SZERKESZTIK ÉS KIADJÁK NYOMATOTT AJTAI K ALBERT KÖNYVNYOMDÁJÁBAN

KERESZTEM MAGVETŐ

SZERKESZTIK É S KIADJÁK

P É T E R F í D É N E S és KOVÁCS JÁNOS

XXII. KÖTET.

KOLOZSVÁRT, NYOMATOTT AJTAI K ALBERT KÖNYVNYOMDÁJÁBAN.

18 8 / .

í <

Wmln;

T A R T A L O M . I. Egyházi dolgozatok Jézus tudománya tüz. Egyh. beszéd. Ü r m ö s i K á l m á n Pünkösti tanítás. Egyh. beszéd. R é d i g e r G é z a . . Főpásztori beszéd. F e r e n c z J ó z s e f Ima özv. Gyergyai Ferenezné felett. P é t e r f i D é n e s .

. . .

. . . .

29 108 189 400

II. Hittaniak, bölcselmiek. Pál apostol tana az eredendő bünrol. V a r g a D é n e s . . . 1 „ „ „ a helyettes elégtételről. „ „ . . 94 „ „ „ az előre való elrendelésről. „ „ . . 283 Dávid király zsoltáraiból: YI. XXXVII. R é d i g e r G é z a . 3 5 . 2 4 0 Y. Jékey Aladár . 384 Gyöngymondatok (Újkori Íróktól.) Közli K i s s M i h á l y . 60 Vallás és. hit. Dr. B r a s s a i S á m u e l . 81 Húsvéti hymnus. R é d i g e r G é z a 106 Hit és vallásosság. C s e g e z y L á s z l ó 227 Melyik az igazi tudomány ? Dr. B r a s s a i S á m u e l . . . . 361 III. Nevelés és oktatásügyiek. A népiskolai vallástanítás jelen állása és reformja K e l e m e n Albert Közoktatásunk állapota 1885—6-ban. K o z m a F e r e n c z . Az iskola-orvos. Dr. B a r t ó k I s t v á n Fentartható-e a nyári tanítás jelenlegi a l a k j á b a n ? Ü r m ö s i Kálmán A bibliai csodák tárgyalása a vallásos oktatásban. P é t e r f i Dénes

18 44 237 294 400

IV IV. Eletiratok, történelmiek. Adalékok Körösi Csorna Sándor életéhez. Gróf K u a n G é z a Egyházi történelmi adatok : CVIII. A kolozsvári tanács tiltakozása a kolozsv. óvári unitárius iskola elvétele ellen. 1618 CIX. CXII. Unitárius halottak és temetések 11G Közli: B e n c z é d i G e r g e l y . CX. Feljegyzések Kénosi Tőzsér János életéről CXI. Uzoni Fosztó István nemzetiségi leszármazása. . . . Közli: C s e g e z y L á s z l ó . CXIII. Egy becses emlékirat énekes könyvünk 1837-iki kiadásáról CXIV. Tholdalagi J á n o s levele R a d e t z k y Bálint püspökhez. 1621 Közli: B e n c z é d i G e r g e l y . Nagyernyei Kelemen Benő élete. (Képpel) — Kor és jellemrajz. Jakab Elek A királylátogatás emléke. F e r e n c z J ó z s e f Lowe Károly emlékirataiból. K o v á c s J á n o s Kiss Mihály unitárius esperes politikai fogsága, a.

.11

114 250 195 196

385 358 145 320 391

.

•

.

.

415

V. Egyházi é l e t Kiáltó szó a pusztában. J a k a b E l e k . Nyilt levél J a k a b Eleknek. F e r e n c z J ó z s e f . . . . . Levél Budapestről. D e r z s i K á r o l y . Bölöni unitárius ekkla 1886. évi számadása. F Z Lehet-e az ekklé<:sia-követés kötelező gyülekezeteinkben? Ü r mös i K á 1 m á n Az unitárius vallásközönség zsinalfőtanácsi gyűlése. Sz . . A bölöni vagyon-kezelés F. Z A vallásközönség f. évi zsinatjáról s—s A dévai unitárius leány-egyház Felhívás a székely-keresztúri iskola érdekében

36 121 208 212 254 304 417 352 357 425

VI. V e g y e s tartalmúak. Külföldi levelezés:

I. Párisi le?él. C h a r r u a u d

D e z s ő 54 128 197 261 339 403 II. Angolországi levél. G o r d o n S á n d o r 61 135 204 346 411 Az általvető, (F) . . . ' 279 Franklin parabolája a türelmetlenségről • . . 352

V VII, Irodalmi értesítő. 66

140 2 1 5 270 350 423. VIII. Aranykönyv.

A Dávid-Ferencz alapítványra tett kegyes adományok 80. A Budapesten alapítandó rendes lelkészi állomásra és állandó imaházra t e t t kegyes adományok 144 226. Angol testvéreink által a toroczkói tűzvész alkalmiból tett kegyes adományokról 224. A brassói leányekklának tett ajándékozások. A kolozsvári főiskolának tett ajándékozások. Az ádámosi ekklának. Adakozás Péterfi Sándor emlékkövére 282. 433. Ozv. P a p Sánclornészentmihályfalviözv. papné alapító levele. Petrichevich Horv th Borb.íra és gróf Kornis Zsigmondné, sz. báró Györfy Berta ajándéka a kolozsvári ekklának 3G0. Kovács Dénes alapitó-levele. A székelykeresztnri gymnasium 5-ik tanári székére tett adakozas 432. IX. Különfélék. Curiai végzés bázasságügyi bíráskodásunkra nézve. 70. Egyház u n k részéről tett ajánlat az E. M. K. Egyesületnek. 71. Főt. Ferencz J. dr. Brassai Sámuel. 73. Prot. irodalmi társulat. 74. Ref. egyház és hittani kérdések. 75. A sárospataki lapok. Buzogány Áron. A providence-i gyermekek adománya. Pag> t J á n o s ajándéka. A DávidFerencz-egylet. Az Eötvös-alap közi. A szabédi uj népiskola. Dobos János. 77. Egy áimális székely temetése. Tudomány és vallás 78. Mulatságos tört. 79. A Ker. Magvetőért! 141. Unitárius istenitisztelet Orosházán. 142. Rédiger Géza „Kincses Jancsi"-ja. Nagy Tamás 143. Angol testvéreink u j a b b szívessége 21(5 A br. Baldareyalapitvány. 217. „Ifj. Peielle István alapítvány" 218. A képviselőválasztásokról. A magyar tud. akad. A tanügy köréből. 202. Uj lelkészek. A Dávid F.-egylet. Zsinati prédikátorok. Az unitárius Főiskola 223. Kelemen Benő arczképe. 224. A zsinati főtanács. Emlékkövet Péterfi Sándornak ! 272. Szép ajándék. A dersi unitárius templom freskói. 273. A bölöni egyház. 274. A visitatiók reformja. 276. A budapesti unitárius egyházközség örömnapja. 276. Bük László (J. E.) 277. A Dávid F.-egylet. Bixby Jakab. Iskoláink. 278. Uj egyháztanácsosok. A Dávid F.-egylet közgyűlése. 354. Várady Károly emlékoszlopa, Kinevezés. Papválasztás. 358. A Dávid F.-egyl. 359 A Prot. Közlöny 426. Dr. Brassai befolyása Erkelre 428. Channing müveiből. P. Horváth Borbára. A vallásos érzületről 429. Egy persa minister a dogmáról. 430. Gyászhirek. 79 144 2 2 4 279. 430. A szerkesztőség postája. 224. 431.

KERESZTÉNY MAGVETŐ. XX U-ik éuf.

Január, Február, 1887.

1-ső füzet.

PÁL APOSTOL TANA AZ EREDENDŐ BŰNRŐL. Pál apostol a Rómabeliekhez írott levelének VII-ik fejezetében bámulatosan írja le a rósz ellen való lelki küzdelmét, a hol a többek k ö z t azt m o n d j a : „hogy a midőn akaratunk van a jóra, de nincs erőnk azt véghez vinni, abban az esetben nem mi vagyunk felelősek az eredményért, hanem a bennünk lakozó bűn". ( 1 8 — 2 0 v.) Azaz, a bűn megszűnt bűnösség lenni, és betegséggé változott. Az többé nem az akarat roszra való iránya, hanem természetünkben levő betegség. Es a mig eUentállunk a rosznak, küzdünk az ellen, ha nem menekülhetünk is meg hatalmától, szabadok vagyunk annak vétkétől. Egy lépést fennebb m e n t ü n k és az az első lépés a kétségbeeséstől a remény felé. Szolgák vagyunk, de nem saját beleegyezésünkből. Ha vétkezünk, többé nem akarva, hanem akaratlanúl vétkezünk. Tehát nem mi vétkezünk, hanem valamely a szervezetünkben elrejtett roszra való h a j l a m : testünk vétkezik, de nem lelkünk. — E tekintetben az orthodoxok bizonyos pontig megegyeznek Pállal, állítván, hogy a betegséghez hasonló bűn lakozik bennünk, és azt természeti romlottságnak, örökölt rosznak nevezik; de nincs bátorságuk kijelenteni, hogy miután ezt a roszszat örököltük, nem vagyunk felelősek a z é r t ; s hogy irtózunk, gyűlöljük és felhagyunk a roszszal, mentek vagyunk az abban való részvételtől; s hogy miután az többé nem a mi bűnünk, hanem a mi elődeinké, a multunké, nem a jelenünké, lelkünk levetkezvén azt, felül emelkedett rajta. Pedig ez az igazi tan, a Pál tana, a józan értelem és okosság tana is. Minden érdem, erény és vétkesség az akaratban, választásban és szándékban székel. Ha jót teszünk, de akaratlanúl teszszük, abban nincs erény. Ha roszszat teszünk, de akaratlanúl és vonakodva és egész erőnkkel ellene szegülve, abban nincs bűnösség. I)e jóllehet nincs bűnösség, van rosz, van nyomor. E tekintetben meg a szabadelvű keresztények különböznek Páltól, de kárukra. Minden bűnösséget és erényt az akaratba helyeznek, a mint kell is, hogy helyezzenek, de rendesen ignorálják az emberi természetben levő, múltból öröklött rosz hajlamokat. Pedig a részegeseknek i

2

PÁL

APOSTOL TAXA

AZ EREDENDŐ BUNROIi,

gyakran részegségre hajlandó utódaik lesznek. Az ily fajta benlakó örökölt rósz, h a nem is bűnösség, de nyomorúság, szolgaság. „A ki, b ű n t követ el, szolgája a b ű n n e k " . A bűn. legyen az vétkesség, vagy nem, halál. Minden rosz cselekedet halál ; halála az emberben levő nemesebb e l e m n e k ; halála az 6' tisztaságának, becsületességének és magasra törekvésének. A rosz cselekedet m i n k e t hitványokká, szegényekké és nyomorultakká teszen. Az megfoszt emberséglinktő', a bátorságtól, önbecsüléstől és reménytől s lealacsonyit. Pál apostolnak a bűnről való nézetében eddigelé két pontot láttunk. Az első az a tény, hogy az emberiségben hajlam van a roszra és ez a hajlam oly erős, hogy gyakran megsemmisíti azok törekvését, a kik minden lehetőt megtesznek a n n a k ellenzésére, A második tény, hogy ez a roszra való hajlam, ha csak le nem győzetik, a nemesebb természetnek azt a hanyatlását és romlását eredményezi, a mit Pál halálnak nevez. A bűnről való nézetében P á l t a modern tudományosság is támogatja. A tudomány most általánosan elfogadja az öröklés törvényét, hogy a tehetségeket és hiányokat az utódok öröklik. Azt is megm u t a t j a , hogy az ősi bűntény következménye a test romlottságában és a vér betegségében van, a mi új vétekre és bűnre vezet. De a tudomány azt is t a r t j a , hogy az ily bűnös hajlamok oly betegségek, a melyek szükségképpen nem foglalnak magokban bűnösséget, nem érdemelnek büntetést, hanem inkább megfelelő orvosi bánásmódot. Sőt a modern tudományos vizsgálódás ezen az állásponton jóval túl is ment, gyakran oly mesze, hogy egészen szakit a bűnösség fogalmával, és minden rosz cselekedetet úgy t e k i n t , mint betegség eredményét. Hajlandó oly nagy befolyást tulajdonítani a szervezetnek és körülményeknek, hogy az egész sajátságot ebből a két forrásból származtatja. Az emberi akaratot a minimumra vezeti le és a n n a k minden valódi szabadságát tagadja. Szerinte a lélekfurdalás egyenlő a bánattal, és a lelkiismeretnek nincs egyéb feladata, minthogy n e k ü n k b á n a t o t okozzon hibáink miatt, mint valódi szerencsétlenségek miatt. Ha a lelkiismeret azt mondja, liogy „kell" és „nem kell", az csak annyi, hogy sejteti velünk, mi legyen hasznos vagy sérelmes. Ilyen értelmezés szerint az Isten előtti bűnösség eltűnik és a megbánás, bűnbocsánat csaknem jelentésnélküli szavak lesznek. Ez azonban nem a mi apostolunk nézete. Pál azonkívül, hogy betegségnek t e k i n t i a bűnt, ugy is ismeri, m i n t bűnösséget. És ezzel a felfogással a megbánás és bűnbocsánat fontos elemek lesznek

P Á L APÓSTOL TANA AZ EREDENDŐ

BŰNRŐL.

3

az erkölcsi előhaladásban. A mig Róm. VII. 7 — 2 5 . betegségnek ismeri el a bűnt, a mely minket rabszolgákká teszen, addig más fontos helyeken, ugy tárgyalja, mint oly valamit, a mi büntetést érdemel. Róm. I. 18—II. 10. Pál meg akarván mutatni, hogy a görögöknek és rómaiaknak éppen úgy meg kell igazulniok, mint a zsidóknak, e végből az idézett helyen szükségesnek látja megmagyarázni, hogy nekik örökölt ismeretök van Istenről és törvényéről, és az az ismeretök is megvan, hogy annak engedelmeskedjenek, vagy ne. Teljesen megengedi, hogy sokan tényleg engedelmeskednek ennek a törvénynek, és ezért lelkiismeretük kimenti őket. Ekkép az erkölcsi rosznak egy formáját ismeri el, a mely nem betegség, hanem szándékos engedetlenség és a mely éppen azért bűnösség. Ennek következményét nem nevezi halálnak, hanem úgy t ü n t e t i fel, mint a mely isteni haragot, nem tetszést, vagy büntetést von maga után. (Róm. I. 18. 24. 26. 28.) Az isteni nem tetszés érzése akkor keletkezik, mikor a lelkiismeret felébred, a mi a harag napjának neveztetik. (Róm. II. 5.) Másik következménye ennek a szándékos engedetlenségnek az „elidegenedés" ember és Isten között. De minthogy Pál határozottan tanitja, (Róm. V. 8.), hogy Isten szeret minket, a mig bűnösök vagyunk, és a mielőtt megigazulnánk is, és hogy ez a szeretet forrása a mi megigazulásunknak: következik, hogy Isten h a ragja nem jelenthet tényleges haragot az ő részéről, hanem azt az érzést a mi részünkről, hogy mi az ő nemtetszését megérdemeljük. El sem idegenedhetik Isten tőlünk tényleg; hanem inkább mi idegenedünk el tőle. Pál sohasem mondja, hogy Isten kibékült az emberrel, hanem mindig, hogy az ember békült ki az Istennel. Pál nézeteit e szerint igy öszszegezhetjük: k é t erkölcsi rosz van : 1. Ha egy erkölcsi szabad lény szándékosan nem engedelmeskedik az igaz és nem igaz törvényének, a melyről tudja, hogy az vagy positiv törvény (zsidó), vagy a lelkiismeret kijelentése (pogány). Ennek eredménye az isteni nemtetszésnek érzése, a mi okozza, hogy a bűnös elkerülje az Isten gondolatát, a mely elkerülés a b ű n ben való további elmerülést eredményezi. Gyógyszere a bűnbocsánat (megigazulás) valódiságában való hit, a mely hálás szeretetet szül, és ekkép uj indokot szolgáltat a jó tevésére. 2. A bűnt ugy is lehet tekinteni, mint megromlott szokást, mely a múltban folytatott rosz magaviseletből, örökölt roszból és a körülmények kényszer-nyomásából keletkezett, Következése a bűnben való halál, szolgaság, vagy erkölcsi tehetetlenség a jóttevésre, még akkor is, midőn éppen a j ót a k a r j u k tenni. Gyógyszere megváltás, a mely Jézus által 1*-

4

PÁL APOSTOL

TAXA AZ E R E D E N D Ő

BUNROIi,

az isteni segítségben való abból a hitből ered, a mely u j reményt és bátorságot szül. 3. Az első f a j t á j ú erkölcsi rosz bűnösség, a második romlottság. A mennyire bűnösség, nem r o m l o t t s á g ; s a mennyire romlottság, nem bűnösség. De a szándékos engedetlenség végül romlottságot szül és a romlottság növekszik az engedetlenségi hajlam következtében. 4. Az erkölcsi törvény nem t u d j a az csak követeli a jó tevését, de n e m ság ellenében. (Rom. VIII. 3.) A rosz e szere a Krisztusban megjelent uj isteni

gyógyítani ezt a roszat, mert ad erőt arra a rosz kívánmindkét alakjának gyógyszeretetben található.

A kálvinisták mindig azt állították, hogy az ők lényeges dogmáik : az eredendő bűn, helyettes elégtétel és kiválasztás, világosan t a n í t t a t n a k Pál által. Freeman Clarke azt állítja, hogy a Pál leveleinek sok évi gondos tanulmányozása u t á n arról győződött meg, hogy Pál nem volt kálvinista és sohasem t a n í t o t t a az úgynevezett Kálvin-féle dogmákat. Lássuk most ezek közül a dogmák közül az elsőt. A Kálvint követők alapdogmája: az e m b e r e s e t e , a melyről maga Kálvin a következőket tanítja az ő Institutióiban: „Ádám bűne az isteni harag rettenetes lángját felgyújtotta az összes emberi nem ellen. Fogyatkozásaival utódait megrontotta, a mely fogyatkozás égen és földön a természet öszszes rendjét felforgatta. Ádám az emberiség gyökere, következőleg az ő elromlása által az egész emberi nem megromlott. E megromlásnál fogva mi kárhozottak vagyunk Isten szemei előtt. A csecsemők magokban hozzák a kárhozatot a világra, m e r t egész lényök a bűn fészke!" Az a kérdés, tanitotta-e Pál e t a n t r Két hely van Pál apostol leveleiben, a hol Ádám az emberi bűnnel és megváltással öszszeköttetésben hozatik fel, egyik Róm. V., másik I. Korintli. XV. A hely a Rómabeliekhez írott levélben ez: Miképpen egy ember által j ö t t e világra a bűn, és a bűn által a halál, és aképpen minden emberekre a halál elhatott, mert mindnyájan vétkeztek (azután egy lioszszu közbevetés), azonképpen egynek engedelmessége által megigazulás és élet következett be sokakra. Hogy megértsük ez okoskodást, meg kell t u d n u n k , mi körül forog, mi a tárgya, czélja és mi az alkalom. Pál czélja itt nem az, hogy Ádámról tanítson valamit, hanem hogy Krisztusról. Egy t é n y t emlit fel, a melyet Ádámra vonatkozó-

PÁL APOSTOL TAXA

AZ EREDENDŐ

BŰNRŐL.

5

lag mindenki tud, és a melylyel Krisztusra vonatkozólag valamit bizonyít, illustrál. A mit a római zsidó keresztények Pál tanitásában elleneztek, az hihetőleg a volt, hogy ő az emberi idvezülést, egy ember által eszközölteti, nem pedig az öszszes zsidó nép által. A zsidó nép arra volt rendelve, hogy az igaz vallást az emberiségnek közvetítse. A világ az által az élet által kell hogy megváltassák, a mely az öszszes zsidó nemzet által hagyományként hagyatott, nem pedig egy ember élete által. Ily nagy áldás, azt mondák ők. miként jöhetne egy ember által? Pál feleletének és érvelésének lényege a zsidók ellenvetésére a következő : Ha egy ember hozta a bűnt a világba, miért n e hozhatná a jóságot, üdvöt is egy ember? Ha a rosz befolyás az első vétkezőtől eredve, ierjedett el és Latolt be az egész fajba, a jó befolyás miért ne indulhatna ki egy tiszta lélektől és megnövekedve miért ne terjedhetne el az egész fajban ; Az első ember, a ki vétkezett, példát adott a roszra, megmérgezte faja vérét, mindnyájunkat lefelé vonz és hajlandóbbakká tett, hogy engedjünk a kísértésnek. Minden egyes ember, a ki rosz at teszen, rosz befolyást gyakorol az öszszes jövő nemzedékekre. S minden egyes ember, a ki jót cselekszik, megkönnyíti minden más embernek a jócselekvést. Ha a halál egy ember által jő a világra, miért ne jöhetne az élet is egy által, miután egy által ez is eszközölhető ? A - szellemi halálnak, meg kell engedni, egy ember bűnében van a kezdete. Miért ne lehetne a szellemi életnek is kezdete egy ember tökéletes erejében ? Ez a valódi értelme annak a helynek, a mely alapjául tétetett ama különös tannak, hogy Ádám bűne beszámittat i k az ő utódainak. Pál szándéka nem az volt, hogy Ádám bűnéről és annak következményéről tanítson, csók felemlíti őt, a végből, hogy bebizonyítsa, miszerint Krisztus a szellemi élet nj rendj é n e k kezdete lehet. Mindenki tudja, hogy a bűn az első emberrel lépett a világba, a ki v é t k e z e t t ; és mindenki tudja, hogy bizonyos hanyatlás, rosz szokás, mint természetes folyamat, követte a bűnt. Az ember erkölcsileg és szellemileg megkezdett halni, mihelyt vétkezni kezdett. De azt nem mondja Pál, hogy az emberek azért kezdt e k meghalni, mivel Ádám v é t k e z e t t ; Ő azt m o n d j a : a halál azért következett be mindenkire, m e r t mindenki vétkezett. Az emberek megkezdettek halni, mivel ők magok vétkeztek. Midőn Ádám vétkezett, az emberi nem lefelé kezdett hanyatlani, midőn pedig Jézus szent életet élt, az emberiség felfelé kezdett emelkedni. Egy ember bűnének a befolyása kiterjedt az öszszes emberiségre, egy ember jó-

6

PÁL APOSTOL

TAXA AZ E R E D E N D Ő BUNROIi,

ságának hatása, miért n e terjedne ki az öszszes emberiségre? Ez a Pál okoskodása, de ez nem kálvinismus. Kálvin azt m o n d j a : „Ádám bűne felgyújtotta az isteni h a r a g lángját az egész emberi nem ellen." Pál semmi effélét nem mond. Kálvin azt mondja, hogy az egész emberi nem megromlott és a természet rendje felforgattatott az első ember bűnössége által. Pál egyszerüleg azt mondja, hogy a b ű n és szellemi halál az első emberrel lépett a világba. Kálvin azt t a n i t j a , hogy Ádám bűne betudódik utódainak; mi kárhoztatunk és helyesen b ű n t e t t e t ü n k Istentől a romlott természet miatt, a melyet Ádámtól örököltünk. Pál nem mondja ezt, mint mindjárt látni fogjuk, Ő éppen az ellenkezőt tanitja. Pál következtetése egyszerű, a m i k é n t egy ember engedetlensége által sokan bűnre vezettettek, ugy egynek engedelmessége által sokan megigazulásra fognak vezettetni. A másik helyen (I. Korinth. XV.) Pál igy szól: „A miként Ádámban mindenek meghalnak, ugy Krisztusban mindenek megelevenülnek." 0 nem mondja, „hogy mindenek vétkeznek Ádámban," vagy „hogy mindenek bűnösök lettek az Ádám bűne által", vagy „hogy Ádám bűne miatt mindenek megromlott természetet hoznak a világba", a mely kiteszi Őket az Isten haragjának." Ezek Kálvinféle állitások, de nem a Páléi. Pál azt mondja, hogy mindenek meghalnak Ádámban, és mindenek megelevenülnek Krisztusban. Ez alatt ő azt érti, hogy mint a közös emberiségnek részei, halandók vagyunk ; de mint keresztények részesei vagyunk Krisztus életének és a halhatatlanságnak magva van bennünk. Meghalunk mint emberek, élünk mint keresztények. A halál, a mely Ádámmal kezdődött, az egész fajban elterjedt; az u j élet is, a mely Krisztussal kezdődött az egész f a j b a n el fog terjedni. E k k é p Pál megfelel a zsidók ellenvetésére, a kik azt, mondották, hogy a zsidó nemzet és nem egyes zsidó rendeltetett az emberi nem megváltására. Miként lehet egy embernek elég erkölcsi ereje, hogy az emberiségre nézve az üdv közvetítője legyen? Pál igy felel: „Miután a halál, az erkölcsi halál, egy ember engedetlensége által lépett a világba és terjedett el a fajban, miért no léphetne az élet, az erkölcsi élet is egyes ember által és terjedhetne el a faj k ö z ö t t ? Mindazonáltal ne kövessük el azt a hibát, hogy az individualismusról való modern merev tanunkat P á l n a k tulajdonítsuk. 0 mind e n , egyes lélek személyes szabadságát és személyes felelősségét elismerte és tanította, a mint minden józan eszű embernek el kell

PÁL APOSTOL

TAXA A Z EREDBXDO

BUNROL.

7

ismerni a z t ; védte ekkép a sérthetetlen magán lelkiismeretet és a felelősség szent törvényét, de egyéniség tanitását nem vitte túlságba. A miként a fán minden egyes bimbónak saját élete van és mégis részt veszen a fa életében, ugy meg van minden egyes lélek személyes felelősségének szentélye, a melybe senki más nem hatolhat bé. Minden embernek hordoznia kell terhét, tennie kötelességét és egyedül kell menni az Ítéletre. De egy más terhét is hordoznunk kell. Az erkölcsi jó és rosz fajok és községek által á p o l t a t i k : mindnyáj u n k n a k van ugy közös, mint egyéni életünk. Egy ember sem él önmagának, sem nem hal önmagának. Sok tag vagyunk, mégis egy test. A faj élete bennünk folytatódik; elődeink vonásai ismétlődnek b e n n ü n k ; környezetünk befolyásol; ugyanazzal az értelmi és erkölcsi eledellel tápláltatunk, mint a kik közt élünk. Hajlamokat öröklünk a jóra, vagy roszra, vagy mindkettőre elődeinktől ; de azokért nem vagyunk felelősek; csak azért vagyunk felelősek, a mit magunk teszünk. Környezetünktől múlhatatlanul befolyást nyerünk, csakhogy ez a befolyás nem ellenállhatatlan, nem teljes. Általános, de nem egész. A Iíálvin-féle tanban a bűn örökléséről az igazság az, hogy az erkölcsi rosz ragályos, tenyészik, s olyan mint a méreg, a mely a vérbe megy. Ellenben az hamis a Kálvin-féle tanban, hogy a rosz befolyást teljesnek, s ellenállhatatlannak nevezi; az nem teljes, mert minden emberben van jó, éppen ugy mint rosz; nem ellenállhatatlan, mert mindnyájunknak van eszünk, lelkiismeretünk és szabadságunk, a melyekkel ellenállhatunk annak. Azonfelül a jó befolyások is ragadósak, azokat is lehet örökölni. A leghamisabb a Kálvin-féle tanban az, hogy Isten minket bűnösöknek tart, és reánk haragszik a m i a t t a rosz miatt, a melyet minden hozzájárulásunk nélkül örököltünk. Egy hely van Pál apostolnak az Efezusbeliekhez írott levelében, a mely első látásra ugy tetszik, még Kálvin-féle nézetet tanít. Itt ő azt mondja a zsidóknak (II. 3.) „hogy Ők természet szerint éppen ugy a harag gyermekei voltak, mint mások" ; azaz éppen ugy, mint a pogányok. De bármit jelentsen ez a mondás, azt nem jelentheti, hogy nekik természetüknél fogva nem volt erejök jót tenni 5 mert egy más helyen azt mondja: „a pogányok, a kiknek nincs törvényök, természetüknél fogva a törvényben foglalt dolgokat cselekszik." Hozzá teszi, hogy ők ekkép megmutatják, miszerint „más törvényük van, a mely a szivükbe íratott." Ádámban mindnyájan meghalunk, Krisztusban mindnyájan megelevenülünk. Minden befolyás, a mely arra irányul, hogy a test a

8

PÁL APOSTOL TAXA AZ EREDENDŐ BUNROIi,

lélek fölé kerekedjék, a világot lefelé viszi; de minden befolyás, a mely a szellemet a t e s t felett úrrá teszi, felfelé viszen. A befolyások közepett az ember lelke a középső helyet foglalja el és fel van ruházva szabadsággal, hogy az ellentétes befolyások közt válaszszon. A befolyás reánk alulról és felülről j ő ; rajtunk áll, hogy válaszszuk a jót és huzódjunk viszsza a rosztól. Az Isten szolgái lehetünk, ha engedelmeskedünk annak, a mi legmagasabb; a rosz szolgái, ha követjük a mi legaljasabb. A halál és élet magva b e n n ü n k van. Mindnyájan meghalunk Ádámban, de megelevenülünk Krisztusban. Az eredendő bűn Pál szerint a roszra való haj'am, a mely minden emberben meg van. Kisebb a szükségességnél, m e r t ellene lehet állani; több mint lehetőség, mert állandó a tagok törvénye. Az a szervezetben levő roszra való hajlandóság, a mely az öszszes mult roszak örökségének törvénye. Nem bűnösség, h a n e m rosz ; nem hiba, hanem szerencsétlenség. De Isten egy erosebb lökést adott az emberiségnek ellenkező irányban Krisztus és minden jó emberek élete által, a mely szintén behat a szervezetbe és az örökösödés hasonló törvénye szerint működik. Jót és roszat egyformán öröklünk a m ú l t ból. Elődeink ezreitől ömlik az élet árja belénk. Minden emberben a lélek a középen áll, hogy e befolyásoknak engedjen, vagy azoknak ellent álljon, vagy tetszése szerint válaszszon köztük. Minden erényünk és vétkünk abból ál), a m i t ellentétes irányok közül választunk. Nem a mi vétkünk, hogy a rosz hozzánk j o ; nem a mi érdemünk, hogy Krisztus és a keresztény befolyás utolér minket. A mig az ember ellenáll a rosznak, nem felelős a z é r t ; midőn enged annak, bűnös lesz. Arról is meg lehet gyó'zó'clve, hogy van egy erosebb befolyás is, a mely megmentheti Őt, ha tud abban bizni; s hogy a hol a bűn bővelkedik, a kegyelem még inkább. Az eredendő b ű n ekkép, a mint Pál tanitja, a vétekre való hajlam, de nem szükségessége a vétkezésnek. Az a test tulajdona, de nem a léleké, még kevésbé a szellemé. De a hajlandóság oly erős, hogy folytonos ellentállást kiván. A mi erőnk a n n a k ellenzésére nem elégséges,, ez ellen más erőre is van szükségünk. Ez a más erő Jézustól származik. A miként a roszra való hajlam, a mely az első emberrel keletkezett, a lelket lefelé húzza, ugy a jóra való hajlam, mely Krisztustól származik, a lelket felfelé emeli. Pál tana az eredendő bűnt és roszszat illetőleg a Kálvinétól a következő lényeges pontokban különbözik: 1. Kálvin azt állítja, hogy az örökölt rosz,

a mely a mi ter-

PÁL APOSTOL TANA AZ EREDENDŐ

BUNROL,

9

mészetünkben találtatik, — bűnösség. Pál határozottan tagadja ezt. A bűnös magaviselet, a mennyire örökölt romlottságból ered, Pál szerint nem általunk folytattatik, hanem a bennünk lakozó bűn által. 2. Kálvin azt tanítja, hogy a természet eme romlottsága teljes. Pál azt tanítja, hogy minden emberben van erő a jóra, éppen ugy mint a roszra; és még azok is, a kik törvény nélkül vannak, természetüknél fogva tehetik azokat a dolgokat, a miket a törvény parancsol. 3. A kálvinizmus kijelenti, hogy mi vétkezünk Ádámban. Ez az állítás nem találtatik Pálnál. Nem vétkezünk Ádámban (vagy mint emberek); de mint emberek Ádámtól származván, osztozunk a romlottság és hanyatlás közös örökségében. 4. A kálvinizmus azt tanítja, hogy az ember tehetetlen a jóra. Tagadja az emberben levő azt a szabadságot, hogy megtérés előtt választást és jót tehessen. Ezt ismét sehol sem tanítja Pál. Midőn azt állítja, hogy a pogányok a törvényen és evangéliumon kívül, természetüknél fogva azokat a dolgokat teszik, a melyek a törvényben foglaltatnak, és „önmagoknak törvényük", erkölcsi szabadságot tételezett fel a meg nem tértben. Ugyanezt a tant világosan tanitja Jézus az ítélet napról való tanításában, a hol a pogányok, a kik jót cselekednek, meglepetve ugy találják, hogy Ők öntudatlanul Krisztust szolgálták. E k k é p látjuk Pál mondásának igazságát, „mi remény által mentetünk meg", és hogy az ő egész rendszere e gondolattal öszsze van kötve. A remény, a mely halhatatlan élettel van tele, bátorságot ad nekünk és előre segít. A remény nagy adománya főleg Krisztus által jött a világra. 0 arra tanította az emberiséget, hogy lássa a végtelen szeretetet, a mely minden embert körülveszen, minden eseményt vezérel, minden szivet ihlet, és minden dolgot végtelen és tökéletes jóság felé vezérel. Az Isten szeretetének tudata minden vétekre való kívánságot kiöl a mi sziveinkből és jóságra való szeretetet t e r e m t ; az lehetetlenné teszi, hogy kívánjuk a bűnt. E reménynyel lelkünkben, a roszszal szembe nézhetünk és azt legyőzhetjük. A rosz valódi, bennünk és körülöttünk van, de nem legfőbb. A jó magasabb és erősebb. Isten megengedi, hogy a bűn a világba lépjék, mivel az ő megbocsátó szereteténél fogva a hálás szeretetnek nagyob öszszege virágzik ki az emberi szívből. A bűn szolgáltatja az alkalmat ama csodálatos kegyelem nyilvánítására, a mely minden embert megmenthet. Azonfelül a jó, mely reánk

10

FÁL APOSTOL TAXA AZ

EREDENDŐ

BŰNRŐL.

Krisztustól árad, sokkal inkább felülmúlja az Ádámtól jövő roszszat. A hol a bűn bővelkedik, a kegyelem még inkább bővelkedik. A rosz, liit által magasabb jóvá változik által. Minél roszabbak vagyunk, annál inkább érezzük Isten és Krisztus jóságát a mi megváltásunkban. VARGA

DÉNES.

ADALÉKOK KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR ÉLETÉHEZ. „Omnia deficiant, v i r t u s t a m e n omnia v i n c i t : P e r quodvis praeceps a r d u a vádit iter."

Ovidius. A családi életnek egyik legjellemzőbb vonása a családtagoknak egymás iránt viseltető érdeklődésűkből áll, melynél fogva bármily t á volra is vetődnek egymástól, minden alkalmat megragadnak, hogy egyik a másikról liirt halljon. Áldozatok árán is felkeresik egymást, legalább az élet legnevezetesebb eseményeinek alkalmából, a mikor az öröm, ha többen osztoznak benne, gyarapodik s könnyebbül a megosztott fájdalom; óhajtják, reménylik a viszontlátást. Bach Sebestyén családja, melyben a zenetehetség több nemzetségen át drága hagyatékként szállott apáról fiúra, Németország különböző tartományaiban terjedt ki. E családnál szokás volt, hogy tagjai az év bizonyos napján öszszegyiilekezzenek s megújítsák közös őseik emlékét s ezekével együtt régi hazájokét. honnan Thüringiába szakadtak. A kiterjedt Bach család eredeti hazája Magyarország volt. A magyar fajnak egyik nemzeti, sajátos jegye épp ez. a családi vonás, s innen van, hogy az öszszetartozás érzete mélyen á t h a t j a ; a közös eredet, az eredeti haza nála nem elvont fogalom, — az érdek ezek iránt történelme különböző korszakaiban szüntelenül nyilvánult. A Persisbe költözött magyarok nyugati testvéreikhez követeket s izeneteket küldöztek s viszont azok részéről állapotuk felől tudósításokat kaptak s hozzájok érkező követjeiket fogadták. IV. Béla uralkodása alatt O t t ó nevezetű szerzetes az Ősi haza felkeresésére indult, de elérésében hiába fáradozott. Utánna J u l i a n indult ú t n a k három szerzetes társával, ezek közül csakis az egy Julian t é r t haza. 0 csakugyan reá talált a magyarokra az Etil folyam mentében, és miután mint magyart fölismerték és megértették, n a g y v o l t a z ö r ö m, körülvezették a házakban és falvakban és tudakozódtak keresztény rokonaikról és azok királyáról. Bármit is beszélt nekik Julian a hit* L. r É g v fejezet a keleti t a n u l m á n y o k történetéből Magyarországon" cz, czikkemet. Megjelent a „Keresztény Magvető" XVIII. évf. 6-ik füzetében.

12

ADALÉKOK

KÖRÖSI CSOJTA SÁNDOR

ÉLETÉHEZ.

rol és egyéb dolgokról, azt mind örömest hallgatták, mert nyelvük teljesen magyar volt és igy egymást jól értették. 1 ) Mátyás királyunk ez ősi hazából szándékozott kitelepitni a viszszamaradt rokonokat, mint a hogy ezt Bonfinius történelme első Decas-ának második könyvéből t u d j u k . Thuróczi még azt is tudja, hogy az a veronai ember, kiről Bonfinius az idéztem helyen azt mondja, hogy a Dón eredetéig jutván (a Volga helyett a Dón neve fordul elő), ott magyarokra t a lála, haza jővén s tapasztalását II. P i u s pápával közölvén, Sz.-Ferencz szerzetbeli s magyarul tudó papokkal oda a k a r t menni, ele a moszkvai fejedelem nem ereszté őket oda s viszsza kellett térniük. 2 ) Ez ősi h a z a J u g r a - vagy U g r a - o r s z á g , mely az ujabb nyomozások szerint magában foglalta a mai tobolski és permi kormányzóságok nagy részét. Bethlen Gábor, m i n t Mircse J á n o s feljegyzéseiből tudom, szintén küldött ki egy az ősi h a z a felfedezésére vállalkozó ifjút, ki ázsiai útjáról megtérve Konstantinápolyban meghalt s úti naplója is elveszett. E m e régi utazóink sorát folytatják azok, kik a jelen százesztendőben a régiekhez hasonló érzéssel keblükben, de hasonlithatlanúl több előismerettel indultak útnak kelet felé. Ezek egyike volt Körösi Csorna Sándor.

Csorna Sándor 1820. vége felé Teheránban volt, hova azon év october 14-ik napján érkezett. Itt a két Willock testvér, Henry és George kivételével európai embert n e m talált. Kovács József nagyenyedi mathematikai és természettudományi tanárhoz irt levelét Willock kezében hagyta, hogy rendeltetése helyére juttassa. Egy másik levelét az enyedi collegium patronusaihoz irta, melyből báró Eötvös József Csoma Sándor felett mondott remek emlékbeszédében néhány oly mondatot küzült, melyek kifejtik keleti u t j á n a k czélját. E levelét, melyet dec. 21-ikérŐl keltez, Enyeden 1821-ben martius 18-án vették. Szüvege igy h a n g z i k : *) Szabó Károly „Magyarország t ö r t é n e t é n e k f o r r á s a i " (Pest. 1860). 3

) " T a n d e m q u e r e d i e n s (homo Verona ortus) c u m plerisque sacrae paginae professoribus, v i r i s religiosis de o r d i n e sancti F r a n c i s c i , q u i l i n g u a m i l l o r u m n o u i s s e n t , illac proficisci et s a n c t u m Ckristi Evangélium pvaedicare voluisset: sed dominus de M o s q u a — — — — — — — — ipsos illac transire proliibuisset." cap. IX. L. Hunfalvy Pál „Magyarország Etlinographiílja" (Budapest, 187G), a 287-ik lapon.

13 ADALÉKOK

KÖRÖSI CSOJTA SÁNDOR

ÉLETÉHEZ.

N a g y é r d e m i'i I I a z a f i a k ! Minekután na Hazánk Fő Oskolájában N.-Enyeden tanulásomat egészen bevégeztem volna, tapasztalás és szélesebb esmeret szerzése végett, más nemes ifjak példája szerint ez előtt edgy néhány esztendőkkel, én is Németországra kimentem vala; holott is a' Göttingai Universitásban két esztendőnél tovább mulatván, tehettségem szerint igyekeztem magamat tökéletesitteni. Minthogy pedig mindenkor igen kedves foglalatosságom volt az idegen Nyelvek ösmerete, a Nemzetek történeteinek idő, hely és környülállások szerint való vizsgálása, ott is edgy bizonyos czélt vévén magam elébe, különösen ezekbe gyakoroltam magamat. A gyönyörűség, meljet ezen foglalatosságomban érzettem, a r é giségnek sok titkait felfedezhetvén leírhatatlan. Annyival kedvesebb volt előttem az esméret, melyre e' szerint jutottam, mivel tökéletes meggyőződést szerzettem magamnak a' felől: hogy ha Isten életben megtart (,) azt. a mit nemzeti Nyelvünk 's Literatúránk Pártfogói és Baráti régen óhajtanak, Hazánk némely Tudóssai pedig több izben megmutatni próbáltanak, rövid idő alatt ki vihetem, megbizonyíthatom — azaz: látván mennyire külömbözzék, (igy) Nemzetünk mind Nyelvére, mind karakterére, mind öltözetére nézve minden más Európai Nemzetektől; mitsoda nagy bizonytalanság uralkodjék az egész tudós Világban Nemzetünk eredeti lakliellye, el szármozása, régibb történetei, Nyelvünk más Nemzetek Nyelvével való Átyafisága felett; továbbá: mitsoda hejtelen vélekedései legyenek a külső iroknak, a' kik sem Nemzeti Nyelvünk természetével, sem a Nemzet karakterével, és szokásaival eléggé esmeretesek nem levén, csupán a' nevek hasonlatosságából Ítélvén akarták meg-mutatni Nemzetünk elszármozását, és régibb történeteit; utoljára: látván mennyire el-téveljedtek légyen némely tudós Hazánk Fiai, (jóllehet a Nyelv atyafiságát lieJjesen állítják), a külső irok tekintete után indulván, Nemzetünk eredete megítélésében, é n h o g y m i n t t u l a j d o n v á g y ó d á s o mnak eleget tegyek, mint pedig N e m z e t e m h e z való s z e r e t e t e m e t és h á l a d a t o s s á g o m a t m e g m u t a s s a m , s z á m b a n nem vévén a fáradságot, n y u g h a t a t l a n s á• got,távolságot,és megtörténhető veszedelmet,azon f á k l y á n á l f o g v a, m e 1 j e t N é m e t o r s z á g b a n g y u j t o t t a m v o l t m e g , e l - i n d u l t a m N e m z e t e m e r e d e t e f e l - k e r e s é s é re — a z é g m e g-á 1 d o 11 a l é p é s e i m e t — t ö b b r e n d b e l i s o r h e g y e k e t , n a g y v i z e k e t , t e n g e r e k e t és m i v e l e t l e n Nemzeteket, egésségemnek legkisebb változása

14

ADALÉKOK

KÖRÖSI CSOJTA SÁNDOR

ÉLETÉHEZ.

nélkül, sohol s e m m i v e s z e d e l m e t nem szenvedvén m á r m e g h a l a d t a m , és a t ö r t é n e t e k e z e n n a g y H a z á j á b a n a n n y i r a b e j ö t t e m(,) li o g y m á r t ö b b , m i n t k é t h o l d n a p j a P e r s i á n a k r e s i d e n t i a l i s v á r o s s á b a n Teh e r á n b a n m u l a t o k — s n a g y r e m é n y s é g e m v a g y o n, h o g y h a v a i a m i s z e r e n c s é t l e n s é g n e m é r, b á r h a s z i n t é n é p p e n m á s u t ó n i n d u l t a m l e g y e n is meg, m i n t a m e 1 j e t a k ö z v é l e k e d é s j o v a l h a t o t t v o 1 n a, r ö v i d i d ő a l a t t m e g b i z o n y í t h a t o m , hogy n e m h e1j t e 1 e n fund a m e n t u m o n é p ü l t a z én m e g g y ő z ő d é s e m 3) Egy illyen u t — e d g y illyen czél k i v i t e l e sok költséget kíván ! én e ; nélkült (igy) szűkölködöm! tulajdon költségemből, bár mely takarékosan éltem is vele, már rég ki f o g y t a m ; a' hamar czélra jutáshoz való buzgó indulat meszsze ragadott(.) — Már a' keresztyén Fránk nevezet (is) gyűlölséges — nintsenek Európaiak, nints kitol segedelmet várni — (talán), el-indulásom előtt nem bátorkodtam megkeresni segedelmért az érdemes Patrónus urakat, t a r t v á n attól, hogy liejben nem hagyván ily formán egyedül való utazásomat, segedelmet nem nyerhetek, ime én meg-mutattam, hogy az az Utozás (igy) lehetséges csak költség legyen, — (talán.) A Karavánok minden felé gyakran mennek és a mint (? a' mint) már az ezekkel való utozást esmérem, akár merre bátran el merek indulni, (;) h a költségem illendő lett volna, és a : lett volna a' czélom, eddig egész Asián végig mehettem volna.-—• Meljre nézve instálom alázatosan az érdemes Patrónus Urakat,méltóztassanak ezen czélomnak kivitelére illendő segedelemmel lenni; én bizodalmasan ígérem, hogy ezen el-kezdett páljában éppen azon buzgósággal (,) melljel Hazámból ki-indultam, tovább futni meg nem szűnöm ; és ha valami szerencsétlenség nem tanál, a : pénznek vétele után esztendőre oda haza leszek, és m i n d a z o k n a k , v a l a k i k n e mB

) Báró Eötvös József a levélnek r i t k í t o t t b e t ű k k e l jeleztem helyét emlékbeszédében némi változattal közli. Az általa h a s z n á l t m á s o l a t b a n az idézett szöveg igy liangzik: „ É n hogy m i n d t u l a j d o n v á g y ó d á s o m n a k eleget tegyek, m i n d pedig n e m z e t e m h e z való h á l a d a t o s s á g o m a t s s z e r e t e t e m megm u t a s s a m , számba n e m vévén a f á r a d s á g o t , távolságot s m e g t ö r t é n h e t ő veszedelmet, azon fáklyánál fogva, melyet N é m e t o r s z á g b a n g y ú j t o t t a m m e g — elindultam, n e m z e t e m eredete fölkeresésére; az ég m e g á l d á lépéseimet (itt n é h á n y m o n d a t hiányzik Eötvösnél (s h a v a l a m i n a g y szerencsétlenség n e m ér, (itt ismét egy m o n d a t hiányzik) rövid idő a l a t t megbizonyíthatom, hogy n e m helytelen f u n d a m e n t u m o n épült az én m e g g y ő z ő d é s e m ! ! " A k ü l ö n b s é g még nagyobb. ha az orthographiai eltéréseket is s z á m b a veszszük.

15 ADALÉKOK

KÖRÖSI

CSOJTA SÁNDOR

ÉLETÉHEZ.

z e t ü n k e t b e c s ü l l i k , a' l e g s z é l e s e b b k i t e r j e d é s b e n ö r v e n d e t e s r é l á t i ó t fogok tenni.4) Magamat nemes pártfogásokban, szeretetekben bizodalmosan ajánlván maradtam változhatatlan tisztelettel Az Érdemes P á t r o n a s Uraknak Teheran, 21-a Decembr. 1820. alázatos szolgájuk Körösi Sándor. (Az általam e helyen közzétett másolat alján e megjegyzés olvasható : Érkezett N.-Enyedre Konstantzinápolyból Postán Martius 18-án 1821-ben. Kovács József mathematikai és természettudományi tanár a közölt levél egyik másolatát megküldötte főkormányszéki tanácsos, Katona Zsigmondnak 5 ) s ennek kíséretében következő levelet intézett hozzá, mely az eredeti u t á n itt közöltetik először: M é l t ó s á g o s C o n s i l i a r i u s Ur! bizodalmas Pártfogó Uram! Az adcludált Copiával, mint újsággal rész szerint kedveskedni, rész szerint pedig és főképen a fenforgó dologban tanácsadást, utasítást és segedelmet instálni bátorkodom. Már valamennyire ismeretes hazánkfia Körösi Sándor i t t Enyeden passust vévén, azzal 1819-ben Decemberben bement Bukarestbe és azután a mint hozzám Teheránból küldött levelében irja, 0 ) onnét december végén kiindulván, 1820-ban 3-a Januarii ment Rustsukba, 11-a Sophiába, 25-a Phillipopolba, 5-a Februarii a Maritza viz befolyásánál Enosba, itt hajóra ülvén, 10-a Chiosba, ezután Rhodusba, Cyprusba, Martiusban Sidonba, Tripolisba, Laodiczeába, 12-a Április Aleppóba, itt megállapodván, szinte, egy hónapig, megtanult törökül irni és valamit beszólni; innét 20-a Maii kiindulván, 21 juli érkezett Bagdádba, in4 ) Eötvös e nagyfontosságu levélből a f e n n emiitett szövegen k i v ü l még az ide jegyzett v é g m o n d a t o t is közli, mely az á l t a l a m h a s z n á l t m á s o l a t t ó l ink á b b csak a helyesirásra nézt t é r el. Emlékbeszédében az á l t a l a m r i t k í t o t t bet ű k k e l megjelölt m o n d a t így h a n g z i k ; m i n d a z o k n a k , v a l a k i k n e m z e t ü n k e t becsülik, a legszélesb kiterjedésben örvendetes relatiót t e n n i r e m é n y i t . " j) Berkeszi Katona Z s i g m o n d sz. 17G7. m a r t . 10-dikén. „ F i a t a l s á g á b a n — i r j a Kővári László — külföldi a k a d é m i á k r a jár. Jegyzőségen kezdé hivatali pályáját. 1803-ban Belsőszolnok főbírája, 1809-ben Kővárv. f o k a p i t á n j a l e t t ; 1812-ben egyszersmind Belsőszolnok a d m i n i s t r a t o r a . 1816-ban főkormányszéki tanácsos lett, s itgy hala cl 1833. nov. 18-án". A n n a n e v ű leánya gróf Toldalagi Ferenczliez m e n t nőül. e ) E r r ő l a levélről m á r volt szó.

16

ADALÉKOK

KÖRÖSI CSOJTA SÁNDOR

ÉLETÉHEZ.

nét 4-a 7-bris indulván Kermánján, Hamadánon keresztül 14-a 8-bris érkezett Persiában Teheránba, az honnét irta az adcludált magyar pátriotákhoz intézett instántziáját. Teheránban kifogyván költségéből, az ott lévő Anglus Residens, Sir Henry Willoch (Willock) fogadta be szállására. A levél Constantzinápolyig vagy kereskedők által, vagy Anglus depechekkel jöhetett, de a mi nem Íratott meg, onnét pedig Enyedig Postán érkezett. Temérdek és nevezetes a czél, melyet Körösi maga eleibe felvett, de másfelől igen merész maga elszánással tselekedte, és t a l á m a M a g y a r p a t r i ó t á k á l t a l 1 e j e n d o 's e s h e t ő t z é 1ja f e l s e g i t é s é b e n t ö b b e t bizott, m i n t a m e n n y i t fog n y e r n i . Akármint fogjon a dolog történni, már most más idegen nemzetek előtt is sértegető szúrós megjegyzésekre adna alkalmatosságot, ha Körösi maga hazafiai által magára hagyatva, éppen nem segittetnék; melyet is idővel a fenn emiitett Anglus Residens által mind Angliában mind Göttingában a critikus irók megtudnának. Reméllem itt helyben és a vidéken is gyűjthetünk valamit, de azon kivül hol ? mi módon ? mi úton ? és kik által lehetne s kellene a már t u d v a lévő tzélra egybegyűjteni ? ez a miben istálom Nagyságodnak tanátsadását, utasítását és lehető közbenjárását. A pénzt kereskedők által talán Szebenből is, de Brassóból bizonyosan, elküldhetni Constantinápolyig az ott levő Anglus követhez és onnét Teheránban kézbe fog szolgáltatni. A fen m á r megírt dologról írtam mai napon Mlgs Consiliarius Kenderesi Mihály 7 ) urnák is, és szerettem volna tudósitni 's megkeresni Mlgs Gróf és Főispány Rhédei Ádám ur eő Ngát is(,) de a tisztelt Gróf ur, hogy most Kolozsvárt legyen-é ? nem tudván bizonyost, méltóztassék Nagyságod a tisztelt Gróf úrral 8 ) közleni. Melyek u t á n Grátziájába bizodalmosan ajánlott tökéletes tisztelettel vagyok Méltóságos Consiliarius úr Nagyságod N.-Enyeden Mártius 21-én 1821-ben alázatos szolgája Kováts József. 9 ) 1

) Szül. 1758. nov. 17-clikén. ,. A szépművészet i r á n t i h a j l a m a — i r j a Kővári László — a kolozsvári szinház felállítása egyik buzgó a k a r ó j á v á tevé. Mint iró néhány é r t e k e z é s t közle, melyek szépművészet s hazai történet k ö r ü l forogn a k . Meghalt 1824. api-. 26-án." A régészettel is foglalkozott. 1. ..A Kozón és Lysimach a r a n y o k r ó l " cz. k ö n y v é t (Kolosv. 1812.) 8 ) Gróf RhécleyÁdám u t ó b b Erdély k i n c s t á r n o k a lett, f 1849-ben. Az á l t a l a m közölt u t ó b b i levél eredetije, melyet Soós Antal t a n á r másolt le s z á m o m r a , valamint az elébbi levél m á s o l a t a a gróf Toldalagi levéltárb a n őriztetnek, h o v a minden valószinüség szerint K a t o n a Zsigmond h a g y a t é k á ból kerültek, k i n e k Anna nevű leánya gróf Toldalagi Ferenczhez m e n t férjhez

17

ADALÉKOK KÖRÖSI CSOJTA SÁNDOR ÉLETÉHEZ.

Körösi Csorna Sándor 1825. j a n u á r 28-án Kennedy századoshoz Szabathuba intézett terjedelmes levelében a többi közt ezeket írja : „Ha a calcuttai Asiatic Society feladatául tűzné ki magának ezen „terra incognita" („Ázsiában még mindig létezik egy nagy t e r r a i n c o g n i t a a keleti irodalom szempontjából) földerítését: m i u t á n a műit négy éven keresztül, melyet ázsiai utazásaimban tölték, mindennapi szükségem fedezését ú g y i s egyedül a brit n a g y l e l k ű s é g n e k köszönhet e m : szerencsésnek érezném magamat, ha a nevezett Societyt akként szolgálhatnám, hogy kutatásaim első eredményét neki terjeszteném be." 1 0 ) G R . KUUN GÉZA.

10 ) L. dr. D u k a T i v a d a r „Körösi Csorna S á n d o r d o l g o z a t a i " cziraü könyvét ( B u d a p e s t , 188Ű.) a 29—30. 11.

A NÉPISKOLAI VALLÁSTANÍTÁS J E L E N ÁLLÁSA É S CZÉLSZERÜ REFORMJA. 1 ) Jézus volt a nép legkitűnőbb vallástanitója. 0 nemcsak a legtisztább bitet és erkölcsiséget hirdette, hanem közlésök leghelyesebb módját is tökéletesen eltalálta. Nem állított fel tanállitmányokat, (dogmákat), nem bocsátkozott tudós fejtegetésekbe és bizonyitgatácokba, hanem szólott egyszerűen a nép felfogásához mérten és szív szerint, hogy magát megértesse, s megfelelő érzelmeket keltsen, hogy a szemlélt és ismert dolgokról istentudatra s tapasztalati tények által nemes érzelmekre, szeretetre és erkölcsiségre vezéreljen. Mily felségesek, gyönyörűek és közetlenul h a t ó k beszédei, beszélgetései, példázatai, közmondásai! Soha sem tévesztik el az érzelemre és az értelemre hatásaikat. A gyengébbeknek édes tejet, az erosebbeknek keményebb eledelt n y ú j t ; s hogy semmiben sem hagyja homályban t a nítványait, sot alkalma legyen a dolgok mélyére vezetni, gyakran intézi hozzájuk e kérdést: Ertitek-e mindezeket? Majd szemléltetés által vezet a legfelségesebb igazságra: „Tekintsetek az égi mararakra : mert azok nem vetnek, sem aratnak, sem a csűrbe nem takarnak, mindazáltal mennyei atyátok eltartja azokat. Vegyétek eszetekbe a mezei liliomokat, mi módon nevekednek; ha az Isten a mezőnek füvét így ruházza, nemde nem sokkal inkább-e titeket (Máté VI. 20—30)?" Jézus, valamint önmaga, a hagyomány mellett a külvilág és saját benseje szemlélete által jutott el Isten ismeretére s más vallási igazságokra, ugy tanítványait is ezen az uton vezérelte azokra. Legfőbb szemléleti tárgyul önmagát, egész életét állítja eléjük, mondván: ,.A mint én cselekedtem, ti is úgy cselekedjetek. Gondjába vette a kis gyermekeket, m i n t a kik legalkalmasabbak a vallásosság elfogadására : „Engedjétek, hogy jöjjenek hozzám a kis gyermekek, mert ilyeneké a mennyeknek országa. (Márk. X. 14.)" S végül tanítványait is azért küldé ki, hogy „tanítsanak minden népeket (Máté XXVIII. 3 9.)" Jézus apostolai liiven követték a mester példáját, és utasításait. Midőn a ker. vallást terjesztették a zsidók és pogányok között, ezt rendesen tanítással kapcsolták össze s az ismertről haladtak az ismeretlenre. Meglepő példája ennek az, midőn Pál az athénei főtörvényszék előtt hirdeti azt az Istent, a ki oltárok felirata szerint „az ismeretlen I s t e n " ; és hirdeti Istennek az emberben munkás erejét, a ki által élünk, mozgunk és vagyunk ; miképpen — így szól — a ti prófétáitok közül is mondották némelyek: „mert az ő nemzeFelolvasás a Dávid F.-egylet közgyűlésén, 1886. aug. 28-án, Kolozsvárt,

A NÉPISKOLAI VALLÁSTANÍTÁS JELEN ÁLLÁSA É S CZÉLSZERÜ REFORMJA.

19

(lékei vagyunk" (Csel. XVII. 23. 28.) Ugyancsak Pál szerint az ember szemlélődés által eljuthat Isten ismeretére: „mert a mi az Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökkévaló hatalma és egyéb isteni tulajdonságai, a világ alkotása óta az ő műveiből megértetvén, megláttatnak (Róm. I. 20.)" S hogy az apostolok az emberi józan értelemnek is megadták a maga jogát, több példa igazolja, nevezetesen az, midőn látja Filep, hogy ^a szerecsen királyné komornyikja olvassa Esaiást, ezt kérdi t ő l e : „Erted-e a mit olvassz (Csel. VIII. 30)?" A felnőttek oktatásán kivül az apostolok, a gyermekekre is kiterjesztették figyelmöket. Azonban ők, a kik a körülményekhez képest inkább a felnőttekkel voltak elfoglalva, a gyermekek vallásos oktatását és nevelését a szülőkre bizták, s intették a szülőket: „Ne ingereljétek gyermekeiteket haragra, hanem neveljétek tudományban és az Úr beszédének intésében"; s viszont intették a gyermekeket : „engedelmesek legyetek az urban szüleiteknek (Ef. VI. 1—4)." Igy még sokáig az ős keresztény egyházban a gyermekek tanitása a szülei ház befolyása alatt hagyatott. A keresztény érzületü anyák nevelése nagy befolyású lett annyira, hogy a legnagyobb egyházi tanitók nagyságukat anyjaiknak köszönhették. Az apostolok ideje u t á n következő százakban a vallástanitás a katechumenatus intézményében állott, mely szerint a felnőttekben a vallás iránt először érdekeltséget keltettek, hallgatónak befogadták, oktatták. Az oktatás tárgya a hit fogalma, lényege, az apostoli hitforma volt; a Miatyánkot csak a keresztelés u t á n mondhatták; mikor már a fiusági jogot megnyerték. Innen származott aztán az apostoli hitformából, Míatyánkból, tízparancsolatból s ezek magyarázatjából álló kérdésekben és feleletekben tárgyalt katechismusi vallástanitás, mely a középkoron keresztül a legújabb korig a népiskolákban is fentartotta magát. Még volt értelme az ős keresztény korban a hittételek s egyházi formulák tanitásának a népnél, mert akkor a felnőtteket részesítették benne ; de mivel a 8. és 9-ik százban a kisdedek keresztelése közönségessé lett, ettől kezdve a gyermekek részesültek rendszeres vallásos oktatásban mégpedig az általuk nehezen felfogható tantételekből álló katechismusi oktatásban. Ez az oka annak, hogy hosszú időn keresztül még a legjobb, legbúzgóbb törekvés sem tudott ezzel a módszerrel kellő eredményt vivni ki a gyermekek vallásos oktatásában, mert nem szült értelmes meggyő • ződésen alapuló hitet, nem. birta az életre kiható Krisztusi szeretet melegét oltani a szivekbe. A gyermekbarátoknak j u t o t t a múlt százban kiválólag az a szerencse, hogy egy uj iránynak úttörői legyenek. Basedow rámut a t a vallástanitás hiányaira, milyenek „a gépies és értelem nélküli imádkozások, a gyermekeknek a vallástanulás miatti megfenyitése, bottal kényszerítés az ájtatoskodásra, a földi bajok és saját nyava-* lyásságunk felett való örökös jajgatások, a helyett, hogy a gyermeket a természet szép rendjére s az abban nyilatkozó isteni észre figyelmeztetnék ; a korai tanulás ördögről, pokolról s általában oly dolgokról, melyeket nem értenek, a mi által aztán megszokják azt teg*

A

NÉPISKOLAI VALLÁSTANÍTÁS J E L E N

ÁLLÁSA É S CZÉLSZERÜ REFORMJA. 20

hinteni szent félelemmel, a mit nem értenek." Salzman ismét magán tapasztalta az eddigi vallásos nevelés ferdeségét: „Tulajdonképp — úgy mond — abban az iskolában, a liol ő t a n ú i t , nem is t a n i t o t t a k vallást, mert a k á t é s a szentirásbeli helyek magyarázat nélküli magoltatása nem vallás-tanítás". Luther Márton fellépése a kateehismusi vallástanitás terén, a mennyiben ezt bibliai alapra fektette, sokat, kimondhatatlan sokat t e t t ugyan, de a vallástanitás természetes módszere, a legújabb kor érdeme. A népiskolai vallástanitás korunkban jó irányban van és halad. Az európaszerte megindított általános népnevelés felébresztette a val lástanítás kérdését is mindenütt. Angolországban, mely országra annyit hivatkozunk, m i n t a vallásosság minta hazájára, a népnevelést s ezzel a vallástanitást is az 1870-ik évi országos törvény rendezte. Mig meghagyta mindenik felekezetnek azt a jogát, hogy híveinek a vallást saját hitelvei szerint tanítsa, meghatározta, hogy csak azok az iskolák bírhatnak nyilvánossági jogot, melyekben felekezeti káté és vallásos formulák nem taníttatnak. I)e intézkedik arról, hogy mindenik iskolában tanítsa a rendes tanító a bibliai vallást, úgy, hogy az ilyen vallási órák a délelőtti, vagy délutáni tanórák elejére vagy végére essenek, hogy a vallási órák alatt bármely szüle gyermekeit otthon tarthassa. A szabadelvűeknek nagy küzdelmébe került e vívmány az angol-egyház merev confessionalismusával szemben. E küzdelemben a szabadelvüség, a nyilvánosság elve győzött. „A nyilvánosság az erkölcsöknek a világon a leghatályosabb itéló'-mestere, — mondja Corne (olv. Corn.), — hatása jobb, mint az igazság-szolgáltatásé, m e r t gyakran oly hibáknak veszi elejét, melyeket emez csak büntetni t u d " . Az angol-egyház liive azt mondja, hogy az uj népiskolai rendszernek legfőbb gyengéje az, hogy ellensége a vallásos szellemnek; ellenben a tisztán világi iskolázás hive azt, hogy az uj rendszer csak a régi felekezeti tanítás megörökitoje. „A két fél közül egyiknek sincs igaza — írja Felméri (Isk. jelene Angi. I. 66. és 67. 1) — s az új rendszer védelméről azt mondja : „Angolországban, a hol a keresztény vallás és erkölcstan a társadalmi ethikának oly nevezetes része, az iskolában, e gyémánt kiadású társadalomban, a keresztény vallás kútforrásának — a bibliának —- nem lehet hiányoznia. Az angol napirendes teendőjét imádságon kezdi és biblia olvasáson végzi, s lia az iskola is úgy tesz, azzal csak azt mutatja, hogy a társadalmi életnek igazi képét viseli. Az egyház zokon veheti, hogy a vallástanítás úgy a pitvarba, vagy a mellék szobába szorul, de h á t az állam erre azt mondja, hogy ha m á r a munkás nép nagy része a társadalom eltévedt juha, ugy viselem gondját, a m i n t az én elveim dictálják. Elzárni senkit sem akarok a vallásos, erkölcsös nevelés áldásai elöl, de a felekezetek száz színű csalhatatlanságával szemben, egyetlen gyakorlati concordatum a neutralitás terére való helyezkedés. Ma, midőn a nemzeti nevelés nagy műve van szőnyegen, szóba sem jöhet

A NÉPISKOLAI VALLÁSTANÍTÁS JELEN

ÁLLÁSA ÉS CZÉLSZERÜ REFORMJA.

21

az egyház régi kiváltsága, mely a lelkiismereti jogok szilárd alapjai lerakása és terjesztese helyett a lelkiismeretet bilincsekbe verte". Igaz ugyan, hogy — Felméri szerint — „még Londonban is sok kívánni való van a szent történetek tanításában, és az iskolaszék egyik felügyelője 1879. évi jelentésére így szól: „Legközönségesebb hiánya a bibliás oktatásnak, hogy a gyermekek a tanrendben megszabott különböző helyeket és a bibliai kiváló egyénekre vonatkozó főbb tényeket betanulják és elmondják, ele nem figyelnek a szók értelmére, vagy azokra az elvekre, melyeket a szenttörténetek ábrázolnak." Másfelől kitünteti Mayo Erzsébetnek 1844-ben kiadott s azóta több kiadást ért a vallásoktatásra nagyon alkalmas vezérfonalát és mintaleczketár könyvet, s így i s m e r t e t i : „E mű a fokozatosság mintaképe. A gyermek zsendülő elméjéhez alkalmazott leczkékkel kezdődik, s lépésenként halad tovább egész a 12 éves ós idősebb gyermekek felfogásáig. A mű gyakorlatiasságának egyik nevezetes vonása, hogy nem elmélet szerint, hanem a gyermekek erkölcsi szükségleteihez képest lassanként készült, s minden leczkének közetlen próbája a tanterem volt. — Az első leezke-sorozat a gyermekekkel közli az Isten, teremtő és mennyei atya képzetét. A második sorozat a gyermekeknek, a szenttörténetekben foglalt elemi igazságokat nemcsak elbeszéli, hanem fali képekkel is illustrálja. A harmadik sorozat már rendszeresebben tanitja a szenttörténeteket. Csak e fokon kezdi a teremtés, a patriarchák korát életrajzokban tanítani. Ugyancsak ekkor kezdi meg Jézus élete tanítását is. Ezekhez járul a biblia természetrajza, mely a műnek igen értékes része, s kivált az újszövetségi szent történetek, Jézus mondásai és tettei magyarázatára és megértésére nagyon szükségesek. A negyedik és ötödik leczke-sorozat az újszövetségi történeteket befejezi, az apostoli hitforma tételeit magyarázza, s a tanulókat a biblia rendszeres olvasásába bevezeti. Mind e leczke-sorozatok a felekezeti tanokra való természetes bevezetés. Ily módszer alapvetése mellett mind a bibliát, mind az egyházi tanokat jobban meg lehet értetni a gyermekekkel, mint a hogy a közhasználatban levő tanítási módszerek megértetni bírják." Németországon a legújabb időben a természetes módszerre lett fektetve a népiskolai nevelés, s ezzel együtt a vallástanítás is megtalálta a helyes irányt. Szerencsére a vallásról magáról is tisztultabb nézetek emelkedtek érvényre, a melyek kifejezést nyertek a tudósoknál s kezdenek átmenni a köztudatba is. Ezek szerint a vallás öntudatos érzelem, mely nem tan, hanem élet, a szeretet élete Istenben s felebarátainkkal való közösségben, mint ez Jézus lelkében élt s épp ezért elmúlásnak alávetve nincs; de az egyház t a n a mint emberi elme találmánya változó, sot muló. Az ujabb nevelő elvek s a vallásról való igaz felfogás önként vezette a német paedagogusokat a vallástanítás helyes módszerére. Megunva a heidelbergi káté könyvnél kiilőzéséből álló vallástanitást, ellenállva a dogmatismusnak, megteremtették a természetes vallástanítás módszerét. Közzülök kettőnek

A

NÉPISKOLAI

VALLÁSTANÍTÁS

JELEN ÁLLÁSA ÉS CZÉLSZERÜ

REFORMJA. 22

ismertetem idevonatkozó nézeteit, Dr. Kiss Áron, Népiskolai vallástanitási módszertana (23, 25. lap) nyomán. Diesterweg szerint: „A vallástanítás az egész embert miveli s épp azért a gyermek természetéhez kell alkalmazkodnia. A vallástanítás czélja előtte az általános humanistikai törvények megismertetése. Tehát semmi confessionalismus, mert ez kizárja az általános emberit. A vallásos mivelés alakját a fejlődő természet törvényei szabják meg, ezért is a következő elvek érvényesek: vidámság; félre minden sötétséggel; szem lélhetőség; félre az emlékezeti limlommal ; fejlődés és fejleszthetőség ; félre minden dogmatikai oktatással; rendszertelenség; félre minden theologiai rendszerrel s kathekismussal ; haladás, — félre a végleges megállapodásokkal stb. Minden embernek azt az ú t a t kell megtenni, melyet az emberiség fejlődés közben megtett, az oktatásnak t e h á t történelmi alapon kell állani, s az emberi nem történetei által őt magát, a vallás történelme által pedig vallásos ö n t u d a t á t kell kifejleszteni. A történeteket vidám komolysággal lehet elbeszélni (példa rá Jézus), kielégíti a szemlélet igényeit, továbbá a vallásos tartalom konkrét alakot ölt vele, ugy, hogy azt", a gyermekeknek meg lehet magyarázni, s velők meg lehet értetni. A történelem nem nyújt rendszert, de életet ébreszt; gondolkodni, érezni tanit s nemes ösztönöket kelt s felmutatja a végetlen fejlődést s annak lehetőségét. A vallástanítás a népiskolában történelem. De honnan vegyük? Az ó- és űjtestamentomból, s pedig onnan is olyanokat, melyek lélektanilag igazak, s a szívre, fejre, akaratra benyomást tesznek. Tárgyaljuk azokat ugy, hogy a tanuló érzékelje, érezze, gondolja . . . . Tehát fejsiik ki a történetekben levő vallási és erkölcsi képzeteket és fogalmakat s alkalmazzuk a gyermek életére is. Véssünk bé lelkébe megtartásra érdemes mondatokat, s gondolatok a t ; kedveltessük meg vele az egyes költői gondolatok szépségét, de óvakodva, hogy emlékezetét meg ne terheljük. Az emlékezet terhe lenyomja a szellemet, s elfojtja a kedélyt. Ezen alapelvekből kiindulva harczolt a felekezeti iskola ellen s kívánta a közös iskolákat közös vallástanitással, melyekben minden német gyermek egyesüljen." Hasonlóan nyilatkozik egy más paedagog Kehr K., kinek a bibliai történetekre vonatkozó nézeteiből ki kell vonnom a következőket: „A bibliai történetek elbeszélésére vonatkozólag: a tanítás a bibliai szavakhoz tartsa ugyan magát, de az érthetetlent hagyja el, a nehezet cserélje fel könnyebbel s kerülje a szövevényes mondatok a t ; a gyermekeket is lassanként vezesse rá a biblia nyelvére. A felsőbb fokokra válaszszon egyes bibi. jellemképeket, de legyen folytonosan több tekintettel a történetek kapcsolatára, hogy istenországát e földön a n n a k történelmében felmutathassa. A történetek tárgyalásához énekverseket s szentírási helyeket is csatol." A. bibi. történetek tanítása ellen emelhető támadásokra következőleg válaszol: Minden nemzedék az által halad, ha elsajátítja a mit előtte kiderítettek. Ez elsajátításra a szent történetek kiválóJag alkalmasok, mert Izrael népe a vallás klasszikus népe. Ha a vallás tárgyiasan véve azon belső és elválaszthatatlan öszs^eköttetés, melyben mi és minden dolgok Istenhez állunk; alanyikig véve pedig ezen öszszekötte-

A NÉPISKOLAI VALLÁSTANÍTÁS J E L E N ÁLLÁSA ÉS CZÉLSZERÜ REFORMJA.

23

tes élő t u d a t a : nem lehet tagadni, hogy Izrael népénél az Isten-tudat erősebb és élénkebb volt, mint bármely népnél. A görögök kiművelték a művészetet, a rómaiak a jogot, az Isten fogalma kifejtésének érdeme a zsidókat illeti. Vezessük a gyermekeket Izrael népe történelmébe, hol a vallás konkrét alakban, élő példákban áll előttünk. Ide járul továbbá, hogy a bibliai történet élesen színezett életképei a kegyesség áldását, az istentelenség á t k á t oly hatásosan festik, s a vallásos igazság, a gyermeki egyszerűség és hűség bélyegét oly félreismerhetetlenül viselik, hogy azok a legalkalmasabb szemléltető alakok a vallástanítás számára. Történelem és tan, tan és élet, vallás és erkölcs, oly belső szoros viszonyban állanak egymással azokban, mint sehol másutt. Istenre minden oly világosan vonatkozik, a mellett mindenkire nézve oly egyszerűen, emberileg, találóan van festve, hogy ott minden ember feltalálja saját szellemi arczképét. De végre a bibi. történetek nemcsak erkölcsi jelentőségű t a r talmuknál, istenes gondolataik teljességénél, hanem előadásuk szemléltető, élet eleven alakjánál fogva is a legalkalmasabb vallási t a n anyag." Hazánkban is az 18f>8. évi népoktatási országos törvény nyomában hatalmas lendületet vett a népnevelés ügye, mind az elmélet, mind a gyakorlat terén. Ez előtt nem zárkózhattak el, számolniok kellett az egyházaknak, nem csak mint iskola fentartó testületeknek, de mint vallás-erkölcs irányú nevelő intézeteknek is. S miként népiskoláinkban, a világi tárgyak oktatásában elméletileg ugy, mint gyakorlatilag nagy részt a németországi paedagogok elvei jutottak diadalra, ugy a vallástanitásban is az ő elveik és nézeteik jelölnek irányt. Ev. ref. és ágostai hitvallású atyánkfiai azokat az elveket már jó részt elfogadták s meg is valósították. De midőn konstatálom, hogy valamint a múltban, ugy a jelenben is külföldről j ö t t elvek irányozták s irányozzák népnevelésünket s azoknak hazánkban is készséggel akadtak hívei és megvalósítói nem hagyhatom emlitetlen hazánk egyik legnevezetesebb paedagogusát Dr. Brassai S á muelt, ki „az oktatás elveit eredeti, önálló gondolkozáson alapuló rendszerbe foglalta. Elmélete, mint magyar gondolkozás szüleménye ránk nézve kiváló fontosságú." Elvei a népiskolai o k t a t á s ugy egyéb tárgyai, mint a vallástanitására nézve alaposan útbaigazítók. Egy párt felhozók Ízelítőül: „A tanítandó eszmék a tanítvány elméje érettségéhez szabottak legyenek." „ Tanít sunk igazságot." „Nem kell triviális, midennap látott és használt tárgyakat venni fel, hanem olyakat, a melyek bárminemű kis fokra újdonság ingerével a gyermek tudvágyát ébreszteni és késztetni alkalmasok." Arany mondatok, melyeket a vallástanitó is a tananyag és t a n alak megválasztásánál és alkalmazásánál sikerrel használhat. (A népiskola módszertana. Dittes, Gyertyánffy és Kiss 220. lap.) Miután vázlatosan ezekben érintettem a népiskolai vallástanítás történelmét: m ú l t j á t és jelen állását, azt hiszem áttérhetek azon

A

NÉPISKOLAI VALLÁSTANÍTÁS JELEN ÁLLÁSA ÉS CZÉLSZERÜ REFORMJA. 24

minden paedagogus előtt igen fontos kérdésre, hogy mi legyen a vallási t a n a n y a g ? A ker. vallási tananyag nem lehet más, mint a mi az előadottak szerint eddig is volt; m e r t a bibliai történetek a ker. egyház történelme s ezekből előtűnő hit- és erkölcstan s minden ága a vallási tananyagnak megállhat a népiskolában, ha a nevelés-tudomány elvei szerint dolgoztatnak fel. Érdekesnek tartom megemliteni e helyen a nevelés-tudomány néhány főbb elvét ide vonatkozólag: Legyen az oktatás természetes és a mai vallásos neveltséggel egybehangzó. Menjünk az ismertről az ismeretlenre s a könnyebbről a nehezebbre. „A mi a legjobb — mondja Jean Paul —• az a gyermeknek éppen elég jó". A régiek oktatása a tekintélyen alapult, de azt ma a t a n u l ó meggyőződésére kell épiteni. Ne terheltessék tul az elme, engedve Comenius óvásának, hogy „a gyermek ne kapjon a tudományoktól és könyvektől tengeri betegséget". Ezek alapján t e h á t legtermészetesebb az. ha a gyermek az első vallásos ismeretet a hozzá közelebb eső tárgvak szemléletéből meríti s már a szülei háznál vezéreltetik arra. És pedig akkor alapos ez ismeret, ha az atya, anya és gyermek közötti személyes viszonyon alapszik. Méltán nevezi Comenius a szülei házat „anyai iskolának." Élénken emlékezem még most is vissza gyermekkorom egy estéjére, a melyen, midőn lefeküdtem, igy sohajtottam f e l : „Istenem, adjad, hogy jól a l u d j a m ! " S erre édes atyám igy s z ó l o t t : „Nó lásd fiam ! ez a valódi ima, mert ez önként és szivből fakad." Ez mély nyomot hagyott lelkemben. Igy fokozatosan a szülei ház, iskola, társadalom környezetéből, és a természetből vett szemlélhető jelenségek, történetek és elbeszélések által vezéreltessék a gyermek az engedelmesség, a szeretet, hála, barátság, megbocsátás, jó tétel, türelem, munkásság, takarékosság, igazság, áldozatkészség s a gondviselő Isten ismeretére. Ezekkel kapcsolatosan taníttassanak t e h á t első fokon azon kiválogatott bibliai történetek, melyek a családi körhöz s a gyermeki értelem felfogásához legközelebb állanak. További fokozaton taníttassanak az ó és új szövetségi szenttörténetek kiválogotva, mert vannak bibliai helyek, „a melyekben erőszak, csalás, gyilkolások s egyéb bűnök fordulnak elé s nem alkalmas tananyag a gyermeki kedélyhez. Folytatólag ezen a fokozaton az egyháztörténelem taníttatnék, ele ez sem egészben, hanem az egyes korszakokat feltüntető férfi és női jellemképekben, t ö r t é n e t k é k e t adva a történelemből, ugy tárgyalva, hogy mindezek a gyermeket a krisztusi hitre és erkölcsiségre vezessék. Harmadik fokozaton már lehetne tanítani a hit- és erkölcstant, de nem az egyház felekezetit, hanem azt a hitet és erkölcstant, a mely „a bibliai és egyháztörténelmi oktatás folytán mintegy magától alakul meg a gyermek szemei előtt". Ily berendezéssel a vallási tananyag az iskola többi tantárgyához csatlakozik, s velők összeköttetésbe hozható. „Az első fok ugyanis megfelel a beszéd és értelem gyakorlatoknak, a második fok az olvasmányoknak s egyszersmind a földrajzi oktatásban jó segítséget talál s a történelem első fokával összeér. A harmadik fokot pedig a történelemmel s ismét az olvasmányokkal hozhatni összeköttetésbe, (Vallástanítás módsz. Dr. Kiss Áron 35. 1.)

A NÉPISKOLAI VALLÁSTANÍTÁS JELEN ÁLLÁSA É S CZÉLSZERÜ REFORMJA.

25

E szerint a tanítás menete így volna megállítható: I. F o k o z a t : Az első vallás erkölcsi oktatás, mely a szülei ház neveléséhez kapcsolódik, — az 1-ső és 2-ik osztályban. II. F o k o z a t : A történelmi, mely a bibliai és egyház történetekkel oktat, vallás-erkölcsi irányban, — a 3-ik, 4-ik és 5-ik osztályban. III. F o k o z a t o n hit- és erkölcstan, a 6-ik osztályban. A népiskola hat osztályában a vallástanitásban minden felekezeti színezetet mellőzhetni teljesen, az u j a b b neveléstani elvek szerint. Az ilyen kérdések: melyik egyház idvezit? az Isten egy személyü-e, vagy háromszoros? s több effélék nem ide valók. Egy jól oktatott ker. tanítóra, a népiskola osztályai vallásos tanítását az evangelium alapján nyújtott lelkiismerettel rá lehetne bizni, bármely ker. felekezetű lenne is különben. A konfirmatiói káté t a n í t á s á t ezek u t á n czélszerüen be lehet osztani az ismétlő osztályokba, összekötve biblia ismertetéssel és olvastatással. E tanítás aztán lehetne felekezeti jellegű. Az ima és vallásos tárgyú ének s szemléleti képek mindenik fokozaton nélkülözhetetlen és alkalmas kiegészítői a vallástanitásnak, a népiskolában. Áz ima a vallásos kedély Istennel való közösségének, nyilatkozata; az ének és képek aesthetikai mivelo eszközök, emelik a kedélyt s a. vallástanitást vonzóvá teszik. A vallástanitásnál a leghelyesebbnek látszik az eléadó és kérdező tanitásmócl czélszerü vegyítése, a melyre a tanító számára készített tan- és vezérkönyvek kellő utasítást adnak. A vallástanítás sikerültének nélkülözhetetlen egyik feltétele az is, hogy a t a n i t ó a neveléstani szakmiveltség mellett legyen vallásos s tanítványai iránt szeretetteljes. Milyen legyen a t a n i t ó ? Locke azt felelte egy hasonló kérdésre: „nem bánom ha nem is tudós, de azt megkívánom, hogy becsületes, jó jellemű ember legyen". Ide vág Spencer (olv. Szpenszer) mondása is, h o g y : „A bölcselők nagy tettei nem annyira értelmöknek, mint inkább eszök kitűnően vallásos hangulatának voltak gyümölcsei." Ezek után aztán másodrendű az a különben sokat vitatott kérdés: ki tanítsa a népiskolában a vallást, a lelkész-e, vagy a rendes t a n i t ó ? Mindkét nézetnek számos pártolói és ellenzői vannak. Az egyik a mellett van, hogy a 1 e 1 k é s z t a n í t s a a v a l l á s t ; mert — ugy mond — a tanítók különben is túl vannak terhelve, nem oly tanultak s buzgók s nem tudnak ugy a vallástanitáshoz, mint a lelkészek s mert végül az ujabb felekezeti és állami képezdékből kikerült tanítók vallástalanok, nem képeztetnek vallástanitásra. A másik azt vitatja, hogy a t a n i t ó t a n i t s a a v a l l á s t , mert az ellenkező feltevés sértés a tanítói kar ellen, a lelkészeknek is sok teendőik vannak, sőt nem is mind arra valók, hogy vallástanitók legyenek stb. Ezekre csak annyit jegyzek meg, hogy ezek mind igazak lehetnek, de csak kivételesen és viszonyiasan és ily indokokból nem

A

NÉPISKOLAI VALLÁSTANÍTÁS JELEN ÁLLÁSA É S CZÉLSZERÜ REFORMJA. 26

tartom eldönthetőnek a kérdést, hanem csak elvek alapján. Hogy melyik tanítsa a vallást, ezt pusztán hivatali állás tekintetéből el nem bírálhatni, mert általános elfogadott elv, hogy szakmiveltségü vallásos, erkölcsös és szeretettel hevülő t a n i t ó lehet jó tanító, legyen az akár lelkész, akár tanitó. Tehát ennek szem előtt tartásával taníthatná a vallást akármelyik. De meg kell azt is fontolni, hogy — a kis gyermekek tanításában a tanitó benne van gyakorlatilag is, ebben ő a m e s t e r ; — tanítványai közt él, figyeli munkáikban, kiséri játékaikban, megösmerlieti lelkületüket, szellemi álláspontjukat s igy lélektanilag sikerrel m ű k ö d h e t i k ; — rendesebben megtarthatja a kiszabott vallási tanórát, mint a lelkész, a k i más kötelessége s talán távol lakása miatt, meglehet éppen azon szűken mért órát kénytelen elmulasztani, vagy legalább megcsonkítva adni, — a tanitó jobban fegyelmezhet s élhet s csakis ő élhet különösen megelőző fegyelemmel, — a t a n i t ó keze alatt a gyermek nem mellékesnek, hanem éppen oly lényegesnek s t a l á n még lényegesebbnek tartja a vallást, mint egyéb tantárgyakat, mert megjegyzem, hogy nevezetesen a köz • ségi és állami iskolákban, hol négy-öt féle felekezeti gyermek van, a felekezeti lelkészek vagy tanítók keze a l a t t ugy elszóródik tárgy, ido, alkalom, nem is említve az egymás ellen rontó felekezeti ellentéteket, hogy az eredmény kevéssel több a semminél; — a vallástanitásnál az egyéniséget különösen tekintetbe kell venni, azt pedig a tanitó mindig inkább ismeri, mint a lelkész; — általában a vallást, mint leghathatósabb nevelési eszközt a nevelő számára kell fentartani. Azt, hogy némelyek a tanítókat vallástalanoknak kiáltják ki, vájjon igen gyakran nem arra vihetni-é vissza, hogy a népiskolában a neveléstani elvekből folyólag a vallási t a n a n y a g nem lehet felekezeti, s a szakjára mivelt t a n i t ó inkább azokhoz alkalmazkodik, mint a dogmákhoz ? Minden nehézségek elenyésztetése s a siker biztosítása végett legczélszerübbnek látnám, a népiskolai vallástanitást államilag, vagy a keresztényi testvéri szeretet alapján felekezetközi megegyezéssel ugy rendezni, mint Angolországban van, hogy azt tanítsa osztatlan iskolában a rendes, a több t a n í t ó t bíró iskolában pedig az egyik ta • nitó felekezeti különbség nélkül. Ennek üdvös hatása elmaradhatatlan lenne mind a vallásos, mind a nemzeti életre nézve. E volna a ker. szeretetnek egyik legszebb s az egész magyar hazára áldásosán kiható m u n k á j a ! Gyakorlati tekintetből szükségesnek látom röviden ismertetni még azt, hogy miként áll jelenleg unitárius egyházunkban a népiskolai vallástanitás ? E tekintetben nálunk n e m sok történt. A főtisztelendő E. K. Tanács 165—1876. t. ü. szám alatt elfogadta népiskoláinkba azt a „tantervet", a melyet az országos közoktatási kormány adott ki, s ugyanekkor 5. pont alatt meghatározta: „A vallástanitás a folyó tanévben az eddigi gyakorlat mellett marad, mig ez ügyben munkába vett szükséges intézkedéseket megteheti". Mi volt az eddigi gyakor-

A NÉPISKOLAI VALLÁSTANÍTÁS J E L E N ÁLLÁSA É S CZÉLSZERÜ REFORMJA.

27

l a t ? azt talán csak az illető tanítók tudták, s követték is azt, a mit legjobbnak véltek. Az ez ügyben munkába vett szükséges intézkedések is máig elmaradtak. Tiz év tanúskodik tétlenségünk mellett! Tettek-é valamit, s mit tettek a többi egyházkörök, egyes ekklésiák vagy tanítók ez érdemben, arról nincs tudomásom. Marosi egyházkörünk t ö b b izben intézkedett a vallástanitásról; különösen az 1884-ik évi közgyűlésén 9. szám alatt meghatározta: „A vallástanitásra addig is, míg a K. Tanács által a hivatalos szám alatt tett azon ígérete teljesülhetne, hogy a vallástanítás érdekében tervet készítsen, köri gyülésünk meghatározza, hogy az 1-ső és 2-ik osztályuaknak: i m á k és erkölcsi elbeszélések taníttassanak; a 3-ik és 4-ik oszt. Szász Károly „kis bibliája", — az 5-ik oszt. a ker. vallás elemei és a 6-ik oszt. Simén Domokos Szenttörténetek ; a konfirmándusoknak Ferencz József „kátéja". Az egyházkör intézkedése következtében az eredmény kedvezőbb lett. Különösen egy pár szakszerűen mivelt tanítónk, a kik az erkölcsi elbeszéléseket eléadó és kérdezhető módszerben tanították, szép sikert értek el. Abban ugyan nincs összhang, hogy a tananyag 6 osztályra van beosztva, m e r t a tankötelezettség hiányos keresztül vitele miatt 13 iskolánkból 2 van öt osztályú, 7 négy osztályú, 3 három osztályú és 1 két osztályú; ismétlő három osztály csak egy helyen: Szabédon. Nagy hátrányunkra van az is, hogy szintúgy a r é gibb tanítók, mint a lelkészek, nem levén nekik már előlegesen a pálya kezdetén neveléstani ismereteik, hosszú és fárasztó tapasztalással j u t h a t n a k némi nevelői készséghez, gyakorlathoz és ismerethez, holott a lelkészek közzül is működnek némelyek, mint tanítók és tanügyi bizottsági tagok, nem is említve, hogy rendesen iskolaszéki elnökök. Óhajtandó volna azért, hogy lelkész növendékeinknek a ne * veléstanból némi előismeret nyujtassék, a minek magánál alelkészkedésnél is hasznát vennék. Ebből az indokból kértük lelkészjelölt koromban a „Néptanítók Lapja" megküldését olv. egyletünknek. Örömmel látom főtanodánk „Értesítőjéből", hogy egy II-od éves lelkésznövendékünk ez irányban is kívánta magát mivelni s neveléstani értekezésével j u t a l m a t nyert. 2 ) 2 ) A f e n n e b b előadott t a n a n y a g és t a n m e n e t szerint, addig is mig az u j a b b nevelési módszernek megfelelő t a n k ö n y v e k készíttetnének, népiskoláink számára, h a s z n á l h a t ó k n a k t a r t o m : a 3-ik és 4-ik osztályban Simén D. „Szenttörténeteit", a 6-ik osztályban a „Keresztény vallás elemeit.", az ismétlők hár o m osztályának Ferencz József „koníirmácziói k á t é j a " jó. Mivel a z o n b a n a többi osztályok s z á m á r a n i n c s elfogadott t a n k ö n y v ü n k , ajánlom a k ö v e t k e z ő k e t : Áz 1-ső, 2-ik oszt.: Bevezetés a ker. vallásra. I r t a H. Kiss K á l m á n Vezérkönyv a t a n i t ó kezébe. Kókainál. Ára 60 k r . — Ker. vallás-oktatás. WeberTurcsányi, Aignernél, ára 30 k r . — A ker. vallás elemi tankönyve. N é m e t Károly, F r a n k l i n - t á r s , ára 60 kr. — Ugyanaz. E l m é l e t i rész, ára 20 k r . — E r k . Olvasó könyv. Pánczél Ferencz Sárospatak, á r a 16 kr. A 3-ik és 4-ik o s z t : N é m e t Károly e m i i t e t t könyvei, folytatólag. — Bibliai történetek. P a p p Károly, Kókainá), á r a 20 k r . — Ugyanehez Vezérkönyv, Kókainál, á r a 60 kr.

A

NÉPISKOLAI VALLÁSTANÍTÁS JELEN ÁLLÁSA ÉS CZÉLSZERÜREFORMJA.28

Az előadottakból azt hiszem, világos, hogy elérkezett népiskolai vallástanitásunk czélszerü reformja ideje, valamint az is, hogy minő irányban kellene teendőinket megkezdenünk s folytatnunk. Azért megkísérlem ezeket néhány pontban összefoglalni s a tisztelt közgyűlésnek elfogadásra ajánlani. 1. Vétessék fel a lelkész-növendékek tantárgyai sorába a neveléstan, különös tekintettel a népiskolai vallástanítás módszerére. 2. A Seminariumokban is tanítsa a vallás-tanár a népiskolai vall ástanitás módszerét.*) 3. A népiskola hat első osztályában tanítsa a vallást a rendes unitárius tanitó. Ilyennek nem léte esetében a lelkész. Az ismétlő osztályok vallástanitása, m i n t a konfirmálás, tétessék a lelkészek kötelességévé, tekintettel a meglevő állapotra. Azonban már most mozgalom indítandó az iránt, hogy a népiskolai vallástanítás országosan a rendes népiskolai tanítókra bízassák felekezeti különbség nélkül. 4. Tűzessék ki pályázat a mai igényeknek és vallásos miveltségnek megfelelő vezér- és kézi könyvek Írására, ú g y m i n t : I. és I l ik oszt. s z á m á r a : Vallásos irányú és erkölcsiségre vezérlő közönséges és bibliai történetekből vett elbeszéléseket tartalmazó vezérkönyv, a tanitó kezébe., III. és IV ik oszt. s z á m á r a : 0 - és új-szövetségi bibliai történetek válogatva, és biblia-ismertetés. V ik oszt. számára: Egyháztörténelem. Vl-ik oszt. számára : Hit- és erkölcstan. Mindenik osztályban : Imák, énekek s lehetőleg képek. 5. Szoros felállítása mind a hat rendes, s mind a három ismétlő osztálynak. G. A községi és állami iskolákban, egyéb tantárgyakkal egy időben ünnepélyes, nyilvános vizsgatartás a vallástanból is. KELEMEN

ALBERT.

Az 5-ik o s z t : E g y h á z t ö r t é n e t e m . Bocsor L a j o s , Kókai, á r a "20 k r . ez kiegészítve F e r e n c z József U n i t á r i u s K i s t ü k ö r é t ö r t é n e t i részével. A t a n i t ó k k e z é b e m i n d e z e k f e l e t t a j á n l o m D r . Kiss Áron „Népiskolai v a l l á s t a n i m ó d s z e r t a n á t " , melyet j e l e n e l ő t e r j e s z t é s e m n é l is h a s z n á l t a m . K i a d t a K ó k a i . Ara 70 k r . *) A v a l l á s t a n í t á s m ó d s z e r é n e k t a n í t á s á r a m á r ezelőtt h á r o m évvel tétet e t t intézkedés, s a z a z ó t a tényleg t a n í t t a t i k is. (bzerk.)

JÉZUS TUDOMÁNYA TŰZ. — Karácsoni beszéd. — Azért jöttem, hogy e világra t ü z e t bocsássak, és mit a k a r o k , lia i m m á r m e g g e r j e d e t t ? Luk. 12, 49,

Ünnepi es érzéssel s ünnepies gondolatokkal eltelve jöttünk fel az Ú r n a k házába e reggelen ai. liogy a mit tizennyolczszáz év lefolyása óta szüntelen gyakoroltak a keresztény hivek, a hit világánál megújítsuk mi is u r u n k és megváltónk születése emlékét s ünnepszentelésünk által lerójjuk a hála és kegyelet szent tartozását az iránt, ki életével új irányt adott az emberiség törekvésének s halával megtanított rendületlenül megállani elveink s az igazság mellett. Szép és magasztos eljárása ez a ker. egyházaknak; mert ez által nemcsak a valódi érdem iránti elismerésnek adnak kifejezést, lianem ama nagy és szent czél: a tökéletesedés felé is, melyet éppen ez ü n n e p tárgya, Jézus tűzött követői elé, egy újabb lépést tesznek mindazok, kik abban részt vesznek. M e n j ü n k el t e h á t ai m i n d B e t h l e h e m i g ésláss u k m e g a d o l g o t , m e l y e t a z ú r n e k ü n k m e g j e 1 e nt e t t ; menjünk el gondolatban ama kis országba, mely az igaz vallásosságnak megszentelt földe; hol annyi vér folyt el az Isten igaz imádása utáni szent küzdelemben s oly sok nemes sziv hamvadott el megváltója utáni vágya égo tüzében! Menjünk el oda, hol a napkeleti bölcsek a zsidók most született királyát puhatolva keresik s az angyali karok d i c s ő s é g e t z e n g e n e k a m a g o s s á g b a n l a k o z ó I s t e n n e k s egyszersmind h i r d e t i k e f ö 1 d ö n a b é k e s s é g e t é s a z e m b e r e k h e z v a l ó j ó a k a r a t o t ; oda, hol minden sziv, mintegy lázban ég a születés feletti örömtől s a vén Simeon is i m m á r b é k é v e l h a l m e g , m e r t l á t t á k s z e m e i a v i l á g i d v e z i t o j é t , k i t s o k p r ó f é t á k és k i r á l y o k k i v á n t a k v o l n a l á t n i , d e n e m l á t h a t á k ; menjünk oh menj ü n k oda, hol zengett amaz égi s z ó z a t ; e z a z é n szerelmes fiam, őtet h a l l g a s s á t o k ! De mi ez ? az általános, a köz örömet minő zokogás és velőt szaggató sírás zavarja m e g ? miért szaggatják meg ruháikat s

30

JÉZUS TUDOMÁNYA

TŰZ.

f u t k o s n a k Bethlehem édes anyái feldúlt arczczal az utczákon és közt e r e k e n ? minő zsivaj és jajveszékelés ez, hogy a kiáltás Rámáiban is m e g h a l l a t o t t ? Oh fordítsuk félre tekintetünket s ne nézzük az iszonyú mészárlást, m i t egy emberi érzéséből kivetkőzött zsarnok szivtelen katonáival miveltet, kardra hányatván bősz dühében Bethlehem ártatlan kisdedeit; ne nézzük ezt, hisz szivünk megszakadna a borzasztó látványra; hanem inkább adjunk hálát a mi megtartó Istenünknek, ki annyi veszélyek k ö z t is megóvá életét annak, ki később édes szavaival s ige balzsamával oly sok és kesergő sziveket gyógyított meg s feledteté el veszteségeit annyi édes anyának! Igen ai mert attól fogva, hogy a boldogító evangelium igéje megzendült ajkain, a mai napig az ő szavai, példaadása és tettei adának irányt az emberiség jobbjai törekvésének. Nincs az életnek oly viszonya, nincs oly helyzet s az emberi léleknek oly homályos küzdelme, a melyben ő tájékozást s abból kivezető út at ne jelölt volna; csakhogy, m i n t nagy lelkekkel szokott megtörténni már első fellépténél ugy ellenfelei mint követői félreértették, s azután is többet foglalkoztak személyével, mint igyekeztek volna szavainak helyes értelmét felfogva a szerint élni és cselekedni. Evszázakon keresztül mélyedtek belé a meddő hitvitákba s tették egyetlen betűtől függővé az igazhitüséget; és a midőn ezt telték, gondtalan eljárásukkal felzavarták az örökéletnek tisztavizét annyira, hogy már-már megszűnt igaz lenni a nyilatkozat: a k i i s z i k e v í z b ő l , s o h a m e g n e m s z o m j ú h o z i k , mert az evangelium egykor oly kristálytiszta vize ép ugy ihatatlanná vált vala, mint a mily megemészthetetlen volt a farizeusok tudománya. Pedig ai a világmegváltás eszméje csakis azon az úton valósulhat meg igazán, ha a Krisztust igyekezünk élővé tenni magunk között, vagyis az ő s a j á t szavainak helyes értelmezésére törekedvén életünket azok szerint folytatjuk. E z t pedig viszont csak ugy érhet • jük el, h a tisztában leszünk Jézusnak világrajövetele, mondjuk é l e t e czéljával. Több helyt kijelenti ezt saját maga s kézen fogva vezet mintegy a tiszta értelemre, hogy ne legyünk homályban és kétkedésben felőle. Ilyen nyilatkozat foglaltatik egyebektől eltekintve alapigénk szavaiban is, hol ezt m o n d j a : é n a z é r t j ö t t e m , h o g y e v i l á g r a t ü z e t b o c s á s s a k , és mit a k a r o k , ha i m m á r meggerjedett? Nagyon világos és érthető e kijelentés ai, mert ebben az is ki van mondva az úr J é z u s az életet, erőt és tevékenységet s ezeknek

31 J É Z U S TUDOMÁNYA

TŰZ.

fenmaradását. hozta és t e t t e bizonyossá ; a hol pedig életerő és tevékenység nincsen, ott halál és pusztaság van. Tűz nélkül nemcsak hogy az állati és növényi élet sem képzelhető, de az erkölcsi és szellemi világ sem állhat fenn. Azonban, hogy semmi kétség bennetek ne legyen, kijelentem, hogy az a tűz, melyet a m a született J é zus e világra bocsátott, nem ama romboló ero, mely javainkat elhamvasztja, hanem a m a mennyei fény és világosság, mely az Ő tudományával e világban szétáradott. Hogy erről meggyőződhessetek^ kisérjétek a szokott figyelemmel beszédemet. A Jézus tudománya tűz afiai, mert s z i v ü n k b e n e z g e r j e s z t m a is m e l e g e t , hogy a b b a n a s z e r e t e t v i r á g a i , a j ó t e t t e k g y ö k e r e t v e r j e n e k . A kereszténységet megelőző minden vallás csak egy külön népfaj vallása volt, a nép természetéhez, szokásaihoz s faji jellegéhez alkalmazott. Maga a zsidó vallás is, bár az egy Isten imádáson alapult s igy legtökéletesebb volt az addigi vallások közt, csak a zsidóság sajátja lehetett s teljességgel nem t u d o t t hóditni a többi népfajok k ö z ö t t ; sőt utoljára annyira kivetkőzött ez is a maga eredetiségéből, hogy többé nem lehetett a lélek nyugalmának eszköze s nem melegült fel a sziv általa Izraelben sem. Ekkor zendült meg a prófétai szózat a Jordán m e l l e t t : K é s z í t s é t e k az u r n á k u t á t és e g y e n g e s s é t e k az ő ösvényét, mert a fejsze immár a fának gyökerére v e t t e t e t t s v a l a m e l y fa nem t e r e m jó gyümölcsöt, k i v á g a t i k s a t ű z r e v e t t e t i k . Es ugy lőn ; eljött, éppen a maga idejében jött el, a k i k e r e s z t e l t t ű z z e l é s s z e n t l é l e k k e l s megtisztította a vallási élet romlott levegőjét s egy egészséges áramlatot indított meg e kijelentéssel: A z I s t e n l é lek s a k i k ö t imádják, szükség hogy lélekben és i g a z s á g b a n i m á d j á k , m e r t ő n e m g y ö n y ö r k ö d i k vérb e n é s á l d o z a t o k b a n . Immár hiába dicsekednek Zsidóország nagyjai, kik a M ó z e s s z é k é b e n ü l n e k , h o g y ő k Á b r a h á m m a r a cl é k i, tehát a kiválasztottak s igy az idvesség örökösei, mert az I s t e n a k ö v e k b ő l is t á m a s z t f i a k a t Ábrahámnak. Most már b o l d o g o k a t i s z t a s z i v ü e k , a b é k e s é g r e i g y e k e z o k , a z a l á z a t ó s o k, k i k é h e z i k é s s z o m j ú h o z z á k az i g a z s á g o t s a k i k h á b o r ú s á g o t s z e n v e d n e k az i g a z s á g é r t : m e r t Ők ö r ö k s é g s z e r i n t b i r j á k e f ö l d e t , I s t e n fi a i n a k m o n d a t n a k é s ö v é k a m e n y e k n e k o r s z á g a.

32

JÉZUS TUDOMÁNYA

TŰZ.

Az, a ki eljött, hogy m á s o k n a k szolgáljon s nem azért, hogy mások szolgáljanak neki, eltörölte a lélekölő ceremóniákat, s leoldozta a nép lelkéről a százévek hosszú során reárakott nehéz bilincseket, melyek azt e földhöz kötötték, s szabad szárnyalásában megg á t o l t á k ; ő csupán e két egymásból folyó törvényt adta elejükbe: s z e r e s s e d I s t e n t é s s z e r e s d f e l e b a r á t o d a t ; mert e kettőben benne foglaltatnak minden addigi tanitások és prófétálások. S ime afiai, valóban az a szeretet Ion szegletköve a Jézus tanitásain felépült ker. vallásnak, s ha szétnézünk magunk körül s vizsgáljuk az emberek tényeit és eljárásait a társadalmi életben, meg kell vallanunk, hogy ha l á t u n k is tévedéseket, hibákat és bűnöket, minthogy azoktól teljesen m e n t a gyarlóság alá vetett ember nem is lehet, de hogy a Jézus tudománya, e mennyei tűz, ma is jótékonyan melegiti a sziveket és pedig t á n nagyobb mérvben, mint bármikor, az kétségbevonhatlan. Némileg ellentmondásosnak tetszhetik ugyan e nyilatkozat, ha tekintetbe veszszük, hogy a vallástalanság s a vallás iránti hideg közönyösség mennyire s mily általánosan el van terjedve s hogy bizony sok helyen s i r n a k S i o n n a k u t a i , mert nincsenek, a kik azokon fölmenjenek, az Urnák szent házába. Ámde ne feledjük afiai, hogy urunk mondá : n e m a z o k , k i k e z t m o n d j á k , u r a m , u r a m ! m e n n e k be az I s t e n o r s z á g á b a , h a n e m a k i k c s e l e k s z i k a m e n n y e i a t y a a k a r a t j á t ; és ismét: a z i g a z i s t e n i t i s z t e l e t e b b e n á l l : m e g l á t o g a t n i az ö z v e g y e k e t , á r v á k a t , vagyis az elhagyatottakat nyomorúságok idején és lehetőleg segélni rajtok. E tekintetben pedig igazán meglátszik a sziveken Jézus szellemének s az általa gerjesztett tűznek melegitő hatása. Beszéljenek erről a különbnél-különféle jótékony egyletek s az ezek által létesitett emberies i n t é z e t e k ; az árva és szeretetházak, óvodák, a háborúk gyilkos fegyverei által tehetetlenné vált szerencsétlenek befogadására állított menhelyek, a bűnösök javitására létesitett hajlékok. Szóval afiai a ker. társadalom hovatovább mind jobban át van h a t v a a nagy mester szellemétől, k i p é l d á t a d o t t n e k ü n k , hogy a m i n t ő c s e l e k e d e t t , mi is ugy c s e l e k e d j ü n k ; ez pedig, meggyőződésem szerint a n n a k bizonyítéka, hogy a J é z u s tudományában rejlő élettűz napról-napra gerjed a szivekben s azokat jótettekre heviti. Hogy a Jézus tudománya tűz, megtetszik onnan is, mert az ma is fényt és világosságot áraszt az elmékbe, hogy a tudatlanságj

33 J É Z U S TUDOMÁNYA

TŰZ.

babona és vakhit homályát elűzze. Tudatlanság, babona és vakhit valának minden időben s ezek ma is az emberiség legnagyobb ellenségei s a tökéletesedés és haladás ú t j á b a n a legveszedelmesebb akadály ezek voltak mindenha, S fájdalom, sokszor megtörtént, hogy magok a nép vezetői valának leginkább vakok, vagy az önérdek, vagy a valóságos tudatlanság v a k j a i ; és mert vak vezeté a világtalant, természetesen vezető és vezetett egyaránt verembe estek. A z ú r Jézus pedig a világmegváltása munkájára tökélvén el magát, azt éppen az által indította meg, hogy mindenfelé barczot izent a tudatlanság mindenféle fajainak, mert a mint oly igazán és szépen mondá: a z i g a z s á g t e s z i s z a b a d o k k á c s a k a z e m b e r e k e t ; s ezért valamint Ő maga, ugy választott tanítványai is oda törekedtek, hogy minél szélesebb körben terjedjen az igazság ismerete, hogy ne legyen véka alá rejtve a meggyújtott gyertya, hanem áraszszon világosságot mindeneknek. Es afiai bár tizenkilencz száz év már nem sok hiján eltelt, mióta ez a világosság terjed s ez a fény árad szét az emberi elmékbe, mégis sok a homály és sötétség ma is, nemcsak az úgynevezett népnél, hanem a miveltebb osztályok körébe tartozóknál is. És mit mondjunk azokról, kikhez még eme mennyei világosság fénye el nem hatott ? Kik ma is abban a szomorú állapotban vannak, mint voltak a Jézus születése előtti népek, leigázva a ceremóniák, a babona és vakhit sötét börtönében ? mit mondjunk azokról, kik még a bálványimádás fojtó légköréből máig se j u t o t t a k ki s a kikre ma sem alkalmazhatni a prófétai szózatot: a s ö t é t s é g b e n ü l ő n é p l á t a n a g y v i l á g o s s á g o t ! ? bizony a vadság és durvaság sok elszomorító jeleivel találkozhatni most is ott bármily t é r e n ; mert hiányzik a keresztény szellem amaz üdvös befolyása, mely e világban mindenütt, művészet, mesterség, tudomány mezején oly szembetűnően tiemes befolyást gyakorolt s elmondhatjuk, hogy a mi szép, nagy és nemes létrejött, mind az a keresztény szellem hatása alatt jött létre, vagy hogy a tételt megforditsam, minthogy igy is igaz: tudomány, művészet, mesterség egyaránt a keresztény eszme szolgálatában állanak s annak terjesztésére működnek közre mindannyian s mihelyt valamelyik ezzel ellentétbe helyezkedett, megszűnt eszményi lenni, csak napi és földi érdekeknek szolgál s igy állandóságra nem számithat. Kell-e mondanom afiai, hogy a kereszténység a legtökéletesebb e.szményiség kifejezése í avagy lehet-e csak képzelni is nagyobb eszményiséget annál, mint a mi e parancsban foglaltatik: l e g y e t e k 3

34

JÉZUS TUDOMÁNYA

TŰZ.

t ö k é l e t e s e k , m i n t a ti m e n n y e i a t y á t o k tökéletes? szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, kik t i t e k e t á t k o z n a k s t e g y e t e k j ó l a z o k k a l , k i k h á b o rg a t n a k é s g y ű l ö 1 n e k ? avagy ennél ? h a a t e s z e m e d m e gb o t r á n k o z t a t t é g e d e t , v á j d k i a z t é s v e s d el, m e r t j o b b n e k e d , h o g y e g y a t e t a g j a i d k ö z ü 1 e l v é s z s z e n, m i n t e g é s z t e s t e d a g y e h e n n á r a v e t t e s s é k ? Mindezek s más ezekhez hasonló intelmek és parancsok kétségkívül megdöbbentik a kicsinyhitüeket, hogy ezt kérdezzék Nikodemussal: m i k é n t l e h e t s é g e s e z ? s pedig lehetséges, csakhogy nem egy nap érhető el s nem is egy év alatt, h a n e m ki van vele a tér jelölve a folytonos tökéletesedésre, mint a melyre az összes emberiségnek amúgy is szüksége van. Mert hiszen, ha csak oly czélt tűzött volna elénk az ur Jézus, a mi egy pár ezer év alatt valósitható lenne, mire törekednének százezer és több évek múlva az emberek ? Korunk és a legközelebbi évek tanulmányai s alkotásai m a t a t j á k , mily sokat tökéletesült a világ; s ki t u d j a ? a közeli s még inkább a távoli j ö vőben mily dicső és nagyszerű eszmék csirái rejlenek, akár a t á r s a dalmi, akár az egyházi élet mezejére gondoljunk. De annyi tény, hogy minden törekvés a tudatlanság és babona elenyésztetésére irányul s a vakhit helyett élő, m u n k á s hitet ápol és terjeszt, mely egy szebb és jobb jövő záloga leend minden körülmények között! Kedves afiai! nem akarom figyelmeteket kifárasztani s nem akarok türelmetekkel visszaélni; pedig még sokat lehetne és kellene is felhoznom annak megmutatására, hogy a Jézus az Ő tudományában valósággal t ü z e t gerjesztett a világban, melynek lángolása mind nagyobb mérveket ölt. De elégedjünk meg most a hallottakkal, mert azokból is meggyőződhettünk, hogy az ur Jézus eszméi, tanításai nemesitették meg a sziveket, világosították meg az elméket s t e t ték az embert Istenfiává, tehát valódi emberré. Méltó tehát, hogy az emléke mindig fenmaradjon, míg e világon az evangelium hirdettetik s az ő születése napját örömünneppé szenteljük, mint oly emberét, kinél nagyobb soha nem született. Ámen. URMÖSI

KÁLMÁN.

VI ZSOLTÁR*) Uram ki busulsz bűneim miatt S haragra gerjedsz ellenem: Kérlek ne feddj, ne ostorozz tovább, Bár büntetésed méltán viselem. Oh könyörülj, légy irgalommal, — Nem birok már a fájdalommal: Fölháborodtak csontjaim. Oh nézzd erőtlenségemet, Gyógyits meg — engemet. Ne késs, ne késs! oh térj hozzám Uram ! Lelkem, hitem, már ingadoz, És csüggedezve búsan kérdezi: Meddig késik még vigaszod ? . . Mentsd meg lelkem, mig elragadja, A csüggedésnek áradatja. Oh szabadíts meg jó U r a m ! Ha nincsen nékem érdemem: Irgalmad légyen én velem. Miért boritnál szemfedőt reám ? , . . A sírba nincs e m l é k e z e t ! . . S ha dalnokod a sirba száll a l á : Ki zeng neked dicséretet ? . . Fohászom l a n k a d t : minden éjjel — Agyam feresztem könnyeimmel És nyoszolyámat öntözöm . . . Arczom megvénült, hervatag: A bú s az ellenség miatt. Távozzatok előliem álnokok! Siralmam végre fölhatott! . . Kértem . . . könyörgtem . . . és ime az Ur Meghallgatott! . . meghallgatott! ! . . Piruljatok meg, szégyenülve. Es bünötektől üldöztetve Legyen mind a n n y i t o k ! . . Kikért szállott rám szenvedés: Szégyen reátok s megvetés. RÉDIGER *) F e l o l v a s t a t o t t a m a r o s k ö r i Dávid F. fiók egyletnek tartott gyűlésén.

GÉZA,

1886.

dec.

7-én 3*

i

KIÁLTÓ SZÓ A PUSZTÁBAN. v'

Szinte megjósolni merném, bogy e czikk sorsa az lesz, a mi ezimében áll. S mégis megirom; mert nagy érdekek forognak fenn, fontos okoknál fogva kivánatos, hogy valaki a hosszú, mély csöndet megszakítsa azon ügyben, melyről itt szó lesz. Ertem a kolozsvári unitárius fő- és tordai középtanoda Története megírását. A sz.-kereszturi középtanodáét Nagy Ajtai Kovács István megírta. Azt csak pótolni kellene s lehetne is. A két elsőt megalkotni újonnan, immár tovább nem halasztható szükség, sőt parancsoló kötelesség. Én elmondom nézeteimet, magamra veszem a kezdeményezés ódiumát, mások m o n d j a n a k jobbat s ha tévedek, igazítsanak meg. Először a főtanodáról szólok. Kénosi Tőzsér János és Fosztó Uzoni István K é z i r a t i E g y h á z t ö r t é n e t é b e n csaknem kész, a mit ki kellene választani, s kellő kritikával m a g y a j r a tenni át. Fekete Mihály ref. főtanodai t a nár azon fotanoda előkorát, a mi a kolozsvári főtanodák közös eredetét tárgyalja, nyomosán irta meg. Abból is sok átvehető. A K e r e s z t é n y M a g v e t ő számos jeles gondnok, püspök, tanár és jóitevő unitárius életrajzát közölte, olykor mély k u t a t á s és alapos t a nulmány látható sikerével. A N a g y M a g y a r E n c y c l o p e d i a is az 1855-ik év körül sok jelesnek adta bőv ismertetését. D á v i d F e r e n c z E m l é k e s nemsokára K o l o z s v á r T ö r t é n e t e az egyház és iskola első alapításától kezdve mind a három eltelt századból becses részleteket fog szolgáltatni annak, a ki ily czélból olvassa meg. Bod Péter, Benkő József, 11órányi s< mások életrajzi s bibliographiai müvei is foglalnak magukban használhatókat. De ott vannak a fotanoda könyvtárában az egyháznak és iskolának az idők viharai közt el nem pusztult irott emlékei, a fő- és képviselő tanácsok eredeti jegyzőkönyvei, a jóltevők alapítványi és ajándék levelei, a régi iskolafőnöki Anyakönyvek, a különböző századokban élt és m ű k ö d ö t t tanárok, papok és tudósok tan- és kézikönyvei, sat. Oly bő anyag, hogy csak épito kézre vár, oly gazdag erű történeti források, hogy csak felhasználni, formába önteni kellene. A dalnok jós szava egészen illik r e á :

KIÁLTÓ SZÓ A

PUSZTÁBAN.

37

R é g i d i c s ő s é g ü n k liol k é s e l az é j i h o m á l y b a n ? Ott van egy hossza sora a püspököknek, tanároknak, jeles papoknak, kiknek készültsége meg volt, a tollal bánni tudtak, az egyházat szerették, s az iskola emlőjén növekedve föl, hozzá szivükben hálát éreztek, s hogy iránta kötelességeik vannak, nem tagadták, s még sem vállalkozott senki e munkára a mai napig. A tanári fizetések csekélyek, a tanszer készlet, természettani mathematikai és természetrajzi gyűjtemények, valamint a tanárok szakkönyvtára az állami tanintézetekkel nem állja ki a versenyt, a nevelés- és módszertan nem tart lépést a főváros hasonló tanintézeteivel, az iskola igen kicsi, a tantermek szűkek. S még sem emelkedik nyilvános közszó a javítás, a gyökeres reform i r á n t ! ? Az egyetemek panaszkodnak a gymnasiumok ifjúságainak mértéket nem ütő képzettségi színvonala fölött, s hogy a magyar egyetemi polgárok Bécs és Németország egyetemeinek polgárságával a versenyt ki nem állják, okul azt adják, mert a gymnasiumok előkészítése egyenlőtlen levén : egyenlő eredmény általuk el nem érhető. Lehetetlen, hogy azokat az unitárius egyház ne hallja, hiszen az egyetemek rectorainak beszámoló beszédei hangosan vagy leplezetten mindig erről szólnak Kolozsváratt és Budapesten egyiránt. Én magamban n e m egyszer gondolkozám felőle, gymnasiumaink reformjában találok magamra nézve megnyugtatást s a jogosult kifogások oka megszűnését egyedül ebben látom.*) E r r e azonban szükséges a főtanoda múltjának alapos ismerete, történetének pragmatikus megírása. Mikor, hol nyilt meg az első unitárius f ő t a n o d a ? vagy melyik ily intézet ment át az egyház bir*) Hogy g v m n a s i u m u n k 11 ak v a n n a k hiányai, ezt a t a n á r i k a r és az egyházi f ő h a t ó s á g is érzi. de megjegyezzük, hogy h a b á r ezekről- nyilvánosan nem is t é t e t e t t szó, de keblileg többször tárgy a l t a t t a k és az egyházi főhatóság több i n t é z k e d é s t t e t t a hiányok elenyésztetésére. Az iskola kibővítését elhatározta, a mi hogy az idén n e m t ö r t é n t meg, csupán az anyagi s z ü k s é g e n múlt. T a n s z e r e k r e k ü l ö n ö s e n az u t ó b b i években tetemes összeget költött. A t a n t e r v e t az illető állami törvények k í v á n a l m a i h o z alkalmazta. A t a n á r o k n a k pedig a s z a k m u n k á k k a l is folyton g y a r a p í t o t t gazdag főiskolai könyvtár áll rendelkezésükre. A mi m á r azt illeti, hogy az egyetemek p a n a s z k o d n a k a tanulók mértéket n e m ü t ő készültsége m i a t t , e panasz, t e k i n t v e , hogy a g y m n a s i u m u n k b ó l kik e r ü l t i f j a k közül a r á n y l a g elegen t ű n n e k ki az egyetemen sikeres t a n u l m á nyaikkal. i s k o l á n k r a speciálisán nem v o n a t k o z h a t i k ; h a n e m a készültségi hiány a jelenlegi gymnasiumi r e n d s z e r szervezetéből foly. és e n n e k megjavítását; val a m i n t a mi g y m n a s i u m u n k n a k minden t e k i n t e t b e n való emelését a k i t ű n ő iróval m i is ó h a j t j u k , Szerk,

38

KIÁLTÓ

SZÓ A PUSZTÁBAN. 38

tokába ? Mikor s mily viszonyok k ö z ö t t történt az ? A közemlékekben minó' tanrendszer nyomai m a r a d t a k fenn ama korból? A tanerő, tantárgyak, tannyelv és tandij állapota minő volt ? Mily viszonyban állott a főtanoda a Szentpéterről nevezett külvárosi altanodával és belvárosi leányiskolával? A nemzeti fejedelemség megszűntekor hogy vesztette el régi iskoláit az egyház? S hogy és mikor, mily segélyforrásokból épitette mai főiskoláját?*) Mi volt a tanrendszer az elmúlt különböző i d ő k b e n ? Mária Therézia, II. József és I. Ferencz fejedelmek alatt mily változáson ment á t ? Mit változtatott rajta az absolut korszak élnémetesitő rendszere ? s hogyan hatottak rá a kiegyezés után az u j oktatási és nevelési állami törvények s intézmén y e k ? kik voltak jóltevői és alapitói? kik voltak a tanárok s mi volt fizetésök és a tanuló ifjúság l é t s z á m a ? milyenek voltak az iskolai törvények és fegyelem? Mig ezekre nem felelünk, mig a mult tisztázva nem lesz, addig a jelen nyomorúságai oly élénk és erős érzete a szivekben, türlietetlenségük t u d a t a a lelkekben meg nem születik, a mely erkölcsileg, s mintegy a lét és nem lét kérdése elementáris erejével ne kényszerítse az egyház közönségét arra, hogy főtanodája ügyét emberül karolja fel s a tanulás és tanítás ügyét reformálja, lakhelyét s halltermeit bővítse ki, tanszereit szaporítsa, a t a n á r o k n a k segédkönyvtárt teremtsen s mindenekelőtt és felett t a nárait fizesse úgy, hogy megélhessenek, hogy magukat s idejöket egyébbel elfoglalni ne kényszerüljenek. Meggyőződésem szerint ez az első és legfőbb, a mit t e n n ü n k kell. Mig a történet maga szemeink elé nem t á r j a vigasztalan állapotunkat, addig a javításra magunkat komolyan nem tudjuk elhatározni. Az lesz a t ü k ö r , mely meg fogja mutatni közoktatási miseriáinkat egész megdöbbentő voltukban." Az lesz oly erős érvelés, mely elől kitérni nem lehet. Ma a ki a tudomány terén a versenyt ki nem állja, elbukik s áthalad felette az idő kereke. A mely tanintézet a törvény föltételeinek eleget tenni nem bir, létjoga koczkára van téve s bezáratására a gymnasiumokat illető törvény nyit u t a t s ad a ministernek jogot. E kérdést nem szabad könnyedén venni. A nagyobb erők elnyomási nisusa a kisebbekkel szemben európai áramlat, mely liazánk*) Jelenlegi f ő i s k o l á n k épitéséről és m u l t százesztendőbeli f e n t a r t á s á r ó l folyóiratunk, Benczédi Gergely t a n á r t á r s u n k t ó l közölt két igen értékes dolgozatot : C o l l e g i u m a i n k m e g m e n t é s e a m u l t s z á z b a n . XII. köt. 257—288. 1. P. H o r v á t h F e r e n c z é l e t r a j z a , XIII. köt, 186—177. 1. • S z e r k.

KIÁLTÓ

SZÓ A

PUSZTÁBAN.

39

ban is minden versenynél s kivált az unitáriusokkal szemben, közhivatalokban, a bíróságoknál, a politikai életben, mindenhol nyilvánul. Kis testületekre, felekezetekre és nemzetiségekre nem jó idó'k j á r n a k . Ugyancsak állják meg keményen helyüket, ha eltiportatni nem akarnak, ltjainkat összemérik azon száz meg száz tanár, a kik egyetemeinken tanitnak, s a kik jobbadán más felekezetbelielt, más iskolák ifjaival, s ha kedvezőtlen az eredmény, mi természetesebb, minthogy az ifjak esetleges fogyatkozásaiért az unitárius tanintézeteket veszik bírálat alá. Ennek káros következményei lehetnek, a miket el kell távolitnunk s meggátolnunk tanügyünk rendezésével. Az összehasonlítás s ebből folyó érvelés a tanárok fizetésére is rákerül. Mert a mai kor szelleme keresi a hibát, a megélhetés óriási versenye a küzdelmet. S ha tudva lesz, hogy nálunk a t a n á rok fizetése természetben való szállás mellett csak 700 frt, az jó h a t á s t nem tesz, az ellenünk fog bizonyitni. Hiszen ma a segédfogalmazók legkisebb fizetése 900 forint, a néptanítóké 6 — 8 0 0 forint, a polgári iskolai tanároké 2 0 0 — 3 0 0 forint szálláspénz és 1200— 1 4 0 0 forint fizetés, a fővárosi tanitóképezdék tanáraié 1 5 0 0 — 1 8 0 0 forint és ötéves pótlék. S utóbbiak még is panaszolnak, hogy az képességükkel és elvégzendő m u n k á j o k k a l nincs arányban. Hogyan kívánható, hogy a mi szűken mért tanári fizetéseinkre k i t ű n ő erők vállalkozzanak ? Nem vállalkoznak. Tisztelet a most meglevőknek, de a tapasztalás azt mutatja, - hogy a kiegyezés óta legjelesebb ifjaink becsvágyát az államszolgálat inkább kielégíti, s az erős oda törekszik, nem egyházi pályákra. Ennek rosz következésétől méltán t a r t h a t n i . Az unitárius egyháznak tekintélyt jeles papjai és kitűnő t a n á r a i adtak mindig, s erőt tiszta székely népe, a kisebb, de szorgalmas és vagyonos nemesség s lelkes és áldozó főbb emberei. Ha az állam elvonja tőlünk a jobb-jobb erőket, telő, hogy az gymnasiumi oktatásunkra idővel veszélyt hoz. Mi szükséges evégre? Pénz. Honnan vegyük ezt ? Eddig a liivek áldozatkészségétől vártuk. Erről most sem mondunk le. De miután más vallásfelekezetek az eddiginél bővebb államsegélyt követelnek, azért, mert az állam állította fel törvényben a gymnasiumok tanereje és tantárgyai meglehetős magas mértékét, nekünk sem szabad elmulasztnunk a segélyért folyamodást. Meg is tette a főtanács, de még eddig sikere nincs. Azon kell lenni képviselőinknek, hogy iskoláink ne mellőztessenek. Ha gymnasiumaink oktatási színvonalát emeltetni kívánja a kormány, méltányos, hogy egyházunk is bővebb állami segélyben részesüljön, azonképpen,

40

KIÁLTÓ

SZÓ A PUSZTÁBAN. 40

mint az ev. reformált és ágostai hitvallásnak. A főtanács fölterjesztésének tekintetbe nem vétele sértené legbensőbb érzelmeinket. Ennek megtörténni nem szabad. Ezt az unitárius egyház más egyházakkal való közjogi egyenlő állása és jogosultsága határozottan kizárja. Ennyit kolozsvári főtanodánkról Most a másikról mondom el nézeteimet. A tordai algymnasium Története szintén nincs világ elé adva. Egy lelkes, munkás és nagy tudományu férfi, Kénosi Tőzsér János, tordai rector még a múlt század utolsó felében megirta s beigtatta a Fosztó Uzoni-féle Unitárius Egyháztörténetbe; 1 ) ez-mkiviíl ugy emlékszem, „M a t r i c u 1 a" czim alatt egy nagybecsű k é z i r a t o t hagyott hátra, melyben azon gymnasium első alapításától kezdve az ő koráig terjedő történeteit illető igen becses följegyzések, nagy számú hiteles adat, itt ott kész részek, a könyvtár, a tanárok névsora és fizeíése, az iskola és templom változásai, s egyéb igen szükséges és hasznos dolgok vannak emlékezetben tartva. Én ismerem s gyűjteményem számára 1 5 — 2 0 év előtt belőle bő kivonatokat készítettem. Kezeimből az eredetit Váradi Károly idvezűlt kedves barátomnak adtam át, és megkértem őt, s ő igérte, hogy azt pótolva és e rendszerbe véve s kiegészítve ama közép gymnasiumunk Történetét megírja. Nem tudom, dolgozott-e r a j t a ? Vagy dolgozott-e m á s valamelyik t a n á r ? Nyilvánosság elé eddig felőle semmi sem került. Én nem sokkal ezelőtt kivonataimat visszakaptam. A szomorú tény az, hogy a thordai gymnasiumnak egy buzgó tanára, már 100 évvel ezelőtt érezte lelkében a kötelességet, hogy annak Történetét meg kell irni, maga a nehezét, a nagyját meg is tette, a hol az legliományosabb, a legrégibb kor, azt felderítő adatokat bőven hagyott följegyezve; s e hosszú idő alatt nem akadt egy másadik, a ki folytassa és bevégezze! Ez részvétlenség, sőt azon intézet iránti szeretetlenség jele. En br. Orbán Balázs jeles irónk T h o r d a v á r o s T ö r t é n e t e czimü kész művétől sok mulasztás pótlását v.árom. Ajkainkon hordozzuk Erdély felvilágosult vallásos törvényeit s lelkiismereti szabadságát, de azon város egyetlen felsőbb iskolája múltját homályban hagyjuk, a hol e törvény legalább kimondatott. Dicsekszünk a XVI ik századi thordai unitárius zsinatokkal, melyek e hitvallásnak az ország alkotmánya védelmébe fogadtatását kivivL á s d : az I. könyv 350 lapjától a 448-ig a szerint.

székely-keresztúri

példány

KIÁLTÓ SZÓ A

PUSZTÁBAN.

41

ták, de azon iskola tanárai és papjai életrajzát feledésbe merülni engedjük, pedig azok akkor a küzdők élén állottak. A thordai unitárius középtanoda könyvtárából Ivénosi Tőzsér János két kézirati nagy becsii műve a gróf Kemény József gerendi könyv- és kézirattárába jutott s ma az erdélyi Muzeum-egylet birtokában van. 2 ) Egy másik kézirata a kolozsvári főtanodáéban. 3 ) Egy becses dolgozata hollétét nem t u d j u k . 4 ) H a az intézet ügyét s történetét tanárai szivöken hordozták volna, azok másképen lennének. A thordai unitárius középtanoda a legelső tisztán unitárius tanintézet. Ez volt, a tiszta unitárismus első bölcsője. A kolozsvári óvári iskola elébb lutheránus, azután állami, 1560-tól 1563-ig reformált jellegű s csak ezután lett unitárius. A tordai várbeli templom 1724-ig az unitáriusoké volt. Abban voltak Dávid Ferencz és Heltai Gáspár diadalmas unitárius hitvitái. Ott formulázták a legelső unitárius confessiót. Nagy események ezek. Fényes lapjai lennének az ottani gymnasium történetének. Thordának sok tudós tanára s egy jeles történetíró fia van, a ki magyar tudományos akadémiai tag. Miért nem születik meg szivükben az elhatározás, hogy az iskolának, a melyben tudásuk alapjait gyűjtötték, megirják ? A magyar nemzet bűnös mulasztást követett el története sok ideig elhanyagolásával. Századok századok után teltek el, hogy semmit fel nem jegyeztek tudósai. Már most bűnhődünk érette, mert ős m u l t u n k a t nem t u d j u k kritikailag megállapitni s nem tudjuk rá megtanitni ifjainkat. Most a legjobb irók dolgoznak a hiány pótlásán, vajha lenne sikere! Igy van az unitárius egyház is saját és fő és egyik algymnasiuma történetével. 320 év óta nem jelent meg nyomtatásban egyikről is semmi tüzetes mű. Mi az o k a ? nem ismerték a z t ? Ezt mondani nem lehet. Nem szerették, nem érdeklődtek általa ? Ezt még kevesebbé. Nem értettek hozzá? Ezt megczáfolják mult századi íróik: Ivénosi Tőzsér János és Fosztó Uzoni István. Hiszen ezek az ő korukig mind a kolozsvári, mind a thordai gymnasium történetét megirták. Egyébnek kell okának lenni. S mi ez ? Szegénységük. A kik irtak, sem volt kiadójuk, vagy ha kiadták volna maguk, nem volt vevőjük. Ez a szegénység oka 3 ) D e Ty po gr aphi i s e t Ty p o g r a p h i sU n i t ar i o r u m i n T r a n s s i l v a n i a s t b . B i b l i o t l i e c a S c r i p t o r. T r a n s y l v a n i a e U n i t a r i o r u m stb. 3 ) Notae quaedam de Reformatione C i v i t a t i s K o l o s v á r stb. 4 ) Praeleetiones sen Phrases in Catechesim : Q u i s t i b i e s t C h r i s * t i a n u s ? stb,

42

KIÁLTÓ SZÓ A PUSZTÁBAN. 42

a n n a k , hogy legjelesebb unitárius t a n á r o k , tudósok, papok és egyházi szónokok különböző t u d o m á n y á g o k b a n irt művei, tankönyvei, egyházi beszédei sat. a m ú l t század egész folyamában kiadatlan m a r a d t a k , elveszve a tudományra és nemzeti irodalomra nézve, ott v a n n a k a kolozsvári f ő t a n o d a k ö n y v t á r a polczain feledésbe — hogy ne m o n d j a m — porba merülve ! Szent-Abrahámi és Agh püspökök sok k é z i r a t a , a Derzsi Gergely I s t v á n D i a c r i s i s e , Arkosi Benedek gyönyörű K ö n y ö r g é s e i , Fej érvári Sámuel M a g y a r n y e l v t a n a , melyet a tudós G y a r m a t h i Sámuel minden előtte valónál tökéletesebbnek mondott, 5 ) Geyzanovics József, Sylvester György és t ö b b e k classikus prédikácziói halva születtek, vagy élve h a l t a k el, mert nem volt unitárius nyomda, nem volt kiadó Mecenas és vevő közönség. Avagy nem szállja m e g szégyenérzés a valódi t u d o m á n y s z e r e t ő lelket, látva, hogy S z e n t - A b r a h á m i : S u m m a U n i v e r s a e T h e o 1 og i a e C h r i s t i a n a e s e c u n d u m U n i t á r i o s czimü műve, melyet az igazságos II. József császár nagy bajjal s sok kérés és k ö n y ö r gés u t á n 1786— 87-ben kinyomatni engedett, s költségesen k i n y o m t a t o t t példány iveinek egy része m é g m a 100 év múlva is eladatlan. S mondjak még ennél erősebbet, a nagyon is közel időből ? Elég ennyi A reformált hitvallásnak kolozsvári, enyedi, székely-udvarhelyi, maros-vásárhelyi és zilahi gymnasiumaik T ö r t é n e t e mind meg van irva. A római katliolikus: kolozsvári, károly fej érvári, csik-somlyói t a n i n t é z e t e k Történetei is évi iskolai t u d ó s í t á s a i k b a n hosszabban, vagy rövidebben tárgyalva vannak. A m i e i n k csak a jelennek adják úgyszólván s t a t i s t i k á j á t . Pedig de jól oda illenék elejére egyik vagy másik gymnasium, az unitárius gymnasiumi nevelés és o k t a t á s r e n d szere a XVI., XVII., XVIII. században, a XIX-ikben behozott reformok, a m a g y a r nyelv b e h o z á s a az iskolákba, az u n i t á r i u s falusi iskolák o k t a t á s i rendszere, a három g y m n a s i u m k ö n y v t á r a i n a k alapítása, gyarapodása s m a i létszáma, az u n i t á r i u s egyházakban levő olvasó társaságok, egyletek stb. első kezdete, azok száma és t a g j a i szaporodása sat., az egyházi énekek, műéneklés, a rajztanítás az isk o l á k b a n s több ily mozzanatai a modern nevelésnek és o k t a t á s n a k . Ezekről mind l e h e t n e igen t a n ú s á g o s é r t e k e z é s e k e t írni, a mik az egyház köztörténete megírását elősegitnék, a közérdekeltséget n ö v e l n é k , a vallásos szellemet ébren t a r t a n á k , a vallásközönség beléletére jóték o n y a n hatnának. 5

)

Okoskodón

XXIII. lap.

tanitó

magyar Nyelvmester

1794.

Előszó.

43

KIÁLTÓ SZÓ A PUSZTÁBAN.

Vájjon nem kivánliató-e a közfigyelemnek ezekre fordítása'? Készemről szerencsét kívánnék magunknak hozzá, ha jövőben az évi I s k o l a i É r t e s í t ő egy-egy alapos értekezést hozna, s ha hírét hallanám, hogy a k o 1 o z s v á r i f Ő- és t h o r d a i k ö z é p g y m n a s i u m T ö r t é n e t e m e g í r á s á h o z valamelyik író tanár hozzákezdett. Ha erre nincs kilátás, legalább Iíénosi Tőzsér János és Fosztó Uzoni István U n i t á r i u s E g y h á z t ö r t é n e t e i n e k átdolgozott kiadására immár rátelt az idő. JAKAB

ELEK.

KÖZOKTATÁSUNK ÁLLAPOTA 1885/6-BAN. — A vallás és k ö z o k t a t á s ü g y i minister t i z e n ö t ö d i k jelentése. —

A minister legújabb jelentése egy vaskos kötetben tárja elénk a magyarországi közoktatásügy állapotát 1885/6-ról, a népoktatásra vonatkozólag 1884/5-rol. Az egész jelentés öt szakaszra oszlik fel, melyek tartalmát — legfőbb v o n á s a i b a n — m i is ugyanazon sorrendben ismertetjük meg t. olvasóinkkal. I. A népiskolai oktatás. A t a n k ö t e l e s gyermekek száma hazánkban a lakosság 16'67 °/ 0 -át teszi (megnevezett összegben 2.292,052) és a tanköteleseknek 80-12 °/ 0 -a j á r t t é n y l e g i s k o l á b a . Tehát kerek számban még 20°/ 0 , vagyis egyötöd rész nem részesül oktatásban. Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy az iskolába járók száma 1869-ben 50°/ 0 volt, az emelkedé? (30°/ 0 ) oly szembetűnő, a mely minden hazafi keblét örömmel töltheti el. A tanköteleseknek a következő °/ 0 -a járt iskolába felekezetek szerint: a r. katholikusoknál 86*31, g. katholikusoknál (30'10, g. keletieknél 68-27, helvét hitüeknél 79-87, ágostai aknái 88-09, unitáriusoknál 76*44 és a ihózeshitüeknél 77'66°/ 0 . Ha ezek alapján hitfelekezetünket a többiekkel összehasonlítjuk, azon szomorú tény előtt állunk, hogy a g. katholikusokat és keletieket kivéve, a többi már mind megelőzött minket. Pedig ez nem volt mindig így. Annál komolyabban kell egyházi hatóságainkat e körülményre figyelmeztetnünk s felhívnunk az iskoláztatás pontosabb ellenőrzésére, mert különben könnyen az a szégyen érheti egyházunkat, hogy a folytonosan fokozódó versenyben maholnap leghátul maradunk. Ez pedig a legszabadelvübb egyház kicsiny táborához teljességgel nem illenék. A mi már a k ö z s é g e k e t illeti, bár az iskolák száma évrolévre szaporodik —• a szóban levő év alatt is 100 új népiskola keletkezett— mégis még mindig 300 község van Magyarországon teljesen iskola nélkül. Úgyde 1869-ben kettő hiján 1600 volt az ilyen községek száma. Az elemi n é p i s k o l á k s z á m a 16.082, a felsőnépiskoláké 79, a polgári iskoláké 144. E két utóbbiból 1869-ben semmit se bírtunk, az elsőből pedig 2284 el kevesebbet, mint ma.

KÖZOKTATÁSUNK

ÁLLAPOTA

1885/6-BAN.

45

J e l l e g r e nézve van 611 állami, 1856 községi, 13639 felekezeti, 168 magán és 31 egyleti iskola. A felekezetiek igy oszolnak meg: r. kathol. 5347, g. kathol. 2177, g. kel. 1788, helv. hitv. 2336, ágostai 14-34, unitárius 45, mózes h. 512. A t a n i t ó k s z á m a jelenleg 2 3 4 5 7 . — 1869-ben 17792 volt* A tényleg iskolábajáró gyermekekből egy tanítóra átlag 60 esik. A népikolák f e n t a r t á s i k ö l t s é g e tizenhárom és fél millió forintra megy, 1869-ben három és fél millióra ment. A t a n i t ó k é p z o intézetek száma 54, a tanitónőképzőké 16. Az összes képzőintézetek közül állami 24, felekezeti 46. A 70 képzőintézetben 1885-ben oklevelet nyert 812 tanitó s 231 tanitónő. Ez intézetek évi fentartási költsége 871,552 forint volt. A k i s cl e d ó v ó intézetek száma 409, melyekben 593 óvó 41,119 kisdedet gondozott. E téren — mondhatni — még csak a kezdet kezdetén állunk s a társadalomra itten vár a legtöbb teendő. Minthogy az o r s z á g o s k i á l l í t á s éppen a szóban levő iskolai évre esett, a ministeri jelentés ennek tanügyi eredményeiről is megemlékezik. Rövid, de tanulságos vonásokban rajzolja a közoktatási pavillonban szerzett tapasztalatokat. Az i s k o 1 a p a d o k é s f e l s z e r e l é s i t á r g y a k fejlettsége a bemutatott minták szerint már csaknem a tetőpontra jutott, Legtökéletesebbeknek a FeiwellGönczy-féle iskolapadok Ítéltettek. Az országos tanszermúzeumban 60 forinton megszerezhető u. n. h á r m a s g y ű j t e m é n y (a természet,-, vegy- és ásványtanhoz, valamint az állat-, növény- és gazdaságtanhoz) népiskolák számára, és egy á s v á n y - , f ö l d - é s k ő z e t t a n i m i n t a g y ü j t e m é n y polgári iskolák számára a jurynek osztatlan tetszésével találkozott. I t t lett bemutatva a minister által jó taneszközök hazai előállítására szervezett két nevezetes intézet működése is. Egyik a természettani készülékek készítésére Budapesten alapított m e c h a n i k a i t a n m ű h e l y , másik a budapesti állami tanítóképző intézettel kapcsolatosan berendezett g i p s z öntőm ü hely. Ez utóbbi feladata, hogy a hazai iskolákat jó plastikus rajzmintákkal ellássa. Ezek kifejlődése és megerősödése nemzetgazdaságilag is nagyon kivánatos, ha meggondoljuk, hogy ilynemű taneszközökért mily temérdek pénz ment ki eddig az országból külföldre. A kiállításon összehalmozott népiskolai t a n k ö n y v g y ű j t e m é n y valóságos túltermelésről t e t t bizonyságot, melyben a sok selejtes elnyomja a valóban érdemes, jó terméket, ugy hogy a t a n k ö n y v e k r e -

46

KÖZOKTATÁSUNK

ÁLLAPOTA

1 8 8 5 / 6 - B A N . 46

visiója egy veszélyessé váló kór, a tankönyvgyártás mániája ellen mutatkozik elkerülhetetlen védsz érnek. A r a j z k i á l l i t á s azt tanúsította, hogy e tantárgy tanitási módszerével még h á t r a állunk, túlnyomó levén nálunk az előlapok gépies másolása, a mit már rég elitélt a paedagogia. A n ő i k é z i m u n k á k meglepő gazdagságban tárultak elénk, de fájdalom itt csaknem kizárólag idegen minták vétetnek alapul s a házi iparunkban rejlő nemzeti motívumok egészen mellőztetnek. Mi még hozzátehetjük ez igen helyes észrevételhez, hogy ez irány megváltoztatható csak ugy lesz, ha a minister haz a i m ű v é s z e k által ö s s z e g y ű j t e t i és f e l d o l g o z t a t j a a z o k a t a n e m z e t i m o t í v u m o k a t . A Huszka-féle „magyar diszitő-styl" e tekintetben is hasznos kezdeménynek tekinthető. A népiskolai női kézimunkatanitásra még az az észrevételünk is van végül, hogy azokban a díszmunkák inkább korlátozandók és jobban a népélet igényeihez alkalmazandók lennének, mint az jelenleg tapasztalható. Meg kell még e helyen emlékeznünk az idegen ajkú tanítók m a g y a r n y e l v i k é p e s í t é s é r ő l . A minister egymásután "hét éven át rendezett ezek számára póttanfolyamokat, melyek összesen 210,000 forintjába kerültek az államnak. E tanfolyamok megkezdésekor 5489 olyan tanító volt az országban, a kik a magyarnyelv tanítására képtelenek voltak. A mult évre azonban ezek száma 2837-re szállott, vagyis a magyarnyelvi tanfolyamokon 2652 tanitó képesittetett nyelvünk tanítására. E képesítést tökéletesnek — természetesen — nem mondhatjuk, de bizonyos alapot a nagy m u n k a m e g k e z d é s é r e mindenesetre nyújt az. S a „docendo discimus" elvnél fogva meg van adva a lehetőség e tanítók további önképzésére is. II. A középiskolák száma hazánkban 178. Ezek közül gymnasium 150, reáliskola 28. J e l l e g r e nézve: állami 28, királyi 18, községi 25, magán 3 és felekezeti 104. Ez utóbbiak közül r. katholikus 43, g. keleti 4, helv. hitvallású 28, ág. hitvallású 25, egyesült protestáns 1, unitárius 2, izraelita 1. F e j l e t t s é g szempontjából: nyolcz osztályú 108, hét osztályú 1, hat osztályú 19, öt osztályú 1, (Székely Kereszturon), négy osztály ii 49. Tisztán m a g y a r t a n n y e l v ű középiskola van 122, kizárólag n é m e t n y e l v ű 7, kizárólag r o m á n n y e l v ű 4. A többiekben a német, román, tót, szerb és olasz tannyelv mellett kisebb-

KÖZOKTATÁSUNK

ÁLLAPOTA

1885/6-BAN.

47

nagyobb kiterjedésben, mint második tannyelv — a magyar is használatban van. Sőt 19 középtanodánkban három tannyelv használtatik. Mely utóbbi körülmények nyelvünk terjedésének kézzel fogható bizonyítékai. A t a n u l ó k s z á m a középiskoláinkban 41,508. A megelőző tanévinél 1429-el kevesebb. E csökkenést a polgári, ipari és kereskedelmi iskolák számának szaporodásával hozhatjuk összeköttetésbe, mely körülmény a szülők felfogásának jobbrafordulását t a núsítja. A fennebbi létszámból gymnasiumba járt 35,525, reáliskolába 5 9 8 3 tanuló. A két unitárius gymnasiumba külön 348. A középiskolai tanulók a n y a n y e l v tekintetében a következő °/ 0 -ban vannak feltüntetve: magyar 70.8, német 15.9, román 5. 0 , olasz 0. 3 tót 4. 5 , szerb-horváth 1.9, r ú t h é n 0. 3 , más nyelvű 0. 6 . Az ország lakosságának nemzetiségi számarányához viszonyitva, minden 1000 lélekből középiskolába jár 443 magyar, 341 német, 93 román, 90 tót, 124 szerb-horvát és 38 ruthén. Mindkét nemű számadatból t e h á t határozottan kitűnik, hogy a k ö z é p i s k o l a i o k t a t á s t a magyarok veszik legnagyobb mértékben igénybe, s m i n d j á r t utánuk a németek. Ezek azonban a reáliskolákban fölülmúlják a magyarokat is. I t t ezer lélekre 74 német, és 62 magyar esik. F e l e k e z e t i tekintetben — létszámukhoz viszonyitva — a k ö z é p i s k o l á k a t l e g n a g y o b b m é r t é k b e n veszik igényb e a z s i d ó k , m i n d j á r t utánuk következnek az u n i t á r i u s o k , azután az ágostaiak, a r. katholikusok, helv. hitval'ásuak, g. katholikusok és végül a g. keletiek. A középiskolai tanulók e l ő h a l a d á s á t illetőleg némi tájékozást adnak a következő adatok: az állami középiskolákban min • den 1000 mulasztásból i g a z o l a t l a n 21. az ev. reformátusoknál 109, az ágostaiaknál 27, a g. keletieknél 101, az unitáriusoknál 78. Az átlag 33 levén, azonnal szembetűnik, hol javítandók még a viszonyok e tekintetben. Az állami felügyelet alatt álló intézetekben j e 1 e s e n v é g z e 1 1 tí.c°/0, j ó l 1 9 % , e l é g s é g e s e n 51. 6 °/ 0 . A többi egy vagy több tantárgyból megbukott. A g. keletieknél az adott sorrendben e °/ 0 -ok fordulnak e l ő : o. g , 22, 38. 3 , — az ágostaiakn á l : 10, 22, 46.!. — az ev. reformátusoknál 9 n , 22. s , 45. 8 , — az unitáriusoknál : 12.9, 24. 2 , 5 6 . j % . Ha e számokat csak szemeinkkel vizsgáljuk és hasonlítjuk össze, legkedvezőbb előhaladást az unitáriusoknál kellene constatálnunk; azonban, ha kritikát is alkalmazunk elfogadhatónak mégis valószínűleg a ministeri nyilatkozat veendő.

48

KÖZOKTATÁSUNK

ÁLLAPOTA

1 8 8 5 / 6 - B A N . 48

hogy t. i. az adott viszonyszámok nem annyira absolut eredményt, hanem a z e l ó ' m e n e t e l m e g í t é l é s é b e n k ö v e t e t t s z i g o r t jelzik. A középiskolai t a n á r o k ö s s z e s s z á m a 2900. M i n 6' s é g tekintetében a r e n d e s e k átlaga 54. 7 °/ 0 , az unitáriusoknál 59.!, a h e l y e t t e s e k é 13. 2 °/ 0 , az unitáriusoknál 9.x, a k i s e g í t ő óraadók átlaga 4.(!°/0, az unitáriásoknál 23. 7 . A többi a hitoktatók és rendkívüli tantárgyak tanítóira esik. A képesítettségnél szintén hasonló viszonyokkal találkozunk, ugy, hogy ha egyházunk az óraadók számát csökkentve, a más két kategóriát fölemelheti, ezzel a középiskolai oktatás színvonalára juthat. Erre azonban, valamint a szigorú szakrendszer meghonosítására a tanári fizetések rendezése, illetőleg fölemelése szükséges, a mi fölött a legközelebbi jövő fog dönteni. Hie Bhodus, hic salta! Az összes középiskolai t a n s z e r e k közül (1.416,226 darab) a kormány vezetése alatt álló 118 intézetre jut 67°/ 0 , a felekezetek főhatósága alatti 60 középiskolára 33°/ 0 . Ez utóbbiból a g. keletiek és unitáriusok birnak l°/ 0 -ot, az ágostaiak 16-ot,. az ev. reformátusok 15-öt. E tekintetben tehát nagyon hátra állunk. A középiskolák évi f e n t a r t á s i k ö l t s é g e 4.343,500 forint. Ez összeg ugy oszlik meg, hogy minden ezer forintból 746 esik a ministerium rendelkezése és vezetése alatt álló intézetekre, 254 forint pedig a felekezetek főhatósága alatt állókra. Az unitáriusoké külön összesen 28,293 forint. A ministerium rendelkezése és vezetése alatt egy intézet évi fentartási költsége átlag 25,448 forint, a felekezetek főhatósága alatt 17,069 forint; amott egy rendes tanár átlaga 1402, itt 1057 forint; ott egy tanuló iskoláztatása kerül 112, itt 86 forintba. A tanári fizetések mekkoraságának sorrendjében az unitáriusok állanak leghátul. A d o l o g i k i a d á s o k és ösztöndijak alapján azonban összes kiadásainkhoz viszonyítva, legelső helyre kerülnek. III. A felsőbb tanintézetek. A tudomány-egyetemek száma az utolsó ministeri jelentés óta nem változott. A budapesti egyetem gazdasági szerelésében egy reformot léptetett életbe a minister, t. i. egy olyan közeg létesíttetett, a mely az egyetem pénzügyeit kezeli s egyenesen a ministernek felelős. Ennélfogva a klinikákat igazgatótanárok a gazdasági teendők terheitől felmentve, idejöket és fígyelmöket osztatlanul tudományos feladataik teljesítésére szentelhetik. E reform a kolozsvári, különben is korlátoltabb dotatióval rendelkező egyetemnél egyelőre nem hozatik be.

KÖZOKTATÁSUNK

ÁLLAPOTA

1885/6-BAN.

49

Mint újítás elrendeltetett mindkét egyetemnél l a t i n n y e l v ű a l m a n a c li o k kiadása. Ez évkönyv az egyetem történetét, czimtárát, az egyetemi intézetek áttekintését, a tanrendet s a hallgatóság statistikai átnézetét, fogja tartalmazni, — s a külföldi egyetemekkel való csereviszony létesítésére s egyetemeink viszonyainak a külföldi szakkörökkel leendő megismertetésére van hivatva. Elrendelt e t e t t továbbá ugy az egyetemek, mint a jogakadémiákra nézve, hogy az alap- vagy államvizsgálatok, ugy szintén a szigorlatoknál k i t ü n t e t é s s e l k é p e s í t e t t j o g h a l l g a t ó k n e v e i ezentúl a hiközzététessenek vatalos lapban s a minister évi jelentésében •—- buzdításul az ifjúság szorgalmára. Az egyetemekkel kapcsolatos k ö z é p i s k o l a i t a n á r k é p z é s n é l egyik újítás a r a j z t a n á r-k é p z ő tanfolyamnak 3 ról 4 évre való kiterjesztése, a másik pedig középiskolai e g é s z s é g t a n - t a n á r o k és i s k o l a - o r v o s o k képzése. E végre kétszer t a r t a t o t t már mindkét egyetemen póttanfolyam, s a hallgatók, a k i k csak orvostudorok lehettek, képesítő vizsgálatnak vettettek alá, melynek sikeres kiállása után képesítő oklevelet nyertek. Ezek közül alkalmaztatnak jövőben a középtanodáknál az i s k o l a - o r v o s és e g é s z s é g t a n á r o k (teljes középiskolán 200, és nem teljes középiskolán 100 frt tiszteletdíjjal), a kik a tanári testületnek tagjai leszn e k s működésüket a minister által kiadandó szabályrendelet fogja körülírni. Közvetlen czélja ez intézkedésnek az iskolai egészségügy javítása és rendben tartása, azután még az egészségügyi ismeretek terjesztése az országban. F a j u n k és nemzetünk életére, gyarapodására és erősbödésére czélzó nagyfontosságú eszme ez, melynek mielőbbi megvalósítását óhajtva várjuk. A tanárképzés nevezetes reformálását czélozta a s e m i n a r i u m i o k t a t á s s z e r v e z é s e , melyet a budapesti egyetem jog- és államtudományi karában, kisérletképen életbe is léptettek. A bölcsészeti karon a minister egy c l a s s i c a-p h i 1 o 1 o g i a i, egy m o d e r n p h i l o l o g i a i és egy t ö r t é n e t i s e m i n a r i u m berendezését tervezi. E rendszer a német egyetemeken fejlett ki & meg kezdett honosulni a francziáknál is. Czélja*ennek módot nyújtani arra, hogy a tehetségesebb és törekvőbb ifjak a hosszabb munkálkodásra alkalk a l m a s helyet és segédeszközöket nyerjenek, s hogy azon tanszakban, melyhez k ü l ö n ö s hajlamot éreznek, oly behatóbb munkásságot fejthessenek ki, mely munkásságnál a vezető, irányzó, segito szerepet maga a t a n á r viszi. A semináriumi oktatás feltételezi t e h á t elő^ ször a hallgatóknak bizonyos megválogatott, csekélyebb számát, — 4

50

KÖZOKTATÁSUNK

ÁLLAPOTA

1 8 8 5 / 6 - B A N . 50

másodszor a tanár együttműködését a hallgatókkal; s harmadszor némely külső segédeszközök, mint kézikönyvtár, térképek, okiratok, kutfőművek stb. kéznél létét. A seminariumok működésének súlypontja a tudományos működés módszereinek közlésében, illetőleg megtanulásában fekszik. Ide tartozik t e h á t irott tanulmányok szerkesztése előre nyert útbaigazítás alapján, ezek felolvasása, megvitatása, vagy kutfo-munkák együttes olvasása, magyarázata, vitatkozások stb. E rendszertől tudományos fejlődésünkre a legjobbat remélhetjük s gratulálhatunk magunknak, a ministerhez, a ki nemcsak kormányoz, hanem valódi vezérlettel fejleszti közoktatásügyünk minden ágát. A budapesti egyetemen a t a n á r o k száma 212, a kolozsvárin 67, a műegyetemen 37. A h a l l g a t ó k száma az elsőn 3 3 7 5 (unitárius 8), a másodikon 534, (unitárius 29), a harmadikon 645, (unitárius 4.) Az elsőnek é v i k ö l t s é g e 573,835, miből az egyetem saját alapja 240,011 frtot feclez, a kolozsvárié 211,780, a műegyetemé 175,402 forint. A fennebbieken kivül a budapesti egyetemmel kapcsolatos t a n á r k é p z ő - i n t é z e t és gyakorló-iskola 38,061 frtba került, a kolozsvári pedig 14,184 forintba. Amott az utolsó évben t a n á r i o k l e v e l e t kapott 27, itt 14 jelölt. Az utóbbiak között két unitárius. A h i t t a n i i n t é z e t e k száma Magyarországon 49, melyeken beiratkozott a mult évben 1787 tanuló, (unitárius 16), a kiket 271 tanár és tanitó oktatott. A j o g a k a d é m i á k száma 12. Ezek közül Erdélyben egyedül a n.-szebeni állott fenn, mely a folyó iskolai évben teljesen beszünteti működését. A jogakadémiai tanárok száma 131, a hallgatóké 661. IV. Szakiskolák és szaktanfolyamok. Hogy a tudományos középiskolai képzés sokszor elitélt egyoldalúságából kiléphessünk, s hogy hazánk ifjúsága a rá várakozó tért a nemzeti élet minden ágában mind inkább elfoglalhassa, és jobban betölthesse, ezt csak megfelelő szakiskolák teszik lehetővé. Közoktatásügyi ministerünk e czél felé is teljes öntudattal és lankadatlan erélylyel vezeti nemzetünket. Fényes bizonyítékai ennek az i p a r , k e r e s k e d e l e m és m ű v és z e t majd minden ágának művelésére általa alapított szakiskolák. Az i p a r o s t a n u l ó k t a n f o l y a m á t 198 községben, 1206 tanitó vezetése alatt, 36,000 növendék látogatta a mult iskolai év*

KÖZOKTATÁSUNK

ÁLLAPOTA

1885/6-BAN.

51

ben. A k e r e s k e d ő t a n u l ó k számára 32 helyen van rendes t a n folyam szervezve. Az i p a r i t a n m ű h e l y e k száma 66, melyekben 101 tanító 2032 tanulót oktatott a legkülönbözőbb iparágakban, minők pl. a női kézimunkák, kender-, len-, gyapjú-, szalma-, káka-, fűz , fa-? vas-, csipke , agyag-, porczellán-, majolika- és gyermekjáték-ipar. E tanműhelyek egy része önálló szervezettel bir, más része felső nép-, polgári iskolával áll kapcsolatban. Ezeken kivül a h á z i - i p a r valamelyik ágát folytató képezdék és népiskolák száma 919-re emelkedett, A k ö z é p i p a r i s k o l a ezelőtt hét évvel alapíttatott az ország fővárosában. Ennek feladata épitő mestereket, pallérokat, gé • pekkel dolgozó elomunkásokat és kisebb ipartelepek s gyárak számára önálló művezetőket képezni. Ez iskolában jelenleg h a t szakcsoport, u. m. az építészeti, gépészi, két vegyészeti, fém-, vas- és faipari van életbeléptetve. A tanfolyam három évre terjed. Ennek jó sikerrel történt elvégzése után a tanuló végbizonyítványt nyer, melynek alapján jogosítva van az intézetben tanult iparág űzésére. A felvétel négy középiskolai osztály végzéséhez van kötve. A szegényebb sorsú növendékek ösztöndíjban is részesülnek, melyeket részint az államtól nyernek, részint egyes törvényhatóságok alapítottak. A múlt évben 31 t a n u l ó 4545 forintot élvezett e czimen. Ez intézetben évenként t é l i t a n f o l y a m o k rendeztetnek, egyfelől gyakorló épitő iparosok, továbbá másfelől g ő z g é p k e ze1 ő k, g ő z k a z á n f ű t ő k és c s é p 1 ő g é p-k e z e 1 ő k kiképzésére. A m. k i r . t e c h n o l ó g i a i i p a r m u z e u m már nemcsak gazdag ipari eszközök, gépek és czikkek gyűjteménye, s ezek szemléltetése és ismertetése által hat tanulságosan az illető iparos szakközökre, h a n e m a benne rendszeressé t e t t s z a k f e l o l v a s á s o k s r a j z é s g y a k o r l a t i t a n f o l y a m a i által is. I p a r i s z a k o k t a t ó k a t k é p z ő i n t é z e t kettő áll fenn. Egyik a budapesti állami polgári iskolai tanitóképezdével kapcsolatosan -— 4 évi tanfolyammal; másik az országos nőiparegyesiilet ipariskolájában. A k e r e s k e d e l m i k ö z é p i s k o l á k (helyen-helyen akadémia néven) száma 17, a tanároké 144 és a növendékeké 1506 volt az utolsó évben. Erdély három ilyen intézettel bir: Kolozsvárt, Brassóban és Fogarason. A m ű v é s z e t e k ápolására szolgál az i p a r m ű v é s z e t i i s k o l a a maga mintázási, műfaragászati, fémvésnöki, decorativ fes4*

52

KÖZOKTATÁSUNK

ÁLLAPOTA

1 8 8 5 / 6 - B A N . 52

tészeti s fa- és rézmetszői osztályával; a f e s t é s z e t i m e s t e r i s k o l a Benczúr Gyula igazgatása alatt, külön tanfolyammal a nők számára; az ü v e g f e s t ő i n t é z e t ; az o r s z á g o s s z i n é s z i s k o l a és az o r s z á g o s z e n e a k a d é m i a , mely utóbbinak a halhatatlan L i s z t Ferencz volt az elnöke. Ez intézet tanszakai: a zeneszerzés, zongora, magán-ének, orgona és hegedű. Mindezen művészeti iskolák az ország fővárosában állanak fenn. V. Az emberbaráti intézetek. A s i k e t n é m á k váczi országos intézetében 93 növendék nyert oktatást és kiképzést különféle kézmű-iparban. Az i z r a e l i t a s i k e t n é m á k i n t é z e t é b e n a növendékek száma 87 volt. Siketnéma intézet szervezése vette kezdetét 1885-ben Temesváron is. A v a k o k budapesti országos intézete 8ö növendéket részesitett elméleti és gyakorlati oktatásban. Ez utóbbi leginkább a zenét s némely női kézimunkát karolt fel. A z á r v a - é s s z e r e t e t b á z a k száma hazánkban már 66-ra emelkedett s 1884/5-ben 2304 árva talált azokban gondozást és neveltetést. Ezeknek egy évi fen tartási költsége megközeliti a fél milliót. A h ü l y é k budapesti ápoló intézetében 25 növendék volt a mult évben. Ez intézet tulajdonosa és igazgatója Frim Jakab, kinek a közoktatási minister 1000 forint fentartási segélyt adott. VI. KÖzmivelÖdési intézetek közül a minister a m a g y a r n e m z e t i m u z e u m, az orsz. m a g y a r i p a r m ű v é s z e t i m uz e u m, a magyar i p a r m ű v é s z e t i t á r s u l a t örvendetes gyarapodásáról, — a m e t e o r o l o g i a i és f ö l d d e l e j e s s é g i m. kir. központi intézet működéséről teszi meg szokott jelentését. Végül megemlékezik a nevezetesebb m ű e m l é k e k r ő 1, melyek gondozása, restaurálása, előszeretetének legbecsesebb tárgyai közé tartozik. E czélra hozatta ő a műemlékek fentartásáról intézkedő 1881. évi 39. törvényczikket és e czélra kötötte azon ötven év alatt törlesztendő négy millió forint sorsjegykölcsönt., melynek u. n. b a s i l i k a - s o r s j e g y e i 1886. őszén lettek kibocsátva a szerződő bankok által. Yégül a szobrászati és festészeti ösztöndijakat emliti meg a ministeri jelentés. Mi pedig a magunk részéről azon nyilatkozattal zárjuk be e vázlatos ismertetést, hogy közoktatás- és közmüveló'désügyi munkásságunk minden irányban a legszebb reménynyel kecsegtet nemzeti fejlődésünk iránt.

KÖZOKTATÁSUNK

ÁLLAPOTA

53

1885/6-BAN.

Óhajtandó volna, hogy koronként a többi ministerek is a vallás- és közoktatási ministeréhez hasonló jelentést adnának közre a vezetésük alatt álló tanintézetekről, m e r t a nemzetet bizonynyal ép oly közelről érdekli a gazdasági, erdészeti, bányászati stb. szakiskolák helyzete és működése, mint akár a nép- vagy középiskoláké. KOZMA FERENCZ.

KÜLFÖLDI LEVELEZÉS. I. PÁRISI LEVÉL. PÁEIS, 1887. j a n u á r .

(A franczia reformált egyház missioi munkái.) Szerkesztő u r ! Ugy látszik önök nagy érdeklődéssel viseltetnek mindaz iránt, a mi a franczia reformált egyház életét és eléhaladását illeti. Különösen a szabadelvű p r o t e s t a n t i s m u s figyelmet keltő és rokonszenves önök előtt. S bizonyára érdekes lesz önökre nézve : ismerni azokat az eszközöket, melyekkel a franczia reformált egyh á z az ő befolyásának kifelé való terjesztésére, vagy pedig benn való megerősítésére törekedik. Megkísértem n é h á n y lapon a z o k a t ism e r t e t n i , missioi működésűnkről fogalmat adni. Mindenekelőtt jeleznem kell, hogy az 1872-iki zsinat s főleg 1 8 8 0 óta a francziaországi p r o t e s t á n s o k az addig közösen f o l y t a t o t t missioi m u n k á k r a nézve is kétfelé szakadtak s m o s t mind a k é t p á r t külön cselekszik, s a m a g a felelősségére. A franczia reformált egyház mindkét p á r t j á n a k m o s t külön missioi v a n n a k s közös hely nélkül. Először nézzük az együttesen f o l y t a t o t t missiot, melyn e k történelme elég messze fel nyúlik a m ú l t b a ; a z u t á n a z o k a t a missioi t á r s u l a t o k a t , melyek a szakadás u t á n j ö t t e k létre. Éppen negyven esztendeje annak, hogy n é h á n y nemesszivü és b u z g ó protestáns, k i k a franczia p r o t e s t a n t i s m u s á t a l á n o s érdekeinek megbeszélésére j ö t t e k öszsze, egy m u n k á t l á t o t t maga előtt, a melyet m e g kell kísérten-': a vallásos életnek fejlesztését m a g á n a k az egyh á z n a k kebelében és a p r o t e s t a n t i s m u s terjesztését az egyházon kivül. Ekkor a l a p í t t a t o t t a „ S o c i é t é c e n t r a l e protestante d' é v a n g e l i z a t i o n " , melynek czélja az alapszabály eme szavaib a n világosan m e g v a n jelölve: „a francziaországi protestáns egyh á z kebelében a vallásos élet fejlesztésére, az egyházmegyékben a szétszórtak egyesítésére m u n k á l n i és k a t h o l i k u s o k a t evangelizálni." A társulat első fellépésétől kezdve ez igazán h a s z n o s és jó m u n k á -

KÜLFÖLDI

LEVELEZÉS.

55

ban a protestánsok mind egyesültek. A társulatnak épp annyi missionáriussa volt, a mennyinek csak fentartását forrásai megbírhatták. Ezeknek kötelességük volt körüljárni a megyékben, a katholikusok közt szétszórtan élő protestánsokat felkeresni és öszszehozni s nekik isteni tiszteletet t a r t a n i ; a katholikusokat ez isteni tiszteletre meghívni és velük a protestantísmust megismertetni. Gyakran megtörtént, hogy oly megyékben is találtak született protestánsokra, a hol nem is gyanították, hogy léteznek. Közülök sokan vagy összeházasodás utján, vagy közönyösségből, vagy pedig mert nem voltak többé viszonyban hitrokonaikkal, katholikusokká lettek. A társulat missionáriussai aztán az illető megyébe tették át lakásukat, hol a híveket csoportosították, akár születés szerint voltak azok protestánsok, a k á r áttérés következtében. Midőn számuk a törvénynek megfelelő számot elérte, az államtól központi lelkészi állomás felállítását kérték, s igy oly helyeken hangzott fel a protestantismus, hol azt addig mondhatni nem is hallották. Ezen a módon a társulatnak 43 lelkészi állomást sikerült béállitani. A missionárius lelkészek, kik a szétszórt protestánsok megtartásának és a terjeszkedésnek eme m u n k á j á t végezték, nagyobb részint úgynevezett e v a n g é l i s t á k , azaz olyan emberek voltak és azok ma is, kik theologiát nem t a nultak, nem volt rendes minősültségük, de jó akaratjuknál, készségüknél és lelkesültségüknél fogva méltóknak találtattak e missio teljesítésére. Az igaz, sokszor sajnosan kellett tapasztalni, hogy eljárásukban nem mutattak annyi meggondoltságot, mint a mily nagy volt a buzgalmuk; tapintatlanságot árultak el nem egyszer, s főleg a k a t h o l i k u sok közt való terjeszkedés munkájában. Mindazonáltal egészben véve sok j ó t tettek. Már maga az a tény, hogy 43 lelkészi állomás szerveztetett oly vidékeken, hol a protestáns vallást kevésbé ismerték, mutatja, hogy az Ő m u n k á j u k nem volt gyümölcstelen. Ez tehát a protestánsok közös működésének kiindulása — a reformált egyház befolyásának és körének kiterjesztésére. A reformáltak már emiitettem, mind egyetértettek abban, hogy e társulatot működésében t á mogassák. De a mint a theologiai vitatkozások élesebbekké váltak és határozott vonásokban kezdett k i t ű n n i az orthodoxok és liberálisok közti különbség, a központi t á r s u l a t az ő szigorú clogmatismussát kezdette hangsúlyozni, minek következtében aztán a liberálisok egy része a társulattól nyíltan elszakadt. 1860-ban a liberálisok mind elhagyták a társulatot s azóta csak az orthodoxok a fentartói. A t á r sulat működését mégis nem kisebb mértékben folytatta tovább s jelenlegi bevételei és költségei igen magasak. H á r o m s z á z állo-

56

KÜLFÖLDI

LEVELEZÉS. 56

mása van, melyeken mindenütt prédikátorokat t a r t fenn, t e h á t némely megyére egynél több is esik. Szép szám, de nem mondhatnám, hogy az állomások helyének megválasztásában mindig helyes Ítélettel j á r t a k el. A szabadelvűek sokáig azt az édes reményt táplálták, hogy a közeledés k ö z t ü k és az orthodoxok közt lehetséges lesz, és nem kezdettek semmi missioi vállalatot. Nem akarták, hogy az orthodoxok azt vethessék szemökre, hogy ők külön egyesületet alkotnak, a közös egyházon kívül. Hagyták, hogy az orthodoxok cselekedjenek a régi társulatokkal. R é g i t á r s u l a t o k a t mondok, mert tényleg a Központi Társulatot ogy más hasonló egyesület követte *) de a mely nem m a t a t o t t fel annyi eredményt, mint a központi társulat. Végre a szabadelvűek látva, hogy a közeledés mind nehezebbé lesz s az 1872-iki zsinat annak végkép megásta a sírját, maguk is Nímes székhelylyel egy társulatot alapítottak : L a M i s s i o n i n t er i e u r e P r o t e s t a n t e . E t á r s u l a t aztán nagy kiterjedésű m u n kásságot fejtett k i : nemcsak a vallásos élet és buzgóság élénkítését t a r t o t t a szem előtt, hanem uj alapokon vasárnapi és csütörtöki iskolákat szervezett, a papságok és iskolák számára könyvtárakat állított, számos vallásos iratot adott közre és terjesztett az egyházakban, s megindította: A k e r e s z t é n y é l e t (La vie chrétienne) és A p r o t e s t á n s t ű z h e l y (Le Foyer Protestant) czimü lapokat. E társulat ma széleskörű és nagy befolyást gyakorol a franczia protestáns egyházakra. Ettől indult ki a V i n c e n t S á m u e l i s k o l á j á n a k is eszméje (l'école Samuel Vincent), melynek czélja tehetséges növendékeket nevelni a papi pályára. Ez iskolának, mely csak három éve, hogy fennáll, már is számos növendéke van. A szabadelvű protestantismus a közel jövőben értelmes és hivatott papokat fog belőle nyerhetni. A társulat sokféle munkái által okozott költségek fedezésére egyik kitűnőnek bizonyult m ó d : a gyüjto-könyvi aláírás. E könyvek a lelkészeknek és oly híveknek osztatnak ki, kik azokat készséggel fogadják és a gyűjtésből kötelességet csinálnak. A gyűjtésnek e neme könnyű, mert havonként csak 5 centimnek aláírása kívántatik, de e kicsiny összegnek végetlen számú sokszorossága nagy összegeket adhat ki. Bár ez az intézmény egészeu ujkeletü, mégis már több ezer f r a n k o t hozott be. Az igy gyűjtött alap egy része azoknak a lelkészeknek fizetésére fordittatik, kik a szabadelvű egyA f r a n c z i a o r s z á g i e v a n g e l i c u s t á r s u l a t , (La Societé évangelique de France), mely különösen egyik confessiohoz sem köti m a g á t , s melyn e k t a g j a i különböző p r o t e s t á n s felekézetekhez t a r t o z n a k .

58 k ü l f ö l d i

levelezés.

57

házakban, Francziaország egyik végétől a másikig vallási conferentiákat t a r t a n a k a végből, hogy a szabadelvűek eszméit és munkáit tiszta, érthető módon ismertessék és a szabadelvű egyházakat mind erosebb kötelékbe fűzzék egymással össze. Ily conferentiáknak tartása már egészen szokottá vált a liberális egyházakban, ugy hogy a szabadelvű protestánsok minden évben várva-várják a lelkészeket, kiknek előre megállapitott tárgyakról kell beszélniök. Ezeknek az úgy szólva világi predicatióknak már is látható eredményei vannak. A közönség is nagy számmal jelenik meg, mikor valamelyik conferencier beszél, bármelyik szabadelvű gyülekezet templomában. Valószinü, hogyha az orthodox lelkészek egy ilyen szabadelvű conferencier-nek átengednék szószéküket, az igaz hivők is elég nagy számmal sereglenének az ő hallgatására. I)e szószék kicserélésről még nem lehet beszélni, mert tényleg a szabadelvűek többször felajánlották az övéket azzal a feltétellel, hogy aztán az orthodoxok is adják át az ő szószékeiket, de az orthodoxok mindig megtagadták. Bármiként áll a dolog, a mit én itt mondani akartam, az az, hogy a szabadelvűek missiói munkássága a protestáns hitközségekben a vallásos életet felébresztette. Az már magában sok, hogy az egyházban a hitbuzgoság tüze újra fellángol. De ez még nem elég. A világosságot az egyházon kivül is terjeszteni kell. Kétségtelenül az első feladat megtartani a meglevőt és javitani, de szükséges kifelé terjeszkedni is. S a szabadelvűek ugy gondolkoztak, hogy a beitevékenység mellett rájuk nézve elodázhatlan kötelesség a katholikus világra is hatni. De a kérdés itt nem volt oly egyszerű, mint első tekintetre látszott. A jelen pillanatban ugy látszik, hogy a katholiknsok vallásos lelkiismerete, legalább Francziaországban, igen meggyengült. A nagy többségre nézve a vallás csak üres szó, ha nem ellenség ; sokan nyiltan annak is mondják. Durva materialismus uralkodik a legtöbbnél. Világos, hogy mind e rosz gyümölcsöket, melyeket szemeink előtt látunk, a katholikus rendszer termette. Az, hogy többet ne mondjunk, annyira lealacsonyította az ember személyiségét, az egyéni lelkiismeretet, hogy végre csömört keltett és fellázitotta az emberi természetet. Sajnos, hogy e miatt maga a vallás szenved. Mindazonáltal a lelkiismeret még megmaradt és sokaknál még beszél, és némelykor maradandóbb dolog után vágyik, mint az anyag s vigasztalóbb után, mint a semmi. A protestantismusnak feladata van azoknál, kik a katholicismustól megcsömöröltek, de mégis vágyn a k valami után, a mit éreznek, ue kifejezni, meghatározni nem

58

külföldi

l e v e l e z é s . 58

t u d n a k . De hogyan, mi módon kell ezekhez közeledni ? Itt valóban nagy tapintatra van szükség, hogyha nem a k a r j a helyrehozhatatlan vereségnek tenni ki magát. A nimes-i belmissio és a párisi szabadelvű Comité, nekem ugy tetszik, megtalálták a módját a m u n k á n a k , a melyet tenniök kell, és biztos kézzel fogtak hozzá. A protestánsok számára szánt conferentiák mellett más eonfer e n t i á k a t is rendeznek és más emberek által, kiválólag a katholikusok számára. Ezek egészen m á s természetű, másnemű conferentiák. Ezekben a vallásnak dogmatikai oldala egészen mellőzve van. Mindenekelőtt ethikai oldalról tárgyalják azt. Az egyéni lelkiismeret becses voltát emelik ki, annak aspiratióiról és itéletbeli jogáról beszélnek, az m u t a t j á k meg, hogy az embernek joga van az ismeretlen Istent keresni, a ki után vágyódik, hogy az ember független a papsággal és minden tekintély-hittel szemben stb. Ez eszméket azonnal fölfogják látva a nagy különbséget, mely azokat a római válá s t ó l elválasztja. E conferentiák rendezésére külön bizottság választ a t o t t és külön szónokok jelöltettek ki. É s hogy a dolgot üstökén ragadják meg, a bizottság azt határozta, hogy a conferentiákat a munkás osztály nagy központi helyein, első sorban Lyonban és St. Etienneben inditsák bé. A conferentiák rendkívül nagy számú hallgatóságot vonzottak, és rendzavarás még sem fordult elé; ellenkezőleg, a legkitartóbb figyelmet és legméltóbb magaviseletet tanúsította a hallgatóság. És mi még többet é r : a szónokokat meghívták, hogy ujabban is menjenek el conferentiákat tartani. Tényleg azok meg is jelentek többször, és a m u n k á s osztály, mindig oly nagy számmal omlott a conferentiákra, mint először és mindig ujabb meghívásokkal tüntette ki a szónokokat. Ez világos bizonyíték arra, hogy a protestantismus tucl befolyást gyakorolni saját körén kívül is ; s igy a vallásos conferentiák m á s nagyobb központokban is rendszeresítve lettek. S hogyha azt kérdezik : hogy hozott-e már ez a propaganda sok hívet a protestáns egyháznak? —- erre egyszerűen azt felelhetem : tudom, hogy hozott, de nem hiszem, hogy sokat hozott volna. De egyébiránt mi az, a mi ebben a dologban fontos ? Nem kell aratni akarni, mielőtt nem v e t e t t ü n k és az a r a t n i való gabona meg nem érik. A fő dolog az, hogy a protestáns eszmék áthassák a tömeget és készítsék elő, habár lassan, de biztosan a magok ú t j á t ; a fo dolog az, hogy a szülők, ha ők maguk nem is térnek át személyesen, ne neveltessék többé gyermekeiket katholikus papokkal, és erre gyakran is fordul elé eset. Ebben van a jövő. A szabadelvű protes-

58 k ü l f ö l d i

levelezés.

59

tánsok jól fogták fel a dolgot. Propagandájok is nagyon különbözik az orthodoxokétól, főleg e két p o n t b a n : A dogma nem lényeges a l a p ; és nem keres közeli és azonnali eredményeket. Még meg kell emlitenem egy más egyesületét is a franczia reformált egyháznak. Ugyanis az orthodoxok a szabadelvűek társula tával szemben egy más társulatot alapitottak: L a m i s s i o n i n t e r i e u r e é v a n g e 1 i q u e, a melynek semmi köze sincs a központi evangélikus társulattal, melyről fennebb szólottam. E belmissiói evangelicus társulatot az 1870-iki franczia-porosz háború után az orthodox protestantismus különféle töredékei: reformátusok, lutheránusok és conservativ szabadelvűek alakították. Mindezek a kevésbbé összeillő elemek 1886-ig elég jól is megfértek egymással, de ekkor egyenetlenség tört ki közöttük. 1886-ban meg nemcsak meghasonlás, hanem szakadás állott be soraikban, s jelenleg a társulat, ugy látszik, a feloszlás szélén áll. Hogyha nem semmisül meg teljesen, bizonyosan m á s alapokon fogják újra szervezni és két különböző társulatra osztani, mert a kibékülés csaknem lehetetlen ; némelyek azt akarják hogy a társulat független legyen és tagjai, mint a múltban, minden felekezetű protestánsok ; mások meg azt, hogy mindenek felett református-protestáns legyen és a zsinatnak alá vetve. Bármiként dőljön el a sorsa, a vallásos élet ébrentartására akart hatni s főleg az egyházon belől. És erre a czélra voltak is vándor papjai, kik alkalomszerüleg, de csak kivételesen egy pár helyt tartottak istenitiszteletet. Nem hiszem, hogy működésük azt az eredményt meghozza, a melyet várt, mert ugy tetszik, sok buzgósággal, de belátás nélkül jártak él. A lutheránus egyháznak is vanmissio-társulata : L a M i s s i o n i n t e r i e u r e , mely korábban keletkezett, mint bármelyik, melyekről fennebb beszéltem. De tevékenysége csak a lutheránus confessiora szoritkozik, ugy hogy ha felemlitem, ez csupán azért van, hogy ne hagyjak ki egy missiói társulatot se, mely Francziaországban a protestáns eszmék terjesztésén munkál, bárminő módon is. S nem hagyhatom emlités nélkül a Marseille városában levő egyesületet sem : L a M i s s i o n p o p u l a i r e é v a n g e l i q u e d e M a r s e i l l e , mely egészen helyi, de a mely azért nem kevésbbé hasznos és gyümölcsöző munkát végez. Kettős czélja van e társulatnak: felkeresni azokat a nem ismert protestánsokat, kik e nagy városban, egy kosmopolita népség közepett élnek, és megnyerni e népségből a komoly gondolkozású lelkeket, kik csak az alkalomra várnak, hogy érdeklődésüket a szellemi és erkölcsi dolgok iránt kimutassák. A missio

58 külföldi

l e v e l e z é s . 60

felhívásai meghallgatásra találtak. Az elvetett mag jó földbe esett, megfogant és kezdi teremni gyümölcseit. Végül még csak egy társulatot említek meg, mert a helyi érdekű intézményeket mind nem is ismertethetem, mivel azok önöket kevésbbé érdekelhetnék. Annak a társulatnak, melylyel ismertetésemet végzeni akarom, egészen különös, sajátságos jellege van. A z a r ó m a i e g y h á z b ó l j ö t t p a p o k m u n k á j a . (L'oeuvre des prétres sortés de l'Eglise romaine.) Első tekintetre nem látszik, hogy evangelizáló társulat lenne. Mégis, hogyha az ember közelről nézi, ugy találja, hogy a szó szoros értelmében az. Azok a papok, kik a római egyházat bármely okból, •— bizonyára becsületes okból — elhagyták, már e tény által még nem csatlakoztak a protestantismuslioz. Annyi bizonyos, hogy ők magokat nagyon kényes, nehéz és sokszor szerencsétlen helyzetben érezik. Francziaországban egy pap, ki m a g á t ó l a b a r á t - c s u h á t e l d o b t a , rosz az egész világ szeme előtt; és a legtöbb esetben nyomorba jut. E kellemetlen állapot orvoslására alakult az a társulat, melyről beszélek. Az a római egyházból kilépett papoknak nemcsak anyagi szükségeivel gondol, hanem szellemi érdekeivel is. A legtöbb azok közül, a kiket gondjaiba vett, nemcsak hogy elfogadta a protestantismust, melyet ismerni tanult, hanem a theologiai facultáson diplomát is szerzett, és papok lettek a reformált egyházban. Ez évben is három ilyen hallgató van a montauban-i theologiai facultáson. Tehát e társulat is a missiói társulatok osztályába tartozik. S ide sorozhatom még a vallásos és erkölcsi iratokat terjesztő egyleteket is, milyenek: a P á r i s i v a l l á s o s f ü z e t e k e t k i a d ó t á r s u l a t , (La Société des traités religieux de Paris) és a T o u l o u s s e - i v a l l á s o s k ö n y v e k e t k i a d ó t á r s u l a t , (La Société des livres religieux de Toulousse), melyek kizárólag erre a czélra alakíttattak. De ezeknek iránya rosz volt kezdettől fogva; rosszul fogták fel feladatukat. Azok a tekintélyes összegek, melyeket elköltöttek és költenek ma is minden évben, csak középszerű eredményt hoztak, ha nem teljesen semmit. Az általuk terjesztett kiadványok annyira retrográd szellemben voltak irva, hogy csak kevéssé gondolkozó emberek lelkéhez is nem t a l á l h a t t á k meg az utat. E rövidre fogott s bizonyára nem teljes szemle is, —- elégséges arra, hogy tiszta fogalmat adjon a francziaországi reformált egyház missiói munkásságáról, szünet nélküli tevékenysége kettős nyilvánulásáról. E munkássága által termékenyíti és gazdagítja földjét, midőn hívei vallásos életét bensőbbé t e s z i ; növeli annak terjedelmét,

58 k ü l f ö l d i

61

levelezés.

midőn a p r o t e s t á n s eszméknek a katholikusok közt hódit követőket. S mindenekfelett, eszközli azt, hogy a p r o t e s t a n t i s m u s szelleme a katholikus tömeget áthassa, mint jó kovász, mely mindig megerjeszti a tésztát, abban a kebelben, melybe letétetett. CHARRUAUD

D.

II. ANGOLORSZÁGI LEVÉL.*) Belfast, 1887. j a n . 22.

(Visszaemlékezés Magyarországra. Az angol püspöki egyház állami voltának kérdése. Az unitáriusok viszonya más egyházakhoz. Irlandi egyházi viszonyok.) Szerkesztő ú r ! Ez alkalommal csak rövid levelet irok mintegy bevezetéseül azokn a k a rendes t u d ó s í t á s o k n a k , melyeket a mi egyházi dolgainkról lesz szerencsém küldeni. S mindenek előtt engedje meg, hogy kifejezzem, hogy minő készséggel és Őszinte örömmel ragadom meg a szerkesztőség szívessége által n y ú j t o t t alkalmat, hogy levelezői viszonyba lépjek tiszt e l t és szeretett magyar b a r á t a i n k k a l . Az önök szép hazájába a Dávid Ferencz emlékünnepélye tart á s a k o r , 1879-ben t e t t l á t o g a t á s o m emlékei frissen élnek lelkemben. Az az ismeret, melyet a k k o r az önök nemes egyházának t ö r t é n e l méről és intézményeiről nyertem, és a személyes ismeretség, melyet a n n a k lelkes zászlóvivői közül egy nehánynyal volt szerencsém kötni, u j és maradandó benyomásokkal gazdagították lelkemet a mi elvei n k életrevalóságáról és expansiv erejéről. Enyedinek, S z e n t á b r a h á m i n a k , Székely Sándornak, J a k a b Eleknek, Orbán Balázsnak és m á s theologiai és történelmi Íróiknak munkái, jelentékeny helyet fogl a l n a k el könyvtáramban, és g y a k r a n fordulnak meg kezemen. Folyói r a t u k olvasóihoz t e h á t , m i n t kedves barátokhoz, m i n t a h i t és a s z a b a d s á g b a r á t a i h o z irok. A t e n g e r és föld távolságon keresztül a t e s t v é r i szeretet j o b b j á t n y ú j t o m feléjük és üdvözlöm ő k e t *) F o l y ó i r a t u n k Angliából is e r e d e t i rendes t u d ó s í t á s o k a t fog hozni. G o r d o n S á n d o r , belfasti lelkész, tisztelt b a r á t u n k , kire 1879-iki l á t o g a t á s á b ó l k ö z ü l ü n k s o k a n emlékeznek, m i n t e leveléből l á t h a t ó , szives lesz az a n g o l o r s z á g i egyházi v i s z o n y o k r ó l és m o z g a l m a k r ó l a K e r . Magvető s z á m á r a r e n d e s e n írni. Olvasói n k bizonyára ö r ö m m e l veendik t. b a r á t u n k tudósításait, ki a legjelesebb a n g o l u n i t á r i u s p a p o k egyike, a Socinok és S e r v é t h k i t ű n ő é l e t i r ó j a ; az egyházi viszon y o k a t jól ismeri és i r á n t u n k r o k o n s z e n v e s e n , melegen érez. Mi s z e r e n c s é n k n e k t a r t j u k , hogy f o l y ó i r a t u n k a t ily j e l e s egyházi iró f o g j a Angliából t u d ó s í t a n i .

Szerk.

58 külföldi

l e v e l e z é s . 62

Aztán nagy örömemre szolgál az is, hogy nekem hely adatik a Ker é s z t é n y M a g v e t ő lapjain, melyet helyesen neveznek annak. Egy folyóiratot sem olvasok nagyobb érdeklődéssel és megelégedéssel, mint ezt. S reám nézve, a ki történelemmel foglalkozom, különösen az a rovat, mely egyházuk változó szerencséjének történelmi emlékei megőrzésére és visszanyerésére van szentelve, igen fontos és tanulságos. Buzgalommal olvasom át mindig és az ott közlött adatokból sokat tanultam olyat, mit más helyről nem t a n u l h a t t a m volna meg. Önök valóban büszkék lehetnek elődeikre és elődeik szelleme is az utódokra. Mert az önök egyháza nem csupán régi és nagy emlékekben gazdag ; az élő egyház, melynek szive ver, s nemes. Minket nagyon meghatott a testvéri szeretetnek az az önkéntes nyilatkozata, melylyel egyházuk tagjai a mi Essex Hall-unk költségeire oly szép öszszeget irtak alá. Annál drágább lesz előttünk az az épület, hogy önök is segítettek abban, hogy azt magunkénak mondhassuk ; hogy a mi törekvésünk, m u n k á n k önök előtt is kedves. Ez a kölcsönös szeretet lelkesithet minket, hogy azoknak, a kik nem ismernek, igy szóljunk : V i d e t e, u t n o s U n i t a r i i i n v i c e m a m a m u s! Mi az újévet reményteljes kilátásokkal kezdjük, mert sok olyan jele mutatkozik az időnek, melyek hatalmasan beszélnek elveink irányában s melyek növekvő elismerésről tesznek bizonyságot a mi igényeink, mint oly keresztények igényei iránt, kik áldozatokat hoztak és készek hozni ma is a sok ideig népszerűtlen, de végre uralkodásra határozott igazságokért. Az államegyházban u£.y Angliában, mint Scotiában nagy nyugtalanságot lehet észrevenni. A mi azt a kérdést illeti, hogy ez egyházaknak továbbra is megmaradjon-e államegyházi jellegük, nemcsak hogy kritikus helyzetbe jutottak, hanem azt lehet mondani, hogy a közvélemény ha tározottan követeli az államegyházi jelleg eltörlését, s csakis a végrehajtás halasztatott el. S erre az esetre az egyházak bölcsebb és előrelátóbb vezérei és tagjai ugy gondolkoznak, gyorsan létesítendő reformokra lesz szükség, reformokra, melyek Angliában a szertartásokra nézve nagyobb szabadságot engednek s Nagy-Brittania mindkét részében nagyobb tan-egységet hoznak létre. Némelyek elég merészek nyíltan védelmére kelni oly széleskörű mérték elfogadásának, melyek a szabadelvűeknek lehetővé tennék, hogy az államegyházat jó lelkiismerettel szolgálják. De a nagy többség engedményeket tenni nem hajlandó. Nálok a régi közmondás megfordítva áll, nem t a n t i h o m i n e s , t a n t a e m e n t e s , hanem t a n t i h o m i n e s —• n u l *

58 k ü l f ö l d i

levelezés.

63

1 u m 1 u c i d u m i n g e n i u m. El vannak határozva s t a r e s u p e r a n t i q u a s v i a s , mig nem a szerencsétlenség, a romlás bekövetkezik. A nonconformísta egyházakban, az Ők szabadabb intézményeik az államegyházi hagyományos nézetektől nagyon is eltérő nézetek kifejlését segítették elő. Spurgeon, a nagy baptista szónok azt állítja, — és ő tudja mit beszél — hogy a nonfonformista egyházak, melyek a vallást gyakorló népességnek felét teszik, vagy talán még többet, az unitarismus lépesmézével vannak megrakva. Az ő-illustratiója sokkal jobb, mint akarja. 0 azt akarta mondani, hogy a régi K á l vin-féle orthodoxia kemény anyaga erősen átlyukgattatott. De a lép nem romlott el; s a kritika és keresztény hűség szorgalmas méhei megtették a maguk m u n k á j u k a t és az üres lyukakat friss, uj mézzel töltötték meg. Hogy a nonconformista egyházakat most szabadabb szellem lengi át, lehet látni egyik legnépszerűbb lapjokban: T h e C h r i s t i a n W o r l d - b e n (A Keresztény Világ), mely az unitárius egyházak ügyeit figyelemmel kiséri, azokról bő tudósításokat ad ;szabad, részrehajlatlan szellemben, széles alapon van szerkesztve. Számra nézve, nem mondhatom, hogy igy haladnánk elé. S enn e k oka, ugy gondolom, egyfelől abban van, hogy mi a papságra igen k ö n n y ű feltételek mellett fogadtunk be némelyeket, kik más felekezetekből jöttek át hozzánk. Ez bizonyára nem volt előnyünkre. Nem alaptalan, hogy sokan ugy vélekednek, hogy a mi szervezetünk nem elég szoros. Azonban én mégis ugy vagyok meggyőződve, hogy a mi viszonyaink általában javulnak, sőt sok tekintetben j ó k ; egyházi életünk egészséges. Némelykor nélkülözzük ugyan az egyöntetű eljárást dolgainkban ; minden egyén és minden egyház nagy függetlenséggel cselekszik; de befolyásunk növekedik és a közfigyelem mindinkább felénk fordul. Ezenkívül minden mozgalmunkat aff'irmatio és keresztény h a n g jellemzi. Irlandból írva, szólhatnék az „ír kérdés"-ről, mely azt hiszem, nemcsak nálunk, hanem önöknél is figyelmet keltett. E kérdés a mi politikánk legnehezebb pontja. Hanem nem bocsátkozom belé. Irlandban n e k ü n k nincs állam-egyházunk. Itt a nép római katholikus. Azt lehet mondani, hogy elég vallásosak a maguk m ó d j u k szerint és erősen ragaszkodnak egyházukhoz, melyet nekik az üldözések drágává tettek. De most nincsenek annyira a papok uralma alatt, mint egykor s nem viseltetnek oly szolgai engedelmességgel Róma iránt. Elfogadják a papok vezetését, de csak is a mennyiben

58 külföldi

l e v e l e z é s . 64

a papok hajlandók a nép szükségeinek megfelelő irányba vezetni. S főleg az Amerikával való összeköttetésnél fogva, közülők sokan gondolkoznak szabadabban, s még olyanok is, kik egyházukhoz hivek. A reformatio idején az angol politikusok egy jó alkalmat szalasztottak el Irlandot illetőleg. Anglia nem engedte meg Irlandnak, a mit a maga részére követelt: azt a jogot, hogy az Istent saját nyelvén imádja. Megtiltotta, hogy az ir nyelvet az isteni tiszteletben használják, szertarsásos könyveiket azon irják. Az ir népnek választani kellett, vagy a régi latin misekönyv között, melyet csak homályosan értett, vagy az angol imakönyv között, mely semmivel se ér többet reá nézve, mint a „pogány görög". Önök elég jól ismerik, hogy mi az anyanyelvhez való ragaszkodás. — L e t t e k volna-e önök protestánsok, azalatt a feltétel alatt, hogy népük németül imádkozzék? Csoda-e, hogyha az ir nép nem fogadta be a protestantismust, mely idegen nyelv köntösében jött hozzá? É n magam megtanultam az ir nyelvet beszélni és ezáltal sok olyannal jöhetek barátságos közlekedésbe, kikkel másképpen nem érintkezhettem volna. Ulster vidékén, a hol én lakom, éppen annyi protestáns van, mint katholikus. A gentry az angol püspöki egyházhoz tartozik, mely itt már nem államegyház, és a szegényebb osztály egy része is. A középosztálynak javarésze, magába foglalva sok gazdag embert, presbyterianus. Mi unitáriusok is a presbiterianusokból váltunk ki. Hivatalos elnevezésünk i t t : N o n s u b s c r i b i n g P r e s b y t e r i a n : Alá nem iró Presbyterianus, mivel a hitvallás aláirását megtagadtuk. Belfast a főhelyünk, de ezt kivéve, a vidéken átalában többen vagyunk, mint a városokban. Theologiailag két párt van köztünk s mindkettőnek külön társulata a missiora és Belfastban külön központi helye könyvek elárusitására, stb. De örömmel kell mondanom, hogy most a tanvitáktól mentek vagyunk ; és ámbár némelyek oly nézeteket vallanak, melyeket mások igen előhaladottaknnk, vagy elmaradottaknak ítélnek már a mint az az eset, e körülmény egyetértésünket nem zavarja. Belfastban a nagy kereskedők és közhivatalnokok nagyobbára a mi testületünk tagjai. Az én gyülekezetemnek tizenkét főbb hivatalnok tagja van ; s az 1885. és 1886. évben belfasti polgármester, Sir Harland Edward J a m e s baronet is, ki a kiköto-bizottmánynak elnöke, s a legnagyobb hajógyáros Irlandban, egyike az én híveimnek. Egy másik gyülekezetünkhez tartozik még Sir Porter Cowan Edvard, Antrimmegye főispánja. A belfasti Queen's College-ban egyházunknak joga van felügyelőt nevezni ki, ki a saját felekezetünkbeli tanulók szellemi jóllétére felügyeljen, mely tisztet jelenleg e sorok irója teljesiti. Nem a ma-

58

külföldi

levelezés.

65

g u n k dicséretéért emlitem fel ezeket, hanem hogy buzdítsanak arra, hogy hitünkért sokat tegyünk. Tisztán vallásos ügyekben nekünk más hitfelekezetekkel kevés érintkezésünk van. De a philanthropia terén együtt munkálunk. A télen, mint m á s k o r is a szegényebb osztály számára tüzelő anyagot osztottunk ki, az erre gyűjtött közös alapból vásárolva, A kiosztást a lelkészek intézik, — a róm. katholikusok részéről Convery atya, az angol püspöki egyház részéről Seaver főesperes ; a Calvinista presbyterianusokéról Woods János lelkész ; a methodistákéról MacCutcheon Olivér lelkész; a többi felekezetek: baptisták, independensek, Irving i s t á k , zsidók, moravisták, quakerek, unitáriusok és némely calvinista presbyterianusok (szép család!) részére az önök levelezője. Talán többet is irtain, mint a mennyit akartam. Üdvözlet minden magyar barátainkhoz ! A viszontlátásra. GORDON

SÁNDOR.

GYÖNGYMONDATOK. (Újkori íróktól.)

A s z t, a 1 o z á s. A. dús asztalozás, ha nagyot, mutat, majd megszűkül s elenyész. Azért neked a halálférgek inkább kedveznek-e, mint a sanyargó földésznek ? inkább szeretik-e a puha testet ? Sem nem tréfálok, sem ijeszteni n e m akarlak, de azok vendégeskedésének ideje testedtől nincs messze, vagy tán érkezoleg áll. Dús étkezéseknél minden arra tör, hogy a hivalkodó gondoskodás végre szükséget teremtsen. Mintha ott semmi sem történnék, ha oda nem járul a nagy bővölkedés és maga a csömör. A nagy kielégítés unalommal határos ; az étkeket a böjt fűszerezi. Az eledel legjobban izlik annak, a ki ehetnék. P e t r á i ' k a. A mi az asztalozásban torkosság és hiúság, azt szépített, névvel nemes eljárásnak szokták mondani. P e t r á r k a , Á t o k. Az átok annak ajkán, a ki azt a légbe fújja, nem megyen tul sohn. S h a , k e s p e r e . IIT-i k M u r á t t ö r ö k szultán a pápák átokleveleit lefordította török nyelvre, mondván: Hadd legyen valami, a min nevethessek! Babona. A babona az ember lényéhez tartozik, és elszalad, ha elűzésére komolyan gondolunk; de csak valamely csodálatos szegletbe vonul, a h o n n a n egyszerre viszont előtűnik, ha rá biztos kilátása van. G ö t h e. A babona nevetséges szokásokat, talál ki, .és a római szellem arra képtelen indokokat. V o l t a i r e . Ha a babona nem jelzi is mindig magát azokáltal a kicsapongások által, melyek a történelemben a bűntények közé sorozvák, a társadalomban minden kisszerű naponkénti megszámlálhat!an rosszat teszen meg, a mit csak megtehet: a b a r á t o k a t egyenetlenségbe hozza: a szülőket elkülöníti; üldözi a bölcset, a ki becsületes ember mindenkép, az eszelős keze által, a ki tulbuzgó. V o l t a i r e . Az emberek untalan haboznak a csalfa remények és a nevetséges félelmek között, s a helyett, hogy az okossághoz támaszkod-

GYÖNGYMONDATOK,

67

nának, maguknak félelmes szörnyeket és csábító lidérczeket teremtenek. M o n t e s q u i e u . A babonára a ki adja magát, titkolódik vele; s ha felfedeztetett, nevetségre ébred, önmagát gúnyolván. C o n s t a n t B é n i á m . A babonás vakhitet eltörölni nem könnyű, s nem lehet ostromolni a nélkül, hogy sok védői ne keletkezzenek ; s a hajlamot az ördögi tudomány képzelményeiben való vakhivésre, ugyanazon ok hozza létre s táplálja, a mi a vakbuzgóságot megkonokitja. M a l e b r a n c h e . Bálványozás. Ritka ember, a kinek nincs valamely bálványa. — s nem nézheti hideg vérrel, hogy a n n a k tiszteletét gyengítsék vagy elrontsák. Condorcet. B á r a u l a t. A bámulat oly (Önkénytelen) adó, melylyel a lélek rendkívüli t e hetségeinek s lángésznek tartozunk. M e n d e l s o h n . Korunk állarriférfiait, hadvezéreit, uralkodóit kimeresztett szemmel s t á t o t t szájjal bámuljuk, a következő nemzedék pedig semmibe veszi. S m i l e s . A kik másokat bámulnak, bámulni tudnak, tanulékonyabbak, mint a nem bámulok; amazok elmések, ezek buták. Nemcsak azért kell bámulnunk, hogy bámuljunk, hanem hogy rákövetkezve birálat,képesek is legyünk. M a l e b r a n c h e . B á i i a t. Egy anyának —• a sorsnak — ölében nőttek a bánat s öröm. K ö l e s e y. A b á n a t súlyosabb, ha érzi, hogy roskadva viselik. S h a k e s p e r e . A t i t k o s bánat, mint zártkemencze, hamuvá égeti lakhelyét, a szivet. S a p h í r . Királyi palást alatt könnyű a bánat. C h a t e a u b r i a n d . Bántalom. Ki él, hogy meg ne rontsák, vaj.y ne rontson ? s ki hal meg ugy, hogy sirba ne vigyen egy-egy rúgást barátság fejében ? Félek, hogy a ki tánezol most előttem, egykor tapos r a j t a m : ez kijut. Ha lemegy a nap, zárják a kaput. S h a k e s p e r e . Tégy jól avval, a ki bánt, s ezáltal mutasd meg, hogy nagyobb vagy, mint 6'; igy barátoddá is teheted. H e I v e t i u s. Mentől kedvesebb a bántalmazó, annál sajnosabb a bántalom. C o r n e i 11 e P é t e r . Az emberek gyakoribb kölcsönös bántalmazási vágya onnan ered, hogy egyszerre sokan ugyanazon dolgot, melyet sem közösen használni, sem felosztani nem tudnak, nem bírhatják. I l o b b e s . Közli: Kiss MIIIÁLY,

IRODALMI ÉRTESÍTŐ. A h o m o r ó d-a 1 m á s i u n i t á r i u s e k k l é z s i a ö r ö m ü n n e p e. A homoród-almási ekklézsia t e m p l o m a száz éves f e n n á l l á s á n a k ünnepélye alkalm á v a l 1 á r t o t t i m á k a t és beszédeket k i a d t a egy f ü z e t b e n : J u b i l e u m i i m a és b e s z é d lvisgyörgy Sándor kénosi u n i t á r i u s p a p t ó l , A h.o m o r ó d-a 1 m á s i t e m p l o m é p í t é s é n e k t ö r t é n e t e Sándor L a j o s h.-almási lelkésztől, F őp á s z t o r i ü d v ö z l e t Ferencz József u n i t á r i u s püspöktől, U r v a c s o r a i b e s z é d ifj. Mátlié Sándor h.-újfalvi lelkésztől. E beszédekről a n n a k idején részletes i s m e r t e t é s t közöltünk egyik d o l g o z ó t á r s u n k t ó l . A beszédek a felőlük a d o t t véleményt teljesen igazolják. Az ünnepélyes alkalomhoz találó, szép beszédek. Ö r v e n d ü n k , hogy az ekklézsia ily uton is m e g kívánta ö r ö k í t e n i ünnepélyét és azzal egyszersmind a l k a l m a t adott arra. hogy ama beszédekét t ö b b e n is olvashassák s mindenekfelett g y ö n y ö r k ö d h e s s e n e k a nép értelméhez a l k a l m a z o t t valóban f ő p á s z t o r i beszédben, mely a mily o k t a t ó és tanító, éppen oly buzdító és lelkesítő, Megjelent az E r d é 1 y i e v. r e f. e g y h á z k e r ü l e t Névkönyve 1887-re. S z e r k e s z t e t t e Vásárhelyi Boldizsár ev. ref. p ü s p ö k i titkár. A N é v k ö n y v folytatja az ekklézsiák történetét — a széki egyházmegyéből, s igen g o n d o s a n v a n összeállítva. M a g y a r P a e d a g o g i a i S z e m l e . Szerk. Rill József. 1887. Ií. füzet m e g j e l e n t .a s z o k o t t változatos t a r t a l o m m a l . ..A t a n ü g y i lapok és folyóirátok rep e r t ó r i u m a " czimü r o v a t á b a n említést, tesz arról, hogy a „Keresztény Magvető" Várady Károlyról életrajzot közölt, de azt a megjegyzést fűzi hozzá, hogy a P a e d - Szemlére, m i n t forrásra n e m u t a l . No h á t e r r e nem is érezhette kötelezve m a g á t . Várady K á r o l y élete a m i s z e m e i n k előtt folyt le s nem volt s z ü k s é g ü n k a r r a , hogy őt máshelyről t a n u l j u k i s m e r n i . Vagylia m á r egyáltalán f o r r á s r a u t a l á s r ó l lehet szó, c s a k oda kellene u t a l n u n k , a h o n n a n a Paed. Szemle is vette az ő adatait. S z á m t a n az alsófoku i p a r o s iskolák s z á m á r a . III. füzet. A 8-ik osztály számára. I r t a d r . Veress Vilmos, a kolozsvári kereskedelmi a k a d é m i a tan á r a . Kiadta L a m p e r t Róbert ( W o d i a n e r F . ) B u d a p e s t e n . Ára 30 k r . Dr. Veress Vilmos, a kitől m á r több jeles s z á m t a n i m u n k a j e l e n t meg, e füzetet is nagy g o n d d a l és s z a k é r t e l e m m e l dolgozta ki és abban h a s z n o s tankönyvet n y ú j t az I p a r o s t a n u l ó k s z á m á r a . Az év folytán m e g fog j e l e n n i tőle az 1. és 2. osztály s z á m á r a való S z á m t a n is. G r a t u l á l u n k t. b a r á t u n k n a k a tankönyvirásban kifejt e t t sikeres m u n k á s s á g á é r t . P r o t e s t á n s N é v k ö n v v t á r . Szerkesztik Scliolz Gusztáv evang. lelk é s z és Karkas József ref. theol. igazgató. Kiadó t u l a j d o n o s Hornyánszky Vict o r . Megjelen h a v o n k é n t négy iven. Egy füzet á r a 20 k r . Egész évre 2 f r t 40

irodalmi

értesítő.

69

kr. A r e f o r m á t u s o k és ág. hitvallásnak m e g k e z d e t t é k egyesült erővel a vallásos n é p i r o d a l o m mivelését, a m i b e n a k a t h . egyház m i n d e n i k ü n k e t m á r rég megelőzött. A vállalatot az illető p r o t e s t á n s k ö r ö k b e n mindenfelölről melegen ü d vözlik. A megjelent első f ü z e t t a r t a l m a : C z é l u n k . Szász Károlytól. Szerkesztők szava. Templom, iskola és sajtó. F a r k a s Józseftől. Két k ö l t e m é n y . S á n t h a Károlytól. A tél Isten áldása. Scholz Gusztávtól. A reformatio kezdete. Szilágyi S á n d o r t ó l . Minő szőlőfajokat ültessünk. Molnár Istvántól. A f ű t é s r ő l és fütőszerekről. H a n k ó Vilmostól. Hogy szoktatta r é g e n egy fejedelem alattvalóit a t e m p l o m b a j á r á s r a ? Különös csodaélet Apróságok. Tehát, m i n t a t a r t a l o m m u t a t j a , a vállalat a vallásosság ápolása mellett h a s z n o s i s m e r e t e k közlését tiizte czéljául. A j á n l j u k figyelembe. I r o d a l m i p á l y á z a t o k . A Dávid Ferencz-Egylet az alábbi pályázatot h i r d e t i . Örömmel j e l e z z ü k az egyletnek ezt a lépését, melylyel a népies vallásos irodalom mivelését és t e r j e s z t é s é t vette czélba, m i á l t a l egy rég é r z e t t h i á n y o n lesz segitve. í g y reméljük, hogy az u n i t á r i u s o k n a k is lesz vallásos népkönyvtáruk. A pályázat a következő : írandó : I j E r k ö l c s i e l b e s z é l é s . Tárgya a magyar (székely) nép életéből veendő. T e r j e d e l m e öt 8-adrét n y o m t a t o t t levélnél t ö b b n e m lehet. J u t a l m a egy husz f r a n k o s arany. 2) E g y h á z t ö r t é n e 1 m i r a j z . A tárgy vehető a k á r az u n i t á r i u s egyház, a k á r az u n i t á r i u s ekklésiák t ö r t é n e t é b ő l . Terjedelem n é g y 8-adrét n y o m t a t o t t Levél. J u t a l m a egy h u s z f r a n kos a r a n y . 8) É l e t r a j z . Tárgy valamely jeles unitárius-férfi vagy asszony élete. T e r j e d e l m e négy 8 - a d r é t n y o m t a t o t t levél. J u t a l m a egy h u s z f r a n k o s a r a n y . 4) E r e d e t i e g y h á z i é n e k (úgynevezett dicséret). J u t a l m a egy husz f r a n k o s a r a n y . 5) E r e d e t i e g y h á z i é n e k g y e r m e k e k s z á m á r a . J u t a l m a egy h u s z f r a n k o s arany. A p á l y á z a t f e l t é t e l e i : a) A pályázat h a t á r i d e j e f. 1887. j u n i u s ;J0. n a p j a , b.) A prózai dolgozatok n é p s z e r ű n y e l v e n a nép s z á m á r a Írandók, c.) A történelmi t á r g y ú a k hiteles f o r r á s o k b ó l és a d a t o k b ó l leg y e n e k dolgozva, d) Mindenik dolgozat idegen kéz í r á s á b a n , a szerző nevét rejtő jeliges levél mellett küldendő be az egylet titkárához (Rózsa-utcza 2. sz. a.) Az E g y l e t a m e g j u t a l m a z o t t dolgozatok felett t u l a j d o n j o g g a l rendelkezik s kia d á s u k r ó l belátása s z e r i n t gondoskodik. F e n t a r t j a azt a jogot is, hogy a d i j a t n e m nyert, de megdicsért s közlésre a l k a l m a s dolgozatokat is kiadhassa. Kolozsv á r i , 1887. j a n u á r 15-én. Dr. B r a s s a i S á m u e l elnök. B o r o s György t i t k á r .

KÜLÖNFÉLÉK. Curiai végzés liázasságügyi bíráskodásunkra nézve. Azt a kérdést, hogy az erdélyi unitárius egyházi bíróságoknak hatásköre házassági válóperekben kiterjed-e az ország egyéb részeiben lakó unitáriusokra, a m. kir. Curia — mint már közöltük — teljes ülésben hozott határozattal döntötte el. E határozat egész terjedelmében igy hangzik: „Tekintve, hogy az Erdélyben bevett unitárius vallás az 1848. XX. t. ez. által Magyarországon is törvényes, bevett vallásnak nyilváníttatott; tekintve, hogy az 1868. XLIII. t, cz. 14. §-a Erdély mind azon törvényeit, melyek az erdélyi területen és a korábban úgynevezett magyarországi részekben a bevett vallásfelekezetek, egyházak és egyházi hatóságok vallásgyakorlati és önkormányzati szabadságát, jogegyenlőségét, egymás közötti viszonyait s hatáskörét biztosítják, fentartja; tekintve, hogy a vegyes házassági válóperekről intézkedő 1868. XLVIII. t, cz. 2. §-a a kötelék érvényességének kérdésében az egyházi bíróságok hatáskörét általában s névszerint az unitáriusokra nézve is fentarfván, kivételt csak a két evangelikus hitfelekezet magyarországi híveire tesz; tekintve, hogy az 1868. L1V. t. cz. 22. §-a a házassági, illetőleg vegyes házassági pereket a keresztény vallásfelekezeteknek s ezek közt névszerint az unitáriusoknak is fennálló egyházi bíróságai hatáskörébe utalja; tekintve, hogy az unitárius hitfelekezettiek, úgy a magyarországiak, kik a 1868. LIII. t. cz. 20. §-ánál fogva valamely a magyar állam területén belül létező egyházközség tagjaivá lenni tartoznak, valamint az erdélyiek a magyar szent korona alá tartozó egész államterületre megválasztott s ily minőségben legfelsőbb helyen megerősített püspökkel, mint egyházi fővel, egy egységes egyházi szervezet kötelékében állanak; tekintve, hogy az unitárius

vallásfelekezetnek az ország erdélyi

különfélék.

71

területén korábban fennálló s most az ország egyéb részeiben lakó unitáriusokra nézve is szervezett egyházi bíróságaik vannak; tekintve, hogy ezekből kifolyólag az 1868. LIV. t. cz. 36. §-ának rendelkezése, hogy a mennyiben a mindkét felekezetű evangélikusok és unitáriusok egyházi bíróságai rendezve nem volnának, azok válóperei világi bíróságok hatáskörébe tartoznak, az unitáriusokra nézve alkalmazást nem nyerhet, a minthogy az idézett törvényszakasz végbekezdése is az ily válóperekben követendő eljárásra nézve csak a mindkét felekezetű (magyarországi) evangélikusokat illetőleg tartalmaz intézkedést: mindezek alapján a m. kir. Curia polgári és büntető tanácsainak teljes ülése, vonatkozólag a 3 8 3 6 — 1 8 8 6 . sz. alatti esetre és egyezőleg a fennállott kir. semmitó'széknek 25157—878. szám és a kir. Curiának 6593—885. szám alatti s több hasonló határozatára, kimondja, hogy: M a g y a r o r s z á g e r d é 1 y i te r ü l e t e n f e n n á l l ó u n i t á r i u s e g y h á z i b í r ó s á g o k n a k h a t á s k ö r e h á z a s s á g i válóp e r e k b e n k i t e r j e d az o r s z á g e g y é b r é s z e i b e n l a k ó u n i t á r i u s o k r a is. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári és büntető tanácsainak 1886. évi november 30-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett a polgári és büntető tanácsoknak ugyanazon évi deczember 23-án tartott teljes ülésében.' -

Egyházunk részéről tett ajánlat az E. M. K. Egyesületnek. Múlt évi utolsó füzetünkben ismertettük azt a. javaslatot, melyet főt. Szász Domokos ev. ref. püspök úr terjesztett az egyesület választmánya elébe, mely szerint a ref. egyház részéről 100—150,000 frtot ajánlott fel az egyesület által is szükségeseknek ismert czélokra, ezen összeg 5°/ 0 -os kamatainak az egyesület által az egyház részére leendő biztosítása feltétele mellett. Megemlítettük az is, hogy a választmány ez indítványt a magáévá tevén, elhatározta, hogy a többi egyházakat is fölhívja ez értelemben a csatlakozásra. E fölhívásra főt. Ferencz József püspök úr által egyházunk részéről is megtétetett az ajánlat. Es pedig oly módon, hogy ez ajánlat irányelveit fogadta el az egyesület választmánya is, a közte s az egyházak között czélba vett szövetkezés alapjául. Mert a míg a Szász Domokos-féle javaslat nemcsak az egyház által tényleg befektetendő összegeknek, hanem az egyo sülét által nyújtandó évi segélyeknek megfelelő tőkének is jelzálogi biztosítását kívánta, a mi különböző félreértésekre szolgáltatott okot s már-már a felekezeti féltékenykedést hívta ki maga ellen, addig a mi püspökünk csak az egyház által tényleg befektetendő összegeknek kívánja jelzálogi biztosítását, az egyesület ál-

72

különfélék.

tal nyújtandó évi segélyekre nézve ellenben megelégszik az erkölcsi biztosítékkal, a mi mindenesetre szerződésileg megállapítandó, liogy ahoz képest az egyháznak is módjában legyen ezen évi segélyek átvételére a megfelelő tőkegyűjtést eszközölnie. A mint már jeleztük, az egyesület is, miután főt. Szász Domokos úr is a maga javaslatát ez irányban módosította, az egyház által leendő szövetkezés alapjául a mi püspökünk részéről tett ajánlat szerint intézkedett s a f. évi január 12-én tartott választmányi ülésből egy bizottságot küldött ki, a mely az egyházak részéről kiküldendő bizottságokkal mind a befektetési vagyis dologi, mind a személyi járandóságokat, a mennyiben ezek az egyesület czéljainak is megfelelnek, tételenként megállapítsák. E stadinmban van jelenleg az E, M. K. Egyesületnek az egyházakkal leendő szövetkezés üdvös eszméje. S mi szeretjük hinni, hogy ha az egyházak által feltüntetett szükségletek az egyesület vagyoni erejét tekintve mind és egyszerre nem is lennének fedezhetők s azok ennélfogva egyelőre reduetiót is szenvednének, a működő bizottságok kölcsönös egyetértéssel s azzal az óvatossággal, melyet ez ügynél a felekezeti érdekek igényelnek, oly szerződési terveket állapítanak meg, a melyeket az egyesület választmánya s annak idejében annak közgyűlése is, valamint az egyházak főhatóságai is készséggel a magukéivá tesznek és elfogadnak. A mi már különösen a mi egyházunk részéről tett ajánlatot illet melyet püspökünk az Egyházi K. Tanács által e végre kiküldött bizottsági tagokkal történt megállapodás után terjesztett be az E. M. K, E. igazgató választmányához, lényegileg a következőkből áll: 1-ör egyházunk verespataki, szt.-benedeki. bethlen-szt.-miklósi, széplaki, szőkefalvi, sárdi, szindi, komjátszegi és szováthi ekklézsiáinkhan részint a templomok, részint a papi és tanítói lakok, főleg pedig iskolaházak kijavítására és építésére 5900 frtot befektetne. Az egyesület ez összegnek 5°/ 0 -os kamatját évenként megfizetné s ugyanezen összeg erejéig 32 évig jelzálogi biztosítékot nyújtana. Az egyház pedig gondoskodnék arról, hogy ez idő alatt a most elköltött 5900 frt tőkét önmagára veendő 1 s 1 / 2 0 / 0 teherrel helyreállítsa. 2-szor. Ugyancsak a fennebb megnevezett ekklésiáinkban részint a papi, részint a tanítói, illetőleg paptanitói állomások javadalmazására, valamint Brassóban, Segesvárt, Fogarason és környékén, a mezőségen, Szilágy-, Doboka- és Belső-Szolnokmegyékben, a megfelelő ekklázsiáinktól. u. m. Bölön, Ujszékel. Héviz, Szabód és Kide, teljesítendő körlelkészi teendőkért az egyesület 1450 frt évi segélyben részesítené egyházunkat. Ezen

különfélék.

73

évi segélyre nézve az egyház nem kivánna jelzálog! biztosítékot az egyesülettől, hanem maga kötelezné magát arra, hogy ezen évi segélynek megfelelő 5°/ 0 -os tökének előállítására 32 évig saját magát 1 s 1 / 2 °/ 0 -al megterhelné, hogy ezen segélyek 3 2 év után is folyamatban maradjanak, a mi természetesen magában foglalja mint feltételt azt is, hogy az egyesület a megállapítandó segélyt 3 2 évig kiszolgáltatja. Ezekben áll egyházunk részéről tett ajánlat lényege. Kiegészítésül még két dolgot kell megemlítenünk. Egyik az, hogy az ajánlattételnél csak azon ekklézsiáinkat lehetett tekintetbe venni j a melyek az egyesület munkaprogrammjába is beleilleszthetők, a hol a nemzetiségi kérdés is fenforog. A másik az, hogy ezen ajánlat szerint az egyház a megfelelő tőkék helyreállítása, illetőleg megteremtése czéljából 1 s 1 / 2 0 /o-kal 5 2 3 frt 50 kr évi terhet venne magára 32 évig. De ezen teher a mellett, hogy jelentékeny segély megszerzését eszközli, könnyen elhordozh a t ó lesz éppen a segélyezendő ekklézsiák és állomások által is, a melyek között a segély arányában elosztva, meg sem érzik. Az egyesület pedig az egyházakkal kötendő ezen szövetség által nemcsak segélyt nyújt s a maga elébe tűzött munkát megkezdi, hanem erejét is megsokszorozza, Ezért részünkről most is az eszmét üdvözölve, kívánjuk, hogy az, ugy az egyesület, mint az egyházak érdekének megfelelő és megnyugtató testet öltsön. Főt. Ferencz József p ü s p ö k urat a berlini magyar Egyesület hazafias érdemei elismeréseid egyhangúlag az Egyesület tiszteletbeli t a g j á n a k választotta. Dl1. B r a s s a i Sámuelnek A j ü v ő v a l l á s a czimen tartott értekezéséről a Magyar Philosophiai Szemle 1886. 6-ik füzetében, D u b it a n s aláírással, bíráló ismertetést közölt. Ugy találja, hogy az értekezés eredménye, mely szerint dr. Brassai azt véli, hogy az a vallás tarth a t leginkább számot a mivelt, világ kedvezésére, a mely az általános kereszténységben gyökerezve, ez idő szerint legtisztitottabb, mely az unitárismus —• elég lehet Brassainak és felekezetének, de nem elegendő neki, ki mint philosoph. nem egy felekezet, s nem is csupán a kereszténység szempontjából óhajtaná megvitatva látni a kérdést, hanem abból a tágabb s mégis oly kézzelfogható körre szoruló szempontból, melyet as emberének neveznek. Azt mondja, hogy a Brassai érveivel, melyek theologiai érvek, a philosoph semmire se mehet, s hogy értekezése az objectiv tudományra annyit ér, noha más formában lelt kifejezést, mint egy püspöki körlevél, egy encyclica. Különben elismeri, hogy Brassai érdekes s a müveit világot mind jobban foglalkoztató themát vett föl.

74

különfélék.

Hát hogy a Brassai érveivel philosophus semmire sem mehet, a z t . philosophussa válogatja. Az olyan philosophusok, luk a hit kérdéseihez azzal a módszerrel közelednek, .melynél csupán k ü l s ő i n s t r u m e 11 t u m o k o n keresztül nézik a vizsgálandó tárgyat, természetes, hogy nem mehetnek semmire; hanem a kik intuitióval néznek és vallásos eszmékkel indulnak ki a vallás fejtegetésére, a mint más alapon nem is lehet, azok előtt más értéke lesz amaz érveknek; azokat bizonyára ugy fogják találni, hogy többet hoznak a jövő vallása kérdésének megoldásához, mint a biráló-használta általános phrásisok. Mi világosságot vet Dubitans a vitatott kérdésre, ha azt mondja: „Az ember cselekvésének, a mult emlékein táplálkozó s a jövő reményeire irányuló munkásságának ama compromissum alakjában létrejött szabványán kivül, melyet a jog névvel nevezünk, van egy általánosabb, a nemzeteket, éghajlatokat, világrészeket átölelő kánonja; kell lenni egy ily kánonának s HZ az, ci mit a jövő vallásának alapjaként nevezhetünk meg." Hát mit tudunk meg e nyilatkozatból a jövő vallására nézve ? Mivel lesz a kérdés világosabb? Avagy nem éppen még zavarja-e, mikor a vallást jogszabályokkal hozza kapcsolatba. Bizony Dubitans jól nevezte magat e névvel, mert a mit irt, csakugyan nem egyéb d u b i t a t i ó n á l . Protestáns tudományos irodalmi t á r s u l a t alakítása terveztetik. Mult évi dec. 28-án Budapesten a Kálvin-téri ref. paplak gyüléstermében, a református és ágostai hit vallásúak vezérférfiai közül többen öszszegyültek e czélból s a társulat feladatává a protestáns tudományos irodalom s különösen a magyar prot. egyháztörténelem művelését tűzték ki. A társulat e végre önálló müveket ad ki és egy folyóiratot indit. Protestáns tudományos irodalmi t á r s u l a t ! Hát mi ennek őszintén örvendünk és üdvözöljük azt. De nem lennénk elég őszinték, ha kifejezést nem adnánk megütközésünknek, melyet akkor éreztünk, midőn a prot. heti lapokból az előleges értekezlet megtartását olvasva, láttuk, hogy az az unitáriusok nélkül tartatott meg. Ez az illető két protestáns egyházban is sokaknál visszatetszést keltett. Nagy Gusztáv sárospataki tanár a Sárospataki Lapok 3-ik számában ezt i r t a : „mintha nem is Magyarországon volnánk, a hol köztudomású dolog, hogy nem két, hanem három protestáns felekezet van. Avagy az unitáriusok nem protestánsok?" Erre Szőts Farkas budapesti tanár, a budapesti Prot. Egyh. és Isk. Lapban kijelentette, mint az értekezlet egyik tagja, hogy az unitáriusokat nem akarták a társulatból kizárni, sőt az értekezleten az egyik jelenvolt felszólalására, kimonda-

különfélék.

75

tott, hogy ó'k is szóiitassanak fel a csatlakozásra. Köszönet Nagy Gusztáv urnák szabadelvű nyilatkozatáért és Szó'ts Farkas ur ama soraiért, melyekben Nagy Gusztáv álláspontját magáévá teszi. A kijelentést tudomásul vesszük, s majd meglátjuk, hogy hogyan fognak eljárni, felszólítanak-e közreműködésre, avagy csak az által fogják protestáns voltunkat elismerni, hogy a társulat kiadványainak pártolására hivnak föl. Ref. egyház és hittani kérdések. A református egyházban a vitás hittani kérdésekx*e nézve a debreczeni zsinat után nagy szünet állott volt be. A zsinat kikerülte azok vitatását, a hitvallást érintetlenül hagyta. Aztán az nj szervezet életbeléptetése egészen elvonta róluk a figyelmet. Most azonban, miután az uj szervezetbe beilleszkedtek, a dogmai kérdéseket kezdik ismét napi rendre keríteni. Az uj bor forr és uj tömlőket kíván. Hanem a mit a Prot. Közlöny mult évi 51. számában láttunk, az valami sajátságos forrás. Ugyanis Zsigmond Károly ott ezeket mondja: „Ha orthodox vagyok s Krisztust istennek tartom, reám nézve mit sem ér, mert ő i s t e n l é t é r e lehetett tökéletes, szent; de én g y a r l ó e m b e r nem követhetem Őt, más természete lévén, mint nekem, nem lakozhat ik énbennem igazán; ha pedig u n i t á r i u s vagyok s Krisztust — mint általán a vallást — az ész, az értelem szempontjából tekintem és csak egy erkölcsi tanítónak tartom, szintén hidegen hagy s nem mondhatom el őszintén az apostol szavait: é l b e nn e m a K r i s z t u s . A kinek a vallásról téves fogalma van, téves a krisztologiája is, nem ismeri a valódi Krisztust s hamis Krisztust prédikál. És mi gyó'z meg engemet, hogy m i a v a l l á s l é l e k t a n i l é n y e g e : mi a k e r e s z t é n y s é g ; m i a p r o t e s t a n t i s m u s ? Bizonyára a tudományos modern theologia." No hát ez nagyon furcsa. Nem hinni az orthodoxok szerinti Krisztust a modern theologia álláspontján — ezt értjük. De hogy a modern theologia álláspontján valaki az unitáriusoknak a Krisztusról való nézetét tévesnek, hamisnak állítsa, ezt felfogni egyáltalán nem birjuk. A modern theologiának minden törekvése odairányul, hogy a Krisztust t ö r t é n e l m i személynek tüntesse fel és a külföldi modern theologusok az unitáriusokat ugy tekintik, mint a kikkel egy irányban haladnak. Mi fajta modern theologia az, melyet író tart magáénak? S minő Krisztus, kit ő hiszen? Igen helyesen jegyezte meg Benkó' Gyula lelkész ur Zs. ur czikkére irott feleletében (Prot. Közlöny idei 3. sz.), „hogy Zs. ur elmondja, hogy m i l y e n n e k n e m h i s z i a K r i s z t u s t, de hogy milyennek hiszi, a r r ó l n e m s z ó l s e m m i t." Ezt pedig meg kell vala hogy mondja, hogy lássuk, s ha a miénknél jobb, követhessük. Mert abból, hogy neki olyan Krisztus kell, a kiről elmondhassa: h o g y é l b e n n e m a K r i s z t u s , még nem ismerhetjük az ő

76

különfélék.

Krisztusát. S ha ezalatt valami olyast ért, a mi a történelmi Krisztus alakjának fenséges, nagyszerű körvonalait valamely eszmévé zsugorítja össze, — mi nem kérünk beló'le. Ám vitatkozzanak református afiai, mert hisz mint protestáns egyház mindig egy helybe nem állhatnak, hanem ha már a vitába az unitárismust is belevonják, azoktól, kik a modern theologia alapjára helyezkednek, az unitárismussal szemben érthetőbb felfogást várunk. A Sárospataki Lapoknak é s a D e b r e c z e n i P r o t e s t á n s L a p n a k ez évben más szerkesztői vannak. Mitrovics Gyula helyébe Radáesi György és Tóth Sámuel helyébe Csiky Lajos lépett szerkesztőnek. Feljegyezzük ezt a régi szerkesztőkért és az ujakért is. Mi a régiekre csak kedvesen emlékezhetünk. A Debreczeni Prot. Lap T ó t h. S szerkesztése alatt, ha nem is igen vett tudomást a mi ügyeinkről, de legalább türelmetlenséget sem tanúsított irántunk. A M i 11 o v,i c s Gy. szerkesztette Sárospataki Lapok pedig nyílt szabadelvüséggel többször adta annak bizonyságát, hogy az unitáriusokat testvérfelekezetnek tekinti, s főleg irodalmi működésűket szíves figyelemben részesítette. Reméljük, hogy az uj szerkesztők csakis ápolni fogják azt a szellemet, mely a protestánsokat egymáshoz közelebb hozni van hivatva. S e reményben szeretettel üdvözöljük. Buzogány Áron, ministeri osztálytanácsos s folyóiratunk dolgozó társa, meggyengült egészsége következtében nyugalomba lépett. Buzogány Áron 1867. óta szolgált a közokt. ministeriumban s képzettségével és tehetségével sok hasznos szolgálatot tett a nevelés terén. Sok iskolának a létrejövését segítette elé és sok erdélyi ifjúnak eszközölte boldogulását a tanítói pályán. Mi különösen sajnáljuk, hogy egyházunk az ő nyugdíjba lépésével a közoktatási ministeriumban nélkülözi azt a jeles tanácsadót, kit ő benne bírtunk a mi ügyeinkre nézve. A providence-i gyermekek adománya. 1886. dec. 23-án Richmond Karolina egy szép levél kíséretében 20 dollárról (50 frt) szóló utalványt küldött ig. tanár Kovács Jánoshoz két szegénysorsu tanulónak a segélyezésére. Ez összeget Providence-ben, a vasárnapi iskola növendékei gyűjtötték. Richmond Karolina — mint írja — megakarta örökíteni valami módon az 1885. oct. 4-ik vasárnapján Kolozsvárt az unitárius isteni tiszteleten s az iskolában töltött élvezetes s felejthetlen perczeket. Ugyanazon vasárnap évfordulóján beszélt iskolánk növendékeiről, azoknak életmódjáról, s felhívta az ottani gyermekeket, hogy nem lennének hajlandók távoli hitrokonaiknak uj évi ajándékot küldeni, s evvel a tanulásukban elésegiteni. A felhívás eredménye 50 frt lett.

k ü l ö n f é l é k . 83

P a g e t János ajándéka. A kolozsvári Angol Társalgó-Kör szép adományban részesült. Ugyanis a negyvenes évektől kezdve Kolozsvárt egy angol olvasó-kör állott fenn, melynek részvényes tagjai közül jelenleg csak Paget János, gr. Bethlen Dániel és Szacsvai Sándorné, br. Wesselényi Józefin vannak életben. Paget János, hitrokonunk társai beleegyezésével a 2000 kötetből álló könyvtárt az angol társalgó körnek ajándékozta. A kör f. évi febr. hó 24-én tartott közgyűlésén az illetőket tiszteletbeli tagokká választotta s nevöket a könyvtárra helyezett emléktáblán megörökiti, az unitárius Carpenter Máriáéval együtt, ki az angol Társalgó-Kör könyvtárának első alapitója volt. Az angol t. körnek, mely 10 év óta áll fenn, jelenleg 36 t a g j a van, mi mutatja, hogy az angol nyelv ismerete Kolozsvárt mennyire eléhaladt. A Dávid Perencz-egyletben febr. 27-én dl-. Bartók István a „Darwinismus és vallásról", és Boros György tanár „Dávid Ferenczről, mint kolozsvári papról" felolvasásokat tartottak, szép számú közönség előtt. Az Eötvös-alap közleményei. Az Eötvös-alap bizottsága nevében Péferfi Sándor elnök és Luttenberger A. titkár részletes kimutatást tett közzé, melyből felemiitjük, hogy az 1886. évben bevétel volt: 7374 frt 34. kr. Kiadás: 4 6 9 5 frt 2 5 kr. Maradt: 3 1 7 9 frt 9 kr. Az Eötvösalap tökésitett vagyona jelenleg 28,532 forint 79 kr. Az 1886-ik év tiszta jövedelméből egy 2 0 0 frtos, hat egy 100 frtos, t i z 5 0 frtos ösztöndijat és nyolcz 5 0 frtos segélyösszeget alkotott. A szabédi u j népiskola. Szabédi ekklézsiánkban egy szép uj iskola épült két nagy teremmel — 300 gyermekre berendezve. Jelenben a tankötelesek száma 170, de némely esztendőben meghaladja a 200-at is. Ez iskolába a környékben szétszórt magyarság gyermekei közül is sokan járnak be, s igy az a magyarságra nézve missiot is teljesít. Az iskola építéséhez az ekklézsia tagjai az anyagot ingyen -szállitották, s a napszámosok ingyen dolgoztak s igy is 3 0 0 0 frtnál többe került. A tanfelügyelő nagy megelégedését nyilvánította az iskola felépülésén. Az iskola az uj év kezdetén ünnepélyesen adatott át a közhasználatnak, mikor R é d i g e r Géza, az ekklézsia derék, neves lelkésze, kinek befolyására és buzdítására emelkedett fel az uj épület, szép beszédet tartott. A szabédi ekklézsia közelebbről orgonáját is újból készítette, —• munkál és halad az ő szeretett, becsült papja vezérlete alatt. A hol akarat és buzgóság van, — az nem is lehet máskép — ott virágzik az egyház és épül az iskola ! Dobos János czeglédi ref. lelkész febr. 3-án meghalt. A ref. egyház egyik legkiválóbb férfiát vesztette el benne, ki mint pap, szónok és egyházi író nagy nevet vívott ki magának,

78

különfélék.

Egy ármális székely temetése. Január 16-án kisérték öröknyugalomra Udvarhelymegyében H.-Karácsonfalván S a 1 a t i Jánost, folyóiratunk 20 éves előfizetőjét, 80 éves korában. A század elején előbb Mihály János, azután Macskási főitiszteknél szolgált néhány évet, azután gr. Kendefiné (később gr. Traunné, gr. Andrássy Gy. anyósa) szolgálatában töltött egyhuzamban 4 0 évet, a családdal beutazva Európa államait, sorban lakva a világvárosokat, füró'dve a Jordánban és Nílusban. 1866-ban tért haza szülőföldére, öles termettel, teljes erővel és egészséggel, évenkénti 500 frt nyugdíj mellett, melyet a család legnagyobb pontossággal küldött évnegyedi részletekben egész haláláig. Otthon egyszerűen élt, rokonai között osztotta fel a 10 ezer forintot, mely hűséges szolgálatai jutalmául utána helybe ment, A fi-ágon vége felé járó, de leány-ágon terjedelmes ármális család büszkeségének tartotta. Finom érzékű, kifogástalan, szeretetreméltó, mély vallásosságu, irodalompártoló, sokat olvasó öreg volt. A vidékről is pár százan jelentek meg temetésén. Ezer körül állott a gyászmenetet képezők száma. Bálint István, fiatal legény, lovagolva, pánczélba öltözve, jobbjában gyászlobogót tartva, vezette a menetet. E pánczél ez időszerint a Szentpáli-család féltve őrizett tulajdona, a Mátéfi, Bálint és Hermán-család tart ahoz jogot, mely egy hosszú sodronyingből s egy tányérforma főrevalóról kereken, singnyi hosszan a vállakra lecsüngő, hasonló kemény sodrony-nyakvédőből áll. 40 év óta alig kétszer volt e pánczél használva. — Nem mindenkit illet meg, s nem mindenki nyeri el. Mátéfi nevű hadnagy szerezte volt — hagyomány szerint — 3 5 0 — 4 0 0 évvel ezelőtt, Nagy Sándor temető-pap az életről, mint utazásról beszélt felette, költői emelkedettséggel kiemelve, hogy Salati útközben nem hullatta el a magával vitt becsületet, egyenességet, vallásosságot, hanem megtöbbszörözte, s mint ilyent fogadta be a sir, mint végső vendégfogadó. E hatásos eszmével ügyesen kapcsolta öszsze a pánczélból vett eszmét, nagy hatást gyakorolva a közönségre, mely a terjedelmes unitárius tomplomot zsúfolásig s még a kerítést is jó részt megtöltötte. Legyen béke porai felett! Vajha székely véreink lelkében hosszú időn át élne példaadólag, kiszenvedett öreg barátunk emléke, n.j. Tudomány és vallás. A tudomány és vallás viszonyáról sok vita folyt, mely küzdelemnek történelmét dr. Draper ügyesen dolgozta fel; de végre is megtetszik, hogy ő a vallás alatt tulajdonképen t h e o 1 og i á t ért. Spencer Herbert a kérdést egy más és behatóbb módon tárgyalta, melynek eredménye némelyek szerint az, hogy a vallásos hit és érzelem hatályát megsemmisítse; mások szerint pedig az eredmény az, hogy a vallásos érzelmet szilárd és maradandó alapra fektesse. Wicltsteed Fülöp londoni unitárius lelkész e tárgyról a következőleg nyilat-

különfélék.

79

kozott: „Nem elég csak kibékíteni a vallást és tudományt egymással. A vallásnak a tudomány eredményeit, mint táplálékának egy részét assimilálnia kell, és nem lefegyverezni, mintha ellensége lenne; és hasztalan azt hinni, remélni, vagy kívánni, hogy ez az assimilatio megtörténhetik a nélkül, hogy vallásos hitünk egész értelmi szervezetét át ne hassa." A következő mulatságos történetet beszéli el az Echo des Yallées (Piedmont): Egy protestáns lelkész és egy római katholikus pap gyakran találkoztak egymással s beszélgettek az idó'járásról s más közönséges dolgokról. Egyszer azonban a protestáns lelkész bátorságot vett magának, hogy barátjának beszéljen az Isten szeretetéről és az üdvözülésről, de az mindjárt félbeszakította, ezt mondván: „Mindezek a dolgok már el vannak intézve s nekünk nincs miért vesztegessük az időt azok vitatásával. On tudja, hogy réges-régen harmincz (t r e n t e ) pap és harmincz lelkész találkozott s mindazokat a kérdéseket megvitatta. Ez volt az, a mit T r e n t e (Trent) tanácsának neveztek. Az végét szakította minden vallási disputának s igy hiábavaló nekünk azokról beszélni." Gyászhirek. Derzsi E g y e d J á n o s , egyh. tanácsos és csapói birtokos elhunyt a mult évben. Családja nem volt, de maradtak rokonai: Egyed József teremi gazdatiszt és Egyed Mózes páncsovai reálisk. tanár. — Z s a k ó I s t v á n , Icir, törvényszéki bírót Gyulafehérvárt, váratlan csapás találta, 6 éves Ilonka leányának mult évi dec. 19-én történt kimultában. — F e r e n c z i J ó z e f , nyűg. unitárius pap neje Nagysolymosi K o n c z Á g n e s megszűnt élni f. évi febr. 6-án. Halálát Ferenczi Lajos, félsó'-rákosi isk. tanitó, Siménfalvi György, aljárai pap neje és Ferenczi Lajos medeséri unitárius pap gyászolják. — Néhai kamarai orvos F e l e t e L a j o s özvegye Ar.-Rákosi S z é k e l y T e r é z i a 1886. dec. 22-én élete 84-ik s özvegysége 44-ik évében Tordán jobblétre szenderült, Halálát a tordai S z é k e l y - és F e k e t e - c s a l á d o k nagyszámú tagjai gyászolják. -— S z a t h m á r y M ó z e s , szindi unitárius lelkészt nagy veszteség érte. Neje sz. Kövendi G á l Z s u z s á n n a , öt gyermek anyja, mult évi decemberben hirtelen elhunyt.

„A Keresztény Mag'vető pártolói" sorába léptek ujabban: K o v á c s D é n e s , bágyoni földbirtokos és G á b o r A 1 b e r t, martonosi unitárius lelkész.

ARANYKÖNYV. A DÁVID FERENCZ ALAPÍTVÁNYRA TETT KEGYES ADOMÁNYOK. XXXV. K ö z l e m é n y . (Lásd K e r . Magvető XXI. k ö t . 63 lap.) 4695. T a k a r é k p é n z t á r i k a m a t 1886. j a n . — j u n i u s 1 / 2 évre 11 f r t 28 k r . 6. Az a l a p í t v á n y jövedelméből 1886-ra k i u t a l t 500 í r t o n felül m a r a d t k a m a t o k b a n a k ö z p é n z t á r b ó l á t j ö t t 225 f r t 77 k r . 7. O r b á n Venczel N.-Lakról 1 f r t . 8. Hódmezővásárhelyi 1. egyháznál l e v ő 1000 f r t k ö l c s ö n n e k 1886. j u l . — d e c z . V3 évi k a m a t j a 2 5 f r t . 9. A l o n d o n i E s s e x H a l l - r a g y ű j t ö t t pénzből k é s ő b b érkezett, adományok ez a l a p h o z t é t e t t e k 19 f r t 10 k r . 4700. Kolozsvári e k k l . p e r s e l y p é n z e 1886-ra 33 frt, 11 k r . 1. Özv. P a p p S á n d o r n é S z t - M i h á l y f a l v á r ó l s z i n t é n az E s s e x H a l l - r a k ü l d ö t t , d e m á r későn érkezett a d o m á n y a 1 frt. 2. T a k a r é k p é n z t á r i k a m a t 1880. j u l . — d e c z . Va évre 15 f r t 37 k r . 3. H ó d m e z ő v á s á r h e l y i 1. e g y h á z n á l levő 1000 f r t k ö l c s ö n n e k 1887. j a n . — j u n . */a évi k a m a t j a 25 f r t . Ö s s z e s e n 3 5 6 f r t 6 3 k r . Hozzáadva az előbbi 34 k ö z l e m é n y összegét 13022 f r t 01 k r t , az a l a p í t v á n y t e s z : 1 3 3 7 9 f r t 2 4 k r t . A m i n t az egyes t é t e l e k czimeiből l á t h a t ó , e k i m u t a t á s n e m a n n y i r a a r a n y k ö n y v , m i n t s z á m a d á s ; m e r t egy p á r a d o m á n y o n kivül, a t ö b b i a meglevő a l a p n a k k a m a t j a . De én j ó n a k l á t o m e f o r m á b a n is f e n n t a r t a n i a közlést, h a csak e m l é k e z t e t ő ü l is ez a l a p í t v á n y iránt, m e l y n e k j ó t é t e m é n y e i b e n m á r is sok a n r é s z e s ü l t e k s n e m t u d o k l e m o n d a n i a r r ó l a r e m é n y r ő l , hogy előbb-utóbb ismét fel f o g j u k a z t karolni. E k ö z l e m é n y b e be v a n véve az az ö s s z e g is, a mely a l o n d o n i Essex Hall-ra g y ű l t a d o m á n y o k b ó l a Ker. Magvető 1886. évi nov.—decz. f ü z e t é b e n m i n t f e n n m a r a d t volt jelezve. K a p c s o l a t b a n ezzel m e g kell j e g y e z n e m , hogy az Essex H a l l - r a g y ű l t a d o m á n y o k r ó l szóló 3-ik k ö z l e m é n y b ő l a t o r o c z k ó i a d a k o zók közül i d . Z s a h ó I s t v á n 10 f r t a d o m á n y a tévedésből k i m a r a d t , A fő összeghez a z o n b a n ez az a d o m á n y is hozzá l e t t m á r ott s z á m í t v a . K o l o z s v á r t , 1887. f e b r . 12-én, FEKENCZ JÓZSEF,