BIOLÓGIA IX.9. Célok és feladatok

IX.9

BIOLÓGIA

9-10-11.évfolyam

Célok és feladatok Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás, a gyakorlati készségfejlesztés és a tanulók természettudományos szemléletének a formálása során, ezek egységében valósul meg. Nem elmélyült tudományos ismeretátadás a cél, hanem a már meglévő ismeretek kiegészítésével összegzésre, szintézisre törekvés. Az általános iskolai tudásra alapozva a tanulók megismerik az élő természet működésének legfontosabb törvényszerűségeit. A rendszerező gondolkodás kialakítását segíti annak tudatosítása, hogy mikor, mi és miért történik természetes és mesterséges környezetükben. El kell érni, hogy a diákok ismerjék saját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód szabályait. Az új ismeretek feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva nyilvánvalóvá kell tenni, hogy az elsajátítandó tudás elsősorban nem önmagáért szükséges, hanem a napi tapasztalatokkal együtt megalapozza a környező világ jelenségeinek megértését, és lehetővé teszi ezek befolyásolását. A szakközépiskolában a biológia oktatása az általános képzés és a szakképzés igényeinek megfelelően hasznosítható tudást közvetít. A biológia tanításának – a többi tantárggyal együtt – az a célja, hogy kialakuljon az új ismeretek önálló megszerzésének és alkalmazásának képessége. Alapvető feladata, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán képessé tegye a tanulókat arra, hogy logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak. Képesek legyenek biológiai objektumokkal kapcsolatosan természettudományos megismerési módszereket használni. A biológia tantárgy tanulói megfigyelések és vizsgálatok, tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások bemutatásával megalapozza a közvetlen ismeretszerzés élményét, és kialakítja annak igényét. Csoportos tevékenységekkel elősegíti az együttműködésre vonatkozó készségek kialakulását. A biológia tanítás feladata az általános műveltség részeként olyan természetszemlélet és biológiai tudat kialakítása, mely az élet minden formájának a tiszteletére neveli a tanulókat azáltal, hogy szemlélteti az élőlények és az életközösségek változatosságát és beláttatja a biológiai sokféleség fontosságát. Felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyek az élővilág sokféleségét veszélyeztetik, és amelyekkel az emberiségnek szembe kell nézni a jövőben. Rámutat az életközösségek szerveződésében felismerhető alapvető összefüggésekre. Bemutatja és alátámasztja az élővilág egységét és azt, hogy ennek a rendszernek az ember is része. Ismerteti az emberi szervezet felépítésének és működésének lényeges sajátságait, és biztosítja az életmóddal kapcsolatos alternatívák helyes kiválasztásához szükséges tájékozottságot. Segíti az ember és ember, valamint ember és környezete közötti együttélési szabályok megértését. Célja továbbá, hogy az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolat tudatosításával növelje az élővilág fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. A szakközépiskola működésének egészében integrálódva a biológia tantárgy fontos célja, hogy a maga eszközeivel megkönnyítse a szocializációt, a társadalmi környezetben történő beilleszkedést.

Fejlesztési követelmények Ismertessük meg a tanulóval a szűkebb, illetve a tágabb környezetében előforduló és a biológiai művelődési anyagban szereplő - különböző szerveződési szintű- anyagok, élőlények alapvető tulajdonságait, az élő anyag jellemzőit. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a biológiai művelődési anyagban feldolgozott jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, és használja, alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a biológiai művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit. Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagok hatásait. Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő; az idő múlásával az élőlények is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet periodikus változásairól, az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről az életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Adjunk képet az egyes kontinensek legismertebb életközösségeiről, és hazánk tájainak jellegzetes növényeiről, állatairól. Alakítsuk ki a tanuló az irányú képességét, hogy el tudja mondani, le tudja írni a biológiai objektumokról, jelenségekről szerzett ismereteit. Tegyük képesség a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésére. Törekedjünk arra, hogy a tanuló ismeretszerzési tevékenységében tudja használni a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat, értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű biológiai ismeretterjesztő kiadványok és elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. Keltsük fel az érdeklődést a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Tegyük képessé a biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjon egyszerűbb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat. Legyen némi gyakorlata a hasonló, illetve eltérő tulajdonságok, jellemzők alapján a biológiai objektumok, jelenségek, folyamatok csoportosításában, rendszerezésében. Törekedjen a vizsgálatok, kísérletek eredményeinek értelmezésére. Segítsük a tanulót, hogy a megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit szellemi fejlettségének megfelelő szinten – a legfontosabb szakkifejezések helyes használatával – tudja megfogalmazni; írásban egyszerű vázlatrajzokon rögzíteni; leolvasni, értelmezni a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos diagramok, ábrák információtartalmát. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit, és segítsünk, hogy a természeti szépségek megfelelő helyet foglaljanak el értékrendjében. Mindenekelőtt annak érdekében kövessünk el mindent, hogy a tanulónak legyen igénye fizikai és lelki egészségének, egészséges – természetes és mesterséges – környezetének megőrzésére, tekintse ezeket az emberiség közös érétkének. Törekedjünk arra, hogy a tanuló megértse és gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit, vállaljon szerepet mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében. Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is.

Belépő tevékenységformák             

              

Az élőlények szervezeti felépítésének ismertetése ábrák, modellek segítségével. Az élőlények felépítése és életműködése közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása. Egyszerű kísérletek, megfigyelések önálló elvégzése és értékelése. A különféle élőlények testének, életműködéseinek összehasonlítása, a hasonlóságok és különbségek megértése. Az állatok és növények legfontosabb életfolyamatainak megnevezése és ismertetése. A heterotróf és autotróf anyagcsere fogalmának ismertetése. A természet – és környezetvédelem fontosságának belátása és kiselőadások tartása ebben a témakörben. Érvelés a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának önálló ismertetése vázlatrajzok segítségével. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmában az emberi tevékenység következményeinek az ismertetése. A biológiai környezet megismeréséhez rendelkezésre álló ismeretterjesztő folyóiratok, könyvek, határozók és egyéb információhordozók használata. Tájékozódás az élővilág természetes rendszerében, a fejlődéstörténeti rendszer lényegének ismeretében. Annak belátása, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni, és mindenre csak az egyének és a közösségek tudatos környezetkímélő magatartása hozhat megoldást. A legfontosabb sejtalkotók szerepének felismerése a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolat belátása. Az ember legfontosabb életműködéseinek ismerete és az életműködések közti kapcsolatok felfedezése. Legfontosabb életműködések szabályozásának illusztrálása egy – egy példával. Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése. Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása. A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése. A betegségmegelőzés, a védőoltások egyéni és közösségi – társadalmi szükségességének belátása. Tartózkodó magatartás a testi és mentális egészségre káros anyagoktól. Az egészséges életmódot erősítő értékek felismerése és az egészség megőrzését elősegítő magatartás elsajátítása. Az emberi szexualitás folyamatának megismerése biológiai és társadalmi- etikai szempontból. Törekvés a felelősségteljes nemi magatartásra. Az öröklődés lényegének ismerete. Az élőlények és az élővilág állandó változásának belátása. Az egészségmegőrzés szükségességének megértése és a betegségmegelőzés gyakorlati megvalósíthatóságának megismerése. Egyszerű biokémia vagy élettani vizsgálatok, kísérletek elvégzése, dokumentálása, értékelése.

A továbbhaladás feltételei A tanulók tudják kiemelni és röviden megfogalmazni a különféle élőlények életműködéseinek lényegét. Ismerjék fel, hogy hasonló életműködést többféle testfelépítés is biztosíthat. Legyenek képesek különböző csoportokba sorolni az élőlényeket lényeges tulajdonságaik kiemelésével, értsék a fejlődéstörténeti rendszer lényegét. Lássák meg az összefüggést a környezetükben előforduló élőlények életmódja és a környezet között. Tudjanak érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. Legyenek képesek táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. Használjanak ismeretterjesztő folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyéb információhordozókat a biológiai környezet megismeréséhez. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássák be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Tudatosan tartsák távol magukat a testi és mentális egészségre káros anyagoktól. Legyenek képesek az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítására. Értsék meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak és az örökítő anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki. Heti óraszámok a különböző évfolyamokon Évfolyam

9.

10.

11.

Közgazdasági szakmacsoport

1

1

-

Nyelvi előkészítő Közgazdasági szakmacsoport

-

1

1

Informatikai szakmacsoport

1

1

-

Elektronikai szakmacsoport

-

1

-

Pedagógiai szakmacsoport

-

-

2

9. évfolyam Közgazdasági szakmacsoport Bevezetés, ismétlés Állatok testfelépítése, működése Növények testfelépítése, működése Életközösségek jellemzői Élővilág törzsfejlődése Összesen

2 óra 10 óra 10 óra 10 óra 5 óra 37 óra

9. évfolyam Informatikai szakmacsoport Bevezetés, ismétlés Állatok testfelépítése, működése Növények testfelépítése, működése Életközösségek jellemzői Élővilág törzsfejlődése Összesen


10. évfolyam Nyelvi előkészítő közgazdasági szakmacsoport Bevezetés, ismétlés Állatok testfelépítése, működése Növények testfelépítése, működése Életközösségek jellemzői Élővilág törzsfejlődése Összesen


10. évfolyam Közgazdasági szakmacsoport Bevezetés, ismétlés Sejt felépítése, működése Ember testfelépítése és működése I. Ember testfelépítése és működése II. Általános egészségügyi ismeretek Év végi ismétlés Összesen

2 óra 8 óra 9 óra 11 óra 4 óra 3 óra 37 óra

10. évfolyam Informatika szakmacsoport Bevezetés, ismétlés Sejt felépítése, működése Ember testfelépítése és működése I. Ember testfelépítése és működése II. Általános egészségügyi ismeretek Év végi ismétlés Összesen


10. évfolyam Elektronika szakmacsoport Bevezetés, ismétlés Sejt felépítése, működése Ember testfelépítése és működése I. Ember testfelépítése és működése II. Általános egészségügyi ismeretek Év végi ismétlés Összesen


11. évfolyam Nyelvi előkészítő közgazdasági szakmacsoport Bevezetés, ismétlés Sejt felépítése, működése Ember testfelépítése és működése I. Ember testfelépítése és működése II. Általános egészségügyi ismeretek Év végi ismétlés Összesen


11. évfolyam Pedagógia szakmacsoport Év eleji ismétlés Sejtek felépítése és működése és az öröklődés Ember teste és életműködései I. Ember teste és életműködései II. Ember teste és életműködései III. Általános egészségügyi ismeretek Év végi ismétlés Összesen

3 óra 19 óra 15 óra 14 óra 10 óra 10 óra 3 óra 74 óra

IX.10 ÉNEK-ZENE 9-10. évfolyam Célok és feladatok A szakközépiskolai énekoktatás legfontosabb célja, hogy a zene az életmód szerves részévé váljék. Hatása érzelmi és értelmi vonatkozású, jellemformáló ereje és szerepe van. A közös zenei tevékenység, a csoportos muzsikálás élménye, az aktív zenei cselekvés öröme arra ösztönzi a tanulót, hogy a közösség tevékeny és felelős tagja legyen. A szakközépiskolai énekoktatás a korábban megszerzett ismereteket, készségeket aktív zenélési módokat összegzi és az életkori sajátosságokból adódóan fejlettebb szintre emeli. Hozzájárul a zenei világkép kialakításához. Célja, hogy a zenei élményeket, ismereteket a sokrétű, különböző előjelű zenei hatásokat zenei tudattá rendezze a tanulókban. Fejlesztési követelmények Éneklés Az éneklés sok diák számára az egyetlen aktív zenélési lehetőség. Középiskolában a megfelelő érzelmi és értelmi háttérrel valóban a művészi önkifejezés szintjére emelendő. Az énekhang jelentse a tanuló számára a legtökéletesebb, bármikor igénybe vehető hangszert. Cél a kifejező énekhang, mint eszköz továbbfejlesztése ahhoz, hogy a tanulók közelebb kerüljenek a magyar és egyetemes zeneirodalom remekeihez. A csoportos és egyéni éneklés tiszta intonációval, pontos ritmussal, érthető kifejező szövegkiejtéssel, az előadásmód helyes megválasztásával a zenei hallás fejlesztője is. A közös éneklésből a többszólamú éneklésbe fejlődve a többszólamú hallás, hangközök tiszta intonálása, a tonalitás iránti érzék erősödése következik. Zenei írás - olvasás A középiskolában a zenei olvasás- írás jelrendszerének további fejlesztése a cél. A gyakorlás eljuttatja a tanulót a reprodukálás készségéhez. A szolmizációs nevek, illetve segítségükkel a kottaolvasás, a ritmus lejegyzése, a kottakép értelmezése a zenei reprodukció fontos elemei. Zenehallgatás A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, a zenehallgatás. Lehetővé teszi a zenei folyamat befogadását, megfigyelését, formai összefüggéseinek észrevételét, a zene valamennyi összetevőjének tudatosítását. Jól kiegészíti az éneklési készség formálását. A közös zenehallgatás egyre inkább a meglévő ismeretek alkalmazása, az ismeretlen zene megfigyelése felé irányuljon. A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. 9-10. évfolyamban a hosszabb szemelvények hallgatása lehetővé teszi átfogóbb összefüggések, formák, szerkesztési elvek, zenei megoldások megfigyelését. Mindezek tudatosítása a zenetörténeti korok általános művészeti jellemzőit, azok elhatárolódását és összefüggéseit érzékeltetik. Mindezekkel párhuzamosan fejlődik a tanuló ízlésrendszere, véleménynyilvánítási készsége.

Önművelés Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási módszerek tudatosítása. A tanulók legyenek képesek korszerű könyvtár- és informatikai ismeretek birtokában - kotta,

szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag, CD (CD-ROM) felhasználásával - részfeladatok önálló feldolgozására. A zeneirodalmi alkotások megismerése hozzájárul más művészeti ágak formanyelvének megértéséhez. A tömegkommunikáció zenei műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése és működtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé váljon. Kollektív művészi tevékenység A kollektív művészi munka valamennyi színtere: énekkar, zenekar, néptáncegyüttes fejleszti az előadói készséget, bővíti az önkifejezés eszköztárát. 9. évfolyam: 37 óra Belépő tevékenységek

Tartalmak

Éneklés Autentikus előadásra való törekvés (különösen a magyar népdal világában) Énekes (esetleg hangszeres) közreműködés csoportos zenei előadásban Többszólamú művek (vegyeskari is) csoportos éneklése Csoportos és egyéni éneklés hangszerkísérettel a tanult zenetörténeti korból Zenei karakterek, stílusjegyek kifejezése, tanári vezénylés alapján

Népdalok a magyar népdal minden műfajából (népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmi dal, tánc, nóta) Énekes anyag a magyar zene történetéből a XVIII. Század végéig (történeti énekek, virágénekek) Középkori dallamok (gregorián ének, trubadúr dal) Reneszánsz énekes művek Barokk zeneművek, énekes szemelvények Klasszikus dalok, zeneművek témái

Zenehallgatás A zene összetevőinek (pl. ütemformák, dallamívek) felismerése, önálló értelmezése hangzó zenei anyagok alapján Népzenei és műzenei alkotások ismertetése, korszak és stílus jellemzése hangzó vagy írott népzenei forrásanyagok alapján

Népzenei felvételek Magyar és európai zeneirodalmi alkotások a XVIII. Század végéig A tanult zenetörténeti korok jellemzői, műfajai, stílusjegyei

Zenetörténeti korszakok, stílusok jellemzése hangzó vagy írott dokumentumok felhasználásával Öntevékeny tanulói könyvtárhasználat képanyaggyűjtés, videó, oktatóanyagok használata Improvizáció népdalperiódus dallamsorral

rögtönzése

munka: adatgyűjtés, cd-, egyéb

megadott

Dallammodellként: az énekelt és meghallgatott zenei anyag tartalmai (dallammotívumok: műzenei és népzenei

periódusdallamok) Zenei olvasás-írás Dalok, zeneművek témáinak éneklése szolmizálva violinkulcsban kottáról, a tanult hangnemekben, Elemzési feladatok megadott szempontok szerinti önálló megoldása

Az énekes anyag és a zenehallgatás anyagának ritmikai és metrikai struktúrája, dallamszerkezete, hangneme, formája, és hangzásbeli sajátosságai

Zenei ismeretek Népzene

Zeneelmélet

Zeneirodalmi

Népdal; népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmas, táncnóta Népdalok: szerkezete, formája, hangsora, hangkészlete, előadásmódja, stílusa Népi hangszerek: duda, citera, cimbalom, tekerő, népi zenekar Ritmus: kis nyújtott, kis éles, kis szinkópa, nyolcad triola, tizenhatod triola Ütemfajták: 3/8, 6/8 Kottaismeret: előjegyzés, szolmizációs szótagok és abc-s nevek módosításai (a tanult hangnemi keretben); Hangsorismeret: pentatónia, diatónia, dúr és moll hangsor, Hangzatismeret: dúr és moll (Zenei műszavak, előadási jelek: pp, p, mp, mf, f, ff; crescendo, decrescendo, tempo giusto, parlando, rubato, allegro, moderato, andante, staccato, legato; da capo al fine, coda; solo, tutti; opus, numero) A magyar történeti zene műfajai: Virágének, históriás ének, ungaresca Az európai zenetörténet műfajai Egyházi: gregorián, mise, motetta, korál, kantáta, oratórium, passio, requiem Világi: kánon, trubadúr dal, madrigál, opera; concerto grosso, szvit, nyitány, preludium, fuga, rondo, variáció, menüett, szonáta, szimfónia, versenymű, vonósnégyes, trio Zenei szerkezetek, formák: Homofón és polifón szerkesztés, szekvencia, periódus; triós forma, szonáta-forma Hangszerek: Hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő; fuvola, oboa, klarinét, fagott; trombita, harsona, kürt, tuba; üstdob, nagydob, cintányér, triangulum; orgona, zongora, lant, hárfa

Zenetörténet

A zenetörténet tanult korszakai: Középkor, reneszánsz, barokk, bécsi klasszicizmus Zeneszerzők – Josquin, Palestrina, Lassus; Purcell, Lully, Monteverdi, Corelli, Vivaldi, D. Scarlatti, J.S. Bach, Händel

A továbbhaladás feltételei Éneklés 10 új dallam – népdal, a tanult zenetörténeti korok műdalai, oratórium- és operarészletek – éneklése emlékezetből. Közreműködés az osztály vagy csoport énekes előadásában. Zenehallgatás A középkori, a reneszánsz, barokk és klasszikus zenetörténeti korok stílusjegyeinek ismertetése, továbbá felismerése többször hallott zeneművekben, zeneműrészletekben Egyes zeneirodalmi alkotások megnevezése témáik, hallott részleteik alapján Improvizáció Ritmus improvizálása megadott ritmusképletekkel megadott terjedelemben Könnyebb osztinato-ritmus rögtönzése adott dallamokhoz Zenei olvasás-írás Ismert dallamok utószolmizálása ismerete Hangnemek megállapítása előjegyzés alapján Énekes- és zenekari partitúrák értelmezése Dúr és moll karakter felismerése 10. évfolyam 37 óra Belépő tevékenységek Éneklés Egyéni éneklés a magyar népzene hajlításokban gazdag anyagából Más népek dalainak csoportos éneklése eredeti nyelven Többszólamú művek csoportos éneklése Csoportos éneklés hangszerkísérettel Zenei karakterek kifejezése önállóan is

Tartalmak Régi és új stílusú magyar népdalok Hazai nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb dalai Más népek újabb dalai XIX. századi magyar dalok XX. századi zenei szemelvények Énekelhető szemelvények Bartók Béla, Kodály Zoltán és tanítványaik vokális zenéjéből Ismertebb zeneművek énekhangon könnyen megszólaltatható témáinak éneklése

Zenehallgatás A XIX. És a XX. Század jellegzetes, meghatározó stílusjegyeinek megismerése a zeneművek hallgatása során Egyes zenei műfajok fejlődéstörténetének leírása példákkal Összefüggések, kapcsolatok megállapítása és értelmezése a zene és társművészetek között. Önálló könyvtárhasználat adatgyűjtés,

Népzenei felvételek Népdalfeldolgozások Művek, műrészletek a XIX. És a XX. Század kiemelkedő zenei alkotásaiból A zene szórakoztató funkciói a zenetörténetben (különös tekintettel a XIX. És a XX. Század zenéjére) Szórakoztató zene napjainkban

képanyaggyűjtés; videó, CD, egyéb oktatóanyagok használata Zenei ismeretek Aszimmetrikus ütemek: 3/8, 5/8, 7/8 Angol kürt, cseleszta, gitár, gong, kasztanyetta, kisdob, szaxofon, Hangszer tamburin, xilofon Népies műdal, magyar nóta, cigány zene; Zeneirodalom Dal, mazurka, keringő, polonéz; Etűd, fantázia, nocturne, rapszódia; Szimfonikus költemény; a romantikus, ill. nemzeti opera; Balett, operett, musical, chanson; Spirituálé, blues, ragtime, dixiland, swing, rock, stb. Aktualitások a könnyűzenéből Romantika, nemzeti romantika; Zenetörténet XX. századi zenei irányzatok: impresszionizmus, expresszionizmus, neobarokk, neoklasszicizmus, folklorizmus, dodekafónia A legjelentősebb zeneszerzők műveinek megismertetése a XIX- XX. Századból (Javasolt: Schubert, Schumann, Mendelssohn, Brahms, Chopin, Dvořak, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Liszt, Erkel, Verdi, Wagner XX. Század: Debussy, Ravel, Gershwin, R. és J. Strauss, Stravinsky, Honegger, Hacsaturján, Britten, Schönberg, Berg, Penderecki, Lutosławski – XX.század: Bartók, Bárdos, Kodály, Lajtha, Weiner és más ma élő szerzők A dzsessz Filmzene és könnyű zene: Lehár, Joplin, Rota, Bernstein, Presley, a Beatles, Webber; aktualitások A továbbhaladás feltételei Éneklés 10 újabb – a Tartalom címszó alatti kategóriákból választott – népdal, műdal, műzenei részlet, könnyebb kórusmű-részlet énekes reprodukálása emlékezetből (mutálók más feladatot oldanak meg) A Himnusz és a Szózat, ballagási dalok, és szerenádra való dalok megismertetése és gyakorlása Zenehallgatás A XIX. És a XX. Század zenei stílusainak felismerése a zeneművek hallgatása során a zene és a társművészetek kapcsolataira utaló példák felsorolása Egyszerű aszimmetrikus ütemű ritmusok és dallampéldák megszólaltatása Népdalok A bolhási kertek alatt A nagy bécsi kaszárnya Annyi bánat a szívemen Béres legény Beteg asszony Duna parton vagy egy malom Elindultam szép hazámból Erdő mellett estvéledtem Este, este, de szerelmes

Hej, rozmaring Istenem, istenem áraszd meg a.. Katona vagyok én Körösfői kertek alatt Megkötöm lovamat Megrakják a tüzet Röpülj, páva Szép a gyöngyvirág Szivárvány havasán Tavaszi szél Tiszán innen, Dunán túl Énekes anyag a magyar zenetörténetből Bocsásd meg Úristen – Balassi ének a Kájoni- kódexből Hej Rákóczi, Bercsényi Áll előttem egy virágszál – virágének a XVIII. Századból Ej, haj, gyöngyvirág –Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteményéből Aranyideim folyása –Kovács Ferenc énekeskönyvéből Simonffy: Három a tánc Szentirmai: Csak egy kislány van a világon

IX.11 VIZUÁLIS KULTÚRA 11(121 ). Évfolyam

A tanterv órakerete: 37 óra Célok és feladatok A vizuális kultúra tantárgy elsősorban a mozgóképi szövegértés képességének fejlesztését és az audiovizuális média társadalmi szerepének, működési módjának tisztázását szolgálja. A tárgy oktatásának során a tanulók felkészültséget szereznek a különböző médiaszövegek önálló, értő, kritikus olvasásában, olyan módszereket sajátítanak el, amelyek képessé teszik őket arra, hogy nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat. A mozgókép és médiaismeret nagy hangsúlyt fektet a képességfejlesztésre, kreatív gyakorlatokon keresztül lehetővé teszi, hogy a diákok maguk is alkothassanak különféle médiaszövegeket, ami élményszerűbbé, személyesebbé teszi az oktatást. Hogy a média meghatározó szerephez jutott a társadalom egész, de kiváltképp a felnövekvő generációk életében, egyértelműen kimutatták a kutatások, s ezt igazolják hétköznapi tapasztalataink is. A 21. század diákjainak napirendjét, ismeretszerzését éppúgy meghatározza, ahogy étkezési, vásárlási szokásaikat, a média befolyásolja az értékrendjük, céljaik alakulását. A képi kultúra nemcsak megszüntette az írott szöveg dominanciáját, de átstrukturálja a hagyományos szocializáció (család, iskola, kisközösségek) kereteit, határát is. A tantárgy oktatásának célja és feladata ezért a naiv befogadói/fogyasztói szemlélet átértékelése, tudatos, kritikus, választásra és döntésre képes befogadói magatartás kialakítása. A legfontosabb célok között szerepel tehát, hogy a tanulók képesek legyenek kiválogatni a médiaszövegek áradatából azokat az információkat, amelyekre szükségük van, amelyek gazdagítják gondolat- és érzelemvilágukat, fejlesztik esztétikai igényeiket. A célokhoz tartozó legfontosabb feladatok a képekbe kódolt információk felismertetése, megértetése, a tömegkommunikáció működésének, hatásainak megismertetése, elemzése, a közvetlen és a közvetett emberi kommunikáció változatos formáinak megértése, értelmezése. Tágabban a médianevelés a komplex személyiségfejlesztés eszköze, amelyben mód nyílik a mélyebb önismeretre, a saját és távoli kultúrák, életmódok, vallások, a másság megismerésére, a nyitott, toleráns magatartás kialakításának elősegítésére. Fejlesztési követelmények  A megismerés képességének (a médiaszövegek, a médiafogyasztási szokások megfigyelése, a mozgóképi memória működtetése, a kódolás-dekódolás, indoklás, bizonyítás, rendszerezés) fejlesztése  A kommunikációs és együttműködési képesség mint személyiségfejlesztő eszközrendszer fejlesztése, a mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt emberi kommunikáció értelmezése, kifejtése szóban és írásban  Kritikai, kreatív szövegolvasás és szövegértés fejlesztése, önálló kérdések megfogalmazása a témával kapcsolatban, mozgóképi szövegek jelentésének, értelmezési tartományinak feltárása

1

Nyelvi előkészítő évfolyamosok esetén

 A művészi alkotásokban, televíziós műsorokban megjelenő emberi sorsok, konfliktusok értelmezésével az énkép, önismeret fejlesztése, saját és a környezet médiahasználati szokásainak feltérképezése  mozgóképi alkotások tanulmányozása során a magyar és az egyetemes kultúra iránti igény felkeltése, megismerésének elmélyítése, a társadalmi, történelmi összefüggések felismertetésének fejlesztése  A diákok képi kifejezőkészségének önálló, kreatív gyakorlatokkal történő fejlesztése, egyszerű képi, mozgóképi szövegek létrehozásának előkészítése, kivitelezése  A (mű)alkotás és a befogadás folyamatainak tudatosítása, a filmművészet alapvető állomásainak megismerése, a szerzői és a tömegfilm közötti különbségek felismerése, a jelentési szintek értelmezésének fejlesztése  A tudatos és szelektív befogadói magatartás kialakítása, a médiaszövegekben megjelenő kulturális minták, a hatásmechanizmus felismerése Belépő tevékenységformák  Művek, műsorok ill. azok részleteinek csoportos megtekintése / a terjedelemből adódóan a hosszabb lélegzetű művek megtekintésére az órai kereteken belül nincs mód, ezeket a tanórai kereteken kívül célszerű megnézni; a tanórákon többnyire szövegrészletekkel lehet dolgozni  Szövegelemzés, képi, mozgóképi szövegek feldolgozása egyéni, kiscsoportos, vagy csoportos formában  A mozgóképi kifejezésmód eszközeinek tanulmányozása, alkalmazása megadott témák alapján  Rövid tanulói beszámoló, kiselőadás megadott témából, megadott szakirodalom vagy önálló informálódás alapján  Projektmunka: az óra keretét meghaladó, 4-6 hétre kiadott, több lehetőségből választható egyéni vagy kiscsoportos feladatok, tevékenységi formák (pl. anyaggyűjtés, kutatás, esettanulmány, forgatókönyv, storyboard, képregény, fotósorozat, interjú, filmelőzetes és a munkafolyamatokat tartalmazó munkanapló készítése) Továbbhaladás feltételei A tanuló legyen tisztában a mozgóképi kifejezésmód alapvető formanyelvi elemeivel, képes legyen felismerni mozgóképi szövegek olvasásánál, ill. alkalmazni a saját mozgóképi szövegalkotásában. Legyen képes az ábrázolás és reprodukció elhatárolására, a mozgóképi szövegek elemi szintű értelmezésére. Rendelkezzen alapvető fogalmi bázissal (a mozgókép formanyelve, film és cselekmény, tér/időszervezés, montázs, audiovizualitás, média, mediatizált közlésmód, közszolgálatiság, kereskedelmi média, közéleti és bulvársajtó, tabloid, virtuális valóság, web-oldal, hálózat, stb.) Az év során el kell készítenie választott lehetőségekből egy gyakorlati projekt feladatot a hozzá tartozó munkanaplóval. Témakörök A technikai képrögzítés alapjai

Óraszám Tartalmak 3

  

kép és valóság ábrázolás és reprodukció fényképezés sokszorosítás

A fotó alaptulajdonságai

3

A mozgókép

3

A mozgókép alaptulajdonságai

szövegek

Mozgóképi rendszerezése

A mozgóképi elbeszélés alapjai

4

4

3

   

mozgókép elektronikus képrögzítés digitális képrögzítés virtuális valóság

    

időélmény/jelen, múlt keret a leképezés szintjei képkivágások dokumentum és manipulált kép/elfogadott manipuláció és hazugság

   

mozi (vetítés, közönség, néző) a nézői szabadság (mozi, színház) a film előzményei hangosfilm, színesfilm

  

a folyamatos tér/idő felosztása és újraszerkesztése a montázs (elbeszélő, a nézői figyelem irányítása, a kiemelés (világítás, képi kompozíció, plánok, kameramozgás)

  

a valósághoz való viszony alapján eltérő hordozók szerint tematika és stílus alapján

   

történet és cselekmény beállítás és jelenet a mise en scene és az elbeszélő montázs eszközei tér/időszervezés jellegzetességei

  

közvetlen és közvetett kommunikáció kommunikációs eszközök globális és lokális kultúra

Médiumok, tömegkommunikáció

4

A nyilvánosság története

2

 

áttekintés az ókortól napjainkig technikatörténet

4

  

információ szórakoztatás a befolyásolás technikái (szabadidő-áru, szerialitás)

3



közéleti napilapok

A média funkciói

A

nyomtatott

média

néhány

jellegzetes szövegtípusa

A televízió műsortípusai

jellegzetes

4

 

a bulvársajtó (tabloidok) a közbeszéd tematizálása

 

a hír, hírműsorok közszolgálati és kereskedelmi csatornák összehasonlítása a reklám, célközönség, műsorsávok beszélgető műsorok a szappanoperák világa

  

12(-13). évfolyam Célok és feladatok A 11(12). évfolyam egésze részt vesz a vizuális kultúra oktatásban. A legfontosabb cél változatlanul a mozgóképi szövegértés képességének fejlesztése, az önálló és kritikus befogadói magatartás kialakítása, mélyítése, az audiovizuális média társadalmi szerepének, működésének megértése, s ez egyben a személyiségfejlesztés egyik alapvető eszköze. Az előző évfolyamon alapszintű mozgóképnyelvi, médiaismereti tájékozottságot szereztek a tanulók. A 12-13. évfolyamokon a filmnyelvi tájékozottság és kifejezőkészség fejlesztése mellett a filmtörténet legfontosabb állomásainak ismerete, stílustörténet, műismeret, a műfajismeret elsajátítása a cél. Az eltérő alkotói és nézői szerep, a magas- és a tömegkultúra viszonyrendszerében történő műelemzés, egy-egy alkotó életművének megismertetése fontos eleme a tárgy oktatásának éppúgy, ahogy a tantárgyi integrációra való törekvés (irodalom, zene, képzőművészet, történelem, szociológia, pszichológia, esztétika, társadalomismeret, stb.) A médiaismereti anyag elsősorban a médiaintézmények gazdasági, politikai, jogi, etikai, kulturális rítusai működésének vizsgálatával bővül, mélyül a médiaszövegek befogadásának elemzése, a hatásmechanizmusok elméleti megközelítése. A média szocializáló, befolyásoló, manipulatív szerepének, a tapasztalt valóság és a valóság médiareprezentációja közötti összefüggések, különbségek felismertetése, elmélyítése, ezek okainak vizsgálata (kisebbségek, különböző kultúrák tekintetében) a feladat. A 12-13. évfolyamokon fokozatosan erősíteni kell a fogalmi gondolkodást, az absztraháló készséget, a szaknyelv használatát, az ismeretek alkalmazását a műelemzések során. Az önálló, kreatív gyakorlati feladatok elvégzése változatlanul meghatározó szereppel bír. Belépő tevékenységformák A 11. évfolyamban alkalmazott tevékenységformák adaptálhatók a továbbiakban is, de megjelenhetnek az önálló írásművek  Műelemző esszé (egy mű részletes értelmező elemzése, egy alkotó megadott pályaszakaszának ismertetése, egy stílustörténeti korszak ismertetése, műfaji elemzés, stb)  Média miniesszé (ez elősegíti az írásbeli érettségi feladatmegoldását)  Filmklublátogatás

Témakörök

Óraszám Tartalmak A látvány mozgóképnyelvi megszervezése 

az elbeszélő helyzete a szövegben( leíró, szubjektív)

mozgóképnyelvi

A montázs szerepe a jelentésalkotásban

Mozgóképnyelv

4

   

montázselméletek lineáris, párhuzamos, szeriális asszociációs montázs belső montázs

A valóság és a mozgókép viszonya    

a szerepjáték dokumentumfilm valóság és televízió hitelesség kérdése

Filmműfajok, műfajfilmek

A mozgóképi szövegek 4 rendszerezése

    

magas- és tömegkultúra stílus, kézjegy, szerzőiség archetípusok néhány jellemző műfaj(western, bűnügyi filmek filmsztár. médiasztár

melodráma,

A mediatizált közlésmód A média szerepe

társadalmi

Jellegzetes médiaszövegek, műsortípusok

4

4

   

napirend-kijelölés sokszínűség és egyenkultúra virtuális közösség hatáselméletek (kultivációs kutatások, a média rítusai)

   

A híradó A sorozatok típusai A reklám és a klip A valóságshow – benne leszek a tévében, az interaktivitás mint igény

Szerzői film, tömegfilm A mozgóképi szövegek 8 rendszerezése

Stílustörténeti korszakok  

szovjet avangarde német expresszionizmus

          

tiszta film, szürrealizmus francia lírai realizmus olasz neorealizmus a modern film irányzatai a magyar film 1945 előtt az 50-es évek a 60-as évek magyar újhulláma a 70-es évek kortárs magyar film kortárs európai film kortárs Hollywood

Elbeszélés-elméletek

A média szerepe

társadalmi

4

  

a hollywoodi elbeszélés a modern filmek elbeszéléstechnikája a posztmodern elbeszélés



A közönség állampolgári, nemi, fogyasztói szerepei A médiaintézmények A mediatizált nyilvánosság jogi, etikai környezete A nyilvánosság morális, politikai, jogi, határai, az ábrázolás normái, a személyiség védelme, a médiaerőszak A valóság médiareprezentációja – ideológia és politika, valóság és virtualitás viszonya

  



Jellegzetes médiaszövegek, műsortípusok

4

   

A hírek objektivitása, hír és vélemény Tematikus csatornák A hiteles médiaszemélyiség Az új médiumok(multimédia és internet)

A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen tisztában a mozgóképi kifejezésmód formanyelvével, ezt tudja alkalmazni műelemzések során. Ismerje a magaskultúra és a tömegkultúra közötti témaválasztás-, stílus-, formanyelv-, elbeszélésmódbeli különbségeket. A filmtörténeti, stílustörténeti korszakokban néhány meghatározó alkotó műveinek, a magyar filmtörténet meghatározó korszakainak, műveinek, alkotóinak ismerete. Önállóan elkészítette a projektfeladatát (video etűdök, riportok, felmérések, fotósorozat, iskolai események képes beszámolói, stb. és hozzá tartozó munkanapló beadása). Tisztában van a média működési mechanizmusaival, befolyásolási technikáival, tudatosan alakítja saját befogadási szokásait. A tanulók ismereteiket, véleményüket szóban és írásban szabatosan tudják kifejezni. Filmek, filmválasztás A tantervben tudatosan nem jelöltünk meg filmlistát. A filmkánon csak kialakulóban, igen képlékeny és állandóan változó, bővülő - azaz aligha beszélhetünk a meglétéről. Nincs szándék a legjelentősebb művek megnevezésére, ajánlott filmlistát a Korona Kiadó Tanári kézikönyve és a

Médianavigátor honlap tartalmaz. Természetesen az ott felsoroltakon kívül is szabad a választás, a kortárs filmeket, televízió műsorokat pedig mindig a tanárnak kell beépítenie a tananyagba. Fontos, hogy a film verbális és képi kifejezésmódjai összhangban legyenek a tanulók élettapasztalataival, életkorával, a korhatár szabályokat be kell tartani. Az érettségi vizsgakövetelményekre való tekintettel a magyar és az egyetemes szövegek aránya nagyjából 4060%, a kortárs film jelenléte kb. 30%-os lehet. Taneszközök Technikai feltételek  Televízió  Videó, videokazetták a felvételekhez  DVD lejátszó  Kamera  Számítógép, megfelelő szoftver  Fényképezőgép  Multimédia CD-k  Műsoros videokazetták, DVD-k  CD-ROM  Multimédia stúdió  Video és multimédia projektor  Mozi Ajánlott tankönyvek Hartai László-Muhi Klára: Mozgókép és médiaismeret I-II. (Korona Kiadó, 2004) Film és médiaelméleti szöveggyűjtemény (Korona Kiadó, 2002) Tanári kézikönyv (Korona Kiadó, 2003) 11–12(12-13). évfolyam Hartai László „A kerettanterv fontos szerepe, hogy megerősítse és általánossá tegye a NAT-ban, valamint az iskolák pedagógiai programjaiban és helyi tanterveikben megjelenő korszerű pedagógiai törekvéseket” – olvasható a kerettantervi szabályozás funkcióiról írott minisztériumi szakanyagban. „Alapvető a korszerű, valóságos modernizáció irányába mutató ismeretkörök beemelése az elavultak helyére, a készség és képesség jellegű követelmények előtérbe állítása.” A korszerű iskolában – nem feledve a nagy kulturális példák, alkotások megvilágosító hatását – olyan stúdiumok és pedagógiai módszerek jelennek meg, amelyeknek közvetlen kapcsolata van a mával, az iskolán kívüli környezettel, amelyek szerepjátékkal, kreatív gyakorlati feladatokkal, projektmunkával, csoportos alkotómunkával, önálló kutatással, interjúkészítéssel segítik a tanulók személyiségfejlődést. Így a mozgókép és médiaismeret is jelentős mértékben tud hozzájárulni ahhoz, hogy az iskola sikeresebben megfeleljen összetett társadalmi feladatának. Míg a médiumok kultúraformáló jelentőségét ma már kevesen vitatják, annak iskolai oktatásával vagy inkább oktathatóságával kapcsolatban természetes bizonytalanság érezhető. A tanár és a diák számára egyaránt alapvető – „mit oktassunk – hogyan oktassuk – milyen követelményeket fogalmazzunk meg” – kérdésekre akkor sem volna könnyű optimális válaszokkal szolgálni, ha akár csak egy pillanatra is eltekinthetnénk attól a befogadó közegtől  a létező magyar iskola adottságaitól , amelyben a mozgókép és médiaoktatás valamilyen tényleges órakeretben, a szakirányú tanárképzés hiányában, ma még bizonytalan tanári felkészültségre alapozva,

rövidesen mégis megjelenik. Végig kell gondolnunk, hogy vajon ki fogja a mozgókép és médiaismeretet tanítani, milyen szervezési, foglakoztatási, értékelési, esetleg finanszírozási problémákat vet fel a tárgy bevezetése, kik és milyen formában tudnak mintával és tapasztalatokkal szolgálni mindezzel kapcsolatban. Az útmutató ezekre a kérdésekre kíván gyakorlati szempontokkal, megoldási javaslatokkal, információkkal szolgálni. Vizuális kultúra a kerettantervben Kulcskérdések A vizuális kultúra rendkívül szerteágazó kultúraterületre utaló megnevezés, amely esztétikai és nyelvtudományi, részben szociológiai kategóriákkal többségében leírható, de helye nehezen jelölhető ki a tudományok hagyományos rendszerében. A kerettantervben megjelenő mozgókép és médiaismeret  mint iskolai tárgy  elsősorban a mozgóképi szövegértés képességének fejlesztését és az audiovizuális média társadalmi szerepének, működési módjának tisztázását szolgálja. Ehhez azonban alapszintű mozgóképnyelvi és művelődéstörténeti tájékozottságra, a naiv fogyasztói szemlélet bizonyos fokú átértékelésére van szükség. A médiaoktatás nemzetközi gyakorlatában domináns angolszász modell a nyolcvanas évek közepe óta az újságtól a televízión át a zenei CD-kig minden médiumot egységes tipológiával és súllyal kezel. Így egyfelől éppen a nyelvileg összetettebb, a históriai és a művészi kifejezési mód tekintetében legnagyobb hatású médiumról, a filmről van kevés mondanivalója, másfelől az írásos, zenei, szöveges és mozgóképi médiumok kifejezésmódjának inkoherenciája miatt a nyelvi alapozás válik formálissá. Ezért a hazai médiaoktatás elsősorban az audiovizuális médiumokra szorítkozik, vagyis a filmre és a televízióra. A mozgókép és médiaoktatás alapkérdései ily módon az alábbiak. Hogyan kísérelhetjük meg a médiaszövegek értelmezését?  médianyelv Hogyan tájékozódhatunk az egyes médiaszövegek között?  médiaszövegek rendszerezése Milyen szerepet tölt be a média a társadalomban?  médiaintézmények, médiaközönség, médiareprezentáció Hogyan jellemezhetőek a legnézettebb médiaszövegek?  televíziós műsortípusok A tanterv szerkezete A tanterv négy tematikai csomópont köré épül, amelyek mentén megválaszolhatóvá válik az audiovizuális kommunikáció néhány alapkérdése (ugyanakkor a kerettanterv nem ír elő tényleges tanmenetet  az egyes témakörök sorrendje, összekapcsolásuk módja a helyi tantervben alakítandó ki). Mozgóképnyelv Ez az a tematikai keret, amelynek feldolgozása során biztosítható, hogy a tanulók megismerjék a mozgóképi szövegek ábrázolásmódjának fontosabb jellegzetességeit, a technikai képek természetét: valóság, ábrázolás és értelmezés sajátos viszonyát. Tudatosítsák a megértés folyamatának időbeliségét, az egyes részletek kapcsolódását, ami csak a szöveg (a mű) egésze felől ragadható meg. A kifejezés eszközeinek kreatív elsajátítása biztosítja azt a „nyelvtudást”, amely nélkülözhetetlen a továbbhaladáshoz. A mozgókép nyelvének nincs szótára, se grammatikája, ezeket olyan esztétikai ismeretek és készségek helyettesítik, amelyekre a művek tanulmányozása során tehetünk szert. Megértésüket elősegíti a formanyelv történeti fejlődésének érzékeltetése. (A „B” kerettantervi javaslatban „A technikai kép”, „A film nyelve” és részben a „Szemelvények a film történetéből” címekkel jelzett főtémák sorolhatóak ide.) A mozgóképi szövegek rendszerezése A mozgóképi szövegek rendszerezése olyan szempontokat kínál e sokféle – lényegi ábrázolási eszközeit tekintve azonos, megjelenési módját, szemléletét tekintve azonban végtelenül sokszínű – szövegtípus (film, televíziós műsor, video, komputerjáték, web) – megkülönböztetésére,

amelynek a segítségével e szövegek képződése, szemlélete, értelmezése, funkciója felismerhetőbbé válik. Jó példa erre a művek szerzői, illetve műfaji karakterének, a filmtörténet meghatározó stílusirányzatainak elkülönítése. Ide tartozik néhány domináns televíziós műsortípus tanulmányozása, amely a tananyagszerkezetben kiemelve is megjelenik. (a „B” kerettantervi javaslatban a „Mozgóképek” és részben a „Szemelvények a film történetéből” címekkel jelzett főtémák sorolhatóak ide). Jellegzetes médiaszövegek, műsortípusok Az audiovizuális kommunikáció leginkább elterjedt formája ma a televíziózás. A szappanopera (teleregény), a reklám és a hírműsor olyan meghatározó szövegtípusai a mozgóképes univerzumnak, melyeket különös figyelemmel kell az órákon tanulmányoznunk. E műsortípusok esetén az eligazodást azzal segítjük, ha tudatosítjuk azokat az esztétika tartományán kívül eső mozgatókat, kulturális, gazdasági és politikai összefüggéseket, amelyek meghatározzák e műsorok szerkezetét és tartalmát, a műsorfolyam jellegét. Vagyis értelmezzük az egyes szövegek szövegkörnyezetét, illetve a társadalmi környezet befolyását e műsortípusok és az ábrázolási konvenciók alakulására. Mivel a televíziós közlésmódból adódóan ezek a szövegek mindig a „megrendelő” elvárásait hordozzák, értelmezésükhöz a formanyelvi ismereteken túl a média, a tömegkommunikáció működésének elemi ismerete szükséges. Ezért a tanterv további kulcskérdése a média társadalmi szerepének tanulmányozása. (a „B” kerettantervi javaslat részlegesen a „A televízió” címmel jelzett főtémán belül tárgyalja ez a tantervi egységet). A média társadalmi szerepe Ebben a tematikai keretben kerülhet sor a modern tömegtársadalmak politikai és gazdasági működését, nyilvánosságát és információs kultúráját jellemző tömegmédiumokkal kapcsolatos néhány alapvető jelenség megbeszélésére. A média intézményeit szabályozó gazdasági, jogi és etikai kereteken túl meghatározó a közönség, vagyis a befogadó szerepének tanulmányozása és a reprezentáció problémájának felvetése, amely arra figyelmeztet, hogy a körülöttünk lévő világ a médiában másként mutatkozik, mint ahogyan azt a saját tapasztalataink mutatják. (A „B” kerettantervi javaslat részben „A mozgóképkultúra fejlődése”, a „Médiumok üzenete”, az „Élet – médiakörnyezetben” és az „Interaktív média” címekkel jelzett főtémákon belül tárgyalja ezt a tantervi egységet. Ezúttal a „B” változat némileg máshova helyezi a hangsúlyt, amennyiben a mediatizált kommunikáció személyiségre tett hatásával és az etikai vonatkozásokkal kiemelten foglalkozik.) Gyakorlat és szemlélet Eszközigény, „hardver” A vizuális kultúra oktatása, amely főként készségfejlesztésre vállalkozik, s amelynek többek között éppen a technikai kép a tárgya, természetesen nem nélkülözhet bizonyos eszközöket. Az országos felmérések rendre azt mutatják, hogy az iskolavezetők, illetve a fenntartók elsősorban a tárgy eszközigényes voltától tartanak. A tények azt mutatják, hogy a középiskolák már ma is rendelkeznek a mozgókép és médiaoktatást segítő berendezések szükséges minimumával, a gimnáziumok többsége 12-18 televízióval, 6-8 videóval, sőt 1-3 kamerával is rendelkezik. Vagyis a legtöbb intézményben megtalálható a technikai képrögzítésre alkalmas eszközök – igaz, többnyire szűkös – kínálata is, más kérdés, hogy ezeket a berendezéséket nemigen állították eddig az oktatás szolgálatába. A technikai képfeldolgozásra, szerkesztésre alkalmas eszközök néhány évvel ezelőtt még elérhetetlenek voltak az iskolák számára, de a digitális jelfeldolgozás következtében egy-egy közepesen kiépített számítógép és a megfelelő szoftver (esetleg videokártya) segítségével ma már ez a feladat viszonylag könnyen megoldható. Az informatikai eszközfejlesztések többnyire megoldják a mozgókép és médiaismeret tárgy eszközigényét, a multimédia pedig ideális környezetet teremt a mozgóképes alkalmazásokhoz. Mivel a mozgókép- és médiaismeret oktatás gyakorlatában a nagy létszámú osztályok szinte sohasem a

tanóra alatt végeznek eszközfüggő gyakorlatokat, hanem egyéni vagy csoportos projektmunka keretében (ahol szükségképpen előkerülnek a családoknál használatos berendezések is, anélkül, hogy azt bárki előírná), a tárgy bevezetése elsősorban nem a drága eszközberuházáson, hanem a felkészült és innovatív tanárokon múlik. A pedagóguson, aki nem ragaszkodik mereven az előre rögzített tankönyvi-munkafüzeti feladatsorhoz, hanem adott esetben maga talál ki gyakorlatokat, vagy adaptálja azokat a helyi lehetőségekhez. Másfelől ismeri azokat az információs pontokat, elérési útvonalakat, ahol javaslatokat, konkrét ötleteket – esetleg további segédanyagokat – kap egy-egy módszertani probléma megoldásához. Alapszint

taneszköz szemléltetés technikai eszközök

Középszint (alapszint +)

taneszköz

szemléltetés technikai eszközök taneszköz Optimális (középszint+) szemléltetés technikai eszközök

tankönyv – szöveggyűjtemény – tanári segédkönyv – kreatív gyakorlatok; kb. 10 kiadvány a szakirodalomból 20-25 mű videokazettán az ajánlott filmek és videoműsorok listájából fényképezőgép (3db); videolejátszó/felvevő (2-3db); televízió (3-4db); videokazetták (felvételre, archiválásra alkalmas, 20 db, VHS); kábeltévé-csatlakozás módszertani videók (Filmnyelvi gyakorlatok; Filmórák, médiaórák); tanári szöveggyűjtemények; további 15-20 mű a szakirodalomból; film és média szaklapok járatása (Filmvilág és a Metropolis, illetve a Jel-Kép és a Replika) további 20-25, összesen 40-50 mű és műsor videováltozata; multimédia CD-k (kb. 10 db) VHS, VHS-C vagy 8(H8), illetve DV-rendszerű videokamera (2db); statív, külső mikrofon; multimédia számítógép; internetcsatlakozás multimédia CD-ROM (segédkönyv); bőséges szakirodalom (40-50 mű) a teljes ajánlott film-, illetve műsoranyag, dokumentumés kísérleti, illetve animációs filmek is; kb. 120 kazetta szerkesztésére alkalmas – elsősorban digitális – montírozó, a szükséges digitalizáló kártyával, editáló programmal; multimédiaszerkesztésre alkalmas programok; spot- és derítőlámpák (2-2db)

Taneszközök Új tárgyról lévén szó  amelynek bevezetése a NAT megjelenése óta várható ugyan, mégis a gyakorlatban kevés iskola vezette be ténylegesen , a taneszközpiac meghatározó szereplői még csak részlegesen „mozdultak rá” a területre. Tankönyvi és segédkönyvi besorolást néhány kiadvány kapott, közülük egyik-másik – a tankönyvbírálatokból és kutatási vizsgálatokból ítélve – kifejezetten sikeresnek mondható, de szorosan a kerettantervi tematikához illeszkedő tankönyv csak a 2002/2003. tanév kezdetére várható. Kiemelkedően fontos az OM/OKI mozgókép- és médiaoktatás közoktatási integrációs programjában elkészített komplex taneszközcsomag, szakirodalom és filmjegyzék, illetve néhány – a Magyar Mozgókép Közalapítvány által támogatott, illetve részben a felsőoktatásban is használatos – szakkönyv, továbbá az OKSZI Alapvizsga Központjában kidolgozott részletes vizsgakövetelményeket tartalmazó kiadvány. Ezekre a munkákra alapozva megtervezhető a tárgy bevezetése, míg kiadásra kerülnek a kerettantervi követelményekkel, évfolyami és órakeretetekkel számoló újabb tankönyvek, segédletek.2 2

A jelen Útmutatóban közölt taneszközökről már van visszajelzés a mozgókép- és médiaoktatás gyakorlatából. A piacon kapható egyéb kiadványokat eddig még nem „mérte meg” az iskolai használat.

OKI mozgókép/média taneszközcsomag – Mozgókép és médiaismeret 12–18 évesek számára (tankönyv); Képkorszak (szöveggyűjtemény); Tanári kézikönyv, részletes tanterv, film- és szakirodalom-lista; Filmnyelvi gyakorlatok (módszertani videokazetta-sorozat); Filmórák, médiaórák (módszertani videokazetta-sorozat); Jancsó (multimédia cd-rom, segédkönyv); Film és elbeszélés (egyetemi jegyzet); Mágikus mozi (egyetemi jegyzet); Média (tanári kézikönyv); Film és médiaelméleti szöveggyűjtemény. A Magyar Mozgókép Közalapítvány által támogatott, elsősorban a közoktatást segítő szakkönyvek – Szemben a képernyővel (jegyzet); Film- és televízió-elemzés (tanári kézikönyv); Kreatív gyakorlatok (módszertani kézikönyv). Egyéb tankönyvek – A forgalomban lévő, tankönyvvé nyilvánított kiadványok közül sokan ismerik az ún. Médiakalauz c. sorozatot, amely elsősorban a 6–12 évesek számára kínál alapozó tananyagot, s főként a médiaismeretre fókuszál, illetve a Képek, mozgó képek, hangos képek c., főleg a filmről, filmnyelvről szóló előkészítő-alapozó tankönyvet.3 Írisz-Sulinet mozgókép- és médiaoktatási weblap – Rendkívül nagy segítséget nyújt tanárnakdiáknak egyaránt a Magyar Mozgókép és Médiaoktatási Egyesület szerkesztőbizottsága által szerkesztett és fejlesztett honlap (www.sulinet.hu oktatásmozgókép/média), ahol az érdeklődő lényegében minden lényeges információt, gazdag segédanyagot, pályázati és versenyfelhívást, szakanyagot és óravázlatokat megtalál az állandóan bővülő és frissített rovatokban a mozgókép- és médiaoktatásról a Média-Társalgó, Verseny-Pályázat-Felhívás, Tanárképzés / Felsőoktatás, Szakirodalom, Tanítás, Taneszköz, Hónap filmje / Ajánlott filmek, Tanár / Diákportré menüpontok alatt. Művek, filmek, filmválasztás A vizuális kultúra oktatása nem nélkülözheti a vetített anyagot, a műveket, amelyeket nagyon ritkán celluloidon, mozikörnyezetben, többnyire azonban videón lehet elérni. Törekedni kellene arra, hogy a tanulók megismerjék a magyar és a nemzetközi filmművészet reprezentáns darabjait, ugyanakkor az iskolai filmoktatás nem eredményezheti néhány mű kanonizálását. Nincs mód (de szándék sincs) a „legjelentősebb filmek” szűk körének megnevezésére. Az iskolai mozgóképoktatáshoz ajánlott filmlista – megtalálható az Írisz-Sulinet honlapon – ezért nagyságrenddel bőségesebb (mintegy 150 alkotást nevez meg), mint amennyi mű vetítésére ténylegesen sor kerülhet. S mivel minden lista szükségképpen inkább a film múltját, mintsem jelenét tükrözi, a kortárs filmet mindig a tanárnak kell beépítenie a kínálatba. Ha ez elmarad, a diákok az iskolában éppen azokkal a művekkel nem találkoznának, amelyek őket szólítják meg, s amelyek felfedezése éppen őrájuk vár. A vetítési program megtervezése során érdemes bizonyos tematikus csoportokat is kialakítani. Azon túl, hogy a diákoknak látniuk kellene a szerzői film nagy alkotóitól, a filmművészet meghatározó stílusirányzataiból, a magyar film történetéből és a tömegfilm jeles mestereitől néhány művet, fontos, hogy a lázadás, a szerelem, a gyerekkor és az álom filmjeivel is találkozzanak. A kiválasztott, bemutatásra és feldolgozásra kerülő műveket teljes hosszukban kell vetíteni (akár moziban, akár videón), a részletek csak a későbbi, elemző munkát segíthetik. Mivel ez értelemszerűen nem képzelhető el órakeretben, szükség van a diákok bizonyos, tanidőn túli részvételére. A filmek kiválasztásánál az éppen tárgyalásra kerülő „tanügyi célokon” túl mindig figyelembe kell venni, hogy a választandó mű problematikája „közeli” vagy éppen idegen (ez is lehet műválasztási szempont!) lesz-e a hallgatóság számára: a Négyszáz csapás, a Vasárnapi szülők, a Jutalomutazás, a Holt költők társasága vagy a Fekete Péter az előbbire, az Csend vagy az Így jöttem az utóbbira példa. Fontos annak a megítélése is, hogy a film verbális és képi megoldásai összhangban vannak-e a megcélzott korosztály vélhető élettapasztalataival: míg az Országúton, az Utolsó ember, az Aranyláz vagy a Megáll az idő és a Régi idők focija filmnyelvi megoldásai könnyen értelmezhetőek és viszonylag könnyen átlátható a műben ábrázolt világ is, a Kis 3

A mozgókép- és médiaoktatáshoz különösen az ajánlott (a bővített és aktuális, szakirodalom-lista a Sulinet-Írisz mozgókép/média tantárgyi honlapon található meg):

Valentino vagy az Amerikai anzix nyelvezete nehezebb, a Barátom, Ivan Lapsin, a Zöldségkereskedő vagy akár a 8 és fél közege távolabb esik a diákok világától. Olykor – s ez nem mindig korhatár kérdése – érdemes szembesíteni a hallgatóságot bizonyos tabukkal, hiszen a jó film felkavaró, veszélyes-gyúlékony matéria: mint pl. Bunuel koldusai, a bénák és nyomorultak infernális orgiája – az „utolsó vacsora” – a Viridiana c. filmben, vagy a Psycho kedves arcú elmebeteg gyilkosa, aki az anyja múmiájával él együtt. A tudatba beégő képek, a bénító hangok okozta megrázkódtatást nem feltétlenül s nem mindig kell tompítani az elemzéssel. Nem baj, ha a tanár nem kínál rögtön magyarázatot a magyarázhatatlanra. Az ajánlott művek többsége az Odeon és a Mokép videokazettáin hozzáférhető, a mozgókép- és médiaoktatást segítő ún. Regionális Médiaoktatási Központokból (lásd később) pedig kikölcsönözhető. Az Odeon által működtetett weblap (www.odeon.hu) naprakész listával és gazdag háttéranyaggal szolgál sok száz további, videón is elérhető filmről, míg a kortárs magyar filmmel kapcsolatos információk gazdag tárháza a www.magyar.film.hu Nézőpont, módszer és értékelés A semleges, Mivel a modern médiumok s kitüntetetten a televízió oly nagy mértékben figyelmes és határozza meg az emberiség kulturális környezetét, döntő, hogy a elemző pedagógus milyen alapállásból mutatja be azt. A televízióról a  „dobozról” nézőpont  az elmúlt évtizedekben temérdek elmélet született (többnyire valamely negatív összefüggésben), ám ezek az elméletek általában alkalmi tényekre hivatkozva bizonyítás nélkül maradtak. Az kétségtelenek látszik, hogy a képernyő erős hatást gyakorol a pszichére, az együttélésre, a nyelvre, a szokásokra, sőt a művészetekre is. Az emberiség talán bizonyos „szükségletek rabjává” éppen a szórakoztatóipari és informatikai konszernek agresszív érdekérvényesítésének következtében válik, mégis elfogadhatóbbnak tűnik az a tanári alapállás, amely semleges, figyelmes és elemző nézőpontból hívja fel a diákok figyelmét az oly hétköznapinak tűnő, és ezért annál meglepőbb médiajelenségekre. A mozgóképoktatásban is döntő, hogy mit értünk a nyelviMűelemzés művelődéstörténeti stúdiumok során példaként „használt” művek elemzése alatt. Hiszen egyetlen mű sem azonos a tantervben témaként szereplő formanyelvi elemekkel vagy azok összességével. Az alkotások alkalmi példaként szolgálnak olyan fogalmak értelmezéséhez, mint a műfajiság, a montázs vagy olyan problémák felfejtéséhez, mint a filmnek a valósághoz vagy a történetmesélés ősi aktusához való viszonya. A filmelemzés során ezzel szemben a mű egészének a megragadása volna a cél. Mivel a filmelemzés nem csupán ismeretek, de jórészt intuíció és érzékenység függvénye, a műelemzési képesség kialakítása és fejlesztése – a szövegértési képesség fejlesztésével ellentétben  nem elvárható követelmény. Ezért a mozgóképoktatás során a megtekintett művek ún. komplex elemzését a legritkább esetben, akkor is főként a képzési időszak végén, összefoglalásként javasoljuk. A rendszeres mozgóképoktatás nem filmklub-tevékenység. A Mozgókép és médiaismeret nehezen illeszthető a hagyományos Kreatív médiapedagógia órakeretekbe, mert a szövegértési képesség fejlesztése kevéssé harmonizál a frontális pedagógiai módszerekkel. A megoldás  a nagyvilágban is mindenütt így szervezik a médiaórákat  a tömbösítés, vagyis minimum 2, még inkább 3-6 óra tömbszerű elrendezése intenzív periódusokban. Lehetőség szerint mindig élményszerű helyzeteket teremtve és kreatív gyakorlatokból kiindulva igyekezzünk tanítani: a diákok nemcsak passzív befogadói a műveknek, hanem maguk is alkotnak, ami élményszerűvé,

Értékelés

4

személyessé, adekváttá teszi az oktatást. Mindez új szemléletet, újfajta követelményrendszert is jelent. A Mozgókép és médiaismeret oktatásához szakirányú ismeretekre, a hagyományostól eltérő tanári szerepfelfogásra lesz szükség. A tanár itt nem „mindentudó tananyaglebontó automata”. Nem kész tananyagot akar „leadni”, hanem elfogadja, hogy a tananyag bizonyos része állandóan változik, partnerként kezeli a diákokat, s igyekszik beépíteni a tananyagba a diákok tapasztalatait és tudását. A Mozgóképkultúrát és médiaismeretet oktatók és tanulók számára hamarosan alapvető kérdés lesz az ellenőrzés, a mérés és minősítés. A hatályos rendeletek ma nem szabályozzák mindezt  nem kötelező a tárgyból osztályzatot adni. Ugyanakkor a kísérleti oktatás tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy a szereplők igénylik az értékelés bizonyos formáit. A feladattípusok közül különösen fontos a „felelés” során a látott film vagy televízióműsor-részlettel kapcsolatos, annak értelmezésére, jelentésére vonatkozó képességek felmérése, illetve a kerettantervben a tevékenységek között is hangsúlyosan szereplő ún. projektmunka. Ismert az OKSZI/AVK által fejlesztett részletes (alap)vizsgakövetelmény-rendszer4, amely világosan tájékoztatja a kollégákat a tantárgyi követelményekről, az évközi munkában alkalmazható és javasolt feladattípusokról, az értékelés lehetséges és várható módjáról. Ugyanakkor a tárgykör ismeretanyagának, fejlesztési követelményeinek korrekt értékeléséhez szükséges gyakorlati tapasztalatokat, a tényleges viszonyítási alapot csak az oktatási gyakorlat elterjedésétől várhatjuk. A jól kodifikált, egzakt mérési módszerek kialakítása ezért lassú folyamatnak ígérkezik.

A kiadvány célja a részletes követelményrendszer, illetve a jellemző feladattípusok és értékelési módok megismertetése a tanárokkal.

IX.12 INFORMATIKA Óraszám Nyelvi előkészítő

Éves óraszám Heti óraszám

74 2

9. 74 2

10. 74 2

11. 74 2

12. 64 2

A helyi tantervünk óraszámának meghatározásánál figyelembe vettük, hogy a kerettanterv a 9-10. évfolyamon heti 1-1 órát javasol az Informatika, mint közismereti tantárgy óraszámára. A szabadon tervezhető órakeretből heti 1-1 óra felhasználásával az Informatika tantárgy óraszámát a 9-10. évfolyamon heti 2 órára emeltük. Azon tanulóknak, akik érettségi tantárgyként az Informatikát választják, biztosítjuk az érettségire való felkészülést a 11-12. évfolyamon heti 2-2 órában. A kerettanterv által biztosított 20%-os szabad felhasználású időkeretet gyakorlásra, a hiányzó ismeretek differenciált pótlására, számonkérésre és annak visszacsatolására fordítjuk. A tantárgy tanításának szervezeti keretei Az informatika tantárgyat a nyelvi előkészítő és a 9-12. évfolyamon maximum 18 fős csoportokban, számítógépes szaktanteremben oktatjuk. A tantárgy célja A XXI. század informatikai társadalmában alapvető érdek, hogy ki-ki hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, -feldolgozási és -átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait, ezáltal képessé tenni őket arra, hogy bekapcsolódjanak az egész világra kiterjedő információs társadalomba. Ennek érdekében fontos, hogy felkeltsük, és folyamatosan ébren tartsuk a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertessük eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakulását. Az informatika – mivel logikusan gondolkodni, problémákat megoldani, alkotni tanít, és praktikus alkalmazói tudást, készségeket fejleszt – felkészít a munkára, a mindennapi életre, és valamennyi tantárgy tanulását is segítheti. A számítógép újszerű probléma-megoldási lehetőségeket biztosít, újfajta kommunikációs lehetőségeket nyújt, így az egyén önkifejezésének fontos eszközévé válhat. Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakuljon az ismereteik folyamatos megújításának igénye. A nyelvi előkésztő évfolyamon az általános iskolában tanultakra alapozva szintfelmérés szerint személyre szabott felzárkóztatás, szinten tartás, gyakorlás, fejlesztés folyik. Fejlesztési követelmények A)

Számítástechnika  Az informatika társadalomformáló szerepének megértetése, a változó világ igényeihez való alkalmazkodás szükségességének beláttatása.

 Korszerű alkalmazói készség kialakítása. A tanulók felkészítése arra, hogy a számítógépeket és az informatikai eszközöket célszerűen használják. Megismertetni a korszerű technológiákon alapuló ismerethordozókból, adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való információszerzés lehetőségét, módját, felkészíteni a tanulókat arra, hogy szükségleteiknek és érdekeiknek megfelelően tudják azokat használni.  Önálló munkára nevelés, egyéni tanulási módszerek kialakítása. A számítógép mint interaktív eszköz lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra és a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. Képessé tenni a tanulókat arra, hogy egy adott probléma megoldásához ki tudják választani a megismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt.  Együttműködésre nevelés, a csoportmunka módszereinek elsajátíttatása. Nagyobb volumenű feladatok, „projectek” megoldása során megismerhetik a tanulók a csoportmunkát, a feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást, a tervszerű, összehangolt munkát.  Alkotó munkára nevelés. Akár táblázatot készítünk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot, a végeredmény egy új produktum lesz, ami mint önálló alkotás lehetőséget ad az egyén önkifejezésére.  Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése. A számítástechnika tanulása – ezen belül különösen a programozási ismeretek alapjainak elsajátítása – lehetőséget teremt a folyamatok, problémák lépésekre bontott átgondolására és megoldására, ami más tantárgyak tanulása (pl. matematika, természettudományok) és a mindennapi élet során is alapvető fontosságú.  Felkészítés az informatikai ismeretek széleskörű alkalmazására. Az iskolai élet eseményeihez vagy a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikai eszközöket (házi dolgozat, előadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás).  Megismerteni a számítástechnika alkalmazási lehetőségeit a kreatív problémamegoldásban. Felkészíteni a tanulókat a problémamegoldó algoritmusok készítésére és egyszerűbb programok megírására egy magasszintű programozási nyelven.  Az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése.  Az esztétikai készség fejlesztése. Kialakítani a tanulókban a számítógépes produktumok esztétikus kivitelezésének igényét és a megvalósításhoz szükséges készsségeket, képességeket.  Tudatosítani az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatását (pl. a számítógép-függőség videojáték-függőség problémái). B)

Könyvtárhasználat  Felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására. Az információszerzés bővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére.  A könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, felkészítés a könyvtári információs rendszer lehetőségeinek felhasználásával.  A forrásokat alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek fejlesztése. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása.  A könyvtárhasználat, mint eszközjellegű tudás beépítése az információszerzésbe és feldolgozásba. Felkészíteni a tanulókat arra, hogy megfelelő jártasságot szerezzenek a könyv- és médiatár, az Internet használatában; a folyóiratok, lexikonok kézikönyvek,

szakkönyvek, a különböző multimédiás anyagok alkalmazásában a feladatok, problémák megoldásához.  Megismertetni a különböző könyvtártípusok szerepét az önművelésben, a felsőfokú tanulmányokban, a szakmai ismeretszerzésben, a közhasznú tájékozódásban, és felkészíteni a tanulókat e szolgáltatások igénybe vételére.  A forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása. C)

Szakmai orientáció  A tanulók felkészítése arra, hogy az informatikában tanultakat speciális szakmai feladatok megoldására is tudják alkalmazni. A dokumentumkészítés témakörben a szakmákhoz igazodó dokumentumtípusok készítése, a táblázatkezelés tanítása során integráció a szakmai számítások modullal.  Hozzájárulni a tanulók szakma iránti kötődésének kialakításához, elmélyítéséhez. A kereskedelem és vendéglátás ügyviteli és adminisztrációs munkáinak, munkaeszközeinek megismertetésével elősegíteni, hogy a tanulók magabiztosan tudjanak tájékozódni az irodai illetve gazdálkodói környezetben.  Ráirányítani a tanulók figyelmét a világháló nyújtotta előnyökre, a szakmai célú felhasználás lehetőségeire.

Tantervi követelmények A tanulók által teljesítendő tantervi követelményeket évfolyamonként, az egyes témakörök mellett tüntetjük fel, M jelzéssel és félkövér betűvel kiemelve a minimumkövetelményeket. A továbbhaladás (az év végi elégséges tantárgyi osztályzat) feltétele a minimumkövetelmények 80%-os teljesítése!

9. évfolyam (10.A)

Nyelvi előkészítő (9.A)

A témakörök struktúrája Szervezés, előkészítés, szintfelmérés 1. Hálózati ismeretek (alap) ismétlés, rendszerezés 2. Operációs rendszer használata(alap) ismétlés, rendszerezés 3. Dokumentumkészítés számítógéppel szövegszerkesztés (alap) ismétlés, rendszerezés 4. Rajzolóprogram használata (alap) ismétlés, rendszerezés 5. Prezentáció (alap) ismétlés, rendszerezés


Ismétlés, rendszerezés, számonkérés Összesen

74 óra

Szervezés, előkészítés 1. Az informatika alapjai 2. Operációs rendszer használata 3. Kommunikáció a hálózaton 4. Könyvtárhasználat 5. Dokumentumkészítés számítógéppel – szövegszerkesztés Ismétlés, rendszerezés, számonkérés Összesen


10. évfolyam (11.A)

Szervezés, előkészítés 5. Dokumentumkészítés számítógéppel – szövegszerkesztés – prezentációkészítés – weblap szerkesztése – képszerkesztés 6. Táblázatkezelés Ismétlés, rendszerezés, számonkérés Összesen



Szervezés, előkészítés, érettségi követelmények ismertetése 1. Információs társadalom 2. Informatikai alapismeretek – hardver (ism.) 3. Informatikai alapismeretek – szoftver (ism.) 4. Szövegszerkesztés 6. Adatbázis-kezelés 7. Információs hálózati szolgáltatások – Kommunikáció az Interneten – Weblap szerkesztés Ismétlés, rendszerezés, számonkérés Összesen



Szervezés, előkészítés, érettségi követelmények ismertetése 4. Szövegszerkesztés 5. Táblázatkezelés 6. Adatbázis-kezelés 7. Információs hálózati szolgáltatások 8. Prezentáció és grafika 9. Könyvtárhasználat Ismétlés, rendszerezés, számonkérés, felkészülés az érettségi vizsgára Összesen

4 óra 10 óra 4 óra 74 óra 2 óra 12 óra 12 óra 12 óra 10 óra 8 óra 4 óra 4 óra 64 óra

TARTALOM – KÖVETELMÉNYEK Nyelvi előkészítő évfolyam A TANULÓ ÁLTAL TELJESÍTENDŐ KÖVETELMÉNYEK

TARTALOM Szervezés, előkészítés

4 óra

 Baleset-megelőzési és egészségvédelmi oktatás

M Ismerje és tartsa be a baleset-megelőzés szabályait. Munkája során vegye figyelembe az egészségvédelmi szempontokat. M Ismerje és tartsa be a szaktanterem rendjét.

 A szaktanterem rendje  Diagnosztikus felmérés a tanulók előzetes informatikai felkészültségéről  Csoportok kialakítása illetve egyéni fejlesztési terv  Hogyan tanuljuk az informatikát? (munkaformák, módszerek, taneszközök) 1. Hálózati ismeretek (alap)

4 óra

 A hálózat fogalma, célja, felépítése  Az iskolai hálózat vázlatos felépítése, szolgáltatásai, az iskolai azonosító használata.  Az Internet szolgáltatásai, jellemzői  Elektronikus levelezés: saját e-mail cím létrehozása, levelek fogadása, küldése, állomány csatolása. 2. Operációs rendszer használata(alap)  A szoftver fogalma, csoportosítása (operációs rendszerek, felhasználói szoftverek)  A WINDOWS operációs rendszer néhány jellemzője  Mappastruktúra kialakítása háttértárolón

Ismerje a számítógépes hálózat fogalmát, célját. M Tudja önállóan használni az iskolai hálózatot és annak alapszolgáltatásait. M Tudjon a hálózat révén számára hasznos dolgokat keresni. M Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon magáról, környezetéről adatokat közölni hálózati úton.

10 óra M Ismerje a szoftver fogalmát. Tudjon példát mondani a főbb szoftvertípusokra. Ismerje a WINDOWS operációs rendszer legfontosabb jellemzőit. M Ismerje az adattárolás logika rendszerét.

3. Dokumentumkészítés számítógéppel szövegszerkesztés

22 óra

 A WORD képernyőjének, eszköztárának főbb részei, elnevezésük.  Állományműveletek: új állomány, mentés, megnyitás, átnevezés (mentés másként), nyomtatás.  A szövegegységek. Karakter-, bekezdés- és oldalformázás.  Műveletek vágólappal: kivágás, másolás, beillesztés. 4. Rajzolóprogram használata 10 óra  Menü és eszköztár  Grafikai elemek rajzolása  Képek átalakítása, vágás kijelölő eszköztárral

M Tudjon egyszerű grafikus elemekből képet rajzolni, menteni többféle fájlformátumba. Használja a kétféle kijelölő eszközt, tudjon képet módosítani.

5. Prezentáció (alap)

20 óra

 A program indítása, a munkakörnyezet beállítása  A program menürendszere  Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang…) és formázása (háttér, áttűnések, animációk) Ismétlés, rendszerezés, számonkérés

M Ismerje a szövegszerkesztő képernyőjének főbb részeit, tudja használni az eszköztárakat. M Tudjon dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. Ismerje a szövegegységek formátumait, tudja ezeket alkalmazni. Szövegszerkesztés során használja a vágólap-műveleteket.

4 óra

M Tudja az általa tanult bemutató-készítő programot indítani. M Ismerje a program kezelő felületét. M Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különböző módokon. Tudjon néhány diából álló bemutatót készíteni.

9. évfolyam (10.A) A TANULÓ ÁLTAL TELJESÍTENDŐ KÖVETELMÉNYEK

TARTALOM Szervezés, előkészítés  Baleset-megelőzési és egészségvédelmi oktatás

4 óra

 A szaktanterem rendje  Diagnosztikus felmérés a tanulók előzetes informatikai felkészültségéről  Csoportok kialakítása  Hogyan tanuljuk az informatikát?(munkaformák, módszerek, taneszközök) 1. Az informatika alapjai 16 óra  Az informatika tárgya, társadalmi jelentősége  Az információ és az adat fogalma  Az információ fajtái, mértékegységei

    

Analóg és digitális jelek. Jelhalmazok adatmennyisége Logikai alapműveletek (ÉS, VAGY, NEM) A számítógép fő részei Neumann elvű számítógépek Hardvereszközök fajtái és jellemzőik

M Ismerje és tartsa be a baleset-megelőzés szabályait.  Munkája során vegye figyelembe az egészségvédelmi szempontokat. M Ismerje és tartsa be a szaktanterem rendjét.

 M M M    M  M

Tudja, mit jelent az információs társadalom kifejezés. Ismerje az információ és az adat fogalmát. Tudjon példákat mondani információfajtákra. Ismerje a bit fogalmát. Tudja alkalmazni az információ mértékegységei közötti átváltást. Tudjon különbséget tenni az analóg és digitális jelek között. Tudjon egyszerű kijelentéseken logikai alapműveleteket elvégezni. Tudja megnevezni a számítógép fő részeit, egységeit. Ismerje Neumann János számítógépre vonatkozó elveit. Tudja értelmezni egy korszerű számítógép legfontosabb hardvereszközeinek jellemzőit (pl. újsághirdetés értelmezése, vásárláskor).

A TANULÓ ÁLTAL TELJESÍTENDŐ KÖVETELMÉNYEK

TARTALOM

2. Operációs rendszer használata

12 óra

 A szoftver fogalma, csoportosítása (operációs rendszerek, felhasználói szoftverek)  A WINDOWS operációs rendszer néhány jellemzője  Mappastruktúra kialakítása háttértárolón  Állományműveletek: másolás, mozgatás, törlés, átnevezés. Állományok létrehozása mentéssel, megnyitás, keresés.  Lemez formázása, használhatóságának ellenőrzése, biztonsági másolat készítése  Számítástechnikai eszközök kezelése: billentyűzet, egér, lemezek és meghajtók  Tömörített állomány tartalmának megtekintése, kicsomagolása, állományok tömörítése.  A számítógépes vírusok, vírusok irtása, terjedésük megakadályozása.  Segédprogramok, oktató- és egyéb programok betöltése, telepítése, használata.

M Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, biztonságosan tudja használni a számítógépet és perifériáit.  Ismerje meg egy tömörítő program használatát.  

 

 Kieg.: Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata.

3. Kommunikáció a hálózaton

M Ismerje a szoftver fogalmát. Tudjon példát mondani a főbb szoftvertípusokra.  Ismerje a WINDOWS operációs rendszer legfontosabb jellemzőit. M Ismerje az adattárolás logika rendszerét. M Tudjon tájékozódni, állományt keresni, elhelyezni, másolni, mozgatni a mappastruktúrában.

Ismerje a vírus fogalmát, a vírusfertőzésre utaló jelenségeket. Segítséggel tudjon vírusellenőrzést, -mentesítést végezni. Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolattartásra, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tudjon egy alkalmazást önállóan installálni. Ismerje meg és tartsa be az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó előírásokat. Legyen tisztában a jogtiszta szoftver, a demo, a shareware, a „kalózmásolat” használatának jogi következményeivel.

14 óra

 A hálózat fogalma, célja, felépítése  Az iskolai hálózat vázlatos felépítése, szolgáltatásai, az iskolai azonosító használata.

 Ismerje a számítógépes hálózat fogalmát, célját. M Tudja önállóan használni az iskolai hálózatot és annak alapszolgáltatásait.

 Az Internet szolgáltatásai, jellemzői  Elektronikus levelezés: saját e-mail cím létrehozása, levelek fogadása, küldése, állomány csatolása.  Egy levelező program funkcióinak használata: levéljellemzők beállítása, szűrés tárgy, feladó szerint. Elküldött és kapott levelek rendezése, levelek selejtezése.  Hasznos webhelyek önálló felkeresése (Magyar honlap, MEK, menetrendek, telefonszámok, önkormányzati, diákoldalak, szakmához, érdeklődési körhöz kötődő oldalak).  Weboldal szövegének, ábráinak mentése háttértárra.  Tematikus és kulcsszavas kereső használata webhely kereséshez. Információgyűjtés az Internetről.  Szakmai feladatok megoldása az Internet lehetőségeinek felhasználásával.  Kieg.: Csevegő program bemutatása 4. Könyvtárhasználat  A könyvtár terei, állományrészei, szolgáltatásai A könyvtári rendszer  Könyvtártípusok, könyvtárhasználati szabályok

M Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon magáról, környezetéről adatokat közölni hálózati úton. M Tudjon levelezni, adatokat megkeresni, letölteni a hálózati szolgáltatások igénybevételével.

M Legyen képes információt keresni helyi és távhálózati forrásokból.  Ismerjen néhány közérdekű webcímet, ahol a mindennapi életben szükséges információk megtalálhatók.  Tudjon szelektálni, lényeges elemeket kiemelni a fellelhető információhalmazból.  Oldjon meg egy szakmai feladatot az Internetről letölthető információk segítségével.

4 óra

M Legyen képes tájékozódni az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. M Ismerje a könyvtártípusokat.  Ismerje és tartsa be a könyvtárhasználatra, könyvkölcsönzésre vonatkozó szabályokat. M Tudja használni a könyvtári dokumentumokat, ismerje és kövesse a  Dokumentumtípusok: forrásfelhasználás etikai normáit. könyvek, sajtótermékek és nem nyomtatott dokumentumok. M Az iskolai és a mindennapi problémahelyzeteknek megfelelően tudja  Tájékoztató eszközök: kiválasztani a megoldást kínáló könyvtári tájékoztató segédleteket kézikönyvtár, tájékoztató feliratok, a közhasznú tájékozódás (kézikönyvtár, a könyvtári katalógusok, bibliográfiák), és legyen forrásai, eszközei (Internet, pályaválasztási tanácsadó, telefonkönyv, képes információkat keresni belőlük. menetrend, katalógusok, számítógépes adatbázisok, stb.).  Bibliográfia: rejtett illetve ajánló bibliográfia

 Információgyűjtés a könyvtárban  Kieg.: Látogatás a városi könyvtárban 5. Dokumentumkészítés számítógéppel – szövegszerkesztés

M Tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban.  Tudja alkalmazni a szelektív adatgyűjtést, tudjon forrásjegyzéket készíteni. 20 óra

 A WORD képernyőjének, eszköztárának főbb részei, elnevezésük.  Állományműveletek: új állomány, mentés, megnyitás, átnevezés (mentés másként), nyomtatás.  A szövegegységek. Karakter-, bekezdés- és oldalformázás.  Műveletek vágólappal: kivágás, másolás, beillesztés.  Szimbólumok, képek, ábrák, táblázatok és egyéb objektumok beillesztése a dokumentumba.  A szöveg formázásának lehetőségei: fejléc, lábléc, oldalszámozás, lábjegyzet, felsorolás, számozás, hasábok. Tabulátorok használata.  Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése minta és feladatleírás alapján (pl. önéletrajz, beadvány, jegyzőkönyv, üzleti levél, műszaki leírás).  Kieg.: Különböző tantárgyak témáihoz kapcsolódó dokumentumok. Ismétlés, rendszerezés, számonkérés

4 óra

M Ismerje a szövegszerkesztő képernyőjének főbb részeit, tudja használni az eszköztárakat. M Tudjon dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni.   

Ismerje a szövegegységek formátumait, tudja ezeket alkalmazni. Szövegszerkesztés során használja a vágólap-műveleteket. Tudjon szimbólumokat, ábrákat és egyéb objektumokat beilleszteni a dokumentumba.  Segítséggel legyen képes adatokat áttekinthetően megjeleníteni tabulátor vagy táblázat segítségével. M Tudjon önállóan többféle formázást tartalmazó dokumentumot tervezni és megszerkeszteni.


TARTALOM

Szervezés, előkészítés  Az éves feladatok, célkitűzések  Munkaformák, módszerek 5. Dokumentumkészítés számítógéppel – szövegszerkesztés

2 óra

10 óra

 Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése M Tudjon önállóan többféle formázást tartalmazó dokumentumot minta és feladatleírás alapján (pl. önéletrajz, beadvány, jegyzőkönyv, tervezni és megszerkeszteni. üzleti levél, műszaki leírás). Körlevél készítése. Kieg.: Különböző tantárgyak témáihoz kapcsolódó dokumentumok. 5. Dokumentumkészítés számítógéppel – prezentációkészítés 12 óra  A program indítása, a munkakörnyezet beállítása  A program menürendszere  Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang…) és formázása (háttér, áttűnések, animációk) 5. Dokumentumkészítés számítógéppel – weblap szerkesztés    

  

Tudja az általa tanult bemutató-készítő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különböző módokon. M Tudjon néhány diából álló bemutatót készíteni. 12 óra  

A program indítása, a munkakörnyezet beállítása A program menürendszere Weblapok tervezése, készítése Weblapok összekapcsolása (hiperlink)

 

Ismerje a weblap jellemző elemeit. Tudjon egyszerű weblap-szerkesztési feladatot elvégezni. Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni.

6. Dokumentumkészítés számítógéppel – képszerkesztés

12 óra

      

    

Színtani alapismeretek A program indítása, a munkakörnyezet beállítása A program menürendszere Eszköztárak Rétegek Maszkolás GFIG

6. Táblázatkezelés

22 óra

 A táblázatkezelés alapfunkciói  Az EXCEL képernyőjének, eszköztárának főbb részei, elnevezésük  A táblázatkezelés alapfogalmai (cella, sor, oszlop, hivatkozások, képlet, tartomány, munkalap, munkafüzet).  Adattípusok, adatmegjelenítési formák, adatmódosítás, formázási lehetőségek.  Műveletvégzés: adatbevitel, törlés, mozgatás, másolás.  Egyszerű matematikai műveletek, képletek, beépített függvények használata. Függvényhivatkozások másolása.  A diagram fogalma, összefüggés függvények és diagramok között. Diagramtípusok, diagram készítése.  Táblázatkezelő alkalmazása konkrét feladatok megoldásában, a táblázat önálló megtervezése, esztétikus, áttekinthető kivitelezése Ismétlés, rendszerezés, ellenőrzés

Ismerje a színtan alapjait Ismerje a GIMP program indítását A program menürendszerét Tudja az eszköztárakat használni. Tudjon egyszerű képszerkesztési feladatokat elvégezni.

4 óra

M Ismerje a táblázatkezelő képernyőjének főbb részeit, tudja használni az eszköztárakat.  Ismerje a táblázatkezelés alapfogalmait, tudja ezeket használni. 

Ismerje fel a táblázatokban szereplő adatok típusát, tudja használni a különböző adattípusokat. M Tudjon táblázatokat létrehozni, módosítani. M Tudjon táblázatban egyszerű műveleteket elvégezni.  Segítséggel legyen képes bonyolultabb összefüggéseket kiszámítani képletek, függvények alkalmazásával. M Legyen képes összefüggéseket diagramon megjeleníteni. 

Tudjon tanulmányaival összefüggő feladatot önállóan megoldani táblázatkezelő segítségével.


TARTALOM

Szervezés, előkészítés  Az éves feladatok, célkitűzések  Érettségi követelmények ismertetése

2 óra

1. Információs társadalom Az információ és a kommunikáció  A jelek csoportosítása

4 óra

 Kód, kódolás, bináris kód  A kommunikáció általános modellje  Az információ és az adat fogalma  Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek

Ismerje a különféle jeltípusokat, és néhány csoportosítási lehetőséget. Ismerjen különféle kódolási módszereket. M Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszereket) bemutatni, értelmezni. Ismerjen néhány információ fogalmat és tudja összevetni az adat és az információ fogalmát. Ismerje az ismertebb (tele)kommunikációs rendszereket. M Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat. Ismerjen egy Internet-böngészőt. M Legyen képes összetett keresésre az Interneten, keresőszerverek segítségével.

 Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban  Közhasznú információs források Információ és társadalom  Az informatika fejlődéstörténete

M Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit. Legyen elképzelése a legújabb kommunikációs jelenségeknek és az adatkezelési, kapacitások növekedésének társadalmi hatásairól. M Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló,

 A modern információs társadalom jellemzői

egészségkárosító hatását. M Ismerje az illetéktelen szoftverhasználat fogalmát. Tudja, hogy az adatok jogtalan eltulajdonítása erkölcstelen. Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét. Tudja, hogy a vírusok hatalmas kárt okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet. M Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói szerződés szerint (freeware, shareware, üzleti).

 Informatika és etika  Jogi ismeretek

2. Informatikai alapismeretek – hardver

4 óra

Jelátalakítás és kódolás  Analóg és digitális jelek  Az adat és az adatmennyiség  Bináris számábrázolás  Bináris karakterábrázolás  Bináris kép- és színkódolás  Bináris hangkódolás  A jelátalakítás hardvereszközei 2.2. A számítógép felépítése  A Neumann-elvű számítógépek  A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap  A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök (billentyűzet, egér, toll, botkormány, kesztyű, szkenner, digitális kamera), kimeneti eszközök (monitor, nyomtató, hangszóró, sisak), bemeneti/kimeneti eszközök (érintésérzékelő képernyő, hangkártya

M Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható. M Ismerje az adat, a bit, a bájt fogalmát, átváltásokat! M Tudjon átszámításokat végezni a bináris, a decimális és a hexadecimális számok között! M Ismerje az ASCII kódtábla lényegét! M A digitalizált (bináris) jelek mennyisége és a tárolóeszközök kapacitása mérhető. Ismerje az alapvető érzékelhető jelfajták digitalizálhatóságát. M Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek!

M Ismerje a számítógép részeit és perifériáit! M Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit és

hangszóróval és mikrofonnal), háttértárak (mágneslemezes tárolók, szalagos tárolók, optikai lemezes tárolók)

fontosabb jellemzőit. M Tudja üzembe helyezni a számítógépet.

 A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése

M Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését és fontosabb jellemzőit, valamint működésük fontosabb fizikai alapjait. E Ismerje a logikai alapműveleteket és tudja alkalmazni feladatok megoldása során. E Tudjon példát mondani a logikai alapműveletek fizikai megvalósítására, modellezésére 3. Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai  A szoftver fogalma, fajtái

6 óra

M Ismerje a szoftver fogalmát, fajtáit. M Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő részeit és legfontosabb  Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs feladatait. Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány rendszer felhasználói felülete paraméterét igényei szerint beállítani. Ismerje az operációs rendszer  Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, felhasználói felületét. törlése, átnevezése M Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. Ismerje a könyvtárműveleteket.  Állományok típusai, keresés a háttértárakon  Állománykezelő parancsok: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, M Tudjon állományokat megkeresni. M Ismerje és tudja használni az állománykezelő parancsokat. mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás M Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem  Az adatkezelés eszközei: tömörítés, kicsomagolás, archiválás, szükségességét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. adatvédelem M Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok terjedési, működési  A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és módját valamint a védekezés eszközeit, módszereit. -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, töredezettség-mentesítés … M Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele, töredezettség-mentesítés.

4. Szövegszerkesztés

20 óra

A szövegszerkesztők szolgáltatásai Alapfogalmak ismétlése

Formázások  Karakterformázás  Bekezdésformázás  Szakaszformázások  Dokumentumszintű formázások

Szövegjavítási funkciók  Keresés és csere  Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés  Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás Táblázatok, grafikák a szövegben  Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés  Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk Körlevélkészítés

Tudja az általa tanult szövegszerkesztő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni. Tudjon dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél, …) önállóan készíteni. M Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, oldal). M Legyen képes karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét megadni. M Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást, szegélyt, mintázatot megadni. M Készítsen felsorolást, sorszámozott felsorolást. M Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat használni. M Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (fejléc, lábléc, lapszámozás, margók, …) M Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési funkcióit. M Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést, szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni, mozgatni, törölni. Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit. M Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni). Tudja a sorokat adott oszlop szerint sorba rendezni. M Tudjon körlevelet készíteni. M Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni. M M M M M

5. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelő használata A program indítása A munkakörnyezet beállítása Az adatbázis-kezelő menürendszere

20 óra M Tudja az általa tanult adatbázis-kezelő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon adatokat bevinni, illetve azokat törölni. Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltani M Tudjon különbséget tenni adattábla és adatbázis között.

Adatbázis importálása, megnyitása, mentése, nyomtatása Az adatbázis felépítése, elemei Mező, rekord, elsődleges kulcs, kapcsolat Adatok az adatbázisban Adattípusok Adatbevitel, javítás, sorrend beállítása

Az adatbázis objektumai Tábla, szűrés, lekérdezések, űrlap, jelentés

M Legyen tisztában az adattábla, a mező, a rekord és az elsődleges kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani. M Tudjon adattáblák között kapcsolatot beállítani. M Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos fontosabb mező típusokat (szöveg, szám, dátum, logikai, pénznem); milyen adat tárolására alkalmasak, hosszuk, velük végezhető műveletek. M Tudjon az ismert adatbázis-kezelő programban létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. M Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mezők megjelenítése szükséges. M Tudjon az adattáblákból számítandó információkat megjeleníteni. M Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést készíteni. Tudjon adott jelentésformákat kialakítani és nyomtatni.

7. Információs hálózati szolgáltatások

14 óra M Ismerje meg a weblapok szerkezetét, elemeit.

Kommunikáció az Interneten  A weblap szerkezete, elemei  Hiperhivatkozás, link

M Ismerje az Internet címzési rendszerét. Ismerje az URL szerkezetét.

 Az IP szám, a domain és az URL Weblap-szerkesztés

M Tudja megkeresni egy weblap forráskódját, tudja elemezni azt. M Ismerje a HTML alapelemeit. M Tudjon egyszerű Weblapot készíteni a HTML leíró nyelv segítségével egyszerű szövegszerkesztővel.

 A HTML programozási nyelv felépítése, parancsai

Ismétlés, rendszerezés, számonkérés

4 óra


TARTALOM

Szervezés, előkészítés  Az éves feladatok, célkitűzések  Érettségi követelmények ismertetése

2 óra

1. Szövegszerkesztés Érettségi mintafeladatok megoldása

12 óra

2. Táblázatkezelés Érettségi mintafeladatok megoldása

12 óra

3.Adatbázis-kezelés Érettségi mintafeladatok megoldása

12 óra

4. Információs hálózati szolgáltatások

10 óra

Érettségi mintafeladatok megoldása 5. Prezentáció és grafika Érettségi mintafeladatok megoldása

8 óra

6. Könyvtárhasználat

4 óra

Könyvtárak A könyvtár fogalma, típusai Eligazodás a könyvtár funkcionális tereiben: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány A szépirodalmi művek és az ismeretközlő irodalom csoportosítása, rendszere

M Ismerje meg a helyi könyvtárat! M Ismerje a könyvek szokásos tartalmi egységeit. Tudja megkülönböztetni a különböző időszaki kiadványokat. Tudja használni a kézikönyveket és a közhasznú információs forrásokat. Tudja használni a gyakoribb nem nyomtatott dokumentumokat.

A könyvtári szolgáltatások

M Ismerje a katalógus fogalmát. Tudjon keresni a betűrendes leíró katalógusban. Tudjon adatokat gyűjteni számítógépes adatbázisból. Tudjon információt keresni az Interneten, ismert (magyar) keresőprogramokat használni.

Tájékoztató eszközök Katalógusok Adatbázisok Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, hálózati keresőgépek) Ismétlés, rendszerezés, számonkérés Felkészülés az érettségi vizsgára

M Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait. Tudjon eligazodni, tájékozódni a könyvtár funkcionális tereiben. Tudja kiválasztani a dokumentumokat és használni az eszközöket. Ismerje a szépirodalom és az ismeretközlő irodalom rendezettségét, rendszerét. M Ismerje és tudja használni a gyakoribb könyvtári szolgáltatásokat.

4 óra

Értékelés  Az értékelés fő funkcióinak megfelelően diagnosztikus, formatív és szummatív értékelést egyaránt alkalmazunk.  A tanév során folyamatosan élünk a formáló, segítő (formatív) értékelés lehetőségével, annak érdekében, hogy a tanulók megfelelő visszajelzést kapjanak felkészültségük aktuális szintjéről (pl. a problémák közös megbeszélésével, az elkészített házi feladatok személyre szóló értékelésével).  Mivel tanítványaink előzetes ismeretei igen heterogének, fontos, hogy különösen a nyelvi előkészítő és a 9. évfolyamon a hiányosságok pótlásához segítséget, egyéni konzultációs lehetőséget biztosítsunk.  A tantárgy sajátosságainak megfelelően az értékelés során is fontos, hogy helyesen állapítsuk meg az arányt az elméleti és gyakorlati ismeretek számonkérése között. Az értékelésnél a gyakorlati tennivalók ismerete és önálló, biztos alkalmazása domináljon.  A megfelelő gyakorlottság megszerzése érdekében fontos, hogy minél többször kapjanak számítógépen önállóan megoldható feladatokat a tanulók. Erre megfelelő időt biztosítunk, valamint számítógép használati lehetőséget azok számára, akik nem rendelkeznek otthon számítógéppel.  A témakör jellegétől függően differenciált, esetleg a tanuló által választott feladatot is kitűzhetünk, vagy kisebb (maximum 4 fős) csoportok közös projekten is dolgozhatnak.  Különösen a gyakorlati feladatok értékelése számos lehetőséget kínál arra, hogy fejlesszük tanulóink önértékelését is.  Az évközi munkákat érdemjeggyel értékeljük, az egész éves teljesítményt osztályzattal minősítjük. Témakörönként legalább egy elméleti és egy gyakorlati érdemjegyet kapjon minden tanuló. A témakörök lezárásához kapcsolódó szummatív értékelés feladatlapok, illetve komplex gyakorlati feladatok megoldásával történik, ami piros érdemjegyként kerül az osztályozó naplóba. A piros érdemjegyeket – a pedagógiai program szerint – kétszeres súllyal vesszük figyelembe az év végi osztályzat megállapításakor.  A számonkérések alapja minden esetben a tantervben témakörönként meghatározott követelményrendszer. Az elégséges szint a minimumkövetelmények (M) 80%-os teljesítése.  A tanév során az elmaradt vagy sikertelen produktumok (beadandó munka, gyakorlati feladat, témazáró dolgozat) pótlására, javítására lehetőséget biztosítunk az adott témakör lezárását követő egy hónapon belül. Erre a szaktanárral egyeztetett időpontban, a délutáni órákban kerülhet sor. Feltételek  A program végrehajtásának feltétele a képesítési előírásoknak megfelelő informatika szakos és könyvtáros tanár.  Bár kivételként előfordulnak olyan témák, amelyek nem kívánnak számítógépes környezetet, az informatika órákat számítógépes szaktanteremben kell tartani.  A használni kívánt programok szabják meg, hogy az egyes számítógépes munkahelyeken milyen konfiguráció kiépítése szükséges. (Ez fordítottan is érvényes: a hardver feltételek nem minden program futtatását teszik lehetővé.)  Minden szaktanteremben szükség van minimum egy nyomtatóra és egy multimédiás programok futtatására alkalmas számítógépre.

45

  



A gépterem kialakításánál, az eszközök elhelyezésénél tekintetbe kell venni az ergonómiai szempontokat. A számítógépeknek két rendszerhez kell kapcsolódniuk: belső (oktatási) hálózathoz, valamint az Internethez. A könyvtárhasználat tanításához szükséges a szakmai követelményekhez igazodó összetételű, elrendezésű és feltártságú könyvtári állomány (könyv, folyóirat, AV és számítógépes dokumentumok) és a használatához szükséges eszközök, valamint a könyvtári katalógusok, a helyben használható, illetve számítógépes hálózaton lekérdezhető adatbázisok és egyéb információs források. A gépi eszközök mellett szükségesek:  jogtiszta szoftverek és azok leírásai, (operációs rendszer, alkalmazói programok, segédprogramok , oktató- és játékprogramok, stb.)  szakkönyvek, szakfolyóiratok,  tankönyvek, feladatgyűjtemények, feladatlapok,  audiovizuális eszközök (mágnestábla, írásvetítő, videolejátszó, diavetítő, projector, stb.)  a fentiekhez tartozó pedagógiai szakanyag, modellek, faliképek, szemléltető eszközök,  a tanár által választott vagy saját készítésű egyéb taneszköz.

Érettségi vizsgára való felkészítés 1. Az informatika érettségi vizsga célja Az informatika érettségi vizsga célja, hogy a tanuló adjon számot az általános műveltség részét képező informatikai ismeretek elsajátításának mértékéről. Középszinten:  A tanuló adjon számot arról, hogy:  képes kiválasztani a munkájához megfelelő informatikai eszközöket;  alkalmazói szinten önállóan tudja használni a számítógépet és a hálózatot feladatai megoldásához;  képes a számítógépet és kiegészítő eszközeit önállóan, biztonságosan használni;  tudja használni a legismertebb alkalmazói rendszereket;  ismeri az információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásait és képes a változásokhoz alkalmazkodni;  képes az informatikai ismereteit rendezni és önállóan alkalmazni;  képes a könyvtári informatikai (hagyományos és számítógépes) rendszerek lehetőségeinek felhasználására;  képes a további szakmai fejlődésre. Emelt szinten:  A vizsga a középszint követelményeit is tartalmazza, azt kiegészítve más ismereteket és képességeket is mér. Nevezetesen azt, hogy a tanuló:  képes az algoritmikus gondolkodásra;  képes problémák megfogalmazására és számítógépes megoldások tervezésére;  képes a számítógépes megoldások elkészítésére.

46

2. Általános fejlesztési követelmények informatikából Az érettségi általános követelményei az oktatási célokból következnek:  korszerű alkalmazói készség kialakítása (a számítógépek, az informatikai kultúra lehetőségeit felhasználni tudó tanulók képzése)  az algoritmikus gondolkodás fejlesztése (a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő szerep, amely az iskolában, s a hétköznapi életben is alapvető fontosságú);  önálló munkára nevelés (a számítógép mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra, ...);  együttműködésre nevelés, csoportmunka (nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást);  termék-előállítási folyamat kialakítására, alkotó munkára nevelés (akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot vagy adatbázist, a végeredmény akkor is egy termék lesz, a készítés folyamatának, s a „termékségnek” minden egyes következményével együtt) – e tantárgy az iskola egyéb tantárgyaihoz képest nagyobb teret biztosít az alkotó munkára.  az informatika és a társadalom kölcsönhatásának felismerése (az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban csak az érezheti otthon magát, aki érti a változásokat, s azok mozgatóit). 2.1. Az egyes témakörök fejlesztési követelményei  Az informatika választható érettségi tárgy közép- és emelt szinten. Mindkét szinten gyakorlati és szóbeli vizsgát kell tenniük a vizsgázóknak.  A részletes követelményrendszer felépítése az Érettségi vizsgaszabályzatban foglalt általános követelmények szerkezetét követi.  A követelmények kidolgozásakor igyekeztünk figyelembe venni az informatikaoktatás nemzetközi tapasztalatait, trendjeit, valamint a magyar informatikaoktatás hagyományait.  Az emelt szintű érettségi anyagát ezen kívül meghatározták az egyetemek és főiskolák informatikai szakjain várt tudás-igények. (Ez nem elsősorban lexikális tudást, hanem képességeket jelent.)  Mindezek mellet elsődleges szempont volt, hogy a követelmények olyan ismereteket és képességeket tartalmazzanak, amelyek segítik az eligazodást és a munkába állást az információs társadalomban. 2.1.1. Információs társadalom A tanuló  legyen tájékozott a jelek és kódok világában;  értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes legyen bekapcsolódni az információs társadalomba;  képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását gyarapítani;  ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait;  ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit;  legyen tisztában azzal, hogy az információ jelentős értéket képviselhet;

47

 ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait! 2.1.2. Informatikai alapok – hardver A tanuló  ismerje a jelátalakítás és kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű informatikában;  ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit;  ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait;  legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel! 2.1.3. Informatikai alapok – szoftver A tanuló  ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését;  tudja kezelni a könyvtárszerkezetet;  ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit;  ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait! 2.1.4. Szövegszerkesztés A tanuló  tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot;  tudja használni a szövegszerkesztő program lehetőségeit;  tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat;  részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum előállítására;  ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, …) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni;  tudja dokumentumait esztétikus formára hozni;  tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenőrző, szinonima szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra;  tudjon összekapcsolni több szöveges dokumentumot;  tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni! 2.1.5. Táblázatkezelés A tanuló  tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot;  tudja használni a táblázatkezelő program lehetőségeit;  legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni;  legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni;  tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni;  tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni! 2.1.6. Adatbázis-kezelés

48

A tanuló  tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot;  tudja használni az adatbázis-kezelő program lehetőségeit;  legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján;  az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan karbantartani;  tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni;  tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni;  nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni;  a nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni! 2.1.7. Információs hálózati szolgáltatások A tanuló  tudja használni az Internet lehetőségeit;  tudjon Interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keresőprogramokkal;  tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, címlistákat kezelni, leveleihez különböző dokumentumokat csatolni;  tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni;  tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni;  tudjon célszerű hiperszöveges dokumentumokat készíteni! 2.1.8. Prezentáció és grafika A tanuló  tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot;  tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program lehetőségeit;  tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni;  tudjon képeket bevinni a számítógépbe, azokkal műveleteket végezni, minőségüket javítani;  grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni;  képekből, szövegekből tudjon bemutatókat, elektronikus faliújságot, elektronikus információs táblát létrehozni! 2.1.9. Könyvtárhasználat A tanuló  legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására;  rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével;  a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni;  ismerje a forrásfelhasználás etikai szabályait! 2.1.10. Algoritmizálás, adatmodellezés (csak emelt szinten) A tanuló  legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni;  tudjon a pontos feladat-meghatározás után adatmodellt felállítani;  tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni; 49

 legyen képes algoritmusok esztétikus számítógépes megvalósítására, az elkészült program helyességének ellenőrzésére! 2.1.11. A programozás eszközei (csak emelt szinten) A tanuló  legyen képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven megoldani;  legyen képes használni egy programozási nyelv fejlesztői környezetét;  legyen képes tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne;  tudjon használni legalább 2 algoritmus-leíró eszközt! 3. A részletes követelményrendszer felépítése Az érettségi követelményeit két szinten határoztuk meg. Az emelt szint a középszint követelményeit magában foglalja, ahhoz képest újabb tudásanyagot tartalmaz, a középszint azonos témaköreinek ismereteit magasabb szinten kéri számon. A vizsgaleírásban mindkét szinten külön vannak választva a szóbeli és a gyakorlati vizsgán szereplő témakörök. Azonban a gyakorlati vizsgán közvetve szükség van arra a tudásra (informatikai alapismeretek, hardver, szoftver, hálózati ismeretek), amit közvetlenül a szóbeli vizsga mér. (Nélkülük a gyakorlati feladatok megoldása alapvető nehézségekbe ütközik.) A két fő témakört, amely kizárólag az emelt szintű vizsgán kérhető számon, megkülönböztetetten jelezzük. AZ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA Az informatika gyakorlatorientált tárgy, ezért mind az oktatásban, mind a vizsgáztatásban meghatározó szerepe van a számítógépen végzett munkának, illetve feladatmegoldásnak. A gyakorlati vizsgafeladatokat számítógéppel kell megoldani. A középszinten megfogalmazott követelmények szándék szerint megfelelnek az ECDL vizsga követelményeinek. Az emelt szintű érettségi helyettesítheti a felvételit az olyan egyetemeken és főiskolákon, ahol a Programozás vagy Számítástechnika vagy Informatika felvételi tantárgy. Tekintettel arra, hogy e tantárgyból már középszintű vizsgát is csak az tehet, aki a kerettantervben rögzített 74 óra helyett legalább 148 órát tanult, ezért az érettségi vizsga általános követelményei a kerettantervhez viszonyítva bővebben kifejtettek. A követelményekben megfogalmazott 1-3., 7.1 és 9. sorszámú témaköröket a szóbeli, a 3-11. sorszámúakat a gyakorlati érettségi vizsgán kell számon kérni mindkét szinten. A kétszintű vizsga kialakításánál a következőket vettük figyelembe: Mindkét szinten külön vannak választva a szóbeli és a gyakorlati vizsgán szereplő témakörök. Azonban a gyakorlati vizsgán közvetve szükség van arra a tudásra (informatikai alapismeretek, hardver, szoftver, hálózati ismeretek), amit közvetlenül a szóbeli vizsga mér. (Nélkülük a gyakorlati feladatok megoldása alapvető nehézségekbe ütközik.) Az emelt szintű vizsga új területei egyértelműen az elmúlt évek informatika/programozás felvételi témaköreit tartalmazzák. A szóbeli vizsga mindkét szinten adott számú tételből áll, melyek rögzítettek, s a fenti négy témakörből származnak.

50

A gyakorlati vizsgán a felsorolt témakörökből kapnak számítógépen megoldandó feladatot a vizsgázók. A megoldandó feladatokat mindkét szinten egy egységes érettségi példatárban kell összegyűjteni, és a vizsgázók számára nyilvánosságra hozni. A feladatok lehetnek országosan egységesek minden tanévben, de elképzelhető az is, hogy a középszintű érettségi feladatait a képző (és vizsgáztató) intézmény állítja össze az egységes érettségi példatár példáiból. KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga formája: gyakorlati és szóbeli A középszintű informatika érettségi vizsga 180 perces gyakorlati, és legalább 30 perc felkészülési idővel legfeljebb 10 perces szóbeli vizsga. A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsgán használható szoftverek körét a vizsga lebonyolítása előtt 3 évvel rögzíteni kell. A szoftververziót a vizsga lebonyolítása előtt 1 évvel kell megadni. A gyakorlati vizsgán 120, a szóbeli vizsgán 30 pontot lehet szerezni. A gyakorlati feladatsor összetétele A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer nagy témaköreit, és arányaiban a következőkre törekszik:  Szövegszerkesztés 60 perc 40 pont  Táblázatkezelés 50 perc 30 pont  Adatbázis-kezelés 30 perc 20 pont  Információs hálózati szolgáltatások 20 perc 15 pont  Prezentáció és grafika 20 perc 15 pont A feladatsor 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására, így csak a feladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot méri. A szóbeli feladatsor összetétele A szóbeli feladatok az 1-3, 7.1 és 9. számú témakörökből jelölhetők ki:  Információs társadalom  Informatikai alapismeretek – hardver  Informatikai alapismeretek – szoftver  Könyvtárhasználat A szóbeli feladatsor értékelési szempontjai  Logikai felépítés, vázlat (6 pont) Jó időbeosztás. Hogyan tudja hangsúlyozni a mondandóját, elvész-e a részletekben, vagy látja a téma súlyponti részeit? (Haladhat az általánostól a konkrét felé, vagy fordítva.) Kiemeli-e a lényeges dolgokat?  Kifejezőkészség, szaknyelv használata (6 pont) Mennyire pontos a fogalmazása, az esetleges felületességek csak az időbeli korlátok miatt vannak-e, vagy a megértés hiányáról tanúskodnak? Mennyire érti az anyagot, milyen súlyúak a betanult, besulykolt, de meg nem értett tananyagok?  Tartalmasság (12 pont) Mindent tartalmaz-e, ami a témakörhöz szükséges? A tárgyi tévedéseket, rossz magyarázatokat, mint hiányosságokat kell figyelembe venni.  Kommunikatív készség (6 pont)

51

Lehet-e a vizsgázót a témában vezetni? Ha elakad, hogyan reagál a segítségre, megérti-e amit kérdez a bizottság, mennyire rugalmasan gondolkodik? (Mivel ez a pont az együttműködési készséget méri, ha a folyamatos felelet során a vizsgáztatónak meg sem kellett szólalni, akkor is kell kérdést feltenni.) A gyakorlati feladatsor szerkezete A feladatsor lefedi a követelményrendszer minden témakörét (az ECDL kompatibilitásnak megfelelően). Az adott témakörhöz rendelt idő kitölthető egyetlen nagyobb, több részfeladatot tartalmazó feladattal, vagy több kisebb feladattal. Az egyes témakörök feladatai, részfeladatai pontozása feladatfüggő, összpontszámuknak azonban meg kell egyezni a témakörhöz rendelt összpontszámmal. A gyakorlati feladatsor értékelése A gyakorlati feladatsor értékelésére részletes javítási útmutató szolgál. A javítási útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, annak lehetséges változatait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását. EMELT SZINTŰ VIZSGA A vizsga formája: gyakorlati és szóbeli. Az emelt szintű informatika érettségi vizsga 240 perces gyakorlati, és legalább 30 perc felkészülési idővel legfeljebb 15 perces szóbeli vizsga. A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsgán használható szoftverek körét a vizsga lebonyolítása előtt 3 évvel rögzíteni kell. A szoftververziót a vizsga lebonyolítása előtt 1 évvel kell megadni. A gyakorlati vizsgán 120, a szóbeli vizsgán 30 pontot lehet szerezni. A gyakorlati feladatsor összetétele A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer nagy témaköreit és tartalmi arányaiban a következőkre törekszik:  Szövegszerkesztés, prezentáció, grafika 45 perc 25 pont  Táblázatkezelés 30 perc 15 pont  Adatbázis-kezelés 75 perc 35 pont  Algoritmizálás, adatmodellezés, programozás 90 perc 45 pont A feladatsor 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására, így csak a feladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot méri. A szóbeli feladatsor összetétele Az emelt szintű vizsga kérdéseit a szóbeli vizsgán az alábbi témakörökből kell összeállítani:  Információs társadalom  Informatikai alapismeretek – hardver  Informatikai alapismeretek – szoftver  Könyvtárhasználat A szóbeli feladatsor értékelési szempontjai  Logikai felépítés, vázlat (6 pont) Jó időbeosztás. Hogyan tudja hangsúlyozni a mondandóját, elvész-e a részletekben, vagy látja a téma súlyponti részeit? (Haladhat az általánostól a konkrét felé, vagy fordítva.) Kiemeli-e a lényeges dolgokat?

52

 Kifejezőkészség, szaknyelv használata (6 pont) Mennyire pontos a fogalmazása, az esetleges felületességek csak az időbeli korlátok miatt vannak-e, vagy a megértés hiányáról tanúskodnak? Mennyire érti az anyagot, milyen súlyúak a betanult, besulykolt, de meg nem értett tananyagok?  Tartalmasság (12 pont) Mindent tartalmaz-e, ami a témakörhöz szükséges? A tárgyi tévedéseket, rossz magyarázatokat, mint hiányosságokat kell figyelembe venni.  Kommunikatív készség (6 pont) Lehet-e a vizsgázót a témában vezetni? Ha elakad, hogyan reagál a segítségre, megérti-e amit kérdez a bizottság, mennyire rugalmasan gondolkodik? (Mivel ez a pont az együttműködési készséget méri, ha a folyamatos felelet során a vizsgáztatónak meg sem kellett szólalni, akkor is kell kérdést feltenni.) A gyakorlati feladatsor szerkezete A feladatsor lefedi a követelményrendszer minden témakörét (az ECDL kompatibilitásnak megfelelően). Az adott témakörhöz rendelt idő kitölthető egyetlen nagyobb, több részfeladatot tartalmazó feladattal, vagy több kisebb feladattal. Az egyes témakörök feladatai, részfeladatai pontozása feladatfüggő, összpontszámuknak azonban meg kell egyezni a témakörhöz rendelt összpontszámmal. A gyakorlati feladatsor értékelése A gyakorlati feladatsor értékelésére részletes javítási útmutató szolgál. A javítási útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, annak lehetséges változatait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását.

53

IX.13 TESTNEVELÉS

A szakközépiskola 9–13. és a szakképző 13-14. évfolyamai számára Helyzetelemzés A testi nevelés létesítményei és tárgyi feltételei Az intézmény Irinyi János Szakközépiskolai Tagiskolájában a létesítményi feltételek - más települések, intézmények tükrében – az átlagosnál jobbnak mondhatók. A testi nevelést és a sport tehetséggondozást egy tornaterem (20 x 10 m), valamint az Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ kezelésében lévő tornacsarnok (30 x 17 m) egész tanévben szolgálja. Kiváló lehetőség a Tagintézmény szomszédságában található Városi Sporttelep elnevezésű létesítmény, ahol munkacsarnok, birkózócsarnok, futópályák, ugró- és dobóhelyek, füves és műfüves labdarúgópályák, teniszpályák, kosárlabda, az extrém sportok művelésére alkalmas park biztosítja a testi nevelés és a tehetséggondozás létesítménybeli igényeit. További lehetőség a Városi Fedett Uszoda és a Műjégpálya nagyon kedvezményes használata, melyek jelenleg zárva vannak.. A Tagintézmény két szertárban kezelt sporteszköz ellátottsága átlagosnak mondható, az állomány biztosítja a mozgásműveltség egyes területeinek, valamint a motorikus képességek mérésének a feltételeit. A következő tanévekben néhány sporteszköz, sportszer – talajszőnyeg, mászókötél, labdák stb. javítására, beszerzésére feltétlenül szükség lesz. Személyi feltételek A testi nevelés, a tehetséggondozás, valamint a gyógytestnevelés ellátását három testnevelő tanár – 2 férfi, 1 nő – végzi. Célok és feladatok A középiskolai testnevelés célja, hogy az iskolát elvégzett tanulók a tanórai és a tanórán kívüli testnevelés és sport, valamint az iskola egész oktató-nevelő munkája eredményeként váljanak egészségessé, edzetté, mozgásos tevékenységüket nagyfokú cselekvési biztonság jellemezze. Egész személyiségük úgy alakuljon, hogy életigenlő, tenni akaró, pozitív, jókedv. Egészséges kiegyensúlyozott emberekké váljanak! A testnevelés órákon alkalmazott feladatokkal elérjük, hogy képességeik és készségeik különös tekintettel a kulcskompetenciákra – megfeleljenek a XXI. század kihívásainak, korunk felgyorsult életritmusának. A sportban, különösen a csapatjátékokban kiemelt szerepet kap a közösségbe való beilleszkedés, a másokhoz való alkalmazkodás, az együttműködés képessége. Testnevelés órán rendkívüli módon fejleszthetjük a közösségben való, mások érdekeit is szem előtt tartó magatartást. Sporttevékenység közben a diákok gyakran kerülnek olyan döntési helyzetekbe, ami kreativitást, kockázatvállalást, jó helyzetfelismerést igényel. Az ügyességi és stratégiai játékokban a sikeres szerepléshez szükség van logikus gondolkodásra és problémamegoldó képességre.

54

Fontos, hogy a tanuló tisztában legyen a sporttevékenység céljával, azzal, hogy az adott mozgást miért hajtja végre, hogy melyik mozgás milyen képességet fejleszt. Hosszú távon ez a céltudatosság egy tervezett, végiggondolt, edzésmunkában realizálódhat, a gyakorlati életben pedig megfontolt, tudatos életvezetésben. A testnevelés mozgásanyagán belül, különösen a szertorna, ritmikus gimnasztika, tánc, zenés gimnasztika oktatása során lehetőség nyílik az esztétikai igény és kifejezőképesség fejlesztésére. Törekednünk kell arra, hogy a tanulók megértsék a rendszeres testmozgás és az egészség közötti összefüggést, a testnevelés órán alkalmazott gyakorlatok, feladatok szervezetre – szív és vérkeringés, légző rendszer, izomzat – gyakorolt élettani hatását. Az egészséggel kapcsolatos feladatok - Segíteni kell a tanulók kedvező testi fejlődését a támasztórendszer aktív és passzív alkotóinak (csont és ízület, valamint izomrendszer) kedvező továbbfejlődését, teljes kialakulását, a keringési és légzési rendszer optimális teljesítőképességének megvalósítását! - Edzettségüket, ellenálló képességüket úgy kell fejleszteni, hogy kedvező feltételek alakuljanak ki bennük a megbetegedések ellen, pszichés és fizikai terhelések elviselésére, ezen keresztül a jó pszichoszomatikus közérzet fennmaradására! - Higiéniai szokásaikat a művelt európai ember vonásai jellemezzék! A mozgáskultúra fejlesztésével kapcsolatos feladatok - Fel kell számolni a generikus mozgásokban esetleg meglévő lemaradásaikat (járások, futások, - úszás, kúszások, mászások, emelések, hordások, egyensúlyozások)! - Fejleszteni kell a kondicionális és koordinációs képességeiket az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazítva! - Tovább kell növelni tanult, elsősorban sportági mozgáskészletük tárházát! - Mozgáskészségüket megfelelő szintre kell emelni! - A játék- és sporttevékenységekhez és azok űzéséhez kapcsolódó ismereteiket bővíteni kell! - Tudják használni a mozgáskommunikációt! - Alakuljanak ki értékes személyiségvonásaik: önbizalom, bátorság, küzdeni tudás, „fairplay”-szellem! Tanulási-, játék- és sportolási élmények nyújtása - Sportágak elsajátítása, törekvés teljesítményre, kollektív sikerélmény, a tevékenység öröme. - Értékes személyiségvonások fejlesztése. - Kudarctűrés, a nehézségek leküzdése, kitartás, a monotónia tűrése, környezetkímélő magatartás. Fejlesztési követelmények  A testnevelés céljaként megfogalmazott alapvető követelmény minden tanuló számára, hogy az alkalmazás szintjén rendszeresen műveljék mindazon tanult tevékenységformákat, amelyről tudják, hogy az egészség megőrzésében meghatározó szerepe van. Egyszerűbben fogalmazva: rendszeresen végezzenek testedzést!  A mozgáskultúra fejlesztése érdekében állandóan növeljék motorikus képességeik színvonalát (erő, gyorsaság, állóképesség), hogy lehetővé váljon az atlétika, torna, sportjátékok, küzdősportok ismereteinek elsajátítása a teljesítő képes tudás szintjén!  Alakuljon ki a tanulókban a cselekvésbiztonság érzése, amely a mozgáskultúra eredményeként hozzájárul ahhoz, hogy a rendszeres fizikai aktivitás beépüljön életvitelükbe! Alakuljon ki a tanulókban a mozgásos tevékenységformák hátterében

55

lévő fizikai, biológiai, pedagógiai elvek megismerésének és értelmezésének szükséglete! Ismerjék a sporttörténet legfontosabb eseményeit, a világszínvonalon teljesítő versenyzőket, érdeklődjenek a magyar és a nemzetközi sportélet eseményei iránt! Arra törekedjünk, hogy a tanuló a tantárgy tananyagának elsajátítása után legyen képes  a tanult mozgáselemeket biztonsággal végrehajtani,  saját képességeit szintentartani, illetve fejleszteni,  a kiválasztott két labdajáték alapvető technikai elemeit bemutatni, majd az a játék során alkalmazni,  ismerje a két labdajáték legfontosabb szabályait,  igényeljék a testnevelést,és a mozgásos játékokat,  évent két alkalommal teljesítsék a törvényben előírt fizikai állapotot mérő próbákat. Témakörök struktúrája

Éves óraszám Heti óraszám Rendgyakorlatok Előkészítés, alapozás és prevenció Atlétikai jellegű feladatmegoldások Torna jellegű feladatmegoldások, szergyakorlatok, tánc Testnevelési és sportjátékok: kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda, lábtenisz, tenisz Természetben űzhető sportok Önvédelmi és küzdősportok Felmérés

9. 111/74 3/2 Folyamatos

szakközép 10. 11. 12. 13. 92 92 74/80/92 64/80 2,5 2,5 2/2,5/2,5 2/2,5 Foly.

Foly.

20/5

16

15

28/-

18

20/7

Foly.

Foly.

szakképző 13. 14. 74 64 2 2 Foly.

Foly.

14/14/15 10/14

14

10

24

16/20/24 16/20

-

-

17

20

10/10/20 12/10

6 (tánc)

4 (tánc)

33/52

28

27

20/22/27 14/22

44

40

6/10

6

3

8/8/3

6/8

10

10

1/-

3

1

3/3/1

3/3

-

-

3/-

4

2

3/3/2

3/3

-

-

A felosztásban már szerepel a szeptembertől bevezetendő mindennapos testnevelés által biztosított további két testnevelés –„tömegsport”- óra, amely a 9. évfolyamot érinti.

56

9. ÉVFOLYAM ÉVI ÓRASZÁM: 185 (111+74) Heti óraszám: 3+2 Belépő tevékenységformák, követelmények  A tanulók mozgatásához, átszervezéséhez szükséges vezényszavak, alakzatok használata.  Csapatszervezés, verseny, sportrendezvény lebonyolításában való aktív részvétel. Gimnasztikai alapformák és a testtartást javító gyakorlatok. A kondicionális képességeknek a tanulók kiinduló szintjéhez igazított fejlesztése. Az atlétikai mozgásanyagból a választott futások, dobások és ugrások technikai szintjének kialakítása. A torna mozgásanyagában lévő választott szergyakorlatok, elemek, elemkapcsolatok elsajátítása. A választott sportjátékok űzése egyszer. szabályok szerint, törekvés az összjátékra. A természetben űzhető sportágak közül lehetőség szerint legalább egynek a gyakorlása.  Küzdőfeladatok és játékok elsajátítása. Témakörök Rendgyakorlatok

Tartalom - Alakzatok kialakítása - Sorakozó különböző alakzatokban - Testfordulatok helyben Szervezés, előkészítés, Baleset-megelőzési és egészségvédelmi oktatás Tormatermek alapozás, prevenció rendje Általánosan és sokoldalúan fejlesztő erősítő, nyújtó hatású 48 ütem.szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú páros és társas gyakorlatok. Kéziszer-gyakorlatok Atlétikai jellegű - Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális, feladatmegoldások témakörtől függő (cél) gyakorlatok Futóiskola: futás térd- és sarokemeléssel. Dzsoggolás, szkippelés helyben, haladással, kifutással. Keresztező futás, futás hátrafelé Szökdelő-, ugróiskola: galoppszökdelés váltott lábbal, indiánszökdelés váltott és páros karú lendítéssel. Szökdelések egy lábon, váltott lábon, ezek kombinációi. Futó-ugró lépések. Sorozatugrások helyből indulva és 3-4 lépés után. Fel- és leugrások zsámolyra, 3-4-5 részes szekrényre, átugrások az előbbi szereken egy, illetve páros lábon súlyterheléssel is Ugrókötél gyakorlatok Dobóiskola: hajítások, lökések, vetések különböző állásokból, helyzetekből medicinlabdával, súlygolyóval, egyéb szerekkel. Forgatás, ívképzés helyből dobásokkal. A lábemelő, forgató mozgását hangsúlyozó dobások. Célba dobások.(A dobásokat mindkét oldalról végeztessük.) Futások: - Állórajtok, térdelőrajt, rajtversenyek 20-30 m távon - Fokozó futás, iramfutás - Gyorsfutás 60-100-400 m-en. Futóversenyek - Tartós futás 1000 m távolságban. Ugrások: - Magasugrás: 3-5 lépés nekifutással ugrások léc felett, különböző irányból

57

Torna jellegű feladatmegoldások

Szergyakorlatok

Testnevelési és sportjátékok

történő indulással és ugrásfeladattal. Az egyes ugrástechnikák (lépő, guruló,hasmánt, flop) megismertetése. A választott ugrástechnikában a megfelelő felugrás (kar-láblendítés, elrugaszkodás), légmunka, a talajra érkezés kialakítása, magasugróversenyek - Távolugrás: guggoló és homorító technikával ugrás. Az elugrás biztosítása erőteljes elrugaszkodással, a kar- és láblendítés fokozásával. Távolugróversenyek Dobások: - Kislabda hajítás: távolba helyből és nekifutással, ívképzésre törekvéssel, 3 lépéses dobóritmus kialakításával. Dobóversenyek, célba dobás - Súlylökés: fiúk 4-5 kg-os, lányok 3-4 kg-os súlygolyóval Oldalfelállásból súlylökés. Súlylökő versenyek - A lökő mozdulat kialakítása, lökések helyből, járásból, elfordulással A vállöv, valamint a csípőízület mozgáshatárát növelő nyújtó, illetve lazító hatású, a láb elugró, a hasizom, a törzsizom a karhúzó, a váll támasztóerejét növelő szabad-, kézi szer- és szergyakorlatok, különböző testhelyzetekben (támasz, függés, vegyes helyzetek) végzett gyakorlatok Talaj: - Gurulóátfordulás sorozatban előre-hátra különböző kiinduló helyzetekből, különböző befejező helyzetekbe - Emelés fejállásba, gurulás előre állásba - Fellendülés kézállásba - Mérlegállás - Összefüggő gyakorlatok Szekrényugrás: - Fiúk: hosszában (4-5 rész) gurulóátfordulás, felguggolás, leterpesztés, terpeszátugrás - Lányok: széltében (3-4 rész) guggoló átugrás, hosszában gurulóátfordulás Gyűrű (fiúk): - Függésben alaplendület - Lendület előre zsugorfüggésbe - Lebegőfüggés - Ereszkedés hátsó függésbe és visszahúzás - Függésben lendület hátra, homorított leugrás - Összefüggő gyakorlatok Ritmikus gimnasztika (lányok): - A ritmikus gimnasztika legalapvetőbb elemei (törekedve a végrehajtás pontosságára), járások, fordulatok, átugrások, testhelyzetek, íves tartások - Törekvés együttmozgásra a zenével - Egyszer. feladatok ugrókötéllel, karikával, szalaggal - Összetett, csoportos váltóversenyek labdával, labdavezetéssel, különböző átadásokkal

58

- Akadályversenyek sportági feladatok beiktatásával - Labdás csapatjátékok Kézilabda - A védőjátékos mozgása. Védekezés egy és két zavaró játékossal, védők helyezkedése a kijelölt területeken - Támadás 5+1 és 4+2-es felállás ellen. A védelem fellazítása, betörés, kapura lövés - Egykezes átadás mozgás közben. Különböző magasságokból érkező labda elfogása - Kapura lövés legfeljebb egy labdaleütéssel - Játékhelyzetekben emberfölény kihasználása 2:1, 3:2, 4:3 elleni helyzetek esetében Kosárlabda - Az emberfogásos védekezés alapelvei: védővonal, védőtávolság, hátrahelyezkedés - Védőtől való elszakadás cselezéssel, gyors indulással, iram- és irányváltoztatással - Alapmozgások labda nélkül és labdával: megindulás, megállás, sarkazás, irányváltoztatás - Egy- és kétkezes átadások - Kosárra dobások állóhelyből, labdavezetésből fektetett dobás - Játékhelyzetek: 1:1, 2:1 elleni támadás és védekezés. Ötletjáték két kosárra Labdarúgás - Emberfogás posztok szerint. A védőjátékos helyezkedése Szabadulás a védőtől gyors elfutással - Álló és mozgó labda rúgásának technikai formái. Labdavezetés belsővel, külsővel, akadályok között. Fejelés - Játékhelyzetek 2:1, 3:2 elleni játék Röplabda - Játék kosár-, illetve alkarérintéssel 1:1 ellen csökkentett területen - Játék 9x9 m-es pályán, alkar- és kosárérintéssel - Nyitás alsó vagy felső nyitással Természetben űzhető A téli sporttevékenységek (korcsolya, szánkó) gyakorlása az sportok időjárástól meghatározott mértékben. Kerékpározás terepen, gördeszka, görkorcsolya stb.(amire lehetőség van), floorball Önvédelmi és - Küzdőfeladatok és játékok párokban különböző testhelyzetekben Küzdősportok - Küzdőgyakorlatok labdával, rögbi - Emelések, hordások különböző testhelyzetekben Felmérés Hungarofitt teszt gyakorlatai A továbbhaladás feltételei Gimnasztikai feladatok végrehajtása utasításra, néhány testtartást javító gyakorlat bemutatás utáni végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének javulása. Mérhető javulás atlétikai teljesítményekben, főleg a technikai végrehajtás tökéletesítése révén. Elemkapcsolatok végrehajtása választott szereken segítségadás mellett. Aktív részvétel a választott sportjátékokban. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. Aktív részvétel a küzdőjátékokban és feladatokban.

59

10. ÉVFOLYAM ÉVI ÓRASZÁM: 92 Heti óraszám: 2,5 Belépő tevékenységformák, követelmények Az óra szervezéséhez szükséges vezényszavak, alakzatok használata. Különböző sebesség. Járások, futások, átmenetek végrehajtása. Sokféle gimnasztikai alapforma, illetve kézi szergyakorlat ismerete, 2-3 alapforma alkalmazása. A helyes testtartást javító gyakorlatok használata. A kondicionális képességeknek (különösen az erő és az állóképesség) a tanulók kiinduló szintjéhez igazított fejlesztése. Az atlétikai mozgásanyagból a futások, dobások és ugrások választott technikáinak gyakorlása, javítása, törekvés a mérhető teljesítmények növelésére. A torna választott szerein elemkapcsolatok önálló összeállítása, törekvés pontos végrehajtásra. A választott sportjátékokban a tanult technikai elemek tudatos alkalmazása, a játékszabályok ismerete. A természetben űzhető sportágak közül lehetőség szerint legalább egynek a gyakorlása. Témakörök Rendgyakorlatok

Tartalmak Sorakozás különböző alakzatokban., futások. Fejlődések, szakadozások A tanulók tudatos, fegyelmezett magatartásának kialakítása Szervezés, előkészítés, Baleset-megelőzési és egészségvédelmi oktatás alapozás, Tormatermek rendje prevenció Gimnasztika: a 9. évfolyam előírása szerint. Zenés gimnasztika lányoknak Atlétikai jellegű Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális feladatmegoldások témakörtől függő (cél) gyakorlatok. Futóiskola, szökdelőugróiskola, dobóiskola. A 9. évfolyam anyagának végrehajtása nagyobb hatásfokkal (intenzitás, időtartam, ismétlésszám) Szerek fokozottabb használata Futások: Gyorsfutás 60 - 100 - 400 m-es távon Rajtgyakorlatok, álló-térdelőrajt, rajtversenyek Fokozó futás, iramfutás Tartós futások 800 és 1000 m-es futás Ugrások: Magasugrás: 5-7 lépés nekifutással, választott technikával. A végrehajtás (technika) javítása, különös tekintettel a kitámasztásra, felugrásra és a légmunkára. Magasugróversenyek. Flopp-technika csiszolása Távolugrás: Nekifutással guggoló vagy homorító technikával, az elugrás után kifejezett sodródással. Távolugróversenyek Dobások: Kislabda hajítás: a labda hosszú úton történő gyorsítása.5 lépéses, majd lendületszerzéssel való dobóritmus kialakítása. Ívképzés Dobóversenyek Súlylökés: háttal felállásból becsúszással (fiúk 4-5 kg-os, lányok 3-

60

Torna jellegű feladatmegoldások

Szergyakorlatok

Testnevelési és sportjátékok Kézilabda

Kosárlabda

Labdarúgás

Röplabda

4 kg-os súlygolyóval). Elő feszített helyzet kialakítása, két lábtámaszos helyzet. Súlylökő versenyek A 9. évfolyam anyagának nagyobb hatásfokkal (intenzitás, időtartam, ismétlésszám) történő végrehajtása, a kéziszerek, illetve a szerek fokozottabb és tudatosabb felhasználásával. Talaj: - Fellendülés futólagos kézállásba, gurulás előre állásba - Repülő gurulóátfordulás - Összefüggő talajgyakorlat a 9.és 10. évfolyamon tanult elemekből - Összekötő elemekként a fiúk a gimnasztika, a lányok a ritmikus gimnasztika elemeit használják Szekrényugrás: - Fiúk: hosszában (4-5 rész) terpeszátugrás, guggolóátugrás - Lányok: hosszában (4-5 rész) felguggolás leterpesztés, keresztben (4-5 rész) zsugorkanyarlati átugrás mindkét oldalra Gyűrű(fiúk): - Vállátfordulás előre - Függésben lendület előre, terpeszleugrás hátra - Összefüggő gyakorlat a 9.és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával Ritmikus gimnasztika (lányok): - Íves és nyújtott kartartások variációi - Törzsdöntés fokozatai - Lábemelések, láblendítések, fordulatok, keringőlépés - Átugrások egyik lábról a másikra A 9. évfolyam anyagának végrehajtása nagyobb hatásfokkal (intenzitás, időtartam, ismétlésszám). A 9. évfolyamon választott sportjáték anyagát kell feldolgozni - Támadásban a védelem széthúzása gyors adogatással, lövőcselekkel, résekre helyezkedés, kapott labdával betörés, kapura lövés - Egyszer. lövő- és átadáscselek. Labdavezetés - Kapuralövés futásból és felugrásból. Büntetődobás - Védekezésben törekvés az együttmozgásra - A 9. évfolyam előírásai szerinti emberfogásos védekezés - Az 1:1, 2:2 elleni játékban betörések, befutások, dobások kialakítása - Átadások: pattintott, egykezes alsó átadás - Labdavezetés irányváltoztatással - Fektetett dobás futás közben átvett labdával - Játék osztogatóval és két kosárra - Támadások a támadás súlypontjának változtatásával rövid és hosszú átadásokkal - Labdavezetés közben irányváltoztatás és megállás a védőtől való szabadulás szándékával - Belsőcsüd-rúgás - Védők váltása kijátszás esetén - Pattintó alkar- vagy kosárérintés

61

- Magas ív. feladás kosárérintéssel a háló melletti társnak - Ütőmozdulattal átütés a talajról, illetve felugrásból, vagy leütés felugrásból - Egyéni sánc - Alsó- vagy felső nyitás - Mini röplabda 6x6 méteres pályán 3:3 ellen - A pontos hozzáállás kialakítása. Röplabdajáték Természetben űzhető - A helyi lehetőségektől és az időjárástól függően szánkózás, sportok korcsolyázás, jégkorongozás és képességfejlesztő gyakorlatok Önvédelmi és Küzdőjátékok párokban és csoportosan, medicinlabda stb. Küzdősportok versenyek. Birkózás (fiúk) Felmérés Hungarofitt teszt

A továbbhaladás feltételei Kéziszer-gyakorlatok végrehajtása utasításra, önálló szabadgyakorlat tervezése és végrehajtása, a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javulása, javulás a mérhető atlétikai teljesítményekben, a technikai végrehajtás tökéletesítése. A választott szereken elemkapcsolatok önálló végrehajtása, választott sportjátékokban szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban

11. ÉVFOLYAM ÉVI ÓRASZÁM: 92 Heti óraszám: 2,5 Belépő tevékenységformák, követelmények Az óra szervezéséhez szükséges vezényszavak, alakzatok, vonulások pontos alkalmazása. Szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú kéziszer-, társas- és szergyakorlatok alkalmazása (3-4 alapforma, 8-16 ütem). A helyes testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességeknek (az erő, az állóképesség és a gyorsaság) a tanulók kiinduló szintjéhez igazított fejlesztése. Az atlétikai mozgásanyagban a technikai szint stabilizálása, a mérhető teljesítmények növelése. Tornában a választott szergyakorlatok esetében 3-4 elemből álló gyakorlatsor folyamatos végrehajtása. A választott sportjátékokban (legalább kettőben) a tanult technikai elemek, taktikai megoldások alkalmazása játékban. Pontos szabályismeret. Aktív részvétel a természetben űzhető sportágakban. Küzdősportokban a páros küzdelmek során a tanult technikai elemek gyakorlása.

62

Témakörök Rendgyakorlatok

Tartalmak - Fejlődések, szakadozások járás közben - Vonulások, ellenvonulások, keresztező ellenvonulások járás közben Szervezés, előkészítés, Baleset-megelőzési és egészségvédelmi oktatás alapozás, Tormatermek rendje prevenció - A 10. évfolyam előírásai szerint, de már 3-4 alapformát tartalmazó és 8-16 ütem. gyakorlatok alkalmazásával - Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok - Zenés gimnasztika lányoknak Atlétikai jellegű Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális célfeladatmegoldások és képességfejlesztő gyakorlatok Erőfejlesztő gyakorlatok: Láberő: térdhajlítások, nyújtások, szökdelések, felugrások, átugrások, szerrel, szereken és lépcsőn egy, illetve páros lábon Karerő: kötélmászás, függeszkedés, vándorfüggeszkedés A törzsizomzatot erősítő gyakorlatok: szerek és kéziszerek felhasználásával has-, hát- és oldalizom-erősítő gyakorlatok Gyorsaság fejlesztése: a tanult mozgásanyag végrehajtásában gyorsaságra való törekvés (pl. dobások, lökések). Rajtgyakorlatok, időre történő futások, felmászások, átbújások stb. Állóképesség fejlesztése: a terhelés és pihenés szakaszos változtatásával az erőt, gyorsaságot fejlesztő gyakorlatok. Közepes iramú futás, egyenletes ritmusra törekvés. Résztávok futása, 100-150 m pihenőkkel való ismételt lefutása. Hosszabb távon a futás és gyaloglás arányának kialakítása, a gyaloglás arányának fokozatos csökkentése, a táv folyamatos lefutása. Javasolható a távolság vagy az időtartam meghatározása Futások Gyorsfutás 60 -100 m-es távon Rajtversenyek álló és térdelő rajttal 30 m-es távon Fokozófutás, iramfutás Ugrások Magasugrás: a választott technikával A választott ugrástechnikában a felugrás gyorsítása a kar- és láblendítés pontosabb összekapcsolása a felugrással. Magasugróversenyek Távolugrás: a választott technikával. A nekifutás távolságának kimérése tapasztalat alapján, segédvonal alkalmazása. A kar- és láblendítés fokozottabb összekapcsolása az elugrással. Távolugróversenyek Dobások Kislabdahajítás: néhány lépésből, majd kimért nekifutásból a gerelyhajításnak megfelelő végrehajtásra törekvés. Dobóversenyek Súlylökés: Háttal felállásból becsúszással, a szer minél hosszabb úton történő gyorsítása. Súlylökő versenyek Torna jellegű

A vállöv, valamint a csípőízület mozgáshatárát növelő nyújtó,

63

feladatmegoldások

Szergyakorlatok

Testnevelési és sportjátékok Kézilabda Kosárlabda

Labdarúgás Röplabda

illetve lazító hatású gyakorlatok, passzív lazító gyakorlatok alkalmazása társ segítségével. Az egyes nehezebb elemek elsajátítását biztosító speciális erősítő, lazító jelleg. És célgimnasztikai, valamint rávezető gyakorlatok alkalmazása Talaj: Ülésből gurulás hátra kézállás felé. Befejező helyzetek. Fellendülés kézállásba. Összefüggő gyakorlatok Szekrényugrás: Fiúk: hosszában (5 rész) felguggolás, fejen átfordulás Lányok: széltében (5 rész) guggolóátugrás. Gyűrű(fiúk) Húzódás-tolódás támaszba. A 9–10. évfolyam anyagának gyakorlása. Összefüggő gyakorlat Ritmikus gimnasztika (lányok) Támadó-, védőállások. Galoppszökdelések. Szökkenő hármaslépés. Keringőlépés hátrafelé.180-360 fokos fordulatok. Egyszerű elemek végrehajtása karikával. Összefüggő gyakorlat A 10. évfolyam anyagának hatékonyabb feldolgozása. A 9. évfolyamon választott sportjáték anyagát kell feldolgozni A támadójátékosok helytartásával széles vonalú támadás. Betörés a védelemből kilépő, védőtől üresen hagyott területre. Kapura lövés felugrással labdavezetésből és kapott labdával A 9. évfolyamon tanult módon emberfogásos védekezés. Laza és szoros emberfogás. 2:2, 3:3 elleni játék, adogatások, labdavezetés és dobások védővel szemben. Tempódobás. Játék egy és két kosárra Földről felpattanó labda toppolása a lábfej belső részével, helyben és mozgás közben. A labda elhúzása állóhelyben ráfutó társ elől. Játék kispályán Leütés sánc nélkül, illetve kettős sánc alkalmazásával. Leütés védése alkarérintéssel. Mini röplabda a 10. évfolyam anyaga szerint. Játék versenyszabályokkal, törekedve az állandó mozgásra támadásban védekezésben is. A 10. évfolyamon leírtak szerint

Természetben űzhető sportok Önvédelmi és Birkózás Küzdősportok A 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával birkózás, folyamatos küzdelem. Alapvető gyakorlatok: esések, gurulások Felmérés Hungarofitt teszt A továbbhaladás feltételei

A testnevelés órán használt alakzatok és vonulások felvétele a vezényszavaknak megfelelően. Nyolc ütem. két alapformát tartalmazó kéziszer- és társas gyakorlatok végrehajtása utasításra,

64

4-8 ütem. szabadgyakorlatokból álló gyakorlatsor tervezése és végrehajtása, a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javulása. Mérhető atlétikai teljesítményekben javulás, a technikai végrehajtás stabilizálása. A választott szereken rövid gyakorlatsor végrehajtása segítségadás mellett. Aktív részvétel két választott sportjátékban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. Részvétel a páros küzdelmekben. 12. ÉVFOLYAM ÉVI ÓRASZÁM: 74/80/92 Heti óraszám:2/2,5/2,5 Belépő tevékenységformák Az óra szervezéséhez, valamint a rendezvények lebonyolításához szükséges vezényszavak, alakzatok, vonulások alkalmazása. A szabadgyakorlati alapformájú gimnasztikai kéziszer-, társas-, pad-, bordásfal-gyakorlatok alkalmazása (3-4 alapforma, 8-16 ütem). A helyes testtartást javító gyakorlatok önálló használata. A kondicionális képességek fejlesztése. Az atlétikai mozgásanyag stabil végrehajtása, versenyzés. Tornában a választott szergyakorlatok esetében 3-4 elemből álló gyakorlatsor folyamatos végrehajtása. A választott sportjátékokban (legalább kettőben) a tanult technikai elemek, taktikai megoldások alkalmazása játékban. Pontos szabályismeret. Aktív részvétel a természetben űzhető sportágakban. Küzdő sportokban a páros küzdelmek során a tanult technikai elemek gyakorlása, versenyzés, a sportjátékok esetében az egyes játékhelyzetek – emberfogás és területvédekezés esetén – alkalmazása valós játékszituációban. Témakörök Rendgyakorlatok

Tartalmak Fejlődések, szakadozások futás közben. Vonulások, ellenvonulások, keresztező ellenvonulások futás közben Szervezés, előkészítés, Baleset-megelőzési és egészségvédelmi oktatás alapozás, Tormatermek rendje prevenció A 11. évfolyam előírásai szerint, de már 3-4 alapformát tartalmazó és 8-16 ütem. szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú kéziszer- és szergyakorlatok alkalmazásával. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika lányoknak Atlétikai jellegű Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális cél- és feladatmegoldások képességfejlesztő gyakorlatok Erőfejlesztő gyakorlatok: Dinamikus láberő: térdhajlítások, nyújtások, szökdelések, felugrások, átugrások szerek felhasználásával, szerterheléssel is Karerő: dobások 2kg-os medicinlabdával a szer súlyának és az ismétlésszámnak a növelésével. Kötélmászás, függeszkedés, vándorfüggeszkedés. Kötélmászó és függeszkedő versenyek A törzsizomzatot erősítő gyakorlatok: szerek és kéziszerek felhasználásával has-, hát- és oldalizom-erősítő gyakorlatok az ismétlésszám és az intenzitás változtatásával Gyorsaság fejlesztése: Rajtgyakorlatok és versenyek különböző kiinduló helyzetekből. Összetett feladatok gyors végrehajtása

65

Torna jellegű feladatmegoldások Szergyakorlatok

Testnevelési és sportjátékok Kézilabda Kosárlabda

szerek felhasználásával és szereken végezve Állóképesség fejlesztése: a terhelés és pihenés változtatásával az erőt, gyorsaságot és ügyességet fejlesztő gyakorlatok végzése. Résztávok ismételt lefutása pihenési idő közbeiktatásával. Folyamatos futás megadott távon, majd megadott időre, a táv fokozatos növelésével, az idő fokozatos csökkentésével Futások Gyorsfutás 100 m-es távon. Futóversenyek 60-100 méteren Rajtversenyek álló és térdelő rajttal 30 m-es távon Fokozófutás, iramfutás Ugrások Magasugrás a választott technikával A technika folyamatos javítása az ugrás egyes elemeinek tökéletesítésével, az optimális egyéni nekifutás kialakításával Magasugróversenyek Távolugrás a választott technikával. A technika javítása, az ugróteljesítmény növelése az optimális egyéni nekifutás kialakításával Távolugróversenyek Dobások Kislabdahajítás: a 11. évfolyamon tanultak tökéletesítése, távolságra való törekvés teljes nekifutással. Dobóversenyek Súlylökés: A szer lökésének helyes iránya, szöge. A technika javítása Súlylökő versenyek Egyénileg végzett speciális nyújtás, lazítás erősítés. Az egyensúlyérzék fejlesztése célgimnasztikai gyakorlatokkal Talaj: Fejen átfordulás. A 9–12. évfolyamon tanult elemek változatos összekapcsolásával gyakorlatsor összeállítása, összekötő elemek felhasználásáva.l Szekrényugrás: Fiúk: hosszában (5 rész) a tanult ugrások gyakorlása. Lányok: keresztben (5 rész) a tanult ugrások gyakorlása Gyűrű (fiúk) A 9–11. évfolyam anyagának gyakorlása Összefüggő gyakorlat bemutatása Ritmikus gimnasztika (lányok): Átmenetek egyik törzsívből a másikba. Keringőlépés 180 fokos fordulatokkal A 9–12. évfolyamon tanult elemekből egyéni szalag gyakorlatsor összeállítása A 11. évfolyam anyagának hatékonyabb feldolgozása egyéni szempontokat is figyelembe véve. A 9. évfolyamon választott sportjátékok anyagának feldolgozása A területvédekezés elleni játék gyakorlása. Hatosfal és 5+1-es védekezés gyakorlása. Kapura lövés szélről és beugrással Területvédekezés (2:3), a védőterület felosztása, a védőjátékosok mozgása, helyezkedése a kijelölt területen, területvédekezés elleni játék 1:3:1-es felállásból.

66

A korábban tanult elemek gyakorlása és alkalmazása a játékban Labdarúgás Védekezés a támadók emberfölénye ellen. Területvédekezés. Szabadulás védőtől egyszer. labdáscselekkel. Rálépős csel indulást, elhúzást utánzó cselek Játék két kapura Röplabda A leütés technikájának és a sáncolás végrehajtásának javítása. Mentés gurulással Játék versenyszabályokkal, törekedve az állandó mozgásra támadásban és védekezésben. Helyezkedés figyelemmel az ellenfél szándékára. A sánc mögötti terület védelme Természetben űzhető A 11. évfolyamon leírtak szerint. A helyi lehetőségektől és az sportok időjárástól függően Önvédelmi és küzdő gyakorlatok felhasználásával a kondicionális képességek Küzdősportok (erő, gyorsaság) speciális fejlesztése Birkózás A 9–11. évfolyamon tanult elemek felhasználásával birkózás, folyamatos küzdelem. Versenyek, újabb technikai elemek elsajátítása. Páros küzdelmek a versenyszabályok szerint Felmérés Hungarofitt teszt A továbbhaladás feltételei Alakzatok és vonulások végrehajtása a vezényszavaknak megfelelően. Nyolc ütem. két alapformát tartalmazó pad- és bordásfal-gyakorlatok végrehajtása utasításra, 4-8 ütem. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatokból álló kéziszer-gyakorlatsor tervezése és végrehajtása a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javulása. A mérhető atlétikai teljesítményekben javulás, szabályok szerinti versenyzés. A választott szereken rövid gyakorlatsor végrehajtása. Aktív részvétel két választott sportjátékban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. A páros küzdelmekben való részvétel. 13. ÉVFOLYAM ÉVI ÓRASZÁM: 64/80 Heti óraszám:2/2,5 Belépő tevékenységformák Az óra szervezéséhez, valamint a rendezvények lebonyolításához szükséges vezényszavak, alakzatok, vonulások alkalmazása. A szabadgyakorlati alapformájú gimnasztikai kéziszer-, társas-, pad-, bordásfal-gyakorlatok alkalmazása (3-4 alapforma, 8-16 ütem). A helyes testtartást javító gyakorlatok önálló használata. A kondicionális képességek fejlesztése. Az atlétikai mozgásanyag stabil végrehajtása, versenyzés. Tornában a választott szergyakorlatok esetében 3-4 elemből álló gyakorlatsor folyamatos végrehajtása. A választott sportjátékokban (legalább kettőben) a tanult technikai elemek, taktikai megoldások alkalmazása játékban. Pontos szabályismeret. Aktív részvétel a természetben űzhető sportágakban. Küzdő sportokban a páros küzdelmek során a tanult technikai elemek gyakorlása, versenyzés. A

67

sportjátékok esetében az egyes játékhelyzetek – emberfogás és területvédekezés esetén – alkalmazása valós játékszituációban. Témakörök Rendgyakorlatok

Tartalmak Fejlődések, szakadozások futás közben. Vonulások, ellenvonulások, keresztező ellenvonulások futás közben Szervezés, előkészítés, Baleset-megelőzési és egészségvédelmi oktatás alapozás, Tormatermek rendje prevenció A 11. évfolyam előírásai szerint, de már 3-4 alapformát tartalmazó és 8-16 ütem. szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú kéziszer- és szergyakorlatok alkalmazásával. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika lányoknak Atlétikai jellegű Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális cél- és feladatmegoldások képességfejlesztő gyakorlatok Erőfejlesztő gyakorlatok: Dinamikus láberő: térdhajlítások, nyújtások, szökdelések, felugrások, átugrások szerek felhasználásával, szerterheléssel is Karerő: dobások 2kg-os medicinlabdával a szer súlyának és az ismétlésszámnak a növelésével. Kötélmászás, függeszkedés, vándorfüggeszkedés. Kötélmászó és függeszkedő versenyek A törzsizomzatot erősítő gyakorlatok: szerek és kéziszerek felhasználásával has-, hát- és oldalizom-erősítő gyakorlatok az ismétlésszám és az intenzitás változtatásával. Gyorsaság fejlesztése: Rajtgyakorlatok és versenyek különböző kiinduló helyzetekből. Összetett feladatok gyors végrehajtása szerek felhasználásával és szereken végezve Állóképesség fejlesztése: a terhelés és pihenés változtatásával az erőt, gyorsaságot és ügyességet fejlesztő gyakorlatok végzése. Résztávok ismételt lefutása pihenési idő közbeiktatásával. Folyamatos futás megadott távon, majd megadott időre, a táv fokozatos növelésével, az idő fokozatos csökkentésével. Futások Gyorsfutás 100 m-es távon. Futóversenyek 60-100 méteren Rajtversenyek álló és térdelő rajttal 30 m-es távon Fokozófutás, iramfutás Ugrások Magasugrás a választott technikával A technika folyamatos javítása az ugrás egyes elemeinek tökéletesítésével, az optimális egyéni nekifutás kialakításával Magasugróversenyek Távolugrás a választott technikával. A technika javítása, az ugróteljesítmény növelése az optimális egyéni nekifutás kialakításával Távolugróversenyek Dobások Kislabdahajítás: a 11. évfolyamon tanultak tökéletesítése, távolságra való törekvés teljes nekifutással. Dobóversenyek Súlylökés: A szer lökésének helyes iránya, szöge. A technika javítása

68

Súlylökő versenyek Torna jellegű Egyénileg végzett speciális nyújtás, lazítás erősítés. Az feladatmegoldások egyensúlyérzék fejlesztése célgimnasztikai gyakorlatokkal Szergyakorlatok Talaj: Fejen átfordulás. A 9–12. évfolyamon tanult elemek változatos összekapcsolásával gyakorlatsor összeállítása, összekötő elemek felhasználásával Szekrényugrás: Fiúk: hosszában (5 rész) a tanult ugrások gyakorlása. Lányok: keresztben (5 rész) a tanult ugrások gyakorlása Gyűrű (fiúk) A 9–11. évfolyam anyagának gyakorlása Összefüggő gyakorlat bemutatása Ritmikus gimnasztika (lányok): Átmenetek egyik törzsívből a másikba. Keringőlépés 180 fokos fordulatokkal A 9–12. évfolyamon tanult elemekből egyéni szalag gyakorlatsor összeállítása Testnevelési és A 11. évfolyam anyagának hatékonyabb feldolgozása egyéni sportjátékok szempontokat is figyelembe véve. A 9. évfolyamon választott sportjátékok anyagának feldolgozása Kézilabda A területvédekezés elleni játék gyakorlása. Hatosfal és 5+1-es védekezés gyakorlása. Kapura lövés szélről és beugrással Kosárlabda Területvédekezés (2:3), a védőterület felosztása, a védőjátékosok mozgása, helyezkedése a kijelölt területen, területvédekezés elleni játék 1:3:1-es felállásból. A korábban tanult elemek gyakorlása és alkalmazása a játékban Labdarúgás Védekezés a támadók emberfölénye ellen. Területvédekezés. Szabadulás védőtől egyszer. labdáscselekkel. Rálépős csel indulást, elhúzást utánzó cselek. Játék két kapura Röplabda A leütés technikájának és a sáncolás végrehajtásának javítása. Mentés gurulással Játék versenyszabályokkal, törekedve az állandó mozgásra támadásban és védekezésben. Helyezkedés figyelemmel az ellenfél szándékára. A sánc mögötti terület védelme Természetben űzhető A 11. évfolyamon leírtak szerint. A helyi lehetőségektől és az sportok időjárástól függően Önvédelmi és küzdő gyakorlatok felhasználásával a kondicionális képességek Küzdősportok (erő, gyorsaság) speciális fejlesztése Birkózás A 9–11. évfolyamon tanult elemek felhasználásával birkózás, folyamatos küzdelem. Versenyek Újabb technikai elemek elsajátítása. Páros küzdelmek a versenyszabályok szerint Felmérés Hungarofitt teszt

69

A továbbhaladás feltételei Alakzatok és vonulások végrehajtása a vezényszavaknak megfelelően. Nyolc ütem. két alapformát tartalmazó pad- és bordásfal-gyakorlatok végrehajtása utasításra, 4-8 ütem. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatokból álló kéziszer-gyakorlatsor tervezése és végrehajtása a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javulása. A mérhető atlétikai teljesítményekben javulás, szabályok szerinti versenyzés. A választott szereken rövid gyakorlatsor végrehajtása. Aktív részvétel két választott sportjátékban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. A páros küzdelmekben való részvétel. SZAKKÉPZŐS OSZTÁLYOK 13. ÉVFOLYAM ÉVI ÓRASZÁM:74 Heti óraszám: 2 A 13. évfolyam szakképzős osztályai az eddigiektől eltérő tematikát igényelnek, tekintettel arra, hogy az elmúlt tizenkét év során a diákok megismerték és teljesítették a tantárgyi követelményeket. Erre az életkorra kialakult képességeiknek, alkatuknak, hozzáállásuknak, érdeklődési körüknek megfelelő - sportági irányultságuk. Ezért ezen az évfolyamon a testnevelés órákon a diákok az alábbi sportágak közül választhatnak:  Kosárlabda  Labdarúgás  Röplabda  Tenisz  Lábtenisz  Tánc (Zumba) Minimális óraszámban szerepel a prevenció és előkészítés, a tematikában a testnevelési és sportjátékok dominálnak és kisebb óraszámban találhatók a természetben űzhető sportok. Szervezés, előkészítés, alapozás, prevenció Testnevelési és sportjátékok Kosárlabda Labdarúgás Röplabda Lábtenisz

Tenisz

Baleset-megelőzési és egészségvédelmi oktatás Tormatermek rendje Zenés gimnasztika lányoknak Az elmúlt években tanult sportjátékok anyagának feldolgozása. A korábban elsajátított technikai és taktikai elemek gyakorlása és alkalmazása a játékban. A sportág szabályrendszerének mélyebb megismerése. Csapatok alapítása, versenyrendszer kialakítása. A technikai és taktikai elemek gyakorlása és alkalmazása a játékban. A sportág szabályrendszerének mélyebb megismerése. Csapatok alapítása, versenyrendszer kialakítása. A tanult technikai és taktikai elemek gyakorlása és alkalmazása a játékban. A sportág szabályrendszerének mélyebb megismerése. Csapatok alapítása, versenyrendszer kialakítása. A labdarúgás technikai elemeinek a gyakorlása. A sportág szabályrendszereinek megismerése. Páros és hármas mérkőzések, bajnokságok szervezése. Technikai elemek – tenyeres és fonákütés, adogatás stb.-

70

Tánc Természetben űzhető sportok

gyakorlása. Szabályok elsajátítása, játék.. Alapvető lépések megtanulása, gyakorlása. Az időjárástól függően a helyi természet adta lehetőségek kihasználása. (túrázás, szánkózás, korcsolyázás, stb.)

14. ÉVFOLYAM SZAKKÉPZŐS OSZTÁLYOK ÉVI ÓRASZÁM:64 Heti óraszám: 2 A 14. évfolyam szakképzős osztályai az eddigiektől eltérő tematikát igényelnek, tekintettel arra, hogy az elmúlt tizenkét év során a diákok megismerték és teljesítették a tantárgyi követelményeket. Erre az életkorra kialakult képességeiknek, alkatuknak, hozzáállásuknak, érdeklődési körüknek megfelelő - sportági irányultságuk. Ezért ezen az évfolyamon a testnevelés órákon a diákok az alábbi sportágak közül választhatnak:  Kosárlabda  Labdarúgás  Röplabda  Tenisz  Lábtenisz  Tánc(Zumba) Minimális óraszámban szerepel a prevenció és előkészítés, a tematikában a testnevelési és sportjátékok dominálnak és kisebb óraszámban találhatók a természetben űzhető sportok. Szervezés, előkészítés, alapozás, prevenció Testnevelési és sportjátékok Kosárlabda Labdarúgás Röplabda Lábtenisz

Tenisz Tánc Természetben űzhető sportok

Baleset-megelőzési és egészségvédelmi oktatás Tormatermek rendje Zenés gimnasztika lányoknak Az elmúlt években tanult sportjátékok anyagának feldolgozása. A korábban elsajátított technikai és taktikai elemek gyakorlása és alkalmazása a játékban. A sportág szabályrendszerének mélyebb megismerése. Csapatok alapítása, versenyrendszer kialakítása. A technikai és taktikai elemek gyakorlása és alkalmazása a játékban. A sportág szabályrendszerének mélyebb megismerése. Csapatok alapítása, versenyrendszer kialakítása. A tanult technikai és taktikai elemek gyakorlása és alkalmazása a játékban. A sportág szabályrendszerének mélyebb megismerése. Csapatok alapítása, versenyrendszer kialakítása. A labdarúgás technikai elemeinek a gyakorlása. A sportág szabályrendszereinek megismerése. Páros és hármas mérkőzések, bajnokságok szervezése. Technikai elemek – tenyeres és fonákütés, adogatás stb.gyakorlása. Szabályok elsajátítása, játék.. Alapvető lépések megtanulása, gyakorlása. Az időjárástól függően a helyi természet adta lehetőségek kihasználása. (túrázás, szánkózás, korcsolyázás, stb.)

71

IX.14 SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS KÖZGAZDASÁG

SZAKTERÜLETRE CÉLOK ÉS FELADATOK, FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy a Közgazdasági szakma gyakorlása során szükséges munkafeladatok, maradéktalan végrehajtására felkészítse a tanulókat. Ez a cél a központi programban meghatározott ismeretek, típusuknak megfelelő elsajátíttatásán keresztül valósítható meg. A közgazdasági tantárgyak tanításának célja, hogy a szakterület tevékenységének sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakterület iránt, és segítse elő pályaválasztásukat. A Gazdasági környezetünk tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók az alapvető gazdasági ismeretek elsajátítása után ismerjék, értsék a gazdasági élettel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, összefüggéseket, a tömegtájékoztatás gazdasági híreit, és váljanak képessé ezek felhasználására későbbi tanulmányaikban, saját ügyeik intézésében. Az ismeretkör segítse a tanulókat a gazdasági, politikai kérdések felé orientálásban érdeklődésük felkeltésével, megfigyeléseik és személyes tapasztalataik megerősítésével. Az Információkezelés oktatásának célja, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak az irodai környezetben, el tudják látni a gazdálkodó szervezeteknél előforduló egyszerű ügyviteli munkákat. A tanulók képet kapnak az irodai munkáról, és ez hozzájárul a pálya iránti érdeklődésük kialakulásához. A Viselkedéskultúra oktatásának célja, hogy a hétköznapi viselkedési formákat bemutassa, elemezze az alapvető és a szolgáltató szakmákban különösen fontos magatartási, illetve viselkedésformák szerepét, jelentőségét. Megismertesse a tanulókkal az ön- és emberismeretet. Fejlessze az empatikus készségeket. A Kommunikáció oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák, és tudatosan alkalmazzák a helyes beszédtechnikát, valamint az írásbeli kommunikáció alapszabályait. A személyiségfejlesztés, az egyéni és a szakmai sikerek elérésének kommunikációs eszközökkel történő elősegítése. Legyenek tisztában az emberi érintkezés kultúrájának fontosságával. Ismerjék meg önmagukat, és sajátítsák el a közvetlen és tágabb értelemben vett környezetükhöz való alkalmazkodás képességét. Legyenek képesek a konfliktusok elkerülésére vagy helyes kezelésére, a családi, baráti és későbbi munkakapcsolatok helyes alakítására. A közgazdasági szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, a környezetgazdálkodási szemlélet kialakítására, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utániszakképzés megalapozására.

72

A szakmacsoportos alapozás célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a 9. és 10. évfolyamon a szakmai és közismereti tantárgyak keretében tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a szakmacsoportos alapozó gyakorlatra. A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét a közgazdasági szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok iránt, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságát, fejlődésének irányát, a szakterületen dolgozók tevékenységét, annak távlatait. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetsége kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt. Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet. Az Elméleti gazdaságtan (közgazdaságtan) tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók ismerjék meg a piacgazdaság működését, a mikrogazdaság szereplőit és a döntéseikben érvényesülő tényezőket, a makrogazdasági folyamatok lényegét, a makrogazdaság problémáit és az állam lehetséges szerepét a folyamatok befolyásolásában, a nemzetközi kapcsolatok jelentőségét, az egyensúly megteremtésének problémáit. Az Üzleti gazdaságtan tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az alapvető pénzügyi, számviteli, statisztikai elszámolási szabályokat, alapvető marketing-, valamint szervezési ismeretek birtokába jussanak, a tanult ismeretkörben tegye képessé a tanulókat a problémák felismerésére, megfogalmazására és a megismert módszerek alkalmazására. Alakítsa ki az igényt a gazdasági élet legfontosabb eseményeinek, tendenciáinak figyelemmel kísérésére. Az Üzleti gazdaságtan gyakorlatok tantárgy tanításának célja, hogy képessé tegye a tanulókat azoknak a folyamatoknak, számításoknak, bizonylatkezeléseknek az elvégzésére, gyakorlatára, amelyeket az elméletben tanultak. Tegye képessé a tanulókat irányítással egyszerű számviteli, pénzügyi, statisztikai és marketingfeladatok megoldására, tevékenységük megszervezésére és értékelésére. Kiegészítés: Az egyes szakképesítéseknél alkalmazandó követelménymoduljainál szerepelnek.

ismeretek

típusonként

a

szakképzés

A szakmai képzés során kell szem előtt tartani, hogy a munkaköri feladatok mindennapi végrehajtására a szakemberek csak megfelelő készségek és kompetenciák birtokában képesek. Ezért fejlesztési követelményként ott különböző készségek és kompetenciák fejlesztését kell kitűzni. Az egyes szakképesítések szakmai készségei a szakképzési tananyagegységeknél szerepelnek. Megjegyzés: az Informatikai ismeretek tantárgy tananyagtartalmának csak egy része szerepel e tanterv szerinti, heti 1 órás tantervben. Ehhez még heti 1 óra áll rendelkezésre a közismereti kerettantervben.

73

9. ÉVFOLYAM Gazdasági ismeretek 9. évfolyam: 2 óra/hét Elméleti óraszám: 74 Szakmai képzés: NEM Csoportbontás: NEM

Témakörök (óraszámok) Gazdasági alapismeretek (15 óra)

A piac (10 óra)

Tartalmak A szükségletek és a javak; A szükségletek csoportosítása (az élettevékenység alapján, a létfenntartáshoz való kapcsolat alapján, a szükséglet kielégítés módja szerint); A szükséglet hierarchiája; A szükségletek fejlődési törvényszerűségei; A javak csoportosítása (tárgyi formájuk szerint, felhasználásuk szerint, a javakhoz való hozzájutás módja szerint); Termelési tényezők; Gazdálkodás; Újratermelés A piacgazdaság kialakulása; Naturálgazdaság, árugazdaság; Piac és szereplői; Piac elemei; Piacok csoportosítása

A háztartás gazdálkodásaA A háztartás és a család; Gazdálkodás az (15 óra) idővel; Gazdálkodás az emberi erőforrásokkal; A háztartások pénzgazdálkodása; A háztartások jövedelme; Bruttó és nettó jövedelem; Reál és nominális jövedelem; A háztartások kiadásai; A háztartások megtakarításai; A háztartások vagyona; A hitel szerepe a háztartások pénzgazdálkodásában.

Tanulói tevékenységformák Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Információk önálló rendszerezése. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel.

A továbbhaladás feltételei A tanulók ismerjék az alapvető fogalmakat, tudják felsorolni a termelési tényezőket, a kereslet, a kínálat és a piac kapcsolatát. Legyenek képesek csoportosítani a szükségleteket és a javakat.

Olvasott szöveg önálló feldolgozása. A tanulók, mutassák be a kereslet, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. a kínálat és a piac kapcsolatát Információk önálló rendszerezése. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Olvasott szöveg önálló feldolgozása. A tanulók mutassák be a Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. gazdasági szereplőket és Információk önálló rendszerezése. kapcsolataikat. Sorolják fel a Válaszadás írásban mondatszintű háztartás feladatait, bevételeit és kérdésekre. kiadásait. Értékeljék a háztartás Tesztfeladat megoldása. pénzgazdálkodását. Tudják Szöveges előadás egyéni felkészüléssel. kiszámítani a háztartás bevételeit, kiadásait. Tudják megkülönböztetni a háztartás munkavállalói és jövedelem felhasználó kapcsolatrendszerét.

74

Témakörök (óraszámok)

Tartalmak

A nemzetgazdaság (10 óra)

A nemzetgazdaság fogalma, szereplői; A gazdaság tagozódása. A gazdasági egységek csoportosítása; Gazdaságirányítás; Gazdasági rendszerek: piacgazdaság, tervgazdaság; Gazdaságirányítás eszközei

Az állam gazdasági szerepe és feladatai, az államháztartás rendszere (24 óra)

Az állam gazdasági szerepe és feladatai; Az állam piaci befolyásoló szerepe; Az állam jogszabályalkotó szerepe; A jövedelem újraelosztása; Az államháztartás fogalma, felépítése; Az államháztartás jellemzői, fizetési kötelezettségek formái Az adó; Egyéb fizetési kötelezettségek Az államháztartás részei A központi költségvetés Az elkülönített állami pénzalapok; A helyi önkormányzatok működése és költségvetésük; A társadalombiztosítás költségvetése.

Tanulói tevékenységformák Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Információk önálló rendszerezése. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Információk önálló rendszerezése. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel.

A továbbhaladás feltételei A tanulók mutassák be a gazdasági szereplőket és kapcsolataikat.

A tanulók legyenek képesek megfogalmazni az állam feladatait. Ismerjék az államháztartás rendszerét, az egyes elemek kapcsolatát. A tanulók legyenek képesek felsorolni az állami költségvetés bevételeit és kiadásait. Ismerjék a központi költségvetés struktúráját. Ismerjék a helyi önkormányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás gazdálkodásának lényegét

75

Témakörök (óraszámok) Viselkedéskultúra a hétköznapokban (30 óra, részletezve a tartalmaknál)

Viselkedéskultúra 9. évfolyam: 1 óra/hét Elméletigényes gyakorlati óraszám: 37 Szakmai képzés:NEM, Csoportbontás IGEN Tartalmak Tanulói tevékenységformák A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg feladattal vezetett Ismerje a hétköznapi viselkedés  Megjelenés-kultúra (4 óra) szabályait. Tudjon a megismert szabályok Testi ápoltság, a mindennapi, a hivatali és az feldolgozása. Csoportos helyzetgyakorlat. szerint részt venni a társas életben. alkalmi öltözködés megismertetése, Ismerje a munkahelyi társas viselkedés gyakorlati bemutatása. szabályait és legyen képes azok szerint  Kapcsolat a mindennapokban (4 óra) viselkedni munka közben. A köszönés, megszólítás, bemutatkozás, Legyenek képesek a köszönés, a bemutatás, társalgás, vita, megszólítás, az ismerkedés és a társalgás konfliktusmegoldás fogalmainak bemutatása jól kifinomult szabályainak ismeretében és begyakoroltatása, elmélyítése a kulturált kapcsolatfelvételre, kapcsolattartásra, viselkedésben. kulturált vitára, eredményes  A társasági élet speciális lehetőségei (6 konfliktuskezelésre. óra) Az alkalmazás szintjén tudják a társasági A névjegy és névjegyhasználat, élet speciális területeire vonatkozó telefonhasználat, dohányzás, ajándék, viselkedési szabályokat. ajándékozás, a társasági élet egyéb A tanulók ismerjék a korszerű lehetőségeinek (közlekedés, színház, sport, gasztronómia alapjait. koncert, túra stb.) bemutatása, alkalmazási Legyenek jártasak az étkezési lehetőségük demonstrálása, lehetőleg szokásokban, ismerjék az egészséges életközeli helyzetekben. táplálkozás alapelveit, a kulturált  Étkezési kultúra (6 óra) italfogyasztás szabályait. Gasztronómiai alapismeretek, étkezési Ismerjék a munkahelyi légkört szokások, mit hogyan együnk, meghatározó viselkedési szabályokat, a italfogyasztás, alapelvárások vezető és beosztott munkamegosztásból megismertetése, begyakoroltatása. eredő alá-fölérendeltségi viszonyát és a  A családon belüli viselkedésformák (4 óra) kapcsolatukat meghatározó magatartási A szülők és serdülők viszonya, szeretet, szabályokat. megértés, alkalmazkodás, konfliktusok a családon belül, családi ünnepi alkalmak elfogadtatása.  Munkahelyi társas klíma (6 óra) Pontos munkavégzés, csoportközi viszonyok, a vezető és beosztott viszonya, generációs problémák a munkahelyeken, azok kezelése, bemutatása.

76

1980-06-os követelménymodul Legfontosabb protokollszabályok (3 óra) 1980-06-os követelménymodul A hivatali ügyintézés szabályai (3 óra)

Megszólítás, tegezés, magázás. Köszönés, Hallott szöveg feladattal vezetett bemutatkozás, kézfogás. Hivatali öltözködés feldolgozása. és a kiegészítők. A hivatalban használható Csoportos helyzetgyakorlat. smink. Telefonálás szabályai (mobiltelefon is). Névjegykártya használata. Alapvető gasztronómiai ismeretek. Protokolláris rangsorolás. Jelképek. Hallott szöveg feladattal vezetett Megszólítások, címzések, levelezés. feldolgozása. Vendégek fogadása. Virág, ajándék. Hivatalos Csoportos helyzetgyakorlat. ceremóniák. Étkezéssel egybekötött hivatalos rendezvények.

Ismerje és tudja alkalmazni a hétköznapi és a hivatali élet legfontosabb protokolláris szabályait. A tanulók legyenek jártasak az étkezési szokásokban, ismerjék az egészséges táplálkozás alapelveit, a kulturált italfogyasztás szabályait. Ismerje és tudja alkalmazni a munkája során a hivatali ügyintézés alapvető szabályait. Legyenek képesek a köszönés, a megszólítás, az ismerkedés és a társalgás jól kifinomult szabályainak ismeretében kapcsolatfelvételre, kapcsolattartásra.

Információkezelés (gépírás) 9. évfolyam 2 óra/hét csoportbontásban Elméletigényes gyakorlati óraszám: 74 Szakmai képzés:NEM, Csoportbontás: IGEN

Témakörök (óraszámok) 1971-06-os és az 1974-06os követelménymodulokból és a kerettantervből Tízujjas vakírás (62 óra)

Tartalmak Tízujjas vakírás elsajátítása A helyes test- és kéztartás kialakítása Az alapbillentyűk és a szóközbillentyű használatának megtanítása. Az alapsoron, a felső, az alsó és a számsoron lévő betűk megtanítása. A váltóbillentyűk helyes használatának megtanítása. A váltóbillentyűk helyes használatának megtanítása. A számok megtanítása betűkapcsolásokkal. Az írásjelek megtanítása, begyakoroltatása célirányosan kialakított mondatok íratásával. Tízujjas vakírással a betűk, számok,

Tanulói tevékenységformák Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Műveletek gyakorlása. Leírás készítése.

A továbbhaladás feltételei Legyenek képesek a kerettantervben meghatározott (tíz perc alatt legalább 800 leütés) mennyiségű, könnyen írható, összefüggő, nyomtatott, ismeretlen szöveg másolására adott idő alatt, adott hibahatár (a leütés számhoz viszonyított négy ezrelék) mellett. Ismerje és tudja alkalmazni a szövegek másolásának szabályait tízujjas vakírással. A tanulók biztosan használják a számítógép billentyűzetét.

77


Tartalmak

jelek és kezelőbillentyűk kapcsolása a homogén gátlás pszichológiai elvének érvényesítésével. Szócsoportok, sorok, mondatok és összefüggő szövegek másolása sortartással. A jelek szabályai. A kiemelési módok önálló meghatározásának gyakorlása a szövegösszefüggés ismérvei alapján. A gépelt levél adott időszakban érvényes szabályai. Az 1971-06 és az 1974-06-os Korszerű szövegszerkesztő programmal követelménymodulokból való munkavégzés Korszerű szövegszerkesztő Korszerű szövegszerkesztő program programmal való szövegbevitelhez és szövegformázáshoz munkavégzés szükséges alapfunkcióinak használata: (4 óra) A számítógép billentyűzetének használata, dokumentumok megnyitása, mentése, nyomtatása, tabulálás, betűtípusváltás, választás, keresés, csere. 1974-06-os követelménymodulból A szövegformázás (8 óra)

A szövegszerkesztővel történő adatbevitel megalapozása. Betűk, számok, jelek írásának adott időszakban érvényes szabályai.

Tanulói tevékenységformák

A továbbhaladás feltételei

Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Műveletek gyakorlása. Leírás készítése.

Tudja alkalmazni a tízujjas vakírás és az informatikai ismeretek tárgy keretei között megtanult ismereteit egy korszerű szövegszerkesztő program használata közben. A tanulók legyenek képesek dokumentumok megnyitására, mentésére, nyomtatására, tabulálására, betűtípus megválasztásra.

Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Műveletek gyakorlása, Leírás készítése,

Ismerje a szövegformázás szabályait, tudja alkalmazni azokat önálló munkavégzése során.

78

10. ÉVFOLYAM Gazdasági ismeretek 10. évfolyam: 2 óra/hét Elméleti óraszám: 74 Szakmai képzés: NEM Csoportbontás: NEM

Témakörök (óraszámok) Vállalkozások (15 óra)

A vállalkozás alapítása, működtetése és megszűnése (15 óra)

A pénz. A pénzintézeti rendszer (16 óra)

Tartalmak A vállalkozás. A vállalkozás és a vállalat. A vállalkozás, mint gazdasági rendszer. A vállalkozás szereplői. A vállalkozások elemzése (tevékenységi körük szerint, nemzetgazdasági ágak szerint, a tevékenység diverzifikációja szerint, a tevékenység vertikalitása szerint, méretük szerint, jogi formák szerint). A vállalkozás célja, a vállalkozói stratégia, stratégia és taktika. A célok hierarchiája. Az ellenőrzés szerepe. Folyamatok a vállalkozásban. Az információ. A vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése. A vállalkozási formák és jellemzőjük. Egyéb gazdálkodó szervezetek. A vállalkozások alapítása, átalakítása, megszűnése. A gazdasági bűncselekmény. A vállalkozások működésének jogi keretei A pénz kialakulása. Az ércpénzek megjelenése. Aranyat helyettesítő pénzek. A mai pénz. A pénz funkciói. A bankok kialakulása. A bankok feladatai A kétszintű bankrendszer. A Magyar Nemzeti Bank. A kereskedelmi bankok jellemzői. Kereskedelmi bankok feladatai. A bank gazdálkodása.

Tanulói tevékenységformák Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása.

Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása.

A továbbhaladás feltételei A tanulók legyenek képesek jellemezni a vállalkozások és a gazdasági szereplők kapcsolatát. Tudják megkülönböztetni az üzleti vállalkozást és a nonprofit vállalkozást, a vállalkozási formákat, a vállalkozási formák előnyeit és hátrányait. Ismerjék a vállalkozás alapítás, működtetés és megszüntetés folyamatát. Értsék a gazdasági bűncselekmény lényegét. A tanulók ismerjék a pénz kialakulását, a mai pénz funkcióit A tanulók ismerjék a bankrendszert és a bankok feladatait.

79

A gazdálkodás személyi feltételei (12 óra)

A tevékenység eredményének számbavétele a vállalkozás szintjén (11 óra)

Külgazdasági kapcsolatok (5 óra)

A munkaviszony szabályai., a munkajog, a munka törvénykönyve, a munkaviszony létesítése, a munkaszerződés, a munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelezettségei,a kollektív szerződés. A munkavégzés szabályai, a munkaidő és a pihenőidő. A munka díjazása. A munkáltató és a munkavállaló kártérítési kötelezettsége. A munkaviszony megszüntetése és megszűnése. Szakszervezet, üzemi tanács. A munkaügyi viták fórumai. Kiadás-költség. Költségek csoportosítása. Az önköltség. A költségek és az árbevétel. A bevételt befolyásoló tényezők. A fedezeti pont meghatározása. Önköltség, ár, haszon vizsgálata. Jövedelmezőség.


A tanulók ismerjék és értsék a munkaviszony és a munkaszerződés fogalmak tartalmát, legyenek képesek áttekinteni a munkavállalói jogokat és kötelezettségeket.


A tanulók ismerjék a költség, kiadás, ráfordítás, bevétel, fedezeti összeg, eredmény fogalmakat, kapcsolatukat az eredménnyel.

Külkereskedelem fogalma, Export, import. Integráció.


A tanulók ismerjék a külkereskedelmi alapfogalmakat és összefüggéseiket.

jelentősége.

80

Kommunikációs ismeretek 10. évfolyam: 1 óra/hét csoportbontásban Elméletigényes gyakorlati óraszám: 37 Gyakorlati óraszám: 0 Szakmai képzés: NEM Csoportbontás: IGEN


Tartalmak

Az emberi kommunikáció Az emberi kommunikáció alapfogalmainak megismerése alapfogalmainak megismerése. (3 óra) A kommunikáció kódjai (9 óra)

Az érintkezés kultúrája (5 óra)


Ismerje az emberi kommunikáció alapfogalmait, amelyeket a mindennapi gyakorlatban tudjon alkalmazni. Sajátítsa el a kommunikáció kódjait, az érintkezés technikáját és a különböző kommunikációs technikákat és tudja azokat a mindennapi és a hivatali kommunikáció során alkalmazni. A tanulók kommunikációjára legyen jellemző a helyes beszédtechnika, a mondat- és szövegfonetikai eszközök helyes használata.

Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Tesztfeladat megoldása. Kis csoportos munkavégzés irányítással. Csoportos helyzetgyakorlat.

Tudják alkalmazni a kapcsolatfelvétel, a kapcsolattartás és a kapcsolatlezárás kulturált módját. Ismerjék az írásbeli kommunikáció legelterjedtebb formáit.

A kommunikáció kódjainak gyakorlati példákon keresztül történő elsajátítása. A nem verbális jelek, a verbális jelek, a szóbeli kommunikációs kapcsolatok, az írásbeli kommunikáció.

Az érintkezés kultúrájának fogalmi tisztázása, kommunikációs technikák begyakoroltatása. A kommunikációs zavarok, kommunikációs technikák.



81

Ön- és társismeret (8 óra)

Ön- és társismeretek képességének kifejlesztése, az önkifejezés lehetőségeinek megismerése. Önelemzés, önreprezentáció, önkifejezés, érzések, érzelmek, gondolatok kifejezése, a kommunikációs stílusok használata, a hatékony, sikeres kommunikáció akadályai, konfliktuskezelés.


Ismerje meg az önkifejezés lehetőségeit. Erősödjön az ön- és társismeret képessége a tanulónál. Önismeretfejlesztő gyakorlatok útján legyenek képesek felmérni a tárgyilagos emberismeret jelentőségét és elsajátítani a konfliktuskezelés képességét.

Szakma és kommunikáció Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. oktatásának alapjai, a különböző Csoportos helyzetgyakorlat. kommunikációs csatornák bemutatása. Üzleti kommunikáció, mint alkalmazott kommunikáció, üzleti tárgyalás, a sikeres tárgyalófél, tárgyalási készségek, tulajdonságok, tárgyalási stílus, stratégia, taktika. 1980-06-os követelménymodulból Kommunikáció elmélet alapjai. Hallott szöveg feladattal vezetett Kommunikáció és Verbális és nem verbális feldolgozása. konfliktuskezelés kommunikációs eszközök. Csoportos helyzetgyakorlat. (4 óra) Konfliktuskezelés. Kis csoportos munkavégzés irányítással.

Ismerje meg a közgazdasági jellegű szakmák kommunikációjának alapjait, az alkalmazható kommunikációs csatornákat. Legyenek képesek megkülönböztetni a tárgyalási helyzetet más kommunikációs helyzettől. Értelmezzék az együttműködés és a kommunikáció elvét.

Szakma és kommunikáció (3 óra)

282/6.1/0744-06-os tananyagelem Segítő beszélgetés (5 óra)

Az EE/HR gazdálkodás alapja = szót érteni a munkatársakkal. Tárgyalástechnika, kommunikációs eszközök gyakorlati kipróbálása szituációs játékok során.

Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Kis csoportos munkavégzés irányítással, Csoportos helyzetgyakorlat. Szituációs játékok.

Ismerje meg a kommunikáció elméleti alapjait, a verbális és a non verbális kommunikációs eszközöket, a konfliktuskezelés lehetséges eszközeit. Ismerje meg azokat az eszközöket, amelyek segítségével szót tud érteni a kollégákkal, külső partnerekkel. Tudja alkalmazni a megismert eszközöket. Tudják használni a tárgyalási stílus, a stratégia és a taktika tanulása során szerzett tapasztalataikat.

82

Információkezelés (gépírás) 10. évfolyam: 2 óra/hét csoportbontásban Elméletigényes gyakorlati óraszám: 74, Szakmai képzés: NEM Csoportbontás: IGEN

Témakörök (óraszámok) Az írástechnika fejlesztése, a másolási készség fokozása. (30 óra) 1971-06 és 1974-06 modulokból Szövegszerkesztés (10 óra) 1971-06-os követelménymodulból Levelezés (6 óra) Levelek formai kialakítása (14 óra)

Irodatechnikai alapismeretek (6 óra)

1980-06-os

Tartalmak


A betűbillentyűk módszeres Olvasott szöveg feladattal vezetett átismétlése a feltételes reflexek feldolgozása. megerősítése céljából. Műveletek gyakorlása. Szavak, sorok, mondatok és Leírás készítése. összefüggő szövegek másolása sortartással, ütemes írással. Önálló sorkialakítás (balra kizárt írás) megtanítása és begyakoroltatása. A levél fajtái, formai ismérvei. A Olvasott szöveg feladattal vezetett hivatalos levelek fogalmazásának feldolgozása. tartalmi szempontjai. A beadványok Műveletek gyakorlása. (kérvény, kérelem, fellebbezés, stb.). Leírás készítése. Az egyszerű ügyiratok fajtái (nyugta, elismervény, meghatalmazás, stb.). Közigazgatási szerv, intézmény, gazdálkodó szervezet levelei (értesítés, meghívó, igazolás, engedély, stb.). A szerződésekkel kapcsolatos ügyiratok. A vállalkozások, szervek, intézmények belső levelei (jegyzőkönyv, emlékeztető, feljegyzés, stb.). Az iroda környezetében használatos híradás-technikai eszközök, kommunikációs eszközök fajtáinak bemutatása, felhasználási lehetőségeinek számbavétele, balesetmentes használatuk szabályainak, az egyszerű karbantartási teendőknek a megismertetése. Hivatalos levelek elkészítésének Olvasott szöveg feladattal vezetett

A továbbhaladás feltételei Legyenek képesek a kerettantervben meghatározott mennyiségű, könnyen írható, összefüggő, nyomtatott, ismeretlen szöveg másolására adott idő alatt, adott hibahatár mellett. (900 leütés/10 perc, 4 ezrelék hibahatás) Ismerje és tudja alkalmazni a szövegek másolásának szabályait tízujjas vakírással. Ismerje a hivatalos levelek fajtáit, tartalmi és formai követelményeit. Ismerje a beadványok, az egyszerű ügyiratok, a közigazgatási szervek és a vállalkozások által használt alapvető levéltípusokat, a szerződésekkel kapcsolatos ügyiratokat, a vállalkozások belső leveleinek fajtáit, azok tartalmi és formai követelményeit.

Tudja alkalmazni a levelezés tananyagelem

83

Témakörök (óraszámok) Az írástechnika fejlesztése, a másolási készség fokozása. (30 óra) 1971-06 és 1974-06 modulokból Szövegszerkesztés (10 óra) 1971-06-os követelménymodulból Levelezés (6 óra) Levelek formai kialakítása (14 óra)

Irodatechnikai alapismeretek (6 óra)

követelménymodulból Iratok készítése (8 óra)

Tartalmak


A betűbillentyűk módszeres Olvasott szöveg feladattal vezetett átismétlése a feltételes reflexek feldolgozása. megerősítése céljából. Műveletek gyakorlása. Szavak, sorok, mondatok és Leírás készítése. összefüggő szövegek másolása sortartással, ütemes írással. Önálló sorkialakítás (balra kizárt írás) megtanítása és begyakoroltatása. A levél fajtái, formai ismérvei. A Olvasott szöveg feladattal vezetett hivatalos levelek fogalmazásának feldolgozása. tartalmi szempontjai. A beadványok Műveletek gyakorlása. (kérvény, kérelem, fellebbezés, stb.). Leírás készítése. Az egyszerű ügyiratok fajtái (nyugta, elismervény, meghatalmazás, stb.). Közigazgatási szerv, intézmény, gazdálkodó szervezet levelei (értesítés, meghívó, igazolás, engedély, stb.). A szerződésekkel kapcsolatos ügyiratok. A vállalkozások, szervek, intézmények belső levelei (jegyzőkönyv, emlékeztető, feljegyzés, stb.). Az iroda környezetében használatos híradás-technikai eszközök, kommunikációs eszközök fajtáinak bemutatása, felhasználási lehetőségeinek számbavétele, balesetmentes használatuk szabályainak, az egyszerű karbantartási teendőknek a megismertetése. szabályai, jellegzetes formái. A feldolgozása. szerződések alapvető tartalmi és Műveletek gyakorlása. formai követelményei. Jellemző Leírás készítése. szerződésfajták.

A továbbhaladás feltételei Legyenek képesek a kerettantervben meghatározott mennyiségű, könnyen írható, összefüggő, nyomtatott, ismeretlen szöveg másolására adott idő alatt, adott hibahatár mellett. (900 leütés/10 perc, 4 ezrelék hibahatás) Ismerje és tudja alkalmazni a szövegek másolásának szabályait tízujjas vakírással. Ismerje a hivatalos levelek fajtáit, tartalmi és formai követelményeit. Ismerje a beadványok, az egyszerű ügyiratok, a közigazgatási szervek és a vállalkozások által használt alapvető levéltípusokat, a szerződésekkel kapcsolatos ügyiratokat, a vállalkozások belső leveleinek fajtáit, azok tartalmi és formai követelményeit.

során megtanult ismereteit. Tudjon önállóan elkészíteni hivatalos levelet és egyszerű ügyiratot. Ismerje a szerződések tartalmi és formai követelményeit, az alapvető szerződés fajtákat.

84

11. ÉVFOLYAM Elméleti gazdaságtan - Mikroökonómia 11. évfolyam: 3 óra/hét Elméleti óraszám: 111 Szakmai képzés: NEM Csoportbontás: NEM


Tartalmak

1968-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Mikrogazdasági alapok (4 óra)

Gazdasági alapfogalmak; Termelési tényezők; Gazdasági körforgás; Piaci alapfogalmak, szereplők, piaci mechanizmus.

1968-06-os követelménymodulból és a kerettantervből A fogyasztói magatartás és a kereslet (10 óra)

A fogyasztói döntést befolyásoló tényezők. A fogyasztó döntési mechanizmusa, a racionalizálási elv érvényesülése a fogyasztói magatartásban. Az egyéni és a piaci kereslet.

1968-06-os követelménymodulból és a kerettantervből A vállalat termelői magatartása és a kínálat (18 óra)

A vállalat környezete, piaci kapcsolatai, formái. A termelés technikai gazdasági összefüggései. A termelés költségei, a költségfüggvények. A piac formái és a kínálat. A piacszabályozás.

Kerettantervből: Az előzőeken kívül (79 óra)

Mikroökonómiai ismeretek és összefüggések

Tanulói tevékenységformák Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Információk önálló rendszerezés., Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása. Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Információk önálló rendszerezés., Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása. Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Információk önálló rendszerezés., Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása.

A továbbhaladás feltételei A tanulók ismerjék a gazdasági alapfogalmakat, a termelési tényezőket és azok jellemzőit. Lássák a gazdasági körforgás folyamatát. Ismerjék a piaci alapfogalmakat, a piaci szereplőket, azok magatartását és a piaci mechanizmus működését. A tanulók tudják felsorolni a fogyasztói döntést befolyásoló tényezőket, ismerjék ezen tényezők hatását. Ismerjék a fogyasztói döntési mechanizmus folyamatát és azt, hogy hogyan érvényesül a fogyasztói magatartásban a racionalizálási elv. Ismerjék az egyéni és a piaci kereslet jellemzőit, különbségüket. A tanulók tudják beazonosítani a vállalat környezeti elemeit, piaci kapcsolataikat, ismerjék ezek formáit. Ismerjék a termelés technikai-gazdasági összefüggéseit. Ismerjék a termelés költségeit, költségfüggvényeit. Ismerjék a piac formáit és a kínálat jellemzőit. Ismerjék a piacszabályozás lehetőségeit.

85

Üzleti gazdaságtan 11. évfolyam: 3óra/hét Elméleti óraszám:111, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 60 Szakmai képzés: NEM Csoportbontás: NEM

Témakörök (óraszámok) Statisztika részhez 1971-06-os követelménymodulból és a kerettantervből A statisztika alapfogalmai (2 óra)

1974-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei eszközei (6 óra)

Tartalmak

A statisztika, a statisztikai sokaság fogalma, fajtái. A statisztikai ismérv fogalma, fajtái. A statisztikai adat. Az információk forrásai, az információszerzés eszközei. A statisztikai törvény. A KSH helye és szerepe.



Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Információk feladattal vezetett rendszerezése. Információk önálló rendszerezése. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása.

Legyen képes pontosan használni az adatforrás, az adatgyűjtés, a sokság, az ismérv, a statisztikai sor és a tábla fogalmakat. Tudja alkalmazni a sor és a táblaszerkesztés és a grafikus ábrázolás szabályait. Viszonyszámok számítása, értelmezése Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Legyen képes kiszámítani a (dinamikus viszonyszám, bázis- és Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. készletekkel, a láncviszonyszám, és ezek összefüggései, Információk feladattal vezetett rendszerezése munkavállalókkal és megoszlási, koordinációs viszonyszám és Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással jövedelemmel, a befektetett összefüggései, intenzitási viszonyszám). Írásos elemzések készítése. eszközökkel, a befejezett és A középértékek fogalma, fajtái. Helyzeti Tesztfeladat megoldása. értékesített termékekkel középértékek: módusz és medián. A mennyiségi kapcsolatos egyszerű sorok elemzése számított közép-értékekkel feladatokban a (számtani átlag, harmonikus átlag, négyzetes viszonyszámokat: a megoszlási átlag). viszonyszám, a dinamikus Idősorok elemzése középértékekkel (kronologikus viszonyszám, az intenzitási átlag, mértani átlag). viszonyszám és a A szóródás vizsgálata (fogalma, mutatói, középértéket: a számtani átlag, értelmezése) a mértani átlag, a kronologikus átlag, és legyen képes értelmezni a szóródás mutatószámait. Legyen képes számításai eredményeit statisztikai táblába, grafikus ábrába foglalva a közlést megtervezni és a kapott

86


2143-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Viszonyszámok (4 óra) 2143-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Viszonyszámok számítása a gyakorlatban (2 óra)

Tartalmak

Viszonyszámok fogalma, típusai (időbeli, térbeli összehasonlító, megoszlási, koordinációs és intenzitási viszonyszámok és fajtái). Összefüggés a viszonyszámok között. Ábrázolási módok. Viszonyszámok meghatározása alapadatok, összefüggések alkalmazásával. Az eredmények szöveges értékelése. Társadalmi-gazdasági életben használt viszonyszámok és értelmezésük. Feladatok megoldása számítógépes szoftver alkalmazásával is.

Középértékek fogalma, típusai, alkalmazási területei. Gyakorisági sorok és ábrázolásuk. Helyzeti középértékek (módusz, medián) fogalma, meghatározása. Számított középértékek (számtani, hamonikus, négyzetes és mértani átlag) fogalma, meghatározása. Szóródás fogalma, mutatószámai (terjedelem, szórás, relatív szórás). Részátlag és főátlag Idősorok elemzése középértékekkel (számtani és kronológikus átlag). 2143-06-os Középértékek (helyzeti, számított) számítása és követelménymodulból és a értelmezése. kerettantervből Szóródási mutatók kiszámítása és értelmezése. Középértékek számítása a Idősorok adatainak átlagolása. gyakorlatban Főátlag meghatározása részátlagok ismeretében (2 óra) (viszonyszámok átlagolása módszer). Grafikus ábrázolás Feladatok megoldása számítógépes szoftver alkalmazásával is 1974-06-os és az 1971-06- A standardizálás módszere. 2143-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Középértékek (2 óra)



eredményeket röviden értékelni. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Ismerje a viszonyszámok Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. fogalmát, kiszámítási módjait, a Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. viszonyszámok közötti Információk önálló rendszerezése. összefüggéseket és ábrázolási Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. módokat. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Legyen képes kiszámítani Feladat önálló feldolgozása. alapadatokból a Írásos elemzések készítése. viszonyszámok különböző Információk feladattal vezetett rendszerezése. típusait és értelmezni azokat. Tesztfeladat megoldása. Tudja a kapott eredményeket és az alapadatokat grafikusan ábrázolni. Munkájához tudja használni a számítógépet is. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Ismerje a középértékek Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. fogalmát, kiszámítási módjait. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Információk önálló rendszerezése. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre.

Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Feladat önálló feldolgozása. Írásos elemzések készítése. Információk feladattal vezetett rendszerezése. Tesztfeladat megoldása.

Legyen képes kiszámítani alapadatokból a középértékek különböző típusait és értelmezni azokat. Tudja a kapott eredményeket és az alapadatokat grafikusan ábrázolni. Munkájához tudja használni a számítógépet is. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Legyen képes kiszámítani

87

Témakörök (óraszámok) os követelménymodulokból és a kerettantervből Az összetett intenzitási viszonyszámok időbeni összehasonlítása (4 óra) 1974-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Az érték- ár-és volumenindex (4 óra)

1974-06-os, az 1971-06-os és a 2143-06-os követelménymodulokból és a kerettantervből Statisztika gyakorlatok (4 óra)

Tartalmak Indexek számítása a standardizálás alapján (főátlag index, részátlag index, összetételhatás indexe). Összefüggések az indexek között. Indexek elemzése. Alkalmazási területek.



Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Információk feladattal vezetett rendszerezése. Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással. Írásos elemzések készítése. Tesztfeladat megoldása.

alapadatokból a standardizálás indexeit. Tudja a kapott eredményeket értelmezni. Ismerje az indexek közötti összefüggést. Ismerje a standardizálás módszerének lehetséges alkalmazási területeit. A termelési, forgalmi érték meghatározása, Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Ismerje az indexek fogalmát, nagyságára ható tényezők. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. kiszámítási módjait, az indexek Az értékindex, az árindex, a volumenindex. Információk feladattal vezetett rendszerezése. közötti összefüggéseket. Összefüggés az indexek között. Kis csoportos szakmai munkavégzés Legyen képes kiszámítani A termelési, forgalmi érték változásának hatása a irányítással. alapadatokból az indexek vállalkozás, a lakosság szempontjából. Írásos elemzések készítése. különböző típusait és Tesztfeladat megoldása. értelmezni azokat. Tudja kiszámolni a termelési, forgalmi érték változásának hatását a vállalkozás, a lakosság szempontjából. Viszonyszámok számítása, értelmezése Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Tudja kiszámolni, értelmezni és (dinamikus viszonyszám, bázis- és Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. ábrázolni a kiszámított láncviszonyszám, és ezek összefüggései, Információk feladattal vezetett rendszerezése. statisztikai mutatószámokat. megoszlási, koordinációs viszonyszám és Kis csoportos szakmai munkavégzés Legyen képes az eredményeit összefüggései, intenzitási viszonyszám). irányítással. és az alapadatokat sorokba, A középértékek számítása, értelmezése. A Írásos elemzések készítése. táblákba foglalni. Tudja mennyiségi sorok elemzése számított középTesztfeladat megoldása. alkalmazni a sorok és táblák értékekkel (számtani átlag, harmonikus átlag, szerkesztésének négyzetes átlag) Idősorok elemzése szabályait. középértékekkel (kronologikus átlag, mértani átlag). A szóródás vizsgálata mutatókkal. Indexek számítása a standardizálás alapján (főátlag index, részátlag index, összetételhatás indexe). Az értékindex, az árindex, a volumenindex számítása, értelmezése. Grafikus ábrák készítése.

88


Tartalmak

A pénzügyi ismeretek részhez 1969-06-os A pénzforgalom általános szabályai követelménymodulból és a (bankszámlaszerződés, bankszámlák fajtái, kerettantervből bankszámlák feletti rendelkezési jog, Pénzforgalmi ismeretek bankszámlakivonat) A fizetési megbízások (4 óra) teljesítésének határidői. Házipénztár működése. A fizetési módok fajtái és jellemzői.

1969-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Beruházások finanszírozása (2 óra)

Pénzügyi döntések tartalma, típusai. Finanszírozás fogalma csoportosítása, finanszírozási alapelvek.

1969-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Beruházások finanszírozása (2 óra) 1969-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Forgóeszköz-ellátás

Beruházások pénzügyi forrásai. Belső finanszírozás módjai Külső finanszírozás forrásai.

A forgóeszköz-szükséglet megállapítása forgási mutatók alapján. A forgóeszközök finanszírozása (finanszírozási stratégiák). A finanszírozás formái (kereskedelmi



Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Információk önálló rendszerezése. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása.

Ismerje a pénzforgalom általános szabályait, a bankszámla szerződés tartalmát, a bankszámlák fajtáit, a bankszámlák feletti rendelkezési jog lényegét, a bankszámla-kivonat tartalmát. Értse a fizetési megbízások teljesítésének határidőit. Ismerje a házipénztár működésének lényegét, a pénztárossal szemben támasztott követelményeket. Tudja felsorolni a fizetési módokat és főbb jellemzőik alapján tudjon különbséget tenni közöttük. Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Beruházási döntések (statikus, Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. dinamikus gazdaságossági 10/Hallott szöveg feladattal vezetett számítások) Beruházási feldolgozása, javaslatok rangsorolása Információk önálló rendszerezése. (statikus mutatók; NPV, PI) Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre Beruházások pénzügyi forrásai Belső finanszírozás módjai Külső finanszírozás forrásai Olvasott szöveg önálló feldolgozása. A tanuló ismerje a beruházások Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. pénzügyi forrásait, a Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, finanszírozás módjait, Információk önálló rendszerezése. különösen a külső és belső Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. finanszírozási módokat. Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Információk önálló rendszerezése.

Tudja kiszámítani alapadatokból a forgási sebesség mutatókat és tudja azokat értelmezni. Ismerje a fogóeszközök

89


Tartalmak

tervezése forgóeszközök finanszírozása (4 óra)

hitel, tartós passzívák, kereskedelmi kötvény, rövid lejáratú bankhitel).

1969-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Pótlólagos forrásszükséglet biztosítása (2 óra)

Hitelezési alapelvek. Hitelfajták. A hitelezés folyamata. A hitelkérelem tartalmi és formai követelményei.

1969-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Vállalkozás és a hitelintézet kapcsolata (4 óra)

Bankszámla nyitás. Bankszámlaszerződés értelmezése. Bankszámlafajták. Bankszámlák feletti rendelkezésre jogosultak nyilvántartó lapja. Bankügyletek típusai.

Vállalkozási ismeretek 1974-06-os Követelménymodulból Vállalkozás és tervezés (4 óra)

részhez A stratégia lényege és szerepe a vállalkozásban. A stratégiai tervezés folyamata. A stratégia tartalma. A stratégia és a tervezés kapcsolata. A tervezés célja és fajtái.



Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása.

finanszírozásának lényegét. Tudja felsorolni a finanszírozási formákat, főbb jellemzőik alapján tudjon különbséget tenni közöttük. Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Ismerje a hitelezési alapelveket, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. tudja azokat bemutatni. Tudja Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. felsorolni a hitelfajtákat és főbb Információk önálló rendszerezése. jellemzőik alapján Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. megkülönböztetni azokat. Tudja Tesztfeladat megoldása. felsorolni a hitelezés folyamatának elemeit. Tudja felsorolni és értelmezni a hitelkérelem tartalmi és formai követelményeit. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Ismerje a bankszámlanyitás Információk feladattal vezetett rendszerezése. folyamatát, a hozzá szükséges Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban. dokumentumokat. Tudja Információk rendszerezése mozaikfeladattal. értelmezni a Kis csoportos szakmai munkavégzés bankszámlaszerződést. Tudja irányítással. felsorolni a bankszámlák fajtáit, Tesztfeladat megoldása. főbb jellemzőik alapján tudjon közöttük különbséget tenni. Értse a bankszámla feletti rendelkezés lényegét, a rendelkezésre jogosultak nyilvántartásának fontosságát és módját. Tudja felsorolni és jellemezni a bankügyleteket. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Információk feladattal vezetett rendszerezése. Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással. Írásos elemzések készítése.

Ismerje a stratégia lényegét és szerepét a vállalkozásban. Ismerje a stratégiai tervezés folyamatának elemeit. Tudjon különbséget tenni a stratégia és a tervezés között. Ismerje a

90


1973-06-os és az 1968-06-os követelménymodulokból és a kerettantervből Emberi erőforrásgazdálkodás (6 óra)

Tartalmak



Tesztfeladat megoldása.

tervezés célját és fajtáit.

A munkaerő, mint emberi erőforrás. A munkaerőpiac szereplői. A munkaerő-szükséglet meghatározása. Munkaerő biztosítása, munkaerő-szükséglet kielégítése. Bér- és jövedelemgazdálkodás.

Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Információk önálló rendszerezése. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása.

A tanuló ismerje a munkaerő, mint emberi erőforrás jellemzőit, a munkaerő-piac szereplőit. Tudja meghatározni a munkaerő-szükségletet. Tudja, hogy mit jelent a munkaerő biztosítása. Ismerje a bér- és jövedelemgazdálkodás alapvető fogalmait.

Marketing alapfogalmak. A marketing szerepe a vállalkozásban. Piackutatás. Marketing-mix.

Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban. Tesztfeladat megoldása. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel.

A tanuló legyen képes a marketing helyes értelmezésére, aszerint használni a szükséglet, igény, érték fogalmakat. Legyen képes bemutatni a marketingmix elemeit, a legfontosabb termékkategóriákat, az ármegállapítás módjait, meghatározni a legjellemzőbb marketingcsatornákat és a kommunikáció és a promóció legfontosabb eszközeit és módszereit. Egyszerű esettanulmányokban legyen képes értékelni a piacorientált gondolkodás alapján a marketing-mix elemeinek lehetséges hatásait, a választásukat meghatározó szándékot, az eszközök kölcsönhatását.

Marketing részhez 1968-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Marketing alapjai (12 óra)

91

Témakörök (óraszámok) Számvitel részhez 1968-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Gazdálkodás a vállalkozás eszközeivel (10 óra)

Tartalmak

A vállalat eszközei és csoportosítása. Gazdálkodás a befektetett eszközökkel. Az innováció megvalósítása. A logisztikai rendszer.



Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Információk önálló rendszerezése. Tesztfeladat megoldása. Írásos elemzések készítése. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel.

A tanuló ismerje a vállalkozás gazdálkodásához szükséges eszközöket és azok csoportosítását. A tanuló ismerje az innováció fogalmát, a logisztika fogalmát, a logisztikai rendszer működését. 2142-06-os és az 1970-06- A számviteli törvény fejezetei. A számviteli Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. A tanuló ismerje a számvitelhez os alapelvek. A vállalkozások számviteli politikája. A Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. kapcsolódó alapvető követelménymodulokból és számviteli bizonylatok. A beszámoló szerepe, a Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. fogalmakat, azokat nagy a kerettantervből beszámoló részei. A beszámolók formái. Olvasott szöveg önálló feldolgozása. biztonsággal tudja alkalmazni a Számviteli alapfogalmak Beszámolás és könyvvezetés. A vállalkozás Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. számviteli munkája során. (4 óra) vagyona. A leltár fogalma, fajtái. A mérleg fogalma, jellemzői, fajtái. A mérlegfőcsoportok tartalma, definíciója. 1972-06-os Bizonylatok a vállalkozásnál. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. A tanuló ismerje a számvitelhez követelménymodulból és a A vállalkozás vagyona. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. kapcsolódó bizonylatok fajtáit, kerettantervből Értékelés a számvitelben. Információk rendszerezése mozaikfeladattal. tudja azokat beazonosítani, és Számviteli jogszabály Leltárkészítés, mérlegkészítés. Tesztfeladat megoldása. nagy biztonsággal tudja alkalmazás Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. alkalmazni a számviteli (2 óra) munkája során. 1972-06-os A leltár fogalma, fajtái. Olvasott szöveg önálló feldolgozása, A tanuló ismerje a számvitelhez követelménymodulból és a A mérleg fogalma, jellemzői, fajtái. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, kapcsolódó alapvető kerettantervből A mérlegfőcsoportok tartalma, definíciója. Információk feladattal vezetett rendszerezése, fogalmakat, azokat nagy Mérleg és eredményAz eszköz- és forrásoldal sorainak tartalma. Információk önálló rendszerezése, biztonsággal tudja alkalmazni a kimutatás Az eredmény-kimutatás fogalma, jellemzői és Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre, számviteli munkája során. (6 óra) változatai. Tesztfeladat megoldása, 2142-06-os és a 1970-06-os A könyvviteli számlák. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. A tanuló ismerje a számvitelhez követelménymodulokból és A számlakeret felépítése és szerkezete. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. kapcsolódó alapvető a kerettantervből A vállalati számlarend tartalma. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. fogalmakat, azokat nagy Gazdasági események A számlák nyitása. Olvasott szöveg önálló feldolgozása. biztonsággal tudja alkalmazni a (8 óra) Idősoros és számlasoros könyvelés. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. számviteli munkája során. Költség- és eredményszámlák. Az analitikus és szintetikus könyvelés kapcsolata.

92


Tartalmak

1970-06-os és a 2142-06-os követelménymodulokból és a kerettantervből Könyvelési tételek szerkesztése (8 óra) 1970-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Vásárolt és saját termelésű készletek (6 óra)

Alapvető gazdasági műveletek könyvelése.

1970-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Vásárolt és saját

Saját előállítású készletek elszámolása. Készletváltozások főkönyvi elszámolása. Anyagok könyvvitele (anyagbeszerzés visszaküldés, engedmény könyvelése -

Vásárolt és saját előállítású készletek fajtái. A vásárolt készletek elszámolásakor alkalmazható ár. Készletváltozások főkönyvi elszámolása. Anyagok könyvvitele.



Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Információk rendszerezése mozaikfeladattal. Információk önálló rendszerezése. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása. Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Információk feladattal vezetett rendszerezése. Információk önálló rendszerezése. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása.

A tanuló ismerje a gazdasági események alapvető típusait. Ezeket nagy biztonsággal tudja használni a könyvelési munkája során.

A tanuló legyen képes pontosan használni a készlet, készletfajták fogalmakat. Tudják bemutatni a készletkezelési bizonylatok, a szállítói számla tartalmát és szerepét. Legyen képes ismertetni a készletek beszerzési áron való értékeléséből adódó problémát. Legyen képes kiszámítani a készletcsökkenések értékét (a FIFO és a gördülő átlagár módszerrel) és elvégezni az anyagbeszerzés (tényleges beszerzési áron) és a felhasználás számviteli elszámolásának feladatait. Legyen képes egyszerű bizonylatokat kitölteni, felismerni az alapbizonylatokból a gazdasági eseményeket és értelmezni a nyilvántartásaiból nyert adatokat. Legyen képes az áfa működési mechanizmusát egyszerűen bemutatni. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Legyen képes kiszámítani a Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. készletcsökkenések értékét (a Információk feladattal vezetett rendszerezése. FIFO és a gördülő átlagár Kis csoportos szakmai munkavégzés módszerrel) és elvégezni az

93


Tartalmak



termelésű készletek könyvelése (6 óra)

anyagfelhasználás számítása és könyvelése).

irányítással. Tesztfeladat megoldása. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre.

anyagbeszerzés (tényleges beszerzési áron) és a felhasználás számviteli elszámolásának feladatait. Legyen képes egyszerű bizonylatokat kitölteni, felismerni az alapbizonylatokból a gazdasági eseményeket és értelmezni a nyilvántartásaiból nyert adatokat. Legyen képes az áfa elszámolására.

1972-06-os, a 2142-06-os és az 1970-06-os követelménymodulokból és a kerettantervből Jövedelem-elszámolás (6 óra)

A munkabérből történő levonások keletkezése és könyvelése. A jövedelem kifizetés és a levonások elszámolása és könyvelésük. A bérfeladás könyvelése. A munkabérek közterheinek és járulékainak számítása és könyvelése.


A tanuló legyen képes pontosan használni a bér, levonások, közterhek fogalmát. Tudja bemutatni a bérelszámolás és a bérfizetés bizonylatait. Legyen képes elvégezni a bérfelosztás, a bérelszámolás és a bérfizetés számviteli elszámolásának feladatait és felismerni az alapbizonylatokból a gazdasági eseményeket. Legyen képes különbséget tenni a munkáltatót és a munkavállalót terhelő kötelezettségek között, tudja a járulékokat kiszámítani, elkönyvelni és a kiegyenlítésüket elszámolni. Tudja felsorolni az összevontan adózó jövedelem elemeit, kiszámítani az éves jövedelem adóját, különbséget tenni az adóelőleg és az adó között.

94


Tartalmak

1970-06-os és az1972-06-os követelménymodulokból és a kerettantervből Befektetett eszközök, Befektetett eszközökkel kapcsolatos elszámolások (6 óra)

Tárgyi eszközök fajtái. Belföldi beruházási szállítókkal kapcsolatos tételek könyvelése különböző finanszírozással. A terv szerinti értékcsökkenés és értékcsökkenési leírás számításai és könyvelése.

1970-06-os és az 1972-06os követelménymodulokból és a kerettantervből Analitikus nyilvántartások vezetése I. (2 óra)

Az egyes analitikus nyilvántartások tartalma, alkalmazásának jelentősége, további felhasználása. Az analitikus nyilvántartások vezetése.




A tanuló legyen képes definiálni a befektetést, pontosan használni a beruházás, értékcsökkenés és értékcsökkenési leírás fogalmakat. Legyen képes elvégezni az értékcsökkenés összegének (lineáris, évek száma összeg, teljesítményarányos) kiszámítására egyszerű esetekben. Legyen képes a beruházás és az értékcsökkenés alapvető eseteinek számviteli elszámolására. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Legyen képes bemutatni a Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. készletkezelési bizonylatok, a Információk feladattal vezetett rendszerezése. szállítói számla, a készletek és Kiscsoportos munkavégzés irányítással. a kötelezettségek analitikus Tesztfeladat megoldása. feljegyzései szerepét és Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. tartalmát. Tudja bemutatni a bérelszámolás és bérfizetés bizonylatait, összekapcsolni az analitikus és a főkönyvi elszámolást. Tudja bemutatni a befektetett pénzügyi eszközök analitikus nyilvántartásainak tartalmát.

Kerettantervből Az üzleti gazdaságtan marketing alapjai Az előző témakörökön A vásárolt készletek a gazdálkodásban kívüli vagy témakörön belüli további üzleti gazdaságtani ismeretek és összefüggések. (10 óra)

95

Üzleti gazdaságtan gyakorlatok 11. évfolyam: 2 óra/hét Gyakorlati óraszám: 74, Szakmai képzés:NEM Csoportbontás: IGEN


Tartalmak

1968-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Gazdasági jog-gyakorlatok (6 óra) A vállalkozás (8 óra)

A vállalkozás alapításához szükséges adminisztratív teendők. Kisvállalkozások működéséhez kapcsolódó adminisztrációs feladatok (megrendelések készítése, szerződések értelmezése, reklamációk kezelése, egyeztetések).

1971-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Levelezés (4 óra)

A levél fajtái, formai ismérvei. A hivatalos levelek fogalmazásának tartalmi szempontjai. A beadványok (kérvény, kérelem, fellebbezés stb.). Az egyszerű ügyiratok fajtái (nyugta, elismervény, meghatalmazás stb.). Közigazgatási szerv, intézmény, gazdálkodó szervezet, levelei (értesítés, meghívó, igazolás, engedély stb.). A szerződésekkel kapcsolatos ügyiratok. A vállalkozások, szervek, intézmények belső, levelei (jegyzőkönyv, emlékeztető, feljegyzés stb.). Üzleti levelezés (ajánlat, megrendelés, teljesítés, a teljesítés zavarai, szállítás stb.).


A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Ismerje és tudja Információk feladattal vezetett rendszerezése. bemutatni és elvégezni a Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással. vállalkozás alapításához Önálló szakmai munkavégzés közvetlen szükséges irányítással. adminisztratív Részvétel az ügyfélfogadáson esetmegfigyelés. teendőket. Ismerje és tudja elkészíteni a vállalkozások működéséhez kapcsolódó adminisztrációs feladatokat. Információk önálló rendszerezése. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban.

Ismerje a hivatalos levelek fajtáit, tartalmi és formai követelményeit. Ismerje a beadványok, az egyszerű ügyiratok, a közigazgatási szervek és a vállalkozások által használt alapvető levéltípusokat, a szerződésekkel kapcsolatos ügyiratokat, a vállalkozások belső leveleinek fajtáit, azok tartalmi és formai követelményeit.

96


1971-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Iratkezelés (4 óra)

1980-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Iratok kezelése (4 óra)

1969-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Pénzforgalmi gyakorlatok (14 óra)

Tartalmak Munkaviszonnyal kapcsolatos levelek (önéletrajz, pályázat, munkaszerződés stb.). Az ügyiratkezelés alapfogalmai. Az irattározás kellékei, eszközei. Az iratkezelés gyakorlata (postabontás, érkeztetés, iktatás stb.).



Információk feladattal vezetett rendszerezése. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Csoportos helyzetgyakorlat. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel.

Pontosan ismerje és munkája során tudja alkalmazni az ügyiratkezelés alapfogalmait. Ismerje az irattározás kellékeit és eszközeit, tudja azokat használni. Ismerje az iratkezelés folyamatát, tudjon az iratkezelési munkában részt venni. Az iratok rendszerezésének szabályai. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. A tanuló ismerje az Vevő-, ügyfélkapcsolat nyilvántartásának, Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. iratok karbantartásának szabályai. Tesztfeladat megoldása. rendszerezésének és az Iratkezelés szabályai. iratok kezelésének szabályait tudja azokat a munkája során alkalmazni. Ismerje és tudja alkalmazni a vevőés ügyfélkapcsolat nyilvántartásának, karbantartásának szabályait. Bankszámlakivonat tartalma. Olvasott szöveg feladattal vezetett Ismerje a bankszámlakivonat A fizetési forgalomban leggyakrabban alkalmazott feldolgozása. tartalmát, tudja értelmezni az nyomtatványok elkészítése, továbbítása. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. egyes sorait. Ismerje és tudja Házipénztárban alkalmazott bizonylatok. Információk rendszerezése mozaikfeladattal. kitölteni a fizetési Házipénztár program használata. Kis csoportos szakmai munkavégzés forgalomban leggyakrabban irányítással. alkalmazott nyomtatványokat, Tesztfeladat megoldása. ismerje a nyomtatványok Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. útját. Ismerje és tudja kitölteni a házipénztárban használt bizonylatokat. Ismerje a fenti

97


Tartalmak


1969-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Vevői és szállítói számlák kezelése (6 óra)

Vevői, szállítói számlák kezelése (nyilvántartás, vevő és szállítói analitika egyeztetése, fizetési határidők követése, számlák alaki és tartalmi ellenőrzése, fizetési megbízások teljesítése, reklamációk intézése). Egyeztetési feladatok a számvitellel, a készletgazdálkodással.

Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Információk feladattal vezetett rendszerezése. Kiscsoportos munkavégzés irányítással. Tesztfeladat megoldása. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre.

1970-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Analitikus nyilvántartások vezetése II. (6 óra)


Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Információk feladattal vezetett rendszerezése. Kiscsoportos munkavégzés irányítással. Tesztfeladat megoldása. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre.

A továbbhaladás feltételei bizonylatok információ tartalmát. Tudjon házipénztár programot használni. Ismerje a vevői és szállítói számlák kezelésének lépéseit. Tudja elvégezni a számlák alaki és tartalmi ellenőrzését, nyilvántartásukat. Tudja kezelni a reklamációt. Ismerje a számvitellel és a készletgazdálkodással való egyeztetési feladatokat, tudja azokat elvégezni. Legyen képes bemutatni a készletkezelési bizonylatok, a szállítói számla, a készletek és a kötelezettségek analitikus feljegyzései szerepét és tartalmát. Tudja bemutatni a bérelszámolás és bérfizetés bizonylatait, összekapcsolni az analitikus és a főkönyvi elszámolást. Tudja bemutatni a befektetett pénzügyi eszközök analitikus nyilvántartásainak tartalmát. Legyen képes bemutatni a belföldi vevőkövetelések analitikus és főkönyvi nyilvántartásának tartalmát. Ismerje az analitika és a főkönyvi könyvelés közötti egyeztetési lehetőségeket.

Kerettantervből Az üzleti gazdaságtan számviteli alapjai Az előző témakörökön kívüli Az üzleti gazdaságtan pénzügyi alapjai

98

Témakörök (óraszámok) üzleti gazdaságtan gyakorlati ismeretek és összefüggések. (20 óra)

Tartalmak



Az üzleti gazdaságtan statisztikai alapjai Az üzleti gazdaságtan marketing alapjai Vásárolt készletek a gazdálkodásban.

12. ÉVFOLYAM Elméleti gazdaságtan - Makroökonómia 12. évfolyam:3 óra/hét Elméleti óraszám: 96 Szakmai képzés: NEM Csoportbontás: NEM


Tartalmak

1968-06-os Termékek és jövedelmek áramlása. követelménymodulból és a A kibocsátás nemzetközi kerettantervből mutatószámai (SNA rendszer) A jövedelemáramlás formái a nemzetgazdasági teljesítmény mérése (6 óra)

1968-06-os követelménymodulból és a kerettantervből A makrogazdaság szereplői és piacai (4 óra)

Makrogazdasági fogalmak, gazdasági folyamatok. A makrogazdaság szereplői, a gazdasági szférák jellemzői. A makrogazdaság piacai.

1968-06-os követelménymodulból és a kerettantervből

Monetáris és fiskális politika. Gazdaságpolitikai alternatívák (programok).

Tanulói tevékenységformák Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Információk feladattal vezetett rendszerezése. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása. Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Információk feladattal vezetett rendszerezése. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása. Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel.

A továbbhaladás feltételei A tanulók tudják felsorolni a gazdasági szférák közötti jövedelemáramlás formáit. Ismerjék a kibocsátás nemzetközi mutatószámainak tartalmát, kiszámításuk módját. Tudják értelmezni a legfontosabb mutatószámokat. Tudják megkülönböztetni a nominál és a reálkibocsátást. Tudják alkalmazni a makroegyenleteket. Tudják értelmezni a feladatmegoldás során kapott eredményeket. A tanuló legyen képes különbséget tenni a mikro- és makroszemlélet között. Legyen képes bemutatni a makrogazdaság szereplőit és piacait.

A tanuló legyen képes ismertetni az állam feladatait, az állami beavatkozás okait és a lehetséges megoldásokat. A tanuló legyen

99


Tartalmak

Az állam gazdaságpolitikája (8 óra)



Információk feladattal vezetett rendszerezése. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása.

képes felismerni a gazdaságpolitika fő irányait és a beavatkozás eszközeit. Legyen képes rámutatni a monetáris és fiskális politika előnyeire és hátrányaira, a beavatkozás korlátaira. A tanuló legyen képes ismertetni az árupiaci kereslet tényezőit, bemutatni a fogyasztási és megtakarítási függvényt, a beruházások szerepét. Legyen képes jellemezni a fogyasztásra és a beruházásra, a pénzpiacra ható tényezőket, a munka keresletét és kínálatát meghatározó tényezőket, a munkanélküliség és az infláció okait. A tanuló legyen képes jellemezni a jelenlegi makrogazdasági problémákat: egyensúlyi közelítés kereslet és kínálat oldalról, egyensúlytalansági szint megítélése, munkanélküliség, infláció. A tanuló legyen képes a külgazdasággal kapcsolatos fogalmakat pontosan használni, bemutatni a vállalkozások külpiaci stratégiáit és a legfontosabb nemzetközi szervezeteket. A tanuló legyen képes rámutatni a külkereskedelem jelentőségére, ismertetni a kereskedelmi és a fizetési mérleg tartalmát. Legyen képes bemutatni a makrogazdasági egyensúly nyitott gazdaságra vonatkozó aspektusait.

1968-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Makrogazdasági egyensúly/egyensúlytalan ság (16 óra)

A gazdasági egyensúly kialakulásának folyamata, jellemzői. Infláció, munkanélküliség. Gazdasági növekedés.

Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Információk feladattal vezetett rendszerezése. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása.

1968-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Külgazdasági kapcsolatok (6 óra)

Külgazdasági alapfogalmak. Vállalkozások a nemzetközi piacokon. Nemzetközi gazdasági szervezetek ((IMF, IBRD, EU, WTO).


100

1975-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Európai uniós ismeretek (6 óra)

Az Európai Unió tagállamai, jelképei. Az integráció fogalma, szintjei. Az EU alapszerződései. Az EU intézményrendszere. Az EU döntéshozatali rendszere. Közösségi politikák. Támogatások.

1969-06-os követelménymodulból és a kerettantervből A pénzügyi közvetítőrendszer intézményei (10 óra)

A pénz fogalma. A pénz funkciói. Gazdaságpolitika – pénzügypolitika. A pénzügypolitika eszközei.

1969-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Pénzforgalmi ismeretek (8 óra)


A tanuló legyen képes a legfontosabb EU ismereteket használni és értelmezni.

Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Információk feladattal vezetett rendszerezése. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása. Valuta, deviza és az árfolyam. Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Konvertibilitás. Hallott szöveg feldolgozása Fizetési mérleg. jegyzeteléssel. Gazdasági és Monetáris Unió: Információk feladattal vezetett történelmi előzmények, a Maastrichti rendszerezése. szerződés. Válaszadás írásban mondatszintű A konvergencia időszaka és az euró kérdésekre. bevezetése. Tesztfeladat megoldása.

A tanuló legyen képes értelmezni a pénz fogalmát, felsorolni és értelmezni a pénz funkcióit. A tanuló legyen képes bemutatni a gazdaságpolitika és pénzügypolitika lényegét és eszközeit.

1969-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Értékpapírok és hozamaik (10 óra)

Az értékpapírok csoportosítása, jellemzőik (kötvény, részvény, közraktárjegy, váltó, állampapírok, banki értékpapírok). Pénzügyi piac és a nemzetközi pénzügyi piac. Értékpapírpiac jellemzője. A tőzsde, a tőzsdei ügyletek.


1969-06-os követelménymodulból és a kerettantervből

Pénz időértéke (jelenérték, jövőérték) Olvasott szöveg önálló feldolgozása. számítás Információk feladattal vezetett rendszerezése.

A tanuló legyen képes bemutatni a makrogazdasági egyensúly nyitott gazdaságra vonatkozó aspektusait és az árfolyam-politika lényegét. A tanuló legyen képes a legfontosabb EU ismereteket használni és értelmezni. Legyen képes ismertetni a konvergencia kritériumokat. A tanuló legyen képes felsorolni az értékpapírok fajtáit. Legyen képes az értékpapírok legfontosabb jellemzői alapján különbséget tenni a részvény és a kötvény között. Legyen képes jellemezni a pénzügyi piacot és a nemzetközi pénzügyi piacot. Értse a tőzsde lényegét és tudja jellemezni a tőzsdét. Tudja felsorolni a tőzsdei ügyleteket és az egyes ügyletek legfontosabb jellemzőit ismertetni. Legyen képes egyszerű számítási feladatokat elvégezni a pénz időértékét alkalmazva (jelenérték, jövőérték).

101


Tartalmak

Pénzügyi számítások (6 óra) 1969-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Beruházások finanszírozása (5 óra) Kerettantervből Az előző témakörökön kívüli vagy azokhoz tartozó további Makroökonómiai ismeretek és összefüggések. (11 óra)

Beruházási javaslatok rangsorolása (statikus mutatók; NPV, PI).

Tanulói tevékenységformák Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása. Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Információk feladattal vezetett rendszerezése. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása.


A kiszámított eredmények alapján legyen képes rangsorolni a beruházási javaslatokat.

Az árupiaci kereslet A munkapiac és az aggregált kínálat A pénzfolyamatok és az aggregált keresleti függvény Az árszínvonal és az infláció Gazdasági növekedés Nemzetközi közgazdaságtan

102

Üzleti gazdaságtan 12. évfolyam: 3 óra/hét Elméleti óraszám: 96 Elméletigényes gyakorlati óraszám:0 Szakmai képzés: NEM Csoportbontás: NEM


Tartalmak

Számviteli ismeretekhez 1970-06-os és az 1972-06-os Bankszámlát és pénztárszámlát érintő gazdasági követelménymodulokból és eseményeket könyvel. Váltóval kapcsolatos gazdasági műveleteket a kerettantervből Pénzügyi és hitelműveletek elszámol. Értékpapírokkal kapcsolatos gazdasági könyvelése eseményeket elszámol (kötvény, részvény (6 óra) beszerzése, értékesítése, hozamok elszámolása). Költségvetési kapcsolatok könyvelése. Általános forgalmi adóval kapcsolatos elszámolások.

1970-06-os és az 1972-06os követelménymodulokból és a kerettantervből Költségek elszámolása és a raktárra-vétel (8 óra)

Költségekkel kapcsolatos fogalmak. A termelési költségek elszámolásának lehetőségei. A költségek csoportosítása. A költségnemek tartalma és a költségnemek könyvelése. A raktárra-vétel könyvelése.


Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Információk feladattal vezetett rendszerezése. Kis csoportos munkavégzés irányítással. Tesztfeladat megoldása. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre.


A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes felvázolni a pénzforgalom jelentőségét. Tudja megkülönböztetni egymástól a legjellemzőbb fizetési módokat és legyen képes kitölteni ezek alapvető bizonylatait. Tudja jellemezni a bankszámlát, ismertetni a pénzkezelési szabályokat. A tanuló legyen képes pontosan használni a költség, ráfordítás, költségnemek, költségviselő, költséghely fogalmakat. Tudja bemutatni a költségek, a befejezett tevékenységek és az értékesítés számviteli elszámolásának lépéseit költségnem elszámolás esetén, valamint az előállítási költségek és az eladási

103


1970-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Az értékesítés elszámolása (6 óra)

1972-06-os és az 1977-06os követelménymodulokból és a kerettantervből Mérleg és eredménykimutatás (6 óra)

Tartalmak



árbevétel eredményre gyakorolt hatását. Legyen képes alapbizonylatokból felismerni a gazdasági eseményeket. Az értékesítés könyvelése - készletcsökkenés Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. A tanuló legyen képes elszámolása. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. pontosan használni a Visszáru és a minőségi engedmény számítása és Információk feladattal vezetett rendszerezése. bevétel, ráfordítás, könyvelése. Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással. eredmény fogalmakat.. Árbevétel, fizetendő áfa elszámolása. Tesztfeladat megoldása Tudja bemutatni a A saját termelésű készletek Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. befejezett állományváltozásának meghatározása. tevékenységek és az értékesítés számviteli elszámolásának lépéseit költségnem elszámolás esetén, valamint az előállítási költségek és az eladási árbevétel eredményre gyakorolt hatását. Legyen képes alapbizonylatokból felismerni a gazdasági eseményeket. Tudja elmondani a belföldi vevőkövetelések analitikus és főkönyvi nyilvántartásának tartalmát. Az eredmény-kimutatás kategóriáinak tartalma Olvasott szöveg önálló feldolgozása, A tanuló ismerje Értékelés a számvitelben (bekerülési érték, könyv Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, pontosan az eredményszerinti érték) Tárgyi eszközök értékelése, Információk feladattal vezetett rendszerezése, kimutatás kategóriákat, készletek értékelése, értékvesztés Információk önálló rendszerezése, az egyes kategóriák Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre, tartalmát. Tesztfeladat megoldása, Ismerje és tudja alkalmazni az

104


1972-06-os és az 1972-06os követelménymodulokból és a kerettantervből A könyvviteli zárlat és az éves beszámoló (6 óra)

Tartalmak

A könyvviteli zárlat célja, feladatai. Havi, negyedéves zárás feladatai. Év végi zárlati teendők. Évnyitás utáni rendező tételek könyvelése. Beszámoló-készítés. Vagyonrészek értékelése a mérlegben. Az éves beszámoló eredménykimutatása. A kiegészítő melléklet készítésének célja, tartalma. Az üzleti jelentés készítésének célja, tartalma.



A továbbhaladás feltételei előzőekben megtanult értékelési alapelveket. Tudjon feladatokat megoldani a tárgyi eszközök értékelése, a készletek értékelése és értékvesztése témakörökben. A tanuló legyen képes ismertetni az ellenőrzés szerepét az információfeldolgozásba n, az egyeztetések fajtáit, a könyvviteli zárás szerepét. Legyen képes bemutatni a Főkönyvi kivonatot és annak információ tartalmát. Legyen képes felsorolni az éves beszámoló részeit, rámutatni a beszámoló szerepére. Legyen képes összehasonlítani a Leltárt és a Mérleget, bemutatni a vagyont a Mérleg (A típus) kimutatás alapján, a tárgyévi gazdálkodás eredményének fő összetevőit és eredménykategóriákat az Eredmény-kimutatás (A típus összköltség eljárás) alapján. Legyen képes az

105


1968-06-os követelménymodulból A gazdálkodás gyakorlata (10 óra)

Tartalmak

Esettanulmányok készítése: A tárgyi eszközgazdálkodás számítási feladattal. A készletgazdálkodáshoz kapcsolódó számítási feladatok. Munkatermelékenység mérése. A munkabér számításának bemutatására. A hozam maximalizálására és a ráfordítás minimalizálására

Menedzsment ismeretekhez 1968-06-os A szervezet jellemzése. követelménymodulból A szervezet irányítása (tulajdonosi szervezet, A vállalkozás szervezete munkaszervezet). és vezetése A vezetés szerepe, főbb feladatai. (8 óra) A döntéshozatal, döntési mechanizmusok.

Marketingstratégiákhoz 1968-06-os Marketing stratégia. követelménymodulból és a A reklámtevékenység jogi eszközei. kerettantervből Marketing alapjai (12 óra)


Információk feladattal vezetett rendszerezése. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása. Írásos elemzések készítése. Esetleírás készítése. Információk rendszerezése mozaikfeladattal.

A továbbhaladás feltételei adózás előtti eredmény ismeretében a társasági adó kiszámítására és bemutatni az Eredménykimutatás és a Mérleg közötti kapcsolatot. A tanuló legyen képes a tárgyi eszközök, a készletgazdálkodás, a munka-termelékenység mérése, a munkabér számítása témakörökben önállóan komplex feladatokat megoldani.

Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Információk önálló rendszerezése. Tesztfeladat megoldása. Esetleírás készítése.

A tanuló tudja jellemezni a szervezeteket, ismerje a szervezet irányítási formáit, tudja azokat főbb jellemzőik alapján megkülönböztetni. Ismerje a vezetés szerepét, tudja felsorolni főbb feladatait. Ismerje a döntéshozatal folyamatát és a döntési mechanizmusokat.

Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban. Tesztfeladat megoldása. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel.

Ismerje és tudjon különbséget tenni a különböző marketing stratégiák között. Ismerje a reklámtevékenységhez kapcsolódó alapvető

106


Tartalmak


A továbbhaladás feltételei jogi eszközöket.

Kerettantervből Az előző témakörökön kívüli üzleti gazdaságtani ismeretek és összefüggések. (66 óra)

      

A gazdálkodás feltételeinek rendszerezése. Esettanulmány és munkagyakorlat A vállalkozások tevékenységeinek költségei és az értékesítés Marketingstratégiák Pénzügyi és hitelműveletek A zárás és az éves beszámoló Menedzsment ismeretek Összefoglalás, rendszerezés

Üzleti gazdaságtan gyakorlatok 12. évfolyam: 2 óra/hét Gyakorlati óraszám: 64, Szakmai képzés:NEM Csoportbontás: IGEN

Témakörök (óraszámok) 1969-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Pénzforgalmi gyakorlatok (6 óra)

Tartalmak Bankszámlakivonat tartalma. A fizetési forgalomban leggyakrabban alkalmazott nyomtatványok elkészítése, továbbítása. Házipénztárban alkalmazott bizonylatok. Házipénztár program használata.

Tanulói tevékenységformák Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Információk rendszerezése mozaikfeladattal. Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással. Tesztfeladat megoldása. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre.

A továbbhaladás feltételei Ismerje a bankszámlakivonat tartalmát, tudja értelmezni az egyes sorait. Ismerje és tudja kitölteni a fizetési forgalomban leggyakrabban alkalmazott nyomtatványokat, ismerje a nyomtatványok útját. Ismerje és tudja kitölteni a házipénztárban használt bizonylatokat. Ismerje a fenti bizonylatok információ tartalmát.

107


Tartalmak


1973-06-os követelménymodulból és a kerettantervből A munkaerő-gazdálkodás analitikája A munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások (10 óra)

A munkaerő nyilvántartása. Létszám kimutatások a gyakorlatban (állományi létszám stb.). A teljesítmény nyilvántartása. Munkaszerződés készítése önállóan, nyomtatvány kitöltésével. Munkaviszony megszüntetése alapesetben önállóan, nyomtatvány kitöltésével. Bérfizetési jegyzék, bérszámfejtési lap kitöltése. Bérekhez kapcsolódó közterhek nyilvántartása. Jövedelemadózással kapcsolatos feladatok. Bizonylatok kitöltése (egyéni nyilvántartó lapok, összesítő bevallás, igazolások stb.). Teljesítési határidők.

Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Információk rendszerezése mozaikfeladattal. Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással. Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett.

1969-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Vevői és szállítói számlák kezelése (4 óra)

Vevői, szállítói számlák kezelése (nyilvántartás, vevő és szállítói analitika egyeztetése, fizetési határidők követése, számlák alaki és tartalmi ellenőrzése, fizetési megbízások teljesítése, reklamációk intézése). Egyeztetési feladatok a számvitellel, a készletgazdálkodással.

Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Információk feladattal vezetett rendszerezése. Kiscsoportos munkavégzés irányítással. Tesztfeladat megoldása. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre.

1970-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Analitikus nyilvántartások vezetése II. (12 óra)


Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Információk feladattal vezetett rendszerezése. Kiscsoportos munkavégzés irányítással. Tesztfeladat megoldása. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre.

A továbbhaladás feltételei Tudjon házipénztár programot használni. A tanuló ismerje a munkaerő és a teljesítmény nyilvántartás szabályait, tudja azokat alkalmazni. Tudjon önállóan munkaszerződést kitölteni és munkaviszonyt megszüntetni nyomtatvány segítségével. Tudja kitölteni a bérfizetési jegyzéket és a bérszámfejtési lapot. Ismerje a jövedelemadózással kapcsolatos feladatokat. Ismerje és tudja kitölteni a munkaviszonyhoz kapcsolódó bizonylatokat. Ismerje a vevői és szállítói számlák kezelésének lépéseit. Tudja elvégezni a számlák alaki és tartalmi ellenőrzését, nyilvántartásukat. Tudja kezelni a reklamációt. Ismerje a számvitellel és a készletgazdálkodással való egyeztetési feladatokat, tudja azokat elvégezni. Legyen képes bemutatni a készletkezelési bizonylatok, a szállítói számla, a készletek és a kötelezettségek analitikus feljegyzései szerepét és tartalmát. Tudja bemutatni a bérelszámolás és bérfizetés

108


A gazdálkodás feltételeinek rendszerezése (6 óra) A tevékenység költségei és az értékesítés (8 óra)

A pénzügyi és hitelműveletek rendszerezése (6 óra) Zárás – éves beszámoló (6 óra) A gazdálkodási tevékenység rendszerezése (6 óra)

Tartalmak



bizonylatait, összekapcsolni az analitikus és a főkönyvi elszámolást. Tudja bemutatni a befektetett pénzügyi eszközök analitikus nyilvántartásainak tartalmát. Legyen képes bemutatni a belföldi vevőkövetelések analitikus és főkönyvi nyilvántartásának tartalmát. Ismerje az analitika és a főkönyvi könyvelés közötti egyeztetési lehetőségeket. A vásárolt készletekkel, a munkavállalókkal és a Olvasott szöveg feladattal vezetett A tanulók legyenek képesek befektetett eszközökkel kapcsolatos tanult feldolgozása. összefoglaló feladat ismeretanyag rendszerezése összefüggő Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. kidolgozására a készletekkel, munkagyakorlat formájában Információk feladattal vezetett rendszerezése. a munkavállalókkal és a Kiscsoportos munkavégzés irányítással. befektetett eszközökkel A tevékenységek költségeinek számviteli Tesztfeladat megoldása. kapcsolatos, korábban már elszámolása. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre tanult, alapvető gazdasági Az értékesítés számviteli elszámolása. eseményekre és A vállalkozás eredményének meghatározása. számításokra vonatkozóan A termelés és értékesítés egyszerű statisztikai irányított feladatmegoldással vizsgálata. és értékeléssel. A pénztárral és bankszámlával kapcsolatos Legyenek képesek egyszerű elszámolások, bizonylatolások, egyeztetések. költség-elszámolási feladatok megoldására. Legyenek képesek egyszerű A könyvviteli zárás teendői. számításokra a A vállalkozói vagyon és eredmény elemzése fizetőképességre egyszerűen. vonatkozóan. A tanult ismeretek rendszerezése esettanulmány Legyenek képesek formájában. összefoglaló feladat kidolgozására irányított feladatmegoldással és értékeléssel a teljes tanult tananyag vonatkozásában.

109

Közgazdasági szakmacsoport

Óraterv a helyi tantervhez a 9-12. évfolyamra Heti óraszámok évfolyamonként

Tantárgyak

9. évfolyam

10. évfolyam

Gazdasági ismeretek

2

2

Információkezelés*

2

2

Viselkedéskultúra*

1

Szakmacsoportos

Kommunikációs ismeretek*

szakmai alapozás

Elméleti gazdaságtan Mikroökonómia

11. évfolyam

1 3

Elméleti gazdaságtan Makroökonómia

Óraszámok összesen

12. évfolyam

3

Üzleti gazdaságtan

3

3

Üzleti gazdaságtan gyakorlatok*

2

2

8

8

5

5

Jelmagyarázat: * - az osztály csoportra bontva

110

IX.15 SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS INFORMATIKA

SZAKTERÜLETRE Az általános iskolai alapok A Számítástechnika tantárgy tartalma korszerű, igyekszik követni a technikai fejlődéssel szinte naponta változó ismereteket, azokat a mindennapi életben alkalmazható formában oktatni. Logikai elrendezése a használati szinttől a belső működés megértése felé, a passzív befogadótól az aktív irányítóig viszi a diákokat. Szemlélete az információs társadalomban otthonosan mozgó, az információt munkája során felhasználni és létrehozni tudó ember kialakítását célozza meg. E szemléletnek megfelelően az 5-6. évfolyamon kedvcsináló, gyakorlat centrikus módon mutatja be az ismeretkört, míg a 7. és 8. évfolyamon már olyan ismereteket is tartalmaz, amely a későbbi munkát szakmailag precízen alapozza meg. Az elmélyítés a 9. és 10. évfolyamon történik meg. Fejlesztési koncepció A kerettanterv a műszaki szakterület informatikai szakmacsoporti képzésben résztvevő szakközépiskolai tanulók tantárgyi programját tartalmazza. Célja az informatikai és információs technológiai szakmai alapismeretek megtanítása olyan szinten, hogy az a tanuló továbbhaladásánál, a szakterületen belüli technikusi szint megszerzését célzó tanulmányainál alapozzon és figyelembe vehető legyen. A figyelembevétel tartalmát és mértékét a választott szakmacsoporton belül kell meghatározni, de a kerettanterv elsősorban a műszaki szoftveres, programozó, rendszerprogramozó, gazdasági operátori és térinformatikai technikusi terület alapozását támogatja. Cél A Szoftver orientált informatikai képzés eredményeként a tanuló legyen képes a 4 év alatt megszerzett tudását felhasználni a szakterületén felmerülő problémák megoldására, illetve legyen képes az erre a célra szükséges tudást elsajátítani. Alkalmas arra, hogy az informatikára épülő szaktechnikusi képesítést későbbiekben megszerezze. Tájékoztasson a hazai munkaerőpiaci helyzet összetevőiről és aktuális adatairól. Biztosítsa az iskola lehetőségeinek, hagyományainak, eszköz és szakember állományának megfelelő informatikai orientáció megvalósítását. Célja továbbá, hogy a diák  sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: tudja kezelni a számítógépet és perifériáit felhasználói szinten. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában.  legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait.  ismerje meg és tartsa be a baleset megelőzés szabályait. A nagy értéket képviselő

111

berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon.  sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait, a megszerzett információit legyen képes kiértékelni és felhasználni.  legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek és eszközök közül a megfelelőt. Találkozzon olyan problémákkal, amit kalkulátorral, illetve számítógépes programokkal tud megoldani.  ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. Adott feladat megoldásához legyen igénye algoritmusokat tervezni és megvalósítani.  ismerkedjen meg az informatika és a társadalom kölcsönhatásával, a programok használatának jogi és etikai alapjaival. Követelmény  Rendelkezzen a szakmacsoportnak megfelelő HW, SW ismeretekkel.  Ismerje az információs technológiában használatos problémamegoldó módszereket és technikákat.  Tudjon információt szerezni egy technikai folyamatból.  Rendelkezzen megfelelő elektronikai ismeretekkel.  Rendelkezzen telekommunikációs és adatátviteli rendszerismeretekkel.  Rendelkezzen algoritmizált gondolkodással.  Rendelkezzen a magyar és angol nyelvű szakirodalom értésének és felhasználásának képességével.  Legyen képes önképzésre és továbbképzéseken való részvételre. Tantervi modulok, tantárgyak. A kerettanterv az első két orientáló évben azonos a műszaki szakterület közös orientáló kerettantervével. A 9. és 10. évfolyamokon a tanulók elsajátítják a számítógép használatát, e mellet alapvető cél az algoritmikus gondolkodási mód kialakítása is. A szakmai orientáció keretében a műszaki ábrázolás mellett megismerkednek a számítógépes iparban felhasznált elektronikai alkatrészekkel és azok szerepével, funkciójával is. A 11. és 12. évfolyamon a közismereti informatika keretében tanultakra alapozva, azt nem ismételve tartalmazza a szakmai alapozó elméleti és számítástechnikai szaktanteremben, illetve elektrotechnikai – hardver – laboratóriumban teljesíthető szakmai alapozó gyakorlati fejezeteket. A tantárgyak óraszám aránya elsősorban a programozás technika, hálózat- és adatbázis kezelés, objektumorientált programozás alapjai területet erősíti, de kitekintést nyújt az analóg és digitális áramkörök vizsgálata és programozásuk lehetőségei irányban is, nem haladva meg a szoftver ágazatban elvárható mértéket.

112

SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ INFORMATIKA SZAKMACSOPORTRA 9. évfolyam Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat

74 óra 111 óra 185 óra

10. évfolyam Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat



111 óra 185 óra 296 óra



INFORMATIKAI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK 9–12. évfolyam Célok és feladatok A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. Az Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának megerősítése, valamint a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása lehetőséget ad a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. A tantárgy keltse fel az érdeklődést az elméleti alapok iránt, mutassa be a különböző munkakörökben végzett munkatevékenységeket, járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának reális megtervezéséhez. Alakítsa ki a műszaki foglalkozásokat megalapozó

113

természettudományi szemléletet, készítsen fel a gyakorlatai munkára. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze, formálja a tanulók műszaki szemléletét. Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó képességét. Különösen a tizedik évfolyamtól kezdve ismertesse meg a tanulókkal az informatikai szakmák egyik legfontosabb alkotó tevékenysége, a számítógép-programozás alapelveit, módszereit és egyszerű fogásait. Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezet iránti felelősségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések, eszközök szakszerű, gondos használatának, kezelésének igényét. Az információtechnológia alapjai fejlessze a tanulók térlátását, térszemléletét, vizuális kultúráját. Készítse elő a tanulókat a számítógéppel támogatott ábrázolás, képfeldolgozás technikájával foglalkozó tevékenységekhez szükséges ábrázolási ismeretek és alkalmazások elsajátítására. Ismertesse meg a modern adatbáziskezelő szoftverek használatával, A programozás oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék az alapvető programozási elveket és tételeket, a programozási elmélet alapjait, a strukturált programozás fogásait és az egyszerűbb programtervezési módszereket, a korszerű objektumorientált programozás alapjait. Az elmélethez kapcsolódó gyakorlat keretében önálló feladatokon keresztül mélyítsék el tudásukat. Ismerjék meg a korszerű objektumorientált és vizuális programozási elveket és azok egyszerűbb alkalmazását. Az adatbázis-kezelés oktatásának célja a rendszerelméleti ismeretek és az ezzel kapcsolatos adatbázis- tervezési és -szervezési ismeretek elsajátítása. Feladataik kapcsán ismerjék meg a tanulók a hagyományos adatszerkezet és az integrált adatszerkezet kezelésével kapcsolatos alapfogalmakat és eljárásokat. Fejlesztési követelmények A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés és az ismeretek alkalmazásának képessége. Fejlessze a szóbeli és írásos műszaki kommunikációs képességeket, a rajzi készségeket. A tanulók a szóbeli kommunikációban törekedjenek a feldolgozott témákhoz kapcsolódó szakkifejezések szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra. A tevékenység során szokjanak hozzá a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki a tanulókban az önálló tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes. A tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció. Alakuljon ki a reális önismeret, váljon tudatos döntéssé a pályaválasztás. Ismerjék meg a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmacsoporthoz, az informatikai szakmákhoz való kötődés. Alakuljon ki a felelősségérzetük egymás iránt, a társakkal való együttműködési képesség, a közösség és az egyén érdekei összeegyeztetésének képessége.

114

9. évfolyam Belépő tevékenységformák Tanári irányítás mellett, leírások, képek, filmek, internetes ismeretforrások alkalmazásával önállóan végrehajtott adatgyűjtés, megfigyelés, tapasztalatszerzés, tájékozódás a műszaki ágazat ismérveiről, jelenségeiről, folyamatairól, állapotáról. A műszaki – és különösen az informatikai – pályákról egyéni és csoportos adat- és ismeretgyűjtés. Az ember és a pálya megfelelése, gyakorlás szerepjátékokban, elemzés, a pályaalkalmasság feltételeinek, a tanulók lehetséges saját szerepének, munkakörének a mérlegelése. Az informatikai gyakorlatban alkalmazott anyagok és eszközök megismerése az önállóan végrehajtott elemzés, adatgyűjtés, információfeldolgozás módszereivel. A megismert fogalmak szabatos, tudatos megfogalmazása. A hétköznapi anyagokról elsajátított ismeretek szakszerű felhasználása. A fémes és nemfémes anyagok, vezetők, félvezetők és szigetelők általános és szakmaspecifikus tulajdonságainak jellemzése. Az informatikai alapeszközök és kiegészítők felépítésének, működésének és főbb típusainak leírása. Az információs technológia fejlődési tendenciáinak ismertetése.

115

INFORMATIKAI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK

A műszaki pályák világa Anyag- és eszközismeret I.

Az információtechnológia alapjai (37 óra)

9. osztály 74 óra (elmélet) Témakörök Tartalmak A műszaki pályák A pályaismeret elvei, szempontjai. Pályaképek, pályatükör ismerete A helyes pályaválasztás feltételei

A pálya és a személyiség. Társadalmi és csoporthatások a pályaválasztásban. A képességek szerepe

Tájékozódás a munkaerőpiacon

Rugalmas pálya- és munkahelyváltás. Az informatikai szakmák, foglalkozások társadalmi presztízse és vonzereje.

Az informatikai gyakorlatban felhasznált anyagok tulajdonságai

Fémes és nemfémes anyagok, vezetők és szigetelők. Félvezetők. A számítástechnikai eszközökben használt anyagok és alkatrészek legfontosabb tulajdonságai. Az adattárolás, adatfeldolgozás és archiválás anyagai és eszközei. Adathordozók

A tanulók tudják felsorolni és csoportosítani az informatikai szakmacsoporthoz tartozó pályákat, megfogalmazni a hazai és nemzetközi fejlődési tendenciákat, a szakma jelentőségét és helyzetét. Tudják összeegyeztetni az önismereten alapuló pályaelképzeléseiket a pálya követelményeivel, elvárásaival. Legyenek képesek tájékozódni a munkaerőpiacon és pályaválasztásukat megtervezni. A tanulók tudják csoportosítani az információs technológiákban általában alkalmazott anyagokat. Ismerjék a vezetők, szigetelők, félvezetők legfontosabb tulajdonságait, alkalmazásuk módját, az információs technológiában betöltött szerepüket. Ismerjék és értsék a számítógép működési elvét, belső felépítését, funkcionálisan főbb alkatrészeit, perifériáit. Ismerjék az adatbeviteli, adattároló és adatkiviteli eszközök főbb típusait, alkalmazásuk lehetőségeit és a fejlődési tendenciákat. Legyenek tisztában az elektronikus kommunikáció elvével, főbb gyakorlati megvalósításával, a helyi hálózatok és a világháló alkalmazási köre közötti különbséggel és azonossággal. Ismerjék az internet fontosabb szolgáltatásait és az elektronikus kommunikáció etikai és erkölcsi szabályait.

116

Számítógép-programozás I.

Informatikai alapismeretek (37 óra)

Informatikai, programozási alapfogalmak

A programozás eszközei

A közismereti informatikában tanultak rendszerezése és gyakorlati alkalmazhatósága. Az ASCII-szabvány. Informatikai alapfogalmak átismétlése. A kódolás fogalma, kódrendszerek, az ASCII kódrendszer. A számítógépes adatábrázolás, adatok tárolása, fix- és lebegőpontos adatábrázolás. Átszámítás kettes, tízes és tizenhatos rendszerben. Az adattárolás fajtái és jellemzői. Programkód és programnyelv. A kódolás és a forrásprogram fogalma, a programnyelvek működése, generációi és típusai. A fejlesztői környezet és követelményei. A fordítás és szerkesztés folyamata. Programkönyvtárak. Utasítások, adatok, függvények, eljárások és objektumok fogalma, célja és tartalma egy adott nyelvben.

A tanulók ismerjék a programozás általánosan elterjedt eszközeit, az aktuálisan alkalmazott programnyelvek főbb jellemzőit, felhasználási területét. Értsék meg a fordítás és szerkesztés folyamatát, a könyvtárfájlok, meghajtók és forrásobjektumok szerepét. A tanulók tudják alkalmazni a legfontosabb programozási elveket és módszereket. Legyenek képesek a feladat megfogalmazására, a megoldási stratégia kidolgozására.

117

A továbbhaladás feltételei A tanulók tudják felsorolni és csoportosítani az informatikai szakmacsoporthoz tartozó pályákat, megfogalmazni a hazai és nemzetközi fejlődési tendenciákat, a szakma jelentőségét és helyzetét. Tudják összeegyeztetni az önismereten alapuló pályaelképzeléseiket a pálya követelményeivel, elvárásaival. Legyenek képesek tájékozódni a munkaerőpiacon és pályaválasztásukat megtervezni. A tanulók tudják csoportosítani az információs technológiákban általában alkalmazott anyagokat. Ismerjék a vezetők, szigetelők, félvezetők legfontosabb tulajdonságait, alkalmazásuk módját, az információs technológiában betöltött szerepüket. Ismerjék és értsék a számítógép működési elvét, belső felépítését, funkcionálisan főbb alkatrészeit, perifériáit. Ismerjék az adatbeviteli, adattároló és adatkiviteli eszközök főbb típusait, alkalmazásuk lehetőségeit és a fejlődési tendenciákat. Legyenek tisztában az elektronikus kommunikáció elvével, főbb gyakorlati megvalósításával, a helyi hálózatok és a világháló alkalmazási köre közötti különbséggel és azonossággal. Ismerjék az internet fontosabb szolgáltatásait és az elektronikus kommunikáció etikai és erkölcsi szabályait.

10. vfolyam Belépő tevékenységformák Vizuális nyelvi ismeretek alkalmazása. A látvány vizuális tartalmának, törvényszerűségeinek feltárása. A vizuális kommunikáció funkciói megfelelő megjelenítési formáinak értelmezése, alkalmazása. Tárgyak és különböző ábrázolásaik összevetése, elemzése. A multimédiás alkalmazások alapelemei: rajz, fénykép, hang, videó előállításához, illetve rögzítéséhez használt eszközök és programok ismerete. A tanult programozási nyelv(ek) alkalmazása (fejlesztési háttere, felépítése, utasításkészlete stb.). Az informatikai szabványok ismerete és alkalmazása. Algoritmusok értelmezése. Programkönyvtárak alkalmazása, beépítése saját programba. A fejlesztői környezet telepítése, konfigurálása és használata.

118


A műszaki ábrázolás és képfeldolgozás alapjai Számítógép-programozás II.



10. osztály 74 óra (elmélet) Témakörök Alapfogalmak

Számítógépes rajzolás és képfeldolgozás

Hang- és mozgóképfeldolgozás

Programozástechnikai alapismeretek, programtervezés

Értékadás, változók, konstansok

Tartalmak A műszaki ábrázolás és képfeldolgozás feladata. Hagyományos és számítógépes rajzeszközök és alkalmazásuk. Rajzi szabványok. Síkmértani szerkesztések. Perspektivikus, axonometrikus és vetületi ábrázolás alapjai. Jelképes ábrázolás. Műszaki rajzoló programok és képfeldolgozók. A számítógéppel támogatott tervezés és az anyagmegmunkálás kapcsolata. A digitális képrögzítés elve, formátumai, eszközei és feldolgozó programjai.

A tanulók ismerjék a műszaki ábrázolás és a számítógépes képfeldolgozás legfontosabb területeit, rendelkezzenek az ábrázoláshoz szükséges térszemléleti alapokkal. Ismerjék fel a perspektivikus, axonometrikus és vetületi ábrákat. Legyenek képesek az egyszerűbb tárgyak, valamint ezek vetületi és axonometrikus ábrái között az összefüggések megtalálására, egyeztetésére. Ismerjék a leggyakrabban használt műszaki tervezőprogramok célját, alkalmazási elvét, kapcsolatát az anyaggyártási technikákkal. Ismerjék és értelmezzék az információs és kommunikációs technológiákban alkalmazott kép-, hang- és videó-feldolgozás Az információs és kommunikációs technológia eszközeit, szabványait és alkalmazásuk módját. Legyenek alapjai, digitális hangrögzítés elve, formátumai képesek értelmezni az interaktivitás fogalmát, tudjanak gyakorlati példákat hozni az interaktív multimédiás és eszközei. A digitális mozgókép rögzítés elve, formátumai és eszközei. A DVD technika alkalmazásokra.

alapjai. A feladat megfogalmazása. Matematikai modell felépítése. Algoritmuskészítés módszerei. Mintakódok olvasása, dokumentáció elemzése. A programozás folyamata. Folyamatábrázolási módszerek, struktogramok. Kódolás, tesztelés és dokumentáció feladata, főbb jellemzői. Adatelemzés, adatszerkezet felépítése. Típus, változó, konstans fogalma, deklarációja, szerepe a programban. Típusok kiválasztása. A programok szerkezete, főbb elemeik (fogalmak). Egyszerű adatszerkezet

A tanult programozási nyelv(ek) alkalmazása (fejlesztési háttere, felépítése, utasításkészlete stb.). A strukturált programozás főbb jellemzőinek alkalmazása, a programstruktúra kialakításának, menetének alkalmazása.

119

megfogalmazása. Műveletek összetett adatszerkezetekkel. Elágazások és ciklusok szervezése, függvényhívások

Feltételes elágazás tervezése. Ha – akkor – egyébként szerkezet. Esetelemzés és szétválasztás. Példák ciklusokra. A ciklusteszt helyének meghatározása. Szándékolt kilépés ciklusból. Példák függvényekre, saját függvény és eljárás tervezése. A programkönyvtár fontosabb eljárásainak elemzése, alkalmazási feltételek, átadható adatok, paraméterek.

120

A továbbhaladás feltételei A tanulók ismerjék a műszaki ábrázolás és a számítógépes képfeldolgozás legfontosabb területeit, rendelkezzenek az ábrázoláshoz szükséges térszemléleti alapokkal. Ismerjék fel a perspektivikus, axonometrikus és vetületi ábrákat. Legyenek képesek az egyszerűbb tárgyak, valamint ezek vetületi és axonometrikus ábrái között az összefüggések megtalálására, egyeztetésére. Ismerjék a leggyakrabban használt műszaki tervezőprogramok célját, alkalmazási elvét, kapcsolatát az anyaggyártási technikákkal. Ismerjék és értelmezzék az információs és kommunikációs technológiákban alkalmazott kép-, hang- és videó-feldolgozás eszközeit, szabványait és alkalmazásuk módját. Legyenek képesek értelmezni az interaktivitás fogalmát, tudjanak gyakorlati példákat hozni az interaktív multimédiás alkalmazásokra. A tanulók ismerjék a programozás általánosan elterjedt eszközeit, az aktuálisan alkalmazott programnyelvek főbb jellemzőit, felhasználási területét. Értsék meg a fordítás és szerkesztés folyamatát, a könyvtárfájlok, meghajtók és forrásobjektumok szerepét. A tanulók tudják alkalmazni a legfontosabb programozási elveket és módszereket. Legyenek képesek a feladat megfogalmazására, a megoldási stratégia kidolgozására. 11. évfolyam Belépő tevékenységformák A tanult programozási nyelv(ek) alkalmazása (fejlesztési háttere, felépítése, utasításkészlete stb.). A strukturált programozás főbb jellemzőinek alkalmazása, a programstruktúra kialakításának, menetének alkalmazása, a programozási tételek alkalmazása. Az objektumorientált programozás céljának, módszereinek ismerete és alkalmazása.

121


Anyag- és eszközismeret II. Számítógép-programozás III.



11. osztály 111 óra (elmélet) Témakörök Az informatikában használt kommunikációs eszközök

Tartalmak A számítógépes kommunikáció technikai eszközei. Informatikai hálózatok típusai, működésük alapelve és a fejlődés iránya. Az internet tulajdonságai, szolgáltatásai, információs etika.

Programozási tételek

A programozási tételek alkalmazása. A programozási tételek célja, tartalma, alkalmazási köre. Példaelemzés programozási Az objektumorientált programozás céljának, módszereinek tételekre. Algoritmuskészítés összetett ismerete és alkalmazása. gyakorlati feladatokhoz. Fájlkezelés programból.

Az objektumorientált programozás elve és alapjai, objektumok felépítése és tulajdonságai

Fogalomkörök. Az objektumok tulajdonságainak elemzése. Objektumok hierarchiája és viselkedése. Dinamikus objektumok.

Legyenek tisztában az elektronikus kommunikáció elvével, főbb gyakorlati megvalósításával, a helyi hálózatok és a világháló alkalmazási köre közötti különbséggel és azonossággal. Ismerjék az internet fontosabb szolgáltatásait és az elektronikus kommunikáció etikai és erkölcsi szabályait.

122

A továbbhaladás feltételei A tanulók tudják alkalmazni a legfontosabb programozási elveket és módszereket. Legyenek tisztában a folyamatábrázolás szabályaival. Tudjanak folyamatábrát olvasni, értelmezni. Tudjanak algoritmus-leírást készíteni. Legyenek képesek a feladat megfogalmazására, a megoldási stratégia kidolgozására. A tanulók ismerjék az adatszerkezetek általános tulajdonságait és típusait. Legyenek tisztában az adatdeklaráció szerepével, a változók érvényességi körével. Ismerjék az összetett adatszerkezetek alapeseteit. Értelmezzék az adatvektor és adatmátrix fogalmát, alkalmazási körét. A tanulók tudják alkalmazni az alapvető logikai vizsgálatok módszereit, a strukturált, függvényhívás alapú programozás főbb jellemzőit. Legyenek tisztában a logikai feltételvizsgálat helyének fontosságával. A tanulók ismerjék fel a fontosabb alapfüggvényeket és a paraméterátadás alapjait, a hívási szabályokat az adott nyelvben. Legyenek tisztában egy adott feladat megoldásához szükséges tételek kiválasztásával. A tanulók ismerjék az objektumorientált programozás elvét, az objektum fogalmát, szerkezetét. Tudják az adatmező, metódus és osztály fogalmát és jelentőségét. Értelmezzék az objektumhoz kapcsolódó metódusokat. Tudják megkülönböztetni a függvényt, eljárást és metódust. Ismerjék az objektumok általános felépítését, kialakításuk elvét, tartalmát. Legyenek tisztában az öröklődés fogalmával és jelentőségével. Tudjanak objektumokat azonosítani, jellemző közös tulajdonságokat kiemelni, kapcsolatokat kialakítani. Legyenek képesek komplex gyakorlófeladatot a tanult elemek alapján megtervezni és a gyakorlati munkára előkészíteni. 12. évfolyam Belépő tevékenységformák  Egy vizuális programnyelv alkalmazói szintű megismerése.  Objektumok létrehozása és programozása grafikus fejlesztői környezetben. Eseménykezelés egyszerű  formokon.  Hálózati topológiai ismeretek elmélyítése.  Relációk képzése és matematikai hátterük alapjainak alkalmazása.  A relációs adatbázis szerkezetének elemzése, adattáblák felépítése, tervezésük gyakorlása.  Adatbázis feltöltése és rendezése, a felhasználói interaktivitás tervezése. Adatkeresés, szűrés, listázás, válogatás az adattáblában. Válogatás kulcsmezők szerint.  Korszerű lekérdezések – az SQL-nyelv alapjainak alkalmazása. Vizuális interaktív adatbázis-kezelés, űrlapok és riportok tervezése grafikus segédprogramok (varázsló) segítségével.

123


12. osztály 64 óra (elmélet)

Számítógép-programozás IV. 32 óra Adatbázis-kezelés (32 óra)


Témakörök A vizuális programozási nyelv

Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Relációk képzése és matematikai hátterük

Tartalmak Alapfogalmak. Vizuális programobjektumok tanulmányozása. Adatátadás formok között. Eseményvezérlés.

Egy vizuális programnyelv alkalmazói szintű megismerése. Objektumok létrehozása és programozása grafikus fejlesztői környezetben. Eseménykezelés egyszerű formokon. A tanulók tudjanak létrehozni vizuális programnyelvű alkalmazást. Legyenek képesek képernyőformát létrehozni, és azon eszközöket elhelyezni. A tanulók értsék és gyakorlottan programozzák az eseményfigyelést és -kezelést. Tudjanak az objektumhoz rendelt metóduskészletből választani, ismerjék a különböző metódusok és események hatását. Tudatosan tervezzék meg a várható felhasználói aktivitást és az erre adott programválaszt. A tanulók ismerjék és tudják kiválasztani a különböző kontrolltípusokat. Gyakorlottan vegyék figyelembe az esztétikai és ergonómiai szempontokat.

Történeti háttér, szabványok. Adatbázismodellek. Adattábla szerkezete, mezők típusainak meghatározása. Kapcsolómező és index fogalma. A reláció fogalma, kialakítása. Alapvető relációs és halmazműveletek. Egyszerű relációtervezés. Kapcsolatteremtés táblák között. Az adattábla összetartozó rekordjai és mezői. Számított adatok és ismétlődő adatok. A kulcsmező kiválasztásának módszere. A normalizálás folyamata.

Relációk képzése és matematikai hátterük alapjainak alkalmazása. A relációs adatbázis szerkezetének elemzése, adattáblák felépítése, tervezésük gyakorlása. Adatbázis feltöltése és rendezése, a felhasználói interaktivitás tervezése. Adatkeresés, szűrés, listázás, válogatás az adattáblában. Válogatás kulcsmezők szerint. Korszerű lekérdezések – az SQL-nyelv alapjainak alkalmazása. Vizuális interaktív adatbázis-kezelés, űrlapok és riportok tervezése grafikus segédprogramok (varázsló) segítségével.

124

Adatbázis feltöltése és rendezése

Adatbázisok létrehozása segédprogramokkal és önálló fejlesztő rendszerrel. Mezőtípusok, adatbázisfájl-típusok. Karakteres adatmezőkön végezhető műveletek. Adatbázisrekordok feltöltése azonos adatokkal, sorozatokkal, dátumértékekkel. Adatsorok rendezése.

Szűrés, listázás és keresés az adattáblában

Adatmegjelenítési formációk. Felhasználói interaktivitás, feladatok. Az SQL utasításkörének megismerése, leírása. Az SQLnyelv elemei. Kliens–szerver-hierarchia.

Űrlapok és formok használata

Korszerű alapszintű adatbázis-kezelő program elemzése. Adatbeviteli űrlap tervezése. Adatfeltöltő és információkereső űrlapok alkalmazása. Adatbeviteli eszközök, választó vezérlők és listaablakok alkalmazása.

125

A továbbhaladás feltételei  A tanulók ismerjék a modern vizuális programozás alapjait, a vizuális objektumok fogalmát, főbb típusait. Legyenek tisztában a vizuális objektumok tulajdonságaival, a hozzárendelhető események jelentőségével, az egyes eseményobjektumot reprezentáló kontrollok feladatával, kiválasztásuk elvével. Ismerjék és értsék a felhasználói aktivitásra tervezett programok működési elvét, a programozás szabályait.  Legyenek tisztában az események kiváltó eszközeivel, az eseményvezérlés által megvalósítható sokoldalúsággal.  Tudjanak form- és kontrolltulajdonságokat meghatározni.  Ismerjék az OSI-modell rétegeit, a leggyakrabban alkalmazott szabványokat és megvalósításait. Értsék az IEEE 802.X-szabványcsaládot és az Ethernetet.  Ismerjék a hozzáférési és hibakezelési eljárásokat és jellemzőket. Ismerjék a hálózati és szállítási rétegek jellemző algoritmusait. Ismerjék és értsék a legfontosabb biztonsági rendszereket.  A tanulók ismerjék az adatbázis fogalmát, különböző modelljeit — hangsúlyosan a relációs modellt. Értsék meg az adatbázis-kezelés feladatát és problémakörét. Érzékeljék az adatbázis- és a táblázatkezelővel leképzett adattábla közötti különbséget.  Legyenek tisztában a relációs adatbázis tábláinak, mezőinek és rekordjainak kialakításával, és az ezeken végzett műveletek matematikai alapjaival. Értsék a táblák közötti kapcsolatteremtés elvét és lényegét. Legyen gyakorlatuk az adattáblákban keletkező redundanciák felismerésében.  Legyenek tisztában a kulcsmező szerepével, az indexelés folyamatával. Ismerjék az adatbázisok tervezésének és létrehozásának egyszerűbb eseteit. Legyenek képesek kisebb feladatokhoz mezőtípusokat meghatározni.  Ismerjék és értsék a fizikai és logikai állományrendezés közötti különbséget, az adatbázisban való adatkeresés célját és módszereit. Tudják alkalmazni a segédprogramok lekérdező utasításait. Tudjanak különbséget tenni az adattábla szűrése és a lekérdező állomány létrehozása között.  A tanulók ismerjék és értsék az SQL-programnyelv szükségességét, célját, működési elvét.  Ismerjék az egyszerű lekérdező SQL-mondat felépítését, az adatdefiníció és adatmanipuláció lényegét. Gyakorlottan tudjanak egyszerű záradékokat, csoportképzőket megfogalmazni. Tudjanak adatbeviteli űrlapot tervezni, az űrlapon vezérlőket elhelyezni.

126

INFORMATIKAI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK 9–12. évfolyam Célok és feladatok  A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására.  Az Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tantárgy tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának megerősítése, a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. Keltse fel a tanulók érdeklődését a műszaki problémák iránt, továbbá mutassa be, mivel foglalkoznak az informatikai, számítástechnikai szakmákban képesítést nyert szakemberek. Járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának megtervezéséhez.  Mutassa be az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazását, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát. Biztosítson lehetőséget a tanulóknak képességeik szélesebb körű kibontakoztatására, a tanárnak a tanulói érdeklődés felkeltésére és a tehetség felkutatására.  A gyakorlat oktatásának célja az elméleti tananyag elmélyítése, begyakoroltatása, a programozási tételek és objektumorientált módszerek alkalmazása. Iskolánk a szoftverorientációjú szakmai kimenetet biztosítja. (B változat) Fejlesztési követelmények  A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, különösen az algoritmikus gondolkodás, az önálló megfigyelés képessége, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási képessége.  Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, gyakorlati munkájuk legyen átgondolt, célszerű, biztonságos, eredményes.  Fejlessze a tanulók fegyelmezettségét, pontosságát, az előírások, a munka- és érintésvédelmi szabályok betartását.  A számítógép-programozási feladatok keretében a tanulók szerezzenek gyakorlatot a számítógépes programok készítésében, valamelyik korszerű, általános programozási nyelv használatában. Ismerjék fel a tanult nyelven készített programok forráskódját, tudják a forráskódot olvasni, értelmezni, és tudjanak hasonlókat készíteni.  Legyen gyakorlatuk az objektumok programozásában, vizuális formok létrehozásában, vezérlők elhelyezésében, legyenek képesek menüelemeket szerkeszteni és ezekhez eseményeket, metódusokat rendelni, illetve ezek programkódját elkészíteni.  Gyakorlati feladataik kapcsán szerezzenek tapasztalatot a TCP/IP protokoll-család kezelésében és az alapvető rendszer-adminisztrátori feladatok ellátásában.  Szerezzenek gyakorlatot az adattábla kialakításban, a relációképzésben, normalizálásban. Tudják alkalmazni egy harmadik generációs adatbázis-kezelő nyelv alapelemeit, és szerezzenek gyakorlatot az SQL alapú lekérdezések generálására

127

alkalmas felhasználói program – például Access – kezelésében.  A tanulók szerezzenek gyakorlatot a mérések kivitelezésében, értékelésében, a hibaszámítási módszerek gyakorlásában, a számítógépes mérési adatfeldolgozásban. Ismerjék és gyakorolják a villamos mérések alapjait. 9. évfolyam Belépő tevékenységformák  Számítástechnikai eszközök összekapcsolása, számítógép üzembe helyezése, bejelentkezés. Számítógépes munkafelület testre szabása, képernyő-beállítások, kommunikációs csatornák kiválasztása, beállítás.  Alkalmazói alapszoftverek – szövegszerkesztő, táblázatkezelő és előadás szerkesztő – gyakorlott kezelése, stílusok, formátumok kiválasztása, beállítása. Az alkalmazói szoftverek különleges szolgáltatásainak kiválasztása és használata.

128

INFORMATIKAI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK

9 osztály 111 óra (gyakorlat)

Számítástechnikai gyakorlatok I.

Tartalmak

Számítógépes alapgyakorlatok

Az általános iskolai ismeretek, valamint a közismereti informatika keretében tanultak szintetizálása. Számítógépes környezet testre szabása, képernyő és kommunikációs csatornák beállítása.

Hálózati ismeretek

Belépési folyamat, jelszó megváltoztatása. Internetes beállítási gyakorlatok. A közös könyvtár használata és parancsai. Levelezés az interneten. Levelek, üzenetek továbbítása, internethívás lebonyolítása cím és címszó szerint. Távoli szerver erőforrásainak elérése, programok indítása. Adatvétel és -küldés a távoli szerverre.


A tanult programnyelv szolgáltatásai, forráskód szerkesztése, szintaktikai szabályok alkalmazása, ellenőrzése. Fordítás, szerkesztés. Az objektumkönyvtár használata. Tesztelés. Kódolási gyakorlatok, deklarációk, programtörzskészítés.

gyakorlatok I.

Informatikai alapismeretek gyakorlat Számítógép (74programozási óra)

Az információtechnológia alapjai gyakorlat (37 óra)

Témakörök

A tanulók tudjanak számítógépes munkahelyet üzembe helyezni, perifériákat csatlakoztatni, egyéni felhasználói felületet kialakítani, kommunikációs eszközöket „megszólítani”. Tudjanak különböző célú dokumentumokat készíteni (önéletrajz, hivatalos levél, jelentés, kérelem, kérvény, hivatali beszámoló, üzleti megállapodás, szerződés stb.). Egyszerűbb feladat kapcsán a táblázatkezelő, grafikus és előadás-tervező programok szolgáltatásait tudják alkalmazni. Tudjanak egyszerűbb – tematikus – előadást készíteni, kép- és szöveganyagot összeállítani, animációkat elhelyezni. A tanulók tudják használni a helyi (lokális) és a kiterjedt területű hálózatok főbb szolgáltatásait.

Ismerjék a második és harmadik generációs programnyelvek általános tulajdonságait, legyenek képesek valamilyen tanult programnyelven rövid programokat készíteni. Legyenek tisztában a strukturált programozás elvével, gyakorlati megvalósításával. Ismerjék a kód, a modul, a függvény és eljárás fogalmait, alkalmazásuk elvét. Tudjanak fejlesztő programot telepíteni, beállítani, fejlesztő könyvtárat programba beépíteni.

129


Adatbevitel és elsődleges outputmegjelenítés. Ki- és beviteli utasítások. Egyszerű algoritmusok kódolása és tesztelése. A tanult fejlesztőprogram adatstruktúrájának használata. A programok szerkezete, főbb elemeik, felépítésük gyakorlása. Azonosság és egyedi sajátosságok vizsgálata a különböző nyelvekben (pl. C, Java, Pascal).

130

A továbbhaladás feltételei A tanulók tudjanak számítógépes munkahelyet üzembe helyezni, perifériákat csatlakoztatni, egyéni felhasználói felületet kialakítani, kommunikációs eszközöket „megszólítani”. Egyszerűbb feladat kapcsán a táblázatkezelő, grafikus és előadás-tervező programok szolgáltatásait tudják alkalmazni. Tudjanak egyszerűbb – tematikus – előadást készíteni, kép- és szöveganyagot összeállítani, animációkat elhelyezni. A tanulók tudják használni a helyi (lokális) és a kiterjedt területű hálózatok főbb szolgáltatásait. 10. évfolyam Belépő tevékenységformák Kép- és hangfeldolgozás, multimédiás alkalmazások Egyszerű rajzolóprogramok és képfeldolgozók használata, képek, ábrák betöltése, módosítása, nyomtatása.* Hangrögzítés, hangformák kiválasztása, a digitális hanginformációk módosítása. Mozgókép-rögzítők, digitalizálók használata, különböző formátumok beállítása. Képek, hangok, animációk és mozgófilmek beillesztése vagy csatolása szövegszerkesztőhöz, illetve internetes kommunikációs programhoz. Számítógép-programozási gyakorlatok I. A fejlesztői környezet telepítése, elindítása, forráskód-szerkesztő és egyéb szolgáltatások használata, kódfordítási és -szerkesztési feladatok. Forráskódok tervezése és készítése programozási feladatra. A forráskód bevitele. A tanult programnyelv szintaktikai és szemantikai szabályainak alkalmazása. Egyszerű programok készítése matematikai és fizikai feladatokhoz.

131


10 osztály 111 óra (gyakorlat) Kép- és hangfeldolgozás, multimédiás alkalmazások Számítógép-programozási gyakorlatok II.

Informatikai alapismeretek gyakorlat (74 óra)

Az információtechnológia alapjai gyakorlat (37 óra)

Témakörök Grafikus szerkesztőprogramok, képfeldolgozás

Tartalmak Képfeldolgozó programok használata, főbb szolgáltatásaik. A különböző képformátumok, felbontások, színtartalmak lényege és felhasználási területei. Képek, ábrák megnyitása, konvertálása és mentése különböző formátumokban az adott rajzoló vagy képszerkesztő program segítségével. Képek digitalizálása, digitalizálók kezelése. A CAD-program célja, szolgáltatásai és főbb jellemzői.

Multimédiás eszközök használata

Hangrögzítő programok és alkalmazásuk. Videó-kép digitalizáló eszközök és programok használata. DVD kódolás, készítés.


A tanult programnyelv szolgáltatásai, forráskód szerkesztése, szintaktikai szabályok alkalmazása, ellenőrzése. Fordítás, szerkesztés. Az objektumkönyvtár használata. Tesztelés. Kódolási gyakorlatok, deklarációk, programtörzskészítés.

A tanulók tudják a rajzos dokumentációkat értelmezni és a kapcsolódó szabványokból az érvényeseket kikeresni. A tanulók legyenek képesek a grafikus programok és multimédiás alkalmazások gyakorlott kezelésére. Ismerjék a különböző kódolási eljárásokat, formátumokat és a multimédiás eszközök általános használatát. Tudjanak digitális képet és hangot rögzíteni, feldolgozni.

Forráskódok tervezése és készítése programozási feladatra. A forráskód bevitele. Adatdeklarációk, adatszerkezet elvi és gyakorlati megfogalmazása. Típuskonverziók, típusok alkalmazása. Értékadások, felhasználói párbeszédek tervezése és kivitelezése. Elágazások programozása, feltételvizsgálat, esetvizsgálat. Iteráció programozása.

132


Adatbevitel és elsődleges outputmegjelenítés. Ki- és beviteli utasítások. Egyszerű algoritmusok kódolása és tesztelése. A tanult fejlesztőprogram adatstruktúrájának használata. A programok szerkezete, főbb elemeik, felépítésük gyakorlása. Azonosság és egyedi sajátosságok vizsgálata a különböző nyelvekben (pl. C, Pascal, Logo).

Elágazások és ciklusok szervezése, függvényhívások alapismeretek, programtervezés

Gyakorlatok az elágazás- és ciklusszervezésre. A függvények és eljárások alkalmazása. A unit és a programkönyvtár használata. Szubrutinok készítése, hívása, hívási konvenciók alkalmazása.

Az iterációs feltétel megfogalmazása. Elöl és hátul tesztelő ciklusok programozása. Számláló típusú ciklusok alkalmazása.

133

A továbbhaladás feltételei Kép- és hangfeldolgozás, multimédiás alkalmazások A tanulók tudják a rajzos dokumentációkat értelmezni és a kapcsolódó szabványokból az érvényeseket kikeresni. A tanulók legyenek képesek a grafikus programok és multimédiás alkalmazások gyakorlott kezelésére. Ismerjék a különböző kódolási eljárásokat, formátumokat és a multimédiás eszközök általános használatát. Tudjanak digitális képet és hangot rögzíteni, feldolgozni. Számítógép-programozási gyakorlatok I. Ismerjék a második és harmadik generációs programnyelvek általános tulajdonságait, legyenek képesek valamilyen tanult programnyelven rövid programokat készíteni. Legyenek tisztában a strukturált programozás elvével, gyakorlati megvalósításával. Ismerjék a kód, a modul, a függvény és eljárás fogalmait, alkalmazásuk elvét. Tudjanak fejlesztő programot telepíteni, beállítani, fejlesztő könyvtárat programba beépíteni. 11. évfolyam Belépő tevékenységformák  Forráskódok tervezése és készítése programozási feladatra. A forráskód bevitele.  Adatdeklarációk, adatszerkezet elvi és gyakorlati megfogalmazása. Típuskonverziók, típusok alkalmazása. Értékadások, felhasználói párbeszédek tervezése és kivitelezése.  Elágazások programozása, feltételvizsgálat, esetvizsgálat.  Iteráció programozása. Vektorok és tömbök feltöltése, vizsgálata iterációval.  Az iterációs feltétel megfogalmazása. Elöl és hátul tesztelő ciklusok programozása. Számláló típusú ciklusok alkalmazása.  Programozási tételek gyakorlati alkalmazása. Adathalmaz összegzése, adatelem kiválasztása, szélsőérték-keresés. Feltételek megfogalmazása és programozása.  Rendezési algoritmusok vizsgálata.  Állománykezelés programból. Feltételes állománykezelés. Adatok rögzítése és visszatöltése fájlból. Függvények és eljárások használata. Saját függvény készítése. Paraméterátadás.  Objektumok viselkedésének tanulmányozása egyszerű mintaprogramokon keresztül.

134


11 osztály 185 óra (gyakorlat)

Számítástechnikai gyakorlatok II. Számítógépprogramozási gyakorlatok III.



Témakörök

Tartalmak

Szövegszerkesztés

Formátum-beállítások. Helyesírás-kezelő alkalmazása. Sablonfájl készítése a szövegszerkesztő mintapéldáinak felhasználásával. Körlevél készítése. Objektumok csatolása.

Táblázatkezelés

Konkrét feladatok kapcsán a tanulók készítenek: függvényekhez adatsorokat, kereső feltételeket, grafikonokat.

Előadás-tervező használata

Szövegtervezés, elrendezés, tördelés. Képek, objektumok illesztése, méretezése. Digitális effektusok kiválasztása (áttűnés, képváltás, hanghatások, színváltások). Vetítési beállítások, animáció, slide-show.

Kiválasztás, megszámlálás, rendezés – programozási tételek Értékadás, változók, konstansok

Műveletek összetett adatszerkezetekkel. Összetett feladatok keretében a programozási tételek alkalmazása.

Tudjanak különböző célú dokumentumokat készíteni (önéletrajz, hivatalos levél, jelentés, kérelem, kérvény, hivatali beszámoló, üzleti megállapodás, szerződés stb.). Egyszerűbb feladat kapcsán a táblázatkezelő, grafikus és előadás-tervező programok szolgáltatásait tudják alkalmazni. Tudjanak egyszerűbb – tematikus – előadást készíteni, kép- és szöveganyagot összeállítani, animációkat elhelyezni.

Vektorok és tömbök feltöltése, vizsgálata iterációval. Programozási tételek gyakorlati alkalmazása. Adathalmaz összegzése, adatelem kiválasztása, szélsőérték-keresés. Feltételek megfogalmazása és programozása. Rendezési algoritmusok vizsgálata. Állománykezelés programból. Feltételes állománykezelés.

135

Az objektumok felépítése és tulajdonságai

A vizuális fejlesztőeszköz megismerése, használata. Egyszerű munkaform készítése. Adatmezők és metódusok definiálása. Privat, public, static, globál stb. adattípusok definiálása kódmodulban.

Adatok rögzítése és visszatöltése fájlból. Függvények és eljárások használata. Saját függvény készítése. Paraméterátadás. Objektumok viselkedésének tanulmányozása egyszerű mintaprogramokon keresztül.

136

A továbbhaladás feltételei A tanulók szintaktikailag és szemantikailag helyes forráskódot készítsenek. Tudják használni a programozói kézikönyvet. Legyenek gyakorlottak az elkészült munka archiválásában. A tanulók ismerjék az általuk használt programfejlesztő eszköz adatszerkezetét, az értékadás szemantikai szabályait. Legyenek képesek deklarációk programozására és kipróbálására. Tudják ellenőrizni munkájuk eredményét egyszerű adatmegjelenítési módszerekkel. Tanulmányozzák és ismerjék fel a különböző programnyelvek adatszerkezete közötti különbséget és hasonlóságot. A tanulók ismerjék az alapvető logikai vizsgálatok módszereit, a strukturált, függvényhívás alapú programozás főbb jellemzőit. Legyen gyakorlatuk a ciklusszervezésben, a logikai feltételek elő- és utótesztelésében. Ismerjék a megfelelő módszer kiválasztásának szempontjait. Tudjanak meghívni alapfüggvényeket, ismerjék a paraméterátadás alapjait és a hívási szabályokat az adott nyelvben. A tanulók legyenek képesek szerzett elméleti és gyakorlati ismereteik szintetizálására, összetett adatszerkezetekkel való munkára. Tudatosan válasszák ki és alkalmazzák a programozási alaptételeket feladataik megoldásához. 12. évfolyam Belépő tevékenységformák

 A vizuális programozási nyelv alkalmazása, kódolási és tesztelési feladatok elvégzése. Formok tervezése, a form tulajdonságainak beállítása, megjelenítés és elrejtés programozása.  Eseményvezérlés, kontrollok kiválasztása, tulajdonságaik beállítása. Menüvezérlés tervezése. Hálózatadminisztrációs gyakorlatok, csoportképzés, jogosultságok kiosztása.  Adatbázis feltöltése és rendezése. Relációképzés.  Szűrés, listázás és keresés az adattáblában, a keresőfeltételek megfogalmazása, kimeneti állományok létrehozása, nyomtatása, elemzése.  Korszerű lekérdezések az SQL-mondat segítségével. Szűrőfeltételek, csoportképzők beállítása segédprogram, illetve kódolt utasításmondat beírásával.

137


12. osztály 192 óra (gyakorlat)

Hálózatok (64 óra)

Számítógép-programozási gyakorlatok IV. (96 óra)

Témakörök A vizuális programozási nyelv alapjai és alkalmazása Eseményvezérlés

Tartalmak Projekttervezési feladatok. A projekt formjainak és objektumainak tervezése, elhelyezése és rendezése. Adatátadás formok között.

A vizuális programozási nyelv alkalmazása, kódolási és tesztelési feladatok elvégzése. Formok tervezése, a form tulajdonságainak beállítása, megjelenítés és elrejtés Eseményvezérlő eszközök (billentyű, egér, egyéb programozása. kommunikációs csatornák vezérlőhatása) és Eseményvezérlés, kontrollok kiválasztása, tulajdonságaik programozásuk. Kontrollok elhelyezése a formon. beállítása. Menüvezérlés tervezése. Formok és kontrollok aktivizálása az esemény hatására. Egyszerű menü tervezése. Menüvezérlés.

A hálózati architektúrák Hálózatok osztályozása. Topológia fogalma. Szinkronizáló karakterek, start- és stopbitek. A jellemzése kódolási eljárások. Az IEEE 802-es szabványcsalád. Az FDDI-szabvány. Az OSI-modell rétegei és megvalósításuk. Az IPX, SPX, NETBIOS és TCP/IP fogalma. Nowell Netware, Win NT-2000-XP alkalmazói ismeretek. Az RPC protokoll megvalósítása, szintaxisai. Adatábrázolás és adattömörítés. Könyvtárkatalógus-szerkezet, hierarchiák, jogosultságok.

Hálózati szolgáltatók és protokolljaik

Hálózatkezelési és rendszer-adminisztrátori feladatok. Hálózatmenedzselés. Erőforrások megosztása.

Hálózati topológiai ismeretek elmélyítése. A tanulók szerezzenek jártasságot a rendelkezésükre álló hálózat kezelésében. Értsék és ismerjék ennek topológiáját, kezelő utasításait és algoritmusát. Tudjanak kezelni és beállítani TCP/IP FTP-szolgáltatást és Telnet-szolgáltatást. Értsék és gyakorlottan alkalmazzák a levelezési listákat és terminálokat. Gyakorlottan kezeljenek könyvtárkatalógusokat. Legyen ismeretük a hálózatmenedzselés feladatkörében. Lássanak el rendszer-adminisztrátori feladatokat. Gyakorlottan szervezzenek hozzáférési jogokat, felhasználói csoportokat. Hálózatadminisztrációs gyakorlatok, csoportképzés, jogosultságok kiosztása.

138

Adatbázis-kezelés (32 óra)

Adatbázis feltöltése és rendezése

Adatbázisok létrehozása segédprogrammal. Adatbázisrekordok feltöltése azonos adatokkal, sorozatokkal, dátumértékekkel.

Szűrés, listázás és keresés az adattáblában

Csoportosított keresés, szűrés. Lekérdezési feladatok programozása. SQL-utasítások gyakorlata. Utasításmondat generálása korszerű adatbázis-kezelő programban.

Adatbázis feltöltése és rendezése. Relációképzés. Szűrés, listázás és keresés az adattáblában, a keresőfeltételek megfogalmazása, kimeneti állományok létrehozása, nyomtatása, elemzése. Korszerű lekérdezések az SQL-mondat segítségével. Szűrőfeltételek, csoportképzők beállítása segédprogram, illetve kódolt utasításmondat beírásával.

139

A továbbhaladás feltételei  A tanulók tudjanak létrehozni vizuális programnyelvű alkalmazást. Legyenek képesek képernyőformát létrehozni, és azon eszközöket elhelyezni. A tanulók értsék és gyakorlottan programozzák az eseményfigyelést és -kezelést. Tudjanak az objektumhoz rendelt metóduskészletből választani, ismerjék a különböző metódusok és események hatását.  Tudatosan tervezzék meg a várható felhasználói aktivitást és az erre adott programválaszt. A tanulók ismerjék és tudják kiválasztani a különböző kontrolltípusokat.  Gyakorlottan vegyék figyelembe az esztétikai és ergonómiai szempontokat.  A tanulók szerezzenek jártasságot a rendelkezésükre álló hálózat kezelésében. Értsék és ismerjék ennek topológiáját, kezelő utasításait és algoritmusát. Tudjanak kezelni és beállítani TCP/IP FTP-szolgáltatást és Telnet-szolgáltatást.  Értsék és gyakorlottan alkalmazzák a levelezési listákat és terminálokat. Gyakorlottan kezeljenek könyvtárkatalógusokat.  Legyen ismeretük a hálózatmenedzselés feladatkörében. Lássanak el rendszeradminisztrátori feladatokat. Gyakorlottan szervezzenek hozzáférési jogokat, felhasználói csoportokat.  A tanulóknak legyen gyakorlatuk az adatbázis feltöltésében, akár külső forrásból, akár segédprogram segítségével billentyűzetről. Tudjanak rekordokat létrehozni, feltölteni és rendezni. Ismerjék és értsék a fizikai és logikai állományrendezés közötti különbséget.  A tanulóknak legyen gyakorlatuk a különböző szempontok szerinti keresés és irányított lekérdezés megvalósításában. Ismerjék és alkalmazzák az adatrekordpozicionáló eljárásokat.  Tudjanak adattáblát létrehozni, átszerkeszteni SQLutasításmondat segítségével.  Tudjanak lekérdezéseket megvalósítani SQL-mondattal, gyakorlottan alkalmazzák a záradékokat és operátorokat.  Tudják alkalmazni a komponenseket, azok tulajdonságait és fontosabb eseményeit.  Értsék a ciklusok szervezésének elvét, ismerjék a használandó regisztert. Legyen gyakorlatuk például egy időzítő ciklus megírásában.  OOP lépéseinek ismerete, Tömbök, vezérlő szerkezetek (,fájlok) együttes használata.

140

IX.16 SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKTERÜLETRE 9. évfolyam Elektrotechnika–elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek Elektrotechnika–elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat


10. évfolyam Elektrotechnika–elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek Elektrotechnika–elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat


11. évfolyam Elektrotechnika–elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek Elektrotechnika–elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok* Elmélet és gyakorlat

111 óra 185 óra 296 óra

12. évfolyam Elektrotechnika–elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek Elektrotechnika–elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok* Elmélet és gyakorlat


ELEKTROTECHNIKA–ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK 9–12. évfolyam Célok és feladatok

A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek és képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. Az Elektrotechnika–elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése, a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére.



Tanműhelyben, csoportbontásban kell tanítani.

141

A tevékenységek sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is kiváltó bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, bizonyítsa be számukra annak gazdasági jelentőségét, hosszú távú fejlődőképességét. Keltse fel az érdeklődést a szakmacsoport elméleti alapjai iránt, mutassa be az egyes munkakörökben végzett munkatevékenységeket, járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának reális megtervezéséhez. Alakítsa ki a szakmacsoportot megalapozó természettudományi szemléletet, készítsen fel a szakmacsoportos alapozó gyakorlatokra. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze, formálja a tanulók műszaki szemléletét. Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó képességét. Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések, eszközök szakszerű, gondos használatának, kezelésének igényét. Tudatosítsa a tanulókban a villamos áram veszélyességét, az áramütés elleni védekezés fontosságát, ismertesse meg a villamos balesetek megelőzési módjait és eszközeit. Fejlessze a logikus gondolkodást, a problémamegoldó készséget, a műszaki életben szükséges pontosságot, tervszerűséget, alakítsa ki a tanulókban a műszaki tudás gyarapításának igényét. A műszaki pályák világának megismertetésével segítse elő a tanulók megalapozottabb pályaválasztását. Az Anyagismeret ismertesse meg a tanulókkal az anyagok tulajdonságait, felhasználhatóságukat. Az Elektrotechnika oktatásának célja, hogy a fizika tantárgy tananyagára építve fejlessze tovább a tanulók villamos alapismereteit, melyek elsajátítása után képesek lesznek a szakmacsoportba tartozó szakképesítések egyszerűbb számítási, tervezési feladatainak elvégzésére. A Műszaki rajz és vizuális kultúra fejlessze a tanulók térlátását, térszemléletét, vizuális kultúráját. Készítse elő a tanulókat a szakmai tantárgyak tanulásához szükséges ábrázolási ismeretek elsajátítására. Az Elektronika alapjai oktatásának célja, hogy elsajátíttassa a tanulókkal az elektronika alapjait, a passzív és az aktív áramköri elemek tulajdonságait és alkalmazásait, az analóg és a digitális alapáramkörök működését és felhasználási területeit, készítse elő, alapozza meg a szakmai tantárgyak tananyagainak feldolgozását. Fejlesztési követelmények A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, különösen az ismeretelemző-értékelő, fogalomalkotó gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, az algoritmusalkalmazási, konstrukciós, számítási és rajzképességek, a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességek. A tanulási tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, szakmai tanulásuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakmai nyelv szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra, számítási eredményeikben a pontosságra.

142

Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye és képessége, a saját munkájukkal kapcsolatos igényesség, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes. A tanulási tevékenység során erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete, folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődés, folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció. Alakuljon ki a reális önismeret, váljon tudatos döntéssé a pályaválasztás. Ismerjék meg a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A tanulók lássák a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természet- és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. Alakuljon ki a felelősségérzetük egymás iránt, a társakkal való együttműködési képesség, a közösség és az egyén érdekei összeegyeztetésének képessége. 9. évfolyam Belépő tevékenységformák A műszaki pályák világa  Tanári irányítás mellett, üzemlátogatások, leírások, képek, filmek, internetes ismeretforrások alkalmazásával önállóan végrehajtott adatgyűjtés, megfigyelés, tapasztalatszerzés, tájékozódás a műszaki ágazat ismérveiről, jelenségeiről, folyamatairól, állapotáról. A műszaki pályákról egyéni és csoportos adat- és ismeretgyűjtés.  Az ember és a pálya megfelelése, gyakorlás szerepjátékokban, elemzés, a pályaalkalmasság feltételeinek, a tanulók lehetséges saját szerepének, munkakörének a mérlegelése. Anyagismeret  Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, grafikonok, írásos képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával. A megismert fogalmak szabatos, tudatos megfogalmazása. A hétköznapi anyagokról elsajátított ismeretek szakszerű felhasználása. A fémes és nemfémes elemek, az egyszerű és az összetett anyagok megkülönböztetése. Elektrotechnika  A villamos jelenségek feladattal vezetett, tanári közreműködéssel történő tudatos megfigyelése, törvényszerűségek megértése, kísérletek önálló végrehajtása.  A tapasztalatok világos összefoglalása a fogalmak szakszerű meghatározásával.  Az elektrotechnikai mennyiségek megismerése és helyes használata.  A villamos jelenségek törvényszerűségének felismerése.  A villamos táblázatok, segédletek, kiadványok, útmutatók használata.  Az oktató és más szakmai anyagok, szemléltetőeszközök biztos kezelése.  A kiegészítő információk tanári segédlettel történő megszerzése.

143

A műszaki pályák világa Témakörök A műszaki pályák ismerete A helyes pályaválasztás feltételei

Tartalmak A pályaismeret elvei, szempontjai. Pályaképek, pályatükör. A pálya és a személyiség kapcsolatai. A pálya vonzereje, szépségei és nehézségei. A képességek szerepe.

Anyagismeret Témakörök A műszaki gyakorlatban felhasznált anyagok csoportosítása

Tartalmak Fémes, nemfémes anyagok. A nyersanyagok, alapanyagok, segédanyagok fogalma. A hulladékok és melléktermékek fogalma, hasznosításuk gazdasági jelentősége. Az alapanyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságai.

Nemfémes anyagok

A kerámiák, fa, textíliák, papír, bőr, műanyagok, gumi, hő-, hang- és villamos szigetelő anyagok, kenőanyagok jellemző tulajdonságai, felhasználási területei.

Fémes anyagok

Vas és jellegzetes vasötvözetek, könnyű- és színesfémek, gyakoribb ötvözeteik.

Elektrotechnika Témakörök Villamos alapfogalmak

Tartalmak Feszültség, áram, töltés, ellenállás, vezetőképesség definíciók. Alapvető ellenállás-számítások. Ellenállások hőfokfüggése (NTK, PTK). Ellenállások a gyakorlatban, rajzjelek.

Egyenáramú hálózatok alaptörvényei

Az áramkör fogalma, egyenáramú hálózatok alaptörvényei (Ohm-törvény, Kirchhoff-törvény). Ellenállás-hálózatok, eredő ellenállás-számítások. Az alaptörvények igazolása. Nevezetes hálózatok: feszültség- és áramosztó, Wheatstone-híd. Méréshatár-kiterjesztés, előtét- és söntszámítások.

A villamos áram hatásai

Hőhatás: kapcsolat a villamos és a hőenergia között, testek melegedése, fajhő, a hőhatás jellemző alkalmazásai. Vegyi hatás: folyadékok vezetése, anyagok kiválasztása, Faraday törvénye, az elektrolízis jellemző felhasználásai. Élettani hatás: az élettani hatás fogalma, az áram hatása az ideg- és izomrendszerre, járulékos hatások. Mágneses hatás: a Föld mágneses tere, az árammal átjárt vezető mágneses tere, a mágneses tér hatása a mozgó töltéshordozóra, örvényáramok, hiszterézis.

Energiaforrások

A villamos munka és teljesítmény fogalma, mértékegységei és számításai. A hatásfok fogalma, számítása, a villamos készülékek jellemző hatásfokai, az ellenállások terhelhetősége.

144

Ideális és valódi generátorok, belső ellenállás, forrásfeszültség, kapocsfeszültség. A feszültség- és áramgenerátorok helyettesítő képei, soros, párhuzamos és vegyes kapcsolása (Thevenin, Norton). A szuperpozíció tétele. Generátorok teljesítménye és hatásfoka, az illesztés fogalma és gyakorlati jelentősége. A továbbhaladás feltételei A műszaki pályák világa  A tanulók tudják felsorolni és csoportosítani a műszaki pályákat, megfogalmazni az ipari termelés hazai jelentőségét, helyzetét.  Tudják összeegyeztetni önismereten alapuló pályaelképzeléseiket a pálya követelményeivel, elvárásaival. Tudatosuljanak bennük a műszaki pályaalkalmassági feltételek és munkakörülmények. Anyagismeret  A tanulók tudják csoportosítani a műszaki gyakorlatban alkalmazott fontosabb anyagokat.  Ismerjék az alapvető fémes és nemfémes anyagok fajtáit, tulajdonságait, gazdasági jelentőségét és jellemző felhasználási területeit. Elektrotechnika  A tanulók számításokban és kapcsolásokban használják helyesen a villamos alapmennyiségek jelöléseit, mértékegységeit, prefixumait és szabványos rajzjeleit.  Tudják értelmezni, jellemezni a vezető és a szigetelő anyagokat.  Számításokban és mérési feladatokban biztosan alkalmazzák az áramköri Ohmés Kirchhoff-törvényeket, határozzák meg a villamos munkát, a teljesítményt, a hatásfokot, az ellenállás-hálózatok eredőjét, a feszültségosztót, áramosztót, műszerhez előtét- és söntellenállást, jól helyezzék el az áram- és feszültségmérőt az áramkörökben.  Helyesen értelmezzék az ellenállások hőfokfüggését, jellemezzék az elektromos áram hő-, vegyi, élettani és mágneses hatását, sorolják fel a hő- és a vegyi hatás jellemző alkalmazásait.  Tudják megmagyarázni a galvánelemek és az akkumulátorok működését, tudják felsorolni és értelmezni jellemzőiket.  Ismerjék a korrózió okait, tudják felsorolni és értelmezni a korrózió elleni védekezési eljárásokat.  Ismerjék a valódi generátor belső felépítését, tudják értelmezni üzemi állapotait és megmagyarázni a valódi generátor viselkedését a különböző üzemi állapotokban, a generátor hatásfokának és teljesítményének összefüggését.  Legyenek képesek egy egyszerűbb aktív kétpólus Thevenin és Norton helyettesítő képének kiszámítására.  Tudják értelmezni az illesztés fogalmát, ismerjék annak gyakorlati vonatkozásait.

145

10. évfolyam Belépő tevékenységformák Műszaki rajz és vizuális kultúra  Vizuális nyelvi ismeretek alkalmazása.  A látvány vizuális tartalmának, törvényszerűségeinek feltárása.  A vizuális kommunikáció funkciói megfelelő megjelenítési formáinak értelmezése, alkalmazása.  A műszaki ábrázolás legfontosabb területeinek megismerése, vetületi, axonometrikus és metszeti ábrák szerkesztése, készítése. Tárgyak és különböző ábrázolásaik összevetése, elemzése. A műszaki rajzokon alkalmazott jelölések ismerete, összevetése jelentésükkel.

Elektrotechnika  További villamos jelenségek feladattal vezetett, tanári közreműködéssel történő tudatos megfigyelése, törvényszerűségek megértése, kísérletek önálló végrehajtása.  Az újabb tapasztalatok világos összefoglalása a fogalmak szakszerű meghatározásával.  További elektrotechnikai mennyiségek megismerése és helyes használata.  A feltárt villamos jelenségek törvényszerűségének felismerése.  További villamos táblázatok, segédletek, kiadványok, útmutatók használata.  Az oktató és más szakmai anyagok, szemléltetőeszközök biztos kezelése.  A kiegészítő információk tanári segédlettel történő megszerzése. Műszaki rajz és vizuális kultúra Témakörök Alapfogalmak

Tartalmak A műszaki rajz feladata. Rajzeszközök és alkalmazásuk. Rajzi szabványok (vonalak, feliratmező, méretmegadás stb.). Síkmértani szerkesztések.

Térmértan

Térelemek: pont, egyenes, sík. Térelemek kölcsönös helyzete. Egyenes valódi hossza. Egyszerűbb síklapú testek és származtatásuk. Forgástestek és származtatásuk.

Ábrázolási módok

Perspektivikus és axonometrikus ábrázolás. Vetületi ábrázolás. Egy képsíkos ábrázolás. A második képsík. A képsíkrendszer, a képsíkok egybeforgatása. Térelemek ábrázolása. Pont és egyenes illeszkedése. Különleges helyzetű egyenesek. Egyenesek kölcsönös helyzete, a láthatóság. Általános helyzetű sík ábrázolása. Testek csonkítása. Áthatási görbék szerkesztése. A metszet és a nézet fogalma. Metszeti ábrázolás.

146

Elektrotechnika Témakörök Villamos erőtér

Tartalmak A villamos tér fogalma, jellemzői és szemléltetése: az elektromos töltések egymásra hatása, Coulomb törvénye, a térerősség, jelenségek a villamos erőtérben: kisülés, csúcshatás, megosztás, árnyékolás. Anyagok viselkedése villamos térben: a villamos térerősség és az anyag kapcsolata, a dielektromos állandó, az anyagok viselkedése villamos erőtérben, polarizáció, átütés, átütési szilárdság, dielektromos veszteség, piezovillamos jelenség. Kondenzátorok, kapacitások: a kapacitás fogalma, jele és mértékegysége, a síkkondenzátor kapacitása, a kondenzátorok gyakorlati kivitele, főbb jellemzői, katalógusadatok, a kondenzátorok energiája és veszteségei, a kondenzátorok párhuzamos, soros és vegyes kapcsolásai, az eredők meghatározása. Töltés, kisütés, energia: kondenzátorok feltöltése és kisütése, az időállandó fogalma, gyakorlati jelentősége.

Mágneses erőtér

A mágneses erőtér jellemzői és szemléltetése. Erőhatások mágneses erőtérben. Anyagok viselkedése mágneses térben. Elektromágneses indukció.

Szinuszos mennyiségek, váltakozó áramú áramkörök

A szinuszos váltakozó mennyiségek jellemzői. Egyszerű váltakozó áramkörök. Összetett váltakozó áramkörök: soros R-L kapcsolás, párhuzamos R-L kapcsolás, valódi tekercsek és veszteségek, soros R-C kapcsolás, párhuzamos R-C kapcsolás, valódi kondenzátorok és veszteségek, soros és párhuzamos R-LC kapcsolások. Váltakozó áramú teljesítmények: a teljesítménytényező fogalma, a fázisjavítás szükségessége és jellemző megoldásai. Többfázisú hálózatok: a többfázisú rendszer fogalma, a háromfázisú rendszer lényege és jellemzői, csillag- és háromszögkapcsolás jellemzői, teljesítmények, szimmetrikus és aszimmetrikus terhelés, a villamos energia szállítása és elosztása. A villamos gépek alapjai: a transzformátor alkalmazásának szükségessége, felhasználása, elvi felépítése, működése; az egyés háromfázisú váltakozó áramú generátorok működési elve, jellemző felhasználása; az egyenáramú generátorok szerkezete és működése, gerjesztési megoldások, jellemző alkalmazások, az egyenáramú motorok szerkezete és működése, gerjesztési megoldások, jellemző alkalmazások; váltakozó áramú motorok: forgó mágneses tér, háromfázisú szinkron- és aszinkronmotorok szerkezete és működése, jellemző alkalmazások.

Többfázisú hálózatok, villamos gépek

A továbbhaladás feltételei Műszaki rajz és vizuális kultúra  A tanulók ismerjék a műszaki ábrázolás legfontosabb területeit, rendelkezzenek az ábrázoláshoz szükséges térszemléleti alapokkal.  Tudjanak szerkeszteni vetületi, axonometrikus és metszeti ábrákat, ezeken helyesen alkalmazzák a vetületi ábrázolás szabályait. 147

 Legyenek képesek az egyszerűbb tárgyak, valamint ezek vetületi és axonometrikus ábrái között az összefüggések megtalálására, egyeztetésére.  Ismerjék és helyesen használják a műszaki rajzokon alkalmazott tanult jelöléseket. Elektrotechnika  Ismerjék és biztosan használják a villamos erőtér legfontosabb jellemzőit.  Legyenek képesek ismertetni az anyagok viselkedési tulajdonságait a villamos mezőben, s megmagyarázni a villamos térben lejátszódó alapvető jelenségeket.  Értelmezzék a kondenzátorok jellemzőit, tudják megmagyarázni a kondenzátor töltési és kisütési folyamatát, tudjanak elektromos jellemzők alapján katalógusból kondenzátort választani, eredő kapacitásokat kiszámítani.  Helyesen értelmezzék a mágneses kölcsönhatásokat, az indukció fajtáit, a gerjesztési törvényt, a mágneses permeabilitást, számítsák ki a mágneses mező és egyszerű mágneses körök alapjellemzőit, az indukált feszültségeket, határozzák meg a mágneses terek irányát, alkalmazzák a jobbkéz-szabályt.  Értelmezzék és biztosan alkalmazzák a váltakozó jel jellemzőit, középértékeit.  Tudják összehasonlítani a tisztán ohmos, az induktív és a kapacitív fogyasztó fázisszögét és teljesítményét, értelmezni az impedancia, az admittancia, a határfrekvencia és a rezonanciafrekvencia fogalmát, megmagyarázni a rezgőkörök működését, a transzformátor működését.  Értelmezzék a transzformátor áttételeit, tudják megmagyarázni a transzformátor veszteségeit, a veszteségek csökkentésére szolgáló megoldásokat.  Tudják csoportosítani a villamos gépeket, ismertetni azok felépítését, megmagyarázni működésüket.  Legyenek képesek felsorolni a villamos gépek legfontosabb jellemzőit és alkalmazási lehetőségeit.

11. évfolyam Belépő tevékenységformák Elektronika alapjai  Az elektronika alapismereteinek, az elektronikai alapelemeknek a megismerése és gyakorlatban történő alkalmazása.  Passzív elektronikai áramkörök, félvezető áramköri elemek, tranzisztoros alapáramkörök felépítésének és jellemzőinek vizsgálata.  Alapáramkörök alkalmazási lehetőségeinek felismerése.  Műveleti erősítők megismerése, alapkapcsolások értelmezése, integrálás.  Tanári segítséggel a tanulókban a rendszerszemlélet kialakítása, az elektronikai rendszereket alkotó elemek kapcsolatának, funkciójának felismerése.

148

Témakörök Passzív elektronikai áramkörök

Tartalmak A kétpólusok felosztása és jellemzői. A négypólusok felosztása és jellemzői. Szűrő áramkörök.

Félvezető áramköri elemek

Félvezető diódák. Speciális diódák. Bipoláris tranzisztor. Unipoláris tranzisztorok. Egyéb félvezetők.

Tranzisztoros alapáramkörök

Munkaponti beállítás, alapfogalmak. Bipoláris tranzisztoros alapkapcsolások. Unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások. Többfokozatú erősítők, csatolások. Visszacsatolások. Frekvenciafüggés, határfrekvenciák. Zajok és torzítások.

Alapáramkörök alkalmazásai

Széles sávú és hangolt erősítők. Nagyjelű erősítők. Oszcillátorok. Stabilizátorok.

Műveleti erősítők

A műveleti erősítők alapjai, alapkapcsolások, integrálás.

A továbbhaladás feltételei  Tudják a tanulók különböző szempontok alapján a kétpólusokat és a négypólusokat csoportosítani, a kétpólusok és a négypólusok paramétereit értelmezni, csillapításokat számolni, helyettesítő képeket alkalmazni.  Legyenek képesek a szűrők frekvencia-átvitel szerinti csoportosítására.  Mutassák be a félvezető fizika alapjait, a félvezető dióda működését, a félvezetők hőfokfüggését, a félvezető dióda karakterisztikáját, rajzolják fel jelképi jelölését.  Magyarázzák meg a térvezérlés szerepét, mutassák be a bipoláris és az unipoláris tranzisztor működését, értelmezzék a térvezérlésű eszköz áram- és feszültségviszonyait, találjanak kapcsolatot a jelleggörbék között, rajzolják le a helyettesítő képeket.  Tudják felrajzolni a jelképi jelöléseket, szerezzenek gyakorlatot a katalógusok használatában.  Értelmezzék az erősítők egyenáramú beállításának jellemzőit, rajzolják fel a kapcsolásokat, a helyettesítő képeket, tudják definiálni az erősítővel kapcsolatos alapfogalmakat, megmagyarázni az erősítő alapkapcsolások működését.  Legyenek képesek kiszámítani az erősítő alapkapcsolások egyen- és váltakozó áramú jellemzőit.  Mutassák be és hasonlítsák össze a különféle visszacsatolásokat, a visszacsatolt erősítők jellemzőit, azonosítsák az erősítő áramkörök visszacsatolásait, számítsák ki visszacsatolt egyszerű erősítők jellemzőit.  Értelmezzék a zajok és torzítások jellemzőit, tudják megmagyarázni a zajok és torzítások okait, ismertetni a zajok és torzítások csökkentési megoldásait.  Értelmezzék a hangolt erősítők működését és jellemzőit, sorolják fel jellegzetes alkalmazási lehetőségeit, ismerjék fel a korszerű teljesítményerősítő kapcsolásokat.

149

 Tudják definiálni a nagy jelű erősítők jellemzőit, megnevezni felhasználási területeit, értelmezni munkapont-beállításait, megmagyarázni a teljesítményerősítők vezérlési módjait.  Tudják definiálni és értelmezni a pozitív visszacsatolást és annak jellemzőit, szakszerűen lerajzolni a gyakorlati rezgéskeltő kapcsolásokat, felsorolni az oszcillátorok felhasználási lehetőségeit.  Értelmezzék a stabilizátorok jellemzőit, oldjanak meg elemi stabilizátoros feladatokat.  Mutassák be a műveleti erősítő alapkapcsolásait, jellemzőit és integrálási lehetőségeit. 12. évfolyam Belépő tevékenységformák Elektronika alapjai  Az elektronika további alapismereteinek, az elektronikai elemeknek, rendszereknek a megismerése és gyakorlatban történő alkalmazása.  Tanári segítséggel a tanulókban a rendszerszemlélet kialakítása, az elektronikai rendszereket alkotó elemek kapcsolatának, funkciójának felismerése.  Impulzustechnikai alapáramkörök és jelalakjainak értelmezése.  Digitális alapáramkörök működéséhez logikai alapfogalmak és áramkörök értelmezése, kombinációs és szekvenciális hálózatok vizsgálata.  Az elektronikus áramkörökben működő alkatrészek paramétereinek ismerete alapján a gazdaságos alkalmazás lehetőségeinek felismerése. Témakörök Impulzustechnikai alapáramkörök

Tartalmak Az impulzus fogalma és fajtái, az impulzusformák jellemzői. Passzív jelformálás: differenciáló, integráló és vágó áramkörök. Impulzusok előállítási módjai: a félvezető elemek kapcsoló üzemmódja, multivibrátorok, aktív jelformálók, Schmitt-trigger áramkör, fűrészjelek előállítása.

Digitális alapáramkörök

Logikai alapfogalmak: analóg és digitális mennyiségek, számrendszerek, átszámítási algoritmusok, numerikus és alfanumerikus kódok; a logikai algebra szabályai és tételei, logikai függvények; szabályos alakok, algebrai és grafikus egyszerűsítések. Logikai alapáramkörök: kapuáramkörök, elemi tárolók, kombinációs és szekvenciális hálózatok, logikai rendszerek.

A továbbhaladás feltételei  Legyenek képesek az impulzus fogalmának és jellemzőinek értelmezésére, az impulzusfajták felsorolására.  Tudják értelmezni a jelformálók jellemzőit, legyenek képesek felsorolni a passzív jelformálók alkalmazási területeit.  Tudják elmagyarázni az impulzus-előállító áramkörök működését.

150

 Értelmezzék a multivibrátorok jellemzőit, sorolják fel az aktív jelformálók alkalmazási területeit.  Tudják megkülönböztetni az analóg és digitális jelformákat, értelmezni a digitális jelformák jellemzőit.  Legyenek képesek a logikai algebra szabályainak és tételeinek alkalmazására, tegyenek különbséget közöttük.  Ismerjék fel a kombinációs és a szekvenciális áramköröket, a kapuáramkörök és az elemi tárolók típusait, igazságtáblázatait, mutassák be vezérlési lehetőségeiket. ELEKTROTECHNIKA–ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK 9–12. évfolyam Célok és feladatok A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek és képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. Az Elektrotechnika–elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése, a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. Keltse fel a tanulók érdeklődését a műszaki problémák iránt, mutassa be, mivel foglalkoznak a szakmacsoportban képesítést nyert szakemberek. Járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának megtervezéséhez. Mutassa be az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazását, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze és formálja a tanulók műszaki szemléletét. Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. Mutassa be a műszaki pályák szépségeit, hasznosságát, veszélyeit, az ipar jellemzőit, környezeti hatásait, fejlődésének irányát. Biztosítson lehetőséget a tanulóknak képességeik szélesebb körű kibontakoztatására, a tanárnak a tanulói érdeklődés felkeltésére és a tehetség felkutatására. Az Anyagmegmunkálási alapgyakorlatok oktatásának célja a fémipari szerszámok és mérőeszközök megismerése, használatuk elsajátítása, forgácsoló és forgácsolásmentes anyagmegmunkálások, ill. szerelések elvégzése. A Villamos alapgyakorlatok oktatásának célja szerszámok és egyszerű villamos műszerek kezelésének elsajátítása, passzív alkatrészek gyakorlati megismerése, műszeres bevizsgálása, dokumentáció alapján áramkörök működésének értelmezése, villamos működési folyamatok vizsgálata, egyszerű villamos szerelések elvégzése. Az Elektrotechnikai alapgyakorlatok oktatásának célja, hogy a tanulók tudják az egyszerű egyenáramú áramkörök szerelését, műszeres ellenőrzését elvégezni.

151

Az Elektrotechnikai alapmérések oktatásának célja, hogy a tanulók ismerjék meg a villamos műszerek kezelését, felhasználását. A mérésekkel igazolják az elektrotechnika keretében megismert villamos ismereteket, szabályokat, összefüggéseket. Fejlessze a tanulókban a pontosságot, a tervszerűséget, az igényességet, tudatosítsa a tanulókban a biztonságos munkavégzés fontosságát. Az Elektronikai alapmérések oktatásának célja, hogy az elektronikai egységek, rendszerek működését a tanulók behatóan megismerjék, a gyakorlatban alkalmazzák. Segítse elő a műszaki segédletek, szakkönyvek alkalmazását. Az Elektronikai alapgyakorlatok oktatásának célja, hogy a tanulók elektronikus kapcsolásokat dokumentáció alapján építsenek meg, a megépített kapcsolást helyezzék üzembe, az építés során keletkezett hibákat mérések segítségével keressék meg, a hibákat tudják kijavítani. Az üzemi körülményeket megismerjék, gyakorolják az önálló munka megszervezését és a munkavégzést. Fejlesztési követelmények A gyakorlati feladatok megoldása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, különösen az algoritmikus gondolkodás, az önálló megfigyelés képessége, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási képessége. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók önálló munkájuk iránti igényessége, gyakorlati munkájuk legyen átgondolt, célszerű, biztonságos, eredményes. Fejlessze a tanulók fegyelmezettségét, pontosságát, az előírások, a munka- és tűzvédelmi szabályok betartását. Alakítsa ki a tanulók felelősségérzetét egymás, valamint a környezet és a természet megóvása iránt, a társakkal való együttműködés, a közösség és az egyén érdekei összeegyeztetésének képességét, az önismeretet. A tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá megfigyeléseik jegyzőkönyvben vagy naplóban való rögzítéséhez, az eredmények értelmezéséhez, a szakirodalom használatához, a munkavégzéshez szükséges eszközök, berendezések, műszerek balesetmentes kezeléséhez. A munkavégzés során fejlessze, formálja a tanulók manuális képességeit, műszaki nyelvezetét (a műszaki kifejezések használatának elsajátítását), műszaki szemléletét, műszaki műveltségét, kreativitását, absztraháló képességét, döntési képességének kialakítását. A gyakorlati foglalkozásokra a tanulók készüljenek fel, tervezzék meg munkájukat, értékeljék és helyesen alkalmazzák az eredményeket, szakszerűen használják a szerszámokat, kézi eszközöket, műszereket. A gyakorlatok, a mérések során a tanulók ismerjék meg tevékenységük veszélyeit, a veszélyhelyzetekben szükséges magatartást, a bekövetkező baleset során szükséges intézkedéseket. A tevékenységeik során szokjanak hozzá az önálló, biztonságos, körültekintő, a társakra is figyelő, segítőkész gyakorlati munkához. A tevékenység végzése során erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete. Folyamatosan erősödjék a szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődés. 152

9. évfolyam Belépő tevékenységformák Anyagmegmunkálási alapgyakorlatok  A megmunkálásokhoz szükséges eszközök ismerete és kiválasztása.  Egyszerűbb megmunkálási műveletek végzése.  Kézi megmunkálási eszközök ismerete és alkalmazása a gyakorlatban.  Egyszerűbb megmunkálások elvégzése, összeállítási feladatok megoldása. Villamos alapgyakorlatok  A biztonságos munkavégzési körülmények kialakítása.  Szerszámok és egyszerű villamos műszerek ismerete és kiválasztása.  Villamos dokumentációk értelmezése.  Passzív alkatrészek gyakorlati vizsgálata, egyszerű villamos szerelések.  Az elméleti ismeretek tudatos megfigyelése gyakorlati feladatokon keresztül. Anyagmegmunkálási alapgyakorlatok Témakörök A műhely rendje, munkavédelem

Tartalmak Az anyagmegmunkálási műhely bemutatása, a műhely rendjének ismertetése. Munkavédelmi, baleset-elhárítási, tűzvédelmi előírások ismertetése anyagmegmunkálási feladatoknál.

Eszközök, szerszámok, berendezések

Fémipari mérőeszközök kezelése (mérőléc, tolómérő, mikrométer), mérési és ellenőrzési gyakorlatok végzése mérőeszközökkel. Szerszámok és azok használatának, rendeltetésének ismertetése.

Műszaki dokumentációk értelmezése

A műszaki ábrázolás elveinek ismertetése. A rajzdokumentáció értelmezése, rajzolvasási gyakorlatok. A rajz és a műszaki valóság kapcsolata.

Előrajzolás, jelölés

Különféle anyagokon mérés, előrajzolás, jelölés. Előkészítés az anyagok megmunkálására.

Anyagmegmunkálások

Forgácsoló és forgácsolásmentes alakítások. A megmunkálások elemző összehasonlítása.

Összeállítás

Szerelési, összeépítési tevékenységek.

Villamos alapgyakorlatok Témakörök A műhely rendje, munkavédelem

Tartalmak A villamos műhely bemutatása, a műhely rendjének ismertetése. Munkavédelmi, baleset-elhárítási, tűzvédelmi előírások ismertetése villamos gyakorlatoknál.

Műszaki

Műszaki rajzok alapján áramkörök értelmezése, működési

153

dokumentációk értelmezése Villamos alkatrészek szerelése, alkatrészek vizsgálata

folyamatok vizsgálata. Szerszámok és egyszerű műszerek használata, kezelése. Ellenállás, tekercs és kondenzátor műszeres vizsgálata. Egyszerű villamos szerelések.

A továbbhaladás feltételei Anyagmegmunkálási alapgyakorlatok  A tanulók maradéktalanul tartsák be a munkavédelmi és baleset-elhárítási szabályokat, az anyagmegmunkálási műhely munkarendjét.  A tanulók ismerjék a gyakorlat elvégzéséhez szükséges berendezéseket, eszközöket, tudjanak egyszerű megmunkálási, összeállítási feladatokat elvégezni. Legyenek képesek kiválasztani és szakszerűen használni az anyagok megmunkálásához szükséges szerszámokat, mérő- és ellenőrző eszközöket.  Tudják előírt pontossággal a munkadarabok méreteit megmérni, mérés után szakszerűen előrajzolni, és az előrajzolt lemeztárgyat megmunkálásra előkészíteni.  Tudják a szükséges eszközöket, berendezéseket biztonságosan kezelni. Villamos alapgyakorlatok  A tanulók maradéktalanul tartsák be a munkavédelmi és baleset-elhárítási szabályokat, a villamos műhely munkarendjét.  Tudjanak szerszámokat és egyszerű villamos műszereket kiválasztani és alkalmazni.  A műszaki rajz ismereteinek felhasználásával műszaki rajzok alapján tudjanak áramköröket értelmezni, műszaki dokumentáció alapján működési folyamatokat vizsgálni.  Tudjanak passzív alkatrészeket bevizsgálni, egyszerű villamos szereléseket elvégezni.

10. évfolyam Belépő tevékenységformák Elektrotechnikai alapgyakorlatok  Az elméleti ismeretek tudatos megfigyelése gyakorlati feladatokon keresztül.  A tanult ismeretek alapján készült tervek gyakorlati alkalmazása.  Az egyéni és csoportos védőeszközök védőhatásának megismerése és tudatos alkalmazása.  A feladatok előzetes elemzése, a műveleti sorrend tanári irányítással történő eldöntése, kiscsoportban és önállóan szakszerű munkavégzés, az elkészített munkadarabok értékelése és a munka dokumentálása.  A tömör és a sodrott vezetékek végeinek előkészítése, a lágyforrasztáshoz szükséges anyagok és eszközök kiválasztása és felhasználása.  Forrasztópáka szakszerű használata, karbantartása, lágyforrasztással elektromos kötések létrehozása, alkatelemek forrasztással egymáshoz rögzítése, alkatrészek be- és kiforrasztása. 154

 Villamos kapcsolóelemek szerelése, alkatrészek műszeres vizsgálata. Elektrotechnikai alapmérések  A metrológiai alapfogalmak, törvényszerűségek megismerése, mérési alkalmazása.  Tanári segítséggel a mérések előkészítése, a mérések összeállítása.  A mért eredmények értékelése, a mérés során kapott eredmény alapján az elméleti ismeretek összefüggéseinek meghatározása.  A mérések rendjének, a biztonságos munkavégzés feltételeinek megismerése és tudatos alkalmazása. A veszélyforrások felismerése, a bekövetkezhető balesetre, tűzesetre való felkészülés. Elektrotechnikai alapgyakorlatok Témakörök A műhely rendje, munkavédelem

Tartalmak A munkahelyi beosztás ismertetése, a műhely bemutatása, a műhely rendjének ismertetése. Munkavédelmi, baleset-elhárítási, tűzvédelmi előírások ismertetése.

Vezetékek, alkatrészek panelek előkészítése, lágyforrasztás

A forrasztás mint elektromos és mechanikai kötés előkészítése. A forrasztás anyagainak és eszközeinek kiválasztása. Passzív alkatrészek előkészítése. Forrasztási gyakorlatok elvégzése.

Előkészületek egyszerű áramkörök szereléséhez

Műszaki számítások: érték, teljesítmény, értéktűrés. Passzív alkatrészek kiválasztása. Kapcsolási rajzok készítése, szabványok értelmezése. Nyomtatott áramkör és beültetési rajz elkészítése.

Egyszerű egyenáramú áramkörök szerelése

Nyomtatott áramköri dokumentáció alapján alkatrészek beültetése, szerelés.

Egyszerű egyenáramú áramkörök műszeres ellenőrzése

Mérőműszerek jellemzőinek értelmezése, műszerek kiválasztása. Feszültség és áramerősség mérése.

Elektrotechnikai alapmérések Témakörök Laboratóriumi munkarend, biztonságtechnika Méréstechnikai alapismeretek

Tartalmak A mérési laboratórium bemutatása, a munkarend megismerése. Munkavédelmi és baleset-elhárítási tudnivalók elsajátítása.

A mérési eredmények feldolgozása, dokumentálása Mérőműszerek méréstechnikai jellemzőinek vizsgálata

Mérési mintasorozatok rögzítése és ábrázolása. Mérési mintajegyzőkönyv készítése.

A mérés fogalma, a méréstechnikai alapok megismerése. A mérési hibák fogalma, megadása és elhárítása.

A mérőműszerek metrológiai jellemzőinek vizsgálata (méréshatár, mérési tartomány, érzékenység, műszerállandó, pontosság, fogyasztás, túlterhelhetőség, csillapítottság, használati helyzet).

155

Egyenáramú műszerek és alapmérések

Ellenállásmérés Ohm törvénye alapján. Kirchhoff törvényeinek ellenőrzése méréssel. Feszültségosztó áramkör mérése. Áramosztó áramkör mérése.

Feszültségforrások vizsgálata

Belső jellemzők meghatározása méréssel. Telepek és akkumulátorok vizsgálata. Feszültség- és áramgenerátoros hálózatok vizsgálata.

A továbbhaladás feltételei Elektrotechnikai alapgyakorlatok  A tanulók maradéktalanul tartsák be a munkavédelmi és baleset-elhárítási szabályokat, a mérési laboratórium munkarendjét.  A műszaki rajz ismereteinek felhasználásával műszaki rajzok alapján tudjanak áramköröket értelmezni, műszaki dokumentáció alapján működési folyamatokat vizsgálni.  Legyenek képesek kiválasztani és szakszerűen használni a szükséges szerszámokat, mérő- és ellenőrző eszközöket.  A tömör és a sodrott vezetékek végeit tudják a különböző kötésekhez előkészíteni, a lágyforrasztáshoz szükséges anyagokat és eszközöket kiválasztani és felhasználni.  Legyenek képesek forrasztópákát szakszerűen használni, karbantartani, lágyforrasztással elektromos kötéseket létrehozni, alkatelemeket forrasztással egymáshoz rögzíteni, alkatrészeket panelba be- és kiforrasztani.  Tudjanak villamos kapcsolóelemeket szerelni, alkatrészeket műszeresen vizsgálni.  Legyenek képesek a feladat előzetes elemzésére, a műveleti sorrend tanári irányítással történő eldöntésére, kiscsoportban és önállóan egyaránt szakszerűen dolgozni, az elkészített munkadarabot ellenőrizni és értékelni. Elektrotechnikai alapmérések  A tanulók maradéktalanul tartsák be a munkavédelmi és baleset-elhárítási szabályokat, a mérési laboratórium munkarendjét.  Sajátítsák el a méréstechnikai alapfogalmakat, tudják értelmezni a mérési hibákat, ismerjék azok csökkentésének módszereit.  Tudjanak mérési eredményeket táblázatban rögzíteni, mérési sorozatokat precízen ábrázolni, mérési jegyzőkönyveket szakszerűen elkészíteni.  Legyenek képesek a mérőműszerek méréstechnikai jellemzőinek értelmezésére, vizsgálatára.  Tudjanak egyenáramú hálózatokban alapméréseket végezni, mérési eredményeket feldolgozni, egyszerű energiaforrásokat méréssel megvizsgálni, mérési eredményeket feldolgozni.

156

11. évfolyam Belépő tevékenységformák Elektrotechnikai alapmérések  A metrológiai alapfogalmak, törvényszerűségek megismerése, a mérések során történő alkalmazás.  Tanári segítséggel a mérések előkészítése, a mérések összeállítása.  A mért eredmények értékelése, a mérés során kapott eredmény alapján az elméleti ismeretek összefüggéseinek meghatározása.  A mérések rendjének, a biztonságos munkavégzés feltételeinek megismerése és tudatos alkalmazása. A veszélyforrások felismerése, a bekövetkezhető balesetre, tűzre való felkészülés. Elektronikai alapmérések  Az elektrotechnikai alapmérésekre alapozva az elektronikai elemek tulajdonságainak, paramétereinek meghatározása.  Elektronikus alap- és kiegészítő áramkörök méréssel történő vizsgálata, a mért eredmény ismeretében az áramkör minősítése.  A biztonságos mérés szabályainak begyakorlása. Elektronikai alapgyakorlatok  Az elektronikus áramkörök, alapkapcsolások vizsgálata, jellemzőit tartalmazó karakterisztikák meghatározása.  Elektronikus rendszerek üzembe helyezése, meghibásodott egységek hibáinak megállapítása. A gyakorlati munkához szükséges fogások, módszerek megismerése, tudatos alkalmazása. A biztonságos munkavégzés szabályainak tudatos alkalmazása, veszélyhelyzetek felismerése. Elektrotechnikai alapmérések Témakörök Töltés és kisütés vizsgálata

Tartalmak A kondenzátor töltődési folyamatának méréses vizsgálata. A kondenzátor kisütési folyamatának méréses vizsgálata. A töltés és kisütés jelleggörbéinek vizsgálata, időállandók meghatározása.

Váltakozó áramú műszerek és alapmérések

Elektronikus feszültségmérő műszerek vizsgálata. Hanggenerátorok vizsgálata. Oszcilloszkóp kezelési gyakorlatok. Mérések oszcilloszkóppal. R-L-C áramkörök méréses vizsgálata. Rezgőkörök paramétereinek meghatározása méréssel.

Elektronikai alapmérések Témakörök Félvezető dióda karakterisztikájának felvétele Egyenirányító mérése

Tartalmak Nyitó és záró irányú karakterisztika felvétele, a dióda jellemzőinek meghatározása.

Tranzisztorok mérése

Nyitó és záró irányú előfeszítés alkalmazása. Bipoláris és

Kétutas puffer kondenzátoros és szűrős egyenirányító vizsgálata, a búgófeszültség és a szűrés jóságának megállapítása.

157

unipoláris tranzisztor karakterisztikáinak felvétele. Tranzisztor paramétereinek meghatározása. Zener-diódás stabilizátor vizsgálata Erősítő alapkapcsolások mérése

Komplett kétutas egyenirányítós feszültségstabilizátor mérése és kiértékelése. Tápegység méréses vizsgálata. Bipoláris alapkapcsolások, valamint unipoláris alapkapcsolások méréses vizsgálata, az erősítők egyenáramú és váltakozó áramú jellemzőinek meghatározása és kiértékelése.

Elektronikai alapgyakorlatok Témakörök Tartalmak Graetz típusú kétutas egyenirányító megépítése Egyenirányító megépítése és vizsgálata pufferkondenzátorral és szűrővel, jellemzőinek vizsgálata. A Graetz típusú kétutas egyenirányítós áramkör Zener-diódás Feszültségstabilizátor megépítése és vizsgálata továbbépítése és vizsgálata. Tápegység vizsgálata. Erősítő alapkapcsolások Bipoláris tranzisztoros földelt emitteres erősítő, valamint megépítése és vizsgálata unipoláris tranzisztoros földelt source-ú megépítése és vizsgálata. A továbbhaladás feltételei Elektrotechnikai alapmérések  A tanulók maradéktalanul tartsák be a munkavédelmi és baleset-elhárítási szabályokat, a mérési laboratórium munkarendjét.  Sajátítsák el a méréstechnikai alapfogalmakat, tudják értelmezni a mérési hibákat, ismerjék azok csökkentésének módszereit.  Tudjanak mérési eredményeket táblázatban rögzíteni, mérési sorozatokat precízen ábrázolni, mérési jegyzőkönyveket szakszerűen elkészíteni.  Legyenek képesek a mérőműszerek méréstechnikai jellemzőinek értelmezésére és vizsgálatára.  Tudjanak egyenáramú hálózatokban alapméréseket végezni, mérési eredményeket feldolgozni, egyszerű energiaforrásokat méréssel megvizsgálni, mérési eredményeket feldolgozni.  Méréssel tudják felvenni a kondenzátor töltési és kisütési görbéit, abból tudjanak időállandót meghatározni.  Ismerjék fel a hanggenerátor és az oszcillátor tömbvázlatát, értelmezzék jellemzőit, tudják a műszereket kezelni.  Legyenek képesek oszcilloszkóppal feszültségértékeket, időtartamokat, periódusidőt, frekvenciát és fázisszöget mérni, soros és párhuzamos R-L-C áramkörök jellemzőit méréssel meghatározni, a mérési eredményeket értékelni. Elektronikai alapmérések  A tanulók méréssel vegyék fel a dióda karakterisztikáját, határozzák meg jellemzőit, vizsgálják a Graetz típusú egyenirányító kapcsolás jellemzőit, dolgozzák fel mérési eredményeit.  Méréssel vegyék fel a közös emitteres bipoláris tranzisztor és a közös forrású unipoláris tranzisztor karakterisztikáit. 158

 Legyenek képesek a feszültségstabilizátor dokumentáció alapján történő mérésére, tápegység méréses vizsgálatára, a mérési eredmények feldolgozására.  Tudjanak az egyes alapkapcsolásokban nyugalmi és dinamikus jellemzőket méréssel meghatározni és értékelni. Elektronikai alapgyakorlatok  A tanulók dokumentáció alapján építsenek meg Graetz típusú egyenirányító kapcsolást, feszültségstabilizátort, bipoláris tranzisztoros és unipoláris tranzisztoros alapkapcsolásokat, többfokozatú erősítőket. Helyezzék azokat üzembe, végezzék el vizsgálatukat.

12. évfolyam Belépő tevékenységformák Elektronikai alapmérések  Az elektrotechnikai alapmérésekre alapozva elektronikai elemek tulajdonságainak, paramétereinek meghatározása.  Elektronikus alap- és kiegészítő áramkörök méréssel történő vizsgálata, a mért eredmény ismeretében az áramkör minősítése.  A biztonságos mérés szabályainak begyakorlása. Elektronikai alapgyakorlatok  Az elektronikus áramkörök, alapkapcsolások vizsgálata, jellemzőit tartalmazó karakterisztikák meghatározása.  Elektronikus rendszerek üzembe helyezése, meghibásodott egységek hibáinak megállapítása. A gyakorlati munkához szükséges fogások, módszerek megismerése, tudatos alkalmazása. A biztonságos munkavégzés szabályainak tudatos alkalmazása, veszélyhelyzetek felismerése. Elektronikai alapmérések Témakörök Többfokozatú erősítők mérése

Tartalmak Galvanikus, R-C és transzformátoros csatolású többfokozatú erősítők mérése, egyenáramú és váltakozó áramú jellemzőinek meghatározása és kiértékelése.

Nagyjelű erősítők mérése

Nagyjelű feszültség- és teljesítményerősítők jellemzőinek méréses meghatározása és kiértékelése.

Oszcillátorok mérése

R-C, valamint L-C oszcillátor amplitúdó- és fázisfeltételének méréses vizsgálata. Kristályoszcillátor amplitúdó- és fázisfeltételének méréses vizsgálata. A mérések összehasonlítása és kiértékelése. Műveleti erősítővel kialakított impulzustechnikai áramkörök (integráló, differenciáló, határoló, komparáló) műszeres vizsgálata.

Diszkrét áramköri elemek impulzustechnikai áramkörökben

159

Digitális áramköri családok, kombinációs hálózatok vizsgálata

DTL, TTL és CMOS áramkörök jellemzőinek meghatározása méréssel. Kapuáramkörök, kombinációs hálózatok jellemzőinek meghatározása méréssel.

Szekvenciális hálózatok Tárolóáramkörök jellemzőinek meghatározása méréssel. Számlálóáramkörök jellemzőinek meghatározása méréssel. vizsgálata Optoelektronikai eszközök, kódolók műszeres vizsgálata. Elektronikai alapgyakorlatok Témakörök Tartalmak Az előzőekben megépített erősítő alapkapcsolások vizsgálata Többfokozatú erősítő megépítése és vizsgálata különböző csatolási megoldásokkal (galvanikus, R-C, transzformátoros). Nagyjelű teljesítményerősítő megépítése és vizsgálata. Nagyjelű erősítő megépítése és vizsgálata Oszcillátor megépítése és vizsgálata Diszkrét áramköri elemek impulzustechnikai áramkörökben

Egy konkrét rezgéskeltő áramkör megépítése és vizsgálata.

Digitális áramkör családok, kombinációs hálózatok alkalmazása, vizsgálata Sorrendi hálózatok alkalmazása, vizsgálata

A DTL, TTL és CMOS áramkörök jellemzőinek értelmezése katalógusadatok alapján. Alapkapuk, kombinációs hálózatok megépítése, jellemzőinek vizsgálata.

Műveleti erősítővel kialakított impulzustechnikai áramkörök (integráló, differenciáló, határoló, komparáló) építése és vizsgálata.

Tárolóáramkörök jellemzőinek értelmezése katalógusadatok alapján. Számlálóáramkörök megépítése, jellemzőinek vizsgálata. Optoelektronikai eszközök, kódolók vizsgálata.

A továbbhaladás feltételei Elektronikai alapmérések  Végezzék el többfokozatú erősítők, nagyjelű erősítők és rezgéskeltő kapcsolások mérését, a mérési eredmények feldolgozását.  Végezzék el egyszerű impulzustechnikai áramkörök mérését.  Vizsgálják meg DTL, TTL és CMOS áramkörök jellemzőit.  Végezzék el alapkapuk, kombinációs hálózatok műszeres vizsgálatát.  Végezzék el optoelektronikai eszközök, kódolók mérését. Elektronikai alapgyakorlatok  A tanulók dokumentáció alapján építsenek meg többfokozatú és nagyjelű erősítőket, ill. rezgéskeltő alapkapcsolásokat. Helyezzék azokat üzembe, végezzék el vizsgálatukat.  Készítsenek egyszerű impulzustechnikai áramköröket.

160

 Építsenek alapkapukat, kombinációs áramköröket, s végezzék el azok mérését.  Építsenek tárolókat és számlálókat, s végezzék el azok mérését.

161

IX.17 SZAKMAI ORIENTÁCIÓ HUMÁN SZAKTERÜLETRE 1.sz melléklet IX.18 SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS OKTATÁS

SZAKTERÜLETRE 2.sz melléklet

162

BIOLÓGIA IX.9. Célok és feladatok

Recommend Documents