12 A Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében a környezeti gamma-sugárzás havi átlagos dózisteljesítménye, a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás (TEIT), illetve a PA Zrt. által mérve.
Januári mérési eredmények
Februári mérési eredmények 2 0 1 2 .
Márciusi mérési eredmények
Áprilisi mérési eredmények
Kész a kiégett fűtőelemek fogadására a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának legújabb üteme A KKÁT III. ütem 1. fázis műszaki átadás-átvétele 2011 decemberében történt meg. Ezt követően került benyújtásra a használatbavételi engedély iránti kérelem. 2012 januárjában a betároláshoz szorosan kapcsolódó technológiai rendszerek inaktív üzembe helyezési
Az eredmények értelmezése: Valamennyi mért érték a természetes környezeti gammasugárzás dózisteljesítményének szabad térben, illetve épületben
általában tapasztalható értékállományába esik. Ezekből az adatokból (kibocsátási, környezeti mintamérési, egyéb helye-
ken végzett sugárzás-mérési adatokból) az a következtetés vonható le, hogy a Paksi Atomerőmű normálüzemi radioaktív kibocsátásai januárban, februárban, márciusban és áprilisban olyan kicsik voltak, hogy az
a környezetre és a közelben élő lakosság egészségére semmiféle káros hatással nem lehetett. A településeken a Polgármesteri Hivatalok adott helyiségében történik a dózismérés.
j ú n i u s
IMPRESSZUM KIADJA: TÁRSADALMI ELLENŐRZŐ INFORMÁCIÓS ÉS TERÜLETFEJ-LESZTÉSI TÁRSULÁS 6300 KALOCSA, SZENT ISTVÁN ÚT 35. FELELŐS KIADÓ: TEIT ELNÖKE Készült: RINGIER NYOMDA TERJESZTÉSI INFORMÁCIÓK: MEGJELENIK PAKS ÉS KÖRNYÉKÉN 23000 PÉLDÁNYBAN 12 OLDALON
A Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának (KKÁT) látképe
munkáit végezték el a szakemberek. Ezen munkálatok nem jelentenek mást, mint hogy az újonnan létesült, valamint a már meglevő kibővített rendszereket inaktív körülmények között próbálják le. 2012. február első hetében az üzembe helyezések sikeresen lezárultak. Az engedély megszerzése után következhetett az üzembehelyezési engedély kérelem összeállítása (az inaktív
próbák tapasztalatainak figyelembevételével), melynek kiadására (egy évre) 2012. június első hetében került sor az Országos Atomenergia Hivatal által. A hatóság munkatársai az üzembe helyezés időszaka alatt szorosan együttműködtek az RHK Kft. beruházóival. Ez utóbbi dokumentum birtokában elvégezhetők az aktív próbák, melyek alatt minimum 30 kiégett fűtőelem betárolását kell elvégezni. Az első kazetta 2012 június hónapjának végén kerül elhelyezésre. Az aktív próbák alatt tapasztaltak tükrében lehet majd a jövőben az (végleges) üzemeltetési engedélyt kérvényezni. Az új modullal a kamrák száma 20-ra bővült, ezzel a létesítmény tároló kapacitása 9308 kazetta.
Tárolócső monitoring rendszer üzembe helyezése
3 0 .
|
H ú s z
é v e s
a
T E I T
Elnöki köszöntő Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Olvasók! 2012. június 30-án ünnepli fennállásának 20. évfordulóját a Társadalmi Ellenőrző Információs és Településfejlesztési Társulás, ismertebb nevén a TEIT, melyet az atomerőmű 12 km sugarú körén belül található önkormányzatok összefogása keltett életre. Az elmúlt két évtized alatt több változáson ment keresztül a szervezet. Jelenleg az alapító polgármesterek közül már csak Ordas legelső embere tagja a Társulásnak, a többi településen a polgármesteri tisztségekkel együtt változtak a TEIT képviselők is. Az 1992-ben a társadalmi konzultáció, a társadalom és az atomerőmű közötti kétoldalú kommunikáció hiánya révén született meg a döntés, hogy szükség van egy olyan szervezetre, mely a teljes nyitottság elvének megvalósításával továbbítja az itt élő emberek irányába az információkat, legyen szó az atomerőmű környezeti hatásainak ismertetéséről, a villamosenergiatermelésről vagy a radioaktív hulladékok tárolásáról. A 20 év alatt sikerült megvalósítani, hogy a TEIT munkájának köszönhetően a sugárvédelmi környezetellenőrző rendszerek mérési adatai havi rendszerességgel jussanak el a lakossághoz, amelyet a saját maga által létrehozott mérőhálózat segítségével állapít meg a Társulás. Ennek legfontosabb elemei mind a 13 településen megtalálhatók, Bátyán pedig egy vizes labor biztosítja a felszíni és
talajvizek, csapadékvizek aktivitás mérését. A szervezet egyik fő célja, hogy első kézből adjon tájékoztatást a
lakosság számára, melynek kapcsán három sugárvédelmi megjelenítő rendszer került telepítésre Kalocsa,
Paks és Uszód legforgalmasabb helyein. A műszer a pontos idő és a levegő hőmérséklete mellett a háttérsugárzás pillanatnyi szintjéről, illetve annak 24 órás és egy hetes változásáról tájékoztatja az érdeklődőket. Általa kerülnek hite-
lesítésre az erőműből kapott mérési információk, valamint szükség esetén mindezek cáfolják a médiában vagy egyéb csatornákon terjesztett rémhíreket. A TEIT a mérési adatok nyilvánosságra hozatalán túl lehetővé teszi, hogy lakossági fórumok keretében biztosítsuk a személyes konzultáció lehetőségét, valamint megszervezzük és elősegítsük a civil lakosság számára az erőmű megtekintését, mely lehetőséggel az elmúlt 20 évben rengeteg iskola, intézmény, klub és civil szervezet élt. Talán a szervezet egyik legnagyobb eredménye megalakulása óta, hogy az elhasznált nukleáris üzemanyag kazetták elhelyezésével kapcsolatos problémáját az atomerőmű a TEIT-tel közös erőfeszítés gyümölcseként, sikeresen megoldotta. Ennek eredményeképpen jött létre a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója, mely egy csaknem másfél évtizedes intenzív egyeztető munka eredménye volt. Mostani kiadványunkban igyekeztünk az Olvasók számára összefoglalni az elmúlt két évtized jelentősebb történéseit, eredményeit, összegyűjteni azokat a beruházásokat, melyek a Társulásnak köszönhetően valósultak meg a településeken. Mindemellett természetesen beszámolunk azon jövőbeni tervekről is, melyek napjainkban is foglalkoztatják a lakosságot, de legfőképp az atomerőmű közvetlen környezetében élő polgárokat. Megtisztelő figyelmüket köszönve: Török Ferenc és Gáncs István
2
11
Interjú Kováts Balázzsal
Húsz éves a TEIT EURÓPAI MINTAPÉLDA Az elmúlt évtizedek gyorsan változó világában a Paks és Kalocsa súlypontú térség egyik stabil és meghatározó együttműködési szervezete a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás, ismertebb nevén a TEIT. A speciális alapokon szerveződött településszövetség ez év június 30-án ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját. Ennek apropóján folytattunk beszélgetést Kováts Balázzsal, az atomerőmű vezető mérnökével, állandó TEIT kapcsolattartóval. Ordas polgármesterével már csak ők ketten maradtak hírmondói az 1992-ben indult történetnek, mert a településvezetők cserélődtek a hosszú időszak alatt. Mérnök úr! Mi volt a TEIT létrejöttének háttere, kiváltó oka? A paksi atomerőmű megépítése a hetvenes, nyolcvanas évek Magyarországának legnagyobb beruházása volt. Az építkezésre vonatkozó meghatározó döntések az akkori politikai, gazdaságpolitikai és nemzetközi viszonyok között nem a lakosság bevonásával születtek. Paks környékének települései kevés információt kaptak, amelyet elsősorban a központi vezérlésű médiák „csepegtettek” számukra. Annak ellenére, hogy az építkezés ideje alatt a világ nukleáris energiaipara dinamikusan fejlődött, sokan gyanakodva, tudat alatt félve tekintettek a Duna-parton rohamosan növekedő gigantikus épületre.
Gyökeresen megváltozott a helyzet a nyolcvanas évek végén, amikor egy markáns demokratizálódási folyamat kezdődött el politikai, társadalmi és gazdasági téren egyaránt. Szükségszerűen változott a közigazgatási rendszer is, új jogokat, lehetőségeket és kötelességeket teremtve a tanácsi szervezetek helyett létrejött önkormányzatok számára.
ciós Társulás (TEIT) 1992. június 30-án, amely tényleges működését pontosan 1992 novemberében kezdte meg. Miért pont 12 kilométerben húzták meg az érintettségi határt? A jogszabály akkor 3 kilométeres sugarú körben húzta meg az atomerőmű körüli biztonsági övezetet. Ugyanez a szám sze-
a TEIT tagjaként néhány jogosult település, de ennek minden esetben külön története van. Melyek a társulás működésének alapvető jellemzői? Mint az a társulás nevéből is kiderül, munkáját két fő momentum jellemzi. Egyrészt ellenőrzési tevékenységet végez, másrészt szorosan együttműködik
60.000 állampolgárt képvisel. Átlagosan kéthavonta üléseznek az érintett települések polgármesterei, amelyen minden alkalommal részt vesz az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. állandó képviselője. Izgalmasnak tűnik, hogy a településeket képviselő társulás ellenőrizheti az atomerőművet és a kiégett fűtőanyag átmeneti
A 90-es évek elején voltak olyan megnyilvánulások (aláírásgyűjtések, egészségügyi statisztikák készítése, parlamenti felszólalások, stb.), amelyek valamilyen „kompenzáció” kiharcolását tűzték ki célul. Elszigetelt próbálkozások voltak és nem állt fenn a lehetősége az átfogó, tárgyalásos megoldások kidolgozásának. Ugyanakkor az erőmű is nehéz helyzetbe került, hiszen a lényegesen tágabb teret kapott sajtó számára az atomenergiával kapcsolatos negatív hírek bizonyulnak „eladhatóbbnak”, sok esetben elrugaszkodva a valóságtól. Az erőmű tájékoztatási stratégiájának alapja akkor is és most is a nyitottság, amelynek leghatékonyabb eszköze a közvetlen információs kapcsolat. Annak érdekében, hogy eredményes párbeszéd alakulhasson ki, elkerülhetetlenné vált egy olyan társadalmi jellegű szervezet létrehozása, amely bejegyzett jogi személyként, önálló egységes programmal, működési renddel, költségvetéssel rendelkezik, és hatékonyan képes képviselni a térség lakosságának reális igényeit, érdekeit. Ennek megfelelően az erőmű kezdeményezésére alakult meg 13 környező település önkormányzataiból a Társadalmi Ellenőrző és Informá-
repel az erőmű biztonsági rendszereinek tartalékaiban, azaz minden a biztonságot garantáló technológiai rendszer három független egységből áll. Az akkori alapító polgármesterek a 3 kilométert először a háromszoros biztonsági szorzóval növelték meg 9 kilométerre, amelyet közös bölcselettel megfejeltek még egy szakasszal, így jött létre a 12 kilométeres kör. Megjegyzem, hogy sem az induláskor, sem ma nem szerepel
az erőművel az információk továbbításában. Célja nem az erőművel való szembehelyezkedés, hanem az őszinte párbeszéd, az együttműködés megteremtése és fenntartása, a kölcsönös bizalom továbbépítése. A TEIT nem az erőmű ellen szövetkezett, hanem szervezett színtere a folyamatos információcserének, a bizalomépítésnek, a megalapozott együttműködésnek. A Társulás érdekvédelmi szervezet, mintegy
tárolóját. Valójában milyen ellenőrzési tevékenységet végez, vagy végezhet a TEIT? A teljes nyitottság politikája a lakossági tájékoztatásban komplex tevékenységet igényel. Ezt a feladatot egy erre szakosodott szervezet látja el az erőműnél. A TEIT képviselői az alkalmazott technológia bármely pontjára betekintést nyerhetnek, legyen az a nukleáris villamosenergia-termelés, a
Bátaapáti: a legnagyobb környezetvédelmi beruházás
Kezdődhet a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezése Május végén Kalocsa város képviselő-testületének tagjaiból, a helyi sajtó képviselőiből álló, mintegy 25 fős csoport Török Ferenc polgármester, a Társadalmi Ellenőrző Információs és Településfejlesztési Társulás (TEIT) elnökének vezetésével látogatott a Szekszárdi Duna-hídon át alig 70 kilométerre lévő Bátaapáti „atomtemetőbe.” Az ország egyik legkeményebb gránit kőzetével rendelkező kis településen a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Nonprofit Kft. eddig a kutatás kezdetétől 80 milliárd forintot fordított az atomerőműben keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékot befogadó tároló építésére. A legkorszerűbb műszaki és biztonsági megoldások alkalmazásával folyó, 1740 méter hosszú lejtakna elkészült, az első két tároló kamra kiépítése a befejezéséhez közeledik. Jelenleg a technológiai rendszerek üzemi próbája zajlik. A tervek szerint már az idén megkezdődhet a fémhordókba, majd betonkonténerbe csomagolt hulladék végleges elhelyezése. Mielőtt a csoportot Sződi Imre, az RHK Kommunikációs Irodájának főmunkatársa a gránit kőzetbe kialakított, teherautók közlekedésére alkalmas lejtaknába kalauzolt volna, kisfilm vetítésével egybekötött prezentációt tartott. Az érdekfeszítő előadásból megtudhattuk: a helyszín tudományos alapokon nyugvó kiválasztása, a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) Technológiai és Köz-
ponti épületének, a Látogatóközpontnak az építése, valamint a mintegy 200 méter mélyen lévő, 5587 méter hosszú vágatrendszer részeként kialakított tároló kamrák az ország legnagyobb környezetvédelmi beruházásának részei. És valóban, aki akárcsak fél éve járt a tároló környékén, rácsodálkozhat a látványra, ami fogadja. A felszínen lévő, a tájba simuló impozáns épületkomplexum azonban csak sejteti azokat a műszaki erőfeszítéseket, anyagi ráfordításokat, melyek nyomán a 2005-ben kezdődött, robbantásos technológiával készülő akna, mely leginkább egy alagútra hasonlít, már a végleges formáját mutatja. Miután a csoport tagjai fejükre húzták a védősisakot, vállukra vetették az ilyenkor kötelező biztonsági légzőkészüléket, a helyszínre kisbusz szállította őket. Ott aztán maguk is meggyőződhettek, hogy a kivitelező Mecsekérc Zrt. által 2010-ben megkezdett, darabonként három milliárd forintba kerülő két tároló kamra közül egy már szinte teljesen elkészült, és a másik térkiképzése is kész. A terv 13 tároló akna megépítése. Ennyi szükséges a paksi atomerőmű üzemelése és lebontása során keletkező kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésére, de további kamrák kialakítására is van lehetőség. A hátralévő munkálatok még mintegy 39 milliárd forintba kerülnek. Az „atomtemető” építői gigászi munkát végeztek. Az ezzel foglalkozó, a legkorszerűbb
bányaműszaki eszközökkel rendelkező 32 ember a kemény gránitban naponta 6-7 métert haladt előre. Egy robbantással mintegy 70 köbméter gránitot robbantottak ki, majd szállítottak a felszínre. A deponált gránit kitűnő alapanyag az autópályák építéséhez, ám annak értékesítése a Kft. nonprofit jellege miatt némi bonyodalmat okozott. Amint arról a helyszínen Sződi Imre beszámolt, a radioak-
hely korlátainak. A hulladékcsomagok a PaksBátaszék-Bátaapáti útvonalon, erre a célra kialakított járművön érkeznek a technológiai csarnok felszíni tárolójába. A 3 ezer hordó befogadására alkalmas csarnokból kerül majd a hordókba zárt hulladék,betontömbbe csomagolva a végleges helyére, a földalatti tároló kamrába. Amikor egy kamra megtelik, a maradék üreget gránitbe-
láshoz hasonló, hét települést, köztük Bátaszéket tömörítő Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás (TETT) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból csak 2012-ben 405 millió forintot kap. Ebből 150 millió forint jut a mintegy 400 lelket számláló Bátaapátinak. Saját tapasztalata mellett a folyamatos közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy a lakosság a tárolót elfogad-
tívhulladék-tároló üzemelésének első fázisában csak 200 literes fémhordókba csomagolt, szilárd hulladékot szállítanak az atomerőműből. Természetesen mindezt rendkívül körültekintő módon. A szigorú ellenőrzés már az atomerőmű területén megkezdődik, de a Bátaapáti telephelyen is megvizsgálják a külön nyilvántartási számmal rendelkező hordókat. Azt ellenőrzik, a bennük lévő aktivitások megfelelnek-e a telep-
tonnal a bejáratot betonnal lezárják. Az üzemet és az egyes tárolókat is sugárvédelmi ellenőrző rendszer felügyeli. A csoportot Bátaapáti polgármestere is fogadta. Az elmúlt évtized fejlesztései nyomán leginkább egy osztrák kis falura emlékeztető település vezetője, Darabos Józsefné elmondta: az atomtörvény alapján a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társu-
ja. A TETT és annak működése igazolja, hogy bármilyen veszélyes anyag kezeléséről van szó, nyíltságra van szükség. Egyedül ez alapozza meg, hogy az atomerőmű és az RHK Kft. korrekt viszonyt alakítson ki a térség településeivel, az ott élő emberekkel, akik közül a bátaapátiak jelentős számban találtak munkát az országos jelentőségű létesítményben.
ütemezése a feladatoktól függően eltérő, befejezésének várható időpontja 2013 vége. A mérések a települések normális életvitelét nem zavarják, arra hatással nincsenek. A munka és annak sikeres befejezése közös érdekünk, ezért a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT) arra kéri
a lakosságot, hogy a kihelyezett mérőberendezéseket óvják, a mérésben résztvevőket pedig szükség esetén lehetőségeikhez mérten segítsék. A felmérés végéig a vizsgálatot végzők az együttműködést köszönve kérik a lakosság szíves türelmét.
Környezeti Állapotfelmérés Május végén Kalocsa közigazgatási területén - a Paksra tervezett új atomerőművi blokk(ok) építésének megalapozási, előkészítési és engedélyezési folyamata részeként – környezeti alapállapot
felmérés kezdődött. A vizsgálatok spektruma igen széles, természeti környezetünk minden fontos elemét érinti: időjárási jellemzők, földtani közeg, felszín alatti és felszíni vízi környezet jel-
lemzése, környezeti sugárzási állapot általános jellemzése, zaj- és rezgésterhelés illetve a levegő minőség felmérése, az élővilág és a lakosság állapotának jellemzése. Az elvégzendő vizsgálatok
Zs.F.
10
3
A nagyaktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésének műszaki és társadalmi kihívásai (InSOTEC) Az Európai Atomenergia Közösség (Euratom) támogatásával szemináriumot szerveztek Spanyolországban, amelyre a nagyaktivitású radioaktív anyagok és hulladékok kérdéskörében érintett szervezetek képviselői kaptak meghívást. Régóta fennálló probléma, hogy a radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatos műszaki nyelv, a tudományos kutatások eredményei a lakosság számára egyszerűen, közérthetően legyenek megfogalmazva. A Euratom ezért támogatja azt, hogy a témában érintett szereplők közösen vitassák meg ezt a témakört. A szeminárium első részében négy különböző terület képviselője számolt be tevékenységéről. A lakossági véleményt a svédországi Östhammar önkormányzat képviselője mutatta be. Térségükben atomerőmű és kis és közepes
aktivitású radioaktív hulladéktároló található, valamint potenciális helyszínként kerülnek szóba a nagyaktivitású végleges radioaktív hulladéktároló megépítése ügyében is. Az üzemeltető oldaláról a csehországi RAWRA cég képviselője tartott előadást a cseh radioaktív hulladékkezelés és -tárolás gyakorlatáról. Majd a hatóság szerepéről az angliai Környezetvédelmi Hivatal munkatársa beszélt. A civil szervezetek részéről a Greenpeace németországi szervezetének tagja tartott előadást. Elmondása szerint országuk teljesen elhibázott stratégiát fogalmaz meg a radioaktív hulladékok elhelyezését illetően. A radioaktív anyagok jelenlegi tárolását és a végleges tárolásra kiszemelt helyszíneket sem tartják megfelelő biztonságúnak. A szeminárium egyik fő eleme, hogy a szereplők ütköz-
tethetik különböző véleményeiket. A plenáris vitát követően munkacsoportokban is kifejtették véleményüket, ahol lehetőség nyílt részletesebb vita lefolytatására. A paksi atomerőmű körüli lakossági véleményt a TEIT két vezetője Török Ferenc, Kalocsa és Gáncs István Tengelic polgármestere képviselte. A vezetők a munkacsoportokban kifejtették, hogy hiteles tájékoztatásra van szükség a bizalom kialakulásához egy nukleáris létesítmény és a lakosság között. Ezért sokat tehetnek az önkormányzatok, de fontos lehet kommunikációs szakemberek bevonása és akár nagy tekintélyű testületek véleménye, mint hazánk esetében például a Magyar Tudományos Akadémia. A műszaki szaknyelvet közérthetőre kell lefordítani a lakosság számára, különben idegenkedve tekintenek a létesít-
ményre és érdektelenné válnak. Magyar civil szervezet is bemutatkozott a szemináriumon. Az Energiaklub képviselője elmondta, hogy szervezetük nem az utcán kampányol, sokkal inkább tanácsadó testületként működik.
A magyar gyakorlatot a TEIT és a TETT társulások mutatták be
Nemzetközi konferencia Romániában A nukleáris létesítmények és a közelükben található önkormányzatok kapcsolatának a fejlesztése címmel rendezett konferenciát 2012. március 29-30 között Romániában Cernavoda önkormányzata, a Nukleáris Létesítmények körüli Európai Önkormányzatok Csoportja (GMF) szervezésében. A konferencián francia, lengyel, magyar, spanyol, svéd, szlovén és a házigazda román önkormányzatok képviselői vettek részt. Magyarországról Török Ferenc elnök és Gáncs István társelnök vezetésével a TEIT hat fős delegációja, Darabos Józsefné a TETT elnöke, valamint Dohóczki Csaba a GMF alelnöke voltak jelen. Először az Európai Nukleárisenergia Fórum (ENEF), a Radioaktív Hulladékok és a Kiégett Üzemanyag-kazetták Kezelésének és a Nukleáris Biztonság Európai Uniós
irányelveiről kaptak tájékoztatást a vendégek. Ezután a román nukleáris energia szektor bemutatkozása következett. A román Energiaügyi Minisztérium képviselője elmondta: az atomenergetika fontos tényező az ország energiapolitikájában. A villamos energia előállítási ára alacsony és hozzájárul az ország szén-dioxid kibocsátásának csökkentéséhez. Két újabb reaktorblokk beüzemelését is tervezik Cernavodában. A térség országgyűlési képviselője megemlítette, hogy a jelenlegi két blokk megközelítőleg 18 százalékát adja az országos termelésnek. Emellett Románia azonban évente közel 200 millió euróért importál villamos energiát. A Cernavodai atomerőmű igazgatója kiemelte: az atomerőmű működése biztonságos. Folyamatosan ellenőrzik a radioaktív kibocsátásokat és
kijelenthető, hogy mennyiségük elhanyagolható a természetes háttérsugárzáshoz viszonyítva. Rendszeresen talaj, levegő és vízmintákat vesznek az atomerőmű környékéről, melyek kiértékelése megerősíti, hogy az atomerőmű nem károsítja környezetét. Elhangzott, hogy az atomerőmű tájékoztató központot üzemeltet Cernavodában és Konstanzában. Rendszeresen magazint jelentetnek meg, valamint a környezeti sugárzási adatokat napi rendszerességgel megküldik a helyi rádió részére. Az atomerőmű nyitott a lakosság felé. Tavaly 2300 látogatót fogadtak. A városi lakótelep számára kedvezményes áron biztosítják a távhőt. Mariana Mircea Cernavoda polgármesterasszonya a legnagyobb problémát abban látja, hogy az atomerőmű nem fizet adót a városnak,
annak ellenére, hogy a létesítmény egyfajta kockázatot jelent a térségnek és a radioaktív hulladékok tárolása is az atomerőmű területén történik (Romániában az atomerőmű az állam felé adózik és közvetlenül nem fizet adót a város önkormányzatának). Véleménye szerint nem jut el elegendő információ a lakossághoz, a baleseti szituációkra nincsenek felkészítve, és az önkormányzatnak nincsenek anyagi eszközei az ilyen problémák kezelésére. Elismerte, hogy a távhő szolgáltatást kedvezményesen veheti igénybe a lakótelep, ugyanakkor nehezményezte, hogy az atomerőmű a város többi területén nem volt partner a szolgáltatás kiépítésében. A konferencia befejező részében a GMF néhány tagországának előadása hangzott el az önkormányzati társulások tevékenységéről és a közelük-
Elemzéseikkel, értékeléseikkel a döntéshozók számára készítenek háttéranyagokat. A kétnapos rendezvény jó lehetőséget biztosított arra, hogy a radioaktív hulladékok elhelyezésében érintett szereplők kifejthessék véleményüket. Ha az álláspontok nem is közeledtek számottevően, de mindenkinek közös érdeke, hogy ezek a hulladékok biztonságosan tárolva, a környezetett nem szennyezve kerüljenek végleges elhelyezésre.
ben levő nukleáris létesítményekkel kialakított kapcsolatukról. Hazánkból a paksi atomerőmű körüli TEIT és a Bátaapáti radioaktív hulladéktároló körüli TETT társulások mutatkoztak be. Az előadásokban hangsúlyosan jelent meg a társulások és a nukleáris létesítmények közötti jól működő kapcsolat. Szó esett a magyar társulások ellenőrző és kommunikációs munkájáról, valamint a pozitív gazdasági hatásokról, amit a nukleáris létesítmények generálnak az adott térségekben. A konferencia második napján a résztvevők üzemlátogatáson vettek részt a cernavodai atomerőműben. Megtekintették a szimulátor központot és beléphettek az üzemi területre is. Csoportkísérők segítségével ismerkedhettek meg a kanadai tervezésű nehézvizes atomerőmű működésével. Beléphettek az ellenőrzött zónába és blokkvezénylőterembe is. Dohóczki Csaba
radioaktív hulladékok, az elhasznált nukleáris üzemanyag kezelése, tárolása, vagy az erőmű környezeti hatásai. A társulás lakóinak bevonásával (fizikatanár, építész, állatorvos) ellenőrző bizottságot alakítottak, akik bejuthatnak az általuk megjelölt objektumokba, betekinthetnek a kapcsolódó dokumentumokba, a lakosság kiemelt érdeklődésére számító programok, létesítések, műveletek esetén helyszíni társadalmi kontrollt végezhetnek. Ehhez való jogukat külön megállapodás rögzíti. Az erőmű csúcstechnikával üzemeltetett sugárvédelmi környezetellenőrző rendszerének mérési adatait havi rendszerességgel kérés nélkül megkapják, összevethetik a párhuzamos hatósági mérések eredményeivel, illetve saját méréseikkel. Az erőmű szakmai és műszaki-technikai segítségével, valamint a katasztrófavédelmi szervekkel együttműködve a TEIT saját mérőhálózatot épített ki. Ennek legfontosabb elemei a 13 helyre telepített dózismérők, amelyhez hasonló rendszert működtet az erőmű is, továbbá a Bátya községben létrehozott „vizes labor”, ahol felszíni és talajvizek, csapadékvizek korrekt aktivitásmérése valósítható meg. Az elmúlt évben az erőmű beruházásában teljesen megújult a lakossági mérőrendszer. A különleges kiértékelő egységből öszszesen három példányt készített a Központi Fizikai Kutató Intézet, amelyből kettőt a TEIT üzemeltetet, a harmadik pedig a nemzetközi űrállomáson dolgozik. Milyen konkrét eseményhez vagy akcióhoz köthető sikeres együttműködést tart említésre méltónak? Egyik legnagyobb jelentőségű eredmény, hogy az elhasznált nukleáris üzemanyag elhelyezésével
kapcsolatos problémát sikeresen megoldottuk. A kényszerpályára került atomerőmű a TEIT-tel közös erőfeszítésben egy részletesen kidolgozott tájékoztatási stratégia végrehajtása után 1994 nyarán megállapodásra jutott egy újabb nukleáris létesítmény, a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) létesítése ügyében. 1998-99-ben a KKÁT bővítése adott újabb komoly munkát a TEIT-nek. A lakossági elfogadtatási programot az erőművel
rendszerek segítségével sikerült úrrá lenni a helyzeten. Egyértelműen kijelenthető, hogy mindez a TEIT segítő együttműködése nélkül nem sikerülhetett volna.
együtt sikeresen végrehajtotta, mind a 13 település kiadta a tudomásulvételi nyilatkozatot. 2006-ban az erőmű blokkjainak üzemidő-hosszabbítási törekvése került a nagy nyilvánossága elé, a Duna mindkét oldalán sikeres közmeghallgatások segítették a program előrehaladását. Az eredmények mögött természetesen több éves, közösen végzett lakossági tájékoztató munka áll.
dék végső elhelyezése szintén neuralgikus pontja az atomenergetikának, ugyanúgy, mint az elhasznált fűtőanyag végleges elhelyezése is. Mindkét problémakör a lakosság érdeklődésének középpontjában áll. A felmerülő félelmeket, bizonytalanságokat csak a TEIT erőmű együttműködéshez hasonlóan lehet kezelni.
2003 áprilisában súlyos üzemzavar minősítésű esemény történt az erőműben. Villámgyorsan terjedtek a rémhírek, félő volt, hogy kontrolálatlan pánikhelyzet is kialakul a környéken. A korábban kialakított jó együttműködésnek, a többszörösen kipróbált lakossági és polgármesteri tájékoztató
Ez az együttműködési forma annyira sikeresnek bizonyult, hogy mintájára és segítségével hasonló „nukleáris településszövetségek” alakultak meg a 90-es évek második felében. A kis- és közepes aktivitású radioaktív hulla-
Milyen formai és pénzügyi kapcsolat van a TEIT és az atomerőmű között? Az atomerőműnek elemi érdeke, hogy a környezetében lévő településekkel jó kapcsolatokat ápoljon, szövetségesévé tegye azokat. A hosszú távú üzemben tarthatóság feltétele a kölcsönös előnyökön és tiszteleten, a hitelességen alapuló szimbiotikus kap-
csolat. A gazdasági együttműködés kérdései is megkerülhetetlenek. Az erőmű és a társulás között már két évtizede szerződéses kapcsolat áll fenn. Ennek keretében kap anyagi ellentételezést a TEIT, hogy az ellenőrzési és tájékoztatási feladatait magas szinten, megfelelő eredménnyel tudja ellátni. Az együttműködés kiterjed önkormányzati beruházások támogatására is. Ennek új megoldása a DunaMecsek Területfejlesztési
Ez a szimbiotikus együttműködés ma már európai példa is.
Alapítvány és a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány, amelyen keresztül jól megalapozott pályázatok esetén helyi beruházások, vállalkozásfejlesztés és munkahelyteremtés valósítható meg. Az elmúlt 20 évben igen jelentős mértékű működési és fejlesztési forráshoz jutott a térség, így tudott az erőmű hozzájárulni a környezeti életminőség javításához.
Zrt.-nek új, korszerű blokkok létesítésére a paksi telephelyen. Komoly feladat lesz a TEIT számára az új partnerrel való kapcsolatfelvétel és együttműködés, a társulás helyének és szerepének megtalálása ebben a grandiózus, az ország számára nélkülözhetetlenül fontos programban.
A Társulás 20 éves összetett tevékenysége sikertörténet mindkét fél oldaláról. A kialakult regionális társadalmi béke, a higgadt hangvétel, a KKÁT megvalósíthatósága, az üzemzavarok alatti (utáni) lakossági nyugalom megőrzése, üzemidőhosszabbítási projekt sikere a TEIT nélkül nehezen lenne elképzelhető.
20 éve a TEIT készen kapott egy erőművet, ami akkor már egy évtizede üzemelt. Reményeink szerint további legalább 20 év van a működő paksi blokkok előtt, hiszen a negyedik reaktoregységünk az üzemidő-hoszszabbítás eredményeként 2037-ben fejezi be működését. Messzire mutató tervei vannak a MVM Magyar Villamos Művek
Megnyugtató és fontos mindannyiunk számára, hogy sikerült bebizonyítani az elmúlt két évtizedben: békésen, nyugalomban, egészségben és fejlődésben élhet együtt a felelősséggel és hozzáértéssel működtetett erőmű és a körülötte lévő, nemes hagyományokkal, szívmelengető népművészettel, jellegzetes termékekkel és dolgos emberekkel rendelkező kultúrtáj.
4
9
Szakmai tapasztalatcsere
Japánban gyarapították ismereteiket Japánban járt tanulmányi úton a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás. A tagtelepülések vezetői Fukusima környékén első kézből tájékozódtak a katasztrófahelyzetek kezeléséről, a történtek tanulságairól. A tavalyi, fukusimai atomerőműveket is érintő, természeti katasztrófa tanulságaival ismerkedett elsősorban a lakosság védelme és tájékoztatása szemszögéből a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás idei tanulmányútján. A paksi atomerőmű térségében működő TEIT alapszabályban és szerződésben vállalt feladata, hogy ismereteit külföldön is gyarapítsa. A 2011. március 11-én Japánban történt földrengés és az annak nyomában pusztító cunami az egész világ figyelmét Japánra irányította. A paksi atomerőmű közvetlen közelében fekvő települések által húsz esztendeje létrehozott Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás esetében a történtek meg-
gyorsították a döntést: a szervezet Japánt választotta soros szakmai tanulmányútja célpontjának, hiszen a szökőár atomerőműveket rongált meg, a történtek a japán energiaipart is megrengették. A döntés – mint a szervezet elnöke Török Ferenc elmondta – beigazolódott: olyan információkhoz jutottak első kézből, amelyeket munkájuk során, mint település és egyben védelmi bizottsági vezetők, hasznosítani tudnak. Az elnök, aki egyben Kalocsa polgármestere emlékeztetett arra is, hogy Japán szenvedte el a legelső atomkatasztrófát, azaz a hirosimai atomtámadást is. A TEIT tagtelepülések vezetői és a velük utazó szakemberek, ellátogattak a földrengés és cunami sújtotta térségbe. Még őket is meglepte, hogy a katasztrófában erősen érintett Minamisoma város polgármestere, Sakurai Katsunobu beszámolója után, egészen a fukusimai erőmű körüli 10 kmes zóna határáig mehettek. A magyar delegáció elsők között járt a 20 kmes zónán belül, amelyet nem sokkal megérkezésük
előtt nyitottak meg a hatóságok. A reaktorok sérülése miatt levegőbe került radioaktivitás mértéke korábban nem engedte meg, hogy ebbe a körzetbe visszatérjenek az ott élők, emiatt a tavaly március 11-i földrengés és szökőár nyomai máig
megmaradtak, a romokat még nem takarították el. A háttérsugárzás azonban, mint az a delegáció tagjai saját szemükkel is látták – köszönhetően egy dózismérővel felszerelt karórának – alacsonyabb, mint például Budapesten. A sugárzási értékeket egyébként a minamisomai polgármesteri hivatalban lévő kijelzőn is nyomon
lehet követni. A lakosság ki- majd visszatelepítéséről, az újjáépítésről részletesen beszámolt Sakurai Katsunobu. Nem rejtette véka alá, hogy még nem tért vissza az élet a régi kerékvágásba, a gazdasági szektor nagyjából hatvan százalékon üzemel, az iskolákba fele annyi gyerek jár, mint korábban, s – ahogyan fogalmazott – morálisan sem dolgozták még fel a történteket. A hetvenezres városka egyharmada az eddig lezárt zónában van. A földrengés és cunami itt rengeteg otthont tett lakhatatlanná, a természeti katasztrófában közel ezren haltak meg. Az ő tiszteletükre Török Ferenc TEIT elnök és Tell Edit, Paks alpolgármestere helyezett el virágot az óceán partján, a cunami pusztításának helyszínén. A delegáció tagjai maguk is megérezhették, hogy milyen egy nagy erejű földrengés. Tokió egyik életvédelmi központjában a szimulált rengés megtapasztalásán túl a lakosság katasztrófahelyzetekre történő gyakorlati felkészítésével ismerkedtek. - Fenntartásai vannak a japán lakosságnak az atomenergiával szemben, de az ország gazdasága nem nélkülözheti azt, így várhatóan a stressz tesztek és biztonságnövelő intézkedések elvégzése után a leállított atomerőművek újraindítása napirendre kerül. – mondta dr. Szer-
Török Ferenc elnök szerint a TEIT húsz éves történetének legtanulságosabb útja volt a mostani, ahol nagyon sok ismerettel gazdagodtak. – Láttuk, hogy milyen feladatok hárulnak a védelmi vezetőkre, hogyan reagáltak a nem várt események bekövetkezésére, hogyan számolták fel azok következményeit, és azt is, hogy az atomenergiára továbbra is számítanak, de használata során a mostani tapasztalatokat leszűrve a nagyobb biztonságra törekszenek – mondta Kalocsa polgármestere. Gáncs István, a TEIT társelnöke, Tengelic polgármestere hozzáfűzte, hogy nem csak bepillantást nyertek a precíz, jól szervezett japán társadalom életébe, hanem első kézből szereztek információt a katasztrófahelyzetek kezeléséről is, ami azért fontos, mert adott esetben egy polgármester egyedül maradhat ilyen döntési helyzetekben. Hozzátette, a látottak tükrében fontosnak tartja, hogy Paks környékén sor kerüljön egy lakosság bevonásával megszervezett katasztrófavédelmi gyakorlatra.
ni a 6-os úti buszmegállók közvilágításának átépítését is. A Dózsa György utcai elavult játszótér felújítása, új játékeszközök telepítése, valamint az ehhez szükséges munkálatok elvégzése is megtörtént, mely fejlesztés során a területen kivitelezésre került 8 db játék, a legkisebbek legnagyobb örömére.
Dunaszentgyörgy
Bátya
A településen a támogatásoknak köszöntően a tűzoltószertár felújítása 2005-ben kezdődött és 2007ben fejeződött be. Több kilométeres járdafelújítás valósult meg, valamint a község sportlétesítményben radiátorcserére került sor. A támogatásból sikerült megvalósíta-
A településen 1994-ben a gázberuházás, gázvezetékrendszer kiépítéséhez járult hozzá a TEIT, valamint a településen átvezető kerékpárút kialakítása és felújítása kapcsán is felhasználásra kerültek a támogatások. A több szilárd burkolatú útfelújítás mellett az sportcsarnok tetőszerkezetének cseréjére is sor került. az elmúlt két évtized alatt. A Polgármesteri Hivatal tetőfelújításához jelentős mértékben járult hozzá a Társulás.
Dunaszentbenedek A községben a TEIT támogatásokat főként működési célra használták fel
Paks Az atomerőműnek otthont adó településen az RHK Kft. támogatásával több beruházást is megvalósítottak. 2011-ben az Újtemplom utca-Kodály Zoltán utca tömbbelső rehabilitáció-
jára került sor, valamint 2009-ben történt meg a Paks Városi Művelődési Központ bővítése, felújítása. A támogatásnak köszönhetően sor került a Városi Művészeti Iskola rekonstrukciójára, valamint a Bezerédi Általános Iskola homlokzat felújítására is.
Tengelic 1999-től több beruházás és felújítás kapcsán használták fel a településen a támogatási összeget. Többek közt megújult a Szőlőhegyi
Kalocsa A TEIT támogatásának köszönhetően került sor a Városi Sportcsarnok részleges felújítására, a Polgármesteri Hivatal Energetikai felmérésére, annak átalakítására és felújítására. A Zrínyi utcai bölcsőde új szárnyának kialakításához is hozzájárult a szervezet, hiszen a
benyújtandó önerőt biztosította a pályázathoz. E mellett több úthálózat és kerékpárút fejlesztés történt az elmúlt 20 év alatt, de a helyi kórház számára gép és műszerberendezéshez is biztosított támogatást a TEIT. A Hivatal jelenleg is folyó átalakítási munkálatai is az RHK Kft. által biztosított forrásokból valósulnak meg.
Ordas A két évtized alatt a Duna parti településen a támogatásnak köszönhetően megvalósult a Polgármesteri Hivatal, a Faluház, a Tájház valamint a buszmegálló felújítása is. E mellett a község gumiborítású sportpályát épített és több belterületi utat felújított.
orvosi rendelő, a Polgármesteri Hivatal, a Sportcsarnok, az óvoda és általános iskola valamint a Művelődési Központ. E mellett számos belterületi út, járda parkoló került kialakításra a TEIT segítségével.
8
5
Két évtized fejlesztései 13 településen Az elmúlt 20 év folyamán a TEIT-hez tartozó városokban, községekben településenként közel 20-30 beruházás valósult meg több mint 100 millió forint értékben. Ezek közül most településenként, a teljesség igénye nélkül szeretnénk megemlíteni azokat a beruházásokat, melyek megvalósulásához jelentős mértékben járult hozzá a Társulás is.
Uszód Uszódon az elmúlt évek alatt kialakításra került az óvoda épületében a TEIT információs pont, és az
Géderlak Géderlakon a TEIT támogatásával került sor a patika kialakítására, és a sportcsarnok átadására. Az isko-
RHK segítségével újulhatott meg többek közt a helyi iskola és a Benedek Péter Emlékház. A Községi Egészségház tetőcseréje is ennek köszönhetően valósult meg.
Foktő Pusztahencse Az elmúlt két évtized alatt Pusztahencse Önkormányzata is több millió forintos támogatásban részesült, melynek eredményeként 2007-ben megvalósult az Önkor-
mányzat épületének tetőcseréje, az iskola felújítása, a helyi óvoda nyílászáró cseréje, külső vakolása és színezése. E mellett az utak és a járdák is több helyen megújultak, valamint egy szabadidőpark is kialakításra került a községben.
Foktőn az RHK Kft által nyújtott támogatásokból 2006-ban az Ady Endre utca útburkolata valamint a
Fadd Fadd településen az elmúlt 20 évben TEIT támogatással megvalósult fejlesztések közül a legkiemelkedőbbek
Gerjen Gerjenben többek közt a TEIT támogatásoknak köszönhetően került sor az általános iskola bővítésére, valamint 2004-ben és 2012-ben a komp felújítására. A gerjeni református templom valamint a műemlék orgona felújítását 2007-ben valósították meg, és több helyi rendezvényhez (falunap, lovas napok, rock találkozó) is biztosított támogatást a szervezet.
la és óvoda felújításában szintén jelentős részt vállalt a szervezet, mint ahogy ennek köszönhetően valósult meg a községháza és az Egészségház felújítása is.
Béke utca útburkolata is megújult, 2008-ban pedig sportlétesítmény kialakítására került sor, melynek munkálataihoz közel 4,5 millió forint támogatást nyújtott a Kft.
a belterületi utak építései, felújításai, de ennek köszönhetően került kialakításra 2001-ben a Dózsa György utcában lévő parkoló és a Hősi emlékmű parkjának felújítása is.
dahelyi István Magyarország Japánba delegált nagykövete a jelenlegi helyzet összegzéseként Tokióban, amikor találkozott
a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás tagjaival. – Jól lehet a katasztrófa után megugrott az
atomenergiát ellenzők száma, de a japán gazdaság nem nélkülözheti az olcsó és tiszta atomenergiát. Az energiaár, a gazdaság
szükségletei olyan tényezők, amelyek befolyásolni fogják a közvéleményt is – húzta alá. Beszámolt róla, hogy az atomerőművek le-
A japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium égisze alatt működő NISA (Nuclear and Industrial Safety Agency) munkatársaitól arról kaptak tájékoztatást a Paks környéki településvezetők, hogy a nukleáris biztonsági szervezet és eljárásrend hogyan változik a tapasztalatok tükrében. Masaomi Koyama elmondta, hogy tapasztalataikat a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség felé is továbbítják. – Több terület van, amit át kell gondolni. Most azon dolgozunk, hogy a szabályzó hatóságot megerősítsük, átalakítsuk a szervezetet úgy, hogy a jövőbeni kihívásoknak meg tudjunk felelni – fogalmazott, majd elmondta, hogy az információ két vonalon – a miniszterelnöki hivatalon és hatóságon keresztül – juttatták el a településekre, de voltak problémák, nem volt összhang, ezért a lakossági tájékoztatás átalakítása is napirenden van. A cél az, hogy hatékonyan, pontosan tudják eljuttatni az információkat az érintettekhez – mondta Masaomi Koyama.
állítása miatt nőtt az áram ára, lakossági takarékossági program lépett életbe, a kieső energiát a KözelKeletről pótolják, ami az ország függőségét növeli. A nagykövet megerősítette, amit a magyar küldöttség tagjai maguk is láttak, hogy a japán társadalom jól szervezett, fegyelmezett, rendre talpra áll a különféle katasztrófák után. – Ebben a kultúrában történelmi tapasztalataik vannak ezen a téren, rendre tájfun, földrengés, cunami éri őket. Fel vannak készülve ezekre a helyzetekre – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy éppen ezért remek kezdeményezésnek tartja a TEIT szakmai tapasztalatszerző útját. A japán önkormányzatok – főleg az atomerőművek környékén lévő települések – vezetőivel való konzultáció során rengeteg olyan elemet ismerhetnek meg, ami Magyarországon is alkalmazható a lakosság biztonságának növelése érdekében, emelte ki. Példaként említette, a lakosság kimenekítésének, ellátásának megszervezését csakúgy, mint a közhangulat befolyásolását, a szolidaritás erősítését. A TEIT delegációja elutazott Hirosimába is, hogy a tavalyi természeti katasztrófa áldozatai mellett, a 67 évvel ezelőtti atombomba támadás halottaira is emlékezzenek. Ellátogattak az Atombomba Emlékmúzeumba és Béke Emlékparkba, ahol meghallgatták egy túlélő előadását.
6
7
Pakson, az RHK Kft. telephelyén ülésezik az EB
Konferencia Szlovéniában
A cernavodai delegáció tett látogatást a TEIT településeken
Telephely látogatás Szlovéniában
A Mária lejtősakna Bátaapátiban
A szerelőbeton készítése folyik a tárolóban
Szakmai konferencián Brüsszelben
Ellenőrzés az atomerőműben
10 éves a TEIT
Folyik a mélyvibrációs tömörítés 24-40 frakciójú osztályozott kaviccsal Pakson
Külső helyszíni bejárás Pakson
A Vattenfall áramszolgáltatónál Finnország
Folyik a föld alatti munka Bátaapátiban
ITER-Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor tanulmányozása
Aláírás a KKÁT beruházásra
Szádfalazás a felosztott területen KKÁT területén, Pakson
Szakmai egyeztetés a PA Zrt. vezetőivel
KKÁT építésének ellenőrzése
Visiatom Marcoule-látogatóközpont
A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft-nél tettek látogatást a TEIT-es települések polgármesterei
A kis és közepes aktivitású tárolók ellenőrzése Finnország
Bátaapáti telephely látogatás
Folyamatban a KKÁT bővítése Pakson
Ülésezik a TEIT a kalocsai Városházán
TEIT delegáció látogatása Kadaros
Településeket bemutató RHK kiállítás
