fax.: Rigó József Általános Iskola

Rigó József Általános Iskola cím: 6114 Bugac, Szabadság tér 15. Tel/fax.: 06-76-575-102 email: [email protected]

Rigó József Általános Iskola web: www.rjamk.hu gps: N46°41,297' E19°40,935'

"Jó szóval oktasd, játszani is engedd ..." (József Attila)

Pedagógiai Program

Készítette: Kiri Sándorné igazgató és az RJÁI tantestülete

Utolsó módosítás: 2013. 05. 10.

Határozatlan ideig érvényes.

1/103


Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja:.......................................................................................4 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai,eszközei, eljárásai....4 1.1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei:.............................5 1.1.2. Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljai, feladatai:...........................................7 1.1.3. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka eszközrendszere:..................................8 1.1.4. Eljárások:.................................................................................................................9 1.1.5. Oktatási módszerek...............................................................................................10 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.................................13 1.2.1. A tanuló gondolkodási - tanulási képességeinek fejlesztése, az értelem fejlesztése .........................................................................................................................................14 1.2.2. Szociális értékrend fejlesztése, emberi kapcsolatok:.............................................14 1.2.3. Kulturált életmód, testi - lelki egészség:................................................................15 1.2.4. Szakmai képzés alapozása:....................................................................................16 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.....................................16 1.3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai: ................................................................16 1.3.2. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása...................................................17 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok......................................19 1.4.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:................................21 1.4.2. Tanórán kívül a felnőttek által szervezett foglalkozások:.....................................23 1.4.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:.................................24 1.4.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:........................................25 1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai .......................................27 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység........28 1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ............................29 1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program........................30 1.6.3. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő és a sajátos nevelési igényű tanulók segítése....................................................................................................32 1.6.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása...................................................................36 1.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ...........................................38 1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje..........................41 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel...............................42 1.8.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák...........................................45 1.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák:...........................................45 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata........................................................47 1.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja.........................................................................47 1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai......................................48 1.11. A felvételi eljárás különös szabályai.....................................................................50 2.1. A választott kerettanterv megnevezése.....................................................................52 2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei......62 2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .........................................................................................................................................63 2.4.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása....................................63 Utolsó módosítás: 2013. 05. 10.


2/103


2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása.......................................63 2.4.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása....................................64 2.4.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása......................................65 2.5. Mindennapos testnevelés..........................................................................................66 2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai...........67 2.7. Projektoktatás ......................................................................................................68 2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések................................................71 2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .........................................................................................................................................73 2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása.......77 2.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei.............................78 2.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek....79 2.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei........................................79 2.13.1. Az iskola egészségnevelési elve..........................................................................79 2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei.....................................................................82 2.14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ......85 2.14.1. A magatartás értékelésének elvei.........................................................................85 2.14.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei.........................................................87 2.14.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei..............................................................88 2.14.4. Arizona program..................................................................................................91 2.15. Magasabb évfolyamba lépés feltételei....................................................................96



3/103


1. Az iskola nevelési programja: “Ha egy gyerek biztatásban él, megtanulja az önbizalmat. Ha egy gyerek megértésben él, megtanulja a türelmet. Ha egy gyerek dicséretben él, megtanulja az önbecsülést. Ha egy gyerek megértésben él, megtanulja a szeretetet. Ha egy gyerek helyeslésben él, megtanulja magát szeretni. Ha egy gyerek elismerésben él, megtanulja, hogy jó, ha célja van. Ha egy gyerek önzetlenégben él, megtanulja a nagylelkűséget. Ha egy gyerek tisztességben és őszinteségben él, megtanulja, hogy mi az igazság és a becsület.” (Dorothy Law Nolte)

1.1. A nevelő-oktató munka feladatai,eszközei, eljárásai

pedagógiai

alapelvei,

céljai,

A nevelés: társadalmi tevékenység, komplex hatásrendszer. A lényege értékközvetítés és értékteremtés. A köznevelés feladata: a nemzeti műveltség elsajátítása, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadása, megőrzése, egyetemes kultúrák közvetítése, erkölcsi érzék és szellemiérzelmi fogékonyság elmélyítése. Feladata továbbá a tanuláshoz és munkához szükséges képességek, készségek fejlesztése, egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás megalapozása, hazafiság megerősítése. Célja: a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljen a jó és a szép iránt, harmonikus személyiségfejlesztés kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket fejlessze. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban jelel kell lennie az ismeretszerzésnek, a gyakoroltatás-cselekedtetésnek Az érték: tevékenység eredménye. A nevelés funkciói: individuális fejlesztés, mert elősegíti az egyén fejlődését. Utolsó módosítás: 2013. 05. 10.


4/103


közösségfejlesztés, mert hozzájárul az emberi (mikro, makro) közösségek fejlődéséhez.

1.1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei: Nevelési programunk alapelve: újraéleszteni, megtartani és kialakítani mindazon értékeket, amelyek birtokában tanítványaink – szociális helyzetükre, világnézetükre, családi hátterükre való tekintet nélkül – képesek művelt, kulturált emberként helytállni, majd (az iskolában szerzett ismeretekre és készségekre építve) későbbi tanulmányaikat folytatni, szakemberként érvényesülni a felnőtt életükben. Az SNI-s tanulók integrált nevelése-oktatása, az esélyegyenlőség megteremtése. Intézményünknek van gyógypedagógusa, aki személyesen ismeri a családokat, sokat tud tenni az érintetett tanulókért, segíti, szakmai tanácsokkal látja el a hozzá forduló szülőket, ha szükséges felkeresi őket Melyek ezek az értékek? Pedagógiai Programunk bevezető dokumentuma, intézményünk pedagógusai által elfogadott célok és feladatok „Alapvetéseink-et” foglalja össze. Rövid felsorolásuk a következők: ● becsületesség, egyenesség, őszinteség, megbízhatóság; ( minden órán, minden élethelyzetben, személyes példamutatással, következetes betartatással) ● kíváncsiság és tudásvágy;( tanórákon, szabadidős elfoglaltságokon , versenyek szervezésével, felkeltjük diákjaink érdeklődését, motíváljuk őket a tudás megszerzésére) ● tolerancia és szolidaritás;(a kor nagy hiányossága ezen értékek hiánya, ezért kiemelten kezeljük és odafigyelünk a mindennapokban, személyes példamutatással bizonyítjuk mennyire fontosak ezek az értékek iskolán belül és iskolán kívül is ) ● a másik ember tisztelete és elfogadása( az én előtérbe kerülése helyett példát mutatunk a mások tiszteletében, mi pedagógusok tiszteljük, elfogadjuk tanítványainkat, s a jó példa követésére ösztönözzük valamennyiüket, s elvárjuk hogy ezt a mintát kövessék egymás között iskolán belül és kívül, az élet bármely területén9 ● a szűkebb és tágabb környezet szeretete és védelme; (osztályfői órák keretein belül, tanári példamutatással, iskolapszichológus bevonásával-csoportos foglalkozások, bábterápia) ● kötődés a családhoz és az iskolához;(közös gyermek-szülő-iskola programok: udvarrendezés, gyermeknap, kirándulások (akár osztálykereten belül) ) ● magyarság- és európaiság-tudat;( különös hangsúly a nemzeti/helyi ünnepek megrendezésén, azokon való aktív részvétel) ● a haza felelős polgáraivá válás ● önfegyelem és a másokra figyelés képessége; ● szorgalom és türelem a munkában;( már ebben az életkorban fontos megértetni tanítványainkkal, hogy a két érték nélkül nem lehetünk felnőttként sem hasznos tagjai a társadalomnak, ezért erre neveljük valamennyiüket és elvárjuk, hogy e szerint éljék mindennapjaikat, legyenek kitartóak, hozzák ki magukból mindazt amire képesek9 ● törekvés széles körű műveltségre; ● értékálló tudás elsajátítása Utolsó módosítás: 2013. 05. 10.


5/103


● reális önismeret és erre alapozott döntésképesség; ● vitakészség és kifejezőkészség; (tanítási órákon, szabadidős elfoglaltságokon, élethelyzetekben megtanítjuk a helyes vitakészség kialakítására,DÖK megbeszélések, osztályfőnöki órák kiemelt lehetőséget nyújtanak erre, kifejezőkészség fejlesztésére valamennyi tanórán teret biztosítunk, ) ● innovatív készség, (drámapedagógia- tánc-és dráma a helyi tantervben) Iskolánkban olyan légkört kívánunk megteremteni, ahol a megfelelő szabályok mellett minden diák jól érezheti magát. Ennek megfelelően: ● pedagógiai tevékenységünk középpontjában a gyermekközpontúság áll. ● a gyermek személyiségét tiszteletben tartjuk ● a diákjainkkal szemben támasztott követelményeket ismertetjük, így tudják, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelniük ● az iskolán belül szeretetteljes légkör kialakítására törekszünk: ○ tanuló és tanuló ○ tanuló és pedagógus ○ szülő és pedagógus ○ nevelő és nevelő között Mindig minden probléma megoldására és kezelésére nyitottak vagyunk. Amennyiben szükséges beszélgető köröket folytatunk le, szakmai tanácsokat, megoldási módszereket kérünk a hatékony megvalósítás érdekében iskolapszichológusunktól. Munkaértekezleteken kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy hogyan tudjuk szakmai munkánkat még emberibbé, gyermekcentrikussá tenni. Bevonjuk iskolapszichológusunkat is. Egymásra figyelve, egymás munkáját segítve igyekszünk a tantestületen belüli szeretetteljes légkör megteremtésére, ahol minden kolléga számíthat a másikra, hiszen a hatékony nevelő-oktató munka alapja, hogy jól érezzük magunkat az iskola falain belül. A felnőttek példamutatása követendő kell, hogy legyen diákjaink körében is.



6/103


1.1.2. Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljai, feladatai: Az iskola vonzáskörében élő szülők elvárásai, a társadalmi szükségletek, a tanulói érdekek, valamint az iskola belső igényei és lehetőségei alapján célunk egy gyermekközpontú intézmény működtetése, melyben a közvetíteni kívánt tudományos ismeretek és a személyiségfejlesztés egyaránt hangsúlyt kap. A személyiségfejlődésnek biztos hátteret ad az a családias légkör, viszonylag alacsony osztálylétszámok, amely intézményünk oktató-nevelő munkájára jellemző. Minden tanulót személyesen ismerünk , sokszor a családi háttér is nagymértékben ismert számunkra, így módunkban áll az egyéni bánásmód magas fokú megvalósítása, a barátságos, szeretetteljes légkör megteremtése. Fontosnak tartjuk, hogy a szülői elvárásoknak megfeleljünk, hiszen a ránk bízott gyermekekért felelősek vagyunk, kötelességünk a lehetőségekhez mérten a legjobbat nyújtani. A tehetséggondozás mellett az elmaradók felzárkóztatását is feladatunknak tartjuk. Tanulóink szerezzenek széles körű, használható, korszerű tárgyi tudást, rendelkezzenek azok alkalmazásának képességével; ismereteik állandó, belső kényszerből fakadó gyarapításának igényével. Célunk az oktatás-nevelés aktív tanulói részvételre építése, teret engedve a tanulók önmegvalósításának, egyéniségük kibontakoztatásának. Váljanak diákjaink kötelességtudó, megbízható, becsületes emberekké, akik közösségi szellemű társakkal való együttműködésre képes fiatalok. Legyenek nyitottak az őket körülvevő makrovilág történései iránt, legyenek igényesek környezetükre. A sikeres és eredményes felnőtt élethez szükséges és nélkülözhetetlen az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, a kulcskompetenciák fejlesztése. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Kulcskompetenciák, melyeket a tanulás-tanítás folyamatában fejleszteni kell: ● anyanyelvi kommunikáció ( valamennyi tantárgy keretén belül, tánc-és dráma tantárgy, szaköri elfoglaltságon) ● idegennyelvi kommunikáció( német és angol nyelvet tanulhatnak tanulóink, ahol lehetőségük van fejlődésre, továbbá a Németajkúak Törzsasztala közösségggel kapcsolatot tartunk, ahol személyes találkozások alkalmával beszélgethetnek tanulóink, kommunikálhatnak németajkú emberekkel) ● matematika kompetencia( kiemelten a matematika órákon, de valamennyi tantárgy keretén belül biztosítani kell ) ● természettudományos és technikai kompetencia ( az adott tantárgyak keretében, de szakköri és szabadidős elfoglaltságok keretein belül is



7/103


● digitális kompetencia ( a kor elvárásának megfelelően a lehető legtöbb és változatos módon biztosítani kell az élményt, melyet a digitalizáció biztosít, új lehetőség iskolánkban a fotószakkör, ) ● szociális és állampolgári kompetencia ● kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia ● esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség ● hatékony önálló tanulás(iskolapszichológusunk gyermekeknek, tanároknak, szülőknek egyaránt foglalkozásokat tart a hatékony és eredményes tanulástechnikákról, továbbá pedagógusaink feladata is hogy segítsék tanítványaikat az önálló tanulásban) Kiemelt fejlesztési feladatok: ● kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű bevezetése ● pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése (továbbképzések, óralátogatások) ● tanulói kulcskompetenciák egyénre szabott fejlesztése(tanórák, szakkörök, szabadidős elfoglaltságok) ● IKT alkalmazása - lehetőségeinken belül.

1.1.3. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka eszközrendszere: Az iskolában folyó nevelő - oktató munka során alkalmazott eszközök, eljárások a megfogalmazott nevelési célok megvalósítását szolgálják. Megválasztásukban fontos szempont, hogy igazodjon ● a tanulók életkori sajátosságaihoz, ● a tanulók értelmi fejlettségéhez, képességeihez, ● az egyének érzelmi motiváltságához. Az alkalmazott eszközök, eljárások megválasztásában szerepet játszik a pedagógus személyisége, szakmai felkészültsége is, amely minden esetben feltételez pedagógiai kulturáltságot. A fentieket figyelembe véve a nevelési módszereinket úgy kell megválasztani, hogy azok minden esetben a tanulókra pozitív hatást gyakoroljanak. Törekedjünk a különböző szituációkban a cél elérését leghatékonyabban lehetővé tevő módszer alkalmazására. Módszereink elsősorban a tanulók értelmére, meggyőzésére, magatartás kultúrájának fejlesztésére irányuljanak. ● személyiségfejlesztés (osztályfői órák, szakórák, tanításon kívüli foglalkozások, iskolapszichológus) ● közösségfejlesztés (osztályszinten, intézményi szinten ) ● hatékony tanulói megismerés (osztályfőnökök, szaktanárok, vezetőség közös feladata- beszélgetések, szülői háttér ismerete, szülővel való kapcsolattartás intenzitása)



8/103


● kooperatív technikák (cél: a módszer egyre szélesebb körű megismerése, alkalmazása, továbbképzések) ● drámapedagógia (NAT-kerettanterv alapján-5-6.osztály, szakköri tevékenység,) ● tanulás tanítása megvalósítása (csoportos foglalkozások az 5. osztályosoknak és szüleiknek -iskolapszichológus bevonása)

1.1.4. Eljárások: 1. Meggyőzés, felvilágosítás (minta, példa, példakép, bírálat, önbírálat, előadás, vita…). 2. Tevékenység megszervezése (játékos módszerek, kooperatív tanulási technikák elsajátítása, szituációk, gyakorlás, megbízás, ellenőrzés, értékelés…). 3. Magatartásra ható módszerek: ● ösztönző eljárások (bíztatás, elismerés, dicséret, jutalmazás…) ● kényszerítő módszerek (követelés, büntetés…) ● korlátozást kiváltó módszerek (felügyelet,- Arizóna program, ellenőrzés, figyelmeztetés, tiltás…) ● “Legyetek jók, mert tudtok!” elnevezésű magatartásverseny, mely a tanórák , illetve az óraközi szünetek magatartásának pontozása alapján zajlik osztályonként. A verseny az egész tanévet átöleli, az osztályok pontjai egyéb, tanórán kívüli tevékenység által is növelhetőek (pl.:részvétek községi szintű rendezvényeken, szülők megjelenése a szülői értekezleten.) A pontozás szempontjai: Alsó tagozaton: ● Egy tanítási órán maximum 5 pont kapható. ● Pontozáskor figyelembe vesszük: ○ a tanulók magatartását (szünetben, sorakozóban, a tantermekhez vonulás közben, tanítási órákon, a tanítási órák végén elvonuláskor, tízórai szünetekben étkezés alatt) ○ a tanulók órai aktivitását ○ folyosói szekrények,mosdók rendjét ○ tanterem rendjét, tisztaságát elvonulás után ○ a tanulók betartják-e az iskola házirendjét, tisztelettudó magatartást tanúsítanak-e egymással és a felnőttekkel szemben ○ 1 plusz pont szerezhető az adott napon, ha az osztály tanulói közül senki nem követ el rendkívüli fegyelmezetlenséget egyik szünetben sem ill. ha az ügyeletes osztály tisztán tartja az udvart

● ●

Felső tagozaton: Egy tanítási órán maximum 5 pont kapható. Pontozáskor figyelembe vesszük: ○ a tanulók magatartását (szünetben, sorakozóban, a tantermekhez vonulás közben, tanítási órákon, a tanítási órák végén elvonuláskor, tízórai szünetekben étkezés alatt) ○ a tanulók órai aktivitását



9/103


○ házi feladat és felszerelés rendben van-e ○ tanterem rendjét, tisztaságát elvonulás után ○ a tanulók betartják-e az iskola házi rendjét Arizóna-program Az alkalmazott eljárások, eszközök kiválasztásában legyünk mindig következetesek, igazságosak. Elsősorban a meggyőzés, gyakorlatban való elsajátítás módszereit alkalmazzuk. A tanulók belátásán alapulól együttműködő készségük, mely a cél elérésének realitását erősíti.

1.1.5. Oktatási módszerek Az oktatás módszerei: előadás, magyarázat, megbeszélés, vita, tanulói kiselőadások, elbeszélés, szemléltetés, projektmódszer, kooperatív oktatási módszer, szerepjáték, játék, házi feladat. Az oktatás szervezési módjai (a pedagógus tevékenysége felől közelítve) és munkaformái (a tanulók felől közelítve): frontális munka, egyéni munka, párban folyó munka, csoportmunka.

Módszer

Definíció

Előnye

Frontális osztálymunk

Mit fejleszt?

Gyors, olcsó, nagy létszám esetében is alkalmazható.

Figyelem, koncentrálás

Olyan tanári közlés, amely törtvényszerűségek, szabályok, tételek, fogalmak megértését segítheti elő.

segíti a megértést, újszerű szemléletmód bevezetésekor használható.

Figyelem, koncentráció

Önálló tanulói munka (Tanórák, tehetséggondozás, versenyekre való felkészítés)

Az egyes gyerekek önállóan, egyénileg megoldandó feladatokat kapnak.

lehet differenciálni, a pedagógus megismerheti a gyerekek egyéni tulajdonságait.

Önállóságra nevelés, pl. egyéni adatgyűjtések szükségessége, lényegkiemelés

Páros munka

Két tanuló együttműködése, ez történhet hasonló szintű

A páros tagjai segítik egymást a tanulásban. A tanár megismerheti a gyerekek egymás közti

Kooperáció, kommunikáció, együttműködés, tolerancia

Az együtt tanuló gyerekek tanulási tevékenysége ugyanazon a helyszínen, egy időben, azonos ütemben zajlik a közös oktatási célok érdekében.

Tanórák

Tanári magyarázat Tanórák

Szakórákon, órákon

osztályfői



10/103


-

A tanulók csoportos feladatmegoldása

tanulók közt különböző szintű tanulók közt.

kapcsolatait.

3 -6 fő közös munkában old meg kapott, vagy önként vállalt feladatot.

Előzetes elképzelések kifejtésére van lehetőség. Munkamegosztás. Figyelnek egymásra, a gyerekek, esetleg vitatkoznak.

Kooperáció, együttműködés, munkamegosztás, kommunikáció, alkalmazkodás

A tanulók csoportos kísérletezése Szakórákon (kémia/fizika)

Olyan gyakorlati módszer, melynek során a tanulók különböző manipulatív tevékenységet végeznek.

Kooperáció, segítőkészség, tolerancia fejlődése, kézügyesség fejlesztése.

Kooperáció, munkamegosztás, kommunikáció, alkalmazkodás

A tanulók egy hosszabb projekten dolgoznak

Egy központi problémát játnak körül a gyerekek minél több oldalról. Igazodik a tanulók érdeklődéséhez. Sokféle tevékenység lehetséges, valamilyen produktum elkészítése céljából.

A különböző érdeklődésű tanulók is megfelelő témát, tevékenységet kaphatnak, választhatnak. Nagyfokú szabadságot ad. A tanulás indirekt módon valósul meg. Módot ad az integrációra.

Fejleszti a tanulói önállóságot, együttműködést, kommunikációt, kreativitást, önállóságot, alkalmazkodást, kézügyességet, szereplési lehetőséget ad.

A gyerek önként végzett, örömteli tevékenysége.

Mivel nincs tanulás „íze”, szívesebben foglalkoznak vele a gyerekek, akár szabadidejükben is.

A játék jellegétől függően rendkívül sokféle kompetencia fejlesztésére van lehetőség. Csoportos játékok esetében összetartás, emberség, versenyszellem, nincsenek különbségek. A rosszabb tanulmányi előmenetelű gyerekek is lehetnek jók a játékos tevékenységekben, így jutva sikerélményhez.

Szakórákon, órákon

osztályfői

Évente 1 projekthét (karácsony témakörben), illetve 1-1 projektnap (Egészségnap, Multikulti-nap) Játék Tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon, tánc-és dráma tantárgy keretein belül

Csoportmunka A csoportos tevékenységek közben a diákoknak beszélniük kell, ez a leghatásosabb módja a tanultak feldolgozásának. E közben kipróbálhatják az új szavakat, lehetőségeket, az új módszerek kísérleti megfogalmazását. A félig struktúrált beszélgetésnek az a formája, amit akkor alkalmaznak a gyerekek, amikor a diákok egy kis csoportja beszámolót készít az egész Utolsó módosítás: 2013. 05. 10.


11/103


osztálynak, nagyon értékes, talán sokkal értékesebb, mint ténylegesen elkészíteni a beszámoló, vagy megtervezni, majd végrehajtani a kísérletet, először a csoportban, majd közösen az osztállyal elemezni annak eredményét. Projektmódszer A projektoktatás egy tanulási-tanítási stratégia, a tanulók által elfogadott, vagy kiválasztott probléma, téma feldolgozása, amely egyénileg vagy csoportban történik, megszüntetve, feloldva a hagyományos osztály-, tanóra kereteket, a végeredmény minden esetben egy bemutatható szellemi vagy anyagi alkotás, produktum. A projektmódszer alkalmazásának, illetve elterjesztésének fő motívuma az, hogy a különböző kompetenciák, személyiségvonások széles körét képes fejleszteni. Álljon itt néhány ezek közül: ● Szervezett, alkalmazható szaktárgyi ismeretek bővülése, minőségi tudás létrejöttének elősegítése. ● Szocializáció, másokkal való együttműködés, konfliktuskezelés megtanulása. ● Tervezési eljárások jobb megismerése, munkaszervezés, időbeosztás. ● Lámpaláz leküzdéséhez segítenek hozzá a kisebb, majd esetleg nagyobb csoportok előtt való szereplések a projekt eredményeinek a bemutatása során. ● Felelősségvállalás saját maga és társai iránt. ● Különböző ismeretforrások megkeresése, a kapott információk kezelése, adott szempont szerinti válogatása és kritikus felhasználása (Internet, könyvtár, folyóiratok, TV, rádió stb.), kritikai gondolkozás, értő olvasás fejlődése. ● Előzetes tudás elemeinek felszínre hozása, mozgósítása. ● Tanulási technikák fejlődése, élethosszig tartó tanulás elősegítése. ● Az ismeretek különböző helyzetekben való használata, a transzfer segítése, és annak tudatosítása, hogy sok tudáselemünk nem csak abban a helyzetben lehet hasznos, amilyenben megtanultuk. Alkalmazható tudás létrejöttének elősegítése. ● Problémaérzékenység, a problémamegoldással kapcsolatos tudásrendszer fejlődése. ● Kreativitás, az alkotókedv fejlődése. ● Kommunikációs kompetencia fejlődése. ● Vitakultúra elsajátítása, mások véleményének meghallgatása, tiszteletben tartása. ● Saját maga szerepének, lehetőségeinek és határainak felismerése, tudatosítása, reális énkép kialakítása. E képességek kialakulását segítik a kooperatív módszerek. Ezek a módszerek leginkább a gondolkodási, a társas kooperatív készségeket, valamint a kommunikációs készségeket fejlesztik. Fontos, hogy a gyerekek csoportokban tanítják egymást, így a kooperáción keresztül megtanulják, hogyan figyeljenek oda másokra, hogyan törődjenek azzal, hogy társuk tudja-e a feladatát. Megtanulják, hogy egy-egy szöveget, feladatot hányféleképpen lehet értelmezni, hányféle módja van a megjegyzésnek. Meg tanul várni, amíg a másik elkészül. Tehát olyan szociális készségekre tesznek szert, mely együtt-gondolkodásra, együttműködésre serkenti a diákokat. Mindezt akkor érhetjük el, ha az együttműködés alapjait kis kortól, rendszeresen alkalmazzuk. Utolsó módosítás: 2013. 05. 10.


12/103


Célunk a kölcsönös egymásrautaltság alapelvére építő, új hatékony tanulástechnikai módszerek, önfejlesztő mechanizmusok működtetésével eljuttatni tanulóinkat egyéni teljesítményük maximumára.

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola nevelési programja ● az új Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott és képviselt értékekre ● az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, célkitűzései által kívánatos szükségletekre és értékekre ● a helyi sajátosságokból fakadó hagyományokra épül. A kívánt célok elérése során feladatunk a tanulók személyiségének mind teljesebb kibontakoztatása. E feladat megvalósítása során számolnunk kell:: ● a tanulók eltérő szintű adottságaival ● a tanulók eltérő ütemű, mértékű fejlődésével ● életkori sajátosságokkal ● iskolai és iskolán kívüli tanulással ● szociális és egyéb környezeti tényezőkkel, hatásokkal építünk ● a nevelők személyes példaadására, felelősségtudatára ● az osztály és iskolai közösség pozitív hatására ● a szülői - társadalmi háttér támogatására.

A tanulói személyiségfejlesztés feladatai az alábbi területek köré csoportosulnak: ● ● ● ●

A tanuló gondolkodási - tanulási képességeinek fejlesztése, az értelem fejlesztése A szociális érzékenység fejlesztése, emberi kapcsolatok A kulturált életmód, testi, lelki egészség igénye Speciális kompetenciák fejlesztése

Nevelőmunkánk fő célkitűzése a személyiségformálás, amelyben hangsúlyosnak tartjuk a művelődést (a társadalmi értékrend elsajátítását) és a szocializációt (társadalmi viszonyrendszerbe való beilleszkedést). A személyiség megkülönböztető jegye az, hogy tudatosan viszonyul az őt körülvevő környezethez. Viselkedésében megnyilvánuló jellemvonásai, döntései, cselekedetei, magatartása, megjelenése nyomán összetéveszthetetlen másokkal. A tanulók értékrendje, értékorientációja nagymértékben összefügg a személyiség irányulásával, az érdeklődéssel és a motivációs rendszerrel. Utolsó módosítás: 2013. 05. 10.


13/103


Pedagógiai tevékenységünk középpontjába tehát a gyermeki tehetség, készség, képesség sokoldalú kibontakoztatása, a felelős gondolkodás, szociális érzékenység áll.(tanórákon, szabadidős elfoglaltságokon, szakkörökön, iskolai, községi rendezvényeken, helyi versenyeken,) Olyan fiatalok nevelése, akik képesek az iskolában megtanult, a mindennapokból átvett, elsajátított értékeket magukkal vinni, ezekre alapozva a társadalom és a majdani családjuk értékes, hasznos tagjává válni. A célok megvalósítása érdekében a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos főbb feladataink a következők:

1.2.1. A tanuló gondolkodási - tanulási képességeinek fejlesztése, az értelem fejlesztése A tanórán a tananyag feldolgozása, az alkalmazott módszerek segítsék elő: ● a tehetség, adottság felismerését, a gyermekekben rejlő képességek sokoldalú kibontakoztatását, játékszeretet és az alkotásvágyat fejleszteni, ● az ismeretszerzési vágy, tudásvágy felébresztését; tanulás igényének és képességének kialakítását, ● a kreativitást, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését. Az alkalmazott módszerek és az ismeretek számonkérésének formái fejlesszék: ● a tanulók tanulási kötelességtudatát, ● segítsék a helyes tanulási szokások, hatékony tanulási módszerek kialakítását (megfigyelés, lényeglátás, összefüggések felismerése, rendszerező képesség) ● fejlesszék a kommunikációs készségeket (írás, olvasás, beszéd, beszédértés… ) a vázlatkészítés és a különböző segédeszközök alkalmazásának készségét ● a tanulói kortárscsoport befolyásoló szerepét, a tanuló helyes önértékelését. A tanórai és tanórán kívüli ismeretszerzés formái segítsék elő: ● a tanulói teljesítményvágy optimalizálásának igényét, ● az önálló ismeretszerzés, bővítés belső késztetéssé alakítását, ● a tudás birtoklásának örömét.

1.2.2. Szociális értékrend fejlesztése, emberi kapcsolatok: ● megfelelő énkép kialakítása, önismeret fejlesztése, reális önértékelésre való képesség birtoklása, a megfelelő önbizalom kifejlesztése(osztályfőnöki órák, önismereti tréning, iskolapszichológus ) ● döntéshozatalra való képesség, a döntésekért, tettekért való felelősségvállalás, kötelességtudat kialakítása osztályfőnöki órák, DÖK megbeszélések, tanítási órák, rendezvényekre készülés, osztályok közötti magatartás verseny



14/103


● kitartás, akaraterő, küzdeni tudás - mint emberi tulajdonságokkal való rendelkezés sporversenyek, versenyek, rendezvények, szabadidős elfoglaltságok ● személyiségünk megismerésének képessége: önkontroll, önuralom és önfegyelem elsajátíttatása valamennyi tanóra, szabadidős foglalkozások, szakkörök, szünetekben, ● az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit közvetítő iskolai légkör, életrend elfogadásának, igényének kialakítása (osztályok közötti magatartás verseny, óvoda-iskola átmenet, alsóból-felsőbe átmenet, ● az emberi kapcsolatteremtés és kommunikáció kulturált formáinak, elfogadott normáinak kialakítása, udvariasság és illemtani szabályok birtoklása osztályfőnöki órák, iskolai rendezvények, óraközi szünetek, szabadidős foglalkozások, napi kapcsolatok során tanár-diák, diák-diák, alkalmazotti közösség-diák között ● önmagával és másokkal szembeni igényesség belsővé tétele ● az emberi értékek felismerése; mások munkájának tiszteletére, megbecsülésére nevelés ● az empatikus képesség kialakítása tanítási órák, szakörök, szabadfoglalkozások, táborozások, osztálykirándulások, iskolán kívüli elfoglaltságok, rendezvények keretei között ● társadalmilag elfogadott értékrend, erkölcsi, etikai értékek közvetítése(erköcstan, erkölcs-és hitoktatás keretében 1. és 5. osztályban,osztályfőnöki órákon, a tanítási órák keretében, tánc -és dráma szakkör, szituációs játékok alkalmazásával ) ● nyitottság, érdeklődés, fogékonyság kialakítása a világ, az emberiség globális problémái iránt ● aktív közéleti tevékenységre ösztönzés, a másság elfogadása, segítőkészség, jóindulat, tolerancia( esélyegyenlőség, IPR program során, osztályprogramok, közösségi rendezvények, szabadidős programokon belül ● a mai bonyolult, nyitott világban való eredményes érvényesülés képességének kialakítása

1.2.3. Kulturált életmód, testi - lelki egészség: ● nemzeti kultúránk megismerésére, értékeinek tiszteletére, hagyományainak ápolására nevelés (tanórákon kívül nemzeti és helyi ünnepeink, hagyományaink megtartása, továbbvitele) ● új érték teremtésének igényére, önkifejező képességre nevelés(kiállítások szervezése gyermekek munkáiból, együttműködés a Művelődési Házzal) ● a kulturált nyelvi magatartás kialakítása, választékos szóbeli kifejező képesség elsajátíttatása (példamutatással, folyamatos kontrollal) ● elemi munkaszokások kialakítása (pontosság, rend, önkiszolgálás, takarékosság, kötelességérzet, lelkiismeretesség) ● az életkori sajátosságoknak megfelelő önállóság, önellátó képesség kialakítása ● harmonikus családi élet igényének kialakítása; a családban rejlő értékek tudatosítása



15/103


● egészséges életmódra ösztönzés; a szabadidő eltöltésének kulturált formáira, a környezet védelmére és óvására szoktatás ● az esztétikus környezet kialakítása, kiépítése, közös védelme (táska, terem, iskola, lakókörnyezet…), a tanulók ízlésének formálása. (DÖK-programok, virággondozás osztályszinten, szemétszedés, szelektív hulladékgyűjtés, stb.) ● Részletesen a környezeti egészségnevelési programban.

1.2.4. Szakmai képzés alapozása: ● ● ● ● ● ●

önállóság, önálló feladatmegoldásra való képesség erősítése az alkotóképesség, alkotótevékenység fejlesztése a pontos, fegyelmezett munkára, megbízhatóságra nevelés igényesség kialakítása az írásbeli munkák külalakjában tárgyalóképesség, konfliktusmegoldó képesség és önállóság fejlesztése céltudatosság, reális ítélőképesség fejlesztése

A fent megfogalmazott célok hosszú távra szólnak, időtállóak, értékállóak. A külső-, és belső változásoknak, igényeknek megfelelően azonban tartalmuk részben időszerűsödhet, korszerűsödhet. A személyiségfejlesztés vele együtt a nevelés főbb színterei: ● a tanóra, ● a tanórán kívüli iskolai élet, ● az iskolán kívüli közös programok.

1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: a mintaszerű egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal, (fogmosás, váltócipő), a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelő munka során is, egészségnap.

1.3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai: Iskolai étkeztetés, helyes táplálkozás. ● El kell érnünk, hogy a gyermekek nagy része, a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók teljes körben iskolai étkezésben részt vegyenek. ● Az élelmezésvezető az életkornak megfelelően, szakmailag bizonyíthatóan állítsa össze az étlapot.- (tegyünk meg mindent azért, hogy az egészséges táplálkozás, rendszeres étkezés szokássá alakuljon ki a felnövekvő generációnál, ismerjék és tudják miért fontos ez az ember életében) ● Az élelmezésvezető rendelkezzen megfelelő szakmai képesítéssel. Utolsó módosítás: 2013. 05. 10.


16/103


● A konyha mindennapi higiénés állapota, a gyermekek étkezési körülményei feleljenek meg a korszerű étkezés feltételeinek. ● Egészséges táplálkozást bemutató programok (osztályfőnöki órákon, szülői értekezleteken, szakkörökön, egyéb iskolai rendezvényeken, mint pl. egészségnap). ● A pedagógus mint példa - személyes példamutatással, értékek közvetítésével járuljon hozzá a testi-lelki egészségfejlesztéshez. A mindennapos testedzés szervezeti keretei, programja Az iskola a mindennapos testedzéshez szükséges időkeretét a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére és egyéb szervezési feltételekkel biztosítja. Iskolánk tornacsarnoka révén biztosítani tudja a tárgyi feltételeket, eszközkészlete jó, de bővítésre szorul. Fontosnak tarjuk a rendszeres testmozgás beépítését a mindennapi életbe, hiszen, ha gyermekkorban nem alakul ki a mozgás iránti vágy, szeretet, akkor ennek hiánya a felnőtt élekorban betegségek kialakulásához vezet. Ezért kiemelten figyelünk arra, hogy megszerettessük diákjaikkal a mozgást, figyelembe véve a gyermekek életkori sajátosságait, egyéni képességeit. Fontos a mozgás mellettt a játék szerepe is a testmozgásban. Minden tanórán törekedni kell arra, hogy kellő idő maradjon a játékra. Testi felkészültség fejlesztése ● Versenyképesség, győzni akarás, kitartás, erőnlét fejlesztése. ● A mozgás, a sport esztétikumának – az ép testben ép lélek felismerése. ● Tudatosítani kell a jó testtartás jellemzőit, helyes légzés módját, a jó testtartás fizikai előnyeit. ● Ismerjék meg a csapat és sportjátékokat, rendszeresen vegyenek részt edzéseken. Alakítsuk ki igényüket a mindennapos sportra – tanuljanak meg úszni, kerékpározni, ismerjék a tánc alapelemeit.

1.3.2. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: ● Az elsősegélynyújtás az alapműveltség része, emiatt fontos az oktatásba történő beillesztése. ● Az elsősegélynyújtás olyan fontos egészségügyi beavatkozás is lehet, amely a végleges szakellátás megkezdése előtt végezhető, baleset vagy hirtelen egészségkárosodás közvetlen körülményeinek elhárítása és az állapot további romlásának feltartóztatása érdekében. ● Az elsősegélynyújtás célja - ritkább esetben - az élet megmentése is lehet, a további egészségkárosodás megakadályozása, ● valamint a gyógyulás elősegítése. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításának formái:



17/103


elméleti oktatás gyakorlati oktatás Az elsősegély oktatásának módszertana hatalmas fejlődésen ment keresztül az előző években. A tisztán elméleti alapú képzést mára felváltotta a gyakorlati megközelítésű oktatás. A szemléletváltás eredményeként az elsősegélynyújtás oktatása hatékonyabbá vált az elmúlt években. Gyakorlati bemutatókat szervezünk, előadókat hívunk meg, akik átadják azokat az ismereteket, melynek birtokában akár életet menthetünk meg. ● ●



18/103


1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok „A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és a tudat tart össze.” (Hankiss Elemér) A közösségfejlesztés általános feladatai: A gyermek szeretetet közvetítő környezetben válik képessé az együttéléshez szükséges erkölcsi normák betartására, a közösségi élet szabályainak elfogadására és alakítására. A közösség hatása annál jelentősebb, minél gazdagabb lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek a sokszínű tevékenységre, a társas együttműködésre, élményszerzésre.( iskolai és osztályközösségeken belül módjuk van diákjainknak megtapasztalni a közösség motíváló erejét, nem engedjük, hogy a közösség kirekesztje, vagy a perifériára sodorja tagjait, ennek megvalósulásáért minden osztályfőnök felelős.Szociometriát készítünk, elemezzük, ha szükséges akár az iskolapszichológus segítségét kell kérni) Az igazi nevelőközösség messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontakoztatását. Törekszünk annak közvetítésére, hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen, önmagában érték a közösség számára. A közösség leghatékonyabban a közösen átélt tevékenységeken keresztül fejleszthető. Az iskolai élet során számos lehetőséget biztosítunk a közös tevékenységekre.( osztályprogramok, osztálykirándulások iskolai rendezvények, sportnap, egészségnap, táborozások, túrák::) Az iskolai életen kívüli nagyobb közösség- településünk közössége is biztonságot nyújtó, támaszt adó. Biztosítjuk az együttműködést civil szervezeteinkkel, más intézményeinkkel, amelyek generációkat kapcsolnak össze, értékrendeket közvetítenek, hasznos elfoglaltságra mutatnak példát, egy nagyobb közösséghez tartozás pozitív élményét adják. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. A közösségi nevelés területei: ● a család ● az iskola ● az iskolán kívüli közösségek. A közösségfejlesztés színterei A közösségfejlesztésre az intézményen belül sor kerülhet: ● a tanórákon (különös tekintettel az osztályfőnöki órákra) ● a tanórán kívül felnőttek által szervezett foglalkozásokon(szakkörök, szabadfoglalkozások, sportkör,) Utolsó módosítás: 2013. 05. 10.


19/103


● a tanórán kívül diákok által szervezett foglalkozásokon( DÖK által szervezett programok, ● a szabadidős tevékenységek keretében (sport, Hétszínvirág, Szent Mihály napi rendezvény, karácsonyi vásár, Gyermeknap) Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: ● ● ● ● ● ●

az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai, erkölcsi értékrend), “a másság” elfogadásához, az együttérző magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez



20/103


1.4.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Az iskolai nevelés - oktatás kerete az osztály, amely kezdetben nem több, mint azonos korú tanulók csoportja. Közösséggé formálása több éven át tartó pedagógiai folyamat, amelyet az iskola valamennyi dolgozója közösen, egymást erősítve végez, és amelyben meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek. ● a tanulókkal szemben támasztott elvárások pontos, egyértelmű ismertetése; értelmezése (célok kitűzése; az iskolai élet szabályainak ismertetése, betartatása stb.) ● a felmerülő problémák megoldási lehetőségeinek közös megbeszélése a lehető legnagyobb csoportaktivitással, véleményalkotó, véleménynyilvánító képesség konfliktus kezelő tréningek iskolapszichológus bevonásával, kerekasztal beszélgetések, nyitott öszinte beszélgetések ● oldott légkör megteremtése, amelyben a tanulók őszintén és nyíltan merik elmondani érzéseiket önmaguk és mások viselkedéséről ● segítségnyújtás a konfliktushelyzetek megoldásában( Arizona program) ● a közösségben előforduló pozitív és negatív élményanyag elemzése, következtetések levonása (kérdőiv kitöltése, melyet minden héten az osztályfőnök vezetésével közösen értékel az osztály, közös célok megfogalmazása a hatékonyság növelése érdekében) ● jutalmazás és büntetés alkalmazása A közösségfejlesztés szempontjából fontos az osztályban tanító tanárok összhangja. Ezért törekedni kell arra, hogy a nevelők azonos értékrendet képviseljenek, megbeszéljék egy-egy adott osztály problémáit, egységesen lépjenek fel, az eredményes és hatékony munka érdekében. (napi szintű együttműködések, munkaközösségi értekezletek, nevelőtestületi értekezletek) A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok az alábbi módon segítik: a tananyag elsajátítása ● segítse a tanulók kezdeményezéseit, ● járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, ● a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, ● biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának/fejlesztésének segítésére, ● alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ● ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre, ● tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére,



21/103


● alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségén alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és a környezeti szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv, ● irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és – kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, ● fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét, ● adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülése, az egészség megőrzésére és ● személyi, tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják, Nagyon fontos kiemelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői közösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve határozta meg és egyes pontjait (dőlt betűvel szedett) kötelező feladatként határozta meg az alkalmazotti közösség számára. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló ● ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, ● megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, ● sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek, ● legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket, ● legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát, ● váljon érzékennyé környezete állapota iránt, ● kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, ● életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá, ● szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén, ● legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni.



22/103


1.4.2. Tanórán kívül a felnőttek által szervezett foglalkozások: A közösségfejlesztésben nélkülözhetetlenek az együttes élmények, a közös cselekvések. Ennek megvalósítására jó lehetőség nyílik a különböző szervezett osztályprogramok keretében. A kötetlen együttlétek biztosítják egymás jobb megismerését, a sikeresen végzett munka örömének együttes átélését; az esetleges kudarcok elemzését, feldolgozását, tanulságok levonását. Lehetséges formái:

● Kirándulások, túrák, séták, amelyek az együttes élményen túl lehetőséget teremtenek nemzeti értékeink jobb megismerésére, megbecsülésére, a természet iránti tisztelet, a környezet iránti felelősség érzésének felkeltésére. (osztálykirándulások az ország különböző tájegységeire-az osztály igényeitől függően, helyi kerékpáros-és gyalogtúrák) ● A kiállításokon, színházi-, zenei, irodalmi programokon való részvétel az esztétikai nevelés mellett szolgálja a kulturált megjelenés, viselkedés normáinak elsajátítását, gyakorlását.(Helyi kiállítások- Művelődési Ház,Helytörténeti Gyűjtemény, Pásztormúzeum, Kiskun Múzeum,Ópusztaszer, rendszeres látogatás a Ciróka Bábszínházba-alsó tagozat, lehetőség szerint egyéb színházi programok (vendégelőadók fogadása) ) ● A közös sportprogramok előmozdítják az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítását.( Fuss az egészségedért!, pingpongversenyek,tollaslabda-bajnokság szervezése) ● A csapatversenyeken való részvétel erősíti az egészséges versenyszellemet, segíti az együttműködőkészség fejlődését. (futball, atlétika) ● Az együttes szereplésekben való felkészülések olyan képességek megmutatására is lehetőséget teremtenek, amelyekre a tanítási órák keretében nincs lehetőség. E feladatok kiváló terepet jelentenek a közösséggel szembeni felelősség átérzésének elmélyítésére. (nemzeti ünnepeink, hagyományainkkarácsony, farsang, anyák napja) ● Levelező és egyéb versenyek.(Jellemzően: orgoványi matematika verseny, jakabszállási helyesírási verseny, Bendegúz levelező-versenyek, aktuális szavaló-és prózamondó-verseny, ének verseny, Mozaik levelezőverseny, Titok levelezőverseny,megyei kémia verseny, városi történelem verseny, városi atlétika verseny, futball versenyek-pl.: Bozsik-kupa) Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A tanórán kívüli foglalkozások lehetőséget adnak arra, hogy pedagógusok és az iskolán kívüli közösségek tagjai formálják, erősítsék a közösségi magatartást változatos tevékenységformák alkamazásával. Feladatai: Utolsó módosítás: 2013. 05. 10.


23/103


● gondolkodás és látásmód fejlesztése ● önértékelés,önismeret,önfegyelem fejlesztése ● kommunikáció és kreativitás fejlesztése ● egészséges életmód és a mozgás iránti igény kialakítása ● kulturális és zenei ismeretek bővítése ● hagyományok,régi mesterségek megismerése ● vallási ismeretek szerzése ● szociális motívumok,érzelmi intelligencia erősítése ● a múlt megismerése,a hazaszeretet érzésének kialakítása Eszközei: ● ● ● ●

iskolai ünnepélyek, hagyományok szakkörök tanulmányi versenyek iskolai rendezvények

1.4.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: Feladataink a közösségfejlesztéssel kapcsolatban: ● Minden tanuló ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához nélkülözhetetlenek. ● Ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. ● Sajátítsa el azokat az ismereteket, tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. ● Legyen nyitott és megértő a különböző szokások, kultúrák, vallás iránt. ● Legyen jellemző rá a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés. ● Tudjon társaival, és a felnőttekkel adott témáról anyanyelvén szabatosan kommunikálni. ● Ismerje meg a leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőket és ezek elkerülési módjait. ● Kapjon kellő mennyiségű ismeretet a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez. ● Tanuljon meg tanulni. ● Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére. ● Az azonos érdeklődésű közösségek erősítése (erdei iskola, kerékpártúra stb.) A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A diákönkormányzat a tanulók önirányító közösségei, melynek keretében a tanulók pedagógus irányítóval együtt intézik saját ügyeiket. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. Utolsó módosítás: 2013. 05. 10.


24/103


Feladata: ● Olyan közös és konkrét célok kijelölése, amelyek összhangban vannak az egyéni érdekekkel. ● Hagyományokon alapuló közösségi tevékenységek fejlesztése. ● A régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése. ● Esztétikai élményeket nyújtó tevékenységek szervezése. ● A közösség érdekeit szolgáló, tevékenységre késztető tevékenységek szervezése. ● Olyan közösség fejlesztése, mely büszke saját sikereire, s amely értékeli más közösségtől megkülönböztető tulajdonságait. ● A kötelességek és jogok érvényesítése a közösség életében. A közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, az együttműködés megalapozása, fejlesztése. A közösségi magatartás erősítése sokoldalú és változatos tevékenységformák biztosításával (zenei kulturális foglalkozások: disco). Cél, hogy képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják helyüket. ● Indokolt esetben iskolagyűlés összehívása. A DÖK közösségformáló feladatai az egészségnap megszervezésével az egészségre való nevelés, közösségi szellem erősítése lenne a fő feladata. A tisztasági versennyel a tisztaságra nevelés, a magatartás versennyel a fegyelemre való nevelés a DÖK fő célja. Az öttösgyűjtő versennyel, illetve az átlagversennyel a tanulásra ösztönzés a cél. A közösségi szellem erősítése a kitűzött cél az iskolarádió havi jelentkezésével, illetve az iskolaújság félévenkénti megjelenésével, ahol minden tanuló részt vállal a kapott feladatokban. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai (összegzés): ● Olyan közös érdeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az ● egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, ● a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, ● a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, ● olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségeinek sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.

1.4.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A szabadidős tevékenység a közösségformálás egyik hatékony területe. Oldott légkörben nyílik lehetőség egymás megismerésére, együttműködés és a csoportba való beilleszkedés megtanulására. Feladatai: ● emberi kapcsolatok kialakítása, fejlesztése



25/103


● ● ● ● ● ●

együttélési szabályok megismerése, betartásának gyakorlása kulturális élmények szerzése nemzetiségek, kisebbségek életének megismerése lakóhely és Magyarország megismerése, tájékozódó képesség fejlesztése természet szeretete, védelme élményszerzés

Eszközei: ● tanulmányi kirándulás, túra ● nyári tábor ● színházlátogatás ● projektprogram



26/103


1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. ●a tanítási órákra való felkészülés, ●a tanulók dolgozatainak javítása, ●a tanulók munkájának rendszeres értékelése, ●a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, ●kísérletek összeállítása, dolgozatok, értékelése, ●a tanulmányi versenyekre való felkészítés, ●tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, ●tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, ●iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, ●osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, ●az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, ●szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, ●részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, ●részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, ●a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, ●tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, ●iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, ●részvétel a munkaközösségi értekezleteken, ●tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, ●iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, ●szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, ●osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ●Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája

során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. ●Együttműködik az osztály diákönkormányzati képviselőivel, segíti a tanulóközösség kialakulását. ●Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői közösségével. ●Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. ●Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Utolsó módosítás: 2013. 05. 10.


27/103


●Szülői értekezletet tart. ●Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi

és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. ●Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. ●Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. ●Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. ●Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. ●Részt vesz a munkaközösségek munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. ●Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. ●Kiemelt figyelemmel kíséri a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók előmenetelét, segíti a tanulót a felmerülő problémák megoldásában

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Az iskola tanulóinak mintegy 40 % -a hátrányos és veszélyeztetett környezetben él. Az otthoni nevelés hiányaival küzdő diákok részére több területen próbálunk segítséget nyújtani.Erre jó lehetőséget biztosít az IPR program, melyet maximálisanigyekszünk kihasznélni és anyagi forrásait a tanulók élményekhez juttatására fordítani. Osztályfőnöki órák keretében mintát adunk a gyerekeknek, felhívjuk a figyelmet a rájuk leselkedő veszélyforrásokra, ha szükségét érezzük segítségül hívjuk a Gyermekjóléti Szolgálatot, iskolapszichológus bevonásával segítjük a lelki nehézségekkel, a magatartás zavarral küszködőket. Igyekszünk olyan iskolai légkört megteremteni, ahol szeretetben, biztonságban érezheti magát a gyermek. Fontosnak tartjuk, hogy problémáival, nehézségeivel merjen pedagógusainkhoz fordulni az, akinek segítő kézre van szüksége. A fejlesztő foglalkozások is jó lehetőséget biztosítanak az egyéni bánásmódra, továbbá a részképesség zavarral küzdők hátrányainak enyhítésére, felzárkóztatásukra. Pedagógiai munkánk során mindent meg kell tenni azért, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulók érezzék a segítő szándékot, tudják, hogy bármikor fordulhatnak hozzánk problémájukkkal. A szociális viselkedés arra irányul, hogy az egyén a környezet elvárásainak megfeleljen. Ha egy gyermek nem tud az elvárásoknak megfelelni, akkor a szociális viselkedés elsajátításának folyamata rosszul működik. A probléma kialakulásának meghatározó okai: ● kisgyermekkori egészségügyi problémák, ● rossz életkörülmények, a szülők magatartása, Utolsó módosítás: 2013. 05. 10.


28/103


● az elhanyagoltság, ● ingerszegény környezet ● kevés idő eltöltése a családi környezetben stb. A probléma megoldásához szoros kapcsolatot tartunk az: ● óvodával, ● nevelési tanácsadóval, ● tanulási képességvizsgáló intézménnyel, ● egészségügyi szakemberekkel: gyermekorvos, pszichológus, logopédus, ● gyermekjóléti szolgálattal. Rendkívül fontos a szülővel, a családdal való kapcsolatfelvétel, családlátogatások alkalmával a bizalmuk elnyerése. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: ● pedagógiai tevékenységeink során törekszünk a közösség egységgé formálására, a másság elfogadására, a közösség helyes érték- és normarendszerének kialakítására. ● pedagógiai munkánk fontos lépése, hogy felismerjük a már kialakult zavarokat és igyekszünk megkeresni ezek kiváltó okát, ● megismerjük a gyermek családi hátterét, szociális körülményeit. A családtagok szokásait, életrendjét. ● a probléma megoldásába bevonjuk a gyermek szüleit, ● kiemelkedő fontosságúnak tartjuk a megfelelő magatartásmódok kialakításában illetve a magatartási problémák kezelésében a pedagógusok személyes hatását, személyiségük közvetlen befolyását és azt a viszonyt, amelyet a tanulókkal kialakítanak ● Súlyosabb esetben szakember segítségének kérése /ifjúságvédelmi felelős,pszichológus, nevelési tanácsadóstb.) ● A tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott, nevelő szándékú feladatok adása. ● A szabályok be nem tartása esetén következetes bánásmód, szankciók. ● Különféle lehetőségek ajánlása a szabadidő hasznos eltöltésére. ● Sajátos nevelési igényű tanulók esetében szoros szakmai együttműködés a gyógypedagógussal, pszichológussal, logopédussal, szükség esetén más szakemberrel az osztályfőnök koordinálásával ● Tájékoztató előadások a fiatalok káros szenvedélyeiről (orvosi és rendőrségi szakemberek bevonásával). A pedagógus munkáját csak a kölcsönös bizalom, tapintat, a személyiségjogok tiszteletben tartásával végezheti, főleg olyan kérdésekben, amelyek a tanulók személyiségjegyeit érintik.

1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Utolsó módosítás: 2013. 05. 10.


29/103


Iskolánkban egyenlő hangsúlyt kap a tehetséggondozás és a lassabban haladó gyermekek felzárkóztatása. Hatékony pedagógiai módszerekkel, differenciált foglalkoztatással, módszertani kultúránk állandó fejlesztésével igyekszünk megvalósítani. Tehetséggondozó tevékenységünk fontos színtere a csoportbontás és szakköri munka. Tehetséges tanulóinknak lehetőséget biztosítunk, hogy matematika, magyar, angol, német, számítástechnika órákon, a csoporton belül képességeiket kibontakoztathassák, megfelelően mélyíthessék tudásukat, gyarapíthassák ismereteiket. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör alapján is. Szakkör vezetését olyan szakember is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.Ennek példája a football, mely nagyon sok tanulót mozgósít, közöttük olyan gyermekeket, akik a tanulmányi munkájukban kevésbé sikeresek. Edzőjük, Tholt János Bugac felnőtt csapatának aktív tagja. Dráma szakkörön a művészi érdeklődők bontakoztathatják ki képességeiket. A 2013/14-es tanévtől szeretnénk biztosítani dalos pacsirtáinknak, hogy énekkari keretek között énekeljenek, ezzel is színesítve a választási lehetőséget, továbbá ünnepi műsoraink színvonalát kívánjuk emelni.. Kézműves szakköreink a kreatív, alkotó diákoknak nyújtanak kibontakozási lehetőséget, akik számtalan kiállításon bizonyították remekművükkel, hogy értékes és hasznos időtöltés az a foglalkozás, amelyen részt vesznek. Fontosnak tartjuk, hogy a tehetséges gyermekeknek lehetőségük legyen arra, hogy tudásukat különböző szaktárgyi versenyeken megmérettessék, ezért igyekszünk minél több versenyzési lehetőséget kihasználni. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészi stb.) versenyek, melyeket az iskolában rendszeresen megrendeznek. Emellett természetesen biztosítjuk a tehetséges tanulók számára az iskolán kívüli alkalmakon való részvételt, bekapcsolódunk a községi kulturális rendezvényeinkbe, ahol tanulóink lehetőséget kapnak tehetségük érvényesítésére. A versenyek, megrendezését, a tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve az egyes szaktanárok, valamint községünk kiváló szakemberei végzik. A versenyeken való részvétel pontos megnevezése az éves munkatervben kerül rögzítésre. Az egyéni képességek minél jobb kibontakozását, a tehetséges tanulók gondozását az egyes szaktantárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások segítik. Ezek indításáról a felmerülő igények és az iskola anyagi lehetőségeinek figyelembevételével a fenntartóval történt egyeztetés és jóváhagyást követően, továbbá a Köznevelési Tv. által biztosított időkeretet figyelembe véve ( 2011. évi CXC.törvény 6.számú melléklete).

1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási nehézségek kezelésének lehetőségei: Utolsó módosítás: 2013. 05. 10.


30/103


● egyéni motiválás ● egyéni haladási tempóhoz igazodó tanulás megszervezése ● jól differenciált feladatok, követelmények ● sikerélmény biztosítása ● megfelelő segítség megszervezése ● megfelelő képességekre való támaszkodás ● a tanuló számára sikerélményt nyújtó tevékenységi formának a keresése, ● olvasási – számolási- írási problémák /dyslexia, dysgrafia, dyscalculia/ gyors felismerése és kezelése. Tevékenység A tanulási kudarcnak kitett tanulók felismerése

Módszer

Határidő

képességek felmérése pedagógus iskolába lépéskor diagnosztikus mérés képességek felmérése az iskoláztatás folyamán;pl. induktív gondolkodás mérése

tanév eleje

megfigyelés

folyamatos

tanító, szaktanár, osztályfőnök

dokumentumelemzés (a tanító, szaktanár, osztályfőnök tanuló iskolai produktumainak célirányos áttekmtése)

tanév eleje, illetve közben

beszélgetés szülővel)

folyamatos

a tanulók szokásainak (kérdő-ívvel) A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése (az iskolán belül)

Felelős

(gyerekkel, tanító, szaktanár, osztályfőnök tanulási felmérése


első félév

egyéni (képesség) fejlesztés (fejlesztési tervalapján)

pedagógus

folyamatos

differenciált tanóravezetés

minden pedagógus

folyamatos

korrepetálás, felzárkóztatás

érintett pedagógus,

folyamatos

napközi, tanulószoba

napközis tanulószobavezető

előkészítő évfolyam (az első osztály sikertelen elvégzése esetén az első osztály megismétlése)

tanító

mentesítés bizonyos tárgyak, tanító, szaktanár illetve értékelési módszerek alól


nevelő,

folyamatos tanév vége

tanév eleje, illetve folyamatos


31/103


tanulásmódszertan, tanítása

tanulás

osztályfőnök, szaktanár

folyamatos

A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése (iskolán kívül)

a tanulási zavarokkal küzdő tanító, szaktanár, osztályfőnök, tanulók speciális gyermekvédelmi felelős szakemberekhez történő irányítása (Nevelési Tanácsadó, Ifjúsági Ideggondozó, Szakértői Bizottság stb.)

folyamatos

A fejlesztés hatékonyságának értékelése

dokumentumelemzés (a tanuló iskolai produktumainak célirányos áttekintése)


tanév vége

megfigyelés


folyamatos, illetve tanév vége

tanulmányi eredmények elemezése (dokumentumelemzés)


tanév vége

(gyerekkel, tanító, szaktanár, osztályfőnök

tanév vége

beszélgetés szülővel)

1.6.3. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő és a sajátos nevelési igényű tanulók segítése Az alapfokú oktatás megvalósítása mellett intézményünk feladatának tartja a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel, tanulási zavarokkal, illetve részképességzavarokkal küzdő, valamint az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek integrációját. Feladatvállalásunk a következő alapokon nyugszik: az integráció gondolata a humánus alapértékek elfogadását jelenti és a fogyatékosság fogalmának újragondolását feltételezi. Fontos annak felismerése és a tanulókkal való felismertetése is, hogy átmenetileg vagy tartósan bárki szorulhat speciális segítségre, hogy mindannyian “különbözőek vagyunk”, s ez a sokszínűség nem negatívumot, hanem pozitívumokat jelent a közösségek és a társadalom számára. Az integráció pozitív magatartásmintákat közvetít. A speciális szükségletű gyermeket reális önértékelésre, képességei maximális kibontakoztatására serkenti, a nem sérült gyermekek pedig megtanulják a hozzájuk való alkalmazkodást, a segítségnyújtást. Ez pedig hosszú távon az előítéletek enyhüléséhez, a “másság” értékeinek társadalmi méretű elismeréséhez vezethet. Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesül. Utolsó módosítás: 2013. 05. 10.


32/103


Fejlesztő-nevelő munkánkat a hagyományos pedagógiai elveken túl a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai fejlesztésének irányelvei determinálják. Az iskolai képzés teljes időtartama alatt törekszünk arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek személyisége minél harmonikusabban ás teljesebben kibontakozzon, képesek legyenek a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeiket megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni. A sajátos nevelési igényű gyermekek képzésének során a legfontosabb szempontok:

● ● ● ●

az értelmi, a testi és érzelmi fejlődés folyamatos pozitív változása, a sérült részképességek folyamatos fejlesztése, egyéni szükségletek, társadalmi beillesztés.

Ennek érdekében a következő pedagógiai alapelvek megvalósítására törekszünk: ● a sérült személyiség fejlesztése gyógypedagógiai eszközökkel, ● a tanulók egyéni képességeinek, eltérő fejlődési ütemének figyelembe vétele az oktatás és nevelés folyamatában, ● egységes nevelési elvárásokkal a követelmények biztonságossá tétele, ● támasz és segítségnyújtás a tanulási folyamatokban, az emberi törekvésekben, a speciális nevelési szükségletek kielégítése a neveIés-oktatás minden területén. Ennek érdekében a következő célokat tűztük ki: ● a sajátos nevelési igényű tanulók képességfejlesztése a hiányosan működő pszichés funkciók, sérült részképességek korrekciójával, ● a diffrenciált, szükségletekhez igazodó felzárkóztatás, ● az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése az önálló életvezetési technikák elsajátításával, gyakorlásával, ● toleráns magatartás kialakítása a személyiség gazdagításával, az általános emberi értékek és normák elfogadtatásával. Az iskolánkban folyó nevelés-oktatás fő feladatai a sajátos nevelési igényű gyermekek szempontjából: ● az alapdokumentumok által szabályozott ismeretanyag elsajátíttatása az évfolyamok, osztályfokok, tantárgyi sajátosságok, egyéni különbségek figyelembe vételével, ● a mentális képességek, megismerő funkciók fejlesztése ● az ismeretek tartalmának, mélységének mindenkori aktualizálása a tanulócsoport és az egyének kondícióinak megfelelően, Utolsó módosítás: 2013. 05. 10.


33/103


● a tanítás és nevelés szervezeti kereteinek szükség szerinti alakítása, ● a módszerek és tevékenységi formák optimális megválasztása a mindenkori pedagógiai tevékenység kívánalmainak megfelelően. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása során szoros együttműködés megvalósítására törekszünk : ● a gyermek diagnózisát felállító szakértői bizottsággal, a pedagógiai szakszolgálattal, ● az iskolánkban a gyermek fejlesztését végző, fejlesztésében közreműködő gyógypedagógussal, logopédussal, ● az osztálytanítókkal, ● és a szülőkkel. Az iskola gyógypedagógusa a szakértői bizottság diagnózisa alapján végzi munkáját. Segítséget nyújt a gyermek tanítóinak, tanárainak a diagnózis értelmezéséhez, a tanuláshoz szükséges segédeszközök, speciális fejlesztő programok kiválasztásához, javaslatot tesz gyógypedagógiai módszerek alkalmazására. Figyelemmel kíséri a gyermek haladását. A szülők számára segítséget nyújt a diagnózis értelmezéséhez, konzultál a szülővel a fejlesztés eredményeiről, segíti a szőlőt a probléma elfogadásában, a gyermekkel szembeni reális elvárások kialakításában. A tanító, a szaktanár a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - a sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait. Szükség esetén a gyógypedagógussal együttműködve egyéni tantárgyi fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. Az oktatás során individuális módszereket, technikákat (differenciált foglalkoztatás, kooperatív csoport és páros munka, fejlesztő programok, speciális tankönyvek, feladatlapok, eszközök) alkalmaz. A közösségépítés során személyes példájával segíti a sajátos nevelési igényű gyermek osztályközösségbe való befogadását. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően érvényesíti a méltányos számonkérési, értékelési ill. átmeneti felmentési lehetőségeket minden esetben a gyermek távlati érdekeinek figyelembevételével. Megvalósítási stratégia

Tevékenység

Módszer

A fogalmak tisztázása, megbeszélés, probléma azonosítása. mérések

A feladatot elvégzők köre

Határidő

osztályfőnökök folyamatos gyógypedagógu s


Felelős gyógypedagóg us


34/103


Szakvélemények alapján az SNI-s és BTMN-es tanulók névsorának összeállítása.

igazgatóhelyett folyamatos es gyógypedagógu s

igazgató, gyógypedagóg us

Az osztályfőnökök adatrögzítés rögzítik a beírási naplóban az SNI-s tanulókkal kapcsolatos bejegyzéseket.

osztályfőnök

folyamatos

osztályfőnök

Az első osztályba lépő DIFER mérés tanulók kiszűrése, nyilvántartásba vétele, beilleszkedésének segítése.

osztályfőnökök

okt. 31.

osztályfőnök

DIFER mérés alapján megbeszélés alulteljesítő tanulók irányítása az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat felé. Kérelmek megfogalmazása.

osztályfőnökök

folyamatos igazgató

2-4. osztályos tanulók tanulásának, magatartásának folyamatos figyelemmel kísérése, olyan gyerekek kiszűrése, akiknél a DIFER mérés után jelentkeznek a BTMN tünetei. SNI minél korábbi diagnosztizálása. Kiszűrt gyerekek külső szakemberekhez irányítása.

osztályfőnök folyamatos szaktanárok gyógypedagógu s

igazgató

Az érintett tanulócsoport magyarázat, befogadóvá alakítása irányított SNI tanuló esetén. beszélgetés

osztályfőnök, folyamatos gyógypedagógu s

igazgató

Korszerű

osztályfőnök,

igazgató

megfigyelés, megbeszélés, mérések, szakvélemények megismerése

pedagógiai differenciálás


folyamatos


35/103


módszerek és kooperatív szaktanárok tanulásszervezési tanulási eljárások alkalmazása. technikák projektmódszer Együttműködés szakemberekkel, esetmegbeszélés.

tanulót tanító folyamatos pedagógusok gyógypedagógu sifjúságvédelmi felelős pszichológus logopédus gyermekorvos szülő

igazgató

Egyéni fejlesztési terv és egyénre szabott gyógypedagógu folyamatos program készítése, feladatok, s kidolgozása. foglalkozások

igazgató

Egyéni fejlesztés

a team munka

megsegítés, képességfejleszt tanítók, folyamatos és fejlesztő tanárok, foglalkozás; gyógypedagógu habilitációs és s rehabilitációs foglalkozások

Az együttnevelés speciális objektív feltételeinek tankönyvek, biztosítása. tanulási segédletek

szaktanárok, folyamatos gyógypedagógu s

igazgató

Kötelező megbeszélés felülvizsgálatok figyelemmel kísérése, kérelmek megfogalmazása.

gyógypedagógu folyamatos s, osztályfőnök

igazgató

Az osztályok társas mérés szerkezetének vizsgálata

osztályfőnökök december

munkaközössé g-vezető

1.6.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat a közoktatási intézmények számára a következő törvények írják elő:



36/103


Közoktatási törvény 11/1994.(VI.8.)MKM:rendelete, 1993.LXXIX.törvény a Közoktatásról, 1997.XXXI.TV.(GYVT.)

Tevékenységek: ● diákjainkat és családjaikat érintő szociális problémák kialakulásának megelőzése ● segítsük a már szociális okokból veszélyhelyzetbe került diákjainkat és családjaikat ● közvetítő szerepkört vállalunk diákok gondozása közben az alábbi intézményekkel: ○ Gyermekjóléti Szolgálat ○ Gyámhatóság, egészségügyi és egyéb szakellátó intézmények, ○ Védőnői Szolgálat). Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulók mellett figyelembe veszük a szülői érdekeket. Iskolánk a gyermekek megfelelő neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: ● nyílt napok, nyílt órák szervezése, ● rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, ● változatos témájú szakkörök indítása ● szülői értekezletek, ● fogadóórák, ● előadások szervezése: - logopédus, pszichológus ● egészségügyi szakember (orvos, védőnő) meghívásával, ● pályaválasztási tanácsadás, ● közös kirándulások. Minden pedagógus kötelessége: ● védje a gyermeki jogokat, ● közreműködjön a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Megelőzés: ● biztosítani kell a fejlődéshez szükséges feltételeket, ● biztosítani kell a családi, vagyoni helyzetből fakadó hátrányok leküzdését, ● az iskolának rendszeres kapcsolatot kell tartani a családdal, ● segíteni kell a diákönkormányzat működését, ● biztosítani kell az egészséges környezetet, ● biztosítani kell, hogy a tanulók megismerjék jogaikat, és véleményt nyilvánítsanak az őket érintő kérdésekben, ● a tanulók személyiségjogait tiszteletben kell tartani, ● biztosítani kell a rászorulóknak az ingyenes vagy kedvezményes étkezést,tankönyvellátást, Utolsó módosítás: 2013. 05. 10.


37/103


● az iskolának együtt kell működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal,intézményekkel, ● a szenvedélybetegségek megelőzésére irányuló tevékenység megszervezése. Feltárás: ● fel kell tárni a tanulók problémáit, ● meg kell keresni a problémák okát, ● jelezni a gyermekjóléti szolgálat felé. A feltárás célja, hogy a gyerekek problémáit az iskola és a gyermekjóléti szolgálat minél hatékonyabban tudja kezelni,megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Megszüntetés: ● segítséget kell nyújtani a problémák megoldásában, ● a tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése érdekében együtt kell működni a hivatalos szervezetekkel.

1.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek célja: ● HH, HHH, SNI-s integráció segítése, elfogadása, érzékenyítése ● IPR-rendszer működtetése Színterei: ● az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; ● lehetőség szerint kis létszámú csoportok kialakítása ● a felzárkóztató foglalkozások ● tehetséggondozás ● egész napos iskola ● a napközi otthon; ● a tanulószoba; ● tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, versenyek, kirándulások, táborok, DÖKesemények) ● gyógypedagógiai, logopédiai fejlesztés, iskolapszichológus alkalmazása ● a diákétkeztetés;(részvétel az iskolatej, iskolagyümölcs-programban) ● a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; ● a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; ● a családlátogatások; ● óvoda-iskola átmenet biztosítása ● a továbbtanulás irányítása, segítése; ● az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége ● szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek Az IPR-rendszer működtetése intézményünkben a szociális hátrányok enyhítését éri el a következőképpen:



38/103


Az IPR céljai: ● Olyan képességekkel, készségekkel rendelkezzenek a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, amelyek megalapozzák az élethosszig tartó tanulásukat,hogy képesek legyenek környezetük értékeinek megőrzésére,és gyarapítására, ezáltal eredményesen beilleszkedni a társadalomba. ● A tartós együttnevelés pedagógiája a mindennapok gyakorlatává váljon. ● Nyitott, kirekesztésektől mentes, befogadó intézményi környezet megteremtése. ● A szociális, gazdasági hátrányokból eredő esélykülönbségek csökkentése. ● A pedagógiai kultúra fejlesztése a társadalmi és kulturális különbözőségek iránti érzékenység fejlesztése ● A halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulásiesélyeinek növelésével elérje, hogy a majdani munkavállalók a munkaerőpiaconnagyobb munkavállalási eséllyel jelenjenek meg. ● Állampolgári készségeik kiterjedjenek a fenntarthatósággal kapcsolatos felelős magatartásra. Az IPR eszközei: a. Az önálló tanulást segítő fejlesztés ● tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek b. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése ● tantárgyi képességfejlesztő programok ● kommunikációs képességeket fejlesztő programok c. Szociális kompetenciák fejlesztése ● közösségfejlesztő, közösségépítő programok ● mentálhigiénés programok d. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek ● együttműködés civil szervezetekkel , DÖK-programok e. Az integrációt elősegítő módszertani elemek ● egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés ● kooperatív tanulásszervezés ● drámapedagógia f. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái ● értékelő esetmegbeszélések ● problémamegoldó fórumok ● hospitálásra épülő együttműködés g. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei ● a szöveges értékelés – árnyalt értékelés ● egyéni fejlődési napló h. Multikulturális tartalmak ● multikulturális tartalmak projektekben feldolgozva i. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása



39/103


● óvoda-iskola átmenet biztosítása,pályaorientáció,alsó-felső tagozat közötti átmenet biztosítása,-Arany János program segítése



40/103


1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A tanulónak joga van, hogy véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon, illetve képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. Az iskola egyik alapvető működési elve, hogy a társadalmi környezet folyamatos változásaira reagálva, kölcsönös bizalomra épülő megfelelő iskolai klíma kialakításával nemcsak az iskola fejlődésének, az eredményes pedagógiai munkának lehetőségét, de a tanulók személyiségének gazdagodását, kiteljesedését, ezáltal az intézmény presztizsének, hírnevének erősítését is elősegítsék a tanulók, a szülők és a pedagógusok közösen, együtt, együttműködve. Az osztályközösség döntési jogát gyakorolja: ● Az osztály delegált vagy választott képviselőinek megválasztásában visszahívásában. ● A képviselık hatáskörének megválasztásakor. ● Az osztályszinten tervezett, szervezett programok lebonyolításakor. Az osztályközösség egyetértési jogát gyakorolja: ● az osztály diákjainak jutalmazásakor, illetve büntetésekor, ● a DÖK SZMSZ-ének elfogadásakor. Az osztályközösség véleményezési jogát gyakorolja: ● A házirend elfogadásakor, ● iskolai szinten szervezett programok szervezésénél, ● a diákok fegyelmi ügyeiben. Az osztályközösség javaslattételi jogát gyakorolja: ● Az iskolai élettel kapcsolatos valamennyi kérdésben.



41/103

és


1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A szülők a tanulók és a pedagógusok együtt működésének formái: Tanulók: Célunk a tanulók bevonása az iskolai élet szervezésébe. ● A tanulókat az iskola életéről, munkatervéről, aktuális feladatokról az iskola igazgatója a diákönkormányzat vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az információ átadására, aktuális feladatok közzétételére használjuk a hangosbemondót is. Minden évben a felső tagozatos osztályok iskolarádión keresztül szólnak társaikhoz, juttatnak el híreket, élményeket egymás számára. ● Évente kétszer elkészül a tanulók által szerkesztett RIGÓ-mondó, iskolánk elektronikus magazinja. ● A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan szóban és tájékoztatófüzeten keresztül értesítik. ● Iskolánkban felső tagozatos tanár tölti be a diákönkormányzat vezetését Kovács Nóra személyében, az osztályközösségeket két tanuló képvisel. Az ő feladatuk a diákkérések előterjesztése-a gyűléseken kívül a diákok egész évben folyamatosan használhatják a kihelyezettt “ötletládát” kéréseik tolmácsolásához. ● A diákönkormányzat a problémák kezelésében a gyermekjogokat figyelembe véve az illetékes nevelők bevonásával törekszik a gyors megoldásra. ● Elsős tanulóink fogadásakor hagyományként a köszöntés mellett emléklapot és egy jelképes ajándékot adunk át ünnepélyes keretek között a tanévnyitó ünnepségünkön ● A diákönkormányzat javaslatát figyelembe vesszük a házirend kialakításakor. ● A Diáksportkör támogatója a község Sportegyesülete, Önkormányzat valamint a vállalkozók. Szülői támogatás a gyermekek versenyre juttatásában nyilvánul meg. (A versenyre vitt gyermekek szüleinek hozzájárulásával.) ● Június első napjaiban a gyermekek közötti véleménykutatásra kérdőívet készítünk, mely azt a célt szolgálja, hogy véleményt nyilváníthassanak az év sikeres rendezvényeiről, kevésbé sikerültekről, valamint a jövőt illetően a kívánalmakról. Szülők: A szülőket az iskola életéről, aktuális feladatairól az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. Nagyon fontos a megfelelő kommunikáció a két fél részéről, bevonva a gyermekeket is. A nyitott iskola garancia arra, hogy bármikor egymás segítségére legyen a tanár és szülő. Egymás munkájának segítése, véleménycserék, beszélgetések lehetőséget biztosítanak az őszinteségen, nyíltságon alapuló kapcsolatoknak. Az együttműködés ● alapja a gyermek iránt érzett felelősség. ● megvalósulása a kölcsönös támogatás és összehangolt pedagógiai munka. ● feltétele a kölcsönös bizalom, tájékoztatás, őszinteség. A kapcsolattartás hivatalos formái: ● szülői értekezletek ● fogadó órák Utolsó módosítás: 2013. 05. 10.


42/103


● nyílt napok szervezése ● családlátogatások (szükség esetén) Családlátogatás: Első osztályban kiemelten fontos, hogy az iskolába lépő gyermekeket megismerjük, közvetlen kapcsolatot alakítsunk ki a szülővel. Sokszor már ezen találkozás alkalmával eldől, hogy milyen kapcsolat alakul ki a szülő és a pedagógus között. 5. osztályban is törekedjen az osztályfőnök megismerni tanítványai családi hátterét. Ugyanakkor el kell fogadni, ha a szülő nem szeretne sort keríteni a személyes családi találkozóra. Nem lehetünk tolakodóak, tiszteletben tartjuk döntését. Cél: a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás. Szülői értekezlet: A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása. Lehetőség a szülő számára kapcsolatot teremteni az osztályfőnökkel, gyermeke iskolatársainak szüleivel, véleménycsere, segítségnyújtás egymásnak: tanár-szülő, szülő-szülő Fogadó óra: Szülő és pedagógus személyes találkozása, a tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Nyílt tanítási nap: Ismerje meg a szülő személyesen a tanítási órák lefolyását, gyermekének aktivitását, szerezzen tapasztalatot az oktatási módszerekről. Legyen betekintése az iskolában folyó nevelő-oktató munka hatékonyságába, személyesen tapasztalja meg a gyermekkel szembeni egyéni bánásmódot, gyermekszerető iskolai légkört. Az óvodás gyermekek szülei és az óvónők is lehetőséget kapnak a nyílt napokon való részvételre, hogy jobban megismerhessék a leendő elsős pedagógusokat, betekinthessenek a tanítási folyamatba. Iskolapszichológus: Szülő és pszichológus személyes beszélgetése bármilyen problémával kapcsolatosan, előre egyeztetett időpontban. Integrációs Program( IPR): Háromhavonkénti értékelés az IPR keretein belül. Iskolai honlap: A szülők, érdeklődők folyamatos információkat szerezhessenek az iskola tanórai és tanórán kívüli eseményeiről, rendezvényekről, különböző programokról, a gyermekeket érintő eseményekről, feladatokról, versenyek eredményeiről, ezáltal igényeik szerint tevékeny részesei lehessenek ezeknek. Egyéni megbeszélések/esetek: Nyitottak vagyunk a problémák azonnali megoldására, megbeszélésére, egyéni szülői konzultációk megtartására szükséges esetekben.



43/103


Legfőbb fórum az iskolai SZK, egy tanár és három szülő vezetővel. Minden szeptemberben tart ülést, ahol az évi teendők kerülnek megbeszélésre. Tagjai osztályonként 23 szülő, akik képviselik osztályaik érdekeit. Ötleteik, anyagi támogatásuk, társadalmi munkájuk eredményeként szépül iskolánk. Szülők és pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak. ● Írásbeli tájékoztató (programokról, aktuális eseményekről, felmerülő problémákról), tanulmányi, magatartási eredmények, különféle iskolai vagy osztályszintű programok ● Gyermekével kapcsolatos problémák megbeszélésére a szülők a tanév minden munkanapján előzetes egyeztetés szerint felkereshetik az intézmény igazgatóját, osztályfőnököket és szaktanárokat, akik a titoktartási kötelezettség törvényi hátterének ismeretében adnak tájékoztatást (a megbeszélés a tanítási órát nem zavarhatja meg.) ● A rendezvényprogramnak vannak állandó részei, eseményei, amelyek egyben a hagyományaink ● Bekapcsolódunk a községi rendezvényekbe ( nemzeti ünnepek, Szent Mihály-nap, karácsony stb.) Farsang: A nagyböjti időt megelőzően jelmezesek felvonulásával hangulatos bemutatót, majd azt követően DISCO-t tartunk. Ezen rendezvény látogatottsága szülők részvételével igen széleskörű. Szülői Közösségi Bál: A Szülői Közösség minden év februárjában megszervezi jótékonysági bálját gyermekeink javára. A bál kitűnő alkalom a pedagógusok-szülők együttműködésére. Anyák napi ünnepség: Osztálykereteken belül. Ez az alkalom biztosítja, hogy minden gyermek édesanyjával az év folyamán legalább egyszer találkozhat az osztályfőnökkel. Ez az az iskolai rendezvény, amelyre általában mindenki eljön. Ballagás: Utolsó tanítási napot követő szombaton rendezzük. A szervezést a 7. osztályosok végzik osztályfőnökük vezetésével. Szülői értekezletek: Az év elején szeptember második hetében iskolai szülői értekezlet, utána ugyanazon a napon osztálykeretben is. Februárban, a félévi szülői értekezlet szintén osztályonként zajlik. Október végén , november elején pályaválasztási szülői értekezletet tartunk a 7 -8. osztályos szülőknek, a 7-8. osztályos tanulók részvételével. Nyílt tanítási napok: Évente kétszer nyílt hetet hirdetünk a szülők számára , egy őszi és egy tavaszi időponban. Fogadóórák: Azon hónapok utolsó hétfőjén tartjuk, amelyeken nem volt más közös fórum. Utolsó módosítás: 2013. 05. 10.


44/103


Az iskola élete a szünetekben: Kirándulások a településen, és azon kívül, nyári táborok, Erzsébet tábor (amíg lehetőség van rá). A Művelődési Házzal közösen szervezett és lebonyolított nyári napközis táborozás.

1.8.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Partnerek: ● fenntartó ● Bugac és Bugacpusztaháza Önkormányzata ● Óvoda-Bölcsőde ● Művelődési Ház ● Könyvtár ● Egészségház ● Iskolaorvos ● Fogorvos ● Iskolapszichológus ● Logopédus ● Gyógypedagógus ● Rendőrség ● ÖNO ● Gyermekjóléti Szolgálat ● Egységes Pedagógiai Szakszolgálat ● Szakértői és Rehabilitációs Bizottság ● Következő iskolafok ● Plebánia ● Kiskun Művészeti Alapiskola ● Civil szervezetek ● Németajkúak Bugaci Törzsasztala

1.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák: Partnerek: ● fenntartó ● Bugac és Bugacpusztaháza Önkormányzata ● Iskolapszichológus ● Logopédus ● Gyógypedagógus ● Gyermekjóléti Szolgálat ● Egységes Pedagógiai Szakszolgálat ● Rendőrség Utolsó módosítás: 2013. 05. 10.


45/103


● ● ● ● ●

Következő iskolafok Plebánia Kiskun Művészeti Alapiskola Civil szervezetek Németajkúak Bugaci Törzsasztala



46/103


1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: ● osztályozó vizsgákra, ● javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: ● aki osztályozó vizsgára jelentkezik, ● akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, ● akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira ● akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Az osztályozó vizsga rendje ● A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a. az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b. az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egytanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget c. egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, d. ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, e. átvételnél az iskola igazgatója előírja, ● Az osztályozó vizsga időpontját az igazgató jelöli ki. ● Az osztályozó vizsga előírásai: ○ Az osztályozó vizsgát bizottság előtt kell tenni. ○ Tagjai: szaktanár, munkaközösség-vezető, igazgató illetve igazgató helyettes ○ Az osztályozó vizsgákat a tanítási év utolsó napjáig meg kell szervezni ○ A sikertelen osztályozó vizsgát a tanuló a javító vizsgán a továbbhaladás érdekében kijavíthatja. ● Az osztályzatot a bizottság állapítja meg. ● Jellegétől függően lehet szóbeli vagy írásbeli vizsga



47/103


Javítóvizsga: ● Javítóvizsgát tehet a 2 - 8. évfolyamon vizsgázó, ha a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott. ● A javítóvizsgát az iskola vezetője által meghatározott időpontban, az augusztus 15étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. ● A vizsga időpontjáról a vizsgázót illetve a szülőt írásban, időben ki kell értesíteni. ● A javítóvizsgát az iskola pedagógusaiból alakított bizottság előtt kell tenni. (szaktanár, osztályfőnök, igazgató vagy igazgatóhelyettes) ● A javítóvizsga helye az iskola, ahonnan a tanulót javítóvizygára utasították. ● A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni. ● Eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba, a záradékot az osztályfőnök és az igazgató írja alá. ● A javítóvizsga nem ismételhető. ● Azt a tanulót. aki az osztályozó ill. javítóvizsgán nem jelent meg, úgy kell tekinteni, mintha sikertelen vizsgát tett volna

1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az iskola a törvényi előírásoknak megfelelően a kormányhivatal által közzéadott tanulókat köteles felvenni. A körzethatáron kívül jelentkezők közül elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekeket. Így a szabad iskolaválasztásnak vannak korlátai. A szülők az iskolaválasztásnál figyelembe veszik: az iskola közelségét ● az intézmény pedagógiai programja is fontos lehet abból a szempontból, hogy milyen értékeket és célkitűzéseket képvisel. ● figyelembe veszik az intézményről kialakított jó hírnevet ● nyílt napokon szerzett benyomásokat ● gyermek személyiségének figyelembe vétele. A kislétszámú osztályok kedveznek a zárkózott, lassan haladó gyerekek számára. ● vegyük figyelembe, hogy gyermekünk képességeit nem biztos, hogy ott és akkor bontakoztatja ki, ahol mi szülőként szeretnénk. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: ●

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. Más iskolánál történő átvétel esetén a helyi tantervek különbözőségéből adódó tantárgyi lemaradást pótolni kell, a pótlásról a szülőnek kell gondoskodni. ● ●



48/103


A tanulók felvételéről - a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével - az iskola igazgatója dönt. Az igazgató tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek, munkaközösség vezetők valamint az érintett osztályfőnökök véleményét



49/103


1.11. A felvételi eljárás különös szabályai Az iskola köteles felvenni a lakóhely ennek hiányában a tartózkodási helye körzetébe tartozó diákot. Az első osztályba íratás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. Az a gyermek akinek a szakértői bizottság javasolja további egy évig az óvodában maradhat. Az első évfolyamba történő beíratkozásnál be kell mutatni ○ a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót ○ a lakcímet igazoló hatósági igazolványt ○ az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást. Amennyiben a kötelezően felvett gyermekek után az iskola férőhellyel rendelkezik még, további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, akkor köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek különleges helyzete ezt indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló ○ szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy ○ testvére az adott intézmény tanulója, vagy ○ munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye, az iskola egy kilométeres körzetén belül található ○ az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül van A második-nyolcadik évfolyamra történő felvételnél be kell mutatni: ○ a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót ○ a lakcím igazoló hatósági igazolványt ○ az elvégzett évfolyamokat igazoló tanúsító bizonyítványt ○ az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot A második-nyolcadik évfolyamába jelentkező tanulók, ha nem felelnek meg az iskola helyi tantervében meghatározott követelményeinek, akkor az évfolyamot kötelesek megismételni. Szintfelmérő vizsgán kell biztosítani a tanulónak, hogy megfelel az előírt tantárgyi követelményeknek. Ha a tanuló körzeten kívülről jelentkezik és magatartása vagy szorgalma hanyag, rossz minősítésű, akkor az igazgató a döntés előtt kikéri az osztályfőnök illetve az igazgatóhelyettesek véleményét is és közösen döntenek a felvételt illetően.

1.12. Elsősegélynyújtási alapismeretek, annak elsajátítása, iskolai terv



50/103


Az elsősegélynyújtás tennivalóit 8. évfolyamon oktatjuk. A legfontosabb alapelvek megismertetése az életkori sajátosságokat figyelembe véve az 5.,6.,és 7.évfolyamon a megelőzésre korlátozódik. Életünk során gyakran érnek bennünket a testi épségünket, egészségünket, néha az életünket is veszélyeztető hatások. Ezért a megelőzés a legfontosabb. A veszélyforrások ismertetése ● a háztartásban ● közutakon ● sportolás és csoportos játékok közben ● kirándulások alatt különböző iskolai programokon célkitűzés. Gyereknapon a pedagógusok, szülők, meghívott vendégek, sportversenyeken a testnevelő tanárok, egészségnapon az iskolaorvos, védőnő és biológia tanár bevonásával. Ha mindezek ellenére a baleset mégis bekövetkezik, ● a sérültet elsősegélyben kell részesíteni ● szükség esetén a mentőket értesíteni kell és ● el kell mondani mi történt ● hányan és hogyan sérültek meg ● pontosan hol történt a baleset Tennivalók: ● megakadályozni a sérült állapotának romlását ● csökkenteni a fájdalmat ● biztosítani a sérült nyugalmát Teendők a mentő megérkezéséig a balesettől függően különbözőek. Megkülönböztetünk: ● égési ● áramütés ● mérgezés ● vérzés (sebek ellátása) Az elsősegélynyújtási feladatokat a 8. évfolyamon az egészségtan modul alapján tanítjuk.



51/103


2. Az intézmény helyi tanterve Az felmenő rendszerben érvénybe lépő tantervek 2004. szeptemberétől: 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2004/2005

NAT

CS

K

K

CS

CS

K

K

2005/2006

NAT

NAT

CS

K

CS

CS

CS

K

2006/2007

NAT

NAT

NAT

CS

CS

CS

CS

CS

2007/2008

NAT

NAT

NAT

NAT

CS

CS

CS

CS

2008/2009

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

CS

CS

CS

2009/2010

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

CS

CS

2010/2011

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

CS

2011/2012

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

2012/2013

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

2013/2014

NAT 2013

NAT

NAT

NAT

NAT 2013

NAT

NAT

NAT

2014/2015

NAT 2013

NAT 2013

NAT

NAT

NAT 2013

NAT 2013

NAT

NAT

2015/2016

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT

2016/2017

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

2017/2018

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

2018/2019

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

2019/2020

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

K: A kerettantervnek megfelelően 2001-ben felülvizsgált helyi tanterv CS: A 2003. évi költségvetési törvény 103. § (4) bekezdésében előírt óraszám- és tananyagcsökkentés alapján felülvizsgált helyi tanterv NAT: A 2003. évi törvénymódosítás és a NAT 2003 alapján felülvizsgált ( választott ) helyi tanterv NAT 2013: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény mellékleteként kiadott Nemzeti alaptanterv - 110/2012.(VI.4) kormányrendelet

2.1. A választott kerettanterv megnevezése



52/103


A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. egész napos iskola 1. évf. 7+1

Óraterv a kerettantervekhez 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat

4+1 1 1 2 2 1

egész napos iskola 2. évf. 7+1 1 4 1 1 2 2 1

Informatika Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Tantárgyi többletórakeret-csoportbontásból Tervezhető további órakeret - osztályonként Osztályok számára engedélyezhető időkeret Nkt. 27.§(5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra


5 2 25 27 52 1-1

5 2 25 1 26 52 1-1

3. évf. 6+1 1 4 1 1 2 2 1

4. évf. 6+1 2 4 1 1+1 2 2 1

1

1

5 3 25 1 26 52 1-1


53/103

5 3 27 2 26 55 1-1


Óraterv a kerettantervekhez 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Tantárgyi többletórakeret-csoportbontásból Tervezhető további időkeret(osztályonként) Osztályok számára engedélyezhető időkeret Nkt. 27.§(5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra

5. évf. 4 3 4+1 1 2 2

1 1 1 1 1 5 1 2 28 3 20 51 1-1

6. évf. 4+1 3 3+1 1 2 2

1 1 1 1 1 5 1 3 28 3 20 51 1-1

7. évf. 3+1 4 3+1 1 2

8. évf. 4 4 3+1 1 2

2 1+0,5 2 1+0,5 1

1+1 2 1+1 2 1

1 1 1 5 1 3 31 14 9 56 1-1

1 1 5 1 3 31 14 9 56 1-1

A Köznevelési Törvény 2011. CXC alapján 27§ (4) a tanuló heti kötelező tanóráinak számát, beleértve a választható tanóráinak számát a 6. melléklet. határozza meg. Az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét osztálybontáshoz, egyéb foglalkozás megtartásához veheti igénybe. Törvényi lehetőséggel élve iskolánk több tantárgyból alkalmazza az osztálybontástcsoportbontást.



54/103


2011/2012. tanév

Tantárgy

Oktatás formája (Nsz: nem szakrendszerű, Sz: szakrendszerű) Magyar nyelv és irodalom

5. évf. NAT 2004/6

5. évf. NAT 2004/ 6

6. évf. NAT 2004/6

6. évf. NAT 2004/ 6

7. évf. NAT 2004/6

8.évf. NAT 2004/6

Nsz

SZ

Nsz

SZ

SZ

SZ

2

2

2

2

4

4

Történelem és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Idegen nyelv

3

3

4+1

4+1

3

4

4

1+1

1+1

Matematika

1

3

1

Informatika

1

1

Természetismeret + Egészségtan

2

2

Fizika

1,5+0,5 1,5+0,5

Biológia

2

2

Kémia

2

2

Földrajz

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

Ének-zene Rajz -Mozgóképkultúra és médiaismeret

1 1

1

1

Technika és életvitel

1

1

Testnevelés és sport (tánc)

3

3

Tánc-és dráma

0,5

Osztályfőnöki Kötelező óraszám

0,5 1

4,5

Szabadon választható órák


2,5+0,5 2,5+0,5

20

4,5

1

1

1

20

29

29

3

3


55/103


2012/2013. tanév 5. évf. NAT 2004/6

6. évf. NAT 2004/6

7. évf. NAT 2004/6

8.évf. NAT 2004/6

Magyar nyelv és irodalom (dráma )

4

4

4

4


2

2

2

2

Idegen nyelv

3

3

4+1

4+1

Matematika

4

4

4

4

Informatika

1

1

1+1

1+1

Természetismeret + Egészségtan

2

2

Tantárgy

Fizika

1,5+0,5 1,5+0,5

Biológia

2

2

Kémia

2

2

Földrajz

2

2

Ének-zene

1

1

1

1

Rajz - Mozgóképkultúra és médiaismeret

2

2

1

1


1

1

1

1

Testnevelés és sport (tánc)

5

3

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Kötelező óraszám

26

24

25

25

3

3

2,5+0,5 2,5+0,5

Tánc-és dráma

Szabadon választható órák

2012. szeptember 1-jétől a köznevelési törvény 27§ (11) bekezdése értelmében ötödik évfolyamon tanórai keretek között bevezettük a mindennapos testnevelést. A 2012/13-as tanévben élve a törvényi lehetőségekkel a nem szakrendszerű oktatást kivezettük a 6. évfolyamból. A nem szakrendszerű oktatásban felhasznált órákat visszavezettük azokhoz a tanórákhoz, amelyekből elvettük.



56/103


A régi PP óraterve Az iskola kifutó évfolyamain (2-4, 6-8.) az elkövetkezendő tanévekben az alábbi óraterv alapján folyik az oktatás: Óraterv a kerettantervekhez 1–8. évfolyam Tantárgy

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv és irodalom

8

8

8

7

4

4

4

4


-

-

-

-

2

2

2

2

Idegen nyelv

-

-

-

3

3

3

3

3

Matematika

4,5

4,5

4

4

4

3

3

3

Informatika

-

-

-

1

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

2

-

-

-

-

Természetismeret

-

-

-

-

2

2

-

-

Fizika

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

Biológia,

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

Kémia

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

Földrajz

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

1

Mozgóképkultúra és médiaismeret

-

-

-

-

-

-

-

0,5


1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

3

3

3

3

3

3

2,5

2,5

Etika

-

-

-

-

-

-

0,5

-

Osztályfőnöki

-

-

-

-

0,5

0,5

0,5

0,5

Egészségtan

-

-

-

-

-

0,5

-

-

Hon és népismeret

-

-

-

-

1

-

-

-

Tánc és dráma

-

-

-

-

-

1

-

-

Kötelező tanítási órák száma:

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

Választható óraszám:

1

1

1

2

1

1,5

1,5

1,5

Rajz



57/103


Délutáni napközi rendszere, óraszámai 1.o

2.o

3.o

4.o

5.o

6.o

7.o

8.o

Egész napos iskola *

Egész napos iskola *

Délután i szabadi dő szakmai feladata inak ellátás



Délután ** i szabadi dő szakmai feladata inak ellátása

**

16,5óra

16,5 óra 15 óra

Óraszám

15 óra

1-2. osztályban egész napos iskola működik (mely felmenő rendszerben 1-4. évfolyamon kerül bevezetésre) Az egész napos iskola rendszere: A bevezetés törvényi háttere: 20/2012-es EMMI rendelet(III. fejezet 8. /19 §) , nemzeti köznevelés törvény (26§ (3) bekezdés „Egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni.” Intézményünkben az egész napos iskola a következő rendszerben valósul meg: Tantárgyi órák óraszámai: 22 óra a 2012/13-as tanévben: (arányosan elosztva, a gyermekek terhelhetőségét, életkori sajátosságait figyelembe véve a délelőtti-délutáni időszakra) magyar: 8 óra matematika: 4 óra környezetismeret: 1 óra ének: 1.5 óra rajz: 1.5óra technika: 1 óra testnevelés: 5 óra Önálló órák: 5 óra (matematika-magyar - környezetismeret tantárgyakhoz kapcsolódóan, délelőttidélutáni időszakra vonatkozóan) Szabad órák: 10 óra (arányosan elosztva délelőtti-délutáni időszakra) A fenti óraszámok a 2013/14-es tanévtől kezdődően a Köznevelési törvény CXC, illetve a Nat és a hozzá kapcsolódó kerettantervi óraszámoknak megfelelően módosulnak, melyet az óraterv táblázat részletesen tartalmaz.. Az egész napos nevelés-oktatás Az egész napos nevelés általános definíciója: Utolsó módosítás: 2013. 05. 10.


58/103


Az egész napos nevelés a nevelési folyamat kiterjesztése a tanórán kívüli idő jelentős részére. Az egész napos nevelésben a nevelési-képzési folyamat részévé válik az önálló tanulás es a gyermek szabadidő-tevékenységeinek irányítása is. Megvalósulhat a neveséioktatási folyamat egysége, a gyermekek tanórai és tanórán kívüli tevékenységének összefüggő rendszere. Az egész napos nevelésben a gyermekek egész napja pedagógiailag szervezett, irányított, ellenőrzött, értékelt. Az egész napos nevelés oktatáson belül délelőtt és délután tanítási órák, órákra való felkészülés és szabadidős tevékenységek változnak. Az egész napos nevelés oktatás továbbfejleszti a gyermekek önállóságát társas életük irányításában, a képességeiknek megfelelő szintű tanulásban és önművelésben, a közvetlen környezetüket formáló munkában, a szabadidő személyiségfejlődésük szempontjából optimális eltöltésében. Összehangolja a gyermekek tanórai és tanórán kívüli tevékenységét életkoruknak megfelelő követelmények figyelembe vételével. Az egész napos nevelés oktatás keretében még szorosabb együttműködést kell megvalósítani a nevelőtestület munkájában, mint az eddigiekben. A tárgyi feltételei: a tanulásra és a szabadidős tevékenységekre egyaránt alkalmas termek, játszóudvar, sportpálya. Az egész napos iskola szerkezete Iskolánkban az alsó évfolyamon működik. Szeretnénk ezt a felmenő rendszerben tovább vinni. Naponta 7.45-16.00-ig. Tanulás: 4-5 óra, szabadidő: 4-5 óra, (időben változhat) Az első osztályt két pedagógus vezeti: egyikük délelőtt, másikuk délután dolgozik, műszakjuk naponta változik, egyik nevelő a humán tárgyakat, a másik a reál tárgyakat tanítja. Mindkettőjük irányít önálló munkát ( a saját maga által tanított szabad óra keretében tudjuk biztosítani. A gyermekek étkeztetését együtt irányítják. A pihenőben módjuk van a tanulóknak a regenerálódásra, feltöltődésre.) Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében biztosítjuk: a) a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez, b) a tananyag megértéshez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást azon tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézségekkel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek, c) a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását. Tárgyi feltételek: A tanteremnek alkalmas kell, hogy legyen szabadidős tevékenységek tervezésére (kis bútorok, polcok, játszósarok). A napközihez hasonlóan szükségesek kinti és benti játékszerek, sporteszközök, könyvek, kézműves foglalkozásokhoz anyagok. Személyi feltételek: Az egész napos iskola kéttanítós modell szerint működik. Egyikük az osztályfőnöki teendőket is ellátja, a másik napközis státuszban végzi a feladatát. Nagyon fontos az osztályt tanító pedagógusok összehangolt munkája.



59/103


Az egész napos iskolába járó gyermekek napirendje 1.osztály 7.30-7.45

gyülekezés, beszélgetés

7.45-8.30

1. tanítási óra

8.30-8.40

szünet

8.40-9.25

önálló óra*

9.25-9.40

szünet

9.40-10-25

2.tanítási óra

10.25-10.35

szünet

10.35-11.20

szabad óra

11.20-13.00

levegőzés, ebéd, pihenés, mese, játék

13.00-13.45

3. tanítási óra

13.45-14.00

szünet

14.00-14.45

4. tanítási óra

14.45-15.00

szünet, uzsonna

15.00-15.45

szabad óra

15.45-16.00

összepakolás, elköszönés

*Az önálló órák megtartása egyes napokon más-más időpontokra tehető ● Az egésznapos oktatást a 2012/13-as tanévtől felmenő rendszerben folytatjuk.

● 3. osztályban és 4. osztályban külön csoportot szervezünk a délutáni szabadidő szakmai feleadatainak ellátására. Amennyiben 14 fő feletti jelentkező van, akkor indokolt a két csoport indítása. Ha a létszám nem éri el a törvényi feltételeket, akkor összevont csoportot hozunk létre 3-4. évf olyamon. ● 5-6. osztályban összevont csoport működik a szabadidő szakmai feladatainak ellátására. **A szabadidő szakmai feladatainak ellátására 7-8. o-ban nincs igény, amennyiben igény lesz rá, ezen módosítani fogunk. Tanulók számára biztosított délutáni szabadidős tevékenységek, szakkörök: Utolsó módosítás: 2013. 05. 10.


60/103


● matematika szakkör ● énekkar ● football ● színjátszó szakkör ● felvételi előkészítő (matematika-magyar) ● művészeti alapiskola által biztosított szakkörök (szolfézs, furulya, kürt, kerámia, tűzzománc, néptánc) A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Változat Magyar nyelv és irodalom A változat Matematika Fizika A változat Kémia A változat Biológia-egészségtan B változat Ének-zene felső tagozat A változat Ének-zene alsó tagozat A változat Testnevelés Német Természetismeret

5.osztály A változat 6.osztály B változat

A kerettantervek vizsgálatát követően nevelőtestületünk arra a következtetésre jutott, hogy a tantárgyankénti órakeretek szabadon felhasználható 10%-át ismeretek elmélyítésére, gyakorlásra, kompetenciák fejlesztésére fordítja. Mivel intézményünkben sok a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, SNI-s, BTMN-s tanuló, így elsősorban arra törekszünk, hogy a hátrányokkal küzdő tanulókat felzárkóztassuk, ugyanakkor kiemelt figyelmet fordítunk a tehetséges tanulók képességeinek továbbfejlesztésére is. Újabb tananyagmennyiséggel, helyi sajátossággal nem bővítjük a tananyagot, egyéb szabadidős foglalkozások keretében módjuk van a tanulóknak ismereteiket bővíteni.



61/103


2.3. Az oktatásban kiválasztásának elvei

alkalmazható

tankönyvek

és

taneszközök

A tankönyvellátásról a következő jogszabályok rendelkeznek: (ÚJ NAT bevezetésére vonatkozóan1. és 5. évfolyamon) ● A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény ● A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény ● A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás renjéről szóló 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet A pedagógiai Programban rögzített kerettanterveknek megfelelő tankönyvjegyzékből, munkaközösségi döntés alapján történik a tankönyvlista összeállítása. A pedagógus joga, hogy a helyi tanterv alapján válassza ki a törvényi előírásoknak megfelelő taneszközöket, tankönyveket. A Köznevelési tv. értelmében 2013. szeptember 1-jétől a tankönyvek ingyenesen állnak rendelkezésre az első évfolyamra beíratkozó tanulók számára.Ezt követően felmenő rendszerben. Az állam( tankönyvtörvény 8§ (4)) továbbra is biztosítja rászorultsági alapon az ingyenes tankönyvellátást a köznevelési törvény ezen rendelkezése által még nem érintett évfolyamokon, tehát az általános iskolák kifutó évfolyamain. A választás és változtatás szempontjai: ● engedélyezettség ● a NAT - nak, a kerettantervnek és a helyi tantervnek való megfelelés ● a pedagógus módszertani és eszközszabadsága ● az átjárhatóság összehangolása, biztosítása ● ellátási biztonság ● a szülők anyagi teherbíró képességének figyelembe vétele ● az SNS tanulók speciális igényeinek figyelembe vétele ● előnyt élveznek a kompetencia-fejlesztést szolgáló kiadványok Az iskola olyan árösszetételű tankönyvcsomagot rendelhet az egyes évfolyamokon, hogy biztosítani tudja az ingyenességet a jogosultak számára. Általánossá kell tenni a tartós tankönyvek iskolai használatát. Ennek biztosítása érdekében az iskola köteles tartós tankönyvet rendelni adott tantárgyból ( kivétel a matematika műveltségterület), ha ilyen található a tankönyvjegyzékben.Ezt először 2013/14-es tanévben kell alkalmazni az általános iskolák első évfolyamán, majd ezt követően tanévenként felmenő rendszerben. Azokban az évfolyamokban, ahol nem az új NAT és kerettantervek kerülnek bevezetésre a korábbi szabályzat érvényes a törvényi előírások szerint, és a tankönyvek ingyenes hozzájutását a törvény által biztosított tanulóknak elérhetővé kell tenni. A tankönyvbeszerzést és ellátást az iskola szervezi meg, biztosítja. A NAT-hoz, a kerettantervekhez, és a helyi tantervekhez szükséges eszközök, iskolai felszerelések, beszerzéséről a pedagógiai szükség-és célszerűség, a gazdaságosság elve alapján, a taneszközlista figyelembevételével az iskola folyamatosan gondoskodik Az Utolsó módosítás: 2013. 05. 10.


62/103


eszközellátás gazdagításában számít a pedagógusok kreativitására, eszközfejlesztő munkájára is A taneszközellátás - és fejlesztés bővítésére ki kell használni a pályázati lehetőségeket is. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a szülő kötelessége, melyet a tanév kezdetéig be kell szereznie.

2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

2.4.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése( egyéni fejlődési ütem figyelembe vétele): fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; ● mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; ● a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; ● a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása. ● a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; ● a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; egyéni bánásmód alkalmazása a magatartási nehézségekkel küzdő tanulóknál ● a kultúrtechnikák elsajátításához szükséges alapvető képességek, készségek kibontakoztatása ● saját maga szerepének, lehetőségeinek és határainak felismerése, tudatosítása, reális énkép kialakítása ● a differenciált-egyéni és csoportos- eljárások biztosítása ● az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és pedagógiai eszközökkel történő kezelése. ●

2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása



63/103


Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítése, gazdagítása; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; ● a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek gyakorlati alkalmazása, elmélyítése, bővítése, ● a kreativitás fejlesztése drámapedagógiai és egyéb eszközökkel; ● a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük a teljesítményelvárások alapján; ● a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi kialakítása; a szocializáció, másokkal való együttműködés, konfliktuskezelés alkalmazása; felelősségvállalás saját maga és társai iránt; ● Információs-Komunikációs Technológia és a könyvtár használata, szerepe a tanulásban, önálló ismeretszerzésben, szabadidős tevékenységben; ● fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív tanulási technikákat, projektmódszereket, tanulásszervezési módokat; ● a tanulók tehetségjegyeinek fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és az iskolán kívül is; ● az egészséges életmód iránti igény továbbfejlesztése ● ●

2.4.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; ● a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; ● az egészséges életmód kialakításához kívánunk hozzájárulni; ● az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; ● a szociális képességek (kapcsolatteremtés, kommunikáció, empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés képességeinek) fejlesztése ● a tanulók segítése önismeretük fejlesztésében, fejlesztő értékelés képességének kialakításában ●



64/103


a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása ● kreativitás fejlesztése ● a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; ● az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; ● fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; ● fontos feladatunk a hátrányok csökkentése, tehetségek felismerése, kibontakozásuk segítése; ●

2.4.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, ● a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, ● az egészséges életvitel kialakításához kívánunk hozzájárulni, ● a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, ● bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. ● a továbbtanulásra való felkészítés az érdeklődésnek, képességeknek megfelelően, ● a társas kapcsolatok, közösségi élet fejlesztése; a közösségben való helytállás, szerepvállalás kialakítása, magatartási formák elsajátítása ●



65/103


2.5. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Köznevelési törvény 97. § (6) A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni. A többlet testnevelési órákkal a Kt. 52. § (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben kell megszervezni. Köznevelési törvény 27. § (11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a. a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b. iskolai sportkörben való sportolással, c. versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. A mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik évfolyamán 2012 szeptember 1-től felmenő rendszerben bevezettük. Megvalósítása: ötödik osztályban testnevelés órák keretében, első osztályban: 3 óra tanórai keretben 2 óra szabad óra keretében valósul meg. Azokban az osztályokban, ahol még nincs bevezetve a mindennapos testnevelés 15 perc játékos testmozgás beiktatása azokon a napokon, melyeken nincs testnevelés óra. Gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. Ötödik osztályban HUNGAROFIT tesztet végzünk ősszel és tavasszal. A nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének 20 % -a az iskola sportköri foglalkozásaira fordítódik ( leány – és fiú labdarúgás, aerobik, atlétika, úszás, társas – és népi tánc), szakkörök, edzések.



66/103


2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A jogszabály a tanuló számára kötelező és választható tanítási órákat engedélyez. Ezekhez kötelező és választható tantárgyakat rendel. Az iskola igazgatója április 15-ig közzéteszi ( a fenntartó jóváhagyását követően) azt a tájékoztatót, amely tartalmazza azokat a tantárgyakat, amelyeket a tanulók válaszhatnak. A tájékoztatóban meg kell nevezni a tantárgyat oktató pedagógust. A tanuló május 20-ig jelentheti be választását. Kiskorú tanuló estén képviselője képviseli.

az ő törvényes

A 2013/14 - es tanévtől az első és ötödik évfolyamon választani kell a tanulónak, hogy erkölcstant, vagy hit- és erkölcstant kíván-e tanulni. A választás egy évre kötelező érvényű a tanulóra. Év özben nem lehet módosítást tenni. Idegen nyelvek oktatása területén is választási lehetősége van a tanulónak. Angol és német nyelv közül van mód a választásra. A 2013/14-es tanévtől kezdődően már 2. évfolyamtól csoportbontás keretében történik a nyelvoktatás a tanuló választásának megfelelően. Törekedni kell a közel azonos létszámú csoportok kialakítására. A szakkörök egyéb foglalkozások vonatkozásában a tanuló érdeklődési körének, képességeinek megfelelően választhat. Nem zárható ki a tanuló ezekből a foglalkozásokból, az egyenlő bánásmód elvét, az esélyegyenlőséget biztosítani kell az intézmény valamennyi tanulója számára. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.



67/103


2.7. Projektoktatás Intézményünk a nevelőtestület egyetértésével a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolja a projektoktatás- módszerét. A módszer alapvető ismérvei mellett (a téma tanórákba való beépítése) cél a helyi hagyományok felelevenítése, helyi források felhasználása, kutatómunka. A bugaci karácsony A szenteste napján szigorúan böjtöltek a családok. A böjti étel legtöbbször cibereleves vagy laska volt. Cibereleves készítési módja: durvára darált tiszta búza és korpa keverékét vízzel felöntve 810 napig meleg helyen érlelték. Ennek a levéből készült a leves tejföllel behabarva és elhabart tojás hozzátételével. Laska receptje: A vékonyra nyújtott gyúrt tésztát kemence alján világosra sütötték, majd darabokra törték. Ezután forró tejjel vagy vízzel meglocsolták, reszelt sajttal, mákkal vagy juhtúróval fogyasztották. Férjjósló szokásról is meséltek: karácsony böjtjén ki kellett szedni a kemencéből a hamut egy vödörbe, a vödröt kinn ráfordítani a trágyára és ráállni a tetejére. Amerről ekkor kakaskukorékolást hallottak, arra fogják vinni az eladó lányt. Karácsony „bőttye” a szentmise után ért véget. A karácsonyi asztalt szépen megterítették, az asztal alá szénát, kukoricát, kölest vagy szalmát tettek, amit majd újév napján kivittek az állatoknak. Szokás volt egy vizeskannába almát tenni, arról öntötték a vizet.( Ha egy gyerek „kiugrasztotta” az almát, bizony pofont is kapott.) Majd a gyümölcsöt annyi felé osztották, ahány tagú volt a család. A karácsonyi asztalról nem hiányozhatott a mákos rétes és a diós bejgli. A bugaci karácsonyfa és díszei: Bugacon a karácsonyfa szerepét a boróka, népies nevén a borovicska töltötte be, hiszen ehhez a növényhez a legegyszerűbb ember is anyagi áldozatok nélkül hozzájuthatott. A karácsonyfa díszei kukoricaszárból készült állatalakok, cérnára fűzött pattogatott kukorica, mézes tésztából készített csillagok, karikák, dió, alma voltak. Volt idő, amikor betlehemesek is járták a tanyákat, ez a szokás aztán sajnos a rossz tapasztalatokból adódó bizalmatlanság miatt fokozatosan megszűnt, felélesztésére az utóbbi pár évben történtek sikeres próbálkozások.



68/103


Előzetes feladatok A felkészülés témáját megosztjuk az osztályok között. ● 1-2. osztály: karácsonyi énekek tanulása, versek gyűjtése, amelyeket folyamatosan megjelentetünk az iskola faliújságján. A verseket képekkel illusztrálják. ● 3.- 4. osztály: a bugaci karácsonyfa díszeinek elkészítése ● 5.-6. osztály: Mi kerüljön a karácsonyi asztalra?- gyűjtőmunka ● 7. osztály: ajándékok készítése vendégeinknek: az Idősek Napközi Otthona tagjainak. ● 8. osztály: Betlehemezés hagyományai

A felkészülés november végétől tart, az adott feladattól függően ének, rajz, technika és osztályfői órák tanmenetébe beilleszthető. ● Előzetes feladatként a felső tagozatos gyerekek ajándékokat készítenek rajz órákon a Művelődési házban megtartandó karácsonyi vásárra . ● Iskolánk standot állít a karácsonyi kézműves vásáron a Művelődési Házban. ● Megkezdődik a karácsonyi kézműveskedésre anyagok, eszközök beszerzése, ötletek gyűjtése, ahol a szülők, gyerekek közösen készíthetnek ajándékokat, kellemes együtt töltött délután alkalmával a Művelődési Házban. ● Hagyományként említhetjük a községi betlehemi kiállítást, amelyre nagy lelkesedéssel készülnek az osztályok, de egyéni alkotásokat is kiállítottunk már. ● Betlehemi jászol kiállítás megtekintése Budapesten a Vajdahunyadvárban. ● Az osztályok tervezik, szervezik a karácsonyi műsort, amelyet iskolai és a községi karácsonyi ünnepség keretében adnak elő.

Iskolai karácsony-Projektzáró nap 1-2.óra: ● 1-2. osztály verseket illusztráló rajzait is kiállítjuk. ● 3-4. osztályosok feldíszítik az iskola karácsonyfáját az iskola folyosóján az ünnepségre készülve. A közös ünnepség a 3. órában kezdődik: ● A 7. osztályosok fogadják az időseket, majd az 5. osztályosok műsora következik. A műsor végén az 1.-2. osztályosok eléneklik a karácsonyi dalokat. Szervezési feladatok: Együttműködés az osztályfőnökökkel, az Idősek Napközi Otthonával Utolsó módosítás: 2013. 05. 10.


69/103


Értékelés: Minden osztály feladatának elvégzéséért 10 címerpontot kap. Plusz pontok adhatók extra feladatmegoldásokért. (Pl.: ha valamelyik osztály lehetőséget ad a laska vagy a cibere megkóstolására.)

Projektnap Egy tanévben egy projektnapot tartunk a nevelőtestület által meghatározott időpontban. Ez a program lehetőséget nyújt a környező országok történelmének, szokásainak, kultúrájának megismerésére játékos feladatok segítségével. A projektnap témakörei: Minden évben a nevelőtestület által meghatározott európai országot és fővárosát vizsgáljuk . Előzetes feladatok: ● A rajz órák témakörébe illeszthetően a tanulók a megfigyelési szempontok megbeszélését követően filmet tekintenek meg az adott országról. ● A feladatot osztályonként több csoportra osztva oldják meg ( történelmi, irodalom, képző- és iparművészet, földrajz, technika és érdekességek az adott országról munkacsoportok) . ● Az órán lehetőséget biztosítunk a rajzos jegyzetek készítésére is. ● Az osztályok egyes munkacsoportjai jegyzeteiket kiegészítik az internet és a könyvtárban lévő anyagok segítségével a megadott kérdőív “Ki tud többet ......-országról ? “ segítségével . A projektnap lebonyolítása, értékelése: ● Az osztályok az előzetesen kiosztott kérdőívekre plusz pontokat kapnak. ● Kreatív feladat ismertetése (rajzos, konstruáló) , amelyen a tanulók a verseny egész ideje alatt dolgozhatnak ● A Projekt-nap alkalmával lehetőség van az adott ország zenéjének megismerésére is. ● A feladatok játékosak legyenek, igazodva a tanulók életkori sajátosságaihoz.



70/103


2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Intézményünk elsődleges célja, hogy biztosítsa az esélyegyenlőséget, a szegregációmentességet az egyéni bánásmód elvét minden tanuló részére. Alapvető cél, hogy mindenki részére biztosítani kell az iskola szolgáltatásaihoz való hozzáférést is. A hátrányokkal induló gyermekek számára meg kell teremteni a felzárkóztatást, törekedni kell a hátrányok kompenzálására, a gyermekben rejlő képesség kibontakoztatására. Hittvallásunk az arra rászoruló gyermekek megkülönböztetett segítése, fejlesztése. Erre kiváló lehetőséget nyújt az IPR pályázatban való részvétel, mely kifejezetten a hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének megteremtését célozza meg. Az oktató - nevelő munka során különös figyelmet kell fordítani a gyermekek egyéni fejlesztésére, az értékelésre, a tanuló előmenetelére,fegyelmezés büntetés gyakorlatára, a tananyag kiválasztására, a gyermek továbbtanulására (Arany János programokba történő bekapcsolódás) . Törekedni kell a partnerség kiépítésére, a jó együttműködésre a megfelelő szervekkel ( óvoda, Gyermekjóléti Szolgálat, rendőrség, védőnő, iskolapszichológus), Nagyon fontos az érintett gyermekek szüleivel való kapcsolatfelvétel, meg kell nyerni a szülőket, hogy a célok és a kitűzött feladatok a gyermekek esélyegyenlőségének növelését eredményezi. A szülői háttér megnyerése fél sikerrel ér fel. Folyamatos feladataink: A megkülönböztetett bánásmódot igénylő ○ hátrányos helyzetű(HH) ○ és halmozottan hátrányos helyzetű(HHH), ○ sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók pontos nyilvántartása ● Biztosítjuk minden osztály esetében az integrált oktatás szervezeti kereteit, feltételeit ● Fejlsztő pedagógus, gyógypedagógus biztosításával gondoskodunk a képességkibontakoztató felkészítés lehetőségeiről ● Pedagógusaink differenciált képzés és értékelés révén biztosítják, hogy minden tanuló egyéni képességei szerint haladhasson.ű ● A lemorzsolódás megakadályozására rendszeresen kapcsolatot tartunk a szülőkkel és egyeb partnerekkel ● A tanulási nehézséggel küszködőket a lemaradókat felzárkóztatással segítük, továbbá a délutáni napközis foglalkozásokon segítjük. ● Tanulóink számára a szabadidő hasznos eltöltésére olyan lehetőségeket biztosítunk, amelyekhez a családi hátterük, hátrányos helyzetük miatt nem jutnának hozzá. (pl.:szakkörök, sporfoglalkozások, kirándulások) ●



71/103


Figyelemmel kísérjük azokat a pályázatokat, amelyek tanulóink esélyegyenlőségének javítását szolgálják.(IPR, Arany János Programok, Erzsébet programok, táborok)

●



72/103


2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

A beszámoltatás iskolánkban érvényesülő sajátosságai: ● Feleljen meg a tanuló életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének ● Tantárgytól függetlenül kiemelkedő szerepet szánunk a szép, helyes magyar

beszédnek, a

kifejezőkészségnek

● A személyiség fejlesztésében az önértékelési képesség kialakítása fontos célunk. ● Az önálló tanulás képességének kialakítását tekintjük kiemelt fontosságúnak. ● Figyelembe vesszük, hogy a tanuló tudása, képességei, eredményei milyen irányú változást mutatnak - fejlődtek-e vagy hanyatlottak

● Az elégtelen dolgozat a tanító, ill. szaktanár útmutatása alapján megismételhető, javítható. ● A hozzáadott értéket tekintjük a fejlődés legfőbb mértékének. ● Az egyes tantárgyak értékelése alól felmentett tanuló értékelését írásos szöveggel végezzük. Az ismeretek számonkérésének követelményei az iskola pedagógiai programjában (helyi tantervében) meghatározottak szerint a tantárgyi tantervek (tanmenetek) követelményrendszerében részletezettek. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a

● tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a

● tanuló képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek-e vagy hanyatlottak - az előző értékelés óta. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

2.9.1 Írásbeli feladatok értékelése ● témakörön belül, nevelők a tanulók munkáját szóban és írásban is ellenőrzik; ● témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

● tanév elején, év végén magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 4-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyakból.

Szóbeli felelet formájában a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását. Ezeknek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban:

● ének-zene, rajz, informatika, ● technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, ● többi tantárgy esetében egy-egy témakörön belül.



73/103


Gyakorlati tevékenység A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. A beszámoltatás formája, rendje, szerepük az értékelésben, gyakorisága, korlátai A beszámoltatás módja ÍRÁSBAN

SZÓBAN

Tantárgy

A beszámoltatás Szerepe az Az érintettek Gyakorisága/ formája, értékelésben köre Korlátai időtartama (súlya) (tanulók) Magyar nyelvÍrásbeli felelet A rendszeres Tanóránként A pedagógus Magyar egy óra anyagából tanulás 2-3 tanuló döntési irodalom ( l 0-15 perc) számonkérése kompetenciája Matematika 1X szerint Idegen nyelv Természetismere t Biológia Fizika Kémia Földrajz Röpdolgozat: A rendszeresValamennyi A tantárgyak heti írásbeli felelet:tanulás tanuló, óraszámától legalább 2-3óraszámonkérése, vagy tanulókfüggően (1-5 óra) anyagából összefüggések csoportja legfeljebb hetente, (Füzetbenfelismerése kéthetente, rögzített) (15-301 X havonta perc) Témazáró Összefüggések Valamennyi Osztályonként dolgozat felismerése, tanuló naponta legfeljebb Tanmenetben rendszerezési és 2 tantárgyból, tervezett alkalmazási hetente legfeljebb időpontokban képességének 5 tantárgyból, 40-45 perc értékelése az of. koordinálá2X sával. Matematika Mérések aA pedagógiaiValamennyi Év elején program szerintmunka tanuló Év végén, (max 45p) hatékonyságának Félévkor vizsgálata (pl. az. Alapképességek fejlődésének követése, előismeret mérés)

Valamennyi tantárgy

Szóbeli felelet A rendszeresValamennyi egy-egy óratanulás tanuló anyagából számonkérése. (A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése érdekében)


A tantárgyak heti óraszámától függően (1-5 óra) legalább kéthetente, háromhetente, havonta.


74/103


Kivétel: testnevelés, informatika GYAKORLATI Testnevelés TEVÉKENSÉGE K,

1x

A tantervben/Mozgás, tanmenetben előírtügyesség, pontosság,

Valamennyi tanuló

Havonként legalább értékelés, érdemjegy

egy

PRODUKTUMO K Technika

A befejezett munka

gyakorlati manuális képességek fejlődése, alkotó, problémamegol dó képesség,

Valamennyi tanuló

Havonként legalább egy értékelés, érdemjegy

Rajz

Bemutatott alkotás

tantervben előírt követelmények szerint

Valamennyi tanuló


Informatika

Az elkészült alkotás

algoritmizáló képesség, folyamatszabály ozás képessége

Valamennyi tanuló


Ének

Bemutatott dallam, dal, ritmus, szolmizáció

éneklési kultúra

Valamennyi tanuló


Tánc és dráma

Aktív részvétel


Valamennyi tanuló

Szöveges értékelés negyedévente


Valamennyi tanuló

Szöveges értékelés negyedévente

Erkölcstan/hités erkölcstan

NINCS ÉRTÉKELÉS (helyi döntés alapján)

Of.

-

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése



75/103


● A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. ● 1. évfolyamon félévkor és év végén szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló ○ kiválóan teljesített ○ jól teljesített ○ megfelelően teljesített ○ felzárkóztatásra szorul. ● 2. évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló ○ kiválóan teljesített ○ jól teljesített ○ megfelelően teljesített ○ felzárkóztatásra szorul. ● 2. évfolyamon év végén idegen nyelv tantárgyból szövegesen ( kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul ), más tantárgyakból osztályzattal minősítjük a tanulók munkáját. ● 3. évfolyamon félévkor és év végén idegen nyelv és informatika tantárgyból szövegesen ( kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul ), más tantárgyakból osztályzattal minősítjük a tanulók munkáját. ● 5-6. évfolyamon a tanulók munkáját tánc és dráma tantárgyból ( kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul ) ● 4-8. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük. ● Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. ● A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. ● Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. ● Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. ● Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél

jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

Az iskola egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak értékelésekor az elért százalékos teljesítmény érdemjegyre történő átváltásának általánosan javasolható paraméterei: Teljesítmény 91 - 100 % 76 - 90 % 56 - 75 % 31 -55 % 0 - 30 °/a

Érdemjegy Jeles (5) Jó (4) Közepes (3 Elégséges (2) Elégtelen (1)

Szöveges értékelés Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően telesített Felzárkóztatásra szorul Felzárkóztatásra szorul

Az SNI tanuló tantárgyi teljesítményének értékelése Alapvető cél a tanulók önértékelésének fejlesztetése, kritikus gondolkodásuk kialakítása, egymás munkájának elismerése, a hibák kíméletes, javító szándékkal történő Utolsó módosítás: 2013. 05. 10.


76/103


megfogalmazása. A tévedések megbeszélése; kijavítása közösen történik. A hibák elfogadása, a tanulási folyamat részeként való kezelése a biztonság érzését nyújtja, mentesíti a gyerekeket a szorongástól. A teljesíthető tevékenység biztosítja az örömteli, kudarc nélküli tanulás lehetőségét. Ugyanakkor az elért teljesítmény értékelésekor nem hagyható figyelmen kívül az adott gyermek aktuális teljesítőképessége, az, hogy saját lehetőségeit mennyire használta ki a munka, a feladat elvégzése érdekében. Elvünk, hogy az értékelés - ne minősítsen, hanem fejlődési állapotról számoljon be, - számba tudja venni, hogy a tanuló az előző szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlődött, - tartalmazza, hogy a gyerek a saját lehetőségeit mennyire aknázza ki. Az értékelési szempontok összetettek, egy-egy tantárgyra, illetve a gyermek egész személyiségének fejlődésére koncentrálnak.

2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A tananyag feldolgozásának, az ismeretek gyarapításának, a készségek alakításának és gyarapításának az iskolában alapvetően két terepe van: a tanórai és az otthoni munka. A házi feladat fogalma A tananyag feldolgozásának menetében minden olyan feladat, amelyet tanítási időn kívül - otthon, tanulószobán - egyéni munkával végeznek el a tanulók. A házi feladat célja A házi feladat célja az ismeretek megszilárdítása, emlékezetbe vésése, valamint további gyakoroltatása, önálló feldolgozás, a következő tananyag előkészítése. A házi feladat típusai: 1.

Szóbeli házi feladat ○ tartalmi összefüggések elsajátítása ○ szabályok, fogalmak bevésése ○ házi olvasmányok ○ memoriterek 2. írásbeli házi feladat ○ tankönyvi, feladatgyűjteményi feladatok megoldása ○ tesztek ○ házi dolgozatok ○ másolási feladatok ○ iillusztráció készítése ○ kiselőadásra történő felkészülés ○ törekedjünk arra, hogy hétvégére kevesebb házi feladatot vigyen haza a gyermek- napköziben péntek délután nincs tanulóidő- egyéb képesség-és készségfejlesztő foglalkozások megtartása történik 3. Gyűjtőmunka (pl. könyvtári, szemléltető eszközök, természetes anyagok stb.) Utolsó módosítás: 2013. 05. 10.


77/103


4. Kísérlet (fizikai, kémiai, biológiai változások vizsgálata) Elvek és korlátok A házi feladat: 1. tartalmilag legyen összhangban az órán feldolgozott tananyaggal 2. mennyisége legyen arányos: ○ az ellenőrzésre fordítható idővel ○ a tanuló terhelhetőségével. 1. A házi feladat kijelölésében a tanulók érdeklődésében, felkészültségében megmutatkozó egyéni különbségekhez való alkalmazkodás - az oktatás differenciálása - érvényesüljön. 2. A pedagógus által kiadott házi feladat megfelelően előkészített legyen. 3. A házi feladat mennyiségénél és minőségénél fokozottan figyelni kell az otthoni munka egészítő, ismereteket továbbfejlesztő jellegére. 4. Az otthoni felkészülésre fordított ídő ne haladja meg ○ alsó tagozatban az átlagos 1,5 órát ○ felső tagozatban a 2,5 órát. 1. Az ellenőrzés terjedjen ki a házi feladat tényére-és tartalmára egyaránt 2. A házi feladatot a pedagógus egyéni megítélése szerint értékelje. Az otthonra maradó feladatok belső arányainak kézbentartása folyamatos koordinációt igényel és ez a pedagógusok feladata.

2.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, a magyar és a matematikát, továbbá azoknál a tantárgyaknál is alkalmazzuk, ahol nagy osztálylétszámmal dolgozunk, az eszközhiány miatt csoporbontással hidaljuk át a felmerülő problémát (informatika, technika). Célunk a csoportbontással, hogy az ismereteket elmélyítsük, az egyénben rejlő készségeket, képességeket a lehető legjobban kibontakoztassuk, hogy több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására, hogy minden tanuló a tantervi követelményekből sajátítsa el a képességeinek készségeinek megfelelő tudásszintet, egyénre szabott feladatokkal. A kisebb csoportos foglalkozások ennek kiváló színterei. A tanulók a kiscsoportos foglalkozásokon jobban megnyílnak, bátrabban vállalják fel önmagukat, a saját képességeiket, a meglévő részképesség hiányosságaikat.A tanár rálátása, figyelme alól szinte lehetetlen kibújni, nincs mód a közösségben meghúzódni, észrevétlenné válni. Csoportbontást lehet alkalmazni a rendelkezésre álló időkeret függvényében: Matematika és magyar tárgyak oktatására.



78/103


● Ha egy évfolyamból 2 osztály van, akkor 2 csoport alakítható a két évfolyam tanulóiból. ● Ha egy évfolyamból 1 osztály van, akkor is csoport alakítható a Köznevelési Törvény 6. számú melléklete időkeretének túllépése nélkül, illetve a túllépés engedélyezésével. ● A két csoportot a képességek szerint differenciáltan kell kialakítani. a. csoport: lassú ütemben haladó( felzárkóztató csoport) b. csoport: átlagos ütemben haladó ( haladó csoport) ● Ha egy évfolyamról két különböző nyelvre( angol-német) 2 csoportra való tanuló jelentkezik, akkor egyik csoport angolt a másik német nyelvet tanulhat. Igyekezni kell a közel azonos létszámú csoport kialakítására. Törekedni kell arra, hogy egy nyelvi csoporba ne legyen a tanulói létszám 14 főnél több. 2012. évi CLXXXVIII.törvény(3. Nkt.-novella) 13. alcíme alapján: 27. § (4) A tanuló heti kötelező tanóráinak számát, beleértve a választható tanóráinak számát a 6. melléklet határozza meg. Az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét tanórai foglalkozás, egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe.

2.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az aerob állóképesség mérése az első-, és az ötödik osztály felmenő rendszerében: o Cooper-teszt (m) pulzusméréssel összekötve (pulzusszám percben kifejezve) Mindennapi tevékenységünk során leggyakrabban használt izomsorok erő, erő állóképességének mérése: o az alsó végtag dinamikus erejének mérése – helyből távolugrás o a váll és a törzsizmok gyorsasági erejének mérése – kétkezes dobás hátra, fej fölött o a vállöv és a kar erejének, erő állóképességének mérése – fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig, de max. 4 percig o a csípőhajlító és a hasizmok erő, erő állóképességének mérése – hanyattfekvésből felülés o a hátizmok erő, erő állóképességének mérése – hasonfekvésből törzsemelés és – leengedés, folyamatosan kifáradásig, de max. 4 percig A próbák elvégzése után – az értékelő táblázatok alapján – mindenki azonnal megtudhatja, hogy korának és nemének megfelelően hány pontot ér a teljesítménye. Vagy : a motoros tesztekben elért teljesítmények pontértékeinek összege ismeretében kiki saját maga minősítheti az általános fizikai teherbíró képességét.

2.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Utolsó módosítás: 2013. 05. 10.


79/103


2.13.1. Az iskola egészségnevelési elve Az elmúlt évek népegészségügyi adatai, felmérések, elemzések alapján szükségessé vált, hogy a közoktatási törvény módosításával az iskolai egészségnevelés, egészségfejlesztés jogszabályi feladatai a törvényben megjelenjenek, valamint sor kerüljön a helyi pedagógiai programokban is a helyi feltételekre, adottságokra épülő egészségnevelési stratégia kidolgozására, megvalósítására. A jó tervezés és majd a megvalósítás folyamata alatt az iskola az egészségfejlesztés hatékony színterévé válhat. Alapelvek, célok, hitvallás A tantestület által elfogadott alapelvek, célok, melyek tükrözik az iskola hitvallását, elkötelezettségét az egészségnevelés területén. Alapelvek: A gyerekek hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat. ○ az egészség mint alapvető emberi érték ○ mindennapi munkavégzés során az egészség fontos erőforrás ○ az egészségfejlesztés a társadalom és egyén közös feladata Hitvallás: „ Szeresd egészségedet, mert ez a jelen, Védd a kisgyermekedet, mert ez a jövő. Őrizd szüleid egészségét! Mert a múlton épül fel a jelen és a jövő.” ( Bárczi Gusztáv ) Cél Hozzásegíteni mindenkit egy egészséges és kiegyensúlyozott életvezetéshez a jólét megtalálásához. ○ az emberi környezet egészséget károsító megváltoztatásának lehetőségeit tudatosítani ○ feltárni az életminőség javításának módjait ○ kötelességérzet fejlesztése az egészség megőrzése érdekében ○ tudatosítani, hogy az egészség nem csupán a betegség hiánya. A nevelési -oktatási intézményekben folyó teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, beilleszthető a megvalósuló átfogó prevenciós programokba. Kiemelt figyelmet kell fordítani a következő területekre: ● egészséges táplálkozás (törekszünk bekapcsolódni az iskolatej-és iskolagyümölcs programba) ● mindennapos testnevelés, testmozgás ● testi-lelki egészség fejlesztése (viselkedési függőségek, szenvedélybetegséghez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, iskolapszichológus alkalmazása)



80/103


● bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése ● baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás ● személyi higiéné



81/103


A program tervezésében kiemelt feladatot kapnak: ● munkaközösség vezetők (alsós és osztályfői) ● biológia és földrajz szakos tanárok ● testnevelő tanárok ● Diákönkormányzat vezető tanára ● Szülői közösség elnöke ● Szülői közösség tagjai osztályonként

● az iskolánknak önkormányzatunk biztosítja az iskolaorvos és védőnői ellátást. Ennek keretében szűrővizsgálatokat végeznek, védőoltásokat és felvilágosító előadásokat tartanak, illetve elvégzik a megbeszélések szerint. ● Pedagógiai Intézet szakmai szolgáltatása keretében szenvedélybetegségek felismeréséről tanároknak, szülőknek és tanulóknak felvilágosító előadások szervezése. ● rendszeres szűrővizsgálat a fogorvossal egyeztetett időben ● hallásvizsgálat a helyi védőnő bevonásával ● pedagógusok és szülők kapcsolata családlátogatások, gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával. Különös tekintettel az egészségügyi okok miatt veszélyeztetett tanulók esetében a Gyermekjóléti Szolgálattal.

Egészségnap Külső meghívott vendégek bemutatója, előadása. ● kozmetikus - bőr egészségvédelme ● fodrász - hajápolás, esztétikai megjelenés ● étrend tanácsadó - egészséges táplálkozás ● sportolók - sportági bemutatók és figyelemfelkeltés ● iskolaorvos és védőnő - elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei Iskolánkban a környezeti nevelés közösen végzett, tudatos pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő és élettelen környezettel; kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére, fenntartható használatára és védelmére. Pedagógiai hitvallásunk: „ Életünk nagymértékben attól függ, hogy mi magunk milyenné tesszük.” Utolsó módosítás: 2013. 05. 10.


82/103


(Samuel Smiles) Cél: Az élő és élettelen természet értékeit felismerni, érdekeit védeni tudó gyerekek nevelése, felkészítése a környezetük megismerésére. Környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása. A környezeti nevelés közös követelménye: Minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. ● Természeti- épített- szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése. ● Helyi értékek feltérképezése.( faültetés, zöldesítés, gyomtalanítás, madáretetés ) ● Virág gondozási verseny osztályonként, esetleg gyógy- és fűszernövények nevelése ● Energiatakarékosság (víz, villany, tüzelőanyag) ● Szelektív hulladékgyűjtés (elemek, PET palack, műanyag kupak) ● Papírgyűjtés ● Komposztálás ● Környezettudatos nevelés szülők bevonásával ● Felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és fertőzési veszélyekről ● Környezeti nevelés az iskolában ● Környezeti nevelés minden tárgyban

A környezeti nevelés szakmai támogatói Tanárok

Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. A környezeti nevelés közös szemléletben és célokkal valósulhat meg. A közös munka áttekintése az igazgatóhelyettes feladata, koordinátori az iskolai szabadidő-szervező tanár látja el. Diákok

Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek. Tanárok és a diákok

A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Fontos a hulladékgyűjtési akció valamint a nyári táborok. A diákok és a tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében. Tanárok és szülők



83/103


Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos m)agatartást, amit az iskola is követni kíván. Együttműködés az iskola szülői közösségével: ● udvarrendezés ● takarítás(őszi, tavaszi) Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak

Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Folyamatosan gyűjtsék a hulladékpapírt, csökkentsék a felesleges papírfelhasználást (kicsinyített, féloldalas fénymásolás), környezetkímélő, egészségre nem káros tisztítószerek használata A környezeti nevelés anyagi támogatói Saját erőforrás

● Költségvetés Minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá környezetkímélő működését szolgálják. ● Alapítvány. Az iskolai alapítvány – rászorultsági alapon – támogatja a nyári táborokban való részvételt. Külső erőforrás

● Fenntartó rászorultsági alapon – támogatást nyújt az osztálykirándulások alkalmával ● Környezeti neveléshez szükséges eszközök beszerzését biztosítja. ● Pályázat megjelenésének figyelése igazgatóhelyettesi feladat. ● A kollégák részt vesznek a pályázatok írásában. Elnyert összeg a kiírásnak megfelelően használható fel. Helyi értékek Napjaink gazdaságára jellemző mezőgazdasági kultúra mellett a puszta még ma is él. Természetesen az igényeknek megfelelő feltételek megteremtésével tiszteletben tartva a múlt emlékeit. ● védett növények ● vadvirágok ● füvek, bozótok, borókás ● magányos fák ● ligeterdők ● homokbuckák ● magyar szürke ● magyar racka ● nyargaló ménes ● Kiskunsági Nemzeti Park (Bugacból is hozzácsatolt rész) ● az itt élő pásztor népek két nagy védelmezője : Hermann Ottó és Kada Elek



84/103


A környezeti nevelési program ezen múlt megismertetését is céljának tartja.

2.14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.14.1. A magatartás értékelésének elvei ● Magatartás értékelésénél 1-8. évfolyamon a következő érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. ○ példás (5) ○ jó (4) ○ változó (3) ○ rossz (2) ● A 5-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. ● A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. ● A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. ● A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei Példás (5) az a tanuló. aki

· ·

· · ·

· Jó (4) az a tanuló, aki

·

a házirendet betartja: tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; kötelességtudó. feladatait teljesíti; önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, tisztelettudó; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik: az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; nincs írásbeli figyelmeztetése. intője vagy megrovása; a házirendet betartja:



85/103


·

· · · Változó (3) az a tanuló, aki

· · · · · · ·

Rossz (2) az a tanuló, aki

· · · · · · ·

tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; nincs írásbeli intője vagy megrovása. az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatait nem minden esetben teljesíti; előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott: osztályfőnöki intője van. a házirend előírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; viselkedés romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt; több szaktanári, napközis tanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.



86/103


2.14.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei ● A tanulók szorgalmának értékelésénél, minősítésénél az 1-8. évfolyamon a következő érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk: ○ a példás (5) ○ jó (4) ○ változó (3) ○ hanyag (2) ● A 1-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. ● A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. ● A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Iskolánkban a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei Példás (5) az a tanuló. aki

·

· ·

·

·

Jó (4) az a tanuló, aki

·

·


képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; munkavégzése pontos, megbízható; a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;


87/103


· ·

· Változó (3) az a tanuló, akinek

· ·

· · ·

Hanyag (2) az a tanuló

·

· · · · ·

·

a tanórákon többnyire aktív; többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; taneszközei tiszták, rendezettek. tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

2.14.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Az iskolai jutalmazás formái:



88/103


· Jutalomban részesül az a tanuló · ·

·

· ·

aki képességihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy. előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

● Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: o szaktanári dicséret, o napközis nevelői dicséret, osztályfőnöki dicséret, o igazgatói dicséret, ● Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén ○ szaktárgyi teljesítményért, ○ példamutató magatartásért, ○ kiemelkedő szorgalomért, ○ példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért ○ közösségi munkájáért nevelőtestületi dicséretben részesíthetők. ● Az egyes tanévek végén. valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. ● Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. ● Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. ● A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát. az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. ● A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. Az iskolai fegyelmezés formái: Figyelmeztetésben részesül az a tanuló, aki Utolsó módosítás: 2013. 05. 10.

● tanulmányi kötelezettségeit Határozatlan ideig érvényes.

89/103


folyamatosan nem teljesíti, vagy ● a házirend előírásait megszegi, vagy ● igazolatlanul mulaszt, vagy ● mások testi épségét vagy egészségét veszélyezteti , vagy ● bármely módon árt az iskola jó hírnevének. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

Az iskola fegyelmező intézkedései szaktanári figyelmeztetés; napközis nevelői figyelmeztetés: osztályfőnöki figyelmeztetés;(5. rossz beírás) osztályfőnöki intés;(10. rossz beírás) igazgatói figyelmeztetés;(15. rossz beírás) igazgatói intés;(30. rossz beírás) tantestületi figyelmeztetés; (35. után) tantestületi intés: (40.után)

Fegyelmi büntetések (fegyelmi eljárás alapján) ■ megrovás ■ szigorú megrovás ■ meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása ■ áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül. amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni: A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Az iskolában a büntető törvénykönyvbe ütköző cselekedetek (szeszesital, kábítószer, lopás, nem megengedett eszközök használata, stb…) esetén a rendőrség segítségét kérheti az intézmény vezetősége. Súlyos jogellenességnek számít ● az agresszió, ● a másik tanuló bántalmazása, megsértése, ● az egészségre ártalmas szerek (drog, szeszesital, dohány, energiaital) iskolába hozatala, ● szándékos károkozás, ● a nevelők és alkalmazottak emberi méltóságának megsértése, ● s ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. A tanuló súlyos és vétkes kötelességszegése esetén a tanulóval szemben fegyelmi eljárás indítható, melynek megindításáról az igazgató vagy a nevelőtestület dönt. A fegyelmi tárgyalás elsőfokú fegyelmi döntéssel zárul. A fegyelmi büntetés kizárólag a jogszabályokban leírtakat követheti. Fegyelmi büntetések: Utolsó módosítás: 2013. 05. 10.


90/103


● ● ● ● ●

megrovás szigorú megrovás kedvezmények, juttatások megvonása áthelyezés az évfolyam másik osztályába áthelyezés másik azonos típusú iskolába

A köznevelési törvény 58.§ szerint kell eljárni. A fegyelmi büntetés ellen a tanuló – kiskorú esetén a szülő – jogorvoslati kérelemmel élhet a jegyzőnél. A kérelmet azonban az elsőfokú jogkör gyakorlójához kell benyújtania a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül. A fegyelmező intézkedések és büntetések alkalmazásának elvei: Fegyelmező intézkedéseket kizárólag pedagógiai célból, nevelő, jobbító szándékkal lehet alkalmazni. Nem lehet megszégyenítő, megtorló, kirekesztő. Visszatartó ereje csak a fegyelmezés, rendreutasítás eszközeként szolgálhat. Az intézkedésekről való döntésben a fokozatosság elvét kell követni. Súlyosabb fegyelmező intézkedés kiszabásának feltétele a korábbiakban kiszabott enyhébb intézkedés. Ez alól csak a különösen súlyos vétség büntetése képezhet kivételt. Minden büntetésnek arányosnak kell lennie az elkövetett cselekménnyel. Az intézkedések meghozatalakor be kell tartani az egyenlő elbírálás elvét. A fegyelmező intézkedést írásba kell foglalni, s azt a szülő tudomására kell hozni. 2.14.4. Arizona program A nevelőtestület a félévi értekezleten úgy döntött, hogy a 5-8. évfolyamon kisérleti jelleggel bevezeti az Arizona programot. A program célja lehetővé tenni a tanárok számára a zavartalan tanítást, a tanulóknak a zavarásmentes, nyugodt tanórát. A személyiségfejlesztés fontos részeként a tanórai rend megzavarását, a munka megtagadását, a nem megfelelő beszédet, durva és aggresszív viselkedést szorítja ki a tanórákról. A program az egymás iránti tisztelet és az egyéni felelősségérzet alapelvén nyugszik. Három alapszabályt kell betartani: · minden diáknak joga van a zavartalan tanuláshoz · minden tanárnak joga van a zavartalan tanításhoz · mindenkinek tisztelnie kell mások jogait A szabályokat megsértő tanulók nem büntetést kapnak, hanem viselkedésük közvetlen okát kell megkeresni. Kiemelt célunk a tanulók egyéni felelősségét erősíteni. Mindenkinek vállalnia kell saját döntése következményeit, önmaga számára célokat kell választani és azokat be kell tartani. A diákokat arra tanítjuk meg, hogy a különböző választási lehetőségek és az azzal összefüggő következmények között tudatosan válasszanak. Tanterem elhagyásának módja ● Tanóra megzavarása után tanári felszólítás



91/103


● A tanuló dönthet, hogy fegyelmezetten dolgozik az óra végéig vagy az Arizona szobába távozik Szabályok az Arizona-szobában a tanulóra vonatkozó kötelezettségekről ● Az információs lapot le kell adni az ügyeletes nevelőnek az Arizona szobában ● Probléma feltáró lapot kell kitölteni, melyben meg kell nevezni a segítő pedagógust ● Az Arizona-szobából tervkészítés után vissza lehet menni a terembe – ez a diák döntése – ha képes az óra hátralévő részében fegyelmezetten viselkedni. Az információs lapot tovább kell vinni és le kell adni az órát tartó pedagógusnak ● A felügyelő nevelő értesíti a segítőnek megjelölt tanárt, aki időt keres tanórán kívüli tanácsadó elbeszélgetésre ● Amennyiben egy tanuló többször megy az Arizona szobába, számára kötelező segítő beszélgetésen kell résztvennie (a táblázat szerint) Arizona-szobában töltött alkalmak száma

Segítő beszélgetésen résztvevők

5

tanuló, osztályfőnök, Arizona csoport tagja, segítőnek felkért pedagógus

10

tanuló, osztályfőnök, Arizona csoport tagja, segítőnek felkért pedagógus, szülő

15

tanuló, osztályfőnök, Arizona csoport tagja, segítőnek felkért pedagógus, szülő, igazgató

20

tanuló, osztályfőnök, Arizona csoport tagja, segítőnek felkért pedagógus, szülő, igazgató, Gyermekjóléti Szolgálat képviselője

25

tanuló, osztályfőnök, Arizona csoport tagja, segítőnek felkért pedagógus, szülő, igazgató, Gyermekjóléti Szolgálat képviselője, Rendőrség Ifjúságvédelmi Osztály

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése: A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. 1. évfolyamon félévkor és év végén szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló

● ● ● ●

kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul.



92/103


2. évfolyamon félévkor és év végén idegen nyelv tantárgyból szövegesen

● ● ● ●

kiválóan teljesített

● ● ● ●

kiválóan teljesített

jól teljesített megfelelően teljesített

felzárkóztatásra szorul. , más tantárgyakból osztályzattal minősítjük a tanulók munkáját. 3. évfolyamon félévkor és év végén idegen nyelv és informatika tantárgyból szövegesen jól teljesített megfelelően teljesített

felzárkóztatásra szorul. , más tantárgyakból osztályzattal minősítjük a tanulók munkáját. 4-8. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük.(kivétel tánc-és dráma, erkölcstan, hit-és erkölcstan) 5. évfolyamon félévkor és évvégén erkölcstan, hit-éserkölcstan, valamint tánc-és dráma tantárgyakból szövegesen

● ● ● ●

kiválóan telesített jól teljesített megfelelően teljesített

felzárkóztatásra szorul Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél

jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

Az iskola egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak értékelésekor az elért százalékos teljesítmény érdemjegyre történő átváltásának általánosan javasolható paraméterei: Teljesítmény Érdemjegy Szöveges értékelés 91 - 100 % Jeles (5) Kiválóan teljesített 76 - 90 % Jó (4) Jól teljesített 56 - 75 % Közepes (3 Megfelelően telesített 31 -55 % Elégséges (2) Felzárkóztatásra szorul 0 - 30 °/a Elégtelen (1) Felzárkóztatásra szorul



93/103


Az SNI tanuló tantárgyi teljesítményének értékelése Alapvető cél a tanulók önértékelésének fejlesztetése, kritikus gondolkodásuk kialakítása, egymás munkájának elismerése, a hibák kíméletes, javító szándékkal történő megfogalmazása. A tévedések megbeszélése; kijavítása közösen történik. A hibák elfogadása, a tanulási folyamat részeként való kezelése a biztonság érzését nyújtja, mentesíti a gyerekeket a szorongástól. A teljesíthető tevékenység biztosítja az örömteli, kudarc nélküli tanulás lehetőségét. Ugyanakkor az elért teljesítmény értékelésekor nem hagyható figyelmen kívül az adott gyermek aktuális teljesítőképessége, az, hogy saját lehetőségeit mennyire használta ki a munka, a feladat elvégzése érdekében.

Elvünk, hogy az értékelés ● ne minősítsen, hanem fejlődési állapotról számoljon be, ● számba tudja venni, hogy a tanuló az előző szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlődött, ● tartalmazza, hogy a gyerek a saját lehetőségeit mennyire aknázza ki. Az értékelési szempontok összetettek, egy-egy tantárgyra, illetve a gyermek egész személyiségének fejlődésére koncentrálnak.

Kiértesítés bukásra: Amennyiben a tanuló érdemjegyei egyes tantárgyakból nem érik el a kettes átlagot, erről az osztályfőnök - a szaktanár véleményét figyelembe véve - értesíti a szülőt. Az értesítés tanévenként 4 alkalommal történik, írásban, amit a tájékoztatóban (ellenőrzőben) kell rögzíteni :

●

félévi értékelés előtt

○ november közepén ○ december közepén ● évvégi értékelés előtt ○ április közepén ○ május közepén A bukásra kiértesítés célja, a tanuló és a szülő figyelmének felhívása erre a tényre, javítási lehetőség

Iskolánk kiváló diákja díj:(az év diákja) A díjat a nevelőtestület ítéli oda, annak a tanulónak, aki megfelel az alábbi feltételeknek: ● a ballagó nyolcadik évfolyam tanulója ● nyolcadik évfolyam végéig kiemelkedő teljesítményt nyújtott ● példás a szorgalma magatartása ● tanulmányi versenyeken iskolánk jó hírét erősítette A díj: emlékplakett és könyvutalvány, mely a ballagási ünnepélyen kerül kiosztásra.

Iskolánk legjobb matematikusa: Minden tanév végén a ballagó nyolcadik osztályosok közül a matematika szakos javaslatára megválasztja a tantestület a legjobb matematikust. Az a tanuló érdemli ki ezt a címet, aki a nyolc év során a legjobb teljesítményt nyújtotta, illetve tanulmányi versenyeken jó eredményt ért el. Utolsó módosítás: 2013. 05. 10.


94/103


Iskolánk legjobb sportolója: Minden tanév végén a ballagó nyolcadik osztályosok közül a testnevelő tanár javaslata alapján a nevelőtestület megválasztja a legjobb sportolót. Az a tanuló jogosult a cím elnyerésére, aki kiváló spotteljesítményt ért el, és az iskola jó hírnevét erősítette. Mindkét cím a tanévzáró ünnepélyen kerül átadásra.

Sinkó Sándor díj alsó tagozatosok: Sinkó Sándor iskolánk korábbi igazgatója hozott létre egy alapítványt(nagyobb pénzösszeggel),melynek kamata a mindenkori negyedik évfolyamosok között kerül kiosztásra. Ezt a pénzösszeget az évfolyamon kitűnő tanulmányi eredmény elért tanulók között egyenlő arányban kell szétosztani. A jutalom a tanévzáró ünnepélyen kerül kiosztásra.



95/103


2.15. Magasabb évfolyamba lépés feltételei Helyi tantárgyi tanterveknek a 3. ,5. és a 7. évfolyam év végi minimumkövetelményeit is tartalmaznia kell :

tantárgy Magyar nyelv és Irodalom

1-4. 1-4 Apáczai

Történelem

5-8. 5-8 Nemzeti 5-8 Mozaik

Angol

3-Nemzeti 4-Oxford

5-8 Oxford

Német

3 Nemzeti 4 Klett

5-8 Klett

Matematika

1 Mozaik 2-4 Apáczai

5 6-8 Műszaki

Informatika

3-4 Nemzeti

5-8 Nemzeti

Környezetismeret

1--4 Mozaik

Természetismeret

5-6 Mozaik

Fizika

7-8 Mozaik

Biológia

7-8 Mozaik

Kémia

7-8 Nemzeti

Földrajz

7-8 Mozaik

Ének-zene

1-4 Apáczai

5-8 Mozaik

Vizuális kultúra

1-4 Apáczai

5-8 Mozaik

Technika

1-4 Apáczai

5-7 Nemzeti

Testnevelés

1-4

5-8 Mozaik

Erkölcstan

1-4 Mozaik

5-8 Mozaik

Tánc és dráma

5-6

Tantárgyakhoz kapcsolódó fejlesztési program



96/103

Mozaik


A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének elve A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése elsősorban gyógypedagógus közreműködésével valósul meg. A részképesség zavarok jellegének megfelelően a gyermekek iskolai oktatásában érvényesítjük a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. Diszlexia, diszgráfia esetében kiemelt fejlesztési célok, feladatok Iskolás korban az olvasás- és írászavarok javításának feladata kialakítani a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejleszteni kifejezőkészségét, segíteni az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A gyermekeknél az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel történik. Nagy hangsúlyt fektetünk az aktív szókincs, a beszédkészség, a szövegértés, a testséma, téri tájékozódás, a vizuomotoros koordináció fejlesztésére. Diszkalkulia esetében kiemelt fejlesztési célok, feladatok A matematika tanítása során nagy hangsúlyt fektetünk az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztésére, a matematikai nyelv·tudatosításával, a szerialitás erősítésére, a testséma, a téri relációk biztonságára. A számolási zavarokkal küzdő gyermekek esetében a tananyag elsajátítása során lassabb haladási tempót, hosszabb bevésési szakaszt, és több gyakorlási lehetőséget biztosítunk.. A szám- és műveletfogalmak kialakításakor, a számolási készség fejlesztése során a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében segítő-kompenzáló matematikai eszközök (kis tárgyak, korongok-korongképek, számolótáblák, egyéb segítő szimbólumok, ujjak) használata megengedett. Törekszünk arra, hogy a fokozott mennyiségű gyakorlás során a gyermekek megtalálják és megtanulják alkalmazni az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikákat, eljárásokat. Hiperkinetikus zavar, aktivitászavar, figyelemzavar esetében kiemelt fejlesztési célok, feladatok A gyermek nevelése-fejlesztése-tanítása során nagyon fontos a szoros kapcsolat a tanító, a gyógypedagógus (lehetőség szerint pszichológus) és a szülői ház között.



97/103


A gyermek képességeinek, terhelhetőségének és érdeklődésének megismerésével a pedagógus ki tudja alakítani az egyénre szabott követelményrendszert, mind a gyermek viselkedését, mind tantárgyi tananyagot illetően. A gyakoroltatás, a számonkérés során a feladatok összeállításánál figyelembe vesszük a tanuló gyengébb monotónia-tűrését, fáradékonyságát. Pszichés funkcióinak fejlődését gyakori pozitív visszajelzésekkel segítjük. A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. Az anyanyelvi tárgyak tanítása során igyekszünk sok mondókát, gyermekverset tanítani, mozgással, ritmizálással kisérve. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemeIt feladatai : Alapító okiratunknak megfelelően vállaljuk enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált oktatását is, de osztályonként csak 1-2 főt. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése, oktatása a fogyatékosság típusának megfelelő szakos gyógypedagógus bevonásával történik. A nevelésükhöz biztosított feltételek: ● a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta foglalkoztatása ● speciális tanterv, tankönyv és más segédletek ● a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása, ● egyénre szabott haladási tempó és követelményrendszer kialakítása a szakértői véleménynek megfelelően ● hosszabb időkeret biztosítása egy-egy tanév tanagyának elsajátíttatására. A tanórai és a tanórán kivüli fejlesztés kiemelt területei: Anyanyelvi fejlesztésben különös hangsúlyt kap: ● a pontos diagnózis, a megfelelő fejlesztési szempontok és módszerek kiválasztása, ● a testséma biztonságának kialakítása, ● a téri és idői relációk kialakítása praktikus és verbális szinten, ● a balról-jobbra való haladási irány rögzítése, ● a vizuomotoros koordináció gyakorlása, ● a látás, hallás, mozgás összehangolt működtetése



98/103


● a dyslexia prevenció keretében az előkészítő jellegű első osztályban a játékokon, gyermekverseken, népdalokon keresztül az egyenletes lüktetés kialakítása, ritmuskészség fejlesztése, a mozgás-beszéd koordinált működtetése, ● az auditív és vizuális diszkrimináció és emlékezet fejlesztése, ● az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) hangoztató-elemző vagy dyslexia prevenciós módszerrel, ● a helyes ejtés, a fonéma hallásfejlesztése, hang- és betűegyeztetési gyakorlatok, ● az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, ● a kompenzatórikus technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, grafomotoros fejlesztés, ● a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, memoriterek, könyvtárhasználat, számítógép, internet. Minden részterületen hosszabb begyakorlási, érési időszakot biztosítunk. Az anyanyelvi fejlesztés a nevelés minden színterén központi szerepet kap. Matematika fejlesztésében különös hangsúlyt kap: ● a testséma kialakítása, ● a téri relációk biztonsága, ● a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, ● a szerialitás erősítése, ● a számfogalmak kialakítása és bővítése, ● az érzékelés, észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, ● a segítő, kompenzatórikus eszközök használatának megengedése, ● az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megerősítése, sokoldalú gyakorlásuk a már "birtokolt" számfogalmakkal építkező számkörökben, ● a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása. A matematika előkészítése a tanulmányi idő növelésével valósul meg. A matematika tanítása a hagyományos matematika-tanítási módszerek felhasználása mellet apró lépésekben, a konkrét segédeszközökkel történő manipuláció idejét megnyújtva történik. Művészetek területen ki emelt szerepet kap: ● az érzlékelés, észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd, ● a téri orientáció, ● a mozgás-ritmus-beszéd koordináció, ● a grafomotoros fejlesztés, ● a szenzomotoros fejlesztés. Mozgásfejlesztés során kiemelt szerepet kap: ● a csecsemőkori ill. nagymozgások fejlesztése,



99/103


● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ●

a rugalmasság fejlesztése, a statikus, az átmeneti és a dinamikus egyensúly, a testvonal átlépésének fejlesztése, a végtagszétválasztás, azellentétes végtagmozgás fejlesztése, a testséma, a téri orientáció, a ritmusfejlesztése, a szerialitás, az emlékezet, a mozgásutánzás, a finommotorika fejlesztésének előkészítése.

Személyiségfejlesztés során kiemelt szerepet kap: ● a helyes önértékelés ● az önbizalom erősítése, ● a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs eszköztárának növelése, a hibás-hiányos helyzetfelismerés kompenzálása, ● a tudatos önirányítás, önkontroll kifejlesztése, ● az empátia fokozása, a másság elfogadtatása, ● a kompenzáló és védekező mechanizmusok (extrém magatartás, beilleszkedési zavar, agresszió) csökkentése, illetve megszüntetése. Élő idegen nyelv tanítása során kiemelt szerepet kap: ● a játékosság, ● a mondókák, énekek, népi játékok tanítása, ● az adott nyelvet beszélő népek hagyományainak meg



100/103


Záró dokumentumok: A pedagógiai program nyilvánosságra pedagógiai program hozzáférés lehetőségei

hozatala,

a

jóváhagyott

A kidolgozott pedagógiai program a nevelőtestület közös munkája. A munkaközösségek a törvényi hátteret megismerve, azt betartva munkaközösségi értekezletek keretében vitatták meg, majd alakították ki közös véleményüket a tervezetről. Többszöri egyeztetés, véleménycsere után közös munkánk eredményeként készítettük el a pedagógiai programot. Az intézmény vezetősége figyelembe vette a nevelőtestület javaslatait, véleményeit, majd ezt követően elkészítette a végleges változatot, amelyet a testület tagjai aláírásukkal fogadtak el. A pedagógiai program az iskola honlapján olvasható. Nyomtatott formában az intézményben megtalálható és hozzáférhető. A Diákönkormányzati tagok és a szülők kérésére a pedagógiai programot rendelkezésre kell bocsátani. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai ( Mellékelve) A pedagógiai program érvényességi ideje, értékelési és felülvizsgálati rendje, módosítása Jelen pedagógiai program 2013. szeptember 1-jétől érvényes a Köznevelési Törvény CXC. alapján készült. Módosítása történhet: ● Törvényi előírás következtében ● Fenntartói rendelet következtében ● Intézményi belső kezdeményezésre ● A módosítás körülményei: ○ A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el. Amennyiben a fenntartóra többletkötelezettség hárul, akkor az intézmény köteles egyeztetni. ○ Évente össze kell vetni a törvényi változások módosító hatásával, és meg kell tenni a szükséges módosításokat. ○ Határidő minden év augusztus 31. ○ Legkésőbb négyévente átfogó felülvizsgálatra van szükség.



101/103


Módosítás: Intézményi Tanács Jogszabályi háttér: Köznevelési törvény (2011. évi CXC. törvény) 73.§ (4)......Intézményi Tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat egyenlő számú delegáltjaiból kell létrehozni. (5) Az Intézményi tanács 1. Jogi személy, 2. székhelye azonos az iskola székhelyével, 3. tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására, 4. elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik, 5. ügyrend alapján működik, az ügyrendet az Intézményi Tanács dolgozza ki és fogadja el (7) Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az Intézményi Tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára.



102/103




103/103

fax.: Rigó József Általános Iskola

Recommend Documents