A teljesítés szabályai (nem tartozik szorosan a tételhez)

B/13 A HIBÁS TELJESÍTÉS ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI

A teljesítés szabályai (nem tartozik szorosan a tételhez) Szerződésszerű a teljesítés, ha megfelel a törvényi és a szerződési kellékeknek. Törvényi kellék az, hogy a szolgáltatás alkalmas legyen a rendeltetésszerű használatra, illetőleg amelyet kógens szabály állapít meg. Szerződési kellék az, amit a szerződésben előírtak, vagy legkésőbb a szerződés megkötésekor a kötelezett tudomására hoztak. A szerződés a teljesítés létszakaszába érve tölti be rendeltetését. 277. § (1) A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó – különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő – nyilvános kijelentését, és c) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal. (2) A szolgáltatásnak nem kell megfelelnie az (1) bekezdés b) pontjában említett nyilvános kijelentésnek, ha a kötelezett bizonyítja, hogy a) a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie, vagy b) a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették, vagy c) a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta. (3) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában gyártónak minősül az a személy is, aki a dolgon elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát gyártóként tünteti fel. GK 63. szám a) A gazdálkodó szervezetek között létrejött szerződések teljesítésével kapcsolatos általános tartalmú akadályközléshez nem fűződnek joghatások. b) Az alaptalan akadályközlés kártérítési kötelezettséget vonhat maga után.

Együttműködési kötelezettség a teljesítés körében  B/6 (4) A felek a szerződés teljesítésében együttműködésre kötelesek. A kötelezettnek a szerződés teljesítése érdekében úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a jogosultnak pedig ugyanilyen módon elő kell segítenie a teljesítést. (5) A felek a szerződés teljesítését érintő minden lényeges körülményről kötelesek egymást tájékoztatni. (6) A kötelezett, dolog szolgáltatására irányuló szerződés esetén, köteles a dolgot – a jogszabályok rendelkezéseinek és a szakmai szokásoknak megfelelően – azonosításra alkalmas jelzéssel ellátni és a

1


dologról a rendeltetésszerű használathoz, a felhasználáshoz szükséges tájékoztatást megadni. Ha a kötelezett gazdálkodó szervezet, a dolog minőségének tanúsítására is köteles. Reális teljesítés elve: a szerződésben kikötött szolgáltatás teljesítését a kötelezett nem válthatja meg kártérítés felajánlásával. (277.§)

A kötelmekre vonatkozó közös szabályok között kapnak helyet a Javaslatnak azok a rendelkezései, amelyek a kötelmek teljesítésének legfontosabb követelményeit határozzák meg. Ezek – elhelyezésükből is fakadóan – általános érvényűek, tehát valamennyi kötelem esetén alkalmazandóak, és egyben kisegítő, szubszidiárius jellegűek, ha olyan esetekre tartalmaznak eligazítást a kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, amikor annak pontos követelményei, részletei a jogviszonyból önmagában nem derülnek ki (mert például a felek nem állapodnak meg másban).

•

A szerződésszerű teljesítés joghatásai

 A szerződésszerű teljesítéssel a szerződés megszűnik. A nem szerződésszerű teljesítés is teljesítésnek minősül, de szerződésszegést valósít meg.  279.§ (2) A teljesítéssel a kárveszély – ha a törvény kivételt nem tesz – a másik szerződő félre száll át. A kárveszély a hibás teljesítés esetén akkor száll át, ha a dolgot a jogosult átveszi és például kijavítását igényli. Azoknál a szerződéstípusoknál, ahol dologszolgáltatásról van szó, de a kötelezettnek nem feladata a tulajdonjog átruházása, a veszélyviselés tekintetében a szerződés teljesítése nem hoz változást. A kárveszély átszállása csak akkor jön számításba, ha a kötelezettnek a dolog tulajdonjogát kell átruháznia. Főszabályként a tulajdonjog átruházása (teljesítés) és a kárveszély átszállása együtt jár, de vannak kivételek: pl. a jogosult késedelme, részletvétel, tulajdonjog fenntartása stb.

•

A teljesítés helye

[Helyi teljesítés] 278. § (1) A teljesítés helye a kötelezett lakóhelye, illetőleg székhelye, kivéve ha a) jogszabály eltérően rendelkezik, b) a szolgáltatás tárgyából vagy rendeltetéséből más következik, c) a szolgáltatás tárgya a felek által ismert más helyen van. [Helyközi teljesítés] (2) Ha a szolgáltatás tárgyát a kötelezett lakóhelyétől, illetőleg székhelyétől különböző helyre kell küldeni, s azt, vagy valamely közbeeső helyet nem kötöttek ki teljesítési helyként, a teljesítés azzal történik meg, hogy a szolgáltatás tárgyát a kötelezett elküldés, illetőleg elszállítás végett a jogosultnak, a szállítmányozónak vagy a fuvarozónak átadja. Fogyasztói szerződés esetében a teljesítés a fogyasztó részére való átadással történik meg.

2


(3) Ha a kötelezett a dolgot saját szállítóeszközével vagy megbízottja útján küldi a jogosultnak, a teljesítés helye az utóbbi lakóhelye, illetőleg székhelye. (4) Gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseinél a teljesítés helye – ha a jogosult más helyet nem jelöl meg – a jogosult székhelye (telephelye), illetőleg, fuvarozó közbenjöttével történő teljesítés esetén, a rendeltetési állomás. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet. Ptké. 50. § (1) A Ptk. alkalmazásában lakóhely az, ahol az állampolgárnak bejelentett lakása van. (2) A cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes személy lakóhelyét törvényes képviselője beleegyezésével választhatja meg. (3) A jogi személy székhelye az a hely, amelyet a nyilvántartás székhelyként feltüntet, ennek hiányában pedig az, ahol a jogi személy központi tevékenységét kifejti.

279. § (1) Ha valamelyik szerződő fél lakóhelyét, illetőleg székhelyét a teljesítést megelőzően megváltoztatja, viseli a teljesítés során ebből eredő költségtöbbletet. Jogszabály az általános szabálytól eltérően rendelkezhet úgy, hogy a kötelezett köteles a szolgáltatást a jogosulthoz elvinni. Így: - pénztartozás esetén a teljesítés helye a jogosult lakóhelye vagy székhelye. - a gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseinél a teljesítés helye a jogosult székhelye (telephelye), ha pedig a teljesítés fuvarozó közbejöttével történik, akkor a rendeltetési állomás [e § (4) bekezdése]. Ez a szabály csak akkor irányadó, ha jogszabály másként nem rendelkezik, vagy a jogosult más teljesítési helyet nem jelöl meg. Fogyasztói szerződés [lásd: Ptk. 685. § e)] esetében a teljesítés a fogyasztó részére való átadással történik meg.

•

A teljesítés módja

 277.§ 283. § (1) A jogosult – ha jogszabály kivételt nem tesz – a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés megfelelő-e. (2) A dolog átvétele során nem kell vizsgálni azokat a tulajdonságokat, amelyeknek a minőségét tanúsítják, illetőleg, amelyekre jótállás vonatkozik. (3) Ha a jogszabály kivételt nem tesz, az átadással járó költségek – ideértve a csomagolás és mérlegelés költségeit is – a kötelezettet, az átvétellel járó költségek pedig a jogosultat terhelik. GK 74. szám III. A szállítmányban megállapított darabhiány esetén a darabszámlálási díjat – függetlenül a hiány mértékétől – teljes egészében a szállító fizeti.

284. § (1) A kötelezett a teljesítéskor nyugtát követelhet, és követelheti a kötelezvény visszaadását. (2) A nyugta költségei a kötelezettet terhelik, kivéve, ha a jogosult a kötelezvényt nem adta vissza.

3


(3) Azt, aki a jogosult aláírásával ellátott nyugtát mutat fel, a teljesítés elfogadására jogosított személynek kell tekinteni, ha ezt felismerhető körülmény kétségessé nem teszi. A teljesítés általánosan alkalmazott bizonyítéka a nyugta, melyben a jogosult írásbeli nyilatkozattal ismeri el a teljesítést. A jogosult által aláírt elismervény mint okirati bizonyíték az ellenkező bizonyításáig bizonyítja a nyilatkozat megtételét, a teljesítés megtörténtét. A törvény biztosítja a kötelezettnek azt a jogot, hogy a teljesítéssel egyidejűleg a jogosulttól követelje a nyugta kiállítását és átadását. Ennek átadásáig a kötelezett a teljesítést megtagadhatja. A kötelezett a teljesítéskor követelheti a jogosult birtokában lévő kötelezvény kiadását is. A kötelezvény ugyanis adott esetben elegendő lehet a teljesítés bizonyításához. A kötelezvény visszaadásának megtagadása azonban nem eredményez jogosulti késedelmet. Ha a jogosult a kötelezvényt ugyan nem adja ki, de a teljesítést nyugta kiadásával és átadásával igazolja, a kötelezett a teljesítést nem tagadhatja meg. Más a helyzet azonban abban az esetben, ha a jogosult birtokában kötelezvényként értékpapír van, amely a kötelezett részéről meghatározott pénzösszeg szolgáltatására irányuló feltétlen és egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmaz. Ennek kiadásáig a kötelezett a teljesítést megtagadhatja. A nyugta kiállítása a kötelezett érdekében áll, ezért a kiállítással felmerülő költségek viselése a kötelezett terhe. Ha azonban a jogosult a kötelezvény visszaadása helyett nyugtát állít ki, a felmerült költségek viselésére ő köteles. A törvény nem határozza meg a teljesítés átvételére jogosultak körét, de értelemszerű, hogy a teljesítést maga a szolgáltatás jogosultja, a szerződésben az átvételre feljogosított személy, a jogosult képviselője, illetőleg megbízottja veheti át.

285. § Ha a szolgáltatás osztható, a jogosult részteljesítést is köteles elfogadni, kivéve, ha a részteljesítést a szerződésben kizárta, vagy az lényeges érdekét sérti. GK 65. szám I. Ha a felek szerződésben a természetben osztható szolgáltatásra vonatkozóan úgy állapodnak meg, hogy annak valamennyi részét a kötelezett együttesen köteles szolgáltatni (jogi oszthatatlanság), ennek következménye nemcsak az, hogy a jogosult részteljesítést nem köteles elfogadni, hanem az is, hogy ha a szerződést kötbérszankció biztosítja, részleges késedelem esetén is a teljes szerződési érték alapulvételével igényelhet kötbért a jogosult. II. A kötelezett ellenkező megállapodás hiányában köteles a fődolgot a tartozékokkal együtt szolgáltatni. A tartozék késedelmes szolgáltatása miatt – kötbérkikötés esetén – a kötbért a teljes szerződési érték után kell fizetni. III. Ha a felek a szerződésben a fődolog mellett pótalkatrész (póttartozék) egyidejű szolgáltatását is kikötötték – ellenkező megállapodás hiányában – az egész szolgáltatás oszthatatlan.

287. § (1) Ha a • jogosult személye bizonytalan, • lakóhelye, illetőleg székhelye ismeretlen, vagy ha • a jogosult késedelembe esik, a pénz fizetésére, továbbá • értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettséget bírósági letétbehelyezéssel is lehet teljesíteni. (2) A kötelezett a letétbehelyezés alkalmával kikötheti, hogy a letétet csak akkor adják ki a jogosultnak, ha az ellenszolgáltatását teljesítette, vagy arra biztosítékot nyújtott; a letétet mindaddig visszavonhatja, amíg arról a jogosult értesítést nem kapott. (3) A letétbehelyezésnek a teljesítés helye vagy a kötelezett lakóhelye, illetőleg székhelye szerint illetékes bíróságnál kell történnie. A letétbehelyezéssel való teljesítés költségét a jogosult viseli.1 1

Lásd a bíróságon kezelt letétekről szóló 11/1974. (XII. 17.) IM rendeletet.

4


Egyes esetekben a törvény írja elő a bírósági letétbehelyezéssel történő teljesítési kötelezettséget, így pl. - több alanyú szerződés esetén, ha a jogosulti oldalon többen jogosultak olyan szolgáltatás követelésére, amely nem osztható, bármelyikük követelheti, hogy a kötelezett valamennyiük javára bírói letétbehelyezés útján teljesítsen [334.§ (3)] - ha az elzálogosított követelés a zálogtárgyból való kielégítési jog megnyílta előtt válik esedékessé - a kisajátítással kapcsolatos kártalanítási kifizetésekkel kapcsolatos egyes esetekben (21/1976. PM rendelet)

Ptké. 51. § (1) A jogosult személye akkor tekinthető bizonytalannak, ha azt a kötelezett önhibáján kívül nem tudja megállapítani. Egymagában az, hogy harmadik személy magát jogosultságának valószínűsítése nélkül jelöli meg jogosultként, a bírósági letétbehelyezésre nem ad alapot. (2) A jogosultnak a letét kiadására irányuló joga a letétbehelyezésről szóló értesítés kézhezvételétől számított öt év alatt évül el. (3) Ha a jogosultnak a letét kiadására irányuló joga elévült, a kötelezett követelheti a letét visszaadását.

•

A fajta és mennyiség szerint meghatározott szolgáltatások teljesítése

288. § Ha a felek a szerződés fajta és mennyiség szerint megjelölt tárgyának minőségét nem határozták meg, a forgalomban szokásos jó minőségű dolgokkal kell teljesíteni. 289. § Ha valaki fajta szerint meghatározott maga termelte dolog szolgáltatására kötelezi magát, de azt egészben vagy részben nem képes szolgáltatni, nem köteles a hiányzó dolgot a teljesítés céljára mástól beszerezni. Ez a szabály a szerződésszegésért való felelősséget nem érinti. 290. § (1) Ha a kötelezettnek a jogosulttal szemben több tartozása áll fenn, és teljesítése nem fedezi valamennyi tartozását, azt a kötelezett rendelkezése szerint, ennek hiányában pedig arra a tartozásra kell elszámolni, amelyre a kötelezett felismerhetően szánta. (2) Ha a kötelezett nem rendelkezett, és szándéka sem ismerhető fel, a teljesítést a) a régebben lejárt, b) azonos lejárat esetén a kötelezettre terhesebb, c) egyenlő mértékben terhes tartozások közül pedig a kevésbé biztosított követelés fedezésére kell fordítani. (3) Az egyenlő mértékben biztosított követeléseket a teljesítés arányosan csökkenti. 291. § (1) Ha valaki fajta és mennyiség szerint meghatározott dolgot ugyanannak a személynek különböző helyekre köteles küldeni, de az egész mennyiséget nem tudja szolgáltatni, a jogosult rendelkezése szerint köteles a rendelkezésre álló mennyiséget elosztani. (2) Ha a jogosult felszólítás ellenére nem rendelkezik, a kötelezett az egyes helyekre járó mennyiséget arányosan köteles csökkenteni, kivéve ha általa is ismert nemzetgazdasági érdekek más elosztást indokolnak. Teljesítés harmadik személy részéről  B/9

5


292. § (1) A pénztartozás teljesítésének helye – ha jogszabály kivételt nem tesz – a jogosult lakóhelye, illetőleg székhelye. (2) A jogosult a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt felajánlott teljesítést is köteles elfogadni; ilyenkor a teljesítés és a lejárat közötti időre kamat vagy kártalanítás nem jár. A feleknek az ilyen kamatra vagy kártalanításra vonatkozó megállapodása – jogszabály engedélye hiányában – semmis; a semmisség a szerződés egyéb rendelkezéseire nem hat ki. 293. § Ha a kötelezett kamattal és költséggel is tartozik, és a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, azt elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a főtartozásra kell elszámolni. A kötelezett eltérő rendelkezése hatálytalan.

JOGNYILATKOZAT ADÁSA (nem tartozik szorosan a tételhez) 295. § Ha a kötelezettség jognyilatkozat adására irányul, a teljesítést a bíróság ítélete pótolja. A jognyilatkozat pótlásának feltétele az, hogy a fél a létrejött szerződésből eredően vállaljon kötelezettséget az adott nyilatkozat megtételére. A szerződési akaratnak megfelelő teljesítésben a feleket a Ptk. 277. §-ának (2) bekezdése érdekében együttműködési kötelezettség terheli, azaz a kötelezettnek a szerződés teljesítése érdekében úgy kell eljárnia, ahogyan az adott helyzetben általában elvárható, a jogosultnak pedig ugyanilyen módon elő kell segítenie a teljesítést. Az e § alkalmazásával hozott bírói ítélet az eredeti szerződési cél megvalósítása érdekében, a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének pótlására hivatott. Ha a bíróság a kötelezettség fennállását és a nyilatkozat hiányát megállapítja, minden további vizsgálat nélkül pótolhatja a fél nyilatkozatát. Viszont nyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettségvállalás hiányában bírói ítélet nem hozható. A jogszabályhely előszerződés esetén nem alkalmazható, mert arra a Ptk. 208. §-a tartalmaz speciális rendelkezéseket. A jognyilatkozat ítélettel való pótlására csak akkor kerülhet sor, ha a jognyilatkozat tétele szerződéses kötelezettség. A joggal való visszaélés esetén történő nyilatkozatpótlás [5.§ (3)] alkalmazásánál fogalmilag kizárt a kötelezettségvállalás, hiszen egyébként nem a joggal való visszaélésről lenne szó. BESZÁMÍTÁS (nem tartozik szorosan a tételhez) 296. § (1) A kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését – ha jogszabály kivételt nem tesz – a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja. (2) A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek. A beszámítás a kötelezettnek a jogosulthoz címzett egyoldalú jognyilatkozata, melyben azt közli, hogy a kötelezettségének nem tesz eleget, de annak megszüntetése fejében a jogosulttól a vele szemben fennálló

6


tartozást sem követeli. A jognyilatkozat megtehető peren kívül, de perben is. A polgári anyagi jogban szabályozott beszámítás a perben az alperes által előterjesztett beszámítási kifogás [Pp. 229. § (3)] útján érvényesíthető. Beszámításra az alábbi törvényes feltételek együttes fennállása esetén van lehetőség: 1. Kizárólag azonos jogalanyok között létrejött jogviszonyokból eredő kölcsönös követelések alkalmasak a beszámításra. E feltétel alól azonban a törvény két kivételt tesz. Így: a) A kezesség mint mellékkötelezettség járulékos jellege ellenére a kezes a Ptk. 273. § (1) bekezdése értelmében saját személyében is érvényesítheti a jogosulttal szemben a kötelezetteket megillető kifogásokat, tehát a beszámítás jogával is élhet. b) Érvényes engedményezés esetén a követelés átruházásával a jogosult személye is megváltozik. Az engedményezés azonban nem gátolja a kötelezettet abban, hogy az engedményessel szemben beszámítás útján érvényesítsen olyan követelést, amely ugyan csak az engedményezés után vált esedékessé, de jogalapja már az engedményezésről való értesítés időpontjában fennállt.

2. Az azonos jogalanyok kölcsönös követelésének egyneműnek kell lennie. Ebből következik, hogy összevetni csak azonos fajtájú szolgáltatásokat lehet (például a pénzkövetelésbe kizárólag pénztartozás számítható be). Egynemű követelésnek minősül a vállalkozói díj és az esedékessé vált kötbér, valamint a pénztartozással szemben álló hibás teljesítés miatti szavatossági igény. Viszont az egyneműség hiánya miatt a dologi jogi igénybe a kötelmi jogi igény nem számítható be. 3. Mind a követelésnek, de az ellenkövetelésnek is lejártnak kell lennie. A törvény tehát kizárólag olyan szolgáltatások egybeszámítására ad lehetőséget, amelyek már esedékessé váltak, azaz a szerződésben kikötött vagy a szolgáltatás jellegéből megállapítható teljesítési határidő már eltelt. 297. § (1) Beszámításnak nincs helye olyan szolgáltatással szemben, amelyet megállapodás alapján meghatározott célra kell fordítani, továbbá – a túlfizetés esetét kivéve – tartási, életjáradéki és baleseti járadékköveteléssel, úgyszintén a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló követeléssel szemben. (2) A jogosult nem számíthatja be a bírósági úton nem érvényesíthető követelését; elévült követelését azonban beszámíthatja, ha az elévülés az ellenkövetelés keletkezésekor még nem következett be. (3) Végrehajtás alól mentes követeléssel szemben csak olyan követelést lehet beszámítani, amely a követeléssel azonos jogalapból ered. (4) Végrehajtható határozattal vagy egyezséggel megállapított követelésbe csak ugyanilyen vagy közokiratba foglalt ellenkövetelést lehet beszámítani. PK 34. szám A fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánított első fokú ítélet alapján kifizetett tartásdíjat, életjáradékot és baleseti járadékot, illetőleg annak túlfizetett részét a keresetnek a fellebbezési bíróság által történt elutasítása vagy a marasztalás összegének leszállítása esetén nem lehet visszakövetelni; annak azonban nincs akadálya, hogy a kötelezett a jogalap nélkülivé vált fizetést – az egyéb törvényes feltételek fennállása esetén – a jogosulttal szemben fennálló követelésébe beszámíthassa. Túlfizetés esetén beszámításnak a tartási, életjáradéki és baleseti járadékkövetelésnek később esedékes részleteivel szemben is helye van. A beszámítási jog gyakorlásának nem feltétele, hogy azt a bíróság ítéletében kifejezetten megengedje.

BH1994. 381. II. A bíróság a beszámítani kívánt követelés elévülését sem veszi hivatalból figyelembe [Ptk. 204. § (3) bek., 297. § (2) bek.]. BH1993. 167. Beszámításra a követelés és ellenkövetelés egyneműségének hiánya miatt nem kerülhet sor, ha a dologi jogi igénnyel szembeállított ellenkövetelés kötelmi jogi igény [Ptk. 296. § (1) bek.].

7


A szerződésszegés  B/12

A szerződésszegések fajtái (a felsorolás nem kimerítő, csupán a legfontosabb eseteket tartalmazza):  kötelezett késedelme  jogosult késedelme  hibás teljesítés  a teljesítés lehetetlenné válása  a teljesítés megtagadása  B/12 A szerződésszegések közös szabályai

A hibás teljesítés 305. § (1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. (2) Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős. A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely e rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el. (3) A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság). A teljesítés hibája alapvetően kétféle lehet: - materiális hiba - jogi hiba A materiális hiba lehet: - minőségileg hibás teljesítés - mennyiségi hiba - egészen más dolog szolgáltatása, mint amire szerződtek (aliud szolgáltatás) - bizonyos esetekben használati utasítás, veszélyekre való figyelemfelhívás stb. elmulasztása miatt A jogi hiba abban áll, hogy a jogosult nem szerzi meg mindazokat a jogokat, amelyek őt jogszabály alapján vagy szerződése jogcímén megilletnék. A visszterhes szerződés körében az objektív hibás teljesítés szavatosságot, mégpedig a materiális hiba kellékszavatosságot (és bizonyos esetekben jótállást), a jogi hiba jogszavatosságot vált ki.

8


Felróható hibás teljesítés esetén ezekhez felelősség társul. Az ingyenes szerződések körében mindkét fajta hiba részben speciálisan szabályozott felelősséget von maga után.  Kellékszavatosság A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik. 305/A. § (1) Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette. (2) Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis. Annak bizonyítása, hogy a jogosult a hibát a szerződéskötéskor ismerte, a kötelezettet terheli [Pp. 164. § (1)]. Azt kell bizonyítania, hogy a jogosult ténylegesen tudott a szolgáltatás hibájáról. Azokban az esetekben, amikor a jogosult a szerződéskötés után, de még a teljesítés előtt vagy azzal egyidejűleg ismerte fel a hibát, a fenti rendelkezés nem alkalmazható. Ilyen esetben a kötelezett akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a jogosult a hibáról tudva, jogfenntartás nélkül fogadta el a teljesítést [Ptk. 316. § (1)].

A szavatossági jogok két lépcsőben érvényesíthetőek: 306. § (1) Hibás teljesítés esetén a jogosult a) elsősorban – választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget; b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. (2) A kijavítást vagy kicserélést – a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. (3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja. (4) A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja. (5) Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.

9


A hibátlan teljesítés biztosítása érdekében a törvény négyféle szavatossági jogot nevesít: a kijavítást, a kicserélést, az árleszállítást, valamint a jogosultnak a szerződéstől elállásra is lehetőséget ad. A szavatossági igények közül a jogosult választhat. Jogosultsága azonban nem teljesen korlátlan, hiszen a kicserélés és az elállás esetében az csak a törvényben meghatározott külön feltételek fennállása mellett érvényesül. Az árleszállítás, illetve a szerződéstől elállás joga a második lépcsőben érvényesíthető jog [az (1) bekezdés b) pontja]. E jogok közül a jogosult azonban csak két esetben választhat. Így akkor, • ha az első lépcsőben nevesített jogok egyikének érvényesítésére sincs joga, azaz sem kijavítást, sem kicserélést nem kérhet. • Ha azonban kijavítás vagy kicserélés szavatossági jogként érvényesíthető, a jogosult akkor élhet a második lépcsőben szabályozott valamelyik jogával, ha az első lépcsőben érvényesített jog teljesítését a kötelezett nem vállalta, vagy annak a § (2) bekezdésében meghatározott feltétele szerint nem tud eleget tenni. A törvényi rangsorra vonatkozó szabály diszpozitív jellegű, azaz a felek a szerződésben attól eltérően rendelkezhetnek. Az eltérést a törvény egy esetben zárja ki. A § (5) bekezdése a fogyasztói szerződések [lásd Ptk. 685. § e)] esetében azt az eltérést nyilvánítja semmissé, amely e törvényi sorrendtől a fogyasztó hátrányára tér el. 1. Kijavítás, kicserélés A) Kijavítás A 2003. július 1. után kötött szerződésekre irányadó szabály kimondja, hogy az első lépcsőben nevesített azon szavatossági jogot (kijavítás vagy kicserélés) a jogosult nem választhatja, amelynek teljesítése lehetetlen, vagy amely a kötelezett részére a másik választható szavatossági igény teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel jár. Ennek értelmében a második lépcsőben nevesített jogok közül a jogosult akkor választhat, ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga. Ez a feltétel - az a) pont szabálya szerint - akkor valósul meg, ha a jogosult a kijavítást vagy a kicserélést azért nem követelheti, mert azok teljesítése vagy lehetetlen, vagy aránytalan. Ebből követően az a) pont szerinti arányossági feltétel vizsgálatakor az nem szűkíthető az első lépcsőben nevesített - és nem érvényesített - másik jogra, hanem azt a még választható valamennyi szavatossági jog szempontjából vizsgálni kell. B) Kicserélés Olyankor, amikor a szerződés nem dolog szolgáltatására - hanem például munka elvégzésére - irányul, a kicserélést értelemszerűen a szolgáltatás ismételt elvégzésének kötelezettsége váltja fel (Ptk. 311. §). A 2003. július 1. napjától hatályos törvényi rendelkezésből kitűnően az első lépcsőben nevesített két szavatossági jog között nincs rangsor, és a kicserélés követelésének nincs a kijavítástól eltérő törvényi feltétele. A jogosult választási jogát e szavatossági jog tekintetében is ugyanazon körülmények - a lehetetlenség illetve aránytalanság - korlátozzák. 2. Árleszállítás, elállás A) Árleszállítás (díjleszállítás) A 2003. július 1-jétől hatályos törvényi szabály a szavatossági jogok második lépcsőjében helyezte el az árleszállítást (és az elállást). E szavatossági jogok közül a jogosult az alábbi két feltétel valamelyikének megléte esetén választhat. Így akkor, - ha kijavítást vagy kicserélést a választott igény teljesítésének lehetetlensége miatt, vagy azért nem kérhet, mert az más szavatossági jog érvényesítéséhez viszonyítva a kötelezettre aránytalan teherrel járna. - Ha a jogosult jogszerűen követelheti a kijavítást vagy kicserélést, de azt a kötelezett a) nem vállalja, b) vállalja ugyan, de nem végzi el, vagy c) vállalja azt, de annak nem tud a Ptk. 306. § (2) bekezdése szerinti megfelelő határidőn belül, vagy a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül eleget tenni.

10


B) Elállási jog A 2003. július 1. előtt kötött szerződésből eredő e szavatossági jog gyakorlására akkor van lehetőség, ha a jogosult teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt. Az érdekmúlás esetköreit illetően a törvény példálózó felsorolást tartalmazott. Azt különösen akkor látja megállapíthatónak, ha a hiba nem javítható, vagy a termék gazdaságos javítása kizárt, a kötelezett a javítást nem vállalja, vagy a javításra rövid idő alatt értékcsökkenés és a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nincs mód. A bírói gyakorlat elállási jogot alapító oknak tekinti azt az esetet is, amikor - a kötelezett a javítást a jogosulttal kötött megállapodás ellenére hosszú időn át nem végzi el; - egy technikai berendezés üzemeltetése során rendkívül nagyszámú meghibásodás következik be és a jövőben is számolni kell a hibák sorozatos - bár javítható - jelentkezésével. A törvényben megjelölt feltételek fennállása mellett sem nyílik meg a jogosult elállási joga jogszerűen olyankor, ha a feltételek bekövetkezését felróhatóan maga idézte elő.

306/A. § A jogosult a választott szavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott kárt köteles a kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt. Ptkné. 6. § (1) (2) A kötelezett csak abban az esetben hivatkozhat arra, hogy a szavatossági igény érvényesítésére irányadó határidő hat hónapnál rövidebb [308. § (1) bekezdés], ha a kötelező alkalmassági idő tartamát a jogosulttal a szerződés megkötésekor megfelelő módon (a terméken való feltüntetéssel, minőségi tanúsítvánnyal, fizetési jegyzéken stb.) közölte. Ptké. 84. § (1) A szavatossági jogok érvényesítésére vonatkozó határidőket a Ptk. hatálybalépése előtt létrejött szerződés esetében a Ptk. hatálybalépésétől kell számítani, a korábbi jogszabály által meghatározott határidők azonban nem hosszabbodhatnak meg. (2) Ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, ha a szavatossági jogok az érvényesítésükkel való indokolatlan késlekedés miatt a Ptk. hatálybalépése előtt megszűntek.

307. § (1) A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni. (2) Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis. (3) A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős. 308. § (1) A jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó. (2) Ha a szerződés állat szolgáltatására irányul, a szavatossági igény a teljesítéstől számított hatvan nap alatt évül el. (3) Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A szavatossági jog érvényesíthetőségének határideje a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik. (4) Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó – az (1)–(2) bekezdéstől eltérően – a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél rövidebb elévülési

11


határidőt megállapító kikötés semmis. Ha a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban ebben az esetben sem köthető ki.

GK-PK 1. szám Az építési szerződések körében az átadás-átvételi eljárástól számított egy éven belül tartott utófelülvizsgálati eljárásról [Ptk. 405. § (2) bek., 7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 58. §] felvett jegyzőkönyvben feltüntetett hibákra (hiányokra) vonatkozó szavatossági jogok az utófelülvizsgálati eljárás befejezését követő három hónapon belül akkor is érvényesíthetők, ha az elévülési idő [Ptk. 308. § (1) bek.] már eltelt, vagy abból három hónapnál kevesebb van hátra.

308/A. § (1) Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva a 308. §-ban meghatározott határidőn belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében három év. Ha a kötelező alkalmassági idő három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. (2) Fogyasztói szerződésben az (1) bekezdésben megállapított hároméves határidőnél rövidebb határidő kikötése semmis. Menthető ok lehet pl. a szolgáltatásban rejlő ok (például amikor a hiba csak a törvényben meghatározott elévülési határidő után jelentkezik), vagy ha a jogosult a törvény által is méltánylást igénylő helyzetbe került (pl. súlyosan megbetegedett, ami ügyinek intézését akadályozta), stb.

308/B. § A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt kellékhiányt előidézte. Ha azonban a jogosult a szavatossági igényét csak a dolognak – a megjelölt hiba szempontjából – elkülöníthető része tekintetében érvényesíti, a szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem minősül érvényesítettnek. 308/C. § A szavatossági jogok az ugyanabból a jogalapból eredő követeléssel szemben kifogásként a határidők eltelte után is érvényesíthetők. Gyakori, hogy a kötelezett a hibásan teljesített szolgáltatás alapját képező jogviszonyból származó követeléssel lép fel, például az ellenszolgáltatás visszatartott részének a megfizetése iránt. Ilyenkor a jogosultnak a szavatossági határidők letelte után is módjában áll érvényre juttatni a szavatossági jogait, és kifogás útján hivatkozhat a kötelezett hibás teljesítésére és érvényesítheti szavatossági jogait. A kifogás - eljárásjogi jellemzőiből következően - a kereseti kérelmet meghaladó összegű igény érvényesítésére természetesen nem alkalmas, de sikeressége esetén a követelés mérsékléséhez, illetve a kereset teljes elutasításához vezet. Kifogás útján minden szavatossági jog érvényesíthető, mégpedig a törvényben meghatározott feltételek mellett. Ptkné. 6. § (2) A kötelezett csak abban az esetben hivatkozhat arra, hogy a szavatossági igény érvényesítésére irányadó határidő hat hónapnál rövidebb [308. § (1) bekezdés], ha a kötelező alkalmassági idő tartamát a jogosulttal a szerződés megkötésekor megfelelő módon (a terméken való feltüntetéssel, minőségi tanúsítvánnyal, fizetési jegyzéken stb.) közölte.

12


I. számú Polgári Gazdasági Elvi Döntés a hibás teljesítésből eredő jogok érvényesítésének határidejéről I. A szerződésen alapuló szolgáltatás jogosultjának a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell győződnie arról, hogy a teljesítés megfelelő-e. Hibás teljesítés esetén a jogosult a szavatossági jogait a törvényben erre meghatározott elévülési határidőn belül az elévülés általános szabályai szerint érvényesítheti. II. Ha a szavatossági igény a szolgáltatott dolog hibájának későbbi időszakban való jelentkezése folytán vagy egyéb menthető okból az elévülési határidőn belül nem volt érvényesíthető a jogosult a szavatossági igényét az akadály megszűnésétől számított három hónapon belül akkor is érvényesítheti, ha az elévülési idő már eltelt vagy abból három hónapnál kevesebb idő van hátra. Megszakad az elévülés és újból kezdődik az elévülési idő, ha a jogosult a szavatossági igényét – még az elévülési határidő lejárta előtt – írásban közli a kötelezettel, továbbá ha a felek a hibás teljesítéssel kapcsolatos jogvitájukat megegyezéssel rendezik, vagy pedig a kötelezett a jogosult követelését elismeri. Ha a felek megegyezése vagy az elismerés a kellékszavatosság alapján fennálló kötelezettség teljesítésére határidőt is tartalmaz, az elévülés a határidő lejárta után kezdődik. Az elévülés nyugvása vagy megszakadása folytán még rendelkezésre álló határidő elteltéig a szavatossági igény akkor is érvényesíthető bírósági úton, ha különben a jogvesztő határidő már eltelt volna. III. A hibás teljesítéssel okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítésére nem vonatkoznak a szavatossági jogok érvényesítésére megszabott határidők. Az ilyen igényt az általános elévülési időn belül lehet érvényesíteni. IV. A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt kellő időben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a keresetlevélben megjelölt kellékhiányt előidézte. Vonatkozik ez arra az esetre is, amikor a jogosult a hibát tévesen, hiányosan vagy szakszerűtlenül jelölte meg. Ha a jogosult a szavatossági igényét a dolognak a megjelölt kellékhiány szempontjából elkülönülő része tekintetében érvényesíti, ezzel a szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem tekinthető érvényesítettnek. V. Bármilyen állat szolgáltatására irányuló szerződés hibás teljesítése esetén a jogosult a teljesítésétől számított hatvannapos elévülési határidő alatt érvényesítheti a szavatossági jogait. Ha azonban az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, szavatossági jogait legfeljebb a teljesítéstől számított egy évig érvényesítheti. 309. § (1) A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek – ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket – a kötelezettet terhelik. Fogyasztói szerződés esetében a felek ettől eltérő megállapodása semmis. (2) Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye.

311. § (1) Ha a fogyasztói szerződés hibás teljesítésének oka a kötelezettel szerződő harmadik személy (előző kötelezett) hibás teljesítése, a fogyasztói szerződés kötelezettje követelheti az előző kötelezettől a hibás teljesítés miatt támasztott fogyasztói igények kielégítése költségeinek a megtérítését, feltéve, hogy a minőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett. (2) A fogyasztói szerződés kötelezettje az (1) bekezdés szerinti igényét a fogyasztó igényének kielégítésétől számított hatvannapos elévülési határidő alatt érvényesítheti. Az igény az előző kötelezett

13


teljesítése időpontjától számított legfeljebb öt évig érvényesíthető; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. (3) Az (1) bekezdés szerinti igényt az előző kötelezett is érvényesítheti a vele szerződő előző kötelezettel szemben, a (2) bekezdésben meghatározott határidők megfelelő alkalmazásával. 311/A. § A hibás teljesítés jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kötelezettség nem dolog szolgáltatására irányul; ilyenkor a kicserélésen a szolgáltatás újbóli teljesítését kell érteni. Ptkné. 13. § A hibás teljesítéssel kapcsolatos szavatossági jogokra és kártérítésre, valamint ezek érvényesítésének határidejére vonatkozó rendelkezések csak akkor alkalmazhatók, ha a szerződés teljesítése a törvény hatálybalépése után történt.

 Jogszavatosság A kötelezett helytállni tartozik azért, hogy a jogosult nem szerzi meg vagy csak korlátozottan szerzi meg azokat a jogokat, amelyek őt jogszabály alapján vagy visszterhes szerződés jogcímén megilletnék. Ez a helyzet áll elő, ha a szolgáltatás tárgyán harmadik személynek valamilyen jogosultsága van, és:  ezt a kötelezett a teljesítési határidőig nem szünteti meg, továbbá  erről a jogosult a szerződéskötéskor nem tud és nem is kell tudnia, illetőleg  tud vagy tudnia kell ugyan róla, de a jogi hiba kiküszöböléséért helytállott. 369. § (1) Ha harmadik személynek az adásvétel tárgyára olyan joga van, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza, a vevő elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet. (2) E jogainak gyakorlása előtt a vevő köteles az eladót megfelelő határidő kitűzésével felhívni arra, hogy tulajdonszerzésének akadályait hárítsa el, vagy adjon megfelelő biztosítékot. (3) Ha a vevő harmadik személy joga következtében a dolgot e harmadik személynek kiszolgáltatja, vagy az eladónak visszaadja, az eladótól kártérítést követelhet. (4) Ha az eladó jóhiszemű volt, csak a szerződés megkötéséből eredő károkat köteles megfizetni. Ez a vevő elállási jogát nem érinti. 370. § (1) Ha harmadik személynek a dolgon olyan joga áll fenn, amely a vevő tulajdonjogát korlátozza, a vevő megfelelő határidő kitűzésével tehermentesítést követelhet, és a tehermentesítésig megtagadhatja az ehhez szükséges összeg megfizetését. (2) A határidő eredménytelen eltelte után a vevő a dolgot az így rendelkezésre álló összegből vagy egyébként az eladó költségére tehermentesítheti. (3) Ha a tehermentesítés lehetetlen, vagy aránytalan költséggel járna, a vevő a szerződéstől elállhat, és kártérítést követelhet, vagy a teher átvállalása fejében a vételár megfelelő csökkentését követelheti. Ezek a jogok a vevőt akkor is megilletik, ha a tehermentesítésre megszabott határidő eredménytelenül telt el, és a vevő nem kívánja a dolog tehermentesítését. (4) Nem illetik meg ezek a jogok a vevőt, ha a szerződés megkötésekor tudnia kellett, hogy a dolgon korlátozástól mentes tulajdonjogot nem szerezhet, kivéve, ha az eladó a vevő korlátozástól mentes tulajdonszerzéséért jótállott. A jelzálogjogtól való mentességért az eladó akkor is szavatol, ha arról a vevő tudott. Amennyiben harmadik személy joga korlátozza a vevő tulajdonjogát a vevő az alábbi sorrendben érvényesítheti igényeit: 14


 tehermentesítést követelhet  a tehermentesítéshez szükséges összeg kifizetését megtagadhatja  a dolgot saját maga tehermentesítheti ha a tehermentesítés lehetetlen, aránytalan költséggel járna vagy a vevő azt nem kívánja:  a vételár csökkentését követelheti  a szerződéstől elállhat  kártérítést követelhet

 Felróható hibás teljesítés 310. § Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint. A felróható hibás teljesítés kontraktuális (szerződésszegésen alapuló) kártérítési felelősséget von maga után. E § értelmében a hibás teljesítés a vele okozati összefüggésben álló kár megtérítésének kötelezettségét önmagában megalapozza. Az e körbe eső tényeket azonban a jogosultnak kell bizonyítania: azt tehát, hogy a kötelezett teljesítése hibás volt, s ebből származóan érte az általa megjelölt kár, az igényének megfelelő mértékben. A kötelezett - szemben a kellékszavatosság objektív helytállást kívánó terhével - a kártérítési felelősség alól azonban mentesülhet. Ehhez azt kell bizonyítania, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. A kimentés megalapozottsága körében a fogyasztói érdekek védelmét is szem előtt tartva értékelni kell az eset összes körülményeit, különös figyelemmel a szolgáltatás jellegére és a hiba természetére. A jogosultnak olyankor is módjában áll kártérítés iránt kérelemmel élni, ha a hibás teljesítésből származó szavatossági igény előterjesztésének a törvényes határidőn belül nem volt akadálya. A késedelmes jogérvényesítésből származó kár azonban ilyenkor nem hárítható át a kötelezettre. A kártérítés érvényesítésére az általános elévülési időn (Ptk. 324. §) belül van mód. A jogosult a kártérítési kérelmét a hibás teljesítésre alapítottan a vele szerződéses jogviszonyban álló kötelezettel és - választása szerint - a szerződésen kívül okozott károk szabályainak megfelelően a tényleges károkozóval szemben egyaránt érvényesítheti.

BH1995. 638. A hibás teljesítés alapján érvényesített szavatossági igény tárgyában hozott ítélet anyagi jogereje nem zárja ki, hogy utóbb a jogosult a hibás teljesítésből eredő kártérítési követelését külön perben érvényesítse [Ptk. 310. §, Pp. 229. § (1) bek.].

A teljesítés lehetetlenné válása (nem tartozik szorosan a tételhez) A lehetetlenülést el kell határolni a lehetetlen szerződéstől. A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis. Lehetetlen szerződés esetében a szolgáltatásnak már a szerződés megkötése időpontjában lehetetlennek kell lennie; ha utóbb, a szerződés megkötése után vált a teljesítés lehetetlenné, akkor az eredetileg érvényesen létrejött szerződés lehetetlenüléséről beszélünk. Ez utóbbi voltaképp az érvényesen létrejött szerződés megszegését jelenti. Fizikai lehetetlenülés: különösen az egyedileg meghatározott szolgáltatások körében van jelentősége. 15


Jogi lehetetlenülés áll fenn, ha a teljesítést jogszabály tiltja. Érdekbeli lehetetlenülés áll fenn, ha a szerződéskötés után beállott körülmények olyan helyzetet hoznak létre, hogy a szerződést csak előre nem látott rendkívüli nehézségek, aránytalan áldozatok árán lehetne teljesíteni, és ezt a kötelezettől elvárni nem lehet. 312. § (1) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél haladéktalanul köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó felelős. (2) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a kötelezett felelős, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet. (3) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a jogosult felelős, a kötelezett szabadul tartozása alól, és követelheti kárának megtérítését. (4) Ha a vagylagos szolgáltatások közül valamelyiknek a teljesítése lehetetlenné válik, a szerződés a többi szolgáltatásra korlátozódik. (5) Ha a lehetetlenülésért a választásra nem jogosult fél felelős, a másik fél választhat a lehetséges szolgáltatás és a lehetetlenné válás következményei között. (6) Ha a lehetetlenné vált szolgáltatás tárgyának maradványa a kötelezett birtokában maradt, vagy a kötelezett a szolgáltatás tárgya helyett mástól kárpótlást kapott vagy igényelhet, a jogosult a maradvány, illetőleg a kárpótlás átengedését követelheti az ellenszolgáltatás arányos része ellenében.

A teljesítés megtagadása 313. § Ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a jogosult választhat a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között. Ez különbözik a késedelemtől annyiban, hogy a kötelezett egyáltalán nem, tehát a jövőben sem kíván teljesíteni, de különbözik a lehetetlenüléstől is, mert a szolgáltatás teljesítése nem vált lehetetlenné.

16

A teljesítés szabályai (nem tartozik szorosan a tételhez)

Recommend Documents