Mûanyagipari hírek Korom adalékanyagok piaci helyzete A kormot erõsítésre, pigmentálásra, UV stabilizálásra és vezetõképesség növelésére használják, fõleg a gumiknál. Legfõbb felhasználó a gumiabroncs-gyártó ipar, 67%-os részesedéssel a világtermelésbõl. A nem-abroncs alkalmazások (pl. tömlõk, hevederek, tömítések stb.) 25%-kal részesednek, míg a maradék speciális felhasználás, pl. festékek, bevonatok, tintapatronok, tonerek és mûanyagok. A 2001-es visszaesést követõen, 2003-ban folyamatosan nõtt a termelés, 3,1%-kal 7,8 millió tonnára, a kapacitás kihasználás 87% volt. A kereslet növekedésre hatással van a sportjármûvek népszerûsége, melyek nagyobb gumikat igényelnek, ugyanakkor gyorsabban kopnak. 2003-ban a nem-abroncs gumitermékek gyenge eredményt értek el. Az Európai Unió koromtermelése 2002-ben 4%-kal csökkent, 2003-ban szinten maradt, köszönhetõen a fõleg Oroszországból, Egyiptomból és Ukrajnából származó növekvõ importnak. Az import valószínûleg tovább nõ a jövõben, ami a gyártókat árcsökkentésre kényszeríti. A kereslet az EU-ban 2002—2005 között várhatóan kb. 8%-kal nõ, míg a belföldi gyártás csak 1%-kal, így a különbséget nagyobb importtal kell pótolni. Az iparági racionalizálás is várhatóan tovább folytatódik. A DEGUSSA már bezárta 40 ezer tonna/év kapacitású üzemét Franciaországban, illetve további két gyártósort állított le Németországban, amivel a termelése 35 ezer tonnával csökkent. A CABOT spanyolországi gyárát számolta fel. Az árak 2003-ban kb. 30%-kal emelkedtek, miután 2002 IV. negyedévében és 2003 I. negyedévében már volt áremelés.
1. ábra. A világ korom kereslete régiónként
2004. 41. évfolyam, 7. szám
2000-ben és 2001-ben a drágulás mértéke csak 5, illetve 2% volt. Ennek egyik oka a magas alapanyag (földgáz, kõolaj) árak, melyek 2001 óta folyamatosan nõttek. A gyártókapacitások elvándorlása a költségesebb régiókból (fõleg EU országok) az olcsóbb régiók (Ázsia, Kelet-Európa, Latin-Amerika és Afrika) felé tovább folytatódik. A világkereslet 2010-ig évi 2,5—3%-kal fog nõni, ami a következõ két évben, a gyenge 2001-es eredmények miatt, erõsebb lesz. A felhasználás növekedés hajtómotorja Kína, 2005-ig 8,3%/év ütemben, ez a szám Kelet-Európában 6,8%/év, az EU-ban 2,7%/év lesz. 2005-ig az abroncs felhasználás globálisan 3,6%/év, a nem-abroncs gumi alkalmazás pedig 3,8%/év mértékben nõ. A speciális kormoknál nagyobb az árrés és a növekedés mértéke (4,6%/év), ígéretes terület a tintapatronok és tonerek gyártása. 2004—2005-ben új koromgyártó üzemek kezdenek termelni Thaiföldön, Indiában, Egyiptomban és Kínában. A világtermelés 2005-re eléri a 9,5 millió tonnát, 90%-os kapacitás kihasználással, 2006—2010-ben pedig várhatóan további 1— 1,3 millió tonna/év termelés bõvítésre lesz szükség. Forrás: ECN, 2003. december — 2004. január. dr. L. L.
Gyors extruder lemez-szerszám beállítás Az amerikai EXTRUSION DIES INDUSTRIES (EDI) új FastGap rendszere lehetõvé teszi, hogy leállás nélkül lehessen változtatni az extrudált lemez/fólia vastagságát. A szabadalmaztatott eljárásnál elkerülhetõ, hogy mindig újra beállítsák a rugalmas szájnyílás szabályozócsavarjait, vagy cserélhetõ alsó pofát alkalmazzanak, és ezzel megszakítsák a folyamatos gyártást. A legújabb Toggle FastGap az elõzõ találmány továbbfejlesztett változata. Mindkét rendszernél az alsó pofa kiválasztott szakaszain fellépõ erõvel hajlítják a szerszámot, a mûködés indításához egy speciális csavarkulcsot használnak, mellyel a szerszám végén levõ anyacsavart lehet mozgatni. A FastGap rendszerhez egy álló és egy mozgó rúd tartozik, a rajta levõ, szöget bezáró ékekkel és hornyokkal. A kapcsolódó részek adott nyomással elcsúsznak egymáson, és ezzel beáll a szükséges résnyílás. Az ismételt fém-a-fémen csúszás miatt kenõanyagot kellene használni, de a FastGapnál erre nincs szükség, mert csuklókat helyeztek el a szerszám teljes hosszán, és az ékek csúszása helyett a csapok forognak, a csukló rudak végét pedig perselybe helyezték. A csuklók elõnyösebbek a kezelõ által alkalmazott forgatónyomaték átvitelnél is, mellyel az alsó pofát hajlítják meg. A hagyományos szerszámoknál az alsó pofa fix, a felsõ mozgó. A felsõ a keresztirányú vastagságprofilt állítja be, valamint változtatja a mûködési nyílást is, ez a két funkció gyakran ellentétes irányú. A mûködési nyílás beállítását, a hagyományos rendszereknél, csak leállított helyzetben lehet elvégezni, miközben a kezelõnek nagyon pontosan kell szabályozni a mozgó pofát. Ebben az esetben, ha a felsõ pofával nem lehet elérni a kívánt vastagságot, akkor ki kell cserélni az alsó pofát is. A FastGap rendszer „az elkülönített pofa mûködtetés” alapelvén mûködik, a szerszámrést az alsó pofával szabályozzák, de a teljes szerszámnyílást a rugalmas felsõ pofa beállítás
MÛANYAG
ÉS
GUMI
271
is változtathatja, és a két pofa együttesen megháromszorozza a szabályozási lehetõséget. Csak az alsó pofával 5,1 mm tartományban változtatható a vastagság, míg ehhez hozzáadódik a felsõ pofával növelhetõ további 2,5 mm, amivel a keresztirányú profil állítható be. Tehát, míg a hagyományos szerszámoknál a vastagság változtatási tartomány maximum 2,5 mm, az EDI rendszernél 7,6 mm. A kezelõ gyorsan és mikrométer pontossággal képes beállítani a szerszámnyílást. Tisztításnál, termékcserénél, vékony fóliánál különösen nagy jelentõsége van a fent említett eljárás alkalmazásának. Forrás: EDI sajtóközlemény
Ticona növeli PPS gyártókapacitását A FORTRON INDUSTRIES (a TICONA vegyesvállalata), a CELANESE AG, valamint a KUREHA CHEMICALS INDUSTRIES mûszaki polimereket gyártó cégek bejelentették, hogy 2005 végére 25%-kal növelik a FORTRON poli(fenilén-szulfid) (PPS) gyártási kapacitását Wilmingtonban (USA). A több millió dolláros programot két lépcsõben valósítják meg. Az új és a hagyományos PPS piac várható növekedésére számítva, kifejlesztettek egy új elõállítási technológiát, amely lerövidíti a polimerizációs idõt, növeli a kihozatali teljesítményt. Az autóipar igényei tovább bõvülnek, és emellett az ûripar, a szûrõgyártás és a profil extrudálás területére is be akarnak kerülni. A FORTRON lineáris PPS-nak kiváló a vegyi- és hõellenállása, kemény, merev, jó a méretállandósága, alacsony a kúszási hajlama és gõzfelvétele. Legtöbbször fémeket és hõre lágyuló mûanyagokat helyettesítenek PPS-sel, pl. autó szivattyúkat, szelepeket, elektronikus kapcsolókat, dugaszokat és kapcsoló táblákat, terelõlapátokat, szállítószalagokat, fûtõrácsokat, szerszámokat és mikrohullámú sütõ alkatrészeket készítenek belõle.
NON-EFFEKT
KFT. ügyvezetõ igazgatója, az MMSz CSOMAGOMUNKABIZOTTSÁGA elnöke nyitotta meg és vezette. Az alábbiakban az elhangzott négy elõadás mondandóját foglaljuk össze. LÁSI
Bernhard J. Borgardt, az RPC PACKAGING HOLDINGS marketing igazgatója, a német mûanyag-feldolgozók szövetségének (VKI) elnöke „Mûanyagok a csomagolásban” címû elõadása elõtt bemutatta cégét. A Magyarországon is leányvállalattal rendelkezõ (italautomatákhoz poharakat gyártó), a merevfalú csomagolások terén piacvezetõnek számító céget 1992ben alapították. A London központú, a tõzsdén is bevezetett óriásvállalat ma már 38 gyártóhellyel rendelkezik világszerte. Beszállítója többek között a KRAFTS JACOBS, NESTLÉ, HENKEL, BEIERSDORF, UNILEVER vállalatoknak, amelyek közül utóbbi a legnagyobb vevõjük. Feldolgozási technológiáik között szerepel a fröccsöntés, a fúvás és a hõformázás. Az RPC holding legfontosabb célja a csomagolások harmonizálása. Ennek nyomán érhetõ el leghatékonyabban a költségek csökkentése és a dekoráció (design) fejlesztése. Egy átlagos csomagolási egység tömege 18-ról 14 g-ra csökkent, továbbá az utóbbi 4 évben 1/3-os költségmegtakarítást is elértek, nem kis mértékben a falvastagság csökkentés eredményeként. A német mûanyag-feldolgozók szövetségének csomagolási ága 200 tagvállalatot számlál, 9,5 Mrd euró éves forgalommal, 50 ezer foglalkoztatottal 3,5 millió tonna mûanyagot dolgoznak fel. A viszonylag jelentõs csomagolóanyag-családok termelése az 1. táblázat szerint alakult. Dr. Miklósvári Géza, a FÕVÁROSI ÁSVÁNYVÍZ ÉS ÜDÍTÕIPART. (PEPSI AMERICAS) vezérigazgatója, a MAGYARORSZÁGI ÜDÍTÕITAL-, GYÜMÖLCSLÉ- ÉS ÁSVÁNYVÍZGYÁRTÓK SZÖVETSÉGÉnek elnöke „A mûanyagok szerepe az italcsomagolásban” címû elõadásából megtudhattuk, hogy milyen erõteljesen nöRI
Forrás: Ticona sajtóközlemény P. Á.
Csomagolástechnikai ankét A magyar mûanyag-felhasználás mintegy 43%-a csomagolási célú, ami a legnagyobb részarány az egyes felhasználási szegmensek között. Nem véletlen tehát, hogy e tárgyban szervezett elõadássorozatot „Korszerû mûanyag csomagolások, ahogy a felhasználók igénylik” címmel a MAGYAR MÛANYAGIPARI SZÖVETSÉG 2004. június 10-én a KÖZLEKEDÉSI MÚZEUMban. A mintegy 47 résztvevõ a hazai mûanyag csomagolószer2. ábra. A magyarországi alkoholmentes hideg italok piacának gyártás szinte minden ágazatát képviselte, jelen voltak a fóliabõvülése gyártók, a flakon-, a palack-, a kanna- és 1. táblázat. hordógyártók, valaA német csomagolóipar adatai mennyiségben és értékben mint az egyéb csomaRugalmas Merev és félkemény Összes golások elõállítói, csomagolóanyagok mûanyag csomagolóanyagok mûanyag csomagolóanyag alapanyaggyártók és Év Mennyiség, Érték, Mennyiség, Érték, Mennyiség, Érték, mások, akik a téma 1000 t millió euró 1000 t millió euró 1000 t millió euró iránt érdeklõdnek. A rendezvényt dr. Kucsma János, a PAN-
272
1990 2002 növekedés, %
MÛANYAG
ÉS
997 1905 91
GUMI
2516 4604 83
924 1505 63
3279 4553 39
1921 3410 77
5795 9157 58
2004. 41. évfolyam, 7. szám
vekedett a hazai palackozott italok fogyasztása az elmúlt nyolc év folyamán, ami végül is magával hozta a mûanyag palackok nagy mértékû elõretörését. 1995 és 2003 között a hazai alkoholmentes hidegitalpiac mennyiségben 72%-kal nõtt (2. ábra). A különféle csomagolások arányának változásai − a fogyasztói szokások alakulásának megfelelõen − jól nyomon követhetõk a 3. és 4. ábrán.
3. ábra. A különbözõ csomagolástípusok arányának változása a szénsavas üdítõital piacon (1997−2003)
4. ábra. A különbözõ csomagolástípusok arányának változása az ásványvíz piacon (1997−2003) Az elmúlt évek során az egyutas PET palackokban forgalmazott üdítõitalok részaránya három és félszeresére nõtt, miközben a visszaváltható palackos termékek részesedése ugyanilyen mértékben csökkent. Az ásványvíz piacon az egyes csomagolástípusok részarányának változása megegyezik a szénsavas üdítõital piaci tendenciákkal. Az arányeltolódás azonban még drasztikusabb. A PET teret nyert a gyümölcslé és a dinamikusan fejlõdõ kisebb italszegmensekben is, mint pl. a jeges teák, sport- és energiaitalok. A PET palackos gyümölcslevek utóbbi két évben tapasztalható térhódítása az italkarton részarányának 25%os csökkenését eredményezte. Más területekre is betört a PET palack, így a tejiparban a palackos tejek, az ivójoghurtok, a sör- (Magyarországon is), az ásványolaj-, valamint a kozmetikai ipar és háztartási vegyi termékek csomagolásában egyre jelentõsebb a szerepe. A népszerûség okai a fogyasztó szemszö-
2004. 41. évfolyam, 7. szám
gébõl nézve a következõk: könnyû, törhetetlen, esztétikus, megbízható, áruvédelmi funkció, kényelmes kezelhetõség, hulladékként (szelektív gyûjtés) kis térfogatra könnyen összenyomható. A gyártók szempontjából az elõnyök az egyszerûbb technológia, azaz kisebb gyártási és raktározási helyszükséglet, kisebb beruházási költségek (gépsor és göngyölegkészlet), kevesebb energia és vízfelhasználás, kisebb szállítási költségek, és nem utolsó sorban a gyártásközbeni hulladék jó hasznosíthatóságában jelentkeznek. Az italcsomagolás alapját képezõ palackok fejlõdésének természetes velejárója a csomagolás más elemeinek változása. Így a záróelemek (fémkupak→mûanyagkupak) és a termékcímkék is átalakultak. A mûanyag palackok népszerûségének persze jelentkeznek az árnyoldalai is, mégpedig az egyre intenzívebb és ellenségesebb zöld támadásokban. Ezek célkeresztjében az italcsomagolások állnak, ugyanakkor tapasztalható a politikusok növekvõ érzékenysége, fogékonysága a téma iránt. A hatóságoknál (KvVM) a zöldek „érvelése” nyitott fülekre talált, s ennek következtében egyre nagyobb a koncepciótlan elõterjesztések sora, mint a többszörösére emelt termékdíjak, további drasztikus emelés kilátásba helyezése, kötelezõ újratöltési kvóták elõírásának szándéka. Felvetõdik, hogy tényleg ennyire drámai lenne a helyzet? Indokolt a zöldek támadása? Az éves csomagolási hulladék kibocsátás mennyisége 800 ezer tonna. Ebbõl a mûanyag italcsomagolások aránya mindössze 3%! Könnyen eldönthetõ a kérdés: újratöltés vagy újrahasznosítás, de mi legyen a többi 97%-kal? Az Európai Uniós direktívák teljesítéséhez feltétlenül szükséges a koordináló szervezetek által végzett szelektív hulladékgyûjtés kiterjesztése, a lakossági gyûjtési rendszerek fokozatos kiépítése. Fontos továbbá a „szennyezõ fizet” elv értelmezésének egyértelmû megfogalmazása: a szennyezõ arányosan fizessen! Támogatni kell a lakossági részvétel és a környezettudatos magatartás elõmozdítása érdekében az oktatási és kommunikációs programokat, a szakmai érdekvédelmi szervezeteknek pedig törekedniük kell az öko-dogmákra épülõ „álszakmai” minisztériumi koncepciók bevezetésének megakadályozására. Machácsné Halász Tünde, a RICHTER GEDEON RT. Csomagolásfejlesztési Osztályának vezetõje a mûanyagok gyógyszeripari csomagolásokban betöltött szerepérõl tartott elõadásában megállapította, hogy a világ gyógyszerpiaca 466 Mrd USD értéket képvisel, ennek mindössze 1%-át adja Közép-Kelet-Európa. A gyógyszerpiaci termékek (ún. Rx gyógyszerek, OTC termékek originális és generikus csoportja) szigorú gyógyszerhatósági engedélyezés után kerülhetnek csak forgalomba. Magyarországon a gyógyszerforgalomnak mintegy 4%-a generikus gyógyszer. Ez a piac nem nyújt túlságosan nagy lehetõséget a csomagolás fejlesztésére, mert a cél az originátorral azonos termék elõállítása, kedvezõbb kondícók mellett. Mégis adódnak közös céljai a hazai mûanyag- és gyógyszeriparnak: hagyományos csomagolóanyagok és eszközök biztosítása egyre javuló minõségben és dokumentáltsággal. A gyógyszercsomagoló eszközök közel 40−45%-ának alapanyaga mûanyag. A leggyakrabban felhasznált anyagféleségek a PVC, PVDC, PE, PP, COC, PET és különféle kombi-
MÛANYAG
ÉS
GUMI
273
nációk, mint polimer-polimer, polimer-alumínium vagy polimer/papír. Mindkét fél érdekelt az új csomagolási rendszerek kifejlesztésében, a technológiák korszerûsítésében, a logisztikai szempontok érvényesítésében (kedvezõbb kondíciók az elõállításban, beszerzésben, termelésben stb.), a minõségen és dokumentáltságon túl jelentõs szerepet kap a csomagolás marketing funkciója. A gyógyszerhatósági engedélyezés és hatósági elvárások három irányból állítanak mércét a mûanyag csomagolásnak. A „Gyógyszerkönyvek” elõírásai alapján támasztanak követelményeket a csomagolóanyag minõségét, a csomagolóanyag/ eszköz vizsgálatát és a termék és burkolat kompatibilitását és vizsgálati módszereit illetõen. A „Törzskönyvi szabályozás” mindezek megfelelõ szintû, tartalmú, formájú dokumentálására vonatkozik. A jövõ a harmonizált Common Technical Documentation (CTD) eljárásé (EU, USA, Japán), mely megköveteli a preklinikai és klinikai minta tárolásához használt, a hatóanyag és a késztermék csomagolására alkalmazott primer csomagolóanyag azonosítás részletes dokumentálását, késztermék esetén a csomagolóanyag kiválasztás szempontjainak, a kompatibilitási vizsgálatoknak és a felhasználást biztosító eszközöknek megadását. Az elõbbieken túl természetesen a hatályos környezetvédelmi szabályozásoknak is meg kell felelnie a csomagolásnak. A gyógyszeripar a mûanyag csomagolásoktól olyan funkciók teljesítését igényli, mint a termékvédelem (az alapanyagok, a záróelemek, fóliakombinációk és -konstrukciók vonatkozásában), az adagolás (itt a „kimért” adagok és az adagoló rendszerek tekintetében), a gyerekbiztos (child-proof) zárás, valamint az egyértelmû, könnyû azonosítás. Mindezt úgy, hogy teljes mértékû legyen az informálás, a szolgáltatás, érvényesüljön az esztétikus érték-tükrözés, korszerû legyen a csomagolási technológia, legyen figyelemmel a logisztika fokozott szerepére, valósuljon meg a környezet kímélete, s teljesüljenek a gazdaságosság szempontjai is. A gyógyszercsomagolásokat fejlesztõ tervezõk feladata a legnagyobb védelem biztosítása a lehetõ legkisebb ráfordítással és környezetterheléssel. Mindezt megfelelõ minõségben, megfelelõ dokumentáltsággal a beszállító partnerekkel közösen kell megoldani. Dr. Kertész Béla, a CSOMAGOLÁSI ÉS ANYAGMOZGATÁSI ORSZÁGOS SZÖVETSÉG (CSAOSZ) fõtitkára „A termékdíj törvény várható hatása a mûanyag csomagolásokra” címû elõadását a jelenlegi helyzet felvázolásával kezdte. Ismeretes, hogy a környezetvédelmi termékdíjról szóló 1995. évi LVI törvény alapján 1996-tól a csomagolóeszköz, majd 2003-tól a csomagolás után termékdíjat kell fizetni. A 94/2002 (V.5.) Korm. Rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól definiálja a csomagolás fogalmát az EU irányelv szerint, tehát beleértendõ a fogyasztói (elsõdleges), a gyûjtõ (másodlagos) és a szállítási (harmadlagos) csomagolás is. A Kormányrendelet az EU irányelv szerinti korlátokat határoz meg négy nehézfém (az ólom, a kadmium, a higany és a 6 vegyértékû króm) megengedett koncentrációjára (max. 0,01 tömegszázalék) a teljes csomagolásban vagy annak bármelyik összetevõjében. Ez a kormányrendelet vezeti be az EU irányelv szerinti alapvetõ követelményeket és a csomagolási hulladék kezelésre vonatkozó szabályokat, beleértve a hasznosítást koordináló szervezetek
274
MÛANYAG
ÉS
GUMI
alapítására és mûködésére vonatkozó szabályokat is. A termékdíj törvényhez mentességi szabályozás is kapcsolódik, amelyet sûrûn változtatnak. 2003-ban még teljes mentességet kapott az a kötelezett, aki teljesítette az adott évre vonatkozó visszagyûjtési és hasznosítási kötelezettségét. A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM (KVM) 2003-ban egy új mentességi kormányrendelet, az 53/2003. (IV. 11.) elfogadtatásával a teljes mentesség megszerzésének lehetõségét megszüntette, illetve 100%-os hasznosításhoz kötötte, ami szakmai képtelenség. Így 2004. január 1tõl azok is 20%-os termékdíj-fizetésre kötelezettek, akik akár önállóan, akár koordináló szervezethez csatlakozva teljesítik az elõírt kvótákat. 2003 végén a KVM újabb termékdíjas szabályozási koncepciót készített, amelynek lényege a csomagolást illetõen két csoportra osztható. Az I. csoportba tartoznak azok az intézkedések, amelyek az EU csatlakozás miatt váltak szükségessé, nevezetesen: − az import esetén a termékdíjat az Európai Uniós forgalomban (importnál) nem a VÁM ÉS PÉNZÜGYÕRSÉG ORSZÁGOS PARANCSNOKSÁGA szabja ki, hanem az APEH-nek kell bevallani és megfizetni a kötelezettre vonatkozó gyakorisággal, − megszûnik a begyûjtõk normatív támogatása, helyette az állam hulladékhasznosítási szolgáltatást vásárol (a koordináló szervezetektõl is) a közbeszerzésekre vonatkozó szabályok szerint, − meghatározzák a lakossági szelektív hulladékgyûjtés fogalmát, (ezek az intézkedések már hatályba is léptek 2004 május 1.-jén, „Az európai uniós csatlakozással összefüggõ egyes törvénymódosításokról” szóló 2004. évi XXIX. törvény V. fejezete szerint). A II. csoportba sorolhatók azok az intézkedések, amelyek két részbõl álló darab-termékdíjat állapítanak meg az italcsomagolásokra és a mûanyag hordtáskákra. Ezzel kívánja bevezetni a KVM az elõírt arányú betétdíjas (újrahasználatos) csomagolású termékek gyártását és forgalmazását. A kereskedelem számára hasonló arányban kötelezõvé tennék a betétdíjas termékek kínálatban tartását. Mindezek után az elõadó azt a kérdést tette fel: mi következhet még? Elõírják majd, hogy a fogyasztó is ilyen arányban vásároljon egyutas és eldobó csomagolású terméket? Mert ha nem, teljes káosz alakul ki. A többi csomagolási termékre megtartják a tömeg alapú termékdíjat, de mértékét a korábban meghirdetetthez képest 20%-kal emelik. A Szövetség mintegy tíz éve foglalkozik intenzíven a csomagolás környezetvédelmi kérdéseivel, kezdettõl fogva arra az álláspontra helyezkedve, hogy a csatlakozásig épüljön ki az uniós szabályozásnak megfelelõ magyar szabályozás. Már 1995-ben, a termékdíjas szabályozás bevezetésének elõkészítésekor azt az álláspontot képviselték, hogy az állami (termékdíjas) szabályozás csak átmeneti lehet arra az idõpontra, amíg az ipar szervezetileg felkészül a koordinált csomagolási hulladékkezelésre, állami oldalról pedig megteremtik ennek szabályozási kereteit. Sajnos az állam késlekedett a szabályozással, csak 2003-ban tette lehetõvé, hogy az ipar nonprofit koordináló szervezet(ek) alakításával saját maga gondoskodjon a csomagolási hulladék elõírt arányú kezelésérõl (94/2002 sz. kormányrendelet). Amikor már úgy látszott, hogy a dolgok jó irányba mennek, a környezetvédelmi tárca újabb, az állami be-
2004. 41. évfolyam, 7. szám
vételek növelését célzó koncepcióval, majd törvényjavaslattal állt elõ, veszélyeztetve az eddig elért eredményeket is, megalapozatlan feltételeket és a termékek egy csoportjára többszörös pénzügyi kötelezettséget jelentõ darabdíjas rendszert kíván bevezetni. A CSAOSZ számításai szerint a tervezett rendelkezés átlagosan 27-szeres díjfizetési kötelezettséget jelentene a jelenlegi, kg alapú díjtételhez képest, de egyes termékeknél ez az arány jóval nagyobb (pl. egy 5 g tömegû, 4 literes hordtáska esetén a díjváltozás közel 70-szeres, egy 14 g tömegû alumínium italosdoboznál 55-szörös). A SZÖVETSÉG és annak KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁGA, együttmûködve a darabdíjas rendszerben érintett ÉLELMISZERFELDOLGOZÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉvel (ÉFOSZ) minden fórumon tiltakozik és lobbizik a csomagolási hulladékkezelést alapjaiban nem javító, csak erõsen „zöld ízû” intézkedések ellen. A CSAOSZ véleménye szerint csak az Európában bevált módszerekkel, a szelektív csomagolási hulladékgyûjtés kiterjesztésével, a fogyasztók szemléletének formálásával lehet a rendelkezésre álló rövid idõ alatt a kitûzött célokat elérni. A SZÖVETSÉG közremûködött a csomagolásra vonatkozó követelményeket leíró CEN szabványok átvételében is. Már magyarul is rendelkezésre állnak a megelõzéssel (prevention), az újrahasználattal (reuse), az anyagában történõ hasznosítással (recycling), az energetikai hasznosítással (energy recovery) és a szerves hasznosítással (organic recycling) foglalkozó MSZ EN szabványok. Jelenleg folyik ezek kiegészítõ szabványainak (EN 13437-13440) és a csomagolásban jelen levõ veszélyes anyagokra (pl. nehézfémekre) vonatkozó CEN jelentések (CR 13695-1 és -2) honosítása.
Új kiadvány a csõextrudálókról Második alkalommal készítette el összeállítását az APPLIED MARKET INFORMATION (AMI) angol piackutató cég Európa 50 legnagyobb csõgyártójáról. 1990 óta jelentõsen átrendezõdött a cégek sorrendje. Jelenleg az elsõ tíz európai csõgyártó a 2. táblázatban található. Az említett 50 vállalkozás adatai mellett, több mint 200 csõgyártóról szolgáltat információkat a tanulmány, amelyek részei a nagyobb vállalatoknak. Az összeállítás részletei a www.amiplastics.com címen tekinthetõk meg. Forrás: K-Zeitung, 2004. február
2. táblázat. Európa elsõ 10 csõgyártója Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Vállalat neve Wavin Pipelife Uponor Alphacan Uralita LVM (Tessenderlo) Rehau Aliaxis Plasticos Ferro Polypipe
Cégközpont Hollandia Ausztria Finnország Franciaország Spanyolország Belgium Németország Franciaország Spanyolország Nagy-Britannia
Környezetbarát mûanyagok Amerikában egyelõre nem örvendenek kellõ népszerûségnek a biológiailag lebomló mûanyagok, ami nehezíti az ágazat fejlõdését. Egy reprezentatív felmérés szerint az amerikai internetes vásárlók 28%-a sohasem hallott ezekrõl a környezetbarát csomagolásokról, és mintegy 36%-uk eddig elzárkózott a megvételüktõl, jóllehet már tudott az új mûanyag termékek elõnyös tulajdonságairól. Ám a jövõbeni vásárlói magatartásukat illetõen is a megkérdezettek közel kétharmada azt válaszolta, hogy csak akkor venne lebomló mûanyagba csomagolt árut, ha az nem lenne drágább a hagyományos kiszerelésûnél. A fogyasztók ellenállásának, illetve közömbösségének legyõzéséhez a piackutatók szerint fokozottabban kellene tudatosítani bennük, hogy a biológiailag lebomló polimerek használatával energia takarítható meg. Az ipar nagy léptékkel halad a könnyen újrafeldolgozható vagy komposztálható anyagok kiterjesztése felé. Mintegy fél éve pl. a SANYO ELECTRIC olyan, speciális polimer alapú új generációs optikai lemezt fejlesztett ki, melynek alapanyaga kukorica, ily módon újrahasznosítható. A lemezeket már tavaly decemberben forgalomba hozták, s a cég szóvivõje szerint az új lemez vélhetõen elsõsorban az ipari mennyiségben zenei CD-k, video CD-k, illetve CD-ROM-ok gyártásával foglalkozó cégek körében lesz népszerû. A SANYO ELECTRIC cég fejlesztõi elmondták, hogy az újfajta lemez 50−100 év alatt teljesen lebomlik, vízre és széndioxidra, viszont életciklusuk alatt ugyanúgy funkcionálnak, mint a korábbi diszkek, tehát adatvesztéstõl nem kell tartani. A cég a kukorica alapú DVD lemezek piacra dobását is tervbe vette. Forrás: Világgazdaság, 2004. április MMSz − B. Lné
2004. 41. évfolyam, 7. szám
MÛANYAG
ÉS
GUMI
275
