Éves beszámoló. Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. a vállalkozás megnevezése Miskolc, József A. u. 70. Tel

2

4

1

9

8

4

4

0

7

0

1

0

1

1

4

0

5

Statisztikai számjel

0

5

-

1

0

-

0

0

0

5

0

0

Cégjegyzék száma

Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt

3527 Miskolc, József A. u. 70. Tel.: 06-46/515-050

a vállalkozás megnevezése

a vállalkozás címe, telefonszáma

2014. december 31.

Éves beszámoló A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény alapján

Keltezés:

2015. február 15. a vállalkozás vezetője (képviselője)

2 4 1 9 8 4 4 0 7 0 1 0 1 1 4 0 5 Statisztikai számjel

1 1 0 5 - 1 0 - 0 0 0 5 0 0 Cégjegyzék száma

2014. december 31. MÉRLEG Eszközök (aktivák)

Sorszám a

A tétel megnevezése

Előző év

Előző év(ek) módosításai

Tárgy év

b

c

d

e

01. A. Befektetett eszközök (02.+10.+18. sor)

13 588 537

13 631 096

02.

I. IMMATERIÁLIS JAVAK (03.-09. sorok)

4 043

3 095

03.

1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke

1 493

1 152

04.

2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

05.

3. Vagyoni értékű jogok

2 550

1 943

06.

4. Szellemi termékek

07.

5. Üzleti vagy cégérték

08.

6. Immateriális javakra adott előlegek

09.

7. Immateriális javak értékhelyesbítése

0

126

10.

II. TÁRGYI ESZKÖZÖK (11.-17. sorok)

11.

1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok

12.

2. Műszaki berendezések, gépek, járművek

13.

3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

14.

4. Tenyészállatok

15.

5. Beruházások, felújítások

16.

6. Beruházásokra adott előlegek

17.

7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

18. III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK (19.-26. sorok) 19.

1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

20.

2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban

21.

3. Egyéb tartós részesedés

22.

4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban

23.

5. Egyéb tartósan adott kölcsön

24.

6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

25.

7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

26.

8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

Keltezés:

2015. február 15.

126

13 584 494

13 627 875

13 584 494

13 627 875



2014. december 31. MÉRLEG Eszközök (aktivák)

Sorszám


Előző év


Tárgyév

b

c

d

e

a

27. B. Forgóeszközök (28.+35.+43.+49. sor) 28.

I. KÉSZLETEK (29.-34. sorok)

29.

1. Anyagok

30.

2. Befejezetlen termelés és félkész termékek

31.

3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok

32.

4. Késztermékek

33.

5. Áruk

34.

6. Készletekre adott előlegek

35.

II. KÖVETELÉSEK (36.-42.sorok)

36.

1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vevők)

37.

2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

38.

3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

39.

4. Váltókövetelések

40.

5. Egyéb követelések

41.

6. Követelések értékelési különbözete

42.

7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

43. III. ÉRTÉKPAPÍROK (44.-48. sorok) 44.

1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban

45.

2. Egyéb részesedés

46.

3. Saját részvények, saját üzletrészek

47.

4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

48.

5. Értékpapírok értékelési különbözete

49. IV. PÉNZESZKÖZÖK (50.-51. sorok) 50.

1. Pénztár, csekkek

51.

2. Bankbetétek

52. C. Aktív időbeli elhatárolások (53.-55. sorok) 53.

1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása

54.

2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

55.

3. Halasztott ráfordítások

56. ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN (01.+27.+52. sor) Keltezés:

2015. február 15.

115 404

35 403

0

0

14 020

10 551

14 020

10 551

0

0

101 384

24 852

225

252

101 159

24 600

0

4 932

4 932

13 703 941

13 671 431


1 3 0 5 - 1 0 - 0 0 0 5 0 0 Cégjegyzék száma 2014. december 31.

MÉRLEG Források (passzívák)

Sorszám


Előző év


Tárgy év

b

c

d

e

a

57. D. Saját tőke ( 58.+60.+61.+62.+63.+64.+67. sorok)

13 407 929

13 654 501

58. I. JEGYZETT TŐKE

10 954 700

11 198 703

2 449 373

2 449 373

62. IV. EREDMÉNYTARTALÉK

-4 636

2 705

63. V. LEKÖTÖTT TARTALÉK

1 493

1 151

6 999

2 569

0

0

292 416

16 230

59.

I/a. 53. sorból: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken

60. II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) 61. III. TŐKETARTALÉK

64. VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK 65.

1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka

66.

2. Valós értékelés értékelési tartaléka

67. VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 68. E. Céltartalékok (69.-71. sorok) 69.

1. Céltartalék a várható kötelezettségekre

70.

2. Céltartalék jövőbeni költségekre

71.

3. Egyéb céltartalék

72. F. Kötelezettségek (73.+77.+86. sorok) 73. I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK (74.+75.+76. sorok) 74.

1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

75.

2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

76.

3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben

Keltezés:

2015. február 15.

0



2014. december 31. MÉRLEG Források (passzívák)

Sorszám


Előző év


Tárgy év

b

c

d

e

a

77. II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (78.-85. sorok) 78.

1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök

79.

2. Átváltoztatható kötvények

80.

3. Tartozások kötvénykibocsátásból

81.

4. Beruházási és fejlesztési hitelek

82.

5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek

83.

6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

84.

7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

85.

8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

86. III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (87.-97. sorok) 87.

1. Rövid lejáratú kölcsönök

88.

1/a. 81. sorból: az átváltoztatható kötvények

89.

2. Rövid lejáratú hitelek

90.

3. Vevőktől kapott előlegek

91.

4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)

92.

5. Váltótartozások

93. 94.

0

0

0

292 416

16 230

346

387

292 070

15 843

3 596

700

3 596

700

13 703 941

13 671 431

6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

95.

8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

96.

9. Kötelezettségek értékelésikülönbözete

97.

10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

98. G. Passzív időbeli elhatárolások (99.+101. sorok) 99.

1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása

100.

2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

101.

3. Halasztott bevételek

102. FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN (57.+68.+72.+98. sor) Keltezés:

2015. február 15.



2014.01.01.-2014.12.31. ”A” EREDMÉNYKIMUTATÁS (összköltség eljárással)

Tételszám


Előző év


Tárgy év

b

c

d

e

a

01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele

86 148

99 691

86 148

99 691

0

0

11

15

5

57

11 723

12 149

1 658

1 944

13 386

14 150

44 094

55 156

5 057

8 436

13 160

15 902

62 311

79 494

1 881

972

1 739

2 304

6 842

2 786

02. Export értékesítés nettó árbevétele I.

Értékesítés nettó árbevétele (01.+02.)

03. Saját termelésű készletek állományváltozása 04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke II.

Aktivált saját teljesítmények értéke (+03.+04.)

III.

Egyéb bevételek

III/a. ebből: visszaírt értékvesztés 05. Anyagköltség 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 07. Egyéb szolgáltatások értéke 08. Eladott áruk beszerzési értéke 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV.

Anyagjellegű ráfordítások (05.+06.+07.+08.+09.)

10. Bérköltség 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 12. Bérjárulékok V.

Személyi jellegű ráfordítások (10.+11.+12.)

VI.

Értékcsökkenési leírás

VII. Egyéb ráfordítások VII/a. ebből: értékvesztés A.

ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I.+II.+III.-IV.-V.-VI.-VII.)

Keltezés:

2015. február 15.



2014.01.01.-2014.12.31. ”A” EREDMÉNYKIMUTATÁS (összköltség eljárással)

Tételszám


Előző év


Tárgy év

b

c

d

e

a

13. Kapott (járó) osztalék és részesedés 13/a. ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 14/a. ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 15/a. ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

591

436

591

436

0

0

591

436

7 433

3 222

16/a. ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 17/a. ebből: értékelési különbözet VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13.+14.+15.+16.+17.) 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 18/a. ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 19.

Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

19/a. ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 21/a. ebből: értékelési különbözet IX.

Pénzügyi műveletek ráfordításai (18.+19.+20.+21.)

B.

PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII.- IX.)

C.

SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A. ±B.)

X.

Rendkívüli bevételek

XI.

Rendkívüli ráfordítások

D.

RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X.-XI.)

E.

ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (±C. ±D.)

XII. Adófizetési kötelezettség F.

ADÓZOTT EREDMÉNY (±E.-XII.)

5 -5

0

7 428

3 222

429

653

6 999

2 569

22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

0

23. Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés

0

G.

MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±F.+22.-23.)

Keltezés:

2015. február 15.

6 999

2 569

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET


1

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS RÉSZ A VÁLLALKOZÁS ÉS A SZÁMVITELI POLITIKA BEMUTATÁSA 1. A VÁLLALKOZÁS ISMERTETÉSE 2. A SZÁMVITELI POLITIKA BEMUTATÁSA B. SPECIFIKUS RÉSZ I. MÉRLEGHEZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTÉSEK 1. IMMATERIÁLIS JAVAK 2. TÁRGYI ESZKÖZÖK 3. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 4. KÉSZLETEK 5. KÖVETELÉSEK 6. ÉRTÉKPAPÍROK 7. PÉNZESZKÖZÖK 8. SAJÁT TŐKE 9. CÉLTARTALÉKOK 10. KÖTELEZETTSÉGEK 11. AKTÍV ÉS PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK ALAKULÁSA 12. ELLENŐRZÉS, ÖNELLENŐRZÉS SORÁN FELTÁRT HIBÁK, HIBAHATÁSOK II. EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTÉSEK 1. NETTÓ ÁRBEVÉTEL, 2. EGYÉB BEVÉTEL 3. KÖLTSÉGEK KÖLTSÉGNEMENKÉNTI MEGBONTÁSA 4. EGYÉB RÁFORDÍTÁS 5. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE 6. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY 7. ADÓZÁS C. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZ I. SZÖVEGES ÉS SZÁMSZAKI ÉRTÉKELÉS A VÁLLALKOZÁS VAGYONI, PÉNZÜGYI, JÖVEDELMI HELYZETÉRŐL, A LIKVIDITÁSRÓL, A FIZETŐKÉPESSÉGRŐL 1. ESZKÖZÖK ALAKULÁSA 2. FORRÁSOK ALAKULÁSA 3. VAGYONI, HATÉKONYSÁGI, JÖVEDELMEZŐSÉGI MUTATÓK ALAKULÁSA 4. LIKVIDITÁS ÉS FIZETŐKÉPESSÉG ALAKULÁSA 5. CASH-FLOW ALAKULÁSA I. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZ 1. RÉSZESEDÉSI VISZONYBAN ÁLLÓ VÁLLALKOZÁSOKKAL FOLYTATOTT TRANZAKCIÓK 2. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK 3. ÜZLETVEZETÉS, IGAZGATÓSÁG, FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 4. BÉR ÉS LÉTSZÁMADATOK 5. CASH-FLOW KIMUTATÁS A.

I.

3 3 3 6 20 20 20 20 23 24 25 25 25 26 27 27 28 29 30 30 30 30 32 32 32 32 34

34 34 35 35 37 37 38 38 40 40 41 41

2


A.

ÁLTALÁNOS RÉSZ

I.

A VÁLLALKOZÁS ÉS A SZÁMVITELI POLITIKA BEMUTATÁSA 1.

A VÁLLALKOZÁS ISMERTETÉSE

Az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban „társaság”), a Magyar Állam alapította és a tulajdonosi jogokat a 2007. évi CVI. törvény 3 §-a alapján az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján. A társaság alapításának időpontja 2012. november 19., és az alábbi tevékenységeket folytatja: Főtevékenység: 7010

Üzletvezetés

A társaság egyéb tevékenységi körei: 7022 6420 2211 2920 5814 4939 2932 8211 6820 8219 7120 6202 4941 3530 6920 5221 4519 8230 7311 6201 5210 4520 8299 7312 6203 5520 4531 8559 7712 6209 5590

Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás Vagyonkezelés (holding) Gumiabroncs, gumitömlő gyártása Gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártása Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása M.n.s egyéb szárazföldi személyszállítás Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása Összetett adminisztratív szolgáltatás Saját tulajdonú. bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Műszaki vizsgálat, elemzés Információs-technológiai szaktanácsadás Közúti áruszállítás Gőzellátás, légkondicionálás Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység Szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás Egyéb gépjármű-kereskedelem Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése Reklámügynöki tevékenység Számítógépes programozás Raktározás, tárolás Gépjárműjavítás,- karbantartás M.n.s egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás Médiareklám Számítógép-üzemeltetés Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás Gépjárműalkatrész-nagykereskedelem M.n.s egyéb oktatás Gépjárműkölcsönzés (3,5 tonna fölött) Egyéb információs-technológiai szolgáltatás Egyéb szálláshely-szolgáltatás

3

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 4532 8553 7739 7912 6311 5629 4730 6312 5819 4931 7911

Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem járművezető-oktatás Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése, Utazásszervezés Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás Egyéb vendéglátás Gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem Világháló-portálszolgáltatás Egyéb kiadói tevékenység Városi, elővárosi szárazföldi személyszállítás Utazásközvetítés

A társaság bejegyzett székhelye 3527 Miskolc, József Attila utca. 70. A társaság jegyzett tőkéje 11.198.703 E Ft A társaság tulajdonosai:

Névérték 2013.12.31 2014.12.31 E Ft E Ft MNV Zrt

Tulajdonosi részarány (%) 2013.12.31 2014.12.31 E Ft E Ft

10 954 700

11 198 703

100,00

100,00

10 954 700

11 198 703

100,00

100,00

Részvények száma és névértéke részvénytípusonként: Névre szóló dematerializált törzsrészvények száma, névértéke és összértéke 1 db 11.178.703 db

20 millió Ft 1.000 Ft

20.000 ezer Ft 11.178.703 ezer Ft

A társaság könyvvizsgálója: Az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. Könyvvizsgálója 350/2014. (VII:30) AH. sz. alapítói határozat alapján a 2014. évi éves beszámoló elfogadását tartalmazó Alapítói Határozat kiadása napjáig, de legkésőbb 2015. május 31-ig. A könyvvizsgáló cég neve:

CONFESSIO Kft 1106 Budapest, Juhász utca 39. MKVK Nyilv.sz.: 002292

A könyvvizsgáló neve:

Turányik Ferenc 1106 Budapest, Juhász utca 39.. MKVK tagsági szám: 006614

A könyvvizsgáló díjazása:

az alapítói határozat értelmében 700.000 Ft+ÁFA

4

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az éves beszámoló aláírására Dr. Sárközi György Tibor vezérigazgató (3528 Miskolc, Csokonai Vitéz Mihály u. 23.) jogosult. A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy Takácsné Ambrus Marianna gazdasági igazgató (3508 Miskolc, Futó út 64. regisztrációs szám: 149701) Az Észak-magyarországi régióhoz tartozó volán társaságok 2014. május 6.-i közgyűlésein, illetve a kiadott Alapítói Határozat alapján a részvényesek döntöttek a régióba tartozó három társaság, a BORSOD VOLÁN Zrt., HAJDÚ VOLÁN Zrt. és SZABOLCS VOLÁN Zrt. 2014. december 31.-vel történő integrálásáról, beolvadásáról az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.-be. Az átalakulással érintett társaságok legfőbb szervei a beolvadással kapcsolatos második döntést 2014. július 30.-án meghozták, és egyúttal elfogadták az átalakulási (egyesülési) tervet is, továbbá felhatalmazták a társaságok vezérigazgatóját az egyesülési szerződés aláírására. 2014. július 30.-án megtörtént az egyesülési szerződés, továbbá a jogutód társaság, az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. módosított létesítő okiratának aláírása. Az Észak-magyarországi régió tekintetében a BORSOD VOLÁN Zrt. esetében 2012. évre vonatkozóan átfogó ellenőrzés, míg innovációs járulék tekintetében 2008-2009-2010. évekre vonatkozóan ellenőrzés volt folyamatban. A Ctv. 57.§ (1) bek. szerinti határidő nem a kérelem benyújtástól, hanem attól az időponttól kezdődik, amikor az átalakulásban részt vevő valamennyi cég cégirata az eljárásra illetékes cégbíróság rendelkezésére áll, így a 2014. december 31. beolvadási időpont tehát nem volt tartható. A BORSOD VOLÁN Zrt., a HAJDÚ VOLÁN Zrt. és a SZABOLCS VOLÁN Zrt. 2015. január 15.-én beolvadt az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.-be. A beolvadással a három leánytársaság addigi formájában megszűnt, az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 2015. január 16-tól a felsorolt VOLÁN társaságok általános jogutódjaként látja el tevékenységét.

5


2. a)

A SZÁMVITELI POLITIKA BEMUTATÁSA Az elszámolás alapja

Éves beszámolónkat a 2000. évi C. törvény szerint készítjük, ennek megfelelően a kettős könyvvitel szabályai szerint vezetjük könyveinket. A mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő év február hó 15. napja. Az éves beszámoló készítése során a Számviteli Tv. 1. sz. mellékletének „A” változatú mérlegét alkalmazzuk. A választott mérlegséma esetében nem élünk a továbbtagolás lehetőségével, nem veszünk fel új tételeket. Eredmény-kimutatásunk elkészítésének célja, hogy vállalkozásunk jövedelmi helyzetét megbízhatóan és a valóságnak megfelelően mutassuk be. A Számviteli törvény 71. § (1) bekezdés a.) pontja alapján összköltség eljárással és a (2) bekezdés alapján az „A” változat szerint mutatjuk ki éves eredményünket. Az eredmény-kimutatás esetében nem élünk a továbbtagolás lehetőségével, nem veszünk fel új tételeket és nem is vonunk össze sorokat, ezzel is biztosítva az állandóságot és az összehasonlíthatóságot. Az éves beszámoló adatai ezer forintban értendők. b) Az éves beszámoló összeállításánál alkalmazott értékeli módok, módszerek ismertetése Az ellenőrzés és önellenőrzés során feltárt hiba, hibahatás minősítése A jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év adatainak utólagos (gazdálkodó illetve adóhatóság általi) ellenőrzése során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, melyek a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. Nem jelentős összegű hiba Ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba 8.1.2. pont szerinti értékhatárát. Az ellenőrzés által megállapított nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák. A jelentős összegű hiba Az utólagos ellenőrzések, önellenőrzések által feltárt azon hibák meghatározása (a törvénnyel összhangban), amelyek hatással lehetnek a beszámolóban bemutatott megbízható és valós képre: Jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és

6

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérleg főösszegének 2 %-át, illetve, ha a mérleg főösszeg 2 %-a nem meghaladja az 1 millió forintot, akkor az 1 millió Ft. Az előző évekre vonatkozó – a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti - módosításokat a mérleg és eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi adatainak. Ez esetben a mérlegben és az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző üzleti év adatai, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok (Számviteli törvény 19.§ (3)). Fajlagosan kisértékű készletek Fajlagosan kis értékűnek tekintjük azokat a készleteket, amelyeknek a könyv szerinti értéke a kialakított készletcsoportokon belül (főkönyvi számlánként) nem haladja meg az adott készletcsoporthoz tartozó készletek könyv szerinti értékének 5 %-t. Vevőnként, adósonként kisösszegű követelések értéke Kis összegű követelésnek tekintjük azokat a követeléseket, amelyek esetében a végrehajtás költségeinek háromszorosát nem haladja meg a követelés összege. A társaság a követelések összevont minősítési lehetőségével nem él, minden követelést egyedileg értékel. Behajthatatlan követelések esetében aránytalan költség Behajthatatlan követelések esetében maximum a végrehajtás költségeinek háromszorosában illetve a fizetési meghagyásos eljárásnál az eljárási költség ötszörösében határozzuk meg azt az értéket amikor a végrehajtással kapcsolatos költségek már nincsenek arányban a követelésből várhatóan megszerezhető összeggel Behajthatatlan a követelés, ha:  amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető),  amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,  amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,  amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,  amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek (a követelésből várhatóan megszerezhető összeg nem éri el a végrehajtási költségeinek háromszorosát) nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel,

7


 

mert a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" (cégbírósági igazolása az ismeretlen cégről) nem járt eredménnyel, amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

A mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni. c)

Amortizációs politika bemutatása A hasznos élettartam, a maradványérték és az amortizáció elszámolásának módszere Az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják. Hasznos élettartam Az az időszak, amely alatt eszközt rendeltetésszerűen használják, ezért az eszközt a gazdálkodó időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja: a. hasznos élettartam az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás (műszakok száma, tevékenységre jellemző körülmények, az eszköz fizikai jellemzői), erkölcsi avulás (technológiai változások, termékek iránti kereslet), az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja, Hasznos élettartam (időarányos leírásnál) Hasznos élettartamnak nevezzük azt az időszakot, amely alatt az eszközt rendeltetésszerűen használják, ezért az eszközt a gazdálkodó időarányosan az eredmény terhére elszámolja. Az amortizálható eszköz hasznos élettartama alatt általában azt az időszakot kell érteni, amely ideig az amortizálható eszköz a vállalkozó tevékenységét szolgálja. A tárgyi eszközök (kivéve a tenyészállatok és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok) hasznos élettartama alatt a várható fizikai elhasználódás (kopás), technikai avulás stb. figyelembevételével meghatározott olyan élettartamot kell érteni, amely ideig az eszközt a gazdálkodó várhatóan használni fogja. Maradványérték A rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában – a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében – az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. (Számviteli törvény 3.§ (4) bekezdés 6. pont)

8

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A hasznos élettartam és a maradványérték szorosan összefüggő kategóriák. A maradványérték a hasznos élettartam nagyságától függően más és más lehet. Általában nem jelentős, tehát nulla, ha a hasznos élettartam azonos a műszakigazdasági élettartammal. Társaságunk a hasznos élettartam végén várható maradványértéket az alábbiakban határozza meg:      

Épületek esetén a bekerülési érték 5 %-a, Építmények esetén a bekerülési érték 5 %-a, ha a 100 ezer Ft-ot meghaladja, Autóbuszok kivételével valamennyi jármű esetén a bekerülési érték 10 %-a, Újonnan beszerzett autóbuszok esetén a bekerülési érték 5 %-a, használtan beszerzett autóbuszok esetén a bekerülési érték 10 %, ha az 500 ezer Ft-ot meghaladja, Műszaki és egyéb gépek, berendezések (a járművek kivételével) esetén a bekerülési érték 10 %, ha a 100 ezer Ft-ot meghaladja, A 200 ezer Ft alatti tárgyi eszközöknél a maradványérték nem értelmezhető.

Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) viszonyított arányát, az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni. Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell. Tárgyi eszközök felújítása esetén a felújítás értékét a könyv szerinti bruttó értékre kell ráaktiválni, és az így módosított érték alapján kell az értékcsökkenési leírást meghatározni. Az értékcsökkenést, az értékcsökkenési leírás elszámolását attól az időponttól kell megkezdeni, amikor a tárgyi eszköz üzembe helyezése, használatba vétele megtörtént. A társaság amortizációt a napi állomány után számol el.

Az immateriális javak hasznos élettartama Az immateriális javak hasznos élettartamát a következő táblázat foglalja össze: Megnevezés Üzleti, vagy cégérték Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Alapítás – átszervezés aktivált értéke Ebből ISO minősítő rendszer bevezetése Szellemi termékek Vagyoni értékű jogok

Hasznos élettartam 5 év

Leírási kulcs 20 %

5 év

20 %

5 év

20 %

minősített időszak 3 év 5 év

33% 20 %

9


Az ISO minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatban a rendszer bevezetésének költségei aktiválásra kerülnek, melyek esetén a hasznos időtartam megegyezik a minősített időszakkal. Az ismétlődő auditokkal kapcsolatos kiadások a folyóköltségek között számolandók el, időarányosan, azon időszak alatt, amire az audit vonatkozik. Immateriális javak esetén a társaság maradványértéket nem állapít meg.

Az immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése A társaság az immateriális javak terv szerinti értékcsökkenését a használati időn belül lineárisan határozza meg. Az értékcsökkenést a használatba vételtől, a birtokba lépéstől kezdődően havonta – napokra - számolja el a társaság. Tárgyi eszközök hasznos élettartama és értékcsökkenése elszámolásának rendje A társaságnál az elhasználódási időtartamok (várható használati idők), és ehhez kapcsolódóan a leírási kulcsok az alábbiak szerint kerültek meghatározásra: A társaság az egyenletesen elhasználódó eszközök esetén lineáris leírást alkalmaz. Megnevezés Ingatlanok Épületek Hosszú élettartamú szerkezetből Közepes élettartamú szerkezetből Rövid élettartamú szerkezetből Környezetvédelmi célú épületek Bérbeadott épületek Építmények Ipari építmény Üzemanyag tartály Elektromos vezeték (távközlési hálózat vezetékei is) Kőolaj-, földgáz és gázvezeték Gőzvezetékek Egyéb más vezetékek

Hasznos élettartam

Leírási kulcs

50 év

2%

33,3 év

3%

16,7 év

6%

25 év

4%

20 év

5%

50 év 20 év

2% 5%

12,5 év

8%

16,7 év

6%

25 é 33,3 év

4% 3%

Műszaki és egyéb gépek, berendezések, felszerelések Járművek, (kivéve az autóbuszokat) Tehergépjármű 10 év 10 % Egyéb jármű 5 év 20 %

10

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Ügyviteltechnikai eszközök programvezérlésű szerszámgépek, számvezérlésű gépek, berendezések általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések Jegykiadó gépek (számítógép alapú jegykiadó gépek) Környezetvédelmet szolgáló berendezése Bérbeadott gépek, berendezések Hulladéktároló Egyéb gépek, berendezések 100.000 Ft alatti immateriális javak és tárgyi eszközök 100.000-200.000 Ft közötti tárgyi eszköz

3 év

33 %

3 év

33 %

3 év

33 %

10 év

10 %

3 év 3 év

33 % 33 %

5 év 6,9 év

20 % 14,5 % Azonnali leírás

2 év

50 %

Autóbuszok esetén a társaság lineáris leírási módszert alkalmaz.  



Újonnan beszerzett autóbuszok esetében a hasznos élettartam 10 év, maradványérték 5 % Használtan beszerzett autóbuszok esetében a várható élettartam egyedileg kerül meghatározásra a konkrét műszaki állapot, kilométer telítettség, a gyártási év, és a használtsági fok alapján. Ezen autóbuszoknál is a bekerülési érték 10 %-ában állapítjuk meg a maradványértékét, de jelentősnek csak akkor minősítjük, ha az 500 ezer Ft-ot meghaladja. A társaság tulajdonában levő autóbuszon amennyiben felújítás történik (ráaktiválás), a felújítást követő hasznos élettartamot. egyedileg állapítjuk meg és maximum 5 évben jelöljük meg, ez esetben a maradványértéket nem állapítunk meg.

Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni a képzőművészeti alkotásnál, a régészeti leletnél, műemléki védettségű épületnél, üzleti vagy cégértéknél, valamint az olyan kép- és hangarchívumnál, illetve egyéb gyűjteménynél, egyéb eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke – különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan – évről évre nő. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának tilalma vonatkozik a földterület, a telek (kivéve a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek), az erdő bekerülési értékére, illetve az üzembe nem helyezett beruházásokra. Ezekre az eszközökre tervszerinti értékcsökkenés nem, viszont terven felüli értékcsökkenés elszámolható. Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha

11

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a) b)

c)

az immateriális jószág, a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke; a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan; a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető.

Tartósnak tekinthető, ha 1 éven túli, jelentősnek, ha az eredeti beszerzési érték 20 %át meghaladó mértékű. Az értékcsökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a beruházások közül - a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után - ki kell vezetni. Nem számolható el terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél. Amennyiben a leírások miatt az eszközök könyv szerinti értéke alacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülési értékénél és az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a leírásokat meg kell szüntetni, a megbízható és valós összkép érdekében az eszközt piaci értékére, legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó értékére vissza kell értékelni. 100.000 Ft alatti eszközök elszámolási módjának megválasztása A számviteli törvény lehetőséget ad arra, hogy a 100 ezer Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok, szellemi termékek beszerzési, előállítási értékét a használatba vételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámoljuk. A társaság él ezzel a lehetőséggel, és alkalmazza az elszámolásnak ezt a módját a tárgyi eszközök, a vagyoni értékű jogok, valamint a szellemi termékek minden típusára és csoportjára, mely az előbbi feltételeknek megfelel. A tulajdonosi érdekek és a vagyon védelme szempontjából a kis értékben nyilvántartott immateriális javak és tárgyi eszközök az analitikus nyilvántartásban mindaddig kimutatásra kerülnek, míg kiselejtezésükre vagy értékesítésükre nem kerül sor. Amennyiben az eszköz használata, rendeltetése megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést már nem szolgálja vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell változtatni, a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé vagy fordítva. Ha a vállalkozás szempontjából meghatározó jelentőségű tárgyi eszköznél, az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményben (hasznos élettartamban, bekerülési értékben, maradványértékben) lényeges változás következik be, akkor az évenként elszámolásra

12

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET kerülő értékcsökkenési leírás megváltoztatható, de az eredményre gyakorolt számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. d.)

Alapítás-átszervezés költségeinek elszámolása Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos – beruházásnak, felújításnak nem minősülő – a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan – az 51. § szerint az eszköz bekerülési (előállítási) értékét képező – közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Ide tartoznak - többek között – a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei, valamint az ásványkincs-kutatási tevékenység során felmerült olyan költségek, amelyek a kapcsolódó beruházás, felújítás bekerülési értékben nem vehetők figyelembe, feltéve, hogy e költségek a kutatási tevékenység eredményeképpen kitermelt ásványkincs hasznosításból származó bevételekben várhatóan megtérülnek.

e.)

Értékvesztés elszámolásának rendje A számviteli törvény kötelezően előírja az értékvesztés elszámolását egyes eszközfajtáknál abban az esetben, ha azok piaci értéke (megítélése) alacsonyabb a mérlegkészítéskor, mint a nyilvántartás szerinti értéke. Értékvesztést kell elszámolni:  a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél,  a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál,  a külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál,  az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél,  vásárolt és saját termelésű készleteknél. Befektetések és értékpapírok értékvesztése A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél- függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A gazdasági társaságban lévő tulajdonosi részesedést jelentő befektetés piaci értékének meghatározásakor figyelembe kell venni a gazdasági társaság tartós (legalább 1 éven keresztül történő) piaci megítélését, a gazdasági társaság saját tőkéje és a jegyzett tőkéje, illetve a befektetés könyv szerinti értéke és névértéke arányát. Társaságunknál értékvesztést kell elszámolni a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél, ha legalább 1 éven keresztül a gazdasági társaság saját tőke/jegyzett tőke aránya 10 %-kal kisebb, mint a befektetés könyv szerinti értéke/befektetés névértékének aránya. Az értékvesztést a piaci érték szintjéig kell elszámolni.

13


A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és – (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó – piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Amennyiben a mérlegfordulónapi értékelés során megállapítást nyert, hogy a befektetések és értékpapírok mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a befektetés beszerzési értékét. Az értékvesztés elszámolásának és visszaírásának tekintetében jelentősnek minősül, ha a piaci érték és könyv szerinti érték különbözete meghaladja a könyv szerinti érték 20 %-át, tartósnak, ha 1 éven túl fennáll. Követelések értékvesztése Az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés napjáig pénzügyileg nem rendezett követelések esetében a vevő, az adós minősítése alapján (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Tartósnak tekinthető a követelés könyv szerinti értéke és várhatóan megtérülő összege közötti veszteségjellegű különbözet, ha a követelés kiegyenlítésére a fizetési határidőt követő 60 napon belül nem került sor. Jelentősnek akkor tekinthető a veszteségjellegű különbözet, ha meghaladja a követelés eredeti bekerülési értékének a 20%-át, vagy az 50 ezer Ft-ot. A határidőn túli követelésekre, a rendelkezésre álló információk alapján egyedi elbírálás szerint kell az értékvesztést megállapítani és elszámolni. Amennyiben más információ nem áll rendelkezésre, csak a fizetési késedelem, akkor az alábbi értékvesztéseket kell elszámolni. Időintervallum

Értékvesztés %-a

60-90 nap

25 %

91-180 nap

50 %

181-360 nap

80 %

361 nap felett

100 %

14

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Ha egy vevőnél több különböző lejáratú követelés is van és csak a fizetési késedelmi információ áll rendelkezésre, akkor az értékvesztést a legrégebbi tartozás időintervalluma szerinti %-kal számoljuk el. Amennyiben a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen (legalább 20%-kal) meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eredeti bekerülési értéket. Az értékvesztés visszaírását az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani. Vásárolt és saját termelésű készletek Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken, ha pedig a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. A készletek bekerülési, illetve könyv szerinti értéke akkor tekinthető jelentősen magasabbnak, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke (illetve várható eladási ára), ha azt legalább 20%-kal meghaladja. Tartós – az előzőekben megfogalmazott – eltérésről akkor beszélhetünk, ha a készletek bekerülési, illetve könyv szerinti értéke legalább 1 éven keresztül meghaladja a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéket (várható eladási árat). Az értékvesztés elszámolása a fajlagosan kis értékű készleteknél a könyv szerinti érték arányában történik. Ezen készleteknél a könyv szerinti érték 30%-át kell értékvesztésként elszámolni az értékvesztés elszámolásához szükséges feltételek fennállása esetén. A Számviteli törvény szerint értékvesztésként el kell számolni a vásárolt készletek beszerzési árát, könyv szerinti értékét, vagy annak egy részét, illetve a saját termelésű készletek előállítási árat csökkentő azon tételeket is, melyek akkor következnek be, ha a készlet  a vonatkozó előírásoknak, minőségi követelményeknek (szabvány, szakmai előírás, szállítási szerződés szerinti feltételek stb.) nem felel meg;  az eredeti rendeltetésének nem felel meg;  megrongálódott, felhasználhatósága bizonytalan;  feleslegessé vált, értékesítése kétséges. Ezekben az esetekben a készlet értékét addig a mértékig kell csökkenteni, hogy a készlet használhatóságának, értékesíthetőségének megfelelő – a mérlegkészítéskor ismert vagy érvényesíthető – piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni

15

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eredeti bekerülési értéket. Az értékvesztés visszaírását az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani. f.)

Céltartalék képzés alkalmazott alapelvei Céltartalékként kell kimutatni az olyan passzívákat, amellyel a társaság:    

az óvatosság és az összemérés elvéből kiindulva, pontosítja az eredményt, valósabbá teszi a saját tőkét, fedezetet teremt a tárgyidőszakból eredő, de a következő év(ek)ben várhatóan jelentkező kötelezettségekre, költségekre és ráfordításokra.

A számviteli törvény előírásai szerint a céltartalék képzése részben kötelező, részben pedig lehetőség. Jogcímei: 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre Fogalma: olyan ráfordítások, amelyek  harmadik féllel kapcsolatban,  várhatóan, vagy bizonyosan felmerülnek a jövőben,  múltbeli, vagy folyamatban lévő ügyletekből származnak, s  azokra a szükséges fedezetet a vállalkozó más módon nem biztosította. Az ilyen címen felmerülő céltartalék képzése kötelező. Fajtái: Garanciális kötelezettségre képzett céltartalék Függő kötelezettségre képzett céltartalék  kezességvállalás  opciós ügyletek  garanciavállalás  nem valódi penziós ügyletek  váltókezesi kötelezettség  le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatos várható kötelezettség  stb. Biztos jövőbeni kötelezettségre képzett céltartalék  határidős ügyletekből következő fizetési kötelezettség  swap ügyletek határidős része miatti fizetési kötelezettség  stb. Korengedményes nyugdíj miatt képzett céltartalék Végkielégítés miatt képzett céltartalék Környezetvédelmi kötelezettségre képzett céltartalék Stb. 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre Fogalma: olyan költségek, amelyek  valószínűsíthetően, várhatóan (tehát nem biztosan),  időszakonként ismétlődően,  jelentős összegben,  a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk alapján felmerülnek, de

16

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET  összegük, vagy  felmerülésük időpontja bizonytalan, és  nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. Társaságunk a várható, jövőbeni fenntartási (pl. épület-fenntartási) átszervezési, környezetvédelmi költségekre képez céltartalékot. A szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képez céltartalékot. 3. Egyéb céltartalék Fogalma: Az előzőeken kívül eső, más címen képzett céltartalék. Fajtái: 

 g.)

A társaság a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó - beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások nem realizált árfolyamveszteségét a Sztv 33. § (2) bekezdése szerint halasztott ráfordításként számolja el, ezért az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot mutat ki. Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható - amortizációnál figyelembe vett - élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb. Ha a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget a 33. § (3) bekezdése szerint meg kell szüntetni, akkor a (4) bekezdés szerint képzett céltartalék is megszüntetendő. Külön kormányrendelet által szabályozott céltartalék.

A szokásos és a rendkívüli tételek elkülönítésének szempontja A rendkívüli eredmény a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások különbözete. A Számviteli törvény szerint a rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozás rendszeres üzemmenetén kívül esnek, szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A rendkívüli bevételek között kell kimutatni:  a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értékét;  a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás befejezésekor), az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt részesedés (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a több;  az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) - a gazdasági társaság átalakulása esetén - az átalakulással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszűnt részesedésre jutó - a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke

17






 





összegét (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét); a külső tulajdonosnál (tagnál) - a gazdasági társaság beolvadása esetén - az átvevő (beolvasztó) gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszűnt részesedésre jutó - a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke összegét; a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedés (részvény, üzletrész, vagyoni betét) névértékének fejében átvett (járó) eszközök értékét; a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok névértékét; a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik; a visszafizetési kötelezettség nélkül (nem a költségek ellentételezésére belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, természetes személytől, szerződés alapján külföldi szervezettől) kapott, véglegesen átvett pénzeszközök összegét a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét.

A rendkívüli bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni:    

az elengedett kötelezettség összegét, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik; a fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszközök összegét; a térítés nélkül átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét; a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik.

A társaság a rendkívüli bevételek között elszámolt ezen összegeket a fejlesztési célra kapott támogatások esetében jelentősnek minősíti és mivel a megbízható és valós összkép követelménye azt indokolja, a megszüntetést az egyéb bevételekkel szemben számolja el (Számviteli törvény 86.§(5)). A rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni:  a tulajdonosnál (a tagnál) az alapításkor, a jegyzett tőke emelésekor a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékét;  a visszavásárolt saját részvény, a saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) értékét;  a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás befejezésekor) – az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor – a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni

18










 

betéteinek) nyilvántartás szerint (könyv szerinti) értékét, valamint a megszűnés miatt – a megszűnt részesedés (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) ellenében – kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a kevesebb; az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) – a gazdasági társaság átalakulása esetén – az átalakult gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét; a külső tulajdonosnál (tagnál) – a gazdasági társaság beolvadása esetén – a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét; a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedések (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét. a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben, valamint - a behajthatatlannak nem minősülő - elengedett követelés könyv szerinti értékét; a tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, a tartozást átvállalónál; a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, véglegesen átadott pénzeszközök összegét. Nem tartoznak ide a költségek, ráfordítások ellentételezésére belföldi vagy külföldi gazdálkodónak, az üzleti évhez kapcsolódóan visszafizetési kötelezettség nélkül átadott támogatások, juttatások.

A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni, de halasztott ráfordításként időbelileg el lehet határolni - az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében - a vállalkozó által megvalósított (megszerzett) és jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átadott olyan eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét, amelyet a jövőbeni vállalkozási tevékenysége érdekében valósított (szerzett) meg.

19


B.

SPECIFIKUS RÉSZ

I.

MÉRLEGHEZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTÉSEK 1.

IMMATERIÁLIS JAVAK

2014.12.31. 2013.12.31.

3.095 E Ft 4 043 E Ft

Az immateriális javak értéke év közben az alábbiak szerint alakult: Nyitó állomány

Növekedés

Csökkenés

Átsorolások

Záró állomány

E Ft

E Ft

E Ft

E Ft

E Ft

Bruttó érték Alapítás átszervezés értéke Vagyoni értékű jogok Immateriális javak bruttó értéke összesen:

1 710 3 032

0 0

1 710 3 032

4 742

0

0

0

4 742

Alapítás átszervezés értéke Vagyoni értékű jogok

217 482

341 607

0 0

Immateriális javak értékcsökkenése összesen:

699

948

0

0

1 647

4 043

-948

0

0

3 095

Értékcsökkenés

Nettó érték

558 1 089

Immateriális javak beszerzésére 2014. évben nem történt. A korábban beszerzett immateriális javakra 948 ezer Ft értékcsökkenést számoltunk el, így a társaság immateriális javak nettó étéke 23,4 %-kal csökkent.

2.

TÁRGYI ESZKÖZÖK

2014.12.31. 2013.12.31.

126 E Ft 0 E Ft

A tárgyi eszközök értéke év közben az alábbiak szerint alakult.

20

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Nyitó állomány

Növekedés

Csökkenés

Átsorolások

Záró állomány

E Ft

E Ft

E Ft

E Ft

E Ft

Bruttó érték Ingatlanok

0

0

0

Műszaki berendezések, gépek, járművek

0

0

0

0

Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

1 182

150

0

1 332

Beruházások

0

150

150

0

Beruházásokra adott előlegek Tárgyi eszközök bruttó értéke összesen:

0

0

1 182

300

150

0

1 332

Ingatlanok

0

0

Műszaki berendezések, gépek, járművek

0

0

0

0

Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

1 182

24

0

1 206

Beruházások

0

0

0

0

Beruházásokra adott előlegek

0

0

0

0

1 182

24

0

0

1 206

0

276

150

0

126

Értékcsökkenés

Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása összesen: Nettó érték

0

A társaság tevékenységének végzéséhez 1 db mobil telefont szerzett be, mely után 24 ezer Ft értékcsökkenést számoltunk el. Az értékcsökkenés alakulását az alábbi táblázat tartalmazza.

21


Terv szerinti Lineáris

Használatba vételkor egy összegben

Összesen

E Ft

E Ft

E Ft

Terven felüli E Ft

Immateriális javak

948

0

948

0

Alapítás átszervezés értéke

341

0

341

0

Vagyoni értékű jogok Tárgyi eszközök Ingatlanok Műszaki gép, berend., felszerelés, jármű Egyéb gép, berend., felszerelés Beruházások

607 24 0

0 0

607 24 0

0 0

0

0

0

0

24

0

24

0

0

0

0

Összesen

972

0

972

0

22


3.

BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

2014.12.31. 2013.12.31.

13.627.875 13 584 494

A társaság befektetett pénzügyi eszközeinek értéke 13.627.875 ezer Ft

2013. december 31

2014. december 31

Tulajdoni hányad

Névérték

Könyv szerinti érték

Tulajdoni hányad

Névérték

Könyv szerinti érték

(%)

(E Ft)

(E Ft)

(%)

(E Ft)

(E Ft)

Egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozások BORSOD VOLÁN Zrt.

99,67

3 716 080

6 161 556

99,95

3 726 740

6 179 435

HAJDÚ VOLÁN Zrt.

99,71

2 211 650

4 787 903

99,99

2 217 970

4 801 712

SZABOLCS VOLÁN Zrt.

99,48

2 065 830

2 635 035

99,86

2 073 620

2 646 728

7 993 560

13 584 494

8 018 330

13 627 875

Egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozások összesen

23

E Ft E Ft

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az MNV zrt a 71/2013.(III.20.) alapítói határozatával felemelte a társaság alaptőkéjét 10.934.700 ezer Ft-tal nem pénzbeli hozzájárulás ellenében. Az alaptőke-emelés során a társaság nem pénzbeli hozzájárulásának tárgya   

367.900 db 10.000 Ft névértékű Borsod Volán Zrt 2.173.000 db 1.000 Ft névértékű Hajdú Volán Zrt 2.030.000 db 1.000 Ft névértékű Szabolcs Volán Zrt

részvény, melynek apport értéke 13.384.072,8 ezer Ft. Az MNV Zrt. 615/2013. (XII.02.) AH. számú alapító határozatában döntött az Északmagyarországi Közlekedési Központ Zrt. alaptőkéjének 244.003.000 Ft összegű, új részvény zártkörű forgalomba-hozatalával, pénzbeli hozzájárulás ellenében történő felemeléséről. Ugyenezen határozatban az MNV Zrt döntött – a GT. 53 § (1) bekezdéséban foglalt vételi kötelezettségére tekintettel, - a BORSOD VOLÁN Zrt., HAJDÚ VOLÁN Zrt. és a SZABOLCS VOLÁN Zrt dolgozói részvényeiből átalakított értékesítésre felajánlott törzsrészvények Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt átal történő megvásárlásáról az 1 részvényre jutó sajáttőke arányos vételáron, azzal, hogy a figyelembe veendő saját tőke érték a könyvvizsgáló által aduitált, az érintett társaság legutolsó, közgyűlés által elfogadott 2012. évi éves beszámolója szerinti saját tőke érték. Az értékesítésre felajánlott törzsrészvényekből 2014. december 31-ig a társaság értékpapírszámlájára transzferált részvények db száma:   

4.083 db 10.000 Ft névértékű Borsod Volán Zrt 39.400 db 1.000 Ft névértékű Hajdú Volán Zrt 40.240 db 1.000 Ft névértékű Szabolcs Volán Zrt

részvény, melynek könyv szerinti értéke 214.969,3 ezer Ft. A Volán társaságok által nyitott értékpapírszámlára került érvényesen be nem nyújtott érvénytelenített dolgozói részvények helyett kiadott dematerializált törzsrészvényeket a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 12 § (1) alapján az átalakítás időpontjától számított 6 hónapon belül, befektetési szolgáltató közreműködésével értékesíteni kellett. E részvényeket is az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt vásárolta meg 1 részvényre jutó sajáttőke arányos vételáron. A megvásárolt részvények db száma   

691 db 10.000 Ft névértékű Borsod Volán Zrt 5.570 db 1.000 Ft névértékű Hajdú Volán Zrt 3.380 db 1.000 Ft névértékű Szabolcs Volán Zrt

részvény, melynek könyv szerinti értéke 28.833,3 ezer Ft.

4.

KÉSZLETEK

2014.12.31. 2013.12.31.

0 E Ft 0 E Ft

Társaság készletekkel nem rendelkezik

24


5.

KÖVETELÉSEK

2014.12.31. 2013.12.31.

10.551 E Ft 14 020 E Ft

Követelések áruszállításból és szolgáltatásból 2013. december 31. (E Ft)

2014. december 31. (E Ft)

Határidőn belüli követelések

14 020

10 551

-3 469

75,26

Határidőn túli követelések lejárat szerint 1-30 napon belüli lejárt 30 napon túli lejárt 60 napon túli lejárt 90 napon túli lejárt 180 napon túli lejárt 360 napon túli lejárt

0 0 0 0 0 0 0 14 020

0 0 0 0 0 0 0 10 551

0 0 0 0 0 0 0 -3 469

-

Eltérés

Index

(E Ft)

(%)

A társaság követelésként a vevőkkel szembeni követelést mutatja ki év végén, amely teljes egészében határidőn belüli vevőkövetelés. A mérlegkészítésig a követelés 100 %-a befolyt. A társaság egyéb követeléssel év végén nem rendelkezik.

6.

ÉRTÉKPAPÍROK

2014.12.31. 2013.12.31.

0 E Ft 0 E Ft

Társaságunk forgatási célú értékpapírokkal nem rendelkezik.

7.

PÉNZESZKÖZÖK

2014.12.31. 2013.12.31.

24.852 E Ft 101 384 E Ft

A társaság pénzeszközéből a működés finanszírozására fordítható állomány 24.653 ezer Ftban alakult év végén, amely az előző évit kis mértékben meghaladta. A 2013 decemberében tőkeemeléssel juttatott, elkülönítetten kezelt, részesedés vásárlásra fordítható összegből év végén 199 ezer Ft állt rendelkezésre. A pénzeszközök egyenlegei az alábbiak szerint alakultak:

25

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. december 31. E Ft

2014. december 31. E Ft

225

252

27

112,00

Budapest bank Zrt.

23 837

24 401

564

102,37

Elkülönített bankszámla

77 322

199

-77 123

101 384

24 852

-76 532

Forint pénztár

Forint pénztár

8.

SAJÁT TŐKE

Eltérés E Ft

2014.12.31. 2013.12.31.

Index %

0,26 24,51

13.654.501 E Ft 13 407 929 E Ft

A saját tőke a 2014. év során az alábbiak szerint változott:

Nyitó egyenleg Jegyzett tőke emelés

Jegyzett tőke

Jegyzett, de be nem fizetett tőke

Tőketartalék

E Ft

E Ft

E Ft

10 954 700

0

2 449 373

Eredmény- Lekötött tartalék tartalék E Ft

E Ft

-4 636

1 493

Mérleg Saját tőke szerinti összesen eredmény E Ft

E Ft

6 999 13 407 929

244 003

244 003

Egyéb növekedés

342

342

Csökkenés

0

Jegyzett tőke csökkentés

0

Előző évi eredmény felosztása

6 999

2014. évi eredmény Egyéb csökkenés 2014. december 31-ei egyenleg

11 198 703

0

2 449 373

2 705

-6 999

0

2 569

2 569

-342

-342

1 151

2 569 13 654 501

Az MNV Zrt. 615/2013. (XII.02.) AH. számú alapító határozatában döntött az Északmagyarországi Közlekedési Központ Zrt. alaptőkéjének 244.003.000 Ft összegű, új részvény zártkörű forgalomba-hozatalával, pénzbeli hozzájárulás ellenében történő felemeléséről, melyet a tulajdonos 2013. december 11-én átutalt. A Miskolci törvényszék Cégbírósága a tőkeemelést 2014. január 13-vál jegyezte be, ezért ezen összeg a nyitó adatokhoz képest növekedést okozott. Eredménytartalékból lekötött tőketartalékként mutatjuk ki az alapítás-átszervezés aktivált értékből a még le nem írt összeget.

26

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Társaságunk adózott eredménye 2.569 ezer Ft, melyet az alapító határozata alapján eredménytartalékba helyezzünk.

9.

CÉLTARTALÉKOK

2014.12.31. 2013.12.31.

0 E Ft 0 E Ft

2014.12.31. 2013.12.31. Szállítói és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek alakulása:

16.230 E Ft 292 416 E Ft

A társaság céltartalékot nem képzett.

10.

KÖTELEZETTSÉGEK

2013. december 31.

2014. december 31.

Eltérés

Index

E Ft

E Ft

E Ft

%

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Szállítók

292 070

15 843

-276 227

5,42

346

387

41

111,85

292 416

16 230

-276 186

5,55

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 2013. december 31. E Ft 244 003

2014. december 31. E Ft 0

Eltérés

Index

E Ft -244 003

% -

SZJA kötelezettség

14 004

731

-13 273

5,22

Egészségügyi hozzájárulás

11 268

1 048

-10 220

9,30

Részesedésekkel kapcsolatos kötelezettségek

9 431

0

-9 431

0,00

Több munkáltató által foglalkoztatottak miatti kötelezettség

6 191

8 262

2 071

133,45

ÁFA kötelezettség

4 211

4 323

112

102,66

Iparűzési adó kötelezettség

1 723

104

-1 619

6,04

Munkabér, egyéb jövedelem kötelezettség

482

460

-22

95,44

Társasági adó kötelezettség

429

535

106

124,71

Szociális hozzájárulási kötelezettség

192

186

-6

96,88

Levont járulék kötelezettség

126

120

-6

95,24

10

9

-1

90,00

0 292 070

65 15 843

65 -276 227

Alapítókkal szembeni kötelezettség

Szakképzési hozzájárulás Innovációs járulék kötelezettség

-

27


Egyéb rövid lejáratú kötelezettségeink értéke 276,2 millió Ft-tal csökkent. Az MNV Zrt. 615/2013. (XII.02.) AH. számú alapító határozatában döntött az Északmagyarországi Közlekedési Központ Zrt. alaptőkéjének 244.003.000 Ft összegű, új részvény zártkörű forgalomba-hozatalával, pénzbeli hozzájárulás ellenében történő felemeléséről, melyet a tulajdonos 2013. december 11-én átutalt. A Miskolci törvényszék Cégbírósága a tőkeemelést 2014. január 13-vál jegyezte be, így az alapítókkal szembeni kötelezettség megszűnt. A bázis időszakhoz képest csökkent a SZJA és EHO fizetési kötelezettségünk mivel a bázis időszakban a volán társaságok dolgozói részvényeiből átalakított értékesítésre felajánlott törzsrészvények megvásárlásal utáni adó kötelezettséget a tárgyévben megfizettük.

11.

AKTÍV ÉS PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK ALAKULÁSA

Aktív időbeli elhatárolás

2014.12.31. 2013.12.31.

4.932 E Ft 0 E Ft

Aktív időbeli elhatárolásként a Groupama Aréna bérleti díjából és hozzá kapcsolódó adó kötelezettség 2015. évre jutó részét tartjuk nyilván. Passzív időbeli elhatárolás

2014.12.31. 2013.12.31.

700 E Ft 3.596 E Ft

A passzív időbeli elhatárolások alakulását az alábbi táblázat tartalmazza.

48 Passzív időbeli elhatárolás

Prémium és járulékai Könyvvizsgálati díj elhatárolása Összesen:



2 896

0

-2 896

700

700

0

100,00

3 596

700

-2 896

19,47

Eltérés E Ft

Index % -

Passzív időbeli elhatárolásként a könyvvizsgálói díjat tartjuk nyilván.

28


12.

ELLENŐRZÉS, ÖNELLENŐRZÉS SORÁN FELTÁRT HIBÁK, HIBAHATÁSOK

Az ellenőrzés során feltárt hibák – amelyek a Számviteli Politikánk szerint nem minősülnek jelentős hibának, így a tárgyév adatai tartalmazzák – eredményre és saját tőkére gyakorolt hatását az alábbi táblázat tartalmazza:

2013. év 2014-ben végzett önrevíziói A hibák eredményt módosító hatása nő az eredmény az elszámolt prémium és járulékainak módosítása miatt csökken az eredmény a társasági adó növekedése miatt A hibák saját tőkét módosító hatása nő az saját tőke az elszámolt prémium és járulékainak módosítása miatt csökken az saját tőke a társasági adó növekedése miatt Hiba és hibahatás összesen Mérleg főösszeg Hibahatás a mérleg főösszeg %-ban

Ft 3 184 876 2 895 876 289 000 3 184 876 2 895 876 289 000 6 369 752 13 703 941 000 0,04648

29


EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTÉSEK

II. 1.

NETTÓ ÁRBEVÉTEL,

2014.12.31. 2013.12.31. 2013. december 31. E Ft

Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

99.691 E Ft 86.148 E Ft


Eltérés E Ft

Index %

80 458

99 691

19 233

123,90

Informati szolgáltatás

1 640

0

-1 640

-

Egyéb szolgáltatás

4 050

0

-4 050

-

86 148

99 691

13 543

-

Nettó árbevétel összesen

A központ 2014. évben 99,7 millió Ft nettó árbevételt realizált, a BORSOD, HAJDÚ és SZABOLCS Volán társaságok felé a szakmai feladatok egységesítésével, koordinálásával összefüggő szolgáltatási (forgalmi, műszaki, humán, informatikai, gazdasági, belső ellenőri, portfóliós, marketing) tevékenységekből.

2.

EGYÉB BEVÉTEL

2014.12.31. 2013.12.31.

15 E Ft 11 E Ft

Az időszakban 15 ezer Ft egyéb bevétele keletkezett a központnak, mely adó és járulék kerekítési különbözetből adódik.

3.

KÖLTSÉGEK KÖLTSÉGNEMENKÉNTI MEGBONTÁSA

A költségek költségnemenkénti alakulását az alábbi táblázat tartalmazza.

30

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. december 31. E Ft 5 11 723 1 658 0 0 13 386

2014. december 31. E Ft 57 12 149 1 944 0 0 14 150

44 094 5 057 13 160 62 311

Értékcsökkenés Egyéb ráfordítások

Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások összesen Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Személyi jellegű ráfordítások összesen

Költségek összesen

Eltérés E Ft 52 426 286 0 0 764

Index % 1 140,00 103,63 117,25 105,71

55 156 8 436 15 902 79 494

11 062 3 379 2 742 17 183

125,09 166,82 120,84 127,58

1 881

972

-909

51,67

1 739

2 304

565

132,49

79 317

96 920

17 603

122,19

A társaságnak 96,9 millió Ft költsége és egyéb ráfordítása merült fel 2014. évben, mely a bázis időszaki kiadásokat 17,6 millió Ft-tal haladják meg. A növekedés szinte teljes egészében a személyi jellegű ráfordítások esetében tapasztalható, elsődlegesen a több munkáltató által létesített munkaszerződés keretében foglalkoztatottak számának növekedése miatt. A költségek legnagyobb részét a személyi jellegű ráfordítások képezik 79,5 millió Ft értékben, mely a bázistól 17,2 millió Ft-tal magasabb. Az éves bérköltség 55,2 millió Ft, mely a bázisidőszak költségétől 11,1 millió Ft-tal magasabb, az éves bérköltség összetétele:  Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság működésének bére a bérköltség 10,3 %-a.  A munkaszerződéssel foglalkoztatottak bérköltsége a közlekedési központ bérköltségének 5,4 %-a.  A több munkáltató által létesített munkaszerződéssel foglalkoztatottak bérköltsége az összes bérköltség 84,3 %-a. Az egyéb személyi jellegű kifizetések értéke 8,4 millió Ft, mely bázistól 3,4 millió Ft-tal magasabb a Volán cégcsoport részére a Groupama Arénában fenntartott helyiség (Sky Box) társaságra terhelt díja miatt. A másik legnagyobb költségcsoport az anyagjellegű ráfordítások (14,1 millió Ft), mely a bázis értéktől 0,8 millió Ft-tal több. Ezen ráfordítások 85,9 %-a az igénybevett szolgáltatások költsége 12,1 millió Ft értékben, mely többek között tartalmazza  a független könyvvizsgálói díjakat (vagyonmérleg és a 2014. évi beszámoló könyvvizsgálata) (1,3 millió Ft),  a jogi tevékenységért fizetett díjakat (1,8 millió Ft),  LIBRA6i integrált rendszer support díját (2,3 millió Ft),  a részvénykibocsátás, kezelés költségeit (1 millió Ft),  a leányvállalatok eszközeinek használatáért fizetett díjakat (1,3 millió Ft),  a marketing- és reklámtevékenység költségeit (2,2 millió Ft),  valamint egyéb költségeket (postaköltség, kiküldetés, irodabérlet, stb. 2,1 millió Ft).

31

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az egyéb szolgáltatások értéke a bázis értéket 0,3 millió Ft-tal haladja meg elsősorban a vezető tisztségviselők felelősség biztosítása miatt. A társaság amortizációs költsége 1 millió Ft, mely a Libra6i integrált rendszer, és az alapítás átszervezés aktivált értéke utáni értékcsökkenési leírását tartalmazza. A bázis időszaktól 0,9 millió Ft-tal alacsonyabb elsősorban az egyéb gépek, berendezések amortizációs költségeinek csökkenése miatt.

4.

EGYÉB RÁFORDÍTÁS

2014.12.31. 2013.12.31.

2.304 E Ft 1 739 E Ft

Társaságunk egyéb ráfordításának jelentős része a 2014. évi tevékenység után fizetendő helyi iparűzési adó és innovációs járulék (2.292 ezer Ft), mely a bázist 0,6 millió Ft-tal haladta meg az iparűzési adó valamint az innovációs járulék alakulása következtében.

5.

PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE

2014.12.31. 2013.12.31.

436 E Ft 591 E Ft

A társaságnak pénzügyi eredménye 436 ezer Ft, amely a pénzeszközök után járó, kapott kamat eredményezett.

6.

RENDKÍVÜLI EREDMÉNY

2014.12.31. 2013.12.31.

0 E Ft -5 E Ft

Társaságunknak rendkívüli eredménye nem keletkezett.

7.

ADÓZÁS

A társasági adóalap növelő és csökkentő tételeinek, az adófizetési kötelezettségnek az alakulása:

32


2013. december 31.

2014. december 31.

E Ft 7 428

E Ft 3 222

E Ft -4 206

1 811

972

-839

53,67

Nem a vállalkozási tevékenységgel kapcsoltos költségek, ráfordítások

0

3 316

3 316

-

NÖVELŐ TÉTELEK ÖSSZESEN:

1 811

4 288

2 477

236,78

1 811

972

-839

53,67

3 143 4 954

0 972

-3 143 -3 982

19,62

4 285

6 538

2 253

152,58

429

364

-65

84,85

0

289

289

-

6 999

2 569

-4 430

Adózás előtti eredmény A Társasági adóalap módosító tételei: - Növelő tételek: Immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenése, ill. kivezetéskori nettó értéke

- Csökkentő tételek: Immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenése, ill. kivezetéskori nettó értéke Elhatárolt veszteség CSÖKKENTŐ TÉTELEK ÖSSZESEN: A társasági adó alapjául szolgáló nyereség/elhatárolható veszteség Társasági adókulcs (%) Tárgyévi társasági adó 2013. évi önellenőrzés utáni társasági adó Adózott eredmény

10

Eltérés

Index % 43,38

10

36,71

A 3.222 ezer Ft adózás előtti eredmény után a társaságnak 364 ezer Ft társasági adófizetési kötelezettsége keletkezett.

33


C.

TÁJÉKOZTATÓ RÉSZ

I.

SZÖVEGES ÉS SZÁMSZAKI ÉRTÉKELÉS A VÁLLALKOZÁS VAGYONI, PÉNZÜGYI, JÖVEDELMI HELYZETÉRŐL, A LIKVIDITÁSRÓL, A FIZETŐKÉPESSÉGRŐL 1.

ESZKÖZÖK ALAKULÁSA

Az összes eszközeink értéke 2014. december 31.-én 13.671,4 millió Ft összetételének alakulását az alábbi táblázat mutatja. Eszközök összetételének alakulása

2013. december 31. % A. Befektetett eszközök Immateriális javak Alapítás átszervezés értéke Vagyoni értékű jogok Tárgyi eszközök Ingatlanok Műszaki gép,ber., jármű Egyéb gépek,ber.,jármű Beruházások Beruházásokra adott előleg Befektetett pü-i eszközök B. Forgóeszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök C. Aktív időbeli elhatárolás Összesen

2014. december 31. %

99,16

99,70

0,03

0,02

0,01 0,02

0,01 0,01 0,00

0,00

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 99,13

99,68 0,84

0,00 0,10 0,00 0,74

0,26 0,00 0,08 0,00 0,18

0,00

0,04

100,00

100,00

Az eszközök összetételén belül a befektetett pénzügyi eszközök képviselik a legnagyobb részarányt 99,7 %-ot, míg pénzeszközök részaránya lecsökkent.

34


2.

FORRÁSOK ALAKULÁSA

Források összetételének alakulása

Saját tőke

2013. december 31.

2014. december 31.

%

%

97,84

Jegyzett tőke

99,87 79,94

81,91

0,00

0,00

Tőketartalék

17,87

17,91

Eredménytartalék

-0,03

0,02

Lekötött tartalék

0,01

0,01

Mérleg szerinti eredmény

0,05

0,02

Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

Céltartalék

0,00

0,00

Kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

2,13

0,12

Passzív időbeli elhatárolás

0,03

0,01

100,00

100,00

Összesen

0,00 2,13

0,00 0,12

A forrásokon belül a saját tőke képviseli a legnagyobb részarányt (99,87 %), míg a kötelezettségek és a passzív időbeli elhatárolás részaránya jelentősen lecsökkent.

3.

VAGYONI, HATÉKONYSÁGI, ALAKULÁSA

JÖVEDELMEZŐSÉGI

MUTATÓK

VAGYONI HELYZET MUTATÓI 2013. év Befektetett eszközök aránya Forgóeszközök aránya Legfontosabb eszközcsoportok aránymutatója Eladósodási fok A befektetett eszköz fedezettségének vizsgálata Saját tőke aránya Saját tőke és a befeketetett eszközök aránya

99,15 0,85 0,85 2,13 98,67 97,84 98,67

2014. év 99,70 0,26 0,3 0,12 100,17 99,88 100,17

Index % 100,55 30,59 35,29 5,63 101,52 102,09 101,52

35


HATÉKONYSÁGI HELYZET MUTATÓI 2013. év Bruttó termelési érték Hozzáadott érték (anyagmentes termelési érték) Nettó termelési érték Eszközhatékonység Tőkehatékonyság

86 159 72 773 70 892 0,006 0,006 2013. év

Árbevételarányos üzemi eredmény Létszámarányos jövedelmezőség

0,08 1114,33

2014. év 99 706 85 556 84 584 0,007 0,007 2014. év 0,03 286,33

Index % 115,72 117,57 119,31 116,67 116,67 Index % 37,50 25,70

A befektetett eszközök aránya (99,70) 0,6 %-kal növekedett a bázis időszakhoz képest, ami azt mutatja, hogy a befektetett eszközök értéke nagyobb mértékben növekedett, mint az összes eszköz értéke. A saját tőke aránya mutatószám (saját tőke/összes forrás) szerint az eszközök finanszírozásának 99,88 %-át fedezte saját tőke. A mutatószám 2,09 %-kal javult a bázis időszakhoz képest maradt. A befektetett eszközök saját tőke fedezete mutatónk (saját tőke/befektetett eszközök) értéke 100,17 %, mely az előző évhez képest 1,52 %-kal nőtt. Ez azt mutatja, hogy a saját tőke 2014. évben a befektetett eszközökön túl egyéb eszközökre is fedezetet nyújt. A bázis időszak 2013.02.01.-től 2013.12.31.-ig tartott így nem teljes év ezért a hatékonysági mutatók nem teljesen összehasonlíthatóak. Társaságunk bruttó termelési értéke (99,7 millió Ft), nettó termelési értéke (84,6 millió Ft) javult,15,7 %-os illetve 19,3 %-os növekedést mutatnak a bázis évi értékhez képest. Az eszközhatékonysági mutató (bruttó termelési érték/befektetett eszközök) és a tőkehatékonysági mutató (bruttó termelési érték/saját tőke) közel bázis szinten alakult. Az árbevétel-arányos üzemi eredményünk értéke romlott a bázis időszakhoz képest, ami azt mutatja, hogy 100 Ft nettó árbevételből 3 Ft üzemi eredményt realizált társaságunk a bázis évi 8 Ft-tal szemben.

36


4.

LIKVIDITÁS ÉS FIZETŐKÉPESSÉG ALAKULÁSA

A pénzügyi helyzet alakulását az alábbi mutatószámokkal elemeztük.

PÉNZÜGYI HELYZET MUTATÓI Készpénz likviditási ráta % pénzeszköz/rövid lej. kötelezettségek Likviditási gyorsráta % pénzeszköz+köv.+értékp./rövid lej. Likviditási ráta forgóeszköz+aktív időbeli elhat./rövid lej. kötelezettségek Forgótőke alakulása forgóeszközök-rövid lej. kötelezettségek Nettó eladósodottság % kötelezettségek-követelések/saját tőke Eladósodottság mértéke (%) kötelezettségek/összes forrás

2013.12.31

2014.12.31

Index %

209,41

153,12

73,12

238,37

218,13

91,51

2,38

2,49

104,62

66 991

19 173

28,62

0,25

0,04

16,00

0,35

0,12

34,29

A likviditási mutatók az év végéhez viszonyítva romlottak a forgóeszközök, ezen belül a pénzeszközök csökkenése miatt. A csökkenést a részesedés vásárlásra tőkeemeléssel jutatott pénzeszköz felhasználása okozta. A forgótőke értéke kedvezően alakult, mivel a forgóeszközök értéke meghaladja a rövid lejáratú kötelezettségeket biztosítva a működéshez szükséges eszközöket. A nettó eladósodottság 0,04 %-ban, az eladósodottság mértéke 0,12 %-ban alakult az időszak végére. A két mutató alapján megállapítható, hogy a társaság eladósodottsága rendkívül alacsony.

5.

CASH-FLOW ALAKULÁSA

A pénzeszközben bekövetkezett változást a cash-flow kimutatás (1. sz. melléklet) szemlélteti. A működési tevékenység hatására a pénzeszközök állománya 33.001 ezer Ft-tal csökkent. A működési cash-flow alakulását kedvezően befolyásolta az adózás előtti eredmény, az elszámolt amortizáció, valamint a vevőkövetelések állományváltozása. Értékét csökkentette a részvényvásárlás miatti egyéb rövid lejáratú kötelezettségek (2013. évben transzferált, de ki nem fizetett részvények vételára, valamint a levont és a tárgyévet követően befizetett adó és járulék) csökkenése. Befektetési tevékenység hatására a pénzeszköz 43.531 ezer Ft-tal csökkent. A csökkenést elsősorban a minősített többség megszerzéséhez kapcsolódóan felajánlott részvények megvásárlása okozta. A finanszírozási cash-flow hatására a pénzeszközök állománya nem változott.

37


TÁJÉKOZTATÓ RÉSZ

II. 1.

RÉSZESEDÉSI VISZONYBAN ÁLLÓ VÁLLALKOZÁSOKKAL FOLYTATOTT TRANZAKCIÓK

Társaságunk konszolidált beszámoló készítésére nem kötelezett, az alábbi adatok nem konszolidált adatok, de a részesedési viszonyra tekintettel külön megbontottuk. Ügylet megnevezése E Ft

2014. évi nettó forgalom E Ft

Egyenleg 2014. december 31-én E Ft

BORSOD VOLÁN Zrt. Követelések Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás Kötelezettségek Bérleti díj Egyéb igénybevett szolgáltatás HAJDÚ VOLÁN Zrt. Követelések Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás Kötelezettségek Egyéb igénybevett szolgáltatás SZABOLCS VOLÁN Zrt. Követelések Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás Kötelezettségek Egyéb igénybevett szolgáltatás

40 708 40 708 1 292 252 1 040

4 308 4 308 112 0 112

28 276 28 276 270 270

2 993 2 993 29 29

30 708 30 708 264 264

3 250 3 250 27 27

Részvénytársaság részesedéssel rendelkezik a BORSOD VOLÁN Zrt-ben (3527 Miskolc, József Attila u. 70.), a HAJDÚ VOLÁN Zrt. (4031 Debrecen, Szoboszlói u. 4-6.) és a SZABOLCS VOLÁN Zrt. (4401 Nyíregyháza, Korányi F. utca 12.). A társaságok legutolsó beszámolóval lezárt üzleti éve a 2013. év, melynek főbb adatai a következők:

38

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Részesedési viszonyban lévő társaságok főbb adatai az utolsó lezárt üzleti év beszámolója alapján

BORSOD VOLÁN Zrt. A tétel megnevezése Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de még be nem fizett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény HAJDÚ VOLÁN Zrt. A tétel megnevezése Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de még be nem fizett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény SZABOLCS VOLÁN Zrt. A tétel megnevezése Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de még be nem fizett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény

2013. év (E Ft) 6 359 426 3 728 490 0 916 435 1 449 830 158 627 0 106 044

2013. év (E Ft) 4 920 350 2 218 090 0 482 847 2 144 565 1 267 0 73 581

2013. év (E Ft) 3 236 778 2 076 440 0 518 928 510 480 10 537 0 120 393

Az alábbi táblázat valamennyi társaság jegyzett tőke és saját tőke, valamint a saját tőke / jegyzett tőke arányát mutatja az utolsó közgyűlés, taggyűlés által elfogadott beszámoló alapján. Az adatok alapján megállapítható, hogy a saját tőkéje meghaladja a jegyzett tőkét, értékvesztést nem kell elszámolni.

39


Jegyzett tőke

Saját tőke

Saját tőke/ Jegyzett tőke

(E Ft)

(E Ft)

(%)

BORSOD VOLÁN Zrt.

3 728 490

6 359 426

170,56

HAJDÚ VOLÁN Zrt.

2 218 090

4 920 350

221,83

SZABOLCS VOLÁN Zrt.

2 076 440

3 236 778

155,88

utolsó közgyűlés/taggyűlés által elfogadott beszámoló alapján

2.

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

Mérlegen kívüli kötelezettségként tartjuk nyílván a GT. 53 § (1) bekezdéséban foglalt vételi kötelezettségére tekintettel, - a BORSOD VOLÁN Zrt., HAJDÚ VOLÁN Zrt. és a SZABOLCS VOLÁN Zrt dolgozói részvényeiből átalakított értékesítésre felajánlott törzsrészvényekből a 2014. december 31-ig még nem transzferált részvényeket.  3 db Borsod Volán Zrt részvény  100 db Szabolcs Volán Zrt részvényt melyek összesen vételára 200,4 ezer Ft.

3.

ÜZLETVEZETÉS, IGAZGATÓSÁG, FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

Az Igazgatóság, Üzletvezetés és Felügyelő Bizottság az alábbi díjazásban részesült. Az Igazgatóság, Felügyelő bizottság elnökének és tagjainak nem nyújtottunk hitelt, kölcsönt és nem adtunk előleget.



Eltérés

Index

E Ft

%

Igazgatóság

3 850

4 200

350

109,09

Felügyelő bizottság

1 540

1 680

140

109,09

5 390

5 880

140

109,09

40


4.

BÉR ÉS LÉTSZÁMADATOK

Egyéb forgalmi utazó

Átlagos állományi létszám

Bérköltség

Bérjárulék

Személyi jellegű egyéb

fő

E Ft

E Ft

E Ft

Alkalmazott

2,07 7,66

4 999 40 778

Teljes m.időben fogl.össz.:

9,73

Részmunkaidőben fogl. Állományon kívüli Mindösszesen:

5.

Személyi jellegű ráford. összesen E Ft

45 777

1 428 11 814 13 242

792 4 421 5 213

7 219 57 013 64 232

1,6 0,0

3 499 5 880

984 1 676

112 3 111

4 595 10 667

11,30

55 156,00

15 902,00

8 436,00

79 494,00

CASH-FLOW KIMUTATÁS

A cash-flow kimutatást az 1. sz. melléklet tartalmazza. Miskolc, 2015. február 15.

Dr. S á r k ö z i György Tibor Vezérigazgató

41

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 1. sz. melléklet Megnevezés I.

Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow)

2013.12.31 2014.12.31 43 726

-33 001

7 428

3 222

2. Kapott osztalék, részesedés (korrekció)

0

0

3. Bevételként elszámolt fejlesztési célú támogatás

0

0

4. Véglegesen átadott pénzeszköz

0

0

1 881

972

6. Elszámolt értékvesztés és visszaírás

0

0

7. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete

0

0

8. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye

0

0

9. Szállítói kötelezettség változása

-5 201

41

10. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása

48 067

-32 224

916

-2 896

-14 020

3 469

13. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása

1 084

0

14. Aktív időbeli elhatárolások változása

4 000

-4 932

-429

-653

0

0

Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow)

-206 345

-43 531

17. Befektetett eszközök beszerzése

-206 345

-43 531

18. Beruházási szállítók állományváltozása

0

0

19. Befektetett eszközök eladása

0

0

20. Kapott osztalék, részesedés

0

0

244 003

0

244 003

0

0

0

0

0

0

0

0

0

26. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás)

0

0

27. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése

0

0

28. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése

0

0

29. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek

0

0

30. Véglegesen átadott pénzeszköz

0

0

0

0

IV. Pénzeszköz változása

81 384

-76 532

Pénzeszközök az időszak elején

20 000

101 384

Pénzeszközök az időszak végén

101 384

24 852

81 384

-76 532

1. Adózás előtti eredmény

5. Elszámolt amortizáció

11. Passzív időbeli elhatárolások változása 12. Vevőkövetelés változása

15. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) 16. Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés II.

III.

Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz változás (Finanszírozási cash flow) 21. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának 22. bevétele 23. Hitel és kölcsön felvétele Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett benkbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása 25. Véglegesen kapott pénzeszköz 24.

31.

Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása

Pénzeszköz változás

42

Éves beszámoló. Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. a vállalkozás megnevezése Miskolc, József A. u. 70. Tel

Recommend Documents