Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály I. NEGYEDÉV

Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA

VESZPRÉM MEGYE 2011. I. NEGYEDÉV

8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1. Tel: (22) 320-158, fax: (22) 311-139 http://www.afsz.hu. e-mail: [email protected]

Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója

Veszprém megye, 2011. január

1.

A megye gazdasági, foglalkoztatási jellemzői, a munkaerő-piaci helyzet bemutatása, a felmérés eredményei

1.1.

A gazdasági szervezetek, a foglalkoztatottság jellemzői1

Veszprém megye a Közép-Dunántúli Régióhoz tartozik, a Balaton északi partja és a Bakony hegység között helyezkedik el. Kilenc statisztikai kistérségre és foglalkoztatási körzetre oszlik, melyekben 217 település található, ebből 14 városi rangú. A települések 30 %-ában a lakónépesség nem éri el az ezer főt, sőt 6,5 %-ában az ötszáz főt sem. Veszprém megye lakónépessége 2010. január elején 358.807 fő volt, 0,4 %-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az év elején 244,6 ezer fő, vagyis a lakosság 2/3-a (68,2 %-a) tartozott a munkavállalási korú népesség csoportjába. A KSH adatai szerint 2010. III. negyedévben a 141.300 foglalkoztatottból a 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, nonprofit szervezeteknél, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél 75.608 fő volt az alkalmazásban állók száma, ami 4,7 %-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Az alkalmazottak 66 %-a a versenyszférában, 34 %-a a költségvetési intézményeknél dolgozott. A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző megyei mutatók kedvezőbbek az országosnál. A rendelkezésre álló KSH adatok szerint megyénkben a foglalkoztatás színvonala 2010. III. negyedévben 50,8 % volt, ami 1,1 %-ponttal haladja meg az országos átlagot. Veszprém megyében a 15-74 éves népesség legnagyobb hányada (57,9 %-a) aktív volt július-szeptemberben, míg országosan 55,8 %-ot képviseltek a munkaerőpiac aktív résztvevői. A KSH által számított munkanélküliségi ráta ugyanebben az időszakban azonban megyénkben 12,3 % volt, míg országosan 10,9 %, mindkét mutató romlott az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A KSH 2010. III. negyedéves munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre) Megnevezés Népesség száma (ezer fő)a) Foglalkoztatottak (ezer fő) Alkalmazásban állók (ezer fő) b) Munkanélküliek (ezer fő) Gazdaságilag aktívak (ezer fő) Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) Aktivitási arány (%) Foglalkoztatási arány (%) Munkanélküliségi ráta (%)

Veszprém megye 2009. 2010. Változás III. n.év III. n.év 360 359 -1 139,3 141,3 +2,0 72,2 75,6 +3,4 13,8 19,8 +6,0 153,1 161,1 +8,0 124,9 117,0 -7,9 55,1 57,9 +2,8 50,1 50,8 +0,7 9,0 12,3 +3,3

2009. III. n.év 10.031 3.783,5 2.664,4 436,2 4.219,7 3.466,5 54,9 49,2 10,3

Országosan 2010. Változás III. n.év 10.014 -17 3.822,5 +39,0 2.694,1 +29,7 465,7 +29,5 4.288,2 +68,5 3.398,5 -68,0 55,8 +0,9 49,7 +0,5 10,9 +0,6

a) január 1-én. - b) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai.

A KSH adatai szerint 2010. III. negyedév végén 55.502 megyei székhelyű gazdasági szervezetet regisztráltak a megyében, 1,5 %-kal többet, mint egy évvel korábban. A gazdasági szervezetek közül 51.304 volt a vállalkozás, melyek közel ¾-e (72,3 %-a) egyéni volt. Ezer lakosra a megyében 143 vállalkozás jut, mely az országos átlagnál (163) alacsonyabb, a Közép-Dunántúl adatánál (134 db/ezer lakos), s a másik két megyéénél pedig magasabb. 1

Forrás: www.ksh.hu (Statisztikai tájékoztató – Veszprém megye, 2010/3) 2



A munkaerő-piaci helyzet alakulása 2010. IV. negyedévben

1.2.

19512

18452

17948

17543

17483

18146

17772

19133

21406

23586

24524

24211

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által a A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása fő Veszprém megyében, 2010. megyében nyilvántartott álláskeresők 25 000 állománya a szeptember végi 17.543 főről december végére 19.512 főre emelkedett, mely 20 000 11,2 %-os növekedésnek felel meg. Átlagos 15 000 számuk a IV. negyedévben (18.637 fő) 5,9 %kal nagyobb volt az előző negyedév átlagánál 10 000 (17.599 fő). Az év eleji, átmeneti felfutást 5 000 Veszprém m. 2010. követően márciustól csökkent az állományuk, Veszprém m. 2009. mivel ekkortól megkezdődött az idegenforgalmi 0 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. idényre való felkészülés, és az építőiparban, valamint a mező- és erdőgazdaságban is újra beindultak a téli időjárás miatt szünetelő munkálatok. Számuk augusztusban volt a legalacsonyabb (17.483 fő), szeptembertől viszont számuk újra emelkedni kezdett az ellentétes irányú szezonális hatások megindulása miatt. Az egy évvel korábbi állapothoz képest a regiszterben szereplő álláskeresők száma december végén 2.826 fős (12,7 %-os) csökkenést mutat, mértéke az országos szintű fogyásnak (2,2 %) közel 6-szorosa. (Pályakezdők esetében az egy évvel ezelőtti létszámuknál a jelenlegi adat 249 fővel, 15,0 %-kal, a nem pályakezdőké pedig 2.577 fővel, 12,5 %-kal kevesebb.) 2010-ben az álláskeresők száma márciusig még minden hónapban meghaladta az előző év azonos havi adatát, de fokozatosan mérséklődve először április végén volt alacsonyabb az előző évinél, azután minden hónapban kevesebben voltak, mit egy évvel korábban. 2010. IV. negyedév végén Veszprém megyében a munkavállalási korú népesség 12,0 %-a szerepelt a munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában, amely az országos aránynál (13,5 %) és az egy évvel ezelőtti megyei értéknél (13,4 %) egyaránt kedvezőbb . A pályakezdő fiatalok száma 1.407 fő volt az év utolsó hónapjában, ami az egy évvel ezelőtti létszámnál 15,0 %-kal kevesebb. Arányuk a nyilvántartott álláskeresők között 7,2 % volt 2010. december végén, mely a 2099. decemberi értéknél 0,2 %-ponttal kisebb. A nyilvántartott álláskeresők életkor szerinti összetétele 2010. december

A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele 2010. december

Veszprém m egye

KözépDunántúl

16,0

23,8

24,0

12,6

23,6

KözépDunántúl

31,6

37,1

15,2

33,5

34,8

15,2

4,8

24,3

8,3

12,7

4,6

23,8

7,6

23,5

3,5

15,6

3,9

Veszprém m egye

0,0

20,0

% 0,0 25 éves és fiatalabb

20,0

40,0

26-35 éves

36-45 éves

60,0 46-50 éves

80,0

%

100,0

8 ált.nál kev. szakközépisk., techn.

50 évesnél idősebb

3

40,0 általános isk. gimnázium

60,0

80,0

100,0

szakm.képző, szakisk. főiskola, egyetem



A felmérés eredményei

2.

2011. januárjában már huszonharmadik alkalommal került sor a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatgyűjtését jelentő negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lebonyolítására. Ennek keretében a munkaügyi központok kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló, általuk kiválasztott munkáltatók véleményéről, terveiről kérdőíves felkeresés útján tájékozódnak. A válaszadóknak a kérdőívek postai úton történő visszaküldése mellett on-line válaszadási lehetőséget is biztosítunk, mellyel élve eddigi tapasztalataink alapján közel 30 %-uk segíti munkánkat. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2011. I. negyedéves adatfelvételére január 5–24. között került sor. Ennek során a megkeresett munkáltatóktól a 2010. év végi tényleges állapothoz képest a három, illetve 12 hónap múlva várható létszám-változásokról kértünk adatokat. Emellett a gazdálkodó szervezetektől arról is gyűjtöttünk információkat, hogy milyen előnyeit, vagy hátrányait tapasztalják a pályakezdők foglalkoztatásának. Reprezentativitás

2.1.

A 2010. december 31.-i bázis adatokra támaszkodó munkaerő-gazdálkodási felmérés adatlapját Veszprém megyében 283 munkáltató töltötte ki értékelhetően. A felkeresett cégek körének meghatározásánál arra törekedtünk, hogy a minta jól reprezentálja a foglalkoztatási körzet jellemzőit (meghatározó nemzetgazdasági ágak szerepeltetése, szezonalitás figyelembe vétele, megfelelő létszámnagyság, kirendeltséggel való kapcsolat, területi lefedettség szem előtt tartása). A m unkaerő-gazdálkodási felm érésben részt vevő m unkáltatók létszám nagyság szerinti m egoszlása 2010.12.31. Kisvállalat (112 db 39,6%)

Mikrov állalkozás (50 db 17,7%)

Nagyvállalat (26 db 9,2%)

A m unkaerő-gazdálkodási felm érésben részt vevő cégek foglalkoztatotti létszám ának m egoszlása cégm éret szerint 2010.12.31. Mikrovállalkozás Nagyvállalat (255 fő, (16.603 fő, 0,8%) 54,7%) Közepes vállalat (10.625 fő, 35,0%)

Közepes vállalat (95 db 33,6%)

Kisvállalat (2.890 fő 9,5%)

A felmérés során 30.373 munkavállaló várható sorsáról volt módunk tájékozódni, mely a megyei foglalkoztatottak 21,5 %-át, az alkalmazásban állóknak pedig 40,2 %-át jelenti. A foglalkoztatottak megoszlása a vizsgált cégeknél 2010. dec. 31-én Bányászat 0,4%

Feldolgozóipar 44,6%

Mezőgazd. 6,1% Egyéb szolg. 0,4% Művészet, szórakozt. 0,2%

Energiaellátás 1,1% Víz, hullad.gazd. 2,0% Építőipar Kereskedelem 2,0% 6,3%

Humán-eü., szoc. ellátás Oktatás 13,0% 8,0%

Közig., véd., kötelező tb. 3,9% Adminisztr. tev. 0,7%

Az alkalmazásban állók megoszlása 2010. III. negyedévben (KSH)

Mezőgazd. Bányászat 0,6% 4,6%

Szakmai, tud., Ingatlanműsz. tev. ügyletek 0,6% 3,8%

Egyéb szolg. 0,3%

Művészet, szórakozt. 1,3%

Szállítás, raktározás 4,9% Szálláshelysz., vendégl. 1,8% Pénzügyi, bizt. tev. 0,2%

Feldolgozóipar 30,4% Humán-eü., szoc. ellátás 13,5% Oktatás 11,1%

Közig., véd., kötelező tb. 7,2%

Adminisztr. tev. Szakmai, tud., 3,5% műsz. tev. 1,3%

4

Energiaellátás 0,6% Víz, hullad.gazd. 1,9% Építőipar 3,7% Kereskedelem Szállítás, 9,7% raktározás 4,2%

Ingatlan- Pénzügyi, ügyletek bizt. tev. 0,8% 0,5%

Szálláshelysz., vendégl. 4,4% Információ, kommunikáció 0,4%


2.2.


Várható létszámváltozások

A 3 hónapos előrejelzés szerint a megkérdezett szervezetek létszámát illetően a következő negyedév végére megyei szinten 1,1 %-os (415 fős) növekedés várható, mely 451 fős létszámcsökkenés és 866 fős felvétel eredője. A következő negyedév végére a megkérdezett munkáltatók összlétszámában várható 451 fős Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat csökkenés több mint kétötöde Bány ászat, kőfejtés (44,3 %-a) a feldolgozóiparban Feldolgozóipar fog végbe menni (ezen belül is Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi elsősorban a gumiiparban, a Vízellátás; szenny v íz gy űjtése textiliparban, az élelmiszerÉpítőipar iparban, valamint a fémalapanyag- és fémfeldolgoKereskedelem, gépjárműjav ítás zási termék gyártása területén), Szállítás, raktározás további több mint egytizede Szálláshely -szolg., v endéglátás (11,8 %) a közigazgatás, Információ, kommunikáció védelem, 8,6 %-a az oktatás, 7,8 Pénzügy i, biztosítási tev ékeny ség %-a pedig az egészségügy képviselőinél. Ingatlanügy letek Az összesen 866 főre Szakmai, tudomány os, műszaki tev . prognosztizált felvétel több mint Adminisztratív és szolg. tám. tev . egyharmada (36,6 %-a) a Közigazg., v édelem, társadalombizt. feldolgozóipar foglalkoztatotti Oktatás létszámában fog megjelenni Humán-egészségügy i, szoc. ellátás (ezen belül elsősorban a belépő fő fémalapanyag- és fémfeldolMűv észet, szórakoztatás, szabad idő kilépő fő gozási termék, a gumi-, a Egy éb szolgáltatás villamos berendezés, valamint a [fő] 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 számítógép, elektronikai termék gyártása területén). Ezután a mezőgazdaság képviseli a legnagyobb arányt a létszámfelvételekben a maga 21,0 %-ával, a többi ágazat közül pedig a közigazgatás (9,9 %) és a kereskedelem (5,3 %) a legjelentősebb felvevők. A vállalati méreteket tekintve a létszám2010.12.31-én a 3 hónap m úlva várható fő mozgásokban a közepes méretű létszám változások vállalati m éret szerint 392 vállalatok érintettek leginkább (náluk 400 belépő f ő 350 kilépő f ő valósul meg a létszámcsökkenések 47,0, 300 286 egy enleg f ő 250 a felvételeknek pedig 45,3 %-a), 180 200 159 emellett az ő kategóriájukban volt a 150 104 112 29 legnagyobb a létszámmozgások 100 19 50 eredője. Ezen túlmenően a 0 -10 -50 nagyvállalatok részvétele jelentős még -47 -100 mindkét irányú létszámváltozásban, ők -150 adják a felvételek további -200 -182 -212 egyharmadát, a létszámcsökkené- -250 Mikro Kis Közép Nagy seknek pedig kétötödét. A kisebb kategóriák méretükkel arányosan veszik ki részüket a létszámváltozásokból. A kisvállalatok a 3 hónap múlva felvenni kívánt létszám közel ötödét, a létszámcsökkenésben érintetteknek pedi tizedét adják, míg ezek az arányok a mikrovállalkozások esetében már elenyészőek (3,2 A 3 hónap múlva várható létszámváltozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint

5



illetve 2,2 %). Közös jellemzőként elmondható, hogy a belépők száma minden létszámnagyság kategóriában meghaladja a csökkenteni tervezett munkaerő létszámát, így a létszámmozgások egyenlege mindegyik kategóriában pozitív. Megyénkben a szezonális hatás erőteljes érvényesülése miatt az idegenforgalmi idénnyel, valabelépő fő mint az érintett térségek kilépő fő üdülőövezeti jellegével összefüggésben szezonális ingadozás jellemzi az idegenforgalmi szakmákat, emellett ugyanez megfigyelhető a mező- és erdőgazdasági, az építőipari és egyre inkább egyes feldolgozóipari foglalkozások esetében is. Jelen felmérés adatfelvételi időpontja a holtszezon közepére, így a 3 hónapos előrejelzés a szezon kezdetére esett. A felvenni kívánt létszám leggyakoribb munkakörei az egyszerű szolgáltatási jellegű foglalkozások (23,0 %), a feldolgozóipari gépek kezelői (16,7 %), és az erdőgazdálkodási foglalkozások (10,6 %) közül kerülnek ki. Az első tizenkét legkeresettebb szakmá[fő] 0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200 ba bekerülők meghaladják az összes felvétel felét (50,9 %). A létszámcsökkenésekben legérintettebb foglalkozások között szintén az egyszerű szolgáltatási jellegű foglalkozások (25,3 %), a feldolgozóipari gépek kezelői (14,0 %), emellett pedig a vegyesipari foglalkozások (12,2 %) szerepelnek. A tizenkét legjellemzőbb foglalkozás le is fedi a létszámcsökkenések több mint felét (51,2 %). A 3 hónap múlva várható létszámváltozások megoszlása FEOR főcsoportonként

technikusok és hasonló műszaki fogl. gazdasági, pénzintézeti ügyintézők

egészségügyi foglalkozások

egyéb ügyintézok

szociális és munkaeropiaci szolgáltatási fogl.

kulturális, sport, muvészeti és vallási fogl.

igazságszolgáltatási, élet- és vagyonvédelmi fogl.

egyéb magasan képzett ügyintézők

gazdasági, jogi és társadalomtudományi fogl.

műszaki és természettudományi fogl.

egészségügyi - egyetemi, foisk. képzettséghez kapc

kulturális, sport, muvészeti, vallási -felsofokú k

szakképzett pedagógusok

szociális - egyetemi, foisk. képzettséghez kapcs.

építoipari foglalkozások

vas- és fémipari foglalkozások élelmiszeripari foglalkozások

könnyuipari foglalkozások

háziipari, vegyesipari és raktározási foglalk., la

bányászati foglalkozások

irodai jellegu foglalkozások

ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegu foglalkozások

mobil gépek kezeloi

egyéb helyhez kötött gépek kezeloi

feldolgozóipari gépek kezeloi

erdo- és vadgazdálkodási foglalkozások

mezogazdasági foglalkozások

egyszeru szolgált. jellegu fogl.(mezogazdasági fog

egyszeru mezogazdasági és erdogazdálkodási foglalk

kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozások

nem anyagi jellegu szolgáltatási foglalkozások

közlekedési, postai és hírközlési foglalkozások gazdasági, költségvetési szervezetek vezetoi

területi, helyi önkorm., közig.,igazságsz., érdekk

fő

A 3 hónap m úlva várható létszám változások legjellem zőbb foglalkozásai

130 123 120 110 100 90 80 70

6

keramikus

16 rakodómunkás

12 szállító- és

munkás, pék

12 sütő-, tésztaipari

papíripari gépkezelő

12 képzett ügyintézők

11 egyéb, magasan

csomagoló

10 írnok

kézi anyagmozgató,

irodai adminisztrátor,

szakács

13 14 12 egyéb takarítók és

hasonló jell. egysz. fogl.

gyártósori össz.

egyéb feld.ip. gépkezelő,

14 18 14 18 modellkészítő

szabó, varrónő,

műanyag-

feldolgozó

17

19 utcaseprő

szemétgyűjtő,

lakatos

eladó

egyéb könnyűip. gépkez.

és gyártósor mellett dolg.

foglalkozások

egyszerű erdészeti

erdész, segéderdész

22 21 21

39

41

48

65

80

létszámcsökkenés

(pl. alkalmi munkás)

egyéb segédmunkások

60 50 40 30 20 10 0

létszámf elv étel



A 3 hónapos előrejelzés során a megye 9 térsége közül 7-ben létszámnövekedést, 2-ben pedig csökkenést prognosztizáltak a megkérdezett munkáltatók. A legnagyobb mértékű (4,8, illetve 4,2 %-os) növekedést a Balaton-parti szezonális hatással leginkább érintett Balatonfüred és Balatonalmádi körzetében jelezték előre, ami összhangban van az idegenforgalmi szezon közeledtével. Őket követi 2,5 %-os létszámbővüléssel a szintén part-menti Tapolca, majd 2,0 %-os növekedéssel a feldolgozóipari túlsúllyal rendelkező Pápa térsége. A megye Balatonnal párhuzamos középvonalában elhelyezkedő Ajka, Veszprém és Várpalota körzetében kismértékű (1,0-0,4 %-os) gyarapodást, míg a megyeszéli Zirc és Sümeg térségében a munkaerő-piaci szezonkezdet ellenére 0,1, illetve 0,5 %-os mérséklődést prognosztizáltak a válaszoló munkaadók. A foglalkoztatottak létszámának várható változása a felmérésben résztvevő munkáltatóknál 3 hónap múlva (2011. március 31-én)

Pápa +2,0%

12 hónap múlva (2011. december 31-én)

Pápa +1,5%

Zirc -0,1%

Zirc 0,0%

Várpalota +0,4% Ajka +1,0%

Várpalota +1,0%

Veszprém +0,9%

Ajka +1,8% B.almádi +4,2%

Sümeg -0,5%

Tapolca +2,5%

Veszprém -0,2% B.almádi +2,9%

Sümeg -1,6%

B.füred +4,8%

Tapolca -2,2%

Veszprém megye összesen: + 1,4 % (+415 fő)

B.füred +3,8%

Veszprém megye összesen: + 0,8 % (+245 fő)

A 12 hónapos előrevetített létszámváltozások a mérséklődés irányába tolódtak a 3 hónaposhoz képest, mivel a 9 térségből 5 jelzett növekedést, 3 csökkenést, egyiküknél (Zirc) pedig változatlan foglalkoztatotti létszámot várnak. A megyére vonatkozóan összesen 0,8 %os (245 fős) gyarapodás várható a megkérdezett szervezetek összlétszámában. Ezen belül most is a két Balaton-parti térségnél jelezték a legnagyobb (3,8 ill. 2,9 %-os) növekedést a munkáltatók. A harmadik parti térség, Tapolca azonban a körzetek közül a legnagyobb mértékű (2,2 %-os) fogyást vetítette előre, felülmúva ezzel még a munkaerő-piaci szempontból jelentősen hátrányos helyzetű Sümeg térségének előrejelzett (1,6 %-os) mérséklődését is. A megyeszékhely körzetének munkaadóit kismértékű (0,2 %-os) csökkenés, míg Várpalota, Pápa és Ajka megkérdezett cégeit várhatóan mérsékelt (1,0, 1,5 ill. 1,8 %-os) növekedés jellemzi majd egy év múlva.

7


2.3.


A pályakezdők foglalkoztatásának jellemzői

Jelen felmérés során megkérdeztük a munkáltatókat a pályakezdők foglalkoztatásáról kialakult tapasztalataikról, véleményeikről is. Ezt tíz, a pályakezdő munkavállalókkal kapcsolatos állítás formájában tettük, s a cégeknek meg kellett jelölniük, amelyikkel egyetértenek. Az állítások egyik fele a fiatalok alkalmazásának előnyeit, míg másik fele inkább az azzal kapcsolatos hátrányokat emeli ki. Az állításokat a velük egyetértő válaszadók arányának csökkenő sorrendjében az alábbi táblázat foglalja össze, melyben összehasonlításképp feltüntettük az egy évvel ezelőtti felméréskor ugyanezekre a kérdésekre adott válaszok arányát is: A munkáltatók fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos 2011. I. 2010. I. általános álláspontjáról sokat azért éri meg őket alkalmazni, mert az elárul, hogy az első négy, a 46,3 44,2 állam számos támogatást nyújt utánuk cégek által leggyakrabban könnyebben betaníthatók, 40,6 37,4 mint más korosztályok megjelölt állítás mind a a legfrissebb szakmai pályakezdők alkalmazásának 36,0 33,0 tudással rendelkeznek előnyeire vonatkozott (melyeket olcsóbbak, mint a 29,0 23,4 tapasztalt munkaerő  szimbólum jelöl), ezzel együtt betanításuk lefoglal egy a hátrányokkal összefüggő 16,6 16,5 szakképzett kollegát állításokat kisebb arányban hosszú távon nem 14,8 10,9 lehet rájuk számítani helyeselték. Ebből azt a betanításuk következtetést vonhatjuk le, hogy 11,7 12,8 sok időt vesz el a vállalkozások szívesen hasznosak, mert önállóan 9,5 10,9 képesek feladatokat ellátni alkalmaznak pályakezdőket, ha tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munka6,4 6,2 van rá módjuk. Az egy évvel végzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük korábbi felmérés során is nehezen alkalmazkodnak 4,6 2,8 a munkahelyen ugyanez volt a válaszok alapján a tapasztalat, az egyes kérdésekre a válaszadási arányok is hasonlóak voltak. A pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatos válaszok

A válasszal egyetértő munkáltatók aránya, %

A válaszok alapján a pályakezdőket elsősorban azért részesítik alkalmazásuk során előnyben, mert az állam támogatásokat nyújt foglalkoztatásukhoz kapcsolódóan, ezt a véleményt osztotta a régió megkérdezett munkáltatóinak közel fele. Nem elhanyagolható körülmény, hogy könnyebben betaníthatók, mint a más korosztályhoz tartozók, ez a válasz a második helyen szerepel a vállalkozások több mint kétötödének véleménye alapján. A fiatalok által birtokolt legfrissebb szakmai tudást is jelentős, több mint egyharmados (36 %-os) hangsúllyal jelölték meg a megkérdezett munkáltatók, valamint a tapasztalt munkaerővel szembeni kisebb munkabér igényt (29 %). Az alkalmazásukhoz kapcsolódó nehézségek között legnagyobb hangsúllyal szerepel, hogy betanításuk más szakképzett dolgozót is lefoglal, harmadik legjellemzőbbként pedig egyben sok időt igényel. Második leggyakoribb negatívumként jelölték meg a munkáltatók azt a tényt – amely így az egy évvel ezelőttihez képest egy rangsorral előbbre került -, hogy hosszú távon nem tudnak számítani a munkájukra, mert tapasztalatszerzés után előbb-utóbb továbbállnak (a nők esetleg gyermeket szülnek). Önálló munkavégzésre a válaszadók kevesebb mint egytizede tartotta alkalmasnak a fiatalokat. A lassúságukat és a nehéz alkalmazkodásukat nem igazán tartották jellemzőnek a megkérdezettek, kevesebb mint egytizedük vélekedett csak így.

8



Módszertani kiegészítés

3.

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben előforduló fogalmak, statisztikai adatok tartalma 3.1. A KSH fogalmi rendszere 3.1.1. A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992. óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: -

gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak).

A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség, stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, - amely pénzjövedelmet eredményez, vagy - amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg - amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, - amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka, stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket – az 1995. novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően – 1998. január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe. 2002. III. negyedévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták. 2002. IV. negyedévétől a 9



munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg -

az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást.

A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Közéjük tartoznak – többek között – a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Ide sorolandók még: -

-

a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybevevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak.

a. Egyéb statisztikai meghatározások Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összessége. Munkavállalási korú népesség: a foglalkoztatottak, a munkanélküliek és a gazdaságilag inaktívak összességét jelenti. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya;

10


-


a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül.

3.2. A Nemzeti Foglalkozatási Szolgálathoz kapcsolódó fogalmak: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, 2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. tartalékos katonai szolgálatot teljesít. Mutatószámok: melyek a munkaerő-piaci helyzet relatív színvonalának mérésére szolgálnak: - a nyilvántartott álláskeresők aktuális számának aránya a KSH által közölt, megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belül, mely mérőszám térségi, megyei, régiós és országos szinten számolható, - a nyilvántartott álláskeresők számának aránya a KSH által megadott munkavállalási korú népesség számán belül, mely település, térségi, megyei, régiós, országos szinten számolható. Veszprém, 2011. február 28.

11

MELLÉKLETEK

12

1. sz. melléklet

A 2011. évi I. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Veszprém megyében

Ágazati betűjel

A KSH intézményi adatai szerint 2010. III. n.év alkalmazásban állók

Nemzetgazdasági ág

száma fő

A

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

B

Bányászat, kőfejtés

C

Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás

D E B+C+D+E

Ipar

megoszlása %

A felmérésben szereplő szervezeteknél 2010.12.31-én foglalkoztatottak száma fő

megoszlása %

Reprezentációs arány %

3 453

4,6

1 847

6,1

53,5

433

0,6

107

0,4

24,7

23 009

30,4

13 542

44,6

58,9

456

0,6

346

1,1

75,9

1 473

1,9

602

2,0

40,9

25 371

33,6

14 597

54,1

57,5

F

Építőipar

2 767

3,7

621

2,0

22,4

G

Kereskedelem, gépjárműjavítás

7 350

9,7

1 922

6,3

26,1

H

Szállítás, raktározás

3 193

4,2

1 483

4,9

46,4

I

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

3 332

4,4

559

1,8

16,8

J

Információ, kommunikáció

310

0,4

7

0,0

2,3

K

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

361

0,5

74

0,2

20,5

L

Ingatlanügyletek

586

0,8

171

0,6

29,2

M

Szakmai, tudományos, műszaki tevék.

947

1,3

1 165

3,8

123,0

N

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tev.

2 659

3,5

201

0,7

7,6

O

Közigazgatás, védelem; kötelező társ.bizt.

5 474

7,2

1 197

3,9

21,9

P

Oktatás

8 365

11,1

2 420

8,0

28,9

Q

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

10 214

13,5

3 939

13,0

38,6

R

Művészet, szórakoztatás, szabad idő

1 020

1,3

52

0,2

5,1

205

0,3

118

0,4

57,6

75 608

100,0

30 373

100,0

40,2

S+T+U A–U

Egyéb (egyéb szolg., ter.kív.szerv, háztart.) Összesen

A 2011. évi I. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatottak száma és megoszlása létszámnagyság kategóriák szerint Veszprém megyében (2010. december 31.) Válaszoló szervezetek Létszám-kategória (0 - 9 fő) Mikrovállalkozás (10 - 49 fő) Kisvállalat (50 - 249 fő) Közepes vállalat (249 fő felett) Nagyvállalat összesen

száma db 50 112 95 26 283

13

megoszlása % 17,7 39,6 33,6 9,2 100,0

Válaszoló szervezeteknél foglalkoztatottak száma megoszlása % db 255 0,8 2 890 9,5 10 625 35,0 16 603 54,7 30 373 100,0

2. sz. melléklet

A 2011. I. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek száma nemzetgazdasági ág kategóriák szerint Veszprém megyében (2010. december 31.) létszámkategória ág.sz. jel

nemzetgazdasági ág

mikro

kis

közép

nagy

válaszolók összesen

A

Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat

2

9

6

2

19

B

Bányászat, kőfejtés

0

1

1

0

2

C

Feldolgozóipar

11

45

31

14

101

D

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás

0

1

0

1

2

E

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése

0

1

2

1

4

F

Építőipar

7

15

3

0

25

G


11

8

8

1

28

H


1

3

6

1

11

I


7

5

4

0

16

J


1

0

0

0

1

K


0

0

1

0

1

L

Ingatlanügyletek

1

1

1

0

3

M

Szakmai, tudományos, műszaki tev.

2

2

0

1

5

N

Adminisztratív és szolgáltatás tám.tev.

2

3

1

0

6

O P Q R S U

Közigazgatás, védelem; kötelező tb. Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Területen kívüli szervezetek

2 0 0 1 2 0

7 4 4 2 1 0

9 14 7 0 1 0

0 1 4 0 0 0

18 19 15 3 4 0

összesen

50

112

95

26

283

A 3 hónap múlva várható létszámváltozások létszámnagyság kategóriánkénti megoszlása a 2011. I. negyedévi felmérésben résztvevő munkáltatóknál (a 2010. december 31. állapothoz mérten) létszámnövekedés fő

létszámcsökkenés fő

egyenleg fő

létszámnövekedés %

létszámcsökkenés %

Mikro

29

-10

19

3,3

2,2

Kis

159

-47

112

18,4

10,4

Közép

392

-212

180

45,3

47,0

Nagy

286

-182

104

33,0

40,4

Összesen

866

-451

415

100,0

100,0

Vállalati méret

14

4. sz. melléklet

A 3 és 12 hónap múlva várható létszámváltozások ágazatok szerinti megoszlása a 2011. I. negyedévi felmérésben résztvevő munkáltatóknál (a 2010. december 31. állapothoz mérten) válaszadók száma

ágazat

db Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar

3 hónap múlva várható létszám fő

jelenlegi létszám fő

12 hónap múlva várható létszám fő

3 hónap 12 hónap változás+ múlva múlva 3 hó várható várható csökk.növ csökk.növ fő % fő

változás +12 hó %

19

1 847

2 004

1 872

157

8,5

25

1,4

2

107

105

105

-2

-1,9

-2

-1,9

101

13 542

13 659

13 638

117

0,9

96

0,7

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás

2

346

346

346

0

0,0

0

0,0

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése

4

602

628

638

26

4,3

36

6,0

Építőipar

25

621

638

626

17

2,7

5

0,8


28

1 922

1 927

1 935

5

0,3

13

0,7


11

1 483

1 486

1 478

3

0,2

-5

-0,3


16

559

589

582

30

5,4

23

4,1


1

7

9

9

2

28,6

2

28,6


1

74

74

74

0

0,0

0

0,0

Ingatlanügyletek

3

171

177

171

6

3,5

0

0,0

Szakmai, tudományos, műszaki tev.

5

1 165

1 165

1 165

0

0,0

0

0,0

Adminisztratív és szolgáltatás tám.tev.

6

201

239

234

38

18,9

33

16,4

Közigazgatás, védelem; kötelező tb.

18

1 197

1 230

1 225

33

2,8

28

2,3

Oktatás

19

2 420

2 397

2 374

-23

-1,0

-46

-1,9

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

15

3 939

3 942

3 946

3

0,1

7

0,2

3

52

55

81

3

5,8

29

55,8

Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás összesen

4

118

118

119

0

0,0

1

0,8

283

30 373

30 788

30 618

415

1,4

245

0,8

A 3 hónap múlva várható létszámváltozások legjellemzőbb munkakörei a 2011. I. negyedévi felmérésben résztvevő munkáltatóknál (a 2010. december 31. állapothoz mérten) A létszámmozgásokban érintett legjellemzőbb foglalkozások a 3 hónapos előrejelzés szerint LÉTSZÁMFELVÉTEL egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás)

fő

%

123 14,2

LÉTSZÁMCSÖKKENÉS

fő

%

egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás)

-48

10,6

EGYENLEG

fő


80


80

9,2

keramikus

-39

8,6

egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás)

75

egyszerű erdészeti foglalkozások

65

7,5

eladó

-21

4,7

egyszerű erdészeti foglalkozások

65

egyéb könnyűip. gépkez. és gyártósor mellett dolg.

41

4,7

szabó, varrónő, modellkészítő

-18

4,0

egyéb könnyűip. gépkez. és gyártósor mellett dolg.

36

eladó

22

2,5

egyéb feld.ip. gépkezelő, gyártósori össz.

-18

4,0

lakatos

21

lakatos

21

2,4

szállító- és rakodómunkás

-16

3,5

gyártósori összeszerelő

16

szemétgyűjtő, utcaseprő

19

2,2

egyéb takarítók és hasonló jell. egysz. fogl.

-14

3,1

műanyagfeldolgozó

16

2,0

egyéb, magasan képzett ügyintézők

2,7

szemétgyűjtő, utcaseprő

15 11

műanyagfeldolgozó

17

-12

szabó, varrónő, modellkészítő

14

1,6

papíripari gépkezelő

-12

2,7

egyéb erdőogazdálkodási foglalkozások

egyéb feld.ip. gépkezelő, gyártósori össz.

14

1,6

sütő-, tésztaipari munkás, pék

-12

2,7

szociális asszisztens

-10

egyéb takarítók és hasonló jell. egysz. fogl.

13

1,5

kézi anyagmozgató, csomagoló

-11

2,4

szállító- és rakodómunkás

-14

szakács

12

1,4

irodai adminisztrátor, írnok

-10

2,2

keramikus

-39

Összesen

441 50,9

-231 51,2

15

5. sz. melléklet

A 3 és 12 hónap múlva várható létszámok ágazatok szerinti megoszlása a 2011. I. negyedévi felmérésben résztvevő munkáltatóknál (a 2010. december 31. állapothoz mérten)

Veszprém megye megkérdezett cégeinek foglalkoztatotti létszáma nemzetgazdasági áganként Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat Bány ászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi Vízellátás; szenny v íz gy űjtése Építőipar Kereskedelem, gépjárműjav ítás Szállítás, raktározás Szálláshely -szolg., v endéglátás Információ, kommunikáció Pénzügy i, biztosítási tev ékeny ség Ingatlanügy letek Szakmai, tudomány os, műszaki tev . Adminisztratív és szolg. tám. tev . Közigazg., v édelem, társadalombizt. Oktatás Humán-egészségügy i, szoc. ellátás

+ 1 év Műv észet, szórakoztatás, szabad idő

+ 3 hónap 2010. dec. 31.

Egy éb szolgáltatás

[fő] 0

2 000

4 000

16

6 000

8 000

10 000

12 000

14 000

Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály I. NEGYEDÉV

Recommend Documents