, A HUNY ADV ARlVlEGYEI
\rIII-IK
EVKON-YVE AZ 1893-1896, EVEKROL.
SZEIU~F.~ZTETTtK
,
",
KUN ROB:ER1' E~ 'fEGI ...\S
G.\I~OR
'L\RSl'l..\ 11 TlTK.\ROK .
• • KOLoszvART, AJTAI K. ALBERT
KONV\~\"O'IH.\J.\.
IS97·
TARTALOM. Ertekezeaek.8s
felolvas&sok.
G"~f Kun» Gl-;a: Elnoki megnyitoja a vajdahunyadi var lovagtermeben 1893. cvi szeptember 24-en tartott gyUlescn . . . . . . . . • . . . . • . . . • . . Elnoki mcgnyit6ja az 1895. junius 16-iki kozgyiil~en .lIdrl."lIjt Fereucz : A vajda-hunyadi es gyahiri vasbanyak fejlodese...... Szilltc Gabor: Hunyadmegyc czfrnerc ..•.•.••.•. : . .•. •. . •. . . •. ••. ••• Sarmizegctusa, Ulpia Trajana (Varhcly) amphitheatnuna (I tervrajzzal) ..........................................•.•.. }(,,/ulIlbdll Sanu«: Lozsddi nepdalok es tanczsz6k........
..... .. ...... Teg/tis Odbar: A ket KOkiillo volgyfejcnel lcithato romai vegvcirak es hatartoltc:~ek viszonya Dacia katonai cs tartomanyi szekhelyeihcz vagyis ApuJumhoz (Gyulafehervar) es Sarmizegetusahoz (Varhely).... ....
.Lap
5 II
20 27
35 38
53
Millennarie emlekiinnepe1leink. Millennaris
ernlekbeszcdek Hunyadmcgye 1896. evi majus 14-ec tartott millenndris diszgyiilcscn: I. Baro S:;elllkel'uzi/i)' G)'lj'r~'Y foispan megnyit6 beszede .......• 2 . .l-Iollali Arthur alispan beszede . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Grof Klllm Geza bcszcde.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ... 4. Retlli Lufos kir. tanacsos, tanfelugyelo emlekbeseede . . . . . . . . . Varmegycnk millenmiris emlekunnepelye az 1896. evi szcpt. 4-en Jeleplezett vulkani es a szept, 5-cn felavatott vaskapui emlekosalopoknal . . .. I. A vulkani ernlekoszlopnal . J. Hr. Szelllkcres:;l/ty G),orb')' megnyit6 beszede . ; . . . . . . . . . . . . . . . 2. Dr. So'l)'olll-Fekele Fereucs cmlekbeszede . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. ]all:;a Vaz,,1 petrozscnyi szbir6 beszede . . . .. U. A vaskapui emlckoszlopnal : . J. Br. S:;elltl.:eresz'"y G)'orgy megnyito beszede , . . . . . . . . . . . . . . . . 2. K,1Il Robert alkalmi beszede . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Lddj' G.),ltla r. kath. lelkesz imaja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. ,;.Vesztor Jll'ikllJs roman puspoki vikarius iinnepi heszede . . . . . . 5. Ho//aki Art/III" alispdn beszede . : . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • 6. Plelsf" Sdndor foszhiro beszede '.' . . . . . . . . . . . . .
61 62 66 73 79 80
SI 84 87 88 90 91
93 94
Lap
Hanyadmegye Il-ik millenmiris es Pataky Laszl6 dltal megfestett Hunyadi Janos kep leleplezesevcl egybekapcsolt kozgyiilesen tart ott beszcdek : I. BM6 Szenllures:;IIIY GyorKY foispin megnyitd beszedc . . . . . . . . 2. Rilll"- Lajos kir. tanacsos, tanfe]ugyelo unnepi beszede . . . . . . . Tdrsulatunk miUenmlris kozgyiil~se: I. Gr6f Kuun Gt;a elnoki megnyit6ja ... 2. Dr. .lVdrli Sd"dor tiszteJeti tag felolvasasa : Europa politikai constellatioja a honfogJalas idejeben, 896-ban A devai m. kir. allami (orealiskola millennaris unnepe: I. Tig/tis GdIJor igazgat6 iinn.epi beszede 2. Ku" RdIJerl rendes tanar beszede .... A hunyadmegyei Emke millennaris diszgyuJese : I. alII,; Lafos kir. tanacsos elnoki megnyitoja 2. Gr6f Xuu" Is/vii,,: Az EMKE C!S az ezredev. (Kolterneny) . 3. Dr. FarIas Rita: Hunyadmegye jelentosege az elsa ezredevben GrOf Xuu" Giza: Gondolatok a magyar faj hivatasdrol az uj ezredev kiiszoben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 0
•
0
0
0
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
0
0
0
••••••••
0
0
•••••••
0
•••••••••
0
••
0
0
0
•
0
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
0
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
0
•
•
•
•
96 97 10 I
106·
117' IJ9
124'
126 128 I 33
Bivatalos reszo A tarsulati gyuJ~ek rovid kronikaja 1893 januarjatol A tarsulat tagjai: TiszteJeti tagok ElhaJilozott tisztelcti tagok Alapit6 tagok . . . . . . . . . . . . • . . . . . . . . . Rendes tagok Vagyonmerleg 1897 februar ro-en Tiszt ikar . . . . . . . . . . . A tarsulattal csereviszonyban dllo tarsulatok............ 0
0
••••••••••••••••••
•••
,
0
1896 m:ijusaig . . . .
•
0
•
•••••
0
0
0
•••
0
•
•
•
0
••
•
0
•••••
0
0
•
0 ••••••••••••••••••••
II
•
•
•
•
.'.
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
0
••
•
•
•
•
"
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
0
•
•
•
•
0
•
0
•
0
0
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
. . .. . . . . . . .. ••
137 .146 146
146
149 152 I S2 J
52
"
,
ERTEKEZESEK, FELOLVASASOK.
ELNQ
I{I MEG NY ITO.
Mondotta a hunyadmcgyei tOrt~nelmi es rt!gc!szeti't4rsulat vlila!tztmlinya ·'Ital a vajda-hunyadi vdr lovagtermeben szeptember h6 24-c!n rendezett fclolvas6 Ulc!sen grof Kuux GtzA.
Tisztelt
Kozgyiiles t
Valamint a termeszetben feny es arnyek, vilagossag e.; sotetseg s az evszakok valrjak fel egyrnast s valtaleoznak szuntelernll, ugy a tortenelernben is az esernenyek kifejlddesei, a korszakok bontakozasai koat arny es feny, vila~ossag, borulat es sotetseg' nyilatkoznak ; es valamint az elvetett mag es a novenyi elet minden csiraja fejlc5dik, ugy, hogy neki adatott, ha a fejlodesre saukseges feltetelek meg vannak, a leg ottan ot tan hideg es bidegiilo aramlatai, a novekedo arnyak, az ejjeli sotetseg, a hideg evszak daczara is, llgy a tortenelrni fejlddest meg nem hiusitjak az iddk mostohasagai, az erkolcsi hanyatlas, a zsarnoksag, a vakbuzgosag' heve a kozony hidege, az arulas vagy valamely melyre hato orszagos szerencsetlenseg, csak az erkolcsi vilagrendet megtart6 alaperdk legyenek mp.g, milyen az onmagaban val6 bizalom, a hazaszeretet, az Istenben vetett hit, melyb61 csak annyi, mint a mustarmag, a hegyet is megmozditja es a melynek semmi sem lehetetlen. Odv neked 6h, var, Hunyadiak osi vara, ezredeves itt lakozasunk unuepenek estejcn l Kozel egy felezred 6ta neved a hosok egyik Iegnagyobbikahoz fuz6dik, s azota az iddk mennyi viszontagsagait tapasstalad buban es orornben ; a szerencse csillaga a hazai egen, hoi szertelen igen fenylett falaid partaxata, bastyaid orma felett, hoi megint a hazafiak elmondhattak a koltovel : Rosz idoket erunk, Rosz csillagok jarnak.
6
GRGF
KUUN
GEZA.
Falaid j61 ismerik az oromriadast, a veszjelt s a veszkidltast, a nyilt ellenseget s a titkol6dz6t, az egykori zajt s a kriptai csendet, a kozony fagyat s a lelkesedes hevet. Udv neked 6h var I Ephialtes nem volt, ki az ellenseget a vajdahunyadi var falai kaze vezette volna, a viszalkodas gyakran dult hazankban a hazafiak kozt, de arul6kr61 alig tud tortenetunk. Theopompos meg6rizte Herostrates nevet a j6n varosok hat arozata ellen. A hazai Klio ilyenekrdl sem tude Az a tilz, mely 1854. aprilis I3·dikan ejjel a vir eszakkeleti reszeben tarnadt, minden valosxtnuseg szerint vigyazarlansagbol eredt s nem Herostra tos vagy a boszuallas rnfive. A ki az akkori romokat latta, a koltdvel igy sz6lhatott: 5 igy kiegve Hunyad eke Vad viharok durva feszke !
Amde eljott egy jobb kor s a tarsadalom es a magyar allam figyelme a jelen eleterds alkotasai kozt a rmilt iddk dicsd ernlekti romjai elol sem zarkozott el s ez nem is lehetett volna maskepen, hiszen a nagysag es dicsoseg mindig aktualis es soha el nem evill, s eljott az a ferfiu, a ki a Hunyadi var felepitesenek erdekeben sz6val, Irasban es tettel mtikodni meg nem szunt szive vegso dobbanasaig. Megnevezzem e? minek? neve mindnyajunle ajkan lebeg, ernleke mindnyajunk szfveben el. A var nagyreszr feleptilt, bar meg sok a teendo, Rerneljuk, hogy a befejezes nem fog soka kesni. Es a vajda-hunyadvari egyJet, a mely itt e var falai kozt alapult, hol van? kerdhetik sokan. Kozvetlen mukodesei raincsenek, tagjai tobbe gyulesekre ossze nem sereglenek, de hiszem es rernenylern, hogy azok szarna meg nem apad, sot a halado evekkel nagyban fog gyarapodni, mert a jovc5 nernzedek osszesege fog majdan es nernsokara porJepte nyomaikba lepni. Az emberek elete olyan, mint a foldre kiontott viz, vag)' mint az arnyek s csak is az elvegzett rnunkaban nyer tartossagot, az eszrnek azonban orokeletuek. Ugyanazon lelkesedes, ugyanazon torekedes, mely a vajda-hunyadvari egylet tagjait arhatotta, biztosan rernenylern, a jOVQ kor kozvagyonava lesz, csakhogy az a jOVQ kor tobb oly tenyezd kozremukodc5 ereje altai lesz segitve, a melyeknek az emlitett egylet segftsege nelkul szukolkodott, A rmi-
ELNOKI MECNYI'l·6.
7
ernlekek iranti erdeklddes natton n6, a tortenelmi tudss tagul es tisztul, a hazaszeretet mind inkabb fogja egyeslteni hazank testvernepeit s ekkor Vajda-Hunyad varara, mint a hazai szent fold zarand ok helyere el fognak jonni a hazafiak nyelv es vallasfelekezeti kulonbseg' nelkul egy hatalmas erzestc51 athatva, egy es ugyanazon vezercsillag tundokleset larva az egen. A gyozclmek b6 aratasaiban Hunyadi Janos vezerlete alatt reszt vettek hazank osszes nepei s Matyas kiraly igazsagossaga mindegyikokre kiteriedt 5 a rmivelodesnek altala megszerzett 5 biztositott joteternenyeiben a magyar szent korona osszes nepei reszesedtek. »Hullatja leveler az ideS yen faja,« mondja a kolto, de nyilvan latjuk, vannak e fanak orokzold, hervadhatlan levelei is, ilyen hervadhatlan level a »dulcis arnor patriae,« az a test veri szeretet, mely ontudatlanul bar es sokszor lathatatlanul a kozds haza gyermekeit egyrnashoz fiizi, a tokeletesedesrdl val6 hit, a philantrophia, a rnunkassag s az isteni gondviselesben vetett bizalom. Ha elborul az igazsag napja, e hervadhatlan levelek sem lattatnak tobbe, de az igazsag napja elobb-utobb kivilagosodik, bland; post mlbila soles, Az irani nepek osregi hitregeje a vilagossag es sotetseg harczairol, rnelyekbol vegre is az elobbi lep ki gyc5zokent s biztositja uralmat az emberi nem torteneteben, minden jel oda mutat, elobb-utcbb val6sagga lesz. Meltokep hogyan keszulddjunk bemenni a nagy kapun, mely evezredet evezredtol vAlas7.t el? Meltobb keszulcdesunk "em lehet, mint a rnukalkodas, a fevekenyseg minden teren, munkaban az elet, Isten is 1lttlnkdra jiJut, mondja a regi kozmondas. Igy legyen azon kapu evezredes felvonulasunk diadalmanak kapujava. Nem eleg a munka erteket ismerni, hiszen azt minden penzert cselekedc5 tudja, nem eleg azt szeretni, de vilagos ontudattal kell birnia mindenkinek arr61, hogy az altal a a j6ban j61 vegzett munka resze azon kozmunkanak, melyt61 hazaja, nernzete elc5rnenetele fugg. 0 nnepi keszulddeseink egyike abe b61 alljon, hog}' mind jobban ismerkedjunk meg azon foldreszszel, melyrol a Pannonia megvetelerol sz616 enek igy emlekezik : Lak6f61 de nagy jo volna, Bogy annal jobb sehol nem volna,
melyet az idegen Freisingi Ott6, XII. evszaebo! va16 ir6, Isten paradicsornahoz 5 Aegyptomhoz basonHt: la"UJ1latn paradisus Dei,
oe! A~gyjJhlS s melyet
mindnyajan buszken es boldogan hazanknak nevezunk, Hazank eg~szet ugy isrnerhetjuk, ha reszeit minel alaposabban ismerjuk, A c hunyadmegyei tortenelrni es regeszeti tarsulat s azon czclb61 alakult meg, hogy megyenk multjat es jelenet lehet6leg felderitse s tobb mar tiz esztendejenel, sot kozel van mar a harom lustrum betelese, hogy valasztmanya tagja i ezen czelra lankadast nem ismer6 munkat fordftottak. Kutattak a megye termeszeti nevezetessegeit, mindennemu termenyeit, a nepelet nyilatkozatait, jelesen a nepkolteszet rnezei viragait, a hitregek toredekeit, a nepmeseket, a nepbabonat, az itt beseelt nyelvjarasok sajatsagait, a megyei nepviseleteker, a megyeben barhol elszortan letez6 s ezen megyere vonatkoz6 mindennermi regisegeket, torteneti emlekeket, okrnanyokat, kezfrari rmiveket, nyorntatvanyokat, nemesi czfrnereket, kozpecseteket. E kutatasok jelentekeny eredrnenyekre vezettek s megyenk multjanak nem egy hornalyos re]teket vilagosltottak meg. Es meg sines monographiank I Ha anyagi eszkozeink megengedtek volna, bizonyara mar letre jott vo!na a regt6J fogva 6hajtva vart Hunyadmegyei monographia, de ennek koltsegei sokkal tobbre mennek annal, mint a mit czeljainkra al dozhatunk. Magyarszag legtobb megyeje imrnar elkeszult monographiajaval s a melynek meg nines, lazasan siet a rnulasztast potolni. Seomszedaink: Arad- es A.·Fehermegye surgosen iratjak monographlaikat,· Dobokamegyee mar reg megiratott, SzolnokDobokaet jeles tud6sunk Rethy Lasz16 most Irja. De nem csak rnegyek es varosok, hanem az orszagszerte viragzQ koamuvelodesi Intezetek, jelesen az iskolak, evkonyveik ossseszerkesztesevel, tortenetck megirasaval keszftik eia magokat az orszagos unnepre. Es nalnnk Hunyadmegyeben melyseges hallgatas egy ily rnunka megirasar6J. Egyesek ejjeli gyertyavilagnal is rnunkalkodnak ugyan, jegyzetet jegyzetre halmoznak, de a rnegfrando s kozre adand6 megyeismenek kivaloan surgos tigye a nyilvanossag elott evek 6ta nem targyaltatott, arr61 s~6 nem volt. Ket evtized elott megyenk egyik lelkes bizottsagi tagja inditvanyara a monographia szerkesztesenek- ugyet egy tobb tagu bizorrsagra bizta, melybe en is bevalasstattam. Ez a bizottsag fajdalom I darab ideig csak nevszerint elt, s Iassan magaban elenyeszett. Evek elott egyik me~yegyUlesiinkon a regi indttvany el6vctelct kertern hivatkozassal a
9 valtozott viszonyokra, az idlSkozben megalakult hunyadmegyei tor .. tenelmi es r~g~szeti tarsulatra, rnely az eJv~gzend6 munkaval megbizand6 leone. Az indftvany megujltasa JeJkes fogadtatassal talalkozott ugyan, de felhozatotr, hogy ez ide) szerint nines oly megyei alap, melyb61 a megrrando munka koltsegel fedezhet6k volnanak, Ismet teltek evek s ime mar ugysz61va a millennium kuseobehez ertunk. A mooographia mellett felhozott ervek egyr6J. egyre ervenyben vanna k s ezekhez most hO'~zajarut a siirgossegi indok is. Hogyan lehessen az, hogy e."J Hunyadrnegyeben, a tortenet klassikus (oldjcn, ne tudjon letre jonni egy a jelenkor kivanalmainak megfelele rnonographia, itt, a hol erre orszagunk egyik legdicsobb rnuemleke, Vajda Hunyad vara, es annyi mas torteneti nevezeressegu ernlek hallgatagon ug)'an, de aeert mindenkinek erthetden, ki nem csupan a jeJenben s a jelennek el, hatalmasan felserkentenek, e munka teljesiresere indltanak s a hoi az erre val6 elokeszuletek nagyreszet a hu .iyadmegyei tort. regeszet! tarsulat evek hosszu soran megtette l M~g nem keso, vallvctett rnunkaval a monographia letre johet, de mar nines t obbe idc5 a hosszas e16ertekezletekre, az iranyelvek feletti vitakra, hanem tenni kell nagy serenyseggel, mert idonk rohan s ket eves nehany honap elteltevel irnrnar a rnillenniumi tinnepre fognak rnegkondulni hazank OSZ· szes harangjai. A7. en indirvanyorn, a mikor azt tettem, kivant sikerrel nem jart, Talan a nyom6s indokokat nem elegge fejtettern ki ? Tegyen most megyei bizottsagunk egy mas tagja inditvanyt az ervek teljesebb kifejtesevel, hivatkozassal az id Jk into szavara, az orszagos mozgalomra a monographiak megfrasa kortil, az iigy siirgossegcre es erdsen hiszem, az indirvany most sikerre vezeter:d. E.s ha a hunyadmegyei tort. es reg. tarsulat fog megbizatni a munka megfrasaval, bizonyrira ejjelt nappallal osszeteve minden igyekezettel azon leszunk, hogy a kivant munka idejeben megjelenhessek 5 a millenniumi kiallltas azon oszt-ilyaban, melyben a tobbi monographia ki fog allittatni, a mienk se hianyozzek. Vajha hc5 ohajtasunk teljesednekl Es meg egy rnasik ohajtasornnak adok itt kifejeaest, mely nern tobbe az erdelyi reszek egyik megyejet, hanem az egesz rcgi Erdelyt illeti s ez abbol all, vajha a millenniumi unnep alkalmabol a hIrneves tortenese Benko J6zsef <Speczialis Transilvania e-ja nyorntatasban megjelennek l A vaskos kez·
10
cm6F
KUUN GEZA.
Irati kotet kiadasa bizonyara nem kis koltseget igenyel, de ha e caelra az arra vallalkozok vagy vallalkozo r~sz~rol kibocsatott felsz6litas fog koekezen forogni, nem ketlern, a torteneti multunk irant erdekldddk szivesen fogjak aldozatok mertekevel a nagy czelt eldrnozdltni. A reszletekkel itt nines helyen foglalkoznom, csa1c ohajtasomnak adtam kifejezest, mely bizonyara sokaknak ohajtasa, Minden szep czel aldozattal jar s a haza hu fiaitol tehetsegok rnerteke szerint aldozatot var, A haxafisag es a lankadni nem tud6 aldozat a haza oltaran hasonlok azon ego csipkebokorhoz, melyet Mozes latott, rniddn az Isten hegyehez jutott, a Horebhez, a csipkebokor eg vala, de meg nem emesztetik vala. Valasztmanyunk itt e varosban e mai napig ugyan felolvas6 ulest nem tartott, de azert a hunyadmee yei tort. es reg. tarsulat resz~r61 nem rna vagyunk itt eloszor Pal' evvel rnegalakulasunk utan egyik kozgyUlesiinkrol jottunk ide hazai tudornanyunk nagy disee Pulszky Ferencz s a nernet regeszek egyik vezerfia Benndorf Ott6 udvari tanacsos es b~c,i egyetemi tanar kiseretebeu, azon gyUlesiinknek mintegy iinnepi je'leget emelve Vajda-Hunyadvar falai kozt. Es akkor, ugyszinten egy rnasodszor, mikor a magyarorszagi torteneti tarsasag tagjaival egyiitt jelentuuk meg e helyen azon tarsular nagynevtl, kivalo erdernu elnoke Szecheny Antal gr. o nagymeltosaga vezetese alatt, Vajda-Hunyad varos kivalcan szlyes vendegszeretettel fogadott, melyre mindenkor a reszevevek ordmmel fognak visszaernlekezni. A ki a multakert Ielkesiilni tud, s a torteneti impressiokat megkap6 kozvetlensegokben keresi, a ki latni akarja, mint emelkedik egy varos a modern gyaripar vivo manyainak felhasznalasaval a kozepkor egyik legdicsobb miiernleke toslomszedsagaban, jojjon ide VajdaHunyad varosaba. A hunyadmegyei tort. es regeszeti tarsulat valasxtrnauya Vajda-Hunyad va rosa meghivasara orornrnel s halaerzettel gyulekezett ossze e mai napon e kiralyi V3r falai kozt, hogy itt felolvas6 griilest tartson. Fogadja a varosi tanacs, a nagyerdernu polgarmester, az itteni vasgyar nagyerdemu igazgat6ja, s a varos hazafias kozonsege meleg koszonetunket :1 szfves rneghtvasert. S ezzel a felolvas6 gyUlest megnyitottnak je.cntem.
E L N 0 KIM
EGNY IT
6
B E S ZED.
Mondotta a -Hunyadmeeyei tortenelmi C!S rc!gc!szeti tarsulate 1895. evi junius 16-4n tart ott kozgyiilc!sc!n gr6f KVVN Gf:.zA.
Tisztelt
kozgyUles!
»Sok ut visz a rnagasra ; s ez utak koet nem egy van, mely mindenkinek hatalmaban aIle - irja Kolcsey :tParainesise ezimii rernekmtiveben. Ilyen ut Kolcsey szerint a koziigyert tenni rnagunkban vagy masokkal egyutt. Hiaba alkotunk tarsasagot, ha feladatai megoldasara is nem tarsulunk. Ez kotelessegunk s a katelesseg teljesftese szinten egyike azon magasra vezetd utaknak, melyek mindenkinek hatalrnaban allanak. Azzal. hogy valamely koahasznu, udvos munkassagu tarsasagnak tagjai koze leptunk, iranta onkent kotelezettscget vallaltunk, melyet, mig kotelekeben vagyunk, sziinteleniil szern dolt kell tartanunk, teljesiteniink kell. A legerdsebb lancz az, melyet magunknak kovacsoltunk, de ez egyszersmind a legkonnyebb is es val6 gyonyor(is~g hordanunk, rnert egyeni bajlamainknak legmegfelelobb, melyet ha levennenek rolunk, ismet magunkra vennok s ha nem volna, lelkunkben utana sovar vagy tamadna, H]. e megyeben meg nem volna torteneti, regeszeti tarsulat, nem ketlern, sot erdsen biszem, elenk volna bennunk az ohajras egy ilyent, meg pedig rninel elc5bb s inkabb rna, mint holnap, megala pitani, A tarsulat harem lustrum 6ta meg van, tagjai )coze tartozunk, tegyuk meg tehat erdekeben mind azt, mire magunkat Jegjobb belatasunk szerint onkeut koteleztuk, mert kotelekebe nem reabeszeles vezetett, hanem meggy6zodesunk. Felbuzdulasunk nem lett volna valodi lelkesedes, ha azt kozony, erdektelenseg valthatta volna fel, meggy6zod~slink pedig omimftas lett volna, ba az nehany rovid ev elrnulasa alatt szarnyat oltve, lelkiinkbc51 vegkep eltunt volna, hiszen a val6di lelkesedes megtart
I~
GROF
KUllN
m~Z_\.
azon rovid id6re, melyet emberi eletnek nevezunk, mivelhogy a sziv melegevel azonosiilt s esak azzal szfinik meg s a meggyozodes nem legtukrozet, hanem egyenisegunk lenyege, lenyegenek java. Id6k rmiltaval, igaz sokfele erdek nem hevit tobbe, vagy legalabb nem ugy, mint hajdan, sok hangos vagy elnermil szivunkben, felesszamu remeny, ha egyszer elvirult, tobbe meg nem ujul, a velemenyek pillang6i napokat elnek, nezeteket valtoztatunk s bolcshoz illu dolog: mutare c01zsili,t1ll ill melitis, am de ejvaltozekonysag kczepette vannak targyi, sot vannak alanyi igazsagok is, melyek megallnak es meg nem ingathatok s mig eldbbenieket fogva tartani vetek, utobbiak minket tartanak fogva s mind azok, mind ezek oly eros meggyozodeseink, hogy, ha tuladhatnank rajtok esodakepen, bizonynyal egyeni jellegunkbe esnek esorba, egyenisegunk nemely tenyezojetdl fosztatnank meg. Kovessuk hat meggyozode· stink sugalatat s tegyunk, a mi tennunk adatott, nagyra hivatott tarsulatunk elornozditasara, Imrnar ugy szolvan a millenium ku szobehez ertunk. R6ma megalapltasanak napjat. aprilis 2 r-iket, a varosiak m6d nelkul valo vigsaggal unnepeltek, ez volt a Paltlia-k, vagy Pan'li'a-k tinnepe s a varos alapitasanak ezredi k esztendejeben ez ida tajban nagyszeru jatekok rendeztett ek. Mi rnaradt e vigsagb61 s a gladiatori jatekokbol egyeb marnornal s kesdn jaro megbanasnal P Rorna masodik evezrede aggaszt6 elojelek kozt kezdodott, a Paliliak oromzajaba nagyon is belevegyUlt a fegyverek zaja, a regi erkolcs szerfelett meglazult, a kozszabadsag alahanyatlott, tobbe nem spartai ferfi kar kuzdott. A vigalomba elrneniltek, nem lattak a baljoslani csillagalldst s a kozeledd enyeszet felettok lebeg6 arnyekat. Az egyes evszazok betoltevel tartatni szokott Iud" saeculart's-ek alkalrnabol a szibylli konyvek rnegkerdeztetrek ugyan, de homcilyos valaszaik a de cemvi'r·ek, qui1zdecemvir-ek tetszese szerint ertelmeztettek s ezeknel a fotekintet oda ira.iyult, hogy a rnulatsag felett erzett kozororn valamikepen meg ne zavartassek. Mi a bonfoglalas milleniurnat komoly terfiakhoz rneltoan kivanjuk tinnepelni s nern gondtalan gyermek modjara, ennekokaert dicsd ernleket neesak mulekony unnepsegekben. de maradand6 al kotasokban es fc5· kepen ezekben igyekezsunk a keso ut6dok saamara megorokfteni. Tartsuk meg a mi j6 volt a rnultban es bizony sok j6 volt es ha
ELNUKI
MEGNYITO
JJESZr!:D.
mar elveszftettuk, igyekezziink leherdleg visszaszerezni azt, a mi abb61 visszaszerezhetd, ertsuk meg az idok into szozatat, a (aji erdeket apoljuk, mint atyaink tettek, legyunk feltekenyek nemzeti jellegunk alapvonasaira, mint oseink voltak, szeressuk egyrnast, kik e haza gyermekei vagyunk nyelv- es vallasfelekezet kulonbsege nelkul, mint azok, a kik a kozhaaa vedelrneben a Kenyermezdn I479-ben egyrnast testverileg tamogatva kuzdottek es gyoztek, legyunk egyetertok, a mint eddig csak az elnyornatas s a fenyegetc5 veszedelern napjaiban voltunk, karoljuk fel a kozrnuvelddes egesz erdekkoret, mint a hogy ezt eddigele nem elegge tetttik s ez okon irta s irhatta Mikes Kelemen leveleiben, bar nemi tulzassal, hogy egyik foohajtasa az. hogy a tudornanyossag 01 y altalanos lenne az orszagban, a milyen altalanos a tudatlansag, torekedjunk az erkolcsok feddhetetlensegere, mert igazat mond koszorus koltdnk, mikor, igy szol : III minden orszag tarnasza, talpkove, A' tiszta erkolcs, mcly ha megvess, Roma lcdol 's rabigaba gornyed.c
Az allarn, tarsadalorn s egyesek egyesiilten rmikodjenek kozre az orszagot felviragozt ato alkotasokon feltekenyseg nelkiil, oszinten, az eszmenyi magas czeiokat rnindeg szem elott tartva es serenyen mert a kesedelem gyakran kipotolhatlan karral jar. - A magyar kozjognak egyik jeles fejezeteben boven van szo a megyei autonomiarol, melynek egykoron tag kereten behil a torvenyhatosag mind azt megtehette s erkolcsileg kotelezve volt megtenni, mit az akkori ertelemben vett kozj6 igenyelt es megkivant. A hazaszeretet a municipium szeretetevel kezdodott s a haza boldogulasara iranyu16 tevekenyseg a megyei eletbol indiilt ki, ugy a jogok, mint a kotelessegek sulypontja a megyei eletben rejlett. Valtozhattak s felettebb valtoztak az id6k, csak az ut6bbi evtizedek alatt is, de azert most is ep ugy, mint regen, a kozhaza boldogulasa rnagaban zarja az egyes rnegyeket, mint egy nagyobb kor a bele es6 kisebbeket s a kotelessegek teljesitesenel is az allampolgarok a megyejok irant fennallo kotelezettsegeik betoltesevel nagyreszben teljesitik a kozhaza irant tartoz6kat. Mi nekiink is Hunyadrnegyeieknek, kik busaken valljuk magunkat azcknak, a honfoglalas milleniurnat oly kozhaszrui intezrnenyek felkarolasaval, letesitesevel, tamo-
14
GR6r
KUUN GEZA.
gatasava! kelt megiinnepelniink, a melyekbol megyenkre maradand6 haszon s nem rmilekony disz arad. A hunyadmegyei torteneti s regeszet! tarsasag egyik legkivalobb kulturintezete megyenknek. rmizeumaban a rnult iddk hii tukrenek reank maradt becsesebbnel becsesebb toredekeit szernleljuk, evkonyveiben teljes monographiajanak feiderftesere szolgai6 ertekezesek foglaltatnak, valasztrnanyi gyulesein a kulonbozo ismeretagakbol tartatnak felolvasasok s a tudomany es tarsadalom legerdekesebb kerdesei felett eszrnecserek folynak. A rmizeum a tudnivagyonak barmikor is megnyittatik, valasztmanyi uleseink nyilvanosak s a valasztrnany gyUlesein vaI6di orommel fogadja mindazokat, kiket oda komoly erdeklodes vezet. Ragadjuk meg tehat a millenium alkalmat, s unnepi aldozatunkat ne tagadjuk meg azon tarsulattol sern, mely a mienk s nem kis dlszere valik rnegyenknek, sot inkabb vonjuk be tarnogatasat unnepi pro· grammunkba. A kik meg nem tagjai, sietve Iratkoxzanak be tagjai koze, szaporitsuk az eddig tett alapitvanyok szarnat, mely fajdalom I nem nagy szarn s tavolrol sem elegendo az eleje tuzott feladatok rnegvalositasara. Mennyi diszt arasztana megyenkre s Deva varosara. mily melto megunneplese volna a milleniurnnak, ha ennek alkalmabel a megye kozonsege egy az igenyeknek teljesen megfelelo rmizeumepulet felepiteset hatarozna el! Mennyit nyerne Deva varosa, s vele egyiitt rnegyenk, ha e megyei szekvaros falai kozt egy gorog-romai stylii 1111tSe1t11l in antis ernelkednek hasonloan az Aquin: cumihnz, de annal nagyobb rneretekben. Miert ne lehetne ez ? Az aldozatkeszseg az erkolcsi vilagban csodahatalrrni. Az egyes tudornanyok koreit folytonosan bdvitik az ujabbnal ujabb felfedezesek, a vissgalo elme nem sziinetel soha, a tavcsd es g6rcsc5 nem szfinik meg az erdeklddok elc5tt a titkok Iatyolat mind inkabb follebbenteni. De talan egy tudornany sines, melyben a felfedezesek oly nagy szammal tortennenek foldtekenk legkdlonbozdbb tartornanyaiban s oly surun kovetnek egyrnast, mint a regeszet teren. Nerncsak a szarazfold rejti sotet melyeben a regi idoknek meg most is megszarnlalhatlan ernlekeit, hanem a foly6k, a tavak es tengerek szinten felesszamu targyait s tanuit orzik a reg elmult korszakoknak. Tudjuk, hogy Decebal kincsei egy res ~et a Sargetia vizebe dobatta, a mely dak folyonevbdl eredt a mai Strigy elne-
ELNUKf
MEGNVJT6
RESZED.
15
vezes, s azt is tudjuk, hogy peldairnrnal Dacia teruleten maradjak, bogy 172 3-ban egy feliratos kovekkel megrakott haj6 kozel Szegedhez a Marosba siilyedt, es meg szerencse, hogy az ezeket szallit6 Ariosti gr6f idejen lemasolta tartalmukat*); a Tordosi neolith telepnek szamos maradvanyait szinten a Mares vizei fedik. A bodeni to czolopepitkezesei vilaghirfiek s ilyenek talaltattak hazankban is a Ferto-to aljan. Istrianak egykori f5varosa Resactium, melyben Epulus nevu kiralyuk szekelt, Pietro Stancovich tud6s kanonok szerint a Bias obol part jan CasteJnuovo kozeleben fekudt volna es csakugyan ae ezen a helyen eszkozolt kiasatasok ott tobb epitkezesi maradvanyt hoztak napfenyre, sot az egykori kikotd falai reszben egy domb aljan az ott nem nagyon mely tengerben e szazad elejen meg meglettek volna, ha az errol szo16 hir val6nak veheto. Szarnos ernlekjel, melyeket a fold nem takart el s melyeket az, kit iitja kozelokbe vezetett, minden nehezseg nelkfil megszemlelhetett volna, rnindazonaltal a tudornany szarnara csakis a legujabb idokben tedeztetett fel, igy a Tropaeum Trafaui Dobrudsanak Adamklissi neva kozsegeben, melyet IS 37-ben a III. Frigyes Vilmos porosz kiraly altai II. Mahrnud keresere a Torokbirodalomba, a torok hadugy javitasara kuldott porosz tisztek fedeztek fel, s a kesobb oly neve-ctesse lett Moltke Helmuth ismertetett a Torokbirodalornrol irt Hhlin5 rrniveben. J 837-ig AdamkJissi lakosain kivul Jegfeljebb videkenek gyer lakoi, pasztorok szemleltek e nagyszerti epitrnenyt kozornbos szemmel, vagy talan epen borzalommal, mint emberfeletti lenyek alkotrnanyat. A jeles tudes Tocilesc6nak hosszabb kutatas utan sikerult az ernlekjelt kornyezd romok kozt egy nagyszerti meretekben fennmaradt epitkezesi felIratra talalni, mely Trajan czimezetet tartalmazza. Ez a felettebb becses lelet megfejti az illetd ernlekjel rejtvenyet. A rmilt 1S94·ik esztendot a Dacia Provincia Augusti ismertetesere tartoz6 irodalomra nezve meltan szerencses esztendc5nek nevezhetjuk. Az ide tartoz6 rnunkak felsorolasat kezdem tarsulatunk tiszteleti tagja, ] ung Gyula :t Fasten der Provinz Dazien c cz, miivevel (Innsbruck, 1894), melyben elegge nem meltanyolhato szor*) -Inscneroni antiche trovate e raccolte :ra Ie Rovine della Transilvania
I'anno MDCCXXlIl.c
16
galommal osszeallitotta Dacia helytartoi, procuratorai, legatusai, tribuni militumai, az ala-k vagy cohors-ok praefectusai, a varparancsnokok. a centuri6k nevsorat, az illetok biographiai adatait, a mennyiben ezek kinyomozhat6k voltak, mas provinciakba val6 at· helyezesoket s rangfokozati eloleptetesoket. Ugyanezen munkajaban szerz6 a Daciaban allomasozctt legi6kr61, az ottani segedhadtestekr61, u. m. a~ alakrol, cohortesekrdl, numerikrol s vexillationesekr61, a daciai hadtestek elhelyezeserol s a varakrol, a kozlekedes regi utair61 s az erdelyi reszek deli videkeiben letezett telepltesekroll Dacia aranyterrnd videkeircl, helyhatosagi fejlod6seroJ, a tao borhegyek jelensosegerol s vegtil a koziga~gatas szervezeterdl igen erdekesen ertekezik ; munkajat bevezetessel kezdi s potlekokkal reo keszti be. Muzeurnunk nagyerdernu igazgatoja, Teglas Gabor tud6s ertekezeseit szerzd, mint a hogy ezt ily alapvetd ertekezeseknel varni lehetett, gyakran idez], leggyakrabban Dacia aranyterrnd videkeirdl sz616 fejezeteben, Egy masik kitono mii, a melynek II. kotete szinten az 1894. esztendeben jeJent meg, tarsulatunknak elejetol' fogva egyik legrnunkasabh tagja, Kiraly PeU »Dacia Pro vincia Augusti" czimu mtive, mely a nagyerdemu elerneri plebanos, Szab6 Ferencz "torteneti nep es foldrajzi konyvtara " XLVIl.~k es XL VIII-ik kotetit a!kotja. Szerzd e muveben a Daciara tartoz6 adatok ossaeseget lehetoleg boven, vilagosan s muveszi alakban csoportositotta a megfelelo fejezetek be. E kittino rnnnkat a mult ev szeptembereben tartott valasztrnanyi gyiilestinkon, mel yen dr. Keller Ott6 baratorn is jelen volt, tarsulati titkarunk, Kun Robert, ismertette nemetul is. Franz Cumont jeles regesznek s tortenesznele 7J Textes et Monuments figures relatifs aux Mysteres de Mithra" czfrml kivalo becsu nagy munkajauak elsd fiizcte meg a mutt evben jelent meg, a rnasik fuzet a jelen ev elejen s az egesz nagy terjedelmu kotet nyorntatasa meg ez evben fog befejeztetni. Az elso fU7.et a Mithra-rol sz616 s a keleti, gorog es Jatin Iroknal elofordulo hosszabb rovidebb SzO· vegeket tartalmazza, a rnasodik fiizetben szerzd a letezo Mithraemlekek koaleseben, kezdve azoknal, melyek Aisia kulonbozd tartomanyaiban talaltattak, egesz Daciaig jut el; a harrnadik filzet tehat a dacziai mithraeumok folytatasaval fog kezdlSdni. A rnasodik filzet vegso lapjan, ugy, mint a 280·ik lapon, kezdi szerzc5 a
ELNOXI
MEGNVJTO
BESZtD.
aarmisegetusai mithraeumok lefrasat 5 mindjart az els6 jegyzetben Kiraly P. "Sarmizegetuzai Mithraeum" czimii, felettebb becses nagy mtivere hivatkozik, mely a sarmizegetusai asatasok legteljesebb eldadasat tartalmazza.*) A mult evben megjelent s reszben Daciara vonatkoz6 munkak kozt m~g kettdt ernlitek meg, u. m. tarsulatunk tiszt. tagja Torma Zs6fia () nagysaga "Ethnogra. phische Analogien." (lena J 894.) cz. nagyerdekfi konyvet s igen tisztelt muzeum igazgat6nk, Teglas Gabor "Ujabb adalekok az aldunai zuhatagok sziklafelirataihoz s az aldunai hatarvedelem viszonya Dacia torteneteben egeszen Trajanus f611epteig" c1.imu jeles tanulrnanyat. Torma Zsofia a Nagysaga, ki a hunyadm. praehistoricus telepek kiasatasaval maganak az archaeologiai tamilmanyok teren fenyes es maradando erderneket szerzett, idezett konyveben az altala feltalalt nagyerdeku leletek alakjait s diszitesi motivumait az o-hellen es azsia! hasonalaku es hason dlszltesii leletekke.'. osszehasonlitvan, rearnutatott a rmivelddesnek keletrdl nyugat fele tett iitjara. A mykenei kultura maradvanyai reszben kisazsiai, (chetita) reszben phoenikiai elemeket mutatnak eld, de a gorog szellem az idegen motlvumokat nerncsak atvette, hanem sajat jellegehez kepest fejlesztette is. Keletnek fe1es szarnu motivurnat a gorog rmiveseet kozvetitette nyugattal, de azert a thrak kultiira kozvetlemil is erintkezett kelettel es szinten egyik lanczszernet alkotja a kelet es nyugat kozt valo kapcsolatnak. Teglas Gabornak, Dacia tortenete faradhatlan nagyerderrui kutatojanak, sikerUlt fennemlitett munkajaban az olasz Marsigli L. gr6f altai felette hianyosan s hibasan kozolt harom aldunai rornai feHrat szoveget lehetoleg kijavitva 5 kiegeszftve uj6lag k6zze tenni. Marsigli 6ta Teghis Gaborig senki sem vette rnaganak azt a faradsagot, hogy a tud6s olasz altal kozolt ket szembettinoleg hianyos feliratot tuzetesen szemiigyre veven, hiven lernasolta volna. Teglase az erdern, hogy e harom sziklafelIras imrnar kiegeszfrve s javitott olvasasban all el6ttiink. A hazai tortenet teren a megyenk monographiajara tartoz6 elomunkalatok emlitenddk meg. A regeszeti reszt Teglas Gabor, .) Le comte -
rendu le plut complet des deconvertes faltcs
;l
Sarmi-
zegetusa a ete donne! par M. Paul Kiraly stb. 2
-18
GR6F KUUN CtzA.
a magyarhoni varakat, templomokat Szinte Gabor, a tortenelmi reset Kiraly Pal, Kun Robert irjak s a megye jelen allapotaval Rethy Lajos, Kapcza Gyula, Mailand Oszkar, Kolumban Samu, Borostyany Bela. dr. Reichenberger Zsigmond stb. foglalkoznak. A hazai neprajz kordl az ut6bbi idoben elismeresre melto erdemeket szerzett maganak tisztelt konyvtarnokunk Kolurnban Sarnu, kinek -Lozsad es Nepe« czfmfi jeles errekezese, a »Hosdarhiak nepszokasai e, »Haller Hdrmas Istorid janak cgyik rneseje .szekely kontcsbenczimii dolgozatai az »Ethnographiac.ban lattak napvihigot. Muzeumunk a foly6 evi nyari szunidok alatt fog az uj helyisegekbe atkoltcztetni, a rnelyek ugyan jobbak a rnostaniaknal, de azert meg tavolrol sem felelnek meg egy oly jelentekeny rmizeurn igenyeinek, a milyen a devai, A mult tarsulati evet sern zarhatjuk le a nelkul, hogy a fajdalom szavat fel ne erneljuk. Egyike legclso alapit6inak Kun Kocsard gr6f, megyenk buszkesege, szemefenye, a nagy magyar s b6kezii partfogoja a taniigynek s minden magyar erdeknek, nines tobbe a halandosag kotelekeben. Foldi szernunk nem fogja latni tobbe, amde nagy lelke elni fog elete rnunkaiban orokke s peldajaval hatni meg nem szfinik hazank JOVQ nernzedekeire. Egy reank fennmaradt regi latin aldozati mondas igy hangzik: .Parva petunt manes, Pietas pro divite grata .A boltak keveset kegyelet.c
kivannak,
est munere. gazdag
c
ajandekszarnba
megy a
Valamint a hitbuzg6k ahitattal zarandokolnak a szentek sirjaihoz, ugy a hazafiui erzestdl athatott nernzedekek ahttattal kozeledjenek az algy6gyi sziklasirhoz, melynek rovid felirata egy a hazafiui erenyekben toltott igen hosszu eletnek ernleket fogja beunok feleleveniteni. Deva varosa, melynek egyik utczajat Salamon Fe· renczrdl nevezik, bizonyara a varos hazafias lak6inak egyik forr6 6hajtasat teljesitene, ha valamelyik piacaat vagy utczajat Kun Kocsardrol nevezne el, es Szaszvaros, a meJynek falai kozt emelkedik a ref. Kun-collegium, szinten bizonyara a tauugy baratjainak kivan· saga szerint tenne, ha hasonlokepen valamelyik utczajat vagy
ELNOKI MEGNVITO BESZJID.
19
piaczat
azon ferfiu neverol nevezne, ki e varos kulturalis jelentdsegeert oly nagy aldozatokat hozott. A mi tortenelrni s regeszeti tarsulatunk evkonyveiben a nagy aJapit6 nevet aranybetiikkel jegyzi be. Emlekezete eljen orokkon-orokke kovetendd peldaul. Nyu. godjanak aldott porai az annyira szeretett haza foldjen. A magyar torteneti tarsulat igen tisztelt kepviselojet, Dedek Crescens urat, tarsulatunk neveben melegen udvozlom. A magyar torteneti tarsulat megalapitasunk 6ta szarnos jeleit adta irantunk viseltetd rokonszenvenek, erkolcsi tamogatasanak s e jelek mindig buzdttolag hatottak reank. Hala erettok. Melegen udvozlorn kozgyUlesiink tagjait s mindazokat, kik tarsulatunk irant val6 erdeklddesokrol megjelenesokkel tanuskodnak s ujb6l is kerern ugy a megjelenteket, mint megyenk hazafias k01.:ansegenek tavollevd tagjait, tarsuiatunkat tarnogatni, erdekeit elomozdttani, fennallasat a jav5 id6kre biztositani. A bazai kozmiivelodesnek ez a tarsulat is egyik kimagasJ6 oltara, melyen az al· dozati tuzet lankadatlan gondoskodassal elesstenunk kell. Ezzel a hunyadmegyei tort. re~eszeti tars. XV. kozgyUleset megnyitottnak nyilvanitorn.
••
A
ES GYALARI FE]L6DESE.
VAJDA - HUNY ADI
Felolvasta
Vajda-Hunyadon
1893·
~vi szeptember fom~rnok.
.
,
VASBANYAK
havaban
MARKUP FF:BENCZ
Melt6sagos gr6f Kuun Geza tarsulati elnok iir szfves felsz6Htasa folytan van szerencsern rovid korvonalokban gyalarl vasbanyaszatunk tortenetere vonatkoz6 nehany adatot kozolni, A targy, melyet szives figyelmukbe ajanlok oly tag, hogy kulon tamilmanyt igenyel, melynek archeologiai elbiralasa annal nehezebb, mivel az {ir, mely hajdanaban erczczel volt kitoltve es mely nemzeteknek nemzedekei altal rmiveltetett oly terjedelmes, hogy megkozeHt6 szamitasok rninket mar a legregibb multba vezetnek viszsza, hoi jegyzetek nem vezettettek es mely ido elesztd hatasaval a regl nyomokat, foleg pedig szerszarnokat joforrnan mind felemesztette es elvonta a jelenkor megfigyelese a161. A vas, daczara annak, bogy oly sokfelesegeben hasznaltatik es a tarsadalornban nelkulozhetetlen, csak addig legellentallobb es ertekes, mig hasznalatban van, nlig hivatasat teljesiti, mert a levegon gyorsan elenyUl, kulonosen erczvegyaletei, melyek a nedvessegnek kiteve csakhamar felold6dnak. Ut6bbi korulmeny megneheziti, sot egyes esetekben lehetetleniti a regesz gondos buvarkodasait. Hogy vasbanyaszatunkat nak tart om a vasnak tortenetet
helyesen megltelhessuk, kivanatosrovid korvonalakban eloadni :
Mirden ketsegen kivUl be van bizonyitva, hogy a vasat mar a leghomalyosabb 6korban ismertek. Isrnertek azt az indusok, az afrikaiak, chaliberek, a gorogok, a r6maiak stb. s hogy a vas a rni id6szam{tasunkat j6val tulhaladja, Iatjuk abb61 is, hogy mar a szentfras 8 emberr61 megernlekezik, kik a vasgyartas mestersegeben iartasok voltak.
A VAJDA-HUNYADI
Its GYAJIARI VASBANYAK FEJLOOtsE.
21
A vas nem talaltatik szfnalakban mint mas fern, peldau( az arany vagy eziist, hanem csakis vegy61ten. Legislegregebben a vasat meteorokb61 allitottak e16, melyek mint ismeretes esetekben joforrnan szln vasat tartalmaznak, innen a szamos regi iratokban es a nep kozszajan forg6 menykokard kifejezes is. Lepsziusz tanar buvarkodasaival azt talalta, bogy az egyptomiak kiralyaik neveben a vas sz6tagja igen gyakran fordul elc5 aba, ilyen peldaul 4000 evvel Krisztus elott elt ,jJ1icbaes stb. Az elsa vasel6allitasi kiserletek a meteor vasakhoz hasonl6 erczekbol hajtattak vegre es csakis ezek sikeres lefolyasa utan nagyobb hornersek es ter mellett az ugynevezett bucza kemenczekben. A bucza kernenczeket rendesen kozel a vasercz el6jovetelhez epitett~k es csakis kesobben, middn mar a faszen hasznalatat es a vtzesesek erokepesseget felismertek, telepitettek lejebb a volgyekbe. A regiek primitiv berendezesukkel, kicsi kemenczekben, keyes h6 mellett igen nehezen tudtak a vasat megomleszteni es meg annal kevesebbet termelni. A vas meg Caesar uralkodasa idejeben Angolorszagban egyensulyu aranynyal fizettetett. A vaskohaszat, daczara elismert fontossaganak, igen nehezen tudott fejlddni, mert bizonyos chemiai elokepzettseget feltetelezett s csakis a 17-ik szazadban rohamosan indult felviragaasnak. Hogy edes hazank esen kulturalis eldhaladasban nem maradt hatra, az a kesobbiekbdl kivilaglik. Auerve tulajdonkeppeni targyarnra kiemelhetem, miszerint a Vajda-Hunyadr61 Ruszkaig terjedo erczlanczolat egy vasszalag mely evszazados mdvelese 6ta meg mindig titokteljes ugy tortenelmi, mint pedig banyaszati tekintetben. A vasercz barnavasercz ~s masodlagos atalakulasi terrneny, mely legnagyobb kiterjedeset Gyalaron es Feleken leli, habar nevezett iranyban minden kozsegben hoi nagyobb, hol kisebb menynyisegben feltalalhato. A lerntiveles nyomait nevezett kornyeken mindenutt talaljuk ; a kohositas nyomait oly helyeken is.. hoi az ercznek nyomai sincsenek es talan mas kedvez6 korulrnenynek koszonhetik letuket a hegycsucsokon es a legmelyebb volgyekben. Mindezen nyomok azonban a Iegregibb id6kre emlekeztetnek vis9za, a mid6n a vasat mulekony alkotasu pestekben k~zitettek s me-
lyek csakhamar hivatasuk teljesltese utan elpusztultak es csakis hatramaradt salakhanyaikkal tanuskodnak egykori Ietezesukrdl, Gyalar kornyeke kulonosen dicsekedhetik ily mesterseges, az ideS folytan begyepesedett kis dombokkal. Hogy hazank banyaszata regi eredetii es hogy parhuzamban haladt mas kultur allamok banyaszata val es kohaszataval, tamiskodnak felolvasasom alkalrnaval bemutatott koruk tekinteteben ertekes okmanyaink es leleteink, melyekre hivatkozva biztos ko. vetkeztetest vonhatunk hunyadvarmegyei vasbanyaszatunk eredetere, Jelen letrasban egy regi r6mai cserepleletre, egy 1635. evbeli okmanyra es ket 1778 es 1817. evekbol keltezett es igen goodosan keszitett terkepre hivatkozorn. Elsd sorban van szcrencsern bemutatni a birtokunkban levd legregibb ttrkepet, mely 17/8. ev julius h6 I4-en keltezett. A terkep felirata ez : «Haubt Mappa, mit grund und Zweifachen Profill-Riszen versehen. Uber den am Fiscal Dorffe Gyallar von undenkichen Zeiten her bestehenden Kaysl. Konigl. Eisenbau. W orinnen gezeiget wird r-tens wie starck der zwischen Schieferlaagen eingeschlosseue Eisen Stock seye, z-tens was bis anhero davon verhauen worden und auf was Art solches geschehen. 3-tens aber wie dieser betragliche Aerarial Bau sonoch nicht den 3-ten theii s ein es Umfanges verhauen ist, wurtschaftlicher genutset und mit Rucksicht auf seine Verewigung ordentlicher nach denen schon rnehrrnahlen vorschlaggen konne» stb. A terkep kozelebbi megfigyelesebol kitfinik, hogy I IS ev 6ta a banyamiiveles csakis az ugynevezett Barbara banyara szoritkozott es hogy a Politzer, Banfy, Barcsay es a tobbi belmuveJetek lefejtese szunetelt. Ha az ut6bb ernhtett banyak urmeretet szamttasba vesszuk es az akkori idok vasszuksegletere tekintettel vagyunk, onkenyt meggydzddhetunk a banyak evszazados fennallasarol annal is inkabb, mivel a gyalari banyak Policzer nevu tirege bejaratanal talaltatott egy rornai banyamecs egetett agyagbcSl cFortis~ feltrattal, tehat jele annak, hogy a Policzer banya lefejtesenel mar a romaiak keze is mukodott es val6szinii az is, hogy nem 6k volt-ale a kezddk. kik a pv::tlari
vashanvak
vaskrivet
f~ldnl-
A VAJDA-HUNYADI
gcztak.
A gyalari
Its
es teleki
GYALARI
VASRANyAK
vastomzs
FEJLOOES£.
a kincstar
23
tulajdona volt, mely azonban Apafi Mihaly erdelyi fejedelem altai 1685. majus 3 t-en keltezett es alabb sz6szerint ismetelt szovegii kezfrataval szorgalommal terheltetett, mely szerint Apaffy Michael htvenek Barcsai Barcsay Abrahamnak es torvenyes jogut6dainak megengedte, hogy nemes Hunyadvarmegye Ohaba (jelenleg Zalasd] nevf falujaban levo hamora reszere Gyalar kozseg' hataran val6szinuleg a Banffy nevu lefejtd helyen akkoriban lermiveles alatt all6 vaskobol a szukseges mennyiseget lefejthessek es azt haztartasuk vasszuksegletenek fedezesere fordithassak. A nevezetes es birtokunkban levd eredeti szoveg rnasolata mar felolvasasorn legerdekesebb resze, mert ebh61 kivilaglik, hogy mar 200 ev elott nemes varmegyenk egyik legeldkelobb csaladja a mai orszagos iparnak reszese volt es azert is, mert be16le zarnatos magyar szavakkal kiolvashatjuk a most lerntiveles alatt allo vastornzsnek mar akkori jelenteseget. Az adomanylevel szovege a kovetkezo : »Michael Apaffi dei gratia Princeps Transylvaniae Parcium Regni Hungariae, Dominus et Siculorum comes, Fidelibus nostris generosis egregiis et Nobilis Donorum nostrorum Fiscalium in Tran'niae Perfectu ut et Provisoribus Rationietis Bonorum Similiter nostrum Hunyadiennum cunctis etiam aliis quorum videlicet inter est, seu inter erit, modernis scilicet et pro quovis tempore constituendis praesentes nostras visuris nobis dilectis salutem et gratiam nostrarn « »Levelunket mutat6 Nemzetes n. Barcsai Barcsay Abraham hivunk, alazatos minket megtalalasabol ertjuk, je'entven nemes Hunyad-Varrnegyeben leva Ohaba nevii faluja hataran, ez eldtt bizonyos erigalt, csinaltatott vasharnorahoz kivantato Materia vaskd dolgabol fogyatkozasa kovetkezven, minthogy maga hataran elegendc vaskore nem talalhatott, arra va16 nezve emlitett Hunyad Varrnegyeben leva ugyan Hunyad vara ez elc5ttem ura Possesora engedelmebol azon joszagban levd Gyalar nevu falu hatararol hordatta s usualta mind addig is szuksegere kivantato vaskovet, suplicalvan bennunket egyszersmind azon, hogy mi a megemHtett Hunyadi joszagunkban levc5 Gyalar nevii, sot pedig azon feliil is Telek nevii faluink hatarin talalhato vaskoveknek vagatasa, usua
1\I:\ltKUP
FI~H. ENCl.
hisa es emlitett Ohabai vashamort a szuksegere valo hordasa felett Kegyelmessegunkkel eltetnek es Facultalnok, kinek az irant alaaatos Instantiajara 's mind pedig eddig hozzank va16 koteles igaz huseg~re is melto tekintetunk leven. es minthogy mar azon hunyadi j6szagon Kegyelmcs dispositi6nk forog fenn, nevezett ket falunak hatarairol a vaskovek vagatasat, hordatasat, usualasat a mint eddig megengedtetett, ugy ezutan is, mind rnagauak, felesegenek 's ket agon leva Posteritassinak's Legatariussinak kegyelmesen megengedtuk, a minthogy engedjuk es ebbeli kegyelmessegunket eltetni is akarjuk, mely felCH bizonyosok ka es batorsagosokka tesszuk
ez levelunk altal. »Minek folytan fgy ertven
Barcsay Abraham. hiviinkre ez irant mutatott fejedelmi kegyelrnessegunket, kegyelmesen es igen parancsoljuk fenn megirt mostani es kovetkezendobeli tiszt. hiveinknek es mindazoknak, kiket a dolog illetne, seuki is, se maga, se felesege, se ket agon leva Posteritassi es Legatariussi azon ket falunak hataran talalhato es szuksegukre kivantato vas-. kovek vagatasaban, hordatasaban, usualtatasaban ernbereket, vagy arra renndelendo szolgait akadalyoztatni, turbalni, rnolestalni sernmi szin es praetextus alatt sem magok, sem rnasok altal ne mereszeljek, tartvan mindenekben e kegyelmes arnnestialis levelunkhez kiki rnagat. »Secus praesentium litterarum nostrarum diuturnitate nos obstante nee fort. praeset. exhib. reffit. Datum in Arce nostra Fogaras die Trigessima prima May Anno Domini Millesimo Sexcencentesimo octisagesimo quinto. c (L. S.)
fenn specificalt
Mt"chael Apatfi m. p. Franciscus Lugosi m. p. secretarius.
Az ohabai nemesi birtok az ida folyarnan reszint hazassagok, reszint elzalogositasok folytan a Banffy es vegre a Csaki csaladok birtokaba keriilt. Tudornasunk szerint a szolgalmi jogb61 kifolyolag even kent mintegy 4-6000 q. vaserczet dolgoztak fel az erdekeltek a jelenlegi Govasdia melJetti Burcsan nevii helyen felallitott ket buczakernenczeben. A jelenlegi zalasdi, regebbi ohabai birtokot a szolgalmi joggal
egyutt a kir. kincstar 1872. cvben a kolozsvari banyaigazgat6sag 767. sz. ajanlatara vegleg megvasarolta, A gyalari banyabirtokok legregibb adcmanyozasi okmanya J 804. evbdl keltezett es a Karl, Franz, Josef, Borbara, Nicolaus es Leopold banyamezokre terjedt ki. Minden egyes banyamezo 25 088 61 terUietu. A fenn nevezett banyatelkek [mezok) a fc5tomzsot fedik. A kir. kincstar J 860. evben a Mihaly telket, 1861. evben a Bernhard, 1871. evben pedig az Antal telket maganak adomanyoztatta. A gyalari banyatelephez tartozott meg ket kisebb banyamez6, rnelyek azonban, tekintettel a kezeles nehezsegeire, 1875. evben a brassoi banyareszveny tarsulatnak adattak at. Az iddszertibb banyarmiveles es az erczek nagyobb mervbeni ertekesitese a kulturalis fejlodessel szaporodo vasszukseglettel azonban csakis a I7·ik szazad vegen vette kezdetet, mely iddben a Cserna es Govasdia volgyben allando kohok is eptiltek. A rendelkezesemre cill6 okrnanyokbol kiolvashattarn, hogy az 1754. evben megejtett urbarialis conscripti6 alkalrnaval a hunyadi, teleki es zalasdi harnorokon kivu 1 a fiscalatus tulajdonat kepezd nadragi, limperti es kaszabanyai hamorrmivek mar leteztek. Tovabba, bogy a Limpert es Nadrag patakok egyesulesi pont jan 1806. evben egy a mai nagyolvaszt6khoz hason16 kernencze epitese kezdetett meg, es hogy J 8 (0. evben befejeztetett, hozzata rtozekai pedig csak 18 13. evben es az ugyanaz ev aprilis ho kozepe tajan megindittatott. Az clvasztasi ideny azonban csakhamar veget ert, mert az olvasztot mar november hoban be kellett sztintetni, mivel gyartmanya az akkori kohaszati igenyeknek meg nem felelt, de f61eg azert is, mert falaza ta ategett. Nevezett olvaszto ujboli kiepitese utan 1824. evig felvaltva a topliczai nagy olvaszt6val volt iizemben es ellatta a harnorokat a szukseges feher nyersvas lapkakkal, melyeket abban az id6ben egy godorbe ontott nyersvasb61 leszedtek. A govasdiai nagy 01· vaszt6, mely J 0 meter magas volt, hianyos felszerelese miatt 1824. evben besztintetett es 1837. evig szunetelt. Ezen id6 alatt vizmiivei es 6 fuvoszekrenye teljesen elromlottak. ... A.. Thesaurrariatus 1~37. evi 3236. szarnu hatarozata folytan a govasdiai nagy olvaszt6
o
MARKUP
"·ERENCZ.
reconstrualtatott es 1838. evi november h6 26 an egy 2 vashengerii fujtat6val hozatott iizembe, meJyek jelenleg is a mostaniaz6ta ketszer atidornitott - olvaszronak elesztci. A govasdiai 01vasztonak ujb6li megindltasat idezett rendelet azzal indokolta, hogy Toplicza videken a szenfa elfogyott, hogy az ercahczatal konyebb es mert a topliczai nagyolvaszt6 1837. evi januar ho 15-en leegett es ujb6Ji felepitese e16soroltak folytan indokolatlen lett volna. J 854. evben amidon az uj banyatorveny eletbe lepett, a vasbanyak szervezese kortil nagyobb erdeklddes mutatkozott ; akkor a kincstar az ugynevezett Westrnontanischer Siebenbiirger Schurfverein, a kesdbbi Kronstadter Berg- und H uttenvereinnal a jelenlegi brass6i tarsulattal fuzicnalt, Teleken banyabirtokot szerzett, kesebb Hoffmann Plctzkan, Maderspach Ruszkan. A brass6i banya- es kohoreszveny tarsulat a teleki erczeket Kalanban kohositja. A kalani vasgyar J 869-70·ig epult es 1872. evben hozatott fizembe, mely id6 6ta tobbszori felbeszakitasokkal dolgozik. A vajdahunyadi m. kir. vasgyar J 880-8 3-ig epult es ugyan az evben indittatott meg. E helyen kiemelni kotelessegern, rniszerint a magyar korrnany reszerol a 70 es evekben erelyesebb mozgalom indult .meg a gyalari vaserczek nernzetgazdasagi kincsenek kiaknazasa es ertekesitese korul. Ez ug yben rmikodtek Pech Antal, kinek a petrozsenyi banyak le: uket koszonhetik es lovag Kerpely Antal, ki a vajdahunyadi vasgyarnak megtererntoje. A hunyadmegyei vasbanyarnuveles jelenleg Teleken, Gyalaron es Ploczkan folyik. A kincstari folytat61agos mtiveles mertekerol kepet nyujtando, van szerencsern meg egy 1817. evbol keltezett banyaterkepet ,es a legujabbi felveteleket bemutatni. A gyalari vasercz kincs jelenleg a magyar allarn tulajdona es a m. kir. penzugyrniniszterium ugytarczajahoz tartozik es jelenleg Vajda-Hunyadon es Govasdian 4 nagy olvasztot taplal koznemes anyagaval. Eldsoroltak nyornan batran allirhatjuk, hogy a gyalari banya rmiveles, meg a r6mai uralkodas idejet is joval mege16zi.
It
HUNY ADMEGYE Felolvasta
SZINTE
CZIMERE.
GABon a hunyadmegyei tort. C!S regeszeti tarsulatnak
1894-ik
ev deczember S-en tartott valasztmanyi iilc!seben.
A hunyadmegyei tort. es regeszeti tarsulat azzal a feladattal bizott meg, hogy a megye czfmeret. lehetc5 hiteles kutfok alapjan allapltanam meg s az igy keszftett dolgozatornat terjesszem a tarsul at nyilt ulese ele, Feladatomat a kovetkezokeppen oldottam meg. Hunyadmegye legregibb czimeres pecsetje rna is meg van; melyet eredetiben van szerencsem bemutatni. Anyaga: ezust, sulya
gr. All ket darabbol, u. m. egy eztist penz vastagsagu korlap, 27 mm. atrnerdvel, es egy sarokkal hozzakapcsolt lapos fogantyub61, melynek magassaga 27 mm. A pecset lapjara hornoru vesettel renaissance pergamenszerti paizs van vesve, melynek mezejeben leveles agon ho1l6 all, szajaban gyUl'ut. tartva Korfrata : »comitatlJs huniad. an. rX90. c regi, igen szep g6th betukkel. E~ egyrnagaban is becses szep c. rnlek kepezte kutatasaim kozpontjat s teljesen elfogadhatonak talalom P. Szathmary Karoly azon nezetet, hogy e czfrneres pecset a Hunyadiakt61 ercd ; azt meg csalhatatlamil 6 bizonyitotta be, hogy a legregibb varrnegye] pecset a rent nevezett, (Vasarnapi Ujsag, 1863. 26 sz. 230 1.) 20
SZlNTE
GAROR.
a varmegyek czimeres pecsetet mikor kezdettek hasz .. nalni, arrol hatarozott Iteletet hozni, az eddigi kutatasok alapjan nem lehet, mert a megyei kiadvanyokat rendesen a megyebeli nemesek irtak ala, vagy sajat csaladi pecsetjeikkel belyegeztek le, mint azt Pesty Frigyes a cSzorenyi Hansag es Szorenyvarmegye tortenete» (Budapest 1877. I. k. 479-480 1.) czimu rnuveben kideriti, A varmegyei kiadvanyokat, vagy maga az illetd foispan, vagy ezzel az alispan es negy szolgabiro magan pecsetjeikkel szoktak meger6siteni. Ebb61 aztan jott az a gyakorlat, hogy a [1egy szolgabirosag az illetd vcirmegye bettiit maga kost szetosztotta 5 negy kiilomill6 pecsetnyomora vesette, ugy bogy a negy lenyomatb61 kello rendben leolvashato volt a varrnegye neve, mint azt Szathmar megyenek J 468-t61 1722-ig hasznalt pecsetelesi modjan lathatni igy: Hogy
(Szyrmai Antal Szathmar varrnegye fekvese, torteneti es polgari ismertetese Buda 18'39. II. k. 3'" 1.) Ezen gyakorlat uralkodott a legtobb megyeben egeszen a rmilt seazadig ; de igen sok hatranyokkal es felreertesekkel jart, mert ha valamelyik szolgabiro a gyiilesb61 elrnaradt, torvenyszeket tartani s a kiadvanyokat megerc5siteni nem Iehetett. E bajon segitendc5, hozatott az 1550-ik orsz. gyiiles 62-ik tory. czikke : cpro evitandis diversis inconvenientiis, quae hactenus saepenumero in Cumitatibus contigerunt, propter incerta et ignota sigilla» (Frakn6i V. Magyar orszaggyulesi emlekek m. k. 319 1.) Bar6 Nyari Albert szerint az 1550 iki orsz. gyUles eUitti korb61 Fogaras-, Hunyad- es Sarosmegyekbol ismeriink nemesi intezmenyfi czimeres pecsettel ellatott megyei hatosagot. Hogy mikeppen jutott a Hunyady-ak gyunis holloja Hunyadmegye bfrtokaba, arrol irott emlek nines, de szajhagyomany szerint az ernlitett pecsetnyomot Matya.=; kiraly ajandekozta a megyenek elete utolso eveben. Tudvalevo dolog, bogy mily elenk tevekenyseget fejtett lei a nagy kiraly elte vege fele, hogy fianak Corvin janosnak a
ar ta" ADMEGYE
CZIMERE.
29
kiralysagot biztositsa s igy valcSszfnu, hogy sajat cetmeret adta Hunyadmegyenek, mely nevet viselte, Vajda-Hunyad, Deva Hatszeg varosoknak, hogy a bekovetkezendd kiralyvalasato orsz. gyiilesre e jelveny alatt menjenek s e jelveny a)att fiara szavazzaoak. Tornya Sandor ugyanazt a foltevest koczkaztatta meg, hogy a valasztasra sietd hunyadmegyei nemesek es varosok kuldottei onkenyt vettek fel a Hunyady csalad cztmeret, ezaltal fejezven ki kiilsoleg is a csalad iranti halajukat es ragaszkodasukat az ellenpartokkal szemben. (<
es
30
SZINTE eAGOR.
A Corvinak szines szeldtszttmenyein, czimlapjain gyakori Matyas kiralynak hellos csime reo Alatta, eppen az 0 fenyes uralko.dasa alatt, forrott ossse hazankban a renaissance a csucsives styllel, a kassai, budai, selmeczi, meg rna is fennallo csucsives epuletek kizt megjelenik az esztorgomi tiszta renaissance stylf Bakocz kapolna, s eppen a Matyas kiraly ajandekabol jutott az esztergomi egyhaz kincsei koze az a Calvaria, melyet e ket stylben Benvenuto Cellini keszitett. E ket stylt osszetoglalva latjuk Hunyadmegye pecsetnyornojan : a korirat g6th betti kkel, s a paizs renissance pergamenszeru tagozassal, Ha a koriratban az 1490 ik evszamot nem is latnok, meg akkor is a fenti kovetkeztetesbol kidertilne, hogy a pecsetnyornot a rajta leva heraldikai jelvenyekkel egytitt Matyas adta a megyenek Matyas pedig adta a maga csaladi czfmeret, azt a czimert, melyet atyja Hunyadi Janos viselt hadban es ternan, alkalmazott epitmenyein, pecsetnyornoin s igy a varrnegye okiratain is. Hogy a hellos czimert mikor kapta a csalad, arrol irott okirat nincs ; de, hogy Janos atyja Vojk, Zsigmond kiraly szolgalataba Iepett es a kiralyi udvar katonai (mintegy nemes testorok) csapataban sr.olgalt, s hadi tetteivel sikerult a kiraly figyelmet magara vonni es 1409 ben a hunyadvari kiralyi birtokra egy korabbi adorn any megeresiteset eszkozolhette ki a maga es csaladja javara, fenntartotta azon okirat, mely az orszagos leveltarban arIztetik s a Hunyadyhaz legregibb isrnert ernleke. Kelt 1409- okt. 1Sean. Mi.athogy korabbi adornanyozasrol van szo benne: kovetkeztetni lehet, hogy nem 0, Vojk, hanem meg atyja nyerte. Kozolte Frakn6i Vilmos Matyas kiraly eletrajzaban a Szilagyi Sandor altai szerkesztett Magyar torteneti eletrajzok I S,;)o. ev apr. h6ban megjelent fuzetben (VI. ev, 3. fuzet) fakszimilben. Zsigmond idejere vall a hollo es paizs, meg pedig nem a pergamenszerfi, hanem a csucsos paizs aJakja es osszetetele is heraldikai szempontb6I, mert a nagy heraldikus br. Nyari Jeno alHtasa szerint a heraldikai jelek csoportositasa is e kornak felel meg. Egyszerd paizs, a gyu ru s hoIl6val, vagyis cztrner es paizs a legegyszenibb osszetetelben. Ilyen czfmereket osztottak az Arpadbazi kiralyok az anzsuk es Zsigmond is a kozonseges nemeseknek; a 7.:l~7.tA~n1t-p~ fnnpmpl:;pk
P
knrhan
mar
fp.nptlpn
knrnn~."
i~ k::tnt::t"k-.
HUNY ADMEGYE
CZlMERE.
31
De rnindjart par evtized mulva megvaltozik egesz Europaban s igy hazankban is is a heraldikai jelek osszetetele : a czimeres paizsra sisakot helyeznek, majd a sisakra tarajt, foszlanyt, tolldlszt, csillagot, korvnar, es vegu( a paizst osztjak, felnegyelik s a Hunyadiak czlmerebe bejut a voros orcszlan, mely koronat tart. J611ehet a czimereszet, czimerisme es pecsettan egy mastol egeszen kulon allo tudornany, rnegis mint annak kiegeszito resze, nly szoros kapisolatban all egyrnassal, bogy a gyakorlati teren e k'!ttot egyrnastol elvalasztani teljes lehetetlen. Sot torteneti szempontbol sokkal fontosabbak a pecsetek, mint a heraldikus jelek vagy czfrnerek, melyek alakjukat, szineiket, ossxeteteleiket konnyen valtoztattak, a sztikseg, ides, viszonyok, szerint es igen gyakran a heraldika szabalyainak nem tudasa miatt. A pecsetek pedig szilard anyaguk, konnyen alkalmazhatosaga miatt inkabb rnegtartottak alakjukat, nem voltak annyira alavetve a kor Izlesenek. Miutan a tortenettronak az okmanyok utrnutatoik, ugy a pecsetisrnerdnek a pecsetek biztos kalauzai a reg elrmilt iddk homalyaban. Igy en is, ha meg akarorn hataroz ni Hunyadmegye czimeret forma tekinteteben, csalhatatlan jelkepen yettem ez epsegben megmaradt pecsetjet a rnegyenek ; bebizonyitottam azt, hogy a megye Matyastol kapta, Matyas pedig csaladi holl6s czimeret adta a paizszsal. Elfogadhatjuk analogia iitjan az osszes Hunyadiak altai hasznalt, tisztan csaladi holl6s czimert a megye hiteles czimeretil. A czfrnertcrtenet vilaganal megtisztitjuk azoktol az attributumokt61, melyek a H unyadihaz rangjat vagy mas csaladi osszekotteteseit jelentik, mint a Hunyadi Janos oroszlanjatol es korcnajatol a Garagda-Szilagyi csalad langokbol kiemelkedd zergejete 1 es Matyas kiraly jelvenyeitol. Megmaradt tehat czimeriil a ho1J6, melyrdl irva van, bogy klk 1necobelt termeseetes szinu Itollo csorlbell gyiinlt tart. A kepes abrasolasok ezt varialjak a kovetkezdkep : a holl6 a paizs beIsc5 szelen all, leveles agakon, saaraa galyakon, foldon, vagy harm as halmon ul, lecsukott vagy felig nyitott szarnyakkal. Mindenik abrazolas helyes, mert a szukseges kellekek meg vannak hozzatetel, a mi a heraldika szabalyait sertene, V'~gy jogi viszonvat modositana. nines. Eszthetikai szemoontb61 Iezsikertiltebbnek
32
SZINl'E
GABOR.
a f~ls8dl/ni kissiilB, fllt'g nyi/ott ssarlzytt kollot tartom, ugy, mint Hunyadi Janos epitrnenyein azok fennmaradtak. A Corvinakon oly gyakori
ho1l6s czimert azert nem tartom sikerfiltnek, mert a ho1l6 nyulank testevel nem tolti be a teret reszaranyosan, s minden elvastagitas tyiikhoz, tiizokhoz, galarnbhoz vagy mas fajta szamyas hoz teszi hasonlova a ho1l6t. A paizs alakja lehet csucsives es lehet renaissance egyarant, Nem sertjuk a heraldika szabalyait, ha csucsives epuletr n renaissance paizst kepezunk, s igy a jozan esz altal kovetelt stylszeruseg hatarai kozt mozgunk. Hunyadi Janos csucsivben dolgoz6 mesterei mindig a csucstves alakot, Matyas o'asz renaissance mesterei mindig a renaissancot alkalmaztak. Es ez nem is lehetett rnaskeppen, rnonumentalis epiteszetnel, a resz illeszkedett az egesahez, a diszftes magaboz a targyhoz, Az V·ik Laszlo kiraly altal 1453 ban Hunyadi Janosnak adomanyozott paizson ott latjuk a csor sisakot, mint a nernesseg vagy lovagsag jelkepet (cztmeret), Nemes Hunyad varrnegyet megilleti ez is, ugy, hogy a paizs fole attributum es disz gyanant oda illesztjuk a csor sisakot a vele egyiitt jaro arauy, ceiist ssblll Jossltilz)'okkal ~g)'iitt; hogy a korona es taraj megilleti-e a varmegyet? Nyilt kerdesnek hagyorn. Azonban nem mulaszthatom el a kovetkez dket megjegye:ni: a XIV-ik szazadban a sisakos pecset annyira diva tos volt, hogy a becsi es. kir. leveltarban orzott 1328·ik evi okrnany 10 pecsetje kozt mar 4 sisakos pecset van, u. m.: Doueh (Dautsch) z61yomi foispan pecsetje, Tamas Csakakoi varnagy, Laszlo szekelyek gr6f. janak, es egy ismeretlennek legyezo tolldiszszel felszerelt pecsetje. Sisakos pecsetjeink kO'dH meg felernlitenddk : Paliesi Matyas, Sandor, Janos fianak, heves-ujvari alispannak, Szechenyi Tamas orszagbir6nak, Miklos, Kavas fianak, Zala varrnegye alispanjanak, Bebek Istvan orsz. bir6nak, Bebek Ditrich nadornak, Monati Mihaly varosi varnagy, Istvan, Antini fia Slavonia vicze banja es Koro, varmegye alispanjanak pecsetjei. A sisakos ezimerek fenykora a X'V-ik szazad negyedeig tart, (B. Nyari Jeno szerint), de az ororndiszek Zsigmond kiraly altal mar nem adomanyoztattak ; ido folytan, reszint a ezi meres paizsok oromdtszeive, reszint pedig a paizsmezok czimer alalakjaiva valtak
HUNy.~nMEG\,E l:lIMERE.
3-3
A czimerek alkalmaztatasuk minden agan, ugy a pecseteken is kezdetben csa k a fejeddmek es fonemesek altal hasznaltattak, .mind a mellett a czimeres pecsetek sem a legmagasabb korok, sem a nernesseg kizarolagos jogat nem kepeztek. A nernesi osztaly nelkulozhetetlen attributumai koze sem tartoztak. Verbdczi szerint : -a czfrner a nemessegnek nem lenyeges kelleke ; de annak eldnyere szolga] c Ugyancsak Verboczi szerint : .magaval a czimer adomanynyal a fejedelem meg nem nemesit, mert a varosiaknak es a plebejusoknak is vannak czimereik, melyeket a fejedelerntdl kaptak a nelkfil, hogy az ado many miatt az igaz nernesseg kaze szamtttatnanak. c A rangbitorlas, fajdalorn, hazankban ugy, mint mas allamok ban, gyorsan elharapodzott, a mint azt JII·ik Karolynak 1723·ik evi april toen kiadott hatarozata tanusitja, melyben az osszes nee messegi jogezimek megvizsgaltatasat (generalis nobilium investigatio) elrendeli s e feladattal a varrnegyeket bizza meg. Ennek alapjan a megyek bizottsagokat valasztottak, mely elc5tt a teriileteiken lako minden egyes nemesnek nernesseget igazoJni kellett. A bizottsagok a vizsgrilat eredrnenyet a varrnegye koegyulese ele terjesztettek, hol azok felulvizsgaltatvan, az alispan, fc5jegyzo, szolgabfrak s nehany tabla biro altai alairatvan, a varrnegye pecsetjevel megerositve, a kir. helytart6 tanacshoz, onnan pedig a m. kir. udvari kanczellaria utjau a tron ele terjesztettek. A pecset es czimer fogalrnat gyakran osszezavarjak a laikus egyenek, igy jell tak azzal a rendek is, a mint azt az 1550 iki pozsonyi orszaggyiiles tanusitja, melyen Somogymegye peldajara squaemadmodlum fit in Simigiensic a varrnegyek sxamara allando cztmeres pecsetet kertek es csak a pecslt kifejezest hasznaltak. 1. Ferdinand pedig nern vette a kerest betii szerint, hanem adott a megyek szarnara czitlureket es csimeres pecseteket »arrna sive insignia atque sigillum fc E felolvasas
utan elenk eszmecsere
fejlddott ki a bemutatott pecsetnyomo hitelessege felett es f6kepp~n nyug. f6ispan Pogany Gyorgy 0 meltosaga ketseg be vonta annak lehet6seget. hogy az a Matyas kiraly altai adornanyozott volna; egy klsoob klssilell mdso/a/nak tar/vall. aet. De a pecsetnyomo azon szerkezete, hogy 3
34
SZINTE
GABOR.
zsebben hordozasra, sot a fogojan levo lyuk, hogy zsin6rra kotve elveszes ellen biztosftasra volt szanva : a mellett bizonyttottak, hogy epen nagyon regi es az akkori iddk szellernenek megfelelo. Hogy meg jobban el nem kopott, annak okat abban latja a valasztmany, hogy a foispan rnagan hasznalataban volt m .ndig s jelenleg a megye birtokaban meg 5 hason16 koriratu es kulonfele nagys'gu pecsetnyomoja van a varrnegyenek "l hivatalos kiadvanyok ella-
tasara. Vegul hararozatkeppen kimondja a valasztrnany pecsltlZyomot eredt'tt:nek tartja s 2) Hunyadmegye cztrneret a kovetkezd alakban
:
I) hogy a
ajanlja elfogadasra a megye hatosaganak: csucsiues paizs klk 1Ilezejlbe1l leveles dgro! Jelszallo jekete /lol/ol szdjdba1Z pecsltfe/li %),zt171vel.A paies feleit csdr sisak, arany Is eeust joszld1l)'Il)Ial.«
ULPIA TRAJANA. EZEL6TT SARMIZEGETHUSA, MA VARHEL Y AMPHrrHEA TRUMA. Fclolvasta
5ZINTI':
GARon
a devai tort. es regesseti tarsulat tartottt iilcseben.
1893.
szept, 6-o1n
A devai tort. es regeszeti tarsulat tulajdona 189 I -ik ev 6ta. Topographieus asatasokat .vegeztek Teglas Gabor, Kiraly Pal es Szinte Gabor a tarsulat megbizasabol korrnany segelylyel, 189I -92 - 93-ik evekben, s rna az osszes falak fol vannak tarva ugy, hogy a rendszeres rneresek megejthetok voltak ugy szelessegben, mint magassagban. Alapja kenilek, melynek kis tengelye del-eszak, nagy tengelye kelet-nyugati iranyban terul el, SO keleti eghajlast mutatva a delejtfi eszaki iranyatol, 150 rn.-re van tole a Castrum, melynek kozelebbi oldala parhuaarnosan fut az amphitheatrum nagy tengelyevel, A kettd kozt halad el a Trajan utja, az elobbitol 20 m., az ut6bbit61 130 m..nyire szinten parhuzamosan. J611ehet a mai Varhely kozseg eppen a Castrum terfileten epiilt fel, rnegis meg Ina is kovethetok, ugy a sanczfalak, mint a Trajan utja es az amphitheatrum kerulekes dombsorozata. Az arenaban eke szantott szazadokon at, s megis a hajdani talaj sarga agyag es porondos felszine alig volt 30 ezm. humussal betakarva. E melyseget alapiil veve, vagyis pontnak, megallapitottam az osszes magassagi mereteket : I 3~ czrn. rnelyre nyulnak az alapfalak s 280 - 300 czrn.vig' a korfalak es rekeszek. Atekintest nyujt errol az I. es 2. abra, melyek egyike az asatas eldtti, rnasika az asatas utan] allapotot tiin teti fol. A 3-ik abra az amphitheatrurn alaprajzat tarja Iol, mely ket reszbdl all: az arenabol, az eldadok szamara es a eaveab61 a nezc5k szamara.
SZINTE GABOR.
A:r. arena hosztengelye 68'35 rn., kis tengelye A cavea atmeroje 1 1'40 m.
47'26 m.
Hozzaadva a cavea kiterjedeset az arenaehoz, lesz a nagy tengely = 9 r. 15m., kis tengely = 70.06 m. A nezoter-cavea negy sor parhuzarnosan ellyptikus korben epult, melyeket sugarasan szeldelnek czikkekre ; a 2 fobejarat es 6 mellekbejarat vomitorium az arenaba, 4 foljarat a podiumra es 4 foljar6 a tobbi lilo sorokba maenionum. Ezen foljarok oldalfa1ain kivfil, meg tobb osszekotd fal csucsa tartja ossze a belsd es kLilso ellyptikus hajJasu falakat. A kenilek alak egess kiterjedesben szabalyos, de reszleteiben 6-1 I m. egyenes vonalakb61 van dsszeteve, ugy, a mint onkenyesen bevert karotol, vagy mas jeltdl jelig huztak a falakat epiteskor. Az anyag hompoly ko, 'mesz vakolattal. Fejtett kobo} epult a caveat korlilovezo rnellved, czement, meszbevonattal, telehintve apr6ra tort tegladarabokkal. A falak kozt eltenild hazagokat agyagos folddel toltottek ki, gondosan ledongettek s az igy lepcsofokonkent emelkedo helyre allftottak fel a marvanybol faragott lilo padokat, sedil eket. (9., 10., I I. abra ] Ilyen iilokeket Hunyadmegye tobb kozsegeben talalhatunk; magaban Varhelyen szetszorva 6 drb. lathato Nemelyiknek hattamlajan betfi is fordul eld, mely vagy a tulajdonos kezdd betiiit, vagy rnagat a helyet jelzi. A p6dium sediljei a t 2., 13., 14 abraban jelzett portamentek vo'tak valosztmileg fabol kesl.lilt lilo· lemezzel es hatlappal, A 9., 10. abraban rajzolt sedil a czikk szeIere volt helyezve es oldaltarnrnal is el van latva, mig a I I. abra kozben eso sedilt lattat. A p6diumon felUl meg ket emeletre maenianum oszlott a nezoter, egyik 4, a masik 3 padsorral, gradus. Ezen tereket eloszto falak (praecinctiones) faragott rnellveddel, balteus voltak ellatva, (15. abra) melyeket vaspantok tartottak ossze.
A vomitoriumok
be fele nyil6 ajt6kkal zarultak, parkanyos kliszobkoveken fordulvan, (7. abra) melyeknek sarkaban melyedes jelzi a vas vagy bronz ajt6sarok helyet. E kovek meg rna is az eredeti helyeiken allanak 5 a kett6s s7arnyu ajt6k kozep titkozojet is egy rnelyedes jelzi. A vomitoriak lepcsdi nem kulon-kiilon a1l6 kodarabokb6J, lepc~6fakokb61 voltak osszerakva, mint az a
1i .......
__
~'
I~.·
~,
_..
. ti;"
i__ j_!~_~ ---
r',
....
- - - . - - - _. - . - - .. - .-
"
(~
I
1 "
,J
.
,,~
'i
'
I~~ I ,~
•~ ;
r
'::
t
'1 " I ,
I
, ,1\
rrnrP I
./
"",,, ..... 0
~PP r I
~ t }
i
• t,
~
.
l
t
d
j)
"
if";-'.
i I"
~ r~
i~ ~
~
~ 'I.
."
;! ~ q ;
i
'j
:-
{
i
~
I'
ULPIA
mai epitesnel szokasos, hanem
TRAJANA.
3-4
lepcsofokot
37
rnagaban
tart6
darabbol, mint a 16. abran lathato. A kistengely ket vegen egymassal szemben allo ket czelJa volt elhelyezve, melynek talaja lepcsofokos. Lejarata van az arenaba es hatulrol kijarata a szabadba. Renne talaltatott a 8 ik abraban rajzolt postamentre helyezett corinthusi oszloptorzs, Vitorlak is voltak, mert a I8-ik abraban elc5allitott vesett ko nem lehetett mas, mint a vitoria oszlopot tart6 htively. A helyszinen talalt adatokat osszeallitva, egy kepzelt berendezeset adorn a nezoternek keresztmetszetben, a podium 2 m. magas ban van az arena folott, melytol fokozatosan 8 sor ules 8 m.-ig ernelkedik 1888 iilohelylyel. Az arena kozpontjan 2 m. melyre hat6 sirhelyre talaltarn 3.90 m. magas siremlekkel, (J 7. abra) melynek iratat a nagymervu koptatas miatt nem olvashattuk el. F elasattuk veglil egy mellekepuletet is az amphitheatrumnak, mel)' a benne talalt szarnos feliratos dumborrmi tanusaga szerint Nemezis szentelye lehetett (4, 5, 6. abra). Az eszaki folyos6ja mozaik teglaval (19. abra) szepen volt padolva. Itt talaltunk egy remek kivitelii orias bronz-kezet, mely valamely jeles szoborrniirol meg az antik korban vetetett le s mint a Nemezis keze, heIyeztetett Nemezis szentelyebe.
LozsADI
NEPDALOK
ES T ANCZSZOK.
NePda/ok. A nep erzes- es gondolkozasrnodjat, elet-, vagy ha tetszik, vilagnezetet biztosan kifejezo dalaiban vizsgalva a lozsadi nepet, nem nagy eredrnenyre juthatunk, mert azt a sajatszerti tunemenyt tapasztaljuk, hogy sajat eredeti dalai egyaltalaban nincsenek. A miket nala feljegyeztem, azok mind mas videken elo nepdalok, avagy egyes koltok nepies dalainak toredekei. Altalanos jellemzo sajatsaguk, hogy egyen kivul valamennyien felette rovidek ; egy .. ket strophasak, mintha nem is igazi dalok, banem tanczkozben hasznalt rythmikus kiejtesu felkialtasok: tanczszok volnanak. Es ezek is igen gyakran 2-4 sorjaval mas hason16 utermi es tartalrmi nepdalokbol mozaikszeruleg vannak osszerakva, bogy nem egyszer az egyes reszek elkivankoznak egyrnastol.
Minden vilcig ablakara Felsiitet a nap sugara; Em istenem, rni az aka, Hagy az emre nem siit saha ~ De az ernre, hagy is siitnc :
BlI ebedem, bu vacsirarn, Buval toeltem
minden
Dram!
Hogy e dal vege csonka, a ket utols6 sor lami es e ket sor csak ugy van oda bigyesztve,
.
elol hianyzik vaazt konnyu eszre
venrn.
Kriza talaljuk :
(Va dr.) 417. sz, dalaban Btl ebedem, Boldogtalan
a ket
btl vacsoram, minden ()r;im.
utolso
sort
ily alakban
r.ozsxm
NEDALOK
£5 TANCZ5Z6K.
39
Ugyane dalban a tobbi sokak koziil is tobbnek megtalciljuk a rokonat. 2.
Ha meghalak, meghagyam, Testamentamba iram, Hogy hat leg~ny vigyen ki, Szeretdm kisirjen ki. Sirarn koevire (aszt) irjeik: Itt nyugszik eggy gyoengyvirag, Kit elhagyatt a viJag.
Ebben az osszefugges j6, csak a hetes sorb61 kell azt gondolnunk, hogy valami hianyzik belole. Az 5 ik sor rythmusa elut a tobbitol, de ez kimondasbeli tevedes lehet es konnyen megigazithat6. Negy elsa sora meg van E. Nk. Gy. 3 J. szamu dalanak 3 ik strophajaban ekkepen : Ha meghaJok nem banorn, Testamentumba hagyom: Bogy negy legeny vigyen ki, Szeretorn fog siratni.
Az egesz pedig gyermekkorom nekern.
ota ismerc5s a szekelyfoldrol
3· A ternplamra sutett a nap. Elharangaztatatt a pap, Menyen, menyen koenyoeroegni, Elfelejtett koenyvet vinni, Barna kis lyanyt megesketni.
Ezen igazi dramai menetii dalocska elsc5 fele egyezik az E. N. Gy. II. koteteben leva 340. sz. dal ket elsd soraval, a mely igy hangzik: »Hej! a toronyra sutott a nap, Hej! beharangoztatott a pap."
Azonban a mi dalunkban a tobbi resz is szervesen oda illd, mig emebben a kovetkezo .reszek vajmi keves osszefuggesben vannak az idezett sorokkal, PI. folytat6dik: ~Hei ! voros kende,
zokl nantlika. Hei! be szeretlek.
szivem-adta
~c
sth_
KOI~UMHAN SAMU.
Saros ucca szegdet. jartam rajtad eleget, Kit hasznamra, kit karamra, Kit szivemnek filjdalmara.
E 4 soros mond6ka mas mas utemu ket elsa es ket utolso sora kozt van osseefugges, de ez a kiilonboza versforrna ketsegesse teszi, hogy daloltak volna, hogy egyseeru tanczszonal egyeb volna. Ket utols6 sora egyebek kozt meg van E. N. Gy. II. k. 37. sz. dalaban, melynek 2. szakasza igy hangzik: Isten adta kis barnaja Be sok cs6kot raktam raja; Ki" 'ddDa, ~il ',a.rZlldba Kil a .rzivem /djdall1ldbtl.
A ket elsa sort ismerern.
meg
a szekelyfoldrol
gye.omek korom
ota
5· Este van mar a faluba Lyeany menyen a fanoba, Legeny men yen az ablakra, Tekingetni a lyeanyra. Ada fagyatt az ajaka. - Hazd ki kis lyany aszt a gyertyat Engeszteld ki az ajakat - Maraggyan att az ajaka, Miert rakta az ablakra.
Ez a dal majdnem teljesen megegyezik az Ar.-Gyulai-fele M. N. Gy. 247. lapjan olvashato Csongradrn. kornyeken gyujtott 31. szamu dallal, legfolebb egyes sz6kban ter el tole es abban, hogy az S-ik sora nines meg a nevezett gyiijtemenybeliben. 6.
Pirangattal ides roszam, Mer niznek masak is rejam > Azer niznek, hogy szemiik van, Nizzel te is, ha kedved van
Ennek sern valtozatat, sem magat a kezemnel gyujtemenyek egyikeben sem talaltam meg.
levd
nepdal-
L01.SI~DI NEPDALOK Its TANCZsz6K.
41
7· Mc!g akkor
igertek, Mikar bolcsoben rengcttek, Marmasl hazadd jussam vagyan, Hagy az anyad nekem aggyan
Szorol-szora egyezik 132. J. 30. szarnu dalaval, Er. II. 326. sz. dalaban,
nekem
az A. Gy. fele nepk, mely a szekelyfoldrdl,
gyiijt. III. Kis Kederdl
kotet va16.
8.
Elhagysz r6zsam? EI biz' en! Nem bdusz rozsarn ) Nem biz' en! Elhadnal-e, nem bannal-e, Szived ertern nem f4jna-e?
E toredek orszagsserte ismeretes, mint egyik-masik nepdalnak a resze. Meg van pl. Ar.-Gy Nk. Gy. (III. 166 lap.}: 114. sz. harorn strop ~las dalban, melynek ket elsa sora ez: Elmegysz ugy-c? EI biz' en? Itt hagysz ugy-e? Itt biz' en? stb.
Vagy
Er. Nk. Gy. I. kotet, 42. sz. dalaban : Elhagynal-e, nem szannal-e, Elhagyni nem sajnalnai? Szived ertern nem fajna-e, Szemed konnye nem hullna-e?
es II. kotet
J
00.
sz dalban: Itt hagynal-e? stb. 9
Arak, arak, de mily arak, Toebbet utanad nem jarak : SzeretOt is mast talalak, Kivel kedvemrc sitalak. Magas a tarany teteje, Baranyaknak nines mezeje. Baranyaknak zad meza kell, A leginynek szeretd kell.
E dal ket szakaszanak ertelmileg alig van val ami kapcsolata. Es csakugyan e ket str6fa nepkoltesi gyujtemenyeinkben is. mint ket klilonbozQ dal resalete fordul ele pl. Erdely i M.·Nkgy. II. ko-
KOI...Ul\lnAN
SAMU.
tet, 70 es 326. sz. dalaban az elsa es a 247. szarnuban a masodik stropha. - A z-ik szakasz sajat szekelyfoldi gyiijtemenyeimben is. Udvarhelymegye. 10.
Esik esd paras utra, 'Barna kis Iyan~' megy a kutra. Teli zsebe magyar6val, Piros ajka rakva csokkal, Nem joettem v6na en ide, Barna kis lyan szernddeke Csalagatatt engem ide. Bar ne csalagatatt v6na Most a vilag nem csufolna !
.E dalban nemcsak a ket stropha kozott nines meg a szoros tartalmi ~yseg, hanem az elsa szakaszt alkot6 egyes sorok kozott is bajos volna megtalalni az osszefuggest. A misodik szakasz meg van Er. Nk. Gy. II. 339 sz. dalban, rnelytdl ez abban kulonbdzik, hogy kimaradt beldle a masodik sor: »Csalogattak engem ide- es amannak az utols6 sora igy hangzik: Szegc!ny szivem nem gyaszolna.
A harem else sor dalban.
ugyanebbol
a
szakaszbol
Er. I. 149 s t,
II.
Yen az uram, ven ; nem szeretem Ven az uram, nem szeretem. Yen a cs6kja, nem kedvellern, Ifju legeny, draga kincsern, A te cs6kad illet engern,
en.
Ki az urat nem szereti, Ne mennyen az halatt latni, Vagyan neki egy halatya, Aszt minden nap sirathatya
Ezen is nagyon erzik, hogy a ket szakasz mas es mas dalnak volt az aJkot6 resze, Kulonos a maskeppen teljes elsd szakasz elejen az a" mas ritmusu sor betoldasa. A rnasodik szakasz igen sok helyen el6fordul, mint egyik-rnasik dal alkato resze. Igy pl. Kriza Yr. 371. l. 64 sz. dalban. Er. I. k. 352. sz. dalban a ket ..elso sor
LOZSADI
modositasaval tat assaI.
NRPDALOK
es Ar.-Gyulai
J~S TANCZsz6K.
I. k. 288. Japon
szinten nerni
43 valtoz-
12.
Majd megfrem aszt az idot, Sirva ~itatsz kapum etott, Megoeleled kapum fajcit S ugy siratad a gazdeijeit Sz611ak hozzeid egyet-kettot Meg sem kellesz, mind ezelctt
Mikar n ekem kellettel, Te rnasakat
szerettel.
Emez ismeres nepdal masodik szakaszanak a ket utols6 sorat bizonyosan elfeledtek s azert toldottak be helyebe azt az ertelmileg oda illo, de meretileg kulonbozo ket sort, a mi gyamis szint vet a melodiai erzekukre. Kulonben e nepdal egyik masik szakaszabol alkotott kulon dalt majdnem minden videken talalunk nepunknel. (..Szeged NepeII. 39. 1. -48. sz, - Er, II. 326. sz. stb.) 13·
Kidiilt a fa madulastol, E lvaltunk rozsam cgymast61. (Jgy megvaltam edesemtdl, Mind zed erdd leveletol.
Erdd s rnezd zoldsegetOl, Piras kekfii szip szinitdl, (Majaranna j6 szagatol.) Merre mas jar nagy kegyesenn! En att jarak keservesenn.
Lehajtam szemeru koenyvesenn Es ugy sirak keservesenn. Sirat engem a Madar is, MeghajHk ertern az ag is.
Valosagos mozaik ez a dal; minden par sora mas es mas dalb61 val6. Ezeknek nagyobb resze elegge ismeretes, szuksegtelen tehat azert a kiszakitott ket-ket sorert mindenik dalt idezgetni, Igaz, hogy van benne olyan par sor is kettc5: a masodik szakasz 2 utols6 es a 3-ik ket elsd SOI·a, melyeknek eredeter nem tudnam ide irni, nem emlekszem, honnan isrnerem oketo
44
KOLUMBAN
SAMU.
Ki van adva, hogy mar honap menni kell, Megi:entem a rozsamnak, gyiijjen el, De az iiJnak visszaizent, nem gyfin el, Nem utaz;k, nem orssagol senkiveJ. Harom hete, hogy a babam nem lattam, Csipkebakar koezt van az em lakasam, FeJkiaJtek, nem adatek semmi sz6, Meg az eget is hasitya a jajsz6. Mi dolog az, hogy a Maros befagyatt, Az az aka, hogy a rozsam elhagyatt. Sirva kirtem, hogy szeressen engemet : De az alnak visszaizent, nem Jehet. Gyaszba borult meg az eg is felettem, Gyaszt viseJ a h6dvihig is erettem ; Simak ertem a szep kaszclscsillagak, Latad kis lyllny, jaj, de szamani vagyak. Csak aszt mand meg szerettel-e valaha? Gyenge szivem el nem felejthet saha Tudad saha nem kelett a csalfasag, Magallj kis lyany visszagyuvek meg haszad. Kertem alatt tejr6zsafa, nem latszik, Minden ijjd gyaszviragat viragzik; Apr6 annak a leveJe, j6 szagu, Mit vagy ides r6zsam ullan szamaru? Hogyne lennek, hogyne lennek szamaru? Temetobe mast visznek egy ifijut, Temetobe bama legenyt kisirnek, Sir'almara razmarintat ultetnek.
Egyseges szerkezet dolgaban errol sem mondhatunk tobb j6t, mint az eddig eldsorolt dalokr61. Egyforma dallarnu nepdalok oszszeillesstett reszeiboJ alakult ez is. Pi. a hatodik szakasza meg van az Ar-Gy, Nk. Gy. III. k. 138. I. 44. sz. dalban es isrnet a 13. sz-ban a 188·ik lapon. A harmadik szakaszhoz egeszen hasonlo kezdetu dal az ismeretes : »Mi az oka, hogy a Kerka befagyott. c Es igy a tobb] reszei is itt vagy amott majdnem vaJamennyien megtalalhat6k.
LozsADJ
NEPDALOK
ES TANCZSZOK.
45
Meg szegenyebb
a lozsadi nep eredeti melodiakban; keyes nala ezeknek szama s a mi keves van, az is kolcsonvetel. Legtobb dalt a ::t Kdka tiivln c es :.Meglrelll mlge. dallarnara enekelnek, ami keyes ezeken kiviil elofordul az is mind masunnet j61 ismert, legfolebb kisse megvaltoztatott melodia. Feljegyzesre erdemesnek csak az alabb kovetkezdt talaltam. Erdekes volna megtudni, hogy a ::t Mi az oka, hogy a Kerka (vagy Tisza] befagyott cdmu nepdalt ezzel a dallammal eneklik-e azokon a videkeken, hoI el van terjedve.
Tdncsssdk. Ezek koziil nernelyik nem egyeb, mint egy-egy kiszakitott nepdal stropha, azert ismertetesuk helye kozvetleaul a nepdalok szomszedsagaban van. Kozulok feltuno nagyszamu egyezik meg a szekelyfoldrdl ismeretes hasonl6 rnondokakkal. Eloszor azokat sorolom elo, melyek, tudomasorn szerint, egyikmasik nepdalban is meg vannak, aztan az igazi tanczszokat. I.
Sirat engem a madar is. Meghajlik irtem az ag is!
Megvan Ar.-Gy. I. kotet, 262. 1. 41. sz. dal z-ik szakaszaban es Kalman :tKos1.orukc I. k. 78. 1. 45. sz. dal. Mindket idezett dalresz igy hangzik: ..,Az eg alatt, a Nincsen olyan Sirat engem a Lehajlik ertem
fo)d~zin~n, arva, mint en. madar is, az cig is .•
2.
Ki az unit nem szereti, Fuzzt!n sarga ripat neki, Paprikazza j61 meg neki, Hagy a nyavalya toerje ki!
vagy: Ki az udt nem ssereti, Kaparnyikat fUzzen neki; Aggya be aszt vacsarara,
Kiteritti virattara!
KOl.lI"fDAN
SAMU.
Ezekb61 az elsd varians meg van Ar.-Gy. II. kot. 226. 1. 21. sz. alatt, hoi a ket utols6 sor igy van; J 61 megs6zza, paprikazza, Hogy a hideg is kirazea I A masodik Er. Nk. Gy. II. kot. 285 57.. dal, mely {gy kezdddik : :t
.Ki az unit nem szereti, Harom retest susson neki: A turdstol megbetegszik sth,
z-ik szakasz : Ki az urat nem szereti, Fozzon kopornyikot neki, Este kesdn adja neki, Rcggelre ki tcritheti. c 3·
Fejik a fekete kecskit, Verik a barn a rnenyecskft. Ha vcrik is megirdemli, Mer' v. urat nem szereti!
Szorol-saora megegyezik Er. Nk. Gy. I. k. 91. sz. dalanak a kezdetevel. Tovabba meg van a sajat szekelyfoldi gyiijtemenyem· ben (Udvarhelymegyebol) hol szinten tanczszokent szerepel) ekkepen : .Fejik a fekete stb. Hadd el, verjek az ebadtat, Mert nem szereti az urat !'" 4·
Egyenes vagy, mind a mid, Hazzam szabatt az apad!
A szekelyfoldon mint tanczszo is eldfordul, tovabba valtozott alakban megvan Ar.-Gy. III. kotet 193. 1. 26. sz. szinten szekelyfoldi (kis-baczoni) dalban: -Hajlando vagy, mint a reten a nad, Azt gondoltam nekcm nevelt az anyad.
s· Ig a szemed tapl6t gyujt, Azir szeretlek en ugy. Ha az em is ugy ignc, Szc1zaranyat megirne.
c
LOZSADI NEf>DALOK
ts
TANCZsz6K.
47
De az enyim nem ig ugy, Semmit scm Ir meg hat ugy!
Ennek egy resze meg van Erdelyi sz. dalaban :
J.
Nepk. gy. I. kotet 163.
Eszemadta barna sztiz Eg a szeme, mint a tuz, Ha az enyem ugy c!gnc, Szazezeret megerne,
A sajat kiadatlan eltero valtozata :
gyfijtemenyemben
szinten
van
egy kisse
Hap sziiz, korombiiz. Eg a szemed, mint a tuz. Ha az enyem ugy cgnc, Szeiz forintot megerne ; De az enyern nem cg ugy, SZelZ forintot sem er ugy!
Es Ar-Cy,
III. kotet 48. sz. alatt : A pataki hegyteton Ott var az en szeretdm, Kokeny szeme tapl6t gyujt, Azc!rt szeretem en ugy (Szikelyf. PAlos.)
6. Ucci kis Iyan, be megnottel, Be kar, hagy firhaz nem mentel!
Ez meg van Pap Gy. Pa16c? nepkoltemenyek laban, a kezdet ez :
1.
20.
sz. da-
tudtommal,
nem
26.
Ucci kis Iyany de megnottel Lumijdunaj danom ! De kar, hogy ferjhez nem mentel Lunajdunajdanom! stb. stb.
A kovetkezok,
mint egyes nepdalok reszei, fordulvan elc5, igazi tanczszoknak nevezem oketo 7· Jere rossam a szollobe. Szeggyunk szollot keszkendbe, Zarge di6t a zsebunkbe, Pires almat kebeliinkbe!
~OLUMnAN SA)lU
Az utols6 sor hijaval teljesen egy a sajat kiadatlan gyujt~. seimben lev6 udvarhelymegyei tanceszoval. 8.
He1yet, helyet nekunk is, Ha kisebhek vagyunk is! 9· Haram falu. hat hatir. A mi sz:ivunk is eggy mar;
Sem a bir6, scm a pap, Minket el nem vaJasz;that. 10.
Ides kicsi kerekem Forduly egyet eldttem. II.
Ez a kicsi-kicsike, Ebbiil lesz friss menyecske ! 12.
Elment a pap dinye lopni, Elfelejtet zsakat vinni, Leverette a gagyajat. Megtoeltette a ket szarat. 13-
A burnyeci leginnek, Nincsen parja szeginnek Backara van seginnek. tccir-mciccer ugy koeti. Hogy v. uccat kisepri ~
'4Ucci neki berecki, Scinta J6zsi gyere ki, A nyavaJya toerjen ki!
lSKicsi csupar hamar farr, A ven asszany puskapar! .6. SzekfU rossa, tulipant,
Tc!ged a szerelem bant !
LOZSADI N£PDALOK
ts
TANczsz6K.
49
17· Kicsi Dek~m ez a csUr, Kirepiilc!k, mint a fiirj!
A 8-17. sz. alatti tanczssck nemi kis -- inkabb szavakra terjedc5 - modosfrassal mind meg vannak lent emlegetett gyiijtemenyernben. A IS. es 17. szamuak Er-Gy. III. kotet 242. 1. is 01· vashat6k, de az ott l~vc5 tanczszok is a szekelyfo'drdl vannak oszszegyujtve. 18.
Ides kicsi hugacsk4m, Ha ~zandC!kad tudhatnam: (Hagy) szebet szerec ncllamncll, Ezt a szores bacskarkam Iretted nem szaggatnam, Itt a Maras Tardasnal, Mindjirt beleugranam.
Ennek egy kevesebb sorb61 ci116 valtozata rozsak c 7 S. 1. I 89. sz. alatt:
meg van
•Vad-
Hogyha en aszt tudhatnarn, Szobbet szeretsz nalamnal, Az en kicsi bacskorkam Utanad nem szaggatnam!
Astan m~g Er. Nk. Gy. II. 32. sz. dalban: Hogyha en azt tudhatmim, Szebbet szeretsz nalamnal, Itt a pa tak, folydogil, Mindjeirt beleugranam ! stb. 19·
Vesd Ie babam a sZUrcdet, Hadd tancalak eggyet veled. Nem vetem Ie a sziiremet, Ugyis ugram velled egyet!
Teljesen megegyezik az Er. Nk. Gy. ITI. k. 294. SZ. alatt olvashat6 rovid dallal. (Alfoldr61.) A meg kovetkezd tanczszoknak sem parjait, sern valtozatait nem ismerem.
..
so
KOLUMHAN
SAMU.
20.
Gyoenyeru rassmaringsznl, Be szfpen kinyilattal. R611ad szakasztani ki jar? Mt!g a nap is az egen jar ~ 21.
Nines szebb madar a fecskfnil, Fejir labu menyeeskinil. Fejir Jabat masagatya. Hideg a viz, nem allhatya ! 22.
Rugd ki labam, ne hibazz. Estfre nem vacsiralse ! 23·
En nem cttem ma egyebet. Rozsam adatt cggy szern mCJ!gyct. Azt is banarn, hogy rnegcttcm. Szerelmemet elvesztettem ~ 24·
Att a fUtton 6t alaska. Aszt is Jeverte a macska ! Haj a macska nem az aka. Rc!szeges a gazdasszanya! 25· leeu kicsi en mast lcitam, Hagy nines rajtam a nadragarn ! Tcgnap este levetettern S a r6zsamnaJ felejtettem l 26.
Gyere rozsam ide be, Hagy cgyunk mi dcrcr~t. Hat a gazda mit eszik? !gyik (i karpa-cibrct ! 27·
Szoke-piras legfnkenek Baranypreml!s a mentejc, En vagyak a szereWje!
i.OZS~D[ NtPDALOK
ES T.,{NCZsz6K.
SI
28.
Forduly eggyet karikara A vin asszany baszujara ! 29· ~zaricsd meg a menyccsket, Ad a nydran cseresznyet ! 30. Ueci ncki kcgyetlcn
L6g a pendely koetetlen! 31.
Hallad-e tc zad nadr4g, Hagy az egir majd mcgrclg! Dal/ada. Egy Iyeany a hcgyek koezett Csak cgyediil pavat orzc~t. jocven hazza joevevenyek, Haram ifju, szip Jcginyek, - 6h tc szip szuz, mire kirunk, Az erddre jer ki vellunk l - Ha veletek utam vcszcm, A pavamat hova tliszcm? - A pavcidat hajcsd farrasra, Aszt ugyscm bizhatad masra, Midon az A zold rare A seep szuz Leddl, mily
erddre irtek, heverisztek. hagy elfaradvan, 41amba merul, A leginyck, hagy eszt 14ttlik. Hagy alszik-d mcgvizsg4ltlik;
Cs6kat raktak ajakara, Szivck vigasztalasara.
Felserkenven majd estere Filemile zcng~sire, Litva magat a pusztaba, Sir es igy sahajt magaba: - 6h nagy isten ki lakazal, Az igbill reank vigyizal, Buntesd (lket astaraddal. IgbUl hdllatt tUzl4ngiddal!
••
KOLUMnAN
SAMU.
A ravaszak hagy raszedtek, Az erdore kivezettek; Itt hagyanak iccakara, Fenevadak predajara.
E ballada igen keyes elteressel teljesen megegyezik az Er. Nk. Gy. I. k. 374. lapjan olvashat6 -Pavas leany e czimu ballada. val. A kettc5 kozott it!VQ piczike elteresek ezek: I. A mi balladankb61 hianyzik ez a ket sor: Ott setalni baratsaggal. 'Tisztesseges mulatsaggal«, a mely az Erdelyi-feleben a 6. sor utan egeszen odaillo1eg kovetkezik. 2. Az Er.sfeleben a I I. es 12. sor igy van: »Midon ertek az erddbe, Lehevertek a mezdre «. Ez egyiigyunek eleg egyugyu, de a lozsadiban levd lehet eredetibb, rnert szebb is, nepiesebb is. 3. A nyolcz utolso sorbol 4-4 helyet cserelt a 10zsadiban, t. i. ebben a 22. sorra az »Oh nagy isten- kezdetii ko· vetkezik az utana va16 harorn sorral, mig Erdelyinel elobb »A ravaszok« stb. kezdetfi s a rakovetkezok vannak s ezeket kovetik az nagy is ten c kezdetti es a kovetkezok, mely sorrend fokozatosabba, erosebbe teszi avers veget s igy ez a szebb is, terrneszetesebb is.
.os
KOLu~mAN
SAMU.
A KET KUKULLO VOLGYFEJENEL LA THA TO ROMAI VEGVARAK ES HATARTOLTESEK VISZONYA DACIA KATONAI ES TARTOMANYI SZEKHELYEIHEZ. Ugron Janos Udvarhelymegye jelenlegi alispanja 1893. nyaran azzal a felhivassal fordult hozaam, hogy a Hargita aljan mutatkoz6 r6mai nyomokat par napi felulvizsgalat alapjan allitanam ossze monographiajuk szarnara. A rovidke szernlebol lassankint tobb heti tanulrnanyozas notte ki rnagat s vegezenil a ket Kiikii1l6 forrasait61 Ie az Oltig terjedo videk r6mai eroditvenyein felUl a Hargita hegyl.inczolattal parbuzamosan s reszben annak nyulvanyain lathat6 sanc.olatok, toltesek rendelteteset is sikerUlt tisztaba hoznom. A. Hargitat61 delnyugatra ugyanis Maros- Torda, valarnint Udvarhely- es Nagy-KUkU1l6 rnegyek teruleten Ra!'solr.nl,Ujtz, HadakJltja Ordog '''ia, Ordogbardzda, Kakasbard::da neven emlegetett sanczolatokrol es toltesekrdl a kozhiedelern Benko J6zseftol1 Orban Balaesig? az osszes irok azt a felfogast apoltak : bogy e rejtelyes foldmuvek osszefiiggo uthalozatul szolgaltak annak idejen. Orban Balazs ugyan helyenkint s foleg az olahfalusi Majs$os-reten a Vtlrgyas szorosaban lathato sziklameredeknel maga is ingadozonak talalta az elrneletet ; de mas elfogadhat6bb hianyaban azert tovabbi leir.isai saran ismet csak ahhoz ragaszkodott. Miutan mar 18~8-ban alkalmarn volt ocsern Teglas Istvan jdenlegi tanfe:iigrelo tarsasagaban a Kis Kukulld forrasvideken Szovata, Parajd: kozott arrol megbizonyosodnom: hogy az ott Rapsonn S utjanak nevezett toltes sem osszefuggoleg egyfolytaban nem keszult, se.n a territorialis viszonyok mellett lIt gyanant nem szolgalhatott, s miutan l
J.
Benko Transilvania Vindobonae 1778. I. kelt. :I 0 rbdn Balazs: A Szekelyfold leirdsa, Pest, 1868. Rath Mar bizomilnya. cz. muvenek U dvarhely, Marosszek, Haromsaek cz. kotcteiben. I
S4
TEGJ.AS
GABOR
nevezett ocsem ut6bb 1891 -9 ....-ig terjedoleg Segesvaron laktaban keresernre tovabb folytatott helyszfni vizsgalataival az Olt melleken is arra a tapasztalatra jutott, . hogy a Iltphitt!l klszstggel terJ~'S&lo Orbd,,-jlle lelrdsok a valosagnak nern felel-iek meg, miutan tehat az elonyomozasokbol is arrol gyc5zodtem meg, hogy e sajatsagos epitmenyek hegy-volgyon, meredekre fel es Ie vonulva, rovid szakaszok utan tobb kilorneternyire nleg- rnegszakadoznak : meg nagyobb vagyat es ked vet kaptarn az Udvarhelymegye teruleten szarnornra megnyitott tanulmanyozasi alkalornnak. I1y m6don a Kis-Kukulld Junod neva agat61 vagyis Parajdt61 a Nagy·I{ukuIl5 felsd volgyen at a Nagy- es Kis-Hornorod forrasain at Kapolnas-Olahfalu hataraig, illetdleg a homorodi furdo tajaig, onnan a Kapolnas Olahfalu mogott a Csikszeredara vezetd orszagut 63 kilometer oszlopatol a Hargita gerinczere, majd a Vargyas viz , SZ1trdukc neva szorosatol delnek a Lovete, Homorod-Almas, Homorod-Karacsonfalva, Homorod-Okland, MagyarZsombor feletti erddkben, tehat a Rikan at az AIs6 Rakes fele esd
Szasz-Somos tetdig, tehat az Olt szorosaig bejarva a sokfele neven isrnetlodd toltesszakaszokat, azokr61 a m. tud. Akadernia 1895 marcz. I J-iki ulesen szamoltam be.! J611ehet reszletes tanulmanyorn adataimk ismetlese nem tartozik ide, a hunyadmegyei tortenelrni regeszet] tarsulat szernpontjabol is nagyon sok feltenni va16 kerdes fiizodik e sanczolatokhoz. Igy az egesz elhelyezes nyilvanvalova teszi, hogy a romaiak Dacz'ajanak keletz' natdrsztllt ohajtottak elsa sorban ezek altal szembeninobbe tenni a tervezdk s helyenkent, nyilvan a keleti szarmat lapalyrol leve ~eto kozlekedesi vonalakban hadas .ati biztositasara epfiltek. E politikai es katonai kettos reno deltetes hozza tehat rnagaval, bogy a kozvetlen videken kiviil a Maros menetet s azzal egyutt a katonai szekvarossal Apulummal egyiitt .a mar Hunyadmegye tenileten esd szekvarost Sarmieeget"usat is erdekeltek azok. Mellozve azonban annak bizonyitgatasat, hogy mind alapon nyilvanitorn en a Hargitaalji tolteseket a Torma Karoly' altai a Meszes gerinczerdl Kis-SebestlJl fel Tihalg' megA Limes Dacicus keleti resze a m. tud. Akadernia archacol bizottsaga ahal szerkesztett Archaeol. Koalemenyek XIX. koteteben (1896.) Kivonatilag Akadc!miai Erte!tito 1865. juliusl fUzetc!nek 113-122 lapjain. , Torma Kclroly a Limes Dacicus fehto resze 6 fametszettel s tt!rkc!ppel, UudalltSt 18'Q. . I
R6MA[
VEGVARAK I~S HATAWn)r . :r£SEK.
55
allapitott Limes dacicus keleti folytatasauak, s figyelrnen kiviil hagyva itt a toltesvonalak topographiai ismerteteset, mar eldada-
somban csupan a fovonalnak
fedezetere
szant vegvarai,
elsd sor-
ban a iartornanyi fohadiszallas, vagyis annak bizonyitasara szorltkozorn, hogy a sz6ban forg6 toltesek, a hozzajuk tartoz6 castrumokkal egytitt mikent szolgalhattak a Marosvolgy, illetdleg az Erczhegyseg biztonsagara. Itt. hoI a daciai aranybanyaszatrol va16 tanulrnanyaim allando napirendet kepeznek s idevonatkoz6 elmeletemet nagyerdemu elnokunk rnai megnyit6 beszedeben is oly kituntetd vonatkozasokkal volt szives tarnogatni : azt a sokszor hangoztatott alaptetelemet, hogy t. i. Dacia elfoglalasa es berendezese legfobbkepen az aranybanyaszat erdekeben tortent.! felesleges is ujb61 felelevenitenem. A mint mar itt altalanosan tudva van, a Marost61, illetoleg az aranyhegyektol keletre fekvd Ielfoldet s kulonosen a ket Kukullot es rnellekvolgyeit csakis a vedelern fokozasa kedveert foglaltak be a rornaiak. De ez a biztositasi megszallas isrnet fenyesen igazolja a r6rnaiak strategiai eleslatasat. A'I. erdelyi felfoldnek mind e mai napig vedelrni czentrurnaul szolgalo, s6t ujabban vasutilag is ezt a szerepet jatszo Touis- GYIl/afelu!rvdri tersegrdl keletre a kapusi tetd alate vagyis a vasuti hid tajan fordult a rornai .It is keletre, mely itt vicinalis rninosegben .kovette az egyesiilt Kukullot Balazsfalvan at a Mikeszaszaval atellen ben Kis-Selyknel kimutathat6 legkozelebbi castrumig;» Hogy Balazsfalvatol a Kukullo melle is vezethettek egy elagazasr, azt a helyi viszonyokbol feltetelezhetjuk ; de biztosan kirnutatni azert kepesek nem vagyunk. A kis-selyki castrumt61 delre NagySelykhez vezetd horpadason at a Vi::apatak volgyere trlaltak kapcsolatot, mely azutan a V orostoronynal ki fele a mai Rornaniaba es Talmartol keletre az Olt jobbpartjan felfele Hevi:: Also-Rakosig kapcso16dott. A kis-selyki cast rum egesz elhelyezese tehat elsa kulcsat kepeze a Maros es Olt kozti dornbvideknek, Ilyen elagazasi masodik csom6pontot jelolhetunk meg SegesTanulmanyok a romaiak daciai aranybdnyaszatarol, I terkeppel A M. T. Akademia torteneti Ertekezesei XIV. 1889. kotet VI. szama. II Neigebaur Dacien 255 lapjan »Ackncr Jahrbuch des Central Comissions 1856. 1
TtGLAs GABOR
udrndl, hoi a XIII. legio 1 egyik orse tarta
a szolgalatot, A segesvari elagazas ejszakra a Kis-KiiktilllShoz s onnan a Marosig nyomozhat6; mig a deli elagazas a Kezd es Segesd volgyeken egyfeldl isrnet Hevfznek, rnasfeldl delkeletre Hegenen at a Hortobagy erintesevel, a hoI feliratos kovet is talaltak az Olt kozepszakaszahoz Kis-SinklUk tartott, a hol egy helydrseg letezeset feHratilag is
constatalhatjuk, t Segesvartol keletre a jelenlegi vicinalis vasut iranyaban Szekelyudvarhelyig! szolgalt a hadi ut s ott a mai Csonkavdr·ban (hova Iegut6bb a realiskolat helyeztek) a hatarszeli vegvarral kicsiicsosodott. A Cohors I. Ubiorum egeszben, vagyis 500 ember vala hivatva itt a Hargita gerincze, illetdleg a mai Tolvajos hag6n at Csikszereda, - vagyis a G~'"zesz"szoros felol tarnadhato betoreseket feltartczt atni. A Kis-Kukulld volgyen Dicsd-Set.-Martonrol mutattam ki epen en a Herepey Karoly nagyenyedi gyujtemenyeben lathato belyegrol a Xlll, legio ott letezeset.! F ennebb Sovaradig uj allornas nem kovetkezik 5 a Kis-Kukullo 70 kilometernyi vonala nem is igen igenyelt szigorubb gondozast, rniutan a Mares es N.-!(iiklillo koze ekelddve rnindket oldalrol kelloen biztositva vala s elo es hatvedjet mindket iranyban megtalalta. Sovarad megvalasztasanal a tolgyesi szoros lebegett az epitok szemei elott, mint a honnan az I 14[ meter magas Bucsin teton at Gyergy6·Szent-Mik16s felol NagyAgviz mellett rna is a legrovidebb osszekottetes kinalkozik. De a megjelolt ket hatarszoros es azok mellekes atjaroi, ugy
mint a tolgyesinel a blkdsi es a gymesinel elleneben e ket hatarvarral
az uzvolgyi
sem ertek be, banem
seorosok
ejszakrol
delfele
Corpus Inscriptionum Latinorum III kot. 1629. 4. Aeternus istennek szentelt oltarko a varaktol eszaknyugatra esd Burg stndet alatt a Kliklillo partjarol. :t Goos Karol), Archaeol epigraphische Mittheilungen t. 33. A Cohors HI. Brit(annorum) teglabelyegeivel, Ez a kohors rca-ben a Turnu-Severinnel lathat6 hidon foglalatoskodott s loS-ban mar Roetiaban allott. Tehat az occupatio befejeete vel rogton epulhetett Kis-Sink. , A.rcheol. epigr. Mitth. I. evr. 32 VI. evf. 132.- TegJas G. Adatok Dacia felfrattanahoz, Erd. Mtlzeum. . 1
, Ncue-Inschriften aus Dacien. Teglas G. Kiraly P. A.rchaeologische Mittheilun~cn XI. 2~SJ D. 'Q.
epigr.
.
R6MAJ
V"~GVARAK
J~S HATARTOLTJ-~SEK.
57
haladolag az egesz Hargita rost61 le az Olt rakosi
50 kilometernyi
aljat vegvarakkal raktak meg a Maszorosaig. Mig a Marost61 keletre atJag
tavolsagban
talaljuk a katonai
allomasokat,
itt a
ejsaakrol delnek minden 25 kilorneternyire csakhogy a Marosnak Gyulafehervar kortili szakaszahoz iranyulo volgyek beljebb egesz hatarorsegge alakitottak. Sot a volgyek kozeit sem hagytak figyelmen kivfil s minthogy a ket Ktiklillo kepezi epen azt a terrneszetes iitiranyt, a melyen a keleten betord ellenseg A pulurnot legkozelebb erhette : a VIZvalasztot is siettek megszallani. Enlakarol! a »Cohors 1 V. Hzspanoruln eqnitata«, tehat egy lovasitott cohors a Kis- es Nagy-Kukulld fele tarta fenn a hatarorseget s ejszakon Sovaraddal, delen SzekelyUdvarhelylyel combinative zarta el a keletrol beszolgalo iitakat Ily m6don strategiai feladata a tolgyesi es gymesi szorosra egyirant kiterjedt. Minthogy azonban a Nagy-Kukullo mellett Zetelakan feltil, a S£kaszo mellekvizvolgyen a Gyergyo-Ujfaluhoz S onnan a bekasi es tolgyesi szoroshoz aranylag konnyen jarhato hegyi lit ktnalkozik : az enlaki castrurn hadirendje tulajdonkepen megis a Nagy-Kukullo felsd volgyere, vagyis kivalokepen a tolgyesi, illetoleg bekasi szoros fele vala iranyitva. A keleti hatarszelek, illetoleg az erdelyi aranyterrnd hegyek vedelmi sulypontja ilyenforrnan Sdudrad, Eniaka es Szekely- UduarJuly kozott osxlott meg. A politikai veghatart a Marosn ak vecstopliczai es az Olr rakosi hajlasai kozott a Hargita kepezte. A rornaiak azonhan a Hargitaban kerestek foglalasuk keleti veghatarat s castrurnaiakt»l J 0-20 kilorneternyire a fout megkerulesere felhasznalhato hegynyergeket, mellekvolgyeket a Rapsolllti taja, Hadae tUja, Ordog- tit/a, Kakasbardeda stb. nevii hatartoltesekkel igye· keztek jarhatatlanna tenni es pedig abbol az egyszeru okbol, mivel az onuan eredo vizerek gyujto csatornajan belol nyugat fele ilyen alkalrnas hatarjelzovel nem rendelkeztek. Ha a delkeleti felfold domborzati arczulatja maskent alakul s a Marost61 keletre a ket Ktikti1l6 helyett olyan ele s hegyvideket talalnak a rornaiak, a minot nyugat fete az Erczbegyseg vagy epen a Bihar kepez : akkor aligha terH argitaval pa.huaamosan kovetkeznek a castrumok,
Corpus Inscriptionum Latinorum III. kot. 945, 948, 949, a 6237 Ncigebaur Dacienjeben 257 2 tevesen olvasta a LEG VI HISP hclyctt Muller It. Mitthci'un~en d. C. C.• ssg Orban Balass Udvarhcly koteteben 1
58 .
TJ~GLAS GAROR
jeszkcdnek a hadi-opcratiok alapvoualat ol ilY
R6MAI
YEGVARAJ.
ES HAT.ARTOLTESEK.
S9
a keleti barbar szomszedsag kereskedelmi forgalmat is a Maros terere iranyitottak s ezt a vonalat erintettek meg else) sorban a r6maiak, hatartolteseink hivatva valanak a fohadparancsnokscig szekhelyetdl, Apulumt61 (Gyulafehervar) elharitani a varatlan meglepeteseket ; de Apulummal egyutt a tartornany metropolisat, Sarmizegetbusat is biztosltottak a szarmat lapalyra kiszorult s onnan bizony nagyon sokszor tarnadasokra batorodott roxolanok, kisto bokok es mas torzsek elleneben Ebb61 a szempontb61 tehat nagyon is megerdemlik tarsulatunk figyelmet, mert a mint roviden erintettem is, a Sztrigy mellol a Maroshoz simulolag Apulumhoz vezetett birodalmi ut hozzank tartozo allomasainak es ezen allomasok altai fedezett Erczhegysegnek igen fonto s s a maga idejeben bizonyara nagy becsben allott tartozekat kepezek, TEGLA.S
GABOIl.
Millennaris
emlekbeszedeink
Hunyadmegye teruleten is rneltokepen unuepeltuk meg a magyar allarn ezereves fennallasanak magasztos ernlekezetet. A megye torvenyhatosaga mellett iskolaink, egyleteink, a videki hatosagok es intezrnenyek egyrnassal versenyezve unnepeltek ezredeves allamisagunk orornesztendejet s tarsulatunk hatarozatabol legitt sietunk megorokiteni utodaink tanulsagara es buzditasara az itt kozhelyesles es lelkesedes kozott elhangzott beszedeket, ezek so rat a var megye torveny hatosagi bizottsaganak 1896. evi punkosd hava 14·ik napjan megtartott diszkozgyiilesi emlekbeszedeivel nyitvan meg. Majd a Pataky Laszlo festdrmiveszunk altai megfestett Hunyadi-kepfelavatasi unnepelyen Rethy Lajos kir. tanacsos es Hunyadmegye tanfeliigye16je altai elmondott beszedet es f6ispani megnyit6t, azutan a varmegye es tarsulatunk egyiittes keademenyezesere megtartott vulkani es vaskapui unnepelyeken tartott beszedeket adjuk. Vegezetul .az itteni allami forealiskola, mint a megye szekhelyen mukod6 kozepiskola millennaris ernlekbeszedeit es tarsulatunk unnepelyes kozgyUlesen gr6f Kuun Geza alkalmi megnyitojaval fejezzuk be e hitiink szerent a kesc5 nemzedekeknel is elenk visszhangra talalo beszedeket.
*
Hunyadmegye torvenyhatosagi kozgyUiesen 1896. evi punkosd hava 14-ik napjan zagoni bar6 Szentkereszthy Gyorgy f6ispan megnyit6 beszede :
»Tekintetes A magyar imainkat
torvenyhatosagi
kozgyfiip.s'
nemzet ezredeves fennallasanak unnepet uli, Hala kuldjuk a mindenhat6 Istenhez, a ki veghetetlen kegyel-
MILl.ENNARIS
El\·ILEKBESZEJ)E1NK.
meben, ezen napot megernunk engede. Kegyelettel ernlekszunk meg a honfogla16 es alapit6 Arpadrol, dicso vezerei es vitez harczosair 'L Dicsoseg azon hatalmas kiralyaink, hadvezereink ~s allamferfiainknak, kik egy ezredeven at hazankat rnegvedtek kul- es hel-ellenseg ellen, kormanyoztak j6 es balsorsban. Dicsoseg a szabadsag hoseinek, kik eletuk ciran is fentartak fiiggetlensegiinket es megteremtek jelen alkotrnanyunkat, melynek Iegfobb ore, legtantorithatlanabb hive: dicsosegesen uralkodo Apostoli kiralyunk, 1 Ference yozsef. Legyen ezen ev ne csak a kegyelet, de a kegye]em eve is. Btinbocsanat a rmilt szazadok zsarnokai-, a nepszabadsag eltiproi es a hon ellen toroknek. Bunbocsanat a haza azon elvakitott, halatlan gyermekei. nek, kik az edes anyat eddig ragalmakkal es szitkokkal illettek, Legyen ez ev »Isten bekejenek eve! c Tarjuk ki meg egyszer felejuk szeretd keblunket, Bocsanat a megteronek l Elnezes a tavolmarad6nak I De jaj annak, ki megszegve Isten bekejet, megzavarni akarja nernzeti kegyeletunk unnepet 1 Hunyadvarmegyenek, a magyar allarn ezer eves rnegalapltasa es fennallasanak megunneplese alkalrnabol osszehi vott disz-kozgyuleset, a megjelenteket udvozolve, ezennel megnyitom.« Kishalrnagyi
Hollaki Arthur
nMelt6sagos Foispan
alispan
beszede :
ur ! Tekintetes
I{ozgyules'
A hazaszeretet templornaban, a haxaszeretet oltaranal vagyunk 1 Erzern es tudom, hogy ez unnepelyes alkalornrnal sz ivunknek minden dobbanasa, elrnenknek minden gondolata szeretett hazanknak van szentelve. A haza fogalma es szeretete kitephetlenul el minden igazi honfi szfveben. Ez az egyiittes erzelem vonzott ide rnindnyajunkatHalaimadsagunkat a mindenhato Istenhez par nappal ezelott mondottuk el vallasi ahitattal. Fchaszkodasunk utan iinnepelni gyulekeztunk most egybe. unnepelyunk targya szeretett Hazank. A koltd szerint : :t Ez a fold, melyen annyiszor apaink vere folyt, c A kozjog szerint a magyar allam, melyet e.ser evvel ezeldtt c5seink verszerzodessel alapitottak meg; s Szent Istvan koronaja alatt egyesitve a kesobbi evszazadokon at sok viszontagsag kozott tartottak fenn, oltalmaztak meg es szent orokseg gyanant hagytak nemzedekrol nernzedekre nekiink. Ennek a magyar allamnak ezereves megalapitasat, letet es fennalIas at unnepli egesz Magyarorszag, koronas kiralyaval, kiralynejaval, az uralkod6 hazzal s az egesz magyar nemzettel egyutr. Ed unnepli rna Hunyadvarrnegye torvenyhatosagi bizottsaga.
MILLENNARIS
El\II..EKnESZI~DEINK.
Ha visszapillantunk hazank es nernzetunk tortenelrnenek lapjaira, melyekre a szenvedesek, es dicsdsegek, kuzdelmek es sikerek korszakai vannak feljegyezve, rnegtalaljuk a varrnegyei intezrnenyt, mint az allarnot alkoto, fenntarto es vedelrnezo tenyesdr, s mint az allam szervezetenek kiegeszito reszet. Az allarnszervezet tortenelmi es kozjogi fejlodesenek folyarnan valtozott ugyan a varrnegyei intezrnenyek hataskore, de az alla mot alkoto, fentarto es kiegeszltd jellege az onkorrnanyzat es kozigazgatas kerereben megmaradt. A tortenelern szerint resze volt a varrnegyenek a rnultak kiizdelmeiben, resze legyen most a jelennek ororneben es dicsdsegeben. Feljegyezve talaljuk meg nernzetunk tortenereben, hogy Hunyadvarrnegye kozonsege a kulellenseg ellen folytatott kuzdelmekben fajkulonbseg nelkfil vett reszt a haza vedelrneben. Ennek a tortenelmi tenynek egyik ernleke a Hunyadiak nevehez van fiizve, ahoz a dicsoseges nevhez, melyet varrnegyenk rna is visel. Dicso elodeinknek ez az osszetartasa a multban, kovetendo pelda gyanant szolgaljon most es minder.kor a jovoben, mert: .Aldjon vagy verjen sors keze, itt elnunk halnunk kell Ie Teves az a folteves, hogy az ezredeves orszagos unnepely kizarolag csak a honfoglalas tenyere vonatkozik: teves tehat a kovetkeztetes is, hogy kizarolag csak a magyar fajt erdekelheti. Ez az unnepely az egesz orszagnak es az egesz nernzetnek ezereves allarni es nemzeti letet, fennallasat hirdeti, kovetkezeskep a magyar allarn osszes egyenjogu polgarainak egyeternet illeti. A hazafias erzelmek kozossegenek megsztintetesere torekszik az, a ki az ezredeves unnepely altalanos es orszagos jelleget es egyetemesseget tagadja. Unnepelni gyiilekeztiink egybe 10 nneplesunknek ket czelja van. Megorokttni es ut6dainknak atadni akarjuk a magyar allam ezereves fennallasanak ern'eket es nernzetunk tortenelmi multjabol eredd osi erenyeknek - hagyornanyait. Mert johetnek iddk, midon hazanknak minden hii tiara szuksege lesz es nemzetuuk minden hii fianak tudni kelt, hogy esakis az a nemzet kepes a nehez megprobaltatasok idejeben nagy tettekre, a mely 6seinek erenyeit es emleket es tortenelrni dicsdsegenek megszentelt hagyomanyait kegyelettel megorizni rudja. Masik cselunk az, hogy alattvaloi hiiseglinket es h6dolatunkat
MJI..J.ENNAR1S
EMLI~KnESZEDEINK.
fejezzuk ki koronas kiralyunknak, a magyar allarn fejenek, ki alkotmanyosan es aldasosan uralkodik feletttin k, saki bizalmat helyezve nemzetunkbe, szeretve es szerettetve egyutt erez, egyiitt orul es egytitt iinnepel az egesz magyar nemzettel, es szellerne rnindenutt, hoi a magyar allam ezereves fennallasat itnneplik s igy mi kozottiink is jelen van. Azt hiszem, hogy a tisztelt kozgyfiles erzelrneit tolmacsolom a kovetkezo h6do16 felirattal :
) Csaszari
es A postoli
Legkegyel mesebb
kiral yi F elseg !
U run k I
Magasztos unnepet til a magyar nemzet orszagszerte. Nemzetunk milli6i lelkesulnek a hazafias ororutol. A magyar allam ezereves megalapftasat es Iennallasat unnepeljuk rnindnyajan, kik szeretett hazrinknak h(l polgarai vagyunk, s kiket a hazaszeretet egytittes erzelrne egyesft a magyar allam kotelekeben. Ez orornunnep alkalmabol Hunyadvarmegye torvenyhatosagi bizottsaganak mai napon tart ott unnepelyes diszkozgytilese neveben h6dolunk Felseged eldtt, mint Magyarorszagnak es tarsorszaganak alkotrnanyosan, aldasosan es dicsosegesen uralkod6 koronas kiralya elotr. H6dolatunk .a hala, kegyelet, hiiseg es szeretet oszinte erzelrneibol fakad. Halat adunk az isteni gondvLelesnek, hogy Magyarorszag ezereves fennallasat nernzetunknek nemcsak elerni engedte, hanem megaldotta azzal is, hogy Felsegedet adta uralkod6nknak; Felsegedet, ki nepeinek boldogftasara, uralkod6i bolcsesseggel helyezte alkotrnanyunkba hazank es nemzettink fejlodesenek, nagyletenek biztositckait es jovendo fennallasanak alapjait. F elsegednek ezen fejedelmi jotetemenyeert es uralkodoi hfvatasanak peldanyszerf teljeslteseert orok halaval tartozik a nemzet, melynek tortenelrnebe F elsegednek dicsoseges uralkodasa fenyesen ragyog6 aranybetfikkel van megoroku vee Halas kegyelettel dicsd elddeink irant, kik nernzedekrol
MILLENNARIS
EMLEKRESZEDEINK.
nernzedekre hagytak reank szent oroksegfll szeretett hazankat, uunepeljuk ezereves allarni letunket, a melynek tortenelmi tudata megerosni es fokozza benntink Szent Istvan dicsd koronajanak fenyebe es hatalmaba helyezett hitunket; a felseg es uralkod6 haz ~s a magyar nemzet kozotti erdekkozossegen alapulo kolcsonos bizalorn, huseg es ragaszkodas meggyolodeset; hazank jovendd Iennallasa es felviragzasa iranti rerneuyunket ; 5 Felseged es hazank irant erzett hfiseges szeretetUnket. Felseges
Urunk f
F elseged aldasos uralkodasa alatt a Inagyar korona es nemzet kozctti elvalaszthatlan allamjogi kotelek a kolcsonos bizalorn es szereret gyemant-kapcsaval van Ielekesftve. Ezt a draga kincset, mely a tortenelern tanusaga szerint mindenkor az allarni fejlodesnek es a nemzet boldogsaganak tenyezoje es egyszersmind biztosfteka volt, felteken yen akarjuk megorizni, midon hazafias ororntol athatva jarulunk Felseged legmagasabb szfne ele, hogy halat adva azokert a joteternenyekerr, melyekben hazankat es nernzetiinket reszesiteni kegyeskedett, a legalazatosabban kerjuk : fogadja kegyesen alattva16i hodolatunkat, tantorfthatlan h(~segilnk, ragaszkodasunk es szeretettink Iegcszintebb kifejezeset. A mindenhato Istennek aldasat kerve Felsegedre, Felseges kiralynenkra, a felseges uralkodohazra es Hazankra, esedezunk Felsegedhez, tartsa meg hu nernzetilnket kiralyi kegyelmeben, bizalrnaban es szereteteben. Kelt Devan, Hunyadvarmegye torvenyhatosagi bizottsaganak, 1896. evi Punkosd hava r a-ik napjan, a nlagyar allam ezereves fennallasanak oromunnepen tartott iinnepel yes dfsz- kozgylilese boI. .
.
Tisztelt kozgyliles I VegUl legyen szabad az ezredeves unnepely emlekere meg csak nehany sz6t sz61anom: Ne feledjuk, hogy ezereves oroksegiinket az isteni Gondviselesnek, c5seinknek es az 6si erenyeknek koszonhetjuk ; 5
66
MlLLENNARIS
EMLEKBESZEDEtNK.
ne feledjuk, bogy ennek az oroksegnek megtartasa mindnya, junknak szent kotelessege ; ne feledjtik, hogy ezen kotelesseg teljesitesere miden hli magyar allampolgarnak egyiittes ereje, munkassaga es osszetartasa szukseges; ne feledjuk, hogy hazankert, alkotrnanyunkert es kiralyunk. ert mindeniinket, - ha kell - eletunket es verunket is fel kell aldoznunk. Ha mindeat, az ezredeves unnepely ernlekere minden hli magyar allampolgar hiteul vallja, akkor az ezredeves unnepelynek fenye hazank jovendd fejlddesenek utjait fogja megvilagttani, s a maso. dik evezred kuszoben nem ketelkedhetunk hazank es nemzettink jovendo fennallasaban. Hogy ez ugy legyen, rnindnyajunknak legforr6bb ohajtasa ; s ez ohajtasnak kifejezesere egy szivvel, egy lelekkel kialtsuk : • Eljen a haza, eljen a kiraly, eljen a magyar nemzet 1c Dr. gr6f Kuun Geza emlekbeszede :
»Melt6sagos kosonseg' r
Baro
Foispan
ur I Tisztelt
unnepld
Az uj ev reggelen a valtozasok hazajabol Istenhez emelkedik lelkiink. Egy uj millenium reggelen, mihelyt virrad, hasonlokepen kihez rnashoz emelkedjek lelkunk a valtozasok hazajabol, mint <) hozza, a ki a valtozasoknak parancsol, uralkodik felettok s maga valtozhatatlan. Az uj millenium hajnali orajaban igenis hozza ernelkedik lelkiink az ima szarnyain halatelt koszonetet rebegve a multban vett oltalomert, az oly hosszu iddn at, annyi evszazon keresztul kitartott oltalornert, melynek nem egyszer szabadulasunkat, fenmaradasunkat koszonhettuk. Vesz es vihar kozepette, middn a magyar fold felett az eg teljesen elborult, a fold alapjaiban inogni latszott s a fold lak6ja igyen sohajthatott fel: oh szemem, elsatetedett a nap I es sokaknak ugy tetszett, mintha mar miden elveszett volna, nagy gyorsan a veszthozo sotet felhd eloszlott, eltiint, rnogotte kisutott a diadalrnak napja, a fold nyugalomra tert s a fold nepe a vett gyozelemert a gyazelmek adojanak, a seregek uranak halaado zsolozsrnat zengett: Te Deum laudamus-t, hallelujat ; Ok seregeklUk ural Doldog, ktizek DelZned vagyon bizodall1la. A harangokat csak iment hallottuk zugni a milleniumi orszagos istenitiszteletre, el.ustbangu szavukat megertettuk, hiszen szivtink erz~· seit fejeztek ki, a hala erzelmeit az oltalornert a multban. Bizalom-
MILLENNARIS
EML~K.BESztDEINK.
67
tetjes lelekkel esdve kerjuk az oltalma t a jovlSben is, a melyet a bizonytalansag sotet homalya fed el szemunk eldl, a honnan jel nem Iatszik as arra varakozoknak s sz6 nem hallszik. A jovo nerna, mint a sir s orzi a titkok titkat, mint a sir. Voltak az 6 korban Istentdl ihletett profetak, a kik e sotet hornalyon at a jovo alakulasait lattak ; de a mit lattak, legtobbszor felelem- es rettegessel toltotte el lelkoket s oh fajdalmak fajdalrna 1 a rniddn a nep ele siettek s felemeltek szavukat, intve a kozelgo veszely elharitasara, a nep nem hallgatott reajok, szavuk elhangzott, mint sz6 a pusztaban. Sajat fajunknak is voltak j6sai multunk hajadonkoraban ; igy olvassuk a magyar nernzet kronikaiban, hogy Almos any janak, Ernesenek valami kulonos alma volt, melybol azt jovendolte, hogy a kit 0 fog szulni, attol kiralyok fognak idovel szarmazni, hatalmas kiralyok hosszu sora. A jelen evszaz elsa feleben e hazanak szinten tarnadt egy Ianglelkti latnoka, ki hasonloan az 6 testamentomi kor Istentol ihletett profetaihoz, a bizonytalansagok suru fatyolan at latta a jovc5 alakulasait, s a mit latott, oh rettenetes sors! lelket, mint profeta-elodeit, felelernmel s rettegessel toltotte el, mert a leveretest, a nemzeti gyaszt, annyi buzg6 igyekezet, torekedes meghiusultat latta. 6 is nepe etc sietett s intve intette a veszelynek idejekoran va16 elharltasara, de a kortarsak nagy tobbsege nem ballgatott rea s szava elhangzott, mint szo a pusztaban : a langlelku hazafit vilagpolgarnak, a nagylelkut kisleLkiinek, a merseklet ernberet a pessirnismus hivenek, tulz6 pessimistanak tartottak, De alig bangzottak el e gyanusit6 szavak, a bekovetkezett esernenyek igazat adtak jovendoleseinek s a gyanusitast a barnulat s a magasztalas valtottak fel, s a nagy hazafit a leglzagyobb magyarnal: kezdtek nevezni, mely jelzc5 utobb Szechenyi Istvan gr6f nevevel annyira osszeforrott, bogy attol elvalaszthatlan, Kortarsai egyetlen egy j6slatat fogadtak el szives orornest s ez az, mely szerint -Magyarorszag nem volt" hanem lesz,« de ezt a joslatat is alaposan Ielreertettek, Szechenyi Istvan egy szonoki keppel elt annak kifejezesere, bogy minc5 boldog sors var hazankra a jovc3ben, rnidon a multat a jovo melle helyezve, azt semmisnek tartja, A nagy allarnferfi ez oly hiresse lett rnondataval csak annyit akart mondani, hogy a magyarnak jovoje meg multjanal is szebb lesz. Ilyen ertelemben mi is osztjuk laglelku latnokunk rernenyeit s nem vettink
s·
68
MllLENNARIS
EML~KnESZEDEINK.
vele a dicso multak irant viseltetd kegyeletilnk erzese ellen, valamint 0 sern vetett vele . .Egy ezredev az id6k melyseges nagy tengere, hullamai nepek bolcsojet rengette es sirjat takarja, Nepek alakultak, enyesztek el s ujjaalakultak egy ezredev leforgasa alatt, mint a hogy errol az ernberi nemnek az a nagy konyve tanuskodik, a melynek neve vilagtortenelem. E konyvnek az o-korra t artozo lapjainak egyiken azt olvassuk, hogy ltalia Magna Graecia nevii reszeben, a Sybaris patak mellett, 72o-ban Kr. e. achaiok es troizenok egy varost alapitottak, melynek nepe elenk kereskedest folytatott kivaltkepen Kis-Azsiaval, minek kovetkezteben nagy vagyonra tett szert, s mint a bogy eleg gyakran latjuk a vilagtortenelem lapjain, a szerzett vagyon hatalmassa tette elannyira, hogy huszonot varos h6dolt neki. Mindazonaltal Sybaris meg ketszaz evig sem tudta rnagat fentartani, s eg}' rea nezve veg zetesse Yilt haboru kovetkezteben teljesen kimerUlten a krotoniak altal megsemmisittetett. Hogy ez igy torteut. s hogy gazdasaga s hatalrna mint egy alorn eltuntek, azon nines mit csodalkozni annak, a ki tudja, hogy e varos lak6i az istenekkel mit sem torcdtek, hianyzott bennok az alduzatkeszseg a kozjora, a hazaert valo szent lelkesedes ; az egyesek szerencsejoket abban talaltak, hogy minel tobb kineset szerezzenek magoknak s a kincsek aran minel nagyobb reszok legyen az elvezetekben; az erkolcsok tisztasagat sernrnibe vettek. Ily allapotok mellett nem volt korai a nemesis sujt6 karja; his zen az igazsagossag az allamok alapkove, s ez a varos a nelkul sztikolkodott, s ha a tiszta erkolcs elhanyatlik, nemcsak a kis Sybaris, de maga a hatalmas R6ma hatalrnabol alaszall s rabigaba gornyed. Kozel Sybarishoz egy rnasik hellen varos viragzott, ugy mint Ky%il, lakoinak maga Pythagoras, a hellen 6-kor e nagy bolcse, adott torvenyeket s a nep ezeket hiven kovette. Pythagoras nemcsak torvenyeket adott, de erkolcsi alapon szervezte a krotonbeliek tarsadalrnat, s csak az lehetett e tarsadalornnak tagja, ki mar azelott erkolcsei tisztasaga altal kitunt. A krotoniak nem hanyagoltak el az istentiszteletet, sot falaik kozt Apo1l6nak hirneves szentelye allott, melyet a hivok kozelrdl s tavolrol kerestek fel, hazajokert nem vonakodtak meghozni a ver- es penz-aldozatot, egymas irant testveri erzettel viseltettek Pythagoras tanainak megfeleldleg, ki az
MILLENNARIS
EMLEKBESZEDEINK.
osszhangot a dolgok lenyegenek tartotta, az elvezetekben mersekletesek voltak s feltekenyen orkodtek erkolcseik tisztasaga felett. Es megis mindezen erenyeik daczara allarnuk alig egy evszazzal elte tul Sybarist, a melyen gyozedelmet vett. Hogyan tortent ez r Krotonban kiutott a belviszaly, lakossaga egymasirant gyulolettel viselteto partokra szakadt, a pythagorasi csszhang megzavartatott s nem kellett R6ma hatalma ez allarn megdontesere, azt megtehette a gyengebb ellenseg is. JIi/agna Graecia tobbi hellen varosa is rendre alahanyatlott, mert a kello idoben nem szovetkeztek egyrnassal, az anyaorszag s a hellen Sicilia altai tamogatasban nem reszesfiltek, s amidon ellenseggel allotta k szemben, midegyik varos magara hagyatva nem volt eleg' eros az ellentallasra. Igen erdekes s tanulsagos az orszagok elbukasanak, a nepek elenyeszesenek okai t vizsgalni, mert a jelenkor oknyomoz6 tortenesze az esernenyek magyarazatara tobbe nem tartja elegendonek a -tunder szerencse- -re va16 hivatkozasat, melynek .-
-
kenye hdny vet, jatszva
ernel s rnosolyogva
ver le,«
Gibbon tudnivagyo lelkeben, midon egy napon a Capitolium romjai kozt az »orok varos e sorsa felett elmelkedett, erlelodott meg az a szandek, a rornai birodalom elhanyatlasanak tortenetet megirni. Dandolo egy nagy munkajaban a velenczei koztarsasag elenyesztenek okair61 irt . • Felforgat a nagy szcizadok ercz keze Mindent ; ledolt mar a nemes Hion, A buszke Karthago hatalrna, Roma 's eros Babylon leomlott. c I
Sajat hazank is nem egyszer kozel volt a vegpusztulashoz. A XIII. evszaz elsd felenek vegehez kozel a nlagyar kiralynak a Szent Istvan korona birodalmabol csak egy dalmat varoskaja maradt, s meg ott sem elhetett batorsagban a mongolokt61, mert azoknak egyik vezere ott is nyugtalanitotta, ugy, bogy a teng ...ri szigetekre kellett kiszorulnia. Az elegge meg nem sirathat6 mohacsi vesz utan hazank nagy resze torok kezre jutotr, ugy, hogy egy a torok hodoltsag idejeben Passauban keszult terkepen hazan k teriilete • Berzsenyt versei, kiadta Dobrentei G., 1. a 17-ik lapon.
jO
MILLENNARIS
EMLEKBES1.EDEINK.
Turclua-nak neveztetik
s a terkepir6 a lapszelen megjegyzi, hogy valamint az egyeseknek, ugy a nemzeteknek es orszagcknak is egyszer valamikor eljon utols6 6raja.1 A mohi csata talan maskepen utott volna ki, ha a magyarok nem bizalmatlankodnak a kunok irant, s talan a mohacsi vesz se kovetkezert volna be, ha a kiraly ideje koran tette volna meg hadi eldkeszhieteit a helyett, hogy Luther Marton kovetoi ellen kerneny torvenyeket hozzon s pazarlo, elvhajhasz6- hajlamait feken tartotta volna, a mig idejen volt. Folytathatnam a gyaszos napok emlekenek felsorolasat, de hiszen ezek tudvalevd dolgok, melyekrol hazank tortenelme boven s1.61. Ennyi vesz es vihar kozepette fajunk megallta helyet s egy evezred elmultaval 'itt elunk azon a foldon alkotrnanyos jogaink elveeeteben, szamban, hatalomban, muveltsegben gyarapodottan, melyet meltan nevezhetett a XII. evszaa egyik nernet kronikasa :tIslen paradicsoma e-nak, :ttermekeny Aegyptom e-naks s a Pannonia megvetelerdl s7.016 enek -tejjel s mezzel foly6 Kanaan e-nak. Itt elunk mai nap is azon a foldon, a hova Arpad s a vele szovetseges torzsvezerek vezettek ki oseinket Etelkozrol, s a melyet Arpad h6ditott meg fegyverrel kezeben az ellentallokkal szernben, politikai eszelylyel azokt61, kik erdekokben allouak talaltak a gyoztes magyarokhoz csatlakozni s varakozasokban meg nem csalatkoztak, mer a magyar allarn erdekeiket megvedte, biztonsagot adott azoknak, kik kotelekebe leptek s utat nyitott boldogulasukra s bogy csatlakozasuk o3zinte volt, elegge bizonyitottak 95 S-ben a magyaroknak Augsburgban tortent leveretese utan, a mikor nekik nem lett volna nehez a bodttok ellen fellazadni, de nem tettek s bekeben maradtak. Igenis itt elunk azon a foldon, melyet oseink vere boven aztatott s tett terrnekenynye a kozszabadsag tenyeszetere s area, hogy a szabadsag e haza foldjen legszebb, legnemesebb gyumolcseit teremje, melyen nines oly haraszt, oly gorongy, mely az ut6doknak szent hagyomanyt ne hirdessen, melynek nines oly videke, mely hdsok hamvait ne takarna, hirneves s nevtelen hdsoket. Barmerre vezet leptunk, hosck hantjain jarunk, jeltelen sirok mezein. Egy sirfeliratban olvastam: te1npus loque/ldz', tempus taceudi :tvan ideje a beszednek s van ideje a hallgatasnak, c De a beszedL. gr6f Apponyi A. }aszbert!nyben mondott millenaris besseder. , L. Frising. Ott6 piispok kr6nikclja I. k. XXXI. Cejezett!t. I
MILLENNARIS
71
EMLtKBESZItDEINK.
nek nemcsak ideje, hanem helye is van s itt a hantok felett, a melyek h6sok porait fedik, ez ismert es nem ismert csataaereken, bizonyara helyen van a dicsbeszed s a dicsenek, s az uj milleninm hajnali 6rajaban, mid6n a vigyciz6 hallik, mint szolal es mondja: uirrad Is vildgosodik, a dicsbesszednek eljott ideje s hangozzek a dicsenek, Egy evezred alatt bizony sok minden valtozik s valtozott hazankban is es masutt masok lesznek a viszonyok es korulmenyek, sot valtozik maga a nyelv is, mert j61 monda Horatius a Pizckhoz Irt level eben : Mint fakmU a level even kent valtozik es a Regi lehull: szintugy kihal a sz6kb61 is a regi, S a nemreg szuletett virul ifjukent fel utanna,« :II
1
Regi jogi intezmenyeinkbdl nem egy romba hever s csak azok eldtt ismeretes, kik kozjog! irodalmunk regisegeit kutatjak. Ha megallunk a rornmezdn s vegig tekintunk a tiszteletre melto mult ornolvanyain, s azokat kozelebbrol veszszuk szemugyre, ugy fogjuk latni, hogy nem mind rom, a mit eleve annak lattunk, hanem a velt romoknak egy resze epttkezesi anyag a jovo felepitesere, alap- es szeglet-kovei a jovo alkotasainak. Regi jogi intezrnenyeink ernlekjele fenn all s magaslik, a kegyelet friss vir4.gokb61 kotott koszoruja kornyezi 5 eklti, 5 a mig e koszorut ott latjuk az emlekjelen, a mig viragai el nem hervadnak, nem kell att61 tartanunk , hogy a mult es jelen kozt suppedesi (ir tarnadott volna, korantsern, - a mig a kegyeJet rnegujitja koszoruit, a mult es jelen gyokerszalai szoros kapcsolatban vannak egymassal 5 e kapocs zaloga 5 bietositeka osi alkotmanyunk jogfolytonossaganak. As intezmenyek nem orokeletuek, de orokeleni a szellem, a mely azokban nyilvanul s azokat megalkotta. Ezt a szellemet, fajunk nernzeti szellemet, kelt apolnunk, feuntartanunk minden igyekezettel. mert ha elh vnyatlik Ietelunk arnyekka valtoznek ; dicsekedhetnenk meg a magyar nevvel, de nem azzal, hogy magyarok vagyunk, dicsekedhetnenk a nagy osokkel, de nem volnank azok rnelto ut6dai. Fein: a sotet gondo· latokkal l e szellem elni fog kozottunk mindenha, ut6dainknak is vezere less, hason16an a felhc-osalopboz, mely vezerle a vandor Izraelt, az uj evezred szazadain keresztul. I
Fabian Gabor forditasaban,
MILLENNARIS
EMLtKBESZEDEINR.
Udv Magyarorsaagnak I Hazank fenyes csillaga, mely egy evezred elott a Karpatok ormai felett veletlenul feltiint s beragyogta ez orszagot, a mely az eltiint evezred alatt tobbszor elhalavanyult s neha ugy latszott, mintha kialv6ban volna, az uj evezred kezdeten legszebb fenyeben felettiink ragyog s nem hogy alaszallana, sot inkabb emelkedik egi palyajan. Biztat a csillag ; fenye dicsoseg jelkepe, Udv a kiralynak l Dicsoseg nevenek I Aldas eletenek I Boles uralkodasa idejeben virradt reank az uj evezred s nagy bizalommal tolti el lelkunket, hogy az uj korszak kezdete bolcsesseg, a mely dragabb aranynal, ezustnel, mert a bolcsek fenylenek, mint a nap. Udv Hunyadmegyenek I a melynek foldjet meltan nevezik klassikus foldnek. Adja az isteni gondviseles, hogy hazank tortenetenek rnasodik koteteben, melyet az uj evezred szazadai Irnak meg, e kotet mindazon lapjain, melyeken dicsosegrol, udvos haladasrol, jolletrol, egyetertesrol lesz sz6, .-- Hunyadmegye nevet is ernlegessek I Ddv mindnyajunknak, kik Isten kegyelmebol e mai napot elerhettuk s unnepeljuk I Bizalomteljesen vartuk e nap elerkeztet. A keresztenyek a kozepkorban feltek a kh£/zczs1Ilos kozeledesetol s a mozlimok is rettegessel gondoltak ez idopontra. Vartuk s rernenyteljes erzesekkel udvozoljuk eljottet, Vajha ez edes draga rernenyek meg ne hiusulnanak s bizalmunkban a jovo irant meg ne csalatkoztunk legyen! Ujuljon meg e mai napon lelkunkben a mult kuzdelmeinek, a mult gyozelmeinek ernleke I Mindnyajan e haza fiai nyelv es nemzetiseg kulonbsege nelkul vallvetve kuzdottek oly sok veres csataban a kozos hazaert, s a gyozelmekben a hazank nepesseget alkot6 minden nemzetisegnek resze volt, s a dicsosegben reszunk van mindnyajunknak. A szazados egyutteles j6 es rossz napokban, 6seink kiontott verenek osszeelegyedese a hon ledelem csataiban, annyi dicsdseg ernleke koztunk szoros kapcsot alkotott, megoldhatatlant, mert hogyan lehetne az, hogy egy par evtized viszalya megoldhassa az evezredes kapcsot, Ez lehetetlen. Felejtsuk el tehat az oly rovid ido viszalyat s az uj evezred unnepet avassuk fel a testveri szeretet unnepeve. Azon jelmondatokhoz, melyeket oseiok kovettek, a milyenek »ha Isten velunk, ki ellenunk, c :t mindent a hazaert.« .elttinket s verunket a kiralyert,« :ta haza minden elc5tt,c e jelmondatokhoz tegyuk hozza a Benedek rend ismert jelmondatat : ora et labora - .)imadkozz es dolgozz.c
*
MILLENN.ARIS
Rethi
Lajos
kir. tanacsos,
EMLEKRESZEDEINK.
tanfeliigyelc5, ernlekbeszede
."Meltosagos Baro F oispan Tisztelt unnepld kozgylHes'
73 :
ur'
Legy udvozclve, Esztendc5, mely ezredik fordu16val tertel ViSSZ3, rniota ezt a draga folder magyarok hazajanak nevezik l Legy udvozolve, Nap, orok feny es termekenyseg forrasa, ki ezer Izben hinted el az6ta e foldon a tavasz viragjat, a nyar kalaszait, az OSZ gyumolcs-adomanyat es tiszta nyugalmat a telnek 1 Legy udvozolve, Fold, magyarok hazaja, melylyel ossze van forrva szivunk minden erzete : mely ezer esztendc5 6ta taplalsz es eltakarsz ; n-elyhez ~minden szent nevet egy ezredev csatollc Legy udvozolve a sziv kiarado szeretetevel, Nemzetem, magyar nemzet, a ki vitezseggel foglaltad el, vereddel tartottad meg es verejtekeddel tetted terrnekenynye e foldet magad es utodaid szamara I Es legyetek udvozolve c5szinte ferfias sz6zattal ti is, Tarsaink, Magyarorszag mas szarmazasu polgarai l Egyenlc5k vagytok ve1tink a polgari jogokban. Egyenlc5leg kotelez azon szent tartozas, hogy e hazat rnegvedelrnezzuk, foldjet megmiveljuk. A ti elodeitcknek is ternetoje, a ti gyermekeiteknek is bolcsoje, nektek magatoknak is taplalo, fentart6 edes anyatok ez a kozos haza.
Lehetseges volna-e, hogy az iranta valo szeretetben kulonbozzetek ? Lehetseges voln 1 e, bogy mikor 6 oly magasztos unne-
pet iii, ti ne oruljetek
vele? Tortenelmu.rkbol azon vigaszta16 tanusagot olvassuk, bogy a ti soraitokbol is valtak ki j6 vitezek, jeles hazafiak. Teljes bizalommal varjuk, hogy a jovoben is igy lesz. Most, mid6n lelkeinket magasztos unneples erzete hatja at, nem fogunk sem vitatkozni, sem szernrehanyasokat tenni. Azokat, a kik erzuletben velunk vannak es kiknek szama epen nem csekely, polgar- es honfitarsi huseggel, igaz szivvel iidvozoJjuk.
* Erneljuk fel halairnainkat egytittesen, honfiak es honleanyok, a mindenhato es vegtelen j6sagti Isten tronusahoz, a ki nekunk
74
MILLENNAR IS EMLtKBESZtDEINK.
ezt a kiveteles oromunnepet engedte ulnunk ; a kinek gondviselese oly kijelentesszenileg mutatkozik meg nemzetiink es hazank egesz torteneten. A szilaj er6tol duzzado hun nep, melynek addig never sem isrnertek az elore haladott muveltsegu nyugaton, megindult a negyedik szazadban Kozep-Azsiab61; egyrnasutan szoritotta ki a nepeket lakohelyeikbdl ; egyiket a rnasik helyere uzte: es ezzel kezdetet vetette a felezredevig tartott nepvandorlasnak, a melynek eredrnenye lett az akkori allamok es nemzetek megsemmisulese, egeszen uj allamok es nemzetek keletkezese s a fenyes, de erkolcsi iranvara nezve gyorsan korhadasba jutott o-kori muveltseg helyett egy sokkal nemesebbnek, az Idvezttd isteni tanttasara alapitottnak kifejl6dese. Ezen legelsd rendu vllagtortenelmi esernenynek nemcsak megkezdeset, hanem befejezeset is a hun-scitha nepre bizta az isteni gondviseles. Azsia es Kelet-Europa pusztain kifejlesztette es megnovelte rendre a magyart; fiainak sztvebe vagyat oltott Attila oroksege utan es arra a nagy feladatra telepltette meg 6ket a Tisza-Duna gazdag videken, hogy az egyetemes neptorlodasnak vessenek veget Keiet ujabb rohamait uzzek vissza es ez altai valjek lehetove a Nyugat uj nemzeteinek, aJ1amainak megalakulasa, a kereszteoy muveltseg' kifejlddese. Eur6pa nagy orszagutjan, a hol sem a vilaghatalrnu r6mai, sem annak legyozoje, a hun, sem az erdteljes g6t, longobard, a var, sem a nagy nepessegu salav fajok allando alia mot alapitani nem tudtak, alland6va tette a mindeniknel kisebb. nepessegu magyarnak uralmat. A tud6s kutat, vizsgal es keresi az okokat, a melyek letre hoztak ezt a szemmel lathato csodalatos eredrnenyt ; de a hivQ azt mondja Ielkeben, hogy bizony Istennek keze mivelte mindezt.
*
.Nezz Arpadra, magyar, ki hazat allita nemednek Ie Buszke onerzettel nesz Arpadra es hds tarsaira, a kik gyors egymasutanban gyoztek le Magyarorszag' sokkal szamosabb benlak6it; bekalandoztak es megrernegtettek Europat ; de eleg bolcsek voltak, hogy az alatt szerveszek itthon az alla mot es kello iddben (clismertek a tovabbi fennmaradas legfebb feltetelet: elfogadtak
MtLLENNARIS
E!\{LEKBESZ£DEINK.
75
Nyugatnak vallasat, a keresztenyseget es ezzel raleptek az eur6pai miivelc5des utjar.a. Negy zivataros szazadon keresztul uralkodott e nemzet felett , Arpad csaladja ; a hdsoknek es boles kiralyoknak hosssu sora ta.madott verebol : meg az ujon felvett vallasnak szentjeit is tobbel szaporitotta, hazank herczegi fopapjanak kijelentese szerint, mint barmely mas uralkod6 csalad a vilagon. Es allandolag tamadtak hosok, nagyok, felemelkedett jellemek e kis nep kebelebdl ; a mi arr61 tesz bizonysagor, bogy a nepben magaban lakik az osero, a nemes
ereny.
Az olasz verbdl szarrnazott nagy magyar kiralyt, Lajost, Europa bajnokat, Hunyadit es ragyog6 fiat, Matyast miert emlitsem? Miert Bathory Istvant, Bocskait, Bethlen Gabert, a Rakoczyakat es miert a langolo hazafisag annyi vertanujat, Szondit, a ket Zrinyit s masokat ? Hiszen neveiket s nagy alakjaikat nemzeti kegyelet orzi sziveinkben.
Bizony oda alhthatjuk
tortenelmi csarnokunkat barmely nagy nernzete melle; egyenlc5 fenyben fog ragyogni ! Hat ennek a legut6bbi szazadnak csodalatos termekenysege l Midc5n sok szaaadra sz6J6 elrnaradast kellett kipotolni, tamadtak egyszerre langlelku vezerek, a kik ezt lehetsegesse tettek. Szechenyi
Kossuth, nevei ott
Deak, Eotvos, Andrassy, Vorosrnarthy, Petofi, Arany J agyognak az ezredev legfenyesebbjei mellette Bizony nines pelda ra rnasutt, hogy a haza- es fajszeretet magasra esap6 langja'tol a legfenyesebb elme es a legmelegebben erze) sziv elhomalyosuljon. Tortenelrni hivatas
nyilatkozik
meg
felseges
uralkodo
csala-
dunkhoz valo viszonyunkban is. Nehez veresegek es sorscsapasok aJatt kerestek oseink tamaszt a fenyes es vilaguralmi hivatasu Habsburg csaladnal, Sokszor jutott egyrnassal ellentetbe a kozponti kormany hatalmi torekvese es a magyarnak nemzeti egyeniseger, 6si szabad sagat vedo hatarozottsaga. . De a nagy tanulsagok es kolcsonos megismeres elenyesztetik rendre az ellenteteket j a Habsburg-Lotharingiai Haz sohasem ragyogott fenyesebben, mint mikor a magyar nep megelegedese
l\ULLENNARIS
EMLEKDESZEDEINK.
kepezte dragakovet ; cs Magyarorszag bamulatos erdben fejlddik j6 es nagy uralkod6i vezetese alatt. Sok fenyes nev kozott h6doljunk a Maria Terezia ernlekenek, a ki nagy szive anyai szeretetevel arasztotta el a magyart, Is dicso lInlltk I Ferencz 70ssef nt1.1ellek, a lIUly tbrletulkiin),viillkbelt ott fog ragyogni as 4-i,-pdd, S~ellt Is/vall t's Laszlo, P/ag)' Lafos Is lJ1dtydse mel/ell!
Mi lesz a jovendon k ?
*
Hogyne foglalkoznank ezen kerdessel, hiszen ferro vagyunk es szent kotelessegunk, hogy e szep hazat, melyet o5einktol orokoltunk, hova-tovabb viragzobb allapotban hagyjuk at ut6dainkra es azoknak ut6daira belathatatlan hosszu sorhan. Azon magas hegyrol, a melyre ezer esztendei haladassal feljutottunk, a visszatekintes tiszta es biztos ; habar elmos6dnak is a szclso partok, korvonalaik kivehetok, De a masik oldalra, a jovo fele, a Vegzet orok torvenye suru homalyt boritott. Rendre megvilagosodnak ugyan reszei, de csak oly mertekben, a mint elore haladunk benne. A ho!nap rna meg sotet, de a mint bele erunk es mava Jesz, nappali feny dedi! ,
ra egyszerre. Veges elmenk csak hozzavetesekbol es kovetkeztetesekbol igyekszik rnega'Iapitani a fenmaradas torvenyeit. A kozepkor langeszu, de konyortelen lelku olasz politikusa azt a tetelt -alJitotta fel, hogy minden allarnot csak azokkal az eszkozokkel lehet fenntartani, a melyekkel megalapittatott. Ezt is elfogadjuk es a vitezseget, elhatarozott batorsagot meg keU orizlltink, gondosan apolnunk nemzeti tulajdonsagaink kozt. Bizony johetnek es joni fognak idok, a rnikor ezek nelkul elsepertetnenk e foldrdl l De hazank biboros fOpapja azt a kijelentest tette kozelebbrd 1 as egesz rmivelt vilag hallatara, bogy Magyarorsagot a kard alapitotta es a kereszt tartotta meg. Igenis, Istenbe vetett hit es a vallas legszebb viraga, legfobb (oldi czelja, a nemes erkb"lcs nelkul nem volnank meltok a lerezesre , A fa, mely j6 gyumolcsot nem terem, kivagatik es tiizre vettetik.c
MILLRNNARIS
De mintha
kellene
minden korulrnenyek
77
EMLEKBESZEDEINK.
meg egy jelszo, hogy
az emberi
cselekves
kozt iranyt talaljon I
Kell es meg van! Egesz rendeltetesunket kifejezi; a vilag elen halad6 nemzeteket nagyokka tette; a vitezsegnek fentart6ja, az erkolcsnek terrneloje ; ez a jelsz6, ez a parancsolat: a
1111tllka.
Testi es lelki eroinket fejleszszuk ki s hasznaljuk fel magunk es a koz javara I A haza foldjebol es terrnenyeibol semmise maradjon megmiveletlen; a bolcseseg es iranyadas ne legyen veka ala rejtve, hanern vilagoljon mindeneknek javara. "Szants, irj, csataez, kinek mint Adak az Istenek: Oltari a hazanak Hadd mstologjenek."
Kicsiny hadsereg sokszor gyozott le mar sokkal nagyobbakat, ha igazi vitezseg es osszetarras Jelkesitette sorait. A ki fel nem hasznalja Istentol adott tehetsegeit, vetkezik a teremt6 ellen, mert elfecserli legnemesebb adornanyat : megfosztja rnagat az egyetlen nernes emberi elvezettdl es megkevesbiti hazajanak erejet, hatraltatja haladasat, Mi legyuuk olyanok mindnyajan, a kik joggal mondhatjak el: ~. . . . . . . . . . . . . szent hazank, Megfizettiik mind, a mivel tartozank.«
. Felseges uralkodonktol, 1. Ferencz J6zseftol vegyunk ebben is peldat, kit munkaban talal a kora hajnal es rnunkasztalanal koszonti a lealdozo nap. Es hassa at lelkeinket minden idoben az a magasztos magyar hazaszeretet, mely oseinket annyiszor tette dicsokke ; hazankat annyiszor megmentette; mely elenyeszteti a versengzo osztalykulonbsegeket es egy elszant dicso taborba tudja egyesiteni a magyarnak minden fiat. eltedet, Ha kell, csekelybe vedd; De a hazat konnyelmuen Koczkara ki ne tedd.c »
•••••••
.Hogyha egyert fog heviiJni Milli6 sefvdobbanas, Eggye forrunk, mint a szikla.
Isrnetelve
udvozoljuk
e
magasztos
c
tinnepet,
hazank
fenn-
· M1LLENNARlS
EMLtKBESZ®ElNK.
alhisanak ezredeves fordulojat. Ismetelve es meg nem sziinoleg aldjuk az isteni j6S:lgot, a mely benntinket ezzel megajandekozotr, Elhatarozott torekvessel munkaljunk, bogy hazank belathatatlan embernyomokon at legyen a boldog, egyetertd es virag1.o magyar nemzet hazaja I Szivunk egesz ahitataval konyorogjuk erre a kegyelmesen vezerlcS Gondviseles aldasat 1
*
....
A mi lelkeinket egeszen athatja ez unneples oro me; de a kes6bb jov6knek is ertesere kivanjuk adni, hOJ}" fe.fogtuk annak magasatos jelentoseget cs j61 isrnert oseink mellett ismeretlen ut6dainkra is gondoltunk. iratokban es nyorntatvanyokban hagyjuk hatra, hogy ez evben mily dicsdseges iinnepet iiltunk ; 'kertjeinket, templomaink es iskolaink kornyeket elofakkal ultettuk be az ezredevi unnepely ernlekere ; e varmegyebaz falan pedig evszazadokra, sot evezredekre szant marvanyba vesettuk, hogy Magyarorszagnak ezen terrneszeti kincsekben es hazafias erenyekben gazdag resze, fenyes tortenelrnenek biiszke osztalyossa, Hunyadvarrnegye, lelkesedessel ulte meg rna bazajanak kozos unneper. Sziveskedjek jelt adni, meltosagos F oispan ur, hogy arnaz emlekkorol a Haza es Kiraly eltetese kozben bulljon Ie a lepel. c
.* A zajos eljenzesekkel fogadott beszed utan Foispan iir 0 Meltosaga a mai dtsz-kozgydles emlekere a megyehaz folepcsdzetenek jobb oldalan elhelyezett marvany emlektabla leleplezesere a jelt megadvan, az a jelenvoltak elenk orornrivalgasa kozepette lelepleztetett.
----A Gerendaynal Budapesten arany bettikkel ez ragyog:
keszult
fekete
marvanylapon,
A MAGYAR ALLAM EZEREVES FENNALLAsANAK ORo~IONNEPEN
ELSO FER_ENCZ JOZSEF APOSTOLIKXRA.LYUNK DICSO URALKODAsA ALATT ZAGOll.1}BAR6 SZENTKERESZTY GYORGY FOISPAN ELNOKLETEN KISHALMAGYI HOLLAKY ARTHUR ALISP AN TISZTSEGE lDE]EBEN HUNYADMEGYE TORvEN\'HAT6SAGI BIZOTTSAGA ALTAL 1896. tvJ MAJUS H6 14-EN TARTOTT DisZKOZGYOLEsENEK
EMLtKERE.
VARMEGYENK
MILLENNARIS
EMLEKOSZLOPAI.
Habar Hunyadmegye tertileten a Marosmente, valamint a dobra-Iugosi es piski-hatszeg-karansebesi nyilasok szolgaltak 6sid6ktol a nepmozgalmak foorszagutjaul, a torvenyhozas rendeletebol letrehozott 7 rnillennaris emlek minden ike mas terUletekre jutott. Nem itt a helye annak bizonyftgatasara, hogy akar a brass6i Czenkhegyenel is jogosabb elsebbseggel varhatjuk vala a megemlekezest. Eleg, hogy iga7.sagunk eros erzeteben duzzog6 feirehuzas helyett, anyagiakban epen nem bdvelkedo megyei torvenyhatosagunk a hunyadi vasgyar derek tisztikaranak es a Lukacs Lasalo penziigyminiszter alatt rntikodd kozponti vasgyari igazgatosagnak hathatos ramogatasaval es aldozatkeszsegevel harnarosan megtalalta az orszagos mulasztas potlasanak leghelyesebb modjat s olyan ket emlekkel gazdagitotta a millennaris alkotasok sorat, melyek a kegyeletes visszaernlekezes s a hc5sok dicsoitese mellett az itt teljesen egyrnasra utalt magyar roman nepelern testveri egyutterzesenek a haza es tr6n vedelrneben verunk hullasaval megpecsetelt torhetetlen husegiinknek is sz6zatos hirdetc5i leendenek az iddk vegeiglen. S ama nagyszabasu orszagos iinnepelyek melle azert rneltan sorakoznak a mi szereny aldozasaink is, mert a vulkani es vaskapui hag6knal a magyar allami egyseg es Szent Istvan koronajanak serthetetlensegeert villogtattak fegyvereiket a Hunyadijanos altai 1447 augusztus 5-en Temesvarrol kelt adornanyleveleben okrnanyilag is magasztalt Kendefy Janos s ennek fia: Mikl6shoz hasonlo oseink. Nem kicsinyes hivalgas, han em a legszentebb hazafiui erzes 5 a megye szazados traditioinak szerencses sugallata hivta tehat ezen ernlekeket eletbe s melto elegiiltseggel tekinthetnek miiviikre rnindazok, a kiknek a conceptioban es kivitelben reset juttatott hivatali allasuk es a kozbiealom.
So
YARMEGYENK
MILLENNARIS
A fJlllkd"i Ke"defy
El\(Ll~KOSZLOPAI.
lJfikl6s elJllttk.
Devarol szeptember 5-en a hajnali vonattal, hr. Szentkereszty Gyorgy fOispan vezetese alatt elindult nagy tarsasaghoz Piskiben a V.-Hunyadr61 Schalat J6zsef banyatanacsossal es Barcsay Kalman orsz. kepviseldvel megerkezett nepes tarsasag a Kudzsiriakkal egyiitt szazncH nagyobbra egeszite ki az unneploket. Itt csatlakoztak dr. Moldovan Gergely, dr. Markl Sandor egyetemi tanarok is a kolozsvari tude egyetem, muzeum-egylet kepviseletebcn, mig a magyar tudornanyos akaderniat Teglas Gabor, a budapesti ethnographiai tarsasagot Hermann Antal kepviseltek. Petrosenyben ezernyi neptorneg s a banyaszok diszszazada es zenekara mellett a tanul6 ifjusag, a kornyek lakossaga neveben Andreits banyaigazgato tolrnacsola a lakossag orornet, hogy a Karpatok erne tavoli volgyzugjat br. Szentkereszty foispan es kiserete ilyen hazafias unnepelylyel szerencseltettek. Br. Szentkereszty foispan oromet nyilvanitva a felett, hogy a lakossagnal a megye kezdernenyezese ilyen elenk visszhangot keltett, megkoszonte a salves figyelernnyilvanltasokat. A vasut reszerol ingyen rendelkezesunkre bocsatott kulonvonattal Vulkanra erkezve, ott mar a zsilyvolgyi lakossag hatalmas rajokban ozonlotte korfil a varnhaz elOtt magas16 ernlekoszlopot. A petrosenyi banyaszzenekar altai szepen eldadott :tHymnusc utan baro Szentkereszty Gyorgy kovetkezd megnyit6 beszedet mondott = :tAz orszag legkulonbozdbb pontjain ernlekoszlopokkal jeloltette meg a rorvenyhozas a honfoglalas esemenyeit. Hunyadmegye kozonsege sem hagyhata rnegorokttes nelkfil az osok veretol aztatott diadalmas csatahelye.ket s itt ezen a fontos ponton, mely honfoglal6 magyarjainknak is egyik utjaul szolgalhatott s melyen at a torok annyiszor probalta hazankat megdonteni, kulon ernlekoszloppal jeloljuk rna meg azt a nevezetes csatat, melyben Hunyadi Janos diadalainak egyik reszese = Malomvizi Kendefy Mik16s eletet aldoza megyenk es a magyar haza szabadsagaert, E szep es Ielkesftd unnepelyert else sorban elismeressel adozorn a megye aldozatkeszsegenek, az ernlek letrehozasaban annyira tevekeny vajdahunyadi vasgyar tisztikaranak, az unnepely letreho-
VARMEGvtNK
MILLENNARIS
.:ML~KOSZLOPAJ_
81
zasaban tevekeny helyi bizottsagnak s kulonosen a petrosenyi banyatestulet derek tagjainak. Az unnepely fontossagat elegge igazolja az a korulmeny is. hogy nemcsak mi, kozvetlenul erdekelt hunyadmegyeiek sereglettiink itt ossze , hanem a kolozsvari tudornanyegyetem, muzeumegyler, Karpat-egylet, a magyar tudornanyos akadernia, a budapesti ethnographiai tarsulat is kikuldotteikkel ad6ztak az egykor itt verzett hosok ernlekezetenek. Midon tehat a tudornanyos testtiletek kiildotteit, az idesereglett diszes kozonseggel s e gy6nyoru hegyvidek derek lakossagaval melegen udvoaolnem, azzal a hc5 6hajtassal nyitom meg mai unnepelyunket : hogy a mint 6seink egymassal versenyezve ort allottak itt egykor a hazaert es kiralyert, mi a kesc5 ut6dok is e fenyes peldan lelkesedve, vallas- es nyelvikulOnbseg nelkiil helyt alljunk mindig szeretett hazank s a szent korona vedelmebeo.· Eljen a haza ~ Eljen a kiraly Ie I _ Dr. Solyom-Fekete Ference, a kinek koszonhetjuk a Kendeffy Mikl6sra vonatkozo torteneti adatok kideriteset, kovetkezd ernlekbeszedet tartott:
:t
Melyen tisztelt
unneplo kozonseg !
Hunyadvarrneg ye tertileten, a honfoglalas torteneteiben szerepld, vagy azon korbel nevezetes helyet egesz biztossaggal nem ismeriink. Ennek oka, mas alkalommal hangoztatott es erveken alapu16 meggydzodesern szerint abban a korulrnenyben keres en do. hogy a terrneszet altal annyira vedett erne volgyeket, a honfoglal6kkal verrokon hun-avar nep toredeke tartotta megszallva ; mely rokon nep fiaival, Arpad vezere Tohotornnek csak barati jobbot kellett raznia A honfoglalassal majdnem egy tekintet ala esd hosi vedelem, kuzdelmek es jelentekeny esernenyek annal tobb helyet tdnek itt orokre nevezetesse. Hogy e helyek koziil nemelyeket allami fonnallasunk ezredik esztendejeben, tehetsegeink mertekehez kepest megjeloljunk : ez a haza'nkat egyik szeletol a masikig behalozo ily nemii torekvesekhez meltan sorakozik. Dicseret azoknak, kikben az eszrne tamadt es erlelodott es azoknak, kik elosegtttettek, megvalosulashoz juttattak, Foladatom csup-in ezen helynek melyen atlunk. nevesetesseget 6
82
VARMEGvtNK
MILLENNARtS
1~l\'fLJ.:KOSZLOPAI.
es ezen emlekrminek, melyet rna felavatunk, jeleotosegp.t roviden megertelmeznem. Karpatok hegylancza t Teged a mindenhat6 bamulatos vedrmi gyanant hivott elo a fold gyornrabol, hogy orias! felkorokben folemelkedo es csak gyeren megszakad6, nagy kozlekedest enged6 bastyaidon belol elterulo foldresznek kulonos hivatast is adhasson. E hivatas : Kozvetiteni Keletet N yuzattal, Azsla neparadatainak hullarnvereset rnegtorni vagy gyongfteni. Azonban e vedrml egyrnagaban holt targy, abba eletet a lak6k es vedelmezok visznek. Az idok folytaban e foldreszen nepelernet nepelernre halmozott fol a Gondviseles ; osszefogo es vezer elemnek pedig legutoljara oseinket sz6litotta be. Igy allott etc) azon allamalkoto nemzet, mel), 1000 ev 6ta el itt es elni fog mindaddig, mig 0 maga elni kivan es foladatait buzg6n teljesiteni megnem szfinik, Orszaganak, nernzetenek kezdeteit, a jovendd szazadokban sserep'eset ihletett lelekkel fogta fol elsc5 kiralyunk Szent Istvan. Intezmenyeit azokhoz idomitotta. Kulonosen az allarnnak egyseges es szilard alapon nyugvasat biztositotta. Belatta s Imre fiahoz intezett boles intelmeiben ki is fejezte, hogy orszagaban kulonbdzd elemek forrtak es forrhatnak ossze, de a foladat es vegczel csak egy lehet. Hirdette tehar, hogy a bekesen beteleptiloket ne tekintsek ellenseges szemmel; uj elernek azok, meJyek a rneglevohoz csatlakozva, azok erejet csak fokozhatjak. Valamint ugyanis, igy szolt a szent kiraly emlitett intelmeinek 6·ik fejezeteben - kulonbozd tartomanyokbol erkeznek a telepulok, ugy kulonbozd nyelveket es szokasokat, kulonbozd tanulsagokat es fegyvefeket is hoznak magukkal, melyek mind diszere es fonsegere valnak a kiralyi hatalomnak es ezt rettegette teszik a hivalkod6 ellensegek elc5tt. E nyorndokon haladt nemzetunk es tartotta fonn magat maig . ..~ teremtd altal kezeire bi zott erddot nem adta fel soha, de megosztotta a benne oitalmat keresokkel, kik viszont kulonbseg nelkul engedtek a kozakaratnak, vedtek, fonntartottak ea orszagot, ezen reajuk bizott varat. A Karpatok labainal, hegyormain es szorosaiban folallltott
VARM£GVE~K
MILLENNARIS
EMLtKOSZLOPAI.
vagy folalHtando rnindenik ernlekmu jelzese annak, hogy megbecsiiljuk a hazank szertagolasat ~gy magukban is leheterlenne tevo, terrneszet alkotta eroditmenyeket. A.n pelda adasul jelzese annak is, hogy oseink elszant kebleket es ferfias karokat szegeztek miudazok ele, kik orokuket elfoglalni, bastyaikon attorve, 6ket kivetni es leigazni szandekoztanak. Az itt most leleplezett ernlekoszlop a mondott kettos feladatoak szinten megfelel. A reank oly fontos, Delkeleti-Karpatok labaihoz . allitott eme e ernlek oly bastyareszt diszit, melyen dicso oseink szep megyenk vedelrneben kiontott verukkel orokitek meg a magyar hazaszeret etet. A nernes megye es tarsulatunk kuldottei altai megallapitott imigyen .hirdeti a hely alkalrni nevezetesseget : :t VII/ktilt luig-d. 0:; idoktol Magyarorszag hadaszati es kozlekedesi vonala, melyet Hunyadi Jan03 viteze : malornvizi Kendeffy Miklos elete felaldozasaval vedelmezett 1455. korul a becsap6 torokok ellen. E dicso fegyvert eny es hatarvedelern orok emlekezeteul allltotta az oszlopot Hunyadvarmegye kozonsege a honfoglalas ezredik eveben. (1896.)« Dicsd kiralyunk Hunyadi Matyas tartotta fenn szamunkra az • oszlop felirataban emHtett peldat, esernenyt rniddn magasztalo szavakkal emlekezik meg az itt hosi halalt szenvedett Kendeffy Miklosrol a Korosbanyan, 1462. evben kelt es a Kendeffy-ek javara adornanyokat osztogato oklevelben. Tortenjek ez oszlopp rl barrni ; erje azt ut61 az anyag sorsa: foliratanak tartalma es .jelentdsege megmarad. Az azt szerneink ele tal"6 ercztablanal maradandobb helyre is, lelkunk melyebe, szivunk lapjara vessuk ad be mai n_apt61 fogva. Goodunk lesz rea, hogy ut6dainkra hagyjuk es ezek ismet utodaikra szallftsak at az idok vegeig. c S61yom beszede alatt a 41/. mete r magas, eros devai trachyt· talapzatra allitott buzoganyos ernleket lelepleztek. l\z ernleket .J.J1arkup Ference fornernok terve szerint a v.vhunyadi vasgyar keszitette el az all. vasrmivek koltsegen es Lukacs Yossef kir, fc5mernok vezetese ala tt allitotrak fel. 2. As etlzllkosz/ojJ bessente/IJ·e. E nagy hatasu megemlekezes utan Ss/ke/y Kdroly rom. kath. 6-
VARMEGvtNK
MILLENNARIS
EMLtKOSZLOP
AI.
lelkesz aldotta meg az emlekosalopot s szep beszedben meltata a vulkanha.g6 torteneti jelentdseget. Majd Radik Istvan petrozsenyi gor, kath, esperes es Stanka Abraham gor. kel. lelkesz szenteltek be az ernleket. Juhasz Izidor petrozsenyi ev. ref., Pelger Mihaly ago ev. lelkesz konyorgese es Leitner J6zsef izraelita rabbi terjedelmes aldasa fejezte be az egyhaai szertartasok meghat6 sorat , 3. 7an&a Vazulpetrozsenyi sz.-bfro, roman beszedenek forditasa : .Melt6sagos baro {oispan ur l Tisztelt kozonseg l Minden j6zan gondolkozasu, elfogulatlan egyen orornmel unnepli ez evben edes hazank megszerzesenek ezredeves tortenet i multjat ; ily dicsd multakkal a magyar nemzetet kiveve szeles e vilagon egy nemzet sem dicsekedhetik. Ezer ev folyarnan igen sok nevezetes tenykedes fordult elc5 hazankban, mely esemenyek reszint az edes haza osszes elismerc5 fiai, reszint a varrnegyek kozonsegenek kegye1ete altai ernlekek fe!allitasa vagy mas ernlekeztetd alakokban lettek rnegorokitve. Varmegyenk torteneti esernenyekben gazdag leven, a megye kozon-ege sem tarthata rnagat vissza ez alkalommal is folytatni torteneti esernenyeink legnevezettesebbjeit emlekezetesse tenni. Ezen emlekoszlop felallitasaval megorokittetik annak ernlekezete, amidon koriilbel(il most 4-1-0 eve, vitez Kendeffy Miklos es alarendelt harczosai veruk hullatasaval kivivtak a donto es dicsd csatat a torokok felett. Draga ver omlott ki, azonban sajnos, hogy nem mindn yajan vagyunk elisrnerdk l Nyugodjatok bekeben ti felistenek, Jegyen aldott emlekezetetek. Legyen ezen ernlekoszlop a haza es kiraly iranti hliseg symboluma, legyen kozottunk testveries egyetertes. mert nehez megrobaltatas idejen csak j6 egyetertes mellett leszunk kepesek edes, kozos hazankat, rnelyert oseink oly sok vert ontottak, fentartani. Tunjek el a gyulolee, pusztuljon ki az irigyseg korunkbol, eljen es viragoszek a j6 egyetertes l Eljen' a haza l Eljen a kiraly f 4. Hollakt' Arthur alispan kovetkezo beszeddel bizta a hatosag' gondjaira az ernleket : ..Nagyerdemu kozonseg! Tekintetes foszolgabiro ur ! Hivatalos allasornbol kifoly61ag jutott nekern e megtisztelo
VAR)IEGy.ltNK
M1LLENNARIS
EMLEKOSZLOPAI.
feladat, hogy az irnrnar felavatott emlekoszlopot, mint ezen tortenelmi nevezetessegti helyhez fiizott kegyeletunk jelet, a foszolgabir6 ur altai kepviselt zsilvolgyi kozsegek s ezek kozott elsa sorban Vulkan kozseg kozonsegenek Hunyadmegye neveben unnepelyesen atadjam. De nem mulaszthatom el ez unnepelyes alkalommal, middn e videk lakossagat vallas es fajkulornbseg nekfil a hazaszeretet er telmeiben a honfiui erenyek kultuszanal egybegyiilve latom, koszonetemet kifejezni a helyi rendezo bizottsag osszes tagjainak, valamint mindazoknak, kik ezen hazafias unnepely sike.e erdekeben kozremukodni szivesek voltak. Meg vagyok gyozadve, hogy e jaras kozonsege, mely e heJyen a haza vedelrneben elesett elc5deink ernlekere ernlekoszlop felaUitasaoak eszrnejet By lelkesedessel felkarolni tudta, melt6 lesz azokhoz a dicsf elddokhoz, kik a hazaszeretetben nernzetisegi kulonbseg' nelktil egyesUlve, itt e helyen ezelott 4 es fel szazaddal eltuket es veruket aldoztak a hazaert. Meg vagyok gyozodve, hogy e videk lakossaga a halas kegyeletnek jelvenyet gondosan fogja ugy a jeleuben, valarnint a jovdben is megcrizni. E meggydzodesben adorn at foszolgabir6 urnak az ernlekoszlopot azzal az ohajtassal : £ljen a haza! Eljen a kiraly !5. 7a1tZa Va~1/I, a csaladi gyasz miatt elsz6litott Buda Karoly f6szoJgabh6 helyett a kovetkezo beszeddel vette at az ernlekoszlopot : :It
Tekintetes
alispan
iir ~
elott a varrnegye kozonsegenek es else sorban azoknak a kik ezen ernlekoszlop felallitasahoz szellerni, anyagi es phisikai erejukkel hozaajarultak koszonetet mondok s az ernlekoszlopot hivatalosan atveszern ; a nep szerete.etol meggyozodve, igerem, hogy azt llgy magam, mint alant as kozege.mmel meg fogom oriztetni. Legyen ez ernlekoszlop bekes id6ben a testveries j6 egyeter .es, balsorban pedig az osszetartas symboluma. c 6. Diszebld. Az unnepely vegeztevel bevonultunk Prokop vendeglos rogtonzott deszkasatcraba, hoi a petrosenyi banyatestulet tagjainak elozekeny rendezese a szazakra novekedett tarsasag elhelyezkedeset Mindenek
86
VARMEGvtNK
MILLEtI."NARlS
EMLtKOSZLOP.~I.
nagyban megkonyite. Ebed alatt a salgo-tarjani kdsaenbanya tarsasag zenekara valogatort programmal hangverseny-darabokat jatszott el, melynek kozeit poharkoszontok hosszu sora toltotte ki. Br. Szent .. kereszty Gyorgy 6 Felsegere a kiralyra, Baresay Kalman a koeszeretetben allo f6ispanra emelte poharat. 7. iV/PUNUP· Asztalbontas utan Hollaki ali span nepunnepelyt rendeztetett s Todorean zsil-korojesdi roman lelkesz volt szives Moldovan Gergely, J,fdrki Sandor es HeNllQII Antal tanaroknak a Hora tanczot bemutatni. A vajdahunyadi magyar kiralyi vasgyar altai hazafias keszseggel elkeszfttetett ernlekosalop felirata:
VULKAN
HAGo.
OSIDOKTOL l\IAGY ARORSZAG HADASZATI ES KOZLEKEDESI VONALA, l\mLYET JWNYADI JANOS VITEZE: MALOMVIZT KENDEF.FY MIKLOS ELETE FELALDOzAsA VAL VEDELMEZETT 1455 KORUL A BECSAPO TQROKOK ELLEN. E DJCSO FEGYVERTENY Its HATARVEDELEl\I OROK EMLEKEZETEUL ALLITTATA EZ OSZLOPOT HUNY ADVAR.'IEGYE KOZONSEGE A HONFOGLALAS EZEREDIK EVEBEN.
A"
u""epely
{olytatllsa Hatssege«.
esti 7 ora korfil ert a hatszeg-varaljai allornasra, melyet az allornas fonok fenyesen kivilag ittatott. A diadalkapu eldtt Pietsch Sandor foszolgabir6, a hatszegi helyi bizottsag nagy buagalmu es kor(i\tekinto elnoke lelkes szep beszeddel udvozolte az erkezdket, mely beszedre a foispan roviden valaszolt, orornenek adva kifejezest, hogy eljohetett a millennaris unnepelyre. A varos es videk intelligentiajanak szivesen rendelkezesre bocsatott kocsijan Hatszegre ~rkezve a kivilagitott foutezan, a nemzeti lobog6kkal diszftett diadalkapu e16tt a hatszegi tuzolt6k ego faklyikkal sorfalat alltak, a kittinden szervezett ttizoltoi zenekar pedig a R.akoczi-induloval fogadta a berobogo kocsikat. Majd Muzsnay Bela, a varos lelkes polgarmestere fogadta az erkezdket szep beszeddel, melyre Szentkereszty foispan valassolt. Esutan a bar6 Nopcsa Elekne elnoklete alatt miikod6 joteVonatunk
VARMEGYENK
kony noegylet kovet kezett.
MILLENNARIS
altai a Forster
EMJ.EKOSZLOPA1.
vendeglojeben
rendezett
hangverseny
Hunyadi Yanos vaskap,,; gylJllelll,tlnek e,"ltfkil""epe Zajkdny ,"ellett zSl)6. SlIepte",ber 6-dll. Vasarnap, szept. 6 an: reggel 7·kor a hatszegvideki birtokossag fogatain Totesd, V arhely kozsegeknel nernzeti szinu zaszlokkal dissitett diadalkapukon at a Litsek Bela es a jegyzoi kar altai vezetett 200 fonyi banderiumaval a vajdahunyadi vasgyar szemelyzetenek zenekara altai tarogatokon fujt XVI. szazadi indul6kkal erkeztunk Zajkanyra, hol tobb ezer fonyi iinnepi diszbe oltozott nep varta a tarsasago: . A hatalrnas vasbuzogany Zajkany folotti magaslaton all, mely. rol szep kilatas nyilik a Vaskapu volgyszorcsaba es a Varhaly Iele nyul6 ragas medenczere. Rovid piheno utan felvomilt a dam bra a dtszes kczonseg; melynek sorai kozt ott lattuk a tarsulat vezetoir, a devai es hunyadi kuldotteket, a magy. tud. Akadernia, Erdelyi Muzeumegylet, Kolozsvari Egyetem, EKE,. Ethnographiai tarsulat kuldottein kivul Hatszeg videkenek osszes fonemesseget, gentry osztalyat es intelligentiajat. A rendet nernzeti szirni csokrokkal dlszitett rendezok tartottak fenn, a hatszegi dalarda volt szives kozrermikodni. Bard Szelltkereszty Gyih-gy foispan megnyit6 beszede : .Alig egy nap eldtt a Vulkdn hag6nal felavattuk azon ernlek oszlopot, mely Hunyadi legjelesebb vezerei egyikenek Kendeffy Mikl6snak a torok ellen vivott csatajat es hosi hahilat hozza emlekunkbe. Ma szenteljuk fel ezt az ernleket, mely hivatva leend a masodik ezredevre atrnend nemzedekek eldtt Hllnyadi Janosnak a becsap6 torok hadak elleneben kivivott fenyes gyozedelmet az id6k vegeiglen hirdetni. Ha e~y pillantast vetunk az itt minket kornyez6 hegykoszorura, lehetetlen eszre nem vennunk, hogy mar a terrneszet hazank vedbastyajava avata e videket. Hunyadi Janos vitezei vaspanczellal vertezve uztek vissza az otszoros ellenseget, de mit ert volna az aczelvert es vassisak, ha ez alatt nem rettenthetlen bator szfv dobog s nern elszant vasakarat aczelozza meg az izmokat, Ez a ket vitezi tulajdonsag tartotta fenn a nlagyar nemzetet az immar betoltott elsa ezredev alatt s az a politikai eszely es bolcsesseg kepezte allamisagunk szilard alapkovet, hogy a h6dft6 magyar nem kovetve mas nyugati uemzetek pe.dajat, az idegen vagy. me~h6dt-
88
V.'\Rl\IEGYENK
MILLENNARIS
EMLEKOSZLOPAI.
tott tarsnemeetek leigazasa helyett, azokat magahoz olelve, az alkotrnanyos kozszabadsag reszeseive tette. A mint a het vezer a Karpatok ormain a honfoglalasra indul61ag egykor verszovetseget kotott, ugy itt e dicsosegteljes csatahelyen is a kulonfele nernzetisegek elesett hdseinek vere egybefolyvan, egy verszerzodes jott letre a magyarok es a tobbi nernzetisegek kozott, mely szabadsagat es a haza megdonthetetleu egyseget biztosltotta. Ennek az oseink verehullasaval megpecsetelt testveri egyetertesnek syrnbolumaul alljon ez ernlek az idok vegeiglen s hirdesse a hazaszeretet, a tron es kiraly iranti torhetetlen hliseg magasztos erenyeit. Ezen magasztos unnepelyt azon felkialtassal nyitom meg. melyet a gy6zelmes csata utan Hunyadi Janos es derek vitezei hangoztattak : :t Eljen a haza I Eljen a kiraly l c I. Kun Robert devai forealiskolai tanar alkalrni beszede : "Szabadsag, itten hordozak veres zaszloidat, Itt tortek ossze rabigat Hunyadynak karjai !"
A koszorus kolt6 idezett szavai meltan es joggal illetik meg helyet, e szep volgykatlant, rnert itt lobogott a szent szabadsag zaszlaja, pirosra festve egyarant a vedok es tarnadok kioml6 vere ... tol; itt allitotta meg a tizenotodik szazad legk ivalobb kereszteny hose, Mag-yarorszag hadtortenetenek kimagasl6 alakja, varmegyenk orok buszkesege es fenye, a vitez Hunyady Janos azt a torok hadsereget, mely betort e szep foldre, hogy a szabad haza szabad gyermekeit leigazza, hogy oket rablanczra fuzve elhurczolja meszsze napkeleti tajak benepesitesere l Itt e hagan, mel yet rneltan nevezunk orszagrcszunk Vaskapujanak, fo'y a titani kuzdelern honert es szabadsagert, nem az egyetlen, melyet a tortenelern e helyrol feljegyzett. Itt vezet el az ernberi czivilizatio egyik kivalo utvonala, A legregibb 6sidokben, melyeknek tortenetet sok-sok ezer evnek soha fel nem lebbentheto kodfatyola takarja, mikor ugy az elottunk elterulo szep medenczet, mint a marosrnenti siksagot, az aranykalaszszal ring6 KeJ"Ylrln!zlJt suru o ;erdc5 boritotta, tort maganak osvenyt az allat borbe oltozott osember a Duna-volgyebdl a mares sikjara. Varrnegyenk teruletenek ez os!ak6ja kinek cserep-, csont- es kdemlekeit Tordoson es NandorValyan gyonged noi kez gyujtotte ossze, itt jott be e telephelyek elfoglalasara. Itt jottek be Herodotos agathirzei, a dakok 6sei;. kik
V ARMEGYENK
MI1.LJ::NNJ\RIS
E~IL~KOSZLOPAI
89
erdot irtottak, orszagot alapitottak, fallal koritett varosokat epitettek s leszallottak a fold titokzatos, sotet mehebe, hogy csillog6 aranya t hozzanak fel onnet 1 Kescbb, ketszaa eve hija a ketezer esztendonek, a romai legionarius nehez leptei alatt duborgott a fold, az 6 sisakjan, rovid kardjan csillant meg a nap fenye. Itt vivo tak azokat a veres, oldokld csatakat, melyek megallapitottak Daczia folott a r6mai uralmat es foldonfutova tettek kora leghatalmasabb kir ..ilyainak eggyiket, Decebalt, Es jottek evsza zadokra evszazadok es jott egyik nep nyomaban a masik, eltizve a gyongebbet az erdsebb ; jott a magyar is, epen ezer esztendeje annak; megvetette itt labat, s 6t mar nem birta kiszoritani mas, pedig jottek meg azutan is; jott a rumen nep, nem ugyan mint h6dit6 fegyverrel kezeben, hanem mint bekes telepulo, rnegszallva a kevesbbe lakott hegyvideket, legeltette nyajait, tarsa lett a magyarnak a munkabun, a kivel sokszor egyiitt kuzdott. egyutt ontotta veret uj hazaja vedelmeben. Es jott a torok; erosebb, hatalmasabb cs vitezebb minden eddigi nepnel ; megdontotte a keletr6mai birodalmat, igaja ala hajtotta Szerbiat, Boszniat, Herczegovinat, Havasalfoldet s azutan ravetette magat Erdelyre. bogy itt is 0 legyen az ur. De itt megtorte hatalmat a magyarrumen nep vitezsege es honszeretete. 1442-ben tortent, majdnem egy fel ezredevvel ezelott. Ez emlekezetes ev tavaszan egy nagy torok hadsereg jott be a Vorostoronyi szoroson Erdely elloglalasara es kipusantasara. Hunyadi Janos fogadta 6ket _a vitez erdelyi dandarok e:en Kemeny Simonnal oldalan. A szentirnrei es nagy szebeni kettos utkozetekben megmutatta a hr3s vezer, hogy a mi kardunk e' esebb, a mi karunk izmosabb mint az ove. Kiverte a tarnadot. Am a gy6zelemhez szokott toroknek a fegyveren ejtett e csorbat ki kel.ett koszortlni : meg ugyan azon ev nyaran egy masik nagy sereg iii fel, hogy Erdelyt most mar vegleg birtokaba vegye es a maga rnodja szerint megfenyitse. A tamadas hirtelen, varatlnmil jott a Vaskapll feJ6J. Hunyadinak nines- mar annyi ideje, hogy oss..egyujtse erdelyi hadait, csak a szomszed megyekre, de legfokepen sajat varmegyejere. szamit s e szamitasaban nem is csalodik. E varrnegye lakossaga az elsa hiv6 szora fegyvert ragad, magyarok, olahok egyarant lelkesti'ten sorakoznak a vezer korUl, szamra ugyan csak tizenotezren, de mindegyik azzal a kemeny el-
VARMEG\'tNK
MJLLENNARIS
EMLltKOSZLOP AI.
hatarozassal, hogy eletenek aran, verenek hullatasaval is megvedi hazajanak szabadsagat. Itt, ez utvonalon vezette fel Hunyadi Janos a vizvalaszt6ra hds csapatat es itt, epen e mai nap evfordulojan, szeptember 6·an vivta orok em)eki.i csatajar, legfenyesebb gyc5zel· meinek egyiket. Maroknyi nepevel innet iizte el csufosan a tamadok nyolczvanezernyi sereget ; a sz6 szoros ertelrneben itt tortek ossze rabigat vitez karjai. A honalapitas ezeredik eveben Hunyadvarrnegye kozonsege br. Szentkereszty Gyorgy fdispan es Hollaki Arthur ali span kezdernenyezesere kozakarattal, egyhangulag elhatarozta, hogy e dieso gyozelem emleket kulsdleg is egy ernlekoszlop felallitasaval orokiti meg. A vajda-hunyadi vasgyar tisztikara, elen Schalat J6zsef, kir. banyat anacsossal, Markup Ferenc? vasgyari fc5mernok tervezese alapjan dijtalanul kiallitotta az erczbuzogany t, melynek koalapjat Lukacs' J6zsef rnegyei fomernok keszittete el. A felavatas a videk es megye, sot .az egesz Magyarorszag orvendetes reszvete mellett rna folyik le unnepelyesen. Ime itt all az osslop, szilard sziklaalapon az erczbuzogany, a magyar allamhatalcm jelkepe. Allj emlekoszlop szilardan, megdonthetetlenul az idok vegtetelensegeig. Hirdesd a keso urokornak az osok vitezseget es honszeretetet Hirdesd, hogy a magyar allarn, hozzad hasonloan, szikIan van epulve, rnelyen, mint Krisatus egyhaaan, meg a poko] kapui sem vesznek erato Fonnallasod legyen orok iddkre hat6 felsz6Utas arra, hogy eljen a kiraly, eljen a fuggetlen, szabad Magyarorszag' !e z. As ~ml'kosz/op ~gyltdzt' "ugd/ddsa. Lddy Gyula hatszegi r6m. kath. lelkesz irnaja : • Konyorogjunk, Mindenhat6 Isten, kinek tekintete ronthat es terernthet szaz vilagot ; orokkevalo Isten, kinek szemeben ezer ev annyi mint a tegnap; josagos Rtyank, ki bar vetkeink miatt buntetd kezeddel sujtottal, de erenyeinkert aldasoddal is boldogitottal, hallgasd meg alazatos konyorgesunket es tetezzed, szent aldasod bosegevel ezt az emlekmtivet, a mel yet az unokak kegyelete allttott oseink hitert es hazaert halni kesz onfelaldozasanak. Aldd meg e hazat, a melyert az osok vere folyt; legyen aldott foldjenek minden hantja,
V ARMEGVtSK
MJLLENNARIS
EMLtKOSZLf.)PAI.
91
mely annyi szent hamvat takar; legyen aldott (oldjenek minden gorongye, melyet c5seink vere ontozott es munkas nepeink verejteke nedvesit ; legyen aldott foldjenek minden csaladi tuzhelye, mel yet vallasunk megszentel. Aldd meg Isten eo nernzetet, hallgasd meg az <5 konyOrgeset es szorongatasa idejen irgalmas arczodat ne forditsd el tole. Legy vele a jovoben, mint voltal atyaival a rmiltban. Adj boseget az eg harrnatabol, a fold Itovcrsegeb6J, hogy inseg es uyornor soha meg ne latogassa. Tedd nagy es eros nernzette es magasztald fel nevet minden idoben. Ha ellenseg tome rea, harczolj mellette es segitsed kivivni a diad alt. Add meg neki a te felelmed Ielket, bogy megtarthassa es visszaszerezhesse 6seinek erenyeit. Add meg neki a te bolcsessegednek lelket, hogy folismerje az igaz haladas osve .. nyeit, nehogy erkolcseben megromolva, erejeben megfogyatkozva elveszitse ezt a folder, a melyert e szent helyen apaink vere folyt. Aldd meg Ap. Kiralyunkat, ki bolc sessegenek fenyevel, szeretetenek rnelegevel, alkotmanyos huseggel vezeti be ezt a nemzedeket a masodik ezer esztend6be. Adj neki csendes orszagot, hii tanacsad6kat, j6 nepet, eros hadserege", tart6s bekesseget, hosszu eletet, hogy nepet szerr segben es igazsagban meg sokaig boldogan vezerei hesse. Uram hallgasd meg irnadsagunkat, szeplc5tlen sziiz Anyank, regi nagy patronank, esedezzel erertunk, hogy az Atya, Fiu es Szt. lelek aldasa legyen velunk mindenkor. Amen!e Utana Nesztor Mikl6s gar. kat. puspoki helynok es a rea a gor. kel. lelkesz aldottak meg az emlekoszlopot ; az egyhazi szertartast Jan6 Albert hatszegi ev. ref. lelkesz fejezte be nagy cihitattal elmondott szivhez sz616 szep konyorgessel. 3. Neszl(}r Mlklds puspoki vikarius roman unnepi beszedenek magyar fordi.asa : Szeretelt ker~sztlnyek Is .Szeretett ,VIjJ~I"l Mi most szent hely en allunk, egy verrel aztatott es nagy tortenelrni fontossagu helyen; itt osszpontosultak Erdely kereszteny hadai, hogy vitezseggel megverekedjenek a pogany ellenseggel, mely tiizzel es vassal tarnadta ezen dicsd orszagot es a mely megsemmislteni akarta a magyar szent korona ezen reszenek bekes nepeit, Mi rna itt osszegytiltunk, bogy egy szent kotelesseget teljesttsunk, azon hdsok tiszteletere, kik egykor. a veszedelem idejen
92
VARMEGV~NK
MILLENNARIS
El\ILltKOSZLOPAI.
ott hagytak csaladot, tuzhelyet es siettek ezen szent helyre a hazaszeretettdl lelkesitve, hogy vitezUl szembeszalljanak az ellenseggel es hogy vagyonukat, vallasukat es a Hazat rnegvedjek a pogany torokkel szemben. Ossaegyultunk, rnondorn, hogy ezen ernlek felallitasa es megaldasa altal megdrokitsuk draga ernlekuket azon hosoknek, a kik vltezsegukkel fen yes gyozelmet arattak a pogany torokok folott, veruket es eletuket adtak a Hazaert es vallasert. Masfelol olyan ernlekoszlopot allltunk fel, rnelyrol orokke leolvashat6 legyen a fenyes rmiltnak dicsosege, megbarnulvan a jovd nernzedek oseik vitezseget a nagy tettekben, es lelkesedni tudjanak, mid6n a Hazanak szuksege lesz reajok. Az 1442. szept. 6-an, ezelott 454 evvel, So ezer torok jott Schabeddin pasa vezetese alatt a Vaskapun Hunyadrnegyebe, hogy elfogialjak es megalazzak Erdelyt. Hunyadi Janos ertesulven a torok jovetelerol, osszegyujtott vagy 15 ezer embert es ezen csekely sereggel elindult, hogy a pogany torokot kiuzze es ez csakugyan sikerult is neki es igy 0 megmenti Erdely szentfoldjet a pogany torok jarrna a161. Szt, Augustin mondja: »magnae rej magnos viros desiderant« (nagy tettekhez nagy ferfiak szuksegesek). Ime egy olyan nagy ferfiu Hunyadi Janos erdelyi vajda, Magyarorszag helytartoja, kire kire busskek vagyunk. Ime szeretetteim! ez hazank azon tortenelrni fontossagu helye, hol egykor Erdely badserege nyalv- es vallaskulonbseg nelkul, egyesult erdvel, istenben val6 bizalomb61 es azon szent es szep mondastol : ~dulce et decorum est pro Patria mori« (t. i. szep es nernes dolog a Hazaert meghalni) lelkesitve gyoztek Ie a hatalmas torok hadsereget. Hunyadi pedig katonai erderneink koszorujaba egy hervadharatlan rozsat tuzott, a mely altal megszerezte nlaganak a halhatatlan nevet. Minthogy 0 nagy tetteket es halhatatlan erenyeket hozott aldozatul a haza es a tr6n oltarara, azoknak valamennyiunkben egy szent fogada(omt61 es ferro hazaszeretettol illetve kell gyiimolcsoznick es nemzedekrol-nernzedekre es fiurol fiura atszallniok. 5 ha valarnikor a vallas, a tr6n dicsosegenek es a mi szeretett kozds hazanknak vedelme fogja igenybe venni karjainkat, akkor mintegy
VARMEGYENK
MJLLENNARIS
EMLEK05ZLOf'AI.
felsobb hatalom parancsszavara lepjunk, mint egykor, kozos elhatarozassal a kdzdoterre kulellensegeink ellen, akik megrnernek tamadni eletunker, vagyonunkat, javainkat, vallasunkat, mert csak dicsd kuzdelem nyiijthat gyozelmet vagy dicso halalt. Aztan te I honfiu, vagy idegen, ha eleted folyarnan ezen buvos-bajos videken utaznal, a rnelyet Hunyadi szell.me Jeng at, vagy ha ezen rna felszentelt ernlek kozelebe erkezel, allj meg ezen a helyen kisse, fedd Ie egy pillanatra fejedet es szent kegyelettel tekints ra, csodalvan a rrniltnak dicsdseget, a mikor 15 ezernyi erdelyi keresztenyseg legyozte es osszetorte ezen a helyen a 80 ezernyi hatalmas torok hadsereget es jusson eszedbe, hogy minden muland6 a foldon, egyedul az erenyek es nagytettek tartanak a siron tul is es erdernesek a dicsoitesre, Vegre te hozzad fordulok egi at yam es uram! ki boles es emberi elme altal utolerhetetlen belatassal intezed az orszagok es nepek sorsat a fold an, tekints le a rnagasbol, nezz nepeidre es orszagaidra es hallgasd meg a te saolgaidnak rna ezen helyen hozzad intezett konyorgeset. Toltsd meg lelktinket szivtinket a te kegyeimednek es aldasodnak siigaraval. a melyek kovetkeateben megerosodven, valamennyien tiszta szeretetben es test veri egyetertesben egyesulven; egylitt rmikodhessunk - igy bekeben es nyugalomban fogunk eldre haladni - e tron dicsosegere, kozos hazank nagysagara a mi mostani es orokos joletunkre !c 4. Hollaki Artlmr ali span kovetkezd beszeddel adta at az ernleket Pietsch Stl1zdor jarasi foszolgabironak es az unnepely tevekeny rendezojenek : Nagyerdermi kozonseg l Tekintetes foszolgabir6 tir ! E mai Ielekernelo, magasztos unnepely, valarnint az irnent elhangzott hazafias beszed hatasa alatt, mieldtt ez emlekoszlopot megdrzes es gondozas vegett a foszolgabir6 ur altai kepviselt hatszegi jaras kozonsegenek Hunyadvarmegye neveben atadnam, mindenek eldtt egy kedves kotelesseget ke II teljesitenem. Orornmel tapasztaltuk, hogy hazafias unnepelyunk sikerenek es fenyenek ernelese erdekeben ugy e jards, valamint Hatszeg varos hasafias kozonsege elismeresre melto egyetertessel mukodott kozre vallas es fajkulonbseg nelkul, es ez altai bizcnysagot tett
94 arr61, hogy a hazaszeretet es egyuve tartozas erzelmei hatjak at e videk lakossagar. Es middn korultekintve, e diszes unnepld kozonseg soran, ezen a tortenelmi fontossagu helyen, hoI elodeink egykor a haza vedelrneben egyesultek, most a hazafiui kegyelet kifejezesere egybegyiilve latorn e videk kozonseget, a helyi rendezo-bizottsag tagjait es tisztelt vendegeinket : orornmel fejezern ki koszonetemet Hunyadvarrnegye es a kozponti rendezdseg neveben a sztves fogadtatasert, valamint a helyi bizottsag osszes tagjainak buzg6 tevekenysegeert es tisztelt vendegeinek erdeklodeseert s _rnegjeleneseerr. Ime atadom ez emlekoszlopot t. foszolgabiro urnak I Ez az oszlop ernlekeztet a multra es figyelmeztet arra, hogy hogy a haza egykor vesselyben forgott es dicso elodeink a hazaszeretetben fajkulonbseg nelkul egyesiilve vedelmeztek es mentettek meg a hazar, Figyelmeztet a jovore, hogy mindnyajunknak, kik a hazanak fiai vagyunk, szent kotelessege dicso elodeinek peldajat kovetve ezt az edes anyat testveries egyetertessel megoltalmazni, fenntartani es ut6dainknak atadni. Bizalommal adorn at Hunyadvarrnegye neveben foszolgabiro iirnak es ezen jaras kozonsegenek az emlekoszlopot es felkerern, hogy ezt mindenkor gondozni es megcrizni sziveskedjenek; 3 az atadasi aktust azzal az ohajtassal fejezem be: »Iegyen ez az emlekoszlop egy bo!dog es szabad Magyarorszagnak jelvenye mig a vilag
fennall le
s. Pietsch
Sandor f6szolgabir6
a hatszegi jaras neveben : -Nagysagos Alispan Ur 1 Lelkes oromrnel es hazafias keszseggel veszem at jarasom kozonsege neveben a gondozasunkra bizott ezen ernlekrnfivet. Az ororner, mely jarasorn kozonsegenek keblet a mai napon, ezen ernlekmu felavatasa alkalmabol betolti, csak a hazafias lelkesultseg szeut tuze rmilja feliiL Negyszazotvennegy evvel ezelott (lseink, dicso Hunyadi vezkrlete alatt paratlan vitezseggel, hazafias lelkesultseggel es h6si elszantsaggal e helyen vertek vissza a torok hadsereget, s fenyes gyozelmukkel megrnentettek hazankat s kulonosen ezen videket at ellenseg pusztitasaitol es vad kegyetlensegeiro]. Negyszazotvennegy ev 6ta, minden igaz hazafi szent ahitattal megy keresztul e szoroson, 5 aldja a dicsd hdsok ernleket, Midon Hunyadvarrnegye torvenyhatosaga, hazank ezredeves
vARMEGVtNK
MIJ..LI£NNARIS
F.MLtK05ZLOPAJ.
95
fennallasanak rnegunneplesere, dicsd Hunyadi es hdseinek ernlekezetere, ezen helynek emlekoszloppal vaJ6 ellatasat batarozta el, nemcsak a varmegye torvenyhatosaganak, hanem kulonosen ezen videknek s a videk osszes lak6inak regen taplalt ohajat va16sitotta. S bar orornmel es lelkesultseggel tolt! be a mai felavatasi unnepely minden hor.fitarsunk kebler, a varmegye minden lakojat ; legyen szabad azt mondanom, hogy a mi oromunk, a mi lelkesultsegunk mindazoket felulrmilja. Koszonetet mondunk tehat ezen kivalo gondoskodasert a var .. megye torvenyhatosaganak, koszonetet mondunk a torvenybatosag vezetc5 ferfiainak ; es ezen szent pillanatban unnepelyesen igeretet tesztink, hogy eber szernrnel fogunk mindig ort allani ezen magasztos rnu mellett, s benne nemesak dicso Hunyadi es h6sei vitezsegenek ernleket, hanern egyiittal a lango16 hazaszeretetnek es soha nem lankad6 honfiui Ielkestiltsegnek szent oltarat is kegyelettel fogjuk orizni es gondozni. Az emlekrmivet jarasorn kozonsege neveben ezennel atveszem. Ezzel vege lett az emlekoszlop felavatasanak, mely utan mintegy harornszaz ted tekii kozebed kovetkezett a deszkasatorban, mely .. nek kozvetlen kozeleben bare Nopesa Elek, Pogany Karoly, Nalaczi Akos birtokosok ajandekabol tabori kony haknal vendegeskedett a kornyek nepe ; Hunyadi hc5seinek ivadekai. A zajktinyiak mellett, a kik kozott a Hunyadi nev meg mind tartja magat, a bukovai, klopotivai, bajesdi es lunkanyi lovasalakok tuntek ki kulonosen a hunyadi vasgyar jelmezes tabori zenekaraval A1. unnepelyrdl felvett fenykepekblSl ketto a Vasarnapi Ujsag 1896. okt. 20. szarnaban meg is jelent, A vaskapui ernlek Zajkanytol a Vaskapuhoz haladolag az elsa magaslat utbevagasatol balra all s a vulkanihoz egeszen hason16.
.
VASKAPU. l;IUNYADI JANOS TIZENOTEZER VITEZEVEL AZ 1442·KI SZEPTEl\mER 6-AN E SZOROSBAN VERTE szsr SCHABEDlN BEGLER BEGNEK ERDELYBE NYOl\lUL6 NYOLCZV ANEZER FONYI HADSEREGET A DICSO FEGYVERTENY ORCK EMLEKEOL ALLITTATA EZ OSZLOPOT HUNYADv AluIEGYE KCZCNSEGE A HONF(lGLALAS EZEREDIK E\'F.BE..~.
ALKALMI
BESlEDEK
HUNYADMEGYE II IK MILLENNARIS K6ZGy(jLES}~N 1896. OKT. '5. PATAKY LAsZLO FESTOMUVESZl\utL MEGRENDELT HU~YADI JANOS KEP LELEPLEZESI LTNNEPELYltN. I.
Bd"o Ssentkeressty
Gyorg), fllispd,,, ""egnyito hessede.
Egy nagy nev orokose,
legyen az egyen, testulet vagy megye, csak akkor melto ezen nev viselesere, ha oseit tiszteli s a neki diszfil szolgalo nevet ki is erdemelni igyekszik. Megyenk a nagy Hunyadi never es czimeret viseli s a rmiltban a csatateren, a jelenben a modern haladas, a tudornany, ipar teren igyekszunk e nagy nevre raszolgalni. Hazank ezredeves fennallasanak megunnepleseben Magyarorszag rnegyei kczott Hunyadmegye a legtevekenyebben sietett reszt venni. Egyebekrc51 nem is szolva, az orszagos kiallitason az elsok kozott foglal helyet. Sajat erejen allitott ket diszes ernlekkel orokitette meg a dicsd Hunyadi Janos diadalmas harczainak ernlekezetet azokon a csatatereken, melyeken a nernzet fiai kulonbseg nelkul egytitt ontottak veruket a tron. haza es vallas vedelrneben. Ezrek vettek reszt ezen magasztos unnepelyeken annak bizonysagaiil, hogy az ut6dok az os ok irant tartozo kegyelet megnyilatkozasaban is egyutt ereznek. Millennaris unnepsegunket meltobban nem Iejezhettuk volna be, mint az altai, hogy annak a feledhetetlen hosnek, a kinek nagy neve es dicsd czirnere ekesiti rnegyenket, harczba vonulasat festmenyileg is megoroktttetve, ezen ernlekkepet rna unnepelyesen leleplezziik. A megjelenteket udvozolve, az ulest ezennel megnyitom, s felhivom Rethy Lajos kir. tanacsos urat a Pataky Laszlo festomfiveszunk Hunyadi janos hadbavornilasat abr.izolo festrnenyenek felavata~d.r;t
~7.;int hpc;7.pnp
plmnnn;ic;;ir.::.
::\fIl.LENNAIUS
2.
97
RESlEDEINIC
Un"ejJi bessed.
Irta cs elmo.idotta Rethi Lajos kir. tanacsos, Hunyadrnegye kir. tanfeliigyelo Pataky Lasalo Hunyadi Janos harczba vonulasat abnizol6 festrnenyenek felavatasdra 1896. evi oktober IS. tinnepi kozgyUJesen.
es esernenyekben eppen nem szegeny tortenelmunk folyarnan a maga nerneben elsd azon unnepely, a melyet itt rna u'unk, Ezell varrnegyehaz diszes falait matol kezdve nerncsak mult iddk tekintelyes f6ispanjainak arczkepei, hanem egy rrniveszi ihlettol szarmazo, mtivesz kezevel megalkotott tortenelmi festrneny is HOSSlll
fogja disziteni. Remeljuk, hogy ez csak gyors egyrnasutanban kiegesztilo nag)' erteku sorozatna k elsa szama es mi is tovabb haladhatunk a rna aasabb nermi mivelcdes azon iitjan, a melyre raleptunk es a melyen h a tortenelern vezernepei halhatatlansagukat biztosuottak. Aihenenek, Rornanak cgykor hatalmas nepeit, Spanyolorszag buszke arabjait reg elseperte az esernenyek arja ; de ernlekok el, mint tenger habjaitol elboritott varos kiemelkedo tornya, el orokszep kolteszetukben. barnulatot kelto epltrnenyeikben, szobraszati cs festesreti remek eik kincseiben. Ezek hirdetoi az {} magos szellernoknek es neveloi a ter-ger habjaikent egymasra tolu16 ernberi nernzedekek sorozauinak. Mi magy arok meg csak most, rovid ido ota kezdjuk gazdagitani az ernberiseg ilynermi kincseshazat, mert ezereves europai tortenetunket keve s ki vetellel a letfentartas kiizdelmei tolrottek be. Fegyverek zaja kozul elmenekulnek a rruizsak es nekiink alig lehetett letenni a fegyvert, mert a vilag mind a negy taja felol isrnetelve rank zudulo taruadasok folytonos vedelemre kenyszerftettek. Es ha olykor sziinetelt is a kuzdelem, pihenesunk a kilaradas aleltsaga volt es nem idegeneket edzd nyugovas, Mar volt ..ak, a kik azt hittek es hirdettek, hogy a magyar-raj rnagasabb rendii szeJlemi t evekenysegre nines is alkotva. Sajat veninkbdl tamadott fobefolyasu testvereink tagadtak meg, hogy szellernunk egyetemes kifejezoje, a magyar nyelv, alkalmas volna orszagkormanyzasra es fejlettebb szellerni eletre, De elkovetkezett az erok oss1.egyujtfsenek korszaka. Egy pillantas eleg volt. azon nagy tavolsag kimeresere, a hova saeren 7
MIJ.LE:'\NARIS EMU~KnEsztJ)m~a,:.
csesebb nepek eldttunk eljutottak. Nyornban kovetkezett az eros elhatarozas, az alkotas vagya es az era megnyilatkozasa, Gyors es nagy lepesekkel indultunk a szazadok alatt kifejlett tavolsag betoltesere. Petdfi, Arany es J6kaival a vilagirodalorn utmutatoi koze emelkedtiink egyszerre. Csodas gyorsasaggal mintegy a foldbol kin6tt nagyszeru f6varosunk es a kiterjedett videk annyi szep alkotasa, legkozelebbrel a kiralyoktol magasztalt vaskapui munkakalatok epiteszeti tehetsegunket hirdetik. A f6varos ekes terei s Pozsonytol Brassoig a szeles nagy magyar haza megtelnek szobraszati remekekkel. A festeszet teren pedig raterrnett kituncsegek diszes hosseu sora vivja az Olyrnpust, sajat nevenek fenyeert, hazaja dicsosegere, Az egyes fejeket diszito langsugarak g16riava fon6dnak es Pann6nia tennkolt hornlokat ragycgt atjak. Ki merne ketsegbe vonni hivatasunkat, mid/in Munkacsyt es Zichyt irigykedes nelkul magasztalja mar az egesz vilag ? Helyes gondolat volt az Wlassich vallas- es kozoktatasugyi minisztertdl, midon arra szolitotta fel a torvenyhatosagokat, hogy erne dicsoseges ezredevi fordulot egyeb alkotasok es unneplesek mellett festeszeti rmivekben is tegyek ernlekezetesse, messze jovo idokre kihatova. Hogy helyes volt, tanusitja a visszhang, a melyet mindenutt keltett; tanusitja a nemes verseny, a mely felpezsdult rnindenfele. Hozzank is elhatott es kebleinkben fogekonysagra talalt a 'felhiv6 sz6zat. Es a mint rairanyoztuk gondolatunkat, nern azert jottunk zavarba, mintha nem volna a festo ecsetjere melto targyunk ; hanem eppen a targyak bosege zavarta valasztasunkat. Mint az edes anya, a ki gyotrelmes tepelodesben van, hogy a megkeszitett egyetlen seep ruhaval sok szeretett gyerrneke kozul melyiket diszitse. Nem voltunk ugy: mint ama nyugati orszag, a mely gazdag vagyonban, rmivesz! erzekben es jeles muveszekben : de nagyszarnu miitargyair61 azt kerdezik, hogy ugyan kit es mino jelenseget abrazolnak azok. Minket, csupan megyenket is, elhalmozott a josagos terrneszet sajat gazdag valtozatu remek alakulasaival. Nepunknek sokfele megjelenese tortenelrni fejUSdest es gazdag lelki eletet tuntet fel. Hat e fold tortenelmenek annyi lelekemelo jelenete!
MILLENNARIS
EML~K8ESZEDEINK.
99
Trajant festessuke, a mint lekuzdve a nyers, de er6teljes dakokar, r6mai miveltseggel nernesitette meg e foldet ? A devai varat-e, Otto kiralylyal, a ki konnyen elveszltett koronajat siratja? Verbdczyt-e, a ki nemzete torvenykonyvet alkotja? David Ferenczczet, a ki nyughatatlan hitujitasaert rablanczok kozott senyved? Martinuzzit festessuk-e, a ki kardot kotott a bibornoki palast fole es hol a torokot, hoi a nernetet uzte ki e foldrdl ; okossagaval pedig mint a kettonek hatalrnan tuljart : hogy megmentsen legalabb egy darabka fuggetlen magyar birodalmat? A zajkanyi es kenyermezei harczokate, a melyeken »magyar, szekely, szasz es olah egyesUlten diadalmaskodott az orszagdulo torok felett e P Bethlen Gabor dicso nernzeti ndvarat-e, a melynek itt volt bolcsoje es rna is erezzuk meg meleg ito ragyogasat ? Avagy a felistenek ama csatajat, a melyet torekeny lengyel hos vezetese alatt orok dicsdsegge tett a magyar vitezseg, itt ama hid kordl, a melyrdl meg volt rnondva, hogy ha nines hid, nines haza? A megye kozonsege megbecsiilte a kebeleben alakult es megizmo. sodott tortenelmi tarsulatot, es attol kert velemenyt a targyra nezve. A tortenelrni tarsulat nem habozott, nem vitatkozott, hanem egyhangulag, ellentrnondas nelkul jelolte Hunyadi Janos korat, abban eppen a nagy hos harezra vonulasat. Es a tarsulat ajanlatat egybehangzo lelkesedessel tette magaeva a varrnegye kozonsege, Mino korszak I A kereszteny vilag' szem e Magyarorszagon csungott es pedig nerncsak az oriasi kuzdelern iranti erdeklodessel, de azon tudattal cs szorongassal, hogy sajat sorsa is ezen kuzdelmekben dol el. Magyarorszag sorsat pedig Hunyadmegyebol iranvoztak, abb6l a v.irbol, mely regi dicsosegunknek maradand6 hirdetoje ; az a hos, a kinel dicsobb nem lata napvilagot egunk alatt. Mily l.eveset pihenhetett rernek szep varaban I Mily gyakran kellett hadba vomilnia csalad, vallas es a haza vedelmere 1 Midon a never fentart6 torvenyhatosag else) tortenelrni kepet megfestete, mas targyat valasztania nem is lehetett volna. Hivatott rmiveszert sem kellett_ idegen foldre menntink. Itt novekedett kozottunk, velunk ugyanazon levegot szitta, a hagyomanyoknak ugyanazon ihlettevel telt el az ifju rmivesz, a ki szep tehetseget kitart6 tarnilrnanyokkal fejlesztve, mar is orsaagos bccsulesben reszestild never szerzett.
100
MILLENNARIS
~ML~KHESZJo~D~INK.
A megbizast elfogadta es a kepet elkeszltette lelke szerent, Ime, ott e161 a dicsdseges alak, a mint a tortenelern hiven rank hagyta, Arczan magasatos kornolysag, mint a ki tudja, hogy sikeretdl ezrek es milli6k udve fugg; tudja, hogy azt a nagy feladatot rajta kivul mas el nem vegezheti, Hata megett az elvalaszthatatlan barat, Kapisztran a szent kereszttel. Ama keresztert es a kereszt alatt, csaladert, becsuletert, hazaert foJyt az alig szuneteld elet-halalharcz. A has kortil tortenelrn uuk Iapjain megorokitett huseges tarsal. Mit tudom en, hogy Szilagyi. Kemeny, Kendeffi, Kanizsay, Rozgonyi, Madarasz, More vagy kik azok, a kik e kepen melleje vannak festve ? De azt tudjuk, latjuk, erezzuk, hogy mindnyajokat athatja a hivatas magasztossaga es a vezer szernelyebe
helyezett bizalom. Hatul, a varbol kijdve, nevtelen hdsok hosszu sora, a kiknek egy resze talan mar ezen csataban verevel fogja szentebbe tenni a haza foldjet ; mas resze baberral ter V1SSZa. es hosszu idokon at yiragz6 csaladok ala pit6ja lesz I
Isten aldja meg ezt a hazat es ezt a megyet bekesseggel, gazdagsaggal, mtiveltseggel, hogy mentol tobb magasabb foku alkotast hagyhassanak az utonemzedekre ! Isten segftse meg az ifju muveszt ; vezesse sikerrol-sikerre, hogy di~ziillk legyen es neki maganak orom az elet l
TARSULATUNI{
1896
EVI MAJuS H6
MILLENNARIS
Tarsulatunk
J
896.
majus
2S'~S
lVIEGTARTOTT
KOZGYOLESE.
2s·en
Deva
varos
es
Hunyad-
megye elekeldsegeinek s f61eg diszes holgykozonsegnek reszvetelevel unnepelte meg a millenniumot. A megye foispanja baro Szentkereszthy Gyorgy, nyugalmazctr foispanja Pogany Gyorgy, Hollaky Arthur alispan, dr. Solyorn Fekete Ferencz kir. torvenyszeki elnok, bar6 J6zsika Lajos, Rethy Lajos, Dobay Karoly kir. tanacsosok, Barcsay Kalman, Pogany Karoly orszaggyulesi kepviseldk, a helybeli osszes hivatalok, testuletek, az allarni fOrealiskola, tanito-kepezde, polgari leanyiskola tantestuletei, ifjusagainak kulddttei mellett, az Erdelyi Muzeum-egylet kepviseltetett dr. Ferenczy Zoltan egyetemi konyvtari igazgat6, a rn. tud. Akademia neveben dr. Marki Sandor es Teglas Gabor, az also-feherrnegyei tortenelrni es regeszeti tarsulattol dr. Balas Endre .. dr. K6rody Peter gyulafehervari theologiai tanarok, az E. K. E. neveben Hory Bela kolozsmegyei arvaszeki elnok hoztak meg az illet6 tarsulatok udvozletet hazafiui aldoza-
sunkhoz.
lJlillen"dr;s ;;""epelye;nk jeient6segel"ol. Dr. Ktllm Giza gr6f elnoki megnyito beszede.
Tisztelt Az eleteros
kozgyUles
f
intezrnenyeken,
mint
a sztnaranyon, nem fog a vaserczet megemesztd rozsda, s azokon meg nem teremhet a regi koveket lassan elborit6 s majdan felrepesztd moho Eleteros inteameny az, mel}' fesztilekeny s nern merev, alkalmazhat6 a kulvilag aramlataihoz s nem mereven ellentallo, athasoulito s nem elloko, fejlekeny es fejlesato, azon intezmeny, mely e tulajdonsagainal fogva iddnkent rnegujulhat, tokeletesuheto 5 mindazomiltal hunek marad alapterrnessetehez. Ilyen eleterds intezmeny hazauk alkot-
102
MILLENNARIS
KOZGYULESUNK.
manya nagyjaban s egesxben, rnely daczolni tudott az idonek mindeneket megc5rl6 vas fogaval. Ha alkotmanyunk elevult iutezmenyeit kutatjuk s vizsgaljuk, a politikai archeologia terere lepunk, olyat kerestink, a mi volt, mukcdott s nines tobbe, s mint a regeszeti korszakok valarnelyikenek leletei azon id:5 rmiveltsegi szuksegleteinek megfelel6k voltak s talan meg egy regibb ido kulturhatasai alatt kezdetlegesebb s egyszerubb szerkezetbol idormiltak s keletkeztek s ut6bb a kovetkezo korszakok vagy divatok hasonhasznalatu targyaira is befolytak, ugy az intezmenyek is szorosan osszefuggnek sajat idejok szellernevel es ha ennel regibb idokre vezethetok vissza, egesz eredetokig belsd kapcsolatban vannak a bennok es altalok megnyilatkozott nemzeti szellemmel s a beloluk fejlett intezrnenyekben hatarozott nyomuk meg mindig meglatszik felreisrnerhetetlernil. Ha az illeto regeszet i targy idegen rnintak utan keszult vagy vala. rnely szoban forg6 elavult jogi intezrneny reszben vagy egeszben kolcsonverel, mindket esetben, pedig mennyire kulonbozo a ketto, egyarant az osszehasonlito archaeologia szabalyai szerint kell eljarnunk, hogy a kulfoldi rnintak feltalalhatok, az atvetel m.idja s utjai megtudhat6k s ha utanzasrol van szo, az emlitetteken kivul, az utanzasnak hanyresze rnegallapithato legyen. A magyar politikai intezmen yek eseteben azt latjuk, bog} az idegen intezmenyek ep ugy mint az idegen - vagy kolcsonszavak, sot meg az idegen helynevek is, es leginkabb az olyan helyek nevei, melyekkel oseinknek gyakori erintkezeseik vottak, alkalrnazkodtak a magyar nernzeti szellernhez, es ha erre analogiat keresunk a nyugat-eur6pai nepeknel, azt leginkabb az angoloknal talaljuk meg. Igy p. o. a magyar varispansag nagyban kulonbozik a szkiv zlIjJtlnia·t61, illet. a zltpa-t6J, mely a torzset s valamely torzstdl lakott tcruletet jdentette s a varispan sem az volt, a ki a zllpalt, szlavul torzsfdnok ; maga az ispa1z nev is egy olyan szoalakot mutat, rnely a szlav alakb61 nyelvtink hangtani igenyeihez kepest valtozott. Ezer eve lesz annak, bogy Arpad, a fovezer s a vele szovetseges torzsfejedelmek oseinket e tejjel s mezzel fo!y6 Kanaanba vezettek, Meg a gondolat is elfarad a liz hosszu evszasad atolelese kozt l Mi volt eredetileg nepfajunk alkotrnanya ? Hogy a maga osi sserkezeteben igen egyszeni volt, nem szukseges mondanom. A kozelet hova tovabb mind tobb igenyt tamasztott s mind bonyo-
MILLENNA.RIS KOZGVULtSUNK.
103
hilt abba lett s ez okon az alkotrnanynak is bovUlni kellett s tulterjeszkedni eredeti szukes hatarain, A nomad nepek torzsszervezete a magyaroknal a kazar es sas sanida-perzsa befolyas kcvetkezteben egyeduralrniva valtozott at, meg pedig ugyancsak a kazar s perzsa mintanak megfeleloleg olyatenkepen, hogya khan vagy fofejedelem tulajdonitmanyaibol nehany jelentekeny atruhazatik egy mas egyenre, a ki kormanyoz s a hadserget vezeti ; ezek egyiket a magyarok kendek-nek rnasikat dsi/a·nak (gy/as) neveztek, mert Konstantin szerint is igy neveztetett az Arpad utani f6tiszt.l A fennebbiekben vazolt szervezet Arpad uralkodasa alatt s halala utan nemely valtozast szenvedett, ugy mint a nagyhatalrnu Arpad hatalmabol mit sem adott az <5 korabeli dst:la·nak, kiro! kronikanban em lites sem tortenik. Halala utan, Zoltan vezer idejeben a fejedelmi hatalom ismet Jazabb lesz s Zoltan harorn evvel halala e16tt kifarasztva az uralkodas nehez gondjai s a nepet ismetelten ert csapasok altai, 947-ucn a fejedelernsegrol lemondott. Fia, Taksony idejeben ismet van szo gy/as-r61 Gyu/a, Horka fia, Tohotom unokaja szernelyeben. Vegre fajunknal a fc5hatalom a nyugati kiralysagok mintajara olyanna lett, a milyenuek azt Szt. Istvan else kiralyunk uralkodasa rnutatja, de a kiralysagga ilyetenkepen atidornult, atvaltozott fohatalorn azutan is megtartotta a torasrendszerben gyokeredzo eredetenek lenyeget, melyben a torzs all Lnokehez, Osi alkotrnanyunk egy evezred alatt igen sokban es igen sokat valtozott ; jogi szokasaink s intezrnenyeink nem egyike romba diilt, arnde mint a kozepkori R6ma nem egy epulete a regi R6ma ornladekaibol epulr, ugy e romok egy reszet a kesobbi nernzedek felhassnalta az ujabb intearnenyek felepitesere s lettek s lcszuek alap- es szegletkovei a jovendo alkotasainak, Az, a mi orok, az az intezmenyek szellerne, ez tulelte a romokat s athatja torvenyhozusunk ujabb alkotasait is. Minden igyekezettel azon kell lennunk, hogy a szellem serretlenul, valtozatlamil fennmaradjon a kozclet sokfele valtozasai kozt, mert ha elhanyatlik, elhanyatlunk vele egyutt ; ha valtozast szenved, mi is valtozunk s nem leszunk tobbe azok, a kik nagy emleku oseink voltak. Magyarorszag tulelhetne mind ezt, de C sak nevsxerint volna Magyarorszag, mint ') L :
lie
amd, imp.
,",0
f. A ..O'I.u- utan a t.lr~"IU koyctk~ik.
(04
annyi
l\IlLLEfoI.NARIS KOZGy(jL~S(jNK.
orszagnev, boldog is lehetne, de magyar nem , volna tobbe, A tcrvenyhozas, a vegrehajto hatalorn, a magyar koaelet, a tarsadalom minden tenyezoje, szerve, e nem zeti szellem reszesse , ki(ejezoje, kozvetftdje, fenntart6ja legyen! Hassa a~ e szellern az iskolat, tanacsterrneinket, a koz- es maganelet epuleteiuek falait, palotakat s kunyh6kat, ifjat es oreget egyarant lelkesltve, az ifju lelkebe nemes szandekok terrnekeny magvait elvetve, azokat, kiket az evek sulya lenyom, gyermekkoruk alrnaira, az ifju evek torekedeseire, a ferfikor mu nkajara ernlekeztetve. A tudornanyok muvelese kozt is lassek meg rajtuuk, hogy magyarok vagyunk. hf fiai a szeretett hazanak, mert nem all az, hogy a tudornanyok rmivelese csupan kosmopolitizrnus lenne s hogy ennek a nemzeti lelekhez nem volna sernmi koze. Nagyon csatlakoznak azok, a kik azt hiszik, hogy napjainkban csupan csak a kozmuveltseg teren hatrarnaradt nepek ariztek meg s orizhettek meg szellemi sajatsag aikat, hogy az eredetinek rnaradt regi
nepszellem egyediil ezek szellerni munkassagaban minden eldre haladt nep eredetisege irnrnaron
kolteszet
birodalmara
nyilatkozik s hogy a vadon rerrno nep-
szoritkozik.
1\ nemzetek a gondviseles altal szarnukra kijelolt uton jarnak, nemzeti missi6jukat teljesitik, midon tudosaik szellerni eletok sajat iranyahoz kepest mozditjak e16 a tudornanyoknak minden nernzettel kozos erdekeit, A tudomany nem valami regi penz, rnelyet cgyik korszak a masiknak mega rzes vegett ad at, hanem a forga-
10m penze, melyre a kozszellern sajat belyeget nyomja. Oly nep, mely evezredes fennrnaradasat hazajaban oly buzgon, oly lell.esen tinnepli meg, mint a magyar, mely osi hazajat oly reg-tol fogva kutatja, keresi mindentitt eszak tartornanyaiban vagy rnessze keleten, mely nyelvet annyira felti, mely a hazai tortenelrnet oly kivalo eloszeretettel tanulmanyozza, mint nernzetunk, egy oly nep hu marad eszmenyileg cnmagahoz, nernzeti szellernehez s ilyeten-
kepcn hatalrna
sulypontjat
megtalalja onnonmagaban. Magyarorseagon kivUl csak az egy r6mai birodalorn tartotta me ..! evesredes unnepet s Claudius csaszar mintha felt volna att61, hogy a birodalom nem eri el milleniumat, betelte elott ketszaz evvel a varos alapltasanak Boo-ik evet nagy unnepelyesseggel ulte meg. A .carmen saeculare« evszazadok m~g~jult~t unnepelte 5
l'IILLE"NARTS
ebben a
koito
L.
vito Gordiani
III,
terrnekenyseget,
a nyajaknak
10
5
szaporodast, az ifjak reszere j6 erkolcsoket s az oregeknek csendes nyugodalrnat kert az istenektdl. Hogy mikeppen tinnepelte meg Philippus csaszar R6ma millenniumat, megtudjuk Juliu.s Capitoltitus kovetkezd saovegebol : Mindazon allatok, melyek Gordianus csaszar egy evszaz elteltet unnepld gladiatori jatekaiban a kuzdrerre bocsatattak, u. m.: 10 javor, 10 tigris, 60 szeliditett oroszlan, 30 szeliditett Jeopard, to hyena, I vizilo, 1 rhinocerus stb. es ezer par fiscusi gladiator szerepeltek Philippus gladiatori jarekaiban is, midon maga es fia consulatusi eveben a varos alapirasanak .ezredik evet unnepelne.! Mily nagy ~ kulonbseg a tudornanyokban, muveszetben, allambolcsessegben annyira eldrehaladott Rorna s a rnai Magyarorszag millennaris unnepsegei kozt, azok a gladitorok embertelen legyilkoltatasaban erik el tetopontjukat, rnert hiszen Capitolinus nyilvan mondja Philippusrol, hogy vel dedit vel occidit, ezek a philanthropia miiveiben nyilatkoznak s orokittetnek meg. Ebben az egyben is vilagosan ail elottunk a ket muveltseg kozti felettebb nagy kulonbseg, ebbol az egybol is vilagosan larjuk, hogy a jelenkor rmivelt nepeinek kulturaja mennyire feltil ail, mennyivel meghaladja az o-koret. A valodi hurnanismus kets egen kivul a keresztenyseg fejlemenye s lole elvalaszthatlan. De nemcsak humanismus, hanem kegyelet is jellernzi hazank evezredes unnepelyet. Hoseink szulottehazait, sirjait, a dicsosegtdl korulragyogott csatatereket a kegyelet ernlektablakkal, ernlekjegyekkel latja el, - igy megyenkben Betltk" Gabor szulottehazat, j'JI/aros IllyllZ, a vlIlktilz'i es vaskapllt: utkozet helyet. Rerneljuk, hogy ez ev nem fog a nelkul eltelni, hogy Deva es Szaszvaros valamely piacza vagy utczaja Kun Kacsdrd grot neverol ne neveztetnek eI, a ki oly hoszsaii 'idore kiterjedt aldasos elete alatt oly sokat telt megyenkben a rnuvelcdes, k6zj61et felviragoztatasara s a kiben a faji erzes oly elenk es tevekeny volt. Az e!okrol millennaris fak kereszteltetnek et s ez igy j61 van, arnde azokr61 sern szabad megfeledkeznunk, kiket foldi szemunk nem lat ugyan tobbe, de a kik magokrol nagy ernlekeket hagytak hatra eletuk muveben, Tarsulatunk is ~i:.onya.ra megerdemli, hogy I
a mezoknek
.Ki.;ZG,'ULESUNK.
106
MILLENNARlS
KOZGy(jLESUNK.
az erdekeivel valo foglalkoeas az uj ezredev programmjabol ki ne szoniljon. Allaltdd IIlt/snON helyislgre S dsatdsi Ivi segllyre felettebb igen nagy szuksegunk van s ugy as, mint es el nem halaszhatck kesdbbi iddre. A tudomanyok jeligeje : IIlllltkdball as Ilet. E jeliget tartjuk mi is s kovetjuk es hlvek leszunk hozza. De a munka tart6s s folytonos s kell, hogy a kifaradt munkasok helyebe masok lepjenek. Megyenk ifjai ko7.Ul azok, }.;ik a tortenettudornany s a regeszet irant ked vet ereznek rnagokban, tegyenek millcnanis szent fogadast, hogy e tudomanyokat komoly igyekezettel rnuvelendik s kozrernukodesuk altai tarsulatunk fennrnaradasat biztositandjak. A magyar tud. Akademia es az -Erdelyi Mueeum-egylet e elejetol fogva tarsulatunkat igen becses partfogasukban reszesitettek s rokonszenviik jeleivel kituntettek e mai napon is, rniddn amaz dr. Marki Sandor es Teglas Gabor, emez pedig tudornanyos irodalmunk egyik igen erdernes bajnoka, jeles tudosunk dr. Ferenczi szemelyeben kepviseltette itt magat. A tarsulatunkhoz ugy a helyre mint idore nezve legkozelebb aiL6 also-feherrnegyei tort. s regeszeti tarsulat szinten elkiildte kepviseleteben ket igen erdernes tagjat, dr. Balas Endre es dr. Korody
Zoltan
Peter
theol. tanar Tiszteletbeli rnunk kitunoseget,
ura kat. tagjaink kozul szerencsen k va n hazai dr. Mark! Sandor egyetemi tanat urat
tortenelmai disz-
kozgyulesiinkon lathatni. Fogadjak mindnyajan s miudazok, kiket ide igazi erdek vezetett, tarsulatunk neveben legmelegebb udvozletunket. Ezzel a hunyadmegyei tort. es regeszeti tarsu'at millenmris diszkozgyuleset, illetdleg XVI. kozgyulesct megnyitottnak nyilvanitom.
E"rtJjJa politika;
constellatioja a Ilo"fog/tr/tis idejeben, 8f)tJ-hnll.
Dr. Aldrki Sdm/or tiszteleti tag felolvasasa.
Nern sokaig' tartott a Irankok birodalma, az a german kiralysa;J. mely a nyugatrornai c-aszarsag hagyornanyait kivanta folelevenitni. A IX. szazad Iolyamaban kulonos figyelrnet erdemelnek azok, a mikb51 Nyugat-Europa fobb allamai alakultak. A Karolingok csaszarsaganak nernet, franczia olasz es spanyol birtokai kozlil egyedul OI(lSJ10rs8ag, s neha Aquilall;" volt az, mely megkozelitette
MILLENSARIS
KUlCyOLESUNK.
107
egy kulon nemzeti
kiralysag eszrnenyet. Ejszaki-Gallia es KozepNernetorszag egyarant Francia volt; s rnindarnellett, hogy egyikben roman: s a rnasikban nernet nyelven beszeltek. Nagy Karoly idejeben t ulajdonkepen sernrnifele nemzetisegi kulonbseg sem volt a ketto koat. A csaszarsag' felosztasanak tervei koat senki sem java. solta, hogy kulonvalaszszak Neustriat es Austrasidt, vagyis Nyugaties Keleti Franciat. Ellenben Olaszorszag kulon kiralysag volt, ha a csaszar felsosege aJatt alit is; es egyszer-rnasszor kulon alkiralysag volt Aquitania, mely nagyjabol a Loiretol delre levo Galliat foglalta magaban. Ez a /Jrovenfal vagy langue d'oc videke, aze a nyelve, mely delfele egeszen az Ebroig terjedt. A Jambor Lajos, Nagy Karoly 'utoda idejeben tervezett vagy vegrehajtott osztozkodasok idejebcn torrent az else ne11tzetinek mondhat6 osztaly Germania es Gallia kozt s az elsd olyan allam rlakulas, mely vatamennyire megfelel a mai Franceiaor-zagnak, Ezen osztozkodasok kozt Iegregibb a 817. evi, a mikor a csaszarsag belsejeben ket alarendelt uj kiralysagot alakitottak. Lajos es . Lothar ekkor kapta meg a german es a gall Franciat, Burgundia nagyobb resz evel egyutt, Delnyugati GaUia, vagyis tagasabb ertelernben Aquitania, Septimania es Burgundia parti reszeivel egye· temben, alkiralysagga alakult at; delnyugati Germania, Bajororszag s a rajta tul levo karantan videk pedig szinten kulon alkiralysag lett. Italia maradt a harmadik resz. Mindez legkevesbbe sem felel meg a mai Francziaorszagnak. Inkabb az a szandek nyilvanul benne, hogy oly osztatlan frank kiralysagot allitsanak, mely nek Germania, Gallia es Italia csak reszei, A kesobbi osztaly alkalrnaval azonban Lajos fianak, Karolynak advan Neustriat s a kovetkezd (838.) evben, aquitaniai Pipinnek hala'aval, Aquitaniat is, tehat ket kiralysaga leven mar Karolynak,
megtortent
az elso lepes
Francziaorszag
megalakuasara.
Az igy
alakult kiralysagnak azonban rr.eg nern volt neve s az meg nem teit nernzeti osztalyt A kiralysag nyelve fokep roman volt ugyan, de a nyelv hatarai egyelore nern jottek szamitasba. Ekkent inkabb veletlentil alakitott ak az egeszet, hogy Lajos egyaltalan kielegtthesse legifjabb fiat. Meg sem lehet ketsegbevonni, ho~y ez az elhatarozasa adott alkalmat a tulajdonk~peni Francaiaorszag megala-
kitasara.
lOS
MILL,ENNARtS
KOZGYULESLiNK.
A 843. evi verduni szerszddes mar hatarozottabban tunteti f61 azokat az elemeket, melyek Europanak mai politikai terkepein annyira szembeszokdk. Itt mar olyan kiralysaga van Karolynak, me1y, a Lothar ala tt allo burgund es german teruletekkel kiegeszitve, megfelel a rnai Francziaorszagnak s magaban foglalja Neustriat, Britanniat, Nyugati-Franciat, Burgundia ejszak-nyugati reszet, Aquitaniat, Gascognet, Septimaniar, sc5t a spanyol hatargrofsagot is. A regi Francia legkeletibb reszebdl egeszen a Rajnaig, delen Burgundia nagyobb reszevel s az Alpokt61 delre Olaszorszaggal Ie egeszen Beneventurnig Lothar birodalrna, Lotharingia terjedett, mig ettdl keletre .a szlavok es az avarok foldeig eloszor lep elenk hatarozottabb alakban a kesdbbi Nemetorszag Saxoniaval, Keleti-Fran·, ciaval, Alamaniaval, Bavariaval es Carinthiaval. A ket nagy allarn kaze ekelodo Lotharingianak, a korulmenyek szerenr, utobb nagyreszt \:agy az egyikbe vagy a masikba kellett olvadnia; igy pl. a 870. evi osztalynal Lothar utod.inak, II. Lajosnak resze egeszben veve csak az e. sz. 471/2o-atol delre kezdodik, mig att61 ejszakra Lotharingia a Greenwichtol keletre szarnitott 6 fokt61 nyugatra Franciaorszaghoz s att61 keletre Nemetorszagboz tartozott. »Gondolt-e Nernetorszag arra - kerdezi egy nernet ir6 Magyarorssagnak az ezereves unnepre valo keszfilddeseirol ernlekezve, gondolt-e arra, hogy a verduni, vagy a 870. evi szerzddest maskep unnepelje, mint tortenelrni megemlekezessel ? Pedig ezt joggallehet nevezni a politikai Nemetorszag sZliI66rcijanak.« De meg tobb joggal lehet nevezni a 887, evi osztalyr, melynek Iegjellernzobb ujltasa , hogy elosrnerte a 880. es 885. evi valrozasokat s Italiatol teljesen tuggetlenul alkotta meg a Burgund-kiralysagot, mely Franczia-, N irnet- es Olaszorszaggal egyeternben csak mostant61 szerepel kulon, fLi,ggetlen kiralysag gyanant. Sot, kozelebbrdl vizsgalva a dolgot, az osszetartozas tudata meg ezentul is megmaradt s mindamellett. hogy a dynastia megoszlott, r61uk ezentul is mint egy birodalom tagjair61 emlekeztek. .Arnulf - irja egy o-angol kronikas a Rajnatc! keletre levd foldon lakott ; Rudolf a kozepsd kiralysagon uralkodott; Oda (Odo) a nyugati reszen ; s Berengar es Guido a lombardok foldjen s a hegyseg aljaban levc5 orszagon. c Az az eszme tehat, rnely Nagy Karoly szeme elott lebegett, middn r6mai birodalrnat megalaldtotta; az egyslg eszrneje nagyon
~ll LLENNARlS
K()ZGYULESUNK.
iog
is hamar megbukott s a foldrajzl hatarok politikai hatarokka kezdtek atalakulni. Kuzdott ezzel az egyseget zavaro korulmenynyel maga a spanyolorszagi arab khalifasag is, melyben, mint a moharnmedanisrnusban most mar mindennutt, a geographiai tekintetben kedvezd alakulatu videkek egyaltalan ervenyesulni torekedtek s az allandosagot egyesegyedul a kelet-rornai birodalom kepviselte. Az ejsaaki szelesseg 45. fokatol odabb ejszakra s a Greenwicht61 szamitort keleti hosszusag IS. fokatol odcU>b keletre leva birodalmaknak reszlnt nem volt helyi kozeppontjuk, reszint gazdatlan terUletek voltak, melyeken nornadok tartottak hosszabb vagy rovidebb idore sz616 pihenot. Azonban, mint epen az egykori frank birodalom szetbornlasasanak vazlatos tortenete mutatja, ha nem kedvezett is az ida az eros kormanyu nagy birodalmak alakulasanak, viszont a nornadeletnek is mind sztikebb teruletre kellett szortilnia. A nepek az imperiurnto: s a termeszeti nepek allapotatol egyarant irtozva, szinte lazasan fogtak kulon kisebb allarnaik es orszagaik rnegalakitasahoz es a IX. szazad rnasodik felet az orszagalakitasok klasszikus koranak nevezhetndk, Ekkor, 857-ben alakult Brittania minor (Bretagne), Oldy kulonben mint Francaiaorszag resze nem jon. kulon szamuasba ; 862-ben .Oroszorszag, 87 I. Velencze es N agy-Morvaorszag, mel}." azonban egy negyedszazadig sem allt fenn, 875· Norvegia, ~7~~ . Angolorszag, 879. Also-Burgundia, 885. Also-Lotharingia, mely azonban onallasat csakharnar elvesztette, 888. Francaia- es Oiaszorszag s. Barcelona, 889. Felso-Burgundia, 895. Besenydorszag, 896. Magyarorszag, 900. tajan Dan- .es Svedcrszag, s 905. Navarra. Az Europaban a IX. szazad vegen fennallott 33 monarchikus szervezetG allambol tehat, mely osszesen tobb mint 3 milli6 krnt-t. vagyi s Eur6pa teruletenek egyharmadat foglalta magaban, 17 s igy tobb mint 50% Magyarorszaggal egyid6ben alakult meg. A,zsianak es Afrikanak abban a reszeben, melyet Europa terkepein del- es keletfele koaonsegesen feltuntetni szokas, 12 fajggetlen allarnbol 3 (a Karrnatak s a Szadsitak orszaga es az uj Armenia) szinten 885 -900. kost alakult, Teruletek, melyek regibb nagy allamoknak - pl. a Gorogcsaszarsagnak, a Frank-birodalomnak, az Arab-khalifasagnak, vagy I
Ito
MiLI.ENNARIS
I\.OZG\'OL~SONK.
Kaxar-khdnsagnak - tagjai voltak, az anyaorszagbdl kivaltak es fligget'ensegre tortek ; masok ellenben, hoI a polit ikai szervezetnek eddig semmi nyoma sem volt - kulonosen a normannok es a szlavok videkein - egyaltatan most kezdtek meg az allameletet. Az a forrongas es 3Z a pezsges. mely ennyi valtozassal jart, a r~gi birodalmakat is arra figyelmeztette, hogy szervezetokct kiegeszltsek, er6sitsek. igy Gorcgorsaag szinten ekkortajban, Boles Le6 idejeben (886 -9 t 2.) rendezte ujra kozigazgat.l~at s 25 -ben allapitotta meg a korrnanyzosagok, a themak szarnat. Nernelyik orszag pt. Lebedia Etelkoz, Nagy-Morvaorszag, Also-Lotharingia, alig kelerkeze: t, gyorsan meg is szunt es egyszertien torteneti fogalorr, lett. Europa 33 orszaga 64 s A7.sia es ..Afrika hatriros 12 orszaga 28, osszesen tehat 92 ilyen kormanyt olvaszt ott magaba. Sok helyutt azonbau s7.6 sem lehetett az allameletrol. A s&ldvoA~ pl., kik valami 15 millionyian lehettek, az altaluk megszallt kozel 1.6~o,ooo km2 teruleten c-upan 4 orszagot alkottak, mintegy 37 helyen azonban egyszenien csak torzsekben eltek. Politikai alakitasra teljesen eretlenul, korulbelul 2.30opoO km2 nyi oriasi, de jobbadan kietlen foldeiken szinten mint egy I ( torzsre oszolva barangoltak a ji1UI-lIgorok, az egyeduliek Europa nepei k07.iil, kik meg a legkezdetlegesebb allarnot sem tudtak megalakitani; a mit a rnaina: alig nagyobb 31/2 mi'lionyi szarnuk mellett csak rendkiviili szetszortsaguk igaeolhat nernileg A loi'o~-fajta nepek, kik szinten aHg lehettek szamosabban, de ketannyi szlav es egyeb nepen uralkodtak, a maguk 2.900,000 km2 nyi teruleten 6 nagy videken szinten csak a torzsek egyszeni seovetsegeben eltek ugyan, foldjuk 'J/s-a azon ban mar megis elfogadta a rnonarchikus szervezet egy nernet. Eur6pa ejszaknyugati reszeiben ~em ttint ugyan meg el egeszcn a torzsszerkezet, p'. a skotoknal, de mar mindenutt alkalmazkodott az allarn eszmejehez. A lih'zsek egeszben veve Europaban meg osszesen kozel 3.700,000 km2 teriileten gatoltak a rnonarchikus ely diadalat. A ssinten csak ekkortajt alakult Nemet-, vagy helyesebben KeletiFrank,- Orosz- es Magyar allam kozt azonban a szlavok mar szinten forronganak, allarnalkotasra gondolnak s a csehek, lengyelek, ruthenek stb. nagyjab11 alkalmazkodni kezdenek a nyugat-eur6pai allarneszmekbez, Azonban egyetlenegy akar akkor, akar meg korabban alakult C1
t If
eur6pai orszag sem dicsekedhetik azzal, hogy alkotmanyaval mege161.te volna Magyarorszagot. A vcrszerzddes, melyet a honfoglalasra indul6 rnagyarok kotottek, ha pontjai csak a kronikakban maradtak is fenn, Europa maig rneglevd alkotrnanyai kozt a leg. regibb s a mai Magyarorszagnal meg regibb a magyar alkotmany, rnelyet, a hazaba megerkezve, a pusztaszeri els6 nemzetgyulesen azonnal tovabb fejlesztettek. A nemzet akaratat a torvenyek akkor egesz Europaban sehol sem fejeztek ki olyan hlven es kozvetlenul, mint Magyarorszagban. Pedig akkortajban az orszagok 6riasi tcrjedelme meg epenseggel nem jart egyutt a korlatlan uralkodasra val6 torekvessel. Igy Europanak legtagasabb orszaga a IX. szazad vegen 1.600,000 km2 nyi teriilettel Kazar-orszag volt ugyan s nemcsak monarchikus szervezetben elt, hanem az elso is volt, mely magyarjainkat e szervezet eldnyeire figyelmeztette : mindamellett a nepet itt sern zartak ki a kozugyek intezesebdl. Nagysagra nezve 930,000 krns-rel, Europanak akkor masodik alla rna volt Oroseorssdg; mel), 30 evvel azelott egy dynastia tekintelyen s egy maroknyi nep vitezsegen alapulva, e rovid ida a latt, midon folytonos kuzdelernben .Ult, meg tavolrol sem gondolhatott a kormanyzat alapelveinek rneghatarozasara ; de nem is ugy indult, hog)' e meghatarozashoz a nep tanacsat kerje, Francsiaorssdg; a a harrnadik nagyhatalom (484,000 kms) a capitularek hagyornanyain csuggott s inkabb kulsztnnek, mint valosagnak tartotta az alkot rnanyossagot ; Normandia el sem osmerte tekintelyet s Bretagr.e Aquitania szinten aggodalmasan ragaszkodott a maga onkorrnanyzatanak jogahoz. A negyedik nagyhatalom, a kordovai ernirseg, (430,000 kms) a rnohamrnedanok egyhazi es vilagi torvenyeit a Koranban kereste s azert semmit sem torodott a nep akarataval. A1. otodik, J<eldi-Frallk- vagy Nemetorszag (380,000 krns) seinten Nagy Karoly kormanyrendszerenek hagyornanyain elc5skod6tt s azalatt a par ev alatt, a mi6ta onallo lett, meg nem is gondolhatott ujabb rendszerre. jellemzd, hogy tertiletere nezve J.l1ag)'arorszdg rna epen azt a helyet, t. i. a hatodikat foglalja el Europaban, mint ezer esztendo eldtt ; sot ha - mint akkor - a szemelyes unio felbontasaval Sved- es Norvegorszag ismet ket ktilon allamra szakadna, terjedelem dolgaban most meg eldbbre, vagyis az
es
tl1
MILLE~NARIS
KUZGnJLEsUNK.
otodik helyre kenllne. A mi annal tanulsagosabb adat, mert akkor Nagy-Bolgarorszag es a besenydk ftilde utan voltakep csak a 8~ hely il!ette volna meg. ha ugyan e teriileteket igazan az allamok koz~ sorozhatn6k. Kisebb volt Magyarorszagnal Norvegorsaaj' (260,000 kn11), Svedorszag (230,000 kmt). sot - csupan europai birtokait tekintve-a hatalmas Gorog·c.,aszar:iag is (220000 km'); Olasz- es Angolorszag pedig, melyeknek europ ii terjedelrne most rnegkozeliti hazeinket, ennek akkor meg ketotodet sem tette. Europat ezer ev elo.t az azsiai es afrikai nepek ugy seolvan gyarmatositasra va16 foldresznek tekintettek. Azsia f~lc51Ineg egyre tartott a turk-nepek beszivargasa s pu sztai allamaik, igazi kozeppontjaik, a dolog terrneszetehez kepest nem is lehetven, nemcsak kiterjeszkedni, hanern ugysz61van tovabb haladni kivantak. Azsia es Afrika ko!os adornanya a kordovai ernirseg, mely azonban onatl6 birodalornrna alakiilt, mig a Foldkozi-tenger szigetei kozul 55.000 km' az Aghlabitak s 8618 km2 a Tulunidak afrikai arab birodalmaihoz tartozott. Kelet-Europanak kesc5bbi orias mereteire meg csak a kulonallasra keptelen torzsek nagy szarnabol kovetkeztethetunk ; de NyugatEuropa, mely az 6kor vegefe!e reaeroszakolt egysegtol, vagy az ennek orokebe lepo gorog.frank dualismust61 csak most szabadult meg igasan, es csak most ssabltou a vtldgoirodalolllak eS~Inijlve/, epen ekkor alkotta meg Itelnaeti tillal1l0it. Az azota lefolyt ezredev alatt egyik-masik orszag valtoztatta ugyan gazddjat, de a keret nagyjab61 mindentitt ugyanaz maradt; t alan csak azert is, ~ert a IX. szazad vegen keletkezd allamok rendesen a terrneszettdl kijelolt hatarok koze ugyekeztek illeszkedni. Az az ida tehat, mikor az 6- es kozepkor egybekavarodott cillameszmei kiforrnak s Europanak maig is f6bb a!lamai megalakulnak, a IX szazad vege mindenesetre alkalmas area, bogy kulon torteneti terkepet keszftsun k r6la. Sarra is, hogy ezt a kort a magyarok honfoglalasa koranak nevezzuk. Az egesz kczepkcrban l"irol11 11agy Itlpvdltdorltis gyakorol befolyast Eur6pa politikai alakulasara. A IUtlwkl s ezt kovetve az Ilva,okl osszeroppantja a r6mai birodalmat ; 6riasi jaras-kelest okoz Europaszerte s a verg6d6 nepeknek tulajdonkepen csak szallasokat ad. nem hasakat. Ennek szaraz; de igaz bixonysaga. hogy a rnaso-
MIJ.I.ENNARIS
K(;Z(iyCJ.l~.sUNK.
113
.
dik nagy nepvandorlas, a 11lQgyarok honfoglalasa utan 29-b61 csak 7 olyan allama volt Europanak, rnely a VIII .. szazad el6tt keletkezve, ezt az ujabb forradalrnat is tulelte. A IX. szazadban delr61 az araIJok, kozepiitt a magyarok, ejszakr61 a IUWl11annok mozgolodasai teremtettck uj helyzetet. Azonban 1c:iilonbseg van e mozgalomban. Az arabokneil megkezdddott a reszekre va16 bomlas es Europara magara csak Afrikan kereszttil tudtak hatni ; de er6sen hatottak s a Foldkozitenger part videke nagyobb reszenek sajat jellegoket adtak, Ugy , mint 'ejszakon a norrnannok az Ejsaaki- s a Keleti-tenger partjanak, Csakhogy mig Skandinaviaban s Jiittlandon alapitott orszagaik s a kalozhajoikkal folfedezett oczeani szigetek ugy sz61van kiestek a nep-aradatok utjab61, azok az aUamok, rnelyeket Eur6pa belsejeben alkottak, tenyezc5i lettek ugyan a mfiveltsegben s politikaban val6 fejlddesnek ; de elveszett bennuk maguknak az orszagalapit6kDak egyenisege, nernzeti jellege. S ok, Eur6pa ejszalci tajainak mar szazadokon at lakoi, orokos kivandorlasaikkal es betelepedeseikkel ep oly kevesse kepviseltettek az allamisaghoz oly szukseges aIland6sag eszrnejet, mint az arabok, kik hatalmuk sulypontjat Eur6pan kivUl kerestek. Ez az ElIrdpdll kivul vald luiyesltedls mutatkozik a gOrogo1l1ll1, kiket a korulmenyek, fc5kep a bolgdroN, arra kenyszeritettek, hogy inkabb A-zsiaban kutassak allameletok folteteleit; sot a .ta.tiroinal is, kik nem tudnak szakitani azsiai hagyomanyaikkal. Ha t61ilk fugg, beltengerre teszik vala a Kaspi-tengert. Mintha vegzete volna a Szarmata-slksagnak, hogy allamai egyszerre ket foldreszhez tartozzanak I Ha azonban legalabb is negy oly resse V3D a IX-X. szazacinak, mely nepek ae 6· vilag ket mas tagjaval aUand6an erintkeznek, sot keresik ezt az erintkezest egy meg osmeretlen uj-vilaggal is, valjon rni okon es mi jogon vetnek zarkozottsagot a kozepkor szernere P ' Az igazi nepvandorlas emlekeit a ,,,agy,,rok elevenitik fol. Hazajuk az, a mi rokonaike volt, a hiinok s avarok nepeie. Onnan a szelrozsa minden iranyaba intezik tamadasaikat; van orszag. melyet elkerulnek ; de nines nep, melylyel erintkesesbe nem jonne.. nek. A harorn norrnannorszag kOlul csak Daniat kozelitik meg. de normannokkal mar Kiev alatt verekesznek. Gorogok, bolgarok, szl,. vok, nemetek, olaszok, sot franeziak es spanyolok is mega-uk 8
114
l\III.LENNARIS
KOZG\'UU::SONK.
jottuket. Tudomast kellett arrol vennie egesz Europanak, hoJ tobbnyire ifju allamokkal allottak szemben, vagy epen szervezetlentdrnegekkel. Igaz, hogy Europa lakossaga rna egy ev alatt is athat annyi emberrel gyarapodik, mint a mennyit a magyaroknak alig felrnillionyi nepe ezer ev elott ellenebe alhthatott ; 1 mindamellett a magyarok honfoglalasa nerncsak a rnagyarok haz] iigye, hanem vilagtortenelmi teny, rnelynek sulyat megerezte Europa legnagyobb resze s melynek nagy befolyasa volt Europa allarnalakulasaira. A mellett ezuttal a magyarok kepviselik azt a nyers erot, melyet Azsia iddnkint Europaba kuldott, s mely uj eletet, llj helyzetet teremtett, legutoljara a nepvandorlas harrnadik nagy hullamzasa, a torokok betelepedese altal, Az a lap, mely Nagy Karoly alkotasait mutatja, a 800. eVI'ol s1.016 terkep, tcljesen erthetetlen volna a 900. evben. Ott a jitoKtatott egysl...~ mely voltakep csak pile esztcndeig, addig tartott, mint a nagy csaszar elete ; itt az egeszseges nelll:/di CSZIlle, mely -a koporsobol kitor es eget ker e. A1. Eur6pa kozepen a IX. szazad masodik fcleben tortent OSS1.es allamalakulasok koztil csak lJt/ag)larorszdgc ac igaI:dll llj is eredeti ; a tobbi csupan atalakulas. Masik fontos eredrnenye, hogy kapcsolatot teremtett as lIralaltdj';ak kif:;l} kiknek Magyarorszagban idaig csak egyes (avar, bolgar, kaxar) elszigetelt orszugocskaik voltak, mig most az ejszaki szelesseg 43. es 58. s a keleti h05SZll· sag IS. es 60 foka kozt Europaban osszefliggo tomegben sorakozott egyrnas melle az llralaltd}iak luirollt hatalmas birodalma : Bolgar-, Kazar- es Magyarorszag. Valoban, Europa a IX. szazad vegen nemcsak arja, hanem ural altaji es semi eszrnek hatasa alatt is allott. S ezek az eszrnek nem vesztek el egeszeq azokkal a nepekkel egyiitt, a melyek kepviseltek. Oseink mar betelepedesuk ~)kalma.val kuldetest teljesitettek Eur6pa allameleteben s vaJamint az 0 allamuk megalakulasat closegitettek az Europaban, sot a szomszedos Afrika ba n s ;\.zsiaban is egyrnast ero allamszervezkedesek, ugy Magyarorszag keletkezese kozt Europa nepessege 2.9,922,800 embcrrel szaporodott : ebbdl esik Orossorszagra 12,510,000, Nernetorszagra 41/2: Ausztriara es Magyarormgta 31/" AngoJorszagra 21/" Torokorszagra. 1'/10 millid s Francziaorszagra I
674,000.
1885-1895.
,
J J ..
is lenyeges befolyast gyakorolt Kozep-Europa egyes allamalnak nagysagara, politikai szervezetere, hadi fejlddesere 5 muveltsegere. Mert hiszen 37. maga is csak lenyeges eredrneny, hogy Magyarorszag, melyre Nagy-Morvaorszag vetette volt szernet, nem a szlavsag, hanem a torokseg kapcsa lett a Balkan-Ielsziget s a Szarmatasiksag kozt, A7. ural-altajiak mintegy tfz szelesseg] fokon at ekelddtek a Nyugati csaszarsagbol alakult : allarnok s a Keleti-csasearsag koze, melynek reszere csak a Balkan-felsziget delkeleti felet hagytak meg. Az a vonal, mely az Odera torkolatat a Quarnero legejszakibb pontjaval koti ossze, neprajzi tekintetben tokeletesen elvalasztotta Nyugat-Europat a Keletitdl ; a finn-ugorok, ural-altajiak s a kozejok szorult szlavok teljesen mas jelleget adtak Kelet-Europanak.· A IX. szazad vegen alakult hatalmas turani allamokbol csak Magyarorszag maradt meg egesz epsegeben ; az avarok, besenydk, kazarok stb, teljesen eltiintek, a finn -ugorok torzseibol csupan toredekek rnaradtak 5 a dunai Bolgarorszag osszezsugorodott es elszlavosodott. Neprajzi sajatsagaikat sok helyutt megdrfztek ugyan a keltak, legjobban a mai Nagy-Brittaniaban, politikailag azonban, ezt az egy szigetcsoportot kiveve, minden-itt tert veszitettek. Csupan North-Walesnek, Skotorszagnak es a Man-kiralysagnak fugge~lenseget orlzhettek rneg ; magaban Angliaban german nepek verseng tek a hatalornert, a keltak eros varanak latsso Irorszagban pedig ez iddtajban mar altalanosnak mondhatni a normann-hodoltsagot. Egyaltalaban veve a fajoknak egymashoz va16 aranya Europaban a lefolyt ezer esztendo alatt lenyegesen valtozott. Europanak keleti fele az ural-altajiak kezeben volt ugyan de, a torok- s a finn-ugor-agnak egyuttveve is alig lehetett tobb tagja 7-8 milli6nal ; ezzel szemben allt az arjak tobb mint 74 milli6nyi tomege (2 I milli6 szlav, 6 millie) gorog, 23 milli6 roman, 19 milli6 germannormann). A semi arabok szamat masfajta alattva16ikkal egyiitt 17 milliora becsulhetjuk, Akkor legfeljebb 100 milli6 ember lakott Europaban, most 360 milli6 lakik ; ebbdl a romanok Slama 28%-r61 260/0 ra, a gorogoke 6 rol r -nel kevesebb G/o-ra, az ural-altajiake 8-r61 5 5 a sernieke 17-r51 11/10 %·ra siilyedt, ellenben a gerrna noke I90/0-r61 3?·re emelkedett. Maga a tiszta magyarsag akkor
s·
I 16
az europai nepessegnek alig fel szazalekat tette, most rnintegy 2°io -at tesei S ha akkor fel millie magyar hazat tudott terernteni rnaganak, most tizenotszoros, vagy, ha minden magyar allampolgart veszunk, harrnincenegyszeres erovel bizonyosan meg is tartja azt maganak, s az ujabb ezredevnek .
•
A DEVAI
MAGY. KIR. ALLAMI FOREALISKOLA MILLENNARIS UNNEPEN 1896 MAJus·9-ElI: ELMONDOTT BESZEDEK.
Teglds Gdbor igasgato iln"epi bessede. Melyen
tisztelt
unneplo
gyulekezet l Kedves tanulo ifjusag!
A middn europaszerte csodalattal emlegetik tunderi fenyben pompazo szekvarosunk ezredeves unnepelyeinek meses ragyogasat ; a midon a magyar nemzet es a szent korona elvalaszthatlan egyseget Felseges kiralyunk hazank vedasszonyaval, az uralkodohaz tagjaival, az orszag nagyjainak, a kulfold kepviseldinek fenyes koreben szellemi es anyagi haladasunk nagyszerti unnepelyein, az egesz vilagra kihatolag, minden kepzeletet fehilmuldlag' valosagkent manifestaljak, s apostoli szellerni. fopapunk az uralkodo es nernzet boldog jovend-ijeert, a bibliai profetak ihlettsegevel elrebegett esd6 szozatat a Karpatok egekbe nyulo ormait61 az arany kalaszt rengeto ronasagon kereszttit le az Adriaig kulonfele nyelven bar, de a .rneghatottsagban es felmagasatosultsagban egymassal nemes versenyre kelve, az imrnar ezereves nemzet miJJi6i ujjong6 lelkesultseggel visszhangozt atjak ; s rna, amidon az egesz orszag iskolaiban rajz6 ifju nernzedekek halaado fohaszai kozel s tavolbol a menybeli magassag fele roppenve a nepek es orszagok sorsa felett ()I"koda Gondviseles kegyelmeert esedeznek, hogy a koltok alig remelt alrnait fenyes valosagkent unnepelhetjuk, e nagyszeni, e paratlan s csakis a josagos Teremto kulonos kedvezesenek koszonhetd ezredeves unnepelyek szerencses reszeseikent, bogy ne vegyitenok mi is a hazaszeretet, a nernzeti mivelodes eme kicsiny ternplomanak tagjai buzgo imainkat a nepek millioinak ahitatteljes zsolozsrnaiba ? . Avagy az elso ezredev dicsosegebdl, tengernyi szenvedeseibdl, cromeibol es nehez megprobaltatasaibol kiket illethetne nagyobb osztalyrcsz : ha nem a HIIIl)ladiak sZiilc5rnegyejet? Avagy a VtlskapII, a VII/kolt szoros es Ntil/,c/orfejlrvar harczi dicsdseget nem a mi oseink kardja veste-e be kitortilhetetlenul a lettint ezredev aranykonyvebe ? s a Poutus part jain, a varnai csatasikon, vagy a Balkall szfvenek mondhato l<'tg·Olllt·S(J1t nem Hilll)'tllllllt'g)'e has fiai verzet-
118
MIJ.LENN.l\RIS
B.ES2"~Dl::K.
tek-e elsc5 sorban a szent kereszt es a magyar korona vedelrneben ? Es a kozepkori lovagerenyek, a kiralyrisztelet es hithiiseg orokre utolerhetetlen peldanykepeul rnagasztalt Hunyadi Janos nem ettdl az aldott (oldt61 nyerte e elsd fellangolasat ? Avagy a magyarsag orok dicsos~geiil, ezredeves fennrnaradasunk es jovobeli fejlodestink talismanjau! emlegetett s az egesz vilagon parjat ritkito alkotmanyos szellern, jobbagyi h6dolat es torhetetlen hazaszeretet p"lgari szent haromsaganak annyi vezerbajnoka elen Hillzyad,," .111dtyds nem a tr6n biboraig emelte e fel szep megyenk cztmeret ? Es az erdelyi fejedelmeknek harczi erenyekben, fenkolt gondolkozasban, tudornanyszeretetben Iegkimagaslobb alakjat : Bt'lhlelt Gabort, nem Hunyadmegyenek koszonhet! az egesz orssag ? Va16ban ennek a varrnegyenek s benne Diva szekvaros intezmenyeinek sok es lelekemelo jogczi rnunk jut ott az ezredev lelkes megunneplesehez ; sot altalunk es bennunk is az orseagalaplto es orszagfenntarto magyarsag segit6 es emelo jobbjat aldharjak arrol az oldalr61 is, honnan a kozos mult es egylitt at elt viszontagsagok megtagadasaval nem egy dissonans hangot probalnak az annyi rneltosaggal, nemes onmegtagadassal veaerkedo magyarsag unnepi harrnoniajaba vegyiteni. Avagy Bdthon: Kinizsi kenyermezei diadalaban, Httll;}'adi Ytinosnak a fel Europara kihat6 vedelmi harczaiban nem testverekkent vedtek-e oseink a hazat es kiralyt ? s feledve volna-e 111ar az a napnal is vilagosabb tortenelmi igazsag : hogy Szent Istvan koronajanak koszonhetik a Karpatok erdos koszoruja alatt rna ~ekesen viragz6 osszes nemzetisegek nemcsak szazados letuket, de legfeltettebb kincsuket : nyelvuk es vallasuk szabad gyakorlatat is? Hisz a "magyar alkotrnany es kozszabadsag napja egyforma bc5seggel arasztja sugarkeveit e hon hatarai kozott eto lakossag egyeternere s a magyar kiralysagert langolo hazaszeretet minden veszszel, viharral daczolni tud6 vedpaizsa nelkul nem szinnigy atcsap vala-e mindnyajunk feje feJett a zivataros evszazadok puszt ito ozone, mint ama nalunknal sokkal hatalmasabb elodeink felett, kiknek nevet is majdnem elfelejte mar a tortenelern ? De fe're e komor gondolatokkal, hisz hallani veljuk meg a tunderi latornanykent aJig par nap elott lezajlott s a magyar kiraly es nemzet erzelrni es akaratbeli benso, elvalaszthatatlan egyseget, az egesz vilagsajtoban szetterjesatd unnepelyek mamorosito zajat s dicsosegteljes multunk rneghato tortenetei, a keresztenyseg vedelmeben az ozrnan hordak ellen evszazadokon at folytatott onfelaldozo harczaink jelentdsege tobbe nem szorulnak a mi igenytelen bizonyitgatasunkra. mikor a vilaghatalrnak diplornatiai kepviseldinek a nagy nemzetek tanacsaban a mi er6telen szavunknal messzibbre hat6 dicshymnuszai a hir szarnyara vevek irnmar azok melratasat,
MILLENNARrs
119
DESZ£DEK.
Vessetek azert buszke ollt!t·zcttel e nagy es feledhetetlen szep napok emlekezctet szfvetekbe, nemes Ifjak I Hunyadi hdseinek. Ivadckai I s tegyetek szent fogadast e magasztos alkalornmal arr61: hog)' dicso oseitekhez meltokepen veretek hullasaval is hlvsege s tarnaszni Icendetek majd a tronnak es hazanak l Adjatok hahit velunk egyutt a josago s Tererntdnek, hogy a nemzeti katasstrofak enyeszete helyett rnindannyiszor diadalra vezete oseinket s ad6zzatok a legrnelyebb hodolatral a Nagy es Szent Kiralyaink melto utodakent
nepeinek
millioit
atyai
josagaval,
paratlan
bolcsessege
kegyeltneyel bo!dogit6 Eisa Ference .7Q('~sef dicso kiralyunknak, a ki Magyarorszag vedisszonyaval : az irnadva szerctett Kiralyneval s a felseges ur alkodohaz tagjaival ezredeves allarni eletunk oromeit megosztva, nemcsa k allami onallosagunkrol szolgaltatott orszagvilagsaertc
historiai
jelentdsegunek
udvozolt
unuepelyes
.tanusagct,
de a korona e; a kiralyi haz jelenletenek p6tolhatatlan fenyevel is meg erosebbe teve azt a marls gyernant-kernenysegu kapcsot, mely a magyarsag sztvet evszazadok 6ta a Habsburg dynastiahoz fuzi. Eli nagyerdernu Gytilekezet ! a kik a tanu16 ifjusag lelkes felbuzdulasat megjelenesukkel fokozni kegyeskedtek, boruljunk Ie mi is a nernzetunk sorsat kegyesen intezo isteni Gondviseles eldtt : hogy az uj ezredev jOVD szazadaiban is vezerelje a kiraly es nem zet akaratiit az igazsag es bekes egyetertes utain, aldja meg hazankat a tudorn.inyban. erkolcsokben, az Vr felelmeben jeleskedo vezerekkel : hogy hatalomban, tekintelyben folyvast gyarapodva, a troll es hnza vedelmcben, az os ok szeriut vitezkedd boldog es legboldogabb nemzcdekek valtogassak egyrnast s Szent Istvan koronaja utolcrhetetlen fenyben, dicsosegben ragyogjon az id6k vegeiglen, ltljen a haza l f~ljen a kiraly l
Kit". Robert f6redliskola; Melyen tisztelt A gondolat
unnepld
talld.,. bessede.
Kozonseg l Kedves
Ujak!
sebes sza rnyu sas, megis elfarad, mire vegig szall azon kuzdelemteljes, de dicso~egtol ragyog6 ezer esztenddn, melyet a magyar nemzet e hazaban eltoltott ; mire a letelt ezer ev elsejeig er, hogy hallja, hogy lassa, mi za] riad, lui nep to'ong Karpat berczein ; hogy kissa az osrengetegben riadva bujdoso selav lakessa:~ot, e.s Iassa a Lvtorcza VO!gYCll alarobogo harczedzett daliakat, kiket kovet a hontalauul bujdoso, haaat kere50 nep tarszekereinek h05S:111· sora; hogy lass a az osz t,\1tosok cHtal Munkcl.es terein szitott ~i1do7.at tdzenek vigan cmdkc!uo fli5tjet es haUja a Hadtlr tiszteletere ilt e\oszor .nagyar sl.li1.ck ajkairol fd egnek szatlo dieseneket! Ho\ s;diletett e nep, hoi l"ingott bolcsoje, ki tudna azt nteg· mondani? Er.edete ttd Ineg'Y a tOl"teneti tud,is hat,irain. elvcsz a
120
MILLENNARIS BESZEDEK.
mondak rozsaszinu kodeben, Mondjak nernelyek, bogy az Altaihegys~ labana], masok, hogy az Ural- lejtoin szuletett ; !'lig masok szerint utdda azon skithaknak es partus nepeknek, kik Azsia isrneretlen belsejebdl eldrontva alapjaban megrazkodtattak az 6 vilag' leghatalmasabb orszagat~ az Assyr birodalmat; a kik ellen kuzdve csataban esett el a hos Kyros es tehetetlen volt a nagy kiralynak, Dariusnak ereje. Csak annyi teny, hogy egy nagy kiterjedesu hatalmas nepcsaladnak volt legkisebb, leggyengebb torzse, mely kuzdeimes vandorlasai kozben rnegfordult a K rukazusban, a meoti ingovanyok kozt, Lebedidba1Z es Etelkjjzbell. Hatalmasabb testvernepek es idegen nernzetek adaz- haragja ~Ital telephelyrdl-telephelyre fizetve, vegUl atjottek a Karpatok szorosain erre a foldre, Attila szep orokebe, melyen kivul mar nem volt szamukra bely, melyen elniok vagy halniok kellett, men korulottiik kereszteny czivilizati6val bir6 allarnok teriiltek el, elobbre tehat nem mehettek, de vissza, uldozdik taboranak sem fordiilhattake Es ok elni akartak ; az erdteljes, ifju nep irtozott a halaltol, az enyeszettdl. Megvetette tehat itt labat azzal az eros elhatarozassa], bogy ez uj hazat megvedi barrnely tarnadas ellen. Es meg is vedelrnezte ; Hadur, a magyarok Istene, megsegitette nepet, mely diadalmasan vert vissza minden, uj hazaja ellen intezett tarnadast, es a mire senki sem volt kepes elotre, rornaiak, hunok, avarok sern, allarnot alkotott itt; de nemcsak alkotott, hanem azt meg is tudta tartani ezer esztenddn keresztul. Ime a vilagtortenelem csodaja l Egy maroknyi nep, kiteve ellenseges erztiletu, meroben idegen szornszedok allando tarnadasanak, gyakran onrnagaval is meghasonolva, kepes a veres harczok aran szerzett hazat sajatiil megtartani. Kepes arra sajat jellegenek belyeget eltorolheterlentil ranyomni ; kepes a sslav, nernet, roman nepkeverekben, mely szamai a tizszeresnel is tobbszor felulmulta, ugy az altala elfoglalt folder, mint onmagat is magyarnak megtartani ; holott mas allamalkoto nepcsoportok a tobbsegben elenyesztek nyorntalanul, mint a frankok a gallsagban, a varegok az oroszsagban, a bolgarok a szlavsagban, a longobardok, g6thok a roman-
sagban, Egyedul a magyar volt kepes a Karpatok aljaban elterulo Tisza-Duna kozen allamot alkotni, egyedul 0 volt kepes nyelvet s ezzel egyiitt nemzeti oni1l6sagal elenyeszoen c sekely szama daczdra az 5t korulhullarnzo neparadatban rnegvedeni. E peldatlan siker elereseben tobb tenyezd rmikodott kozre . .A. magyar eloszor is vitez volt a harczban, boles a tanacsban. Honfoglal6 oseink, kiknek elen alig volt ketszazezer harczos, veres csatak kozben foglaltak el az uj foidet, majd beszaguldoztak egesa Eur6pit, karjuk erejevel minden·jtt rette~e5t keltv\!. Ec.; a mikoron
MILLENNARIS BESZtDEK.
121
belatnak, bogy a tovabbi verengzes nemcsak czelszertitlen, hanem uj hazajukat is veszelyezteti, e nep boles belatassal rnegfekezte harcsi kedvet s beke jobbot nyujtott az eddig iildozott ellensegnek. S6t -latva, hogy csak a kereszteny vallas felvetele altal biztosithatja fennallasat es megelheteset, meghajlott a- politikai sZiikseg kenyszere elott, s bar nem minden kuzdelem nelkul, megbozta a legnagyobb aldozatot is, elhagyta osi vallasat, eloltotta az aldozati tuzeket es terdre borult a kereszt el6tt; a -taltosok ~neke· elnemult 5 a magyar sztizek ajka Hadur helyett Krisztusnak zengett dicseneket, A. magyar kereszteny lett politikai sZiiksegbol, de aeert ragaszkodott uj hitehez teljes nleggyoz6desb6l, lelkenek egesz vallasos abirataval. A legnagyobb resst meg satrak alatt lak6 nep fenyes templomokat epitett, a papsagot elsa rendde emelte, kivaltsagokkal felruhazta, nagy javadalmakkal gazdagitotta; az Isten anyjat, Szuz Mariat valaszta Patronaul; az 0 kepet festete harczi lobogojara, verete penzeire. Igaz, hogy ez intezkedesek legnagyobbara Szent Istvan nevehez fuz;odnek, de vajjon 0, az alkotmanyos kiraly, a nemzeti tanacs altai korlatolt fejedelem megtehette volna-e ezt a nemzet nagy tobbsegenek hozzajarulasa nelkul, . Ez a vallasos erzelern, a kereszteny erenyek gyakorlasa, mely nemzedekrol nemzedekre szallott, megrnaradasunknak, ezereves eletunknek masodik tenyezoje . ..~ keleti. perzsa muveltsegu
magyar nep, mikor meg pogany volt es nomad eletet folytatott, mal" a kereszteny civilisatio es cultura vedojekint lep fel. Mint Leo gorog csaszar szovetsegesei gyczelmesen harczolnak a kelet-rornai birodalrnat haborgato bolgarok ellen, es Arnuf nernet csaszar csak az a segitsegukkel donthette meg N emetorszagot es a nyugati culturat elarasztassal fenyegetd Szvatopluk nagy Moraviajat. Mikor aztan itt letelepedtek es a kereszteny vallast felvettek volt, folytattak az Europa. erdekeben megkezdett kuzdelmeket. Elo~zor is Ielfogtak a nyomukba todulo testvernepeknek : kunoknak, ja szoknrk, beseny6knek tarnadasat ; . e nepek egy reszer letelepitven e:; a kereszteny vallas felvetelere kenyszerttven, magukba olvasztottak, rnasik reszet p.edig visszaiiztek a Sznrmrit lap"'·yral· hoi nyomtalauul eltuntek, elnyelte {)ket a szlav
aradat,
Kesdbb szembeszallt az Europara xudult szazezernyi mongol hadakkal ; s h ibar az onmagaval meghasonlott orszag a szokottnal gyengebb ellentallast fejtett ki, s a Sajo mentcn elterulo Mohi pusztan a nemzet szine-java esett el, meg sem mertek ~ mongoloK . tovabb hatolni, hnnern Magyarorszag elpusztiuisa utan visszatakarodtak, s .habar a kovetkezd szazadck "folyamall meg uralmuk alatt n}'ogtek Oroszoa·szag tcrei, sohasem jottck at tobbe a Karpatokon,
122
)I1LLENN.(RIS BESZmEK.
A tatarjaras csaknem sirba dante Magyarorszagot. de a kiraly es nemzet eros akarata es vallvetett torekvese csakharnar viragz6va tettek az elpusxtitott folder ugy, hogy alig 35 evvel kes6bb negyvenezer magyar es tizenhatezcr kun vitez fegyvere donti el a rnorvamezei csataban a Habsburgi Rudolf es Ottokar k6zotti kuzdelrnet, masodszor is megmentve Nemctorszagot a szbiv uralomt61, megszerezve egyuttal a Habsburgoknak a Kozep-Duna medenczejet, a mai Ausztriar. Vazoljam-e a magyarnak ill. ozman hatalom ellen vivott haromszazados elet halalharc ~at? A keres -t kuzdelmet a felhold ellen? Sok honfiver aztatta e haromszaz cv alatt a haza szent foldet ; ezren es ezren hulltak el a csatateren, ezreket hurczolt rabsagba a torok es sokaknak veret onta a hoher pallosa. Ez volt Magyarorszag tortenetenek legszomorubb korszaka, nerncsak a torok -harcsolt ellene, hanem sajat maga is: testver testverre emelte a gyilkos fegyvert, sot ellensege volt sajat kormanya is, mely megakarta fosztani fuggetlensegetol, szabadsagatol, nemzetisegetdl l Sok diesoseg, de vegtelenul tobb gyasz ernleke fiizadik e kor tortene tehez. Ezt a vihart is tulelte a nemzet: a torok hatalorn megtoreseben nem utols6 szerepe volt ":l magyarnak, a testver kibekult testverevel, s a blzalom helyre allt a korona es nernzet kozt, mely a bekovetkezett bekesebb iddket elhanyagolt culturajanak fejlcsztesere, szellemi muvelddesenek es anyagi gyarapodasanak fokozasara fordltotta nagy serenyen. A kereszteny civilisatio vedelme es hiise.{es apolasa ezredeves ~Ietiink harmadik tenye:loje. Ha mindezekhez meg hoz1.a vessztik azt a langolo hazaszeretetet, melynek annyi kimagasl6 peldajaval talalkozunk ezredeves tortenetunkben, mely ferfiuban es neben, oregekben es gyermekekben, a csatak zajaban es a beke aldasthozo miiveiben, oly rr.agasztosan megnyilatkozik; ha hoaza vessziik nleg azt az {Lido, zatra kesz, torbetetlen alattval6i huseget, melylyel a magyar nernzet mindenkor viseltetett felkent kiralyaval szern ben, mely megmente Maria Terezia fel Europa altal megtarnadott es alapjaiban megingatott tronjat ; mely I. Napoleon felhivasara nem a Rakosra gyiijt~ ossze a nemesi rendekct uj kiralyt valasztani, hanem a gyori f aborba vezete harczolni a torvenyes uralkodo mellett, s melyet fenyeseo igazol dicsosegesen uralkodo kiral} unknak az osi erenybe vetett bizodalma: nagyjaban mind eldttunk vannak azon fobb tenyez6k, melyeknek magyar hazank ezereve s fennallasat koszonheti. Nagy halaval tartozik a most eta nernzedek az isteni goodviselesnek, mely elernie engedte ez iinnepi esztendot, mely megengedte latnia a harcz tuzeben megedzett cs a beke rnunkajaban megismosult M~gyarorszagot a masodik ezredev ktiszoben. HcilcivaJ
MILLENNARIS
DESztDEK..
123
tartozunk mi, kik tul az elet delen, a hiven teljesitett kotelesseg megnyugtat6 ontudataval tekinthetunk vissza a letelt evekre, es h,ilaval tartoztok Ti, kedves Ifjak, kik az elet kiiszoben biztos rernenynyel es tettre kesz akarattal neztek a jov6be. Legyen szf vetekben harczi batorsag es karotokban ferfiui ero, ha zord iddk bekovetkeztevel fiainak vitezsegere volna szuksege a hazanak es tr6nnak. Apoljatok lelketekben a vallasos erselmeket. fejlesaszetek elrnetekben a tudornanyos ismereteket, hogy tudastokkal is rnunkalhassarok a haza felviragoztatasan, a tr6n megszilarditasao. Langoljon bennetek a legtisztabb honszeretet es a legodaad6bb alattval6i huseg; eljetek ugy, hogy bennetek es cUtalatok eljen a haza, eljen a kiraly.
A HUNYADMEGYRI 1896.
UECZ.
20-'&. A
El\fKE
l\ULLENNARIS
DEVAI ALL. FORE.;\LISKOLA
ReillY Lajos
OiSZGYULESE
TORNACSARNOKABAN.
ki,. tallQCSOS el"oki "leg"yjtoia~
Ime, a vegere ertunk ennek az 1896. esztenddnek is, a melyet josagos Gondviselesunk ajandekozott szarnunkra, mint ezer mege16zOne~ verejtekes kuzdelmeire kovetkezo valosagos vasarnapot. nnepeltunk egesz even at egyuttes halaado erzessel, egy nagy hivatasu, eletrevalo nemzet kozeletenek felmagasztoslto nyilvanulasaival A nevezetes esztendd eletrnecse meg nem aludt ki ; meg nchany napig az, <5 eletenek birodalma tart Elenkitsuk fel mi is lelkeinkben az 01)' jol es6 unnepi .hangulatot s legyen e mai osszejovetelunk leis korunknek ismetlodo ezredevi iinnepe! Hoi is lehetne meltobb ezredevi unnepet ulnunk, mint itt, a hoi a kozmuvelddes onkentes rnunkasaikent nyujtunk szovetseges kezet egyrnasnak ? Hiszen nemzeti mtiveltsegunk a lefolyt kuzdelernteljes ezer esztenddnek eredmenye es ' az 6hajtott s imadassal kert ujabb ezereknek legf6bb biztosfreka. Miiveljuk meg a folder, bogy hoven teremje taplalo gyumolcseit, MiiveljUk ertekes kincseiert annak melysegeit. Muveljtik az emberi Ielket, a meJy kifogyhatatlan banyaja a szellem es ~rds magasstos adomanyanak. Es. rmiveljuk a kart, hogy ne csak oserovel, hanern tanult ugyesseggel forgathassa f~gyvereit a letezes mindennemii kuzdelmeiben, Az oly letezesnek, mely fejlcdeseben megallotr; nines czelja. Nemzet is csak addig melt6 elni, tenyleg csak addig elhet, a mig tovabb tud ha!adni at eroteljes rmivelodes iitjan ; tovabb, mind fdjebb, feljebb l A muveltsegnek latszatat, mely csak elpuhulas,
o
~UJ..J.J·;NNA.JHS
J)1SZGVO·L£S.
lelki egyoldahisag, terrneketlen, sivar mezo, - e) ne fogadjuk val6di muveltseg helyett. Olyan az, mint mikor a termd faoak gyumolcse sokkal korabban sargul a kelld id6nel. Sargul, pirul, rnert ferges behil ; le is hull csakhamar elvezhetetlendl. Legyen a mi muveltsegunk, mint az elteto Ievegc5. Hassa at testtinket, lelkunket, egesz eletunket. Legyen tarnasza, sikere, segitsege az egyennek, nemes kapcsa a csaladnak, iranyzoja a kozeletnek. Emez eletado rmiveltseg forrasaibol meritstink maguok snaprol-napra uj6Iag, Inert ez a leleknek es eletnek olyan taplaieka, a melyb61 barrnilyen sok sern eleg, ha egeszseges szervek rendszeresen veszik fol. Az ismeret rnennyiseget szaporitani, a lelek fenyet ragyog6bba tenni, a jellem hatarczottsagat erdsiteni mindig lehet es kell. A legbolcsebb es Iegjobb, a ki vilagit6 feny egesz komyezeteknek, magara soha sem tokeletes. Egy onmtivelesben eltoltott hosszu elet vegen, a foldi let fel- oselasat megelozd utoIs6 pillanatokban is meg miodig mutatkozik a tovabb haladas utja. Es a mennyire elvitathatatlan, hogy letezesunknek legfobb feladata a mtivelodes altal val6 tokelyesbules, annyira bizonyos, hogy e nernti kincseinknek csak letetemenyesei vagyunk; kotelessegunk azokat folyvast osztani, mintegy. kisugarozni ernbertarsaink kozt. Az apa gyermekenek, a tanit6 tanitvanyainak, az eloljaro a vezetesere bizottaknak, minden nemzedek a koverkeeenek fo1ytonos es koteles neve16je. Lelki kincseinket, minden ugyessegunket es joravalosagunkat kolcsonkent kaptuk es kamatokkal kell visszaszolgaltatnunk, nem ugyan azoknak, a kik reank szallitottak, mert azok elodeink voltak, es mar eltavoztak, vagy folytonosan tavoznak korunkbdl, haoem az egytitt elo tarsaknak es ut6doknak, a kik joggal kovetelik osztalyukat az apai oroksegbol. Nem csak az kozkincs, a mit Plato, Sz.-Pal, Shakespeare, Gothe, Franklin, Deak, Arany nagy. szellemei szetsugaroztak, hanem a czelszertibb eke, az emberi munkat helyettesito gepek, a gc5z, villany es feny felhasznalasanak m6dja a legkisebb ir6toll vagy varrotti hasznalata is. Ember keresd fel tarsaidat mindenutt es reszeltesd az emberiseg kozos kincseibc51! Nyisd folyvast az iitat, hogy a muveltseg eltet6 levegoje bdven es uden aradjon a tartozkodasi helynek es leleknek minden rejtekebe 1
126
MtI.LENN ..\RlS
lliSZG\,ULI::S.
Sok hasonlo czelu intezrneny mellett az Erdelyreszi Magyar Kozmdvelddesi Egylet, az EMKE is azert alakult, hogy sok egyeni era osszetetelevel hatalyosabban szolgalhassuk rmiveltsegterjesatesi feladatainkat. Egyesuletunk magyar, de balgasag volna feltetelezni is, bogy rontasara lehet mas nernzetisegek hasonlo torekveseinek, Egyik fenysugar csak erdsitheti a rnasikat es kolcsonvetel utjan mindenik meggyarapodik sajat hatalyaban. Az en kertembcn nyilo rozsanak vinilasa mikep lehetne artalmara a szornszede pornpajanak ? Ezen szent esztendo utolso unnepelyes perczeiben ebreszszuk fel lelkeinkben es tegyuk allandolag eberre a kotelessegnek azon tudatat, hogy a muveltseg mindazon aldasait, a melyeket a lefolyt ezer esztendd reank hagyott, tevekenyen fejlesztjuk es terjesztjuk a kovetkezd ezredevek fenyesebbe es bietosabba tetelere, Legyiink faradhatatlanok egyenileg es ezen egyesulet kotelekeben a rnuvelodes seerzese es rmiveltseg terjesztese munkaiban I Ne csak felesleges fillereinket, hanem peldaado tevekenysegunket is forditsuk buzg6n e czelra I
As ElIfKE tIs as eeredeo. Tegyuk Ie most a veraztatta kardot, A kardot, mely sok kuzdelem kozott - Mig a csatak viharcsapasa tartott E hon telett rnivelunk orkodott. Tcgyuk Ie azt. most nines szukseg reajn ! Pihenhet is, sok veres harcz utan ! Mert a vili1g mostan vivott csataja Nem karddal dol el, mas fegyvcrt kivan.
19az, hogy meg orale ncm lett a beke ; A haboru fog m~g kivanni vert . . . Megis c kor tOrekvo nemzedekc Ma.c; kiizdteren keres ma mar babert,
A tudomany toJyton novekvd fenye Minden zugnak juttat egy sugarat; Vilagot vet a titkok rejtekebe S az utra, meJycn a viJag halad . . .
127
A fegyverek uralkodo koraban Mi magyarok az elsok kozt va14nk; A p'lyat<':rcn mostan egymagtban EI nem maradhatott Magyar ha:z'nk! Felepftenk, bogy l~gy utunknak urc; Az ~jbe' J~gy vil'git6 torony; Es tortetiink gyorsan J~pve clure A czel fcl<':vczc!rJo utakon. . . . Szitsd a tudas J'ngjat, a mcly viljgol, Hogy fenye e hazcit a.-as,sza be; Nycrjcn viltigot ~go sl1garatol, E draga hon minden kis szagJete. De gyujlsd tUz~t fel a honszerelemnek, Hadd sz6rja az sl1garz6 meleget ; Hadd toltse be minden egyes kebelnek, A legmelyebben fekvo rejteket ! De tiszta is Jegyen, mint Vesta langja, Es buszke, mint a tc!ny Vulkan felett; Ne vesse onses arnyc!kat reaja, Erdek elott ne hajtson az feje::t . . . Vezesd a nepet, ·mely e fOldct lakja, Hogy lassa be no, ferfi es gyerck; Hogy e haza, mindnyajunk edes anyja, Kozos anyank, de csak Magyar lehet!
Tanitsad meg, hogy az Istent imadjak; Hogy tisateljek a tr6nt, a koronat ; Egy jelszavok legyen csak: a szaba.d~; Bogy verrel is vedjek e ,hon jogat! De ugy, mikent szitod az e3z vilagat, Fejleszd eroben, testben a Magyart; Bogy viharok, veszek, ba Ugy kivcinjak.
Sulyos legyen kezebe' majd a kard. Mert az a kard
niacsen vc!gleg leteve, Csak most, belepve ezen kuszobon; Most, amidon mosolyg reank a beke j De keszen an, a dOnto perez, ha jOn,
l\1I1.LI':NNARI~
lH~ZG\'UI.I·:S.
A Vf!~Z kozott. Akkor zaszldnk' a harczba' V cgye koriil a hazaszerctet, S mutassa meg a vedok elszdnt arcza, Bogy ott velunk kuzd a tc szellcmcd, lin t(,1 leszunk a leviharzott vcszen S tc is pihcnhetsz bekcben velunk ; Ottan lcszunk mind, aldozatra kcszcn, Hogy oltarodra koszorut tegyunk ! GR. I(uUN IST\OAN.
HI,"yadlllegJ'e jelell.t8sege as els8 eeredeobeu. S :'01 lcgtobb honfiver fede
A harczi sikokat, A nepszabadsag
ott tenyeszt
Legszebb viragokat.
Itt, hol a szoke Maros hullarnai a \1arosvize, Sztrigy es Cserna folyoktol megerosodve, mint szerelmes hitves urat karjaival, mint repkeny a sziklafalt lornbjaival, ugy olelik at orok idokre a varomladekos, egykor buszke hegyszirteket, hol a rege harorn szep tundere a tortenelern elottl id6ben, melyrol ernlekeink a mythos oviJagaig ernek, leszallva a volgybe, fentartand6k orok ernlekuket, varazsvesszejukkel Deva es Ar.my varat, Kalan szikla-furdojet egy ejjelen felepitik; itt ... hol nines varornladek. nines kozseg, melyrol a dajka reget nem regelne elmult buszke .cokrol, veres harczokrol ; itt, nagy magyar hazank e kulon reszeben, tortenelmi varmegyenk osi szep szekvarosaban legyen udvozolve a masodik ezredev hajnalan a letiint ezred legnagyobb tarsadalmi alkotasa : az Erdelvreszi Magyar Kozrnfivelddesi Egyesulet. Vajha az osszetartozosag erzete s a szeretet melege, melyez egyletet megalkotta, melengettc volna csak egy szazaddal elobb oseinket, s a partoskodas es rut viszalyok s egysegunk hanyatlasa helyett megtartani igyekeztek volna azt, a mi megvolt. Egykor a volgyeinkben ringo arany kalaszokat magyar leanyok dalai mellett magyar legenyek raktak kevebe, s a buszke nernesseget a magyar nep uralta rnindenfele. De a tatarjaras elpusztitotta nagyreszet, s idegen ajku nepek telepedtek be; a mi megrnaradt, azt megtizedelte. Varna es Mohacs,
129
meg a tobbi torok hadjaratok, rniddn keletnek vedbastyai valank ; megritkttotta a Dozsa-laeadas es a 48-iki szabadsagharcz s meg leginkabb a e uralkodo rendszer, andy nagy re:izet az elnernzetlenedesnek, az anyanyelv elfelejtesenek urjara hajtotta, s a nemesseg, mely apathiaval, tetlenul nezte : • mint hull szet oJdott kevekent nemzettink c S a kor iranylat a altal vezere'tetve inkabb jobbagyokat es zsellereket igyekezett szerezni, mintsem tarsadalmi uton odahatni, hogy az elszegenyedett kozsegek nernzeti nyelviiket es erzuletuket megtartsak. Mert -riyelveben el a nemzet «, s oseink e kozombosseger, melyet a kor uralrna s az urberi intesrnenyek tulsagos enyhitd koriilmenyekkent kiegyenlitenek, most 37. ut6dok va'lvetve Igye· keznek tettekkel, es nernes torekvesekkel kiegyenliteni s a mutt ezredev rnulasztasait h elyre hozni, Kettozott erdvel C.; fokozott hazafiui lelkesedessel kell ep. n varrnegyenknek soromp6ba lepni es a culture h rrczosai kozt eJol kelt jarni, Inert a letti-it ezredev tortenelrneben a veres haborukbol eppen meg yen knek jutott ki legin kabb. A letfint szazadok kirnagaslo oriasa : a nagy Hunyadi itt pihente ki a harczok faradalm lit osi varaban, s ha c satara hlvta a kurt. rnegyenk s-Ine, java sereglett melleje s az ifjusag v;rag.1. esett el a sokszor egyenetlen harczokban Vaskapu-, Szentimre, Kenyermezo - es Varnanal. Valjon Hellos Matyas hires hadjaratai, Zapolya Janos szerencsetlen hadjarata, az erdelyi fejede1mek nagyreszenek p irt haborui nern jarultak- ~ nagyreszben a megye kivaltkep nemes csalad iinak nagyrnervd apadasahoz ? S igy eroink hanyatlasaval rnegfogyva eroben es s -arnban, a Hora-laz idas ei a 48-iki meszarlasok a legsotetebb kepei varrneg yenk nernessegenek s tehat rnagyarsaganak pusz: uta sa irol. Ha az emlekezet vilagan i! visszatekintunk Hunyad :armegye multjaba, megilletodve latjuk, hogy az a nernesseg, mely a megye fenntart6 es kozeletben szerepld csaladait alkotta, nagyreszben immar nern letezik, hiruket is elhordta a feledes e:; a megrnaradt nern egy fenyes nevu csaladok sorai koze mas megyek csaladai telepultek be s alkotjak a regiekkel egyutt a jelenbeni Hunyadvarrnegyet. 9
MJLLENNARIS
130
DfSZGy(jLJ~S.
Csak a Sztrigyvclgyet, a megye ezen egyik reszet tekintve, hany egykor viragzo csalad nem jott at ez uj ezredevbe ? A boldogfalvy, Cserrnenyi, Rusori, Bol.osnyiczai, Gridi, Boer, Hernya, Baczalary, Deak, Osztroy, M6re stb. csaladok, kik egykor H:Ltszegvidekenek viragz6 csaladai valanak, reg nincsenek tobbe, s ernlekuket is csak szetsacrt csaladi okrnanyok orzik addig, mig ezek is az enyeszet ite16 szeke ele nem kerulnek, A kegyelet altai legyen illdokolva neveik felernlitese. Es ha feltarul lelki ' szemeink ele a nagy ido, midon »negy nap dorgott az agyu Vizakna es Deva kozt, hoi minden talpalau. nvi folder ver ontozott ...•.. « es rnidon utunk a piskii csatateren " atvezet, hoi apaink a felistenekkel a szabadsagert, Erdely megtartasaert harczoltak, teljes onerzettel mondjuk el, hogy ez a fold, melyet oseink karddal es verrel szereztek, a mienk es rendithetetlen a meggydzodesunk, hogy Isten kegyelmebdl a mienk a masodik ezredeven at is. Mert a mit annyi balszerencse, viszaly es rombolas el nern temethetett, azt az uj ezredev megizrnosodott kulturaja es rnunkaja nagygya fogja meg novelni ezutan, Mert : Uj nap f~nyle reank, annyi viszalyok utan II
El magyar, all Buda meg, a mult most
pelda Icgycn csak S egve honert, bizton nezzen flilre szernunk .... "
Az uj ezredev hajnalan nemzetunk peldatlan unneplessel mondott bUC5U.t a letunt szazadoknak, megerosodve, tnegizmosodva allott kulturajaval a mivelt vilag iteloszeke ele. A dicsoseges kiraly, kinel igazsagosabb Matyas 6ta nern lilt Sztv-Istvan tronjan, hti nernzetetol unnepelve fogadja az idegen allarnok udvozleteit s a nemzet minden tagja ororntelt kebellel er zi, hogy Magyarorszag • a rmilt ezredev utols6 28 eveben minden teren mily oriasi haladast tett, szazadok mulasztasait p6tolta es mint Phenix megifjodva, megizmosodva keriilt ki az uj ezredevbe, Az allarn foldrajzi kereteben uernes varrnegycnk a kdzmivelodes teren kettos erdfeszitessel munkalkodott, mert ethnographiai helyzete a meggyerult magyarsagnak kettos kotelmeket parancsolt. Es aHam es tarsadalorn vallvetve versenyeznek, hogy Hunyadink varmegyeje ujbol lerombolhatatlan oltara, eros vara legyen a magyarsagnak.
131 l£s jonnek a tudornany apostolni s a nepneveles felkent papjai s az elnemzetlenedes lejtojcrol nepunket vlsszaszorttjak. Megindul a nngy munka minden teren, mindenfele. Az allarn maga industrial is, koziga1.gata~i es kulturalis teren adja meg az eletfelreteleket. A c ..atarer, az oly sok honfiverrel aztatott r6na nines tobbe, helyen rna virag1.6 eros telcp all, eros vara megyenk magyarsigan:lk, lak6i magyarok, temp!omaiban rnagyarul dicserik a Mindenhat6t, s az e helysegbdl kiagaz6 vasut-halczatok ez ipartelepet <17. uj ezredev egyik legszebb jov5ju magyar varoslkent jelolik ki. S a Huny adi varat kegyclettel meg1atolat6 idegent, kit nehany evvel ezeldtt a lakossag idegen nyelven koszontott, rna mar mindenki magyarul koszonti ; a rombadUlt vir osi alakjaban ujja szuletvc, korulotte a hatalrnas vasrmivek telepe, a politik~i betclepites e~ eros iskolak a Cserna volgyenek magyar jelleget az uj czredevnek biztosttjak. A Strigy- es Zsilyvolgyen vegig lako egykori magyarsag koze ha magyar vetddot t, felkialthatott a koltdvel, hogy :.szerte nezett s nern Ide honjat a hazriban .... c Ma mar a hajdani ver ernlekczetenek szdvetneket honfi kezek ujb~l meggyujto~tak a marmar feledo kebelekben s , nagyvidek minden jelentekenyebb helye be van halozvn j6 iskolakkal , A kik ezeket alkottak, aldas nevukre, a legnagyobbat tettek. Vissz ahodttottak a magyart a rnagyarnak ; az (li ezredevben ez eros bast yak uj magyar nernzedeke mind.g hal.is leend. l~s szeretett varosunk, megyenk szekhelye, mely a hajdani szep iddk utan kicsiny, nagyreszt idegen nyelvu varoska vala, me\yben csak a markalis es megyei gyii esek alkalmaval luktetett a magyar tarsadalmi erze s sztve, rna val6di kozpontja a megyei tarsadalom verkering esenek ; foiskolaja, tanttokepezdeje, polgari leanyiskolaja es allarni nepiskolai mindmegannyi tcmp'omai a tudornanynak, neveles- es kozrnivelddesnc k, jotekonysagi, kozigazg atasi, kozmlvelodesi ipari es gazd:lsa~i intcernenyei mindmegannyi biztositek arra, hog}' az uj ezredev itt a 1\1:ar03 vo:gyen Deva var labainal haralmas, ;!~inden L~eben magyal' varost fog latni, melynek egykori boldog lakoi csak a varos leveltaranrk mohos adatai9·
,
1"2 .
"fII.I.RS N ,{RIS utSZI ;\'U U'_,,\•
hOl fognak visszaemlekezni a jelenkor azon lak6ira, kik tehetseguk szerint, bar egy szernernyi torekvessel jarultak hozza varosunk ujja alakirasahoa, A k07.miive16des hatalmas pyramisa erdelyreszi fovarosunkban a gazdagok ezreibol s a szegenrek fillereibol felepult, a por· szemekbdl szikla alakult, melyet az id6k viharai meg nem ingatnak. A magyar kozmivell)des e tiizoszlopa besugarozta hazank palotait es kunyh6it egyarant, utat tort maganak minden kebelbe, hoI magyar sziv lakik es bearanyosta varrnegyenk berczeit ; fenye vilaganal tetteros hazafiak tarnadnak e rnegyeben, kik a nernzeti nyelv zaszlajat kezokbe veve, aat magasan lobogtatjak, A feny noni. a zaszl6 lobogni fog az uj ezredevben mindig magasabban, magasabban . . . . . . S en. a varmegye c5s1ak6inak szereny ivadeka, a megye minden igaz fiaval egyiitt meleg halaval adozorn a. ferfiaknak, kik a nemes harczban az elsc5k kozott legels6k valanak. Az uj ezredev hajnalan, az elsc5 kozgyiilesen szalljon hal a es kegyelet a varmegye legnagyobb magyarjanak feledhetetlen nevehez. A szegenyee, meg tanul6 korornban csak egy tanarral mukodd regi Rakoczy, rna mar hatalrnas Kun-collegiurn, a szegeny 1'(: formatus egrhazak, iskolak gazdag alapitvanyai, az algy6gyi foldmives iskola es az Emkenek tett paratlan alapitvanyok orok dicsoseget hirdetni fogjak mindaddig mig e foldon magyar leend. Sziklasirjaban bekeben alhatja orok alrn at, a halas ut6kor a kegyelet viragaival, s a hazaszeretet altai a elesztett rne'egevel fog emleke oltarain mindorokke aldoz,ni. A nagy nev melt6 orokose, a tudes fc5ur~ a tudomanyos Akadernia egyik disze, a' saaszvarosi Kun-fdtanoda fc5gondnoka, s rnegyenk kozmive15desenek elnoke, varrnegyei kozeletunk kimagas16 alakja: Kuun Geza gr6f legyen ez uj ezredev elsa kozgyulesen mindnyajunk altai udvozolve. A ki Hunyadvarmegyemagyar mivelddeseben, tudomanyos es tarteneli kutatasaiban oly feledhetetlen erderneket szerzett, a rnagyarsagert elt, kiizdelmeiert fogadja rna a hala koszorujat a kir. torvenyszek tud6s elnoke : S61yom Fekete Ferencz. Hazafiui elisrneres sel emlekezzunk e napon egyik oszlopos munkasrol, a megye hli fiarol : Szathmary Gyorgyrdl, ki a kozmuve16des nepneveles karul megyenkben oly sokat alkotott.
es
133
M1LLENNAlUS DfSZGYCLts.
Es az uj ezredev viragz6 iskolai, a jov6 nemzedek magyar!iaganak e melegagyai, oromunk es buszkesegunk, ha majdan tort~ netedet megirja az avatott kez, valjon nem lesz-e torteneted egybeforrva Rethi Lajos nevevel, ki egesz munkas elete javat nektek aldozta ?! Ott kuzdottel tudasod r~gyog6 fegyvereivel a Jegelsok kozott f5realiskoJank nemes f6igazgat6ja Teghis Gabor, ki fenyes elrneellel behatoltal varmegyenk sotet ejjelebe, ismeretlen multjaba, s a feledesbol elenk tartad D.icziat annak romjain megismertettel onnon multunkkal, A koronas kiraly kittintetett, a tud6sok tarsasaga kebelere olelt, varrnegyenk evlapjai nevedet megerzik. Erdelyreszi kozrnivelddesi egylettink nemes ambiti6val es faradhatatlan munkassaggal megaldott bajnoka megyenk teruleten : Keuosi Sandor joz sef, ki vasszorgalommal, paratlan agitati6val hordotta ossze a homokszemeket a nagy pyramisra, legyen mUDkajan ald.is, mondhas sa eL tevekeuy elete keso alkonyan a koltovel 11...... szent hazam, rnegfizettern mind, mivel csak tartozam, c t)k valanak az elsok kozt legelsok, kik sok mas munkatarsukkal egyutt Hunyadv.irmegye m li kozmivelddesi allapotat megalkott ak. Dicsdseg nevukre, aid is eletukre, hala egykoron emlekukre. A d arab fold pedig, melyet ok meginditottak, dicsosegesen gorddl tovabb ... tovabb. Egylettink pedig viragxani fog az uj ezredevbe r, egykoroo eljoveudo hatalrna s alkotasait csak lelki szemeinkkel latjuk, de a multakon va16 okulas, a nernzeti osszetartas lobogtatja hitunk vilag(it es biztosit arrol. hogy az elverett mag kikel, a munka oem volt hiaban ; Hunyadrnegye viranyain magyar dalt susog az esti. sz ello az uj ezredeven at, s ho; egykor )egtobb honfiver Iede " a harczi sikokat, ott a magyar kozrnivelodes bevehetetlen v.irai fognak tundokolni orokk jn orokke l
e.s
------
DR.
F.-\RKAS BELA.
.
GONDOLATOI{
A l\IAGYAR EZRED~V
FA] HIVATASAROL
.
.
;\Z UJ
KOSZOB~N
Az ejjeli lampa fenye mellett virasztva nemcsak a tudast s a rejtett igazsagokat keressuk, de keressuk a vigasztalast is, es ha egy vigasztalo gondolat megcsilldmlik eldttunk s fenyet a ketseg
134
MILLENNARIS
DtsZGy(JLtS.
kode el nem fedi, e gondolat er.lt ont csuggedo lelkunkbe, erot es bizalmat. Most is, a rniddn a millenniumi unnep felkelo napja hajnalodik, s a miilt evezred mal' mint arnyek tavozik tolunk, mi. kik a tortenelem magaslatair6l szoktuk a korszakok valrozasait szemugyre venni, a jav6ben is bizonytalan arnykepeket latunk s a biaonytalansag erzete vesz ereSt rajtunk. Ugy lesz-e, a mint volt? Ezt elhinniink nem lehet, hiszen nyilvan latjuk, hogy a kozvelerneny az orszag j6l1etet s boldogulasat uj intezrnenyektdl varja s a regiek emleket immae a hazai Clio hirdeti csupan. Hogy az uj kozallapotok mennyire fognak bevalni, megmutatja a jovd. A targyak elvaltoz , hatnak, csak az alany ne nagyon valtozzek ? Az elet hullarnos s a legtobb ernberre nezve viszontagsagteljes, az egyeo mas mas viszonyok kaze sodortatik; boldog, ki elte alkonyan nyugodt kikotore tala). Ha az egyen t:naga is valtoznek a valtozott korLil menyekhez kepest, honnan vehetne azt az ellentallo erdt, melylyel a kuzdelmet felvehetne s az ellentetes aramlatokat legydzhetne ? igy van ez a nernzetekkel is. A magyar nep a rmiltban szivosan ragaszkodott nernzeti jellegehez s ennek koszonhette, hogy tobb idegen nepfajt olvasztott magaba, igy a kunokat, bessenyoket, kabarokat stb. s hogy azon szamhoz viszonyitva, a mely a honfoglalokke volt, jelentekeny s bamulatra ragad6 gyarapodast mutat s hogy annyi idegen aramlatok kozepette faji tulajdonsagait mint eddig megorij!;hette. Ez egy vigasztal6 gondolat, mert remelnunk lehet, hog)' e faji szivcssaga a jovdben sem fog alabbszallni. Az idonek becset tartalma s nem mennyisege hatarozza meg; ha visszatekintuuk hazai tortenetunk ezredevere, ennek folyamata nyilvan tesz a1'r01 tanubizonysagot, bogy nem hiaban eltunk, hogy torteneti kuldetest teljesitettunk. Nyugat-Eur6pa muveltsegenek nemcsak orei voltunk s vedelrnezoi, de voltunk kozvetitoi is Kelet fele s tenyezoi, sot zaszl6vivoi a dicso ernleku Matyas korabeli renaissance fellendiiltevel s miudenkoron reszesei s hogy ez igy volt, ez is vigasztalo gondolar.
GR.
KUUN GI~ZA.
HIV AT ALOS RESZ.
A TARSl'LATI
GVCLESEK
R()\'JlJ
K[~ONIKAJA
119.1 ;an.. rtdl 1196 ""iudie. ~Iftutta
l~/Js
liJIIQr h. titk.4r
januar
4~n gr6( Kuun G~za elnok a megjelent.c:ket iidvozOlve. fijdalommal eml~kezett meg S.zentivanyi Gtboi-n~u. Rig6 Cecilia alap!t6nk halalar61. A megboldog61t a tar.. sulat kc;letkezese eveiben tobb eet~ly rende~vel j'r6lt t!reulatunk megizmosiUisahoT.. Ebbeli erdemei jegyzlSkonyvileg megorokfttetni 18cJj
IZh'eh'esen
hataroztattak.
Te~las (tc'thor Furka Ferencz kereszturi birtoko8 aj'nd~k-'b61 bemutai ia Hunvadrnegve tijrven\'hat6saganak 1814-beH ig"4.Z016vq.l~t arrril. hogy a Furka-csalad 08; neve Keresztdri volt 8 a Furka nev J{ul1\'nc\'\1J ragctdc ido folytan reajuk, miutin a hagyomany szerint egyik torok-bccsapas idejen egyik Keresztury -furca-, viJtara ! jelu6val buzdita vedelernre a videki olahsagot. Dr. S61yom-Fckete Ferencz alelnok, miut4n hivatali nagy elfogla1tsip. miatt a megye csaladaira es birtokviuonyaira becses oklevBgyiijtem6DY~ maga nem erkezik feldolgozni, k6sznek nyiJatkozik arra, hogy a tanuiat ma8016inak, megbizottainak atengedi a ki \'~lasztand6kat. Koszonettel vetetik. I ~()3 man:zius h6 r-en. Dr. S6lyom-Fekete Ferencz alelnok elnoklete alatt Kolumban Samu konyvtaros an-do utasittatik, hogy megfelelo veveny n~lkul a konyvtar has~nalatat meg ne engedje senkinek es Kiraly P. altai a meg vissza nem juttatott konyveket szorgalm« zza, Szinte Gabor realisk, tanar a Kendeffy-csalad malornviei lovag,·arar6J (az u. n. Kolczvarr alaprajzokkal ertekezik. (L. Evkonyv.) Kolurnban Samuel kep., tanar a lozsadi nyelvjarasr6J sz616 ertekezeset
olvassa
fel. (L. Evkonvv.)
d~93 april 13-ki gyiilesen dr: Solyom ..Fekete 'Ferencz .eleadja, ho~y az 1~92. evi okt6berben elhalalozott Salamon Ferencz jeles tud6sunk szulohaza helyen emelt ref. papilak falaba illesztendo marvany-emlektabla koltsegei Szots Sandor ev. ref. Ielkesz jelentese szerint biztositva vannak, juniusra emlekunnepely hataroztatik,
A T •.\RSULA1·1 G\'(}LESl!:K
RI)\'1l)
KRONIKAJA.
melyrc a megboldogult ozvegye, csaladja, a Magy, Tud .. Akadernia, a Kisfaludy es Orszagos Tortenelmi Tarsulatok is meghivatnak, dr. S6Iyom-F. Ferencz alelnok pedig ernlekbeszed tartasara felkeretik, Az 1893 evi junius ro-ki kozgyulessel kapcsolatos Salamon Ferencz emlek-unnepelyen a Kisfaludy- Tarsasagot kepviselo dr. Beothy Zsolt, a NI. Tud. Akademia es Orsz, Tort. Tarsulat kuldottei: ·dr~ Marki Sandor, dr. Szadeczky Lajos kolozsvari egyetemi tanarok, Teglas Gaborral, majd ozv. Salamon Ferenczne s leanya dr. Bodola Lajos muegyeterni tanarne, a devai allami forealiskola, tanitokepzo es polgari iskola tantestiiletc, ifj IJSaga, valamint az osszes hatos-igok, testuletek es nagyszamu erdeklodo kozonseg reszvetelevel tartatott meg. A tarsulat alelnoke, dr. S61yon1 Ferencz emlekbeszede elott es utan a devai tanitokepezde ifjusagi dalkore mtikodott kozre es Szocs Sandor ref. Ielkesz, mint az emlektabla kezdemenyezoje, alkalmi beszedevel jarult a leleplezeshez. Gyules utan kozebed, melyen dr. Beothy Zsolt, dr. Szadeczky Lajos, dr. Marki Sandor a kiildd tarsulatok neveben meltanylak Salamon Ferencz ernlekezetet s iidvozoltek a tarsulat lelkes iinnepelyet es Deva ertelmiseget. Mailand Oszkar lemondasa kovetkezteben Kun R6bert titkarra valasztatott. 1893 julius h6 5-en. Grof Kuun Geza elnok meleg szavak. ban emlekezett meg dr. Teutsch Gyorgy Daniel nagyszebeni ago evangelikus piispok es tarsulatunk tiszteletbeli tagjanak, mint a hazai tortenetiras nagynevu munkasanak elhalalozasarol, Elnok jelenti, hogy gr6f Csaky Albin vall. es kozokt. miniszter a tarsulat munkassaganak rneltanylasaul 500 frt seg elyt engedelyezett. Az 500 frt a devai varromok es varterulet rnegvedelrnezese czeljabo] a varhegy megvetelere fordittatni hataroztatik s a vetel elintezesere dr. S6lyom-Fekete Ferencz felkeretik. A varhelyi amphithaeatrum tovabb tanulrnanyozasaval TegIas Gabor es Szinte Gabor megbizatnak. Teglas Gabor megbizatik, hogy az Aldunanal folyarnatba levo szabalyozasi munkalatok felhasznalasaval helyrajzi tanulrnanyokat tegyen, az onnan rnegyenkbe vezeto r6mai utakat s a belgradi m uzeumot tan ul man yozza. 1893 szepternber IS-en a vajdahunyadi var lovagtermeben gr6f Kuun Geza elnok lelkes szavakban udvozolve a szep szarnban egybegyiilteket, Hunyadi varanak torteneterol ertekezett. Majd Markup Ferencz vasgyar fornernok a gyalasi vasbanyaszat multjarol ertekezett. Kun Robert egy szazadunk elejen, 1817-ben Nadasdon lefolyt ribilliorol ertekezett. 1893 okt6ber 4. A kozelgo millenniurnra utal61ag gr6f Kuun Geza elnok inditvanyara a megye kozgyulesenek figyelmet a megyei monographia megiratasara kikerendonek hatarozza tarsulatunk.
A 'fARSULATI
Buda
GVOLtSEK
Adam nagybecsii
R~VJD
KRONIKAJA.
I39
muzeurnat
s kivaloan megyenket illetd rnegvetelre felajanlvan, valasztrnany
madar- es kovulet-gyujtemenyet egyfelol anyagi erejenek elegtelensegebol, rnasfelol az elhelyezest biztosito helyisegek hianya miatt azt a legjobb akarata rnellett sem
vasarolhatja meg. Felhivja azonban cultusminister 0 excellentiaja figyelmet e becses gyujternenyre, mely a kolozsvari egyetemnek peldaul nagy hasznara szolgalhatna. 1893 november 4-en gr. KUUll Geza elnok orornrnel jelenti, hogy a megye kozonsege a monographia megiratasaval tarsulatunkat bizza meg, Valasztmany Teglas Gabort szerkesztdiil felkerven, tervezet es koltsegvetes eloterjesztesere utasitja. Teglas Gabor eloadja, hogy a valasztrnany megbizatasahoz kepest az Aldunanal osszehasonlito tanulrnanyokat tett es sikeriilt megallapitani gr6f Marsigli Alajos 1690 kordli hararjarasa .alkaln1aval ott latott, de pontosan meg nem hatarozott es el nem ert harrnas feliratat a Kozla munkateleppel atellenes Gospodin szirten. Egyuttal isrnerteti a harorn felirat szoveget es kirnutatvan, hogy azok a Tachalia zuhatagon fehil 7 kilorneterre oly veszelyes orveny iele esnek, a hova csakis halaszok tevednek el, de meg azok sem kepesek a harrnadik s az orveny felett 7 m. bevesett tablat megkozelitni. Ez a kortilmeny teszi erthetove, miert nem sikerult annak lernasolasa idaig, miert emliti gr6f Marsigli is oly hatarozatlanul s miert nem lathatta azt Griselini sem 1775-ben, mikor gr6f Potteng csaszari biztos kisereteben lecsolnakazott. A felvetelt is csakis Lukacs Bela kereskedelemiigyi ministeriink aldozatkesz segedkezese es Szinte Gabor tanar onfelaldozo vallalkozasa tette hozzaferhetove. Egy gozhajoval eresztettek Ie a kovekkel erosen megterhelt dereglyet az orvenyig. Ott iigyes haj6sok kiugral van, a dereglyet kikotesekkel megrogzttettek, Akkor az eldre elkeszitett allvanyt osszeillesztve, a feliratig jutottak s azt letisztitva, a hely egyenetlensege miatt 12 gypslapba ontottek. Ezekrol itthon Szinte Gabor gypsrnasolatot keszitett, A felvetelt Szinte Gabor fenykep masolataban be is mutatja s egyattal jelenti, hogy Domitiarnis Kr. u. 9.2-93-beli utrnunkalatait orokiti tlleg az idaig ismeretlen Dornitianus-tabla Milanovactol (Taliatae) fel a Gospodonig terjedo ....5 km. vonalr61. A Domitianus-tablan alul 100 meterrel a szerb halasztanya Ielett a Marsigli altal is lernasolt Tiberiustabla a rornaiak elso terfoglalasat s a legio IV Scithycia es legio V Macedonica val K. u. 33-3.J-ben eszkozoltetett sziklabevagasokat orokiti nleg. Kisse alabb Vespasianusnak rosszul olvashato tablaja a Kr. u. 75-79 kozott vegzett munkalatokra vonatkozik. E harmas szikla feliraton alul 9 km. Izlas atelleneben a Bol-
jetin viz torkolatnal
a masodik Tiberius
tablat
33-34-beli
iinnepely
veshettek
felavat6
alkalmaval
ugyancsak
Kr. u.
be. I1y medon
A ,'ARSULATI
GYULltS£K
nOVlD
KR6NIKAJA.
az Alduna felso zuhatagjainal 4 sziklafelirat lathato a szerbiai parton. Idejarul otodikul a Kazan-szoros, Traianus tablaja, melyet a szerb kormany Tabula Traiana homlokfelirattal nleg is jeloltetett. Grof Kuun Geza a varhelyi Mithra feliratokon elefordulo Cautus es Cauto Pati elnevezesek jelentosegerol ertekezett. 1893 deczember r j-an gr6f Kuun Geza elnoklete alatt tartott gyulesen Teghis Gabor beterjeszti a Inegye altal 25 lyre szabott monographia leheto tervezetet. E szerint a legregibb kort a dakok, romaiak, a nepvandorlaskor ernlekeivel felkarolo elso resz utan a honfoglalastol a mohacsi veszig szamitd masodik es onnan e szazad elejeig terjedo harmadik fejezettel volna a monographia megirando, A jelenkor kozeleti, mivelodesi es kozgazdasagi viszonyait Ieheto rovid vazlatban azutan foglaln6k egyu ve, A munka a Szilagyi Sandor' Magyarorszag tortenete, illetoleg Beothy Zsolt Irodaiomtortenete alakjaban a megyere jellemzo illustrati6kkal volna kiadando. Dr. Solyom-Fekete Ferencz egy Varhelyrol megvetelre bekiildott kis bronzszobor fejet mutat be. Megvetetik. . Dane Karolynak, mint a hatszegi ev. ref. egyhaz gondnokanak koszonet szavaztatik az odavalo regi ref. ternplom falazatabol napfenyre keriilt negy soros felirat es belyeges tcghik ideajandekozasaert es bekiildeteseert. 1894 februar 7-en dr. Solyom-Fekete Ferencz elnoklete alatt Szollosy Lajos penztarnok javaslatahoz kepest a tarsulati tagok Iajstroma revidealtatik, az eltavozottak, kilepettek torultettck. Az EKE abbeli felszolitasa : hogy tarsulatunk a helyuevek megallapitasaban, illetoleg helyreallttasaban tarnogassa, adando esetben keszseggel teljesittetik. Kun R6bert tanar ajanlatara Markup Ferencz v.vhunyadi vasgyari fonokseged es Pietsch Lajos megyei foszamvevo 1894-tol rendes tagokul felvetetnek. 1894 marczius h6 4-en dr. Solyorn-Fekete Ferencz elnoklete alatt Szinte Gabor a krivadiai ortorony cz. ertekezeset adja do rajzok klsereteben. Valasztmany keresere a becses felol vasast az Evkonyvnek atengedi. Melich Janos realtanar A magyar nyelv idegen elerneirdl ertekezett. 1894 junius 13-an dr. Solyorn-Fekete Ferencz elnoklete alatt Laszlo Zsigmond es Szdllosy Lajos a Varhegy es vtirromok megvetelere vonatkozo szarnadasokat helyesnek jelentik s Hajduczky J6zsefnek koszonet mellett felmentveny adatik. Hollaky Arthur alispan azon felhivasa, hogy a l1le~ye kozgazdasagi viszonyaira vonatkoz6 torteneti adatok vele kozoltesseuek, alkalmilag eleg lesz teve. 1894 junius 17-ki kozgyulest gr6f Kuun Geza elnok tti vollete miatt dr. Solyom-Fekete Ferencz alclnok megnyitvan, a hivatalos
jelentesek utan ugyancsak dr. Stllyo1ll-.Fl!kele Fereucs :It Regestak a Kendeffy-csalad legregibb okrnanyaibol« czim alatt ertekezett a a megyenk torteneteben jeleskedo s Hunyadi Janos vitezi tetteiben kittint es altala folernelt csalad legregibb multjarol kimutatta: hogy Zsigmond idejeben elokclo szerepet jatsztak a Kendeffyek. Mikl6s Hunyadi vezerkaraban kitiintette magat. A csalad delvidekrol szarmazott hozzank. Praedicatuma Plernenicza vagy Tutteosfalwa. Egyik ag Szatmarmegyebe kiszarmazott s ott lassankint elenyeszett, Tic/as Gabor »A r6maiak aldunai hatarorvidekenek viszonya Daciahoz es Sarrnizegetusahoz « czim alatt a Tiberius csaszar altai Kr. u. 3334-ben feliratilag megorokitett s a Legio IV. Scythica es Legio V. Macedonica Iegenysegevel a Duna nagy konyokhajlasaban a felso zuhatagok (Izlas, Tachtalia) menten kivagatott s Brzo Palankaig, a Timok foly6 torkolatahoz vezetett hadi utnak es varsorozatnak strategiai viszonyat fejtette ki a Sarrnizegetusabol (Varhely) Ie egyfelol Karansebes-Bazias, masfelol Orsova fele, valamint a Zsil es 01t men ten hasznalt dak tarnadasi vonalakkal szemben. Kro: Rtlb~rt tarsulati titkar felolvasasa »Deva varosanak birtokviszonyai es hatarszcrvezete a XVII. szazadban «. 1. Rakoczi Gyorgynek 1643-ban kelt oklevele szerint Devan a kovetkezo nernesi csaladoknak volt hazuk es birtokuk : Kovats Andras, Keomives Janos, Makai Gergely, Ujvari Benedekne, Varadi Ferencz, Lakatos Istvan, Kassai Farkas Marton, Kenderessy Farkasne, Nagy Janos, Szabo Miklos, Kenderessy Janos, Szabo Janosne, Pattantyus Janos, Gyongyosi Istvan, Kiraly Ferenczne, Farnadi Lorincz, Borsai Peter, Uzoni Boldizsar ref .. lelkesz, Szentg-yorgyi Balazs. A felolvasas kiterjeszkedik a szomszedsagokra es utczakra, rnelyekbol ma is megvannak a magyar- es felszeg-utczak ; azonban a piacz- es kovacs-utcza rna nem fordul elo. Legtobb nernesi curia a maig meglevo Magyar-utczaban volt. 1894 november 14.:en gr. Kuun Geza elnoklete alatt TegM.s Gabor eloadast tart a Bruz Laszlo szolojeben felmeriilt Arpadkori temetkezorol. A varos foteretol delre kiernelkedo else> magaslat szolgalhatott temetkezoul. Ott tobb ponton gyermek es felnott egyenek vazait talaltak. Arczczal mind keletre valanak helyezve, Medvefog amulett, vaslandzsa, nyilvegek, durva edenyek kepeztek a siradalekot, Egyik vaz szajaban Laszlo errne talaltatvan, .jgy a leg-
regibb telepulesi adatot birjuk a honfoglalas utan, A valasztmany Bruz Laszlo tagtarsunk nernes erdeklodeseert elismereset nyilvanitja, Szinte Gabor Hunyadmegye pecsetjerol es czfrnererol eloadast tartva, a mcgye 1490 evszarnrnal jelzett hivatalos ezust pecsetjet, mclyet az alispanok hivatalukba iktatasanal hasznalnak, bemutatja. Teghis Gabor ajanlatara Schuber ~1alyas, Pais Elek, Fogolyan Sandor fOrealisk. tanarok es Franca Lajos maros-berettyei birtokos 1895-tol szamitva r. tagokul vetetnek fel.
A TARSULATI
(~y(iL~SE"
Ri,VID
KRONJK:\JA.
Kun Robert titkar utasittatik a tarsulattal csereviszonvba lepett tarsulatok jegyzekenek bernutatasara s a megkeresendok kijelolesere, felsz6Htand6k a tarsulattol megbizatast nyert egyenek jelen-
teseik megtetelere. Az 1895 junius h6 r z-en gr. Kuun Geza elnoklete alatt a hatralekosok ugyeben es a szarnadasok megvizsgalasara kikiildott bizottsag teszi meg jelenteset, Elnok felolvassa dr. Szadeczky Lajos egyet. tanartol a Kaukazusbol kapott leveler. A muzo igazgat6ja jelenti, hogy a rmizeumnak az all. elemi iskolabol valo atkoltozteteset a bekovetkezendo szunidon fogja eszkozolni. Teglas Gabor inditvanyara Dobay Karoly kir, tanacsos, iigyved r. tagul felvetetik. Ugyancsak "reglas G. jelenti, hogy Werner Ignacz devai lakos a rrnizeumnak egy drb. Leopold-fele huszast es egy XVII. szazadbol valo Szt. Gyorgy-tallert adomanyozott. Gr6f Kuun Geza elnok jelenti, hogy neje a muzeurnnak aquilaeai targyakat ajandekoz, Mindezekert koszonet nyilvanittatik. A vallas es kozokt. ministeriurn a segelyt a f. eyre megtagadvan, Teglas Gabort ennek ujbol valo keresevel bizatott llleg. 1895 junius 16-ki kozgyulesen gr6f Kuun Geza elnok a ti)rteneti kutatasok es muzeurnok jelentosegerol (L. Evkonyv.) tartott megnyito beszede Pogany Gyorgy valasztrn. tag inditvauyara jegyzokonyvre vetetett. Elnok az orszagos tortenelmi tarsulat kepviselojet : Dedek Crescens Lajos egyetemi konyvtari tisztet, Torma Zs6fia tiszteletbeli tagot es az erdelyi muzeurn dr. Fekete Gabor kir. tablai elnokot s a megjelent diszes kozonseget melegen udvozolvcn, Kun Robert titkari, Szollosy Lajos penztari, Teglas Gabor muzeumigazgat6i, Kolumban Samuel konyvtari jelentese adatik ele. 189495-rol athozatal 4202 frt 82 kr., evkozi bevetel 394 frt 7 I kr. kiadas 537 frt 87 kr, Penztari maradvany 4059 frt 66 kr. es pedig alapitvanyi 0 toke 3050 frt, vegyes alapok 10009 frt 66 kr. Mailand Oszkar forealisk. tanar » Mithologiai elemek a roman nep kolteszetben- czimmel a hold es nap kultusnak a Hunyadmegye teruleten gyujtott roman nepkolteszeti adalekairol ertekezett. TegUis Gabor a romaiak keleti hatarvonalarol s a ket I{liklilJo melleken egyfelol a katonai szekhely, vagyis Apulum (a mai Gyulafehervar), masfelol Sarmisegetusa, vagyis a tartomanyi szekhely biztositasara tett vedelmi intezkedeseit es hadi utvonalait ismertette. (L. Evkonyv.] A tarsulati valasztmany Schubel' Matyas forealiskolai tanarral kiegeszittetven, kovetkezo nap a tarsulat vendegei es torzskara gr6f Kuun Geza elnok marosnemeti kastelyaban, a gr6fi par vendegszeretetebol, elvezetes es szellemes poharkoszontokkel fuszerezett lakomaval fejezte be a tanulsagos kozgyulest. Az 1895 szept. 1r-en S61yom-Fekete Ferencz elnok jelenti, hogy Farkas Arpad algy6gyi jarasbir6 ket darab barbar ernlet (thasosi tetradrachma utanzat) ajandekoz Algy6gyr61 a muzeumnak.
A 'fARSUL.~·n
Gy(jU~SEK
Ri"VID
KRONIKAJA.
Az 1895 okt. h6 9-en tartott r. v. gyiiJesen S61yom-Feketc Ferencz jelenti, hogy Beke Ferencz devai torv. iktat6 tarsulatunk alapit6 tagjai soraba lepett. Ezzel kapcsolatban a valasztmany azt hataroza, hogy tarsulatunk minden alapito tagjanak alapitolevelet kiild, rnelynek szovegezesere Teglas Gabor, technikai reszevel pedig Szollosy Lajos bizatnak n'leg. Orvendetes tudomasul szolgalt, hogy tarsulatunk tagjai So-al szaporodtak, s Hollaky Arthur alispannak koszonetet szavaz a tagok gyiijteseben kifejtett faradozasaert. Szollosy Lajos inditvanyara a devai magy. kir, penztigyigazgatosagtol a Varhegy adcrnentessege kerelrneztetik. _ Teghis Gabor a » Limes Dacicus- keleti hatarvonala cz. ismerreti azon vedrnuveket s azok helyzetet, rendelteteset, melyek a Hargita aljan Rapsonne utja, Ordogutja, Ordogarok neven ismeretesek s Dacia hatarait kepezek, Ugyano tobb erdekes leletet, ezek kozott egy Orsovan talalt belyeges teglat mutat be. Ugyancsak Teglas Gabor ajandekozza az Al-Kenyer mellett a Kenyervizbol kihalaszott szep bronzdombormiivet. 1895 nov. 2S-an gr. Kuun Geza elnoklete alatt Szinte Gabor ~)Ket ortorouy a hatszegi volgyben czfrn alatt ismerleti a Rekettyefalvanal es a hatszegi allomas feletti orhegyen lathato ortornyokat. E Ielolvasasbol kifoly61ag erdekes eszmecsere keletkezett a ket torony korat illetoleg Sclyom-Fckete Ferencz es Teglas G. kozott, Felolvaso Evkonyvunknek atengedi ertekezeset s valasztmany bovebb (I.
kutatasra keri. Mailand Oszkar
»A rumen nep a neppsychologia vilagitasaban « cz. ertekezeset olvassa fel, melyert elnok koszonetet nyilvanitva, azt Evkonyvunknek elkeri. Teglas Gabor inditvanyara a millennium alkalmabol egy a magyarsagnak megyenkben vale multjat, szerepleset targya16 Evkonyv kiadatasa elhataroztatik, Teglas G. jelenti, hogy a muzeumot a regi realiskolai epiiJctbol a realiskola tulajdonat kepezo Dobay-hazba atkoltoztette. Sajnalattal tudatja, hogy az ideiglenes elhelyezes nehezen, es nem ohajtasa szerint sikeriilt, mert a helyisegek a regieknel is sztikebbek. Inditvanyozza tehat, hogy cultusminiszter ur 0 excellentiaja egy a devai iskolakra is oly fontos muzeum vegleges elhelyezesere felkeressek. Beke Karoly algy6gyi foszolgabiro egy r6rnai bronz kardot es egy tokos vesot kuldott Bojbun lelohelylyel. Koszonettel vetetik. A marosilyei szolgabir6i hivatal Dumesd kozsegbol 19 bronztoredek megvetelet ajanlja. 5 frttal megvetetik. K. Sandor Lajos nyug. megyei fopenztaros a Varhegy setanya reszere 30 frtot adomanyozott ; koszonettel vetetik. 1895 decz. 4-en Solyorn-Fekete Ferencz elnoklete alatt Imhoff :M6r alvinczi zardafonok kilepese tudornasul vetetik. A tagok teljes nevsoranak elkeszitesere Teghis Gabor, Kun R6bert, Szollossy
°
Lajos es Kolumban Sarnu kikiildetnek s pcnztaros javaslatara b. josika Lajos felkeretik az alapit6k levelbeli megkeresesere alapitvanyaik befizeteset illetoleg. Dr. Solyom-Fekete Ferencz inditvanyat, hogy egyes videki tagok es megyei kultisztviselok az iigykezeles megkonnyebbitese czeljabol a tagdijak behajtasa val. a nyugtak atadasa val az esetleges regeszeti leletek bejelentesevel, uj tagok gyiijtesevel megbizandok, elhataroztatik, 1896 majus 2S-iki millennaris kozgytilesen gr. Kuun Geza mindenekelott udvoali a Kolozsvari tud. egyetem es a NfuzeumEgylet neveben megjelent dr. Marki Sandor, Hory Bela vendegeinket, az alsofejerrnegyei tortenelern regeszeti tarsulat kuldottet s a lnagy. tude Akadernia kepviselojet, Teghis Gabort, Majd a millennium meltatasara kiterjeszkedo nagyhatasu beszedet tartotta meg. Baro Szentkereszthy Gyorgy inditvanyara jegyzdkonyvbe vetetik. (L. Evkonyv.)
Hollaky Arthur alispan inditvanyara Hunyadi Janos vaskapui diadala evfordulojan, szept. 5-en a megye altal meg rendelt emlekoszlop felavatasaval kapcsolatosan Hunyadi jeles vezerenek : Kendeffy Miklosnak csatahelye : ,> Vulkan hag6 « ernlekjellcl lattatik el a millennium ernlekere, s a tarsulat gondoskodik emlekbcszedekrol. Dr . Marki Sandor tiszteleti tag» Europa politikai constcllatioja a honfoglalas idejen « cz. ertekezeset nagy figydem es crdeklodes mellett eloadja. Elnok a tanusagos ertekezesert
koszonetet
nyilvanit.
(L. Evkonyv.) Dr. Solyom-Fekete Ferencz »A Ponori- es Tornya-csalad levelesladajabol « cz. ertekezik megyenk e ket nevezetes csaladjarol. Teglas Gabor Sarmizegetusa (Varhely) legregibb kutat6ir61 ertekezik, kimutatva, hogy Matyas kiraly innen budai palotajaba is vihetett feliratokat s valoszirnileg altala szarrnazott el a becsi apatsag romjaiban talalt felirat is. Ugyano feliratokat kiildott R6rnaba a Vatikanba. Atyja, Hunyadi Janos varhelyi kovekkel diszfttete bunyadi vara kornyeket. Ebben Csulay More Fulop lehetett Matyasnak segitsegere, a ki ut6bb, mint egri nagyprepost Velenczeben II. Lajos kovetekent mukodott. Felirati jegyzetei is igy kertilhettek Velenczebe es a Vatikani konyvtarba Rornaba. Pecsi piispokkent esett a pecsi egyetem ifjusagaval a mohacsi csataban el. Csulay-More Fulop mel1ett Mezerzius kolozsrnonostori apatnak koszonhetjiik az elsa feljegyzeseket, a ki 15 [6 szepternbereben Tustyan, Pestenyben, Osztron, Kernyesden, Dernsuson, Hatszegen, Boldogfalvan mar sok oly feliratot latott, melyek maig ott vannak. Csakhogy ezek nagyreszet kesobb Bethlen Gabor fejedelem Gyulafehervarra vitette. Meg tobbet vitetett el 1723-ban gr6f Ariosti ezredes, a ki Devana! 6 haj6ra rakatta gyujternenyet, A kieroszakolt deva videki olah baj6sok Szegednel ket haj6t szandekosan el-
A TARSULATI GVOLtSEK
ROVID KR():SIKAJA.
145
siilyesztettek. A tobbi Becsbe keriilt s ott az udvari konyvtarban befalazott feliratok nagyreszet kepezik, Hivatalos jelentesek utan Barcsay Bela, Borostyanyi Bela, Issekutz Antal, Laszlo Ignacz, Lazar Gyorgy, Szinte ,Gabor, Szots Sandor valasztrnanyi tagok ujbol megvalasztatnak. Uj valasztrnanyi tagok Racz Pal (kit elnok a gyulesen ajanlott tagul), Pietsch Sandor Hatszeg, Benedekty Lajos Guraszada.
10
;\ TARSULAT TAGJAINAK, TISZTIKARANAK l~S VALASZT~{ANYANAK NEVJEGYZEKE. Tiszte/etbeli tagoh.
Dr:
Amlacber Gusstdv, ago ev. lelkesz Dr. Pauler Gyula, orsz. levcltari il-!IlZ' gato, miniszteri tanacsos, Budapest. Romosz, u. p. Szarvas. Pogany GyilrJ!Y, nyug. foispan, Deva, Barabas Mikl6~, festomuvc!sz, Budapest. Dr. Benndorf'Otto, egyetemi tanar, Bees, Dr. Pulszky Ferencz, nyug. orsz. I11Uzeumi igazgatu. Dr. FimUy Henrik, egyetemi tanar, Dr. Szddeczky Lajos, egyetemi tauar, Kolozsvar. Kolossvar. Dr. Frakn6i Vilmos, piispok, Budapest. Szcisz Karoly, vv. ref. puspok, Budapest. Dr. Hampel J6zsef, egyetemi tanar, Szilagyi Sandor, miniszt, tandcsos, egyc. Budapest. temi konyvtari igazgato, Budapest. Lonhardt Ferencz. erdelyi puspok, Torma Zsofia, archaeol. irond, Szasavaros. Gyulafehervar. Dr. Zimmermann Ferencz, vdrosi levelDr. Marki Sandor, egyetemi tanar, taros, N.-Szeben. Kolozsvar.
es tortc!nettud6s,
Elhaldlozott tiszteletbeli tagoh. Dr. Hunyadvari Aninyi Lajos, egyetemi tanar, 1887 VH. 28. Budapest. Baritiu Gyorgy, roman iro, 1893 XU. 27. N -Szehen. Deak Farkas, miniszt. oszt. tanacsos, 1888 VII. 4 M.-Vasarhely. Dr. Haynald Lajos, kalocsai ersek, 1891 VII. 4. KaJocsa. Dr: Hensehnann Imre, cgyeternl tanar, 18&8. XII. 5. Budapest. Onnos Zsigmond, nyug. foispan, IS94 Xl. 16. Temesvar. Romer Floris, egyet. tanar, kanonok, IS89 III. IS. N.-Varad. Salamon Ferencz, egyet. tanrir, 1892 X. 9. Budapest. Szab6 Karoly, egyet. tanar, 1890. VIII. 31. Kolorsvar. Grof Szecben Antal, foudvannester, [896 - Bees. Dr. Teutsch Gy Daniel, ag ev. puspok, 1893 VII 2. Dr. Torma Karoly, egyet tanar, 1897 Ill. 2. Roma mellen. Anzino. Alapit6 tagolt.
..... .....
~ -I: Alapitva-] J~ nyara ._ :c;
'nS b.O b.O
'0. ~ ----.-.-
•
Q.)
Az alapita tag neve
as
lakhel)'e
"V
~p. fizetett
cu
~
<) Felsc!ge Elso Ferencz J67.sef dicsd kiralyunk
toke-
cu fI) :;( :0
I b en
II
II
I
'~b
>- 'r.!
c::-5
C\'I
kamaI tokat
:z: e 'nS
I
~
-
11887 100' 1001 Dr. Arcinyi Lajos, t Budapest ............... 501 501 - .1887 Als6 Elckne t Deva .............. _........ 1883 So 501 Har6 Apor Kdroly t Marosvasarhely ......... IS84 50 - 18SS II S Barcsay Bela, Deva ........................ 1880 50 - 1892 4 ~arcsay Kalman, Deva .. : .................. 1880 So - 1886 10 Ozv. Barcsa y Lciszl6ne, t Deva ............. 1883 So 50 B;lgya Farkas ...... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1880 50 - !1895 I .B;lgya Karoly, t F cherviz .................... 1880 So sol -
-
-
Atvitel ....
11 -
II
50011 3001
-II
26
A TAI<SUJ,Al'
TAGJAfNAK
141
NtVSORA.
Az alapitcS tag neve 4S .. lakhelJe
Athozat .... Ii 10 Rcigya Zsigmond. Budapest................. Benedikty 'olsef, V.-Hunyad................ Benedikty Lajos, Guraszeida... . .. Heke Ferencz. Deva : Bernad MikJo~, H.Uszeg '. . .. . . . . .. .. 15 Br. Bornemisza Tivadar, M.-IIye............. Hr. Bornemisza Tivadarne, M.-lIye........... Bruz Laszlo. Ddva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. Buda Adam, Rea.......................... Buda Elek, Alvincz........................ 20
25
30
35
40
45
50
Csongrady Kalrnanne .......•..............
.880! ,880', 1895 18951 .880 1880 1891 1880 .880 1880 1888,
,
Dcvai Elolegezesi Szovetkezet, D«!va.. . . . .. .. Devai Nemzeti Casino, D«!va................ Emich Gusztav, Budapest....... . . . . . . . . . . .. Foldvary Alexandrin, Arany........... . . . . .. GcrgcJyfi Tamas, D«!va..................... L. Gyarfas Ferencz, Budapest. :.. Dr. HaynaJd Lnjos, t Kalocsa . . . . . . . . . . . . .. Hollaki Imre, Deva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. Baro Horvath Odonne, Alvincz ··. Grof Horvath Tholdi Lajos, Budapest . Grof Horvath Tholdy Lajosne, D.-Szt.-Mcirton. Hunyadmegyci else takarekpenztar, Hcitszeg.. Jnkey Bela, Boldogfalva.................... Baro josika Geza, t Branyicska . . . . . . . . . . . .. Baro josika Janos, t Lemberg.. . . . . . . . . . . .. Id. baro josika Lajos, t Kolozsvar . . . . . . . . .. Ifj. baro josika Lajos, Branyicska : IIj. baro josika Lajosne, Branyicska . . . . . . . .. Haro josika Leo. t Zsibo B.lro Josika Pepi Fani, Rranyicska ". Baro josika Sarnu, Bees.................... Kendcffy Samuel, t Kcrnyesd , Kcnderessy Erno, t Deva . . . . . . . . . . . . . . . . .. Kolozsi Antal, t Gyulafehervar . . . . . . . . . . . . .. Gr6f Kuun Kocsard, t Algyogy . . . . . . . . . . . .. Grof Kuun Geza, M.-N~meti Grof Kuun Gezan~, M.-Ncmeti.............. Kolozsvari Ncmzeti Casino. Kolozsvar.... . . .. Gr6f Kornis Berta, Kolozsvcir............... Kun Robert, D6~a , ~.. '. . .. Grof -Lazar Jeno. Medgyesfalva Lazar Laszlo, Lapusnyak ......•............
il 50011 3001 -
.885,
18851 18g~ 'S8~4 188 .88 1883 1880 1883
II
26
sJI
-
I
j-
50 - II 50i .8821 S~ '89 5 50 So So So 1896 sol So sol -- 1896 501 1896 501 1882 So, 50 S~I 50 501 50 50 1892 SCI 1896 So So SCI 50 100 100 So 1896 50 So -
1885 So 1896 188 5 So 188~61 5 1896 188 5 So 1884 S0l So' 188 S0l So 1880~ S0l So 1886 So 50 1188 50j 50'11885, 50; 50 18801 50: 50 1880 S0" 50 1885 50 5(' 18841 50, 25 1884 188o, 100! 100 1188°1104 189(i 188S 50, 50 1885' 50, 501 1888: 50j 1896 1889 501 501 I 8801 50, 1882 _1880 501 1881
il
14
14
if
-
-6 14 15
.~~~~~~--~~~--~-II'~ Atvitel. .•.
1:280~117251-"
93
A T.t\RSUJ.A1° T:HUAINAK
Nl~V~ORA •
. --Il-~- -1'1 :::--l~~PitV;i= '~:' ~-~ ti ~1 , nyara :.S:! I I ._ , rP fizetett :.t:: I'
Az alapito tag neve 8S lakhelye
:I~
.!(
'on:!
II
on:!
~
III f-.~
._
N
"n:I
--I -
!,--_.
or:!
I'~'~
~.~ ; . c\'i kama- - ,.. tokat ..:.. C --.---~~-===========~~=-=-=-======================~=======~=== 'j ""'-17 -1125 I - J;I! 93 Athozat. II, - ':2800 I
Lazar
PeU Oszkar, t Lapusnyak
11880!; 118So Gr6f L6nyay Gabor, Budapest. , . . .. '1883'1 Gr6f Lonyay Menyhertnc, t Budapest , '18831. Lenhardt Ferencz, Gyulafehervar . . . . . . . . . . .. !IS841 Maderspach Viktor, lszkrony......... . . . . . .. 118801 Moldovan Demeter, t N.-Szeben....... . . . . .. IISSo! 1891 Nemes Janos, t Kolozsvar .. . . . . . . . . . . . . . . .. SarlI Nopcsa Elek, Budapest '1880 Saro Orban Balazs, t Sz.-Udvarhely . IIS87 Petroseny es Livazeny kozsegek o. 118861 Pogany Adam, t Deva ... 11880 Pogany Gyorgy, Deva .. ISSO Pogany Karoly, Budapest. IS93 P 18801 Zs mond t P . B~6 rJdak Adamni,' ISS5! Rudai 12 apostol banyatdrsasag, Brad 0" ., 18Soi Kenosi Sandor J6zsef, Deva 1880 Dr. Solyom-Fekete Ferencz, Deva 18801: Szentivanyi Gaborne, M.-Solymos o. 18801 Szilvassy Laszlo, t Oi-Brettye 1880 Szereday Aladar, LesnAek 118801 Baw Szentkereszty Gyorgy, Deva IS921 Gr6f Teleky Samu, Saromberke 1883 Teglas Gabor, Deva 18S5' Teglas Gaborne, Deva 1897 Torma ~s6fia, Szaszvaros .. 1880 Torok Arpad, Ponor....................... 18801 Gr6f Teleky Domokosne, Kolozsvar 11893' Grof Wass Ottilia, Kolozsvar '11883 Velicska Lajos, t Babolna ·.·0· ••... 0 ., \,18So Bare) Wesselenyi Istvanne, Kolozsvar 111887,
Lengyel Gergely,
SS
60
".
Dcva
0
0
65
0
•
0
0
•••
0
0
0
0
•
0
•
0
0
000
0
••••••
•
0
0
••••
0
•••
0
•
0
••
•••
0
0
0
•••••
0
•••••••
0
0
•
0
•
0
0
0
0
0
•
••
0
••
00..
t
75
0
Mij,~~~~~~a':::::: ..'.;
o
70
."(.
:
0
••
0
•••••
0
•
0
0
0
1 • 80
•
0
••
0
••
0
0
••••••••••
0
••
0
••••••
0
•••••
00'
0
•
••
0
•
•
••
•
•
•
••
t
0
0
••••
II Osszesen .. 0 0: I!
8S alapito tag jegyzett So alapit6
tag fizetctt
8'9 alapitvanyt . 53'!. alapitvanyt
1
I
5011 50i - j: 50. -- ,1895!! 50 SS 5" I 50 50 -!i100 100 50 50 ' -50 50 -, _. 50 SOl - I' 50 -- 11896,1 50 50 50 IS8S'I 11 50i 50 I 50; 50j 50 50,' .; 18S7:, 9 50' 501 - Ii .,: 50, 50 - Ii so! 1896'50i, -1896:150 501 50 - 11882' 14 50, IS941~ 2 1896':501 -5°' 5°1 50 50' 50 1896, So - 1897j 50 - :1893 3 50 50 50: 501 501 - 118911'1 5 5c I
II I -I! -
-!I-
~Ol· -
--
I-
II
i-
,0 - -
:~ -
1::tOkC• . hell
I
I
li4450:!26i5i
II
,I
-
!
148
1
. 4450 frt. 2675 lJ
34 ala pit6 tag tartosik 35 1/'J alapitvan yt I 775 34 . alapit6 tag 148 evi 3 frt alapitvanyi kamathatralek , . . . . . . . . . . 444
)'
34 alapitvanyos tarsulati koveteles kamatokkal
•
2219
•
Devan, 1897. feb, uar 12-6n.
Szoll6S1J Lacio8, s. k., penstaros,
A TARSUt,AT
TAf:JAfNAK
149
NftV~ORA.
Rende. tago".
Az rendes tag neve as lakhelJe
A·'pat hY L"dSZ,I'0, B~Idapest
'~III
Ii
8S 0 H Dr. Balog Pal, J?cva I 18Bo I Balog G,yula, J?c,va.. , : IS87 I! Balos Jozscf, Szdszvaros ... , .111880 'II' 5 Barcsav Ga~or, Csora II 1883 ,I Harcsay Lajos, N.-Barcsa , I' IS80 !; Bartha Gyozu, Gyulafehervar I IS80 i: Bartha Lajos, Piski ! 1880:1 Horosty;:~n~ B~I~, Dcva : . 1887 ,'j 10 Borostyani Bclane, Deva I 1890 I Br.idy Lipot, Urad I 18So 'i Ill. Brridv Albert, Brad ! 1892 i 11]. 13rri (.,1)'Albert, Brad ,................. IS92 Brady Arp.id, Urad.................. . . . . . . . . . . . . 1892 15 Borb.itviz k<)zsc~ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1895 Bigncr Karoly, Brad .... , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1895 Iff Brassovan Ferencz, Hondol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IS95 Buda Kriroly, Petroseny . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IS80 Brazovav EI<:knc. Brazova . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1885 20 Bir6 jozscf, Dc\'a................................ 1888 Csernovitz Mihnly, Zarn ... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IS95 Dane Karoly, Hatszeg............................ 1880 Dcmian Basil, Brad............. . . . . . . . . . . . . . . . . . 1883 Dosa Denes, Szassvaros . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IS80 25 Dozsa Gergely, T omesd :......... 1S8 S Dombora Laszlo, Pctroseny......... . . . . . . . . . . . . . . IS86 Dobay Karoly, Deva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1895 Gr6f Esterhdzy Miguel. Dees . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18So Fay B<Sla, Dedacs........ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1880 30 Ferenczy Gyula, D6'a............................ 1892 Franca Lajos;: M.-Brcttvc , . . .. 1894 l:li.lop Gyorgr,. N.-Szel)cn 1 1895 Friedmann LIVIUS. Alkenyer , 1896 Fodor Gyula, Szaszvaros . ' " 1896 35 Fogolyan Sandor, Dcva " .. I IS95 Baro Gyorfy Arpad, Brad........................ 1892 Hirsch Adolf, Deva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1880 Hollaky Arthur, Deva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1880 Horvath Simon, Deva............................ IS80 40 Herlea Procop, Kudzsir '. . . . . . . . . . . . . . . 1884 Herlea Tivadar, Felkenyer........................ 1884 Hajduczky J6zsef, Deva........................... 1892
i
I
Atvitel. ... 11 -
II
1896 II!! 1896 II 1896 ~I 18~5:1 'I 1896 I 1882 1882 IS87 1896 IS96 1896 1896 II 1895 1893 IS95 IS95 1895 1892 1884 1896 1895 1882 1882 1890 1884 188~ 18941 1891 1896, 1896 1896 1894 1896 1896 1894 IS93 18S6 1896 IS94 1885 ISSS IS96 -
II 14 14 9
I
3 I I I
4
12
14 14 6 I~ II
5
2
..
2 .)
10 2 II II
II 176
..... ..... ..,
i
Az rendes tag neve
e.
&I
I
- ..
'I
-
n
Arhozat ....
-.~
- -
[i
QJ
Ii
lakhelye
-
'0 ~
~~
0._
.... v,
::s.~
bJ)
e.c ~ E-
- ,..
b~'"
v~
1
....l'l: .
.--.
-
,~
I,:>
' ~.!t ' 'V
c':(;... 1>' I""" ::c .~~
;i=--= I
I
"
Hahn Karoly, Also-Telek Hondol kozs
.
Baro josika Samune, Bees IfJ. Imperat GyOrgy, Brad Bar6 Kemeny i)cla, Szenterzsebet So Kenderessy Mihaly, Deva Kiraly Pal. Fehertemplom Kohn jonas, M.·llyc Kormendy Gyula, Brad Gr6f Kuun Istvan, Dcva 55 Klim6 Mihaly, Dcva Kolumban Samu, Deva Kovacs Odon, Budapest Kovacs Ferencz, l\f.- Visiirhely Krasznay Oliver, Brad 60 Kassian Sandor, Toplicza
. .
Laszld Ignacz, Deva Laszl6 Z"igmond, Deva Lazar A l-pad , Dobra Lazar Gyorgy. Deva 65 Leszay janos, Puj Lakatos Demeter, Zam Lasaly Vilmos Ifj. Lcizar Farkas. Korosbanya Dr. Lengyel j6zsef, Puj •......................... 70 Lobi Salamon, Dobra Makray Laszlo, Felpestes Mailand Oszkar, Deva Dr Mihu janos, Szaszvaros Miksa Irnre, Hadrev 75 Mikl6s Lajos, Brad Mikanesd kozseg Matyasovs~ky j6z4)ef. Vulkan 11.6 .. L'Ivaidi !,',ezoJa Nagy Istvan, Rakosd 8S Nalacsy Akos. Nalaczvad Nemes Samuel, Gvulafehervar
1895
1
1 2
:
1882
1831
15 9
.
Antal, Deva
. . . .
. ,. .
. .
. . . .
. , .
. . .
. .
. .
. . .
. , ·
,I
···
-
189->: 1896 1J 18~5 1896 ' IS96 I 1895 : I 18 6 18994 r! 2 1879 17 1882 14 2 1894 I I 1885 .886 10 1 1895 J8~7 9 1896 1891 5 I 1895 IS96 I 1895 17 1879 1896 1881 IS I 1895 I 18<)5 6 1889 6 18S9 6 1889 1:}92 5 1887 9 11 1885 1893 3 I 1895 I 1895 1896 -
.
45 Ink6 jdnos, Alvacz«
"
176
1895 1895 18~5 IS84 i 1881 IS95 1886 1880 I J880 1880 IS80 1886 188j 1887 ISSO 1895 1892 I ISY5 !I 1880 I 1880 I 1880 I 1882 1880 , 1895 I 1895 I 1890 1890 1890 J883 1834 1880 1880 1892 1895 1895 1895 1880
.. ,
III
0
1880 Orbon~s j6zsef. Szaszvaros '1:: 1890 Pap Jozsef, N.-Pesteny . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. ' 1881 Ponory Sandor, Brasso . . . . . . . • . . . . . . . . . . . . . . . . . .. : 1880 8s Piskii tisztviseldi olvasokor 'I: 1882 Pais Elek, Deva I 1895 .
1894
1887 1889 1882 1893 1896 1894
7
14 3
-
----------.~--~~~~~--I - II Atvitel ....
II
-
2
11408
A. TARSULA1'
TAGJAINAK
NtVSORA.
151
u
'I U ,~ > 111I)"q) :......:: ... =-..:~.=- --- -.- ----_
90
.95
100
105
I 10
115
120
12 5
II)
I
bD bD
UU
co
f-4
~~ I --_. - . ---Atho~t~-~·.-. n
... --- -_. --
Pankl Vilmos, Brad ; Pietsch Sandor, Hatszcg Pap Adolf, M.-Solymos Papiu Janos, N.-Szeben Dr. Reichenberger Zsigmond, Deva Rethi Lajos, Deva Rimbas Sandor, N.-Pesteny Racz Pal, Deva Radnoti Dezsd, Kolozsvar Schiesel Karoly, Korosb4nya Schindelka Erno, N.-Ag Szabo jozsef Budapest Szacsvay Sandor, Hidalrnas Szegedy Mikl6s, Korosbanya Szentirrnay Alajos, Deva Szintc Gabor, Deva Szdcs Sandor, Deva Szaszvarosi takarekpenztdr Szullosy Lajos, Deva Schuhcr Matyas, Deva Schwcnnhammer Istvan, Lupeny Schusnek Albert, Brad Szabo Antal, Toplicza Szah6 Lajos, Brad Szida Denes, Ribicze Dr. Szasa Ivan, V.·Hunyad Tallacsek Ferencz, Budapest Grof Teleky Gyorgyne, Nalaczvad Grof Teleky Gusztavne, Kolozsvar Grof Tclcky Karoly, Kolozsvar Tcgltis Istvan, Tonia Gr6f Thoroczkay Mikl6s, Kcrnyesd Tolnay J~nos, Deva
...g,,~
0'-
A rendea tag neve ~a lakhelJe
""1II)
I~~ .a~ »:(;
~~
..r::
-- -
- II - II 408
. • •••.•••.•• . · .... , ..... . · .......... . · ..........
I
I
i
1892 I 1891 5 I i 1895 i 1895 188q I 1890 7 7 I 1890 1889 . 1880 I 1896 . · ........... II 1880 1896 . ·.......... 1895 1896 . · ., ............. 1896 1896 . ·........... 1887 1886 9 . · ........... 1880 1888 8 . · ........... 1880 1896 1880 1889 . ........... 7 1880 1896 . ........... 1882 . · ........... 14 1883 . · ........... 1883 1883 13 . · ........... 1884 1896 1880 1896 . · ........... I 1895 . · ........... 1880 1888 1896 . ............ 2 . ....... , ... 1895 1894 I ~· ........... 1895 1895 1891 . ·........... 1892 5 1 . ........... 1895 1895 I . · ........... 1895' 1:~95 . · ........... 1896 1895 . · ........... 1890 1889 7 1881 '1889 . · ........... 7 . · ........... 1881 1896 . ·. , ......... 1880 1896 1880 1896 . · ........... 1 . · ........... 1885 IS96 1 . · ............ IS86 1896 2 . · ........... IS87 1894 I 1 Tornya Odon. Felpestes . · ........... 1895 IS95 Thoroczkay Vcnczel. Guraszada . · ............ 1895 1896 Varady Bertalan, Bacsi, . · ........... IS80 IS96 , Venter Gerd, Arad : . · ............ 1887 I IS85 9 I Vane F erencz, Boicza . · ........... 1~9'l 1895 Biir6 Zcyk J6zsef. Gombas . · ........... 1883 13 188~ 1 8 Zomor Antal, J{orosbanya . · ........... 1880 188S II Ifj. Zudor Elck, Benczencz ~ . 1884 I ISS5 I Zanl koz~eg , . · ........... 1895 Ii 1895 'I Osszesen .•• ,II 538 •
•••••••••••
I
-
-
I
-
· ·
-
·
·
-
-
-
I
·........... I II
1~8 rcndes
c!vdi)as tagn41 543 c!vi tags~gi reszlet
II
-
1620 frt.
II
A 1'ARSl'LAT
TAGJAINAK N~VSORA.
Vagyonmerleg 1897. febr uar IO:-en. Befizetett alapitvanyi tokc!ben V~la~ztm;tny csatolasa az alapitvanyi Kc!szpc!nz a forgo tokc!ben .. ".,
, 2675'- frt. tokc!hcz.. . .. 525'» 3200'- f11. , ,. 1217'79 III 1217'79 III keszpenz , ,. 4117'79 frt.
Osssesen
-- ---__;~.;__---..;.....;~--
Alapitvanyi tokekovetelc!s,., Alapitvanyi tokekamatok 1897. jan. I-ig Rcndes tagsagi dij-hatralc!k 1897. jan. I o-ig
. 1775'- frt. . 444'III . 1620'- ,.
-----~~-----------------------3839"- Irt. 1897. ----------------------~~-----febr. ro-en 8256'79 frt. 8256'79 frt.
Ossses hatralek kovctelesben Tarsulati
vagyon osszesen
Devan, 1897- februar ro-en, SziJll{i.'iY Ltlio."J, s. k., penztaros. Fi e z t i k a r :
Elm;": gr6f dr. Kuun Geza, a m. t. Akademia tiszt. tagja, forendi tag, az ethnographiai tarsulat elnoke, a finn tud. tarsasag, a magyar FoJdrajzi Tarsulat tiszt. tagja stb. Alelm)'/l: dr. Solyom-Fekete Ferencz, kir. torvenysz, elnok. Tillldr: Kun R6bert fOrealisk. tanar ; 1896. deczembertdl Tc!ghis Gabor, cz. foigazgato, all. fdrealisk. igazgat6, a m. tud. Akadernia I. tagja. Segid-I,.Ikdr: Fogolyau Sandor, internatusi elsd feliigyelo tanar. ug)ICsz: Lazar Gyorgy, Hunyadmegye tiszti foiigyesze. Peil:ldros: SzoJlosy Lajos, nyug. all. tkep. tanar. Jluzeflllli i'ga::galo: Tc!glas Gabor. Vd/tuzlnzdnyi'lugok: Barcsay Bela, m. kir. all. anyakonyvv. felugyclo, Deva. Barcsay Kalman, orsz. kepv, Kis-Barcsa. Bernath Miklos. kir. kozjegyzu, Hatszeg Biro J6zsef, foisp. titkar, Deva. Borostyani Belane, a1l .• polg. lennyiskolai igazgat6no, Borostyani Bela, forecilisk. tanar, Deva, Buda Adam, birt. cs termeszetbuvar, Rea. Buda Karoly, fOszolgabiro, Petroseny, Jd. Buda Irnre, arvaszekl tisztviseld, Fogolyan Sandor, forealisk. tan., Issekutz Antal, polgarmester, HolJaky Arthur, Hunyadmegye alispanja, mind Deva. Baro josika Lajcs, nagvbirtokos, Branyicska. Klimo Mihaly, fOrealisk. tanar, Kun Robert, IOrealisk. tanar, Laszlo 19nacz, takarekpenzt. igazgato, Laszlo Zsigmond, nyug. all, tkep. tanar, Lazar Gyorgy, tiszti fougycsz, mind Deva. Makrav Laszlo, nagybirtokos, Felpestes. Pogany Gyorgy, Hunyadmegye nyug. foispanja. Deva, Pogany Karoly, orsz. kepv., Hatszeg-Poklisa, Rethy Lajos, kir. tanacsos, tanfeliigyelO, dr. Reichenberger Zsigmond, megyei korhaz! igazgato, Racz Pal, zardafonok, Kenosi Sandor Joszef, kir. kozjcgyzo, mind Deva. Pietsch Sandor, fUszolgabiro, Hatszeg. Haro Szentkcrcszty Gyorgy, Hunyadmcgye fOispanja, Deva. Szinte Gabor, fOrcalisk. tanar, Szocs Sandor, ev. ret lelkesz, Schuber .l\'latyas, tUrc~ilisk. tanar, Tolnay Janos, kir. torvsz. biro, mind Deva, Torma Zsofia, rcgcszcti irond, Szaszvaros. A tarsulattal. csereuiszonyban
til/nail:
M. Tutl. Akademia, Budapest. Erdelyi Muzeum, Kolozsvar, E. K. E., Kolozsvar. Verein fUr Landeskunde, Nagy-Szebcn. Naturwisscnschaftlischer Verein, Graz. Glasnik, a bosznia-herczegovinai rnuzeum kozlonye Serajevo. Delmagyarorszagi tortenelmi rcg~szcti tdrsulat, Temcsvar. Alsofeherrnegyei tortcnelmi regeszcti tarsulat, Gyulafehervar, .A. lcngycl Tudom. Akadcmia, Krakko,
