MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM - J PÓTÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2004. július 2. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ A megoldásokat tartalmazó útmutató csupán támpontokat ad a javításhoz, a középiskolai oktatás követelményeit figyelembe véve jelzi a várható választ. A felvételizők válaszaiban azonban természetesen előfordulhatnak olyan megoldások, amelyekkel az útmutató nem számol ugyan, de elfogadhatóak. Az útmutató is tartalmaz a tananyagon túli adatokat is, tájékoztatás céljából. A magyar írásbeli összpontszáma: 100 (száz) pont. A személynevek téves írása nem helyesírási, hanem tárgyi tévedés, tehát az adott feladat pontértékét csökkenti. Az idegen személyneveknél csak a vezetéknév pontos ismerete szükséges. A dolgozatban elkövetett helyesírási hibák javítására, a hibák miatti pontlevonásra az Érettségi Vizsgaszabályzat útmutatása az irányadó. Az elkövetett helyesírási hibákért az összes pontszámból legfeljebb 15 (tizenöt) pont vonható le. *** 1. Összefüggő szöveget alkotva mutassa be a reneszánsz irodalmának, művészetének jellemző törekvéseit! Ismertetésében az irodalom, az építészet, a képzőművészet és a zene európai és magyar képviselőire hivatkozzon! (0-15 pont) Értékelés: A szövegalkotásra 5 pont adható, ha a szöveg megszerkesztett, kerek egész és szabatos megfogalmazású. A téma kifejtésére akkor adható max. 10 pont, ha a fogalmazásban nincsen tárgyi tévedés, szerepelnek benne a legfontosabb törekvések, és a feladatnak megfelelően hivatkozik a reneszánsz irodalom, építészet, képzőművészet és zene jellegzetes képviselőire, műveire. A születési és halálozási évszámok feltüntetése, valamint a művek megjelenésének dátuma nem követelmény.
Fontosabb tartalmi elemek: - művelődéstörténeti korszak és stílusirányzat, 1300-1600 között; minden művészeti ágban meghatározó Háttér (kiegészítésként): - az észak-itáliai városállamokból indul (Firenze) a polgárság új életformájának, eszméinek hatására - filozófiai, bölcseleti háttere, világképi meghatározója a humanizmus (a polgárság világi életszemlélete, eszmerendszere; klasszikus műveltséget, tudós magatartást is jelent); minden dolog mértéke az ember (prótagóraszi tétel); a 15. századtól meghatározó filozófiai irányzat a neoplatonizmus; a 16. századtól a reformáció mozgalmával fonódik össze - embereszménye: uomo universale (polihisztor) - néveredet, -jelentés: francia ’renaissance’: újjászületés (az antik eszményekre vonatkozik; 18. századi elnevezés); olaszul: la rinascita (Vasari) Művészi célok, törekvések, tematika: - tudatos program: az ember harmonikus kiművelése, tudósság; a klasszikus latin szerzők felfedezése, tanulmányozása, utánzása - az antikvitás értékei válnak eszménnyé (de a középkort nem tagadja meg, ennek inkább világi törekvései erősödnek fel), jellemző a szépségkultusz - cél: az egyéni érzések, élmények, nézetek kifejezése, az ember és természet kapcsolatának megragadása, dicsőítése Stílusjegyek, formavilág, ábrázolásmód: - racionális, puritán, harmonikus - nyugodtság; egyenes vonalvezetés, szimmetria, geometrikus rend, zárt szerkezet (Wölfflin) - világos érvelés, szövegegység Irodalmi műfajok, formák: - tragédia, komédia, pásztorjáték, iskoladráma, commedia dell’ arte - dal, elégia, himnusz, epigramma; panegyricus, jeremiád; szonett-forma - esszé (Montaigne) - vallásbölcseleti irodalom (Kempis Tamás, Rotterdami Erasmus) - a reformációhoz kapcsolódva Biblia-, zsoltárfordítások, hitvitázó drámák, prédikációgyűjtemények (Sylvester János, Károli Gáspár, Szenci Molnár Albert) - históriás ének (Tinódi Sebestyén), széphistória (Gergei Albert, Ilosvai Selymes Péter), fabula (Pesti Gábor, Heltai Gáspár) - novella (Boccaccio), verses elbeszélés-füzér (Chaucer) Irodalom: - Petrarca (1304-1374) – Daloskönyv (Canzoniere), Africa (eposz), Jeles férfiakról; - Boccaccio (1313-1375) – Dekameron (1348-1353), Dante-életrajz; - Shakespeare (1564-1616) – 37 színpadi mű, szonettek; elbeszélő költemények - Marlowe; Kyd; Ben Jonson; (Cervantes); - Machiavelli (A fejedelem); Morus Tamás (Utópia); Campanella (Napállam); - Janus Pannonius (1434-1472) – Galeotto Marzióhoz, Pannónia dicsérete, Búcsú Váradtól, Mikor a táborban megbetegedett, Egy dunántúli mandulafáról, Saját lelkéhez, Mars istenhez békességért; - Bornemisza Péter (1535-1584) – Siralmas énnéköm…; Magyar Élektra; Postillák; Ördögi kísírtetek; - Balassi Bálint (1554-1594) – Szép magyar komédia (1589), Balassa-kódex
2
Képzőművészet: - Giotto, Mantegna, Masaccio, Fra Angelico, Filippo Lippi, Botticelli, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello, Giorgione, Tiziano, Dürer, Holbein, Bruegel - Ghiberti, Donatello, Verrocchio Zene: - villanella, madrigál; Palestrina, Josquin des Prés, Orlando di Lasso; Bakfark Bálint Építészet: - Brunelleschi (firenzei Pitti-palota; Pazzi-kápolna); Alberti (firenzei Rucellai-palota); Maiano (firenzei Strozzi-palota); Barberini, Bramante, Palladio - az esztergomi Bakócz-kápolna; a sárospataki vár Perényi-szárnya; a visegrádi díszkút
2. „Mi dolgunk a világon? küzdeni, És tápot adni lelki vágyainknak.” Mutassa be összefüggő szöveget alkotva Vörösmarty Mihály pályaképét az 1830-as évektől kezdve a márciusi forradalomig! Térjen ki a fontosabb életrajzi eseményekre, művekre, műfajokra, műformákra, stílusra és a művekben megjelenő gondolatokra, eszmékre, esetleg szellemi hatásokra! (0-12 pont) Értékelés: A tartalmi elemekre max. 8 pont adható, ebből az életrajzra utaló megállapítások max. 3 pont. További max. 4 pont a választékos stílusú, jól megszerkesztett szöveg. A műcímek csak pontosan fogadhatók el. A zárójelben feltüntetett adatok nem szükségesek a helyes válaszokhoz. Tartalmi elemek:
Életrajzi háttér és munkásság: független költő és író • szerkesztője a Tudományos Gyűjteménynek /1827-1832/ és az Athenaeum c. folyóiratnak /1837-1843, Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel/ • a Magyar Tudós Társaság rendes tagjává választják, nyelvészeti munkák /az első magyar helyesírási szabályzat és szótár szerkesztése/ • bekapcsolódik a politikai küzdelmekbe, kapcsolata Széchenyivel, Wesselényivel és Kossuthtal • a Nemzeti Kör elnöke /1842-től/ • a pályakezdő Petőfi támogatója, első méltatója és bemutatója • az Ellenzéki Kör alelnöke /1847-től/ • tagja a Kisfaludy Társaságnak • megismerkedik a nála 26 évvel fiatalabb Csajághy Laurával /1841/, házasság /1843/
Művek és műfajok: Csongor és Tünde, drámai költemény (mesedráma) • Szép Ilonka /1833/, románc (elbeszélő költemény) • Szózat, /1836/, szózat/óda; a Nemzeti Színház pályázatára /1843-ban/ Egressy Béni megzenésítette • Késő vágy /1839/, értékszembesítő, elégikus hangvételű költemény • A Guttenberg-albumba /1840/, epigramma • Gondolatok a könyvtárban /1844/, ódai formájú gondolati költemény • Az emberek /1846/, rapszódia • Országház /1846/, szatirikus költemény • Liszt Ferenchez /1841/, óda • Az úri hölgyhöz /1841/, óda • A merengőhöz /1843/, elégikus tanító óda • drámái: Kincskeresők, Vérnász, Árpád ébredése, Czillei és a Hunyadiak, A fátyol titkai; drámafordítás: Shakespeare: Julius Caesar
3
Stílus és műforma: romantikus stílus • bravúros szerkesztések: pl.: ódai hármasság – Liszt Ferenchez, láncszerű gondolati felépítés – Gondolatok a könyvtárban, körmondatos szerkezet – A Guttenberg albumba, keretes szerkezet inverzióval – Szózat, értékszembesítő szerkezet – Késő vágy • szónokiasság a szövegben – Szózat, az ódák Gondolatok, eszmék: a magyarság sorsa – Szózat • az emberiség sorsa – Az emberek • körforgás a történelemben – Gondolatok a könyvtárban • az utópista szocialisták eszméi, a francia forradalom eszméi, szabadelvű eszmék – A Guttenberg albumba • a történelmi tapasztalat /a galíciai felkelés leverése /, teljes kiábrándultság – Az emberek • a nemzethalál próféciája – Szózat • a nemzeti múlt dicsősége – Szózat • az egyén feladata a küzdés és a nemzethez való hűség – Gondolatok a könyvtárban, Szózat • az öregedés, a vágyak és a lehetőségek elmúlása – Késő vágy, A merengőhöz
3. „A Tartuffe-nek magának is van egy nagy hibája, hogy a képmutató ellenében nincs hozzá méltó ellenfél állítva… Tartuffe-fel szemben egy lángoló lelkesedésű, szenvedélyesen becsületes, szigorúan hitbuzgó embert kellett volna állítani. Cléante csak becsületes, derék ember, nem több, ez pedig nem elég Tartuffe ellenében.” (Szász Károly) Molière Tartuffe című alkotásának értelmező bemutatásával foglaljon állást a fenti bírálatról! Érvelését összefüggő szövegben, a mű ismeretére támaszkodva fejtse ki! (0-10 pont) Értékelés: A feladat értékelésekor figyelembe kell venni egyrészt a mű ismeretét, másrészt a logikus érvelést, a megadott bírálatrészletre való vonatkoztatást. Követelmény továbbá kerek, szabatos és tárgyszerű szöveg alkotása. Nyelvhelyességi, szövegalkotási és stiláris hibák miatt max. 5 pont vonható le. 4. Nevezze meg az alábbi műrészletek szerzőjét és az idézett mű címét! Csak a szerző teljes neve és a cím pontos leírása fogadható el! (Idézetenként 2-2 pont, összesen 10 pont.) Értékelés: A szerző teljes neve és a cím pontos megnevezése: 2 pont; csak a szerző teljes neve: 1 pont. Egyéb megoldás nem fogadható el. Válaszok: a) Kölcsey Ferenc: Nemzeti hagyományok b) Petőfi Sándor: A helység kalapácsa c) Madách Imre: Az ember tragédiája d) Arany János: Buda halála e) Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem
4
5. A) Adja meg az idézett szövegrészlet kiemelt idegen szavainak jelentését! (Szavanként 1-1 pont, összesen 4 pont.) Értékelés: Minden kiemelt kifejezésre legalább egy magyar megfelelő: 1 pont. Válaszok: prológus: bevezetés, előhang, előjáték, előversengés, a mű értelmét, jelentőségét megvilágító bevezetés szuggesztív: sugalló, ösztönző; kényszerítő, ellenállhatatlan hatású, elhitető erejű objektivitás: tárgyiasság, érzékeinkkel felfogható valóság; tárgyilagosság, elfogulatlanság, pártatlanság reflektál: felel, válaszol valamire; utólagos megjegyzést tesz; igényt tart valamire; számít, pályázik valamire B) Határozza meg a kiemelt fogalmakat! Minden fogalomnál írjon legalább két tartalmi elemet és egy példát (pl. művet, képviselőt vagy követőt)! (Meghatározásonként 3-3 pont, összesen 9 pont.) Értékelés: Fogalmanként 3-3 pont, ha megvan a két értékelhető közléselem és a példa. A példa hiánya esetén 1 pont. Egy közléselemre és példára, illetőleg csak példára nem adható pont. Válaszok: dráma: (gör. ’drán’: cselekedni); a három irodalmi alapforma, műnem (műfajcsoport) egyike; főként színpadi előadásra készül, és valamilyen emberi-társadalmi cselekvéssort ábrázol. A drámaiság különösen dinamikus ábrázolásmódot jelent, amelyben a feszültségteremtés, majd annak feloldása végső soron mindig a világrend egészére, annak kérdésessé válására és a helyreállítás igényére vonatkozik, a tiszta formákban tragikummal és pátosszal, ill. komikummal telített módon. A dialógusban mutatkozik meg a cselekmény, a jellemek sora, bontakozik ki a konfliktus. Az európai ~ a Kr.e. 6-5. században alakult ki a Dionüszosz tiszteletére rendezett ünnepi előadásokból, szertartásokból; előbb a tragédia, majd a komédia műfaja. (Az első, név szerint ismert drámaíró Theszpisz volt a Kr. e. 6. században, ő állított egy színészt a karral szembe, így alakult ki a drámai dialógus – de tőle még töredékes mű sem maradt fenn; Aiszkhülosz újítása volt a két színész szerepeltetése.)
cselekmény: epikus és drámai művek elbeszélt, illetve megjelenített történés- és eseménysora. Az eseménymozzanatokat, történéselemeket többfajta összefüggés rendezheti el (pl. ok-okozati összefüggés, társadalmi folyamat, egy ember élete, hangulati egység; a kalandregényekben maga a kaland); futhat egy vagy több szálon (ezek lehetnek fő- vagy mellékszálak). Minden esetben epizódok is gazdagíthatják a ~t. A ~ a szerkezettől elszakíthatatlan; a tér és az idő koordinátái határozzák meg, s az egyes műfajokban sajátosan nyilvánul meg (fabula, szüzsé). A drámai művek cselekményének felépítését szigorúbb szabályok határozzák meg (pl. arisztotelészi dramaturgia; hármas egység stb.).
5
(brechti) elidegenítő hatások: elidegenítő effektus, Verfremdungseffekt; V-effekt: azon drámaépítkezési, dramaturgiai és rendezési megoldások összefoglaló megjelölése, amelyekkel Brecht az általa kidolgozott elidegenítés-elméletet a gyakorlatban megvalósíthatónak tartotta (az előadás mondanivalóját élesen megvilágítva). A dráma zárt egységéről lemondva az egyes jelenetek feszültségére koncentrál, a songok beiktatásával részekre bontja a cselekményt, narrátort szerepeltet, fejezetcímeket vagy feliratokat vetít (mentesíti a nézőt a cselekményben való elmerüléstől), nem alkalmaz rivaldafényt, csak reflektorokat; a színésztől kritikai állásfoglalást követel az alakítandó hőssel szemben (beleélés helyett) stb. Tagadja az átélésre, azonosulásra alapított „kulináris” színház koncepcióját, hangsúlyozza játék-voltát, általánosságát. A rációnak az emócióval szembeni elsőbbségét hirdeti. Ki akarja kényszeríteni a közönség aktív, kritikusan gondolkodó részvételét; a színháznak szórakozóhelyből publikációs orgánummá kell válnia.
6. Adja meg a következő – bibliai, illetve mitológiai eredetű – kifejezések köznapi jelentését és tulajdonnévi eredetének magyarázatát! (Kifejezésenként 2 –2 pont, összesen 10 pont.) Értékelés: Minden helyesen kitöltött rovat 1 pont, összesen 10 pont. Jelentése tulajdonnévi eredete salamoni ítélet nehéz, bonyolult ügy a bölcsességéről ismert talpraesett, bölcs Salamon ószövetségi megoldása király nevéről (első ilyen ítélete két anya vitájában az édesanya kilétének eldöntése volt) Danaidák hordója véget nem érő, a férjgyilkos Danaidáknak haszontalan munka az alvilágban az volt a büntetésük, hogy egy lyukas hordóba kellett vizet hordaniuk (gör. mit.) nesztor valamely testület, csoport a Homérosz Iliászában legidősebb tagja szereplő idős, tapasztalt és bölcs görög király neve Kasszandra-jóslat baljóslat, szerencsétlenség Kasszandra Priamosz, megjövendölése trójai király lánya, akinek később beteljesedő jóslatait előzetesen senki nem hitte el (megjósolta Trója bukását, Agamemnon meggyilkolását) júdáspénz az árulás díja, árulásért Júdás, a 12 apostol kapott pénz egyike, 30 ezüstért árulta el Jézust (Újszövetség) 6
7. Értelmezze az alábbi jogi szöveget! „A felsőoktatási törvény mellékletében felsorolt felsőoktatási intézményekben hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben részt vevő hallgató adóévben befizetett tandíja után a befizetett összeg 30 százaléka, hallgatónként legfeljebb havi 6 ezer, évi 60 ezer forint az adóból levonható. A kedvezmény akkor is jár Önnek, ha a felsőoktatási intézmény által kiadott igazoláson Önt mint hallgatót, vagy a hallgató kérése szerint Önt mint szülőt, nagyszülőt, testvért vagy házastársat tüntették fel. A tandíj helyett megállapított hallgatói költségtérítést is tandíjként kell figyelembe venni a tandíjra vonatkozó adókedvezmény szempontjából. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1998. január 1-jétől lehetőséget biztosít arra, hogy a hallgató a tandíja utáni adókedvezmény igénybevételét elhalassza. Ilyen esetben a kedvezmény a hallgatói jogviszony első ízben történő megszűnését követő öt egymás utáni adóévben tetszőleges elosztásban érvényesíthető. A kedvezményként levonható összeget a tandíj befizetésének évében hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglaltak szerint kell kiszámítani és az így megállapított összeget nyilvántartani.” (Útmutató a 2003. évi adóbevalláshoz)
A szöveg alapján jelölje a következő összetett állításokat „A”-val: ha mind az első, mind a második állítás igaz, és fennáll közöttük okozati összefüggés; „B”-vel: ha mind az első, mind a második állítás igaz, de az elsőből nem következik a második állítás; „C”-vel: ha az első állítás igaz, de a második nem; „D”-vel: ha az első állítás nem igaz, de a második igen; „E”-vel: ha egyik állítás sem igaz. Értékelés: Minden helyes válasz 1 pont. Válaszok: a) A felsőoktatási tandíj utáni adókedvezményt nappali tagozaton tanuló hallgató is igénybe veheti, ha tandíjat fizet, mert a szabályozás minden tagozatra (nappali, esti, levelező) egyformán érvényes. (A) b) A költségtérítés nem minősül tandíjnak, ezért ez a „nulladik évfolyamon” nem jogosít adókedvezményre. (D) c) A felsőoktatási intézményekben szervezett tudományos továbbképzésekért fizetett tandíj után nem érvényesíthető az adókedvezmény, ezért adókedvezményt a hallgató élettársa akkor sem számolhat el, ha ő fizette a továbbképzés díját. (B) d) Az adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg az évi 60.000 forintot, ezért a szülő akkor sem vonhat le ennél többet az adójából, ha két gyermeke után fizet tandíjat. (E) e) A tandíj utáni adókedvezmény minden hallgató után jár, ezért bármelyik magyarországi egyetemen, főiskolán tanul valaki – ha tandíjat fizet –, érvényesíthető ez az adókedvezmény. (E) 7
8. Írjon ki, és nyelvtani szempontból minősítsen legalább öt grammatikai eszközt, amely megteremtette az alábbi szöveg összetartó erejét /lineáris kohézióját/! A mondatok megadott sorszámát feltüntetve írja ki a kiválasztott eszközt és a minősítést! (Csak a pontos válasz fogadható el, minden helyes megoldás 1 pont. Összesen 5 pont.) 1.Az ember-alatti ember az ezredfordulóra szinte készen van. 2.Az „elállatiasodott” nem pontos rá. 3.Az állatnak – bármily furcsán hangzik – az evolúcióban még lehet jövője. 4.A lesüllyedt ember azonban a szellemi múltját is kitörölte. 5.Ki hát ő? 6.Nem biztos, hogy az, aki mellett olykor finnyásan elmegyünk; nem a hajléktalan, nem a kis tolvaj, nem a garázda. 7.Ők még változhatnak. 8.Nem ők azok. 9.Az ember-alatti ember gyakrabban jól fésült, mint kócos. 10.Minden iránt közönyös, ami nem saját fizikumát illeti, s ami szellemi értelemben érinthetné, az is hidegen hagyja. 11.Valamennyi célja anyagi, üdvtana: a siker. 12.Ha valahogy mégis kapiskálna valamit holmi isteni szubsztanciáról, azt hinné, az interneten is lehívható. 13.A koldust átlépi, a művészt leszerződteti és korrumpálja, a tudóst alkalmazza, a kétkezi munkást kihasználja, és eközben felhőtlenül, tapsikolva boldog: „élvezi” az életet, amiről fogalma sincs, hogy valójában mire kapta. (Jókai Anna: Az ember-alatti ember, részlet) Értékelés: Minden helyes megoldás 1 pont, de a válasz csak akkor fogadható el, ha feltüntették, melyik mondatból választották ki a grammatikai eszközt. Válaszok: rá – személyes névmás /2. mondat/ azonban – kötőszó /4. mondat/ ő - személyes névmás /5. mondat/ az alany hiánya vagy az igei személyrag /6. mondat/ ők – személyes névmás /7. mondat/ ők – személyes névmás /8. mondat/ azok – mutató névmás 8. mondat/ az alany hiánya vagy az igei személyrag /10. mondat/ fizikumát – birtokos személyjel /10. mondat/ célja – birtokos személyjel /11. mondat/ az alany hiánya vagy az igei személyrag /12. mondat/ az alany hiánya vagy az igei személyrag /13. mondat/
8
9. A/ Adja meg az újságokból kiemelt szavak jelentését rokon értelmű szó vagy kifejezés segítségével! (Minden helyes válasz 1 pont.) Értékelés: Egy megfelelő szó vagy kifejezés: 1 pont. Válaszok: a) szlogen: jelszó, jelmondat; rikító, kiabáló hirdetmény b) petíció: kérvény, folyamodvány; (felső) hatósághoz intézett kérés, panasz, beadvány c) konszenzus: egyezség, megegyezés, megállapodás, beleegyezés d) bankkonzorcium: bankszövetkezés; bankok ideiglenes szövetkezése valamilyen nagyobb szabású pénzügyi műveletre, tőkebefektetésre e) puccs: államcsíny B/ Adja meg a szavak jelentését egy-egy példamondat segítségével! (Minden helyes válasz 1 pont.) Értékelés: Minden helyes megoldás, ami az alábbi jelentést tükrözi, és értelmes magyar mondat: 1 pont. Válaszok: hendikep: 1. hátrány 2. lovak versenye sármány: (veréb nagyságú) kismadár, (pintyféle, tarkatollú, énekes madár) repkény: indás növény; borostyán rébusz: rejtvény, talány, fejtörő articsóka: mediterrán növény, ehető zöldségféle; párolva és salátának is jó 10. A/ Pótolja az alábbi szöveg hiányzó írásjeleit! Értékelés: a gondolatjelek helyett a vessző és a zárójel is elfogadható a közbeékelésre; hibátlan válasz vagy 1 tévesztés 5 pont, 2 tévesztéssel 4 pont, 3 hibával 3 pont, 4 hibával 2 pont, 5 hibával 1 pont, 5-nél több hiba esetén 0 pont. Válasz: Ha lenne egy komoly, de eleven és fürge irodalmi társaságunk – aminthogy nincs –, mely igazán szívén viselné a magyar nyelv ügyét, és nem zárkózna el az élettől, rövidesen elintézhetne mindent. Egyszerűen a napi sajtót kellene belevonni a mozgalomba. Hiszen – tisztelet a kivételnek – főképpen a napilapok a bacilusgazdák. A sajtó pedig máról holnapra megtisztulhatna, új és értékes magyar divatot teremthetne, védelmébe vehetné szavainkat, és megbélyegezhetné azokat, akik derűre-borúra idegen kifejezésekkel élnek. Ki kellene újra kiáltani, hogy az idegen szavak fitogtatása vagy tudatlanság, vagy pongyolaság, vagy tudálékosság. /Kosztolányi Dezső: Nyelvtisztítás, részlet/
9
B/ Alkosson összetett szót, illetve toldalékolja az alábbi szavakat a zárójelben megadott útmutató szerint! Értékelés: hibátlan megoldás 5 pont, 1 hibával 4 pont, 2 hibával 3 pont, 3 hibával 2 pont, 4 hibával 1 pont adható, 4-nél több hiba esetén 0 pont. Válaszok: folyik (felszólító mód, egyes szám 3. személy, ikes ragozás): folyjék szimbólum (+ - ikus képző): szimbolikus hagy (felszólító mód, többes szám 2. személy határozott/tárgyas ragozás): hagyjátok Ovidius (+ -val/vel rag): Ovidiusszal Shakespeare (+ -i képző): shakespeare-i Arany János (+ -i képző): Arany János-i tett (+ val/vel rag): tettel nagy (+ gyűlés): nagygyűlés Erzsébet (+ híd): Erzsébet híd idegen nyelv (+ oktatás): idegennyelv-oktatás
10
