MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM - JOGÁSZ PÓTÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2003. július 4. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ A megoldásokat tartalmazó útmutató csupán támpontokat ad a javításhoz, a középiskolai oktatás követelményeit figyelembe véve jelzi a várható választ. A felvételizők válaszaiban azonban természetesen előfordulhatnak olyan megoldások, amelyekkel az útmutató nem számol ugyan, de elfogadhatóak. Az útmutató is tartalmaz a tananyagon túli adatokat is, tájékoztatás céljából. A magyar írásbeli összpontszáma: 100 (száz) pont. A személynevek téves írása nem helyesírási, hanem tárgyi tévedés, tehát az adott feladat pontértékét csökkenti. Az idegen személyneveknél csak a vezetéknév pontos ismerete szükséges. A dolgozatban elkövetett helyesírási hibák javítására, a hibák miatti pontlevonásra az Érettségi Vizsgaszabályzat útmutatása az irányadó. Az elkövetett helyesírási hibákért az összes pontszámból legfeljebb 15 (tizenöt) pont vonható le. *** 1. Összefüggő szöveget alkotva mutassa be az eposz és a komikus eposz műfajának történetét, műfaji változatainak kialakulását! Ismertetésében legalább három irodalomtörténeti korszakra hivatkozva hozzon jellemző példákat! (0-15 pont) Értékelés: A szövegalkotásra 5 pont adható, ha a szöveg megszerkesztett, kerek egész és szabatos megfogalmazású. A téma kifejtésére akkor adható max. 10 pont, ha a fogalmazásban nincsen tárgyi tévedés, szerepelnek benne a legfontosabb irodalomtörténeti korszakok, műfaji változatok és jellemző példák. A művek megjelenésének dátuma nem követelmény. Fontosabb tartalmi elemek: - fogalom: az eposz verses nagyepikai műfaj; egy egész közösség sorsára ható, nagy jelentőségű eseményt dolgoz fel, harmonikus világképet mutat (viszályból indul, és megbékéléssel zárul a történet); múltban játszódik; az elbeszélő és befogadó számára is példa; hőse, az eposzi hős istenektől, természetfeletti lényektől támogatva vagy hátráltatva hajtja végre tetteit (mindig van egy isteni és egy emberi szint); 1
- a műfaj kötelező stiláris-formai elemei az ún. eposzi kellékek (a hősi énekek szóbeli hagyományára vezethetők vissza): invokáció (a múzsához); propozíció (a tárgy megjelölése); enumeráció (seregszemle, előszámlálás; felsorolás a tárgy nagyságát jelezve a szemben álló felekről); in medias res kezdet (a szájhagyományból maradt örökség, később bonyolult időtechnikának az alapja); epitheton ornans (állandó/díszítő jelző; a szereplők valamely külső-belső tulajdonságát emeli ki); deus ex machina: csodás elem, isteni közbeavatkozás (a politeista antik eposzokban a világábrázolás teljességének része; a barokk eposzokban az eszmeiséghez/embereszményhez kötött; a felvilágosodás utántól allegorikus, képzeletbeli, mitologikus lények veszik át az istenek szerepét); nagy terjedelmű, epikus ’homéroszi’ hasonlatok; epizódok. - a műfaj történetéből: • görög: Homérosz: Iliász (Kr.e. VIII. sz. eleje; a trójai háború egy epizódja, a 10. év 52 napja, középpontjában a legnagyobb görög harcos, Akhilleusz haragja); Odüsszeia (Kr.e. VIII. sz. vége) a Trójából végül hazatérő Odüsszeusz tíz évig tartó viszontagságai); hexameteres forma; • római: Vergilius: Aeneis (Kr.e. 29-19); a homéroszi minták alapján (1-6. ének: Aeneas útja Trójából; 7-12. ének: harcok az új haza megszerzéséért); • reneszánsz és barokk: feléleszti az antik eredetű műfaj hagyományait (itáliai: Ariosto: Elveszett Orlando, /más címen: Orlando furioso /Őrjöngő Lóránd/, 1533; portugál: Camões: Lusiadák, 1572; Tasso: A megszabadított Jeruzsálem, 1575; Milton: Elveszett Paradicsom, 1667); • magyar barokk: Zrínyi: Szigeti veszedelem (1645-1646): dédapja emlékének, a barokk embereszmény (athleta Christi) és eszmeiség (imitatio Christi) megjelenítésével, tárgya az 1566-os ostrom; 15 ének, magyaros verselés; • felvilágosodás kori kísérletek: Csokonai: Árpádiász-töredék; • romantika nyitánya: Vörösmarty: Zalán futása (1825; tárgy a honfoglalás időszakából; elégikus hang, töredékesség, költőiség, hexameteres forma); • Arany János törekszik a hun-magyar mondakör eposzi feldolgozására, a Csabatrilógia tervéből csak a Buda halála (1863) készült el, de ez elbeszélő költeménynek tekinthető ’hun rege’. - a komikus eposz (vígeposz) verses nagyepikai műfaj, az eposz formakincséhez, kötelező kellékeihez kisszerű tárgyat rendel; gyakran paródia is; ironikus, szatirikus hangvételű. - a műfaj történetéből: • a Homérosznak tulajdonított Békaegérharc (Kr. e. VI-V. sz.) az Iliász paródiája is; • Csokonai műfajteremtő szándékkal alkotja meg vénlánycsúfolóját, a Dorottyát (1799); műve műfaji előzményeként pl. Pope Fürtrablását és Boileau Pulpitusát nevezi meg; • Petőfi: A helység kalapácsa (1844) - a hősi eposz paródiája is; • Arany: Az elveszett alkotmány (1845); A nagyidai cigányok (1850).
2
2. „Őrizz és védj, fehérlő fájdalom, S te hószín öntudat, maradj velem: Tiszta szavam sose kormozza be A barna füsttel égő félelem!” Mutassa be összefüggő szöveget alkotva Radnóti Miklós pályaképét 1936-tól kezdődően az 1944-ben bekövetkezett tragikus haláláig! Térjen ki a fontosabb életrajzi eseményekre, művekre, műfajokra, műformákra, stílusra és a művekben megjelenő gondolatokra, eszmékre, esetleg szellemi hatásokra! (0-12 pont) Értékelés: A tartalmi elemekre max. 8 pont adható, ebből az életrajzra utaló megállapítások max. 3 pont. További max. 4 pont a választékos stílusú, jól megszerkesztett szöveg. A műcímek csak pontosan fogadhatók el. A zárójelben feltüntetett adatok nem szükségesek a helyes válaszokhoz. Tartalmi elemek:
Életrajzi háttér: magyar-francia szakos tanári oklevelet szerez, de nem juthat katedrához • házassága Gyarmati Fannival • munkatársa a Gondolat c. folyóiratnak • 1937-ben Baumgarten-díjat kap • 1940-től háromszor hívják be munkaszolgálatra, utoljára 1944 májusában, két hónappal a német megszállás után • 1944 nyarán Lager Heidenauban, augusztus utolsó napjaiban a tábor lakóit elindítják a jugoszláviai Bor mellett elhelyezett központi táborba, majd innen a nyugati határ felé, a magyar határ előtt már csak néhány száz ember él közülük; a Győr melletti Abda község határában lövik agyon, tömegsírban helyezik el. Kötetek, művek: Járkálj csak, halálraítélt! /1936/ • Meredek út /1938/ • Tajtékos ég, az utolsó kötet, verseit még maga válogatja, de már csak a halála után jelenik meg /1946/ • Bori notesz, az abdai tömegsírból előkerült verseinek a gyűjteménye; Napló /1937-1943/ • műfordítások • Ikrek hava /1940/, lírai önéletrajz Versei: Járkálj csak, halálraítélt!, eclogák (összesen 8), Töredék, Nem bírta hát, Sem emlék, sem varázslat, Őrizz és védj, Gyökér, A la recherche, Erőltetett menet, Nem tudhatom, Levél a hitveshez, Razglednicák /levelezőlapok, 4 vers / Gondolatok, motívumok: Szembenézés a biztos halállal • a költészet az élet megtartója, a költői létezés egyet jelent a létezéssel • a szép halál gondolata és vágya • a múlt értékeinek megőrzése az egyetemes és a nemzeti kultúrában • az egyéni életben a szerelem és az otthon emléke mint megtartó erő • tanúságtétel a borzalmakról, a tragikus kor minden áldozatával való sorsvállalás • a kereszténység mint megtartó erő • hitvallás az üldözöttség ellenére az idetartozásról, a szülőföld szeretetéről; a kivágott tölgy motívuma • az otthon csendjének és idilljének képe /pl.: az Istenhegyi kert / Stílus, műforma, műfajok: Klasszicizálódó hang • az ecloga műfaj megjelenése költészetében /Vergilius fordítására kap felkérést, a IX. ecloga műfordításával kezdődik/ – ezt a formát alkalmasnak érzi a maga számára a belső párbeszéd kivetítésére és az ellentétek megrajzolására; fokozatosan távolodik a klasszikus formától: költő és pásztor, majd költő és repülő, költő és a hang, a legvégén pedig már monológ • klasszikus versformák, pl.: a hexameter • archaizálás a versformában, pl.: a nibelungizált alexandrin /középkori német költők, köztük Walter von der Vogelweide verseinek a műfordítása/ • gyakran szürrealisztikus képek is. 3
3. Madách Imre Az ember tragédiája c. művében az Úr és Lucifer vitája az egyik lényeges elem. Összefüggő szövegben fejtse ki Lucifer álláspontját, érveit! (0-10 pont) Értékelés: Maximális pont adható, ha vannak érvei (legalább 4) ha fogalmazása, stílusa, elrendezése logikus
4x2 = 8 pont, 2 pont.
Tartalmi elemek: Lucifer érvei: - Az isteni alkotás silány és értelmetlen. A teremtés alkotóelemei hiábavaló küzdelmet és zűrzavart idézhetnek elő. Az anyagnak a létezést hordozó szerepét kérdőjelezi meg. - Öröktől fogva létezik ő is, az űr, a semmi, a tagadás szelleme. Ő kényszerítette teremtésre az Urat. A teremtés két egyenrangú erő: Isten és az ördög közötti küzdelem színtere. - Az ember Istentől való elszakításával, majd megsemmisítésével akarja bizonyítani az alkotás tökéletlenségét. Bizonyítéka az eredendő bűn. - Lucifer örök lázadó, a hittel szemben a tudás ősi elvét hirdeti, az örök küzdést. A XV. színben az Úr is elismeri szerepét a fejlődésben. Pl.: „S mi tessék rajta? Hogy nehány anyag Más-más tulajdonokkal felruházva, Miket előbb, hogysem nyilatkozának, Nem is sejtettél bennök, úgy lehet, Vagy ha igen, másítni nincs erőd, Nehány golyóba összevissza gyúrva, Most vonzza, űzi és taszítja egymást, Nehány féregben öntudatra kél, Míg minden megtelt, míg minden kihűlt, És megmarad a semleges salak. – ” „Végzet, szabadság egymást üldözi, S hiányzik az összhangzó értelem. – ” „S nem érzéd-é eszméid közt az ürt, Mely minden létnek gátjaúl vala, S teremtni kényszerűltél általa? Lucifer volt e gátnak a neve, Ki a tagadás ősi szelleme. – Győztél felettem, mert az végzetem, Hogy harczaimban bukjam szüntelen, De új erővel felkeljek megint. Te anyagot szültél, én tért nyerék, Az élet mellett ott van a halál, A boldogságnál a lehangolás, A fénynél árnyék, kétség és remény. – ”
„Nem úgy, ily könnyen nem löksz el magadtól, Mint hitvány eszközt, mely felesleges lett. – Együtt teremténk: osztályrészemet Követelem.” „Fukar kezekkel mérsz, de hisz nagy úr vagy, S egy talpalatnyi föld nekem elég. Hol a tagadás lábát megveti, Világodat meg fogja dönteni.” „Te, Lucifer meg, egy gyürű te is Mindenségemben – működjél tovább: Hideg tudásod, dőre tagadásod Lesz az élesztő, mely forrásba hoz, S eltántoritja bár – az mit se tesz – Egy perczre az embert, majd visszatér. De bünhödésed végtelen leend Szünetlen látva, hogy mit rontni vágyol, Szép és nemesnek új csirája lesz. – ”
4
4. Nevezze meg az alábbi műrészletek szerzőjét és az idézett mű címét! Minden címben szerepel egy évszak! Csak a szerző teljes neve és a cím pontos leírása fogadható el! (Idézetenként 2-2 pont, összesen 10 pont) Értékelés: A szerző teljes neve és a cím pontos megnevezése: 2 pont; csak a szerző teljes neve: 1 pont. Egyéb megoldás nem fogadható el. Válaszok: Babits Mihály: Ősz és tavasz között Berzsenyi Dániel: A közelítő tél Kosztolányi Dezső: Őszi reggeli József Attila: Téli éjszaka Arany János: Ősszel 5. A/ Adja meg az idézett szövegrészlet kiemelt idegen szavainak jelentését! (Szavanként 1-1 pont, összesen 4 pont) B/ Határozza meg a kiemelt fogalmakat! Minden fogalomnál írjon legalább két tartalmi elemet és egy példát (pl. művet, képviselőt vagy követőt)! (Meghatározásonként 3-3 pont, összesen 9 pont) Értékelés: A/ Minden kiemelt kifejezésre legalább egy magyar megfelelő: 1 pont. B/ Fogalmanként 3-3 pont, ha megvan a két értékelhető közléselem és a példa. A példa hiánya esetén 1 pont. Egy közléselemre és példára, illetőleg csak példára nem adható pont. Válaszok: A/ morális: erkölcsi, erkölcsös periódus: szakasz, időszak, korszak; ismétlődő, visszatérő időköz koncepció: felfogásmód, nézőpont, meglátás, elgondolás kronológia: időrend, időbeli sorrend B/ klasszicizmus: a felvilágosodás korának meghatározó stílusirányzata (XVIII. század); a XVII. században: francia klasszicizmus; (néveredet, -jelentés: lat. classis: osztály); ismeretelméleti alapja a racionalizmus; cél: a józan ész érvényesítése (illendőség, mértéktartás); „nemes egyszerűség és csöndes nagyság” (Winckelmann); minta, forrás: az antik görög-római kultúra – ennek imitációja; antikizálás; használni, tanítani-akarás; normatív esztétika (Boileau: „hármas egység”), szigorú szabályok, formai-műfaji kötöttségek; az általános emberinek, az elvont humánumnak a kultusza. Stílusjegyek, formavilág, ábrázolásmód: racionális, fenséges, kiegyensúlyozott; jellemzője: a szabályosságból, arányosságból fakadó harmónia; zárt szerkezetek, befejezett, letisztult formák; szerkezeti rend, műgond; világos, érthető, fegyelmezett stílus; kifinomult ízlés, a „fentebb stíl” ideálja; jellemzőek a tiszta műfaji kategóriák: eposz, állam- és tézisregény, fejlődésregény; tragédia, 5
komédia; óda (horatiusi óda), epigramma; didaktikus műfajok: fabula, episztola, szatíra; értekezés, röpirat. Nem egyidőben jelentkezik a különböző művészeti ágakban; általában nem teljes életművekre, hanem egyes művekre jellemző az irányzat; Corneille, Racine, Molière, Montesquieu, Voltaire, Defoe, Swift, Pope, Fielding, Goethe, Schiller, Bessenyei György, Batsányi János, Kazinczy Ferenc, a „klasszikus triász”: Baróti Szabó Dávid, Révai Miklós, Rájnis József; a „magyar Horác”: Virág Benedek; Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel művei; más művészeti ágak: David, Ingres, Canova, Houdon, Thorvaldsen, Ferenczy István, Mozart, Haydn, Beethoven, Gluck; építészet: Pollack Mihály, Hild József .
szimbolizmus: főként irodalmi (azon belül is költészeti), kisebb részben művészeti irányzat Európában a XIX-XX. század fordulóján. A naturalizmus és a pozitivizmus ellenhatásaként jött létre Franciaországban. Középpontjában az eszmék világa áll, melyet megismerni nem, csak megsejteni és érzékelni lehet a művészet révén. Előzményei Baudelaire, Verlaine, Rimbaud költészetében lelhetők fel; vezéralakja Mallarmé. Fellépésük az 1880-as években szervezett mozgalommá vált. Hangulatokat fejeznek ki, a megjelenített motívumok, dolgok, tárgyak önmaguknál többre utalnak, érzelmi és képzeleti holdudvaruk van; több jelentéssíkon érvényesek. Kelet-Európában kb. 1890-1915 között jelentkezett, nálunk előbb Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő műveiben, majd Ady Új versek (1906) kötetétől; ők és a nyugatosok felhasználták a szimbolizmus költői eszközeit, de költészetük illetékessége és hatása túl is terjedt a ~ körén. (A szimbolista stílus eszménye a jelentésgazdagság; valóságelemeinek nem a fogalmi jelentése, hanem asszociációs köre fontos; a képelemek expresszívek, domináns képi eszközei a szimbólumok, melyek a szövegépítés során egységes rendszerré állnak össze, az elemek egymásra vonatkozásával a jelentések kitágulnak, el is homályosulnak; a jelentéstágítást a kulcsszavak nagybetűs írásmódja is segíti.)
dada: avantgárd irányzat 1916 és 1923 között; a néveredet vitatott: a néger kru törzs szent tehenének farka / az olaszban a kocka és az anya / falovacska / dajka / kettős igenlés a románban és az oroszban / nem jelent semmit (Tristan Tzara); csoportosulásként Svájcban (1916, Zürich, „Voltaire-kabaré”: Tzara, Janco, Arp, Ball); Németországban (Berlin, 19181923: Hülsenbeck, Grosz, Hausmann), az Egyesült Államokban (New York: Duchamp, Picabia) és Franciaországban (1919, Párizs: Tzara, Breton, Aragon, Éluard) jelentkezik. Végletes kiábrándultság-élmény hozza létre a polgári világ és kultúra tagadását. A legradikálisabb avantgárd irányzat: provokatív gesztusokban megnyilvánuló, korlátok nélküli szabadság jellemzi, tudatos automatizmus, szavak szabad használata, montázstechnika; zenében a természetes és mesterséges hangok, zörejek együttes alkalmazása. 6. Olvassa el figyelmesen az irodalmi művekből vett részleteket, majd válaszoljon a következő kérdésekre! a) Ki a keresett szereplő, kiről van szó /…/ ? Nevezze meg az irodalmi alakot! b) Milyen eseménnyel folytatódik a mű cselekménye? Foglalja össze egy mondattal, mi a hős következő tette vagy a műben soron következő jelentős cselekménymozzanat! (Minden pontosan leírt név 1 pont, a cselekmény helyes folytatása 1 pont, összesen 10 pont)
6
Értékelés: Minden pontosan leírt név 1 pont; a helyes cselekménymozzanat, esemény megfogalmazása 1 pont. A szerző és a mű címe nem szükséges, csak tájékoztató jellegű adat, téves megjelölésük esetén azonban 1-1 pont levonandó. Válaszok: A/ a) Édes Anna (Kosztolányi Dezső: Édes Anna) b) Vizyné arra ébredt, hogy az ágya szélén valaki ül. […] Akkor már egy ütést érzett a mellén, egy hatalmas ütést, amilyent még nem érzett. […] Rövid ideig birkóztak. Vizy a fehér díványnál elvesztette egyensúlyát, a díványra bukott, innen le a földre. A leány vad dühvel mellére térdelt, és döfte, szúrta, ahol érte, a mellét, a hasát, a torkát. Aztán a kést a sarokba hajította. Nem törődött semmivel. Áttántorgott a szalonba.
B/ a) Orgon (Molière: Tartuffe) b) Orgon: Nincs mit keresned a házban. / Kitagadlak, bitang, rögtön hordd el magad, / Nem kapsz semmit, csupán apai átkomat. […] Tartuffe-höz: Ön lesz örökösöm, de az egyedüli. […] S megajándékozom önt egész vagyonommal. […] intézzük el írásban az ügyet!
C/ a) Federigo / degli Alberighi (Boccaccio: A sólyom feláldozásának története; Dekameron, 5. nap, 9. novella) b) Semmit nem lelt, mivel megvendégelhette volna a hölgyet, kinek szerelméért már oly rengeteg embert megvendégelt; és kínos szorongásában átkozta magában balsorsát, […] szemébe ötlött derék sólyma, mely ott üldögélt rúdján a kis szobában. Mivel hát egyebe nem volt, megfogta, és kövérnek érezvén úgy gondolta, hogy méltó eledel lesz ilyen hölgy számára. Annak okáért tovább semmit nem tétovázott, hanem kitekerte nyakát, odaadta az egyik cselédlánynak, hogy megkopassza, megfűszerezze, nyársra húzza, és gondosan megsüsse; […] és nem tudván, mit esznek, megették a derék sólymot Federigo társaságában, ki nagyon udvariasan kiszolgálta őket.
D/ a) Lenszkij (Puskin: Anyegin) b) /Zareckij/ Átadja Lenszkij levelét / S vigyorogva elhúzza száját. Anyegin Lenszkij pár sorát / Ablakhoz állva futja át. // Rövid szöveg, nem szenvedélyes, / Hideg, kimért a hang, de nyílt, / Előkelő, sehol sem érdes: / Párbajra hívja Jevgenyijt. / De ő sem tétováz a szóval, / odafordul, s a hírhozóval / ezt közli: bármikor, ma még. […][De dörrenés szakítja szét / A csendet… Int a végzet ujja: / Meging a költő szótlanul, / S kezéből a pisztoly kihull. // Anyeginon hideg fut át, / Odaront, ott a jó barát, / Ránéz, szólítja… mindhiába… ]
E/ a) Kund Abigél (Arany János: Tetemre hívás) b) S vadul a sebből a tőrt kiragadja, / Szeme szokatlan lángot lövell, / Kacag és sír, s fennvillogtatja / S vércse-visongással rohan el. / Vetni kezet rá senki se mer. // Odakinn lefut a nyílt utca során, / Táncolni, dalolni se szégyell; / Dala víg: „Egyszer volt egy leány, / Ki csak úgy játszott a legénnyel, / Mint macska szokott az egérrel!”
7
7. Készítsen rövid – max. 10-12 mondatból álló – tartalmi összefoglalót egy középiskolai diákönkormányzat ülésére az iskolai dohányzás tilalmáról és az egyéb dohányzási korlátozásokról az alábbi törvényszöveg alapján! Az összefoglalóban ne ismételje meg a jogszabály szövegét, és törekedjen az érthető, egyszerű megfogalmazásra! (0-9 pont) Értékelés: A szövegalkotásra max. 4 pont adható, ha a szöveg alkalmas a feladatban megjelölt célra, szabatos és közérthető. A tartalmi elemekre max. 5 pont adható, ha legalább 5 elem megjelenik a szövegben. Tartalmi elemek: - a 18 évesnél fiatalabbak – az utcákat, tereket kivéve – nyilvánosan sehol sem dohányozhatnak, - ebből következik, hogy az iskolában is törvény tiltja a dohányzást, - az iskolákban még a tanároknak sem jelölhető ki dohányzóhely ott, ahol tanulók is megfordulnak, - a törvény számos egyéb helyen is tiltja vagy korlátozza a dohányzást: • csak kijelölt helyen lehet dohányozni a mindenki számára nyitva álló létesítményekben/közforgalmú létesítményekben, helyeken • az előbbiek közül egyáltalán nem lehet dohányzóhelyet kijelölni pl. – az iskolák tanulók által is használt helyiségein túl – az orvosi rendelőkben, a kórházakban, gyógyszertárak eladóterében /egészségügyi intézményekben • nem lehet dohányozni autóbuszon, trolin, villamoson, HÉV-en és a sportcsarnokokban
8. Készítsen lábjegyzetet (szómagyarázatot) az idézetek, mondatok kiemelt szavaihoz, kifejezéseihez! (Minden helyes szómagyarázat 1 pont, összesen 6 pont) Értékelés: A magyarázatot nem szükséges mondatba foglalni, lehet szinonima is, de csak tartalmilag helyes válasz esetén adható pont. A zárójelbe tett magyarázatok is elfogadhatók, de nem szükségesek. Válaszok: A/ 1 Gúnyos kifejezés az uralkodó körüli szolgálatot teljesítőre; talpnyaló, szolgalelkű 2
otthontalan, hajléktalan, szegény, nyomorult, pénz nélküli, üldözött
3
örökség, jogos rész
8
B/ 1 Idősebb pártfogó, jóakaró, atyai jóbarát, megbízható tanácsadó. (Odüsszeia: Mentór) 2
Homályos, kétértelmű, többjelentésű, többféleképpen magyarázható válasz vagy jóslat. (Dódóné a legrégibb görög jóshely.) 3
A költői ihlet, tehetség jelképe. (Pegazus: a múzsák szárnyas lova /Pégaszosz/)
9. Írjon a gondolkodik igéhez a megadott jelentésárnyalatok szerint egy-egy szinonimát /lehet szólást is /!(Minden helyes válasz 1 pont, összesen 5 pont.) Értékelés: Minden jó válasz 1 pont. Egy jelentésárnyalathoz csak 1 pont adható, egy szóért csak egyszer adható pont. Válaszok: töpreng / töri a fejét / rágódik / fő a feje elmélkedik / bölcselkedik mereng / tűnődik / meditál / elmélázik mérlegel / meghányja-veti / latolgat tanakodik / morfondíroz / tépelődik / rágódik rajta 10. A/ Lektorálja az alábbi újságszöveget úgy, hogy húzza alá a benne lévő helyesírási és nyelvhelyességi hibákat, majd a hibás szavakat, szókapcsolatokat írja le helyesen! (0-4 pont) Értékelés: 9-10 hiba megtalálása és helyes kijavítása 4 pont; 7-8 hiba megtalálása és kijavítása 3 pont; 5-6 hiba megtalálása és kijavítása 2 pont; 3-4 hiba megtalálása és kijavítása 1 pont. Az aláhúzás önmagában nem ér pontot. Összesen 4 pont. Válasz: A vadászat és a természetvédelem közötti kapcsolat még ma is ellentmondásokkal telített. Jogosan támaszt társadalmi felháborodást egyes külföldi bérvadászok magyarországi garázdálkodása – nem ritkán hazai segítők közreműködésével. De a vadászatra és a vadásztatásra azomban mégis szükség van, hiszen a vadállomány szabályozásának természetes lehetősége gyakorlatilag megszünt – ezért emberi beavatkozás lett szükséges. Az ökológiai szemléletű fentartható vadgazdálkodás gyakorlati megvalósítása jelentős előrelépést kínál az ellentmondások tekintetében, amelyik nem nélkülözheti a korszerű jogi valamint erkölcsi, etikai értékek hiánytalan érvényesítését sem. 9
a) Helyesírási hibák javítása: nemritkán • azonban • megszűnt • fenntartható • jogi, valamint b) Nyelvhelyességi hibák javítása: még ma is ellentmondásos • de a vadászatra és a vadásztatásra (mégis) szükség van • emberi beavatkozás szükséges / beavatkozásra van szükség ● vadgazdaság(nak a) gyakorlati megvalósítása • az ellentmondások megoldásában /feloldásában • amely /ami nem nélkülözheti B/ Bontsa fel szavakra az alábbi, folyamatosan leírt mondatot! Írja le a tagolt mondatot, és tegye ki a hiányzó írásjeleket is! (0-3 pont) Értékelés: A tökéletesen megoldott mondat 3 pont, egy írásjel-hibával 1 pont, egyébként 0 pont. Válasz: Bámulom a szavakat, a mindig kétes, átalakuló, változó jegyeket, a tökéletlenségükben is tökéletes hangszereket, melyekkel hiánytalanul ki lehet fejezni az ezer felé sandító, hullámzó emberi lelkünket. C/ Írja le helyesen a felsorolt szavakat a hiányzó rövid vagy hosszú magánhangzóval, illetve mássalhangzóval kiegészítve! (0-3 pont) Értékelés: A hibátlan megoldás 3 pont, 1 hibával 2 pont, 3 hibával 1 pont, 3-nál több hiba esetén 0 pont. Válaszok: fellebbez • szégyellte • afféle • attitűd • orrszarvú • bőrönd • fentiek • színes • parttalan
10
