Ézs 5,22-30 Jaj azoknak! VI. Szellemi részegség

Ézs 5,22-30 „Jaj azoknak!” – VI. Szellemi részegség „Jaj azoknak, a kik hősök borivásban és híresek részegítő ital vegyítésében; A kik a gonoszt ajándékért igaznak mondják, és az igazak igazságát elfordítják tőlük: Ezért, mint a polyvát megemészti a tűznek nyelve, és az égő széna összeomlik: gyökerök megrothad, virágjok mint a por elszáll, mert a seregek Urának törvényét megvetették, és Izráel szentjének beszédét megútálták. Ezért gerjedt fel az Úrnak haragja népe ellen, és felemelé rá kezét, és megveri, hogy a hegyek megrendülnek, és holttestök szemétként fekszik az utczán. Mindezekkel haragja el nem mult, és keze még felemelve van. És zászlót emel a távoli népeknek, és süvölt a föld határán lakozóknak, és ímé hamarsággal könnyen eljőnek. Nem lesz köztük egy is elfáradott, sem tántorgó; nem szunnyad, és nem aluszik; derekának öve sem oldódik meg, és nem szakad el saruja szíja sem; Nyilai élesek, és minden ő kézívei felvonvák, lovai körme, miként a kova, és kerekei mint a forgószél; Ordítása, mint az oroszláné, és ordít, mint az oroszlán-kölykök, és morog s prédát ragad s elviszi, és nincs, a ki elvegye tőle; És rámordul ama napon, mint tenger mormolása; és ő a földre néz, de ímé ott sűrű sötétség; és a nap meghomályosodik a ráborult homályban!” Bevezetés Ebben a részben Izráel népének a bűne miatt Isten a felolvasott Igében már hatodszor mondja, hogy jaj nekik. Itt arról olvastunk, hogy jaj azoknak, akik hősök a borivásban és híresek a részegítő ital vegyítésében. És jaj azoknak, a kik a gonoszt ajándékért igaznak mondják, és az igazak igazságát elfordítják tőlük. Amit itt olvastunk, az nagyon hasonlít ahhoz a második jajhoz, amit a 11. versben olvastunk: „Jaj azoknak, a kik jó reggelen részegítő ital után futkosnak, és mulatnak estig, és bor hevíti őket.” És hasonlít a negyedik jajhoz is, a 20. vers szerint: „Jaj azoknak, a kik a gonoszt jónak mondják és a jót gonosznak”. Éppen ezért most nem ezekről szólok, hanem egy másfajta részegségről, és egy másfajta hamis ítéletről. Van másfajta részegség is, nem csak, amit az alkohol okoz? Igen van. Hadd említsek két Igét Ézsaiás próféta könyvéből: „…részegek, de nem bortól, tántorognak, de nem részegítő italtól” (Ézs 29,9-10). És ugyanígy beszél az 51. részben is: „Ezért halld meg ezt, szenvedő, ki részeg vagy, de nem bortól!” (Ézs 51,21). Miféle részegség ez, ami nem a bortól van, és miféle hamis ítélet? Kik keverik, és kik töltögetik ezt a másfajta részegítő italt? És hogyan teljesedett be, és hogyan teljesedik majd be a jövőben az a jaj és az az ítélet, amit itt olvastunk a résznek a végén? Ezekről szeretnék most szólni. A szellemi részegség Nézzük meg tehát először, hogy miféle részegség van még, amit nem az alkohol okoz. Vannak lelki és szellemi dolgok, amitől sok ember részeg. Néhány példát említek. Először az emberi dicsőség és a dicsőségvágy. Biztos hallotta már mindenki azt a kifejezést, hogy fejébe szállt a dicsőség. Ahogy az alkohol az embernek a fejébe száll, és nem tud rendesen gondolkozni, mikor részeg, úgy száll az emberek fejébe a dicsőség is. Aki elfogadja embereknek a dicsőítését, az elkábul tőle. Nem tud azután már józanul gondolkozni. Olyan dolgokat mond és tesz, amit egyébként nem tenne meg. És ugyanúgy, mint a részeges, aki újabb és újabb ital után vágyik, akinek egyszer a dicsőség a fejébe szállt, újabb és újabb dicsőség után óhajtozik. Azt mondta az Úr Jézus, hogy mi módon hihettek ti, akik egymástól

nyertetek dicsőséget, azt a dicsőséget, ami az egy igaz Istentől van, nem keresitek. Egymásnak adnak az emberek dicsőséget, és egymást kábítják. A második az emberi hatalom és hatalomvágy. Ha az ember kezében hatalom van, ugyanúgy megárt az embernek, mint a dicsőség. Azért, mert mind a kettő Istené, csak Isten tud helyesen élni a hatalommal és a dicsőséggel is. Ezért mondja az imádságban az Úr Jézus, hogy Tied az ország, a királyság, a hatalom, és a dicsőség most, és mindörökké. És nemcsak a diktátorok részegülnek meg a hatalomtól úgy, hogy azután teljesen esztelenül viselkednek, hanem az úgynevezett kiskirályok is. Hallottunk már ilyet, hogy kiskirályok. És ezek egészen egyszerű kis emberek is sokszor kiskirályoknak képzelik magukat. Mást ne mondjak, minden fiatal fiú tapasztalja, amikor bevonul katonának, hogy nem kell nagy rang, csak legyen ott egy öreg katona, akinek már egy csillagja van, mert őrvezető, akkor az már, hogy ugráltatja a kiskatonát, aki éppen akkor jön be, mert van valami hatalom a kezében, és ez a hatalom is a fejébe száll. De mondhatnánk bármit. Láthatunk embereket, ha egy kis hatalom is a kezükben van, akkor hogy viselkednek. Például, ha van egy-egy cégvezető, aki sikeres, azt hiszi, hogy neki mindent lehet, és mindent megtehet a dolgozóival, mert neki a kezében hatalom van. És így tovább. A harmadik a harag és a gyűlölet. Ez olyan fokú lehet, hogy elveszi az ember eszét. Úgy bele tudja magát lovalni az ember, ha haragszik valakire vagy valamire, hogy nem tud józanul gondolkozni. Mindig a körül forog a gondolata, és teljesen képtelen dolgokat könyvel el valóságként, úgy, mint a részeg. Nem valóságos dolgokat lát valóságosnak. Negyedikre megemlíteném még a sportot. Mindenki hallott már őrjöngő szurkolókról. Ordítoznak, törnek, zúznak, mint a dühöngő részegek. De sokszor maguk a sportolók is úgy viselkednek, mint a részegek. Mert most már nem játék, nem kikapcsolódás a sport. Hanem hajtja őket valami dicsőségvágy, siker, de mindezek mögött ott van a pénz. És ezek úgy elvakítják őket, hogy mintegy kábultan, és részegek módjára teszik, amit tesznek, sokszor önpusztítóan. Ötödiknek megemlíteném a zenét. Ez az egyik leghatékonyabb részegítő ital. Pop, rock, meg mit tudom én milyen, korunkra jellemző koncerteken a tömeg szinte extázisba esik. Úgy őrjöngnek, mint a futballmeccsen szoktak őrjöngeni. De nemcsak a koncerteken, hanem ezeknek a zenéknek egyéni hallgatása is megteszi a maga kábító, bódító hatását, és romboló hatását, ugyanúgy, mint ahogy a szeszesital. Csak a szeszesital a testet rombolja, ez meg elsősorban az ember lelkét. Sőt, még a komolyzene is részegítő, hogyha valaki a szívét-lelkét beleadja, és annak él. Hatodjára megemlíteném a szerelmet fiúk és lányok között. Ismerős, hogy milyen szerelmi mámorba esnek a fiatalok. Hát ez mondjuk nem olyan nagy baj, ez természetes, ezt lehet kezelni, és nemsokára elmúlik. De mindenesetre olyan az ember akkor, mint, ahogy Petőfi is írja az egyik versében, hogy „A szerelem, a szerelem, a szerelem sötét verem. Beleestem, benne vagyok, nem láthatok, nem hallhatok. Édesapám, édesanyám, ne szóljatok most énhozzám. Nézzétek el, ha hibázok, tudom is én, mit csinálok.” Mint a részeg. De van, különösen manapság, hogy az emberek nem tesznek különbséget, vagy nem is tudnak különbséget tenni szerelem és szex között. És az egész világon nagy tömegeket érint a szex őrület, a pornográfia, a meztelenkedés. Itt is a háttérben ott van a pénz. Mint minden rossznak gyökere a pénz szerelme. Akik a pénzért mesterségesen szítják ezt a szex őrületet. A pénz. És itt van egy különös szerelem: a pénznek a szerelme. Az Ige azt mondja, hogy akik meg akarnak gazdagodni, kísértésbe meg tőrbe, sok esztelen és káros kívánságba esnek, ami az embert, a testet veszedelembe és romlásba meríti. Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme. Hát, ha valaki, egy fiú meg egy lány egymásba szerelmes, és nem lát, nem hall,

sötét verembe esik, ez semmi ahhoz képest, amikor valaki a pénz szerelmébe esik, amikor a pénzbe lesz szerelmes. Vége. A testet veszedelembe és romlásba meríti. Aztán, hadd említsek még meg egyet. A karizmatikus mozgalmakban van egy jellemző lelkesedés, egy mámorító, részegítő szellemi hatás. Mikor pünkösdkor a Szent Szellem kitöltetett, akkor azt mondták az emberek, mikor hallották nyelveken szólni az apostolokat, hogy édes bortól részegedtek meg. Azt mondja Péter, hogy nem részegek ezek, amint ti gondoljátok, hanem ez az, amit megírt a próféta. Erre hivatkoznak a karizmatikus mozgalmakban most is, hogy nem részegek, hanem ez Isten Szellemének a munkája. De most erre én nem térek ki, hogy miért, ezt most így nem lehet elmondani. Csak azt lehet elmondani, hogy ma sem a bortól részegek, de egy más mámorító szellem hatása alatt vannak, nem az Isten Szellemének a hatása alatt. Hadd olvassak el egy Igét Ézsaiás próféta könyvének a 28. részéből: „De ezek is tántorogak a bor miatt, és szédülnek a részegítő italtól: pap és próféta tántorog részegítő ital miatt, a bor elnyelte őket, szédülnek a részegítő ital miatt, tántorognak a jövendőlátásban, és inognak az ítéletmondásban” (Ézs 28,7). Ha az összefüggéseket nézzük, akkor itt látjuk, hogy amikor azt mondja, hogy bor, meg részegítő ital, akkor nemcsak az alkoholról van szó, hanem erről a másik italról, amiről most szólunk. És akkor olvasom még: „Ezért dadogó ajakkal és idegen nyelven fog szólni e néphez” (Ézs 28,11) Ez a nyelveken szólás. És a 13. vers közepétől olvasom: „…hogy járjanak és hátra essenek és összetöressenek és tőrbe jussanak és megfogassanak!” Ismerős a hátraesés. Honnan van ez a részegítő ital? Lehetne még sorolni még tovább is, hogy mik ezek a lelki, szellemi italok, ami megrészegíti az embert, de inkább most egy következő kérdéssel foglalkozzunk. Kik azok, akik keverik, és töltögetik ezt a részegítő italt? Mert így olvastuk, hogy akik híresek a részegítő ital vegyítésében, keverésében. Kecskeméti fordítás úgy mondja, hogy részegítő ital töltögetésében. Mind a kettőt csinálják: elegyítik, keverik, töltögetik. Kik ezek? Kik? Hát végső soron ezt a Sátán csinálja. Ő az, aki Isten ellen, és Isten törvénye ellen támad. Ő az, aki emberölő volt kezdettől fogva. És ahogy az alkohol megöli az embert, ez az ital is elpusztítja az embert. És ezért elsősorban is a Sátánnak szól ez, hogy jaj. De nem csak neki. Vannak a Sátánnak persze kiszolgálói, eszközei az emberek között. Nekik is szól: jaj azoknak, jaj nekik is. Vannak, akik tudatlanul szolgálják, de vannak, akik készakarva részegítik le a népeket, nemcsak magyar jelenség, világjelenség, hogy az után manipulálhassák, és azt tegyenek velük, amit akarnak. Mint ahogy a részeg ember nem ura magának, és egy részeggel azt tesz a józan ember, amit akar. Odavezeti, azt mond neki, elszedi a pénzét, kirabolja, bármit tehetnek vele. Hogyan töltögetik, és keverik ezt az italt? Hát sokféleképpen. De most csak hadd említsek meg két dolgot. Elsősorban is a média élenjár a részegítő ital keverésében és töltögetésében. Ugye, ismerős ez, hogy a média mit jelent? Régebben a könyvekben jelentek meg ezek a dolgok: sci-fi, horror, mit tudom én, milyen, meg a mozikban. Aztán jöttek az újságok, a folyóiratok, a magazinok, a szennylapok, amelyek ontják a kábítást, és ontják a szennyet. Aztán jött a rádió, és még hatékonyabban a televízió. A tévéből ömlik a részegítő, kábító mocsok. Nem csak Magyarországon, világszerte, de Magyarországon is. Hogy milyen mocsok, hadd olvassam el az Ézsaiás próféta könyvének a 19. részéből a 14. versnek a második felét: „…miként a részeg tántorog az ő okádása felett.” Tudjuk, a részeg ember nagyon sokszor hány, és tántorog az okádása felett. Hát ez van szellemileg. Megrészegítik az embereket, kiforgatják szinte emberi mivoltukból, és oda okádják mindenki elé, ország-világ elé, tessék, ezt nézzétek. Ott tántorognak fölötte. Vagy ahonnan az előbb is olvastunk: „Mert minden asztal telve undok okádással, úgy hogy hely sincs a nélkűl” (Ézs 28,8). Hadd mondjam meg, hogy a Kecskeméti fordítás ezt még

sokkal élesebben hozza, hogy kifejezze azt, amit az eredeti Igében Isten ki akar fejezni, hogy milyen undok előtte, ami van. Úgy fordítja a Kecskeméti fordítás, hogy minden asztal telve hányással, és ürülékkel színültig. Ez van. Gondoljon arra, aki ezt a mocskot nézi, hogy hányás és ürülék. Telve. És a Jeremiás próféta könyvében azt olvassuk: „Részegítsétek le őt, mert hősködött az Úr ellen, és heverjen Moáb az ő okádásában, és legyen csúfság ő is” (Jer 48,26). Nagyon kemény, és szinte úgy érezzük, hogy nem is istentiszteleti alkalomra valók ezek a kifejezések, de Isten nem szépíti a dolgot: ez van. A kábításnak ez a következménye. És miért kell meginni ezt a gyilkos italt? Miért kellene egy embernek ebben a szennyben fetrengeni? Nyilván, nem kellene. Majd kitérek rá, hogy mégis miért fogadják el az emberek ezt. Ez az egyik terület, a média. Hadd mondjak egy másik területet: számítógép és internet. Most attól függetlenül, hogy tudjuk, hogy a számítógép jó szolgálatot is tesz. Számítógépeket sok ember nélkülözhetetlenül használja a munkájához, számítógépen jók is megjelenhetnek, az igeszolgálatok is a számítógépen forgalomban vannak, az internetről is lehívhatók ezek is, de még mennyi más. És mennyi szenny is! Nem maga a számítógép a bűnös, hanem az ember, amiket felvisz meg lehív az internetről. De nem csak az internet. Nagyon sok számítógépes játék. Olyan számítógépes játékok, ahol az ember, aki játssza, hatalmasnak képzeli magát. Mert őt nem bánthatják azok a figurák, akik benne vannak a számítógépben, de ő mindent megtehet ebben az úgynevezett virtuális világában. Ölheti őket, kirabolhatja, seregeket irányíthat, bemehet zárt ajtókon. És ez is a cél, akik ezt a játékot összeállították, hogy az ember nagynak, dicsőségesnek, hatalmasnak, legyőzhetetlennek, Istennek képzelje magát ebben a virtuális világban, és azután, mikor ettől kellőképpen elkábult, mert már összekeveri, hogy mi számítógép, mi a virtuális, meg mi a valóság, akkor tegye meg a valóságban is. Nem is tudva, hogy mit tesz, mint a részeg. Aztán az internetről bármit le lehet hívni. És bármit lehet hallani, olvasni, és nézni, amit csak akar az ember. Ami csak érdekli. Lehet szexet, pornót, erőszakot, robbantást, kábítószereket. Lehet tartani gyűlöletes beszédeket, és felvinni meg lehívni ezeket, lehet tanulni, hogy hogy kell terrorizálni, hogy kell bűnözni. Lehet olvasni képtelen elképzeléseket, és egyebeket. Egy részegítő ital, amitől úgy elkábul az ember, hogy nem tud már normálisan gondolkozni. Kártékonyabb, mint az alkohol. „a gonoszt... igaznak mondják” A 23. versben azt olvastuk, hogy: akik a gonoszt ajándékért igaznak mondják, és az igazak igazságát elfordítják tőlük. Hogyan teljesedik ma be ez a 23. vers? Nyilván itt elsősorban az igazságszolgáltatásról van szó, amikor a bíró nagyon jól tudja, hogy kinek van igaza, de a másik megfizeti, és ezért nem annak ad igazat, akinek igaza van, hanem annak, aki fizetett. Én most nem erről az igazságszolgáltatásról szólnék. Ezt nagyon sokan tapasztaljuk, hogy milyen ez az igazságszolgáltatás. Csak egy gondolatot hadd mondjak el erről. Ma az igazságszolgáltatásban egyáltalán nem az igazság a fontos. Nem is lenne szabad igazságszolgáltatásnak nevezni, mert ez nem igazságszolgáltatás. Hanem elkövethet valaki bármilyen felháborító bűnt vagy aljasságot, ha nem tudják rábizonyítani, akkor felmentik, mint igazat. Tehát, pénzzel és ajándékkal el lehet érni azt, hogy eltüntessék a bizonyítékokat, és ha nincs bizonyíték, akkor a bűnös embert igaznak ítéli a bíróság. Ez nem igazságszolgáltatás. De nem erről akarok most szólni, hanem arról, hogy hogyan alakul át az embereknek a szemlélete, erkölcse, igazságszeretete, vagy igazságismerete, annyira, hogy maguk az emberek mondják már rá a bűnösre, hogy igaz, az igazra pedig, hogy bűnös. Ennek pontosan ez az oka, amiről az előbb szó volt. Ez a részegítő ital, amit ráöntenek az emberekre, az emberek pedig isszák. Annyira népszerűsítik a médiában a bűnt, a szemérmetlenséget, az aljasságot, hogy az emberek lassan elfogadják ezt. Nincs mit tenni, azt mondják. Ez van, ezt kell szeretni, ez a való világ. Ismerős kifejezés. De ez nem, ez egy agymosás. Egy erkölcsi,

lelki terror. Egy kábítás, egy lerészegítés. Ez az emberiség megrontása. Ez nem magyar jelenség, ismétlem, világjelenség. Tömegeknek a lezüllesztése, hogy aztán azt tegyenek velük, mint a részeg emberrel, kényük-kedvük szerint úgy manipulálják, ahogy akarják. A jót lesöprik, és idejét múltnak, nevetségesnek vagy rossznak állítják be, és valahol a háttérben, mindezek mögött, ott van a pénz. Ami ismétlem, minden rossznak a gyökere. De azt mondja az Ige: jaj. Jaj, azoknak! Ennek siralmas vége lesz. A prófécia beteljesedése Most nézzük meg, hogy hogyan jött el Izráelre ez a jaj, ez a siralmas vég, és hogyan teljesedik be a jövőben, a közeljövőben, nem a távoli jövőben. Először is a 24. vers elmondja, hogy mi lesz az Isten büntetésének, ítéletének az oka. Így olvassuk: „Ezért, mint a polyvát megemészti a tűznek nyelve, és az égő széna összeomlik: gyökerök megrothad, virágjok mint a por elszáll, mert [és most jön az indoklás] a seregek Urának törvényét megvetették, és Izráel szentjének beszédét megútálták.” Igen, ez az oka. Az emberek szándékosan megvetették Isten törvényét, és szándékosan megutálták Istennek a beszédét. Hátat fordítottak Neki, mondván: nekünk ne beszéljen, nekünk ne mondja, nekünk más kell, nekünk ez nem kell. Ézsaiás próféta könyvének a 30. részében így olvassuk a 9. verstől: „Mert pártütő nép ez, apát megtagadó fiak, fiak, kik nem akarják hallani az Úr törvényét. Kik ezt mondják a látóknak: [tehát akik még látnak, akik még tudják, mi az Úr törvénye, és mi Isten akarata. Ezt mondják:] Ne lássatok; és a prófétáknak: Ne prófétáljatok nékünk igazat, beszéljetek kedvünk szerint valókat, prófétáljatok csalárdságokat! Hagyjátok el ez útat, térjetek le már ez ösvényről, vigyétek el előlünk Izráelnek Szentjét! Azért így szól Izráel Szentje: Mivel megútáltátok e beszédet, és bíztok a nyomorgatásban és a hamisságban, és ezekre támaszkodtok: Azért e bűn olyan lesz tinéktek, mint a leesendő falhasadék, a mely már kiáll a magas kőfalon, a melynek aztán nagy hirtelen jő el romlása” (Ézs 30,9-13). Azért olvastam fel ezt az Igét, mert figyeljük meg, hogy miről van szó? Nem csak azok a bűnösök, akik keverik ezeket az italokat. Nem is azt olvastuk az Igében, hogy csak azoknak jaj, akik vitézek, hősök, a részegítő ital keverésében. Hanem azoknak is jaj, azt mondja, akik hősök a borivásban, akik megisszák ezt. És miért isszák meg? Mert ez tetszik. Mert az Úr törvénye nem tetszik. Mert az Úr beszéde nem kell. De kell ez. És ha valaki az Úr beszédét mondja, vagy az Úr törvényét, vagy az Úr igazságát, akkor így szólnak, talán, ha nem is hangosan, de a szívükben ezt mondják: Ne prófétáljatok nekünk igazat, kedvünk szerint beszéljetek. Hagyjátok el ezt az utat, vigyétek el előlünk Istent, Izráelnek Szentjét. Aztán a 2. Timótheusi levélben a mi időnkről, az utolsó időről a következőt olvassuk: „Mert lesz idő, mikor az egészséges tudományt el nem szenvedik, hanem a saját kívánságaik szerint gyűjtenek magoknak tanítókat, mert viszket a fülök. És az igazságtól elfordítják az ő fülöket, de a mesékhez oda fordulnak” (2Tim 4,3-4). Tudjuk, a mese is ilyen kábító. És mikor azt mondja, hogy mese, akkor elsősorban ne arra gondoljunk, amikor a kisgyereknek elmeséljük Jancsit meg Juliskát, mert ebben legalább van olyan közölnivaló, olyan igazság, amit a gyerek megért. Hanem a mese az, amikor valaki nyilvánvalóan tudja, hogy aki mondja, az is hazudik, de szereti hallani ezt a mesét, mert ez kedves a füleinek. És azt mondja, hogy az utolsó időkben el nem szenvedik az egészséges beszédet, hanem tanítókat gyűjtenek. Te beszélj nekünk, mert te kedvünk szerint tudsz beszélni. Nem az Isten kedve szerint, hanem az ember saját kívánságának a kedve szerint. És ez az, amire az elején utaltam, hogy kell az embereknek ez. Nem lehet egyértelműen arra fogni, hogy azok a valakik, akik a médiában meg itt meg ott vannak, azok itatnak bennünket. Hát azok itatnak, mert isszuk. Már aki issza. Azok keverik, mert kell az embereknek, mert megveszik. Mert szeretik.

A hatodik jaj Izrael életében Nézzük meg, hogy, hogy teljesedett be ez a jaj Izráel esetében. „Ezért gerjedt fel az Úrnak haragja népe ellen, és felemelé rá kezét, és megveri, hogy a hegyek megrendülnek…” (25. vers). Mikor a hegyek megrendülnek, ez a földrengés. Az utolsó időkről is szó van, amikor rengeni fog mindenfele a föld. És a 26. verstől arról szól, hogy zászlót emel egy távoli népnek, vagy népeknek, többnek is, és nagy hamarsággal eljönnek. Itt arról van szó, hogy Isten jelt ad a népeknek a háborúra. És jött is Izráelbe először Asszíria, és elvitte az északi országrészt, a tíz törzset fogságba. Azután jött Babilon. És ezek a népek nagy harci kedvvel jöttek, jól felfegyverezve. Ahogy mondja, hogy nyilai élesek, íjaik felhúzva, lovaiknak körme, mint a kova. Nem oldódik ki a saruja szíja, nem szakad el. Nagy harci kedvvel, jól felfegyverezve jönnek, félelmetesen, mint az ordító oroszlán. És gyorsan. És mint a tenger, úgy borították el Izráelt és Júdát, úgy, hogy a világosság sötétséggé lett a viharfelhőktől. Szeretném még megemlíteni, hogy hogyan írnak, írtak erről más helyen is a próféták. Mert kapcsolatban van ezzel a részegséggel. Tudniillik, amikor az embernek kellenek ezek a részegítő italok, mert nem szeretik hallani az igazságot, az Isten Igéjét, akkor egy idő után Isten azt mondja, hogy jó, ha nektek ez kell, én is részegítő poharat adok nektek. Csak az Isten részegítő pohara az ítéletnek a poharával, italával van vegyítve, és akkor Isten maga részegíti már le embereket, népeket, azért, hogy észre ne vegyenek semmit a közelgő veszedelemből. Ez már szörnyű ítélet, amikor annyira részegek az emberek, hogy nem veszik észre, hogy a leesendő falhasadék már nagyon kiáll, amit az előbb Ézsaiásnál olvastunk. Mindjárt a fejünkre esik. Nem veszik észre, annyira részegek. Nézzünk egy-két próféciát. Ézsaiás próféta könyvének a következő részében azt olvassuk: „Menj és mondd ezt e népnek: Hallván halljatok és ne értsetek, s látván lássatok és ne ismerjetek. Kövérítsd meg e nép szívét, és füleit dugd be, és szemeit kend be: ne lásson szemeivel, ne halljon füleivel, ne értsen szívével, hogy meg ne térjen, és meg ne gyógyuljon” (Ézs 6,9-10). Ez már szörnyű ítélet. Ezt idézi Pál apostol a Róma 11-ben, mikor azt mondja, hogy kábultság szellemét adta nekik az Isten. Szemeket, hogy ne lássanak, füleket, hogy ne halljanak. Nem csak Izráelben volt ez így, mielőtt jött a veszedelem, most is így van. És egyre inkább így lesz. És amikor elérkezik oda a világ, amikor azt mondják, hogy most már békesség és biztonság, akkor esik le a falról az a nagy hasadék, akkor dől rájuk, akkor jön el a hirtelen veszedelem. A Thessalonikai levélben pedig a következőt olvassuk: „És azért bocsátja reájok Isten a tévelygés erejét, hogy higyjenek a hazugságnak; Hogy kárhoztattassanak mindazok, a kik nem hittek az igazságnak, hanem gyönyörködtek az igazságtalanságban” (2Thessz 2,11). Tehát Isten maga bocsátja rájuk. Először is azt teszi Isten, hogy megrészegíti az őrállókat, a pásztorokat, a véneket, a prófétákat, a papokat, és a királyokat. Ezt tette Izráelben. Az őrök is részegek, jöhet a veszedelem Most az utolsó időben pedig azt fogja tenni Isten, hogy nem megrészegíti ezeket, hanem elragadja erről a földről, felragadja Istennek a népét, és nem lesz tovább, aki képviselné az Urat. Nézzünk két Igét ezzel kapcsolatban. „Mezőnek minden vadai! Jertek el enni, erdőnek minden vadai! Őrállói vakok mindnyájan, mitsem tudnak, mindnyájan néma ebek, nem tudnak ugatni; álmodók, heverők, szunynyadni szeretők! És ez ebek telhetetlenek, nem tudnak megelégedni, pásztorok ők, a kik nem tudnak vigyázni: mindnyájan a magok útára tértek, kiki nyeresége után, mind együtt! Jertek, hadd hozzak bort, és igyunk részegítő italt! És legyen a holnap olyan, mint a ma, nagy és dicső felettébb!” (Ézs 56,9-12). Arról van itt szó, hogy Isten szól a mezei vadaknak, meg az erdei vadaknak, hogy jöjjenek, megehetik a bárányokat. Vagyis, szól az ellenségnek, szól az idegen népnek, jöjjenek, betörhetnek, elpusztíthatják az Ő népét. Mert nincs őrálló sem, mert őrállói mindnyájan vakok, néma ebek, álmodók, heverők, részegek, mert azt mondja, jertek, hadd hozzak bort, és igyunk részegítő italt. És a

részegségükben telhetetlenek, nem tudnak megelégedni. Olyan pásztorok, akik a maguk útjára tértek, és nyereségük után megy mindegyik. Ez egy ítélet egy népen. Ítélet egy világon, amikor már nem lesznek, akik figyelmeztessék az embereket. Akkor jöhetnek a vadak, és megtámadhatják, felemészthetik az embereket. Jeremiás 13-ból olvasok még egy Igét: „Ilyen szókkal szólj azért nékik: Ezt mondja az Úr, Izráelnek Istene: Minden tömlőt [vagy korsót] meg kell tölteni borral! És azt mondják néked: Avagy nem tudjuk-é jól, hogy minden tömlőt [korsót] borral kell megtölteni? Te pedig azt mondd nékik: Ezt mondja az Úr: Ímé, betöltöm e földnek minden lakosát, és a királyokat, a kik Dávid trónján ülnek, és a papokat, a prófétákat, és Jeruzsálemnek minden lakosát részegséggel” (Jer 13,12). Részegséggel. És bizony napjainkban jelei vannak ennek. Amikor azok, akiknek őrállóknak kellene lenni, figyelmeztetni kellene, mert papok, vagy próféták, vagy királyok, nem látnak, és nem hallanak, mert részegek. A részegítő pohár Az Úr által küldött részegítő pohár, amint mondottam, egyben a pusztulásnak a pohara is. Jeremiás próféta könyvének a 25. részéből elolvasok egy néhány Igét: „Mert ezt mondotta az Úr, Izráelnek Istene nékem: Vedd el kezemből e harag borának poharát, és itasd meg vele mindama nemzeteket, a kikhez én küldelek téged. Hogy igyanak, részegüljenek meg és bolondoskodjanak a fegyver miatt, a melyet én közéjök bocsátok. És elvevém a pohárt az Úr kezéből, és megitatám mindama nemzeteket, a kikhez külde engem az Úr; Jeruzsálemet és Júda városait, az ő királyait és fejedelmeit, hogy pusztasággá, csudává, szörnyűséggé és átokká tegyem őket, a mint e mai napon van [...] Azért ezt mondd nékik: Ezt mondja a Seregek Ura, Izráelnek Istene: Igyatok és részegüljetek meg, okádjatok és hulljatok el, és fel ne keljetek a fegyver előtt, a melyet én küldök közétek. És ha majd a te kezedből nem akarják elvenni a pohárt, hogy igyanak belőle: ezt mondd nékik: Így szól a Seregek Ura: Meg kell innotok. Mert ímé, a város ellen, a mely az én nevemről neveztetik, az ellen veszedelmet indítok, ti pedig egészen megmenekültök-é? Nem menekesztek, mert én fegyvert hozok e földnek minden lakosára, azt mondja a Seregek Ura” (Jer 25,15-18.27-29). És még egy Igét Ezékiel próféta könyvéből (ezt Jeruzsálemre mondja): „Nénéd útján jártál, [hogy ki volt a nénje, ezt a rész elején olvassuk, hogy az egyik Samaria, ez volt a nénje, és a másik, akiről most szó van, Jeruzsálem] azért az ő poharát adom kezedbe. Így szól az Úr Isten: Nénéd poharát megiszod, mely mély és széles; leszen nevetségedre s csúfoltatásodra, hogy sok fér bele. Részegséggel és bánattal megtelsz, pusztaság és elpusztulás pohara a te nénéd, Samaria pohara! Meg kell innod azt s fenékig hajtanod; és cserepein rágódni fogsz, emlőidet megszaggatod azokon, mert én szólottam, ezt mondja az Úr Isten” (Ez 23,31-34). A jövőre nézve is beszél Isten Igéje részegítő poharakról és a harag poharairól. Csak egyet említek meg. A Jelenések könyvének a 16. részében szó van Isten haragjának hét poharáról, ami a hét utolsó csapás. Ez még hátravan. De ugye előtte ott van az a pohár, amit a Thessalonikai levélben olvastunk, hogy Isten rájuk bocsájtja a tévelygés erejét, hogy higgyenek a hazugságnak, mert nem hittek az igazságnak. Ez a részegségnek, a tévelygésnek a pohara, és utána jön az ítéletnek, a csapásnak pohara. Befejezés Azzal szeretném befejezni, ami nekünk szól, hívő embereknek, hogy most akkor, hogy álljunk ezekhez a dolgokhoz. Két Igét olvasok el ezzel kapcsolatosan. „Meglássátok annakokáért, hogy mimódon okkal járjatok [szó szerint egzaktul, pontosan járjatok], nem mint bolondok, hanem mint bölcsek. Áron is megvegyétek az alkalmatosságot, mert a napok gonoszok. Annakokáért ne legyetek esztelenek, hanem megértsétek, mi legyen az Úrnak akaratja” (Ef 5,15-17). Figyeltük, hogy ez volt az oka az Isten ítéletének, hogy megvetették az Úr beszédét és törvényét? Nem akarták hallani, hogy mit akar az Úr? De

nekünk azt mondja, hogy megértsétek, hogy mi legyen az Úr akarata. „És meg ne részegedjetek bortól, amelyben kicsapongás van: hanem teljesedjetek be Szent Szellemmel” (Ef 5,18). Meg vagyok győződve, hogy az Ige nemcsak az alkoholtól akar bennünket őrizni, hanem minden más szellemi bortól, minden más részegítő szellemi italtól is. És ezzel állítja szembe azt, hogy teljesedjetek be Szent Szellemmel. A másik Ige, ami ezt nyíltan ki is mondja, amit én most mondtam, hogy nem csak az alkoholtól, hanem más szellemiségtől is óv bennünket az Úr: „Ti mindnyájan világosság fiai vagytok és nappal fiai; nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé! Ne is aludjunk azért, mint egyebek, hanem legyünk éberek és józanok. Mert a kik alusznak, éjjel alusznak; és a kik részegek, éjjel részegednek meg. Mi azonban, a kik nappaliak vagyunk, legyünk éberek, felöltözvén a hitnek és szeretetnek mellvasába, és sisak gyanánt az üdvösségnek reménységébe. Mert nem haragra rendelt minket az Isten [tehát nem arra, hogy a harag poharát igyuk ki, meg az elkábításnak, a részegségnek a poharát, nem erre rendelt Isten] hanem arra, hogy üdvösséget szerezzünk a mi Urunk Jézus Krisztus által. A ki meghalt érettünk, hogy akár éberek vagyunk, akár aluszunk, együtt éljünk ő vele. Vígasztaljátok azért egymást…” (1Thessz 5,5-11). Ámen. Debrecen, 2003. március 23.