fasc. 35

35. f ü z e t

Ő S L É N Y T A N I

V I T Á K

/Discussiones P a la eon tolog ica e/

f a s c . 35.

Magyarhoni F ö l d t a n i Társ ula t Budapest, 1988.

/ E d it e d by the Se ctio n f ó r P a le o n t o l o g y and St ra ti graphy of the Hungárián G e o l o g i c a l S o c i e t y /

TARTALOMJEGYZEK

oldal BALOGH K . ; A magyar r é t e g t a n i és ő s l é n y t a n i kutatás r ö v id t ö r t é n e t e * ......... ......................................... VÖRÖS A.: A "Mediterrán mikrokontinens" b i o g e o g r á f i á ja p l i e n s b a c b i brachiopodák alapján .........

f

3 51

A MAGYAR RÉTEGTANI ÉS ŐSLÉNYTANI KUTATÁS RÖVID TÖRTÉNETE* Balogh Kálmán3^ Magyarország Európa ama o r s z á g a i közé t a r t o z i k , amelyek­ ben a f ö l d t a n i kutatás f e l a d a t a és f e j l ő d é s e — a tudománykor nemzetközi f e j l ő d é s é h e z v a l ó f e l z á r k ó z á s m e l l e t t — az á t l a ­ gosnál nagyobb mértékben v á l t az o r s z á g t e r ü l e t v á l t o z á s a i n a k s az ezekhez fű ző d ő p o l i t i k a i — társadalmi és gaz dasági v i s z o ­ nyoknak a függvényévé. A tö r t é n e l m i Magyarországnak és a tá r s o r s z á g á t a l k o t ó Horvát-Szlavóniának a Magas T á t r á t ó l / V y soké T a t r y / Orsováig / O r s ó v á / , Fiúmétól / R i j e k a / a Radnai— / R o d n a - / havas okig, a Morva /M or ava/ f o l y ó t ó l a B ú zá s- / B u z a u - / s z o r o s i g t e r j e d ő , kereken 32 5.0 00 km^-nyi t e r ü l e t e 1687— 1918. kö z ö tt az Osztrák-Magyar Monarchia r é s z e v o l t . Ezen az osztrá k v e z e t é s a l a t t á l l ó , hatalmas tömbön b e l ü l 180 éven át f é l g y a r ­ mati hely zetb en l e v ő , és ráadásul a f e u d á l i s társadalmi rend­ szer b é k l y ó i közt vergődő két t á r s o r s z á g — az 1 8 á 8 / á 9 -e s ma­ gyar szabadságharc k é s e i eredményeként — csak 1867-ben n y e r t bizon yos p o l i t i k a i és gazdasági ö n á l l ó s á g o t . A b s z o l ú t i s t a szellemű ura lkod óink, r é s z i n t a kincst-ári jövedelmek gyarap í­ tása c é l j á b ó l , r é s z i n t az e l s ő i p a r i fo rrad a lo m s az a z za l e g y ü t t já r ó f e l v i l á g o s o d á s és gazdasági f e j l ő d é s hatása a l a t t e l ő s z ö r a 18. sz. e l s ő negyedében re n d e lté k e l az ásványi

X 1 ‘ A b r i e f h i s t o r y of the s t r a t i g r a p h i c a l and p a l a e o n t o l o g i c a l resear ch in Hungary / i n E n g l i s h / . - Annls. .Hist, Hung. Geol. Spec. Issu e . X I I I t h Symposium of INHIGEO, P isa-P a d o va , I t a l y 1987.

'

* i .

XX

M. Á l l . Fö ldtan i I n t é z e t , H—1143, Budapest, népstad ion ú t . 14. 3

n.yersanyaglelőhelyek intézményes szám bavételét. Később azonban angol /TOWNSQN, R. 17 93/, l e n g y e l /STASZIC, S. 1819/ és f r a n ­ c i a utazók /BEUDANT, F. S. 1918; BOUÉ, A. 18 33 /, majd kü lön­ böző nemzetiségű hazai, valamint o s z tr á k bányamérnökök bevo­ násával, végül p e d ig a b é c s i G e o lo g is ch e R e i c h s a n s t a l t 1849ben t ö r t é n t f e l á l l í t á s á v a l i g y e k e z te k képet nyern i a monarchia e " k e l e t i tartományai" f ö l d t a n i f e l é p í t é s é r ő l . A szabadsághar­ c o t követő elnyomás éveiben azonban e munkában mindössze 3 - 4 magyar geológus v e h e t e t t r é s z t . Ezt a h e l y z e t e t csak a p o r o s z - o s z t r á k háború e l v e s z t é s é n e k hatására a Magyarország és a Habsburg-ház k ö z ö t t 1867-ben l é t r e j ö t t " k i e g y e z é s " v á l t o z t a t t a meg. Ennek egyik igen f o n t o s eredményeként az 1868/69-ben Bu~ daoesten l é t r e h í v o t t m. k i r . F ö l d t a n i I n t é z e t immár ö n á l l ó programok alapjá n f o l y t a t h a t t a és t ö k é l e t e s í t h e t t e azt a mun­ kát, amit a b é c s i i n t é z e t 1850-1867 k ö z ö t t az ÉTTy-i Kárpátok, a Bihor-tömeg és a Bánát f ö l d t a n i t é r k é p e z é s é v e l , a N y í r s é g és a K örös-vid ék á t t e k i n t ő tanulmányozásával, SZABÓ JÓZSEF p e d ig / I 858 / Békés és Caanád megye a g r o g e o l ó g i a i térképének e l k é s z í ­ t é s é v e l megkezdett. Ezt a f é l - é v s z á z a d o n át az egész tö r t é n e l m i o r s z á g t e r ü l e t ­ re k i t e r j e d ő t e v é k e n y s é g e t — arait a 19 . sz. második f e l é b e n megindult bányanyitások, i p a r t e l e p í t é s e k , sikvidékeken p e d ig a mezőgazdaság tömegtermelésre v a l ó á t t é r é s é v e l k a p c s o l a t o s f o ­ l y ó s z a b á l y o z á s i és l o c s a p o l á s i műveletek, valamint az ú t - és v a su th a ló z o t nagyarányú f e j l e s z t é s e és v á r o s é p í t é s i munkák i s ö s z tö n ö z te k , s amelyben liorvát g eoló gu sok i s r e s z t v e t t e k — sz I. v ilágh áború k i t ö r é s e megzavarta, az 1920 -bah megkötött t r i a ­ noni beke p e d ig a j e l e n l e g i / 93.000 knf'—n y i / á l l a m t e r ü l e t r e k o r l á t o z t a . A v e s z t e t t háborút követő s a f ö l d t a n i k u ta tá s t i s igen hátrányosan b e f o l y á s o l ó gaz dasági elnyomorodáson az immár fü g g e t le n n é v á l t országnak a . f e u d á l i s maradványok f e l s z á m o l á ­ sára és mind a nyugati nagyhatalmak, mind az utódállamok b i ­ zalmánál megnyerésére képtelen kormányai két évti zeden át nem isid lak úrrá l e n n i . Eh oly o t t egy olyan k ü l p o l i t i k a i o r i e n t á c i ó ­ ba sodródtak b e l ő , amely á t m e n e tile g /1939-194'!-. k ö z ö t t / Cseh’ ’h : i ’G :>:!z sin e lúgosa] évin rovására bizo n y o s t e r ü l e t i

gozó f i a t a l a b b magyar geológusok /NOPCSA F . , SCHAFARZIK F# , VENDL A . / i s c s a t l a k o z t a k , és a továbbiakban nagy mértékben h o zzá já r u lta k annak i g a z o l á s á h o z . í g y a Szárkő és a Retyezá t te k t o n ik a i ablakában f e l s z í n r e búvó és p r é s e l t s é g é n é l fogva korábban paleozóosnak v é l t "S ch elea f o r m á c i ó " jura korát e l ­ sőül SCHAFARZIK F. b i z o n y í t o t t a be egy d ia b á z t u f á r a t e l e p ü l t agyagpala-homokkő-mészkő sorozatban t a l á l t P h y l l o c e r a s mediterraneum példánnyal. BÖCKJI J. nevéhez f ű z ő d i k továbbá a D é li-K á rp á to k hosszú­ idon át egyetlen b i z t o s a n t r i á s z korú üledéksorának kimutatása sa Szászkabányán durvaszemü v ö rö s konglomerátum és növénymaradványos homokkő f ö l ö t t i brac hiopodás s n i s u s i mészkő és l a din márgás dolomit alakjában. A k ő s z é n t e le p e k e t i s ta rt almazó, gresteni fá c ie s ü l iá s z közvetlenül kristályosp alára telep ü lő e l ő f o r d u l á s a i t mutatták ki geoló gusain k a K r a s s ó - S z ö r é n y i - és az Almás-hegység, valamint a C s e r n a - / C i e r n a - / v ö lg y j ó l t a g o l ­ ható, t e l j e s jura rétegsorá ba n. A K ra s s ó - S z ö r é n y i - h e g y s é g K - i részében a t i t o n és a b e r r i á z i hézagmentes telexriilést é s z l e l ­ ték, s a kékesszürke v a l a n g i n i és h a u t e r i v i palák f ö l ö t t i c e mentmárgának a barrémi— a l s ó - a p t i b a t a r t o z á s á t á l l a p i t o t t á k meg. A hegység N y - i vonulatában v i s z o n t a barrémi— a l s ó - a p t i . korú,-urgon f á c i e s ü mészkő f ö l ö t t i homokkőnek a cenomán a l j á ­ i g való f e l n y ú l á s á t v a l ó s z i n ü s i t e t t é k . A hegység r é t e g t a n i váza tehát az 1910-es évek e l e j é n készen á l l o t t . Nagy kár, hog/ t e r v e z e t t monografikus l e i r á s a ennek e l l e n é r e — a román geológusokkal i d . LÓCZY LAJOS kezdeményezésére; l é t r e j ö t t t a ­ p a s z t a l a t c s e r e után i s — csak a SCHAFARZIK F. l é s SCHRÉTER Z . - f é l e rövid ö s s z e f o g l a l á s o k i g j u t o t t e l .

KELETI-KÁRPÁTOK A K ele ti-K árp átok e l s z ó r t és az u t ó l a g o s l e p u s z t u l á s kö vetkeztében k is k i t e r j e d é s ű t r i á s z e l ő f o r d u l á s a i r ó l / f e l s ő -perm / ? / dolomit f ö l ö t t i kö vüle te s w e r f e n i pala; homokköves— - m 7agpalás k ö z é p s ő - t r i á s z , r a d i o l a r i t o k , h a lls t a t ti fáciesü 7

f e l s ő - t r i á s z * , r h a e t i k o r a l l o s mészkő/ e l s ő ü l HERBICH F. / 1 8 7 1 / t u d ó s í t o t t , A k ö z é p s ő - t r i á s z é é l i vulk áni k i t ö r é s e k i t t e n i j e ­ l e n t ő s é g é t KOCH ANTAL hangsú lyozt a, Brassó / B r a ? o v / környéke, a P e r s á n y i - / P e r ^ a n i - / hegység és a Nagyhagymás /Haghima^/ l i á s z , dogger és maim l e l ő h e l y e i n e k és ősmaradványainak e l s ő l e í r á s a ugyancsak HERBICH F . - t ő l származik, A b r a s s ó i / b r a $ o v i / mezozóos faunák l e í r á s i t századunk második év tize d é b e n JEKELIUS E. f o l y t a t t a , ,! Erdély / T r a n s i l v a n i a / zord N y - i h a t á r h e g y s é g e i t ,

a tágabb

értelemben v e t t B i h a r - f / f e i h o r - / tömeg t e r ü l e t é t 1874 és 1884 k ö z ö t t csak kevés magyar g e oló gu s k e r e s te f e l . Közülük SZABÓ JÓZSEF / 1 8 7 4 / e vid ék " t r a c h i t " - j a i b ó l , KOCH ANTAL / 1 8 7 6 - 7 7 / a Vlegyásza / V l e d e a s a / , i d , LÓCZY L. / I 876 / p e d ig a He g y e s -Drócsa / H i g h i ^ - D r o c e a / , PRIMICS GYÖRGY / 1 8 7 9 / az E r d é l y i Érc­ hegység /M^ii M e t a l i f e r i / és a Bihar "tömeges k ő z e t e i " - r ő l adott t á j é k o z t a t á s t . A több r é s z h e g y s é g b ő l á l l ó , magas és r i t ­ kán l a k o t t hegyvidék r é s z l e t e s e b b megismerésére azonban a buda­ p e s t i F ö ld t a n i I n t é z e t csak 1 8 8 5 - t ő l kezdve t u d o tt e r ő f e s z í t é ­ seket ten n i. Az egymást sűrűn v á l t ó 9 geológus azonban / a k i k .. köz ül ráadásul 5 súlyosan meg i s b e t e g e d e t t / , a problémák sz e­ r i n t i v i z s g á l ó d á s igé n y é t és l e h e t ő s é g é t n é l k ü l ö z ő 3 a t e r e p i . nehézségekkel nem számoló, h e l y t e l e n munkaszervezés miatt mint­ egy 20 éven át csak laphatárok közé s z o r í t o t t , egységes és hé­ zagmentes képet nem eredményező pionirmunkát t u d o t t v é g e z n i . Ennek e l l e n é r e PETHŐ GYULA a B é l i - / C o d r u - / hegység g n e i s z b ő l , c s i l l á m p a l á b ó l , f i l l i t b ő l , s a csillá m p a lá kba i n t r u d á l t grá­ n i t b ó l á l l ó ta la pzata f ö l ö t t az / a l u l verrukánó, f e l ü l inkább grödeni tip usú , középütt p e d ig k v a r c p o r f i r - és k v a r c p o r ! i r t u ­ f a - b e t e l e p ü l é s e k e t i s tartalmazó, v ö r ö s és zöld p a l á k b ó l f e l ­ é p í t e t t / s z á r a z f ö l d i permnek három ta g o z a t á t k ü l ö n í t e t t e e l . A t r i á s z és jura ta g la lá s á h o z azonban mind ő, mind BÖCKH TI,, PAPP K. vagy KOCH A , csak egyes szórványos ősmara dvány-lele­ te k ke l j á r u l t a k hozzá. Az alkalmi k ö v ü le t g y ü jt é s e k so r á b ó l ne­ v ezetesek még i d . LÓCZY L .-n a k / 1 8 8 6 / és BÖCKH JÁNOS-nak / I 887 / a vaskóhi /vaqscaui/ f e n n s í k s ö t é t d o lo m it o s mészkövein és b i ­ tumenes dolomitján nyugvó "k-impi" v ö r ö s mészkövekben t a l á l t

Ammoniteszek, valamink a szomszédos menyházai /M o n e a s a - i/ . ho­ mokkő- és p a l a ö s s z l e t b ő l g y ű j t ö t t P e c t i n i d á k és G-ryohaeák. Ezek a k é t s é g k í v ü l k ö z é p s ő - t r i á s z r a , i l l . a l i á s z g r e s t e n i f á c i e s é r e u ta ló és később k i b ő v i t e t t l e l e t e k u i , j e l e n t ő s e n hoz­ z á j á r u lt a k a B é l i - / C o d r u - / hegység D - i részén később e l k ü l ö ­ n í t e t t t e k t o n i k a i takarók f e l i s m e r é s é h e z , E kor l e g k iv á ló b b t e l j e s i t m é n y é t HOEMANN KÁROLY n y ú j t o t t a , aki 1889-1890, k ö z ö t t a Bihar-tömeg E - i részén f e k v ő K i r á l y e r ­ dő /Padurea C r a i u l u i / t r i á s z és jura r é t e g s o r á t é v t i z e d e k r e az e r d é l y i határhegységek legjobba n ismert r é s z é v é t e t t e , A w erf e n i palákon nyugvó d o lo m it o s — mészköves t r i á s z o n b e l ü l i r é s z ­ l e t e s tá jé k o z ó d á s t a jó f e l t á r á s o k b a n és az ősmaradványokban v aló szegénység megnehezitte ugyan, a g r e s t e n i f á c i e s ü l i á s z r a t e l e p ü l ő jurán b e l ü l azonban — a kö z é p ső -d o g g e r k i v é t e l é v e l — minden lényeg es s z i n t e t s i k e r ü l t ősmaradványokkal kimutatnia, SZONTAGH TAMÁS nemcsak a Nagyvárad / O r a d e a / környéki a l s ó - k r é ­ tá t i r t a l e / 1 8 8 8 / , hanem e v i z s g á l a t a i t 1894—1905. k ö z ö t t a K ir á ly e rd ő r e i s k i t e r j e s z t v e , o tt . barrémi mészmárgát és a p t i " c a p r o t i n á s mészkőM- v e t ismert f e l . A későbbi munkák előzményéhez t a r t o z i k , hogy i d . LŐCZY LAJOS a Bihar-tömeg D-i oldalához simuló E r d é l y i Érchegység /Mi/ii M e t a l i f e r i / t i t o n — a l s ó - k r é t a korúnak m i n ő s i t e t t mészkős z i r t j e i t már 1876 -ban olyan f i i s - k i f e j l Ő d é s ü a l s ó - k r é t a r é ­ tegekbe ágyazottaknak t a r t o t t a , amelyek helyenként h a u t e r i v i ősmaradványokat tartalmaznak. 1887 -ben p e d ig az t i s f ö l i s m e r t e , hogy ezen a l s ó - k r é t a f l i s gyűrt r é t e g e i f ö l ö t t a cenomán és a gosaui f á c i e s ü szenon üle dékei diszkordánsan te l e p ü l n e k . A szorosabb értelemben v e t t B i h a r - / B i h o r - / h e g y s é g b e l i korábbi próbálkozások után az e l s ő nagy eredményt ROZLOZSNIK PÁL prod u kálja , aki már 1906-ban f ö l v e t i , majd 30 év kénysze­ rű várakozás után részleteseb ben , i s k i f e j t i , hogy a Nagybihar /C u c u r b e ta / környékét két, metam orfitokb ól á l l ó egység a l k o t ­ j a , amelyek a szezon e l ő t t , D - r ő l É f e l é t o l ó d t a k f ö l a mezo­ zoikumot i s tartalmazó északibb egységekr e. Ezek ugyanazok a metamorf egységek, ©melyeket a román geológusok ma a B i h a r i takarórendszer f o n t o s r é s z e i k é n t B i h a r i a - és Munpel-Lup^a t a 9

karónak neveznek. A B i h a r - c s ö p ö r t i l y e n előzmények után i d . LÓCZY LAJOS kezdeményezésére 1 9 0 8 - t ó l megindult újra térképezésének PÁLFY MÓR és ROZLOZSNIK PÁL nevéhez fű ződ ő le g fé n y e s e b b eredménye e tömb l e n y e s e t t takarókból á l l ó heg ységszerkezetének a f e l ­ ismerése v o l t . Ők á l l a p í t o t t á k meg e l ő s z ö r , hogy: 1. a kvarckonglóméra tűmből, grauwackéből és agyagpalából á l l ó karbon ö s s z l e t csak a szőkébb értelemben v e t t B i h a r -h egység D -i részének k r i s t á l y o s p a l á i t f e d i / e g y e b ü t t hiá ny­ zik/:

2^—£hz egymásra b o r u ló takarók perm— ■mezozoikumát olyan r é te g s o r o k é p i t i k f ö l , amelyek — az UHLIG,-V. /1903? 1907/ á l t a l az ÉNy-i Kárpátokban m egkülönbözt etett "m a g a s tá tr a i " és " s z u b t á t r a i " sorozatokhoz h a s o n l ó a n — p a r t k ö z e l i , i l l . n y i l t v i z i medencerészeken ülepedtek l e . A B é l i - /C o d ru - és Moma-/ hegység k r i s t á l y o s a ljz a tá n a k autochton burkát a l k o t ó perm— — mezozoikum u i . — k o n t i n e n t á l i s eredetű tarka k eu p erév el, kössen i r é t e g e i v e l és ezek f ö l ö t t i , g r e s t e n i t i p u s ú / b á r kő­ szenet nem t a r t a l m a z ó / a l s ó - l i á s z á v a l — h a tá r o z o tt a n a k á rp á ti maghegységek kö z v e tle n üledékburkának a k i f e j l ő d é s é r e emlékez­ t e t . Még szembeötlőbb a szőkébb értelemben v e t t p a r t k ö z e l i j e l l e g e , ahol a t r i á s z és a jura k ö z ö t t i hézag még k i f e j e z e t ­ tebb. Ez a b i h a r i f á c i e s ü mezozoikum, s az a l j z a t á t alkotók r i s t á l y o s képződmények a Réz- /Mi^ii P l o p i § / és Meszes /Me­ s é s - / hegység, valamint a K ir á l y e r d ő /Padurea. C r s i u l u i / t e ­ r ü le té n f o l y t a t ó d n a k . Ezen autochton r é te g s o r o k r a olyan taka­ rók t o l ó d t a k f ö l , amelyek ősmaradványokban gazdag, t i s z t á n t e n g e r i r é t e g s o r a i az e l ő z ő e k t ő l é le se n elütnek. 19 '16- r a e s e t t , s a t e l j e s k i é r t é k e l é s i g e z é r t nem j u t o t t e l a k i r á l y e r d ő i kréta b a u r i t t e l e p e k f ö l f e d e z é s e és tanulmányozása /ROZLOZSNIK y . / . A t r i a n o n i békét követő nehéz gazdasági v is zon yok, az ebből adódó új és más természetű f e l a d a t o k sokasága, az anyagf e l d o l g o z á s i nehézségek s az egykori munkatársak e l h a l á l o z á s a miatt még ez 1 9 1 6 - ig e l é r t eredmények ö s s z e f o g l a l á s á r a i s csak 1(1-03 esztendő múlva k e r ü l h e t e t t s o r . Persz e csonkán, mert a sz erz őtársak közül utolsónak maradi; ROZLOZSNIK PÁL i s csak r!” ó'/v-'] élbe t ú l a t e r v e z e t b nagy monográfia e l s ő kötetének 10

1939 - e s m eg je len ését. E csonkasága e l l e n é r e i s nagy értékű munka s z e r i n t a b i ­ hari geoszinklinális-ágnak a b é l i ,

g y a l u i , r é z - h e g y s é g i , me-

s z e s i , c i k ó i és p r e l u k a i k r i s t á l y o s tömegek k ö z ö t t i k ia la k u ­ lása a permben i n d u lt meg. A Fekete K ö r ö s t ő l / C r i ^ u l H eg re/ K-re le vő t e r ü l e t azonban az alsó -perm i d e j é n még küszöbként emelkedett k i , mert az i t t e n i üledéksor csak a f e l s ő - p e r m m e l kezdődik, mig a b é l i / c o d r u i / t e r ü l e t e n az alsó-perm i s j e l e n van. Bár a b i h a r i mezozoikum mai e l t e r j e d é s é t az e r ó z i ó szabta meg, a K -i oldalán l e v ő k r i s t á l y o s tömegek még a mezozoikum­ ban i s állandó vagy i d ő l e g e s s z i g e t e t / s z i g e t c s o p o r t o t / a l k o t ­ hattak. A perm— mezozóos üled ékgyüjtőn b e l ü l két f ő f á c i e s t e - r ü l e t kü lö n bözte thető meg: a / a K i r á l y e r d ő , az É - i és a Középső-Bihar k ü s z ö b f á c i e s e , b / a p a r t t ó l tá vola bb ü le p e d e t t b é l i f á c i e s , amelynek l e g t e l j e s e b b r é t e g s o r a a B é l i - / C o d r u - / hegység ún. Nagyarad-egységében t a l á l h a t ó meg. A h e g y s é g s z e r ­ ke z e te t úgy j e l l e m z i , mintha a Fekete Körös / C r i ^ u l H eg re/ mai ár o k sü lly e d é k é b ő l kiindulva — mind Hy f e l é / a Nagyarad- e g y s é g r e / , mind K f e l é / a b i h a r i k ü s z ö b f á c i e s r e / — olyan t a ­ karók to l ó d t a k rá, amelyek mindegyike b é l i f á c i e s ü ugyan, de bennük a keuner h e l y é t már s ö t é t s z ü r k e , l y c o d u s z o s mészkő f o g l a l j a e l . A c o d r u i alsó-permei; v ö rö s szinü alapkonglomerá­ tum. után savanyu és b á z i s o s vulkáni és v u lk a n o k la s z t o s b e t e ­ le p ü l é s e k e t tartalmazó homokkő és agyagpala, az a l s ó - w e r f e n i t ő l nehezen e l v á l a s z t h a t ó f e l s ő —permet p ed ig k v a r c n o r f i r t ö r ­ meléket tartalmazó konglomerátum. és kvarchomokkő k é p v i s e l i . Az év tized ek során ö s s z e g y ű l t Ősmaradványanyag f e l d o l g o z á s a kapcsán KUTASSY E. / 1 9 2 8 / a k a lu g y e ri és k ó l a f a l v i t r i á s z h a l l s t a t t i f á c i e s é t hangsúly ózta. PALFY és ROZLOZSNIK b i h a r i ö s s z e f o g l a l á s a i n a k csonkaságuk e l l e n é r e i s az a je le n t ő s é g ü k , hogy a ta karo s h e g y s é g s z e r kezst r é t e g t a n i eszközökkel v aló b i z o n y í t á s a révén e l ő s z ö r f e j e z n e k ki ala pos k é t e l y t a Kárpát-medence b e l s e j é t k i t ö l t ő "Magyar Masszívum" egységes tömegként való f e l f o g á s á v a l szem­ ben. Igaz , hogy e takarók számát azóta a román geológusok megn ö v e lt é k , s azokat a Marosi /Műre 9/ g e o s z i n k l i n á l i s j e l e n l e g d ó 1 on. f e kv ő mar adv ánvaib ól származtatják. Azt sem f e l e d h e t j ü k

e l azonban, hogy e takarók zömét, azok és a k r i s t á l y o s töme­ gek v i s z o n y á t , a B i h a r ia - t a k a r ó r e n d s z e r i r á n y í t o t t s á g á t , a g y a l u i - és az é s z a k - b i h a r i k r i s t á l y o s k ö z t i Vlegyásza / V l e d e a sa / g r a n i t o i d j a i n a k a bánáti f e l s ő - k r é t a — eocén b á n á t i t o k ­ ká! való rokonságát, a Maros- /Mure.^-/ v ö l g y i f l i s r e d ő z e t é nek a j ó v a l nyugodtabb t e l e p ü l é s ű f e l s ő - k r é t á r a v a l ó r á t o l ó dását / é s igy a gusau-utáni mozgások t é n y é t / , v é g ü l az Erdé­ l y i Érchegységet / M ^ ii M e t a l i f e r i / k e r e s z t e z ő és innen a Bé­ l i - h e g y s é g N y - i e l ő t e r é i g követhető a n d e z i t - f é l e s é g e k har­ madidőszaki korát már ROZLOZSNIK-ék m e g á l l a p i t o t t á k . Kiig a Hátszegi - / Hat se g - / medence szenon f e l e t t i é d e s v í ­ z i r é t e g ű i b ő l NQPCSA FERENC / 1 9 1 5 / d á n ia i emeletre u t a l ó D i nosaurus-maradványokat t a l á l t , a j ó v a l K-ebbre f e k v ő Fruska / F r u s k a / Gora k r i s t á l y o s magjára támaszkodó f e l s ő - k r é t a r é ­ t e g s o r homokkőből, a g y a g j a i é b ó l és mészkőből á l l ó , mélyebb r é sz e f ö l ö t t PETHŐ GYULA / 1 9 1 0 / olyan, b á z i s o s v u lk á n i t o k k a l t a r k í t o t t " h i p e r s z e z o n " agyag- és márgapala d í s z l e t e t mutatott k i , amelynek t e n g e r i ősmaradványai k ö z ö t t — l e g a l á b b i s az ak­ k o r i m e g íté lé s s z e r i n t — már pale o cé n alakok i s akadtak.

északnyugati — kárpátok

Az ÉNy-i Kárpátokban a b é c s i F ö l d t a n i I n t é z e t 1 8 6 7 - t e i l e z á r u l t f e l v é t e l e i után hosszú i d e i g csak szórványos és l é ­ nyeges u j r é t e g t a n i eredmények n é l k ü l i b á n y a f ö ld t a n i t e v é ­ kenység f o l y t . E t e r ü l e t rendszeres re ambulációja magyar r é s z ­ r ő l i d . LÓCZY LAJOS igazgatósága a l a t t ,

1913-ban i n d u l t meg.

Ez az egyszer re több központból e l k e z d e t t , nagyszabású t e v é ­ kenység a b é c s i geológusok á l t a l f e l i s m e r t képződmények / a k r i s t á l y o s p a l a - és gránitmagokon nyugvó perm— a l s ó - k r é t a r é ­ t e g s o r o k / 1 : ld-A. GOO-es lépt.ék h e l y e t t 2 5 . 0 0 0 - e s r é s z l e t e s s é g ­ nek m e g f e l e lő ta g la lá s á n és e l t e r j e d é s ü k p o n t o s ít á s á n k e r e sz­ t ü l azt kívánta e l d ö n t e n i , hogy a k á r p á ti g e o l ó g i a e l s ő s z i n ­ t e t i z á l ó ja , az osz trák VIKTOR UFILIG, valamint a f r a n c i a te k ­ t o n i k a i i s k o l á t k é p v i s e l ő MAURICE LUGEON k ö z ö t t az 1903 . é v i b o c s i Nemzetközi F ö ld t a n i Kongresszuson támadt v i t á t követő 12

és e lé g g é sz é ls ő s é g e s n e k l á t s z ó uj UKLIG—fé l e s z i n t é z i s / 1 9 0 7 / mennyiben á l l j a meg a h e l y é t . Ennek az I . v i l á g h á b o r ú k i t ö r é ­ se miatt amúgy i s nehézségekkel küzdő programnak a v é g r e h a j ­ tása 1918-ban megszakadt. Eredményei közül mégis messze kima­ g a s l i k annak a f e l i s m e r é s e , hogy az UHLIG-féle■t á t r a a l j i / s z u b t á t r a i / neokom márga f e d ő j é b e n elh e ly e zk e d ő és éppen e z é r t korábban a l s ó - k r é t a korúnak v é l t ChoS-dolomit és mészkő tömegek ősmaradványokkal kimutatott középső— f e l s ő - t r i á s z b a tartoznak /DORNYAI B . , KULCSÁR K . , VIGH G y . , i f j . LÓCZY L . / . A j e l e n l e g a maghegységek autochton üledékburkának t e k i n t e t t , vékonysága és hézagossága alapján p a r t i — p a r t k ö z e l i k i f e j l ő — desőnek minősülő " m a g a s tá tr a i ", i l i . a j ó v a l vastagabb és h é zagtalan " s z u b t á t r a i " k i f e j l ő d é s n e k / a mai Vysoká- és K riz n a - ta ka ró n ak/ az e l k í i l ő n i t é s e a Mincovban, a Zjarban, a K i s - és Száraz-Magúra környékén, meg az Inöveeben do lg o z ó magyar geo­ lógusoknak még nem s i k e r ü l t . A Choc-tömegek t r i á s z korának b i ­ zony i tá s a azonban azt j e l e n t e t t e , hogy a s z u b t á t r a i k i f e j l ő d é s f ö l ö t t k é t s é g k í v ü l egy addig nem ismert t e k t o n i k a i takaró f o g ­ l a l h e l y e t . E r r ő l a Kis Kárpátoktól a Mincovig nyomozott Choc- t a k a r ó r ó l m e g á l l a p í t o t t á k , hogy a főtömegét a l k o t ó t r i á s z képződmények k i f e j l ő d é s ü k , vastagságuk és ősmaradványtartalmuk te k in te té b e n élénken különböznek a " t á t r a a l j i f á c i e s " egykorú képződményeitől, -és- némileg a m e g f e l e l ő dun án tú li-kö z é p h e g y sá gi f á c i e s e k r e emlékeztetnek. A " t á t r a a l j i " k i f e j l ő d é s r e j e l ­ lemző "tarka keuper" a Choc-tömegekből h iá n y z ik , és csupán a l u n z i homokkő h e ly e n k é n ti megjelenése á r u l j a e l azok k á rp á ti jellegét. y A Selmecbánya /Benska S t i s v n i c a / környéki t r i á s z rögök­ nek s a Szepes— Gömöri Érchegység / S lo v e n s k é R u d o h o r ie / d é l i mészkőövének /J Í h o s lo v e n s k y Kras, i l l . Ag g te le k— Rudabán.vai-h e g y sé g ; Dél-Gömörikum/ a s z u b t á t r a i egységekkel szembeni különbségei már BÖCKH K . , , ACKER V . , KOCH A . , VITÁLIS r* 1904-1907. k ö z ö t t i j e l e n t é s e i b ő l k i o lv a s h a tó k . És — bár az re.nagy ség p a l e o z ó o s tömegének valamennyi r é t e g t a n i kérdésé t a szazad e l e je n e k szűk t e r ü l e t e k r e s z o r í t k o z ó b á n y a g e o l ó g i a i f ö l v é t e l e i nem i s tudták megoldani — RGZL0ZS1TIK PÁL Aranyidő /•'inta 1 dk a / és Lobé ina ' / B o b r i n á / környéki f e l v é t e l e i , KISS A. 13

/

/ 1 8 5 8 / , ILLÉS V. / 1 9 0 2 / , FRECH,Fr. / 1 9 0 6 / , GESELL S.

és ROZ-

LOZSNIK P. karbon ősm a ra d ván yle letei / 1 9 1 2 - 1 9 1 4 / » SCHAFARZIK F , - n e k / 1 9 0 4 , 1905/ az i t t e n i p o r f i r o i d - s o r o z a t v a l ó d i t e r ­ mészetét f e l t á r ó v i z s g á l a t a i mcois je l e n t ő s e n j á r u l t a k hozzá az is m e r e t i homály e l o s z l a t á s á h o z . Ezek alapjá n ROZLOZSNIK P. már 1914 -ben kimondta, és 1935“ ben m egje len t munkájában r é s z ­ l e t e s e n k i i s f e j t e t t e , hogy az Érchegység két t e l j e s e n kü­ l ö n á l l ó egységből / a Vepori és a S z e p e s s é g i t a k a r ó b ó l / á l l , s az u tó bbi kambro -sz ilur p o r f i r ó i d j a i n és s z i l u r — devon " z ö l d k ő p a l a ” sorozatán / a mai G ö l n i c i , i l l . Ra koveci s o r o z a t e k e n / a RAKUSZ GYULA / 1 9 2 8 - 1 9 3 9 / őslénytaninmenográf i á ja sz e— r i n t w e s z t f á l i emeletbe t a r t o z ó d o b s i n a i — b i n d t i f e l s ő - k a r b o n , valamint a k v a r c p o r f i r k a v i c s o s — agyagpalás /jobbárra s z á r a z f ö l ­ d i / perm üledékhézaggal t e l e p ü l . A I I . v ilá gh á bo rú i d e j é n a C s e h s z l o v á k i á t ó l á t m e n e t i le g v i s s z a n y e r t d é l- g ö m ö r i te r ü le tsá v b a n a magyar g e o ló g u s o k /BA­ LOGH K., BARTKÓ L . , i f j . NOSZKY J . , FÖLDVÁRI A . , TELEKI G . / általában eredménnyel o l d o t t á k meg a mai " S z i l i c e i ta ka ró" v a s ­ tag mészkőtömege a n i s u s i és lad in r é s z e i n e k Das.yclaö.aceák u t ­ ján való e l k ü l ö n í t é s é t , f e l i s m e r t é k annak tüzköves / r e i f l i n g i / f á c i e s e i t és Brachlonod 3 —, valamint Monotis s a l i n a r l a l e l e t e k s e g í t s é g é v e l karai és / h a l l s t a t t i f á c i e s ü / n ó r i e l ő f o r d u l á s o ­ kat i s kimutattak. E z z e l je l e n t ő s e n f i n o m í t o t t á k az t a r é t e g ­ s o r t , amit e t e r ü l e t r e nézve a w e r f e n i tí pusú a l s ó - t r i á s z , i l l . a Dernőről /D r n s v a / már STÜRZENBAUM J. / I 8 77 / és VIGH GY. / 1 9 1 5 / g y ű j t é s e i b ő l ismert n ó r i l y c o d u s z o s mészkövet, i l l . ammonitesze s — br schiopod ás— ka gyló s — c rágás " k ö sse n i már gá " - 1 f e d ő , adne.ti tí p usú a l s ó - j u r a , mint két végpont k ö z ö t t i 939 ig fe lá llít h a t ó v olt.

ÉS ZAKKELETI-KÁRPÁTOK Az í K - i Kárpátokban / a mai Kárpát-Ukrajnában/ 1887-1918. k ö z ö tt kisebb-nagyóbb inogsz akitásokkal- tevékenykedő g e o l ó g u sóink a f l i s ö v n e k az ország hataruu b e l ü l i , nehezen já r h a t ó , Vi

makrofaunában szegény, szemre p e d ig igen egyhangúnak tűnő r é ­ t e g e i t zömmel a f e l s ő - k r é t á b a , egy r é s z é t azonban — az a l s ó -eocén hiányával — a paleogénbe s o r o l t á k be. E t e r ü l e t a l a p o ­ sabb megismeréséhez a magyar g e o ló g u so k csak a I I . v i l á g h á ­ ború i d e j é n j u t o t t a k e l , amikor az Ung /U h/ v ö l g y e és Szolyva / S z v a l j a v a / környéke f l i s képződményeiben WEIN GYÖRGY és HORUSITZKY FERENC — MAJZQN LÁSZLÓ f o r a m i n i f e r a - v i z s g á l a t a i alapján — eredményesen k ü l ö n í t e t t é k e l a " b e l s ő s z i r t ö v " , a "Magura-öv", az " u z s o k — duklai r e d ő k " , a "peremi p i k k e l y e k " , az "uzsok— b u k o v i c e i p i k k e l y " és a " k ö z p o n t i d e p r e s s z i ó " r é « t e g s o r a i t . Ugyanakkor SZÁLÚI T. Kőrösmezőn / J a s z i n a / k ö r n y é - ' kének r é t e g t a n i és s z e r k e z e t i f e l é p í t é s é t d e r i t e t t e f e l . A ma Csehszlovákiához t a r t o z ó Zempléni-hegységben /Zempl i n s k é pahorky/ d o lg o z ó SZÁDECZKY-KARDOSS GYULA / 1 8 9 1 , 1897/ r é t e g t a n i beosztá sa a b é c s i g e o ló g u so k é t annyiban i g y e k e z e t t f e l ü l m ú l n i , hogy a különben egyveret ü r é t e g s o r devon és perm időszakinak v é l t t a g j a i kö z ö tt f e k v ő , növénymaradványos és kő sz é n te le p e s homokkő- és p a l a ö s s z l e t é t — -kőzettani alapon — az a l s ó - és f e l s ő - k a r b o n kö z ö tt o s z t o t t a meg. Ennek az Északi Kárpátok p a l e o z ó o s f e jl ő d é s m e n e t e szempontjából igen f o n t o s , k o n t i n e n t á l i s rétegsorn ak a k o r m e g i t é l é s é t a I I . v il á g h á b o r ú i d e jé n FERENCZI ISTVÁN / 1 939/4-0, 194-3/ — ma i s e l f o g a d o t t é r ­ vényes séggel — permokarbonra módosít,otta.

AZ ALPOK KELETI NYÚLVÁNYAI Az Alpok K - i nyúlványai f i l l i t s z e r u k ő z e te in e k legalább egy r é s z é t geo lógusa in k álta lába n az ópaleozóikumba s o r o l t á k an él kül, hogy azok korát s i k e r ü l t volna b i z t o s a n kimutatniuk. Mindmáig nagy je l e n t ő s é g ű e k azonban HOFMANN KÁROLY-nak / 1 8 7 6 / a ma már Ausztriához t a r t o z ó Egyházasfüzes / K i r c h f i d i s c h / kör­ nyéken t a l a l t középső—devon korú F a v o s i t e s , C u p r e s s io c r in ' 3 és H e l i o l i t e s l e l e t e i , amelyek mintegy h id at alkotnak a devon gra.ci es csak újabban kimutatott b a l a t o n i e l v i d é k i és uppony— — szend rői / m a g y a r o r s z á g i/ e l ő f o r d u l á s a i k ö z ö t t .

13

HORVÁT KARSZT A Horvát Karszton 1909-1918. k ö z ö t t munkálkodó magyar és horvát geológusok /KORMOS T. , VOGL V„, K0CH,F., SALOPEK M ./ j e l e n t é s e i i t t permokarbon, mezozéos és eocén képződményeket k ü l ö n í t e t t e k e l . Nagy eredménye e v iz s g á l a t o k n a k a Mrzla V o d i c a - i cephalopodás középso-permnek a f ö l f e d e z é s e /VOGL VIKTOR/. É s z l e l t é k a t e n g e r i f e l s ő - p e r m j e l l e g z e t e s m é szalg áit i s /JABI,rws7.KT .T. / » fiZRket azonban — az akkori nemzetköz i l e g e l f o g a d o t t f e l f o g á s s z e r i n t — karbonba s o r o l t á k be.

DINARIDAK NOPCSA FERENC 1905/6. és 1913/18.

é v i s a Dinaridák f e l -

é p i t é s é r e nézve ala p v e t ő a l b á n i a i m e g f i g y e l é s e i v e l összhang­ ban 1916/18-ban 0 budapesti F ö l d t a n i I n t é z e t a nagy ö s s z e f ü g ­ gések i r á n t szenvedélyesen érdeklődő i á . LÓCZY LAJOS ig a zg a tó személyes i r á n y í t á s á v a l 4— 9 f ő b ő l á l l ó g e o l ó g u s c s o p o r t o t k ü ld ö t t Nyugat—S z e r b ia , Bosznia és Kelet-Montenegró /Crna Go­ ra/ területére. KORCSA F. 1901-ben és 1929-ben m egje len t ö s s z e f o g l a l á s a i a Dráva— Sz.ávaközből és PN y-S zerbiáb ól K ele t-B o szn ián át At­ hénig követhető ” r é g i s z á r a z u l a t " k r i s t á l y o s és f é l i g - k r i s t á l y os Irópződn.iényeir e t e l e p ültén karbon a p y a g p a lá k b ó l.é s mész— k ö v e t b ő l , t é r r é s z t r i k u s perra konglomerátumból és homokkőből, hnnbulogi mészkőből, k é r ő t o f i r o s —-agyarnalás— mészköves középs ő - t v i a s z b ó l mXl ó , zavart szerkezetű és ráadásul k isebb s z e r ­ zőn i i n i t - v 0 - i i zsokke 1 e t j e r fc r é t e g ö s s z l e t é t említen ek, amely ''őlőR, •; f e l s ő - k r é t a mészkő., majd az eocén f l i s s z ö g e l t é r é s ■s':l t e l e p ü l . — Lóg bonyolultabb az e t t ő l Ny—ra következő H n lo t-a ín n ri s z e r p e n t in !t ~ ö v .'cl é p í t é s e : ennek p a l e o z ó i pa— ! • '•3, perm re te k e k k e l t u f i t o s k ö z é p s ő - és megölödontidás r e 1s ő - t r i á c s z a 1 induló rétegsorában a k ö z é p s ő - és f e l s ő - j u r a

vörös p a l á i v a l t á r s u l t s z e r p e n t i n i t - , gabbró- és d i a b á z - t ö megeknek van főszerep ük ; az utóbbiak f ö l ö t t a t i t o ^ és neokora uralkodóén törmelékes k i f e j l ő d é s e ,

a cenomán r u d i s t á s mészkö­

ve, végül a s z e n o n tó l az o l i g o c é n i g t e r j e d ő , konglomeratumos f l i s s z ö g e l t é r é s s e l t e l e p ü l , — A s z e r p e n t i n i t - ö v h ö z Ny f e l A északon a n e r i t i k u s d i n á r i mészkőöv, délen az a b i s s z i k u s / ? / Olonos— Cukali öv c s a t l a k o z i k , s mindkettő Ny f e l é az A d r i a -peremi f l i s f o k o z a t o s mélyülést j e l z ő n y u g a t - h e l l é n , i l l . a d r i a i — j ó n i a i ö v - é r e t o l ó d o t t rá, Cukali környékén NOPCSA F. ammoniteszes a l s ó - t r i á s z t , er upti v b e t e l e p ü l é s e k e t és han bulogi tip u sú ammoniteszeket tartalmazó k ö z é p s ő - t r i á s z t , tüzköves és k o v a s z i v a c s o s karni mészkövet, n ó r i — r h a e t i korú pados mészkövet és m e g a lo d o n ti dás— g v r o p o r e l l á s d o l o m i t o t , t á b l á s l i á s z mészkövet és dogger r a d i o l a r i t o t , f e l s ő - j u r a e l l i ' p s a c t i n i á s mészkövet, már a f l i s övhöz ta r t o z ó a l s ó - k r é t a f u c o i d e á s p a l á t , homokkövet, f e l s ő - k r é t a h i p p u r i t e s z e s mészkövet, a l s ó - e o c é n nummuliteszes mész­ követ és köz é p ső -e o cé n — o l i g o c é n f l i s t mutatott k i . A d i n á r i mészkőövhöz s o r o l t é s z a k - a l b á n i a i t á b l á s vidék karbon homokkővel és agyagpalával kezdődő r é t e g s o r a NOPCSA P. s z e r i n t f u s u l i n á s és k.rinoideás mészkőkonglómeratummal f o l y ­ t a t ó d i k , erre perm, majd finoraszemü zöld és v ö r ö s w e r f e n i pa­ l a , k ö z é p s ő - t r i á s z konglomerátum, homokkő, agyaggal és t u f a , azután p t y c h i t e s z e s mészkő, végül a f e l s ő - t r i á s z t ó l a f e l s ő - .. - k r é t á i g t e r j e d ő , monoton mészkőtömeg t e l e p ü l , amelynek t a g j a ­ i t k ö v ü l e t e i / p l . Me'galodus t r i q u e t e r , E l l i n s a c t i n i á k , R eq uieniá k, cenomán R ú d is t á k / vagy sz in e és bitumentartalma alapjá n k ü l ö n í t e t t e e l . A C u k a li - v id é k k e l szembeni to v á b b i különbség­ ként kie m e li, hogy a f l i s k i f e j l ő d é s i t t már a l e g f e l s ő - s z e n ó n ­ ban megkezdődött. A m. k i r . F ö l d t a n i I n t é z e t munkatársai / i d . és i f j . LÓCZY L . , VADÁSZ M. E, KORMOS T. , JEKELIUS E. , SZENTPÉTERY Zs. , TREITZ P . , ZALÁNYI B . , SZÓRTÁGH T . , ZSIGMONDY Á . , TIMKÓ I . , TELEGDI ROTT-T K . / számtalan é r té k e s — k ö v ü l e t l i s t á k o n , s z e l ­ vényeken, résztérképeken i s r ö g z í t e t t — a d a t t a l b ő v í t e t t é k e
17

méretét, E munka r é s z l e t e s s é g é t j e l l e m z i , hogy az annsk fő b b eredményeit i f j . LÓCZY L. / 1 9 2 7 / s z e rk e sz té sé b e n ö s s z e f o g l a l ó 2 0 0 , 000-es f ö l d t a n i térkép az " a r c h á i " k r i s t á l y o s p a l á k t ó l és a különböző mélységi és k i ö m l é s i magmatitoktól a p a l e o — mezo™ zóikumon és t e r c i e r e n át a k v a r t e r i g b e z á r ó l a g ö sszesen 29 képződményt tü ntet f ö l , és t e k t o n i k a i k i é r t é k e l é s n é l k ü l i s hosszú i d e i g kitűnő t á j é k o z t a t á s t n y ú j t o t t a j u g o s z l á v g e o l ó ­ gusok számára.

ERDÉLYI MEDENCE Az Er délyi-medencét i l l e t ő e n annak É - i peremén HOFMANN KÁROLY és KOCH ANTAL mér 1894-ben ö sszesen négy t e l j e s ü l e - ' d é k c ik l u s t f e l ö l e l ő , a f e l s ő - o l i g o c é n e n b e l ü l p e d ig még mély­ ség s z e r i n t i v á l t o z a t o s f á c i e s t a g o z ó d á s t i s mutató paleogén r é t e g s o r t mutatott k i , amelyhez d é l f e l é a kö z b e ik ta tó d ó v u l ­ káni t u f a s z i n t e k alapján igen j ó l t a g o l h a t ó , az akkor " f e l s ő -m e d ite rrá n !'-ba s o r o l t bádeni emeletbe k ő s ó t e l e o e k e t i s t a r ­ talmazó, t e l j e s miocén és pannóniai r é t e g s o r c s a t l a k o z i k . Ezzel szembeni f e l t ű n ő különbségként a Vajdahunyadi- /Hunedoa r a i - / , Karánsebesi / C a r a n s e b e ^ i - / , B o z o v i c s i - / B o z o v í q í - í / medencében, a K r a ssó -S zö r é n y i-h e g y sé g N y - i olda lá n , az Erdé­ l y i Érchegység / M t i i M e t a l i f e r i / Dévától /D é v a / É-ra fe k v ő k is medencéiben vagy a Fruska- Gorában a középső-miocén nagy üledékhézaggal, a k ö z v e t l e n ü l a metamorf vagy p a l e o — mezozóos a l j z a t r a telepiül. A tran sz gre d áló bádeni sek é ly te n g e r ü ledé­ k e i b ő l származnak F elsőla p ug y , K o s t é j , R i b i c e és B u jtu r HALAVÁTS GYULA és KOCH ANTAL á l t a l l e i r t gazdag c s i g a - és k a g y l ó f a u n á i. Az Erdélyi-medencében e r e d e t i l e g k á l i s ó kutatása c é l j á ­ b ó l PAPP KÁROLY á l t a l t e l e p i t e t t sármási / S a r m a s e l/ mélyfúrá­ sok 1916-ban a medence a n t i k l i n á l i s a i h o z k ö t ö t t f ö l d g á z k i n c s f ö l f e d e z é s é r e v e z e t t e k , BÖCKH HUGÓ-nak és PÁVAI-VAJNA FERENCnek e z z e l kapcsolatban i t t és a Kis-Kárpátok N y - i e l ő t e r é b e n levő Morvamezőn, valamint a Mura mentén e l é r t s i k e r e i ö s z t ö ­ nöztek arra, hogy a szénhidrogénku tatást 1920 után a Dél-Du-

nántúlon s az É sz a k -A lfö ld ö n t o v á b b f o l y t a s s u k . Az 1941/44. folyamán Erdélybe k ü ld ö t t magyar geológusok /REICH L . , BARTKÓ L. , MAJZON L. , BEM B. , JASKÓ S . , MÉHES K . , BALOGH K . / BANDAT HORST v e z e t é s e a l a t t összefüggően ú j r a t é r ­ képezték a medence É - i peremét és középső r é s z é t . C s a t l a k o z - . , tak ehhez FERENCZI I . , MIHÁLTZ I . , STRAUSZ L. tanulmányai. I f j . NOSZKY J. a Réz-hegység /H ifii P l o p i ^ / szé lé n fe k v ő f e l s ő - d e r n a i a s z f a l t - e l ő f o r d u l á s a , GAÁL I , a B o r ó t — Köpeci-medence p l i o c é n képződményeivel, SCHRÉTER Z. a p r e l u k a i k r i s t á l y o s rög, FÖLDVÁRI A. és PANTÓ G. a d i t r ó i n e f e l i n s z i e n i t - m a s s z i v u m és a Nagyhagymás /Hag h ima^/ képződményeivel f o g l a l k o z t a k . I f j . NOSZKY J. a b é k á s - s z o r o s i a l s ó - k r é t a k ö v ü l e t l e l ő h e l y e k e n g y ü j t ö t t . A Hargita p l i o - p l e i s z t o c é n vulk áni tömegében TÖRÖK Z. v é g z e t t ér té k e s m e g f i g y e lé s e k e t . Az é s z a k - e r d é l y i tanulmányok — HOFMANN K. és KOCH A. s z á z a d - e l e j i eredményeit l é n y e g i l e g megerősítv e -— m e g á l l a p í t o t ­ ták, hogy a Lápos-h egység gyűrt paleogén f l i s é r e , i l l . az azt Ny f e l é f e l v á l t ó paleogén medenceiáciesre lankás D - i dőlésben az Ilo sv a i-d o m b v id é k gyüretl en / a mai nevezéktan s z e r i n t az eg g e n b u r g itó l az o t t n a n g i i g t e r j e d ő — " a l s ó - m e d i t e r r á n " r é t e g ­ sora, majd a Mezőségnek a sóte kto n ik a miatt gyűrt " f e l s ő - m e d i t e r r á n " - p l i o c é n soroza ta t e l e p ü l . A t r a n s z g r e d á l ó " a l s ó - m e d i t e r r á n " - t az alapkonglomerátumára következő hidalmási réteg ek a l s ó , cyclamminás r é s z e , a " f e l s ő - m e d i t e r r á n " h e l v é t i /ma: ottnangi + k á r p á t i / emeletét a hidalmási ö s s z l e t magasabb, faunamentes tagozata k é p v i s e l i . A t o r t o n a i /ma b á d e n i / emelet a d é s i d á c i t t u f á v a l és az ehhez kapcsolódó k ő só v a l kezdődik. Erre a mezőségi agyag és homok a l s ó részében anomalinás, a b á l v á n y o s v á r a l j a i tu fa f ö l ö t t i szakaszában azonban igen s z e ­ gény ö s s z l e t e k ö v e tk e zik . Ez u t ó b b i t ó l a g y é r e s i tu fa s z i n t j e v á l a s z t j a e l a szarmata syndesmiá.s agyagmárgáját, majd a b á z nai tufa f ö l ö t t a pannon co ng e riá s r é t e g e i következnek.

19

TI A j e l e n l e g i á l l a m t e r ü l e t r e vonatkozó r é t e g t a n i eredmé­ nyeknek az u t o l s ó 45 évben f o k o z a to s a n f e l g y o r s u l ó f e j l ő d é s é t a s p e c i á l i s ő s l é n y t a n i , á s v á n y - k ő z e t t a n i , kémiai és geokémiai, valamint s z e d i m e n t o l ó g ia i v iz s g á l a t o k n a k a szorosabb értelem­ ben v e t t térképező munkától v a l ó f o k o z a t o s e l k ü l ö n ü l é s e , ugyanakkor 0 s p e c i a l i s t á k és a térképezők s z o r o s együttműkö­ désének a b i z t o s í t á s a t e t t e lehet ővé* Erre ugyan már a még ma i s nemzetközi h ir ü s z á z a d - e l e j i B a la to n -m o n o g rá fiá t meg­ a lk o t ó i d . LŐCZY h- i s p é l dát mu ta tott, r e n d sze r e s g e o l ó g u s ós pale o n to ló g u sk é p z é s hiányában, elegendő számú szakember n é lk ü l e példa s z é le s e b b körű k i t e r j e s z t é s é r e 1950* e l ő t t csak igen lassan és e l s z i g e t e l t e n k e r ü l h e t e t t so r . A z ö n á l l ó magyar geológ iának a Magyarhoni F ö l d t a n i Társula t 1848-as megalaku­ l á s á t ó l számitva 140 éves t ö r t é n e t é b ő l kb. 110 éven át a r é ­ tegtan f e j l ő d é s e l é n y e g i l e g 0 té r k é p e ző geológusoknak a t é l i hónapokra s z o r í t k o z ó anyag-feldolgozó és k i é r t é k e l ő munkáján nyugodott. Bár geo lógusa in k többsége mindig koruk nemzetközi színvonalának m e g f e l e lő p e t r o g r á f i á i , ő s l é n y t a n i és t e k t o n i ­ kai f e l k é s z ü l t é é ? ^ .1 k e r ü l t ki a 2, majd 3 tudományegyetem, a műszaki egyetem, i l l . a bá nyászati f ő i s k o l a p a d j a i b ó l , s té r k é p e z é s s e l járó s o k f é l e megterhelés mégis t ö b b n y ir e l e h e ­ t e t le n n é t e t t e , hogy a továbbiakban működésük s z ín v o n a lá t minden iránvban egyenlete sen f e j l e s z ó k tovább, s ha igen — mint azt a f ö l d t a n i té rképezés mindmáig legnagyobb magyar művészének, HOFMAHN K.-nak a néIdája mutatja — sokirányú m e g á lla p ítá s a ik a t monográfiaszerűen ö ssz e i s f o g l a l j á k . Erre csak olyan kiemelkedő egyéniségek v o l t a k képesek, mint a D irtosauruc .ok v i l á g h í r e s tanulmány ozásán k í v ü l "m ellékeden” a Déli Kárpátok és a DinárIdák g e o l ó g i á j á v a l i s eredményesen 1 o g l a l k o z ó , z s e n i á l i s TTOPCSA FERENC, a b i h a r i és s z e p e s —gömö— r i n ag y tek ton ik a, az Esztergom— Budapest- és Recsk—környéki üledékek és vu lk ánito k megismerése m e l l e t t a Nummuliteszek 20-

rendszertanának k i d o l g o z á s á t e l i s m e r t módon m e g k is é r lő , sok­ o l d a lú ROZLOZSNIK P . , vág'/ a K r a s s ó - S z ö r é n y i - h e g y s é g b e n , a Blikkben és a Borsod—E g e r e se h i t e r c i e r medencében egyaránt k i v á l ó t e l j e s í t m é n y t n y ú jt ó és ő s l é n y t a n i v i z s g á l a t a i v a l a Kárpát-medencei a l s ó - és f e l s ő - m i o c é n mai r é t e g t a n i b e o s ztá sa sát megalapozó SCHRETER ZOLTÁN. Hogy geológusa ink ennek e l l e n é r e a mainál 3 - s z o r nagyobb törté nelm i á l l a m t e r ü l e t zömén i d ő t á l l ó r é t e g t a n i a la n o z á s t v o l t a k képesek v é g e z n i, az e ls ő s o rb a n jó m a k r o f a u n i s z t ik a i ismereteiknek köszönhető. Mivel azonban Őslénytani tevékenységíiket ál ta lában csak a f ö l d t a n i t é r k é p e zé s e g y ik e sz k ö z é ­ nek t e k i n t e t t é k , többségük csak a meghatározott k o r j e l z ő a l a ­ kok l i s t á b a f o g l a l á s á r a s z o r i t k o z o t t , s csupán az újnak t a r ­ t o t t alakokat vagy a gazdagabb faunákat Í r t á k l e r é s z l e t e s e b ­ ben. Ezek a tö b bn y ire f ö l d r a j z i vagy f ö l d t a n i egységekhez kö­ t ö t t munkák mégis máig i s megbízható a l a p j a i a t e r ü l e t h e z kap­ c s o ló d ó ő s l é n y t a n i tevékenységnek. Mindazonáltal már a magyar g e o l ó g i a hőskorában i s akadt HANTKEN MIKSA személyében olyan ku ta tó , aki jö vőbe l á t ó módon f e l i s m e r t e a m i k r o f o s s z i l i á k j e l e n t ő s é g é t , és a Dorog— Buda­ p e st környéki paleogén makro- és m ikro fo ra m inifé rá kra alapo­ z o t t s a j á t b i o s z t r a t i g r á f i á i b e o s z t á s á t Lombardiáig k i t e r ­ j e s z t e t t e . Nemcsak számos f o r a m i n i f e r a - f a j t i r t l e f o n t o s r e n d sze r ta n i m e gállapítá sok / p l . a Nummulitesek dimorfizmusá­ ra v o n a tk o z ó / meg állap itá sok k í s é r e t é b e n , nemcsak megalapozta a Kárpát-medencén b e l ü l i paleogén f o r a m i n i f e r a - t á r s u l á s o k meg­ ism e ré sé t, hanem i d ő t á l l ó r é t e g t a n i k ö v e t k e z t e t é s e k e t i s l e - e vont azokból. É v tiz e de k ke l e l ő t t e j á r t tehát korának, hiszen az á l t a l a g y a k o r l a t i c é l o k érdekében — de b i o l ó g i a i f e l k é s z ü l t s é g g e l — müveit f o r a m i n i f e r o l ó g i a a 20. sz. e l s ő f e ­ lében, a szénhidrogénkutatásban j á t s z o t t s z e re r e révén v a l ó ­ ban v il á g g a z d a s á g i tényezővé v á l t . Az alábbiakban — a bevezetésben k i f e j t e t t okokból — négy korszakra bontva t e k in t jü k át a r é t e g t a n i megismerésnek a mai o r s z á g t e r ü l e t r e vonatkozó f e j l ő d é s é t .

21

1. 1868-1908 1868 és 1908, k ö z ö tt g e o ló g u sa in k az őskorinak v é l t k r i s t á l y o s p a l á k és g rá n ito k f ö l ö t t álta lá b a n csak a perra s z á r a z f ö l d i k i f e j l ő d é s é t ismerték f ö l . A w e rfe n i r é t e g e k k e l v a ló s z o r o s s ö ss z e fü g g é s azonban a B a l a t o n i e l v i d e k e n es a Mecsekben a perm r é t e g s o r egészének, i l l . f e l s ő ré szé n e k a t r i á s z h o z c s a t o l á s á t eredményezte, BÖCKH JÁNOS a Dunántúlon két a l p i j e l l e g ű , t e l j e s , de e l t é r ő k i f e j l ő d é s e t r i á s z r é ­ t e g s o r t mutatott k i . Ezeknek a t r i á s z kö z e p é ig egyre k a rb o nátosabb rétegsoroknak a k ü lö n b ség ei a wengeni r é t e g e k s z i n t ­ j é t ő l kezdve h i r t e l e n k ié le z ő d n e k : a b a l a t o n i e l v i d é k i t r i á s z továbbra i s karbonátos j e l l e g ű marad, a mecseki e l l e n b e n t ö r ­ melékes j e l l e g ű v é v á l i k . A b a l a t o n i e l v i d é k i t r i á s z o n b e l ü l BÖCKH J. 13 ta got k ü lö n i t el*, e l n e v e z é s e in e k egy r é s z é t máig használjuk. — A Mecsekben 2 Werfeni és 3 ''kagylósmészkő" t a ­ gozaton k i v ü l csupán "Wengeni p a l á " - t és "t e le p m e nte s homokk ö " - v e t különböztet meg. — A Dunántúli-középhegység egyéb r é s z e i r ő l csak f e l s ő - t r i á s z f ő d o l o m i t o t és d a c h s t e i n i mészkö­ vet emlitenek. Korán f e l i s m e r i k azonban a Budai-hegység és a P i l i s néhány ma i s v i t a t o t t korú f á c i e s é t /mátyáshegyi mész­ kő, d ip l o p o r á s és tüzköves d o lo m it, a v i c u l á s mészkő/. — Az A g g t e le k i-K a r szto n az 1900-as évek e l e j é n " s z e i z i ” , " k a m p i l i " és g u t e n s t e i n i , valamint nehezen t a g o lh a t ó "fennsikm észkő” vet ismertek f e l . A Dunántúli-középhegység uralkodóén meszes— arnmoniteszes, de csak egyes f o l t o k o n é s z l e l t és vékony j u r á j á v a l szemben a Mecsek-hegység sokkal vastagabb, a l j á n k ő s z é n t e l e p e s , f ö l j e b b agyagos— márgás és csak t e t e j é n mészköves — tehát g r e s t e n i ti pusú — j ú r á j á t amannál j ó v a l t e l j e s e b b n e k t a l á l t á k . /A Me­ csekben kimutatott dogger és maim s z i n t e k e t századunk e l e j é ­ i g a Középhegységnek csak néhány pontjá n s i k e r ü l t m e g t a l á l n i . / Azt, hogy a Mecsektől D-re l e v ő v i l l á n y i t e r ü l e t középső t r i á s z á t csak a bath e m e l e t t ő l kezdve b o r í t o t t a a jura te nger, e l ő s z ö r HOFMANN K. hangoztatta.

22

Az " a l p e s i ” a l s ó - k r é t a f o l y t o n o s sorát f e d e z t é k f e l geo­ lógusaink a Gerecsében, a l á b a t l a n t a l s ó - t i t o n mészkőre ü l e ­ dékhézaggal t e l e p ü l t b e r r i á z i homokkő és b r e c c s a , valamint aptychuszos mészmárge, h a u t e r i v i homokkő és konglomerátum ké­ pében. — A Bakonyból az a p t i , a l b a i , ső t cenomán emeletet i s e m l í t e t t é k f o r a m i n i f e r á s agyag, " c a p r o t i n á s " és exogyrás mészkő, valamint t u r r i l i t e s z e s márga m e g j e l ö l é s s e l , — A Kele t i -M e c s e k " a u g i t p o r f i r " - t u f á j á b ó l g y ű j t ö t t fauna a vulkáni működés a l s ó - k r é t a korát r ö g z í t e t t e . Az " a l p e s i " f e l s ő - k r é t a középhegységi / a j k a i , sümegi, u g o d i / e l ő f o r d u l á s a i t — kőszéntartalmú é d e s v í z i r é t e g e k r e következő márga és h i p p u r i t e s z e s mészköveik a la p já n — gosaui kifejlődésünek Í t é l t é k . A Dunántúl t e r c i e r képződményeinek e l s ő v i z s g á l a t a a Kár­ pát-medence nagy r é s z e e k o r b e l i v i s z o n y í t ó s z e lv é n y e in e k f e l ­ á l l í t á s á t eredményezte. HANTKEN M. — v i l á g v i s z o n y l a t b a n i s é l e n já r ó — f o r a m i n i f é r a s z i n t e z é s e az ÉK-Dunántúl f e l s ő - t r i ­ ászra tran szgred áló eocén sorozatának t e n g e r i t a g j a i t p l . o p e r c u l i n á s — su bplanulatuszos, p e r f o r a t u s z o s és s t r i a t u s z o s sz in tekre b o n t o t t a . A szé le se b b e l t e r j e d é s ü , új c i k l u s t kép­ v i s e l ő f e l s ő - e o c é n e n b e l ü l p e d ig o r b i t o i d á s mészkövet és br y — ozoás mérgát k ü l ö n í t e t t e l , az e lőbbib en Nummulites comnlan a t u s - t , az utóbbiban N. i n c r a s s a t u s - t és N. b u d e n s i s - t á l l a ­ p ít v a meg. — HANTKEN az egyes r é te g ta g o k h e l y e t t e s i t ő f á c i e s e i t i s f e l i s m e r t e : p l . a z t, hogy az o l i g o c é n a l s ó ta g o z a tá ­ nak d e lt a j e l l e g ű hár shegyi homokkövét a budai márga h e l y e t t e ­ s í t i , s mindkettejüknek a n y í l t v í z i k i s c e l l i agyag a f e d ő j e . A f e l s ő - o l i g o c é n r e g r e s s z i ó t v i s z o n t cyrenás— cerith iu m o s c s ö k k e n t s ó s v i z i , h e l i x e s — p l a n o r b i s z o s é d e s v í z i és "P e c tu n cu l u s " obovatus tartalmú, p a r t k ö z e l i f á c i e s e k j e l z i k . . - — Sopron, a Dunántúli-középhegység, a Mecsek miocénjén b e l ü l az " a l s ó - . - és f e l s ő - m e d i t e r r á n " , i l l . a "szarmata" emelet e l k ü l ö n í t é s e f o l y t , azok törmelékes meszes, v u lk a n o k la s z t o s , csö k k e n ts ó s ­ v i z i vagy mocsári f á c i e s e i n e k a m e gk ülönb öztetésével. A Ba­ konyban v i s z o n t csak " f e l s ő - m e d i t e . r r á n " - t és " s z a r m á t á " - t á l l a p í t o t t a k meg. 23

A R a r a t e t h y s t ő l l e f ü z ő d ö t t kárpát-medencei tónak a " s z a r ­ mata" és a kvarter k ö z t i ü le d é k e i r e szükségessé v á l t a pannón i a i emelet bevezetése-*- TELEGDI ROTH LAJOS e lépesén ek j o g o s ­ ságát HALAVÁTS Gy. és LŐRENTHEY I . v i t á j a i g a z o l t a , melynek során számos egymás f ö l ö t t i vagy egymást h e l y e t t e s i t ő a l s ó - és fe ls ő - p a n n o n f a u n a s z i n t e t k ü l ö n b ö z te t te k meg. A f e l s ő - p a n n o n és a kvarter közé i k t a t o t t " l e v a n t e i emelet" i d e j é n már csak Szlavóniában, Erdély D - i részén és a Nag yalföld ön t é t e l e z t e k f ö l maradvány-tavakat. Az ország egyéb r é s z e i n megkezdődött a " l e v a n t e i emelet" s z á r a z f ö l d i vagy f o l y ó v í z i üledékeinek g e r i n ­ c e s - l e l e t e k alapján v aló b e s o r o l á s a , '. i. , 'Y j

—— . "

-v

2. 1909-1919

Az 1909. és 1919. k ö z ö t t i évek l e g k iv á ló b b f ö l d t a n i müve id . LÓCZY LAJOS-nak a B a l a t o n i e l v i d é k r e vonatkozó ö s s z e f o g l a ­ lása / 1 9 1 3 A Annak a m onográ fia -soro zatnak a b e f e j e z ő k ö t e te ez, amit LÓCZY még a f ö l d r a j z p r o f e s s z o r a k é n t , a Magyar F ö l d ­ r a j z i Társaság é g i s z e a l a t t i n d í t o t t meg. Ez a kitű nő magyar és k ü l f ö l d i szakemberek; közreműködésével k é s z ü l t s o r o z a t a magyar f ö l d t a n i kutatásnak egyik le g f o n to s a b b alapmunkája. Be­ l ő l e i s kiemelkedik a kö z e p é ig még ti pusosan d é l - a l p i n a k , f ö l ­ jebb é s z a k - a l p i j e l le g ű n e k Í t é l t t r i á s z szelvény r é s z l e t e s t a g l a l á s a . E s z e r i n t az ÉNy f e l é d ő lő r é t e g s o r f e k ü j é t képező ó p aleozóos f i l l i t ö s s z l e t r e a l a p b r e c c s á v a l " g r ö d e n i tí p u s ú " perm homokkő és p a la , majd helyenként újabb d i s z k o r d a n c i á v a l a 12 s z i n t r e b o n t o t t a l s ó - t r i á s z t e l e p ü l . Az a n i s u s i emeletben három s z i n t e t /megyehegyi d o lo m it, " r e c o a r ó i " és " t r i d e n t i n u s z o s mészkő"/, a ladinban k e t t ő t / d i a b á z t u f á s " r e i t z i " , i l l . " s u b t r i d e n t i n u s z o s mészkő"/ különböztet meg, de m e g j e l ö l i ezek h e l y e t t e s i t ő f á c i e s e i t i s . A karni emeletbe s o r o l t " f ü r e d i meszkő"~ben és " f e l s ő márg acsopor t"—bán a R r o tr a c h y c e ra s aon, a Trachyceras austriacum és- a Cornucardia h o r n i g i s z i n t j é t mutatja k i . A n ó r i f ő d o l o m i t f ö l ö t t a csak helyenként mutat­ kozó, márgás— bitumenes " k ö s s e n i " és az álta lán osabb e l t e r j e désü d a c h s t e in i mészkő k é p v i s e l i a r h a e t i e m elete t. A Vértes főtömeg ét TAEGER H. /1QOQ/ n ó r i f ő d o l o m i t b ó l és • 24

r h a e t i d a c h s t e i n i mészkőből á l l ó n a k t a r t o t t a . A D un a-balparti rögökben VADÁSZ E. / 1 9 1 0 / 9 képződmények m e l l e t t t a l á l t t ü z köves mészkövet karni k o r ú n a k ' v é l t e . A Bükk-hegységi N a g y v isnyón ugyanő / 1 9 0 9 / alsó-karbonba s o r o l t t e n g e r i fa u n át f e d e - . z e t t f ö l . A hegység ősmaradványokban szegény, r e n d e l l e n e s t e ­ le pü lé sű és enyhén metamorf képződményeit SCHRÉTER Z. n y ilv án ennek hatása a l a t t i g y e k e z e t t — néhány t r i á s z f o l t k i v é t e l é ­ vel az ó— és újpaleozoikum k ö z ö t t megosztani. Középhegységi jura-tanulmányaiban VADÁSZ E. /1 9 1 3 / l e ­ s z ö g e z te , hogy a l i á s z csak a Bakony t e r ü l e t é n f e j l ő d ö k ki fo kozato san a d a c h s t e i n i mészkőből,-másutt azonban üledékszíinet v á l a s z t j a e l a t t ó l . Ennek alapjá n a l i á s z te n ger p a r t v o ­ n alát az a l s ó - j ú r a képződmények j e l e n l e g i e l t e r j e d é s é n e k pe­ remvonala mentén vonta meg, Az egész jura sekély t e n g e r i j e l ­ l e g é t hangsúlyozt a, és annak s z i n t h i á n y a i t újabb n e g a t i v p a r t ­ e l t o l ó d á s o k k a l magyarázta. E z z e l az i d . LÓCZY n é z e t e i h e z kap­ c s o ló d ó e s z m e f u t ta tá s s a l egy a k ö z e lm ú l t i g é l ő e l k é p z e l é s nyert e l s ő megfogalmazást. Bakonyi t i p u s ú k ö z é p s ő - k r é t á t mutatott k i TAEGER H. / 1 9 0 9 / a V é r t e s b ő l . Ugyanezen képződmény egy r é s z é t azonban — h e l y t e ­ le nü l — a barrémi emeletbe s o r o l t a , ' s ez több, mint 5 é v t i z e ­ den át zavarta a középhegységi kréta f e j l ő d é s t ö r t é n e t é n e k meg­ értését. VADÁSZ E . , TAEGER H . , i d . NOSZKY J . , TELEGDI ROTH K. és SCHRÉTER Z. a Duna-balparti rögök, a V é r te s,a. c s e r h á t — nógrá di és a Bükk-környéki t e r c i e r r é t e g s o r r e n d j é t l é n y e g i l e g h ely esen r ö g z í t e t t é k . Már ekkor m e g á ll a p í t á s t n y e r t, hogy a magyaror­ sz ági c s ö k k e n t s ó s v i z i "szarmata” a k e l e t - e u r ó p a i szarmatának csak a mélyebb r é s z é t k é p v i s e l i . Egyes pontokon p e d i g vegyes,. f8unájú, átmenetet mutattak ki a "szarmata" és az alsó-pannon k ö z ö t t . Tovább f o l y t a t ó d t a k a pannon l e l ő h e l y e k t i s z t á n f a u — n i s z t i k a i alapú b e s o ro lá sá ra irá nyu ló k í s é r l e t e k i s . Az 189á-ben K o l o z s v á r r ó l Budapestre k e r ü l t és jó b i o l ó ­ g i a i érzékkel rendelkező KOCH ANTAL p r o f e s s z o r n a k , s a nála so koldalú képzésben r é s z e s ü l t tanítványok s p e c i a l i z á l ó d á s ! hajlamait támogató id . LÓCZY L .-n a k az érdeme, hogv a száza d f o r d u l ó t á j á t ó l kezdve az ő s l é n y t a n i f e l d o l g o z á s o k száma j e 25

'lentékenyen megnőtte Míg*. HANTKEN Ms k o r t á r s a i közül csak a MÁFI ősnövénytani gyűjteményét l é t r e h o z ó STAUB MÓRIÉ v á l t ö n á l l ó p a l e o n t o ló g u s s á , most a pályakezdő f i a t a l o k /PR32TZ Gy. 9 VADÁSZ Ee t KOCH N . , i f j . LŐCZY L . , TELEGDI ROTH K . / egymás ; után k ö z ü k a dunántúli mezozóos, az e g r i o l i g ö / m i o c é n makrófaunák, vagy a mediterrán tüskésbőrűek ő s l é n y t a n i monog rá fi­ áit*- Sajnos* a hegységekbe k e r ü l t tanítv ányok zömének a ru­ tin-meghatározásokat meghaladó ő s l é n y t a n i tevékenysé gét ha­ marosan l e z á r t a f e l a d a t a i k sokrétűsége* E zért ez a k e z d e t i ■■ s p e c i a l i z á l ó d á s csak a k v a r t e r - k u t a t á s terén v á l h a t o t t t e l ­ jessé. V':Ú ; ' Ü — Id. LÓCZY-t r é s z i n t a PENCK— BRÜCKNBR-f é l e p o l i g l a c i á l i s sz em léle t t e r j e d é s e , , r é s z i n t a nálunk már korábban i s súlypon­ t i f e l a d a t k é n t müveit a g r o g e o l ő g i a i f e l a d a t o k megoldása kész­ t e t t e arra, hogy az e l s ő kárpátmedencei lö szfa un áka t ism e r te ­ tő HORUSITZEY H. m e l l e t t a kvarter más f á c l e s ü puhatestüinek tanulmányozását KORMOS TIVADAR~ra / 1 8 8 1 - 1 9 4 6 / b i z z a . KORMOS a' k o r a b e l i k v a l i t a t í v módszerekkel azonban a Kárpát-medencében csak egy idősebb és egy f i a t a l a b b kv a rte r molluszkafaunát tu­ d o tt b i z t o s a n e l k ü l ö n í t e n i , és ez őt és a később örökébe lé p ő MOTTL MÁRIÁ-t i s a p o l i g l a c i a l i z m u s tagadására ö s z t ö n ö z t e . Kormos l e t t azonban azoknak az ő s g e r in ce s-k u t a tó k n a k és ő s r é ­ gészeknek a v e zé r é v é i s , , akik / p l . KADIC 0 . , HILLEBRANDT J . , ÉHIK Gy., LEIDENEROST Gy., FEJÉRVÁRY G. G y . , LAMBRECHT K . / — v e l e együtt — számos ba rla n g i ő s g e r i n c e s - , ősember- és p a l e o l i t - l e l e t e t t e t t e k ism e r tté .' MÉHELY L. v i s z o n t a v i l l á ­ n y i karszthasadékok pocok-faunájának olyan e v o l ú c i ó s s o r a i t mutatta k i , amelyek k e z d e t i — HINTGN, M. A, C. d é l - a n g l i a i v i z s g á l a t a i s z e r i n t már a p l i o c é n b e nyúlnak v i s s z a . 3. 1920-1944 Az 1920-1944. k ö z ö t t i évek s z e r e n c s é t l e n tö r t é n e l m i és „ gazdasági f o r d u l a t a i je l e n t ő s e n h á t r á l t a t t á k a magyar ősl ény-, tan f e j l ő d é s é t . A g e r i n c t e l e n makro- és mikrofaunára vonat­ kozó kö zlé sek túlnyomó ré sze a térképező s a szénhidrogénku— ta tó fú rá sokat k i s z o l g á l ó geológusok f a u n a l i s t á i r a s z o r i t k o -

z o t t . Ezekben mégis a finomabb szintezésre és a reg ion ális Összefüggések megrajzolására i rá n y u ló szándék tükröződik. Az ezekkel i l l u s z t r á l t számos i d ő t á l l ó rétegtani felism erés mel­ l e t t e kor szakemberei néhány nagyhírű ő s l é n y t a n i monográfi­ át i s közreadtak. ■ Ő s f ö l d r a j z i szempontból igen értékes p l, ROZLOZSNIK P. / 1 9 3 2 / d o b s in a i tanulmányának a karbonra vonatkozó része , amelyhez RAKUSZ Gy. / 1 9 3 3 / adott őslénytani alapozást. Nem­ csak a d obéinál karbon moszkvai korát mutatta k i, hanem a ko­ rábban alsó-karbonnak h i t t bükki képződmények k o r á t i s f e l s ő -karbonra h e l y e s b í t e t t e , és e l s ő ü l mutatott r á a tegeri perm i t t e n i elő fo rd u lá sán ak l e h e t ő s é g é r e . E d i n á r i tipusú, m i z z i ás— brachiopodás r é t e g e k korát SCHRÉTER Z, —- Léptodus-leletek alapján — hamarosan a felső -pe r m b e n h atá rozta meg. Számos, korábban idősebbnek v é l t képződménynek új ősma-;-.. r a d v á n y - le l e t e k hatására t ö r t é n t " m e g f i a t a l í t á s a " révén a bük­ ki t r i á s z r é t e g s o r ismerete i s nagyot f e j l ő d ö t t . A felső-perm és az a l s ó - t r i á s z k ö z ö t t i ü l e d é k f o l y t o n o s s á g s z i n t e k é t s é g t e ­ lenné v á l t , a f e l s ő - k a r b o n és a f e l s ő - p e r m k ö z ö t t i ö s s z l e t e k kérdésében azonban elő re h alad á s nem t ö r t é n t . A bennük t a l á l t Dasycladaceákra és kagylókra támaszkodva je le n t ő s e n f e j l ő d ö t t az A g g t e l e k i - k a r s z t /SCHRÉTER Z. 1935; BALOGH K. 1940-4-4./, és b izon yos mértékig e l ő r e h a l a d t a Rudabányai-hegység megismerése /PÁLEY M. 1929 /. A l e g f o n t o s a b b új eredmény e t e r ü l e t e k h a l l s t a t t i f á c i e s ü képződményeinek f e l ­ ismerése v o l t . A buda— p i l i s i t r i á s z o n b e l ü l KUTASSY L. és VIGH Gy, meg­ e r ő s í t e t t e a HOFMANN-féle d i p l o p o r á s dolomit l a d in k o r á t , A karni emeletből c a r i n t h i a c u s z o s , tüzkőgumós és tüzkőlemezes dolomiton kiv ül d a c h s t e i n i mészkövet, a n ó r i e m e le tb ő l h a l o r e l l á s és monotiszos d o lo m it o t és molluszkumokban d ú s "d ao h ste i n i mészkövet i s m e r t e t t e k . A P i l i s karainak v é l t s ö t é t mész­ kövét / t é v e s e r / e l k ü l ö n í t e t t é k a " k ö s s e n i " - n e k m i n ő s í t e t t f e ­ ketehegyi a v i c u l á s mészkőtől. Mivel a rög —tekto nik a miatt a f á c i e s e k ö sszefüg g ése nem v o l t pontosan m e g á ll a p í t h a t ó , a t r i á s z r é te g s o r f e l é p í t é s é r ő l nem a l a k u l t ki egységes

27

Azt azonban* hogy a f ő d o l o m i t és a d a c h s t e i n i mészkő képződé­ se a Középhegység ÉK-i részén j ó v a l előbb kezdődött e l , mint a DNy-i részében, már ekkor f e l i s m e r t é k r A mecseki t r i á s z s z i n t é z i s é b e n /VADÁSZ E« 1935/ az 8 f ő v á l t o z á s , hogy a "ja ka bh eg y i homokkő" a permbe, a "t elepm en-. tes ö s s z l e t " p e d ig a r h a e t i emeletbe k e r ü l t á t , s a " k a g y l ó s mészkő"-vet összesen 4- tagoza tr a osztották,, A mecseki jura 12 emeletre ta g o lá sa lényegében a BÖCKH J . — HOFMANN K . - f é l e kerete ket i g a z o l t a . A Gerecsében és a P i l i s b e n a t r i á s z — l i á s s határon ókimmériai kiemelkedést, a Bakonyban f o ly a m a to s üledékképződést k o n s t a t á lt a k . A Gerecsében és a Bakonyban a m egsz ak ítatlan jura r é t e g s o r o k m e l l e t t számos üledékhiányos s z e lv é n y t é s z ­ l e l t e k . Ezeket a cephalopodás és r a d i o l a r i t o s k i f e j l ő d é s e k közé iktatandó üledékhiányokat mind VIGH Qy., mind TELEGDI ROTH K. m é l y v iz i tengeráramlások iiledék-elmosó hatá sá va l ma­ gyarázta. I f j . NOSZKY J. / 1 9 3 V nyomán a bakonyi jurának a v a l a n g i n i és h a u t e r i v i emeletbe v a ló f o k o z a t o s átmenetével számol­ tak. Barrémi faunákat nem ismertek, s ő t a néhol k ö z v e t l e n ü l a d a c h s t e i n i mészkőre tr a n sz g r e d á ló a p t i r é t e g s o r a l a t t l e g ­ alább a f e l s ő részükben h atá ro z o ttan átmosottnak tűnő b a u x i t t e s t e k e t t a l á l t a k . Ezt a tényt TELEGDI ROTH K. / 1 9 3 V egy a „ barrémira s z o r í t k o z ó és " t i s z i a i " - n a k n e v e z e t t tek ton ik us k i e ­ melkedés okozta hegyenként l e p u s z t u l á s s a l és gyors b a u x i t f e l halmozódással magyarázta. A munie-riás r é t e g e k k e l kezdődő és a r e q u ie n iá s mészkőn át a t u r r i l i t e s z e s márgáig t e r j e d ő t r a n s z g r e s s z i ó s so r t TELEGDI ROTH K. a p t i — albainak, TAEGER H. / 1 9 3 6 / és — t e n g e r i sün-meghatározásai — SZÖRÉNYI E. i s a p t i — a l s ó -cenománnak m i n ő s í t e t t e . TELEGDI ROTH K . , majd STRAUSZ L. és RAKUSZ Gy. f u t ó v i z s g á l a t a i alánján s z ü l e t e t t meg a v i l l á n y i ba uxit b e r r i á z i korára vonatkozó n é z e t . Az Esztergomi—barnakőszénmedence 1922. é v i r é t e g t a n i be­ osztása a HANTKEN—f e l e "nummuliteszes— orthonhragminás márgá"— t már a f e l s ő - e o c é n b e s o r o l j a . A Dunántúl ÉK-i részén TELEGDI ROTH K. á l t a l kimutatott' " i n f r a o l i g o c é n d e n u d á c i ó " - t a h árs­ hegyi homokkő követi* a korábban még r upélin ek t e k i n t e t t f o r a 28

m in ife rás agyagmárga v i s z o n t a f e l s ő - o l i g o c é n é d e s - és csök-r k e n t s ó s v i z i r é t e g e in e k f e d ő j é b e k e r ü l t át. A pal eo gén r é t e g ­ tan f e j l ő d é s é t nagy mértékben e l ő s e g í t e t t é k a p e t r o g r á f u s b ó l a 20-as években p a l e o n t o l ó g u s s á " á t v e d l e t t " ROZLOZSNIK PÁLnak a m orfogenetik ai ö s sz e fü g g é se k f e l t á r á s á i g e l j u t ó és nemzetközi e l is m e r é s t k e l t ő Nummulites-tanulmányai / 1 9 2 9 / . Az észak-magyarország o l i g o c é n és miocén ré te g ta n a sok egyéni ingadozás és a 4-0-es évek' e l e j é n e k " h a t á r v i t á i ” je g y é ­ ben, SCHRÉTER Z . , VITÁLIS I . , i d . NOSZKY J. , VADÁSZ E . , FERENCZI I . , HORUSITZKY P . , STRAUSZ L . , BOGSCH L. és mások köz­ reműködésével f o l y t . E v i t á k középpontjában a f e l s ő - o l i g o c é n különböző f á c i e s e i n e k egymáshoz v a l ó viszonya és az a k v i t á n i emelet alkalmazhatósága á l l o t t . Az akvit án-kérdésb en e l f o g ­ l a l t állá sp o n t s z e r i n t t o l ó d o t t azután a képződmények r é t e g ta ni m eg ítélése egyszer f ö l - , máskor l e f e l é , A Bükkszék— —Nagybátony— Budapest k ö z ö t t i paleogénben v aló t á j é k o z ó d á s t a MAJZON-féle 6 k i s f o r a m i n i f é r a - h o r i z o n t f e l á l l í t á s a t e t t e l e h e t ő v é . A HANTKEN M, és PRANZENAU Á, nyomdokaiba lé p ő MAJZON L. tevékenysége a MAPI M é ly fú rá si Laboratóriumának 1930-ban, a k i n c s t á r i kutató f ú rá so k k i s z o l g á l á s á r a t ö r t é n t f e l á l l í t á ­ sával kezdődött. MAJZON és az észak-magyarországi és észak- e r d é l y i , p é l i t e s — pszömmitos paleogén és miocén r é t e g s o r o k s z i n t e z é s é t a bentonikus k i s f o r a m i n i f é r á k r e l a t í v dominanci­ ája alapján kívánta megoldani. így k i a l a k í t o t t s z i n t j e i ugyan f á c i e s f ü g g ő e k v o l t a k , a bükkszék! és b ü k k a l j i szénhidrogén­ kutatás h e l y i problémáinak megoldásában mégis nagy s e g í t s é g e t j e l e n t e t t e k . MAJZON legnagyobb s i k e r e i mégis é k á r p á t - u k r a j ­ nai f l i s rétegtanának a G-lobotrunca.ua és Hantienina f a j o k r e nd sze rta ni r e v í z i ó j á h o z fű ző d ő t i s z t á z á s á h o z fűződnek. E t é ­ ren e l é r t eredményei t e t t é k l e h e t ő v é később aí n a g y a l f ö l d i f l i s f e l s ő - k r é t á j á n a k f e l i s m e r é s é t és párhuzamosítását i s . A miocénben v a ló tá jé kozódá s a l a p j a i azonban továbbra i s az eggenburgi t i o u s ú " b u r d i g a l a i " faunák s a már a b é c s i g e o lógusok á l t a l i s megkülönböztetett három / a BükkaÍján azonban eg yetlen p i r o k l a s z t i t - ö s s z l e t t é ö s s z e o l v a d ó / f ő r i o l i t t u f a - s z i n t . Fonto s, hogy a Mátra É - i oldalá n később egyételmüen "h elvéti"-n ek minősített s l i r h e ly e tte s íth e tő fá c l e s e i t a kő29

s z é n te le p e s ö s s z l e t , a chlamyszos homok/kő/ és a cardiumos agyag alakjában SCHRÉTER ,ZS és SZENTES F® már ekkor f ö l i s m e r ­ te® A n ó g rá d i, e g e r e s s h i —- ó z d i és a b o r s o d i k ő s z é n t e l e p e s ö s s z l e t egykoruságát — a te l e p e k különböző szama e l l e n e r e —— k e z d e t t ő l fogva elismerték^ A " t o r t o n a i " emeletben a l a j t a i mészkő, Borsodban a f o r a m i p i f e r á s t u f i t a v e z é r l ő f á c i e s , és ez >— a kezdő tagok különbözősége e l l e n é r e — VADÁSZ E. és STRAUSZ s z e r i n t a mecseki s l i r " h e l v é t i " korát i s megszabja® — Fontos eredmény a korábban pannóniainak h i t t v á r p a l o t a i l i g n i t középső-miocén korának a kimutatása /TELEGDI ROTH K . / f noha " h e l v é t i " vagy " t o r t o n a i " m i n ő s í t é s e még s o k á ig maradt. Több részlettanulmány után SCHRÉTER Ze /194-3/ egységes ő s f ö l d r a j z i keretbe á l l í t o t t a a Kárpát-medence s z á r a z f ö l d i és brak f á c i e s e i r e vonatkozó is m e r e te k e t . A pannóniai r é t e g s o ­ rokra nézve SÜMEGHY J. és STRAUSZ L. végeztek é r té k e s munkát a n é lkü l, hogy egységes s z i n t e z é s t s i k e r ü l t volna k i a l a k í t a ­ niuk. I t t k e l l megemlíteni az ak kori magyar m i k r o p a l e o n t o ló g i a harmadik irányvonalát k é p v i s e l ő ZALÁNYI BÉLÁ-nak a f o s s z i l i s Ostracoda-faunának s z á z a d e l e j i v i z s g á l ó i h o z /HÉJAS , MÉHES . G y . / valamint DADAY J. z o o l ó g i á i monográfiá ihoz kapcsolódó tevékenységét i s . Ő a szarmata/pannon határ ké r d é sé t a Pannon- t ó f o k o z a t o s ki édese dése okozta p^-változásoknak a faunakép­ re gyakoro lt hatása függvényében i g y e k e z e t t f e l f o g n i . Nevét azonban inkább az O straco d a-h é j pontos l e í r á s á h o z á l t a l á még a 30 - a s évek e l e j é n f e l á l l í t o t t és n em zetközileg e l f o g a d o t t nevezéktan t e t t e is m e r t t é . Korábbi k i s e m l ő s - l e l e t e i n k k i e g é s z í t é s e és r e v í z i ó j a r é ­ vén KORMOS T. 1 9 3 5 - i g 3 magyar p l i o / p l e i s z t o c é n n e k már 15 0-nél i s több f a j t számláló faunaképét r a j z o l t a meg. Abban, hogy az ő s g e r in c e s - k u t a t á s i r á n t i érdeklődés e nehéz időkben i s f e n n ­ maradt, KORMOS péld ájá n k í v ü l NOPCSA F . - n e k az ő s h ü l l ő k , LAMBRECHT K.-nak p e d ig az ősmadarak r e n d s z e r e z é s é v e l és b i o ­ l ó g i á j á v a l f o g l a l k o z ó és nagy k ü l f ö l d i elismerésben r é s z e ­ s ü l t munkái i s szerep et j á t s z o t t a k . A magyar g e r i n c e s - n a l e ontológusok újabb nemzedékének k i n e v e l é s e mégis a b a r l a n g i á s at á s oka t k ita rt ó a n szorgalmazó FAT)IC 0.-n ak köszönhető.

Tanítványai közül TASNÁDI KUBACSKA A. a g e r i n c t e l e n e k e t i s f e l Ölelő p a l a e o p a t h o l ó g i a i munkáival /k é s ő b b ezek s z i n t é z i s é v e l / , MAIER I . a b a r l a n g i medvék f i l o g e n e z i s é r e vonatkozó a d a t a i v a l , MOTTL MÁRIA különösen a bükk-hegységi Subalyuk p l e i s z t o c é n üledékeinek t e l j e s b i o k r o n o l ó g i a i f e l d o l g o z á s á v a l , KRETZOI M, p edig a csá kvári H i p p a r i o n - l e l e t e k l e í r á s á v a l tűnt k i . 4. 1 9 4 5 - t ő l n a p ja i n k i g Az 1945. utáni idő k e t a magyar f ö l d t a n i ku ta tá s j e l e n t ő s f ö l l e n d ü l é s e , d i f f e r e n c i á l ó d á s a és s p e c i a l i z á l ó d á s a j e l l e m z i . Az i p a r i és mezőgazdasági igényeket k i e l é g í t ő b á n y a f ö l d t a n i , mélyfúrási, i l l . t e r ü l e t i s z o l g á l a t o k f o k o z a t o s k i é p í t é s e nem­ csak i d á i g veszendőbe ment adatok r ö g z í t é s é t t e t t e l e h e t ő v é , hanem a központi k u ta tószerv — a MARI — működését i s egyre inkább az á t fo g ó f e l a d a t o k megoldása f e l é i r á n y í t o t t a . 1948. óta rendszeres g e o l ó g u s - és p a l e o n t o ló g u s - k é p z é s b i z t o s í t j a a szakember-utánpótlás folyam ato sságát; ugrásszerűen megnőtt a mélyfúrás i tevékenység; korszerű t o p o g r á f i a i té rkép ek, modern műszerek és módszerek alkalmazásával jelentékenyen n ő t t mind a t e r e p i a d a t r ö g z í t é s , mind a f ö l d t a n i a n y a g f e l d o lg o z á s pon­ tossága és mélysége. Az i n t é z e t i , egyetemi vagy v á l l a l a t i spe­ c i a l i s t á k kezébe k e r ü l t és r é t e g r ő l r é t e g r e haladó g y ű j t é s s e l párosu lt együtte s ő s l é n y t a n i és s z e d i m e n t o l ó g i a i k i é r t é k e l é s a hagyományosan v i z s g á l t ősmaradványcsoportokon k í v ü l újakra / p l . a sporomorfákra, a c r it a r c h á k r a , a nannoplanktónra, a d i n o f l a g e l l a t á k r a , a planktonikus f o r a m i n i f é r á k r a , a diatomákra, a r a d i o l á r i á k r a és conodontákra/ i s k i t e r j e s z k e d i k . Kor­ szerű monográfiák s z ü l e t t e k p l . a ualeogén n a gyf oraminif érák /KECSKEMÉTI T . , J. KIFESS M . / , a miocén diatomák,/HAJÓS M./,_. a t r i á s z k i s f o r a m i n i f é r á k /ORAVECZNÉ SCHEEFSR A . / é s Megalodontidák /VÉGHNÉ NEUBRANDT E . / , a l i á s z brachiopodák /VIGH G ., VÖRÖS A . / és Ammonoideák /GÉCZY B . / , az a l s ó - k r é t a Ammonitesek /NAGY I . Z. / a f e l s ő - k r é t a C y c l o l i t e s e k /GÉCZY B . / és Rud is ták /CZABALAY L . / , a t e r c i e r puhatestűek /CSERREGHYNÉ MEZHÉRICS I . , BÁLÉI T. , KECSKÉIN TIKÉ KÜRMENDY A . , BOCHRNÉ HAVAS M* / , 9 t e r c i e r nannop lénk tón /BÁLDTNF BEKE M . / , a pannon mol51

luszkák /BARTHA F . , KORPÁSNÉ HÓDI M . / s a f e l s ő - k r é t a , p a l e o gén, i l l . pannon palinomorfák /GÓCZÁN F . , RÁKOSI L . , i l l . NAGY LÁSZLÓN^/, a t e r c i e r makroflóra /ANDREÁNSZKY G . , RÁSKY Ki, HABLY L . / az I p o l y t a r n ó c i emlős- és madárlábnyomok /KORDOS L . / , a v i l l á n y i p l i o - p l e i s z t o c é n A r v i c o l i d á k /KRETZOI M ./ , a p l e i s z t o c é n molluszkafauna /KRQLOPP E . / kö r é b ő l valamint e l k é s z ü l t a h az ai p l e i s z t o c é n t e l j e s á t t e k i n t é s e /JÁNOSSY D8/ 8 Legújabban p e d ig még a ritkaság-számba menő magyar Decapoda- l e l e t e k rendszerbe f o g l a l á s a i s e l k é s z ü l t /MÜLLER P # /„ Arra törekszünk, hogy r e l a t i v korbeosztásunkat a r a d io m e tr ia és m a g n e t o s z t r a ti g r á f ia a d a t a iv a l i s k i e g é s z í t s ü k , A szedimento-* l ó g i a új módszereinek e l s a j á t í t á s a , a nemzetközi t a p a s z t a l a t cseréb e való bek apcsoló dás, a r é t e g t a n i o s z t á l y o z á s HEDBERG- f é l e szabályaihoz v a l ó c s a t l a k o z á s nyomán, az a l a p s z e l v é n y e ­ ket f e l t á r ó országos program keretében azon vagyunk, hogy a magyar f ö l d r é t e g t a n i e g y s é g e it a finom réte gtan r é t e g r ő l r é ­ te g re haladó m ó d sze re iv e l minél t e l j e s e b b módon ú j r a d e f i n i á l ­ juk. Ezzel kivánunk s z i l á r d alapokat teremteni a Kárpát-meden­ ce e ré sze f e j l ő d é s t ö r t é n e t é n e k olyan le m e zt e k to n ik a i rekon­ s t r u k c i ó j á h o z , amely az ásványi nyersanyagkutatás j ö v ő b e l i l e h e t ő s é g e i t i s m e g v i l á g í t j a . Az u t o l s ó 40 év l e g f o n t o s a b b r é t e g t a n i eredményei: Radiometrikus mérések alapján úgy v é l j ü k , hogy a S o p r o n i - , Mórágyi- és T o k a j i - h e g y s é g i kibúvásokon k í v ü l a d é l - d u n á n t ú l i , * a d é l - és k ö z é p - a l f ö l d i neogén medencéknek, valamint az Észak-Börzsöny vulkáni tömegének aljz a tá b a n fú r á s o k k a l f e l t á r t k r i s t á l y o s - p a l á k túlnyomóan ópal'eozóos / v a g y ennél i d ő s e b b / paleoszóm-jának helyenként g r á n i t o s o d á s s a l k i s é r t metamorfó­ zisa a h e r c i n i a i hegységképződéshez k a p c s o l ó d ik . K ő z e t ta n i ha­ son lósá g alapján f ö l t é t e l e z z ü k , hogy a Szlovák Érchegység or— doviciumi / ? / f i l l i t j e és p o r f i r o i d j a a T o k a ji- h e g y s é g a l j z a ­ tában i s j e l e n van. K őzetta ni analógiákon k í v ü l szórványos A c r i t a r c h a - l e l e t e k késztetnek arra, hogy a K i s a l f ö l d n e k a Rába- v o n a l i g t e r j e d ő a l j z a t á t sekély t e n g e r i s z i l u r — devon képződ­ ményekből állónak tek in tsü k. M i k r o f o s s z i l i á k k a l b i z t o s a n azo­ n o s ít h a tó s z i l é r t azonban csak a v e l e n c e i karbon gránitnak a h c i nt onf n1vid éken i s f o l y t a t ó d ó pala köpenyéből, valamint a

Mecsek É - i e lő te r é b e n megfúrt, t u t i t o k k a l v á l t a k o z ó kovás agyagpalából ismerünk / w e n l o c k i e m e l e t / . A Kékkút és Urhida-körny éki fú rá so k v ö r ö s e s f i l l i t j é n e k meszes b e t e l e p ü l é s e i v i ­ szont már emsi és emsi— g i v e t i T e n t a c u l i t e s e k e t és Conodontákat tartalmaznak. Ez az a lsó -d e v o n a Bakony É - i o ld a lá n /A 1sószalmavár-1. f . / i s f ö l t é t e l e z h e t ő . Tabu latá i és Conodontái alapján b izt o sa n középső-devon korú a S z e n d r ő i - és Upponyi-hegység korábban — tévesen — f e l s ő - k a r b o n b a s o r o l t SzendrŐládi Formációja, s az Uppony-hegység korábban k ö z é p s ő - t r i á s z korúnak v é l t , s c h a l s t e i n - t i p u s ú S t r á z s a - h e g y i Mészköve; más i t t e n i réteg ta g ok kora p e d ig a famennei emeletbe i s f e l n y ú l i k . A z 5 0 - e s években még csak a sz abadbattyán i bánya h e t e r o - k o r a l l o s — gig a ntop rod u ctüszos f e l s ő - v i z e i mészkő— pala s o r o z a ­ tában l á t t u k 8 karbon i g a z o l t a n l e g i d ő s e b b képződményeit. Újab­ ban azonban az a l s ó — / k ö z é p s ő - ? / v i z e i t i s s i k e r ü l t i g a z o l n i az Upponyi-hegység L á z b é r c i Formációjának ÉNy-i e l ő f o r d u l á s a i n , V izé in e k b i z o n y u lt továbbá a p l a t f o r m - f á c i e s ü Rakacai Márvány, amiből ü le d ékfoly ton osan f e j l ő d i k k i a szerpuhovi és baskir emeletbe t a r t o z ó , f l i s f á c i e s ü Sz endrői F i l l i t . A felső-karbon s z á r a zfö ld i k i f e j l ő d é s é t a Tokaji-hegység­ b e l i Felsőreg mec-1. f ú r á s s t e f á n i , a Közép-Dunán t ú l r a eső f ü ­ l e i és p o l g á r d i f ú rá so k w e s z t f á l i , s a V i l l á n y i és Mecsek-hegység k ö z ti, fúrásoknak a w e s z t f á l i t ó l az a l s ó - p e r m i g t e r ­ je d ő , növénymaradván.yos, törmelékes ö s s z l e t e k é p v i s e l i . Ez a k i f e j l ő d é s — a b i h a r i és a k r a s s ó - s z ö r é n y i k o n t i n e n t á l i s f e l ­ ső-karbonnal együtt — egy olyan — sok t e k in te t b e n a d é l - a l p i — d in á r i karbonra emlékeztető — t e n g e r i üle déksávot f o g kö zre , amelynek képződményei a B a l a t o n t ó l D-re l e v ő K a r á d - 1 . , a Mátra ÉNy-i sarkán le v ő nagybátonyi f ú r á s o n , i l l . a Bükk-h eg ység f e l s z i n i e l ő f o r d u l á s a i n át a d o b sin a i karbon irá n y á ­ ba mutatnak. A n e r m - e l e j i üledékszünetet követő t e n g e r i t r a n s z g r e s s z i ó irányát a t r o g k o f e l i emelet K o sn a -fá c ie sé n e k a Mura t o r k o l a t vidékére eső Ú j f a l u - I . fúrásban v a ló j e l e n t k e z é s e , valamint a középső-nerra e v a p o r i t o s és a f e l s ő - u e r m b e l i eronhonos r é t e ­ geinek a Balaton— V e l e n c é i - t ó — Tabajd—-Alcsutdoboz—Bugvi v o ­ nalon sorakozó fúrásokon át a Bükk—he g ysé gig nyomozható sávja 33

jelzi.

— Az ezen " d i n á r i sáv" ÉNy-i o ldalá n e l h e l y e z k e d ő és

k ö z v e t l e n ü l prekarbon képződményekre t e l e p ü l ő B a l a t o n i e l v i d é ki Homokkő p a l i n o l ó g i a i l a g a k o n t i n e n t á l i s permnek csak a f e l ­ ső ta g o za tá t k é p v i s e l i . E z z e l szemben a Mecsek-hegység kb. 2,5 km vastagságú, a l u l durvatörmelékes / f l u v i á l i s / , közepén a l e u r o l i t o s / l a k u s z t r i a / , t e t e j é n p e d i g a f l u v i á l i s és l a k u s z t r i s f á c i e s e k v á lta k o z á sá t mutató r é te g s o r a a t e l j e s p e r ­ met k é p v i s e l i . A mecseki ti p u sú elsó -pe r m p a l a e o r i o l i t - v u l k a nizrausa a k o n t i n e n t á l i s f e l s ő - k a r b o n h o z c s a t l a k o z ó v i l l á n y i alsó-p erm ből hiányzani l á t s z i k : az i t t e n i r i o l i t v u l k a n i z m u s a f e l s ő - p e r m r e szo ritko zó na k tűnik. A Dunántúli-középhegység t r i á s z ö s s z l e t é n e k r é t e g t a n i be^ osztása — az új formációnevek b e v e z e té sé n és az e z z e l kapcso­ l a t o s finom ításokon t ú l — v i s z o n y l a g keveset v á l t o z o t t . Fon­ tos azonban, hogy a Vértes e l ő t e r é b e n az a l s ó - t r i á s z n a k a ten­ g e r i permből v a ló k i f e j l ő d é s é t ő s l é n y t a n i l a g i s s i k e r ü l t v a l ó s z i n ü s i t e n i . Jelentékenyen e l ő r e h a l a d t továbbá a v é r t e s i és buda— p i l i s i t r i á s z ö s s z le t e k n e k a b a l a t o n i e l v i d é k i e k k e l v a l ó párhuzamosítása, A V illányi-hegység É -i előterében t e l e p i t e t t fúrások a f e l s z i n r ő l i d á i g ism e re tle n a l s ó - t r i á s z tagokat t á r t a k f e l . Ráadásul — sporomorfái alapján — mind a mecseki, mind a v i l ­ l á n y i perm f ö l ö t t t ú l t e r j e d ő e n t e l e p ü l ő és innen a T i s z á n t ú l i g követ hető Jakab-hegyi Homokkövet i s az a l s ó - t r i á s z b a k e l l e ' t t h e l y e z n i , úgy, ahogyan azt már BÖCKH J. / 1 8 7 6 / m e g s e j t e t t e . K i ­ mutatták továbbá, hogy a Mecsek "-telepmentes" K a r o l i n a v ö l g y i Homokkövét f o k o z a t o s átmenet k ö t i ö ssz e a ladin emelet t r i g o noduszos r é t e g e i v e l , s e z é r t az nem pusztán a r h a e t i emel etet k é p v i s e l i — mint VADÁSZ E. / 1 9 3 5 / h i t t e — hanem a f e l s ő - t r i ­ ász eg észét t ö l t i k i . — A 2 a n i z u s i mészkőkavicsokból á l l ó — f e l s ő - t r i á s z — a l s ó - j ú r a korú — a b r á z i ó s konglomerátumnak a Mecsek D-i oldalán fú rá s o k k a l v aló f ö l f e d e z é s e p e d ig a mecseki üled ékgyüjtő D-i részének olyan e rő s megsü lly edését t a n ú s í t ­ j a , amely csak a l i a s z k ő s z é n ö s s z l e t f e l s ő t e l e p c s o p o r t jónak képződése i d e jé n e g y e n l í t ő d ö t t k i , amikor az ü le d é k g y ü jtő szelvénye — a t ú l t e r j e d ő t r a n s z g r e s s z i ó f o l y t á n — ismét szim­ metrikussá v á l t . — n e v e z e t e s , hogy a korábban a l a d in em e le t-

t ő i a p l i e n s b a c h i i g f ö l t é t e l e z e t t üledékhézagot a V i l l á n y i -hegységben egy a mecseki K a r o l i n a v ö l g v i Formációval k o r r e l á l ­ ható — de sajn os kövületmentes —- képződmény k i á s á s á v a l újab­ ban j e l e n t ő s e n s i k e r ü l t csökken te n i. — A fo rm á c ió k k ö z t i á t ­ menetek kimutatásával a képződmények enyhe metamorfózisa, á t buktatottsága és h e ly e n k é n ti kih e n g e rlő d é se e l l e n é r e i s a bük­ k i t r i á s z olyan a l a p s z e lv é n y é t s i k e r ü l t f e l v á z o l n i a m i s k o l c i Szinva-völgyben, amelyben a K eleti-Bükk eruptivumai i s az üle­ dékekhez v i s z o n y í t o t t helyzetüknek m e g f e l e l ő é r t é k e l é s t nyer ­ tek. A r é t e g s o r k a r n i - a l p i — d i n á r i rokonságát e l a d i n és k a r n i — n ó r i eruptivumokon k i v ü l a f e l s ő - p e r m és az a l s ó - t r i á s z mészkő k ö z ö t t i ü le d é k f o l y t o n o s s á g s az a n i z u s i — l a d i n határnak az Uggowitzi B r e c c s á v a l párhuzamositható, k o n t i n e n t á l i s d o l o ­ mit-konglomerátuma j e l z i . A karni emelet mélyebb r é s z é t a tű z­ köve s mészkőlemezekkel váltakozó V e s s z ő s i Agyagpala t ö l t i k i . A t r i á s z t e t e j é t egymással össz e fo ga zó d ó p l a t f o r m - , i l l , Monot i s s a l i n a r i á t i s tartalmazó tüzköves m észkőfáciesek a l k o t j á k . A s z i l i c e i takaróhoz ta r t o z ó A g g t e l e k i - h e g y s é g t r i á s z r é ­ t e g s o r a , amit már 1945 e l ő t t i s é s z a k - a l p i j e l l e g ű n e k t a r t o t ­ tunk, újabban a l a d i n — a l s ó - k a r n i Nádaskai Mészkővel, a f e l s ő - k a r n i — a l s ó - n ó r i S z ő lő s a r d ó i Márgával, a n ó r i P ö t s c h e n i Mész­ k ő v e l, s a r h e e t i e m e l e t b e li Zlambachi Rétegekkel b ő v ü l t . A Rudabányai-hegység 1949 -ben f e l á l l í t o t t t r i á s z r é t e g ­ sorának DK f e l é mélyülő medencére u t a l ó metamorf és nem-meta­ morf t a g j a i t a közelmúltban élesen e l k ü l ö n í t e t t é k , s a koráb1 n még t r iá s z b a s o r o l t T e l e k e s o l d a l i Formációt / a b e l é j e zárt p a l e o r i o l i t t a l e g y ü t t / a "sensu l a t o s c h i s t e l u s t r é e " f á c i e s k é p v i s e lő je k é n t a jurába s o r o l t á k . Mindez a d é l - s z l o v á k i a i Meliatikum magyarországi f o l y t a t á s á n a k v a l ó s z i n ü s i t é s é v e l új ő s ­ f ö l d r a j z i és t e k t o n i k a i e l k é p z e l é s e k a l a p j á u l s z o l g á l . A Dunántúli-középhegység júra képződményeinek v i z s g á l a t á t nagy mértékben s e r k e n t e t t e , .hogy az úrk uti és e p l é n y i l i á s z - k o r i oxidos mangánércen k i v ü l annak e l s ő d l e g e s karhonátanyagát i s megtalálták. A bakonyi júra fo kozatosan f e j l ő d i k ki a rha é t i d a c h s t e i n i mészkőből, a Középhegység más r é s z e i n v i ­ szont penakkordánsan t e l e p ü l a t r i á s z valamelyik zére tag jónak

e gyenetle n , gyakran h asadozott f e l s z í n é r e . A t ö b b n y ir e vékony jura szelvények csak a Bakony egyes p o n t j a i n , a t a t a i K á l v á r i a -dorabon és a K e le t i-G e re c sé b e n t e l j e s e k ,

a Középhegység egyéb

r é s z e i n v is z o n t az a l p e s i j u r á h o z hasonlóan hézagos k i f e j l ő — désüek. A v á l t o z ó terjedelmű sz in th iá ny o k at a f e k v ő r é te g e k e g y e n e t le n s é g e i m e l l e t t helyenként azok maradványtörmelékének közbeiktatódása hangsúlyozza. Mindez a faunakeveredés és kon­ denzáció nyomaival együtt a Tethys-perem t r i á s z p la tfo rm já na k j ú r a b e l i s z é td ar ab o ló d á sát és megsu ily edését kö v e tő , v á l t o z a ­ t o s f e n é k m o r fo ló g ia m e l l e t t i tengeráramlások üledékelmosó ha-r tásának a következménye. Az e k é r d é s s e l f o g l a l k o z ó számos t a ­ nulmány nemcsak a középhegységi jura minden e d d i g i n é l r é s z l e ­ tesebb b i o s z t r a t i g r á f i á i t a g l a l á s á t eredményezte, hanem a k i ­ mélyülés f e l s ő - b a t h — a l s ó - o x f o r d i maximumának korát i s meghatá­ rozta. A M ecsek-hegységbeli munka e lsősorb an az a l s ó - l i á s z kő­ sz éntele pek a z o n o s í t á s á t és l á p ö v i h ely zetén ek m e g á l l a p í t á s á t t c é l o z t a . Uj eredmény s s a l s ó - l i á s z 1 km-nél vastagabb kőszén­ f e d ő ö s s z le t é n e k az e d d i g i három h e l y e t t hat ta goza tra bontá­ sa. A hasonló vastagságú k ö z é p s ő - l i á s z o n b e l ü l ugyancsak hat, a 200 m vastag f e l s ő - l i á s z o n b e l ü l p e d ig négy r é t e g t a g o t k ü lö ­ n í t e t t e k e l . Makrofauna h i já n a Középhegységben i s alkalm azott m i k r o p a l e o n t o l ó g i a i eszközökkel k ü l ö n í t e t t é k e l az o x f o r d i , kimmeridgei, a l s ó - és f e l s ő - t i t o n képződményeket. Igen f o n t o s , hogy a Déli-bükk korábban karbon, majd l a d i n — a l s ó - k a r n i korúnak v é l t " K i s g y ő r i S z e r i c i t p a l a " ö s s z l e t é t n é ­ hány R a d io l a r ia és F o r a m i n i f e r a - l e l e t alapján — a rudabányai T e l e k e s - o l d a l p a l a ö s s z l e t é h e z hasonlóan — a júrába k e l i he­ l y e z n i . E p a l a ö s s z l e t r é s z l e t e s e b b t a g l a l á s á t és e z z e l e g y ü t t a sz arvask ői b á z i s o s magmatitok korát a folyamatban l e v ő r é s z ­ le t e s vizsgálatok fo g já k eldönteni. * A kréta képződmények terén e l é r t haladás t j e l z i annak v a l ó s z i n ü s i t é s e , hogy a Gerecse-hegységnek b e r r i á z i a l a p b r e c o s á v a l kezdődő, v a l a n g i n i — barrémi korú, a l u l homokköves— k o n g lo merátumos r é t e g s o r a , t e t e j é n e k urgon f á c i e s ü zoogén mészkőlen­ c s é i v e l egy a bakonyi— v é r t e s i ü lu ü é k g y ü jt ő t ő l e l k ü l ö n ü l ő és inkább a kárpáti f á c i e s t e r ü l e t h e z c s a t l a k o z ó medencer^sz l e ­ 36

rakodása, A bakonyi a l s ó - k r é t a peremi, átmeneti és m e d e n c e b e ls e j i k i f e j l ő d é s e i közül az u t ó b b i t a h a u t e r i v i v é g é i g a f e l s ő - t i t o n t ó l csak Tintin nidák alapján e l k ü l ö n í t h e t ő , biancone t í p u s ú fe h é r mészmárga, a barrémiben r a d i o l á r i á s márga k é p v i s e l i . Az átmeneti és peremi f á c i e s e k b e n márgán k i v ü l ceph alop od ás, ho­ mokos vagy tüzköves— k r in o i d e á s mészkő i s f e l l é p h e t . A oeremeket a f i a t a l a b b / p l . ba rr é m i/ tagoknak k ö z v e t l e n ü l a t i t o n r a való t e l e p ü l é s e , s a, jura kimaradásával k ö z v e t l e n ü l a t r i á s z o n nyugvó l e g a l s ó b a u x i t - s z i n t j e l l e m z i . A medencének a cenománba i s átnyúló üledékképződését két Ízben / a barrémi után, i l l . a f e l s ő - a p t i e l ő t t / s z a k í t o t t a meg r ö v i d i d e j ű kiemelkedés. Az a l s ó - , i l l . f e l s ő - a p t i b a n kezdődő, t ú l t e r j e d ő t r a n s z g r e s s z i ó a p a r t k ö z e l i b a u x i t t e l e p e k e t a p t i — cenomán f e d ő v e l takarta be. Ez az ő s f ö l d r a j z i l a g f o n t o s m e g á lla p ítá s azon a r é t e g t a n i kor­ rekción a la p u l, m i s z e r i n t a Bakony N y - i s z é l é t ő l a t a t a i Kál­ vária-dombig követhető / é s korábban h a u t e r i v i — alsó-barrém in ak v é l t / a ljá n és t e t e j é n egyaránt d is z k o r d a n c i á v a l h a t á r o l t szür­ ke k r in o id e á s mészkő valójá b an az a l s ó - a p t i b a t a r t o z i k . E mi­ n ő s í t é s alapján természetesen a munieriás a g y a g tó l a g la u k o n i to s márgáig minden képződmény r é t e g t a n i h e l y z e t e k i s s é f ö l j e b b t o l ó d o t t . — A bakonyi üledékképződés g o s a u - e l ő t t i szünetének időtartama v i s z o n t — p a l i n o l ó g i a i és m a la k o l ó g ia i tanulmányok alapján — a f e l s o - c e n o m á n t ó l az a l s ó - s z a n t o n i i g s z é l e s e d e t t . A bakonyi gosau hat r é te g ta g ján ak k e l e t k e z é s e u i . a f e l s ő - s z a n t o n i t ó l a m a e s t r i c h t i i g t a r t o t t . E z z e l a bükki f e l s ő - k r é t a kon­ glomerátummal szembeni korkülönbség — a k i f e j l ő d é s v á l t o z á s a e l l e n é r e i s — lényegesen kisebb l e t t . — A bakonyi kréta l i t o s z t r a t i g r á f i á i e g y sé g e i szabályszerűen l e i r ó le g ú ja b b tanulmá­ nyok lényegében ezeket a r é t e g t a n i — ő s f ö l d r a j z i k e r e t e k e t f i n o ­ mítják tovább. i

Újra m e g e r ő s í t e t t é k , hogy a t i t o n / b e r r i á z i határon a Me­ csekben sem v o l t iil ed ékme gs z a ka d á s . A megindult t e n g e r a l a t t i a l k á l i bazaltmüködés az a l s ó - v a l a n g i n i b e n még csak s z ó r t anya­ got, a középsőben már lávát i s s z o l g á l t a t o t t . A f e l s ő - v a l a n giniben — biogén vasérc- hely enkénti l e ü le p e d é se után — ismét f o l y t a t ó d ó rendes t e n g e r i üledékképződés a barrémiben z á r u l t .

Feltűnő v is z o n t ennek a fe jlő d é sm e n e t n e k a v i l l á n y i t ó l való különbözősége, A v i l l á n y i t i t o n mészkőre b a u x i t t a l k i ­ t ö l t ö t t üledékhézag után t e l e p ü l ő , í é s z b e n urgon f ác iesii mész­ kő u i . —• korábbi n é ze te k k e l szemben — barrémi— a l s ó - a l b a i , A régebben csak b e r r i á z i n a k t a r t o t t s z á r a z u l a t i szakasz tehát valójá ban a v a l a n g i n i - h a u t e r i v i t , ső t a te n k e s i pik kelyben még az a l s ó - a p t i t i s magában f o g l a l j a . '.'ivei a bauxitképződés l e h e t ő s é g e az egész kréta folyamán f e n n á l l o t t , azzal számolhatunk, hogy a pre barré m i, p r e a p t i , preszenon és l u t é c i a i b a u x i t - s z i n t e k l é n y e g i l e g azonos t é r s z í n ­ r ő l áthalmozódott anyaga a mindenkori medenceperemi t é r s z i n r é szle te k n e k csak a m e g f e l e lő f e d ő r é t e g e k k e l v a l ó b e b o r i t t a t á sa révén kü lönült e l egymástól. Hosszú v i t a után csak a n a g y fora m iniféra és a nannoplankton v i z s g á l a t o k eredményei /KECSKEMÉTI T . , BÁLDIKÉ BEKE !’, ! ./ alapján t i s z t á z ó d o t t , hogy a k r é t a v é g i kiemelkedést követően a Dunántúli-középhegység É - i oldalán előnvomuló k ö z é p ső -e o cé n tenger öble ibe n k e l e t k e z e t t és korábban igen e l t é r ő e n m e g í t é l t ÉK-bakonvi és FK-dunántúli ba rnassénk otelepek mindegyike a f e l s ő - l u t é c i a i / = b a r t o n i / emelet e l e j é n k é p z ő d ö t t. Ennél i d ő ­ sebb / a l s ó - l u t é c i a i / kőszénnyomokat csak a DNy-i Bakony Darvast ó i Formációjának t e t e j é n t a l á l t a k . A v i t á t egyébként az egyes kősz én telepek f e d ő jé b e n l e v ő form áció k l i t o l ó g i a i kü lönböző­ sége és a feküképződmények e l t é r ő v o l t a okozt8. — A nannop l a n k t o n . zonáció i g a z o l t a továbbá a P i s z k e i / b r i o z o á s / Márga és a Budai I.Iárga f e l s ő - e o c é n k o r á r ó l v a l l o t t k o r áb bi n é ze te k e t is. A " l a t t o r f i em elet" -nek a r é t e g t a n i s k á lá b ó l v a l ó t ö r l é s e után kétosztatu vá v á l t o l i g o c é n a l s ó , k i s c e l l i emeletén /BÁLDI T . / b e l ü l a Budai LIárgából f o k o z a to s a n k i f e j l ő d ő , de zömében euxin 'J'ardi Agyag le ü le p e d é se megelőzni l á t s z i k a d e l t a - f á c i e sü Hárshegyi Homokkőét. A m é ly e bb v iz i K i s c e l l i Agyag kora az alsó és a f e l s ő - o l i g o c é n kö z ö tt megoszlani l á t s z i k . E z z e l szem­ ben a Glycymeris obovatuszos T ö r ö k b á l i n t i s a cyrenás Mányi Formáció — az u t ó b b i v a l ö s s z e f o g a z o t t , f o l y ó v i z i és d e l t a - f á c i e s ü Csatkai Formációval együtt az e g r i / m é l y l i t o r á l i s — l a g u n á s / s z t r a t o t i p u s s a l j e l l e m z e t t f e l s ő —o l ig o c é n b e t a r t o z i k . So— 38

kan azonban f e l s ő - o l i g o c é n n e k t a r t j á k a Nógrádi-medencének a K i s c e l l i Agyagon nyugvó Sz é csé n y i S l i r - j é t és P é t e r v á s á r a i Homokkövét i s , noha ezek már a NN 1-3 nannoplanktonzóna eleme­ i t tartalmazzák. Az o l i g o c é n képződmények e l t e r j e d é s e és faunaképe egyéb­ ként a Mediterrán Tengerrel az eocénben még f e n n á l l o t t ö s s z e ­ k ö t t e t é s f e l s z á m o ló d á s á t t a n u s i t j a . A mediterrán k a p c s o l a t csak a Karád— Buzsák térségében megfúrt olig o cé nb e n maradt fenn. A K e l e t - A l f ö l d középső részén v i s z o n t még az o l i g o c é n ­ ben i s megvolt annak a máraraarosi " b e l s ő f l i s " - b ő l kiágazó tengervályúnak a maradéka, amelynek ismert l e g i d ő s e b b képződ­ ménye a Kecskemét vidékén s e k é l y v i z i üledékekbe átmenő f e l s ő -kréta f l i s . A magyarországi miocént ma már mindenki a P a r a t e t h y s r e e l f o g a d o t t r é t e g t s n i nomenklatúra s z e r i n t , az eggenburgi eme­ l e t t e l ke z d i. V ita csunán a f ö l ö t t van, hogy a Budafoki Formá­ ciónak a durvakavicsósságuk miatt cik luskezdőn ek l á t s z ó ta go­ z a t a i t ó l az " a l s ó ” /ma G y u la k e szi/ r i o l i t t u f á i g t e r j e d ő r é t e g ­ sor m e l l e t t mit k e l l e n e még a feküképződményekből i d e s o r o l n i . A vulkáni képződményekkel t a r k i t o t t mecseki és n ó g rá d i miocén üledékképződésének c ik l u s o s s á g a egyenesen ösz tö n ö z a r r a , hogy a miocén k r o n o s z t r a t i g r á f i á j á n a k k ia la k ít á s á b a n a k é r e g f e j l ő ­ d é s i jelenségeknek az e d d i g i n é l nagyobb f i g y e l m e t s z e n t e ljü n k . Ebből a szempontból valóban meggondolandó, hogy a f e l s ő - m i o ­ cén c i k l u s t nem l e n n e - e c é l s z e r ű úgy d e f i n i á l n i , hogy a még n o rm ál-te n ge r i f e l s ő - b á d e n i t ő l az alsó-pannon t e l j e s k i é d e s ü l é s t j e l e n t ő v é g é i g t e r j e d ő i d ő t ö l e l j e f e l . Azt, hogy a Par a t e t h y s r ő l kb. 12 m i l l i ó éve l e f ü z ő d ö t t Pannóniái b e l t e n g e r üledékeinek a l s ó r é sz e a k e l e t - e u r ó p a i b e s s z a r á b i a i és k e r z o ni emelet i d e j é t t ö l t i k i , a Hipparionok megjelenésének e g y i ­ dejűsége v a l ó s z i n ü s i t i . A pannóniai ü l e d é k ö s s z l e t b i o s z t r a — t i g r á f i a i ta golása endemikus molluszkumainak dominanciája alap­ ján a medenceperemeken j ó l megoldott; a s e k é l y v i z i f á c i e s e k nek a m é ly v íz ie k k e l v aló párhuzamosítása v i s z o n t ostracod ák, diatomák és d i n o f l a g e l l á t á k alapján l e h e t s é g e s . Ez i s hozzá­ j á r u l ahhoz, hogy a Mo-i pannonon b e l ü l i d á i g megkülönbözte­ t e t t á-8 l i t o s z t r a t i g r á f i á i egység k o r r e l á c i ó s t á b l á z a t á v a l 39

rendelkezünk. Ősmaradványaink az ő s f ö l d r a j z i e l s z i g e t e l t s é g ­ b ő l származó endemizmusa következtében a pannon r é t e g s o r más tengerek ü l e d é k e i v e l v a l ó párhuzamosítására azonban a b i o s z t r a t i g r á f i a nem n y ú j t l e h e t ő s é g e t . A j e l e n l e g i m e g í t é l é s - a z alsó-pannont a miocén, zárótagjának t e k i n t i , s a p l i o c é n t a f e l s ő - p a n n o n n a l k e z d i. A rudabányai a lsó -p a n n o n b ó l e l ő k e r ü l t Rudapithecus hungaricus KRETZOI l e l e t t e l az emberré v álás f o ­ lyamatának egyik f o n t o s láncszemét s i k e r ü l t magyar f ö l d ö n meg­ ta láln i. A V i l l á n y i - h e g y s é g gazdag ki semlős anyagának r e v i z i ó j a és k v a n t i t a t í v k i é r t é k e l é s e e c s o p o r t f i l o g e n e t i k á j á n t ú l három u j és a p l i o / p l e i s z t o c é n határ medencebeli megvonására névze i s nagy j e l e n t ő s é g ű faunaemelet / a b i h a r i , a v i l l á n y i és a c s a r n ó t a i / s z t r a t o t ip u s é n a k f e l á l l í t á s á t eredményezte. Ezek némelyikének j e l le m z ő maradványai az a l f ö l d i f ú r á s o k b ó l i s e l ő ­ k e r ü l te k . A v a sta g medencebeli kvart er t a g l a l á s á h o z e m e l l e t t mégis az ö k o l ó g i a i csoportok ba o s z t o t t m o l l u s z k a - f a jó k s az é g h a j l a t v á l t o z á s t j e l z ő pollenszem csék mennyiségének %-os meg­ o s z lá s a , a r adio m etria és a m a g n e t o s z t r a t i g r á f i a adta a le g t ö b b segítségét.

' 4-0

o

SZEMELVÉUYES IRODALOM -

SELECTED REFEREUCES

AUDREÁNSZKY, G. / 1 9 5 9 / : Die Flóra dér sarmatischen S t u f e in Ungarn. - Akadémiai Kiadó, Budapest, 360 pp. ANDREÁNSZKY, G. / 1 9 6 6 / : On the Upper Oligocene F ló r a of Hun­ gary. A n a l y s i s of the s i t e at the Wind b r i c k y a r d , Eger. Stud. B i o i . Hung. £.: 1-151# BALOGH, K. / 1 9 5 V : A Bükkhegység f ö l d t a n i képződményei, - MÁFI Évk. 4 8 / 2 / : 241-553. BALOGH, K . , BARABÁS, A. and MAJOROS, Gy. / 1 9 7 3 / : Dér h e u t ig e Stand dér Kenntnis des Karhons und Perms in Ungarn. S t o c k werkbau u. F e l d e r t e i l u n g . 14: 459-4-75. BALOGH, K. / 1 9 8 1 / : C o r r e l a t io n of the Hungárián T r i a s s i c . Acta Geol. As. S c i . Hung, 2 4 / 1 / : 3-4-8. BÁLDI, T. / 1 9 7 3 /s Mollusc fauna of the Hungarisn Upper O l i g o ­ cene / E g e r i a n / . - Akadémiai Kiadó, Budapest, 511 pp. BÁLDI, T. / 1 9 8 3 / : Magyarországi o l i g o c é n és alsóm iocén f o r m á c i ­ ók. - Akadémiai Kiadó, Budapest, 293 PP* BÁLDI, T. / 1 9 8 0 / : A k o r a i Para teth ys t ö r t é n e t e . - FÖldt. Közi, 1 1 0 / 3 - 4 / : 456-468. BÁLDINB BEKE, M. / 1 9 8 4 / : The Nannoplankton o f the Transdanubian Paleogene Formations. - Geol. Hung. Ser. P á l . 43: 1-153. BARABÁSNÉ STUHL, Á. /1975 /sAdatok a dunántúli ú j p a l e o z ó o s kép­ ződmények b i o s z t r a t i g r á f i á j á h o z . - F ö l d t . K ö zi. 108: 320334. BARTHA, F. /1954-/: P l i o c é n puhatestü fauna ö c s r ő l .

- MÁFI Évk.

4 2 / 3 / : 165-191. BEUDANT, F. S. / 1 8 2 2 / : Voyage minéralogique et g é o l o g i q u e en Hongrie, pendant l ’ année 1818. 1-3 + A t l a s . - P a r i s . BARTKÓ, L. / 1985 / ; I p o ly t a r n ó c f ö l d t a n i v á z l a t a . - Geol. Hung. Ser. P á l. 44: 15 - 7 1 . . BOHNUÉ HAVAS, M. / 1 9 7 3 /s A Kelet-Mecsek t ö r t ö n Mollusca f a u n á ja . - MÁFI Évk. £ 2 / 4 / : 94-7-1161. BÖCKH, J. / I 872 - 78 / : A Bakony d é l i részének f ö l d t a n i v i s z o n y i . 1=2. - M. k. F ö l d t . I n t . Évk. 2 / 2 / : 31-166; £ / ! / : 1 - 155 .

CSÁSZÁR, G. et a l . / 1 9 8 4 / : Excursion 104. - Mesozoic f o r m a t i ons in Hungary. — I n t e r n a t . Geol. Congr. XXVII, Sess. Moscow, 1984. - Guidebook. pp. 1 - 9 2 . CSEPREGHYHÉ MEZNERICS,I. / 1 9 5 0 / í A h i d a s i /Baranya m . / t o r t ó n a i fauna, - MÁÉI Évk. 3 9 / 2 / : 1-106 . CSEPREGHYHÉ MEZHERICS,I. / 1 9 5 4 / : A k e l e t c s e r h á t i h e l v é t i és t o r t ó n a i fauna. - MÁÉI Évk. 4 1 / 4 / : 1-129 . CZABALAY, L. / 1 9 8 2 / : A Sümeg környéki Rudista fau na. - Geol. Hung. Ser. P á l. 41: 5-56. DUDICH, E. 3 u n . , GIDAI, L . , KECSKEMÉTI, T. and KOPEK,, G. / 1 9 6 8 / : Quelques problemes a c t u e l s de l ’ Éocene dans l a Montagne Centrale Transdanubienne, Hongrie. - Mém. BRGM. £ 8 : 675 - 682 . DORHYAI, B. / 1 9 1 3 / í Rózsahegy környékének f ö l d t a n i v i s z o n y a i ­ r ó l , - Budapest: F r i t z Á. nyomdája. - pp. 51. Ész ak e rd é lyi f ö l d t a n i tanulmányok / 1 9 5 0 / . - MÁÉI Évi j e l . 194142 / 2 / : 1-414; 1943 / 2/ : . I - 509 . EERENCZI, I . / 1 9 4 3 / : A Zempléni S z ig e th e g y s é g f ö l d t a n i v i s z o ­ n y ai. - M. k. F ö l d t . I n t . Évi j e l . 1939-4-0 / l / : 393-439. FÜLÖP, J. / 1 9 5 8 / : A Gerecse-hegység kréta i d ő s z a k i képződmé­ n y e i. - Geol. Hung, Ser. Geol, 1 1 : 1-123, FÜLÖP, J, / 1 9 6 4 / t A Bakony-hegység a l s ó k r é t a / b e r r i á z i — a p t i / képződményei, - Geol, Hung, Ser. Geol. L3: 1-131. FÜLÖP, J. / 1966 / : A V i l l á n y i - h e g y s é g kréta i d ő s z a k i képződmé­ n y e i. - Geol. Hung. Ser. Geol. ! £ : 1-131, FüLCP, J. / 1 9 7 6 / : A t a t a i mezozóos ala phegység rögök. - Geol. Hung. Ser. Geol. 16: 1-129. GALÁCZ, A. / 1 9 8 0 / : Gyenespusztai b a j ó c i és bath Ammonitesek /Bakony h e g y s é g / , - Geol. Hung. Ser. P á l. ^Q: 1-227. GECZY, B. / 1 9 5 4 / : C y c l o l i t e s / A n t h . / tanulmányok. - Geol. Hung. Ser. P á l . 24: I - I 58 . GÉCZY, B, / 1966 - 67 / :

Ammonoides ju r a s s i q u e s de Csernye, Mon­

tagne Bakony, Hongrie. Part I . /Hammatoceratidae/. - Part I I . / e x c l . Hammatoceratidae/. - Geol. Hung. Ser. Pál. 34: 1-275; 2 l ' 1-413.

GIDAI, L. / 1 9 7 2 / : A d o r o g i t e r ü l e t e o c é n j e . - MAPI Évk. % 5 / l/ i 1-140. GÓCZÁN, P. / 1 9 6 1 / í A dunántúli és az a l p i t r i á s z c sig a fau ná k r é t e g t a n i é r t é k e l é s e . - MÁPI Évk. 4 8 / 2 / : 30 3-312. GÓCZÁN, P. / 1 9 6 1 / : A Déli Bakony szenon képződményeinek p a ly nológiája. - MÁPI Évk. 4 2 /3 /: 789-799. HAAS, J. / 1 9 7 9 / : A f e l s ő k r é t a Ugodi Mészkő Formáció a Bakony­ ban. - MÁFI Évk. 61: 1-171. HABLY, L. / 1 9 8 5 / : I p o l y t a r n ó c alsó -m io c é n korú f l ó r á j a .

- Geol0

Hung. Ser. P á l . 4£: 73-255. HAJÓS, M. / 1 9 6 8 / : Mátraalja miocén üledékeinek d ia to m ái. Geol. Hung. s e r . P á l. 3 7 : 1-407. HAJÓS, M. / 1 9 8 6 / : A magyarországi miocén d ia to m a fö ld l e r a k ó ­ dások ré te g ta n a . - Geol. Hung. Ser. P á l . 4 2 : 1-339. HALAVÁTS, Qy. / 1 9 0 4 / : A magyar p o n t u s i emelet á l t a l á n o s és ős­ l é n y ta n i irodalma. - M. k. P ö l d t . I n t . Gyak, Kiadv. pp. 1- 136 . HANTKEN, M, / 1 8 7 2 / : Az esztergomi b a r n a s z é n t e r ü l e t f ö l d t a n i v i s z o n y a i . - M. k. P ö l d t . I n t . Évk. 1 / 1 / :

3-1 40 .

HANTKEN, M. / 1 8 7 3 / : A budai márga. - M. k. P ö l d t .

I n t . Évk.

2 / 3 / : 167-215. HANTKEN, M, / 1 8 8 1 / : A Clavulina Szab ói réteg ek f a u n á j a , I , r é s z . Poraminiférák. - M. k. P ö l d t . I n t . Évk. 4 / 1 / : 1-82. HÁMOR, G. / 1 9 7 0 / : A K ele t-M ecseki miocén. - MÁPI Évk. 5 3 / 1 / : 1-484. HÁMOR, G. / 1985 / : A n ó g r á d - c s e r h á t i t e r ü l e t g e o l ó g i á j a , - Geol. Hung. Ser. Geol. 22: 1-307. HERBICH, F. / 1 8 8 6 - 9 0 / : P a l e o n t o l ó g i a ! tanulmányok az E r d é l y i Érchegység m é s z k ő s z i r t j e i r ő l . - M. k, P ö l d t . I n t , Évk. 8/ 1/ : 1 - 53 . HORUSITZKY, F. / 194 O/: A kárpátmedencei alsómiocén f ö l d t ö r t é ­ n e t i tagozódása és ő s f ö l d r a j z i k a p c s o l a t a i . - M. k. P ö l d t . I n t . V i t a ü l é s e i n e k Műnk. 1 : 1-20. JÁMBOR, Á. / 198 O/: A Dunántúli Középhegység pan nóniai képződ­ ményei. - MÁPI Évk. 62; 1-259.

43

JÁMBOR, Á. / s z e r k . / / 1 9 8 7 /s A magyarországi kunsági emeletbe­ l i képződmények f ö l d t a n i j e l l e m z é s e . - MAPI Évk. 69: 1 452. JÁMBORNÉ KNESS, M. / 1 9 8 1 / : Magyarország eocén k o r i A l v e o l i n á i 0 - Geol. Hung. Ser. P á l . 40: 1-143 . JÁNOSSY, D. / 1 9 7 9 / : A magyarországi p l e i s z t o c é n ta g o lá s a g e r i n ­ ce s faunák ala pjá n. - Akadémiai Kiadó, Budapest, 206 pp. KECSKEMÉTI, T. / 1 9 7 8 / : A Bakonyhegy ség Nummulites-faunájának ő s é l e t f ö l d r a j z i á t t e k i n t é s e . - Ann. H i s t. Nat. Musei Nat. Hung. £0: 45-59* KECSKEMÉTIVÉ KÖRMÉNDY, A. and MÉSZÁROS, M. / 1 9 8 0 / : Az eocén s z i g e t t e n g e r i f á c i e s puhatestű fau n ája a Bakony k e l e t T " peremén. - MAPI Évk. 6 2 / 2 / : 1-143. KOCH, A. / 1 8 9 4 / : Az e r d é l y r é s z medencze harmadkori képződményei® I . r é s z , Paleogén c s o p o r t . - MAPI Évk. 1 0 / 6 / : 159-358. KOCH, A. / 1 9 0 0 / : Az e r d é l y r é s z i medencze harmadkori képződmé­ n y e i. I I . r é s z . Neogén c s o p o r t . - A Magyarh. F ö l d t . Társ. kiadv. pp. 1-370. KÓKAY, J. / 1 9 6 6 / : A Herend-Márkói b a rn a k ő szé n te r ü le t f ö l d t a n i és ő s l é n y t a n i v i z s g á l a t a . - Geol. Hung. Ser. P á l . 36: 1-147. KÓKAY, J, / 1985 / : A Középső és K e l e t i - P a r a t e t h y s k a p cs o la t a a f e l s ő - b á d e n i tenger s ó t a r t a l o m - v i s z o n y a i tükrében. - Geol. Hung. Ser. P á l. 48: 1-95. KOPEK, G. / 1 9 8 0 / : A Bakony hegység EK-i részének e o c é n j e . MAPI Évk. 6 3 / 1 / : 1-176. KORDOS, L. / I 985/ : Lábnyomok az i p o l y t a r n ó c i a lsó -m io c é n korú homokkőben. - Geol. Hung. Ser. P á l. 46: 259-415. KORECZNÉ LAKY, I , and NAGYÍJÉ- GELLAI, A, / 1985 / : A Börzsöny hegység o l i g o c é n és miocén képződményeinek f o r a m i n i f e r a faim á ja . - MAPI Évk. 68 : I - 5 2 7 , KORMOS, T. / 1 9 1 2 / : Adatok a. Közép-Kárpátok vidéke p l e i s z t o c é n puhatestű faunájának ism eretéhez. - MAPI Évi J e l . 1910: 291-304. KORPÁS, L. / 1 9 8 1 / : A Dunántúli-középhegység o l i g o c é n — a l s ó — -miocén képződményei. - MAPI Évk. 64: 1-140.

KORPÁSNÉ HÓDI, M. / 1 9 8 3 / : A Dunántúli-középhegység é sz a k i e l ő ­ t e r e pannóniai Mollusca faunájának p a l e o ö k o l ó g i a i és b i o s z t r a t i g r á f i á i v i z s g á l a t a . - MÁPI Évk. 66: 1-163. KOVÁCS, L. / 1 9 4 2 / : Az Északi Bakony l i á s z k o r ú Arnraoniteszeinek mon og rá fiá ja . — Geol. Hung. S er. P á l. VZ: 1—220. KOZUR, H. and MOCK, R. / 1 9 7 7 / i Cta the Age of the P a l e o z o i c of the Uppony Mountains /N orth Hungary/. - Acta M i n . - P e t r . Szeged, 2 2 / 1 / : 91-107. KOZUR, H. / 1 9 8 4 / : B i o s t r a t i g r a p h i c e v a lu a tio n o f the Upper Pa­ l e o z o i c Conodonts, Ostracods and Holothurian s c l e r i t e s of the Bükk Mts. - Pa rt I : Carb onifero us Conodonts and Holo­ thurian S c l e r i t e s . - Acta Geol. Hung. 2 7 / 1 - 2 / : 143-162. KOZUR, H. / 1 9 8 4 / : A Nagybátony-324. sz . f ú r á s o l i g o c é n e l ő t t i képződményeinek b e s o r o l á s a és r é t e g t a n i é r t é k e l é s e . F ö l d t . Közi. 114: 61-79. KRETZOI, M. / 1 9 5 1 / : 4 csá k v á ri H ipparion-fauna. - F ö l d t . Közi. 81: 402-417. KRETZOI, M. / 1 9 5 6 / : A V i l l á n y i - h e g y s é g ó p l e i s z t o c é n g e r i n c e s faunája . - Geol. Hung. Ser. P á l. 27: 1-264. KULCSÁR, K. / 1 9 1 6 / : F ö l d t a n i m e g f i g y e lé s e k az ÉNy~i Kárpátok­ ban. - M. k. F. I n t . Évi J e l . 1915: 169-195. KUTASSY, E. / 1 9 3 7 / : ’i ' r i á s z k o r i faunák a B ih arheg y ség ből, I . r é s z . Gastropodák. - Geol. Hung. Ser. Pá l. 13: 1-79, LAMBRECIiT, K. / 19 33 , 1964 f a c s i m i l e e d . / : Handbuch dér P a l a e o r n i t h o l o g i e . - B e r l i n ; Amsterdam. - pp. 1 - 1 0 2 4 . LÓCZY, L. id . / 1 9 1 3 / : A Balaton környékének g e o l ó g i a i képződ­ ményei és ezeknek vidékek s z e r i n t i t e l e p e d é s e . - A Bala­ ton tud, tan eredm, 1, 1 / 1 / : 1-618 . LÓCZY, L. id . / 1 9 2 4 / : ' Geologische Studien im V/estlichen S e r b ie n . - Die Ergebnisse dér von dér Orientkommiss.ion dér Ung. Akad. Wiss. org. Balkanf orschungen. Bd. 2 . G eologie . - B e r l i n - L e i p z i g . - pp. 1-147. LÓCZY, L. i f j . / 1 9 2 7 / : G e o ló g ia i kutatásaim Nyugat -Szerbiá­ ban. - F ö l d t a n i Szemle 1 / 1 / : 50-88. LÓCZY, I,. i f j . / 1915 / : A v i l l á n y i c a llo v ien-a m m on itesek mo­ n o g r á f i á j a . - Geol. Hung. S e r . G e o l. 1 / 3 - 4 / : 2 2 9 -4 5 Q.

LŐRENTHEY, I . and BEURLEN, K. / 1 9 2 9 / : Die f o s s i l e n Dekapoden dér Lánder dér Ungarischen Krone. - Geol. Hung. Ser . P á l . 1-420. MAJZON, L. / 1 9 4 0 / : A bükkszéki mélyfúrások. - M. k. F ö l d t . I n t . Évk. 2 4 / 2 / : 273-3S6. MAJZON, L. / 1 9 4 3 / : Adatok egyes k á r p á t a l j a i f l i s - r é t e g e k h e z , t e k i n t e t t e l a Globotruncanákra, - M. k. F ö l d t . I n t . Évk, 2 2 /1 /5 1-170. MÉHES, Gy. / 1 9 4 1 / : Budapest környékének f e l s o o l i g o c é n O str ac o d á i. - Geol. Hung. Ser, P á l . 16: 1-95* MOTTL, M. / 1 9 4 0 / : A bükki moustérien európai vonatkozásban. A c s e r é p f a l u i M u s s o l i n i - b a r l a n g / S u b a l y u k /. - G60I , Hung. Ser. Pá l. 14: 185-221. MÜLLER, P. / 1 9 8 4 / : A bádeni emelet t i z l á b u r á k j a i . - Geol. Hung. Ser. P á l. 42: 1-317. NAGY, E. / 1968 / : A Mecsek-hegység t r i á s z képződményei, - MÁFI Évk. ^ l / l / s 1-193. NAGY, E, and NAGY, I . / 1 9 7 6 / : A V i l l á n y i - h e g y s é g t r i á s z kép­ ződményei. - Geol. Hung. Ser. Geol. ÍZ: 111-227. NAGY, E . : A Magyarországi neogén sporomorphái. -■ Geol. Hung. Ser. Pál. 42: NOPCSA, F. / 1 9 1 5 / t 2 3 / 1 / : 1-25. NOPCSA, F. / 1923 / : Geol. u. P á l.

1-471. Erdély Dinosaurusai. M. k. F ö l d t . I n t . Évk. Die Fa milie dér R e p t i l i e n . 2. - B e r l i n .

- F o r t s c h r . d.

NOPCSA, F. / 1 9 2 9 / : Geographie und G e o lo g ie Nordalbaniens. Geol. Hung. Ser. Geol. 2 : 1-620. NOPCSA, F. / 1929 / : D i n o s a u r ie r r e s t e aus Siebenbürgen. - Geol. Hung. Ser. P á l . 4: 1-72. NGSZKY, J. i d . / 1 9 2 6 , 1930 /: A Magyar Középhegység o l i g o c é n -miocén r é t e g e i . - 1 . Oligocé n. - 2 . Miocén. - Ann. Mus. Nat. Hung. 24: 287-330; 2 7 : 159-236. IÍ0SZKY, J. i d , / 1 9 3 3 / : A k i s c e l l i agyag molluszkafaunája. I . Lemen jb r a n c h i a t á k . - Ann. Mus. Nat. Hung. £ 2 / 3 / : 1-130.

46

NOSZKY, J. i d . / 1 9 4 0 / : A Cserháthegység f ö l d t a n i v i s z o n y a i . Magyar Tájak F ö l d t . L e i r . 1-283. NOSZKY, J. i f j . / 1 9 3 4 / : Adatok az Északi bakony kréta képződ­ ményeinek ism eretéhez. - F ö l d t . Közi. 64: 99-136. ORAVECZNÉ SCHEFFER, A. / 1 9 8 7 / : A Dunántúli-középhegység t r i á s z képződményeinek f o r a m i n i f e r á i . - Geol. Hung. Ser. P á l. £0: 1-331. PÁLFY, M. / 1 9 2 9 / : A Rudabányai hegység g e o l ó g i a i v i s z o n y a i és v a s é r c t e l e p e i . - M, k. P ö l d t . I n t . Évk. 2 6 / 2 / : 1-27. PÁLFY, M. and ROZLOZSNIK, P. / 1 9 3 9 / : A B i h a r - és B é l i - h e g y s é ­ gek f ö l d t a n i v i s z o n y a i I . - ROZLOZSNIK, P. : A l aphegység és paleozoikum. - Geol, Hung. Ser, P á l . 1-200 , PETH'Ő, Gy. / 1 9 1 0 / : A P é te r v á r a d i Hegység /Fruska Gora/ k r é ta ­ idő szak i / h i p e r s z e n o n / fa u n á ja . - Budapest, 331 pp. RAKUSZ, Gy. / 1 9 3 2 / : Dobsinai és n a g y v isn y ó i f e l s ő k a r b o n kövü­ l e t e k . - Geol. Hung. Ser. P á l. 8: 1-223. RAKUSZ, Gy. and STRAUSZ, L. / 1 9 5 3 / : A V i l l á n y i hegység f ö l d t a ­ na. - MÁFI Évk. 4 1 / 2 / : 1-37. RÁKOSI, L. / 1 9 7 3 / : A Dorogi-medence paleogén képződményeinek p a l i n o l ó g i á j a . - MÁFI évk. ^ / 3 / : 497-697. RÓNAI, A. / 1985 / : Az A l f ö l d n e g ye d id ő sza k i f ö l d t a n a . - Geol, Hung. Ser. Geol. 21: 1-446. ROZLOZSNIK, P. / 1 9 0 6 / : A Nagybihar metamorph és p a l e o z ó o s kő­ z e t e i . - M. k. F ö l d t . I n t . Évk. 1 8 / 2 / : 125-182. ROZLOZSNIK, P. / 1 9 2 7 / : Bev ezetés a Nummulinák és A s s i l i n á k tanulmányozásába. - M. k. F ö l d t . I n t . Evk. 2 6 / 1 / : 1-154. ROZLOZSNIK, P, / 1 9 3 5 /s Dobsina környékének f ö l d t a n i v i s z o n y a i . - Geol. Hung. Ser. Geol. £. 1-118. SCHAFARZIK, F. /'1895/s. Kornyaréva környékének g e o l ó g i a i v i s z o ­ n yai. - M. k. F ö l d t . I n t . Évi J « l . i894: 83-92. SCHRÉTER, Z, / 1 9 H / : J e l e n t é s a k r a s s ó - s z ö r é n y i neogén öblök t e r ü le t é n v é g z e t t f ö l d t a n i v i z s g á l a t o k r ó l . - M. k. F ö l d t . I n t . Évi J e l . 1909: 85-100. SCHRÉTER, Z. / 1929 / : A b o r s o d - h e v e s i szén- és l i g n i t t e r ü l e t e k bá n ya föld tan i l e i r á s a . - M. k. F ö l d t . I n t . Alk. Kiadv. 390 pp.

SCHRÉTER, Z. / 1 9 3 6 / : Dyttonia a Bükk-hegységből. - F ö l d t . Közi. 66: 114-121. Y SCHRÉTER, Z. / 1 9 4 1 / : A Kárpátok á l t a l k ö r ü l v e t t medencék szármáciai képződményei és azok á l l a t v i l á g a . - Mát. és Term. tud. É rt. 60: 243-301. SCHRÉTER, Z. / 1 9 6 0 / : Die g e o l o g i s c h e n V e r h a l t n i s s e des Bükk- G e b i r g e s . - K a r s z t - és Barlangkutatás 1: 7-3 6. SCHRÉTER, Z. / 1 9 6 3 / : A Bükkhegység f e l s ő - p e r m i B r a c h i o p o d á i . - Geol. Hung. Ser. P á l. 28: 79-179« STAUB, M, / 1 8 8 7 / : A Z s i l v ö l g y aquitán korú f l ó r á j a . - M. k. F ö l d t . I n t , Évk. 7 / 6 / : 209-370. STRAUSZ, L. / 1 9 4 2 / : Vi vip aru sok a Dunántúl középső részének pannóniai korú r é t e g e i b ő l . - M. k, F ö l d t , I n t . Évk.

26 / 1 / : 3-6 3. STRAUSZ, L. / 1 9 5 4 / : V á r p a lo t a i f e l s ő - m e d i t e r r á n c s i g á k . - Geol Hung. Ser. F a l. 29: 1-129. STRAUSZ, L. / 1 9 7 4 / : FTeszmélyi. eocén puhatestűek. - Geol. Hung, Ser, P á l. 2 8 : 1-157. SÜMEGHY, J. / 1 9 3 9 / : A Győri-medence, a Dunántúl és az A l f ö l d pannóniai üledékeinek ö s s z e f o g l a l ó i s m e r t e t é s e . - M. k. F ö l d t . I n t . Évk, 2 2 / 2/ : 60-251.' SZABÓ, J. / 1 8 6 1 / : Békés- és Csanádmegye. - P e s t , , 131 pp. SZOUTAGIT, T. / 1 8 7 9 / í A biharmegyei K i r á l y e r d ő . Dr. Hofmann Károly u t o l s ó f ö l d t a n i f e l v é t e l e . - M. k, F ö l d t . I n t . Évi J e l . 1898: 217-226. SZÖRÉNYI, E. / 1 9 5 5 / : Bakonyi kréta Echinoideá k. - Geol. Hung. Ser. P á l, 26: 1-281. — ' SZÖRFINYI, E, / 1 9 6 5 / : Magyarország a l s ó k r é t a E c h i n o i d e á i . Geol. Hung. Ser. P á l. 2 2 : 326-354, SZŐTS, E. / 1953 / : Magyárország eocén p uh atestü l I . Gént kör­ nyéki eocén puhatestűek. - Geol. Hung. Ser. P á l . 22: SZŐTS, E, / 1956 / : Magyar ország eocén / p a l e o g é n / képződményei. - G e o l.

Hung. S e r ,

G e o l.

C: 1 - 3 1 8 .

Tli'Ulií, H. / 1 9 3 6 / : A Bakony r e g i o n á l i s g e o l ó g i á j a I . Hung. S o r .

G e o l.

6 :' 1 -1 2 8 .

- Geol.

TASNÁDI KUBACSKA,

a,

/ X 9 6 2 / : P a l a o p a t h o l o g i e , P a t h o l o g i e dér

v o r z e i t l i c h e n T i e r e . - Jena. 269 PP* TELEGDI ROTH, K. / 1 9 l V : F e l s ő - o l i g o c é n fauna Magyar országról. - Geol. Hung. Ser. Geol. 1 / 1 / : 1-77. TELEGDI ROTH, K. / 1 9 2 4 / : A v á r p a l o t a i l i g n i t t e r ü l e t . - F ö l d t . Közi. £ 4 / 1 / : 1-165. TELEGDI ROTH, K. / 1 9 2 8 / : I n f r a o l i g o c é n denudáció nyomai a Du­ n á n tú li Középhegység északnyugati peremén. - F ö l d t . Közi. Í2* 3 1 - 41. TELEGDI ROTH, K. / 1 9 3 4 / : Adatok az Északi Bakonyból a magyar középső tömeg f i a t a l m e z o z o o s f e j l ő d é s t ö r t é n e t é h e z . - MTA -Terrm. tud. É r t e s i t ő £2: 2ű£=P5P. VADÁSZ, E. / 1 9 0 9 / : F ö l d t a n i j e g y z e t e k a b o r s o d i Bükkhegységb ő l . - F ö l d t . K özi. 29: 164-174. VADÁSZ, E. / 1 9 1 1 / : A Duna-balparti idősebb ő s l é n y t a n i és f ö l d ­ ta ni v i s z o n y a i . - M. k. F ö l d t . I n t . Évk. 1 8 / 2 / : 109-171. VADÁSZ, E. / 1 9 3 5 / : A Mecsekhegvség. - Magyar Tájak F ö l d t . L e i r . 1 : 1-180. VENDL, A. / 1 9 3 2 / : A S z á sz v á r o si és Szebeni Havasok k r i s t á l y o s t e r ü l e t e . - Geol. Hung. Sex. Geol. 4: 1-365. VÉGH-NEUBRANDT, E. / 1 9 8 2 / : T r i a s s i s c h e Megalodontaceae. Entwicklung, S t r a t i g r a p h i e und P a 'la o n t o lo g i e . - Akadémiai Kiadó, Budapest, 526 pp. VIGH, G. / 1 9 3 4 / : Néhány bakonyi / t i t o n / és g e r e c s e i / t i t o n - b e r r i á z i / l e l ő h e l y Ammonites-faunájának b i o s z t r a t i g r á f i a i é r t é k e l é s e . - MAPI Évk. 67: 1-210. VIGH, Gy. / 1 9 2 8 / : Fiihrer in das G erecse-Gebir ge, nach Lábatlan und P iszke . - Führer zu den S t u d ie n r e ise n dér P a l a o n t o l o gischen G e s e l l s c h a f t . - Budapest, MÁFI kiadv. pp. 13-33. VOGL, V. / 1913 / : A m r z l a - v o d i c a i h o r v á t o r s z á g i p a l e o d i á s z . - M. k. F ö l d t . I n t . Évk. 2 1 / 5 / : 137-150. VÖRÖS, A. / 1 9 8 4 / : Lower and.Middle J u r a s s i c Brachiopod p r o v in c e s in the western Tethys. - Ann. Univ. S c i . Budapest, Sect. Geol. 2 4 : 207-233. ZALÁNYI, B. / 1 9 2 9 / : M o r f o - s z i s z t e m a t i k a i tanulmányok kö v e sü lt ka gy16 s r ákokon. - Geol. Hung. Ser. P á l. 5 : 1-135./'

A "MEDITERRÁN MIKROKONTINENS" BIOGEOGRÁFIÁJA PLIENSBACHI BRACHIOPODÁK ALAPJÁN Vörös A t t i l a X

BEVEZETÉS Az ősmaradványok f ö l d r a j z i e l t e r j e d é s é n e k v i z s g á l a t a k e z d e t t ő l fogva k u l c s s z e r e p e t j á t s z o t t a Tethys nevű, h a t a l ­ mas, e g y e n l í t ő i ő s-ó c e á n értelm ezésében. E. Suess z s e n i á l i s ö t l e t e ő sl é n y t a n i l e l e t a n y a g a lp já n s z ü l e t e t t t ö b b , mint száz évvel e z e l ő t t , és a Tethys fogalom későbbi f e j l ő d é s é t i s f ő ­ ként a p a l e o b i o g e o g r á f i a szabta meg / l á s d : ADAMS e t AGER 1967, JENKINS 1980/. A Tethys mint óceán csupán a hatvanas években, a lemeztektonika b e k ö szö n té v e l n y e r t megbízható ő s f ö l d r a j z i , a la p o t . A korai mezozoikumra a T e th y s t, a Pangea k e l e t i r é s z é ­ be - Laurázia és Gondwana közé - b e h a t o l ó , V - alakú ó c e á n i ö b l ö s e i k é n t r e k o n s t r u á l já k . A jura b io g e o g rá fu so k megpróbálták e l h e l y e z n i a már ko­ rábban f e l i s m e r t és k ö r v o n a la zo t t f a u n a p r o v i n c i é i k a t v a l a h o l , a Tethyst keretező k i t e r j e d t s e l f e k e n . Könnyű v o l t e z t meg­ tenni azokkal a p r o v i n c i á k k a l , melyek ma i s " s t a b i l ” kon tinen­ t á l i s te r ü le t e k e n nyomozhatok / p l , " B o r e á l i s ” , " S u b - b o r e á l i s " , ÉNy-európai" stb . Lauráziábap; " E t i ó p i á i ” vagy " A b e s s z i n ” Gondwanaban/. A Mediterrán p r o v i n c i a " ő s f ö l d r a j z i értelm ezése során sú lyos nehézségek és ellentmondások merültek f e l . A Me­ d it e r r á n f a u n a p ro v in cia "maradványai” az A l p - h i m a l á j a i hegy-

Természettudományi Múzeum E ö l d - és Őslénytár. H-1088, Budapest, Múzeum k r t. 14-16.

ül

láncok á l t a l k ö z r e f o g o t t t e r ü l e t e n nyomozhatok G i b r a l t á r t ó l a Kaukázusig és ezek a s a j á t o s faunával j e l le m e z h e t ő üledékek tö bbnyire a l l o c h t o n egységekhez kötődnek, vagy p e d ig olyan földkéregdarabokon t a l á l h a t ó k , melyek az a l p i o r o g e n e z i s során j e l e n t ő s elmozdulást szenvedtek. Az igen f e l t ű n ő a l l o c h t o n h e l y z e t e l l e n é r e számos sz e rző megpróbálta a Mediterrán p r o v i n c i á t a jura Tethys e g y ik , vagy másik s e l f jéhez k a p c s o l n i / p l . Európához: AGER 1967, 1971; A frik áh o z: GÉCZY 1972, 1973; mindkettőhöz: ENAY 1 9 72 /. Az e l ­ t é r é s nemcsak a különböző értelm ezések k ö z ö t t , hanem a Medi­ terrá n és a t ö b b i p r o v i n c i a f a u n a j e l l e g e k ö z ö t t i s igen é l e s . A Mediterrán p r o v i n c i a ugyanis csupán gyenge a f f i n i t á s s a l b i r az európai p r o v i n c i á k k a l , az a f r i k a i a k k a l p e d ig e g y á l t a lá n nem mutat k a p c s o l a t o t . Az ellentmondások egy Tethysen b e l ü l i "mikrok on tin en s" f e l t é t e l e z é s é v e l f e l o l d h a t ó n a k tűntek /VÖRÖS 19 73/. Később az ő s á l l a t f ö l d r a j z i problémát r é s z l e t e i b e n ta g la lt am és egy nagy t e r ü l e t ű , mélyte ngeri / ó c e á n i / b a r r i e r e k k e l k ö r ü l v e t t t e n g e r a l a t t i p l a t ó t té t e le z te m f e l a Mediterrán fa u n a p ro v in cia k i a l a k u l á s i h e l y é ü l /VÖRÖS 1977, 19 80 /. Az akkori d e f i n i c i ó s z e r i n t a "Mediterrán mikrokontinens" ma ismert j e l e n t ő s e b b fragmentumai a R i f - B é t i r é g i ó , P e r i a d r i a t i k u s r é g i ó , az A u sztr o a l p i egységek és a Kárpát-Pannon r é g i ó északnyugati r é s z e . Időközben a mezozoós f l ó r a - v i z s g á l a t o k a l a u r á z i a i és a gondwanai k ö z ö tt egy " T e t h y s - f l ó r a " f e l f e d e z é s é h e z v e z e t t e k /PÁNTIC és PELBER 1983/ és m e g e r ő s í t e t t é k a Tethysen b e l ü l hú­ zódó karbonátos platformok b i o g e o g r á f i a i ö n á l l ó s á g á t . A f e n t i e k k e l párhuzamos f e j l ő d é s f i g y e l h e t ő meg a Tethys nyugati r é s z é r e vonatkozó l e m e zte k to n ik a i rekonstrukciókban i s . A mediterrán mikrolemezeket a különböző sz erzők különbö­ zőképpen "rendezté k v i s s z a " a jura i d e j é r e . Példának okáért HSÜ / 1 9 7 1 / és SMITH / 1 9 7 V e mikrolemezeket az ó c e á n i Tethys nyugati s z ö g l e t é b e h e l y e z t e , szorosan i l l e s z t v e őket Európá­ hoz és Afrikához; DERCOURT / 1 9 7 1 / , valamint CHAI'TNELL és HOR­ VÁTH / 1976 / többségüket az a f r i k a i s e l f részeként k e z e l t e ; DEV/F'IY és t á r s a i / 1 9 7 3 / egy részüket az európai, más részü ket az a f r i k a i s e l f h e z k a p cs o lta . Később, az Argand nyomán f o l ú —

j i t o t t " a f r i k a i promontor" e l k é p z e l é s v á l t igen népszerűvé /CHAMELL et a l . 1979 és D’ ARGENIO e t a l . 1980 /. BIJU-DUVAL et a l . / 1 9 7 7 / l e v á l a s z t o t t á k az "A p u l ia " b l o k k o t A f r i k á r ó l , de északnyugati r é s z é t az európai s e l f s z o r o s k ö z e lsé g é b e n t a r t o t t á k a mezozoós r o t á c i ó során. Új elem j e l e n t k e z e t t a t e t h y s i ő s f ö l d r a j z b a n , midőn

TOLL-

MÁM / 1 9 7 8 / d e f i n i á l t a a mjezozoós " K r e i o s - k o n t i n e n s t " . TOLLMANN /19 78 , 1984/ s z e r i n t ez ,a hatalmas, e l n y ú l t ko nti nens Laurád 1 z i á t ó l és Gondwanától egyaránt t á v o l , a Tethysen b e l ü l húzó­ d o t t , és minden o l d a l r ó l ó ce án i t e r ü l e t e k v e t t é k k ö r ü l . SENGÖR / 1 9 8 4 / g e n e t i k a i l a g e l t é r ő , de g e o m e t r i a i l a g hasonló megoldá­ sokat v á z o l t f e l . És i t t elérkez tü nk a p a l e o b i o g e o g r á f i a és a le m e z t e k t o n i ­ ka k a p cso ló d á si pontjá h oz. Az egymástól nagymértékben f ü g g e t l e n érvrendszerek konvergenciája arra mutat, hogy l é t e z e t t egy nagy, t e n g e r r e l b o r í t o t t , Tethysen b e l ü l i k on tinen s. Ez az t i s j e l e n t i , hogy mezozoós ő s f ö l d r a j z i k é r d é s e k rő l sz ó lv a a T e t hysnek nemcsak ész aki és d é l i . hanem "k ö zé p ső " s z e g é l y e i r ő l i s beszélhetünk. A "Mediterrán mikrokontinens" és a "K re io s ko n tin e n s" azonban nem azonos. A TOLLMAM / 1 9 7 8 / - f é l e e r e d e t i d e f i n í c i ó s z e r i n t a " K r e io s " nem tartalmazza " A p u l i á t " , f e l ö l e l v i s z o n t olyan hatalmas t e r ü l e t e k e t / p l .

a Balkánon és I r á n b a n /, melyek

a VÖRÖS / 1 9 7 7 / - f é l e értelemben v e t t "Mediterrán m ik r o k o n tinens"-hez f a u n i s z t i k a i okokból nem kapcsolható k. Egy ú j é r t e l ­ mezésben /TOLLMAM 1984/ a " K r e i o s " már darabokra t a g o l t a n j e ­ l e n i k meg: ez esetben a legnyugatibb darab p lu sz Apulia l e h e t ­ ne a "Mediterrán mikrokontinens" m e g f e l e l ő j e . / I . á b r a / Min­ d enes etre a két koncepció k ö z e l í t é s é h e z még sok munkára l e s z szükség. MICHALIK és KOVÁC / 1 9 8 2 / k í s é r l e t e e bb ől a szempont­ b ó l nem v o l t s z e r e n c s é s , mert náluk a " K r e io s " l e s z ű k ü l t az A u sztro a lp i-h y u g at Kárpáti r é g i ó b a . Ami a mezozoós t e t h y s i kon tinen sre alkalmazandó e ln e v e ­ zést i l l e t i , a p r i o r i t á s , a s z e ll e m e s s é g és a jó hangzás egy­ aránt a "K re io s" m e l l e t t s z ó l . M indazon által, az e m l í t e t t n e hezsegek miatt es mivel a j e l e n c ik k o a l e o b i o g e o g r á f i a i t á r ­ gyú, a "Mediterrán mikrokontinens" név használata e h e ly ü t t i n 53

X. ábra

A Mediterrán mikrokontinens f e l t é t e l e z e t t ő s f ö l d r a j z i h e l y z e t e a Tethysen .belül a jura e l e j é n .

dokoltnak l á t s z i k . Az alá b b i p a l e o b i o g e o g r á f i á i tanulmány a P l i e n s b a c h i brachiopodákon a la p u l. A v i z s g á l t t e r ü l e t a Mediterrán mikro kontinens északnyugati r é s z e : a S z i c i l i á t ó l az Appennineken és az Alpokon k e r e s z t ü l a Nyugati Kárpátokig húzódó ö v e z e t . /A Nyugati Kam atok at, a Pieniny S z i r t ö v e t i s b e l e é r t v e , pa­ l e o b i o g e o g r á f i á i hasonlóságuk alapján a Mediterrán mikrokontinen s részeként k e z e l t e m . / Sajnos, a Mediterrán mik rokon ti —

nens j e l e n t ő s t e r ü l e t e i / p l . R i f - h e g y s é g , B é t i - C o r d i l l e r a , T e l l - A t l e s , Dinaridák, H e l l e n i d á k / , ahol a P l i e n s b a c h i b r a chiopoda adatok t ú l szórványosak, vagy gyengén ismertek, egy alapos ö s s z e h a s o n l i t á s c é l j á r a nem f e l e l t e k meg. Tipikus "Me­ d i t e r r á n " brachiopodák a k e l e t e b b r e eső m o b i l i s ö v e z e t e k b ő l i s e l ő k e r ü l t e k / p l . K e le t i- K á r p á t o k , A n a t ó l i a , Krim, Kaukázus/, se ezek a sporadikus, e l s z i g e t e l t e l ő f o r d u l á s o k e z i d ő s z e r i n t nem i l l e s z t h e t ő k be egy egységes ő s f ö l d r a j z i képbe.

55

vizsgálati anyag

Az u tó bbi években, az Olasz-Magyar Műszaki és Tudományos Munkaterv ker etében, a b u d ap e sti, a n á p o l y i és a palerm ói e-, gyetemek k ö z ö tt f o l y ó közös k u t a t á s i program során mód n y i l o t t számomra, hogy a Mediterrán bracliiopoda p r o v i n c i a l e g j e l e n t ő ­ sebb f a u n á i t r é s z l e t e s e b b e n i s megismerhessem. Az e m l i t e t t ku­ t a t á s i program értelmében egyik fe la d a t o m az v o l t , hogy a ba­ konyi p l i e n s b a c h i brachiopoda faunát hasonlítsam ö s s z e I t á l i a és a P e r i a d r i a t i k u s r é g i ó más r é s z e i n e k hasonló korú f a u n á i ­ v a l , E v i z s g á l a t során a P e r i a d r i a t i k u s r é g i ó t a szokványos­ n á l k i s s é tágabban értelmeztem: S z i c i l i á n , az Appennineken, a D é li Alpokon és a Dinaridákon k i v ü l ide soroltam még az Északi Mészkőalpokat, a Dunántúli Középhegységet és az Északnyugati Kárpátokat i s . A v i z s g á l t t e r ü l e t p l i e n s b a c h i brachiopoda f a u n á i k i v é t e l n é l k ü l mediterrán j e l l e g ű e k , r e n d s z e r t a n i ö s s z e t é t e l ü k azonban v á l t o z ó , és v á l t o z ó a bennük j e l e n t k e z ő ÉMy-európei b e f o l y á s mértéke i s . E vis zon yok pontosabb v i z s g á l a t a érdekében 22 " f a ­ unát" j e l ö l t e m k i , és h a so n líto t ta m ö ssz e egymással, a mód­ s z e r t a n i f e j e z e t b e n i s m e r t e t e t t e l j á r á s s a l . Többségük egyedi l e l ő h e l y , egy részük több, v i s z o n y l a g k ö z e l eső, de mindenkép­ pen azonos t e k t o n i k a i - ő s f ö l d r a j z i egységbe t a r t o z ó l e l ő h e l y fa u n á já t összevontan tartalmazza. A következőkben a 22. "fauna" l e l ő h e l y e i t , az irod alm i és más a d a t f o r r á s o k a t , valamint a l e ­ l ő h e l y e k t e k t o n i k a i - ő s f ö l d r a j z i b e s o r o l á s á t és - ahol l e h e t s é ­ ges - f á c i e s - é r t e l m e z é s é t adom: 1. Gerecse. Tata /KULCSÁR K. 1914, VIGH G. 1943, VIGH G. in PÜLÖP J. 1975/, Dunántúli Középhegység, c e . 15 f a j .

seamount és meden­

2. Bakony /VÖRÖS A. 1983/, Dunántúli Középhegység, sea­ mount és medence. 101 f a j . 56

3. Schafberg / S t . W olfgang/, /BŐSE, E. 1 8 98 /, F e l s ő Kele ta lp i takaró / T i r o l i k u m / . 37 f a j . 4. Kramsach / R a t t e n b e r g / , /BŐSE, E, 1 8 9 8 /, F e l s ő K e l e t a l p i takaró / T i r o l i k u m / . 27 f a j . 5 . P r e a l e i Carniche + I s o n z o - v ö l g y , /VINASSA DE REGNY, P. 1910, FERUGLIO, E. 1925, SELLI, R. 1956, POINTINGHER, D. 1 9 5 9 / , F r i u l i p la tfo r m - B e l lu n o - á r o k . 22 f a j , 6. Sospirol o / B e l l u n o / , /UHLIG, V. 1880, DAL PIAZ, G. 1907, TÓNI, A. 1 9 11 /, Trento platform-perem, 38 f a j . 7. Cortina d ’ Ampezzo + S. Cassiano, /HAAS, H. 1884, BŐSE, E. és .SCHLOSSER, M. 1900, BENTGNI, C. 1978 /, Trento p l a t f orm-perem. 40 f a j . 8. Ball i n o / R i v a / , /HAAS, 0, 1 9 12 /, Trento pla tform-perem . 25 f a d . 9. Arzo / T i c i n o / , /PARONA, C. F. 1885, BRAMBILLA, G. 19 71 /, Lugano seamount. 17 f a j . 10. Gozzano /Piemonte/,./PARONA, C. F. 1880, 1893, SACCHI VIALLI, G. és CANTALUPPI, G. 19 67 /, Gozzano seamount. 46 f a j . 11. M. Cucco + M. Catria + C a g li , /Umbria-Marche/, /ZITTEL, K. A. 1869, CANAVARI, M. 1880, 1881, RAMACCIONI, G. 1936, 1939 /, Umbriai takaró. 30 f a j . 12. M, S, V i c i n o + C i n g o l i + Camerino /Umbria-Marche/, /CANAVARI, M. 1880, 1881, 1883, FRANCESCHI, R. 1 9 2 1 /, Umbriai takaró. 23 f a j . 13. Térni + Acquasparta /Umbr ia/, /PARONA, C. F. 1883, PRINCIPI, P. 1910, FRANCESCHI, R.- 19 21 /, Umbriai ta ka ró . 29 f a j , 14. M o n t i c e l l i Co r n ic o l a n i /Róma/, /CANAVARI, M. 1880, 1881, 1883 /, Umbriai takaró / ? / . 23 f a j . 15. C a s t e l l u c c i o + S. Teresa /T aorm ina/, / D l STEFANO, G. 1891, MAUGERI-PAtANÉ, G. 1924/, "Taorminai s z i r t ö v " . 20 f a j . 16. Rocche Rosse / G a l a t i / , / D l STEFANO, G. 1891 + Cata niai gyűjtemény/, "Taorminai s z i r t ö v " . 71 f a j . 17. M. S. E l i a / B a g h e r i a / , /GEMMELLARO, G. G. 1874 + Pal e r m i o i gyűjtemény/, Panormid p la tfo r m perem, v. l e j t ő . 20 f a j . 18. Cozzo di Cugno /P a le r m o /, /TRICOMI, G. 1939 + P a l e r 57

moi gyűjtemény/, Panormid p la tfo r m perem. 33 f a j . 19.

M« E r i c e / T r a p a n i / , / D l STEFANO, G. 1 8 91 /, Trapani

seamount-medence. 38 f a j . 20o S. Anna / G i u l i a n a / + C h i u s a - S c h la f a n i , /GBMMELLARO, G, G. 18 74/, S c ia cc a seamount - S i c a n i medence. 28 f a j . 21. K o s te le c /SIEBLIK, M. 1965, 1966, 1967a, 1967b, 1968 + s a j á t g y ű j t é s / , Pieniny s z i r t ö v . 25 f a j . 22. Fatrikum + Tatrlknm /Belan ská Dolina, P r i s t o d o l o k , Z s o l t , F r i v a l d n é d a s / , /VIGH Gy. 1915, KULCSÁR K. 1916, PEVNY, J. 1964, SIBLIK, M. 1964, 1967a, 1967b, 1968 /, F á t r a i köpeny­ s o r o za t + Krizna takaró. 22 f a j . , , , ______ _______ _ A f e l s o r o l á s b ó l kitű n ik , hogy - s a j n á l a t o s módon - a P e r i a d r i a t i k u s r é g i ó hatalmas t e r ü l e t e i : a t e l j e s Dinaridák és a D é li Appenninek l e f e d e t l e n ü l maradtak. Ennek oka az, hogy e z e k r ő l a t e r ü l e t e k r ő l n in c s f a u n i s z t i k a i i n f o r m á c i ó , vagy csak ö s s z e h a s o n l i t h a t a t l a n u l gyér adatok állna k r e n d e l k e z é s r e . A p e r i a d r i a t i k u s r é g i ó északi és n y u g ati paremén a faunák hét szegmentumban koncentrálódnak: Északnyugati Kárpátok, Dunán­ t ú l i Középhegység, Északi. Mészkőalpok, D éli. Alpok, Középső Appenninek, K e l e t - S z i c i l i a , N y u g a t - S z i c i l i a . A v iz s g á l a t b a bavont 22 fauna ö s s z e h a s o n l i t á s a a l e h e t ő legnagyobb mértékben o b j e k t í v alapokon nyugszik. A faunák tö b b­ ségét eredetib en tanulmányoztam a p o z s o n y i, b é c s i , padovai, p i s a i , c a t a n i a i és palermói gyűjteményekben. Néhány a l p i fauna e r e d e t i anyagát nem láttam, de a -rendelkezésre á l l ó kitű nő mo­ n o g r á fi á k alapján ezeknél i s végre tudtam h a j t a n i az azonos szempontok s z e r i n t i r e v i z i ó t . /A " r e v í z i ó " i t t nem az t j e l e n ­ t i , hogy az ö s s z e s taxonómiai problémát megoldottam, csupán a z t, hogy ugyanaz a név minden esetben ugyanazt a formát f e d i . / A v i z s g á l t faunákban összesen 234 f a j s z e r e p e l / I . t á b l á z a t / .

ERSDiiriTTEK i

A f a j - ö s s z e t é t e l numerikus ö s s z e h a s o n l í t á s a A 22 fauna közös f a j a i n a k számát és a s z á m íto t t J a c c a r d - k o e f f i c i e n s ér té k e k e t a I I . t á b l á z a t mutatja. Bármely f a u n a - p á r hasonlóságának mértéke k ö z v e t l e n ü l l e o l v a s h a t ó , de a k o e f f i c i e n s e k a b s z o l ú t értéke álta lá b a n nem f e j e z i ki e lé g g é híven a v a l ó s v is z o n y o k a t , mert a f a j s z á m t ó l erősen f ü g g . Világosabb képet kapunk, ha az adatokat g ra fik usa n ábrá­ z o l j u k . Ehhez, a korábban i s alka lmazott módon, " t i p u s f a u n á kat” k e l l ki j e l ö l n i , - m e l y e k h e z az ö s s z e s t ö b b i faunát v i s z o ­ n y íth a tju k . Esetünkben a faunákat mind a Mediterrán p r o v i n c i á ­ hoz tartoznak, igy e le v e nem adódik két s z é l s ő s é g e s ö s s z e t é t e ­ lű fauna. K v a l i t a t í v m e g íté lé s alapján négy t i p u s f a u n á t j e l ö l ­ tem k i : Bakony / 2 / , M, Cucco /Umbria/ / l l / , E r i c e / N y - S z i c i l i a / / 19 / és K o s te l e c /P ie n i n y s z i r t ö v / / 2 1 / , melyek v i s z o n y ­ la g nagy fajszámú faunák és a P e r i a d r i a t i k u s r é g i ó t á t f e d v e , egymástól tá v o l helyezkednek e l . Ezután a négv tipusfáunához v i s z o n y í t o t t J a c c a r d - k o e f f i c i e n s értékek et k o o r d i n á t a - r e n d s z e r ­ ben ábrázoltam: ez négy diagramot eredményezett / 2 . és 3. ábra / m ellékle tek. A Bakony/Erice diagramon / 2 , á b r a / a faunákat kép­ v i s e l ő pontok két halmazra különülnek, a 6, / S o s p i r o l o / , 10. /Gozzano/ és a 16. /Rocche R o s s e / k i v é t e l é v e l , melyek a 4 5 ° - o s egvenes mentén e lh e ly e zk e d v e , átmeneti j e l le g ü c k n e k tűnnek. A M. Cu cco/Erice diagram csaknem ugyanezt az e l o s z l á s t mutatja, a különbség annyi, hogy a 7 . , 10.' és 16. pontok az e r i c e i / s z i ­ c í l i a i / a f f i n i t á s t mutató mezőbe kerülnek. A Ba kony/Kostelec diagramon / 3 . á b ra / i s f e l i s m e r h e t ő a két halmazra kü lö niilés, sőt mi több, a két halmazt lényegében ugyanazok a pontok / a z a z faunák/ a l k o t já k . Az átmeneti faunák száma k e t t ő v e l nagyobb: 5. / P r e a l p i Carn ich e/ és 18. /C o z z o d i Cugno/. A M. Cucco/Kost e l e c diagram i s hasonló e l o s z l á s t mutat, az e l t é r é s az, hogy a 7 . , 10. és 16. pontok a k o s t e l e c i / s z i r t ö v i / a f f i n i t á s mező59

2. ábra

A v i z s g á l t p l i e n s b a c h i brachiopoda faunák Jaccard k o e f f i c i e n s é r t é k e i a " tip us-fa un ák ho z” v a l ó hason­ l ó s á g függvényében: Bakony/Erice; M. C u c c o / E r i c e 60

3.

ábra

A v i z s g á l t p l i e n s b a c h i brachiopoda faunák Jaccard k o e f f i c i e n s é r t é k e i a "t ip u s - f a u n á k h o z " v a l ó hason­ lóság; függvényében: Bakony/Kost o l e c ; M. C u cc o /K o ste le c

61

jébe kerülnek* A diagramok alapjá n k é t lé n y e g e s k ö v e t k e z t e t é s adódik: 1. A tipusfannak közül a - j e l e n l e g i f ö l d r a j z i h e l y z e t é t te k in tv e - két l e g t á v o l a b b i / E r i c e , K o s t e l e c / , f e l t ű n ő é n nagy hasonlóságot mutat egymáshoz; 2. A p e r i a d r i a t i k u s r é g i ó fa u n á i - az átmeneti j e l l e g ű e ­ ket nem te k in tv e - k é t ,

j ó l e l k ü l ö n ü l ő c s o p o r t o t képeznek. Az

egyik nagy h aso n ló sá g o t mutat a bakonyi és a M. c u c c o i f a u ­ nákhoz: 1. / G e r e c s e / , 3* / S c h a f b e r g / , 4. /Kramsach/, 8. / B a l l i n o / , 12. /M. S. V i c i n o / , 13. / T é r n i / , 14. / M o n t i c e l l i / ; ezek tehát a Dunántúli Középhegység, az Északi Mészkőalpok és a Kö­ zépső Appenninek f a u n á i , valamint egy fauna a D é l i A lp o k b ó l. Ö ssze fo g la ló a n e s e t l e g "Appennino-Dunántúli" j e l z ő v e l i l l e t ­ h e tjü k ezeket a faunákat. A másik c s o p o r t az e r i c e i és a k o s t e l e c i faunához mutat nagy h a s o n ló s á g o t : 9. / A r z o / , 1 5 . / C a s t e l l u c c i o / , 17. /M. S. E l i a / , 20. / S . Anna/, 22. /Patricu m + + Tatrikum/; azaz S z i c i l i a és az Északnyugati Kárpátok f a u n á i , valamint egy fauna a D é li A lp o k b ó l. Ezeket " K á r p á t o - S z i c i l i a i " a f f i n i t á s ú faunáknak nevezhetjük, A f e n t i eredményeket térképen i s ábrázoltam / 4 . á b ra /. A faunákat a je lle g ü kn e k m e g f e le lő j e l e k k é p v i s e l i k . Feltü n ­ tettem két je lle m z ő mediterrán f a j , a h i n g u i t h y r i s asnasia és 8 S e c u r i t h y r i s adnethensis e l ő f o r d u l á s a i t i s . Ez a két f a j sohasem k e r ü lt még e l ő a Mediterrán p r o v i n c i á n k i v ü l . A térképen j ó l l á t s z i k , hogy a Dunántúli Középhegység, az Északi Mészkőalpok és a Középső Appenninek hasonló fauná­ v a l je l le m e z h e tő . Az Északnyugati Kárpátok és S z i c i l i a fau n ái i s hasonlóak egymáshoz, bár S z i c í l i á b a n két átmeneti j e l l e g ű fauna i s van. A D é l i Alpok fa u n á i nehezen értelm ezhető e l o s z ­ l á s t mutatnak, tö b b n y ir e átmeneti j e l l e g ű e k , de f i g y e l e m r e méltó, hogy Lombardia .nyugati részén mutatkozik a le ge rő se b b " K á r p á t o - S z i e i l l a i " hatás.

62

/(-. ábra

A v i z s g á l t t e r ü l e t p l i e n s b a c h i brachiopoda f a u n á i k ö z ö t t i h asonlósá g és két j e l le m z ő mediterrán f a j e l ő f o r d u l á s a i.

63

Néhány .jellemző nemzetség e l o s z l á s a A szegmentumok f a u n a ö s s z e t é t e l é t ö s s z e h a s o n l í t v a l á t h a ­ t ó , hogy a legtöb b nagy e l t e r j e d é s i ! és gyakori nemzetség / p l . : P i s i r h y n c h i a , G ib birhynchia , L o b o t h y r i s , h i n g u i t h y r i s , Z e i l l e r i a / e l o s z l á s a lényegében véve e g y e n l e t e s . Ugyanakkor azonban az i s f e l t ű n i k , hogy néhány nemzetség meglehetősen sz a b á ly o s e l o s z l á s t mutat, azaz egyes szegmentumokban több l e l ő h e l y e n i s e l ő f o r d u l ó , számos f a j k é p v i s e l i , más szegmentumokban v i s z o n t nem, vagy csak szórványosan f o r d u l e l ő . Az i l y e n , h a t á r o z o t t e l o s z l á s t mutató nemzetségek szegmentumonként! g y ak o riság á t a következő t á b l á z a t mutatja: Cirpa

Tetrarhynchia

Apringia

Securithyris

Dunántúli Középhegység

r

r

Gy

Gy

Északi Mész­ kőalpok

Gy

r

Gy

Gy

D é li Alpok

Gy

Gy

r

r

Középső Appenninek

r

r

Gy

Gy

S zicília

Gy

Gy

r

r

Északnyugati Kárpátok

Gy

Gy

r

r

Gy = gyak ori,

r = r it k a

Láth ató, hogy az Auringla ugyanott gyak ori, i l l e t v e r i t ­ ka, ahol a S e c u r l t h y r i s ; a Cirna v i s z o n t a T etrarh ynchiáva l képez hasonló " p á r o s t ” / az e g y e tle n k i v é t e l az Észak i Mész­ kőalpok, ahol a Cirna a v á r tn á l nagyobb g y ak o riság o t mutat/. Ezeket a vis zonyokat térképen i s ábrázoltam / 4 . á b r a / . A f ö l d ­ r a j z i e l o s z l á s hasonló képet mutat ahhoz, amelyet e l ő z ő l e g , a f a j - ö s s z e t é t e l ö s s z e h a s o n l í t á s á n á l kaptunk, azaz: a Dunántúli Középhegység faunája a Középső Appenninek és / k i s e b b mérték64

5. ábra

Néhány je l le m z ő p l i e n s b a c h i brachiopoda nemzetség dom inancia-vis zonyai és az ÍN y-eu róp a i fau n a-ka p cso­ l a t mértéke / a je lle m z ő Ény-európai f a j o k e l ő f o r d u ­ l á s i százaléka/. 65

ben/ az Északi Mészkőalpok faunájához mutat hasonlóságot. Más­ részt i t t is megmutatkozik a Déli Alpok, valamint az Északnyu­ gati Kárpátok és S z ic ilia faunái k ö zötti meglepő hasonlóság. Emlitésre érdemes a Spiriferinidaek eloszlásában mutatko­ zó szabályszerűség i s . A sima, d is z ite tle n L io sp irife rin a nem­ zetség sz egész v iz sg á lt régióban dominál, a bordázott formák / Spiriferina s. s t r . , D isp irife rin a , C a llo p iriferin a / résza­ ránya azonban szegment-úrnőnként v á lto z ik . Ezek a bordázott fo r ­ mák rendkivül ritkán fordulnak elő a Dunántúli Középhegység­ ben , az Északi Mészkőalpokban, igen gyakoriak viszont az Északnyugati Kárpátokban és S ziciliá b an . A Déli Alpokon belül változás figyelh ető meg: az általában alacsony részarány nyu­ gaton /Lombardiában/ megnövekszik.

Kapcsolat az ÉNy-európai faunaprovinciával Az 5 . ábrán a " j e l l e m z ő ÉRy-európai" f a j o k e l ő f o r d u l á s i százalé kát i s f e l t ü n t e t t e m . A " j e l l e m z ő " f a j o k a t k o r áb bi d o l ­ gozatomban /VÖRÖS A. 1980/ j e l ö l t e m ki; ezek közül ö t s z e r e ­ p e l t a j e l e n v i z s g á l a t során: Prionorhynchia g u i n a u e p l i c a t a , L o b o th y r is subpunctata. Z e i l l e r i a subnumismalls, Z. q u a d r i f i da. A u l a c o th y r i s r e s u p i n a t a . A, Dunántúli Középhegységben, az Északi Mészkőalpokban és a Középső Appenninekben egyikük.sem f o r d u l e l ő . A D é li Alpok ke l e t i részén egy, a D é l i Alpok nyu­ g a t i részén, S z i c i l i á b a n és az Északnyugati Kárpátokban p edig három-három " j e l l e m z ő ÉLiy-európaí" f a j t a l á l h a t ó . Ezeket az ér tékek et az egyes szegmentumokban e l ő f o r d u l ó ö s s z e s f a j szá­ zalékában f e j e z t e m k i és tüntettem f e l a térképen. Az ÉKy-európai f a u n a p r o v i n c i á v a l mutatkozó k a p c s o l a t mér­ té k é t úgy i s meghatározhatjuk, ha azokat a f a j o k a t vesszük t e ­ k i n t e t b e , amelyek mindkét t e r ü l e t e n e l ő f o r d u l n a k . A v i z s g á l a t ­ ba bevont 234 f a j kö z ü l 24 i l y e n " k ö z ö s " f a j v o l t kimutatható. Ezek szegmentumonként! sz áza lékos e l o s z l á s a a k ö v e tk e ző :

66

Az ÉNy-Európában i s e l ő f o r d u l ó f a j o k részaránya Dunántúli Középhegység Északi Mészkőalpok D éli Alpok / K /

3 ,9 4 ,3 7,1 19,8

% % % %

D éli Alpok /N y / Középső Appenninek S z i c í l i a /K / S z i c í l i a /N y /

3 ,8 % 13,0 % 18 ,7 %

Északnyugati Kárpátok

33,3 %

Ez a kép t e l j e s mértékben egyezik a z z a l, amelyet a " j e l l e m z ő M y -e u r ó p a i" f a j o k alapján kaptunk.

6r

DISZKUSSZIÓ A szu b -n rovin v iá k

A Mediterrán n ik rok on tin en s p l i e n s b a c h i brachionoda f a u ­ n á i k é t, meglehetősen j ó l e lk ü lö n ü lő c s o p o r t o t fo r m á ln a k .. As e l s ő csoportba a Dunántúli Középhegység, az Északi H é sz k ő a lpok és a Középső Appenninek fa u n á i tartoznak* ezek et az Anrin­ g j a . S e c u r it h y r is és L i o s n i r i f e r i n a nemzetségek dom inanciája j e l l e m z i , k a p csolatu k az ÍITy-európai p ro v in c iá v a k elh a n y a g ol­ ható mértékű. A második c s o p o r t o t S z i c i l i a , Lombardia és a n yu gati Kárpátok fa u n á i a lk o t já k , melyekben a C lm s és a T e trarhynchia nemzetségek, valam int a b o r d á z o tt S n i r i f e r i n i d á k játszanak f o n t o s s z e re p e t és az "ÍITy-európai a f f i n i t á s ” v i ­ szon ylag e r ő s. A D é li Alpok k e l e t i / a G u i d i c s r i a - v o n a l t ó l ke­ l e t r e e s ő / részének fa u n á i b iz o n y o s te k in te tb e n az e l s ő , más szempontból a második c so p o r th o z á lln a k k ö z e l. A két c s o p o r t nemcsak x a u n i s z t i k s i , hanem f ö l d r a j z i szem­ p on tb ó l i s e lk ü lö n ü l egym ástól, e z é r t i n d o k o l t , hogy "A ppennino-D unántúli” és " K á r p á t o - S z i c i l i a i " sz u b p rov in cia néven d e f i ­ n iá lju k őket a mediterrán p ro v in c iá n b e l ü l . A fen tie k b e n e m l i t e t t hét szegmentum j e l e n l e g egymástól igen s z é t t a g o l t h ely z etb en van. Ha azonban az "ÍITy-európai a f f i n i t á s " mértékét ő s f ö l d r a j z i prem isszaként h a sz n á lju k , egyéb ő s f ö l d r a j z i tényezők fig y e l e m b e v é t e l é v e l le h e t s é g e s s é v á l i k egy P lie n s b a c h i p s lin s z p a s z t ik u s r e k o n stru k c ió k i a l a k ít á s a / 6 . áb­ ra I t t a " K á r p á t o - S z i c i l i a i ” faunák / i l l e t v e szegmentumok/ sorakoznak a M editerrán mikrokontinensnek az eurónai s e l f f e l é néző peremén, az "Appennino-Dunántúli" faunák p e d ig belsőbb h e ly z e t e t f o g la ln a k e l . v‘

68

a

* ♦♦ ♦ ♦ • A V A V A V ****** V A

I O jj

■H 03 -H i—I

'H 'P c* O p •H '4 i N3 ia

| o £

|1

i—! v3 _i_>

c vi'j O £ r> KM "w

I 43 03 ÍO rP ~?-2 V~

I ■J3 0' r-4 «3

a? T3 'C •H 50 O a ; o» o: ? 03 rH C' p -p t ÍP co •• p o < AJ i —4i c p £? *• “C AJ T •H ^> O o N P-- -P 43 T3 0} CD '<0 ( —1 C O P; SH ff?_(—í P-_f-t 'CD O H o 4 3 :o c •H C' •S -P m or to CO o 0' 'O CO •l—1 £ 4= e h; or ». P CD p CT A: rC CO a ; 03 O 42 p CO P CO o b N 'O «prl pi :o CO aü; •* P r~í P CD o • —1 Ci1 P pl i P ,0 «rx 'p 43 •H 4^> C O 03 p •1—1 'CD £ O •s P P AJ 03 rO P o P a fi P 'Q3 p •• AJ •o 03 •* o •r~Í 2Í CH & 'O 4C •H PT -* p '03 •H P 60 P A? ** 'CD P O CO 00 03 CD •H -P 42 i —! y O •r~í 03 •r~1 C CT?

rC Q?

<*;

CD P 43 '01 * V.O 6n

ü P Q3 •H ■H SI P. •H I r—1 CQ H P- I CD

:

A M editerrán p ro v in c iá n b e l ü l i k ét s z u b -p r o v in c ia k i e gy énülése le g a lá b b három, egymástól f ü g g e t le n tén yező hatá­ sára v e z e th e tő v i s s z a : / ! / F ö l d r a j z i h e l y z e t . A brach iopodák e l t e r j e d é s e ,

szó­

ródása c s a k is a tengeráram latok á l t a l s z é t s o d o r t , r ö v id é l e t ­ tartamú, planktonikus lárvák s e g i t s é g é v e l megy végbe. A júra id ő s z a k i óceánok áramlási ren d szere r é s z l e t e i b e n nem ism ert, de az ren d k ív ü l v a ló s z in ü , hogy a Tethys óceánban n y u g ati irányú e g y e n l í t ő i áramlások u ralkod tak /BENSŐN 1976, BERGGREN és HOLLISTER 1 9 77 /. Ez a zt j e l e n t i , hogy a brachiopoda lárvá k f o s z á l l í t á s i iránya a M editerrán m ik r o k o n tin e n stő l az eu ró­ pai s e l f f e l é ir á n y u lt /b á r az sem zárható k i , hogy másodla­ gosan visszakanyarodó áramlások révén e lle n k e z ő irányú s z á l ­ l í t á s i s végbem ent/. M indenesetre, az ÉNy-európai és a Medi­ terrán p r o v in c iá k k ö z ö t t i k ö lcsön h a tá s eredményeként j e l e n t ­ kező fau n a-kevered és elsősorb a n a k ét p r o v in c ia , egymás f e l é néző, peremi zónájában várható. / 2/ Üledékes k örn y ez et. Az a ls ó júra során, a M editerrán mikrokontinensen t i s z t a karbonátos üledékképződés u r a lk o d o t t /bah a m a i-tip u sú karbonátok, k r in o id e á s mészkő, "ammonitico r o s s o " s t b . / . A " K á r p á t o - S z i c i l i a i peremen” azonban j e l e n t ő s mennyiségű t e r r ig é n törmelékanyag r a k ó d o tt l e / p l . Tatrikum es. Krizna egység a Nyugati Kárpátokban: MISIK 1964; C.anave se zóna a D éli Alpokban: BOSELLINI és WINTERER 1981; Taormins és Capo S. Andrea egység S z i c í l i á b a n : LENTINI és VEZZANI 19 7 5 /. A te r r ig é n anyag h e l y i eredetű l e h e t e t t : s t r i á s z / j ú r a h a tá ­ ron kiem elkedett k.éregblokkok le p u s z t u lá s á b ó l szárm azhatott, A kiemelkedés a k o n t in e n t á lis l i t o s z f é r a felhasadásának köz­ v e tle n következménye, melynek során a f e l h a t o l ó f o r r ó köpenyanysg f e l m e l e g i t i , "m egduzzasztja” és e z á l t a l i z o s z t a t i k u s kiemelkedésre k é s z t e t i a k o n t i n e n t á l is l i t o s z f é r a szomszédos b l o k k ja i t / " s z e p a r a t i v o r o g e n e z is " , OSMASTON 1 9 73 /. A t e r r i ­ gén anyag teh át ugyanannak a r if t e s e d é s n e k a terméke, ami e l s z a k í t o t t a a Mediterrán mikrokonbinonst E u róp á tól. A "K á rpá íjo—S z i c í l i a i " peremen lerakodó, t ö l n y í r e szürke, vagy f e n- b » i’OMOi-ns mészkövek r s margók erősön em lékeztetnek az

európai s e l f h ason ló korú ü le d é k e ir e . Ez a s z e d im e n t o ló g ia i hasonlóság le h e t az ÉNy-Európa.és a " K á r p á t o - S z i c i l i a i " pe­ rem k ö z ö tt megmutatkozó b iz o n y o s mértékű fa u n a -h a so n ló sá g egyik magyarázata. / 3 / E l s z i g e t e l t s é g . Nagyszabású ő s f ö l d r a j z i s z i n t é z i s e k s z e r in t / p l . SCANDONE 1975* D, ARGENIO et a l . 1980, BOSELLINX és WINTERER 1981/ a p e r ia d r ik u s s e l f r é g i ó t a mezozoikum során e l n y ú j t o t t , mély medencék t a g o lt á k . A mély medencék n ém elyi­ ke / p l . a Lagonegro medence az Appenninekben és nyúlványai S z ic íl iá b a n , a Lombard medence a D é li Alpokban/ k ö z v e t le n ü l a " K á r p á t o - S z i c i l i a i " perem mögött h ú z ó d o tt. A m ély ten g eri a l j z a t k ed vezőtlen a brachiopodák számára és k o r lá to z z a e l ­ te r je d é s ü k e t. Mivel azonban ez a mély-medence sáv nem v o l t túlságosan s z é le s és nem i s v o l t foly a m a to s, csupán k o r l á t o ­ z o t t mértékben s z i g e t e l t e e l a " K á r p á t o - S z i c i l i a i " szu b p rov i n c i á t a Mediterrán p r o v in c ia f ő töm egétől.

X

X

.X

A fe n tiek b en a két szu b p róv in cia k ö z ö t t i különbség és a " K á r p á t o - S z i c i l i a i " szu b p róv in cia ÉNy-európai a f f i n i t á s a különös hangsúlyt k a p o tt. Ez egy olyan hamis képet id é z h e t f e l az olvasóban, hogy a " K á r p á t o - S z i c i l i a i " sz u b p róv in cia egyszerűen átmeneti zóna v o l t , ami fo ly a m a to s s á g o t k é p v i s e l t az ÉNy-európai és a Mediterrán p r o v in c iá k k ö z ö t t . Hogy ez nem igy v o l t , azt a három p a l e o b i o g e o g r á f i á i egység k ö z ö t t megmutatkozó " f a u n i s z t i k a i " kü lön bség f e j e z i k i . A k övetk e­ ző táblázatban a Jaocard k o e f f i c i e n s és a " p r o v i n c i a l i t 'á s i index" értékek szerep eln ek /a p r o v i n c i a l i t á s i index JOHNSON 1971 s z e r i n t : P. I - C/2 , ahol C a két t e r ü l e t közös ta x 0n j a in ak sz áma, E-j p e d ig a k is e b b ik faunában e l ő f o r d u l ó .endemikus taxánok száma/.

ÉNy-európai

K árpá to-S z ic ilia i

Appennino-d u n á n tú li

ÉNy-európai

-----

0,2 6

0,0 8

K á r p á to -S z ic ilia i

9,2

—

2 ,6 4

Appennino-dunántúli

3 ,8

3 5 ,1

P. I .

—

J. c . Mindkét index azt m utatja, hogy a szu b p rov in ciá k k ö z ö t­ t i h ason lósá g mértéke egy nagyságrenddel nagyobb, / 3 5 , 1 i l l . 2 , 6 4 / mint az ÉNy-európai és a " K á r p á t o - s z i c i l i a i " faunák k ö z ö t t i h ason lóság / 9,2 i l l . 0 , 2 6 / . f e l t é t e l e z h e t ő , hogy a három p a l e o b i o g e o g r á f i á i egység k ö z ö t t i eg y k ori f ö l d r a j z i t á ­ v o ls á g f o r d í t o t t arányban v o l t a fa u n a -h a s o n ló s á g i érté k e k k e l

Az ÉNy-európai / M editerrán p r o v i n c i a l i t á s A 6 . ábrán lá t h a t ó , hogy a M editerrán mikrukontinens " K á r p á t o - S z i c i l i a i ” peremét egy b iz o n y ta la n s z é le s s é g ű , mély árok h a t á r o l j a . Ez az árok az a l p i ő s f ö l d r a j z i s z i n t é z i s e d ­ ben s z e r e p lő l ig u r i - p ie m o n t i- p e n n i n i zónának f e l e l t e t h e t ő meg. Az árok t ú ls ó oldalán a komplex eu róp ai selfperera húzódik. Az európai s e l f és az e p ik o n t in e n t á l i s ten gerek d é l i r é ­ sze v o l t az "ÉNy-európai" faunák h a z á ja . Ezt a; r é g i ó t n evez­ te e l G.ÉCZY /1 9 8 4 a / "Neumayriának". A Mediterrán m ik r o k o n tinens't b o r i t ó tengerekben e l t é r ő fa u n a -e g y ü tte s e k f e j l ő d t e k k i; ezek je lle m z ik a M editerrán p r o v i n c i á t . A te n g e r i faunák ÉN y-eurónai/M editerrán . p r o v i n c i s i i t á sa a júra időszak során igen j e l e n t ő s v o l t . A h e l y i környe­ z e t i tényezők nem e lé g s é g e s e k az erős és h osszú időtartamú f a u n i s z t i k a i különbségek megmagyarázásához. E z é r t , a p r o b lé ­ mával f o g l a l k o z ó szerzők á lta lá b a n valam ilyen g á t ló té n y e z ő t, b a r r ie r b t é t e l e z t e k f e l a két p r o v in c ia k ö z ö t t . Ivét típ u s ú 90

b a r r ie r le h e t ő s é g e merült f e l t é g h a j l a t i , vagy t o p o g r á f i a i . I g a z i é g h a j l a t i zónáció a jóra id e jé n a Tethys szóbanfo r g ó t e r ü le t é n b e lü l nem t é t e l e z h e t ő f e l . Az e g y e tle n számí­ tásba veh ető, é g h a j l a t i okokra v is s z e v e z e t h e t ő b a r r i e r egy sekély term oklin zóna* VALENTINÉ és JABLONSKI / 1 9 3 3 / t á r g y a l ­ ták a termoklin zónának a s e l f faunára g y a k o ro lt h atá sá t és rámutattak, hogy a " s e k é l y ” /t e r m o k lin f ö l ö t t i / és a "mély" /te r m o k lin a l a t t i / bentosz e l o s z l á s a és s z ó r ó d á s i módja l é ­ nyegesen e l t é r . A mély, h id e g v i z i bentonikus c s o p o r to k n á l a nagyon r ö v id időtartamú, / l e c i t o t r ó f / l á r v a á l l a p o t a je l le m z ő , e z z e l szemben a sekély te n g e r i c s o p o r to k többsége hosszú, é l e t ­ tartamú, " p la n k t o t r ó f lárvákk al t e r j e d , VALENTINÉ és JABLONSKI /1 9 S 3 / f e l s o r o l t a a le g fo n to s a b b , l e c i t o t r ó f l á r v á j ú b e n to n i­ kus c s o p o r to k a t: P olv p la cop h ora , P r o to b r a n c h ia , A r ch a e o g a s tr o poda, magányos A s c id ia c e a , D en d roch irota , P h ryn op hiuroid ea, Crinoidea és A r t i c u l a t a . Ez fig y e le m re m é ltó a M editerrán p r o v i n c i a l i t á s vonatkozásában, h iszen a jura i d ő s z a k i M editerrán n rov in cia le g fo n to s a b b , legg y a k orib b bentonikus c s o p o r t j a i éppen a Crinoideák és az A r t i c u l a t a brachiopodák; az A r c h s e o gastronodák p e d ig dominálnak az egyéb gastropódákkal szemben /SZABÓ 1930/, A B iv a lv iá k és más, h osszú időtartam ú, p la n k t o t r ó f lárvákkal t e r je d ő bentonikus c so p o r to k a l á r e n d e l t s z e r e ­ pet játszanak. A VALENTINÉ és JABLONSKI / 1 9 8 3 / á l t a l ad ott alapelvek s z e r in t mindez egy "m ély" bentonikus k ö z ö s s é g e t j e ­ len ten e. Ha mindem ellett azt i s fig y e le m b e v esszü k , hogy a Me­ d ite rrá n ammonoidea faunákban a f e l t é t e l e z h e t ő e n m é l y - o e l á g i kus P h y llo c e r a t in a alrend dominál, a kép egészen v ilá g o s n a k tűnhet: a Mediterrán p r o v in c ia mély v íz b en j ö h e t e t t l é t r e , h ő m érsékleti hatásra, 3 mediterrán faunák e l t e r j e d é s é t p e d ig a termoklin zóna, mint b a r r i e r szabta meg. Ez a h i p o t é z i s igen t e t s z e t ő s , de tények nem támasztják alá . A Mediterrán júra t e n g e r a lj z a t ugyanis nem v o l t egysége­ sen b a t i á l i s, hanem igen erősen t a g o l t v o l t : s e k é l v v i z i kar­ bonátos platform ok, mély medencék és sesmountok, t e n g e r a l a t t i magaséntok váltakozása a lk o t ta az ő s f ö l d r a j z i képet /BEKMÖULLI és JENKTNS 1974, CflAHKELL et a l . 1979 / , A sek ély t e r ü le t e k n é­ melyike / p l .

a karbonátos p la tfo r m o k / t e l j e s e n n yilv á n v a lóa n 73

a term oklin zóna f ö l ö t t v o lt a k , brachiopoda faunájuk mégis ugyanazt az a la p v ető j e l l e g e t m utatja, mint a t ö b b i t i p i k u ­ san mediterrán fauna AÖRÖS 1 9 77 /. Egy seamount-medence á t­ meneti zónában v é g z e t t r é s z l e t e s v i z s g á l a t a z t mutatta, hogy a brachiopoda fauna ö s s z e t é t e lé b e n nem je l e n t k e z i k lén y eg es v á lt o z á s a mélység függvényében AÖRÖS 1986 / . A t e r m o k l i n - h i p o t é z l ö jp a l e o k l i m a t o l ó g i a i szempontból i s c á f o l h a t ó . A mai óceánokban meglévő h a t á r o z o t t h őm é rsé k le ti í r é t e g z e t t s é g a sarki jég ta k a rók k a l van s z o r o s ö s s z e fü g g é sb e n . Az óceá n i viztöm eg nagy' r é s z é t képező h id eg "mély r é t e g e t " a sarki jé g ta k a ró k b ó l k iolv a d ó v i z t á p l á l j a , m elyet a mélyáram­ lások s z á l lí t a n a k az e g y e n l í t ő i t e r ü le t e k f e l é . Ennek k ö v e t­ keztében a napsugárzás á l t a l f e l m e l e g i t e t t f e l s z i n i v i z r é t e g meglehetősen vékony / 100-700 m, a f ö l d r a j z i s z é l e s s é g t ő l f ü g ­ gően: ANIKOUCHINE és STERNBERG 19 8 1 /. Ez a mai h e ly s e t a h ar­ madidőszak során - a sarki e l t e r j e d é s következtében - a la k u lt k i , e z é r t nem e x tr a p o lá lh a tó az egész f ö l d t ö r t é n e t i múltra. A nagy p a le o z o ó s jégkorszakok id e jé n a h e ly z e t h ason ló le h e ­ t e t t ; a term oklin hatása a f a u n a - e l o s z l á s r a és a p r o v in c iá k ­ ra i s kimutatható / p l . SHEEHAN 1976/. A jura időszakban azon­ ban a Föld é g h a jla ta sz ok a tla n u l k i e g y e n l í t e t t v o l t , é g h a jl a ­ t i zónáció a l i g je l e n t k e z i k , s a rk i jégsapkáknak n in c s nyoma /HALLAM 19 75 /. Ha mégis l é t e z t e k volna a sarkok f e l ő l induló h id eg fenékáram lások, ezek hatása a k e l e t - n y u g a t i irányú T e thysben alig h a érvén y esü lt v o ln a . BENSŐN /-1976/ s z e r i n t a T ethys "t e r m o s z fé r ik u s " v o l t , azaz 017/an óceán, melynek v i z e egészen a f e n é k ig v is z o n y la g meleg v o l t . Mindent ö s s z e v é v e , az, hogy a júra id ő s z a k i Tethysben markáns term oklin zóna l é ­ t e z e t t v oln a , rend kívül v a l ó s z i n ü t le n . fo n o g r á f i á i b a r r ie r számos s z e r z ő n é l s z e r e p e l az ÉNy-e u ró p a i/m a d ite rrá n p r o v i n c i a l i t á s magyarázataként. A p l i e n s bachi problémákat a néhány a lá b b i d o lg o z a t t á r g y a lt a . ALMÉRAS és ELMI /1 P 8 2 /, valamint ELMI et a l . A 985/ a nyugati Tethysen k e r e s z t ü l DNy-ÉK irányban húzódó karbonátos Pl.gtformokat t é t e l e z e t t f e l és ezt t e k i n t e t t e á l l a t f ö l d r a j z i határnak. A s e k é ly te n g e r i karbonátos platform ok valóban k or­

74

lá tó z h a tjá k az ammoniteszok e l t e r j e d é s é t / f ő k é n t a m é ly -p e lá g ik u s c s o p o r t o k é t / , de a brachiopodák es más bentonikus szerv ezetek számára a sek ély ten ger n y ilv á n v a lóa n nem képez b a r r i e r t . A p latform ok k ö z ö t t húzódó csatorn ák p e d ig még.a p elá g ik u s szerv e ze te k számára i s á t j á r ó t je le n t e n e k . F ig y e ­ lemre m éltó, hogy a f e n z i szerzők a p r o v i n c i a - h a t á r t nem i s a karbonátos p la tfo r m -v o n u la t te n g e ly é r e / t e h á t az á l l í t ó l a ­ gos b a r r i e r r e / , hanem sokkal északabbra h e ly e z ik / l á s d : ELMI eb a l . 1983, f i g . 5 / V . DGMMERGUES /1 9 8 3 / és 'CARIOU et a l . / 1 9 8 5 / , az ammonoideák e l t e r j e d é s é t tá r g y a ló munkáikban egy keskeny s z á r a z f ö l ­ d i p á sz tá t tü n te tt e k f e l az eu róp ai s e l f d é l i peremén, I b é ­ r ia d é l i r é s z é t ő l Szardián és Korzikán k e r e s z t ü l az Alpok B rianconnais z ó n á já ig . A s z á r a z f ö ld n y ilv á n v a lóa n áthághatat­ lan b a r r ie r minden t e n g e r i é lő lé n y számára. Ebben az esetben azonban az e m l i t e t t s z á r a z f ö l d i pászta nem ok o z h a to tt i g a z i e lk ü lö n ü lé s t , mert megkerülhető v o l t : az ÉNy-európai és a me­ d ite rr á n faunaelemek k i c s e r é l ő d é s e és keveredése valóban meg­ mutatkozik a "p á s z ta " két v ég é n é l /P o r tu g á liá b a n és az Alpok­ ban/ / l á s d : CARIOU et a l . 1985, f i g . 1 . / . Folyamatos m ig r á c i­ ó v a l, a két p r o v in c ia f o k o z a t o s hom ogenizációjának k e l l e t t volna végbemennie. M ivel azonban nem igy t ö r t é n t , m ásfajta b a r r ie r után k e l l néznünk. GÉCZY /1 9 8 á b , 1985/ t o v á b b f e j l e s z t e t t e k o rá b b i elk é p ze ­ l é s é t /GÉCZY 19 73 /, mely s z e r i n t a mediterrán és az ÉEy-európai /Neumayria/ p r o v in c ia k ö z ö tt -egy s z é le s ó c e á n i sáv húzó­ d o t t . Az újabb v á l t o z a t s z e r i n t ebben a P l ie n s b a c h i óceánban egy magasra emelkedő /d e a t e n g e r s z in t a l a t t i / , óceánközépi. . hátság i s van, ami a m ély -p elá g ik u s ammoniteszek számára bar­ r i e r , a s e k é ly -p e lá g ik u s formák számára p e d ig f i l t e r . Ez a h i p o t é z i s a brachiopoda p r o v i n c i a l i t á s r a i s kitű nő magyarázatot ad, különösen ha az i d ő b e l i v á lto z á s o k a t i s f i ­ gyelembe vesszük. A p r o v i n c i a l i t á s mértéke /a z a z a p r o v i n c i ­ ák k ö z ö t t i k ü lön b ség / ugyanis e lle n k e z ő te n d e n c iá t mutat az ammonoideák és a brachiopodák esetéb en . A p lien sba ch ib an az ammonoidea faunák p r o v i n c i á n k á s a

meglehetősen erős v o l t ,

a középső jurában azonban a m e d ite r 75

rón és az M y - e u r ó p a i p r o v in c iá k k ö z ö t t i különbség nem olyan k i f e j e z e t t /DOMMBRGUES 1983, GÉCZY 1984b, 1985/. A GÉCZY-fé­ l e modell e z t a következőképpen magyarázza: a n lien sb a ch ib a n l é t e z ő " t e t h y s i f i l t e r " /ó c e á n k ö z é p i h á t s á g / a középső ju r á ­ ban már e ltű n t / b e t o l ó d o t t / és a fennmaradó- n y i l t ó c e á n i t e ­ r ü le t " t e t h y s i k o r r i d o r a k é n t e l ő s e g i t e t t e az ammonoideák /mind a s e k é l y - mind a m ély -p elá g ik u s c s o p o r t o k / m i g r á c i ó já t . E zzel szemben, a brachiopodák p r o v i n c i a l i t á s a , amely már a p lien sb a ch ib a n i s igen j e l e n t ő s , az aaleniban és a b a j o d ­ ban még erősebbé v á l i k /VÖRÖS 1980, 19 8 4 /. Ez a brachiopodák k o r lá t o z o t t s z ó r ó d á s i k ép esség év el van ö ssz efü g g ésb en . Az A r t i c u l a t a brachiopoda lárvák pla n k ton ik u s periódusa nagyon r ö ­ vid /á l t a lá b a n csak néhány ó r a , de sohasem több, mint két nap: SCHELTEMA 1977, VALENTINÉ és JABLONSKI 1983a/. Ez a r ö v id i d ő ­ tartam csak k o r l á t o z o t t mértékű s z ó ró d á st t e s z l e h e t ő v é , STRATHMAN / 1 9 8 0 / s z e r in t csak 100 km-es tá v olsá g on b e l ü l . A.. GÉCZY /19 8 4 b , 1985 / á l t a l f e l t é t e l e z e t t p li e n s b a c h i óceánkö­ zépi hátság nem j e l e n t e t t b a r r i e r t a brachiopodák számára, hanem e lle n k e z ő l e g , az e l t e r j e d é s t , m ig r á c ió t s e g i t ő átmeneti é le t h e ly / " s t e p p i n g ston o, " p o s t a á ll o m á s " / l e h e t e t t . A h átság eltű n ése után, a középső júrában, a s z é l e s óceá n i t e r ü l e t b a r r i e r r é v á l t a brachiopodák számára. í g y , bár az ammonoideák és a brachiopodák p r o v i n c i a l i t á sának mértéke a jura során e lle n k e z ő te n d e n c iá jú v á l t o z á s t mutat, a két ősmaradványcsoport v i z s g á l a t á b ó l levon h ató k ö v e t­ k ez tetések e e ő s i t i k egymást és egy egységes p a l e o b i o g e o g r á f i á i modell k i a l a k ít á s á t t e s z ik le h e tő v é / 7 . á b r a /. Ez a m odell rendkivül. l e e g y s z e r ű s í t e t t , de j ó l h o z z á i­ g a z íth a tó a b o n y o lu lt jura id ő s z a k i ő s f ö l d r a j z i képhez. P é l ­ dának okáért, az óceánközépi hátság " e l t ű n é s é t " a középső jú ­ rában nem f e l t é t l e n ü l szükséges b e t o ló d á s s a l összefü g g ésb e h ozn i. Az óce á n i kéreg b l o k k ja i néha meglepően gyorsan kiem el­ kednek és e ls ü lly e d n e k , többszáz vagy ezer m éteres s z i n t v á l t o ­ zások mehetnek végbe a f ö l d t ö r t é n e t i l e g igen r ö v id idő a l a t t . Ilyen mozgásokat az óceánközépi hátságokat h a tá r o ló transzform törések mentén f e l l é p ő h e l y i nyomás /BONATTI és CHERMAK 19 81 /, 76

D O G G E R — 1— 1 AmmonoM * 1 1 BracNopods 1

1 C

O B

R A

R R

D

1

R

1

O E

R

!

R 1

L IÁ S Z

+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +• + + + i j f- r" \

+++++++++++++ +.................................. ++++++++++++ +++++++++■*+++

7. ábra

+ + + +

+ + + +

+ + + +

+ + + +

++ ++ MED. ++++ s++++++ +++ +++++ ................... ........... „ ......... ............. •;•++++• +*+++++++++ .................................. +++++++++++++

P a l e o b i o g e o g r á f i á i m odell az ammonoideák /GÉCZY 1984b, 1985 nyomán/’ -és a bra-chiopodák. migrációs, és s z ó r ó d á s i mechanizmusának' f e l t ü n t e t é s é v e l . A .c s i l l a g á s z t J e l z i , hogy az óceánközépi hátság "p o sta á llom á sk én t" s z o l ­ g á lh a t o t t a brachiopodák számára. EUR: eu rópai s e l f , MED: Mediterrán m ikrokontinens.

vagy p éld á u l " h o t - s p o t " tevékenység /CROUGH 1984/ okozhat. A z óceáni sávot sz e g é ly e z ő k o n t in e n t á lis s e l f —peremek sem v o lt a k egyszerű le fu tá sú a k és szerkezetűek. TRÜMPY / 1 9 8 2 / s z e r in t a mezozoós a l p i óceánokban nagyszámú "s z a la g k o n tin e n s " h úzódott / p l . a B rianqonnais-Pennini h á t s á g /. Ezek a von ulatok a fa u n a 77

-m ig r á c ió szem pontjából mind úgy működhettek, mint másodlagos szűrők, i l l . "p o sta á llo m á so k ". Az óceán másik o ld a lá n a Medi­ terrán mikrokontinens " K á r p á t o - s z i c i l i a i " pereme h ason ló sze­ repet já tsz h a to tt. M in dazon által, az É K y-európai/m editerrán p r o v i n c i a l i t á s t e lő id é z ő ala n v ető tényező az az ó c e á n i t e r ű l e t l e h e t e t t , amely a Mediterrán m ikrokontinenst e l v á l a s z t o t t a az eu róp ai s e l f t ő l .

X X X

A Tethysen b e l ü l i M editerrán m ikrokontinensnek, i l l e t v e fau n aprovin cián ak igen jó j e l e n k o r i és m ú ltb e li a n a ló g iá i van­ nak. A mai óceánokban / p l . az É s z a k -A tla n ti és az I n d i a i ó c e ­ ánban/ nagy számban t a lá lh a t ó k t e n g e r r e l b o r i t o t t k o n tin e n tá ­ l i s fragmentumok, melyek a sz é tsod ród á s során szakadtak l e a nagy k on tin en sek ről /SCRUTTON 1 9 7 6 /. E t e r ü le t e k többségén sa­ já t s á g o s brachiopoda együ ttesek t a lá lh a tó k /ZEZI1TA 1 9 7 6 /. A s z ig e te k és mikrokontinensek gyakoriak v o lt a k az ó p a le o z o ó s Iapetu s óceánben /FEUMAE1T 1 9 8 4 /, valam int a t r i á s z /TOZER 1982/ és a júra id ő s z a k i Csendes óceánban '/WESTERMÁIM 1985, SMITH és TIPPER 1986 / . Ezek az ő s f ö l d r a j z i r e k on stru k ciók az orogén övékét a lk o tó mikrokontinensek / " s u s p e c t t e r r a n e s " / faunájának elemzése ala pjá n k é sz ü lte k . A -fe ltű n ő e n erős f a u n i s z t i k a i kü­ lön b ségeket minden esetben az egykor közbeeső ó c e á n i t e r ü l e ­ tek k el magyarázták. I n d o k o lt, hogy ugyanezt a gondolkodásmó­ dot h asználjuk a jura id ő s z a k i Tethys esetében i s .

I . tá b lá z a t . A 22 ö s s z e h a s o n l í t o t t p li e n s b a c h i l e lő h e ly e n e l ő ­ f o r d u l ó f a j o k jegyzék e ooo 3

10 f<0 p« u (0 (0 •p o 1(0 1* o(0• maO I o& 0 0 * 0 < H 2 H •H 9 rt b Ö H O < 0 •H co rl *H *H • (0 Pi -P H o n ^ N NN 7Í It> k o o
Rhynchonelllna alpina pygraea renevieri blanci Nannirhynchia pygmea ? pusllla Plsirhynchia pisoldes retroplicata inversa ? meneghinii lottii Kerlcserella inversaeformls Septocrurella ? uhligi aff. u h l i g i A aff. uh l i g i B aff. uhl i g i C Calcirhynchia ? fascicostata plicatissima sanctihilarii subdiscoidalis zugmayeri cornicolana Cirpa briseis subco3tellata iphlmedia slovenlca ? latifrons ? oanevae Salglrella albertl Prionorhynchia serrata quinqueplicata polyptycha ps e u d o p olyptycha greppini aff. gr e p p i n i flabellum scherina pseudoscherina hagaviensls triquetra kiliani discoldalis ? boeseana ? sejuncta ? mattiroloi ? capellinil

bo

Bakony

h

m

i->

Gerecse, Tata

♦

V

A

A
o <0 <3

AS

s a

O W

h

Qi

5

3

£

o N M i)

€ XJ ü

6

7

8

o

s

E4)

1 iá o H

b t>

ÉH s

•&

o

« \

(0

•H o

O 6>

cft

10 <0 3 § s •H d Jo§ co ON o N OoS a OO

O O b W

eo

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

X X

X

X

X X X

x X

X

x X

X

X X

X

X

X

X X X X

X

X

X X

X

X

X X

X

X X

X

* X

X X

X

X

X

X X

X X

X

X

X

X

X

x

yt

X X

X

X

X

X

X X

X

X

X X

X

X X

X

X

X X

X X

X X X

X X X X X

X

X X X

X X

X

X X

X X

X X

X X

X

X X

X X

X

X X

79

Lokutella palmaeformls liasina deangelisi cuneiformis kondai Pseudogibbirhynchia verrii fissicosta pectiniformis Stolmorhynchla 7 reynesl gemmellarol bulga aff. b u l g a Aprlngia paolil picclnlnil

7

aptyga deltoidea stachei 7 fraudatrlx ? stoppanii 7 altesinuata 7 atlaeformis 7 suetil Homoeorhynchla a out a maninensis slovenica 7 lubrica 7 ptinolde3 Rhynchonelloldea lineata Tetrarhynchia subconcinna ? peristera 7 zittell 7 fraasi 7 rusconil Glbbirhynchia curviceps V orslnli ? sordellll 7 ltalica 7 subpectiniformis 7 aff. u r k u t i c a Cuneirhynchia palmata dalmasl rastuensis 7 retusifrons Plarorhynchda 7 caroli Furclrhynchi a furclllata subfurcillata 7 elcuterla Amphiclinodonta liasina bittneri Koninckodonta waehneri fuggerl a f f . fuggeri aff. a l f u r i c a ebcrhardi aquoniao styriaca Koninckella ? glbb03ula geyeri Splrlferina muensteri Dispiriferina slovenica segregata

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 1^ 15 16 17 18 19 20 21 22 X X XX X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X x X X X X X X X X X XXX X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

X

X

X X

X

X

X

X X

XX

X

X

X

XX

X

X

X

X \• X X

X

XX XX X X X X X X

X X X X

X

X

X

X

X X

X

x X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X X

X X

X

X

X

X

X

X

X X

X X

X

X

■• X

X

X

X X

X X

X

X

X X

X X

X

X

X X

X

X

X X

X X

X*

X X

X X

X

X X

X X X X

X

X

80

X

X

X

X

X

X

X

X

X X X

1

2

3

4

5

6

7

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

8

C a llo sp lrlfe rin a g ib b a oxigona rupestri* Liospirlferina alpina angulata apenninica aequlglobata aesontina brevirostris capul'if o r m i s cantlanensls cordlformis darwini decipiens distefanol geyeri gryphoidea handeli meneghlni'ana moriconii cbovata obtusa pichleri pyrifornia rostrata salononi seraicircularls sicula statira undata zignol

A

A

A

X X

XX X

X X X

X X X X X XX XX

XX X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

XX

X X

X X X X X X

X

X X

X X

X

XXX X X X X X X X X X X

X

X

X

X

X

X XX

X

X X

X

X Xí

XX

X

X

X

X

XX

X

X X

Pseudokingena deslongchampsl capellinii Josephlnia Orthotcma apenninica aff. a p e n n i n i c a ? fornicata Lobothyris punctata andleri subpunctata ? Juvavica ? salisburgensia ? schlosseri ? dubiosa Telothyrls pyrenaica RhapidothyrÍ3 ? ovimontana beyrlchl aff. b e y r l c h l Viallithyrls gozzanensis ? delorenzoi Linguithyris aspasia linguata cornicolana clirysilla ? canavarii Securlthyri3 adnethensls filosa paronai Papodlna bittnerl Hesperithyris renierli ? pachela ? costata ? syn op h rys ? flm b r lo id e s ? a f f . r e n ie r li

A

X

X X

,.

XX

X

XXX x X

X

X X

X X X X X X X

X

X X X

XX X

X

XXX

X X X X X X X

X

X

X X

X X

X X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X X

X X

X

X X

X

X

X

X

X

X x X

X

X

X

X X

! X X X

X

X

1

X

X X X

81

1 I í

1

Lychnothyris rótzoana Phymatothyris cerasulum rheumatica eurydice ? furlana ? civlca ? rudla ? taramellii "Terebratula" costulata ascia gracilicostata sphenoldalls mediterranea hypoptycha

2

3

A ' 5

6

7

8

9

10

X

12

X

x

X

X

X

11

X X x

X X

X X

X

X

X

X

20

21

22

X

X X

X

X

x

X X X X

X

x

X

X

X X

X

X

x

X X

X

X

X

X

X

X

X X X X

X

X

X X X

X

X

X

X

*

x

*

X

X X X

X

X X

X

X

X X X

X

X X

X X

X

X

X X

X

X

X

X X

X X

X X

X

X X

X X

X

X

X

X

X

t

roth p letzi ? b e llu n e n s is ? g a sta ld ii ? a f f . gastaldii A u la coth y ris re su p ln a ta

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X X

pyriformis ? amygdaloides

X X

X

X

X X X

X

X X X

X

X

X X X

X

X

X

X

X

X X X

X X

X X

X

X

X

S ecu rin a

n n rn len sis

19

X

X

X

Antlptychina

se cu rifo rm is partsch i F lm b r io tliy ris tra n z e n s ls P le slo th y rls v ern e u ili T a u rom en la p oly m orp h a T h e c .td e a

18

X X

X X

p om a toid es

hierlatzica

17

X

X

X X

X

"Zeilleria" oxygonia

apenninica ovimontana a f f . ovimontana ewaldi ? avicula ? meneghinii Cincta numlsmalis

15 1 6

X

X x

X

? b a llin e n sis ? fu g g eri B a k on y ith y rls pedem ontan a

1^

X

Zeilleria alpina batillaefonnis bicolor catharinae cossae darwini engelhardti mutabllis livingstonei oenana quadrifida sarthacensla sospirolensis stapia subnumismalls thurwleserl venusta waehneri

13

X

X X

X

X

X

X

X

0) o.

r\> H O vű (X) -v3 CJNVJí 4>04 K) H O V O 03-*0 CTvVJI -p-04 ÍO M

M H í 'f o o ««**«<•<•<»<•<•« O I O O U lH U 3 * s J

ChHH H 4 > ro ro ooooovcrv £-«• < * < • < • < • • * « O 04 0 0 0 4 M OVOl

ro

B akony

V>l ^3

04

S c h a fb o r g

■t-

K ra m sa ch

ÍV) ro

VJI

P r e a lp l

«

o\

S o s p ir o lo

-0

C o r tin a

00

B a llin o

vo

A rzo

G ozzan o

ö ji || H U VjJ

II II M Q vO 'C ' B

K h m m

II C O O N ) II

M fU H M M H H H H H H I\ ) U Ul VO 0D O fO\j4 VO 04 Ul ODVŰ 0004 4 > fO -l> r o U H U v>4 04 t\) -P~ r o m r o u i 4 > v j i o o o 4 04->3 r o o o u i u M M M M M M M M M M M M MM H 4 > 0 vji -*>04 03 04 0DO1O4VJ1 l>0 000 4 U M H *<*<*<•<•«<•<«•«<•<•<•>*<•••<• B H .p'Vjl 00 V>l M U l O fO O l- O O l O O U m m ro m h io n CTx 0DVJ1 VŰ-OVŰIO VO C 0 -JO 4 CT-OVOUl ii ro 11 VO CD \j i (Jv O ■£* V 0 0 4 0 4 V Ű *^ M O M CTVO 04 M 00 CTvO II

40

M M M H H H H H H ONOMVJ 0004 -t> M l\) M -«J M J>Ul • oo -p * o o c r v ^ a ^ 'j í v j i ctv-p - o v o u i o

ro VJI

ü II M M II v>4 O i Vji -£*• .p- 4>vji n

r o W H H H H H H H roll M O 00 ■{> CTWŰ ro VJI M U l VO 04 II ii r o v ji O N v jív jív ji-g rv ) vO O 4> CT\V>J -t> C0 CT\M O 04 OJ Ul II

17

M H M H H H f U H H M II k>4 0D M O V VO 04 00 04 (JvOD VÖ M II M MM M ÍV) ii r j v o o 4 m oo od o ro 4> 0 > 0 4 0 4 VO-^3 00 O>C0VŰ->JVji 00 II

T a ta

C a r n lc h e

d ’ A m pezzo

46

1 ,

M

VO

M M M II

OVfV> CTv** CO í\) M ~0 II ro w .OVOIU1 . . . . . . . . . . OD'* *11 03 4>0D-P~ 00 4>->3VJl M (Tv MC0VJ1OJVJ1.P~s] CDV_D CD II M II C D -o -^ j-^ ^ o -^ r o c n ii M ii oo o v r o u i r o o 4 - P 'o i - i> 0 4 - P v jio ^ jv jiv ^ v jir o M ii

T é r n i,

ro

14

M o n tic e lli

M VJI

C a s te llu c c io ,

P~OJ O VOCOUl II m h m ro M M I\) M M Kj I " v !! 4 > r o oo v o c r » o - g o - s j v ji - q v o ' j i vji

16

S .

M.

13

ro VjJ

M.

12

C u cco,

R occh e

H ro f o M II C h v o o O O II M !! ^VJIVJJVJIVJJVOI O D O v r o v ji ^ o o v ju v o v ji M *>3 00 O 00 -P" II

20

M.

20

•*>

M M

29

s

OJ o

M

04

& -~o

m n J > 0 4 -s J M 00 OVOV-P-OD H M M ti V>j CTv OVV>l CD O U 1 -P~ -P* -P* Vű -P* M VOVJl Vji 00 Vji V>4 04 O l II

H M M II Ui ChCDVJl r o ^ J 4> 4> II

* * * p

M

M

!! 4>U1 CTv O -P U l Ui -«J OvV>4 fO -J> -p-

--- jvji ro o vji c n v o n

H M M M H M M II o vji p - o v m ^ > oo ii * «. .. > • '* -> * ii ro r o o j • P - O D v jív jív jic o v jir o r o v o M vji P *o4 m ro 04 ro u m r o v jj ro ro m

04

C a tr ia ,

V lc ín o

A cq u a sp a rta

C o r n ic o la n i

S .

T eresa

ii

o o m ó t oo 4> ro ii

■* * * " V

f\) M II Vj>v>j-nO OWJ)-f>^0v>| (JVVJívjíVjJ H

M

C ozzo

E r ic e

Anna

d i

Cugno

M.

20

MM

E lla

19

M

04

S .

28

M ro M II v j íV jl 'J II M H M M

M M M VO OWJl-P-OV-P*

M.

R osse

18

H M I D W II -P" M 4> O II

S .

il O M V D O N 4 > C D ^ K ) 1 ro M - g v ^ v j i OO P * M D I v o 1

ro VJI

ro M

K 0 3 t e le c

H M |_I \£) ~J C» ^3 CMVJ í - OM\J NJ\jl V > lV j JJ> CTvCM\J VJ1 IV) Vji

ro ro

ro ro

F a tr lk u m ,

* - * !! r J O U l l D v ^ H P - p-^>j ' O V j i - o o O f D P ' M M p - vjivű II

«

M M II c r r o i i M M r o m h 'j í ' od 1! ° 1X3 O v-P '-P '4> 0 4 04 -> í (J\VO OV-PVJl O vM M ro ii Dl 11

M

M

M

/G lu lia n a /

II

|l

KÖZÖS FAJOK SZÁMA

33

C a g ll

T a tr ik u m

?J.« tá b láza ta Az ö s s z e h a s o n l í t o t t faunák fa js zá m és k o e f f i c i e n s adata

M ->J MM V>J vO Ul O VJI 0 * 0 4 V004 04 Ov* 0004 O OVOD--3VJ1 VO • p<» ^ H I ' J O M - ' a M - ’ O.UlVJI H -p- f\J >£>VJTI H - p - H

G erecsa ,

10

M H ro M M M M M H H H H H o -o c o o 4 4 > u ic o r o -^ M v o -o a M v o c r v -P -o c D O v « < • « « « « * • < • < ( • * • • < • « < * « « < • < • « « OO-JVjl C O M jJ U l O v l H - J H OlVX'JlVJI VO 0DVJ1 O

M

27

£*VOM VOfOVOOO O 03 4 > O - 0 0 4 00 0 M 0 0 4 CTvO

101

fO M V O ÍO OVfO M O M V j i- 0 O v £ - - 0 O v fo v ji 0 ) ro 11

15

0)

00

IRODALOM - REFERENCES

ADAMS, C. G. and AGER, D. V. / E d s . / / 1 9 6 7 / s A sp e cts o f Tethyan biogeography. - S y st. A ssoc. P ubl, 2. AGER, D. V. / 1 9 6 7 / : Somé M esozoic brachiopoda in the Tethys r e g io n . In : ADAMS, C. G. and AGER, D. Y. / E d s . / : A sp e cts of Tethyan biogeography. - S y st. A ss o c. P u b l. 2 : 135-151. AGER, D. V. / 1 9 7 1 / : Space and time in brachiopod h i s t o r y . In : M iddlem iss, P. A . , RAWSON, P, F. and NEWALL, G. / E d s . / * Fauna! p r o v in c e s in space and tim e. - Geol. Journ. 4 : 95-110. ALMÉRAS, Y. and ELMI, S. / 1 9 8 2 / : F lu c tu a t io n s des peuplements d»ammonites et de b ra ch iop od es en l i a i s o n avec l e s v a r i a tio n s bathymétriques pendant l e Ju ra ssiq u es i n f é r i e u r et moyen en M éditerranée O c c id e n ta le . - B o l l . Soc. P a le o n t. I t a l . 2 1 / 2 - 3 / s 169-188. ANIKOUCHINE, W. A. and STERNBERG, R. W. / 1 9 8 1 / : The World Ooean. An introduction to óceánography. - P ren tice-H all, Englewood C l i f f s , New Jersey, 513 pp. BÉNI(271, C. / 1 9 7 8 / : R e v isio n e tassonomica d e i R h ynch onellid a l i a s s i c i d i Ra Stua / B e l l u n o / e Fanes /B o l z a n o / . - R iv . I t a l . P a le o n t. 8 4 / 1 / : 121-168. BENSŐN, R. H. / 1 9 7 6 / : In sea rch o f l o s t oceans: a paradox in d is c o v e r y . In: GRAY, J. and BOUCOT, A. J. / E d s . / : H i s t o r i c a l biogeography, p la t ö t e c t o n i c s and the changing env-ironment. - Oregon S ta te -Univ. P r e s s , C o r v a l l i s : 379-389. BERGGREN, W. A. and HOLLISTER, C. D. /T 9 7 7 /: Plate tectonics and paleocirculation - commotion in the óceán. Tectonophysics, 3 8 / 1 - 2 / : 11-48. BERNOULLI, D. and JENKYNS, H. C. / 1 9 7 4 / : A lp in e , Mediterra-< nean and Central A t la n t ic M esozoic f a c i e s in r e l a t i o n , t o the early e v o lu tio n of the Tethys. In : DOTT, R. H. j r . and SHAYER, R. H. / E d s . / : Modern and a n cien t g e o s y n e lin a l sedim entation. - SEPM Spec. P ubl. l g : 129-160.

BIJU-DUVAL, B ., DERCOURT, J. and LE PICHON, X. / 1 9 7 7 /: Erőm the Tethys óceán to the Mediterranean sea s: a p la t e t e c t o n i c model of the e v o lu t io n of the w estern A lp in e system. In : BIJU-DUVAL, B. and MONTADERT, L. /E d s . / : S t r u c t u r a l h i s t o r y of the Mediterranean b a s in s . Technip, P a r i s : 143-164. BONATTI, E. and CHERMAK, A. / 1 9 8 1 / r Pormerly emerging c r u s t a l b lo ck s in the e q u a to r ia l A t l a n t i c . - T e c to n o p h y s ics , 2 2 / 3 - 4 / : 165-180. BŐSE, E. / 1 8 9 8 / : Die m i t t e l i a s s i s c h e Brachiopodenfauna dér ö s t l i c h e n Nordalpen. Nebst einem Anhange über d ie Fauna des unteren Doggér in ba y erisch en I n n th a le . - P a la e o n t o graphica, 44: 145-236. BŐSE, E. and SCHLOSSER, M. / 1 9 0 0 / : Über d ie m i t t e l i a s s i s c h e Brachiopodenfauna von S ü d ty r o l. - P a la e o n to g r a p h ic a , 46: 175-212. BRAMBILLA, G. /1 9 7 1 /: Alcuni f o s s i l i domeriani d é llé Prealpi Lombarde. - Natura, 6 2 / 4 / : 467-478. CANAVARI, M. / 1 8 8 0 / : I B ra ch iop od i d e g l i S t r a t i a T erebratu la Aspasia Mgh. n e l l ’ Appennino C en tra le . - A t t i R. Accad. L i n c e i , Mem. Cl. S c i . F i s . , M át., Nat. 8 : 329-360. . . CANAVARI, M. / 1 8 8 1 / : A lcu n i n u cv i B ra ch iop od i d e g r i S t r a t i a Terebratula Aspasia Mgh. n e l l ’ Appennino C en tra le . A t t i Soc. t o s c . S c i. n a t . , Mem. % / 1 / i 177-188. CANAVARI, M. / 1 8 8 3 / : C on tribu sion e I l l . a l l a conoscenza d e i B rach iop od i d e g l i S t r a t i a T erebratu la Aspasia Mgh. n e l l ’ Appenino C en trale. - A t t i Soc. T osc. S c i . n a t . , Mem.

6/ 1 / :

70-110. CARIOU, E , , CONTINI, D ., DOMMERGUES, J . - L . , ENAY, R . , GEYSSANT J. R . , MANGQLD, Ch. and THIERRY, J. / 1985 / : B iogéograp h ie des .Ammonites e't é v o lu tio n s t r u c t u r a le de la Téthys. au coxirs du Jurassique. - . B u l l . Soc. g én i. F r . , s é r . 8 . , 1 / 5 / : 679-697. CHANNELL, J. E. T ., d’ aRGENIO, B. and HORVÁTH, F. / 1979 / : Adria, the African eromontory in Mesozoic Mediterranean palaeogeography. - Éarth-Sci. Rév. 1 5 /3 /: 213 - 292 .

CHAMELL, J. E. T. and HORVÁTH, P. / 1 9 7 6 / : The A f r i c a n / A d r i a t i c promontory as p a la eog eog ra p h ic premise f ó r A lpine orogeny and i t s e f f e c t on p la t e movements in the Carpatho-Balkan r e g io n . - T e c to n o p h y s ics , 5 5 / 1 / : 71-101. CKEETHAM, A. H. and HAZEL, J. E. /1 9 6 9 /t Binary / p r e s e n c e - a b s e n c e / s i m i l a r i t y c o e f f i c i e n t s . - J. P a le o n t. 4 5 / 5 / : 1150-1156. CROUGH, S. T. / 1 9 8 4 /: Seamounts as r e c o r d e r s o f h o t - s p o t ep eirog en y . - Geol. Soc. Amer. B u l l . 9 5 / 1 / : 5 - 8 . DAL PIAZ, G. / 1 9 0 7 / : Sül la fauna l i a s i c a -d é llé tran ze di S o s p i r o l o . - Mém. Soc. P á l. S u is s e , 2 5 : 1-6 4 . D’ ARGENIO, B . , HORVÁTH, F. and CHAMELL, J. E. T. / 1 9 8 0 / : P a la e o t e c t o n ic e v o lu tio n of A d r ia , the A fr ic a n promonto­ ry. In : AUBOUIH, J . , DEBELMA.S, J. and LATREILLE, M. / E d s . / : Geology of the A lp in e ch a in s bora from the Tethys . - Mém. B. R. G. M. 11£: 551-551. DERCOURT, J. / 1 9 7 1 / : L*expansion océanique a c t u e l l e et f o s s i l e ; ses i m p lic a t io n s g é o t e c t o n iq u e s . - B u l l. Soc. g é o l . F r . , s é r . 7 . , 12 / 1970 / / 2/ : 261 - 5 1 7 . DEWEY, J. F . , PITMAN, W. C . , RYAN, W. B. F. and BŐM IN, J. / 1 9 7 5 /: P la t ó t e c t o n i c s and the e v o lu t io n of the A lp in e system. - Geol. Soc. Amer. B u l l . 84: 5157-5180. Dl STEFANO, G. / 1 8 9 1 / : I I L ia s medio d é l M. San G iuliano / E r i c e / p re ss o Trapani. - A t t i Accad* Gioenia S c i . n at. Catania, s e r . 4 . , 2.: 121 - 270 . DOMMERGUES, J . - L . / 1 9 8 5 /: Le p r o v in c ia lis m e des Ammonites n o rd -o u e s t européennes au L ia s moyen. Une c r i s e faunique sous s o n t r o le p a léogéogra p h iqu e. - B u l l. Soc. g é o l. F r . , s é r . *7 ., 2 4 /1 9 8 2 / / 5 - 6/ : IO47 -I O 5 1 . ELMI, S. , ALMÉRAS, Y. , AMEUR, M’ H. , ATROPS, F. , BEHHAMOU, M. and MOULAH, G. /1 Q 8 5 /: La d i s l o c a t i o n des p la t e s -fo r m e s carbon atées l i a s i q u e s en M éditerranée O ccid en ta le et ses im p lic a t io n s sur l e s échanges fa u n iq u e s . - B u l l . Soc. g é o l. F r . , sér. 7 . , 2 4 /1 9 8 2 / / 5 - 6 / : 1007-1016. ',T',Al' > / 1 9 7 2 /: P a lé o b io g é o g ra p h ie des Ammonites du Jurassique . term inál /T it h o n i q u e / V olg ien /P o r t la n d ie n s. 1 . / et mobil i t é c o n t in é n t a le . - G éobios, 2 / 4 / : 555 - 407 .

FERUGLIO, E. / 1 9 2 5 / : Le P r e a l p i f r a l ’ Ison z o e l ’ A r z in o . B u l l. A ssoc. Agr. F r i u l . , s e r .

7 . , Ws 1-301.

FRANCESCHI, R. / 1 9 2 1 / : D e s c r iz io n e d i a lc u n i B r a c h io p o d i d él L ia s medio nell’ Appennino c e n t r a l e . - A t t i S oc. t o s c . S c i. n a t. ;ÍJ3: 214-232. FÜLÖP, J. / 1 9 7 6 / : The M esozoic basement h o rs t b l o c k s of Ta­ ta . - Geol. Hung., Ser. G eol. 16: 1-228. GEMMELLARO, G. G. / 1 8 7 4 / : , Sopra alcuue fauné g i u r e s i e l i a s i che d i S i c i l i a . Studi p a l e o n t o l o g i c i . I I I , Sopra i f o s s i l i d e ll a zóna con T erebratu la Aspasia Menegh. d e l l a p ro­ v in c ia d i Palermo e d i Trapani. - Giorn. S c i . n at. econ. Palermo. 10: _53-112. ■, . GÉCZY, B. / 1 9 7 2 / : A jura fa u n a p rov in ciá k k ia la k u lá s a és a me­ d ite rr á n lem eztekton ika. /The o r ig in of J u r a s s ic fa u n a l p ro v in ce s and the Mediterranean p l a t e - t e c t o n i c s / . / I n Hungárián/. - MTA X. Oszt. K özi. £ / 3 - 4 / : 297-311. GÉCZY,? B. /1 9 7 3 a /i P la t e t e c t o n i c s and palaeogeography in the East-M editerranean M esozoic. - Acta Geol. Acad. S c i . Hung, 1 2 1 421-428. GÉCZY, B. /1973b/.: The o r ig in o f the J u ra ssic fa u n a l p r o v in c e s and the Mediterranean p la t e t e c t o n i c s . - Ann. Univ. S c i. Budapest,' Sec. Geol. 16: 99-114. GÉCZY, B. /1 9 8 4 a /: J u r a ssic smmonite p ro v in ce s o f Europe. Acta Geol. Hung. 2 7 / 1 - 2 / : 67-71. GÉCZY, B. /1 9 8 4 b /: Toarcian ammonite- zones in the Gerecse Mountains, Hungary. In : MICHELSEN, C. and ZEISS, A. / E d s . / : I n t e r n a t io n a l Symposium on J u r a ssic S tra tig ra p h y 7/E rla n g én , 1984/. 1 : 218-226. /Copenhagen/ GÉCZY, B. / 1985 / : P r o v in c ia lis m of J u ra ssic Ammonites: exampl e s from Hungárián faunas. - Acta Geol. Hung. 28 HALIAM, A. / 1 9 7 5 / : J u r a ssic environments. - Cambridge Univ. P r e s s , 269 pp. HAAS, H. / 1 8 8 4 /: B e itr á g e zűr Kenntnis dér l i a s s i s c h e n B r a c h io poden fauna von S ü dtyrol und V en etien . ■- K i é l , XIV + 34 pp.

87

HAAS, 0, / 1 9 1 2 / : Die Fauna des m it t e le r e n L ia s von B a l l i n o in S ü d t i r o l . I . Brachiopoden, L a m ellib ra n ch ia ten und G a stro poden. - B e i t r . Pa],. G eol. Ö ste rr.-U n g . 2£: 2 2 3 -2 8 1]. HSÜ, K. J. / 1 9 7 1 / : Origin of the A lps and Western M e d ite rra n ean. - Natúré, 2 3 3 /5 3 1 4 /: 4 4 -4 8 . HUGHES,, C. P. /1 9 7 3 /i Analysis of pást faunal d istrib u tio n s. In : TARLING, D. H. and RUNCORN, S. K. / E d s . / : I m p l i c a t i ons of C on tin ental d r i f t t o the Earth S c ie n c e s . - Academic Press, JENKINS, H. A ssoc. KULCSÁR, K.

London, 1: 221-230, C. / 1 9 8 0 /: Tethys: p á st and p r e s e n t. - P r o c . G eol. 2 1 / 1 - 2 / : 107-118. / 1 9 1 4 /: Die m i t t e l l i a s s i s c h e n Bildungen des G ere-

c s e - g e b i r g e s . - P ö ld t . K özi. 4 4 / 1 - 2 / : 150-175# KULCSÁR, K. / 1 9 1 6 / : G eolog isch e Beobachtungen in den N ordw est-karpathan. - Jber. k. ung. g e o l . R e ich sa n st. / 1 9 1 5 / : 185-214. LENTTNI, P. and VEZZANI, L. / 1 9 7 5 / i Le unita m eso-cen ozoich e d e li a copertu ra sedimentar.ia d é l basamento c r i s t a l l i n o p e lo r i t a n o / S i c i l i a n o r d - o r i e n t a l e / . - B o l l . Soc. Geol, Ita l. 5 37 - 554 . MAUGERI-PATANÉ, G. / 1 9 2 4 /: I I l i a s d i G rotte p r e s s o S, Teresa in Riva / p r o v . M essin a/. - Catania, 79 PP# MICHALIK, J. and KOVÁC, M. / 1 9 8 2 / : On somé problems o f p a l i n — s p a s t ic r e c o n s t r u c t io n s and Ceno-Mesozoic p a le o g e o g r a p h ic a l development of the Western Carpathians. - G eol. Z b ., Geol. C a rp a th ., 3 3 / 4 / : 481-5'07. MISIK, M. / 1 9 6 4 / : L i t h o f a z i e l l e s Stúdium des L ia s dér Grossen Patra und des W e s t t e i ls dér Niederen Tatra. - Sborn. Geol. V ied . /Z K /, 1 : 7-9 2. NEUMAN, R. B. / 1984 / : Geology and paleobiology of island in the Ordovician lapetus Óceán: review and im plications. Geol. Soc. Amer. B u l l . , 2 5 / 1 0 / : 1188-1201. OSMASTON, M. P. /1 9 7 3 /: Lim ited lit h o s p h e r e sep a ra tio n as a main cause o f C on tin ental growth, and .epeirogeny. In : TARLING, D. H. and RUNCORN, S. K. / E d s . / : I m p lic a t io n s o f C on tin en tal d r i f t to the Earth S c ie n c e s , 2: 6 4 9 -6 7 4 ., Academic P r e s s , London, 2: 649-674. 88

PANTIC, N. and FELBER, P. /1 9 8 3 /: Palynomorpen aus den Zoophycos-Sch.ich.ten /subfurcatum-Zone, oberes B ajocian / dér Zentralschweizer Klippen-Decke. - E cl, geol. H e l v . , 7 6 / 2 / : 333-353. PARONA, C. F. /1 8 8 0 /t I I c a l c a r e l i a s s i c o d i Gozzano e i su oi f o s s i l i . - A t t i R. Accad. P i n c e i , Mem. C l. S c i . F i s .

Mát. Nat. 8s 187-216. PARONA, C. F. / 1 8 8 3 / : C on trib u to a l l o s tú d ió d e l l a fauna l i a s s ica d e l l ’ Appennino c e n t r a l e . - A t t i R. Accad. P i n c e i , Mem. C l. S c i . F i s . Mát. iTat. 1£: 64-3-674-. PARONA, C. F. / 1 8 8 5 / : I b r a c h io p o d i l i a s s i c i d i S a l t r i o e Arzo n e l l e P r e a l p i Pombarde. - Mem. R. I s t . Pomb. S c i . P e t t . , Cl. S c i . Mát. N a t ., s e r . 3 . , 1£: 227-262. PARONA, C. F. /1 8 9 3 / í Revisione della fauna lia s s ic a di Gozza­ no in Piemonte. - Mem. R. Accad. S ci. Torino, s e r .2 . , 4£: 1-6 2. PEVNY, J. /1964-/: Brachiopoda s e v e r n e j c a s t i Malych Kárpát. Geol. .P rá ce, Zprávy, 157-172. POINTINGHER, D. /1 9 5 9 /s I B ra ch io p o d i d i M. Najarda n e l l e Pre­ a l p i Carniche /L ia s - D o g g e r /. - A t t i I s t . Veneto S c i . P ett. A r t ., Cl. s c i. mát. nat. 117: 77-109. PRINCIPI, P. / 1 9 1 0 / : B ra ch iop od i d é l P ia s medio d i C a s te l d é l Monté / p r e s s o A cqu asp a rta/. - Riv-, I t a l . P a le o n t . 1 6 / 3 / ; 63- 88 . RAMACCIONI, G. / 1 9 3 6 / ; I I P ia s medio d i Monté Cucco n e ll* A p pennino C en trale. - B o l l . Soc. G eol. I t a l . 169-190. RAMACCIONI, G. /1 9 3 9 /: Fauna Giuraliassica e Cretacea di Monté Cucco e d in t o r n i /Appennino C e n t r a l e /. - P a la eon t o g r . I t a l . 2 % /N. S. % / ' 14-3-214. REYMENT, R. A. / 1971 / : I n t r o d u c t io n to q u a n t it a t iv e p a l e o e c o lo g y . - E l s e v i e r , 226 pp. SACCHI VIAPPI, G. and CANTAPUPPI, G. /1 9 6 7 /t I nuovi f o s s i l i di Gozzano /P realpi Piem ontesi/. - Mem. Soc. '.Ita l Sci. Nat. 1 6 / 2 / : 63-127. SCANDQN3, P. / 1975 / : T r ia s s ic seaways and the J u r a s s ic Tethys Óceán in the Central Mediterranean area. - N atúré, 256 : 117-119. 89

SCHELTEMA, R. S. / 1 9 7 7 / : D is p e r s a l of maríné i n v e r t e b r a t e o r - ' ganisms: p a le o b io g e o g ra p h ic and b i o s t r a t i g r a n h i c i m p l i c a t i o n s . In": KAUFFMANN, E. G, and HAZEL, J. E, / E d s . / í Con— c e p ts and methods of b i o s t r a t i g r a p h y . - Dowden, H iú c h in son et R oss, Ströudsburg, P en n e., 73-108. • SCRUTTON, R. A. / 1 9 7 6 / : Fragments of the E a rth ’ s C o n tin en ta l l it h o s p h e r e . - Endeavour, 5 3 /1 2 6 /: 99-103. SELLI, R. / 1 9 5 6 / : F o s s i l í r a osoz oici d e l l ’ a l t o b a c in o d e l i * I s o n ­ zó. - Giorn. G e o l . , s e r . 2 a . , 2 5 /1 9 3 3 /: 1 -4 3 . SENGÖR, A. M. C. / 1 9 8 4 / : The Cimmeride oro g e n ic system and the t e c t o n i c s of E u rasia. - G eol. Soc. Amer., Spec. Paper, ______ 135-:-1-82. ____ ._______ ______ ________ ....____ _____ _____ :_________ _ SHEEHAN, P. M. / 1 9 7 6 / : Swedish Laté O rdovician maríné b en th ic assemblages and th e ir b e a rin g on brach iop od zoogeography. In: GRAY, J. and BOUCOT, A. J. / E d s . / : H i s t o r i c a l b i o g e o graphy, p la t e t e c t o n i c s and the changing environment. Oregon S tate Univ. P r e s s , C o r v a l l i s . SIBLIK, M. / 1 9 6 4 / : K n álezu l i a s o v y c h b rach iop od u v h o rn i c a s t i Belanské d o li n y . - G eol. P rá ce , Zprávy, 3 1 : 157181. SIBLIK, M. / l 9 & 5 / : Somé new L i a s s i c B rach iop od s. - G eol. S b . , 1 6 / 1 / : 73-82. SIBLIK, M. /1 Q 6 6 /: Ramenonozci K osteleck éh o b r a d ia . - G eol. P ráce, Zprávy, 38: 137-157. SIBLIK, M. /1 9 6 7 a /: New s p e c ie s o f Domerian R h y n ch on elloid s írom S lov a k ia . - Geol. Sb. 18 / 1 / : 151-168. SIBLIK, M. /1 9 6 7 b /: T etrarh yn ch iin ae a C y c lo th y r id in a e s l o v e n ského domeru. - Geol. P r á c e , Zprávy, 41: 11-25 . SMITH, A. G. / 1 9 7 1 / : A lp in e deform ation and the ocea n ic areas of the Tethys, Mediterranean and A t l a n t i c . - Geol. S o c . ^ ' ^ Amer. B u l l. 8 2 / 8 / : 2039-2070. SMITH, P. L. and TIPPER, H ._W. / 1 9 8 6 / : P la t e t e c t o n i c s and p a le ob iog eog ra p h y : Early J u r a s s ic / P l i e n s b a c h i a n / endemism and d i v e r s i t y . - P a la io s , 5 / 1 / : 399-412. STRATÉGAIT, R. R. / 198 O/: Why does a la rva swim so long? P a le o b io lo g y , 6 / 4 / : 373-376.

SZABÓ, J. /1 9 8 0 /s L iá s z és dogger g a s t r o p o d a - á l l a t f ö l d r a j z a a Tethys n y u g a ti ré szé n . / L i a s s i c and Dogger gastropod z o o geography in the western p a rt of the T e t h y s . / / I n Hungá­ r iá n , w ith E n g lish summary/. - F ö l d t . K özi. 1 1 0 / 3 - 4 / ; 382-394. TOLLMANN, A. / 1978 / ; P la t t e n t e k t o n is c h e Fragen in den O s t a lpen und dér p la t t e n t e k t o n is c h e Mechanismus des m ed iterrá­ nén Orogens. - M itt, ö s t e r r .

g e o l . Ges. 6c> / 1 9 7 6 / ; 291-

351. TOLLMANN, A, / 1 9 8 4 / : Entstehung und fr ü h e r Werdegang dér Te-*, thys mit besonderer B erü ck sich tig u n g des m editerránén Raumes. - M itt. ö s t e r r . g e o l . Ges. 2 Z : 93-113. TÓNI, A. /T91T/:~L3 fauna l i a s i c a d i Yedana / B e l l u n o / . I . B r a c h io p o d i. - Mém. Soc. P á l. S u is s e , 36 1-452. TOZER, E. T. / 1 9 8 2 / : Marine T r i a s s i e faunas of N orth America; t h e i r s i g n i f i c a n c e f ó r a s s e s s in g p l a t e and te rra n e movements. - Geol. Rundschau,. 71* 1077-1104. TRICOMI, G. /1 9 3 9 /s B r a ch iop od i l i a s s i c i d é l Cozzo d i Cugno p resso T o r re tta /P a le r m o /. - B o l l . Soc. S c i . Nat. Econ. Palermo, 21: 3-13.■ TRÜMPY, R. / 1 9 8 2 / ; A lpine p aleog eog ra p h y : a r e a p p r a is a l. In : HSÜ, K. J. / e d . / : Mountain b u i ld i n g p r o c e s s e s . - A cademic P r e s s , London, 149-156. UHLIG, V. von, / 1 8 8 0 / : Über d ie l i a s s i s c h e n Brachiopodenfauna von S o s p i r o l o b e i B ellu n o. - S itz u n g sb e r. k. Akad. Wiss. 80 /1 8 7 9 /,' Abt. I . : 259-310.' VALENTINÉ, J. W. and JABLONKI, D. / 1 9 8 3 a /: Major determ inants of the b io g e o g ra p h ic p a ttern of the sh a llo w -se a fauna. B u ll. Soc. g é o l. F r . , sér. 7 . , 2 4 / 1 9 8 2 / / 5 - 6 / : 893-399. VALENTINÉ, J. Y/. and. .JABLONSKI, D. / 1 9 8 3 b /: L á rv á i a d a p ta tion s and p a tte r n s of brachiopod d i v e r s i t y in space and time. E v o lu tio n , 2 2 / 5 / i 1052 - 1061 . V1G1J, G. / 1 9 4 3 / : Die g e o lo g isch e n und pala ont o lo g is c h e n Vér­ b ő l tn i s s e im n ord w estlich en T e l i des G ere cse -G e b irg e s. /.In Hungárián, with Germán summary/. - F ö l d t . K özi. 75 //!.__q / . 30 1 - 359 .

-vl

ViGH, Gy. /19 15/ í G eolog isch e Beobachtungen in den G re n z g e b ir gen dér Komitate N y itr a , Turóc und T rencsén. - Jb er. k. ung. R eich sa n st. /1914-/: 71—106, VIHASSA de REGNY, P. / 1 9 1 0 / ; F o s s i l i m e s o z o ic i d é l l é P r e a l p i d e l l ’ A rzin o. - B e l l . R. Com. G eol. I t a l . 4JL: 173-200, VÖRÖS, A. /1 9 7 3 /s S p e c u la tio n s on f o o d supply and bathymetry in the Mediterranean J u r a s s ic sea. - Ann. Univ. S c i . Bu­ dapest, Sec. Geol. 16: 213-220. VÖRÖS, A. / 19 77 / : P r o v i n c i a l i t y o f the Mediterranean Lower Ju rassic brachiopod fauna: cau ses and p l a t e - t e c t o n i c impl i c a t i o n s . - P a la e o g e o g r ., P a l a e o c l i m a t o l . , P a l a e o e c o l .

21 / 1 / : 1-1 6. VÖRÖS, A. / 1 9 8 0 / : Lower and Middle J u r a s s ic b rach iop od p r o v in c e s in the western T ethys. / I n Hungárián, w ith E n g lis h summary./. - F ö ld t . K özi. 110/ 3 - 4 - / : 395-4-16, VÖRÖS, A. / 1 9 8 2 / : Mediterranean c h a r a c te r of the Lower J u r a s s ic brachiopod fauna of the Bakony Mts. /H ungary/ and i t s p a laeog eog ra p h ic im portance. - Ann. Univ. S c i . Budapest, Sec. Geol.. 21 / 1 9 7 9 /: 13-23 . VÖRÖS, A. / 1 9 8 3 /: The P lie n sb a ch ia n b ra ch iop od s o f the Bakony Mts. /H ungary/: a s t r a t i g r a p h i c a l study. -'F ra g m . Min. et P á l. 11: 29-39. VÖRÖS, A. / 1 9 8 4 / : Lower and Middle J u ra ssic brach iop od p r o v i n ces in the western Tethys. - Ann. Univ. S c i . Budapest, Sec. Geol. 24 / 1 9 8 2 / : 207-233.. VÖRÖS, A. / 1986 / : Brachiopod p a la e o e c o lo g y in a Tethyan Juras­ s i c seamount domain /P li e n s b a c h ia n , Bakony M ts ., Hungary/ . - P a l a e o g e o g r . , P a l a e o c l i m a t o l . , P a la e o e c o l . / i n p r e s s / . WESTERMAUU, G. E. G. / 1 9 8 5 / : Comments on the b io g e o g r a p h ic a l papers: a p l a t e - t e c t o n i c a l t e r n a t i v e . In : WESTERMÁIM, G. E. G. / E d . / : Ju ra ssic biogeography and stra tig ra p i-jy -of c a s t U. S. S. R. - IGCP P r o j e c t 171: C ir c u m -P a c ific Ju­ r a s s i c , Spec. Paper, 10: 28-29. WINTERER, E. L. and BOSELLINI, A. / 198 I / : Subsidence und s e d i mentation on J u ra ssic p a s s iv e C on tin ental margin, Southern A lp s, I t a l y . - Amer. A ssoc. P e t r o l . Geoly B u l l. 6 5 / 3 / : 394-421. 92

ZEZINA, C. N. /1 9 7 6 / í E k o lo g iia i r a s p r o s tr a n e n ie sovremennykh brakhiopod. /E c o lo g y and d i s t r i b u t i o n o f Recent b r a c h io p o d s . / / I n R u ssia n / - Nauka, Moscow, 138 pp. ZITTEL, K. A. /1 8 6 9 / í Geologische Beobachtungen aus den Cenfcral-Appenninen. - Benecke’ s Geognost. P á l. B eitr. 2 / 2 / : 91-177.

PLIENSBA CHIAN BRACHIOPOD BIOGEOGRAPHY OF THE ’' MEDI TERRANEAN MICROCONTINERT" A t t i l a VÖRÖS Twenty-two P lien sb a ch ia n brachiopod faunas have been ana lysed from a b e i t extending írom S i c i l y a c r o s s the Apnennines and the Alps to the West Carpathians. Numerical comparison o f s p e c i e s co m p o s itio n s , d i s t r i b u t i o n of d i s t i n c t i v e genera, and the occu ren ces of NW-European form s show that the M e d ite r r a nean p ro v in ce can be d iv id e d i n t ő two s u b -p r o v in c e s : one b o r d erin g the NW margin of the Mediterranean m ic ro c o n tin e n t / " C a r p a t h o - S i c i l i a n " / and an oth er, more i n t e r n á l one /"A p p e n n i n o - Transdanubian” / . The d i f f e r e n t i a t i o n of the two su b-p r o v i n c e s can be due to t h e i r p a la e o g e o g r a p h ic a l p o s i t i o n and p a r t i a l s e p a r a tio n , and t o l o c a l environm ental f a c t o r s . The NW-EnropeanAlediterranean. p r o v i n c i a l i t y might have been c a u s e d b y the f i l t e r i n g e f f e c t o f a deep o c e a n /m id -o c e a n ic rid g e system*

MTESZ - egyesületi használatra ! Kiadja: Magyarhoni Földtani Társulat Készült: 600 példányban ISSN - 0 1 3 4 - 0603 88/1210 MTESZ Házinyomda, Budapest. Felelős vezető: Boncza Gábor