IR O D A LO M
KÖNYVEК
— D E J O N G , G. F . ( s z e r k . ) : S o c ia l d e m o g r a p h y . (Társadalom de m ográfia.) Prentice-H all, Englewood Cliffs. 1970. 090 p. A könyv az am erikai „ read er” (olvasókönyv) m űfaj jellegzetes képviselője, am ely egy-egy tudom ányos te rü le t elm últ években m egjelent legfontosabb ta n u lm án y ait g yű jti össze — bevezető, m agyarázó szövegekkel ellátva. A vizsgál t tudom ányos te rü le t ebben az esetben a társadalom dem ográfia, vagyis az a té m akör, am ely m ind a szociológiának, m ind a dem ográfiának k u ta tá si területe és am ely a következő k ét kérdésre keres v álaszt: hogyan befolyásolják a de m ográfiai változók a társadalm i rendszereket és hogyan befolyásolják a szoci ológiai változók a dem ográfiai rendszereket. A könyv célkitűzése ab ban is tükröződik, hogy a részek és fejezetek felépí tése teljesen eltér a dem ográfia problém áinak hagyom ányos tárgyalási sorrend jétől. Az első rész rövid bevezetés a szerkesztők tollából. A m ásodik rész ta rta l m azza a dem ográfiai elm élet szociológiai nézőpontú tanulm ányait. K özöttük szerepel K i n g s l e y D a n is híres tan u lm án y a a gazdasági-társadalm i környezet v álto zásaira a d o tt dem ográfiai válaszokról. E szerint egy a d o tt külső változásra, a m odern gazdasági és társadalm i fejlődésből adódó azon helyzetre, hogy a népesség igen gyorsan k ezd ett növekedni,, a népesség többféle m ódon válaszol h a t: a házasságkötési életkor felemelésével, a fogam zásgátlás, a m űvi abortusz elterjedésével, kivándorlással. A h arm ad ik rész olyan ta n u lm á n y o k a t foglal m agába, amelyek az egyén és kiscsoport szintjén jelentkező dem ográfiai-szociológiai kölcsönhatásokat tá r gyalják. Az alfejezetek cím e: inform ális kiscsoportok; házasság és család; val lási intézm ények; gazdasági intézm ények; politikai intézm ények; egészségügyi, jóléti és o k tatási intézm ények. Az egyes alfejezetekben szereplő tan u lm án y o k at a szerkesztők úgy igyekeztek összeállítani, hogy az em lített intézm ények és m inden egyes dem ográfiai jelenség, te h á t a term ékenység, halandóság, házas ságkötés és vándorlás közötti kölcsönhatások v izsg álatát szemléltessék. Ebben a részben szereplő tan u lm án y o k ra jó példa R e u b e n H i l l , B a c k és S ty c o s m unkája a családon belüli kom m unikáció és a családtervezés összefüggéseiről a puertorico-i családokban. E bben a vizsgálatban b e m u ta ttá k , hogy ha a férj és feleség k ö zö tt jó a kom m unikációs kapcsolat, vagyis h a m egbeszélik a legkülönbözőbb (nem csak a családtervezéssel és szexuális élettel kapcsolatos) problém áikat, v alam in t ha fennforog az em páthia (a h ázastárs helyzetébe való beleélés képes sége, szem pontjainak és kívánságainak átérzése, elfogadása) akkor ez elősegíti a családtervezés elterjedését. E gy m ásik igen híres tanulm ány ebben a részben L i t w a k m unkája a földrajzi m obilitás és a k iterjed t családi kapcsolatok ereje közötti összefüggésről, am elyben P a r s o n s n a k azt a tételét cáfolta, illetve m ódo síto tta , hogy a m odern társad alo m b an a kiscsaládon kívüli családi kapcsolatok leépülnek, m e rt elvesztik funkciójukat. L i t w a k arra a következtetésre ju to tt, hogy a lakóhelyüket v álto z ta tó k fe n n ta rtjá k k apcsolataikat távolabbi roko n aikkal, akikkel m ár nem laknak egy településben. F O R D , T .R .
303
IRODALOM
A negyedik részben a társadalom m akrofolyam atai és jellemzői valam in! a demográfiai jelenségek közötti összefüggésekkel foglalkozó tanulm ányok szere pelnek. Az alfejezetek címe: faji és etnikai csoportok; társadalm i rétegek és m obilitás; a ttitű d ö k , értékek, hiedelm ek. Az i tt szereplő tanulm ányok k ö zö tt m egem líthetjük S cu d d er és A n d e r s o n m u n k á já t a belső vándorlás és társadalm i m obilitás összefüggéséről, am elyben bizonyítják, hogy az am erikai kis települé sekből elvándorló férfiak nagyobb m értékben fölfelé mobilok apjukhoz képest, m in t azok, akik nem v ándorolnak el. E bben a részben szerepel J u d ith B la k e tanulm ánya is az am erikai által ideálisnak t a r tott. családnagyság 25 év a latti változásairól, am elyben bizonyítja, hogy a nők által ideálisnak ta r to tt gyer m ekszám k ét-három gyerekről h a tá ro z o tta n eltolódott három -négy gyerm ek felé, te h á t a „baby-boom ” oka a családideálok változása volt. Végül a könyv ötödik része a dem ográfiai átm enet és a gazdasági-társa dalmi fejlődés közötti összefüggéseket tárgyaló tan u lm án y o k at tartalm azza, kö zö ttü k C o w g ill m u n k á já t a dem ográfiai átm en et elm életének általánosításáról.
4
R
(K u ltú ra és népesség: új tan u lm án y o k gyűjtem énye.) Chapel Hill, 1971. U niversity of N orth Carolina. Carolina P opulation Center M onographs 9. 195 p. A könyv olyan ta n u lm án y o k at tartalm az, am elyek a kultúr-antropológia szemszögéből tanulm ányozzák a népesedési folyam atokat, különös tek in tettel a term ékenység alaku lását befolyásoló tényezőkre és a születésszabályozás elter jedésére. A kulturális antropológia, m in t az etnológiához közelálló, és a népesség csoportok (régebben elsősorban prim itív népek, ú jab ban a gazdasági fejlettség körülm ényei k ö zö tt élők is) anyagi és szellemi k u ltú ráján ak egészét összefüggé seiben tanulm ányozó tu d o m án y , a népesedés vizsgálatakor arra összpontosítja figyelm ét, hogy a demográfiai folyam atok és a k u ltú ra más elemei között milyen összefüggések vannak. Mint az a k ö tetn ek S teven P o lg á r tollából származó bevezető tan u lm án y á ból kitű n ik a kultúr-antropológusok nem értenek egyet azzal a demográfusok között elterjed t (bár nem általános) nézettel, hogy a modern korszakoL meg előzően és a p rim itív népek közöLt nincs elterjed t születéskorlátozás, a társa dalm ak nem befolyásolják tu datosan a népesség alakulását. Ellenkezőleg, a kulturális antropológusok m ár a gyűjtögető és vadászó népek körében is általá nosnak ta r tjá k a csecsem őgyilkosságot a népességszám alakulásának befolyá solására, és D e v e r e u x vizsgálata szerint abban a 350 iparosodás-előtti tá rsa d a lom ban, am elyről a d a to k a t g y ű jtö tt, a m űvi abortusz általánosan elterjedt eszköz volt a születések szám ának csökkentésére. P o lg á r egy nagyon egyszerű elm életi szám ítással is alátám asztja a születés korlátozás szükségszerűségét m ár a távoli m últb an is. Különböző vizsgálatokra tám aszkodva feltételezi, hogy a Homo erectus rep ro duktív időszakának hossza 15 év, ebből három évet (egyötödrészt) le kell vonni az anyai m ortalitás m iatt. Feltételezi azt is, hogy a szülések közötti átlagos id ő tartam 2 év, és hogy a szü letés a rep ro d u k tív életkor elérése közötti m o rtalitás 50 százalék. E feltételezé sek szerint egy h ázaspárnak három gyerm eke érné meg a reproduktív ko rt (15 —3 = 12; 12:2 = 6; 6:2 = 3.). Ilyen körülm ények között a népesség gyor san növekedne, ezért a ténylegesen ta p a sz ta lt lassú növekedést az emberiség tö rtén etén ek korai időszakában a születések szám ának korlátozása k ellett hogy biztosítsa. P o lg á r szerint a népességnövekedés m eggyorsulásának a gyengén fejlett országokban nem csak a halandóság csökkenése volt az oka, hanem az is, hogy a gyarm atosítás, m ajd a hagyom ányos gazdálkodási rend m egbom lása olyan körülm ényeket te re m te tte k , am elyek a születéskorlátozást kikényszerítő erők h a tá sá t csökkentették. Példaképpen em líti, hogy Já v a szigetén egy holland kor m ányzó m egszüntette a hagyom ányos földadót és h elyette olyan rendszert veze te tt be, am elyben a korm ány tulajdonban levő gazdaságokon végzett 60 napi m unkával le h e te tt az adókötelezettséget teljesíteni. így előnyössé v ált, h a a család m unkaereje nagyobb volt, és ez — P o lg á r szerint — hozzájárult az 1830 és 1900 közötti h atalm as (évi 2% -os) népességnövekedés előidézéséhez. További P O L G A R , S .: C u ltu re a n d p o p u l a tio n : a co llectio n o f cu rren t stu d ies.
19
304
IRODALOM
—a gyerm ekszám növelése irán y áb an h a tó —tényező volt a gyarm atokon, hogy a m isszionáriusok ellenezték a többnejűséget, a csecsemőgyilkosságot, a m űvi abortuszt. U gyanakkor csökkent az özvegyek ú jrah ázasodását tiltó hagyom á nyok ereje stb. A k ö tetb en szereplő tanulm án y o k a következő népességcsoportok népese désével foglalkoznak: egy új-guineai törzs, egy nigériai tarto m án y , Thaiföld egy része, Brazília egy régiója, Észak-Chile, egy guatem alai község, egy indiai község, egy Fülöp-szigetek-i régió. E tanulm ányokból P o l g á r azt a k ö v etk eztetést vonja le, hogy helytelen a nagy term ékenységet az alsó társadalm i rétegek tudatlanságával, nem törődöm ségével összefüggésbe hozni, és m éginkább helytelen lenne bárm ilyen kénysze rítő. intézkedésekkel próbálni a születésszám ot visszaszorítani. Megfelelő körül m ények, anyagi érdekeltség, v alam in t megfelelő fogam zásgátló szerek rendel kezésre állása esetén — P o l g á r szerint — szám ítani lehet arra, hogy a népessé gek m eglehetősen gyorsan rátérn ek a születéskorlátozásra. A . R.
FOLYÓIRATCIKKEK G I L J E , E . — N O R D B O T T E N , S . : A d e m o g r a p h i c m o d el jo r lhe. N o r w e g ia n p o p u l a t i o n an d its tech n ica l ch a ra cte ristics. (Norvégia népességének demog ráfiai modellje és a modell technikai jellemzői.) — Statislislc T i d s k r i f t. 1971.
1. sz. 13 —24. p. A tan u lm án y egy norvég társadalom -dem ográfiai m odellrendszer demog ráfiai m odelljének felépítését és an nak főbb jellem zőit tárgyalja, de képet ad a modell gépi program ján ak m űködéséről és funkcionális kapcsolatairól is. A modell k é t fő kom ponens csoportból áll. Az egyik csoport a népesség osz tályozó rendszereket foglalja m agában (am elyek nem , kor, családi állás, stb. ism érvek, vagy ezek kom binációi szerint osztályozhatják a népességet), a másik csoport pedig a stru k tu rá lis k ap cso lato k at leíró rendszereket tartalm azza, am e lyek a népesség eloszlásainak változásaival foglalkoznak. A m odell-rendszer (más elnevezéssel m odell-család) elemei: 1. a dem ográfiai modell, 2. az egészségügyi modell, 3. a nevelési (oktatási) modell, 4. a m unkaerő modell és 5. a társadalm i modell. A m odell-család egyes tag jai a népesség dem ográfiai, egészségügyi, neve lési, m unkaerő jellem zőinek és társad alm i átrétegződésének hatásaival kapcso latos vizsgálatokra alkalm asak. Az egyes modellek között kapcsolat van, ezért felépítésük lehetővé teszi azL, hogy ezek egymás között a d a to k a t cseréljenek, illetve az egyik modell eredm ényei egy m ásik modell bemenő a d atai legyenek. A dem ográfiai modell alaprelációi lehetővé teszik évenként és településen k é n t a népesség különböző (dem ográfiai jellem zők szerint csoportosított) rész halm azainak szám ítását koréves bontásban. A relációkkal a nők szám át a h a lá lozási arányszám ok és a vándorlási különbözet felhasználásával lehet m eghatá rozni, a belépő új korévekre pedig a szüleLési arányszám ok és a propagatív korú nők szám ának felhasználásával lehet becsléseket nyerni. A szükséges arányszá m okat — m int valószínűségi v álto zó k at — egyszerű form ulákkal, a modellbe b e é p íte tt program résszel becslik. A modell p ro g ram jait részben FO R T R A N , részben COBOL nyelven írták IBM 360/40-es gépre. Egyes szegmensei az alapadatok előkészítését és a részfel dolgozásokat végzik. A szegm entált felépítés előnye a tetszés szerinti bővíthető sége és az, hogy kívánság szerint az éppen szükséges részeredm ényeket is ki lehet n yom tatni. A modell bázisa a központi népesség-regiszter, m elynek aggregált a d a ta it az aktuális, vagy becsült születési, halálozási és belső vándorlási adatokkal vezetik tovább. A sz á m íto tt értékek és a népesség-regiszter a d atai m ágnes
I R O D A L O M
305
szalagra kerülnek és ezekből állítja elő egy külön program szegm ens kívánság szerinti bontásb an a tá b lá k a t. A program lehetővé teszi bizonyos ellenőrző param éterek alkalm azását, azaz a modell becsléseit a tén y a d a to k , vagy egyéb m ódon n y ert becslések alkalm azá sával kontroll a la tt lehet ta rta n i. Tervezik a modell, sőt az egész m odell-rendszer továbbfejlesztését is. E h hez részben az 1970. évi népszám lálás a d a ta it, részben pedig egyéb újkeletű népesedési, nevelésügyi stb. a d a to k a t akarn ak felhasználni. A végső cél a külön böző külső tényezők (pl. iskolai férőhelyek szám a, foglalkoztatottság stb.) hatásm echanizm usának pontos felderítése. Sz.K . B U S F I E L D , J . : A g e at m a r r i a g e a n d f a m i l y s iz e : so c ia l c a u s a tio n an d so c ia l selectio n h y p o th e s e s . (H ázasságkötési kor és családnagyság: társadalm i okozati és társadalm i-szelekciós elm életek.) — J o u r n a l o f B i o s o c i a l S c ie n c e .
1972. 1. sz. 1 1 7 -1 3 4 . p. A családnagyság és a nő házasságkötési k o ra közötti negatív irányú k a p csolatot még m a is m u ta tja az, hogy a 20 éves kor elő tt férjhezm ent nők átlago san egy gyerm ekkel többnek .adnak életet, m int a 25 —30 éves korban házassá got kötők. E bből a Glass és G r e b e n i k által közölt m egállapításból indul ki a szerző, m ajd a N agy-B ritanniára, ill. Anglia és W ales-re vonatkozó házas te r mékenységi a d a to k a t m u ta tja be. Az összefüggés elemzését kétféle m odell segítségével kísérli meg. Az első okozati k ap cso lato t tételez fel a k é t tényező között, és társadalm i okozati m o dellnek nevezi. E z a m odell megfelelő nem csak abb an az esetben, h a a házasság ban kism érték ű születésszabályozást alkalm aznak, hanem akkor is, h a más té nyezők szerepelnek a befejezett term ékenység m eghatározásában — m in t pél dául a korral változó term észetes term ékenység. A társadalm i-szelekciós m odellnek n evezett hipotézisben szerző feltételezi, hogy a k é t fenti tényező k ö zö tt csak látszatösszefüggés van, mivel m indkét té nyező tu lajdonképpen egyéb társad alm i tényezők h atásán ak eredm énye. E k é t elgondolás alapján kíván a szerző valószínű hipotéziseket felállítani. E z t követően a családnagyságot kialakító négy tényezőt: 1. a család felépí téséhez tartozó id ő tartam hosszát; 2. a term észetes term ékenységet; 3. a házas élet gyakorlatán ak alak u lását és 4. a születésszabályozás alkalm azását egyen k é n t tárg y alja. Szerző sa já t m odelljének megfelelő csoporlosításban ism erteti a különböző szerzők m egállapításait, feltételezéseit, több helyen angol adatokkal illusztrálva. Összefoglalásában arra m u ta t rá, hogy a tényezők k apcsolata nem h atározható meg egyértelm űen, és to v áb b i v izsgálatokra van szükség. ,, j V A N K E E P , P . A . : I d e a l f a m i l y siz e in fi v e E u r o p e a n co u n t r ie s . (Az ideális családnagyság ö t európai országban.) — J o u r n a l o f B i o s o c i a l S c ie n c e . 1971.
3. sz. 259 —265. p. 1969 n y arán öt európai országban (Belgium, Franciaország, N agy-B ritannia, Olaszország, N yugat-N ém etország) egységes kérdőívvel 1000 —1000 15 —45 éves n ő t kérdeztek meg családtervezéssel összefüggő ism ereteik és vélem ényük felől. Az asszonyoktól k érdezték férjü k vélem ényét is. E gy közvélem énykutató társaság (vállalat) h a jto tta végre az arányos m in ta k iv álasztását, a kikérdezést és az adato k feldolgozását. A cikkben közölt eredm ények a vizsgálat egy részére vonatkozn ak csak, éspedig az ideálisnak ta r to tt gyerm ekszám ra és a tényleges családnagyságra. A válaszo k at a kérd ezettek 10 éves korcsoportjai szerint dolgozták fel. így a keresztm etszeti felvétel m ódot ad ann ak vizsgálatára is, hogy hogyan alakul kor szerint az ideálisnak ta r t o t t és a tényleges családnagyság viszonya. Az összes csoportban m agasabb az ideálisnak ta r t o tt gyerm ekszám , m in t a tényleges; egyetlen kivétel a francia nők 36 —45 éves csoportja. A rra lehet te h á t gondolni, hogy a válaszolók az ideális gyerm ekszám ot inkább általánosságban, illetve m ásokra v o n a tk o z ta tv a h a tá ro z tá k meg és nem ism erik el sa já t család-
306
IRODALOM
ju k ra is érvényesnek. Főbb m egállapítások még a következők: a ném et nők nagy többsége a kétgyerm ekes, a franciák a három gyerm ekes, s az angol nők több m in t negyede a négygyerm ekes családot ta r tja ideálisnak; m in d en ü tt csak elenyésző töredék (1 —2 százalék) nyilatkozik a gyerm ektelen házasság ideálja m ellett; egyértelm űen m utatk o zik az a tendencia m inden országban, hogy a fiatalok a kevesebbre, s m inél idősebbek, annál több gyerm ekre szavaz nak — b ár a korcsoportok átlaga 2,16 és 3,07 százalék között, meglehetősen szűk skálán mozog. Az 5 —6 gyerm ek ideálisnak való kijelentése szintén töre dék, 1 —3 százalékot képvisel. „ , L E B R A S , H . : G é o g r a p h ie de la fé c o n d ité f r a n c u is e d e p u i s 1 9 2 1 . mékenység földrajza 1921 óta.) — P o p u l a t i o n . 1971. 6.
(A francia te r sz. (nov.-dec.)
1 0 9 3 -1 1 2 4 . p. ' Szerző 1921 és 1962 k ö zö tt h a t népszám lálási időpontban 89 francia megye term ékenységi a d a ta it haszn álta fel a term ékenység földrajzi m egoszlásának elemzésére. K iindulásképpen faktoranalízis segítségével elemezte a 15 —19 éves és 4 5 —49 éves közötti 7 korcsoport korspecifikus term ékenységét a term ékeny ségi arány szám o k at jellemző kom ponensek m eghatározása érdekében. Az egyes megyék term ékenységét a következő k é t m utatószám m al jellem ezte: 1. nyers reprodukciós e g y ü tth a tó ; 2. az an yák átlagos életkora összes gyerm e keik szülésekor. E zu tán m egrajzolta m indkét m utatószám térk ép ét a h a t népszám lálás id ő p o n tjáb an . M indkét térkép meglepő állandóságot m u ta t. Az északi m egyék ben viszonylag m agas, a déliekben viszonylag alacsony a term ékenység. Mind össze annyi változás m utatk o zik , hogy az idő folyam án a század elején még m agas term ékenységű n éh án y déli m egyében lecsökkent a term ékenység, viszont az északi m agas term ékenységű terü let kissé k iterjeszkedett dél felé. A szerző az eredm ények alapján azt a k ö v etk eztetést vonja le, hogy a te r mékenység alakulásában igen erős tö rté n e ti tényezők játszan ak szerepet, am e lyeknek gyökerei több évszázadra v isszanyúlhatnak. E m ellett konjunkturális h a tá s is befolyásolja a term ékenység alakulását, ez azonban m ind a m agas, m ind az alacsony term ékenységű m egyékben egyidőben okoz term ékenység em elkedést vagy csökkenést. Ilyen k ö vetkeztetéseket — a szerző szerint — a hagyom ányos dem ográfia m ódszereivel nem le h e te tt volna levonni a rendelkezésre álló adatokból, ehhez a többváltozós elemzés m ódszerei voltak szükségesek. E zért a szerző a hagyo m ányos dem ográfiai m ódszerek és a legújabb többváltozós m atem atikai sta tisztikai m ódszerek együttes alkalm azásában lát nagy lehetőségeket a k u ta tá s szám ára. ~ „ S O R A , V . : O n o u a m e to d a de eslim a re a m o r l a l ila li i in fa n ti le e x o g e n c si en d o g én é.
(Az exogén és endogén csecsem őhalandóság becslésének egy új módszere.) — R e v i s t a de S ta tistica . 1971. 2. sz. 51 —59. p. Az endogén és exogén halandósági intenzitások m eghatározásának egyik módszere a csecsem őhalandóságok halálokok szerinti csoportosítása, am it a folyam atos sta tisz tik a inform ációs rendszere n y ú jt. A halálokok statisztik ája azonban nem vezet m inden esetben a legjobb eredm ényre, m ert nem m entes a hibáktól. A cikk, foglalkozva olyan m ódszer keresésével ami lehetőséget ad az exo gén és endogén halandóságok in ten zitásán ak m egállapítására, k ét m ódszert ism ertet, am elyeket szám szerű példákkal szem léltet. Az első, viszonylag egyszerű eljárás az ún. „biom etriai elemzés m ódszere” . A lapja az a m egállapítás, hogy az elhalálozások k u m u lált összegét grafikusan ábrázolva szem ilogaritm ikus skálán, a 30 napos h a tá rtó l kezdve a 364. napig, lineáris eloszlást m u ta t. Több k u ta tó bíráló m egjegyzéseket te tt ezzel a m ód szerrel kapcsolatban. A m ódszer valóban csak azokban az országokban hasz nálható eredm ényesen, ahol a neonatalis halandóság alacsony. A zokban az országokban, ahol a csecsem őhalandóság m agas, a biom etriai elemzés m ódszere aláértékeli az endogén halandóság in ten zitását.
IRODALOM
307
A valósághoz sokkal közelebbi eredm ényeket nyerünk, h a az endogén és exogén halandóság in ten zitásán ak m egállapítása céljából az ún. elh a lá lo zá si v a ló s z í n ű s é g e k m ó d sz erét alkalm azzuk. E z a m ódszer abból a m egállapításból indul ki, hogy ilyen valószínűségeket m eghatározva az első éven belül, szét lehet m ajd v álasztani az első hónap halandóságának fokozott csökkenési te n denciáját, am ely a 4 —5-ik hónaptól kezdve m ajdnem egyenletessé válik. Meg lehet te h á t állapítani, hogy a nulla éves kor m ásodik felében az endogén h alál okok m ajdnem teljesen eltűnnek. Ü gyszintén logikusan tételezhető fel, hogy ha az exogén halandóság in ten zitása a 180-ik naptól a 364-ig napig a kornak egy lineáris függvénye, akkor a 7 —180 napok k ö zö tt is egy egyenessel írható le. Szerző m indkét m ódszert szám szerű példákon m u ta tja be és m eghatározza R om ánia endogén és exogén halandóságainak indexeit az 1957 —1968. évekre. A dataiból az alábbi következtetések vonhatók le: — a csecsem őhalandóság csökkenése nagyobb részben az exogén, kisebb részben az endogén halandóság csökkenésének a következm énye; — az exogén halandóság csökkenésének ritm usa az egész időszakban n a gyobb, m in t az endogén halandóságé; ez m egerősíti azt a m egállapítást, hogy a csecsem őhalandóság csökkenését az exogén halandóság csökkenése okozza; — néhány kivétellel, a neonatalis halandóság csökkenésével vagy növeke désével párhuzam osan csökken vagy növekszik az endogén halandóság is. Végezetül a szerző közöl n éhány országra vonatkozólag ad a to k a t az endo gén és exogén halandóságok válto zásait k iszám ítva m ind a k ét módszerrel. P. E. K A R P , H . H . : M i g r a t i o n a n d fu n c t i o n a l e x p a n s i o n : an e c o lo g i c a l a n a l y s is o f p o p u l a t i o n re d is tr i b u tio n . (Vándorm ozgalom és az expanzió függvényszerű
tényezői: a népesség terü leti átrendeződésének ökológiai vizsgálata.) — 1971. 4. sz. 365 —372. p. A vándorm ozgalom statisztik ai vizsgálata hosszú időn á t nélkülözte a finom abb, vagy éppen a m atem atik ai elemzési m ódszereket és többnyire a leíró statisztik a szintjén m arad t. Ü jabb időben azonban erre a terü letre is m indin kább behatolnak a m élyebbre ható vizsgálati eljárások. H . I I . K a r p ta n u lm á n y a többféle m u ta tó v a l és többváltozós regresszió szám ításokkal kísérli meg a népesség h ely v álto ztatásán ak gazdasági okait fel deríteni. K iindul S l o u f f e r m odelljéből, m ely a vándorlások egymással versenyben levő m o tív u m ait veszi alapul. K épletében az i helyről j helyre irányuló v án d o r lásoknál az i és j k ö zö tt fekvő összes településekre tö rté n t bevándorlás, valam int a kiinduló és célhely összes lie- és elvándorlása szerepel. Szerzőnk ezt a m u ta tó t abban h ib á z ta tja , hogy csak m agának a vándorm ozgalom nak az a d a ta it veszi figyelembe és nem a specifikus befolyásoló tényezőket. A vándorlások ökológiai szemlélete a települést úgy fogja fel, m in t speciális gazdasági tevékenységek rendszerét, a d o tt területen koncentrálva. A v án d o r m ozgalom nak, vagyis a népesség terü leti átrendeződésének előfeltétele, hogy eltérő expanziós potenciál álljon fenn a különböző települések között. A vándorlás célja, hogy a népesség újraelosztása révén a dem ográfiai egyensúlyt h elyreállít sa. Az alapul v e tt hipotézis szerint a vándorm ozgalm i egyenleg függvénye a bevándorlási hely növekedési p o tenciáljának más településekhez viszonyítva. A modellek kialakításához m egkülönböztetik az „ a la p v e tő d n e k nevezett tevékenységeket, melyek á ru t és szolgáltatásokat adnak a településen kívüli helyekre, az ún. „nem alap v ető ” funkcióktól, am elyek term ékeit és szolgálta tásait helyben fogyasztják el, te h á t am elyek nem a településen kívülre irán y u l nak. Lényeges a kétféle funkció aránya. Szerző felfogása szerint a kifelé irá nyuló tevékenység — „export-bázis” néven — főként a specializált ipar m oz d ítja elő a település népességi expanzióját. K iindulásul n éh án y feltételezés szolgál, m elyet azu tán jelzőszám okkal és regressziós szám ításokkal ellenőriz. Ilyen feltételezés, hogy a vándorlás in ten zitása: 1 . fo rd íto ttan arányos a kiinduló hely népességszám ával és egyenesen a rá nyos a bevándorlás helyének népességi nagyságrendjével; L a n d E conom ics.
308
IRODALOM
2. fo rd íto tta n arányos a kiinduló hely exportbázisával és egyenesen ará nyos a bevándorlási hely (célállomás) export-bázisával; 3. fo rd íto tta n arányos a kiinduló helynek nagyobb településtől való távol ságával és egyenesen arányos a rendeltetési hely távolságával nagyobb telep ü léstől. A vizsgálat az E gyesült Állam ok 1960. évi népszám lálása alap ján , a 250 ezer főnél népesebb „ sta n d a rd m etropolitan te rü le t” -ek (89 egység) ad ataira Lerjed ki és az 1955. évi lakóhellyel való egybevetésen alapul. (Nélkülözi te h á t az olyan közvetlen folyam atos vándorm ozgalm i statisztik át, m in t am ely h a zánkban rendelkezésre áll.) E nnek a 89 területegységnek egymás közötti v án dorlása, m á trix b a foglalva 7832 különálló vándorlási áram ot ölel fel. A településből kifelé irányuló gazdasági tevékenység (export-bázis) méré sére különböző jelzőszám okat alkalm aznak. M a i l i l a és T h o m p s o n „helyi specializálódási indexe” a helyi ipari és az összes helyi foglalkozta to ttság a rá n y á t veLi egybe a hasonló országos aránnyal. Más jelzőszám a „helyi többletm unkaerők indexe” néven abszolút szám ban fejezi ki a vizsgált iparágban foglalkoztatot ta k szám át, ill. annak tö b b le té t az országos arány szerint adódó létszám hoz képest. E z t iparág an k én t, m ajd a településre összesítve szám ítják ki és azt az exportbázis szem léltetése m ellett a specializálódás jellemzésére is alkalm asnak ta rtjá k . A regressziós vizsgálatok nem m u ta tta k ki közvetlen összefüggést sem a vándorlás kiinduló, sem a cél-települések népességszám a és a vándorm ozgalom intenzitása között. Jelen ték en y korreláció m u tatk o zo tt viszont a bevándorlási cél export-bázisa és ennek specializáltsága között, to vábbá a céltelepülésen m ás, nagy népességű központtól való távolsága között. Egyes feltételezett összefüggések elm aradása u tá n további kiegészítő hipotéziseket dolgoznak ki. A nagy ap parátussal végzett vizsgálatok igen tanulságosak, de lezártnak még k orántsem tek in th ető k és egyelőre még távol vagyunk attó l, hogy a népesség te rü le ti átrendeződésének gazdasági és egyéb tényezőiről tiszta képet, prognózisra is alkalm as modelleket' k ap ju n k . B.L.
R E N A R D , R . , — P A U W E L S , K . : E n q u ê l e s u r les budgets el les c o n d i tio n s de vie des j a m i l l e s : p r é s e n ta tio n . (A családok h áztartássta tisz tik á já n a k és élet körülm ényeinek vizsgálata: a k u ta tá s bem utatása.) E l e m e n t s de rech erch e s u r le m i n i m u m socia l. (A társadalm i létm inim um ra vonatkozó k u ta tá s elemei.) — P o p u l a t i o n et F a m i l l e . 1971. dec. 25. sz. 103 —140. p.
A k é t tan u lm á n y egy különleges h á z ta rtásstatisztik ai és életm ód vizsgálat m ódszereit és célkitűzését, valam in t a társad alm i létm inim um ra vonatkozó első eredm ényeket m u ta tja be. A szokásos családi költségvetés vizsgálatoktól eltérően ebben az esetben nem h á z ta rtá si k önyveket v ezettettek a k iv álaszto tt családokkal, hanem fel keresték őket és in terjú m ódszerrel tu d a k o lták h á z ta rtá si jövedelm eiket és kiadásaikat. A m ódszernek a szerzők szerint több előnye v an : kisebb a m inta kiválasztásából adódó torzítás (nem m indenki hajlandó h áztartásk ö n y v et ve zetni, viszont válaszolni a fe lte tt kérdésekre igen), kisebb a költség, és fel lehet tenni az életm ódra és az anyagi helyzet szubjektív m egítélésére vonatkozó kér déseket. A vizsgálat során egy-egy h á z ta rtá s t kétszer kerestek fel, e k é t interjú során tö ltö tte k ki összesen négy kérdőívet, éspedig: 1. dem ográfiai adatokra, aspirációkra és tervekre, v alam in t a h á z ta rtá s anyagi helyzetének a m egítélésére vonatkozó főkérdőívet, am elyet a feleséggel végzett in terjú alap ján tö ltö tte k ki; 2. a lakásviszonyok kérd ő ív ét; 3. a férjjel való beszélgetés alapján k itö ltö tt kérdőivet, és 4. az évi jövedelm ek és kiadások kérdőívét. A m in tá t úgy válasz t o ttá k ki, hogy 0 —4 gyerm ekes h áztartáso k legyenek benne, éspedig olyan rétegzést alkalm aztak, hogy a nagyobb gyerm ekszám ú családok is elég sokan legyenek. Az első 519 m egvizsgált h á z ta rtá s a d atai alapján meg lehet h atározni azt a m inm ális jövedelem szintet, am ely a la tt az a d o tt összetételű h á z ta rtá s m ár ne héz anyagi helyzetben van. A m egkérdezett feleség szubjektív vélem énye alap ján h a tá ro z tá k meg, hogy az a d o tt h á z ta rtá s anyagi helyzete m ilyen. A nehéz
IRODALOM
309
anyagi helyzetnek több oka le h e te tt: 1. alacsony jövedelem ; 2. a kiadások arán y talan m egoszlása; 3. valam ilyen szubjektív körülm ény, am ely objektív anyagi nehézségek nélkül is a rra in d íto tta a m egkérdezetteket, hogy anyagi helyzetüket feszültnek m ondják. A kiadások a rá n y ta lan megoszlásáról van szó a szerzők szerint akkor, ha valam elyik kiadás csoport aránytalan nagy százalé k o t foglal le a h á z ta rtá s kiadásaiból, például am ikor hitelre vásároltak gépko csit stb. és ennek törlesztése okoz anyagi nehézségeket. A legérdekesebb csoport nyilvánvalóan az, am elyiknél a h á ztartás jöve delmének elégtelensége okozza a nehézségeket. Ezeknek jelentős része sokgyer mekes (4 gyermekes) család, nagy arán y b an v an n ak kö zö ttü k b e ta n íto tt és segédm unkások, v alam in t alacsony iskolai végzetLségűek(csali általános iskola). A szerzők - gyerm ekszám szerint — m egbecsülik azokat a m inim ális havi jövedelem szinteket, am elyek a la tt a h á ztartásb an szükségképpen (arányos kiadási s tru k tú ra esetén is) anyagi nehézségek jelentkeznek. E nnek alapján a szerzők becslése szerint egy-egy gyerm ek felnevelésének havi többletköltsége 1800 —2200 belga frank. (Ö sszehasonlításul: 1 USA dollár kb. 50 belga frank.) AR. C H I L T O N , R . — S P I E L B E R G E R , A . : I s d e l i n q u e n c y i n c r e a s i n g ? A g e s tr u c ture a n d the c r i m e rate. (Nő-e a bűnözés? K o rstru k tú ra és bűnözési arány.) - S o c ia l F o r c e s . 1971. 3. sz. 4 8 7 -4 9 3 . p.
A bűnözési arányszám ok m indig nagy óvatossággal használhatók csak fel a tényleges bűnözés alakulásának, tendenciáinak jellemzésére. Ez a tétel szakér tő k k ö zö tt általában elfogadott és elsősorban azzal indokolják, hogy a b ű n felderítés, bűnüldözés gyakorlatáb an előfordulnak olyan változások, amelyek lényegesen to rzítják egym ást követő időpontok bűnözési arányszám ainak öszszehasonlítását. A szerzők egy m ás term észetű to rzításra h ív ják fel a figyelm et: arra, hogy v álto zatlan bűnüldözési g yakorlat m ellett is félrevezethetek lehet nek az arányszám ok egyszerűen annak következtében, hogy a népesség kor összetétele lényegesen módosul és az össznépességen belül változik azoknak a korcsoportoknak a súlya, am elyek a bűnözés szem pontjából a legjelentősebbek. A szerzők a k o rstru k tú ra v áltozásának h a tá s á t a bűnözés m u tató ira az E gyesült Állam okbeli Florida ad atain m u ta tjá k be. Florida népessége gyorsan növekszik, 1958-tól 1967-ig 35 százalékkal, de még gyorsabb volt a bűncselek m ények növekedése: 154 százalék. Több m in t m egkétszereződött a fiatal korúakkal foglalkozó bíróságok elé kerülő gyerekek szám a is, és ettől lényege sen elm aradt az iskoláskorú gyerm ekek szám ának növekedése. A bűnözők k o r összetételének részletesebb vizsgálatakor azonban kiderül, hogy az iskoláskorúaknak az a része, am ely elsősorban szám ításba jön, a bűnözés veszélyez tetettség e szem pontjából gyorsabban n ő tt, m in t a többi, to vábbá, hogy az összbűnözésen belül elsősorban éppen a fiatalok által elkövetett bűncselekm é nyek em elkedtek. Mindezek alap ján a szám ítások azt bizonyítják, hogy a Florida állam beli bűnözés em elkedése m integy 70 százalékban a korösszetétel változásával m agyarázható. C s.- S z.L .
310
IRODALOM
D E M O G R Á F I A I F O L Y Ó I R A T S Z E M LE
POPULATION STUDIES a Londoni Közgazdasági Főiskola Népességkutató Bizottságának folyóirata 1 0 7 1 . V o l. 2 5 . N o . 1.
H A I R , P. E . H .:
Erőszakos halálesetek A ngliában: egy szekuláris kísérleti fel
vétel. A szegénység és a fejlődés m arxi és m althusi szemlélete. A gazdasági feltételek flu k tu álásán ak h atása a term ékenységi és házasságkötési arányszám okra (A usztrália, 1920 —21-től 1937- 3 8 - ig és 1946- 4 7 - tő l 1 9 6 6 -6 7 -ig ). I U T A K A , S. - B O C K , E . W . - V A R N E S , W . G .: A bennszülöttek és a be vándorlók term ékenységét befolyásoló tényezők Brazília városi területein. K E Y F I T Z , N . : A vándorlás m in t a népességszabályozás eszköze. W E L L S , R . V . : C saládnagyság és lerm ékenységszabályozás a X V III. századi A m erikában, kvék er családok vizsgálata alapján. P O S T , J . B . : É letk o r a m enarche és m enopausa beállása időpontjában — n éhány középkori forrásm ű alapján. K R O T K I , K . J. — T H A K U R , H . N . : A népességszám és -növekedés becslései a N epáli K irályság 1952 —54. és 1961. évi népszám lálásai alapján. H A S T I N G S , D . W . : A szülési intervallum differenciái fehér és nem fehér házas párok közt, az iskolai végzettség szintje szerint, az E gyesült Államok népességének egyezrelékes m in tá ja alapján, (1960). S P E A R E , A . : A ta jv a n i vidék és város közti vándorlás költség-haszon modellje. H O L L I N G S W O R T H , M . - H O L L I N G S W O R T H , T . H . : Pestishalandósági rá tá k életkor és nagyság szerint 1603-ból, London egyik egyházközségében. D A L Y , II . E . :
B A S A V A R A J A P P A , K . G .:
1 9 7 1 . V o l. 2 5 . N o . 2 .
N épesedéspolitika. (Személyes megjegyzések.) L atin-A m erika népesedési k ilátásai a következő 15 évre(R övid elemzés.) C O A L E , A . J . : A házasságkötési kor alakulása. D I X O N , R . B . : A házasságkötési kor társadalm i-keresztm etszeti variációi és a soha nem házasodok arányai. (M agyarázat.) B O U R G E O I S - P I C H A T , J . : S tabil és k v ázi-stabil népességek és a növekedési potenciál. S W E E Z Y , A . : A term ékenység változásain ak gazdasági értelm ezése az E gye sü lt Á llam okban. K U M A R , J . : Összehasonlítás India jelenlegi term ékenysége és Svédország és Finnország X IX . század végi term ékenysége közt. J U T I K K A L A , E . — K A U P P I N E N , M . : A halandóság stru k tú rá ja k a ta sz tro fális évek a la tt egy iparosodás elő tt álló társadalom ban. C A L D W E L L , J . C. — I G U N , A . A.: K ísérlet N igériában egy cenzustípusú korösszeírással. C H A N D R A S E K A R A N , C. M U R T Y , D . V. R . - S R I N I V A S A N , K . : E gy családtervezési program hoz szükséges önkéntes vállalkozók szám ának B E R E L S O N , B .:
E L - B A D R Y , M . A .:
IRODALOM
311
m eghatározása a születési arányszám specifikus csökkentésének elérése céljára. (N éhány problém a ism ertetése.) B A R R E T T , J . C .: F eku n d ab ilitás és a eoitusok gyakorisága. J I O F S T E N , E . : A születések variációi egy családtervezést gyakorló népesség ben. J A M E S , W. T L : Az illegális abortuszok gyakorisága. 1071. Vol. 25. No. 3. házas term ékenység regionális különbségei H ollandiában a X IX . század m ásodik felében. S H O R T E R , E . — K N O D E L , J . — van de W A L L E , E . : A nem házas term é kenység csökkenése E u ró p áb an , 1880 —1940. D A S G U P T A , P . : India 1881 —1961-re vonatkozó dem ográfiai m érőszám ainak becslése népszám lálási korm egoszlások alapján. L E S T H A E G 1 1 E , R . : N upcialitás és népességnövekedés. M I T C H E L L , R . E . : A term ékenységi rá ta és a családnagyság változásai a házasságkötési kor, az előre elrendezett házasságok csökkenő trendjeinek és a növekvő urbanizáció változásainak h atására. P E R E Z , A. - V E L A , P . - P O T T E R , R . - M A S N I C K , G. S . : Az ovuláció és m enstruáció szülés u tá n i újram egindulásának időpontja és szekvenciája. C A N T R E L L E , P . — L E R I D O N , TI.: Szoptatás, gyerm ekkori halandóság és term ékenység Szenegál egy vidéki zónájában. B U I S S I N K , J . D .: A
POPULATION a Francia Demográfiai Intézet folyóirata 1971. No. «. A nupcialitás F ranciaországban. K orai házasságkötések gya korisága és intenzitása, régiók és társadalm i-gazdasági csoportok szerint. S A U V Y , A.: H ozzászólások a M ásodik E urópai Népesedési K onferenciához. I I O U D A I L L E , J . : H é t falu népessége Boulay (Morselle) körzetében a X V III. és X IX . században. H E N R Y , L . : A P árizsba irányuló bevándorlás volum ene, 1740 —1792 közt. C O U R G E A U , D . : A P árizsba bevándorlók szárm azási helye a X V III. század végén. L E B R A S , T L : A francia term ékenység földrajza 1921 óta. P É R O N , Y . : R ö v id íte tt halandósági tábláié három féle szerkesztési m ódszeré nek összehasonlítása. L É G Á R É , J . : Üj-Québec eszkim óinak népességnyilvántartási rendszere. N E G A D I , G. — T A B U T I N , D . : H árom fordulós dem ográfiai felvétel Algé riában. K O E S O E B J O N O , I I . : K enya népességéről m egjelent legújabb közlemények. G U E R N Y , J . : Az Ázsiai és T ávolkeleti Gazdasági B izottság vizsgálata a dem ográfiai k u ta tá si és o k tatási szervekre vonatkozóan. R O U S S E L , L .:
312
IRODALOM
DEMOGRAFIE a Csehszlovák Szövetségi Statisztikai Hivatal folyóirata 1971. No. 4. Az 1970. évi csehszlovák nép- és lakásszám lálás előzetes ered ményei. S R B , V . : A népesség és a h á z ta rtá so k előrejelzése 2000-ig. V E Ő E R N I K , J . : Összefüggés a vándorlás és az életszínvonal között. S R B , V. — V O M Á C K O V Á , 0 . : A házas term ékenység elemzése Csehszlo vákiában (1970). 2. rész. D A V I D E K , V : A népesség és a közigazgatási szervek összeírásának eredm é nyei, a X IX . század első felében. A Csehszlovák Dem ográfiai T ársaság III. dem ográfiai konferenciája (Prága, 1971. m ájus 14.) K U C E R A , M .:
BEMOSTA a Csehszlovák Szövetségi Statisztikai Hivatal Demográfiai Intézetének folyóirata 1971. No. 1 —2. P O K O R N Y , Z .:
Csehszlovákia gazdasági fejlődésének rövid jellemzése 1970-
ben. Csehszlovákia népm ozgalm a 1970-ben. A K G ST -tagállam ok S tatisztik ai Állandó B izottságának tan ácsk o zása a m unkaterm elékenység m u tató in ak új módszereiről az iparban. D A V I D E K , V . : N épszám lálás és közigazgatási újjászervezés Csehországban a X IX . század közepén. S R B , V.: A Csehszlovák Dem ográfiai T ársaság 1970-ben. V O M Á C K O V Á , O .: Csehszlovákia tö rté n e ti dem ográfiája. S R B , V .:
K U X , J .:
1971. No. 3. V.: Csehszlovák m ikrodem ográfia. S Y K O R O V Á , J . : K örnyezetelm élet és statisztika. V Y T L A C I L , J . : M ikrocenzus és kapcsolata a m ikrodem ográfiai ku tatással. K L IM T , J Csehszlovákia — acél-szuperhatalom . S R B , V . : A Csehszlovák Dem ográfiai T ársaság III. dem ográfiai konferenciája. S R B , V . : Az 1970. dec. 1-i nép-, épület- és lakásszám lálás előzetes eredményei. SRB,
1971. No. 4. A m unkaterm elékenység a csehszlovák és francia iparban. A népesség k v alitásán ak orvosi problém ái. P rág a egyik kerületé nek m ikrodem ográfiai vizsgálata. K L I M T , J . : Csehszlovákia gazdasága és a K G ST-országok 1970-ben. S O L N A É O V Á , B . : A női tudom ányos dolgozók hivatásbeli problém ái. G I L I A N O V Á , M . : A k u ltu rális élet Csehszlovákiában. S R B , V . : Üj statisztik ai jogszabály Csehszlovákiában. K U X , J .:
V O J T A , M .:
IRODALOM
313
STANOVNISTVO a.Jugoszláv Társadalomludományi Intézet Demográfiai Kutató Központjának folyóirata 1970. No. 1 -2 . S pontán v agy irá n y íto tt nép m ozgalom: a m ai népesedés politika problém ája. G I N I Ć , I . : Lenin nézetei a nem m ezőgazdasági népesség növekedéséről. R A D O V A N O V I Ć , M . V.: Az egzakt népességföldrajz fejlődése az elméleti (m atem atikai) földrajzon belül. T A S I Ć , D . : N yugdíjállom ányú férfiak és nők. B A R S I Ć , B . : A fogam zásgátló szerek h asználatáról szerzett információ és a nők vélem énye az inform ációnyerés m ódjairól. P L A V E C , A . : A reprodukciós r á ta változásai 1950 és 19G7 között. K R A S O V E C , S .:
STUDIA DEMOGRAFICZNE a Lengyel Tudományos Akadémia Demográfiai Bizottságának folyóirata 1972. No. 29. Az 1967. évi álLalános halandósági szín vonal 1985-ig történő fe n n ta rtá sá n a k lehetőségei. W Y D E R K O , A . : A falusi népesség és a m ezőgazdasági szövetkezetek vezetői stru k tú rá já n a k különbözősége. Z A R E M B A , Z . : A Lengyel S tatisztik ai H iv atal tevékenysége a dem ográfia területén a népi Lengyelország 25 éve a la tt. L A T U C H , M . : A dem ográfiai folyam atok sta tisz tik a i képe a nyugati és északi területeken a népi Lengyelország 25 éve a la tt. V I E L R O S E , E . : A vezetéknevek dem ográfiai jelentősége a yoruba (Nigéria) népességnél. B R A N I C K A , Z . — F R A C Z E K , O .:
POPULATION ET FAMILLE a belga Népesség- és Családkutató Központ folyóirata 1971. No. 25. Ingavándorlás B elgium ban — az 1961. dec. 31-i helyzet. C L I Q U E T , R . L . — B E C U E , B . : Az 1966. évi belga fertilitási és fekunditási vizs gálat: a változók közti összefüggések elemzése. R E N A R D , R . — P A U W E L S , K . : A családok h á z ta rtá ssta tisz tik á já n a k és élet körülm ényeinek vizsg álata: a k u ta tá s bem u tatása. R E N A R D , R . — P A U W E L S , K . : A társad alm i létm inim um ra vonatkozó k u ta tá s elemei. M O R S A , J . — J U L E M O N T , G . : Belga term ékenységi vizsgálat. III. Fogam zásgátlási gyakorlat, 1966 —1971. D R U P P E L , E . : N éhány visszhang a francia nyelvű belga sajtóban a „H um anae V itae” k ezdetű enciklikára. D A M A S , II.:
314
I R ODALOM
DEMOGRAPHY az Amerikai Népességi Társaság folyóirata 1971. Yol. ít. No. 9. — S C I ! N Ő R E , L . F . : A nagyközönség reagálása az 1970. évi nép szám lálásra: egy W isconsin-állam beli felvétel ism ertetése. K A S A R D A , J . D . : A gazdasági stru k tú ra és a term ékenység összehasonlító elemzése. J A N O W I T Z , B . S . : A társadalm i-gazdasági fejlődés h a tása a term ékenységi rá tá k ra . E m pirikus vizsgálat. F E R G A N Y , N . : A hum án túlélési függvény és a halandósági tá b la szerkesz tése. K E L L Y , W. J A fogam zásgátlás folyam atosságát kifejező függvény becs lése. L I U , P . T. — C H O W , L . P . : Az in tra u té rin fogam zásgátló eszközök elterjed t sége becslésének sztochasztikus m egközelítése: Taiw an és a K ínia K ö ztár saság példája. K U P I N S K Y , S . : Családon kívüli kereső tevékenység és a term ékenység tá rsa dalm i-gazdasági különbségei. R I T C H E Y , P . N . — S T O K E S , C. S h . : Lakóhelyi h á tté r, társadalm i-gazdasági stá tu s és a term ékenység. H I L L , C. R . : Iskolázottság, egészségi állapot és családnagyság m in t a szegé nyek és nem szegények m unkaerőpiaci ak tiv itásán ak m eghatáro zói. S C H W E I T Z E R , D . G. — D I E N E S , G. J . : A népességdinam ika kinetikai m odellje.
SHARP, H.
— P E R I T Z , E. — W IN G E R D , natális halandóság vizsgálatában.
F IS C H L E R , B.
.] . :
Lineáris m odellek a peri-
A. - H I R S C H , P . M . - A R I F F I N b in M A R Z U K I : In ter perszonális kom m unikáció és a családtervezés elterjedése N yugat-M alaysiában.
P A L M O R E , J.
1971. Yol. «. No. t. T ársadalm i stru k tú ra és a női m unkaerő: a m uzulm án középkeleti országok nődolgozóinak példája.
Y O U S S E F , N . II.:
A népességelőreszám ítások pontossága többszörös előrejel zési m ódszerek segítségével.
S C H W E D E R , T .: C H E V A N , A .: A
dés.
családnagyság növekedése, h áztartássű rű ség
és költözkö
— S C H U E R M A N , L . A . : Különböző etnikum ok te rü leti átcsoportosítása és asszim ilációja. (Los Angeles esete.)
V A N ARSDOL, M. D.
Term ékenységi szimulációs modell alkalm azása mérési m ód szerek finom ítására.
B A R R E T T , J . C .:
Az in tra u te rin fogam zásgátló eszközök és a slerilizáció segítségével e lh á ríto tt szülések becslésére szolgáló modell.
V E N K A T A C H A R Y A , K .:
— M A S N I C K , G. S . : Az in trau terin eszközök korai, ill. késlel te te tt elhelyezésének fogam zásgátló potenciálja.
P O T T E R , R . G.
IRODALOM
315
A folyam atosan házas nők fekundabilitása becslésének mo dellje, fogamzóképességi stá tu su k a d atai alapján — kohorsz m egközelítés sel. E S P E N S H A D E , T h. J Űj m ódszer a term észetes term ékenység szintjének becslésére születésszabályozást gyakorló népességekben. C O C H R A N E , S. H . : H alandósági szint, k ív á n t családnagyság és népességnöve kedés. (Hozzászólás.) T E I T E L B A U M , M . S . : A perinatális halandóság férfi-női összetevői: nem zet közi tren d ek , 1901 —1963. H I R S C H M A N , Ch. — M A T R A S , J . : A „házasodási piac” és a nupcialitási arányszám ok (1915 —1958) — új szemmel.
P A T H A K , К . В .:
* É rte sítjü k a kedves o lvasókat, hogy a D em ográfia 1972. évi 3. és 4. szám a összevontan decem ber hó folyam án jelenik meg.
IN D E X 25.191 D E M O G R A F 1A M egjelenik n egyedévenként F elelős szerkesztő: D r. S za ba dy E gon Szerkesztőség: Budapest, K S I I N épességtu dom ányi K u ta tó In tézet, V'., Veres P áln é utca 10. гГе1еГоп: 181— 609 K ia d ó h iv a ta l: B u dapest I I ., K e le ti K á r o ly utca 18/b. T elefon : 858— 530 K ia d á sért felel a S ta tisztik ai K ia d ó V álla lat iga zga tója T erje s zti a M agya r Posta. E lőfize th e tő b á rm ely p ostahivatalnál, a kézbesítőknél, a P osta hírlapüzleteiben és a P osta K ö z p o n ti H írla pirod án ál ( K H I . B udapest V ., József n ádor té r 1.) k özvetlen ü l v a g y postau talványon, va la m in t átutalással a K H I . 215-96162 p én zforga lm i jelzőszám ára. E lőfizetési d íj fé lé v r e 52,— , egész évre 104,— F t
72.1964 A th en aeu m N y o m d a , B udapest — íves m agasnyom ás F elelős v e z e tő : Soproni B éla vezérig a zg a tó
