évig terjedő időszakra

2010 - 2014. évig terjedő időszakra

Elfogadva: 101/2011.(V.11.) Kt.sz.határozattal

Tartalom

BEVEZETŐ ........................................................................................................................................... 3 RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS ................................................................................................... 6 HELYZETELEMZÉS ............................................................................................................................ 8 1.

A település földrajzi elhelyezkedése, adottsága ...................................................................... 8

2.

Főbb demográfiai jellemzők.................................................................................................... 9

3.

Infrastruktúra helyzete ........................................................................................................... 10

4.

Vállalkozási tevékenységet végzők száma, összetétele......................................................... 11

5.

Az önkormányzat által ellátott kötelező feladatok: ............................................................... 12

6.

Az önkormányzat által ellátott önként vállalt feladatok:....................................................... 12

7.

Az önkormányzat intézmény– és feladatstruktúrája.............................................................. 12

8.

Környezeti állapot ................................................................................................................. 16

9.

A település hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere ............................................................ 17

10.

A település jelenlegi állapotában meglévő gyenge és erős pontok........................................ 18

FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ .............................................................................................................. 19 1.

Fejlesztési alapelvek .............................................................................................................. 19

2.

Fejlesztési célok, elképzelések .............................................................................................. 19

3.

A megvalósítás alapvető feltételei ......................................................................................... 19

4.

Munkahelyteremtés, foglalkoztatás elősegítés, vállalkozások létrehozása: .......................... 20

5.

Idegenforgalmi, turisztikai fejlesztés .................................................................................... 20

6.

Településfejlesztés ................................................................................................................ 21

7.

A helyi adópolitika célkitűzései ............................................................................................ 22

8.

A közszolgáltatások biztosítása és azok színvonalának javítása........................................... 22

9.

Vagyongazdálkodás ............................................................................................................... 23

10.

Egyéb elképzelések ............................................................................................................... 24

2006-2010 ÉVEK PÁLYÁZOTT FEJLESZTÉSEI:............................................................................ 24 A NYERTES PÁLYÁZATOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE ........................................ 25 Jármi településen a 2010-2014 közötti időszakra vonatkozó beruházások, további elképzelések . 25

2

I. BEVEZETŐ Jármi község az Európai Unió területi statisztikai besorolása szerinti NUTS5 szinten az ÉszakAlföldi Régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai kistérségben helyezkedik el. A közlekedés szempontjából viszonylag jól megközelíthető a 49-es úton. A település mezőgazdasági jellegű lakótelepülés. Szomszédos községei:

3

Lakosságszáma: 1306 fő Belterülete: 200 ha. Igazgatási területe: 1200 ha Magassági különbség Mátészalka és Jármi között 10-15 m. Bizonyítja a Jármi DK-i részén lévő, kelet felé húzódó, kettős, egymástól 2-3 km., távolságú homokdombsor, amely Mátészalkától elválasztja. A Mátészalkához közelebb eső már alacsonyabban van a Jármi határában lévőtől. Ha Jármi felől megyünk Mátészalkára a második dombsorról lenézve, Mátészalka egész mélyen terül el. A tőle DK-re fekvő Ecsed és Ecsedi-láp még ettől is 20-25 m-el lejjebb van. A fentebb említett kettős dombsor szélhordta homokból alakult. A szél É - D -i irányban hordta őket. Észak felől lassan emelkedő, D-ről nézve meredek. Éghajlata mérsékelten meleg. Az évi napsütéses órák száma:1980. A középhőmérséklet:.9,5 -9, 7oC A csapadék: 580-590 mm. Az uralkodó szélirány az északi, de jelentős a délnyugati és a délkeleti aránya is. Erdőtársulásainak jelentős részét akácosok alkotják. Kisebb területeket foglalnak el a nemes nyárfák, a fenyők és a tölgyesek. Növénytársulásaira jellemzők a homokpuszta-gyepek, homoki legelők. Talaja kovárványos barna erdőtalaj.

4

A térség gazdasági elmaradottságát jellemzi, hogy a mátészalkai kistérség szerepel a területfejlesztési szempontból 48 leghátrányosabb helyzetű kistérség között, ami azt jelenti, hogy a kistérség komplex mutatója nem éri el Budapest komplex mutatójának 60 %-át. Az infrastrukturális fejlődést tekintve az első jelentős lépés 1985. szeptember 7-én-történt, ekkor épült meg a községben a vezetékes ivóvízhálózat, amely ma a teljes lakosság részére biztosítja az egészséges ivóvízellátást. 1998. május 7-én a Kristályvíz Kht., megkeresésére a képviselőtestület elfogadta annak a lehetőségét, hogy Jármi község saját kúttal rendelkezzen. A víztisztítási technológiát a Kristályvíz biztosítja, így 1999-től Jármi és Papos lakossága saját vizet fogyaszt. A szennyvízcsatorna hálózat nem épült ki, a települési folyékony hulladék-szállítás biztosított a 2001-ben vásárolt szennyvízszippantóval. Az önkormányzat a gázvezetési beruházását 1992-ben kezdte el és 1993. október 7-én került nyomás alá a belterületi hálózat. 1991-ben kezdődött meg a telefon bekötési munkálat. 1993-ban pótlólag még 35 lakó vette igénybe a szolgáltatást, több bekötést már nem lehetett eszközölni, nem bírta a vonal. 2004-től a mobiltelefonok hódítanak. A település belterületi utcái 1991-re lettek lekövezve. A település belső útjai 100%-ban szilárd burkolattal lefedettek. A belterületi kerékpárút beruházás 1993. május 10-én kezdődött. A községen belül kiépült és szeretnénk, ha megépülne a Mátészalkával összekötő ága is. Erre az önkormányzat már több év óta várja a lehetőséget, támogatja a beruházást. Az önkormányzat 2008. január 01-től körjegyzőségbe lépett Papos községgel, így biztosítja az igazgatási feladatok ellátását. Önálló intézményként működik az óvoda. Az alapfokú oktatást intézményfenntartó társulás keretében működtetett általános iskolában nyújtja az önkormányzat. A közművelődési lehetőségeket a könyvtár, az e-Magyarország Pont és a művelődési ház biztosítja a lakosság és az önszerveződő közösségek részére. A szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások részben önálló feladatellátás útján, részben társulás keretében valósul meg. Megszervezésre került a rászorultak étkeztetése, 2011. január 1-től a házi gondozás feladatát az egyházak vették át az önkormányzattól. Az orvosi rendelő 1991-ben készült el. Három szolgáltatás működik benne:
Orvosi betegellátás
Anya és csecsemőellátás
Gyógyszertár. A gazdasági program a terület, - és településfejlesztés valamint közösségi szolgáltatások fejlesztésének előretekintő programja. Ebben az önkormányzat maga határozza meg a rövid és hosszú távú célkitűzéseit és maga határozza meg a megvalósítás eszközrendszerét. célja: • a működés és fejlesztés területén prioritások kijelölése, • elősegíteni a program megvalósításához szükséges források feltalálását és megszerzését, • a településen ellátandó feladatok hatékonyságának növelésére vonatkozó elképzelések rendszerbe foglalása 5

II. RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

Feljegyzések Jármiról 1929-től a Nyíregyházi Levéltárban található adatok szerint, és 1965-66-ban élő öregek visszaemlékezései alapján. B o r o v s z k y S a m u : feljegyzéseit 1907-ben készítette. Magyarország vármegyéi és városai címmel. A 87. oldalon ezeket találjuk: Jármi magyar kis község a Nyírségben. 120 házzal, 700 magyar lakossal, kik közül 442 ref., 78 gör.kat., 64 ró.kat., 99 izraelita. Határa 2 186 kh. Régi község. A Jármi család ősi, névadó birtoka, melyet 1329-ben róluk Jármi telkének neveztek. A jármiak egy részét az óbudai Clarissa apácáknak hagyták, és ezt a részt 1367ben a Csaholyiak vették meg. Egészen a XVI. századig a két család volt az ura. 1547-ben a Csaholyi Imre leányai kapták, s velük a Melitheké lett. 1551-ben pedig Jármi Barnabás részét Apáthfalvy András kapta. Ezentúl több részre oszlott el, s a Kulin , a Tatay és Gacsályi családok lettek fő birtokosai a Jármi családnak egy másik ágával, s a Kőmüves családdal. Más forrásból: Nevében talán a déli szláv eredetű „járom” köznév rejlik. A lakosok máig úgy tartják, hogy községük névadója a Jármi család volt, ám az oklevelek tanúsága szerint Balog Miklós fiainak leszármazottai vették föl a faluról a Jármy nevet valamikor a XIV. század végén. Legfontosabb régészeti leletei 1935-ben kerültek elő: kora vaskori (szkíta kori) edények, ez arra utal, hogy az i.e. VIII században” megült” hely lehetett. Neve későn, 1325-ben bukkan fel először oklevélben Liarmutelek formában a Karásziak birtokaként, fellelhetően a XIII. század második felében telepítette Karászi Sándor. 1329-ben Karászi László a birtok egyik felét Tákosi Sándornak, a másikat Paposi Miklós két fiának adta el. Ezután Magyar Pálé lett, aki visszacsatolta a szalkai uradalomhoz. 1355-ben aztán az ő özvegye az uradalom részeként az óbudai klarisszáknak adományozta, akik viszont 1367-ben az egész uradalmat eladták a csaholyi-nemzettségnek a már lakottként feljegyzett Jármival. 1388-ban Csaholyi Sebestyén kétharmad részben odaajándékozta Balog Miklós fiainak, akiktől a Jármy család eredt, a Csaholyiakkal együtt a XVI. századik bírták a falut. 1547-ben megkapta Csaholyi Imre Anna nevű leánya. Jármi Barnabás részéhez Apátfalvi András jutott hozzá, később pedig a Jármi család másik ágával, a Kőmíves családdal együtt a Kulin, a Tatai és a Gacsályi család osztozott benne. A XVII-XVIII.században királyi adománnyal több 6

részbírtokosa lett, 1695-ben 25 család élt a faluban. 1828-ban Jármi 658 lakosa között kevés oroszt is följegyeztek. Szatmár vármegyei faluként szerepel Fényes Elek 1851.ben kiadott Georgraphiai szótárában. Számos nemes (köztük Kulin, Kőmíves, Tatay) bírta, 738-an lakták. Szatmár vármegye 1908.évi monográfiája szerint a nyírségi magyar kisközség 126 házában 700 lakos élt, határa 2186 holdra terjedt ki. Abban az időben Kulin Sándornak volt benne nagyobb birtoka. Az elmúlt időszakban a mátészalkai járás részeként székhelyközség volt, tanácsához tartozott papos. 1980-ban 1195 hektár területtel bírt, 399 házában 1190 lakos élt. A település lakosságszáma ma is lassan növekvő tendenciát mutat, amelyet inkább a beköltözések, mint a természetes szaporodás okoz. A településre költözők között jelentős azok száma, akik Mátészalkáról költöznek ide, élvezve a közeli város előnyeit a munkalehetőségek, szolgáltatások területén, elkerülve a hátrányokat, pl. a zaj- és környezetszennyezést. Építészeti, kulturális emlékei: Jármi eredetileg két út kereszteződésénél kialakult alaprajzú, többutcás falu. A T alaprajzú korai településszerkezet párhuzamosan nyitott új utcákkal bővült a XVIII-XIX. században, s ezekről ágaznak el az újonnan épített, a volt dűlőutakhoz igazodó házsorok. A mindmáig úti falunak tekinthető község utcái előkertes beépítésűek; a szalagtelkek egy-, ritkábban kétsoros elrendezésűek. Egy-egy teleknél a kettős udvaros elrendezés figyelhető meg. Népi építészetére jellemző volt, hogy a lakóházak sárral tapasztott földfalasak voltak. Korábban a favázas patics-, a századforduló után a rakott-, majd vert-és vályogfal volt általánosnak mondható. A nádazott ház számított a leggyakoribbnak. A lakóházak három-, ritkábban két osztatúak; földfalasak és földpadlósak voltak A gazdasági épületek közül az istálló (ól) gyakran összeépült a lakóházzal és azzal egy tető alá került. A Kossuth u. 32.sz. alatt, a kúriának ismert házat kisnemesi család építette a XIX. Század közepén. A nyírségi kisnemesi építészet szép példája, az úgynevezett Kulin kastély. Az utóbbi már náddal borított, de ez alatt zsindely héjazatú kisnemesi lakóház a mindkét végén kontyolt nyeregteteje, a téglából rakott kerek oszlopos elő-és oldaltornáca miatt igen mutatós épület volt. Az eredetileg vastag tölgyfaoszlopok közé függőlegesen font vesszőkből és az arra felhordott sárból készült (paticsfalas) fal csak az udvari hosszú homlokzatnál maradt meg, a többszöri átépítések során a többi falat vályogra cserélték. Az épület a Nyíregyháza melletti Sóstói Múzeumfaluban eredeti formájában látható. Jármi nevezetességei: Református temploma. A helység egyházi életéről semmit sem tudni addig, mígnem 1602-ben református egyháza harangot nem öntetett. Kézi András lelkész szájhagyomány után jegyezte fel egy emlékiratban, hogy „azelőtt fatemplom volt, de hogy mikor épült az nem tudható, csak sejteni lehet, hogy az 1600-as években épült.„ A fatemplom körül temető volt, a mostani templom helyén egészen addig állott, míg annak építését elhatározták. Egyes források szerint 1775-ben, más források alapján 1798-ban kezdődött a mostani templom építése, azonban Kriston Mihály predikátor 809. évi jelentése szerint, „a kelet-nyugati tengelyű templom nyugati homlokzata elé az 1823. évben építették a homlokzat előtti 28 méter magas tornyát. 1863-ban meghosszabították a templomot és a falakat vaspántokkal kötötték össze, mert meg voltak repedezve. Az 1887-ben feltett toronygombot 1912-ben le kellett venni, mert új lemezfedést kapott a templom és a torony is. Majd 2002-ben a torony rézlemez fedést kapott. A 8x8 méteres belső térben sík, vakolt mennyezet és 270 ülőhely van. Régi orgonáját Kerékgyártó István építette 1896-ban két változattal, mely jelenleg is megvan a paposi református templomban. Jelenlegi orgonáját Váradi Miklós kétmanuálosra építette 1943-ban, nyolc változattal. A régi 538 kg-os nagyharangját Seltenhofer Frigyes öntötte 1928-ban Sopronban, a 220 kg-os kisharangot pedig László Sándor készítette 1841-ben Kisgejőcön. Miután nagyharangja megrepedt, a 7

jelenlegit 1987-ben Gombos Lajos öntötte Őrbottyánban. A késő barokk stílusú templom műemlék. törzsszáma 6105. A Görög Katolikus Egyházközség 1996 augusztusában kérelemmel fordult a Képviselőtestülethez, hogy támogatást szerezzen az egyházközség számára. Fatemplomot kívántak vásárolni. A Képviselőtestület a támogatást megadta, így településünkön lehetővé vált, hogy a katolikusok saját templomukba járjanak. Kulin-ház: Jármiból elkerült az épület Nyíregyházára a Sóstói Falumúzeumba. Felavatása 2000. június 8-án volt. Milleniumi évforduló: Szent István díszkút 1999. május 6-án a képviselőtestület elfogadja, hogy a millenniumi évfordulóra sikeres pályázat esetén a polgármesteri hivatal udvarára készüljön egy szobor és egy diszkút, körülötte egy pihenő parkkal. 2000. augusztus 20-ra elkészült a Szent István díszkút. „ Turul-madár” emlékmű: 2001-ben az I. és II. világháború hősi halottainak emlékére „Turul-madár” emlékmű került a református templom bejárata elé. Millenniumi zászló: Ünnepség keretében került átadásra a millenniumi zászló. Jármi zászló, címer: 2001. decemberében a testület rendeletet alkotott a helyi címer, zászló, az ünnepi pecsét alapításáról. Az Önkormányzat címere vörössel és kékkel hasított álló kerek talpú pajzs. Az első mezejében lebegő ezüst templom fekete ablakokkal. Második mezejében zöld hármashalom felett lebegő, könyökben hajlított vörös vágott kar ezüst szablyát tart. A külső dísze a pajzs felett fekete betűkkel JÁRMI felírat. Ez a megrajzolásban alkalmazott téma az 1848-as Jármi címer elemeit viseli. A zászló 2:1 arányú vörös téglalap, melyben a rúd felőli mezejében a zászló aljáig kékes ék nyúlik be, melynek első harmadában foglal helyet a címer a felirattal. A zászlólap felső bújtatójában famerevítés áll, aranyrojt díszítéssel. 1956-os emlékmű: A 235/2008. (IX.10) határozatában a képviselőtestület támogatta a KDNP Jármi Szervezetének kérelmét az „1956-os Forradalom és Szabadságharc Jármi hőseinek emlékére az emlékmű felállítását. Az emlékmű helye a Jármi 247 hrsz., közpark . III. HELYZETELEMZÉS 1. A település földrajzi elhelyezkedése, adottsága A kistérség székhelyétől, Mátészalkától mért távolsága 5 kilométer. Az ÉK-i Nyírségben, Nyíregyházától K-re, mintegy 52 km távolságra található település. A közlekedés szempontjából viszonylag jól megközelíthető a 49-es úton.

8

2. Főbb demográfiai jellemzők Lakosságszám, születések, halálozások számának alakulása: Év

Lakosság szám

2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010.

1321 1348 1342 1338 1340 1333 1306 1306 1306

Születések száma (fő)

Halálozások száma (fő)

14 8 10 13 12 7 7 22 8

13 10 10 21 10 13 6 25 10

Születések, halálozások számának alakulása Születések száma (fő)

Halálozások száma (fő) 25

21

14

13

22

13

13 12

10

10

10

10

10

8

2002.

7

2003.

2004.

2005.

2006.

8

7

2007.

6

2008.

2009.

A településen vállalkozási tevékenységet végzők száma és összetétele: Ágazat Kis és közép vállalkozók Nagy vállalkozók Összesen

2006

2007

2008

2009

2010

66

54

35

37

40

-

-

-

-

-

66

54

35

37

40

9

2010.

Kis- és középvállalkozók számának alakulása 66 54

2006

2007

2008

40

37

35

2009

2010

A településen regisztrált álláskeresők és szociális ellátásban részesülők adatai:

Regisztrált álláskeresők száma 180 napnál kevesebb ideig regisztrált munkanélküliek száma Járadékra jogosultak száma Szociális ellátásban részesülők száma Munkaképes korú lakosság száma Nyilvántartott álláskeresők száma Sz-Sz-B megyében

2008 186

2009 178

2010 201

2011 201

17

14

12

5

19 45 466

32 71 479

65 58 498

65 58 498

55.997

60.537

50.343

50.343 adatok: fő

3. Infrastruktúra helyzete Engedélyes terv készült a 4106-os országos összekötő út szilárd burkolatú kiépítésére Papos – Nyírparasznya - Pusztadobos településeken át a 41-es országos főközlekedési útig. A tervezett útépítés évtizedek óta húzódik. A meglévő Jármi-Papos belterületi szakasz mára elhasználódott, rossz állapotba került. A település belterületi útjai 100%-ban szilárd burkolatúak. Vasúton a település nem megközelíthető, a legközelebbi vasútállomás Mátészalkán van. Az ivóvízellátás a településen zártrendszerű hálózaton keresztül biztosított 100%-os kiépítettség mellett. Van vezetékes gázhálózat is. Internet hozzáférés is biztosított a lakosság és a közintézmények számára. A települési szilárd hulladékot 2007. április 4-től, kéthetenkénti gyakorisággal a Nyír Flopp Kft közszolgáltató szállítja el a településről. A szelektív hulladékgyűjtésre is lehetőség van, havonta egy alkalommal szintén a fent megnevezett közszolgáltatóval kötött szerződés alapján történik a szállítás. Lomtalanítás évi két alkalommal történik. Ezen túl az elektronikai hulladékgyűjtés szervezése is megtörténik évi gyakorisággal. A települési folyékony hulladékot a „Kristály-Víz”, Kht., közszolgáltató a vajai szennyvíztisztító telepre szállítja igény szerinti gyakorisággal. 10

4. Vállalkozási tevékenységet végzők száma, összetétele A településen a vállalkozásokat elsősorban egyéni vállalkozók képviselik, nagyobb cégek a településünkön nem találhatóak. A vállalkozók elsősorban mezőgazdasági termékek felvásárlását végző telephelyet működtetnek, vagy a településen van bejegyzett székhelyük, de vállalkozási tevékenységüket elsősorban nem a településünkön folytatják. A foglalkoztatási gondok enyhítését jelentené, ha munkahelyteremtő vállalkozások indulnának, vagy települnének községünkbe. A jelenleg működő egyéni vállalkozások többsége a kereskedelem, szolgáltatás, őstermelői tevékenység területén működik és csak a vállalkozónak, valamint családjának biztosít munkalehetőséget, megélhetést. A településen vállalkozási tevékenységet végző vállalkozások száma és összetétele 2006-ban Ágazat

Vállalkozások száma

Ipar Építőipar Mezőgazdaság Távközlés, közlekedés Kereskedelem, vendéglátás Szolgáltatás Vízgazdálkodás Egyéb ügynöki, közvetítői tevék. Egészségügy, szociális, kulturális Összesen:

2 0 9 0 21 16 10 5 63

A településen vállalkozási tevékenységet végző vállalkozások száma és összetétele 2006-ban.

Egyéb ügynöki, közvetítői tevék. 16%

Egészségügy, szociális, kulturális 8%

Ipar 3%

Szolgáltatás 26%

Mezőgazdaság 14%

Kereskedelem, vendéglátás 33%

11

5. Az önkormányzat által ellátott kötelező feladatok: Önkormányzat kötelező feladatai: A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. Ezek a kötelező (obligatórius) feladatok, melyek a feladatoknak azt a minimális körét jelentik, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a helyi közösség alapfokú ellátásához, a település üzemeléséhez. Minden települési önkormányzat kötelező feladatain túl saját maga határozza meg hogy a feladatok közül melyeket lát el, azokat milyen eszközökkel, milyen mértékben és hogyan oldja meg az önkormányzati rendszerben.

a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k)

egészséges ivóvízellátás óvodai nevelés általános iskolai oktatás és nevelés egészségügyi alapellátás (háziorvosi és védőnői szolgáltatás biztosítása) szociális alapellátás (szociális információs szolgáltatás, szociális étkeztetés és gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása) közvilágítás helyi közutak fenntartása köztemető fenntartás közösségi tér biztosítása, közművelődés támogatása köztisztaság és településtisztaság biztosítása közfoglalkoztatás

6. Az önkormányzat által ellátott önként vállalt feladatok: a) b) c) d) e) f)

e- Magyarország Pont működtetése jelzőrendszeres házi segítségnyújtás családgondozás sport könyvtár közösségi programok szervezése

7. Az önkormányzat intézmény– és feladatstruktúrája a.)

Óvodai nevelés Az óvoda 1910-ben alakult igen szegényes körülmények között. A régi községháza egyik mellékszobájában működött a felszabadulásig. 1955ben a Komoróczy kastélyból alakítottak ki egy 5 helyiséggel rendelkező óvodát. 1979-ben épült meg az új óvoda. Az óvodai nevelést az önkormányzat önálló intézménye útján biztosítja 60 férőhelyes két csoportos óvodájában. A működés személyi feltételei és a szakmai eszközök a feladat ellátáshoz biztosítottak. 12

b.)

Oktatás Az iskolák államosítása után és a VIII. osztály bevezetése után az addigi két tanterem szűkösnek bizonyult. A régi Kulin-féle kastélyban kijelöltek egy szükségtantermet, melyet még 2,5 évig volt használatban. 1952-ben a paposi és jármi iskola egyesült, de az új iskola felépüléséig külön-külön tanultak a diákok. Az új 5 tantermes iskolába a két falu felsősei kerültek. Az iskola mögött kialakított pályát és parkot 1974. június 2-án adták át ünnepélyes keretek között. Az általános iskolai oktatást és nevelést az önkormányzat Papos Község Önkormányzatával intézményfenntartó társulásban működtetett önálló intézményben biztosítja, Jármi településen. A társulás székhelytelepülése Jármi. Az általános iskola 8 évfolyamon 8 tanulócsoporttal működik.

c.)

Egészségügy 1988-ban a két község ( Jármi - Papos) lehetőséget kapott önálló körzet alakítására a megyei egészségügytől. Az orvosi rendelő 1991-re épült fel. A „Borbás” háziorvosi Betéti Társaság képviselőjének neve: Szilágyi Jánosné Dr Borbás Pálma működteti a háziorvosi szolgálatot. A szolgáltatásban résztvevő szakdolgozó neve: Lévainé Kiss Kornélia. Puskás Lászlóné orvos írnok. A védőnői szolgálatot Deákné Nagy Irén látja el. A háziorvosi szolgálat és a védőnői szolgáltatás Papossal közös működtetésben történik. Az épületben helyet kapott a gyógyszertár. Gyógyszerész Fodor Miklósné. Az egészségügyi alapellátáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítottak. Az orvosi alapellátást háziorvos biztosítja. Az épületben gyógyszertár is működik. Sikeres pályázatnak köszönhetően 2011-évben az épület az uniós elvárásoknak megfelelően teljesen megújul. Orvosi műszerekkel, bútorzattal és számítástechnikai eszközökkel, bővül. Az épület teljes körűen akadálymentes lesz.

d.)

Szociális ellátás A szociálisan rászorultak számára az önkormányzat az étkeztetést vásárolt élelmezéssel biztosítja. A házi segítségnyújtás közfoglalkoztatás keretében valósult meg 2010. december 31-ig. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást társulásban biztosítja az önkormányzat, a társulás székhelye Mátészalka.

e.)

Gyermekvédelem A gyermekjóléti és családsegítő szolgálatot társulás keretében biztosítja az önkormányzat. A társulás gesztora Mátészalka.

13

f.)

Kultúra A település közösségi színtere a művelődési ház, amely 1994-ben került átadásra. Az épületben kapott helyet 4 tanterem, ebédlő, melegítő konyha, színházterem. Az emeleten működik a könyvtár, a Net-kuckó, amely internet hozzáférést, fakxolási, fénymásolási lehetőséget biztosít. Továbbá szintén az emeleten kerültek kialakításra a helyi civil szervezetek összejöveteleire alkalmas helyiségek. Civil szervezetek: Akácvirág nyugdíjas klub, Gazdakör, Gépkör, Nőegylet, Jármi – Papos - Őr Földtulajdonosok Vadászó és Természetbarát egyesülete, Felső Tiszavidéki Búvár – Mentő Egyesülete, Vadásztársaságok. Rendezvényeink helyszíne a művelődési ház nagyterme. Itt kerülnek megrendezésre nemzeti ünnepeink évfordulói: március 15, október 6, október 23 – amelyre minden évben a Kőrösi Csoma Sándor Általános iskola tanulói emlékműsorral készülnek. Hagyományt ápolunk az Idősek napi rendezvényünkkel, a karácsonyi koncerttel. Nem a művelődési házhoz kötődik, viszont az évek múlásával hagyománnyá válik a Falunap és a nap részeként megrendezett kettes fogathajtó verseny. 2010-ben már a negyedik alkalommal került megrendezésre, egyre több résztvevő jelentkezésével és részvételével.

Könyvtár. Az 1955-től vezetett nyilvántartás szerint a beszerzett könyvek darabszáma, a könyvtárlátogatók létszáma évről évre emelkedett. 1955-től a könyvtáros Kicsák Józsefné volt 36 évig. 1992. szeptember 1-től a feladatot Koós Ildikó látja el. 1999. június 3-án készült el a Jármi könyvtár alapító okirata. 2001 decemberében 103 m2 –es helyiséggé bővült a könyvtár. Pályázat útján elnyert támogatásból laminált padlóburkolat került lerakásra. 2009ben 239 beiratkozott olvasó volt, ebből 14 újonnan regisztrált. 2009-ben 2979 látogatóvolt, ebből 1923 fő 14 éven aluli. Összesen 7593 dokumentumot kölcsönöztek, 1132 dokumentumot helyben használtak. 200 db új dokumentum került megvásárlásra. 12 kurrens folyóirat jár a könyvtár részére. 2010, december 31-ben a könyv és bekötött, tékázott folyóirat (kötet, téka) 12.300 db. Kartográfia dokumentum 28 db. Nyomtatott zenei dokumentum 10 db., hangdokumentum 277 db,. A könyvtárból kikölcsönözhető állomány kötet (db) 10.000 db. A 2011-es költségvetés készítésekor felmerült az a lehetőség, hogy a környező településekhez hasonlóan célszerű lenne csatlakozni a mozgókönyvtári hálózathoz. A csatlakozás többlet normatívát jelent. A jelenlegi színvonal megőrzését a könyvtárban folyó munka támogatását a Képviselőtestület továbbra is fontos feladatának tekinti.

14

Év 1955 1961 1962 1963 1964 1965 2006 2007 2008 2009 2010

Könyv állomány

Olvasó

Kartográfia

Forgalom

229 390 464 758 1227 1358

150 167 176 192 242 230

625 825 973 1084 2500 2955

12300

239 245

2979 3108

Nyom-tatott zenei anyag

28

Hangdokumentum

10

277

Olvasók száma 242 250 200 150

167

176

230

239

245

1965

2009

2010

192

150 100 50 0 1955

1961

1962

1963

1964

Forgalom 3500

2955

3000

2979

3108

2500

2500 2000 1500 1000

625

825

973

1084

500 0 1955

1961

1962

1963

15

1964

1965

2009

2010

Kurens folyóiratok száma

12

g.)

Sport 1996. októberében a labdarugó csapat vezetője Kovács Ferenc. 1996/97 évben a III. osztályban végezett a csapat . 1997. februárjában a képviselőtestület elhatározza, hogy a megvásárolt volt tsz iroda épület felső szintjén kialakítják a polgármesteri hivatalt, az alsó szinten a sportcentrumot a kiszolgáló helyiségeivel. Az épület mellé kerül a tanuszoda, mögé épülnek a sportpályák. Az uszodához 1998-ban elkészül a mélyfúrású kút. 1999. november 4-re elkészül az uszoda lépcsője, fűtésszerelése. 200. február 19-én megtörtént a műszaki átadás. 2000. augusztus 25-én a futballcsapat feljut a II. osztályba. Kovács Ferenc óta több vezető áll a csapat élén, az elért eredmény hullámzó. Miután elkészül a pálya, 2003. év végén a sportélet fellendítése érdekében felmerül egy „ Focisuli program” beindításának gondolata. Ennek a koordinálását Krizán Sándor nyíregyházi sportember végezte, aki egyben a sportelnöki feladatokat is ellátta. A futballcsapat edzője Suba Sándor volt. A program nem valósult meg, Krizán Sándor nem vállalta a csapat vezetését sem. Őt ismét többen követték a sportelnöki funkcióban. A csapat egyre lejjebb került a ranglétrán.

8. Környezeti állapot A település természeti potenciája kedvező, bár a talaj alacsony termőképességű, kevésbé jó vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkezik. Az erdősültség alacsony, de jellemző az utóbbi 5 évben az erdőtelepítés, amely a külterületen növeli a zöld területet. A levegő minősége megfelelő, levegőszennyezés mértékéről nem állnak rendelkezésre pontos adatok. Levegőszennyezés elsősorban közlekedési eredetű, valamint tüzelésből eredő szennyezés, nem jelentős mértékben. A külterületen nem jelentős a parlagon hagyott mezőgazdasági terület, ahonnan nagyobb por és pollenszennyezés érhetné a település belterületét. A településen a zaj- és rezgésterhelést a közutak forgalma jelent. A felszín alatti vizek mennyiségileg rendelkezésre állnak, minőségükről megállapítható, hogy a felszín közeli rétegek az egész megyében elszennyeződtek. A mélyebb rétegekben a természetes geológiai eredetű szennyező anyagok (vas, mangán) mellett egyre több helyen megfigyelhető a felszínről érkező ammóniumszennyeződés. A településen természetes felszíni víz (folyó, patak, tó) nem található. A település talajának szennyezőanyag tartalmára vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre. A környezet állapotának javítása érdekében az ökológiai adottságoknak megfelelő területhasználatot kell folytatni. Országosan általánosan kezelendő probléma a defláció és a savasodás. Az épített környezet minősége meghatározza a lakosság közérzetét. Törekedni kell a hagyományos településkép és településszerkezet megőrzésére, védelmére. Kívánatos a zöldterületek növelése, az utak menti közterületek növényállományának gyarapítása.

16

9. A település hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere Jármi község tagja a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulásnak, melynek célja a kistérség lakóinak az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben való hozzájuttatása, a mind magasabb szintű ellátás és szolgáltatás biztosítása, ennek érdekében a kistérség fejlesztése. Az önkormányzat társulást hozott létre a szomszédos Papos község önkormányzatával, valamint Mátészalka város önkormányzatával. Szabolcs- Szatmár-Bereg Megye Közgyűlése és a romániai Hargita Megye Tanácsa az 19990-es évek első felében együttműködési megállapodást kötött, melynek révén széleskörű kapcsolatok felvételére került sor. E szerveződés keretében a koltóiak ellátogattak Jármiba, községünk képviselőtestületének tagjai is viszonozták a látogatást. A kapcsolat később megszakadt. 2011-ben tervezzük ismételten a kapcsolatfelvételt Koltóval.

17

10. A település jelenlegi állapotában meglévő gyenge és erős pontok Erősségek:

Gyengeségek:

• Ipari szennyezéstől mentes környezet. • Környezettudatos mezőgazdasági művelés terjedése. • Tiszta, ápolt, nyugodt lakókörnyezet. • Gondozott közterületek. • Mátészalka közelsége. • Viszonylag alacsony telekárak. • Vezetékes ivóvíz, gázhálózat, telefon, kábeltelevízió. • e-Magyarország Pont. • Közösségi tér. • Sportcentrum. • A lakosság kötődik a településhez. • Működő civil szervezetek. • Kijelölt helikopter leszállóhely. • Hulladékgyűjtés és elhelyezés megoldott. • A település rendelkezik településrendezési tervvel. • Intézmények korszerűsége, ideális létszámú tanulócsoportok, óvodai csoportok. • Megfelelő egészségügyi ellátás.

• Nincs gazdasági fejlődés, jelentős a munkanélküliség. • Szennyvízhálózat hiánya. • Nem megfelelő a csapadékvíz elvezetés. • Tőkehiány. • Munkahelyhiány. • Hátrányos helyzetű, nagy létszámú munkanélküli lakosság. • Kevés a településen a munkalehetőség. • Gyenge a termőföld minősége, alacsony az átlag-aranykorona érték. • Lassan növekvő lakosságszám, alacsony természetes szaporodás.

Lehetőségek: Veszélyek:  EU-s pályázati források igénybevétele.  A térség társadalmi-gazdasági  A kistérség szerepel a leghátrányosabb helyzete stagnál. helyzetű kistérségek között, így kiemelt  A kistérség többi településének támogatást kaphat. helyzete is hasonló.  Az önkormányzat biztosítani tudja a  Az önkormányzat csak támogatással pályázatokhoz szükséges önerőt. tud jelentősebb fejlesztést  Az M3-as autópálya, a 49-es megvalósítani. gyorsforgalmi út megépülése javítja a  Az úthálózat fejlesztés ( 4106, 49-es térség, a település megközelíthetőségét, út) növeli a környezeti terhelést, élénkíti a gazdasági fejlődést, rongálja a természeti értékeket, a munkahelyeket teremthet. csendes, tiszta lakókörnyezetet.  Mátészalkán létesülő új munkahelyek is  Teherforgalom növekedése. javíthatják a településen a  Romlik a lakosság közérzete, munkanélküliség helyzetét. egészségi állapota, a por, a zaj- és  Rendezett településkép kialakítása, rezgésterhelés növekedése miatt. közterületek parkosítása.  A turizmus számára nincs igazi  Szántóterületek erdősítése. vonzerő.  Társulásban magasabb szintű, minőségileg jobb közszolgáltatások nyújtása  Regionális hulladéklerakó beruházás és szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása.  Sportolási lehetőség.  Szabad munkaerő.  Kerékpárút építésével a Mátészalkán lévő munkahelyek elérése költségkímélő lesz.

18

IV. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

1. Fejlesztési alapelvek a.) A természeti környezet megőrzése. b.) A meglévő település arculatának megőrzése, továbbfejlesztése. c.) Az önkormányzat kötelező feladatellátásához kapcsolódó fejlesztések. d.) Meglévő intézménystruktúra átalakítása, a kihasználtság javítása. e.) Munkahelyteremtés. 2. Fejlesztési célok, elképzelések • • • • • • • • •

Munkahelyteremtés, foglalkoztatás elősegítése a gazdasági érdekében. Idegenforgalmi, turisztikai fejlődés. Új lakókörnyezet kialakítása. Szolgáltató rétegek megtelepítése, fenntartása. Településfejlesztés a lakosság életminőségének javításáért. A helyi adópolitika a fejlesztési célok megvalósulását szolgálja. A közszolgáltatások biztosítása és azok színvonalának javítása. Vagyongazdálkodás. Egyéb elképzelések.

fejlődés

3. A megvalósítás alapvető feltételei

a) A döntéshozók (képviselők) és a végrehajtásban résztvevők elkötelezettsége a kitűzött célok iránt. b) Szükséges dokumentumok, tervek elkészítése. c) Finanszírozás.

19

4. Munkahelyteremtés, foglalkoztatás elősegítés, vállalkozások létrehozása: • A Regionális munkaügyi központtal és annak együttműködés és kapcsolattartás felülvizsgálata.

kirendeltségével

történő

• Az álláskereső lakosok továbbképzési lehetőségeinek a segítése és összehangolása. • A település és annak környéke munkaerő-piaci és munkahely kínálati helyzetének a felmérése, annak kívánalmaihoz történő illeszkedés elősegítése. • A kistérségben jelentkező munkalehetőség felkínálása a BPJ.-ben részesülők számára. • A közfoglalkoztatásban lévő lehetőség maximális kihasználása. • Munkahelyteremtő pályázati kiírások figyelemmel kísérése, a lehetőségek kiaknázása. • A képzésben résztvevő intézményekkel kapcsolattartás rendszerének a biztosítása.

történő

kapcsolatkialakítás

és

• A településen működő vállalkozások önkormányzattal történő együttműködési lehetőségének a megteremtése. • Mivel nincs iparűzési adó, ez kedvez a vállalkozásoknak. • A település infrastrukturális fejlettsége jó, ami segít a telephelyek létrehozásában. • Az M3-as autópálya megépülése a közelsége miatt remélhetően kedvező hatással lesz a településre.

5. Idegenforgalmi, turisztikai fejlesztés

A civilszervezetek körében évek óta él az-az elképzelés, mely szerint jó lenne vásárolni egy régi épületet ahová összegyűjtésre kerülhetne a lakosoknál még fellelhető régi használati tárgy, munkaeszköz. Sajnos anyagi forrás hiányában ez az elképzelés eddig még nem valósult meg. A művelődési ház emeleti termében néhány régi bútor, kézimunka gyűjtése már megkezdődött. Szintén elképzelés a községünk történetét bemutató tabló elkészítése. A nyírségi kisnemesi építészet szép példája volt Jármiban az úgynevezett Kulin kastély. Náddal borított, alatta zsindely héjazatú kisnemesi lakóház volt, mindkét végén kontyolt nyeregtetővel igen mutatós épület volt. Az eredetileg vastag tölgyfaoszlopok közé függőlegesen font vesszőkből és az arra felhordott sárból készült (paticsfalas) fal csak az udvari hosszú homlokzatnál maradt meg, a többszöri átépítések során a többi falat vályogra cserélték. Az épület a Nyíregyháza melletti Sóstói Múzeumfaluban eredeti formájában látható. A Mátészalka- Nyírcsaholy kerékpárúthoz kapcsolódóan a Jármi-Mátészalka között megépülő kerékpárút hozzájárul ahhoz, hogy a kerékpáros turizmus egyre szélesebb körben 20

terjedjen. Mivel elkészült a Jármi-Őr közötti kerékpárút terve is ennek a szakasznak a megépülésével a hálózat tovább bővülhet. Településünkön keresztül vezet az út Papos községbe. Nevezetességei: A 14. században épült késő gótikus római katolikus templom a Petőfi utcán áll. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatóságának kezelésében 1997-ben két állandó kiállítás nyílt meg benne, az egyik az Országos Műemlékvédelmi Hivatal munkájáról, a megye templomaiban végzett műemléki helyreállításokról ad átfogó képet. A másik állandó kiállítás Nagy Sándor - 1923-ban Bujon született- Budapesten élő és alkotó szobrászművész munkásságának egy részét, kőszobrainak változatos gyűjteményét mutatja be.

A község történelméhez kapcsolódik “A paposi vadrózsák és Kápolna tó” című szájhagyomány útján rögzített írásos feljegyzés. Fülöp Tanya Lovas Panzió, lovas centrum. A Kossuth út mentén, a kerékpárúton haladva Őr irányába elérhető a Vaján lévő Vaykastély. Eredete a XVI. század elejéig vezethető vissza. A reneszánsz épületen a XVII. század közepén nagy, barokk stílusú átalakításokat végeztek, ekkor készült a homlokzati sgrafitto is. II. Rákóczi Ferenc a várkastélyban folytatott 1703. július 19-én és 1711. január 31-én fontos tárgyalásokat. Míg a szabadságharc elején a Vay-testvérekkel, a szabadságharc végén Pálffy János tábornokkal tanácskozott a kastélyban a fejedelem (utóbbival folytatott tanácskozása után indult Lengyelországba, ahonnan már nem is tért vissza). A vajai vár az Országos Tárogató Központ bázisa. A Nagy Csaba tárogatóművész vezetésével alakult Rákóczi Tárogató Egyesület tagjai szívesen tanítják a kuruc idők legendás hangszere, a tárogató megszólaltatásának technikáját, s évente országos, négyévente világtalálkozót szerveznek. A kastélyban ma múzeum működik.

6. Településfejlesztés •

A közösség céljainak megfelelő pályázati lehetőségek kiaknázás.

• Az intézmények korszerűsítésére, energiatakarékos megoldásaira irányuló pályázati lehetőségeinek megragadása. • Az intézményi struktúra felülvizsgálata, a racionalizálási lehetőségek (a gazdálkodás megszervezési módjának a felülvizsgálata, létszámellátottság, feladatellátás stb.) számbavétele. A szükséges változtatások végrehajtása. • A fogyatékkal élők életminőségének javítása érdekében a középületek akadálymentesítése. Az intézményekben végrehajtott felújítási munkák során a kivitelezhető akadálymentesítési megoldások megvalósítása.

21

• Az elektronikus közigazgatási szolgáltatások fejlesztési lehetőségeinek a feltárása, a körjegyzőség és az intézmények informatikai fejlesztésének irányai. • Az önkormányzat és a lakosság közötti jó kapcsolat a hatékony együttműködés megteremtésére nagy hangsúlyt kell fektetni • A meglévő intézményhálózat színvonalának folyamatos fejlesztése. 7. A helyi adópolitika célkitűzései • A településen bevezetett helyi adók: kommunális adó, építményadó. Új adónemet nem kíván az Önkormányzat bevezetni. A meglévők emelésében is csak mérsékelten célszerű gondolkodni, mivel az emelés növeli a lakosság terheit. Fő törekvés az egyenlő közteherviselés, ami az adókintlévőség behajtását is magában foglalja. Mindenki járuljon hozzá a településfejlesztéshez. 8. A közszolgáltatások biztosítása és azok színvonalának javítása •

2007. április 4-től kéthetenkénti gyakorisággal a Nyír - Flop Kft., közszolgáltató szállítja el a településről a kommunális hulladékot 2017. március 31-ig. Tíz éves közszolgáltatási szerződést írt alá önkormányzatunk a Nyír – Flop Kft-vel, mivel a törvényi előírás így kívánta. Idő közben megalakult a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás. - Ebből következik, hogy az önkormányzatoknak a kötelezettségük lejártát követően az Észak-alföldi Környezetgazdálkodási Kft –vel kell megkötni az új közszolgáltatási szerződést. Ezt a céget a társulás alapította az üzemletetői feladtok ellátására. Stratégiai cél az önkormányzati rendszerben tartani ezt a közszolgáltatást. Nagy előny, hogy nem kell közbeszerzési eljárás alá vonni a feladatellátást, mert a társulás saját tulajdonában lévő cég végzi azt el. Így lehet garantálni a hosszabb távon is alacsonyabb árakat, nem profitorientáltan működő cégről van szó. – A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás pályázatot nyújtott be a rekultiválni kívánt hulladéklerakókra.

•

Településünkön a szelektív hulladékgyűjtésre is lehetőség van, havonta egy alkalommal a fent megnevezett közszolgáltatóval kötött szerződés alapján. (Nyír - Flop Kft., Lomtalanítás évi két alkalommal történik. Az elektronikai hulladékgyűjtés is szervezett keretek között zajlik.

•

A szennyvízhálózat kiépítésével a településen keletkező folyékony hulladék elszállítása is környezetkímélő módon megoldódik 2011-évben. A településen található volt hulladéklerakó rekultivációja a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Hulladékgazdálkodási Kohéziós Alap Programhoz, amelyben a településünk szilárdhulladék lerakójának rekultivációja megtörténik. Nagy gondot fordítunk a környezettudatos magatartás elfogadásához. A lakosság figyelmét minden lehetséges alkalommal felhívjuk arra, hogy környezetünk magóvása a jövő nemzedék érdekében nélkülözhetetlen.

22

„A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön" Kiadványainkban (Jármi Mozaik) külön fejezetben jelentetünk meg felvilágosító cikket a hulladékgyűjtésről, a hulladékfajtákról, környezetet károsító hatásaikról. A végrehajtott intézkedésekkel hozzájárulunk a környezet hulladék által okozott terhelésének a településünkön való minimalizálásához. •

A Szatmári Ivóvízminőség javító Önkormányzati Társulás 2009. július 17-én alakult. Az Észak-Alföldi Régió Ivóvízjavító Program II. ütem megvalósításának érdekében közös pályázat került benyújtásra a kohéziós alap támogatásának elnyerésére. Kapcsolatfelvételre került sor az ÉszakAlföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséggel.

•

A településünkön a közszolgáltatásokat végzőkkel folyamatos jó kapcsolatra való törekvés az elsődleges cél. Végzett tevékenységükkel szemben elvárásunk az igényes, magas színvonalú munkavégzés.

•

A közszolgáltatások díjainak meghatározásakor fontos szempont a lakosság teherbíró képességének figyelembe vétele. Ugyanakkor az Önkormányzat anyagi forrásai korlátozottak ezért nincs mód arra, hogy átvállalja ezeket a költségeket. Minden területen legfőbb szempont a takarékosság.

•

Köztemető: Fenntartója Jármi község Önkormányzata. 8/1992. (VI:9.) rendelete a temetőről és a temetkezési tevékenységekről. Az EMVA „Köztemető felújítása Jármi Községben” pályázattal 6.081.154 Ft támogatást nyert az önkormányzat. 2010-ben a köztemető bekerítésre került, környezete ápolttá, parkosítottá vált.

9. Vagyongazdálkodás • Az önkormányzat hitelállományának a felmérése, az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások összegének és összetételének a meghatározása, ami a célkitűzések végrehajtását befolyásolhatja az éves költségvetés készítésekor megtörténik. • Az önkormányzati vagyon gyarapítási lehetőségeinek a feltárása, az ahhoz szükséges források (EU támogatások, megyei, regionális és országos pályázati lehetőségek stb.) biztosítása prioritást élveznek. A mindenkor rendelkezésre álló anyagi erők nagyságától függően. • Vagyonértékesítés: 3 darab építési telek került kijelölésre a Vörösmarty úton.

23

10. Egyéb elképzelések • A kistérségi társulásban résztvevő önkormányzatokkal a közös együttműködés lehetőségeinek további építése, szélesítése. • Szoros együttműködés a munkaügyi központtal. • A helyi vállalkozókkal, a lakossággal és a civil szervezetekkel történő együttműködés folyamatosságára törekednünk kell.

V. 2006-2010 ÉVEK PÁLYÁZOTT FEJLESZTÉSEI: -

K.Cs.S. Általános Iskola rekonstrukciója és oktatási tartalomfejlesztése. Oktatási – nevelési intézmények fejlesztése. Bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése. Kistelepülési iskolák tárgyi feltételeinek javítása. ÉAOP-5.1.2/B-2008 2000LE alatti Jármi Község szennyvízkezelése. Forgalomcsillapítás, sebességkorlátra figyelmeztető berendezések. Iskola (hazai forrás) magas tető ráépítés. ÉAOP-4.1.2/A Orvosi rendelő rekonstrukciója. ÁROP 1. A. 2 Körjegyzőség szervezetfejlesztése. EMVA Temető rekonstrukciója. „ Köztemető felújítása Jármi Községben” ÉAOP 2009-4.1.2./A Orvosi rendelő felújítása. CÉDE- „Játszótér építése Jármi Községben.” TÁMOP 3.1.5-096A-2 Pedagógusképzések. ÉAOP-5.1.2/B-2009 2000LE alatti Jármi Község szennyvízcsatornázása. ÉAOP-2009 4.1.1/B K.Cs.S. Általános Iskola felújítása. Jármi-Mátészalka hivatásforgalmi célú kerékpáros létesítmény kialakítása.

Ebből megvalósuló: -

Kistelepülési iskolák tárgyi feltételeinek javítása. 18.900.000 Ft ÁROP 1. A. 2 Körjegyzőség szervezetfejlesztése. 8.850.000 Ft Kistelepülési iskolák tárgyi feltételeinek javítása.7.370.000 Ft TÁMOP 3.1.5-096A-2 Pedagógusképzések. 3.889.375 Ft Forgalomcsillapítás, sebességkorlátra figyelmeztető berendezések. 1.837.500 Ft EMVA „ Köztemető felújítása Jármi Községben” 6.081.154 Ft Eszközpályázat( kistérségen keresztül) 1.500.000 Ft ÉAOP 4.1.2/A-09 Egészségügyi alapellátás korszerűsítése 36. 320.803 Ft ÉAOP-5.1.2/B-2009 „Jármi Község szennyvízcsatornázása. 382. 652.582 Ft

24

VI. A NYERTES PÁLYÁZATOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE 1.) Elnyert pályázatok – kivitelezés 2011-ben. ÉAOP 4.1.2/A-09 Egészségügyi alapellátás korszerűsítése

36.320.803.- Ft

A beruházás tervezett kezdete: 2011.04. Befejezés: 2011.08.

ÉAOP 5.1.2/B-09 2000 LE alatti települések szennyvízkezelése

382.652.582.- Ft

A beruházás tervezett kezdete: 2011.04. Befejezés: 2011.12.

A figyelem középpontjában továbbra is a foglakozatási lehetőségek kihasználása áll.

Jármi településen a 2010-2014 közötti időszakra vonatkozó beruházások, további elképzelések

-

Kerékpárút építése Mátészalkáig. 2010. december 15-én beadásra került a Jármi – Mátészalka közötti külterületen megépítésre kerülő kerékpárút pályázat. A beruházás összköltsége: 86.066.711 Ft, az igényelt támogatás összege 76.599.373 Ft. Az önerő 9.467.338 Ft. Nyertes pályázat esetén 2012 második negyedévében kerülhet sor a megépítésére.

-

A „Játéksziget óvoda” épületének teljes felújítása. Sajnos az eddigi években csak csoportbővítés vállalása esetén lett volna lehetőség pályázat beadására. Az épület belső burkolása, fűtés, vizesblokk felújítása, nyílászáró korszerűsítés, hőszigetelés, festés, tetőcsere szükséges lenne az épületen.

-

A központi iskola bővítése. Továbbra is szándék a központi iskola bővítése. A Papossal intézményfenntartói társulásban működtetett 8 évfolyamos iskola épületének 3 tanteremmel történő bővítése régi vágy. Az ötven éves épületen két sikeres pályázattal jelentős felújítást értünk el. A Jármi-Papos iskoláskorú gyermekek oktatása a Jármiban lévő általános iskolában történik, két telephelyen. A fejlesztéssel érintett épületben eredetileg 4 tanterem volt, két szükségtanterem kialakításával jelenleg 6 osztály oktatásának helyiségigénye szűkösen biztosított. A kiszolgáló helyiségek mennyisége nem elegendő. Nincs szertár, a nevelői szobában nincs annyi hely, hogy valamennyi nevelőnek saját ülőhelye, asztala 25

lehessen. A 2011-ben megjelent pályázati kiírásban továbbra sem felelünk meg a demográfiai mutatóknak. A bővítés mellett nélkülözhetetlen lenne a magas tető építése, hogy a külső szigetelést meg tudjuk valósítani. A két település összefogásával megvalósuló fejlesztés lehetővé tenné a mikro társulás hosszú távú, gazdaságos fennmaradását és lehetőséget teremtene a mikro társulás bővítésére azon településekkel, ahol az alacsony tanulólétszám nem teszi lehetővé az önálló iskola működését. -

Belvíz elvezetési rendszer felújítása. Folyamatosan gondok vannak a szikkasztókkal, a magán tulajdonban lévő árkokkal, a meg sem épült elvezetőkkel. Ezért a szennyvíz beruházást követően célszerű lesz napirendre tűzni a tervezést és a pályázati lehetőség kihasználását.

-

Az ebédlő, a konyha épületének felújítása. Az épület teljes felújításra szorul. A nyílászárók, a tető, a belső burkolatok elhasználódtak. Komoly ráfordítást igényel az egész épület.

-

Közterületen játszótér létrehozása. Az elmúlt ciklusban két pályázat készült a képviselő testület felhatalmazását követően. Egyik sem volt nyertes. Mivel az elmúlt évben is szándéka volt a testületnek egy játszótér kialakítása ezért megfelelő pályázati kiírás esetén ismételten beadásra kerül a dokumentáció.

Továbbá minden olyan pályázati lehetőség, amely a település szempontjából értékteremtő, az itt élők életkörülményeit, komfortérzetét javítja, munkalehetőséget biztosít. Jármi, 2011-04-16.

Készítette: Győrfiné Papp Judit polgármester

26