„Ezt én nem tudom!”
óvodáskorú gyermekek felzárkóztatása-fejlesztése
Készítette:
Minkolényi Ilona mesterpedagógus – óvodai szaktanácsadó
közoktatási vezető, tanügy-igazgatási szakértő óvodavezető
„Ezt én nem tudom!”
óvodáskorú gyermekek felzárkóztatása-fejlesztése Köznevelési Törvény egyik célja és alapelve: - a társadalmi leszakadás megakadályozása a nevelés – oktatás eszközeivel - az óvodai nevelés hátránycsökkentő szerepe.
Az átlagos gyermek Kit nevezünk "átlagos gyermeknek?„
- aki az életkorának megfelelő értelmi képességekkel és intelligenciával rendelkezik, - szociokulturális környezete rendezett, - a tudás megszerzése érdekében elegendő motivációval rendelkezik.
Az átlagtól eltérő gyermek
Az értelmi képességek tekintetében az átlagtól két irányban lehet jelentősen eltérni. A pozitív irányban való eltérés a tehetség és tehetségnevelés körébe tartozik.
A negatív irányba való elmozdulás az értelmi fogyatékos nevelés témakörébe illeszkedik. Ezzel a problémával a gyógypedagógia foglalkozik.
A szegényebb családok gyermekei Öt éves korukra lényegesen elmaradnak kognitív fejlődésükben kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás oka: - a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönözése, - a szülők korlátozott erőforrásai, - a megélhetési nehézségek okozta terheltség, - az otthoni környezet hiányosságai.
Hátrányos és halmozottan hátrányos gyermek Meghatározó tényezők: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságon kívül - a szülő, a gyám alacsony iskolai végzettsége, - szülő, gyám alacsony foglalkoztatottsága, - elégtelen lakáskörülmények, - a szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben élés ténye.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságon kívül egy további feltétel megléte esetén a hátrányos helyzet, ha két további feltétel megvalósul, az a halmozottan helyzet fennállását jelenti.
A hátrányos helyzetű gyermek Hátrányos helyzetű gyermek: - az átlagosnál nehezebb körülmények között élő, - különböző környezeti ártalmaknak kitett, - normálisan fejlett, - fiziológiailag nem sérült gyermek.
Mikrokörnyezeti ártalmak
- A család, - vagy az ép család hiánya, - alacsony egy főre jutó jövedelem, - egészségtelen lakáskörülmények, - a szülők alacsony iskolai végzettsége, - a család életmódja, - az érzelmi hiány, - a deviáns környezet szocializációs ártalmai, - a gyerekekkel való törődés hiánya.
Makro környezeti ártalmak - az óvoda objektív feltételeinek hiánya (túlzsúfoltság,
felszereltség hiánya stb. ), - nem megfelelő óvodapedagógus ellátottság, - a település helyzete, - az infrastruktúra hiánya, - a település kulturális életének színvonala.
A veszélyeztetett gyermek - Veszélyeztetett az a gyermek, aki egyébként -
személyiségében ép, de annak fejlődésében erősen gátolt. A veszélyeztetett helyzetben nem a szociális tartalom a hangsúlyos, hanem a pszichés összetevő. A veszélyeztetettség az egész személyiség fejlődését gátolja és azt negatív irányba tereli. A hátrányos helyzetű státus nem törvényszerű, hogy veszélyeztetettséget is jelent. A veszélyeztetett helyzet azonban minden esetben hátrányos helyzetet is jelent.
A deviáns viselkedés
A deviancia szociológiai fogalom, eltérést jelent. A deviáns viselkedések olyan megnyilvánulások, amelyek közös jellemzője, hogy a társadalom által elfogadott szokásoktól, normáktól eltérnek. (normaszegő viselkedés)
Kiváltó okok:
Családi és társadalmi eredetűek: - rossz szociális helyzet, - felbomlott család, - a szülők alkoholizmusa, - kulturálatlan életmód, - elhanyagoló nevelés, - brutális bánásmód, - a család laza erkölcsi normái, - kriminalitás a családban.
A viselkedés jellemzői: Beszédstílus: - szegényes szókincs, - sztereotip elemek gyakorisága a beszédben, - tartalmilag sivár kommunikáció, - trágárkodás.
Külső megjelenés: - testileg fejletlen, - sovány, rosszul táplált, - elhanyagolt, piszkos ruházat, - felnőttes vagy valamilyen szubkultúrát követő öltözködés.
Magatartása csoporthelyzetben:
- agresszivitás, - durvaság, - támadó attitűd, - magányosság, - peremhelyzet, - nyugtalanság, - hipermobilitás, - szélsőséges mértékű és irányú érzelmi reakció, - hazudozás - teljesítményromlás.
A felzárkóztatás fogalma Az átlagtól, a még elfogadottól, a gyermekek (a társadalom) többségétől való lemaradás, elmaradás megszüntetését célzó tevékenységet értjük rajta. Célja – elsődlegesen a tudáshiányok pótlása, - másodlagosan a peremhelyzet elkerülése.
Az egyéni fejlesztés meghatározása
Az egyéni fejlesztés az a tevékenység, amelynek során úgy „avatkozunk be” a gyermek fejlődési menetébe, hogy megfelelő eljárások, módszerek, technikák alkalmazásával segítjük, lehetővé tesszük, hogy az érési folyamat egyes szakaszaiban a szükséges környezeti feltételek adottak legyenek.
A fejlesztő program elvárásai - Egyénre szabott legyen. - Mozgásra, beszédre, minden irányú érzékelési tapasztalatokra épüljön. - A szabad játék, mozgás és valamennyi gyermeki tevékenységlehetőségeit felhasználva a koncepcionálisan megtervezett óvodai környezetben.
Az egyén fejlesztés célja - akadályozott fejlődésből eredő hátrány csökkentése,
- a gyermek képessé váljék a tanulási-ismeretszerzési folyamatban való aktív és eredményes részvételre, - az ismeretszerzési folyamat minél kevesebb nehézséget jelentsen a gyermek számára.
Funkciója I. - korrigálás,kompenzálás, - a hiányzó pszichikus funkciók, képességek kialakítása,, - a sérült pszichikus funkciók fejlesztése, - a pszichikus struktúrák megváltoztatása, - a különböző képességeket fejlesztő eljárások és feladatok összehangolása,
Funkciója II. - egyéni tanulási technikák kialakítása, - a fejlődésben jelentősen elmaradt területek feltárása és megsegítése, - egyéni haladási ütem, tempó biztosítása, - az elért részeredmények által a gyermek motiváltságának elősegítése.
Az egyéni fejlesztési terv készítésének szempontjai:
- a képességfejlesztés és ismeretnyújtás egysége, - a szülők bevonása, és tájékoztatása, a család feladatainak hangsúlyozása, - a napi óvodai tevékenységbe ágyazva , a tematikával összehangolva valósul meg, - a képességstruktúrák és a részképességek mellett az egész személyiséget fejlesztjük: - különös tekintettel az érzelmi - akarati funkciókra. A felzárkóztató fejlesztés lényege, hogy idővel feleslegessé váljon.
Az egyéni fejlesztési terv előnyei:
A pedagógus számára: - segíti az óvodapedagógus napi felkészülését, - könnyebb a differenciált feladatok napi válogatása, - valamennyi gyermek képességeinek fejlesztését beépítheti a napirendbe, - tudatossá teszi a napi tervezést, - nem az ismeretközlésre koncentrál, hanem a képesség fejlesztésre fókuszál. - rugalmas szemléletet alakít ki a pedagógusban, - rávezeti a szakirodalomban való folyamatos elmélyülésre,
Az egyéni fejlesztési terv előnyei:
- együttműködésre, együttgondolkodásra készteti az óvodapedagógust a gyermekkel, a szülővel, a társpedagógusokkal, a gyógypedagógusokkal, - alkotó munkára ösztönöz, - növeli az elfogadó képességet.
Az egyéni fejlesztési terv előnyei II:
Előnyei a gyermek számára: - a gyermek egész személyiségére hat, - a pedagógusok a sérülés specifikus területeket fejlesztik, miközben globálisan tekintenek rá. - tehetséggondozásra is alkalmas, - kialakul a gyermek biztonságérzete, mert megtapasztalja a törődést, - növeli a sajátos nevelési igényű gyermekek esélyeit a felzárkóztatásban, beilleszkedésben, szocializációban.
A gyermek megismerésének szintjei: - ismeretek, - képességek, - a személyiség jellemzői, - környezeti tényezők, - fiziológiai tényezők.
A szociális képességek fejlettsége:
- kapcsolattartás, - együttműködés, - tolerancia, - empátia, - konfliktus kezelés jellemzői, - kontrollált magatartás, - döntésképesség, - különbözőségek elfogadása.
Szokás – szabályrendszer!
A személyiségfejlesztés területei: - mozgásfejlesztés, - testséma fejlesztés, - észlelés fejlesztés, - kognitív képességek fejlesztése, - finommotoros koordináció fejlesztése, - nyelvi kifejezőkészség fejlesztése.
Mire van szükség? - Befogadó szemléletre,
- Elfogadó attitűdre, - Szakmai együttműködésre, - Professzionális szakértelemre.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
