Fact Sheet
Európai Bizottság
A FE N NTARTHATÓ EURÓ PAI BO R ÁGA Z AT FE LÉ
2007. július
© Fotolia
Tartalom
Előszó
3
1. Milyen változások szükségesek a közös borpolitika területén, és miért?
4
2. Az EU borágazatában rejlő óriási potenciál fejlesztése
8
3. A borkészítési eljárások nagyobb rugalmassága, világosabb, egysze rűbb és hatékonyabb borminőségi politika és címkézés 11 4. Az EU tagállamai és borágazataik 14 5 . A z E U b o r á g a z a t a v i l á g v i s z o n y latban
20
6 . A z u n i ó s b o r r e f o r m m a l k a p c s o l a tos kérdések és válaszok
26
A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni. Ingyenesen hívható telefonszám*: 00 800 6 7 8 9 10 11
Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2007 ISBN 978-92-79-05770-0
* Egyes mobiltelefon-szolgáltatók nem engednek hozzáférést a 00 800-as telefonszámokhoz, vagy kiszámlázzák ezeket a hívásokat.
© Európai Közösségek, 2007
Jelentős mennyiségű további információt talál az Európai Unióról az interneten. Az információk az Europa szerveren, a következő címen állnak rendelkezésre: (http://europa.eu)
KLÓRMENTES FEHÉR PAPÍRRA NYOMTATVA
Printed in Germany
Előszó Európa a bor hazája. Itt készülnek a világ legjobb borai, és a szőlőtermesztés az európai mezőgazdálkodás ékköve. Szőlőültetvényeink alakítják Európa sok lenyűgöző tájának arculatát, és a borágazat a kontinens számtalan vidéki területén a társadalmi és gazdasági élet legfőbb véráramát biztosítja.
Úgy gondolom, javaslataink mindezek egészéről gondoskodnak – új lendületet adnak az EU borágazatának, és felszabadítják a benne rejlő jelentős, kihasználatlan lehetőségeket. Kérem, olvassa tovább a dokumentumot, és ismerje meg javaslatainkat!
Európa összes előnyének ellenére a borágazat nincs a legszerencsésebb helyzetben.
Ha csatlakozni kíván a vitához, hozzászólásait örömmel várom a blogoldalamon: http://blogs.ec.europa.eu/fischer-boel
Az európai fogyasztás zuhan, és az újvilág lendületes, a változó fogyasztói szokásokat szem előtt tartó termelői javára veszítünk a piaci részesedésből.
Remélem, dokumentumunkat érdekesnek és információkban gazdagnak fogja találni.
Az Európai Unió költségvetése segít ugyan a bortermelőinknek, de túl sokat költünk arra, hogy megszabaduljunk a piac számára felesleges bormennyiségtől. Mariann Fischer Boel mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos
Ezért messzemenő reformokat javasolok a pénz szerencsésebb felhasználása érdekében. Javítanunk kell bortermelőink versenyképességén; fel kell oldanunk a fölösleges korlátaikat; javítani kell a minőségen; több pénzt kell az európai bor reklámozására szánni; védeni kell a környezetet a borvidékeken; és az egyértelmű címkézésen keresztül segíteni kell a fogyasztóknak.
© Fotolia
1. M i l ye n v á l t o z á s o k s z ü k s é g e s e k a kö z ö s borp olit ik a te rüle té n , é s mié r t? A borpiac közös szervezését (bor-KPSZ) sürgősen és gyökeresen át kell alakítani jelentős számú erősségének előtérbe helyezésével és az egykor eseti, mára viszont rendszerszerű gyengeségeinek felszámolásával.
Azóta intenzív viták folytak a Mezőgazdasági Tanácsban, az Európai Parlamentben, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban és a Régiók Bizottságában, amelyek mind elfogadták saját jelentésüket a borreformról szóló közleményt illetően. A Bizottság ezenkívül számos megbeszélést tartott az érdekelt felek nézeteinek megismerése céljából, Mariann Fischer Boel mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos pedig számos szőlőtermő régiót meglátogatott a gyümölcsöző eszmecsere érdekében.
Legyen szó akár a szinte rendszeres krízislepárlásokról, az igencsak tétova kivágási politikáról, az alkoholtartalomnövelési eljárások túlzott használatáról, a zavaros címkézési szabályozásról vagy éppen a meglehetősen rugalmatlan borkészítési eljárásokról, egy sor intézkedést át kell gondolni. És akkor még nem is említettük a költségvetést, amely ahelyett, hogy az ágazat hatásos szerkezetátalakításának eszköze lenne, korlátozott és rövid távú hatásokat eredményező intézkedésekre megy el.
A nemzeti hatóságok és az érdekelt felek nagy része egyetért a mélyreható reform szükségességében, célkitűzéseiben, és osztja a Bizottság elemzéséből fakadó nézeteket a jelenlegi problémák gyökerét illetően. Mindazonáltal aggodalmukat fejezték ki azokat a társadalmi és gazdasági kockázatokat illetően, amelyek a kivágások túl gyorsan és túl széles körben történő végrehajtása esetén felmerülhetnek, és hangot adtak annak a félelmüknek is, miszerint a borkészítés céljából behozott mustra, illetve az uniós és az importborok házasítására vonatkozó tilalom feloldása miatt veszélybe kerülhet a borok minősége. Széles körű igény van az európai borokat illető promóciós intézkedésekre is. A nem bortermelő országok a hangsúlyt a költséghatékonyabb és fogyasztóbarát intézkedésekre fektették. E részleteket a Bizottság kellő mértékben számításba vette a reformjavaslat kialakításakor.
Hogyan döntött a Bizottság a javasolt reformokról? A bor-KPSZ rossz működésének orvoslására és egy hosszú távon is hatékony rendszer kiépítésére – figyelembe véve az ágazat helyzetét és az elérendő szakpolitikai célkitűzéseket – a Bizottság négy reformlehetőséget vizsgált meg. Ezek közül három – nevezetesen a jelenlegi helyzet fenntartása, a bor-KPSZ reformja a KAP-reform mintájára, illetve a teljes dereguláció – nem ad megfelelő választ a borágazat problémáira, szükségleteire és sajátosságaira. Az egyes lehetőségek által a piaci egyensúlyra, a termelők bevételeire, a szőlőtermő régiók fejlődésére, a költségvetési kiadásokra, a környezetre stb. gyakorolt befolyás hatásvizsgálat tárgyát képezte. A hatásvizsgálatot és a bor-KPSZ reformlehetőségeit taglaló bizottsági közleményt1 2006. június 22-én fogadták el.
1
A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – A fenntartható európai borágazat felé COM(2006)319, 2006. június 22.
A helyi bortermelők igényeihez igazított konstruktív intézkedések
A bor-KPSZ reformjának célkitűzései (1) N öveljük az EU bortermelőinek versenyképességét, erősítsük az Európai Unió minőségi borainak világviszonylatban legjobb hírnevét, szerezzük vissza a régi piacokat és nyerjünk újakat az EU-ban és világszerte.
Számos olyan konstruktív intézkedés van, amely fokozhatja az európai bortermelők versenyképességét. Az európai borágazat sokszínűsége következtében a nagy kihívást az jelenti, hogy helyi megoldásokat találjanak a helyi igényekre. Nincs egyenmegoldás.
(2) O lyan borrendszert hozzunk létre, amely világos, egyszerű és hatékony szabályok alapján működik, és biztosítja az egyensúlyt a kereslet és a kínálat között.
A Bizottság pénzeszközök elkülönítését, ún. nemzeti keretet javasol minden uniós termelő ország számára, ez lehetővé teszi a helyi igényekhez kapcsolódó intézkedések finanszírozását. Minden tagállam egy megadott intézkedéssorból választhatja ki, hogy mire fordítja a keretét. Ezek között megtalálható a szerkezetátalakítás, a minőség és a piaci orientáció újratelepítésen vagy szőlőfajtaváltáson keresztüli javítása, a borreklámozás az exportpiacokon, az új válságkezelési és -megelőzési intézkedések biztosítása vagy éppen a zöldszüreti támogatás. A nemzeti keret használatát bizonyos egységes szabályoknak vetik alá a verseny torzulásának elkerülése érdekében.
(3) O lyan borrendszert hozzunk létre, amely megőrzi az EU-s bortermelés legjobb hagyományait és megerősíti sok vidéki térség társadalmi és környezeti szerkezetét.
A borfeleslegek keletkezéséhez vezető alapvető okok kezelése
A fogyasztók ösztönzése az uniós borok gazdag választékának felfedezésére
A konzultációs folyamat megerősítette a régi, nem hatékony politikai eszközök fenntarthatóbb és összefüggőbb jogi kerettel való helyettesítésének szükségességét; e keretnek a konstruktív intézkedések meghozatala érdekében pénzeszközöket kell felszabadítania, illetve biztosítania kell a bor-KPSZ 1,3 milliárd eurós költségvetésének intelligensebb felhasználását.
Több érdeklelt fél hangsúlyozta, hogy jobban előtérbe kell állítani a borértékesítést és –promóciót. A Bizottság felelősségteljes promóciós és információs politikát szándékozik folytatni jelentős költségvetés elkülönítésével a tájékoztató kampányok társfinanszírozására.
Mivel a reform egyik célkitűzése a piaci egyensúly helyreállítása, a fölöslegekhez kapcsolódó, nem elég hatékony következő támogatások megszűnnek: • Lepárlások; • Tárolási támogatások; • Musthasználatra vonatkozó támogatások; • Export-visszatérítések.
© Fotolia
A vidékfejlesztési intézkedések előmozdítása
Az uniós borok promóciója
A Bizottság a tagállamok mellett társfinanszírozója a vidékfejlesztési területekre vonatkozó azon programokban, amelyeken keresztül lehetővé válik a borágazat modernizációja. Mindeddig a vidékfejlesztési programokat nem használták fel ilyen célra. A vidékfejlesztés keretében nyíló lehetőségek jobb kiaknázása érdekében a bor-KPSZ pénzeszközeinek egy részét át kell csoportosítani a vidékfejlesztési pénzeszközökhöz. E pénzeszközöket elkülönítik a borkészítő régiók számára.
• Jelentős összeget – a bor-KPSZ költségvetésének mintegy 10 %-át – különítenek el EU-n kívüli új promóciós projektekre. E pénzeszközöket a nemzeti kereteken keresztül használják fel. • A minőségi programba belépő termelői szervezetek vidékfejlesztési pénzeszközeit felhasználó kiemelt promóciós projektek kialakítása.
A bor élvezete – mértékkel
Jobb minőségi követelmények, világosabb, egyszerűbb és hatékonyabb címkézés és borkészítési eljárások
A bor csodálatos ital, de egyben alkohol, ezért csak felelősségteljesen szabad élni vele. A Bizottság finanszírozást javasol a felelős és mérsékletes borfogyasztás előmozdítására irányuló tájékoztatási kampányokhoz.
A borminőség szabályozási keretét össze kell hangolni az EU-ban hatályos horizontális szabályokkal, illetve a Kereskedelmi Világszervezet szabályaihoz kell igazítani.
A környezet védelme
A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal által nemzetközileg elismert borkészítési eljárásokat azután engedélyeznék az EU termelői számára, miután a Bizottság értékelte és elismerte őket. Ez az eljárások gyorsabb naprakésszé tételét és a technikai fejlődés gyors alkalmazását biztosítaná.
A borkészítésnek és -értékesítésnek széles körű figyelmet kell fordítania a környezetvédelmi kérdésekre. A Bizottság szándékában áll annak biztosítása, hogy a borrendszer reformja választ adjon a szőlőtermelés és borkészítés környezeti hatásaira, különös tekintettel a talajerózióra és -szennyezésre, a növényvédő szerek használatára és a hulladékkezelésre.
Az általános célkitűzés a bor-KPSZ rendelkezésére álló költségvetés jobb kihasználása a borágazatot versenyképesebbé tevő intézkedésekre előtérbe helyezésén keresztül. Jelenleg az EU mintegy 200 millió eurót költ évente az alkoholtartalom-növelést célzó musthasználat támogatására, ami pusztán arra szolgál, hogy ellensúlyozza a musthasználat szacharózhasználathoz képest magas költségét. A musttámogatás eltörlése következésképpen együtt jár az alkoholtartalom-növelést célzó szacharózhasználat eltörlésével. A Bizottság ajánlja a bor alkoholtartalmának emelése céljából használt szacharóz tiltását,
Ezt azzal kívánja elérni, hogy a szőlőtermő területeket a már más mezőgazdasági termékek esetében is alkalmazott, ún. egységes támogatási rendszerbe vonja, amely a pénzügyi támogatást – különösen a környezet védelmével kapcsolatos – minimumkövetelmények betartásához köti. A más mezőgazdasági termelőkre már alkalmazott kölcsönös megfeleltetés elvét ezentúl a szőlőtermesztőknek is tiszteletben kell tartaniuk.
© Fotolia
illetve a mustsűrítmény ugyanebből a célból történő hasz nálatának szigorúbb szabályozását.
sok elkerülése érdekében a hegyvidéki és a sajátos környezeti korlátokkal rendelkező területeken korlátozhassák a kivágást. A tagállamok fel is hagyhatnak a kivágással egy bizonyos szint elérése után.
A jelenlegi címkézési szabályok nem teszik lehetővé, hogy minden boron feltüntessenek olyan alapvető információkat, mint például a szüret éve vagy a felhasznált szőlőfajták; e jelzések hasznosak a fogyasztók választását illetően, és az újvilág borain szerepelnek is. A fogyasztók tájékoztatása érdekében egyszerűsíteni kell a címkézési szabályokat, és minden bor esetében biztosítani kell a szüreti év és a szőlőfajta feltüntetésének lehetőségét. Ez hatékonyabb versenyt tesz majd lehetővé az uniós borkészítők számára az újvilági borokkal szemben.
A Bizottság ideiglenes rendszert javasol a 2008–2013-as időszakra, amikor is összesen 200 000 hektárig pénzügyi támogatást biztosítanának azon szőlőtermesztőknek, akik végleg kivágják szőlőtőkéiket. Ezen időszak végéig, tehát 2013-ig a rendszerrel való visszaélés elkerülése végett fenntartják az új szőlőskertek létrehozására – az ún. telepítési jogra – vonatkozó korlátozásokat.
A versenyképes termelők felruházása a törekvéseik megvalósításához szükséges eszközökkel
Alternatíva biztosítása a kevésbé versenyképes termelőknek, és kevesebb korlátozás a többi termelőnek
A sikeres bortermelők számára jelenleg bénító akadályt jelent az, hogy nem képesek növelni szőlőültetvényeik területét – holott az effajta terjeszkedés a méretgazdaságosságból származó előnyöknek köszönhetően jelentős mértékben növelné versenyképességüket. Míg a földrajzi jelzésekkel kapcsolatos korlátozásoknak van értelme, annak nincs, hogy megakadályozzák a sikeresen működő bortermelőket a terjeszkedésben. Mivel az EU a továbbiakban nem vásárolja fel a borfelesleget, arra számítunk, hogy a termelők piacorientáltabbak lesznek termelésük megtervezésekor. A Bizottság ezért javasolja a szőlő szabad ültetését 2014. január 1-jétől kezdődően, a lehetséges korlátozás jogának fenntartásával a földrajzi jelzések hatálya alá tartozó területeken.
Számos termelő már jelenleg is versenyképes, vagy azzá fog válni a javasolt borreform által kínált előnyök kihasználása révén. Egyes termelők ugyanakkor nem lennének képesek folytatni a tevékenységüket az EU által boraik tárolásához, majd végül megsemmisítéséhez nyújtott támogatás nélkül. Az egyre nagyobb versenynek kitett piacon, ahol a támogatás inkább a konstruktív, mintsem az elavult piaci intervenciós intézkedésekhez – így a lepárláshoz, a tároláshoz és a musttámogatáshoz – kapcsolódik, e termelők számára lehetetlennek mutatkozhat a tevékenységük fenntartása. Ilyen körülmények között a szőlőtermesztők számára biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy kivágják szőlőiket és más növényi kultúrák termesztésére álljanak át.
Az alkalmazandó jogszabályok tiszteletben tartása és végrehajtása
Sokan azonban – különösen a környezeti szempontból veszélyeztetett területeken – aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a szőlőültetvények sorsáról való döntést a bortermelőkre hagyják. Ezért a Bizottság azt ajánlja, hogy a tagállamok a hátrányos környezeti hatá-
A telepítési korlátozások 2013-as vége előtt a gazdasági szereplőknek és a tagállamoknak a telepítési jogok tekintetében meg kell felelniük az alkalmazandó jogszabályoknak. A Bizottság továbbra is végrehajtja a jogszabályokat, és a törvénytelen szőlőskertek ellen megteszi a szükséges intézkedéseket.
2. Az EU borágazatában rejlő óriási potenciál fejlesztése Nemzeti keret A költségvetés jelentős hányadát az ún. nemzeti kereten keresztül a termelő országoknak különítik el különleges szükségleteik kielégítése érdekében. A 2008–2013-as átmeneti időszakot követően az efféle intézkedésekre elkülönített költségvetés egésze a bor-KPSZ költségvetésének mintegy kétharmadát fogja kitenni. Az egyes bortermelő tagállamok számára rendelkezésre álló pénzügyi keretet három objektív kritérium alapján számítják ki: a szőlőtermő területek aránya, a termelés és a múltbeli kiadások.
A nemzeti keret használatát – a verseny torzulásának elkerülése végett – bizonyos szabályokhoz kötik (ideértve a környezeti minimumszabályokat is), valamint az egyes nemzeti programok Bizottság felé történő bejelentéséhez. A programokat a tagállamok által legmegfelelőbbnek ítélt földrajzi szinten és a megfelelő szintű illetékes hatóságokkal és szervezetekkel való megbeszélést követően kell felvázolni.
Minden tagállam a következőket magában foglaló intézkedéssorozatból választva, a saját szempontjai szerint használhatja fel a nemzeti keretet az intézkedései finanszírozására:
A Bizottságnak átnyújtott programoknak a következő információkkal kell szolgálniuk: • A javasolt intézkedések bemutatása és számszerűsített célkitűzéseik;
1. Szőlőültetvényekkel kapcsolatos szerkezetátalakítási/átállási rendszer;
• A megbeszélések eredményei; • A várt gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi – többek között a foglalkoztatottságra gyakorolt – hatásokat bemutató felmérés;
2. Az uniós borok harmadik országokbeli értékesítési és reklámtámogatása; 3. Új válságkezelési intézkedések, így természeti katasztrófák elleni biztosítás és az ágazatspecifikus kockázati alap; valamint;
• Az intézkedés végrehajtásának bemutatása és menetrendje;
4. Zöldszüreti támogatás.
• Általános indikatív pénzügyi táblázat; • A programhoz tartozó különöböző intézkedések közötti megfelelés és koherencia bizonyítása; • A nyomon követésnél és az értékelésnél felhasznált kritériumok és számszerű mutatók; • A program végrehajtásáért felelős illetékes hatóságok és szervek megnevezése.
© Picture Alliance
1. Szőlőültetvényekkel kapcsolatos szerkezetátalakítási és átállási rendszer Továbbra is megmarad a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállási rendszere, de irányítása és nyomon követése módosul.
• Információterjesztés;
Célja a bortermelők versenyképességének javítása a következő tevékenységek támogatásán keresztül: fajtaváltás, szőlőültetvények áttelepítése és a szőlőültetvények irányítási technikáinak javítása a rendszer célkitűzéseinek megfelelően.
• A promóciós és tájékoztató intézkedések eredményeit fölmérő tanulmányok.
A megítélt pénzügyi támogatás fedezi a szerkezetátalakításból és az átállásból származó bevételkiesést, valamint annak költségeit. A szerkezetátalakítás és az átállás költségeihez való közösségi hozzájárulás nem haladhatja meg a költségek 50 %-át (75 % a konvergenciarégiókban).
Betakarítási biztosítás
• Új piacok felmérése a piacbővítés érdekében;
3. Új válságkezelési intézkedések
Az intézkedés hozzájárul a termelő bevételeinek megőrzéséhez, ha azokat a termelő irányítási lehetőségeit meghaladó szokatlan változás éri. A támogatás formája pénzügyi hozzájárulás a termelő által a természeti katasztrófa okozta bevételkiesésre kötött biztosításra kifizetett díjhoz.
2. Az uniós borok harmadik országokbeli értékesítési és reklámtámogatása
Kockázatialap-támogatás Az eszköz fedezi a harmadik országokra vonatkozó azon intézkedéseket, amelyek tájékoztatást nyújtanak a földrajzi jelzéssel vagy eredetmegjelöléssel rendelkező, illetve a szőlőfajtát feltüntető európai borokról, vagy reklámozzák azokat. A tagállamok a nemzeti keret egy részét minden évben elkülönítik e célra.
Az intézkedés a piac ingadozásainak kivédését célzó, borágazat-specifikus kockázati alap felállításában hivatott segítséget nyújtani a termelőknek azáltal, hogy pénzügyi támogatást biztosít az alap kialakítása során viselt közigazgatási költségek fedezéséhez.
Az ipar a támogatható kiadások legalább 50 %-áig társfinaszírozza az intézkedéseket. Az értékesítési és reklámintézkedések a következőkből állnak:
4. Zöld szüret
• PR-tevékenységek;
Ellentételezés formájában nyújtott támogatás azon bortermelők számára, akik egy adott parcellán minden szőlőfürtöt még éretlen állapotban eltávolítanak.
• Promóciós és reklámintézkedések;
Pénzeszközök átcsoportosítása a vidékfejlesztési intézkedésekhez a bortermelő régiókban
• Nemzetközi jelentőségű eseményeken, vásárokon, kiállításokon való részvétel;
A vidékfejlesztési szabályozásnak már részét képező és a tagállamok által elfogadott programokba beépített számos intézkedés számot tarthat a borágazat érdeklődésére, mivel jelentős ösztönzést és hasznot jelenthetnek a szőlőtermesztőknek, -feldolgozóknak és -kereskedőknek.
© Fotolia
Mivel a 2007–2013-as vidékfejlesztési tervezési folyamat már zajlik, olyan pénzeszközök átcsoportosítása szükséges, amelyeket majd a bortermelő régiók számára különítenek el. Az átmeneti időszak után az átcsoportosított költségvetés a KPSZ-költségvetés mintegy egyharmadát teszi majd ki, és a tagállamok között a nemzeti keretével megegyező kulcs szerint kerülnek szétosztásra.
• A felelős és mértékletes fogyasztás előnyeiről és az alkoholártalmakról tájékoztató kampányok – ezek 60 %-os EU-társfinanszírozást élveznek.
Telepítési jogok A Miniszterek Tanácsa már döntött a telepítési jogok 2010es végéről. Ugyanakkor a rendszert a 2008–2013-as átmeneti felhagyási program idejére fenn kell tartani. Így tehát a telepítési jogok korlátozási rendszerét 2010-ről a 2013-ig terjedő időszakra meghosszabbítják.
A borágazat érdeklődésére számot tartó vidékfejlesztési intézkedések a következők: • Fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének elindítása;
Az átmeneti időszakot követően annak érdekében, hogy a versenyképes termelők szabadon reagálhassanak a piaci viszonyokra, a telepítési jogok korlátozási rendszere 2013. december 31-ével valóban véget ér.
• Beruházások műszaki berendezésekbe és az értékesítés megkönnyítéséhez; • Szakképzés;
Az igen nagy területre kiterjedő törvénytelen telepítések a Közösségben a tisztességtelen verseny forrását jelentik, és tovább fokozzák az ágazatbeli problémákat.
• A minőségi programokba már belépett termelői szervezeteknek nyújtott információs és promóciós támogatás; • A szőlővidékek/kultúrtájak kialakításához és fenntartásához kapcsolódóan felmerülő kiegészítő költségek és kieső jövedelmek ellentételezésére irányuló agrár-környezetvédelmi intézkedések;
Az 1998. szeptember 1-je előtt törvénytelenül betelepített területek („szabálytalan ültetvények”) vonatkozásában utolsó rendezési lehetőséget javasolnak díjfizetés ellenében és rövid határidőn belül. Az e határidőn belül nem rendezett szabálytalan ültetvényeket ki kell vágni.
• Korkedvezményes nyugdíjazás azon gazdálkodók számára, akik végleg felhagynak minden kereskedelmi célú gazdálkodási tevékenységgel a célból, hogy gazdaságukat más gazdálkodóknak adják át.
Az 1998. szeptember 1-je után szabálytalanul betelepített területek („jogellenes ültetvények”) esetében fenntartják a jelenleg érvényben lévő bor-KPSZ-ben előírt kivágási kötelezettséget. Az új telepítésekre vonatkozó átmeneti tilalom feloldása nem érinti a hatályos közösségi jogszabályoknak való megfelelés követelményét: ha nem veszik figyelembe a szabályokat, a Bizottság továbbra is meghozza a szükséges intézkedéseket.
Az EU fogyasztóinak tájékoztatása A nemzeti kereteken keresztül elérhető, a harmadik országokbeli promóciós pénzügyi támogatáson felül a Bizottság az EU fogyasztóinak tájékoztatását célzó kampányokra elkülönített pénzeszközöket is javasol. • A földrajzi jelzéssel ellátott borok egész Unióra kiterjedő jogi keretét ismertető kampányok, az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borokra, valamint a szőlőfajta feltüntetésével ellátott borokra vonatkozó kampányok; 10
3. A borkészítési eljárások nagyobb rugalmassága, világosabb, egyszerűbb és hatékonyabb borminőségi politika és címkézés
Kivágási támogatás Amennyiben a termelők úgy ítélik, hogy a termelési feltételek nem teremtenek életképes lehetőségeket, módjukban áll méltósággal és szabad akaratukból elhagyni az ágazatot. A kivágási támogatás mértékét úgy állapítanák meg, hogy az vonzó legyen a termelők számára: kezdetben magas lesz, majd fokozatosan csökken a telepítési korlátozások fennmaradó ötéves időszaka alatt. Az erre szánt költségvetés mintegy 200 000 ha uniós terület kivágását teszi lehetővé.
Borminőségi politika A földrajzi jelzéssel (FJ) ellátott borok tekintetében meghatározott és a többi élelmiszerre vonatkozó horizontális minőségpolitikával összecsengő, világos jogi keret létrejöttével a minőségpolitika világosabbá, egyszerűbbé, átláthatóbbá, ennélfogva pedig hatékonyabbá válik. Az FJ-vel ellátott borok kategóriáit tovább bontják: azok vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) vagy oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott boroknak minősülnek.
A társadalmi és környezeti problémák elkerülése érdekében a tagállamoknak módjukban áll majd a kivágás korlátozása a hegyvidéki területeken, a meredek lejtőkön és a sajátos környezeti szempontoknak kitett területeken. A kivágással akkor is felhagyhatnak, ha a kivágott összterület meghaladja a szőlővel betelepített területek 10 %-át. A támogatásnak feltétele lesz a környezetvédelmi szabályoknak való megfelelés is. A kivágott szőlőültetvények területe az egységes támogatási rendszer keretében nyújtott támogatásra jogosult területnek minősül, és a műveléstől függetlenített, átlagos regionális közvetlen kifizetésben részesül.
Először a tagállamok, majd a Bizottság szolgálatainak bevonásával bevezetik a „földrajzi jelzések” és az „eredetmegjelölések” bejegyzési eljárását. Ez az új eljárás összhangban lesz a más élelmiszerek vonatkozásában már létező uniós jogi rendszerrel és a földrajzi jelzésről szóló WTO-TRIPS-egyezménnyel2. A jövőben a szabályainknak a Kereskedelmi Világszervezet szabályaihoz igazítása érdekében a szellemi tulajdonjog alkalmazási területét kiterjesztik az OFJ-vel és az OEM-mel ellátott borok bejegyzésére és védelmére is.
A termelés azon tagállamokban, ahol az éves bortermelés nem éri el a 25 000 hektolitert, nincs jelentős hatással a piaci egyensúlyra; e tagállamok tehát mentesülnek az új telepítések átmeneti tilalma alól, de nincs joguk a kivágási program igénybevételére sem.
Javulnak a minőségügyi ellenőrzések is, beleértve a borok osztályba sorolását és az azokból való kivonását is. 2
11
E gyezmény a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól (TRIPS-egyezmény)
Címkézési politika © Fotolia
A Bizottság indítványozza a címkézésre vonatkozó rendelkezéseknek egy, a különféle borkategóriák és az azokkal kapcsolatos adatok összességére vonatkozó egységes jogszabályi keret létrehozásával történő egyszerűsítését. Ez a jogszabályi keret biztosítja a fogyasztók számára szükséges információkat, és nagyobb összhangban van a borminőségi politikával. Különösen a következőket foglalja magában:
Borkészítési eljárások A borkészítési (borászati) eljárások jelenlegi, pozitív jegyzéke
• A WTO szakpolitikáinak figyelembevételével a címkézési politika rugalmasságának javítása az FJ-vel ellátott vagy anélküli borok címkézési szabályai közötti különbségtétel eltörlésén keresztül, és főként megkönnyítve a szőlőfajta és az évjárat feltüntetését az FJ-státusz nélküli, de a nyomonkövethetőségi követelményeket tiszteletben tartó borokon;
A borkészítési eljárások olyan technikai eljárások, amelyeket a szőlőből készült bor készítéséhez engedélyeznek. A következők jellemzik: • Jogilag kötelező szabályok az engedélyezett technikai eljárásokra és kezelésekre vonatkozóan;
• Egységes jogi eszköz alkalmazása valamennyi borra a címkézésre vonatkozó horizontális rendelkezéseket tartalmazó 2000/13/EK irányelv oly módon történő kiegészítése révén, hogy az a kötelező és fakultatív címkézési adatok tekintetében megfeleljen a borágazat sajátosságainak;
• Az engedélyezett eljárások pozitív jegyzéke. A pozitív jegyzékben vagy a szabályokban nem említett eljárások tilosak, és alkalmazásuk csalásnak minősül.
A borkészítési eljárásokra vonatkozó jogi szabályozás céljai és működése
• A fogyasztók tájékoztatása és védelme a nyomonkövethetőségre vonatkozó megfelelő címkézési szabályokon keresztül, a termék származását illető teljes körű tájékoztatásukkal;
A közösségi jogszabályok célja, hogy: • Hatáskörök átruházása a Tanácsról a Bizottságra. • Megőrizzék és javítsák a termékek minőségét; • Biztosítsák a termék jogszabályoknak való megfelelőségét; Végezetül pedig megkönnyítik a „fajtaborok”, vagyis az ugyanazon fajtából álló borok vagy a kettő, illetve több fajtából álló borok termelését. Ez segít ellensúlyozni a harmadik országok e borok tekintetében fennálló célratörő piacpolitikáját. Engedélyezni kell a különböző helyekről származó, ugyanazon szőlőfajtából készült borok tagállamokon belüli és/vagy közötti házasítását.
• Megakadályozzák a fogyasztók megtévesztését; • Megvédjék a fogyasztók egészségét.
A technikai fejlődéshez és az új technikákhoz való könnyebb alkalmazkodás Az új eljárások gyorsabb elfogadása lehetővé tenné az európai termelők számára, hogy versenyképesebbek legyenek azon harmadik országok termelőivel szemben, ahol az új eljárások bevezetése egyszerű adminisztratív folyamattal jár.
12
Rugalmasabb borászati eljárások a következőknek köszönhetően:
sűrített szőlőmust értékesítési szintjének fenntartását, a közösségi minőségi borok jó hírnevének megerősítését, a fogyasztók és a termelők számára pedig a szabályok egyszerűsítését eredményezik.
• A Tanácstól a Bizottsághoz kerül az új borászati eljárások elismerésének és a létezők módosításának a felelőssége, beleértve a közösségi vívmányok átvételét az alkoholtartalom- és a savtartalom-növelés kivételével;
Termelői és ágazati szervezetek Termelői szervezetek
• A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (OIV) által elfogadott borászati eljárások Bizottság általi értékelése és azt követő beépítésük egy bizottsági rendeletbe;
A termelői szervezetek számára a szerkezet egyszerűbb lesz és további célkitűzésekkel egészül ki:
• Az olyan borászati eljárások EU-n belüli alkalmazásának engedélyezése, amelyeket nemzetközi szinten már jóváhagytak a szóban forgó rendeltetési helyekre exportálandó borok készítéséhez;
• A termelés és a feldolgozás ésszerűsítésének és fejlesztésének előmozdítása; • A melléktermékek kezelésére szolgáló kezdeményezések előmozdítása;
• A bor minimális természetes alkoholtartalmára vonatkozó követelmény eltörlése.
• Kutatások folytatása a fenntartható termelési módszerekkel és a piaci fejleményekkel kapcsolatban.
Az ésszerű alkoholtartalom-növelés irányába A bor alkoholtartalom-növelése a szőlőmust (szőlőlé) cukorkoncentrációjának erjedés előtti növelésében áll, ami megemeli az erjedés után nyert bor alkoholtartalmát. Az alkoholtartalom-növelés tagállamról tagállamra változik.
Ágazati szervezetek
A bizottsági javaslat céljai a következők:
• Az ágazat gazdasági tevékenységeit képviselő tagokból álljanak;
Az ágazati szervezetek számára új elismerési feltételeket vezetnek be, nevezetesen:
• A szőlőmust pénzügyi támogatásának megszüntetése; • Aaját kezdeményezésre alakuljanak; • A szacharóz (nem szőlőcukor) alkalmazásának tilalma; • A rendeletben felsorolt egy vagy több különleges célkitűzést vigyék végbe.
• 2 %-os alkoholtartalom-növelési plafon rögzítése a C övezet (Spanyolország, Szlovénia, Magyarország, Olaszország, Portugália, Görögország, Ciprus, Málta, Bulgária, Románia és Franciaország bizonyos területei) kivételével, ahol a plafon 1 térfogatszázalék lenne;
A célkitűzéseket a következőkkel egészítik ki: • A mérsékelt borfogyasztásról és a különböző fogyasztási szokások előnyeiről és ártalmairól szóló tájékoztatási tevékenységek, valamint reklámkampányok főként harmadik országokban;
• A kötelező minimális természetes alkoholtartalom elhagyása, az ugyanis nem szolgálja a továbbiakban a bonyolult rendszer egyszerűsítését.
• Olyan módszerek és eszközök kidolgozása, amelyek segítségével a termék minősége a termelés összes szakaszában javítható.
Ezen intézkedések az alkoholtartalom-növelésre használt must nem ellenőrzött használatának csökkenését, a közösségi borok minőségképének helyreállítását, a 13
© Fotolia
4. Az EU tagállamai és borágazataik A bortermelés – akár a szőlőültetvények méretét, akár a borok fajtáit vagy a különféle éghajlati viszonyokra szabott borászati eljárásokat tekintve – nagyban eltérő a különböző uniós tagállamokban, mégis minden esetben központi részét képezi az ország kultúrájának és nemzeti örökségének.
• A borágazat a teljes mezőgazdasági termelés körülbelül 10 %-át (vagy még többet) teszi ki Franciaországban, Portugáliában és Olaszországban; • A bor nem egészen 3 %-át jelenti a spanyolországi mezőgazdasági termelési értékének, noha az ország a harmadik legnagyobb bortermelő az EU-ban;
A borágazat az Európai Unió mezőgazdasági termelésének egyik kiemelt fontosságú ágazata, és (érték tekintetében) sokkal nagyobb részt képez, mint a cukorrépa vagy az olívaolaj: körülbelül ugyanannyit, mint a búza.
• Az ágazat nemzeti mezőgazdasági termeléshez való hozzájárulása szempontjából Luxemburg az egyik legnagyobb bortermelő ország (11,0 %), hasonlóan Szlovéni ához (8,4 %) és Ausztriához (8,4 %).
A bortermelés különösen fontos a dél-európai országokban, de némelyik északabbra fekvőben is:
A bor részesedése a mezőgazdasági termelésben (a teljes ér ték %-ában kifejezve): EU-27 és a fő bor termelő tagállamok EU-27
CZ
DE
EL
ES
FR
IT
LU
HU
AT
PT
RO
SI
Bor*
4,8
0,7
3,1
0,5
2,8
12,2
8,2
11,0
2,4
8,4
13,3
2,3
8,4
Olívaolaj
1,8
14,4
5,6
Búza
4,9
10,5
6,1
2,7
2,4
8,0
3,0
Cukorrépa
1,3
3,2
1,9
0,4
0,9
1,5
1,0
5,1
1,8 4,0
8,1
2,6
0,4
3,8
2,1
1,5
1,6
0,2
0,2
0,8
* EU-27, kivéve Bulgáriát, Ciprust, Máltát és Szlovákiát, amelyek esetében nem állt adat rendelkezésre. Forrás: Eurostat – Mezőgazdasági elszámolás, 2006
14
Jelentős eltérések a termelt bor mennyiségét és értékét illetően A bortermelés – mennyiségbeli és értékbeli – megoszlását tekintve a főbb termelő országok közötti jelentős különbségekre lehetünk figyelmesek:
Az elmúlt öt évben az EU-27 átlagosan évi 185 millió hektoliter bort termelt mintegy 15,6 milliárd euro értékben. A 2007 januárjában csatlakozó Bulgária és Románia kétmillió, illetve ötmillió hektolitert termel. • Franciaország a legnagyobb termelő átlagosan 53 millió hektoliterrel és az EU összes termelésének 28,6 %–ával. A grands crus minőségének köszönhetően Franciaország közel a felét hozza az uniós bortermelés értékének (7,4 milliárd euro).
A tagállamonkénti bortermelés mértéke (EU-27) – 2002–2006 átlaga
• A második Olaszország körülbelül 50 millió hl-rel (az EU össztermelésének 27,2 %-a), ami 4,0 milliárd eurót ér (ez az uniós össztermelés értékének 25,2 %-a).
ES 24,7 % DE 5,1 % PT 3,9 % IT 27,2 %
• Spanyolország a harmadik legnagyobb termelő az EUban évi 45 millió hl-rel (24,7 %), a belőle származó bevétel azonban korlátozott (1,2 milliárd euro, azaz 7,8 %).
RO 2,7 % HU 2,1 % EL 2,1 % AT 1,3 % BG 1,1 % SI 0,5 %
FR 28,6 %
• A németországi bortermelés értéke megegyezik Spa nyolországéval, noha a mennyiség kevesebb (kb. 10 millió hl).
CZ, SK, CY, LU, MT 0,7 %
• Portuáglia 7,2 millió hl-t termel, ez mégis közel 1 milliárd eurót jelent évente az olyan borok nagy értékének köszönhetően, mint amilyen a portói. • Ezután jön Magyarország (4,5 m hl/146 m euro), Görö gország (3,8 m hl/50 m euro) és Ausztria (2,5 m hl/440 m euro).
A tagállamonkénti bortermelés értéke (EU-27) – 2002–2006 átlaga
• A sort a kisebb termelő országok zárják, így Szlovénia (850 000 hl), a Cseh Köztársaság (500 000 hl), Szlovákia (400 000 hl), Ciprus (267 000 hl), Luxemburg (140 000 hl) és Málta (73 000 hl).
ES 7,2 % IT 25,2 %
DE 7,8 %
PT 6,1 %
FR 47,3 %
Fuente: Eurostat
RO 1,4 % HU 0,9 % EL 0,3 % AT 2,8 % SI 0,6 % CZ 0,2 % LU 0,2 %
15
Az EU bor termelése számokban Tagállam
Szőlőültetvénnyel betelepített gazdaságok száma (2005)
Szőlőtermő terület (2005/06)
Mennyiség (2002–2006 átlag)
Érték (2002–2006 átlag)
Egységérték (2002–2006 átlag)
%
’000 ha
%
’000 hl
%
millió €
%
€/hl
Franciaország
106 090
4,4
880
24,4
52 837
28,6
7 410
47,3
140
Olaszország
494 720
20,4
730
20,2
50 204
27,2
3 947
25,2
79
Spanyolország
160 490
6,6
1 100
30,5
45 562
24,7
1 127
7,2
25
Németország
27 290
1,1
102
2,8
9 327
5,1
1 222
7,8
131
Portugália
176 620
7,3
239
6,6
7 245
3,9
950
6,1
131
Románia
952 480
39,2
178
4,9
4 965
2,7
220
1,4
44
Magyarország
143 990
5,9
85
2,4
3 829
2,1
146
0,9
38
Görögország
147 020
6,1
67
1,8
3 828
2,1
50
0,3
13
Ausztria
17 790
0,7
51
1,4
2 482
1,3
441
2,8
178
Bulgária
137 000
5,6
100
2,8
2 079
1,1
n.a.
Szlovénia
27 340
1,1
17
0,5
846
0,5
93
0,6
110
Cseh Közt.
5 270
0,2
19
0,5
503
0,3
24
0,2
48
Szlovákia
20 630
0,8
22
0,6
383
0,2
n.a.
n.a.
Ciprus
10 400
0,4
15
0,4
267
0,1
n.a.
n.a.
Luxemburg
380
0,0
1,3
0,0
138
0,1
28
Málta
1 560
0,1
0,8
0,0
73
0,0
n.a.
n.a.
Egyéb
500
0,0
0,7
0,0
21
0,0
n.a.
n.a.
EU 27 összesen
2 429 57
100
3 607
100
184 589
100
15 658
n.a.
0,2
100
203
85
Megjegyzés: a fenti adatok (beleértve az átlagméréseket) alapját a legfrissebb elérhető számadatok képezik. Forrás: DG AGRI, Eurostat, a tagállamok bejelentései.
Az EU mint 2,4 millió bortermelő hazája
„Minőségi bor” és asztali bor
Az EU 2,4 millió bortermelője mintegy 3,6 millió hektáron gondozza szőlőit. Így a szőlőültevény-területek átlaga gazdaságonként körülbelül 1,5 hektár. Románia külön esetet képez, mivel 950 000 szőlőgazdasága átlagosan 0,2 ha területen terül el.
Az EU borai két fő kategóriába sorolandók. A bortermelő területek kb. 40 %-a asztali bor készítésére szolgál, 60 %-a pedig „meghatározott termőhelyről származó minőségi borokéra”. Ez az arány tagállamonként nagyban változik, főként a nemzeti szintű borosztályozás függvényében. Egyes tagállamokban tulajdonképpen minden bort minőségi bornak tekintenek.
16
Bor termelő terület a termelt bor típusának megfelelő lebontásban DE LU AT CZ SI SK HU FR ES
Minőségi bor
EU 27
Egyéb bor
MT RO PT IT EL CY BG UK 0 %
10 %
20 %
30 %
40 %
50 %
60 %
70 %
80 %
90 %
100 %
Forrás: Eurostat
Bor: egy különösen szakosodott ágazat Kizárólag bor t termelő bor termelők 1990-ben és 2005-ben (az összes bor termelő %-ában) EU 25 RO
1990 2005
BG EL MT SI PT SK CY HU UK IT ES AT FR CZ DE LU 0 %
10 %
20 %
30 %
40 %
50 %
Forrás: Eurostat
17
60 %
70 %
80 %
90 %
100 %
Fontos foglalkoztató munkapiac
Noha a családi munka dominál (összesen 81 %), a fizetett munkaerő is fontos szerepet játszik Franciaországban, a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában, ahol az ágazatban alkalmazottak több mint 60 %-át teszik ki.
Más kultúrnövényekkel összehasonlítva a szőlőtermelés rendkívül munkaigényes. 2005-ben az uniós bortermelő gazdaságok több mint 2 200 000 főt foglalkoztattak (teljes munkaidőben számolva). Ha hozzávesszük az ágazat előkészítő és utólagos feldolgozó elemeit is, a borkészítés generálta munkahelyek száma még magasabb.
A bevételek sokfélesége Az EU–15-ben a szakosodott bortermelők a mezőgazdaság egészére kiszámított átlagbevételénél mindig magasabb bevételre számíthattak (l. adatok 1990-től). A borágazati bevételek stabilan növekedtek 1993 és 1999 között, ez az irány azonban 2000-től számítva hirtelen megfordult, és csak időszakosan állt helyre 2004-ben. Egy munkaerőegység átlagos bevétele 12 %-kal csökkent 1999 és 2003 között.
A foglalkoztatottság e szintje az EU mezőgazdasági munkaerejének 22 %-ára rúg. Az arány Romániában a legmagasabb: 705 000 éves munkaerőegységről (ÉME), azaz az EU összességének 32 %-áról beszélhetünk; Romániát Olaszország (455 000 ÉME/20 %) és Portugália (227 000 ÉME/10 %) követi. Franciaország és Spanyolország az Unió borágazatában dolgozóknak 8, illetve 7 %-át foglalkoztatja.
EU-15: a munkaerőegységenként számított átlagbevételek változása, 1989–2004 euró/ÉME 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5000 0
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
Forrás: DG AGRI – FADN
1998
1999
2000
2001
2002
Borra szakosodott gazdaságok Összes gazdaság
18
2003
2004
© Fotolia
A borágazatbeli átlagbevételek nagyban eltérnek egymástól a régió és a termelt borfajta függvényében. • Franciaország és Luxemburg termelői az átlagosnál jóval magasabb bevételeknek örvendenek, velük ellentétben a spanyol, görög és portugál termelők nagyon keveset keresnek; • Nagy bevételi különbségek figyelhetők meg a minőségi és az asztali bor termelői között; az előbbieknek rendszerint (Görögország kivételével) jóval könnyebb a soruk, mint az utóbbiaknak.
Az EU bor termelőinek átlagbevétele a borok típusai szerint, 2003 euró Az EU-15-ök átlaga (borra szakosodott gazdaságok)
30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5000 0
ES
FR
IT
DE
Forrás: DG AGRI – FADN
EL
LU
AT
PT Minőségi borok Asztali borok
19
5. Az EU borágazata világviszonylatban Ha borról van szó, az EU világelső: • A legnagyobb termelő (a Föld szőlővel beültetett területeinek 50 %-a, a világtermelés több mint 60 %-a); • A legnagyobb fogyasztó (a világfogyasztás több mint 60 %-a); • A legnagyobb exportőr és a legnagyobb behozatali piac.
Ez az általánosan jellemző visszaesés két különböző és egymástól eltérő folyamatot rejt magában: az EU-t mérsékelt de állandó (15 %-os) területcsökkenés jellemezte, míg főbb versenytársai elképesztő termelésikapacitásnövekedést teljesítettek: 21 % az Egyesült Államokban, 33 % Dél-Afrikában, 52 % Chilében, 178 % Ausztráliában és 360 % Új-Zélandon.
Bortermelés a nagyvilágban: az EU versenytársai teret nyernek Minden kontinensen jellemző a borkészítés:
A világ bortermelése összesen 280 millió hl-t jelent, amelyből 185 millió hl-t az EU-ban készítenek.
Az elmúlt húsz évben általános tendencia a szőlővel beültetett területek csökkenése; a zuhanás a 10 %-ot is eléri 1986 és 2004 között.
1. ábra: A bor termelő területek megoszlása a világban Afrika 5 %
Egyéb 9 %
Amerika 12 % EU-27 50 % Ázsia 22 %
Óceánia 2 % Forrás: OIV
20
2. ábra: Változások a világ és az EU–15/EU 27 bor termelésében 40 000 35 000 30 000
1000 tonna
25 000 20 000 15 000 10 000 5000 0
79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 00 01 02 03 04 05 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 20 20 20 20 20 20 Forrás: FAO
Világ
EU27 Az EU27-en kívüli termelés
EU15
3. ábra: A világ legfőbb borkészítő országai 5 334
Franciaország 4 926
Olaszország Spanyolország
5 647 5 549
4 154
3 128 2 271 2 185
USA 1 484 1 295
Argentína Ausztrália
1 330
677
Kina
905
Del-África
809
1 267
Átlag 2003/2005 (összesen 29 millió t)
1 020
Átlag 1996/1998 (összesen 27 millió t)
956 932
Németország 715 632
Portugália Chile
462
696
609 647
Rumania 424 433
Románia
423 423
Görögország
358 215
Orosz Föderáció 0
1.000
2.000
3.000
Forrás: FAO
21
4.000
5.000
6.000
Franciaország, Olaszország és Spanyolország őrzi vezető pozícióját (együttesen a világ bortermelésének 50 %-át tudhatják magukénak), és bár Franciaország és Olaszország némileg hátrébb csúszott az elmúlt tíz évben, az erős spanyol növekedés ezt ellensúlyozza.
új generációjának megjelenése a nem bortermelő országokban. Hozzájuk hasonlóan, a borfogyasztás sok országban emelkedik, különösen az Egyesült Államokban, Kanadában, Oroszországban, Kínában, Ausztráliában és Új-Zélandon. Összességében úgy tűnik, hogy a borfogyasztás emelkedni fog az elkövetkező években.
Az egyesült államokbeli, az argentin, a kínai, az ausztrál, a dél-afrikai és a chilei „újvilági borok” lenyűgöző mértékben fejlődnek.
Mindenesetre a világ borpiaca a strukturális feleslegek eredményeként jelenleg instabil. Az elmúlt években a kínálat átlagosan mintegy 30 millió hl-rel – a termelés 11 %-ával – haladta meg a keresletet, bár a felesleg egy részét a szeszesital-ágazat ellátására használták fel.
A teljes fogyasztás csökken, a világpiac fölösleggel küzd, mégis van remény A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (OIV) a világ borfogyasztását 240 millió hl-re becsüli, ami nagy zuhanást jelent az 1970-es évekbeli szinthez képest. Valójában a világ borfogyasztási tendenciái nagyon vegyes képet mutatnak. Az uniós fogyasztás 15 millió hl-rel (11 %) esett vissza 1985 és 2004 között; ez a dél-európai erős visszaesésből fakad, amit valamelyest ellensúlyoz a fogyasztók
4. ábra: Bor fogyasztási tendenciák az EU–15-ben, 1985–2004 > 200 %
200 % 180 % 160 % 140 % 120 % 100 % 80 % 60 % 40 % 20 %
EU-15
0 -20 % -40 % FR
PT
ES
IT
AT
EL
LU
Forrás: Európai Bizottság (DG AGRI)
22
DE
SW
DK
BE
NL
UK
FI
E
Európai Unió: világelső exportőr 15 milliárdos kiviteli értékével a bor a nemzetközi élelmiszer-kereskedelem 3,5 %-át tudhatja a magáénak. 2006ban összességében körülbelül 83 millió hl bort, azaz a világtermelés hozzávetőlegesen 30 %-át jelentette a kivitel. Az EU több mint 17 millió hl-t exportál más országokba, és körülbelül 42 millió hl-re tehető a tagállamok közötti kereskedelem. Az EU a kivitelben világelső, de az újvilág termelő országai lassan utolérik. A négy fő ország látványos exportnövekedést könyvelhetett el az elmúlt tíz évben: 350 % Dél-Afrika, 280 % Ausztrália és Chile, illetve 190 % az Egyesült Államok esetében.
5. ábra: A világ legfőbb borexpor tőrei (ezer tonna) Franciaország Olaszország Spanyolország Ausztrália Chile USA Portugália Del-África
Átlag 2003/2005 Átlag 1993/1995
Németország Moldova Argentina Bulgária Ausztria Mazedónia V.J.K Magyarország Grúzia Új-Zeland × 1000 t
0
200
400
600
800
Forrás: FAO
23
1.000
1.200
1.400
1.600
© Fotolia
Az európai piacot meghódító újvilági borok Az EU egyelőre őrzi nettó exportőr státuszát, ugyanakkor kereskedelmi többlete egyre csak szűkül. Az EU–27 borimportja megduplázódott, 5,1-ről 10,1 millió hl-re ugrott 1999 és 2006 között. Ugyanezen időszak alatt az európai
6. ábra: EU–27 borbehozatal és –kivitel (ezer hl) 18 000 16 000 12 000 10 000 8 000 6 000 2 000 0
1999
2000
2001
2002
Forrás: Eurostat
2003
2004
2005
2006 Export Import
24
© Fotolia
export sokkal alacsonyabb mértékben emelkedett (10,8ról 12,8 millió hl-re). Ugyanakkor a kivitel ismét fellendült 2004 és 2006 között, aminek részben a moldovai és grúziai borbehozatali tilalomból eredő kivételesen magas oroszországi értékesítés az oka.
Értékben számolva az EU még mindig nagyon egészséges kereskedelmi többletnek örvend (kb. 3 milliárd € 2006ban). Ennek oka a mennyiségbeli pozitív mérleg és a tény, hogy a borexport átlagára (311 €/hl) magasabb az EU-ba érkező borok átlagáránál (206 €/hl).
7. ábra: EU–27 borbehozatal és -kivitel (millió €) 8 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0
1999
2000
2001
2002
Forrás: DG AGRI – RICA
2003
2004
2005
2006 Export Import
25
6. Az uniós borreformmal kapcsolatos kérdések és válaszok Sürgős a bor-KPSZ reformja? © Picture Alliance
A válasz egyértelműen igen. A 2006-os jó exportteljesítmény ellenére számos vészharang megkondult: alacsony a fogyasztás; az import jelentősen növekszik, olyannyira hogy az EU mennyiség tekintetében hamarosan nettó importőrré válhat; strukturális felesleg jelentkezett, a kötelező lepárlás rutinfeladattá vált, a bevételek pedig zuhannak. Ha a bor közös piacszervezése a közeljövőben nem esik át mélyreható átalakításon, nagy annak az eshetősége, hogy az egész rendszer válságba kerül, amelyből azután nem tud kilábalni.
Mik a legfőbb gyengeségek?
Minden eszközt biztosítani kell az ágazat számára ahhoz, hogy megküzdhessen a világpiaci részesedéséért és visszanyerje az európai fogyasztókat. Az értékesítendő bort elérhetőbbé kell tenni a fogyasztók számára, és teljes mértékben tükrözni kell az átláthatóságot és a tájékoztatást illető jogos igényüket.
Elsőként a piaci strukturális egyensúlyhiányt kell említeni (túl sok bor, kevés értékesítési lehetőség), ami a termelők bevételeinek drasztikus zuhanásával és a raktárakban halmozódó vagy lepárlásra ítélt borkészletekkel jár. A strukturális felesleg bizonyos borok termelése és a piaci igények radikális változásának szerencsétlen illeszkedéséből fakad. Bár sok a technikai változásokra és a fogyasztók véleményére fogékony, nagyon is versenyképes termelő, általában véve az európai bor e tekintetben mégis egyre inkább az újvilági borok mögé szorul, mivel ez utóbbiakat megbízhatóbbnak és bizonyos fogyasztók ízlésének sokkal megfelelőbbnek ítélik, legyen szó Európáról vagy a világ más tájairól.
Mik az európai borágazat erősségei?
Pontosan mit javasol a Bizottság?
Ha borról van szó, az EU kétség nélkül világelső: a legnagyobb termelőnek, fogyasztónak, exportőrnek és importőrnek mondhatja magát.
Az ágazat előtt álló problémák gyors megoldására és világpiaci vezető pozíciójának megtámogatására a Bizottság alapvető változtatásokat javasol a borágazati támogatási megoldások területén. A hatékonynak bizonyult intézkedéseket tovább kell fejlesztenünk, újakat kell foganatosítanunk, másokat egyszerűsíteni kell, és meg kell szabadulni a nem elég hatékonyaktól.
A borágazat objektív elemzése ugyanakkor azt mutatja, hogy az erősségek mellett gyengeségek is jellemzik. Az erősségek közé tartoznak a következők: a hagyományok és az évszázadok során kialakult know-how, amelyek garantálják a kiváló minőségű eredményt, a több mint 2,4 millió gazdaság, amelyek nagy számú vidéki munkahelyet biztosítanak, a tájgazdálkodás és a helyi identitás előmozdítása. A borágazat erősségei jelentősek, de csak ha felül tudunk kerekedni a gyengeségeken.
Megtartandó és továbbfejlesztendő eszközök a szerkezetátalakítási támogatás és a vidékfejlesztési intézkedések. A közösségbeli sokrétű körülmények megfelelő lefedése érdekében nemzeti keretek kialakítása javasolt, ami lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy azon intézkedések kapcsán használják fel pénzeszközeiket, amelyek a
26
legjobban illenek a borkészítő régióikhoz. A szabályozó rendelkezések nagy részét (borászati eljárások, borosztályozás, címkézés stb.) a fogyasztói igényeknek és a WTO szabályainak való megfelelés érdekében egyszerűsítik, frissítik és tisztázzák. Ezenfelül azon termelőknek, akik komoly gazdasági nehézségen mennek keresztül és nem lesznek képesek tartani az ágazatbeli verseny egyre növekvő szintjét, pénzügyi támogatást ajánlanak fel, amennyiben úgy döntenek, hogy végleg kivágják szőlőiket, és például más növényi kultúrák terjesztésére térnek át.
Hogyan lehet jobban kiszolgálni a különböző borkészítő régiók szükségeit? A Bizottság nemzeti pénzügyi keretek elkülönítését javasolja a szubszidiaritás javítására, azaz az egyes borkészítő régiók különleges igényeinek jobb kiszolgálására. Az új bor-KPSZ-ben meghatározott bizonyos paraméterek keretén belül minden tagállam felvázolhatja a saját különleges szükségleteit tükröző programot. A keret lehetőségei között megtalálható az európai bor külföldi promóciója, a szerkezetátalakítási program folytatása, valamint a válsághelyzetek és a szélsőséges időjárási viszonyok kezelése.
Ami az ágazatnak elkülönített pénzeszközök jelentős részét felhasználó, de a szükséges mennyiségi és minőségi kiigazításokat lehetővé nem tevő összes piaci intézkedést illeti (lepárlás, magántárolás és musthasználatra vonatkozó támogatás), azokat 2008-tól elvetik, és a pénzt hatékonyabb intézkedésekre használják fel. Végezetül el kell hagynunk a lehető leghamarabb bizonyos, a versenypartnereink részéről nem alkalmazott termelési kötelmeket – különösen a korlátozó telepítési jogok rendszerét – ahhoz, hogy boraink versenyképesebbek legyenek Ugyanakkor a Bizottság javasolja, hogy a jelenlegi megoldást 2013-ig tartsák fenn azért, hogy maradjon idő mindenekelőtt a rendkívül szükséges strukturális kiigazítást megvalósító önkéntes kivágási programra.
Miképpen javulnak a borászati eljárások? A többi ország termelői által élvezettekkel azonos feltételek megvalósításához az EU termelői számára engedélyezett lesz a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal által nemzetközileg engedélyezett borászati eljárások használata annak lehetősége mellett, hogy az egyedülállóság és az eredetiség megőrzése érdekében korlátozóbbak legyenek a minőségi bor tekintetében. Javasoljuk, hogy a Bizottság kizárólagos felelősséggel rendelkezzék a borászati eljárások engedélyezésében – ez biztosítaná ugyanis, hogy az eljárásokat gyorsabban frissítsék, és hogy a terület technikai fejlődéséből származó előnyökkel azonnal élhessenek.
27
Megszűnik a chaptalozás (szárazcukrozás) és más alkoholtartalom-növelési módszerek?
elvében rejlett – ennek az egyik előnye az, hogy teljes rugalmasságot biztosít a gazdálkodóknak abban, hogy mit termesztenek, a másik pedig, hogy teljes mértékben megfelel a WTO (ún. „zöld doboz”) szabályainak. Nagyon nehéz lenne olyan rendszert felállítani, amelyben a bortermelőket kizárólag a függetlenített támogatások eszközeivel támogatnák.
Mind a szárazcukrozás (alkoholtartalom-növelés cukorrépa hozzáadásával), mind a sűrített szőlőmust hozzáadásával történő alkoholtartalom-növelés célja a bor alkoholtartalmának növelése. Dél-Európában az utóbbi módszert alkalmazzák, de az a szárazcukrozásnál költségesebb, így uniós támogatásokra van szükség a megvalósításához. Mi az eredmény? Nos, három fő következmény van, mindhárom egyformán rendellenes: jelentős költségvetési kiadások; az alkoholtartalom-növelés nem helyénvaló terjedése olyan régiókban, ahol erre korábban soha nem volt példa; terméshozam-növelési próbálkozások.
A KAP-reform más nézőpontjait ugyanakkor átvették: a szőlővel betelepített területek „támogathatók” lesznek (vagyis felhasználhatók támogatási jogosultságok megszerzésére); a kölcsönös megfeleltetés miatt kötelező lesz a környezet nagyobb mértékű tiszteletben tartása; és jobban számításba veszik a szőlőtermő régiók vidékfejlesztési szükségleteit.
A közleményben javasolt intézkedések igen egyszerűek: a musthasználati támogatás megszüntetése és a cukor hozzáadásával történő alkoholtartalom-növelés tiltása. Ez meg fogja fékezni a túlzott alkoholtartalom-növelést, és segít kielégíteni azon fogyasztói igényt, hogy a borok kevesebb alkoholt tartalmazzanak.
Mely KAP-reformintézkedések lesznek alkalmazhatók a bor-KPSZ-re? © Picture Alliance
A Bizottság véleménye az, hogy a bor-KPSZ-t a közös agrárpolitika (KAP) 2003-as és 2005-ös reformjának célkitűzés-együttesével összhangban kell megreformálni, különösen a piachoz igazodás tekintetében. Ugyanakkor nem feltétlenül szükséges, hogy a KAP-reform eszközeinek összességét alkalmazzák a borágazatra. A KAP-reform legfőbb változása a „függetlenített” (tehát nem a termelés szintjétől függő) egységes támogatás
28
© Fotolia
A Bizottság a reform megalkotásakor adott az ágazati szakmabeliek véleményére?
Több vagy kevesebb pénzt kap a borágazat? A Bizottság nem keresi a megtakarítás lehetőségeit. A borreform költségvetési hatása valójában semleges lesz, de a rendelkezésre álló pénzeszközöket okosabban használják majd fel.
Igen. 2006-tól kezdődően minden érdekelt felet bevontak a kialakítás átgondolásának folyamatába – nemcsak a termelőket, a feldolgozókat, a kereskedőket és a terjesztőket, hanem a fogyasztókat, az egészségügyi és környezetvédelmi szakértőket, valamint a borvidékek területén választott tisztviselőket is. A Bizottság tisztviselői szoros együttműködést folytattak az érintett kulcsfontosságú szakmai szervezetekkel, így a Borászati Tanácsadó Bizottsággal, a COPA-COGECA-val és a Bortermelő Vállalatok Európai Bizottságával (CEEV), továbbá számos európai és nemzeti szintű szervezettel. Ezenfelül a közlemény 2006. június 22-i közzétételét követően a biztos számos látogatást tett, hogy helyben meghallgathassa a szakmabeliek véleményét. Végül a bizottsági közleménnyel kapcsolatban konzultáció folyt az Európai Parlamenttel, a Régiók Bizottságával és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal is.
Jelenleg és évtől függően a borágazati kiadások a mezőgazdasági támogatási költségvetés 2,5–5,5 %-át teszik ki az összes termelő és az összes termék vonatkozásában. Az 5,5 %-os szint az 1995-ös költségvetés összefüggésében valósult meg – okai a széles körű lepárlási költségek és az 1990-es évek eleji válság előidézte kivágások voltak. Ha csak a 2000 és 2006 közötti időszakot nézzük, a mezőgazdasági támogatás borágazatot érintő része 1,9 % (2000) és 3,1 % (2002) között mozgott. 2005-ben a bor-KPSZ költségvetése 1,3 milliárd euróra rúgott, és a következőképpen oszlott meg: • 35 % a 2000-ben útjára indított szerkezetátalakítási programra;
Mi lett az intenzív és folyamatos interakció eredménye? A példa kedvéért az eredeti tervek szerinti kivágási programot csökkentett léptékben valósítják meg, és lehetővé válik az érzékeny területek kizárása, jelentős erőfeszítéseket tesznek az európai bor nemzetközi promóciójára, illetve megmarad a behozott must borkészítésre való felhasználásának tilalma.
• 63 % intervenciós intézkedésekre, így a lepárlás különböző formáira és az alkohol intervenciós raktározására (40 %), az alkoholtartalom-növelési támogatásokra (16 %), a magántárolásra (5 %) és az export-visszatérítésekre (1 %); • A szőlőültetvények végleges kivágására nyújtott támogatások (az EU borköltségvetésének kevesebb mint 2 %-a). A jövőben a pénzeket egészen máshogy használják fel: a lepárláshoz és a szőlőmust használatához nyújtott támogatás azonnal megszűnik, és egy átmeneti időszakot (2008–2013) követően (amikor is a kivágási program eléri a költségvetés 16 %-át) a borágazati kiadások kétharmada a nemzeti keretekből származik majd, egyharmadát a bortermelő területek vidékfejlesztési programjaira fordítják, bizonyos részét pedig az egységes támogatási jogosultságokra.
29
© Fotolia
Ki hozza meg a borreformmal kapcsolatos döntéseket?
Valóban egyszerűsödnek a jogszabályok? A Bizottság egyszerűsít, ahol csak lehet. Ugyanakkor ez nem történhet a rendszer hatékonyságának rovására. A javaslatok – különösen a termelési feltételek, a borászati eljárások és a címkézés tekintetében – kétségtelenül összefüggőbb és egyszerűbb politikához vezetnek.
A reformot a Miniszterek Tanácsa 2007 őszén vitatja meg. A reformról a Tanács hoz döntést a Bizottság javaslata alapján az Európai Parlament véleménynyilvánítását követően. A Tanács általi elfogadás háromszoros többséget igényel: a szavazati többséget (345-ből legalább 255) és a tagállami többséget (27-ből legalább 14), az EU lakosságának legalább 62 %-át képviselve. Éppen ezért egyértelmű, hogy nem születik megállapodás a nagy bortermelő országok támogatása nélkül. A számos ágazati szakmabeli változásokat sürgető kérésének figyelembevételével 2007 vége előtt politikai megállapodásra kellene jutni ahhoz, hogy a reform 2008 augusztusában hatályba léphessen.
30
© Fotolia
31
KF-78-07-075-HU-C
Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság A kiadvány tájékoztatásul szolgál, szövege jogerővel nem bír. További információ 200 Rue de la Loi, B-1049 Brüsszel Belgium Telefon Közvetlen vonal (+32) 2 295 63 63 Központ (+32) 2 299 11 11 Fax (+32) 2 299 17 61 Internet http://ec.europa.eu/agriculture/capreform/wine/index_hu.htm
