9-10. évfolyam. Irodalom. Célok és feladatok

9-10. évfolyam Irodalom Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és erősíti a nemzeti nyelvi és kulturális identitást; a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, az etikai, erkölcsi ítélőképességet és elősegíti a jelen és a jövő egységesülő világában más kultúrák megismerését. A tanításnak hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával kell reagálnia a diákok mindennapi életvilágára. Így például azzal is számolnia kell, hogy az elektronikus információhordozók, a műholdas televíziózás, a videókultúra térhódításának közegében működik. E kihívás még előre nem látható erővel hat a könyv kulturális, információhordozó és szellemi jelentőségére. Tudnia kell azt is, hogy az ifjúsági szubkultúrán belül a zenének és a mozgóképi művészeteknek nagy szerepük van; de azt is figyelembe kell vennie, hogy a kulturális hátrány, a szegénység és az élményhiány mint nyelvi deficit jelentkezik az iskolában, a nyelvi manipulációt és az információ szabadságát egyaránt megtapasztalja az érintett korosztály. Tantárgyaink feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyőző legyen egyrészt mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési, gondolkodási képességeket fejlesztő tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe. Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb értőivé válhatnak; megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együttérzővé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránt, így fejleszthető a szociális, életvitel és környezeti kompetencia. Megismerhetik a nyelv kifejező lehetőségeit, ezáltal az anyanyelv szépségének átélt élményével gazdagodhatnak. Megszerezhetik azt a műveltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja. Megismerhetnek más alternatívát a tömegkultúra mellett, modellt az igényes önművelésre. Igényesebbé válhatnak abban, hogyan tegyenek fel kérdéseket, mennyire mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat. Tantárgyaink céljai és feladatai között - egy olyan világban, ahol a „szót értés" jelentősége ugrásszerűen megnőtt a személyes kapcsolatokban, a munkavállalásban, az érvényesülésben - kiemelten szerepel, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában, felkészítve őket az élethosszig tartó tanulásra. A demokráciában a politikai, közéleti, helyi-önkormányzati és a civil szféra egyaránt felelős döntéseket hozó polgárokat kíván, akik artikulálni és érvényesíteni tudják érdekeiket és értékeiket, akik szellemileg-lelkileg felnőtt emberek. Tantárgyunk hatékonyan tud hozzájárulni ehhez. Célunk továbbá, hogy a diákok a 21. század információs társadalmában is megőrizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét.

1

Fejlesztési követelmények A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés középiskolai fokon is alapkövetelmény a magyar nyelvi és irodalmi nevelésben. Az életkornak megfelelően fejlett kommunikáció minden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés képességét jelenti, a másként vélekedők álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését, illetve korrigálását. Feltételezi a kommunikációs zavarok fölismerését és képességet feloldásukra, kritikus magatartást a téves ítéletek, a manipulációs szándékok fölismerésében. A hatásos kommunikáció megkívánja a verbális eszközök, s szöveg- és mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezés (testbeszéd) sikeres összehangolását, a megfelelő stílust és magatartást a magán- és a nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is. A fejlesztés fontos területe a tömegkommunikációra vonatkozó tudásanyag bővítése: az általános iskolában tanult műfajok körének kiterjesztése, az értő, kritikus befogadáson kívül önálló szövegalkotás néhány publicisztikai műfajban. A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési jártasság színvonalának emelése a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani ismeretekkel és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Ez a tevékenység magában foglalja a szövegek nyelvi-stilisztikai, retorikai sajátságainak megnevezését, jelentésszerkezetük, gondolatmenetük feltárását, a szöveg szó szerinti és mögöttes jelentésének értelmezését. A szövegértésnek ki kell terjednie a szövegek közti kapcsolatok vizsgálatára, az azonos problémák különböző megközelítéseinek, a különféle műértelmezéseknek az összehasonlítására és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalásra. A szövegalkotás folyamatos fejlesztése a szabatos fogalmazás követelményén kívül a személyiséget kifejező, egyéni stílus bátorítását is jelenti. A szövegértés és -alkotás képessége ezen a fokon egyaránt kiterjed az egyén magánéletének és társas-társadalmi életének minden szóbeli és írásbeli megnyilatkozására, valamennyi kommunikációs funkcióban (tájékoztatóábrázoló, kifejező, meggyőző, felhívó, kapcsolatteremtő és -tartó). A korábban is gyakorolt közlésformák (elbeszélés, leírás, jellemzés) folyamatos fejlesztésén túl kiemelkedően fontos, hogy kellő gyakorlatot szerezzenek a diákok az érvelés technikájában szóban és írásban egyaránt. Továbbra is fontos sokféle lehetőség biztosítása a kreatív szövegalkotó tevékenységre, például személyes élmények, belső képek fölidézésére, a játékos szövegátalakításra, újságműfajok művelésére, valamint hosszabb fölkészülést igénylő tanulmány, pályázat alkotására. A változatos szövegelemző eljárások önálló használata biztosítja a művek gondolati, erkölcsi, esztétikai jellemzőinek egyre teljesebb megértését, a fejlett kifejezőképesség pedig a következtetések szabatos, az egyéni véleményt, élményt is kifejező bemutatását. A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe a kapcsolatteremtés és az együttműködés képességének alakítása a társakkal, a szöveggel; a nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése. Feladata másrészt a kognitív képességek tevékenységekben való alakítása: a történeti gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás, a jelentésszintekre vonatkozó szövegelemzési eljárások, az indukció és dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásainak alkalmazása. Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk világában; értelmesen és értékteremtően tudjanak élni az önképzés lehetőségeivel.

2

A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete középiskolai fokon alapkövetelményként jelenti a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, fogalmi szintű meghatározásukat, a tanultak tudatos alkalmazását. Ezt kiegészíti a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról szerzett tudás. Ezek az ismeretek alapozzák meg a nyelvi normákhoz való tudatos alkalmazkodást, a nyelvhelyességi kérdések felelős megítélését, az aktív nyelvművelésben való részvételt, a saját nyelvi teljesítmény tökéletesítését. Az anyanyelvi műveltség fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés elválaszthatatlan kapcsolatának tudatosodása és élményi átélése. A tanulmányoknak ezen a fokán nyílik valódi lehetőség az anyanyelvi ismeretek tudatos felhasználására az idegen nyelvek tanulásában. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában változatlan követelmény annak magasabb szinten való megértése, hogy milyen élményeket, érzelmeket, jelentéseket közvetít az irodalom az egyének és a közösség számára. Változatlanul igény az irodalomtanítás élményszerűsége, a kapcsolatteremtés a tananyag és a tanulók személyes életproblémái között, az irodalmi élményeknek nemcsak tárgyszerű, hanem kreatív, játékos feldolgozása is. Középiskolai fokon elvárható a művek tágabb kontextusban való látása, például egy-egy téma változatainak, más művészeti ágakban való adaptációinak összehasonlítása. Annak vizsgálata, milyen hatása és olvasatai voltak a műnek a maga korában, mik az érintkezési pontjai a kortársak műveivel, milyen a megítélése az utókorban. Hozzátartozik ehhez a teljesebb irodalomtudáshoz a magyar irodalom néhány jelentős témájának, kapcsolódási pontjának fölismerése eltérő világlátású, szemléletű művekben, például élet és halál, szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezet, barátság, szerelem, nemzeti hagyományok, érzelmiszellemi kötődések, magyarság és európaiság témakörében. Az irodalmi műveltség elsajátítása több összetevőből áll. Elsősorban képesség a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek megértésére, megfogalmazására a tanult fogalmak használatával szóban és írásban. E tudás része az irodalom folytonosságának és változó jellegének fölismerése, tájékozottság a magyar irodalom történetében, a magyar és az európai irodalom néhány kapcsolódási pontjában. De idetartozik az alapvető korstílusok és műfajok ismerete, néhány klasszikus magyar író, költő pályaképének, életútja fontosabb állomásainak, illetve más alkotók írói portréjának önálló bemutatása. Az irodalmi tanulmányok fontos kiegészítője a folyamatos tájékozódás a nevezetes emlékhelyekről, különösen a régió, a lakóhely irodalmi vonatkozásairól. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai érzékenység a felnőtt kor küszöbére ért ember meghatározó tulajdonsága. E téren a magyar nyelvi és irodalmi tanulmányokra jelentős szerep hárul a logikus gondolkodás képességének növelésében és az önismeret, az önkritikai érzék folyamatos fejlesztésében. Az irodalmi művek feldolgozásában a véleményeknek teret adó megbeszélés növeli a fogékonyságot az igazságra, a megértésre, az együttérzésre mint értékre, segítheti az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogását, ráhangolhat a pozitív érzelmekre, a derűre, a szépségre.

3

Értékelés Irodalom Rendszeres és változatos formájú szóbeli feleltetés során az elméleti tudás ellenőrzése, a szövegelemző, értelmező képesség szintjének, az önállóság, kreativitás mértékének követése, értékelése. A fogalmazási készség szintjének mérése házi fogalmazások, dupla órás iskolai dolgozatok és rövid lélegzetű feladatmegoldások formájában. Az objektív értékelés biztosítására tesztes elemeket is tartalmazó feladatlap íratása. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Tankönyv: - tartalmazza a kerettanterv által kívánt új elemeket, módosulásokat - jól strukturált legyen, kiemelésekkel segítse a tanulók tájékozódását - vázlatértékű széljegyzetekkel súlypontozzon - gazdag képanyaga legyen - a képzőművészeti alkotások lehetőleg színes kivitelezésűek legyenek - az anyanyelvi tankönyv áttekinthető, rendszerező táblázatokat, szemléletes ábrákat, kreativitást is igénylő, szellemes feladatokat is tartalmazzon - felmenő rendszerű tankönyvcsalád tagja legyen lehetőség szerint Tanulmányi segédletek, taneszközök - a tantárgy nem eszközigényes - a kötelező olvasmányok, forrásművek többségét a könyvtár biztosítja - a tanulmányi segédletek kiválasztásakor arra törekszünk, hogy a művészi élmény közvetítésének hagyományos és korszerű eszközei egyaránt segítség kultúraközvetítő és érdeklődésébresztő munkánkat Megjegyzés - a 7-8. évfolyamnál jelölt eszköztípusok szolgálják a 9-12. osztályokban folyó munkát is, ezért ezt évfolyamonként külön már nem említjük - a tankönyvválasztást a tankönyvpiac kínálatához igazítjuk, így az évfolyamoknál jelzettektől később eltérhetünk

4

9. évfolyam Évi óraszám (nyelv:74, irodalom:74), Heti 2-2 óra Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás A kommunikáció tényezőiről és funkcióiról tanult ismeretek felhasználása a tömegkommunikációs műfajok értő és kritikus befogadásában. Tapasztalatok szerzése a manipulatív szándék felismerésében; kritikus magatartás a téves ítéletekkel szemben. Kreatív gyakorlatok tömeg- kommunikációs műfajok alkotására szóban és írásban, audiovizuális a szöveg, a képanyag, a grafikai, tipográfiai eszközök megfelelő elrendezésével (diákújság vagy más szerkesztése). Az irodalmi művekben, illetve az órai megbeszélésben jelentkező kommunikációs zavaroknak, majd ezek okainak felismerése és feloldásukra törekvés. Az irodalmi művek szereplőinek magatartásában érzékelhető manipulációs szándékok felismerése. A szereplők testbeszédének (nem nyelvi kifejezőeszközeinek) értelmezése a színpad és a film világában.

Szövegértés Szövegátalakítás hangnem- és szempontváltással, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések, szempontok alapján. A szöveg makro- és mikroszerkezetének, az egész és rész viszonyának vizsgálata szakmai-tudományos, publicisztikai és szépirodalmi művekben. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és a kommunikációs helyzetből, illetve a szöveg sajátos szervezettségéből adódó többletjelentéseinek tudatos megkülönböztetése. Legalább egy mű elemző bemutatása során különböző műértelmezések összevetése egymással és az értelmezett művel. Gyakorlatok a köznyelvitől elütő (például régies, elliptikus, bonyolult mondatszerkezetű) szövegek megértésére.

Szövegalkotás A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelő szabatos szövegalkotás: felépítés, tagoltság, kifejtettség, tartalmasság, koherencia, kifejezésmód, műfaj figyelembevételével különféle témákban. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő szóbeli megnyilatkozás a személyes érintettség kifejezésével. különböző nézőpontú értékelések érveinek összevetése alapján önálló állásfoglalás különféle műfajokban, például glossza, recenzió, könyvajánlás, kiselőadás. Kreatív gyakorlatok az „alkotótárs” helyzetéből, művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából, jelenetek előadása hangnemváltással, egy-egy versszak írása kötött formában, befejezésváltozatok alkotása, új nézőpontból történetátírás, hiányzó szövegrészek beírása, szakaszok, illetve sorok rendjének újraalkotása. Szereplők - drámai szituációhoz kötődő - feltételezhető gondolatainak megfogalmazása. Rendezői utasítás írása egy-egy jelenethez: színpadkép, színpadi mozgás, díszlet, jelmez. 5

Tanulási képesség Gyakorlottság a jegyzet- és vázlatkészítésben írott szövegről, előadásról. Irodalmi és köznapi témákban ismeretterjesztő, értekező szövegek feldolgozása, az adatok rendszerezése önállóan vagy csoportmunkával. Az iskolában tanult anyag kibővítése önálló könyvtári kutatással, különböző típusú dokumentumok (könyv, folyóirat, video, multimédia, CD) kiválasztása, értékelése és felhasználása megadott vagy választott témában.

A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmai szintű megnevezése, az ismeretek önálló felhasználása elemzési és fogalmazási feladatokban Szövegek mikro- és makroszerkezetének feltárása: bekezdések, utalások, kapcsolatok, egyeztetések szerepének vizsgálata, értékelése. Különféle tartalmú, publicisztikai, szakmaitudományos, közéleti, gyakorlati szövegek önálló elemzése szerkezetük, témahálózatuk, jelentésrétegeik és szövegegységeik logikai kapcsolatainak bemutatásával. A szórend, az aktuális tagolás és a jelentés összefüggésének figyelembevétele. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében készség az önálló hibajavításra, önkontrollra. A helyesírás értelemtükröztető lehetőségeinek ismerete és felhasználása. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése és igényes alkalmazásuk különféle szövegek értelmezésében, felolvasásában, memoriterek előadásában.

Az irodalom és az olvasó kapcsolata Az irodalom mint valóságmodell és teremtett világ. Néhány példa ismerete a jelentés és a hatás történeti feltételezettségéről és változásairól, a befogadás és a jelentésadás történetiségéből. Tapasztalatszerzés az európai és a magyar irodalom két nagy forrásának, a görög-római antikvitásnak és a Bibliának utóéletéről, hatásáról, a közös hagyományban utalási rendszerként való továbbéléséről. Bizonyos toposzok, archetípusok, vándormotívumok fölismerése, a tanult művek motivikus kontextusban való elhelyezése (például évszakok, sziget, hegy, kert, tűz, utazás). Irodalmi kifejezésformák Epikai művekben az idő- és eseményszerkezet fölismerése; a cselekményszálak szétválasztása több szálon futó cselekmény esetében; eseményszerkezet és szövegszerkezet (fabula és szüzsé) viszonyának vizsgálata. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, a nézőpontok érzékelése, az elbeszélő nézőpont, a beszédhelyzet (látókör) azonosítása és funkciójának értelmezése az olvasott művekben. Az előreutalások és késleltetések fölismerése, szerepük megfogalmazása. A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. Lírai művekben a költő életrajzi alakjának és a versben megszólaló "én"-nek megkülönböztetése. A vers beszédhelyzetének, a megszólító és megszólított viszonyának bemutatása. A lírai kompozícó néhány meghatározó elemének (például beszédhelyzet, időszerkezet, logikai szerkezet, refrén) azonosítása. A lírai költemény hangnemének, műfajának, verstípusának megnevezése. A versritmus és a rímelés jellegének és hangulati hatásának, valamint néhány alapvető versformának ismerete; a tanult művekben a

6

szöveghangzás szerepének fölismerése. A dráma műnemének, sajátosságainak meghatározása; a cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása; szövegtípusok azonosítása a drámában. Idő-, tér- és cselekménykezelés fölismerése a tanult drámákban; párhuzamos jelenetek, az epikai és drámai cselekményszervezés és az időkezelés összevetése. A tragédia, a tragikus hős meghatározása, jellemzése. A drámai konfliktus, az akció és dikció, az írott mű és az előadás viszonyának bemutatása. A dráma és a színház kapcsolatának, kölcsönhatásának jellemzése az európai színház- és színjátszástörténet néhány nagy korszakában. Irodalmi és művelődéstörténeti ismeretek alapján tájékozódás az irodalom kronológiájában és földrajzában. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Korokhoz kötődő témák, problémák meglátása a tanult irodalmi művek és értekező prózai alkotásokban. Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor szemében. Kapcsolatok fölismerése az európai irodalom kezdetei és későbbi magyar irodalmi alkotások között. Kortársi kapcsolatok, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggések fölfedezése a tárgyalt művekben. Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység Az irodalom önmegértést, önértelmezést elősegítő funkciójáról való tapasztalat felhasználása. A művekben megjelenő emberi szerepek, csoportnormák és értékek fölismerése és azonosítása. Az eltérő és egymással szembesülő igazságok, egyazon kérdésre adott különböző magatartásválaszok jellemzése. Állásfoglalás írása a mű egy szereplőjének vagy egészének értékrendjéről. Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel.

Irodalom Magyar irodalom 9. Órakeret 2 óra Szóbeliség, írásbeliség, népköltészet, népszerű irodalom, szépirodalom, elbeszélés, novella, Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Az irodalom fogalma, kialakulása, írásbeliség; irodalom, művészet összefüggései; az A tematikai egység irodalom mint világalkotás, szövegvilág, fikció; a szövegköztiség (intertextualitás); nevelési-fejlesztési a szerző-mű- befogadó kapcsolata céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódási Taneljárások, pontok eszközök módszerek, szervezési és munkaformák Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Szövegvilágok

7

Az irodalom fogalma, eredete, szóbeliség és írásbeliség. Az irodalom mint világalkotás. Szerző – mű – befogadó (Karinthy: A cirkusz ) Az alábbi témák közül kettő: Népszerű irodalom – szépirodalom; Az irodalom mint szövegvilág (Mándy, Varró Dániel szövegrészletek alapján) Szövegek párbeszéde (József Attila Születésnapomra c. versének összehasonlítása Tóth Krisztina-, Orbán Ottóés Kovács András Ferenc versrészletekkel) Témák, művek, olvasók az időben – (Jókai, Karinthy, Ottlik szövegrészletei vagy a Prométheusz-téma alapján) Műnemek, műfajok: rendszerezés

A tanuló – pontosítja az irodalom és az írásbeliség, irodalom és művészet összefüggéseit – megismeri és értelmezi az irodalmi művek fikcionalitását, nyelvi megalkotottságát – tudatosítja a szépirodalom és a népszerű irodalom kapcsolatát, / megismeri a szövegek közti párbeszéd lehetőségeit / ismeri az irodalmi műnemek, műfajok rendszerét

Tanulói tevékenységek szervezése pármunka, csoportmunka, prezentációkészítés Néhány grafikai szervező megismerése (fürtábra, INSERTtechnika, pókhálóábra, Venn-diagram, kettéosztott napló, T-táblázat)

Történelem: őskor, írásbeliség kialakulása, Vizuális kultúra: filmplakát, képregény, filmes műfajok, falfirka képelemzés

internetes kapcsolat filmrészletek, képregények

listakészítés, rövid esszé, értelmezés, megbeszélés, vita

irodalom, szóbeliség, írásbeliség, esztétika, népszerű irodalom, szépirodalom, fikcionalitás, nyelvi megalkotottság, lírai én, elbeszélő, beszédhelyzet, vershelyzet , szövegköztiség (intertextualitás), időbeliség, irodalmi közlésfolyamat (szerző, mű, befogadó), megértés, értelmezés Tematikai egység/ Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és Órakeret 9 Fejlesztési cél líra óra Mitológiai ismeretek, műnemek, epika (elbeszélés, monda), líra (dal, elégia, Előzetes tudás epigramma, himnusz, óda), időmértékes verselés. Műfordítás. Epikai és lírai művek elemzése, értelmezése. Elbeszélés és történet. A kompozíció meghatározó elemei. Zeneiség, ritmus. Költői képek típusai. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Annak felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, A tematikai egység erkölcsi és esztétikai élmények forrása. Más kultúrák megismerése iránti igény nevelési-fejlesztési erősítése. céljai Alapvető emberi magatartásformák felismertetése, megvitatása révén az erkölcsi és esztétikai érzék fejlesztése. Az irodalmi alapműveltség építése. Irodalmi alapformák, műfajok, motívumok befogadása, értelmezése. Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik-görög és a mai kultúra nagy hagyományaival, kódjaival. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódási Taneszközö eljárások, pontok k módszerek, szervezési és munkaformák Mitológiai történetek A tanuló Tanulói Vizuális kultúra: az történeti és hősök különféle – felismer, azonosít tevékenységek antik görög művészet atlasz, az feldolgozásokban; alapvető emberi szervezése: néhány alkotása; antik világ történettípusok. magatartásformákat pármunka, illusztrációk és atlasza, Kulcsfogalmak/ fogalmak

8

Homérosz: Iliász és Odüsszeia (részletek). Szemelvények a görög lírából (Anakreón, Szapphó, Alkaiosz), prózaepikából (Aiszóposz fabuláiból). A szerzőkhöz, ill. hősökhöz kapcsolódó toposzok. Irodalmi alapformák, történetek és motívumok hatása, továbbélése többféle értelmezésben az európai és a magyar irodalomban, képzőművészetben, filmen.

mitológiai csoportmunka, irodalmi művek internetes történetekben és prezentációkészítés párhuzamai, későbbi kapcsolat, eposzokban Listakészítés, rövid korok filmrészle– megismer irodalmi esszé, értelmezés, témafeldolgozásai. tek alapformákat, összehasonlítás, Földrajz: műfajokat, megbeszélés, vita tájékozódás térben. motívumokat; Történelem, – elemzi a társadalmi és történetmesélés állampolgári formáit, az elbeszélői ismeretek: az antik nézőpontokat és a világ nagy szónokai, narratív struktúra történetírói. szerepét Matematika; fizika: – felismeri a görög tudománytörténet; az kultúra máig tartó antik világ hatását (archetipikus tudományosságának helyzetek, mitológiai öröksége. és irodalmi Filozófia: antik adaptációk, filozófusok, filozófiai intertextualitás; mai irányzatok. magyar szókincs). szóbeliség, írásbeliség, antikvitás, mítosz, mitológia, eposz, eposzi konvenciók, Kulcsfogalmak/ kaland, utazás mint cselekményszervező elv; dal, elégia, epigramma, himnusz, fogalmak időmértékes verselés, versláb, hexameter, disztichon, szapphói strófa, fabula, archetípus, toposz, poétika. Tematikai egység/ Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma Órakeret 2 Fejlesztési cél óra Dráma, tragédia, komédia, színház, előadás, párbeszéd, helyzet, jelenet, konfliktus. Előzetes tudás Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Alapvető erkölcsi értékek képviselete, azonosulás a példaadó emberi A tematikai egység magatartásformákkal. Dialogikus művek befogadásának, értelmezésének képessége, nevelési-fejlesztési az erkölcsi gondolkodás fejlesztése céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódási Tanesz-közök eljárások, pontok módszerek, szervezési és munkaformák

9

Az antik görög színház jellemzői. Drámai előadások (tragédia és komédia), versenyjátékok. Szophoklész: Antigoné (és az Oidipusz király részlete). Az antik dráma hatása a drámatörténetre.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló – képes dialogikus művek olvasására, befogadására, értelmezésére, egy drámarészlet előadására; – felismer különféle magatartásformákat konfliktusokat, értékeket és hibákat (harmónia, mértéktartás, hübrisz); ezek elemzésével, értékelésével fejlődik erkölcsi érzéke; – pontosítja a katarzis fogalmát; felismeri, hogy a befogadóra tett hatások változatosak;

Tanulói tevékenységek szervezése pármunka, csoportmunka, prezentációkészí-tés Listakészítés, rövid esszé, értelmezés, összehasonlítás, megbeszélés, vita

Vizuális kultúra; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: görög és római színházépítészet. Földrajz: 1-2 fennmaradt antik színház helyének beazonosítása. Etika; filozófia: Arisztotelész Poétikájának néhány alapvetése. Tánc és dráma: színházművé-szet, színháztörténet.

internetes hozzáférés drámaelőadások részletei képek a görög színházról, PowerPointbemutató

– képes a műről szóló vélemények kritikus befogadására. színház, esztétikai minőség, tragikum, komikum, tragédia, komédia, dialógus, akció, dikció, alapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet, kar, katarzis Világirodalom – antik római irodalom Órakeret 4 óra Antik görög irodalom, homéroszi eposzok, műnemek, műfajok, időmértékes verselés. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon/interaktív tábla

Különböző magatartásformák megértésének és értékelésének képessége, azonosulás a példaadó erkölcsi értékekkel.

Műfajok, versformák szervezői elveinek felismerése, befogadása. Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik római és a mai kultúra nagy hagyományaival, kódjaival. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódási Tan-eszközök eljárások, pontok módszerek, szervezési és munkaformák Szemelvények a A tanuló Tanulói Történelem, internetes római lírából és – azonosít, értékel tevékenységek társadalmi és hozzáférés epikából. emberi szervezése állampolgári szövegrészCatullus, Vergilius, magatartásformákat a pármunka, ismeretek; földrajz: letek Horatius, Ovidius, művek, illetve a szerzők csoportmunka, az antik római Phaedrus néhány portréi alapján; prezentációkészí-tés kultúra kiterjedése. műve (vagy – véleményezi a Listakészítés, rövid részletek). horatiusi életelvek esszé, értelmezés, Vizuális kultúra: érvényességét; összehasonlítás, korabeli művek és A római irodalom – megismer irodalmi megbeszélés, vita későbbi műfajainak, műfajokat, feldolgozások. témáinak, versformákat;

10

motívumainak hatása, továbbélése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

– értelmezi a görög és római kultúra viszonyát; – felismeri a római kultúra máig tartó hatását (mitológiai és irodalmi adaptációk, intertextualitás; Catullus / Horatius noster; latinizmusok a mai magyar szókincsben). eposz, dal, óda, strófaszerkezet, elégia, ekloga, episztola, ars poetica, átváltozástörténet Világirodalom – Biblia

Órakeret 7 óra

Bibliai történetek, az Ó- és Újszövetség néhány szereplője. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A bibliai történetek etikai vonatkozásainak tudatosítása. Bibliai élethelyzetek, A tematikai egység magatartásformák, témák, motívumok megismerése, befogadásának képessége, nevelési-fejlesztési továbbélő hatásuk tudatosítása. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási Taneszközö módszerek, szervezési pontok k és munkaformák Szemelvények az A tanuló Tanulói tevékenységek Vizuális bibliai Ószövetségből szervezése kultúra; atlasz, – megismer/ (Teremtéstörténet, pármunka, ének-zene: internetes felismer bibliai Kiűzetés az Édenből, csoportmunka, a Biblia hatása hozzáférés, élethelyzeteket, Káin és Ábel, két prezentációkészítés. más művészeti biblikus magatartásformákat, Listakészítés, rövid esszé, ágakra; bűnismétlő és témájú témákat, pusztulástörténet, értelmezés, összehasonlítás, különböző festmények, Izsák feláldozása, megbeszélés, vita. korok bibliai Powermotívumokat; Jónás könyve, témafeldolgoz Point– tudja néhány zsoltárok). Portfóliókészítés. ásai, különféle bemutató közkeletű bibliai művészeti zeneműrészl szólás, állandósult Szemelvények az ágak etek kifejezés eredetét és Újszövetségből példáival. internetes (Máté evangéliuma; kapcsolat jelentését; példabeszédek: A vagy CD– ismeri a Bibliához magvető példázata lejátszó kapcsolódó ünnepek, esetleg A tékozló fiú hagyományok története, Pál apostol (karácsony, húsvét, „szeretethimnusza”; az pünkösd, vízkereszt stb.) Apokalipszis egy eredetét, tartalmát; részlete). – tudatosítja a bibliai motívumok, témák, A bibliai hagyomány műfajok továbbélését a továbbélése az európai kultúrában; és a magyar szóbeli és – ismeri a Biblia máig írásos kultúrában (pl. tartó hatását az európai szókincsben, irodalomra és művészetre szólásokban, (zene, képzőművészet, témákban, film; dramatikus motívumokban). hagyomány; parafrázisok, adaptációk többféle művészeti ágból). Biblia, Ószövetség, Újszövetség, kánon, teremtéstörténet, pusztulástörténet, zsoltár, Kulcsfogalmak/ próféta, evangélium, apostol, példabeszéd, apokalipszis fogalmak

11

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. században Órakeret 5 (középkori) óra Himnusz, verses epika, rím, középkor. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. A tematikai egység A történelmi és művelődéstörténeti korszakolás problémáinak (ókor- középkornevelési-fejlesztési reneszánsz fogalmak koordinátái) megértetése, érzékenyítés a középkori irodalom céljai sajátosságaira, műfajok, világkép, értékrend, néhány alkotás befogadásának támogatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási Taneszkö módszerek, szervezési és pontok zök munkaformák Szemelvények a 4– A tanuló Tanulói tevékenységek Vizuális inter-netes 14. századi európai – megérti a történelmi és szervezése pármunka, kultúra; ének- hozzáférés irodalomból, művelődéstörténeti csoportmunka, zene: a képzőműhimnuszköltészet korszakolás problémáit prezentációkészítés középkori vészeti, (Assisi Szt. Ferenc, (ókor- középkorlistakészítés, rövid esszé, építészet, kultúrtörté J. da Todi), reneszánsz fogalmak értelmezés, összehasonlítás, képzőművésze neti koordinátái); megbeszélés, vita, t, zene néhány diasorok, vallomás – megismerkedik a reflektálás alkotása. PowerPoin (Augustinus); középkori irodalom tbemutató legendák; hősi jellegével az ókeresztény Informatika: ének (Rolandés középkori szakaszban; tájékozódás a ének), a vallásos és világi Villontrubadúr- és lovagi irodalom együtthatásával; fordításokról. költészet (W. von – tud példákat hozni a der Vogelweide), különféle vágánsdalok. irodalomtípusokra (pl. Dante: Isteni kolostori, lovagi és színjáték (részlet/ek vágáns irodalom), a Pokolból). összhangban a korszak Villon művei világképével, (egy-két részlet a értékrendjével; Nagy – felismeri az antikvitás testamentumból, 15. hatását a középkorra; sz.). néhány szemelvény alapján értékeli Dante és Villon életművének jelentőségét. középkori irodalom, himnusz, legenda, vallomás, trubadúr, lovagi költészet, vágánslíra, Kulcsfogalmak/ nyugat-európai verselés, rím, tercina, testamentum, balladaforma, refrén fogalmak Tematikai egység/ Középkori nyelvemlékek Órakeret 2 Fejlesztési cél óra Nyelvtörténeti alapismeretek, szórványemlék, szövegemlék, kódex, legenda, Előzetes tudás himnusz. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A nyelvi és irodalmi hagyomány megbecsülése. A tematikai egység Az anyanyelvi kultúra építése: a magyar kultúra legkorábbi emlékeinek megértése, nevelési-fejlesztési értelmezése – összefüggésben a középkori írásbeliség szerepének, a nyelvemlékek céljai jelentőségének tudatosításával. Művelődéstörténeti összefüggések megértése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsoló-dási Taneszmódszerek, szervezési és pontok közök munkaformák Középkori A tanuló Tanulói tevékenységek Történelem és internetes írásbeliség, műfajok, – értelmezi a magyar szervezése pármunka, állampol-gári kapcsolat nyelvemlékek. nyelvű kultúra csoportmunka, ismeretek: a szöveglegkorábbi emlékeit prezentációkészítés, grafikai könyvkészítés részletek Halotti beszéd és (kötelező művek: HB, szervezők használata történetéről:

12

könyörgés; Ómagyar Máriasiralom.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

ÓMS); listakészítés, rövid esszé, kéziratoktól a – megismeri a értelmezés, összehasonlítás, könyvnyomtat középkori írásbeliség reflektálás, megbeszélés, vita ásig; sajátosságait; könyvtártörtén – tudatosítja a et. nyelvemlékek szerepét, jelentőségét és továbbélésüket későbbi korokban (l. „Halotti beszéd”-ek – Kosztolányi, Márai) írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék, szövegemlék, kódex, prédikáció

Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században Órakeret 2 (reneszánsz) óra Szerkesztett ciklus, kötet, versszerkezet, rím, rímképlet, lírai én, novella, reneszánsz. Személyi: Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Az eszménykép és műalkotás helyének tudatosítása a hétköznapi életben. A A tematikai egység reneszánsz eszmények, értékek, témák, alkotások, alkotói magatartások befogadása nevelési-fejlesztési révén az azonosulás és kritikai érzék fejlesztése. Művelődéstörténeti és stílustörténeti céljai korszakolás problémáinak tudatosítása. A poétikai műveltség továbbépítése (novella, szonettforma, versciklus). Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási Taneszközö módszerek, szervezési és pontok k munkaformák Szemelvények a 14– A tanuló Tanulói tevékenységek Vizuális zenei anyag, 16. századi európai – értelmezi a szervezése pármunka, kultúra; ének- CD-lejátszó reneszánsz művelődéstörténeti és csoportmunka, zene: a vagy irodalomból. stílustörténeti korszakolás prezentációkészítés, reneszánsz internetes problémáit (középkor/ grafikai szervezők építészet, hozzáférés reneszánsz és 16–17. sz.); használata képzőművésze képzőAz itáliai kora – tudatosítja a listakészítés, rövid t, zene néhány művé-szeti reneszánsz legfontosabb reneszánsz esszé, értelmezés, alkotása. diák, irodalomból: eszményeket, értékeket, összehasonlítás, PowerPointPetrarca: tárgyakat, témákat; reflektálás, megbeszélés, vita bemutató Daloskönyv Ti – Petrarca és Boccaccio szerencsés füvek, néhány műve alapján Pó, földi kérgem …. megismerkedik a kor c. szonettjei lehetséges/ sajátos alkotói Boccaccio: magatartásaival Dekameron Első (kettősségek: tudós nap harmadik humanizmus és novellája személyes élményanyag, ill. a szórakoztatás szándéka); pontosítja ismereteit műelemzés alapján a novella műfajáról; felismeri a szonettformát. reneszánsz, humanizmus, humanista, novella, szonett, versciklus Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Janus Pannonius portréja Órakeret 2 Fejlesztési cél óra Időmértékes verselés, disztichon, epigramma, elégia, ars poetica. Előzetes tudás Humanizmus, humanista. Ismétlés: Pannónia dicsérete (memoriter is). Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A hazához való felelős kötődés felismerése. Egy humanista alkotó portréjának A tematikai egység

13

megismerése. Az életmű néhány fontos témájának tudatosítása, értékelése. Az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megvitatása, test és lélek viszonyának értelmezési lehetőségei. A történeti és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: fogalmak változó jelentésének megértése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódási Tanesz-közök eljárások, pontok módszerek, szervezési és munkaformák Janus Pannonius A tanuló Tanulói Történelem, zenei részletek lírája, jellemző – megismeri egy tevékenységek társadalmi és internetes témái (humanista humanista alkotó szervezése állampolgári kapcsolat vagy természet- és portréját, költői és pármunka, ismeretek: a 15. sz. CD-lejátszó értékszemlélet, emberi szerepvállalását; csoportmunka, kulturális élete búcsúvers, személyes prezentációkészí-tés, Magyarországon. költészetének élményanyagának grafikai szervezők utóélete költészetformáló használata Vizuális kultúra; Epigrammák és szerepét; listakészítés, rövid esszé,ének-zene: a elégiák Egy – tudatosítja, értékeli az értelmezés, reneszánsz kultúra dunántúli életmű néhány fontos összehasonlítás, Magyarorszá-gon. mandulafáról, Búcsú témáját, a lírai alany refelktálás, megbeszélés, Váradtól, Saját magatartását (pl. költői vita lelkéhez). öntudat, művészi becsvágy, búcsúzás, betegség, katonáskodás, test és lélek); – megismeri néhány fogalom változó jelentését (pl. elégia, epigramma); – elemzési minimuma: Pannónia dicsérete és Janus Pannonius még egy műve elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatartás, irónia, gúny, Kulcsfogalmak/ interkulturalitás, újplatonizmus fogalmak Tematikai egység/ Balassi Bálint portréja Órakeret 3 Fejlesztési cél óra Reneszánsz, kompozíció, ütemhangsúlyos verselés, lírai én, téma, motívum. Előzetes tudás Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A tematikai egység A magyar nyelvű költészet megbecsülése, a Balassi-versekben nevelési-fejlesztési megjelenített magatartásformák és értékek felismerése. A szövegvers céljai nevelési-fejlesztési céljai

és dallamra írott énekvers megkülönböztetésének kérdései. Életformák találkozásai, értelmezései: végvári élet, költő lét.

Az életmű megközelítési problémáinak (kötetkompozíció; kéziratos énekeskönyv; különféle felfogások: kompozíció / tematika, dallamvers, szövegvers) megértését támogató Balassi Bálint portré közvetítése. Szövegbefogadási képességek, ritmusérzék fejlesztése: ütemhangsúlyos formák ritmizálása, a Balassi-strófa azonosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási Tanmódszerek, szervezési és pontok eszközök munkaformák Balassi Bálint lírája; A tanuló Tanulói tevékenységek Történelem, internetes költői tudatosság; az – megismeri az alkotó szervezése: pármunka, társadalmi és hozzáférés, életmű néhány költői portréját és csoportmunka, állampolgári diasorok tematikus és formai magatartását (az életmű prezentációkészítés, grafikai ismeretek: a PowerPointjellemzője. 3-4 darabja nyomán); szervezők használata 16. sz. bemutató

14

Egy katonaének (kompozíció, értékrend). Legalább további két mű értelmezése Hogy Júliára talála, így köszöne néki, Kiben az Celia szerelméért való gyötrelméről szól Istenes tematika, könyörgésvers, Adj már csendességet; Szövegvers, Megformáltság, szerkezet (aranymetszés, hárompillérű kompozíció).

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

– tudatosítja az életmű megközelítési problémáit (kötetkompozíció; kéziratos énekeskönyv; különféle felfogások: kompozíció/tematik a);

listakészítés, rövid esszé, értelmezés, összehasonlítás, reflektálás, megbeszélés, vita

kulturális élete Magyarország on. Vizuális kultúra: a reneszánsz kultúra Magyarország on; az aranymetszés.

– megkülönbözteti a dallamvers és szövegvers fogalmát;

– tud ritmizálni ütemhangsúlyos formákat, felismeri a Balassi-strófát; – elemzési minimuma: Egy katonaének és még egy-két műve. kötetkompozíció, dallamvers, szövegvers, ütemhangsúlyos verselés, rímelhelyezkedés, Balassi-strófa Színház- és drámatörténet – drámajátékos tevékenységgel Órakeret 1 óra Dramatikus megjelenítés, előadási formák. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla

A helyzetfelismerés és rögtönzés szerepe hétköznapi szituációkban, váratlan helyzetek kezelése.

A megismert emberi magatartásformák mérlegelő megítélése. Színház- és drámatörténeti ismeretek drámajátékos tevékenységgel történő megközelítése. A dráma és a színjáték műfaji sajátosságainak vizsgálata, és elhelyezése a dráma- és színháztörténet korszakaiban. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódási Tan-eszközök eljárások, pontok módszerek, szervezési és munkaformák Néhány sajátos A tanuló Tanulói tevékenység Tánc és dráma: internetes színjátéktípus a 10– – részt vesz a szervezése dráma és hozzáférés 16. században (a témakörhöz kapcsolódó Pármunka, színháztörténet, filmrészközépkor és drámajáték csoportmunka, játéktípusok. letek reneszánsz vallásos előkészítésében és karaktertípusok és világi előadási előadásában; alkotása, formái). – képes rögtönzésre cselekményváz írása, (cselekményváz és színpadképek adott állandó típusok alapján); – megismer néhányat az európai színjátszás máig élő hagyományaiból; – felismeri az előadásmódok és színpadformák sokféleségét a

15

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

középkori játéktípusokban. misztériumjáték, moralitás, passió, rögtönzés, színpadformák.

Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. században és Shakespeare A drámai műnem. A tragédia műfaja, alapfogalmai. Drámai szövegek olvasása, elemzése, előadása, egy dráma ismerete. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A drámai műnem. A tragédia műfaja, alapfogalmai. A tematikai egység Drámai szövegek olvasása, elemzése, előadása. nevelési-fejlesztési Lehetséges: Romeo és Júlia ismerete (8. évfolyam). céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási módszerek, szervezési és pontok munkaformák Az angol színház A tanuló Tanulói tevékenységek Vizuális kultúra; a 16–17. – ismer néhány szervezése pármunka, ének-zene; században Shakespeare-témát, csoportmunka, mozgókép(színház, előadás szállóigét; prezentációkészítés, kultúra és és dramaturgia – képes egy mű részletes grafikai szervezők médiaismeret: összekapcsolódás elemzése kapcsán a hősök használata illusztrációk, a). jellemzésére, listakészítés, rövid esszé, zenei és filmes magatartásuk, értelmezés, összehasonlítás, feldolgozások Shakespeare egy konfliktusaik értékelésére; megbeszélés, vita Shakespearedrámája Romeo – megérti a befogadói reflektálás, művekből. és Júlia, Hamlet elvárások (korabeli – részletek közönség) és a Dráma és tánc: dramaturgia összefüggését; színháztörténet, – részt vesz egy jelenet színházművészet, kidolgozásában és színpadi hatás. előadásában; – felismeri a dráma másik létformáját (aktuális színházi előadások, rendezői értelmezések hatásával); értékeli az újrafordítások, filmes feldolgozások szerepét; – lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét); – műismereti minimuma: egy Shakespeare-dráma elemző feldolgozása és memoriter: egy monológ/részlete; – alkalmassá válik az adott műről szóló vélemények kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. drámai műfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai jellem, blank verse Kulcsfogalmak/ fogalmak Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16–17. Tematikai egység/ Fejlesztési cél század) Reneszánsz, humanizmus, reformáció. Előzetes tudás Személyi: magyar szakos tanár További feltételek

16

Órakeret 3 óra

Taneszközö k internetes hozzáférés drámaelőadá sok részletei képek az angol színházról, PowerPointbemutató

Órakeret 5 óra

Tárgyi: internetes kapcsolat, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A reneszánsz, barokk, klasszicista életeszmény mai tanulságai. Annak belátása, hogy a különböző korszakok egyaránt gazdagították az emberi kultúrát.

A kronológiai tájékozottság, a fogalmi műveltség, a történeti érzék továbbfejlesztése (pl. művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat, irányzatok egymás mellett élése); képesség a reneszánsz és a barokk/klasszicizmus alapvető formai és stílusjegyeinek azonosítására, megnevezésére. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódási Tanesz-közök eljárások, pontok módszerek, szervezési és munkaformák A reneszánsz Tanulói Vizuális kultúra; internetes A tanuló kései szakasza tevékenységek ének-zene: az kapcsolat – ismeri a (manierizmus). szervezése irányzatokhoz zenei-részletek fogalomhasználati Szemelvény a pármunka, kapcsolódó, diasorok: problémákat korszakból: csoportmunka, jellemző alkotások barokk (művelődéstörténeti Cervantes: Don prezentációkészí-tés, formajegyei klasszicista Quijote (részlet). grafikai szervezők (minden művészeti épületek, korszak, korstílus, használata ágból). szobrok, stílusirányzat); listakészítés, rövid esszé, festmények – tisztában van értelmezés, PowerPointirányzatok egymás összehasonlítás, bemutató mellett élésével; megbeszélés, vita, – meg tudja különböztetni reflektálás a reneszánsz / barokk alapvető formai és stílusjegyeit, ismeri ezek esztétikai hátterét; Műismereti minimuma: Cervantes: Don Quijote (részlet). reneszánsz, barokk; korstílus, stílusirányzat Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tanulási és tanítást-tanulást segítő taneszközök Irodalom Magyar irodalom Középpontban a befogadó Tankönyv és szöveggyűjtemény egyben 17120/I-II Pethőné Nagy Csilla: Irodalom 9. I-II. kötet

vagy Tankönyv és szöveggyűjtemény külön kötetben 17120 Pethőné Nagy Csilla: Irodalom 9. tankönyv 17545 Pethőné Nagy Csilla: Irodalom 9. szöveggyűjtemény

A továbbhaladás feltételei

17

Kellő tempójú, olvasható írás, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő fogalmazás. A tömegkommunikáció gyakori műfajairól, eszközeikről és hatásukról szerzett alapvető ismeretek birtokában véleményalkotás, kritikus magatartás befogadásukban. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában a sajátos kommunikációs viszony fölismerése. Jártasság szövegelemző eljárásokban: a tételmondat kiemelése, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések alapján. A szöveg szerkezetének, témahálózatának fölismerése. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése a szövegek értelmezésében. Szabatos, világos fogalmazás: a kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegfelépítés, a művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából. A nyelvi szintek (hang, szó, mondat) szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi megnevezése, rendszerezése. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség. Jegyzet és vázlat készítése írott szövegről, előadásról. Könyvtárhasználati tájékozottság. Epikai, drámai, lírai formák és a tanult műfajok azonosítása. Az epikai művekben a szereplők és a köztük levő viszony jellemzése, a drámai művekben az idő-, tér- és cselekményszerkezet bemutatása. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont, a beszédhelyzet értelmezése. A lírai kompozíció néhány meghatározó elemének (beszédhelyzet, verselés, ismétlődés) megnevezése. Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés megkülönböztetése, néhány alapvető versforma ismerete. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Kapcsolatok fölidézése az európai irodalom kezdetei és a későbbi magyar irodalmi alkotások között.

Magasabb évfolyamra lépés feltételei Irodalom Olvasott művek szabatos ismertetése szóban és írásban, művekben megjelenített érzelmek, élethelyzetek, emberi problémák, erkölcsi kérdések megnevezése, elemzése saját szavakkal. Gondolatok, eszmék, állásfoglalások néhány szempont szerinti magyarázata. Megfelelő idézés szóban és írásban.

10. évfolyam Évi óraszám: 148 (nyelv: 37; irodalom: 111) Heti óraszám: 4 1+3 Belépő tevékenységformák 18

Kulturált nyelvi magatartás A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A stílusváltás képességének bizonyítása változatos témájú és műfajú szóbeli megnyilatkozással különböző kommunikációs helyzetekben. Szónoklat, alkalmi beszéd előadása a tanult beszédtechnikai, kommunikációs és retorikai ismeretek felhasználásával. Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, a megértés visszaigazolása, a saját és az eltérő vélemény összevetése. Közéleti írásbeli és szóbeli kommunikáció irodalmi értékű mintáinak tanulmányozása, értékelése.

Szövegértés A szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti ismeretek bevonásával. Szövegek műfaji, tematikus, motivikus stb. kapcsolatainak és különbségeinek fölismerése és értelmezése. Különböző korstílusokat reprezentáló szövegek megértése, stílussajátságaik fölismerése. Irodalmi szövegek feltételezhető hajdani, illetve a ma olvasójához szóló jelentésrétegeinek megkülönböztetése és e különbség megfogalmazása néhány könnyebben átlátható példában. A kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése: a különböző stílusrétegek és a közöttük lévő viszony (például kontraszt) bemutatása néhány tanult irodalmi mű szövegének részleteiben.

Szövegalkotás Az érvelés technikájának tudatos alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában szóban és írásban. Hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás e műfajokban. Szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozása: bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés). Egyszerűbb értekezés készítése valamilyen eszmetörténeti, stílustörténeti vagy egy-egy korszak művészeti-irodalmi életére vonatkozó kérdésről. Önálló műelemzés készítése előre megadott szempont szerint.

Tanulási képesség Különféle tantárgyak feladatainak megoldása változatos közlésformákban és szövegfajtákkal: definíció, magyarázat, kifejtés, osztályozás, összefoglalás. Az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az Internet kínálta lehetőségekkel. A megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása. Az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása.

A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete

19

A nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálata, ennek megfelelően döntés nyelvhelyességi kérdésekben, a köznyelv, a tájnyelv, a szaknyelv, a szleng eszközkészletének használatában, a saját nyelvhasználat kontrollja. Közéleti és hivatalos írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése és értékelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata). Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív vagy induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A retorikai eszközök megnevezése és hatásának értelmezése értékelése szépirodalmi művekben, értekező prózában, publicisztikai írásokban, szóbeli megnyilatkozásokban. A helyesírási ismeretek kibővítése: a tanulmányokban előforduló nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak helyesírása.

Az irodalom és az olvasó kapcsolata Ismeretek szerzése és megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról, a szerző, a mű, az olvasó történetileg változó kapcsolatáról, az irodalom és az olvasóközönség történeti alakulásáról. Néhány alapmű kortársi és utókori hatásának, olvasatainak önálló ismertetése. A korabeli társművészetekkel való kapcsolatok, párhuzamok néhány alapvető példájának bemutatása.

Irodalmi kifejezésformák Az újonnan szerzett műfaji ismeretek, fogalmak biztos alkalmazása a műértelmezésben. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok szemléleti és stiláris sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával. Az olvasott művek elhelyezése különféle kontextusokban, például a magyar irodalom történetében, az alkotó életpályájában. A tanult epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai hatóelemeinek feltárása különböző szövegelemző eljárásokkal, műfajelméleti ismeretek alkalmazásával.

Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység A tanult epikus és drámai művekben a szereplők rendszerének társadalmi és lélektani motivációjának bemutatása. A művek szereplőit vezérlő értékek és viselkedési minták azonosítása. Az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata.

20

Magyar irodalom 10. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Világirodalom – barokk, klasszicizmus (16–17. század)

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A barokk, klasszicista életeszmény mai tanulságai.

Órakeret 2 óra

Reneszánsz, humanizmus, reformáció. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes kapcsolat, projektor, vetítővászon/interaktív tábla

A kronológiai tájékozottság, a fogalmi műveltség, a történeti érzék továbbfejlesztése (pl. művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat, irányzatok egymás mellett élése); képesség a barokk/klasszicizmus alapvető formai és stílusjegyeinek azonosítására, megnevezésére. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsoló-dási Taneszközö módszerek, szervezési és pontok k munkaformák Barokk és Tanulói tevékenységek Vizuális kultúra; internetes A tanuló klasszicizmus a 17. – ismeri a szervezése ének-zene: az kapcsolat században (háttér, pármunka, csoportmunka, irányzatokhoz zeneifogalomhasználati tematika, stílus- és prezentációkészítés, kapcsolódó, részletek problémákat formajegyek). grafikai szervezők jellemző diasorok: Szemelvényrészlete (művelődéstörténeti használata alkotások barokk k az irányzatokról, listakészítés, rövid esszé, formajegyei klasszicista korszak, korstílus, szerzőkről, értelmezés, összehasonlítás, (minden épületek, stílusirányzat); művekről. megbeszélés, vita, reflektálás művészeti szobrok, – tisztában van ágból). festmények irányzatok egymás PowerPointmellett élésével; bemutató – meg tudja különböztetni a reneszánsz/ barokk / klasszicizmus alapvető formai és stílusjegyeit, ismeri ezek esztétikai hátterét. barokk, klasszicizmus; korstílus, stílusirányzat. Kulcsfogamak/ fogalmak

21


Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem


A társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok megértése, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra való képesség fejlesztése. A hazához való kötődés erősítése, a Zrínyi által képviselt értékek elfogadása.

Órakeret 7 óra

Barokk, eposz, eposzi konvenciók (kellékek). Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla

Tájékozottság a stíluskorszakokban, a stílus-és formaérzék fejlesztése: a barokk formajegyeinek, a világkép és műfajok, poétikai/retorikai megoldások összefüggéseinek megismertetése (az irodalmi művekben és más művészeti ágakban). A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Az olvasott művek befogadásának, megértésének támogatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási Taneszközök módszerek, szervezési és pontok munkaformák Magyar barokk A tanuló Tanulói tevékenységek Vizuális internetes irodalom. – felismeri a barokk szervezése kultúra; ének- kapcsolat Szemelvény: formajegyeit az irodalmi pármunka, csoportmunka, zene: a barokk festmények, Pázmány Péter művekben és más prezentációkészítés, formajegyei képek, értekező prózájából művészeti ágakban is, grafikai szervezők más művészeti PowerPoint(hitvita, összhangban az használata listakészítés, ágakban. bemutató, prédikáció). irodalommal; rövid esszé, értelmezés, zenei – megismeri világkép és összehasonlítás, részletek Zrínyi Miklós: műfajok, poétikai / megbeszélés, vita Szigeti veszedelem retorikai megoldások reflektálás (vagy részletek); a összefüggését; barokk eposz – tisztában van az eposzi (szerkezet; kellékek koncepció; hagyományozódásával, embereszmény/ a az antik és barokk főhős mint Krisztus eposzok különbségével katonája; (koncepció, szerkezet, értékrend). értékrend, embereszmény); – műismereti minimuma: Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem ( részlete). barokk eposz, eposzi konvenciók a barokkban, erkölcsi érték, heroizmus, körmondat Kulcsfogalmak/ fogalmak

22


Színház- és drámatörténet – drámajátékos tevékenységgel

Órakeret 2 óra


A helyzetfelismerés és rögtönzés szerepe hétköznapi szituációkban, váratlan helyzetek kezelése.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század) Barokk és klasszicizmus a 17. században. Ars poetica. Drámatörténeti és drámaelméleti ismeretek. Komikum és tragikum. Lehetséges: Fösvény vagy más Molière-mű ismerete. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla

Dramatikus megjelenítés, előadási formák. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla

A megismert emberi magatartásformák mérlegelő megítélése. Színház- és drámatörténeti ismeretek drámajátékos tevékenységgel történő megközelítése. A dráma és a színjáték műfaji sajátosságainak vizsgálata, és elhelyezése a dráma- és színháztörténet korszakaiban. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási Taneszközö módszerek, szervezési és pontok k munkaformák Színjátéktípus a A tanuló Tanulói tevékenység Tánc és dráma: internetes 10–16. – részt vesz a témakörhöz szervezése dráma és hozzáférés században, kapcsolódó drámajáték Pármunka, színháztörténet, filmrészrögtönzés előkészítésében és csoportmunka, játéktípusok. letek cselekményváz előadásában; karaktertípusok alkotása, alapján. – képes rögtönzésre cselekményváz írása, (cselekményváz és adott színpadképek állandó típusok alapján); – megismer néhányat az európai színjátszás máig élő hagyományaiból; – felismeri az előadásmódok és színpadformák sokféleségét a középkori játéktípusokban. commedia dell’arte, farce, állandó típusok Kulcsfogalmak/ fogalmak

További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret 6 óra

Az emberi magatartások sokféleségének belátása és felelős megítélése. Kötelesség és szenvedély, egyén és közösség viszonya.

A klasszicista normatív esztétika sajátosságainak (műfaji hierarchia, szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggésének felismertetése. A komikum műfajformáló minőségének és változatainak megértése pl. drámajátékban való részvétel révén. Műelemző képesség fejlesztése: egy mű részletes elemzése, a hősök jellemzése, magatartásuk, konfliktusaik értékelése. Színházlátogatás, illetve színházi előadás élményének megbeszélése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási Taneszközök módszerek, szervezési és pontok munkaformák A klasszicizmus A tanuló Tanulói tevékenységek Tánc és internetes elvárásai. Tragédia – felismeri a klasszicista szervezése pármunka, dráma: hozzáférés és komédia. normatív esztétika csoportmunka, színháztörténe drámaelőaA francia színház a sajátosságait (műfaji prezentációkészítés, t, a színpadi dások 17. században hierarchia, szabályok); a grafikai szervezők kísérő zene, a részletei (színház, előadás és korabeli elvárások és a használata listakészítés, koreográfia. képek a

23

dramaturgia összekapcsolódása) . Molière: Tartuffe. A komikum megjelenési formái.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

dramaturgia rövid esszé, értelmezés, francia összefüggését; összehasonlítás, színházról, – megérti a komikum megbeszélés, vita PowerPointműfajformáló minőségét reflektálás bemutató és változatait (helyzet- és jellemkomikum); – képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök jellemzésére, magatartásuk, konfliktusaik értékelésére; – részt vesz egy jelenet kidolgozásában és előadásában; – lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét); – műismereti minimuma: egy Molière-mű elemző feldolgozása és memoriter: egy részlet; – alkalmassá válik az adott műről szóló vélemények kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. felvonás, jelenet, díszlet, jelmez, szerzői utasítás, hármas egység, mértéktartás, helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum, jellemtípus, bizalmas, rezonőr

24


Világirodalom – az európai irodalom a 18. században


Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Órakeret 20 Mihály, Berzsenyi Dániel óra Barokk és felvilágosodás. Anakreón és Horatius életművének néhány jellemzője. Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése által a nemzeti és az európai identitás erősítése. Az egyén és közösség problémáinak európai és hazai dimenziói: polgárosodás, parlagiasság. Az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra fejlesztésére irányuló törekvések megbecsülése.

Órakeret 10 óra

Felvilágosodás, klasszicizmus, regény, regényműfaji változatok. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/ interaktív tábla Különböző világlátású művek megjelenített témáinak, élethelyzeteknek elhelyezése A tematikai egység többféle értelmezési kontextusban, ezáltal az erkölcsi és esztétikai ítélőképesség nevelési-fejlesztési fejlesztése. céljai Felvilágosodás eszmerendszerében felvetett erkölcsi problémák. A szabadság eszményének különböző megközelítései. A művekben megjelenített erkölcsi és világképi problémák mérlegelő értékelése. Összehasonlítás és megkülönböztetés: az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat kategóriáinak megkülönböztetése, összefüggések megvilágítása. Szemelvények, művek értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási Taneszközö módszerek, szervezési és pontok k munkaformák A felvilágosodás A tanuló Tanulói tevékenységek Vizuális internetes irodalmának – megkülönbözteti az szervezése kultúra; ének- kapcsolat jellemző műfajai és eszmetörténeti koszak, pármunka, csoportmunka, zene: festmények, stílusirányzatai: filozófiai irányzat és prezentációkészítés, klasszicizmus, képek, klasszicizmus, stílusirányzat kategóriáit; grafikai szervezők rokokó más PowerPointszentimentaliz-mus – megismeri a bölcseleti használata listakészítés, művészeti bemutató, (érzékenység), háttér és a stílusirányzat, rövid esszé, értelmezés, ágakban; zenei rokokó. műfaj, tematika néhány összehasonlítás, megzenésített részletek Művek, összefüggését, az egyes megbeszélés, vita, irodalmi szemelvények az irányzatok jellemző reflektálás művek (pl. angol, francia és tendenciáit, irodalmi Goethe, német irodalomból, műfajait az európai Schiller Voltaire Candide, irodalmakból vett egyes alkotásai). részletek Defoe szemelvények alapján; Robinson Crusoe, – felismeri a preromantika Történelem, Swift Gulliver jellegét, szerepét; társadalmi és utazásai c. – választható beszámolót állampolgári regényeiből, készíthet olvasismeretek; Rousseau, Goethe, mányélménye vagy látott filozófia; Schiller különféle színházi élménye alapján etika: a műfajú (Defoe, Swift, Schiller felvilágosodás alkotásaiból. művei); korának A választott – műismereti minimuma: bölcselete; szerzőkhöz, Swift, Voltaire, Goethe értekezések a művekhez egy-egy művének/ kor szerzőitől kacsolódó fogalmi részletének ismerete. ismeretek. felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és fikció, elbeszélői Kulcsfogalmak/ nézőpont, kalandregény, robinzonád, fejlődésregény, énregény, levélregény, tézisregény, fogalmak ellenutópia, szatíra (szatirikus hangnem)

További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

25

A magyar nyelv ügyében született legfontosabb programok, értekezések gondolatainak; Kazinczy tevékenységének; a magyar felvilágosodás időszakának, irodalmi életének, néhány sajátosságának megismertetése; a nyelvújítási mozgalom jelentőségének tudatosítása. Jellemző stílusirányzatok, műfajok, verstípusok és versformák felismertetése, összefüggésben Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási Taneszközö módszerek, szervezési és pontok k munkaformák A 18. század A tanuló Tanulói tevékenységek Vizuális kultúra; művelődéstö irodalma a – ismereteket szerez a szervezése ének-zene: rté-neti felvilágosodás előtt kuruc kor irodalmáról; pármunka, csoportmunka, stílusirányzatok atlasz (a kuruc – ismeri a magyar nyelv prezentációkészítés, egymásmellettis költészethez ügyében született listakészítés, rövid esszé, ége a 18. internetes kapcsolódó irodalmi legfontosabb értelmezés, században. kapcsolat formák; Mikes programok, értekezések összehasonlítás, festmények, Kelemen: gondolatait; Kazinczy megbeszélés, vita, Földrajz: a képek, Törökországi levelek tevékenységét; a reflektálás témakörhöz, az PowerPointrészlete). magyar felvilágosodás alkotókhoz bemutató, időszakának, irodalmi kapcsolódó zenei A felvilágosodás életének néhány tájegységek, részletek korának irodalma. sajátosságát; települések Művelődési – tudatosítja a programok. nyelvújítási mozgalom Bessenyei György jelentőségét; értekező prózai – tisztában van művének részlete – Csokonai és Berzsenyi Magyarság. életművének jellegével, Alkotói csoportok, az alkotók helyével, irodalmi központok, szerepével a magyar sajátos életutak irodalom történetében; Batsányi János, felismer jellemző Kármán József. stílusirányzatokat, Kazinczy Ferenc műfajokat, irodalomszervező verstípusokat és tevékenysége és írói versformákat; munkássága, – műismereti epigrammái (A nagy minimuma: Mikes titok, Írói érdem) Kelemen: Törökországi levelek (részlet), Csokonai Vitéz Kazinczy Ferenc egy Mihály portréja; epigrammája; életművének műfaji, Bessenyei György egy formai és stiláris értekező prózai részlete; sokszínűsége Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez, A A Reményhez (ált. isk., tihanyi Ekhóhoz, és memoriter is); A tihanyi a Tartózkodó Ekhóhoz Tartózkodó kérelem alapján. kérelem; Berzsenyi Dániel: A közelítő tél, A Berzsenyi Dániel magyarokhoz I. portréja; jellemző Levéltöredék műfajok, témák, barátnémhoz c. mű. életérzések – Csokonai és költészetében. Berzsenyi kapcsán A közelítő tél, A alkalmassá válik magyarokhoz I. . legalább 3-4 alkotásuk Levéltöredék és a műveikről szóló barátnémhoz, vélemények, elemzések értelmezése. értelmezésére; egy-egy

26

Csokonai és Berzsenyi hatása, továbbélése a későbbi magyar költészetben. Kulcsfogalmak/ fogalmak

szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására

nyelvújítás, irodalmi élet, művelődési program, értekezés, szentencia, szimultán ritmus, bölcseleti óda, elégiko-óda, elégia, dal, episztola, létösszegzés, időszembesítő verstípus, antik strófaszerkezetek

27


Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében Órakeret 15 (romantika, romantika és realizmus) óra Romantika, a romantikus korstílus néhány alapvető jellemzője; romantika és realizmus Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódási pontjainak felismerése által a A tematikai egység nemzeti és az európai identitás erősítése. Eszmény és valóság viszonyának nevelési-fejlesztési értelmezése különböző korstílusokban. céljai Embertípusok, életvezetési stratégiák, eszmei és erkölcsi törekvések értékelése. A romantika korstílus jellegének, jelentőségének, a romantika és a kritikus, realista szemlélet együtthatásának megértetése. Felkészítés a stiláris és hangnemi összetettség, az irónia és a groteszk befogadására. Információgyűjtés- és feldolgozás, szövegalkotás, értelmező képességek: házi olvasmány önálló feldolgozása, beszámoló készítése Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, KapcsolódáTaneszközö módszerek, szervezési és si pontok k munkaformák A romantika A tanuló Portfólió készítése. Történelem, internetes irodalmának jellemzői – felismeri az Tanulói tevékenységek társadalmi és kapcsolat (esztétikai elvek, életművek szervezése: állampolgári festmények, művészi szabadság, egymásmellettiségét pármunka, csoportmunka, ismeretek; képek, stílus- és formajegyek; az 1830-as években prezentációkészítés, vizuális kultúra; Powerironikus látásmód, (klasszika, romantika, listakészítés, rövid esszé, ének-zene: a Pointgroteszk minőség). realizmus tendenciái, értelmezés, romantika bemutató, Új műfajok, formák l. Goethe/ összehasonlítás, művészete. zenei (pl. történelmi regény, Hugo/Stendhal, megbeszélés, vita, részletek bűnügyi történet, Balzac) és a reflektálás Mozgóképkultúr drámai költemény, romantika korstílusa és verses regény). jellegét, jelentőségét; médiaismeret: a Társadalmi típusok a romantika és a romantika, (felesleges és kritikus, realista romantikus mai karrierista hősök, szemlélet médiaértelmezé hivatalnokok) együtthatását; se megjelenése a – megismeri az romantikával egyidejű, irodalmi liberalizmus realista szemléletű szerepét és hatását az művekben. esztétikára (új műfaji változatok; stiláris és Művek, szemelvények hangnemi az angol/ amerikai, összetettség, irónia és francia, német és orosz groteszk); irodalomból: Novalis, – műismerete: E. T. A. Hoffmann, Shelley, Keats, Poe, Poe; Scott, Victor V. Hugo, E. T. A. Hugo, Puskin, Hoffmann, Puskin, Hölderlin, illetve Balzac, Wordsworth, Shelley, Stendhal, Gogol egyKeats; illetve Balzac, egy művének/ Stendhal, Gogol részletének ismerete; műveiből. – képes egy A választott választott/kijelölt szerzőkhöz, művekhez epikai alkotás (házi kacsolódó fogalmi olvasmány) elemző ismeretek. bemutatására a közös értelmezés után; – beszámolót/ könyvajánlót készíthet egyéni

28


olvasmányélménye alapján a korszak műveiből; alkalmassá válik a korszakról, a szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére. műfajkeveredés, hangnemi kevertség, groteszk, irónia, bűnügyi történet, történelmi regény, verses regény, regényciklus, analitikus regény

29


Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán

Órakeret 7 óra Klasszicizmus és romantika. Tragédia, drámai szerkezet. A tragikus hős összeomlása. Személyi: Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Élet-válaszutak a különböző helyzetekben és a figurák alakjában. A tematikai egység A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése. A „nemzeti dráma” mint nevelési-fejlesztési közös ismeret. céljai A tragédiában megjelenített magánéleti és közéleti konfliktus értékelése. Felkészítés a Bánk bán olvasására, befogadására, értelmezésére (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás”). Érvelő képesség: álláspontok megismerése, összevetése, értékelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, KapcsolóTaneszmódszerek, szervezési dási pontok közök és munkaformák Katona József: Bánk A tanuló Tanulói tevékenységek Ének-zene: internebán – sok – ismeri a magyar színház szervezése operafeltes szempontú történetének néhány sajátosságát pármunka, dolgozás kapcsolat műértelmezés. (az állandó magyar színház csoportmunka, – magánéleti és hiányát, törekvéseket a prezentációkészí-tés az opera közéleti konfliktus, létrehozására); listakészítés, rövid esszé, részletei, alapkérdések; – képes elemezni nemzeti értelmezés, filmrészlet – a szereplők körei, tragédiánk sajátosságait összehasonlítás, Bánk összeomlása; a (problematika, drámai szerkezet és megbeszélés, vita, címszereplő nyelv, sajátos lezárás, „megoldás) reflektálás megítélésének – megismer néhány álláspontot a változatai; felépítés, műértelmezéshez; szerkezeti – lehetőség szerint megtekint egy megoldások (az V. színházi előadást (vagy felvételét), felvonás szerepe). és közös elemzéssel értékelik az adott interpretációt; – műismereti minimuma: a tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a műből; – alkalmassá válik a mű értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. vándorszínház, állandó színház, szerepkör, intrikus, naiva, késleltetés, drámai nyelv, Kulcsfogalmak/ klasszicizmus és romantika fogalmak

30


Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Órakeret 17 Ferenc, Vörösmarty Mihály óra Romantika; néhány népdal; ismeretek Kölcseyről, Vörösmartyról. Kölcsey Ferenc: Hymnus, Huszt (ált. isk.; memoriter is); Vörösmarty Mihály: Szózat (memoriter is). Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok, kérdésfelvetések szellemi A tematikai egység hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. A nemzeti nevelési-fejlesztési romantika sorskérdéseinek elemzése. Az alkotók műveiben megjelenített egyéni és céljai nemzeti sorsproblémák megértése és értékelése. A reformkor–nemzeti romantika– népiesség fogalmak tartalmának, szerepének és jelentőségének felismertetése. Kölcsey- és Vörösmarty-művek befogadásának, értelmezésének elősegítése, jelentőségük megértése, elfogadása. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódási Taneszkö-zök eljárások, pontok módszerek, szervezési és munkaformák Magyar irodalmi élet A tanuló Tanulói Vizuális kultúra; internetes a 19. század első – ismeri a magyar tevékenységek ének-zene: a kapcsolat felében; orgánumok, irodalom néhány szervezése pármunka, magyar romantika festmények, folyóiratok, alkotói sajátosságát a 19. csoportmunka, más művészeti képek, csoportok. A század első felében; prezen-tációkészítés ágakban; népdalok. épületek, reformkori nemzeti – felismeri a reformkor- listakészítés, rövid esszé, szobrok a romantika. nemzeti romantikaértelmezés, Földrajz: az magyar A népiesség népiesség fogalmak összehasonlítás, alkotókhoz romantiká-ból programjai. tartalmát, szerepét és megbeszélés, vita, kapcsolódó PowerPointjelentőségét; reflektálás tájegységek, bemutató, Kölcsey Ferenc – tisztában van Kölcsey települések. zenei részletek alkotói portréja; és Vörösmarty közéleti szerep, életművének jellegével, Történelem, egyéni és közösségi az alkotók helyével, társadalmi és sors. Hymnus; és szerepével a magyar állampolgári még egy lírai irodalom történetében; ismeretek: a alkotása (Vanitatum – műismereti reformkori vanitas; Zrínyi dala; minimuma: Kölcsey: művelődés és Zrínyi második Hymnus, Huszt és még társadalmi élet. éneke). egy lírai mű, egy Értekező prózája értekező prózai részlet; Nemzeti Vörösmarty: Szózat, hagyományok és a Előszó és még egy-két Parainesis részlete. lírai mű, valamint a Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde; portréja. Romantikus memoriterek; világlátás, tematika – Kölcsey és és képalkotás lírában Vörösmarty kapcsán és drámában a alkalmassá válik Szózat; Előszó; legalább négy alkotásuk Gondolatok a és a műveikről szóló könyvtárban; A vén vélemények, elemzések cigány) alapján, értelmezésére; egy-egy illetve a Csongor és szóbeli témakör Tünde kifejtésére; értelmezésével memoriterek (alapkérdések, tolmácsolására. értékszerkezet, motívumok, műfaji

31

sajátosságok: mesejáték/ drámai költemény). Kulcsfogalmak/ fogalmak


irodalmi élet, népköltészet, népdalgyűjtés; nemzeti himnusz, értekezés, intelem, értékszembesítő és időszembesítő verstípus, rapszódia, romantikus irónia, drámai költemény Életmű – Petőfi Sándor

Órakeret 16 óra Romantika, népiesség, népdal, dal, helyzetdal, elbeszélő költemény, életkép, episztola, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Petőfi életútjáról, műveiről. Anyám tyúkja; Füstbe ment terv (memoriterek); János vitéz (és memoriter-részletei); Az Alföld; Nemzeti dal (memoriterek is) és más lírai alkotások. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla A lírai beszédmód változatainak értelmezése; Petőfi jellemző témáinak, műfajainak, A tematikai egység poétikai megoldásainak, versformáinak megkülönböztetése, jellemző hangnemeinek nevelési-fejlesztési (pl. humor és irónia) befogadása. céljai A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Felkészítés önálló műértelmezés megfogalmazására. Petőfi műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódási Taneszközö eljárások, pontok k módszerek, szervezési és munkaformák Petőfi Sándor Tanulói Hon és népismeret: hangosA tanuló életműve. tevékenységek Petőfi emlékhelyek. könyv, – ismeri az életmű főbb Pályaszakaszok szervezése: művelőalkotói korszakait; (életérzések, költői pármunka, Földrajz: Petőfi déstörté-neti Petőfi helyét, szerepét a magatartás) és csoportmunka, életútjának állomásai. atlasz, magyar irodalom jellemző alkotások. prezentációkészí-tés, internetes történetében; A népi listakészítés, rövid Vizuális kultúra; kapcsolat, költészetének jellegét; szemléletmód esszé, értelmezés, ének-zene: a festmények, – tisztában van a hatása; romantika és romantikus korstílus és összehasonlítás, romantika művészete, képek, népiesség. megbeszélés, vita, Petőfi művek Powera népiesség reflektálás feldolgozásai Pointstílustendenciájának Témák: szerelem, (hangoskönyv, bemutató, együtthatásával; táj, ars poetica, színház, rajzfilm, zenei, film– műelemzések során versciklusok; lírai dal). és színházi megismeri Petőfi műfajok és előadásjellemző témáit, líratípusok (dalok, részletek műfajait, poétikai helyzetdalok, ódák, megoldásait, elégiák, rapszódiák; versformáit; tájlíra, forradalmi megkülönbözteti látomásvers) és jellemző hangnemeit versformák (pl. humor és irónia); változatossága; – képes önálló A puszta, télen; A műértelmezés XIX. század költői; megfogalmazására; Európa csendes, – műismereti újra csendes…; minimuma: Az Alföld; Szeptember végén, Minek nevezzelek? A Nemzeti dal (ált. János vitéz, A puszta, télen; A Felhők-ciklus két XIX. század költői; verse, Dalaim, stb. elemző feldolgozása. Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén és még háromVerses epika négy mű és (A helység

32

kalapácsa mint eposzparódia; és Az apostol; ismétlés: János vitéz).


memoriterek; – képessé válik Petőfi életművének bemutatására (legalább 10–12 lírai és 1–2 verses epikai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. népiesség, elbeszélő költemény, versciklus, helyzetdal, tájlíra, látomásköltészet, ars poetica, komikus eposz, költői szerep, váteszköltő

33


Látásmód – Jókai Mór

Órakeret 9 óra Romantika, romantikus ábrázolásmód, romantika és népiesség, heroizmus és humor, regényműfaji változatok, történelmi regény, anekdota, anekdotikusság. A kőszívű ember fiai vagy más regénye. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A Jókai-regényekben fölmutatott erkölcsi, egyéni és nemzeti-közösségi A tematikai egység problémakörök felismerése. Értékek és szerepek konfliktusai. nevelési-fejlesztési Jókai művének/műveinek ismeretében, azok olvasására építve beszélgetés, vita a céljai korabeli és a mai olvasóközönség befogói elvárásainak különbségéről, a különbség megértése. A befogadói horizont tágítása: Jókai alkotásmódjának jellemzői, a romantikus ábrázolásmód sajátosságai és a romantikus regény jellemző műfaji változatai. Felkészítés egy regény sokoldalú megközelítésére, önálló véleménykifejtésre. A történetmondás képességének fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási Taneszkö módszerek, szervezési és pontok zök munkaformák Jókai alkotásainak Tanulói tevékenységek Hon és interne-tes A tanuló jellemzői, műfaji népismeret; kapcsolat – tisztában van a korabeli szervezése változatok az történelem, festménye és a mai olvasóközönség pármunka, csoportmunka, életművében; prezentációkészítés társadalmi és k, képek, befogadói elvárásainak regényírói listakészítés, rövid esszé, állampol-gári PowerPoin különbségével; művészetének értelmezés, ismeretek; t– ismeri Jókai helyét sajátosságai a összehasonlítás, vizuális bemutató, romantikus prózaepika a magyar megbeszélés, vita, kultúra; ének- zenei és regényirodalom jegyében. reflektálás zene: a filmrészlet történetében, Jókai Mór: Az arany romantika ek ember elemző művészete. alkotásmódjának értelmezése sok jellemzőit; szempontú Mozgókép– felismeri a romantikus megközelítéssel, pl.: a kultúra és ábrázolásmód romantika megjelenési sajátosságait és a médiais formái; műfaji meret: Jókairomantikus regény változat; szerkezet, művek filmes jellemző műfaji jellemábrázolás, feldolgozásai. változatait; elbeszéléstechni-ka, – képes egy regény sok nézőpont, Földrajz: a szempontú közlésformák; regényekben megközelítésére, saját hangnemi és motivikus álláspont kifejtésére; előforduló összetettség. tájegységek, – műismereti minimuma: Problematika a műhöz: egy regénye: Az arany helyszínek. természet és ember (vagy más, pl. Egy civilizáció, bűn és magyar nábob, Fekete büntetés, kettős jellem. gyémántok)


egy regényelemzés kapcsán képes önálló szóbeli tétel keretében egy elemzési feladat kifejtő megoldására. történelmi regény, vallomásregény, epizód, leírás, utópia, humor, anekdota

34

Tanítási és tanítást-tanulást segítő taneszközök Irodalom Magyar irodalom Középpontban a befogadó Tankönyv és szöveggyűjtemény egyben 17220/I-II Pethőné Nagy Csilla: Irodalom 10. I-II. kötet

vagy Tankönyv és szöveggyűjtemény külön kötetben 17220 Pethőné Nagy Csilla: Irodalom 10. tankönyv 17546 Pethőné Nagy Csilla: Irodalom 10. szöveggyűjtemény

A továbbhaladás feltételei A szöveg megértését biztosító néma olvasás, szöveghű felolvasás, kellő tempójú, olvasható, rendezett írás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő hangnem, nyelvváltozat, stílusréteg kiválasztása. A művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáinak ismerete. Az érvelés alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában és különféle tantárgyak feladatainak megoldásában. Definíció, magyarázat, egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítése a tanulmányi munkához kapcsolódóan. Hivatalos írásművek jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás ezek gyakori műfajaiban. Az idézés szabályainak és etikai normáinak ismerete. Közéleti írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd értelmezése. A helyesírási ismeretek kiegészítése a tanult idegen tulajdonnevek, a gyakori új idegen szavak írásmódjára vonatkozó szabályokkal. Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, az eltérő vélemények megértése, újrafogalmazása. A kifejezésmódok, stíluseszközök megfigyelése, értelmezése: a megbeszélt művek értelmezésének világos összefoglalása. Tudásanyag megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról írásban. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságainak bemutatása. A feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetése.

Magasabb évfolyamra lépés feltételei Irodalom Tájékozottság bizonyítása, például néhány alkotó portréjának tárgyszerű bemutatása. Szerkezeti és stílusjellemzők felismerése, nyelvi kifejeződése, néhány szempont szerinti értelmezése adott művek világában. Művek összehasonlítása néhány szempont, például hasonló téma, eltérő kifejezésmód alapján.

35

9-10. évfolyam. Irodalom. Célok és feladatok

Recommend Documents