegét egy-egy vázlatpontban! Ne egész mondatokat, csak kulcsszavakat, kifejezéseket emeljen ki! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: 1. bekezdés: az eposz külföldi előzményei 2. bekezdés: európai eposzok a 16. századtól 3. bekezdés: Zrínyi Miklós dédunokája 4. bekezdés: egy télen (1645-46 vagy 1647-48), Homérosz, Vergilius nyomán 5. bekezdés: barokk eposz: megtörtént esemény, keresztény világkép 6. bekezdés: magyar előzmények: Schesaeus, Istvánffy 7. bekezdés: a megírás elvei/nehézségei, költői eszközök, eposzi kellékek 8. bekezdés: a kötet: Adriai Tengernek Syrenaia 2. A következőkben adjon találó, ötletes címet mindegyik bekezdésnek! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: 1. bekezdés: Eposz a semmiből 2. bekezdés: A főúr könyvtára 3. bekezdés: Családi hagyományok 4. bekezdés: Ki volt Zrínyi mestere? 5. bekezdés: A barokk eposz 6. bekezdés: Magyar elődök 7. bekezdés: Műhelytitkok 8. bekezdés: Hallgatás és rajongás 3. Az 1. vagy a 2. feladat megoldásai alapján idézhető fel könnyebben a szöveg tartalma? Foglalja össze 1-2 mondatban, melyek a leglényegesebb különbségek a vázlatpontok és a címek között! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: vázlatpontok: nem egész mondat; adatok, nevek, évszámok szerepeltetése; a bekezdés leglényegesebb információi; segítségükkel felidézhető a szöveg tartalma; részletező jelleg 32


címek: nem kizárólag a szöveg szavai szerepelnek bennük; nem a szöveg része, hanem rámutatnak az adott szövegrészre; csak a címek alapján nem könnyű a tartalmat elmesélni, összefoglaló jellegűek A HÁROM FELADAT CÉLJA: A lényegkiemelés gyakorlása, témavázlat készítése, kulcsszavak keresése. A cím és a vázlatpont szerepének és különbségeinek bemutatása. A feladat egy jellegzetes szövegtípussal, az ismeretterjesztő (tankönyv)szöveggel foglalkozik. A feladatsor célja e szövegtípus bemutatása, jellegzetességeinek feltárása, a feldolgozási eljárások gyakorlása. A szövegfeldolgozás beépíthető az irodalomórák megszokott menetébe. A szerző szerint a Szigeti veszedelem a magyar nyelvű műfaji minta nélkül született meg, mégis merített más, korábbi irodalmi művekből. 4. Soroljon fel a szöveg alapján 2-3 érvet, amellyel a szerző a fenti kijelentést igazolja! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: - az itáliai reneszánsztól kezdve a 19. századig az egyik legkedveltebb műfaj - Zrínyi könyvtárában ott voltak az antik és olasz eposzirodalom kiemelkedő művei - az eposz előszavában Homéroszt és Vergiliust nevezi meg tanítómesterének - utal rá, hogy Zrínyi ismerhette a téma korábbi feldolgozásait (Schesaeus, Istvánffy) A FELADAT CÉLJA: Globális szövegértelmezés, egy adott szempont vizsgálata a szövegben. 5. Miben különbözik a keresztény eposz az antik előzményektől? Említse meg a barokk eposz 2-3 fontos jellegzetességét! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: megtörtént eseményt dolgoz fel, (Tasso szerint) a legjobb a keresztény téma, történelmi hőstett, sorsfordító esemény, a történelmi hűség igénye, keresztény szemlélet A FELADAT CÉLJA: Globális szövegértelmezés, egy adott szempont vizsgálata a szövegben.

33


8. FELADATSOR A szövegben kiemelt jelentősége van a tulajdonnevek megjelenésének. Vizsgáljuk meg a tulajdonnevek szerepét! 1. Írja be a táblázat megfelelő rovataiba a szövegben szereplő tulajdonneveket! Egészítse ki a hiányzó adatokat! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: szerző Homérosz Vergilius Ronsard Milton Tasso Zrínyi Miklós Schesaeus Keresztény

mű címe Íliász, Odüsszeia Aeneis Franciade Elveszett paradicsom Megszabadított Jeruzsálem Szigeti veszedelem Pannonia romjai

2. Az előző felsorolás az eposzirodalom kiemelkedő alkotásainak sorát adja. Mi lehet a szerző célja a szerzők és a művek szerepeltetésével? LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: bemutatni a legfontosabb eposzokat egy-egy jellemző vonással, a szerző megemlíti, hogy e műveket Zrínyi is ismerte, vagyis egyúttal a Szigeti veszedelem mintái is, egy sorban említi Zrínyi művét a nagy elődökével, azaz utal rá, hogy ugyanolyan nagy jelentőségű alkotásnak tekinti A FELADATOK CÉLJA: Globális szövegértelmezés, egy adott szempont vizsgálata a szövegben. Vizsgálja meg a szöveg szókészletét! Magyarázza meg röviden, mit jelentenek az alábbi szavak, kifejezések! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: 3. témaválasztás: a kiválasztott téma, amiről a szöveg szól (esetleg: a téma kiválasztása) 4. műfaji előzmény nélkül: anélkül, hogy korábban született volna hasonló/azonos műfajú mű 5. véghez vinni: megvalósítani, végrehajtani, befejezni 6. történetszövés: a történet megírása, megalkotása 7. megversel: verset ír róla, versbe önti 8. sorsfordító esemény: sorsdöntő, fontos, lényeges, kiemelt jelentőségű esemény, történés 9. hallgatás övezte: nem beszéltek róla, hallgattak róla 10-16. Foglalja egy-egy mondatba a fenti kifejezéseket! (Ne a szöveg mondatait fogalmazza át!) Jó megoldásnak számít minden olyan mondat, amelyben a kiemelt kifejezések relevánsak, és amelyek megfelelnek a mondatszerkesztés elveinek és a magyar helyesírás szabályainak. A FELADATOK CÉLJA: Szómagyarázat, kifejezések értelmezése.

34


9. FELADATSOR 1. Mi a fenti szöveg célja? Jelölje meg azokat a válaszelemeket, amelyeket a leginkább jellemzőnek érez a szövegre! LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: gyönyörködtetés

az olvasó meggyőzése

ismeretközlés

tájékoztatás

egy probléma elemzése

szórakoztatás

a hallottak rögzítése

egy fogalom lényegre törő leírása

személyes történetmondás

az érdeklődés felkeltése

álláspont kialakítása egy szakmai témában népszerűsítése

ismeretek

A FELADAT CÉLJA: a szerzői szándék feltárása. Vizsgálja meg a szöveg nyelvi-stilisztikai jellemzőit! 2. Mi jellemzi a szókincsét, szóhasználatát? Legalább négy ismérvet említsen! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: szakszavak, szakkifejezések használata (eposzi kellékek, költői eszközök), idegen szavak és kifejezések (in medias res); adatok, évszámok, nevek és műcímek említése; választékos kifejezések (csaknem, hallgatás övezte, ősei eszmei dicsőségét, fátumot); a szóismétlés kerülése, szinonimák használata (megénekel, megversel) 3. Milyen mondatípusokat, mondatszerkezeteket használ? LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: bővített mondatok, többszörösen összetett mondatok, világos szerkezetű mellérendelő mondatok és kifejtő alárendelő mondatok egyaránt találhatók a szövegben; hiányos szerkezetű vagy egyszerű tőmondat nincs; változatos logikai szerkezetű mondatok használata 4. Milyen szóképeket, stilisztikai alakzatokat használ a szerző? LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: szinesztézia (az itáliai reneszánsz fedezte fel újra; valamennyi európai nemzet törekedett); ellentét (ha hazájában nem is, külföldön annál több…); A FELADATOK CÉLJA: a tudományos-ismeretterjesztő szövegtípus stilisztikai, nyelvi jellemzőinek feltárása. 5. Elképzelhető-e egy tankönyv, amelyet nem ebben a stílusban írtak? Fejtse ki véleményét 3-4 mondatban! Mind az igenlő, mind a nemleges válasz elfogadható, ha megfelelő érvekkel támasztják alá, és igényes a megfogalmazás. LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: igenlő válasz: a tankönyv jobban eléri a célját, ha szokatlan, érdekes stílusú; a mai gyerekek számára már nehezen érthetőek az ilyen szövegek stb. 35


nemleges válasz: tankönyvszövegnek informatívnak kell lennie; a kommunikációs cél meghatározza a stílust; a tankönyvet a megszokott stílusban kell írni, mert különben a tanárok és a diákok nem tudják használni stb. A FELADAT CÉLJA: reflexió a szerzői szándékra és a hozzá kapcsolódó eszközökre; az önálló véleményformálás gyakorlása.

36


Elődeik még a mamutokkal barangoltak a jégkorszaki Európa síkságain, otthonuk ma a Hortobágy Vadlovak Több mint négyezer évvel az után, hogy az ember a Kárpát-medencéből kiirtotta a vadlovakat, újra otthonra leltek ezek az érdekes állatok a Hortobágyi Nemzeti Parkban. Egészen a bronzkorig Európa-szerte elterjedt faj volt, melyet elődeink számos paleolit barlangrajzon örökítettek meg. A faj elsősorban az intenzív vadászat miatt rohamosan elveszítette az élőhelyeit, és egyre inkább Ázsia távoli zugaiba húzódott vissza. Az eurázsiai sztyeppövezetben zajló népvándorlások, a lovas nomádkultúrák irtó hadjáratai következtében ez az egykoron nagy létszámú faj a kipusztulás szélére sodródott, és csak elszigetelt állománya maradt fenn BelsőÁzsia érintetlen vadonjaiban. Amikor 1878-ban N. M. Przewalski kapitány az első példány bőrét megszerezte, még nem tudta, hogy egy rég kihaltnak hitt állatfaj utolsó egyedeire bukkant Dzsungáriában. Ő akkoriban egy addig ismeretlen vadszamárfaj egyedeinek tartotta az állatokat, és csak egy évvel később, I. S. Poljakov, a szentpétervári múzeum zoológusa∗ ismerte fel bennük a jégkorszaki vadlófaj túlélőit, amelyek megdöbbentően hasonlítottak a barlangrajzokon ábrázolt állatokhoz. A rövid, felálló sörény, a száj és az orr környéki világos folt (rigószáj), a gerincvonal mentén húzódó fekete sáv (szíjalt hát) s a lábon megjelenő zebracsíkok a legjellegzetesebb határozóbélyegek, melyek egyetlen házilófajtában sem jelennek meg egyszerre egy példányon. A fajt, felfedezőjük tiszteletére, Przewalski-lónak nevezték el. A hír tudományos körökben nagy szenzációt keltett. Minden jelentősebb természetrajzi múzeum, illetve állatkert igyekezett élő egyedekhez, bőrökhöz, csontanyaghoz jutni, ezért néhány évtized múlva a még megmaradt vadlovak sorsa is megpecsételődött. Az utolsó vadon élő Przewalski-lovat 1968-ban látták a dzsungáriai Góbiban. Szerencsére az a néhány egyed, amely európai és amerikai állatkertekbe került, fogságban tovább szaporodott. Ma már több mint 1300 példány él világszerte – ebből mintegy hétszáz példány harmincnál több európai állatkertben. A faj megmentésének a Kölni Állatkert által irányított tenyészprogramjához 1997-ben csatlakozott a Hortobágyi Nemzeti Park, ahol egy 2500 hektáros területen, a természetvédelmi ∗

zoo lógus: állattannal fog lalkozó szak emb er, bio lógus 37


kezelés részeként élnek a vadlovak, melyek eredetileg hét ország tizennyolc állatkertjéből származó egyedek. A nemzeti park munkatársai nyomon követik a populáció fejlődését, gyűjtik és rendszerezik azokat az ismereteket, amelyek a lovak egymás közötti és környezetükkel való kapcsolatát jellemzik. A Hortobágyon jelenleg élő ötven egyed a faj egyetlen szabadon élő és szaporodó állománya Ázsián kívül. (Sándor István cikke nyomán , forrás www.geographic.hu)

38


10. FELADATSOR A főcím előtt dőlt betűvel szedett szöveg szerepel. Vizsgáljuk meg ezt a szövegrészt! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: 1. Ki vagy mi a mondat alanya? Honnan derül ez ki? vadlovak; az alanyt a főcím adja meg a továbbolvasás során 2. Miért nem szerepel írásjel a mondat végén? a mondat címként szerepel; tulajdonképpen alcím, a szokatlan elhelyezés (a szöveg előtt helyezkedik el) tovább növeli a hatását 3. Az eddigi megállapítások tükrében mi lehet a szerepe a főcím előtt álló szövegnek? a hiányos szerkezettel és a benne szereplő ellentéttel felkelti az olvasó érdeklődését; a szöveg jellegzetes mozzanatait kiragadva rámutat a szöveg egészére A HÁROM FELADAT CÉLJA: A megszokottól eltérő címszerkesztés elemzése. Értelmezze a szöveg alapján a következő kifejezéseket egy-egy mondatban! Teljes mondatokat alkosson! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: 4. Przewalsky-ló: A ló egyik változata, amelyet felfedezője után neveztek el. 5. rigószáj: A Przewalsky-ló jellemző vonása: a száj és az orr környéki világos folt. 6. szíjalt hát: A Przewalsky-ló másik jellemző vonása, a gerincvonal mentén elhelyezkedő fekete sáv. 7. tenyészprogram: Az a program, amely során különböző állatkertekben tenyésztik a majdnem kihalt fajt. A FELADATOK CÉLJA: Szavak, kifejezések részletesebb értelmezése a szöveg alapján.

39


11. FELADATSOR Vizsgálja meg az alábbi mondatokat tartalmi-logikai szempontból! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: 1. Alakítsa át a szövegből idézett mondatokat a kötőszó megváltoztatásával úgy, hogy a mondat értelme lényegében ne változzon! Minden jelentősebb természetrajzi múzeum, illetve állatkert igyekezett élő egyedekhez, bőrökhöz, csontanyaghoz jutni, ezért néhány évtized múlva a még megmaradt vadlovak sorsa is megpecsételődött. emiatt, így, ennek következtében 2. Kapcsolja össze a két mondatot úgy, hogy mellérendelő összetett mondatot alkosson! A hír tudományos körökben nagy szenzációt keltett. Minden jelentősebb természetrajzi múzeum, illetve állatkert igyekezett élő egyedekhez, bőrökhöz, csontanyaghoz jutni. A hír tudományos körökben nagy szenzációt keltett, és / ezért / tehát / így minden jelentősebb természetrajzi múzeum, illetve állatkert igyekezett élő egyedekhez, bőrökhöz, csontanyaghoz jutni, A FELADAT CÉLJA: A kötőszók használatának szabályai. 3. Alakítsa át a megadott egyszerű mondatot következtető mellérendelő összetett mondattá! LEHETSÉGES MEGOLDÁS: Az eurázsiai sztyeppövezetben népvándorlások zajlottak, ezért / tehát / így / ennek következtében ez az egykoron nagy létszámú faj a kipusztulás szélére sodródott. 4. Alakítsa át ugyanezt az egyszerű mondatot magyarázó mellérendelő összetett mondattá! Ez az egykoron nagy létszámú faj a kipusztulás szélére sodródott, mert / ugyanis / tudniillik hiszen / az eurázsiai sztyeppövezetben népvándorlások zajlottak. A KÉT FELADAT CÉLJA: A szövegstruktúra felbontása és újrarendezése, a tartalmi-logikai viszonyok elmélyült elemzése. Vizsgálja meg az alábbi mondatot! A faj elsősorban az intenzív vadászat miatt rohamosan elveszítette élőhelyeit, és egyre inkább Ázsia távoli zugaiba húzódott vissza. 5. Alakítsa át mondatot a kötőszó megváltoztatásával! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: ezért, így, azután, majd 6. Milyen tartalmi-logikai kapcsolat van a tagmondatok között? LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: a választott kötőszótól függően kapcsolatos vagy következtető A KÉT FELADAT CÉLJA: szövegtranszformációs műveletek gyakorlása.

40


III. RÉSZ - GLOBÁLIS SZÖVEGELEMZÉS

41


Andrásfalvy Bertalan: A néphagyomány értékei napjaink kultúrájában (részlet)

A futkosó gyermek már nem a szüleitől, hanem idősebb társaitól tanulja meg az énekes, szerepjátszós, körtáncos játékokat. Így tanulja meg az öröm, az ünneplés átélését, például mikor a hosszú tél után felsüt a várva várt tavaszi nap vagy megérkeznek a fecskék. [..] Együtt, másokkal összekapaszkodva, egymást fogva tapasztalja meg a gyermek a közös ünneplést, a közösséget, a dallam szépségét, a ritmus pezsdítését az énekes-táncos játékokban. A hagyományos gyermekjátékokban nincs győztes és legyőzött, bajnok vagy vesztes, második, harmadik, utolsó helyezett, mint a mai játékokban, melyekben az együttmozgás, az együttdobbantás, éneklés örömét felváltja a győzelem ígért öröme, a vágy a másik legyőzésére. Ma már minden játék a győzelemre megy ki: az olimpiai játékok, a labdarúgás, az énekkarének-, hangszer-, karmesterverseny, a szépségverseny. A legegyszerűbb társasjáték, a „Ne nevess korán” vagy a „Fekete Péter” kártyajáték is arról szól, ki az ügyesebb, szerencsésebb, szebb, erősebb, okosabb, erőszakosabb. A győztes öröme mellett mindig ott van a vesztes, a vesztesek bánata, szégyene. Ezt a kicsi gyermek nehezen viseli el, sír, ha veszít. Neki van igaza. A győzelem öröménél van teljesebb öröm, az összetartozás, az együttlét, a barátság nehezen leírható élménye, az együttmozgás, a zene, a tánc mélyebben ható gyönyörűsége. Európa első gyermekjáték-gyűjteménye Magyarországon született meg. Kiss Áron tanítótársaival azért gyűjtötte össze és adta ki 1891-ben a magyar gyermekjátékok gyűjteményét, hogy ott, ahol már nem játsszák őket, a könyvből újra megtanulhassák. A játék, az ének, a tánc nem maradhat ki az iskolákból sem, legalább annyira fontos, mint az idegen nyelv vagy a számtan. Az érzelmi nevelésben pótolhatatlan, de ma már tudjuk azt is, hogy számos mentális∗ nehézség, például a dislexia∗, megfelelő játékokkal gyógyítható csak. Még a sportszerű, ügyességet, erőt igénylő játékokban sincs végső győztes és megszégyenített vesztes. Jó példa erre a futó-méta. Ha a kiütött labdát a másik csapat elfogja és megdobják a kifutót vele, a két csapat szerepet cserél, és a játék megy tovább. Amikor (immár csaknem 60 éve) először álltam be a Feketebokor- majori cselédgyerekek méta-játékába, még nem volt gyakorlatom, és kicsi lévén a nagyobbak futottak helyettem. Nem dobtak ki megszégyenítve a csapatból, hogy egy ügyesebbet vegyenek be ∗ ∗

me n tá lis : s z e lle mi d i s lex i a : o l v as ás i z av ar 42


helyettem. Ebben a játékban az együttműködés, a szolidaritás volt az élmény, nem a legjobbak kiválogatása volt a játék célja és értelme. (Mindentudás Egyeteme – 15. előadás – 2002. december 23.) http://www.mindentudas.hu/mindentudasegyeteme/zrinyi/20040808an drasfalvy1.html?pIdx=11

43


12. FELADATSOR 1. Miben különböznek a szerző szerint a régi, hagyományos és a mai gyerekjátékok? Foglalja össze a cikk alapján, 2-3 mondatban! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: a hagyományos gyerekjátékokban nincs versengés, az együttes játék öröme a cél, a játszótársak valódi társak (barátok); a mai gyerekjátékok lényege a verseny, a cél a győzelem; a játszótársak valójában ellenfelek A FELADAT rendezése.

CÉLJA:

Egy kiemelt szövegrész értelmezése, adott szövegbeli információk

Válaszoljon az alábbi kérdésekre! Mit jelent a szövegben? Magyarázza meg egy-egy mondatban! 2. hagyományos gyerekjátékok: a régi idők játékai, amiket régen játszottak a gyerekek 3. minden a győzelemre megy ki: a győzelem a lényeg, a végső cél mindig a győzelem 4. nehezen viseli el: nehezen tűri, nehezen bírja ki, bánkódik miatta A FELADAT CÉLJA: fogalom-meghatározás a szöveg alapján, annak kontextusában. 5. Milyen szinonimáit ismeri az alábbi szavaknak? Írjon legalább kettőt-kettőt! győzelem: elsőség, diadal, siker öröm: boldogság, jókedv, vidámság ének: dal, nóta, melódia VAGY: éneklés, énekszó, dalolás A FELADAT CÉLJA: a szókincs bővítése, fogalom-meghatározás. Válaszoljon az alábbi kérdésekre! „A legegyszerűbb társasjáték, a „Ne nevess korán” vagy a „Fekete Péter” kártyajáték is arról szól, ki az ügyesebb, szerencsésebb, szebb, erősebb, okosabb, erőszakosabb.” 6. Mi a szerepe ebben a felsorolásban a melléknévfokozásnak? LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: a középfokú melléknevek felsorolásának a célja, hogy erősítse az addig leírtakat: a mai gyerekjátékok célja a verseny; a felsorolás hangulati többletet ad a szövegnek, a túlzásba vitt fokozással kifejezi a szerző negatív viszonyulását a szöveghez 7. Vizsgálja meg a felsorolt mellékneveket! Melyik melléknév nem illik a többi közé és miért? Miért szerepelteti mégis a szerző? LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: az erőszakosabb szó a többivel ellentétben negatív hangulatú; a többi pozitív(nak tekintett) tulajdonságokat sorol; a sor végén szereplő negatív tulajdonság visszamenőleg megkérdőjelezi a többi melléknév érvényességét is A FELADATOK CÉLJA: a szerzői eszközök bemutatása, a stilisztikai megalkotottság vizsgálata.

44


8. Mi a szerepe a szöveg harmadik bekezdésében szereplő egyes szám első személyű szövegrésznek? LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: a szerző személyes érintettsége bizalmasabbá, meghittebbé teszi a szöveg hangulatát; az addig leírtak a személyes példa által szemléletesebbé válnak; a kifejező, konkrét példa segít megérteni az előző elvontabb, elvontabb, elméleti részt A FELADAT CÉLJA: a szerzői eszközök bemutatása, a stilisztikai megalkotottság vizsgálata. 9. „Jaj a legyőzötteknek!” Igaz-e, hogy egy játék végén csak a győztes örülhet? Fejtse ki véleményét a szöveg alapján röviden, 4-5 mondatban! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: Igenlő válasz: manapság a legtöbb játék verseny, a cél a győzelem, csak az örül, aki legyőzi a többieket, a „vesztes” szót manapság sokan „lehetetlen, pipogya alak, akinek semmi nem sikerül” jelentésben használják stb. Nemleges válasz: a játék már önmagában is szórakoztató, a legtöbben a barátaikkal, testvéreikkel játszanak, a játékban való részvétel a fontos, nem maga a győzelem Értékelendő a saját véleményt világosan megfogalmazó, összefüggő, releváns érveket sorakoztató szöveg, nyelvi megformáltságtól függően. Fontos, hogy támaszkodjon az idézett szöveg érveire, de azokat nyelvi megformáltságában ne másolja. Bármely állítás – ha megfelelő érvek állnak mögötte – jó megoldás alapja lehet, de a pro és kontra érvek felsorakoztatása mellett nem szükséges dönteni a kérdésben!

45


Minden másodperc számít

A csapat azonban nem csak biciklistákból áll. Szerelők, masszőrök, szakácsok, ápolók és orvosok is tartoztak hozzánk. A csapat legfontosabb embere azonban a csontkovács∗. A Tour ezernyi helyen okozhatott fájdalmat. Mindannyiunknak fájt valamije. Fájt a nyakunk, a térdünkben az ín. A srácok térdízülete folyton begyulladt. Karamboloztak, vagy órákig ugyanabban a testhelyzetben tekertek, és ez megviselte őket. Felkeltek reggel, és hol a könyökük, hol a térdük fájt. Útsebeket szereztek. Ezt a kifejezést hadd magyarázzam meg. Akkor történik, amikor valaki 65 km/h sebességnél leesik a kerékpárról, és végigcsúszik az aszfalton. Olyankor nem csak felhorzsolódik a térde. Végiggurul Észak-Franciaország kíméletlen, köves aszfaltján, és az egész testéről lenyúzza a bőrt, elöl is, hátul is. Bavarasodott, csúnya sebek maradnak belőle – néha egészen a csontig lejön a bőr. Három fajtája van: az első egy darabig fáj; a második napokig, hetekig fáj; a harmadik már annyira fáj, hogy aludni sem lehet tőle. A kerékpáros csak forgolódik az ágyában, és már a lepedő érintésétől is felriad és nyöszörög az éjszaka kellős közepén. Ha valaki bukik, és csúnya útsebeket szerez, akkor a Tour hátralevő részében csak szenved. A csontkovács, aki összerakott minket, Jeff Spencer volt. Jeff már a ’99-es Tour de France győzelmünk óta velünk dolgozott. A szerződése csak tíz napra szólt, de három nap után magamhoz hívtam a Posta egyik ügyintézőjét, és azt mondtam neki: – Hadd mondjak valamit. Látod ott azt a srácot? Ő nem mehet sehova innen. Rá mindenképpen szükségünk van. Jeff orvos, guru és gyógyszerész is volt egyben. Mindenféle furcsa cuccot, rituálét meg gyógymódot alkalmazott, és egyszerűen mindent tudott kezelni. Olyasmiket is megcsinált, amire nem volt magyarázatunk, de működött. Az alapvető masszázs és nyújtás mellett még csúcstechnikájú lézerrel is dolgozott, különleges kötéseket készített, mindenféle tinktúrát∗ és bandázst∗ alkalmazott. Ha valaki útsebeket szerzett, ezüstös kötést tett rá, és lézerrel kezelte. George megesküdött volna rá, hogy Jeff lézerétől a seb kétszer olyan gyorsan gyógyul. Néha olyan végtagunkat kezelte, ami nem is fájt. Például valakinek fájt a lába, akkor a nyakon alkalmazta a lézert, és valami „idegpályáról” ∗ ∗ ∗

c son t kov ác s : el ső s o rb an m oz gás s ze r v i pa n a s zo k at o rv o s l ó t e r mé s z e t g yó g yás z ti nktú r a : ( gy óg yn övén y) ki von at bandázs: kötés, pó lya, kötsze r 46


beszélt, amire a páciens csak félig figyelt oda. Másnap azonban a lába már tényleg sokkal jobban volt. Jeffnek azonban volt valamije, ami még a lézeren, a kötéseken vagy az elektromos masszírozón is túltett. Ez volt a Tapasz. Ez egy speciális, élénk rózsaszín ragtapasz, ami Japánból származik, és különleges ereje van. George-nak egyszer gondja támadt a dereka alsó részével. Jeff térültfordult, és felragasztott rá egy rózsaszín tapaszt. George azt gondolta magában: „Na, ez aztán marhára fog segíteni!” De másnapra a fájdalom teljesen eltűnt. Mindenki imádta Jeff rózsaszín tapaszát. Bármilyen pokoli fájdalmat kitapaszozott belőlünk. Kificamodott a térdünk? Betapaszozta. Akinek kezdődő térdízület-gyulladása volt, azzal biztatta: – Ne aggódj! Beragasztjuk. Mindenkinek a lábán rikító rózsaszín tapasz virított. Minden reggel, a szakasz előtt beragasztotta különböző testrészeinket, George hátát, Chechu térdét. Néha annyi rózsaszín tapasz borított minket, hogy úgy néztünk ki, mint egy rakás összeragasztott porcelánbaba. Egy nap Johan odament hozzá és azt mondta: – Ez a tapasz túlságosan rikít. Az emberek meglátják, és azt hiszik, megbolondultunk. – Akkor most mi legyen? – kérdezte Jeff. – Nincsen valami szürke árnyalatban? A rózsaszín tapasz azonban bevált, ezért meghagytuk, mert helyrehozta a dolgokat. Tényleg rendberakott mindent. A nap végén kerékpárosok sora állt Jeff előtt, mert hittünk abban, hogy Jeff az összes problémánkat meg tudja oldani. Néha a srácok nem sérültek meg, csak kifáradtak, vagy érzelmileg és mentálisan egy kicsit becsavarodtak. Pena elfáradt, Pavel elfáradt, még Roberto is elfáradt. Jeff ezt is tudta orvosolni. Nemcsak fizikailag kezelt, mentálisan is gyógyított. Azt mondta: – Tudod, hogy ma már sokkal jobban nézel ki? – Tényleg? – kérdeztem tőle. – Igen. Látom az arcodon. Ha annak alapján döntjük el, ki a Tour legfontosabb embere, hogy kihez fordultak legtöbben segítségért, akkor tagadhatatlanul Jeff volt az. Nélküle, ezt jól tudtuk, soha nem érünk el Párizsba. (Lance

Armstrong

és

Selly

Jenkins:

47

Minden

másodperc

számít)


13. FELADATSOR Válaszoljon az alábbi kérdésekre! 1. A szöveg szerzője szerint a csontkovács „összerakta” a sportolókat. Mi minden tartozott ebbe a tevékenységbe? LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: fájdalomcsillapítás, a sebek (különösen az útsebek) kezelése, masszázs, nyújtás, érzelmi támasz 2. Az összerak szóalaknak többféle jelentése lehetséges. Foglalja mondatba az összerak igét az alábbi jelentéseknek megfelelően! a) alkatrészekből összeállít: A szakács összerakta a mákdarálót. b) rendet csinál: Összeraktam a ruhákat. c) egymás mellé oszt be: Összerakták egy szobába a barátnőjével. A FELADATOK CÉLJA: Egy adott szó szövegbeli és egyéb lehetséges jelentéseinek összehasonlítása. Határozza meg az alábbi szavak, kifejezések jelentését a szöveg alapján! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: 3. órákig ... tekertek: órákig kerékpároztak, bicikliztek, hosszú ideig mentek 4. valaki bukik: elesik, felborul a biciklivel 5. bármilyen fájdalmat kitapaszozott belőlünk: rájuk erősített (ragasztott) egy tapaszt, amitől elmúlt a fájdalom 6. érzelmileg ... egy kicsit becsavarodtak: nagyon rossz lelkiállapotba kerültek, elegük lett, elfáradtak, megelégelték a fájdalmakat és az erőfeszítéseket A FELADATOK CÉLJA: a szövegbeli kifejezések értelmezése a szöveg kontextusában. Az idézett részlet keretes szerkezetű: az indító és a záró mondatok témája ugyanaz. 7. Mi az a lényeges gondolat, amelyet a keret hangsúlyoz? LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: a csapat legfontosabb embere Jeff, a csontkovács A FELADAT CÉLJA: adott szövegrész értelmezése, az információ azonosítása. 8. Mi a különbség a bevezető gondolat (A csapat legfontosabb embere azonban a csontkovács.) és a lezáró gondolat (Nélküle, ezt jól tudtuk, soha nem érünk el Párizsba.) között? Lényegét tekintve a két információ nem különbözik, mégis más a szövegbeli szerepük. Fogalmazza meg a főbb különbséget! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: a bevezetés olvasásakor még nincs előzetes ismeretünk a témáról, a szöveg egésze kifejti a bevezetés állítását, részletesen indokolja azt, a lezáró mondat mindezeket összegzi; a bevezetés egyszerű, sallangmentes stílusa (egyszerű mondat) tárgyilagos; a befejezés emelkedett, kissé pátoszos hangulatú (összetett mondat), ezzel is megerősítve a leírtakat 48


A FELADAT CÉLJA: a keretes szerkezet stilisztikai elemzése. 9. Az idézett részlet egyes szám első személyű elbeszélés. (Az írás szerzője, Lance Armstrong hétszeres Tour de France-győztes kerékpáros.) Elbeszélésmódja és hangneme alapján milyen műfajba sorolná a szöveget? Válaszát indokolja 2-3 mondatban! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: Több műfajmeghatározás is elfogadható élménybeszámoló, önéletrajz, memoár

(megfelelő

indoklással

alátámasztva):

A FELADAT CÉLJA: az előző feladatok válaszainak és a szöveg globális értelmezésének tükrében meghatározni a műfajt.

49


Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek?

Amióta nagy vagyok és ütődött és nyegle és idétlen, azóta nem lehet hozzám szólni.De azért szólnak. Pedig tudják, hogy ha hozzám szólnak, az olyan, mintha a falnak beszélnének. Nem tudom, a fal miért nem válaszol, én azért nem, mert abból csak baj van. Én ugyanis tisztességesen válaszolni se tudok. Ha azt kérdezik tőlem, hogy mondd édes fiam, mire használod te a fejedet, én csak úgy magamtól azt válaszolnám, hogy azzal szoktam fejelni, azon növesztem a hajamat, és azon van a fülem is, amit mozgatni tudok. Ez persze nem tetszene nekik, mert már sokszor megmondták, hogy a fejem azért van, hogy gondolkozzam vele. Ha azt kérdezik tőlem, hogy csak tudnám, hogy mit csináltál egész délután, ha késő este fogsz hozzá a leckéhez! Én ugyan elmondhatnám, hogy délután fölvettem a magnóra három számot, aztán visszahallgattam, aztán megpróbáltam leírni a szövegüket, aztán kerestem hozzá szótárt, aztán találtam a szótárban két képeslapot, amiről eszembe jutott a képeslapgyűjteményem, ami egy nagy borítékban volt, de persze megint eltette valaki, mert mindent elrámolnak, de azért csináltam a képeslapgyűjteménynek egy képeslapgyűjtemény-tartót, mert nálunk semmi se veszhet el, és majd ha megtalálom, akkor abba fogom tenni, igazán nagyon jó kis képeslapgyűjtemény-tartót csináltam, csak sajnos közben a ragasztó ráfolyt az íróasztalomra, akkor kerestem benzint, hogy föloldja, és föl is oldotta, de sajnos a lakkozást is a tetején, akkor kerestem lakkot, hogy belakkozzam, de a csónaklakkos dobozban valami más volt, mert mindig mindent összeöntenek, és le kellett smirglizni az egészet, erről eszembe jutott, hogy jó volna feltalálni egy olyan lakkot, amit nem kell smirglizni, hanem egyszerűen le lehet húzni, és alatta van egy másik lakkréteg, ami még egészen új. Esetleg az alatt is van egy, de ez még nem biztos. Erről eszembe jutott, hogy kémiából holnapra három példa van feladva, csak azt nem tudom, hogy melyik három, és ezért felhívtam a Lazarovicsot, mert az valami fantasztikusan megjegyzi az ilyesmit, és tényleg tudta, és én bejátszottam neki a telefonba a három új számot, amit fölvettem, hadd halljon ő is valami normálisat, és akkor hazajöttek. (Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek? Réber László rajzaival, Móra Könyvkiadó, Budapest, 1977)

50


14. FELADATSOR A szövegrészlet egyes szám első személyben íródott. LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: 1. Ki a szöveg szerzője? Janikovszky Éva 2. Ki a beszélő a szövegben? Ki mondja: „én, hozzám, tőlem”? Valós vagy kitalált (fiktív) személy? a beszélő egy „nagy, ütődött és nyegle és idétlen” gyerek (valószínűleg tizenéves); fiktív személy 3. Kik azok, akikről a beszélő többes szám 3. személyben beszél? a szülei vagy általában az ismerős és rokon felnőttek A HÁROM FELADAT CÉLJA: annak bemutatása, hogy az egyes szám első személy nem automatikusan a szerzői megszólalás, valamint hogy a hangnem és a szóhasználat, mondatszerkezet alapján azonosítani is tudja a szerepet. 4. Gyűjtse ki a szövegből a személyes névmásokat! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: hozzám, én, tőlem, magamtól; te; ő; nekik; nálunk A FELADAT CÉLJA: a szövegstruktúra nyelvtani alkotóelemeinek azonosítása. 5. Miért elégedetlenek a beszélővel azok, akiknek a szavaiból idéz? LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: nem tud tisztességesen válaszolni, ha kérdezik, nem gondolkozik, nem elég szorgalmas A FELADAT CÉLJA: egyszerű szövegértelmezés szövegtranszformációs műveletekkel. 6. Írja le vázlatosan, időrendben, mi mindennel foglalkozott ezen a délutánon a főhős, a szöveg beszélője! Legalább 4 vázlatpontot említsen! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: 1. magnófelvétel készítése 2. a felvett dalok szövegének leírása 3. képeslapgyűjtemény-tartó készítése 4. az összeragasztózott íróasztal rendbetétele 5. telefon az osztálytársnak a kémialecke miatt 6. közben a magnófelvétel lejátszása A FELADAT CÉLJA: tájékozódás a szövegben, tömörítés, a vázlatkészítés gyakorlása. 7. Mi jellemzi a szövegrészlet mondatszerkesztését, szóhasználatát, stílusát? LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: hosszú, többszörösen összetett mondatok, sok mellérendeléssel, bőbeszédű, sodró lendületű megfogalmazás, enyhén pongyola nyelvhasználat a hétköznapi laza társalgás, mesélés stílusának megjelenítése 51


A FELADAT CÉLJA: a szöveg stiláris jellemzőinek feltárása. 8. Készítsen hasonló leírást a tegnapi délutánjáról! Írja le 8-10 mondatban, tetszés szerinti stílusban (tárgyilagosan vagy humorosan), mi mindennel foglalkozott! A FELADAT CÉLJA: szövegtranszformáció, stílusimitáció gyakorlása, a megszerzett ismeretek alkalmazása.

52


Csányi Vilmos: Homo familiaris – Canis sapiens (részletek)

Miért hasonlít a kutya egyben-másban az emberre? Az utóbbi években fellendültek azok a kutatások, amelyek az ember korai evolúciójának körülményeivel foglalkoznak. Hogyan lett emberszabású őseinkből fogalmi gondolkodással felvértezett, nyelvet beszélő, tárgyakat használó és alkotó, modern ember? Vajon hogyan segíthet e a problémák megoldásában hűséges társunk, a kutya? Kutya–ember közösség A háziasítás során az emberhez vonzódó, az emberi kommunikációt jobban megértő, a mi szociális viszonyainkhoz leginkább alkalmazkodó állatok utódait tenyésztették tovább. Az ember sokféleképpen használta és használja a kutyát a maga céljaira: kísérőként, vadásztársként, házőrző vagy nyájőrző szolgaként. De harci feladatokra, sőt, még élelmiszer-tartaléknak is befogta. Ha ennyiféle cél lebegett az ember szeme előtt, akkor bizonyos, hogy van mögöttük valamiféle közös tényező. Bármilyen célra tartják is a kutyát, fontos, hogy engedelmes legyen, és megértse, milyen helyzetben mit kívánnak tőle. Az ember környezetében annak a kutyának lesz szelekciós előnye, annak az utódait fogja az ember nagyobb számban megtartani, amely könnyen megérti a parancsokat, utasításokat, az ember érzelmi kitöréseit, és azokhoz hangolja a maga viselkedését. Egy emberi környezetben élő, átlagos kutya legalább negyven-ötven szót megért, engedelmeskedik a parancsoknak, és bonyolult helyzetekben is megfelelően tud viselkedni. Hajlandó a gazdával együttműködni, sőt, él-hal az együttműködésért. Nemcsak átveszi gazdája lelkiállapotának változásait, hanem utánozni is igyekszik mesterét. […] Miért nincs kutyaetológia? Az etológusok1 eddig feltűnően elhanyagolták a kutyát: kutyaetológiai vizsgálatok gyakorlatilag nincsenek. Miért? A kutatóknak hagyományosan két fő vizsgálati lehetőséget kínál az etológia: vagy laboratóriumban, vagy természetes környezetben figyelhetik meg az állatok viselkedését. A kutya az emberrel szoros kapcsolatban, emberi környezetben él, akár családi kutya, akár munkakutya vagy egyszerű házőrző. A megfigyelés nehézségei e különleges terepből adódnak: aki kutyaetológiát akar művelni, annak a humánetológiában és a pszichológiában is jártasságot kell szereznie, mert a kutya viselkedése csak a vele kapcsolatban álló ember viselkedésével együtt értékelhető. Új, eddig nem alkalmazott módszerekre van tehát szükség. Ha egy családban megjelenik a megfigyelő, nem tudja úgy végezni a munkáját, hogy ne 1

A z állatok v isek lk edésével fog lako zó tudósok. 53


zavarja a család életét. Ezért a gazdákat is bevonjuk a programba, s videófelvételeken, idegen személyek távollétében figyeljük meg a kutyákat. Az etológus másik lehetősége, hogy mesterséges, laboratóriumi környezetben végzi a vizsgálatait. A kutyák esetében azonban szóba sem jöhet, hogy állatházban tartsuk őket, és valamelyiküket időnként kiemelve kísérletezzünk velük. Az izolált2 kutya rövid idő alatt lelki beteg lesz, így teljesen alkalmatlan bármiféle vizsgálatra, az együtt tartott kutyák pedig féltékenyen figyelik a történéseket, és szinte lehetetlenné teszik az objektív vizsgálatot. Az egyik állatvédő szervezet közös kifutóban tartott kutyáit vizsgálva ugyanazt a kutyát többször egymás után ki kellett emelni a többiek közül. Gyorsan kiderült, hogy az állatok versengeni kezdenek azért, melyikük jöhet ki a ketrecből, és amelyiket többször vittünk el, azt visszatérésekor durván megbüntették. Az egyetlen bevált megoldás az, hogy a családi kutya a gazdájával együtt jön a kísérletre. (Csányi Vilmos: Homo familiaris – Canis sapiens (részletek) Élet és tudomány, 1998, 51-52 http://www.sulinet.hu)

2

e ls z ig e te l t , e lk ü lön í te t t 54


15. FELADATSOR 1. Válaszoljon az alábbi kérdésekre! 1. Keressen a szövegben legalább három példát a kutya szó szinonimáira! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: házőrző, nyájőrző, vadásztárs 2. Milyen szavakat vagy kifejezéseket használunk ezeken kívül a kutya megnevezésére? LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: eb, az ember legjobb barátja, kutyus, kutyuli stb. 3. Válasszon ki a kutya szó szinonimái közül kettőt, és jellemezze azt hangulati, jelentéstani szempontból! (Figyelem! Nem kutyafajtákról van szó, a vizsla szó például nem jó megoldás!) LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: kutyus: általában kisebb testű, barátságos kutyára használjuk, kedveskedő, bizalmas stílusértékű véreb: eredetileg egyfajta vadászkutya, a köznyelv a félelmetes, agresszív kutyákra használja A HÁROM FELADAT CÉLJA: a szinonimák azonosságának és (jelentésbeli, stílusérték) különbségeinek felismerése és alkalmazása, valamint az adott szempontú tájékozódás és szelekció az olvasott szövegben. Készítsen rövid vázlatot az alábbi kérdésekre válaszolva! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: 4. Milyen célokra használta az ember a kutyát? 1. segítség, eszköz: házőrző, nyájőrző, vadászkutya 2. harci feladatok, önvédelem 3. élelmiszertartalék 5. Mit vár el az ember a kutyától? A kutya legyen: 1. értelmes 2. alkalmazkodásra képes 3. engedelmes 4. együttműködésre kész 5. érzelmileg érzékeny A FELADATOK CÉLJA: a szövegstruktúra feltárása, az érvmenet követése, az előrehaladás logikájának felismerése. Adott szövegszegmentum azonosítása adott kérdés alapján, lényegkiemelés, kulcsszókeresés. A fenti tanulmány szerzője többféle nyelvtani személyt használ. Idézzen a szövegből egyegy mondatot vagy mondatrészt mindegyikre! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: 6. egyes szám harmadik személy: Az etológus másik lehetősége… 55


7. többes szám első személy: Ha vizsgálataink megerősítik,… 8. többes szám harmadik személy: A kutatóknak hagyományosan két fő vizsgálati lehetőséget kínál az etológia… 9. Mi lehet a különbség ezek között a személyesség, illetve a tárgyilagosság szempontjából? Válaszoljon egy-két mondatban! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: E/3. és T/3: tárgyilagosabb megszólalás, szerző és tárgya eltávolodik, T/3: a szerző mások véleményére mint sajátjára hivatkozik, valamely közös véleményt szólaltat meg T/1: személyesebb, többek nevében A FELADATOK CÉLJA: A feladat a szerzői álláspont és modalitás nyelvi kifejezésének különféle formáit tudatosítja. Fontos ugyanakkor a fordított cél is: a különféle nyelvi kifejezőeszközök nem egyforma szerzői szándékról, a mondottakhoz való másféle viszonyról tudósítanak. 10. A fenti cikk tudományos-ismeretterjesztő szöveg. Mit jelent ez? Mi a célja az ilyen műfajú szövegnek? Foglalja össze röviden! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: - tudományos, szakmai ismeretek népszerűsítése közérthető módon - érdeklődés felkeltése és fenntartása - a szaknyelv mérsékelt használata, fordítás, közvetítés - stíluskövetelmények: tényszerűség, élénkség, változatosság, képszerűség, humor - a problémák érthető bemutatása, a sematizálás, a túlegyszerűsítés kerülése A FELADAT CÉLJA: a műfaji jellemzők azonosítása. 11. Érveljen röviden, saját szavaival amellett, hogy a kutyákat csak gazdáikkal együtt lehet megfigyelni, elkülönítve nem! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: Az elkülönített, családból kiemelt, gazdájától elszakított kutya rövid idő alatt lelkibeteg lesz, így nem a megszokott módon viselkedik: alkalmatlan a vizsgálatra. Kvalitatív értékelési szempontok: igényes megfogalmazás, logikus érvmenet, tömörítés, a szövegrész átírása. A FELADAT CÉLJA: A szöveg globális értelmezésén alapuló kreatív feladat, célja, hogy diák kiválassza és értelmezze az érvmenet egy adott szakaszát, majd úgy írja újra, hogy csak a szövegből elvont egyes érveket veszi át, a nyelvi formát nem, ezáltal elősegítse az érvelés mechanizmusának működését és saját szövegalkotásban is alkalmazni tudja. 12. A fenti szöveg egy cikksorozat része, mely az Élet és Tudomány című folyóiratban jelent meg. Fogalmazzon meg egy rövid ajánlót az iskolaújságba, amely Csányi Vilmos sorozatára hívja fel a diákok figyelmét! Kvalitatív értékelési szempontok: a műfaji követelmények szem előtt tartása, személyes vélemény, a címzettre tekintő hangnem, informatív, az ajánlás retorikai gesztusa az adott szöveg lényegének kiemelése, tömörítés 56


a megfelelő nyelvi regiszter megtalálása érdekes, élvezetes stílus figyelemfelhívó, meggyőző megformáltság A FELADAT CÉLJA: Kreatív feladat, mely ugyanakkor a szöveg globális megértését feltételezi.

57


Fruzsi és Brutus Társkereső

Fruzsi, a drótszőrű kutyalány legjobban a kekszet szereti A szerző felvétele

Fruzsi már első látásra elbűvöli a látogatót meleg barna szemével. Ő az igazi intézeti kutya, hiszen már a menhelyen született. Anyja már kiskutyákkal a hasában kért bebocsátást a Pomázi Állatvédő és Állatsegítő Egyesület kapuján. A drótszőrű kutyalány kicsit félénk az ember közelében, de néhány kedves szóval, simogatással és egy kis keksszel magunkhoz lehet édesgetni. Fruzsi mozgásigénye elég nagy, de már lakásban is boldog lenne, csak végre megtalálná szerető gazdáját. A ketrecben ketten élnek, a kutyusra egy első látásra ijesztő, németjuhászra hasonlító eb, Brutus vigyáz. Brutus sorsa sem szappanoperába3 illő, őt "gondos" kezek szorosan a menhely kapujához láncolták. Lehet, hogy emiatt vagy veleszületett adottságainál fogva a kutya lelkiismeretesen őrizte az állatotthont, néha még az örökbefogadókat is távozásra kényszerítette, főleg, ha Fruzsira vetettek szemet. Szerencsére ma már barátságosabb, és ő is várja, hogy hazavigyék. A pomázi kutyusok tehát gazdára várnak, különben a gondozók lassan kitehetik a megtelt táblát, mert altatás nincs, csak sok kóbor állat. Pomázi Állatvédő és Állatsegítő Egyesület Pomáz külterülete, érdeklődni telefonon kell nyitva: hét végén és ünnepnapokon 11–16 óráig tel.: 06-20-216-68-77 adószám: 18668360-1-13 sze

Magyar Hírlap, 2005-07-29 http://www.magyarhirlap.hu/Tulelo_index.php

3

Sz a ppa no pe ra : a z ango l szappan é s op era sz a v a k ö ss ze v on á sá va l k e let ke zett s zó ( soap +oper a: soape ra) ma g y ar f ord ít ás a , el s ős o rb an h á zi a s sz o n y o k s z ó ra koz tat á sá ra kész ü lt érzelm es fi lmso ro zat , me lyb en a j ó k eln ye ri k mélt ó j ut al mu k at. 58


16. FELADATSOR 1. Fogalmazza meg másképpen! „Brutus sorsa sem szappanoperába illő.” LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: Brutusnak sem volt könnyű élete. Brutus élete sem (volt) fenékig tejfel. stb. A FELADAT CÉLJA: a szöveg egy implicit, kifejtetlen utalásának megértése, a szövegbeli jelentés azonosítása a szövegbeli kontextus alapján. Ennek a jelentésnek a rövid újrafogalmazása. A szappanopera fogalmának ismerete nem feltétel (ld. lábjegyzet)! 2. Miért van idézőjelben a „gondos” kezek kifejezés első tagja? Magyarázza meg a kifejezés szövegbeli jelentését és az idézőjel szerepét! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: A gondos kezek kifejezés egyrészt: a szó szótári jelentésével ellentétesen a gondatlan, felelőtlen és embertelen bánásmódra utal. Felfogható úgy is, hogy a ’gondos’ szó két jelentését (1.: alapos 2.: gondoskodó) állítja szembe egymással: alaposan odakötötték, és ezáltal/ezzel ellentétben a kutyával rosszul bántak, már nem akartak róla gondoskodni. A ’kezek’ eltávolodik a konkrét személytől (aki alaposan és gondatlanul odakötötte a kutyát) és tágabban értelmezi a helytelenítendő magatartást, utalva ezzel a közös, társadalmi felelősségre. Az idézőjel kiemeli a kifejezés első tagját, felhívja a figyelmet a kontextusra, melyből kiderül: nem szó szerint kell értelmezni a mondat/szöveg egészben a kifejezést. Kifejezi a szerző távolságtartását a volt gazda alaposságával és gondatlanságával szemben. A FELADAT CÉLJA: A feladat célja, hogy az ironikus szóhasználatra és annak nyelvi kifejezőeszközeire hívja fel a figyelmet. 3. Milyen szavakkal, szókapcsolatokkal igyekszik felkelteni a szerző az olvasó rokonszenvét? Válasszon ki ezek közül hármat, majd helyettesítse ezeket a szavakat olyanokkal, amelyek tárgyilagosabbak, nem próbálnak érzelmeket kelteni! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: érzelemkeltő szavak kutyalány kiskutyákkal a hasában első látásra ijesztő távozásra kényszerítette

tárgyilagos, semleges szinonimák nőstény kutya / szuka vemhesen csúnya, félelmetes elzavarta

A FELADAT CÉLJA: A feladatmegoldás során fontos a megfelelő stílussajátosságok, eufémizmusok felismerése és az ezek mögött rejlő szerzői szándék felismerése. A részvét felkeltésének itt gyakorlati a célja: társat, gazdát találni a menhelyi kutyáknak. Ha a diák képes a hatáskeltő eszközök reflektálására, a kevésbé jóindulatú manipulációt is képes lesz felismerni!

59


4. A társkereső hirdetés olyan, gyakran fényképes szöveg, melyben emberek barátokat vagy házastársat keresnek. Mit jelent ebben a szövegben a Társkereső alcím? Miért hatásos ez a címadás? Értelmezze röviden, 2-3 mondatban az alcímet az olvasottak alapján! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: Az alcím anélkül idézi fel az újsághirdetés műfaját, hogy valójában megfelelne a műfaji elvárásoknak. Az alcím utal rá, hogy a kutya az ember számára valódi társ lehet. A kutyával való kapcsolatot az emberek közötti kapcsolathoz hasonlítja.(Sok ember számára a kutya jelenti a társaságot, pótolja az emberi kapcsolatok hiányát.) A kutya tartása, befogadása az emberi kapcsolatokhoz hasonlóan felelősségvállalást is jelent. Másrészről a kutya nem írhat társkereső hirdetést, magának nem kereshet társat, még az embernél is kiszolgáltatottabb a helyzete, ha társtalan. A FELADAT CÉLJA: A feladat tág teret ad a megoldási lehetőségeknek, az egyszerű értelmezéstől a szövegtani tudás alkalmazásáig. Lényege rávezetni a műfaji utalások szerepének felismerésére, még olyan esetekben is, amikor a megidézett műfajhoz való viszony áttételes, humoros vagy ironikus. A megbeszélés során utalni kell a műfaj megidézésének kettősségére. 5. Írjon néhány mondatos gazdi-kereső hirdetést egy újságba Fruzsi, a kiskutya nevében! Használja a szövegbeli tudnivalókat, de ne ragaszkodjon a szöveg szavaihoz és felépítéséhez! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: - intézetben született, még sohasem volt szabad - félénk de barátságos állat - szerető gazdára vágyik - a menhely megtelt A FELADAT CÉLJA: Kreatív feladat, mely ugyanakkor a szöveg globális megértését feltételezi, és ehhez az empátia, a szöveg érzelmi töltetének, személyes és retorikai indíttatásának a felismerése és saját szövegalkotásban való újraképzése is a legszorosabban hozzátartozik. 6. „Fruzsi már első látásra elbűvöli a látogatót meleg barna szemével.” Írjon rövid folytatást ehhez a mondathoz úgy, hogy a szöveg ne egy kutyáról szóljon! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: A kvalitatív értékelés fő szempontja a nyelvi minőségen túl az lehet, hogy a folytatásból mennyiben derül ki, ki Fruzsi, és milyen szöveg és miért szól róla: vagyis a narratív világ kifejtettsége (ki, hol, miért, miről beszél). A FELADAT CÉLJA: Kreatív feladat, melynek célja az elvonatkoztatás, a kontextusból való kiemelés gyakorlása.

60


Fekete István: Bogáncs (részlet) „Mert az, hogy »a kutya ugat«, lehet egyszerű tőmondat a hozzá nem értők fülében, de a kutyabarátok (ami nem azokat jelenti, akik kedvelik a kutyát, hanem azokat, akiket a kutyák is szeretnek…) jól tudják, és meg is értik, hogy mit mond a Sajó vagy Treff a kert végében. – Lopják az almát, lopják az almát…– üvölt a kutya az udvarban, mert nem tud a kerítéstől hozzáférni a tolvajokhoz, vagy: – Görény… görény – csahol a farakás körül, és az ember, ha felneszel ágyában, és érti a kutya hangját, vagy azt mondja: „Valaki jár a kertben”, vagy azt: „Fog valamit a kutya”. Aztán sokszor van az, hogy a kutya tényleg csak ugat: kutyául a kutyáknak, de erre a gazda fel sem ébred. Ez nem az embernek szól, ez a kutyák magánügye, amihez másnak semmi köze. Ez az ugatás majdnem egyhangú. Néha altató, néha bosszantó, és mintha értelmetlen locsogás lenne csak, de a távoli ismerős megérti, válaszol, megvárva, amíg a másik befejezi a mondókáját. Az persze előfordul, hogy egyszerre ugat a fél falu kutyája, behálózva a türelmes estét, de minden kutyának megvan a maga diskurálótársa, aki kihámozza ebből a távbeszélgetésből a neki szóló üzenetet. Az ember ezeket nem érti. Az emberből rossz kutya lenne (már csak a hűséget illetően is…), ezért a kutyának ki kellett találni olyan ugatást, amelyet magánbeszélgetéseiben soha nem használ. De mit csináljon, ha egyszer az ember kutyául: értelmetlen?” Fekete István: Bogáncs (részlet) Móra, Budapest, 19787, 168.

61


17. FELADATSOR A szöveg többször is él a köznyelvitől eltérő szóhasználattal. LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: 1. Milyen szókapcsolatban fordul elő a köznyelvben a kutyául szó? Mit jelent? szókapcsolat: kutyául érzi magát, kutyául van jelentés: rosszul van, rosszul érzi magát 2. Mit jelent a szövegben: kutyául? a szövegben: ’kutyanyelven’ 3. Mi indokolja ezt a használatot? a szóhasználatot analógia indokolja, bár angol, német stb. nyelven beszélünk, de angolul, németül 4. Mit jelent a köznyelvben a kutyabarát összetétel? kutyabarát a köznyelvben: ’aki szereti a kutyákat’ 5. Mit jelent a kifejezés a szövegben? a szövegben: aki szereti a kutyákat ÉS a kutyák is szeretik őt 6. Mi indokolja ezt a szokatlan használatot? a használatot az a szerzői szándék indokolja, hogy a kutyákat emberhez hasonló érzelmekkel és képességekkel ruházza fel; nyelvi értelemben a birtokos összetétel reverzibilitása, megfordíthatósága: az ember és a kutya egyaránt lehet a baráti érzelmi viszonyulás alanya és tárgya (analógia: amor matris, az anya szeretete lehet az anya szeretete a gyermek iránt és a gyermek szeretete az anya iránt) A FELADATOK CÉLJA: Annak a nem csak irodalmi művekre jellemző eljárásnak a tudatosítása, amely egyes szavak vagy kifejezések bevett jelentésének – kontextus általi – módosításával fejez ki többé-kevésbé szokatlan gondolatokat, véleményeket. Válaszoljon az alábbi kérdésekre! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: 7. Gyűjtsön össze olyan szavakat és kifejezéseket, amelyek a szövegben a kutyákra vonatkoznak, de a köznyelv csak emberrel kapcsolatban használja őket. üvölt;, a kutyák magánügye; locsogás; távoli ismerős; megért; válaszol; befejezi a mondókájá; diskurálótárs; kihámoz; neki szóló üzenetet; magánbeszélgetés; távbeszélgetés 8. Mi lehet ennek a megszemélyesítő, emberi tulajdonságokkal felruházó írói módszernek a szerepe? a módszer szerepe: a kutyák felruházása emberi tulajdonságokkal, a kutya-ember viszony felértékelése, a kutya beszélő, kommunikáló lényként való bemutatása, stilizálás, érzelmi felértékelés A FELADATOK CÉLJA: A feladat reflexió az antropomorfizációra mint a jelentésátvitel egy lehetséges formájára. 62


Csányi Vilmos a tudomány, Fekete István pedig az irodalom felől közelíti meg a kutya és az ember kapcsolatát. Az eltérő megközelítésmódok ellenére megfogalmazható egy közös elképzelés a két szövegrészlet alapján. 9. Írja le röviden, miben is áll ez a közös vélekedés a kutyáról! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: a kutyanyelv, a kutya-ember kommunikáció szoros és egyedülálló, a kutya és az ember kiemeltsége más állatokkal való viszonyhoz képest, a kutya emberhez hasonló viselkedési módjai stb. A FELADAT CÉLJA: Az utolsó faladat az első és a harmadik idézett szöveg összevetését várja el a feladatsor előírta szövegfeldolgozás segítségével kialakult globális szövegértelem alapján. Nehézsége abban áll, hogy egymástól igen eltérő normák alapján szerveződő szövegeket kell összevetni. A cél, hogy a diák gyakorolja a lényegkiemelést és újrafogalmazást, miközben távolságot tart az eredeti szövegszerveződéstől. Szintén kiemelt fejlesztési cél, hogy több szöveg egyidejű kezelését is elsajátítsa.

63


IV. RÉSZ – KOMPLEX SZÖVEGEK, SZELEKTÍV SZÖVEGÉRTÉS

64


Geoffrey Chaucer tisztázatlan halála 1400. október 25-én Londonban tisztázatlan körülmények között elhunyt Geoffrey Chaucer, a Canterbury mesék írója. Halálával kapcsolatban a gyilkosság sem zárható ki. Geoffrey Chaucer 1343 körül egy londoni borkereskedő családban látta meg a napvilágot. A jómódban felnőtt ifjú kezdetben katonáskodott, majd jogi tanulmányait hasznosítva az angol uralkodó szolgálatába állt, és diplomáciai feladatokat látott el. A nővére révén a királyi családdal rokoni kapcsolatba is került Geoffrey 1366 és 1370 között Franciaországban, Itáliában, valamint flamand területeken teljesített követi megbízatást. Hírnevét azonban elsősorban irodalmi tevékenységének köszönheti. A Canterbury meséket megalkotó tollforgatót az angol irodalom megteremtőjeként tisztelik. Chaucer, aki az angol mellett kiválóan bírta a latin nyelvet is, eredetileg egy 120 elbeszélésből álló művet tervezett. A Canterbury mesék kerettörténete, amely sokban hasonlít Boccaccio Dekameronjához, a következő: egy zarándokcsoport elindul Southwarkból Canterburyba, hogy Thomas Becket sírját meglátogassa, s a hosszú fáradságos úton történeteket mesélnek egymásnak.

Chaucer a középkori irodalom szinte minden műfaját felölelte változatos témájú meséivel. Hol pajzán, hol vallásos, hol pedig tanító jellegű történeteivel nem csupán szórakoztatott, hanem kitűnő társadalomrajzot is festett. Hirtelen halála miatt azonban a tervezett 120 elbeszélésből mindössze 24 született meg. Az 1400. október 25-én Londonban elhunyt Geoffrey Chaucer halálát a mai napig rejtély övezi. Hirtelen eltűnése különböző feltételezésekre ad okot. Többen is úgy vélik, hogy az egyház által eretnekké kikiáltott irodalmár - II. Richárd detronizálása után - politikai gyilkosság áldozatává vált. Halálával kapcsolatban teljes biztosat nem tudunk, az azonban tény, hogy a Canterbury mesegyűjtemény volt az első angol könyv, amely nyomtatásban megjelent. Kun Enikő 2007. október 25. www.nationalgeographic.hu

65


18. FELADATSOR 1. A cím és az első, vastag betűvel szedett bekezdés jellegzetes stílust jelenít meg. Hol találkozhatunk ilyen stílusú szövegekkel? LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: újság, napilap, bulvárcikk A FELADAT CÉLJA: reflexió a kontextusra, a stílussajátosságokra. 2. Mit jelentenek az alábbi szavak, kifejezések a szövegben? Magyarázza meg röviden! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: tollfaragó: író, szerző kiválóan bírta: jól ismerte, jól tudott (latin nyelven) stb. felölelte: átfogta, magában foglalta stb. A FELADAT CÉLJA: fogalom-meghatározás a szöveg alapján, annak kontextusában. 3. Mire utal az alábbi mondatban a kötőszó? Magyarázza meg egyetlen mondattal! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: Az azonban kötőszó az első és a második mondat tartalmának ellentétes viszonyát fejezi ki. A FELADAT CÉLJA: reflexió a szövegkohéziós elemekre, a szövegbeli viszonyokra. 4. Véleménye szerint a szöveg célja a tájékoztatás vagy a szórakoztatás? Fejtse ki véleményét 4-5 mondatban! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: tájékoztatás szórakoztató formában; nem tudományos igényű olvasmány; érdekes, figyelemfelkeltő megfogalmazások; kevés adat; rövid mondatok stb. A FELADAT CÉLJA: reflexió a szerzői célokra és a megvalósítás eszközeire. 5. Egy barátja még soha nem hallott a Canterbury mesékről. Foglalja össze neki röviden, 3-4 mondatban, mit érdemes tudni Chaucer könyvéről! A FELADAT CÉLJA: szövegtranszformáció gyakorlása.

66


A kis csontjapánok GYERTEK, MENJÜNK BE A MÚZEUMBA!

A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban van egy tündéri asszony. Teremőr, olyan ötvenéves forma. Áll az ember, és nézi, csodálja a japán faragásokat, s egyszer csak valaki nagyon halkan a fülébe súgja: „Látja azt a középső figurát? Nézze meg jobban: üveggolyót tart a kezében…” A kicsi asszony szólt. Amire mutat, az ötcentis elefántcsont emberke, egy golyóval birkózik. Öleli, szorítja magához, mintha nem tudná eldönteni: megtartani volna-e jobb, vagy elgurítani. Ha az asszonyka nem szól, aligha veszem észre. De úgy gondolja, hogy szólnia kell. És a pénztárosnak is üzen: „Van egy látogató, képeslapot venne, nem kéne elpakolnod fél hatkor.” Negyed van, de a netsukék nem engednek. Minden vitrinben tucatnyi csoda: itt oroszlánok, ott majmok, amott bölcsek és halhatatlanok, egyik se nagyobb négy-öt centinél. Az utóbbiak legtöbbje mosolyog, de hát ez így van az idők kezdete óta. Akár élő, akár faragott, a keleti ember arcán ott bujkál a rejtelmes mosoly. S nem csak rejtelem van mosolyukban: bölcsesség és számunka ismeretlen tudás is. A magyar kerámia nagy kísérletezője, Schrammel Imre fiatal művészként Kínában járt. Megdöbbenve látta: a keleti ember „olvasni” tudja a természetet. Az egyik császár bivalyokkal és ökrökkel vontatva ötezer kilométerről hatalmas követ szállíttatott a palota kertébe. Ajándék volt, feleségének szánta. A kő formája, színe és anyaga beszélte el a császár érzéseit, s az asszony értette őket. Attól fogva bármikor elsétált a kő mellett a kertben, az a császár ragaszkodására emlékeztette. Mi elszakadtunk a természettől. Az európai ember, ahogy kilép városainak aszfaltozott biztonságából, vak és süket lesz. Gyámoltalanul lépked a hegyek között, nem ismeri az erdő fáit, madarait, és bajban van, ha csónakkal kell átkelnie egy folyón. Az urbánus fehér ember a természetben csak akkor érez biztonságot, ha puska van a kezében, s lődözhet mindenre, ami gyanúsan mozog. És lő is, mert számára a természet ismeretlen, tehát ellenség, amelyet le kell győzni. Az eredményt ismerjük. A kínaiakat említettem az előbb, nem véletlenül. Döntő hatásuk volt a japán kultúrára. Csakhogy ezt a hatást a japánok magukhoz igazították, és egészen sajátossá tették. Alig van még nép, amely már-már vallásosan természet közeli életet él, ennyire finom ízléssel készíti tárgyait, és csinosítja környezetét. Kicsiben nagyot alkotni: ezzel kezdték jó ezer éve. És a világ azóta megismerte a japán kerteket, az ikebanát, a kimonót, a

67


teaszertartást, vagy a bonszajt, a természet miniatürizálásának művészetét. A nagy kunszt mégsem abban áll, hogy mindezt létrehozták, hanem abban, hogy meg is tartották. Megtartották a Toyota kocsik, a Honda motorok, a Fuji filmek, a Nikon fényképezőgépek és a Sony kompaktlemezek ellenére. Mi ezt nem értjük. Nekünk azt duruzsolták a fülünkbe ötven éven át, hogy a zacskós tejnek, a Sokol rádiónak és a nejloningnek, vagyis a fejlődésnek ára van. Úgy fizethetjük meg, ha gyújtóst csinálunk az idejétmúlt tulipános ládából, ha ünnepeken se hordjuk a hagyományos viseleteket, és népdalaink helyett angol slágereket fütyörészünk. A japánok semmit nem aprítottak össze. És nem érdekli őket, mosolyog-e a világ, amikor nyakasan ragaszkodnak a no drámákhoz, a karatéhoz, a gésákhoz. És mit ad isten? A világ fejet hajtott ragaszkodásuk előtt. Ezt kéne megtanulni tőlük. Hogy semmit nem engedünk abból, ami a miénk. Abból, amit a szívünkben hordunk, ápolunk, dédelgetünk és nemesítünk ezer éve, bármit beszélnek a „korszerűség” álarcában járó-kelő idegenek. A japánoknak mondhattak, amit akartak, mentek a maguk útján. És megmutatják még az ilyen semmi kis vicik-vacakban is, amilyen a netsuke, hogy képesek belevarázsolni kultúrájuk titkát és erejét. Mert mi is ez a netsuke? Japánban a kimonót textilövvel fogták össze, s minthogy a XVIII. században még nem hordtak aktatáskát, viselői az övre erősítették szükséges apróságaikat: az írószertartót, vagy éppen az orvosságosdobozt. A zsinórt áthúzták az öv alatt, és végére, hogy ne csússzon ki, egy darabka szépen faragott elefántcsontot raktak. Ez volt a netsuke. És most tovább, mert a teremőr asszonyka másik vitrin felé terel. Az üveg alatt Fukurokudzsu üldögél, a hosszú élet szerencseistene, mellette Hotei és Daikoku, akik más ügyekben voltak szerencseistenek. Ezen a Fukurokudzsun a japánok nyilván bosszút akartak állni: nagyon csúnya figurát faragtak belőle. Nagy fejű, kopasz, zord atyafi pislog ki a vitrinből, akit azért láttak ilyennek itt lenn a földön, mert kevesek kívánságait hallgatta meg. De lehet, hogy attól lett zord, amiért végig kellett hallgatnia a sok átkot, amit rászórtak a rövid életű milliók. Bezzeg vidám fickó a marhatolvaj és szomszédja, a lócsutakoló. Mindez abból következhet, hogy az állatokkal való foglalatosság, akkor is, ha olyan kockázattal jár, mint a marhalopás, nem pusztítja a kedélyt úgy, mint az emberek közötti járás-kelés. Annyit még elmondanék, hogy Hopp Ferenc, a múzeum névadója, Morvaországból érkezett hozzánk a negyvennyolcas szabadságharc után, és szép vagyont gyűjtött mint optikus. E vagyonból ötször körbeutazta a 68


földet, s mint szépet szerető ember, japánban sok műtárgyat vásárolt. Mikor ezek száma elérte a négyezret, a derék férfiú levelet írt, és ebben gyűjteményét, házával együtt a magyar fővárosra hagyta. Eltelve e szép életút emelkedettségével, fél hat után öt perccel leballagtam a földszintre, hogy a pénztárban képeslapot vagy katalógust vegyek. Nem sikerült. A hölgy már elpakolt. Az emeletről együttérzőn nézett le rám a teremőr asszonyka. Hiába, no, más a fent és más a lent. A múzeumban is. (Végh Alpár Sándor Magyar Nemzet 2002. március 29., 23. oldal)

69


19. FELADATSOR 1. Gyűjtse össze azokat a szavakat és kifejezéseket, melyeket a szerző a japán kultúra hordozóiként megemlít! Folytassa a felsorolást! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: teaszertatás; bonszáj; márkák (Toyota, Honda, Fuji, Nikon, Sony); no dráma; karate; gésa A FELADAT CÉLJA: a megfelelő szövegelemek azonosításának és kiválasztásának gyakorlása. 2. Magyarázza meg egy-két mondatban, mi a netsuke! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: elefántcsontból készült kapocs, melyet a kimonó övén hordtak A FELADAT CÉLJA: fogalom-meghatározás a szöveg kontextusában. 3. Mire utal a szövegben a mondat: „Mi elszakadtunk a természettől.”? Kire utal a szerző a személyes névmással? LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: mi – az európai ember; a nyugati kultúrába tartozók; a szerző szűkebb / tágabb társadalmi környezete stb. A FELADAT CÉLJA: a szövegszerveződés mechanizmusának feltárása. 4. Mire utal a szövegben a mondat: „Ezt kéne megtanulni tőlük.” Kire utal a szerző a személyes névmással? LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: tőlük (elfogadható még: ők) – a japánok; a keleti kultúrába tartozók; a kiállításon megjelenített társadalmi környezetbe tartozók stb. A FELADAT CÉLJA: a szövegszerveződés mechanizmusának feltárása. 5. A szövegben nagy szerepe van az ellentéteknek, az ellentétes szerkezeteknek. Említsen erre legalább három példát! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: keleti ember – európai ember természetközeli – urbánus mi – ők zord atyafi – vidám fickók fent – lent A FELADAT CÉLJA: a szövegszerveződés mechanizmusának feltárása; az azonosítás, kiválasztás műveleteinek gyakorlása. 6. Mi a szerző véleménye hagyomány és újítás viszonyáról? Ismertesse röviden, 2-3 mondatban! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: Aszerző azért értékeli fel a japánokat, mert megtartották hagyományaikat a technikai újítások korában, a hagyomány értékhordozó; az újítások nem lehetnek öncélúak; a fejlődés érdekében nem szabad elhajítanunk régi értékeinket stb. A FELADAT CÉLJA: a szerzői szándék, a modalitás felismerése; az összefoglalás gyakorlása. 70


7. Egyetért a szerző véleményével? Fejtse ki röviden, 8-10 mondatban saját gondolatait arról, lehetséges-e a régmúlt hagyományainak megőrzése! A FELADAT CÉLJA: szövegtranszformáció; az új ismeretek integrációja; a saját vélemény kifejtésének gyakorlása.

71


A megszólítástól az anglicizmusokig Egy nálam kb. 10 évvel idősebb lakótársat X úr-nak szólítottam, ő erre kifakadt, hogy „Engem ne urazzon!” A lélegzetem is elakadt. Megsértettem volna? Zavaromban nem mertem megkérdezni, hogy mit óhajt, hogyan szólítsam. Utólag elgondolkoztam: vidékről Pestre került emberként talán elvárta volna, hogy mint idősebbet X bácsi-ként szólítsam meg. Szerintem az ismeretlent uram-mal, ill. asszonyom-mal vagy hölgyem-mel, az ismert nevű, de nem közeli ismerőst vezetéknév + úr-ral illendő szólítani. Az utóbbi esetből kihagytam a nőnemű honfitársakat: sajnos, a Frau vagy madame X-nek megfelelő forma, a Kovácsné nagyon udvariatlanul hangzik magyarul. Nem tökéletes helyettesítője a Gizike típusú megszólítás. (Magyarországon nem jelent tegezést a nők keresztnéven szólítása.) A férfi felsőbbrendűség maradéka ez: Gizike nem szólíthatja vissza a férfit ugyanúgy, tehát például Karcsi. A munkahelyi hierarchiát igen érzékenyen mutatják a különböző megszólítások. Gizike, a titkárnő nemhogy Karcsi-nak nem szólíthatja főnökét, de csakis igazgató úr-ként. Főiskolám nálam alig idősebb új portását – bevallom – én is kiigazítottam, amiért uram-ként, nem pedig tanár úr-ként* szólított meg. Ezután viszont ő kért, hogy ne portás úrazzam, legyen az ő neve Feri bácsi. Ez ellen meg az én felfogásom berzenkedett: a jellegzetesen magyar bácsizás a sokkal idősebbnek jár, ugyanakkor szinte családias meghittséget feltételez. A harmadik személy említése az egyik terület, ahova – nézetem szerint helytelenül – igen erősen betört az indoeurópai nyelvek gyakorlata. Lépten-nyomon összekeveredik a megszólítás és az említés módja. Szomorúan komikus a médiában az a gyakorlat, hogy a magyar embert Szabó József-ként, a külföldit Joseph Schneider úr-ként említik, akár ugyanazon cikken vagy műsoron belül. Véleményem szerint egy harmadik személyről beszélve a teljes néven említés egyáltalán nem udvariatlan az úr vagy asszony hozzáillesztése nélkül, és így helyes külföldi személy esetében is. Ebben a szituációban a megszólításkor helyes vezetéknév + úr forma is mesterkélten hat, bár igaz, hogy a csak vezetéknévvel említés is általában helytelen. Vannak azonban esetek, amelyekben korrekt a puszta vezetéknév használata: már nem élő híres (vagy hírhedt) emberek: Churchill, Bartók, Sztálin, jelenlegi ismert politikusaink: Orbán, Kuncze stb. említése, szakszövegben szerzők idézése: Hegel, Bárczi stb. szerint. Teljesen fölöslegesnek és az össztársadalmi „felülcímezés”-hez hasonlónak találom a nevekhez

72


minduntalan hozzámondott címet, rangot, beosztást. Elegendő tehát: ”Orbán (Viktor) úgy nyilatkozott…” vagy „a miniszterelnök úgy nyilatkozott…”, de már szükségtelen a kettő összevonása, különösen az „Orbán Viktor miniszterelnök úr úgy nyilatkozott…” formula. A hölgyekkel még több a zavar. Sohasem szabad szem elől téveszteni, hogy a magyar nyelv nem ismeri a nemek nyelvtani megkülönböztetését! Ez akkor okoz gondot, amikor ugyanazt a szót egyszer egy foglalkozás megjelöléséhez, máskor valakinek a megszólításához használjuk. Dávid Ibolya tisztsége (igazságügyi) miniszter, megszólítása pedig „miniszter asszony”. Harmadik személyként való említése tehát: „Dávid Ibolya felszólalt…” vagy „az igazságügyi miniszter felszólalt…” Az asszony hozzátoldása fölösleges és idegenszerű. Amikor egy szövegben már említett személyről újra beszélünk, nagyon sokféleképpen nevezhetjük: „a férfi, az ember, a nő, a hölgy, az úr, a fiatalember, a bácsi, a néni” stb., vagy akármilyen, egyértelműen őt jelölő szóval: az író, a sportoló, a jelölt, az áldozat, a gyanúsított stb., de – az isten szerelmére! – a legutóbbi helyett az úriember-t mondani, mint rendőrségi tudósításokban általános, több, mint zavaró hiba: egy társadalmi értékválság kifejezője. A tegezés jó lenne, ha megmaradna a közvetlen kapcsolat kifejezőjének. Az IKEA áruház tegezése számomra közvetlenkedő, bizalmaskodó, idegenszerű. Még használati utasításban is láttam tegezést, ami nyilvánvalóan az angol szöveg helytelen fordítása volt. (Miháltz Gábor: A megszólítástól az anglicizmusokig, részlet; Édes Anyanyelvünk, 2002/2.)

73


20. FELADATSOR Mit jelentenek a szövegben a következő szavak? LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: 1. hierarchia: fontossági sorrend , rangsor 2. korrekt: helyes, kifogástalan, megfelelő 3. szituáció: helyzet A FELADAT CÉLJA: fogalmak értelmezése a szöveg kontextusában. 4. A szövegben a szerző megállapításokat tesz arról, melyik nyelvhasználati forma helyes, és melyik nem. Jellemezze a szerzőnek a mondottakhoz való viszonyát! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: A szerző modalitása előíró, a felmerülő nyelvi vagy nyelvinek tekintett jelenségeket nem problémaként mutatja be, inkább állást foglal, mint együttgondolkodásra hív fel. Deklaratív, kijelentő, sőt, kinyilatkoztató a megfogalmazás. A FELADAT CÉLJA: a szerzői modalitás felismerése és összefoglalása. 5. Léteznek-e a megszólításra vonatkozó, általánosan alkalmazható szabályok a magyar nyelvben? Fejtse ki véleményét 4-5 mondatban! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: igen, mert a nyelvtani, helyesírási és nyelvhelyességi szabályok jól körülírhatók és mindenkire vonatkoznak nem, mert különféle szituációkban és társadalmi közegekben máshogy viselkedünk és beszélünk; az írók és költők is gyakran módosítják a nyelvi szabályokat; az egyéni nyelv az egyéniség kifejezője A FELADAT CÉLJA: reflexió a szövegben megjelenő problémákra, összefoglalás és transzformáció műveleteinek gyakorlása, saját vélemény kifejtése. 6. A fenti szöveg az Édes Anyanyelvünk lapjain jelent meg. Véleménye szerint valóban csak nyelvhelyességi kérdéseket boncolgat? Válaszoljon 2-3 mondatban! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: a szöveg olyan nyelvhelyességi problémákról szól, melyek több szempontból vizsgálhatók; szociológiai-társadalmi vonatkozások; például: a tegezés, magázás, bácsizás kérdése mást jelent a különféle társadalmi rétegek, korosztályok számára; a nyelv változó rendszer; a nyelv alkalmazkodik az adott szituációhoz, beszélőhöz és hallgatóhoz stb. A FELADAT CÉLJA: reflexió a szövegben megjelenő problémákra, összefoglalás és transzformáció műveleteinek gyakorlása, saját vélemény kifejtése az előzőnél választékosabb és részletesebb formában. 7. Ismer olyan nyelvhasználati gyakorlatot környezetében, amelyet helytelennek tart? Írjon az Édes Anyanyelvünk szerkesztőségének rövid olvasói levelet, melyben ezt a jelenséget ismerteti, és kifejti, miért érzi kerülendőnek! A FELADAT CÉLJA: a szöveghez kapcsolódó téma önálló kifejtése.

74


Kéri Katalin: „Világ közepe” a világ végén Amerika felfedezése előtt Galíciát a „világ végének” nevezték, legnyugatibb pontja a Finisterre nevet viseli. A négy tartományból (Lugo, Pontevedra, Ourense, Corua) álló terület ma is Európa „végvidéke”, a Kantábriai hegyvonulat nem csupán a kontinens többi népétől, de a spanyol anyaországtól is elzárja a gallegókat. Nekik azonban itt, Európa szélső szögletében van a „világ közepe”. Minden politikai és gazdasági szerveződésnél fontosabb számukra az összetartozás, büszkék nyelvükre, kultúrájukra. Ereikben ibér, föníciai, kelta, római, gót és arab vér folyik, és nagy-nagy öntudattal őrzik sokszínű hagyományaikat, történelmüket. Pedig a gallegóknak a legutóbbi időkig nagy nehézségekkel kellett szembenézniük. Földrajzi helyzetüknél fogva lakóhelyükön csakis az óceán és a hegyi legelők nyújtottak számukra megélhetést. Az egykor jobb napokat látott, valaha önálló királyságot alkotó galíciai tartományokból becslések szerint az elmúlt 500 évben minden harmadik ember (főleg férfiak) elvándorolt, és Brazíliában, Észak-Amerikában próbált szerencsét. Ma is sokan képzelik úgy, hogy Galícia a szegénység földje, ahol az emberek muneirát4 táncolnak, a helyiek jellegzetes néptáncát, és zenélnek egy kelta vár romjain. Ezzel szemben Galícia ma Spanyolország egyik legdinamikusabban fejlődő része, ahonnan egykor valóban ezrével indultak el szerencsét próbálni a sokgyermekes családok fiai, de sokan közülük meggazdagodva visszatértek, és ma éppen ők azok a vállalkozók, akik éttermeket és panziókat emelnek szülőföldjükön, és saját fiaikat már nem eresztik el idegen országokba. A Franco-rendszer után az egykori emigránsok hazajöttek szeretett Galíciájukba, és külföldön szerzett tőkéjükkel a területet megpróbálták bekapcsolni az ország (Európa) vérkeringésébe. Nem vártak csodákra és idegenek támogatására, hanem megpróbálták felmérni és kihasználni a helyi lehetőségeket. A halászathoz kapcsolódó hal- és kagylófeldolgozó üzemeket építettek. Mivel a tartományokban többségében vannak a nők, textilüzemeket és megszámlálhatatlanul sok varrodát telepítettek falvaikba és városaikba. Mára már meghatározó Galícia szerepe a spanyol divatélet szempontjából, ruhatervezőik világhírűek. Iskoláikban újra bevezették a gallego nyelv tanítását, és az elmúlt időszakban hihetetlenül

4

Galíciáb an a legrégibb tánc a Muneira (6/8); ma rk ánsan ritmik us jellegű élé nk k astagnetta- és pand er eta- (b aszkdob)-k ísérettel adj ák elő. 75


megnőtt az anyanyelvükön kiadott kulturális termékek száma.5 Santiago de Compostela lenyűgöző katedrálisa (Szent Jakab csontjaival) újra világhírű zarándokhellyé vált, és sokat áldoztak régészeti, történelmi emlékeik feltárására. Mindemellett pedig a gallegók próbálnak arra építeni, ami a legnagyobb kincsük: szülőföldjük természeti szépségeire és ma is élő néphagyományaikra, valamint egyedülálló és rendkívüli konyhaművészetükre. Galícia flórája valóban megkapóan szép. Galícia verde – zöld Galícia: ez a mindenütt olvasható elnevezés találó; elegendő a jól kiépített autóutakon száguldanunk ahhoz, hogy ezt beláthassuk. Ahhoz azonban, hogy megérthessük, mit takar a „zöld” jelző, hogy beszívhassuk azt a csodálatos levegőt, mely szennyezett Európánkban már olyan ritka, ki kell szállnunk járművünkből, és sétálnunk kell a legelőkön vagy az erdei ösvényeken. Galícia másik nagy ajándéka az utazónak: a tenger. Aki a Földközi-tenger langyos vizéhez szokott, Galíciában, lehet, fázni fog a strandokon, noha körülbelül háromszázat talál. Galíciában a tenger a „lélek fürdetésére” szolgál, a jó időben is tomboló, zabolázhatatlan víz arra csábít, hogy partján ülve az ember elmerengjen a sorsán, és ez a galíciai talán az egyik utolsó tengerszakasz földrészünkön, ahol bármikor lehetünk egyedül, mindig akad egy magányos szikla, ahová letelepedhetünk. Itt (még) nem üzlet eladni, kiadni, felparcellázni és teleszemetelni a tengerpartot. A galíciai turizmus megszervezésének alapgondolata az, hogy kevés, de igényes utazót kell a környékre csalogatni, mert a tömeges turizmus, a monumentális szállodasorok éppen azt a tájat tennék tönkre, ami miatt a pihenni vágyók Galíciába látogatnak. Éppen ezért apró, fehér falú panziókat építenek, családias hangulatú kis éttermekben kínálják kagylókülönlegességeiket és fanyar borukat. Galíciában végtelenül tisztelik a betévedő vendéget, szinte rokonként bánnak vele. Nyugalmuk, barátságos modoruk és együvé tartozásuk nem az üzletpolitika, hanem valódi életük része.

Ezt b izt osít ja a gale gónak a he l yi testülete kben , in té zmén ye kben hivat al os n yel vként val ó használ atát. 19 88 .VI .3 0., 124. sz . t örvén y.

5

76


21. FELADATSOR 1. Amerika felfedezése előtt Galíciát a „világ végének” nevezték, és ez a terület ma is Európa „végvidéke”– de az itt élőknek a „világ közepe”. Magyarázza meg ebben a megállapításban az alábbi kifejezéseket! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: A válaszok utalnak arra, hogy mennyit változott Galícia szerepe és fontossága a történelem során a külvilág szemében, míg a helyiek számára továbbra is Galícia a legfontosabb. A FELADAT CÉLJA: fogalmak értelmezése a szöveg kontextusában. 2. Mit jelent a szövegben a „lélek fürdetése” kifejezés? Magyarázza meg 1-2 mondatban! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: a leírt természeti környezet lehetővé teszi a megnyugvást, a mindennapokból való kilépést; a szövegben megjelenik a nyugalomra, csendre, belső változásra irányuló vágy A FELADAT CÉLJA: a kifejezés értelmezése a teljes szöveg kontextusában. 3. Milyen alapvető tényezők befolyásolták a gazdasági élet formálódását Galíciában? Készítsen 3-4 pontból álló vázlatot! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: meghatározó volt a nők szerepe, mivel a népesség nagyobb részét ők teszik ki azok az iparágak fejlődtek, ahol nagyobb a nők foglalkoztatottsága a külföldről hazaérkező emigránsoknak is nagy szerepe volt a gazdasági élet fellendülésben a fellendülést az is segítette, hogy az ország nem várt külső segítségre A FELADAT CÉLJA: tájékozódás a szövegben, a lényegkiemelés gyakorlása. 4. Milyen témaköröket érint a cikk? Soroljon fel legalább hármat! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: Galícia földrajzi helyzetének és történelmének bemutatása A gazdasági élet formálódása / az emberek sorsának rövid bemutatása Galícia ma Galícia növényvilága / a természeti környezet Galícia tengerpartja Galícia természeti szépségei A FELADAT CÉLJA: tájékozódás a szövegben, az azonosítás, lényegkiemelés és összefoglalás gyakorlása. 5. Mi a szöveg célja? Fogalmazza meg 1-2 mondatban! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: népszerűsítés; bemutatás; a szerző pontos képet kíván adni tárgyáról A FELADAT CÉLJA: reflexió a szerzői modalitásra. 6. Írjon népszerűsítő szöveget Galíciáról! Fogalmazza meg frappánsan, érdekesen, figyelemfelkeltően, miért érdemes oda utazni! A FELADAT CÉLJA: A kommunikációs célnak megfelelő megfogalmazás gyakorlása; a szöveg tömör, érthető, informatív összefoglalása. 77


GYENES KÁROLYNÉ HETVENÉVES TANÍTÓI DIPLOMÁJA

A másodikos egyetemesség A legfiatalabb szívű tanítónő emlékeivel és fotóival köszöntjük az új évet, az iskolát, nehéz esztendők után és nehéz esztendők előtt. Aranka néni kilencven esztendős, 1931-ben kapta meg a tanítói diplomáját, hetvenöt éves koráig tanított, alsótól hatodikig, mindent kipróbált, nyugdíjasként a napközit is vállalta, de legjobban a kicsik közt érezte magát. Mégis, aki körülötte él, mindenki a tanítványa, emberségből, szelídségből, jóakaratból. Csoda, hogy annyi megpróbáltatás és küzdelem után ma is bizalommal, kedvesen, csillogó szemmel néz felénk. Ha eltölthetünk vele egy délutánt, újra tiszta lélekkel indulhatunk vissza a világba. Aranka néni varázsló, akinek a szívében van a titka, aki mindannyiunkat másodikos kisdiákként kezel, szeretettel és reménykedéssel, hogy érdemes törődni velünk, hisz akármi lehet még belőlünk, s a mit lehet, ami telik az embertől, azt meg kell tennie mindenkiért, aki hozzá fordul. Ha tehette, csak másodikban tanított, erre az évre volt összpontosítva minden tudománya és minden szeretete. Valahogy úgy, mint a teremtésben, amikor mindennek megvan a helye és ideje, ezen a napon, ebben a második évben mindazzal fel kell szerelni a növekvő embert, azt a mindenséget, akivé lesz, amivel korábban nem nagyon érdemes, később meg már majdnem hiábavaló, van egy másodikos világ, egy másodikos egyetemesség, és annak Aranka néni a mindentudója. Gyenes Károlynét, a rubindiplomás tanítónőt Felsőgödön látogattam meg, ahol fiával él, és ma is nap mint nap tanítványaira gondol, beszél róluk, várja őket, ők meg be-betérnek hozzá. Mert azt az egy vagy néhány gyermekkori évet Aranka nénivel sokan nem felejtik, azért sem, mert egy kicsit meg tudtak maradni másodikosnak, amikor az ember még könnyedén föl tud építeni egy szép házat, jó családdal, okos gyerekekkel, békével, játékkal és derűvel. Hipp-hopp. Anélkül hogy megrettenne, összeroppanna, kimerülne. Aranka néni azzal kezdte, hogy megmutatta a szobáját, az első férjével gyűjtött szép alföldi életképeket és tájképeket, a párnákat és terítőket, melyeket mind maga hímzett vagy horgolt, a cicásat, mely még lánykorából való, bizony már javításra szorul itt-ott, az élő cicák megmegtépték, a sok könyvet, melyeket naponta éjfél és kettő között olvasott. Akkor jutott rá idő és nem tudott másként elaludni. És már meséli is öniróniával a kicsike tanító néni, aki reggel az iskola felé egyre gyorsabban halad, talán még némi feltűnést is keltve, hogy esetleg késésben volna, pedig csak arról van szó, hogy már gondolatban a gyerekek közt van. Tervezgeti a munkát, és siet, akaratlanul, mert egyre 78


izgatottabb, szeretne már belefogni, szeretne már dolgozni, szeretne már mesélni, játszani, tanítani. Szeretne már az övéi közt lenni, hisz annyira jó. Nagypénteken született, azt mondja, ki is rótt rá a sors nem egy kálváriát, mint gyermek, jegyes, anya, feleség, tanítónő, testvér. De erőt is kapott mindehhez, kifogyhatatlanul sokat. Még ma is ajándékozhat belőle szertelenül. Aranka néni előadja, újraéli a történeteit. Egy pillanat alatt Rákóczifalván vagyunk, a szülői háznál, Kiskunfélegyházán, fiatalságának éveiben, a Nagyszöllősi úti iskolában, ahol már kisdiákként édesapja mellett kis tanító néni lehetett. S ahol először lépett diákok elé, a felejthetetlen hatodikat kellett visszacsalogatnia a rendes útra, ahonnan elkalandoztak egy bizonytalan, tanácstalan tanítónő alatt. Édesapja, nevelőanyja, bátyja, húga, első férje mind pedagógusok voltak. Azt mondja, úgy látszik, egy anyagból lettünk, ezt kaptuk feladatul, ez volt a dolgunk, tanítani, segíteni, megérteni a ránk bízottakat. Takács Géza ( He t i V ál a sz , 2 0 0 2. j an uá r 4 .)

79


22. FELADATSOR 1. Elemezze a címet a szöveg ismeretében! Mit jelent a címben? LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: másodikos: a szó utal arra, hogy a tanárnő mindig másodikosokat tanított stb. egyetemesség: a szó utal a bejárt életút összetettségére; kifejezi a tanítói hivatás fontosságát és kisgyerekek világának teljességét stb. Milyen viszonyban áll egymással a két szó? az ellentétes viszony fejezi ki az értelmezési lehetőségek sokszínűségét A FELADAT CÉLJA: fogalmak értelmezése a szöveg kontextusában, a cím szerepének tisztázása. Az értékelés során fogadjunk el minden olyan megoldást, ami utal a két fogalom ellentétességére, és ennek az ellentétnek a funkciójára. 2. Mi a szerepe a cím előtt található mondatnak? Fogalmazza meg röviden, egyetlen mondatban! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: összefoglalja a szöveg egészét és egyben előremutat A FELADAT CÉLJA: mutasson rá, hogy már a szöveg olvasásának megkezdése előtt megfigyelhetünk olyan ismérveket, amelyek a szövegértést megkönnyítik; reflexió szerzői szándékra, valamint annak bemutatása, milyen eszközök állnak a szerző rendelkezésére az olvasói együttműködés mozgósítására 3. Mit jelent a következő mondat? Magyarázza meg 2-3 mondatban! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: Először egy hatodikos osztályt tanított. Az osztály meglehetősen rendetlen volt / elkanászodtak, mert előtte egy engedékeny tanítónőjük volt. A FELADAT CÉLJA: A megértés bizonyítása újrafogalmazással. 4. A szöveg születésnapi köszöntő, célja az ünnepelt köszöntése. Milyen hatást igyekszik kelteni az olvasáskor? Fogalmazza meg 1-2 mondatban! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: Először egy hatodikos osztályt tanított. Az osztály meglehetősen rendetlen volt / elkanászodtak, mert előtte egy engedékeny tanítónőjük volt. A FELADAT CÉLJA: A megértés bizonyítása újrafogalmazással. 5. A fenti szöveg ismertet egy élettörténetet. Milyen más irodalmi műfajokat ismer, amelyek egy személy életének eseményeit írják le? Említsen legalább két példát! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: műfajok megnevezése és konkrét példák egyaránt elfogadhatók; önéletrajz 6 önéletírás, fejlődésregény, memoár, családregény stb. A FELADAT CÉLJA: a kontextus tágítása, korábbi ismeretek bevonása az értelmezésbe.

80


6. Mi jellemzi a szöveg időszerkezetét? Hogyan jelenik meg múlt és jelen a mondatszerkesztésben? Ismeresse 2-3 mondatban! LEHETSÉGES VÁLASZELEMEK: a jelenbeli bemutatás a múltbeli történésekre támaszkodik; jelen idő és múlt idő váltogatása akár egy mondaton belül is; időbeli ugrások stb. A FELADAT CÉLJA: A szöveg időszerkezetének, az időbeli viszonyoknak a feltárása; reflexió az idő jelölésének nyelvi-szemantikai formáira, a szövegstruktúrára; a történeti érzék fejlesztése.

81


Melléklet

Értékelő lap I. Mennyiben ért egyet az alábbi megállapításokkal? (1 = egyáltalán nem; 3 = részben; 5 = teljes mértékben A szöveg értékelése

1

3

5

1

2

3

A szöveg alkalmas a szövegértés fejlesztésére Tartalma felkelti az érdeklődést Megértése háttértudást is igényel 2. Mennyiben ért egyet az alábbi megállapításokkal? (1 = egyáltalán nem; 3 = részben; 5 = teljes mértékben A feladatok értékelése A feladatok motiválóak, érdekesek A feladatok újszerűek, szokatlanok A feladatok megértése a tanulókat további kérdésekre készteti A feladatban leírt tevékenység, tennivaló egyértelmű A feladatok megoldása érzékelhetően fejlesztő hatású 3. Véleménye szerint az alábbi tevékenységformák közül melyeket fejlesztette leginkább a feladatsor? Kérjük, jelölje x-szel (több választ is megjelölhet!) ⁪

a szöveg egy konkrét jellemzőjének azonosítása (pl. szójelentés, álláspont, stílus)

⁪

a szöveg egyes elemeinek kiválasztása (pl. szinonimák, stílusréteg, problémakör)

⁪

a szöveg elemeinek újrarendezése (bekezdések, mondatok, szavak/szórend)

⁪

összefoglalás (pl. vázlatkészítés, tömörítés, tartalmi kivonat)

⁪

állásfoglalás (pl. kritikai reflexió, személyes vagy tárgyszerű állásfoglalás)

⁪

átírás, újraírás (pl. tömörítés, bővítés, nézőpont, stílus, megváltoztatása, újratagolás)

⁪

reflexió a megalkotottságra, a szövegszerveződésre

⁪

problémamegoldás (pl. problémaelemzés, megoldási javaslatok)

82


4. Mi ütközött nehézségbe a feladatsor megoldásában és miért? (pl. a szókincs szűkössége, a nyelvi kompetencia hiánya, gyakorlatlanság a feladattípusban, időhiány, motiváció hiánya, egyéb) 5. Melyek a feladatsor előnyei? (pl. a szókincs fejlesztése, a feladatok rávezetnek a szöveg kiemelt sajátosságaira.) 6. Milyen szövegértési képességek továbbépítésében segítette az Ön diákjait a feladatsor?

83

FEJLESZTŐ FELADATOK TANÁRI KÉZIKÖNYV. 7. és 9. évfolyam

Recommend Documents