ELŐTERJESZTÉS FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2016. ÁPRILIS 28.-I ÜLÉSÉRE
IKTATÓSZÁM: 35-3/2016.
TÁRGY:
7.
MELLÉKLET: 2 db
Beszámoló a megye települési önkormányzatai településfejlesztési stratégiái véleményezéséről
integrált
ELŐTERJESZTŐ: Dr. Molnár Krisztián közgyűlés elnöke AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE:
Igari Antal megyei főépítész Balsay István tanácsadó Kígyóssy Gábor területfejlesztési munkatárs
VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:
-
KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI FŐOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: -
TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: -
Tisztelt Közgyűlés! A „Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban (fővárosi kerületekben) – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” című projekt keretében a Belügyminisztérium szakmai támogatást biztosított a járásszékhely városok önkormányzatai részére Integrált Településfejlesztési Stratégiájuk (ITS) elkészítéséhez, felülvizsgálatához és szükség esetén településfejlesztési koncepció kidolgozásához. Fejér megyében Gárdony, Martonvásár, Bicske, Mór és Enying vett részt a programban. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 31. § (1) alapján „a stratégia tervezetét a polgármester véleményezésre megküldi a 30. § (1) bekezdésében meghatározott résztvevőknek”, azaz többek között az érintett megyei önkormányzatnak. A Közgyűlés korábbi ülésein megtárgyalta és 115/2015. (VI.8.), 122/2015. (VI.25.), 148/2015. (IX.24.) és 154/2015- (XI.26.) önkormányzati határozataival elfogadta a fenti járásközpont városok, valamint Pusztaszabolcs, Adony, Bodajk és Rácalmás városok integrált településfejlesztési stratégiája egyeztetési változatának véleményezését. Egyben felhatalmazta elnökét, hogy a megye valamennyi települési önkormányzata (azaz értelemszerűen az ITS-t készítő nem járásközpont városok, továbbá Sárbogárd) stratégiájának véleményezését is végezze el. Jelen előterjesztés kiküldésének napjáig ezen városok közül Ercsi város tervdokumentumai érkeztek be, így annak véleményezését tartalmazza az 1. sz. melléklet. Továbbá Sárbogárd, megküldte a településfejlesztési koncepciójának tervdokumentumát, melyek véleményezése a 2. sz. mellékletben található. Általánosságban elmondható, hogy az integrált településfejlesztési stratégiában / területfejlesztési koncepcióban meghatározott célok összhangban vannak a megyei területfejlesztési dokumentumokban foglalt célkitűzésekkel. Az észrevételek elsősorban a célok és a tervezett fejlesztések illeszkedésének pontosítására, illetve azok tágabb – az adott város közigazgatási határán túlmutató – kontextusba helyezésére, az ismert ágazati fejlesztésekkel való összhang biztosítására vonatkoznak. Kérem Önöket, hogy az előterjesztésben foglaltakat megvitatni és az alábbi határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek.
Határozati javaslat Fejér Megye Közgyűlése megtárgyalta a „Beszámoló a megye települési önkormányzatai integrált településfejlesztési stratégiái véleményezéséről” c. előterjesztést és az alábbi határozatot hozta: 1.)
2.)
A Közgyűlés megtárgyalta és elfogadja az előterjesztés 1. sz. mellékletét képező, Ercsi város integrált településfejlesztési stratégiája és az előterjesztés 2. sz. mellékletét képező Sárbogárd város településfejlesztési koncepciója partnerségi egyeztetésre készített tervezetek véleményezéseit, és azokat jóváhagyólag tudomásul veszi. A Közgyűlés felkéri elnökét, hogy a még fennmaradó városok integrált településfejlesztési stratégiája egyeztetési anyagának véleményezésével kapcsolatban a meghatározott határidőig eljárjon, és erről a Közgyűlést tájékoztassa.
Felelős:
Dr. Molnár Krisztián Közgyűlés elnöke
Határidő:
folyamatos
Székesfehérvár, 2016. április 28. Dr. Molnár Krisztián s.k.
1. sz. melléklet
Vélemény Ercsi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájához (ITS) A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 31. § (1) alapján „a stratégia tervezetét a polgármester véleményezésre megküldi a 30. § (1) bekezdésében meghatározott résztvevőknek”, azaz többek között az érintett megyei önkormányzatnak. A megalapozó vizsgálatok és az ITS véleményezésre megküldött dokumentumai magas színvonalúak, megfelelnek az integrált koncepciókészítés és tervezés követelményrendszerének. Illeszkednek a Fejér megyei területfejlesztési dokumentumokhoz, köztük a Fejér megye Integrált Területi Programja (FMITP) megyei közgyűlés, valamint a Kormány által elfogadott változatához. „Az ITS célja, hogy a stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő az elkövetkező 6-8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét. Járuljon hozzá, hogy a település összességében a lehető legnagyobb mértékben használja ki fejlődési potenciálját a 2014-2020-as támogatási időszakban. Váljon a város különböző szereplői közti kommunikáció eszközévé. Járuljon hozzá, hogy a városban folyó egyes fejlesztési tevékenységek összehangoltan valósuljanak meg, erősítve ezzel az egyes fejlesztési célú beavatkozások hatását.” Az ITS funkciójaként meghatározható, hogy 5-7 évre „sorvezetője legyen” a településfejlesztés lehetőségeinek, és egyben felkészülést jelentsen a 2020 tervezési ciklust követő időszak várható változásaira. Észrevételek, megjegyzések: - A stratégia nagy hangsúlyt fektet az országos és a Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepcióhoz és Programhoz, továbbá az ITP-hez való illeszkedés bemutatására. Ercsi város elhelyezkedése és „híd” szerepe indokolttá teszi, hogy Dél-Pest megye városainak programját, fejlesztési stratégiáját is mind az elemzés mind a konkrét programok tekintetében figyelembe vegyék. Ez nemcsak a foglalkoztatás, az oktatási, kulturális, szociális együttműködésekre alapoz, hanem erősítheti az Ercsi jövőképben megfogalmazott célok elérését is. - Az Ercsi (Adony) térségében megjelenő, tervezett Duna-híd és a rávezető utak nyomvonala korábban a Szolnok-Székesfehérvár ipari-, logisztikai központok összekötését szolgálta. Újabban Budapesten belül a V0 vasútvonal átvezetése és a Csepel-szigeten esetleg megrendezésre kerülő olimpiai helyszínek összekötése kapcsán „találhatunk” Pannóniát és Hunniát összekötő közúti-, vasúti hídépítési terveket. Indokoltnak tartom, hogy ErcsiAdony térségében, a rávezető utakkal összhangban biztosítsuk egy igen lényeges, a logisztikai központokat összekötő Duna-híd megépítésének lehetőségét.
-
-
-
-
A Duna-völgye fejlesztési stratégiájának számos eleme érinti Ercsi város fejlődését. Az Ercsi kavicsteraszról kinyerhető jó minőségű ivóvíz térségi hasznosítása és annak védelme az összehangolt partfalvédelem az egyik legnagyobb turisztikai fejlesztési lehetőség (a Limes projekt kapcsán), amely világörökség várományos program. A Duna stratégia magyarországi feladataiban együttes fellépés szükséges a környezetvédelem, a vízminőség és az energetikai kérdésekben. Az Eurovelo 6 nyomvonala jelenlegi elképzelések szerint a Duna alföldi oldalán folytatódik és Dunaföldvártól tervezik a folyó mindkét partján tovább vezetni. Mind sport, rekreáció és szabadidő szempontjából fontos, továbbá a nagy ipari központok előtt a hivatásforgalom kiszolgálására, hogy az Eurovelo 6 vagy az országos kerékpárút törzshálózat egy szakaszaként a Duna jobb partján is jelenítsük meg egy nemzetközi szintű, besorolású kerékpárút kialakításának igényét. Ercsi város stratégiájában a „befogadó” város intézkedéseiben hangsúlyos elemet kell kapnia véleményünk szerint a kis- és közepes vállalkozások meglévő és a Közép-magyarországi régióból kitelepülő vállalkozások számára. Ezek az intézkedések erősíthetik a város és térségének foglalkoztatását és a város bevételeit gazdagíthatja. Javasoljuk, hogy a Duna-völgye, a Duna turizmusra, sportra, rekreációra gyakorolt hatása, lehetőségei jelenjenek meg a jövőképben a célok között. Ugyanígy a lakosság összetételéből – amely az országos átlagot többszörösen felülmúlja – eredő integrációs feladatot a célok között szerepeltetni kell, megerősítve, hogy az anti-szegregációs fejezetek, célok és intézkedések magas szinten kidolgozottak. Ercsi városa gazdag emlékhelyekben, híres emberek emlékét őrző műtárgyakban és építményekben, egyházi „zarándokhely” jellegű, Mária emlékét őrző templomban. Ezt a gazdagságot, a magyar történelem kiemelkedő személyiségeinek emlékhelyeit meg kell védenünk, lehetővé kell tenni a látogatásukat és a közösségi tereket újjáalakítva javasoljuk, hogy a Duna menti kulturális turizmus látogatható értékei közé be kell illeszteni. Római katolikus templom és plébánia (barokk) Eötvös József kápolna és obeliszk Eötvös József Emlékmúzeum (saját háza volt) Eötvös József-szobor Eötvös József kastélya és annak udvara A gazdag szakrális kisemlékek, emlékhelyek.
Részletes javaslatok: -
-
„A jövőkép meghatározásánál – a kiváló foglalkoztatási, szociális jelentőségű célok mellett javaslom megemlíteni a város gazdaság fejlődésének, a város működésére, gazdálkodására, bevételeinek gyarapodására gyakorolt pozitív hatásait is. Javaslom az integráció fogalom és célmeghatározás megjelenítését is a jövőképben. Az átfogó célok sorában a megjelölt célokon túlmenően javaslom beilleszteni Ercsi város bevételeinek gyarapítását, továbbá a Közép-magyarországi régióból a magasabb támogatási intenzitás miatt áttelepülő cégek befektetéseinek jelentős foglalkoztatást, bővülést jelentő hatását a célrendszerbe illeszteni.
-
A tematikus célok között indokoltnak tartanám, hogy a Közép-magyarországi régióból történő „áttelepülés” szervezett formában, meghatározott városrészekben valósuljon meg. Indokoltnak tűnik, hogy a dunai turizmus, a Limes programban való részvétel kapcsán esetleg a nagy befogadó képességű turistahajók „megállítása” beépüljön a tematikus célok közé. (Ad. 3.2.1) Célszerű az Ercsi város célrendszere, a jövőkép és a későbbi ITS meghatározott szerkezeti fejezeteiben beilleszteni a kiegészített jövőképet, a Duna-völgy stratégiájához való illeszkedést, a betelepülő ipar, a kkv-k vonzását lehetővé tevő intézkedéseket, továbbá a Fejér megyei és Pest megyei ITP, valamint Százhalombatta és Érd fejlesztési programjainak összehangolását.
A Fejér Megyei Önkormányzat megkülönböztetett figyelemmel követi Ercsi város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának elfogadási folyamatát és annak megvalósulását. A jogszabályi kötelezettségen túl nagy jelentőséget tulajdonítunk a Közép-Duna völgye megyei és települési önkormányzatai közötti együttműködésnek. A Pest megye déli részén elhelyezkedő városok és települések operatív együttműködése Ercsi városával jelentős mértékben gazdagítja a Fejér megyei Területfejlesztési Program megvalósulását.
2. sz. melléklet Tisztelt Polgármester Úr! Üdvözöljük Sárbogárd Város Önkormányzatának azon elhatározását, hogy új településfejlesztési koncepciót készít. A Fejér Megyei Önkormányzat törvényi kötelezettsége alapján segíti az önök munkáját. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján a megyei önkormányzat területfejlesztési feladatai (különös tekintettel a településfejlesztési koncepció tekintetében): - a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében: • összehangolja illetékességi területén az államigazgatási szervek, a települési vagy kerületi önkormányzatok, a megyei jogú város önkormányzata, a gazdasági és civil szervezetek fejlesztési elképzeléseit, • a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését, • szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét, • a térségi gazdaságfejlesztő szervezet útján koordinálja a megye területén az ipari parkok és a szabad vállalkozási zónák tevékenységét, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit a megye gazdasági szereplőivel együttműködve, • kölcsönös információcserével segíti a területfejlesztési és területrendezési információs rendszer működését, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez, valamint fogadja a törvényben szereplő megyei szintre delegált feladatok elvégzése érdekében a központi adatbázisok adatait, • a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében önkormányzati rendeletet alkot a települési önkormányzatok, a megye területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által a megye vagy a főváros területén uniós, központi vagy helyi önkormányzati költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztéseinek koordinációjáról. Tájékoztatom, hogy a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet többször módosításra került, így javasoljuk, hogy a koncepció készítése során vegye figyelembe a 342/2014. (XII.19.) Korm. rendeletet és a 70/2015. (III.30.) Korm. rendeletet (az egyeztetéssel kapcsolatban megjelent jogszabályok érvényesülését, a korábban önálló szakigazgatási szervként működő hatóságokkal történő egyeztetését segítjük). Egyetértünk a koncepció készítés általános és részletes céljaival, azt a községi önkormányzatok számára is példaértékűnek tartjuk.
Általános észrevételek: A Sárbogárd Város Önkormányzata által hozott döntés rendkívül fontos mérföldkő. Jelentős a város életében, mivel 2004 meglehetősen távoli időpont, a 2016-ban születtek (a TFK lezárását követően) kormányzati, valamint Fejér és Tolna megye közgyűlésének a térséget érintően meghatározó állásfoglalásai, határozatai. Indokolt, hogy a város ne kerüljön „fáziskésésbe” az ITS megalkotásával. Indokolt kiegészíteni az anyagot az alábbiakkal: - A Sárbogárdi járás – az Enyingi és Tamási járással együtt – „a szabad vállalkozási zóna” jogszabályban meghatározott kedvezményeket nyújtó keretei közé került. Ezért a járási központ Sárbogárdnak szerkezeti tervét és szabályozását „befogadóvá, nyitottá” kell tennie a meglévő és a betelepülni kívánó vállalkozások számára. - A járási központ fejlesztési idősávján belül a járások igen jelentős számú igazgatási, hatósági, szervezési feladatot kapnak, amelynek feltételeit, elérhetőségét, megközelíthetőségét biztosítani kell. - A Sárbogárdi járás – az Enyingi és a Tamási járással együtt – olyan célzott fejlesztések színtere lehet, amelyet a „Mezőföld felzárkóztatásáért” (munkacím) szándékaink szerint kormányprogram a kiemelt és a kormány által támogatott fejlesztések jelenthetnek. Ez a terv magába foglalhatja a közúti és vasúti közlekedési hálózat fejlesztését, a Séd-Gaja-Nádor-Kapos vízgyűjtő területének revitalizációját, a szakképzés színtereinek helyreállítását, az agrárfeldolgozó ipar intenzívebb fejlesztését, az állami tulajdonban lévő (pl. laktanya területek átadása) és a hazai forrásból megvalósuló, gazdasági, sport és rekreációs célú létesítmények, intézmények befogadását. - Az elérhetőség javításánál érdemes a vasúthálózat rehabilitációjával és térségi szerepének kialakításával kiemelten foglalkozni. Ez által az M8 gyorsforgalmi út egyes szakaszainak (legalább a Sárbogárd-MezőfalvaNagyvenyim-Dunaújváros között) az előrehozatalával Sárbogárd egyik gyengeségét, a logisztikai képességeit javítani lehet. Konkrétan a Dunaújváros-Rétszilas-Cece-Szekszárd, továbbá a Székesfehérvár-BörgöndSárbogárd vonalak helyreállítását javasoljuk, ami bekötheti Sárbogárdot a már fejlődésnek indult székesfehérvári, dunaújvárosi, paksi és szekszárdi centrumokba. A sárbogárdi állomás „mini intermodális központtá fejlesztése” alapvetés. Sárbogárd esetében a másik logisztikai szempontból hátrányos tényező, hogy a közösségi közlekedés számára nem alkalmas a SárbogárdMezőfalva-Nagyvenyim közút állapota, így elesik azoktól az előnyöktől, amelyet Dunaújváros Megyei Jogú Város, a Pentele híd és az M6-os autópálya nyújthat. - A Séd-Gaja-Nádor-Sió-Kapos vízgyűjtő rendszer fejlesztése és revitalizációja megkezdődött. Ez több ponton érinti Sárbogárdot és a külső településrészeit közöttük a turisztikai jellegűeket, a foglalkoztatási szempontból fontosakat - és a területhasználatot. Indokolt lehet Rétszilas vasútállomás ismételt használatba vétele és a fejlesztések közé való besorolása. - Városrészi lehatárolások: 1. Sárbogárd központi rész (városközpont) 2. Sárbogárd külvárosi rész (Sárszentmiklós és Alsótöbörzsök területével) 3. Kislók 4. Rétszilas
-
5. Pusztaegres 6. Sárhatvan 7. Külterületek A régió legnagyobb kiterjedésű városi területét jelentik. A városrészi lehatárolások fejezet foglalkozik az egyes településrészek konkrét fejlesztésével, de indokoltnak tartjuk, hogy az egyes specialitások a településrészek adta lehetőségek összehangoltan, egymást erősítve jelenjenek meg. Közöttük kiemelkedő az idősek gondozásáról szóló fejlesztés, az állattartásra és a feldolgozóiparra alapozó szándékok, a barnamezős területek hasznosítása, új gazdasági területek létrehozása. Sárbogárd és településrészei, „városiasodó településhálózat” (amely agglomerálódó térséggé fejlődhet idővel), járásközponthoz méltó igazgatási, kulturális, sport és rekreáció, szolgáltatási központot igényel. Egyetértünk azzal, hogy Sárbogárd város központi magja átgondolt, a folyamatosan betelepülő, a városi funkciók ellátásához szükséges területeket biztosító koncepcióval rendelkezzen.
További javaslatok: A SWOT analízis továbbfejlesztését javasoljuk az új helyzetre tekintettel (szabad vállalkozási zóna, közigazgatási reform). Erősségek: a vállalkozások számára jelentős területekkel bír, a honvédségi laktanya bevonható, a nagy kiterjedésű járás hatalmas feladatmennyiséget kaphat. Gyengeségek: régóta „erőtlen” az ipari park, a gazdasági, vállalkozási övezet kialakításának összehangolt szándéka. A menedzsment letelepedéséhez nincsenek meg a kedvező feltételek. Alacsony a vállalkozói, pályázati aktivitás. Az egyes logisztikai elemek (vasútvonalak, vasútállomás, elkerülő utak, logisztikai szolgáltató központ hiánya, képzés hiánya) fejletlenek. Kevés a betelepülő vállalkozó, vállalkozás. Lehetőségek: a szabad vállalkozási zóna (SZVZ), az önálló városrészek átgondolt fejlesztése, aktív részvétel az Észak-Tolna – Dél-Fejér összefogás a „Mezőföld felzárkóztatásáért” programban, a személyes kapcsolat a vállalkozásokkal a támogatások megszerzéséért, amely az önkormányzat bevételeit is gazdagíthatja. Az M8 gyorsforgalmi út Sárbogárd-Mezőfalva-Nagyvenyim-Dunaújváros közötti szakaszának kiépítése. A Sárbogárd-Börgönd-Székesfehérvár vasútvonal elővárosi vasútvonallá fejlesztése. A szakképzés vissza hozatala a városba, inkubátorházak a kezdővállalkozók részére. A meglévő (Simontornyai, Dél-Balatoni, új Mezőföldi) TDM szervezethez kapcsolódás vagy kialakítás. A Séd-Nádor-Gaja-Sió-Kapos vízgyűjtőrendszer több mint revitalizációjához kapcsolódó turisztikai, víztározói, halgazdálkodási, sport és rekreációs tervek kidolgozása. Javaslatot kell készítenünk a jelenleg csak az alföldi járásokban pályázható fejlesztési forrásokra, mint a tanyaprogram vagy azok infrastrukturális fejlesztése, a régi állami gazdasági majorok és telepek bekapcsolása a 21. századi városi szolgáltatásokba (megközelíthető közút, megújuló energiaforrású energiaszolgáltatás benne közvilágítás, szélessávú internet, egészséges ivóvíz, szennyvíz, tanyabusz). Veszélyek: a népességfogyást, az elvándorlás ütemének gyorsulását a programok nem tudják megakadályozni.
A rendelkezésre álló megyei és az ágazati programokon felül nem sikerül (Tolna megyével közösen) kiemelt kormányzati támogatást kapni az elérhetőség, a foglalkoztatás, az urbanizáció és az életminőség javításra. A vállalkozók számának és a vállalkozók aktivitásának javítása nem jár eredménnyel. Sárbogárd város területfejlesztési koncepciója nemcsak a város és kapcsolódó városrészei fejlődése szempontjából meghatározóak. Céljai, annak sikere vagy eredménytelensége befolyásolhatja az évtizedek óta hátrányos helyzetben lévő DélFejér megyei és a hozzá kapcsolódó Tolna megyei területek, városok és községek fejlődését is. Igaz tehát az a mondás, hogy egy járási központ fejlesztési koncepciója nem érhet véget a nagy kiterjedésű település „határköveinél”. A város, térsége fejlesztésére gyakorolt hatása a Mezőföldön is meghatározó fontosságú. Tisztelt Polgármester Úr! A levelében foglaltaknak megfelelően a későbbiekben várjuk a véleményezéshez szükséges településfejlesztési koncepciót és a megalapozó vizsgálat anyagát. Elegendőnek tartjuk, hogy számunkra elektronikus formában eljuttassa. A Fejér Megyei Önkormányzat az eljárás további szakaszaiban részt kíván venni. Javasolom, hogy a Fejér Megyei Önkormányzat Hivatalával, annak munkatársaival, Főépítész úrral is szíveskedjék felvenni a kapcsolatot. Kapcsolódó információk: A koncepció készítéséhez segítő szándékkal kigyűjtöttük azokat a térségi információkat, melyeket javasolunk figyelembe venni: - az 1. sz. mellékletben a tervezési folyamatról és a vele szorosan összefüggő területfejlesztési kérdésekről a Fejér Megyei Közgyűlés által hozott döntések listája – a határozatok elérhetők a honlapon (Fejér Megyei Önkormányzat/Dokumentumok) -
a 2. sz. melléklet: a Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepció: http://www.fejer.hu/_user/browser/File/Ter%C3%BCletfejleszt%C3%A9s/12_F M_koncepc_1_sz_%20mell.pdf
-
a 3. sz. melléklet Fejér Megyei Területfejlesztési Program: http://www.fejer.hu/_user/browser/File/Ter%C3%BCletfejleszt%C3%A9s/Fej% C3%A9r%20Megyei%20Ter%C3%BCletfejleszt%C3%A9si%20Program/Progr am%20dokumentumai/FMTFP_k%C3%B6zgy%C5%B1l%C3%A9s_2014_08_ 18.pdf
-
Fejér megye Integrált Területi Programja: http://www.fejer.hu/fejer-megye-integralt-teruleti-programja
-
a Fejér és Tolna megyei közgyűlés határozata, a Dél-Fejér és Észak-Tolna együttműködésre különös tekintettel a szabad vállalkozási zóna nyújtotta lehetőségekre
