Huszonkettedik -
36. szám.
évi(#iuàm .
Orosháza, 1904. s z e p t e m b e r 8-án
EVANG. EGYHÁZ ES Előfizetés
Egész évre
Félévre . . Negyedévre .
MEGJELENIK
dija :
.
12 •
MINDEN
CSÜTÖRTÖKÖN.
—
kor.
6 3
„
Egy szám ára 24 tili.
A középiskolai
Kiadótulajdonos
VERES
egységes tásról.
és
szerkesztő:
JÓZSEF.
vallásokta-
Figyelemmel olvastam Hetvényi Lajosnak a középiskolai egységes vallásoktatásra vonatkozó tanterv-javaslatát. Nem szólnék hozzá a kérdéshez, ha csak kisebb kifogásaim volnának a javaslat ellen, de mivel e javaslat elfogadását középiskolai jfjusâgunk vallásos és egyházias nevelésére nézve egyenesen szerencsétlenségnek t a r t a n á m , elmondom reá vonatkozó véleményemet, még ha egyesek felszólalásomat félremagyarázzák is. Hetvéayi javaslatát véglegesnek m o n d j a ; ha ennek az az értelme, hogy nem hajlandó r a j t a lényegbe menő változtatást tenni, akkor bátran merem állítani, hogy e javaslat vallásoktatásunkat nemcsak előbbre nem viszi, hanem elfogadása esetén, minden hangzatos kijelentése mellett is. nem kis mértékben hátra veti. T e h á t ha a jelenleg érvényben levő tanterv és Hetvényi javaslata között kell választani, az elsőség feltétlenül a jelenlegi tantervet illeti meg. Jelzem először is a javaslat legfőbb hibáját. Ez abban áll, hogy az alsóbb négy osztályban az egyháztörténetet nem t a n í t t a t j a és ezzel összefüggőleg az egész javaslat egy oly elemi iskolai vallásoktatási terven mint alapon épül fel, aminőt egyházunk el nem fogadhat. Az elemi vallásoktatás a n y a g á t e javaslat akkép kívánja aZ egyes osztályok közt felosztani, hogy az első két osztály tanulja a bibliai történeteket, a 3-ik és 4-ik az egyháztörténeti életrajzokat, az 5-ik és 6-ik a kátét bibliai történetekkel és egyháztörténeti rajzokkal megvilágítva. T e h á t a súlypontot e javaslat az elemi vallásokta-
Hirdetés
dija:
Egész oldal . . 16 kor. Felelős
HAJTS
szerkesztő:
BÁLINT.
Fél oldal . . . Negyed oldal . Nyolczad oldal
8 4 2
., ,, „
tásban a bibliai történetekről az egyháztörténeti életrajzokra helyezi át. Én sem kicsinylem az egyháztörténet fontosságát, de ez a terv a bibliai történeteket az elemi iskolában annyira háttérbe szoritaná, a m i n t az a biblikus evangélikus népnél meg nem engedhető. Szerintem az elemi iskola első négy osztályának f ő t a n a n y a g a csak bibliai történet lehet, a kátét csak annyiban tanítva, a mennyiben a káté tételei a bibliai történetekben foglalt igazságok rövid összefoglalására alkalmasak ; az 5-ik osztály tanulja az egyháztörténeti életrajzokat, a 6-ik a k á t é t összefüggőleg, történetekkel illusztrálva. Az egyháztörténet t a n í t á s a az evangelikus iskolákban kiegészítést talál a m a g y a r nyelvi olvasmányokban és a hazai történet t a n í t á s a által. Ez a felosztás felel meg a Hetvényi által hangoztatott elvnek, mely a gyermekek pszikbologiai állapotát kívánja tekintetbe venni. Tudok olyan népiskolát, melyben a tanitó négy éven át tanítva a bibliai történeteket, nem tanított többet, mint a mennyi Turcsányi kisebb, bibliai történeteket t a r t a l mazó könyvében található. Mit fog az ily iskola a bibliai történetből tanithatni, ha o történetekkel csak az első és második osztályra kell szorítkoznia, kivált ha tekintetbe vesszük, hogy az eredményesebb tanítás csak a 3-ik osztállyal kezdődik V De ha feltesszük is, hogy az elemi iskola 3-ik és 4-ik osztálya egyháztörténeti életrajzokat tanul, pótolhatja-e ez a középiskola alsó négy osztályában az egyháztörténeti t a n í t á s t V Semmi esetre sem. Az elemi iskola a hazai történet elég bő tanításáról gondoskodik magvar nyelvi olvasmányokban, a földrajzzal kapcsolatban s külön történeti tanítás által
s
mégis a gymnasiumi tanterv nem éri be, hogy az alsó két osztályban magyar nyelvi olvasmányokban ismerteti a hazai történetet, nem éri be azzal, hogy a világtörténetbe a hazait is beillesztetni követeli és a 8-ik osztályban a magyar nemzet történetét előadatja, hanem azt a 3-ik és 4-ik o s z t á s b a n is tüzetesen t a n i t t a t j a . És épen a gymnasiumi tantervnek az az intézkedése, mel}7 szerint a 3 - i k és 4-ik osztály órarendjében a hazai történet is előfordul, teszi nélkülözhetetlenné, hogy mi az alsó osztályokban holmi alkalmi reminiscenciákkal be ne érjük, hanem a harmadik osztályban az egyháztörténetet, főkép a reformáció és a magyar protestáns egyház történetét, szintén tüzetesen tanitsuk. Hetvényi javaslata nincs kellő tekintettel a középiskola tervére s nincs semmi tekintettel a mi különleges hazai viszonyainkra. A középiskolai evangélikus tanulók nagyrésze nem evangélikus középiskolában nevekedik, s hogy a hazai történetet minő protestáns ellenes szellemben tanitják az ily iskolákban, a r r a nézve szomorú tapasztalatokat szerezhet, a ki ily dolgok iránt érdeklődik. H a mi növendékeinknek nag}7 részét az idegen szellemű befolyás ellen megakarjuk óvni, ha e káros hatásnak elejét akarjuk venni, akkor ifjainkat a reformáció igazairól a maga idején fel kell világositanunk, akkor már a harmadik osztályban a reformáció és a hazai protestáns egyház történetét épúgy jellem, mint korrajzokban okvetlenül tanitanunk kell. H a tehát a középiskolai vallástanitási terv abból a szempontból is egységes akar lenni, hogy minden középiskolai vallásoktatásnál használhassák, akkor a 3-ik osztályból az egyháztörténet tanitását ki nem hagyhatja. Igy kivánja ezt a ini sajátlagos hazai helyzetünk. Mi magyarhoni evangélikusok, a szászokat számitáson kivül hagyva, a mi egy millió hivünkkel az egész ország területén ugy széjjel vagyunk szórva a nagyobb számú más felekezetűek közé, a hogy egy más keresztyén egyház hivei sem. Ennek következése az evangéliomi önt u d a t gyengülése, az asszimilálódás, az evangéliomi egyéniség és jellem elmosódása, ami ellen a középiskolában is teljes erőnkkel küzdenünk kell. És mely vallástudományi ág.
tárgyalása a legalkalmasabb e célra a vallásos nevelés általános céljának veszélyeztetése nélkül ? Mindenesetre az egyháztörténet és a hit- és erkölcstan, mely utóbbi egyúttal a főbb keresztyén felekezetek szimbolikus t a nait, másnéven a váltanokat is ismerteti. É n szeretem a békességet, a vallási polémiáknak nem vagyok b a r á t j a s fődolognak a krisztusi szeretet hirdetését tartom ; de ha arról van szó, hogy egyházunk veszélyben van, hogy az idegen szellemű áramlat az én hitem sorsosait elsodrással fenyegeti, kötelességemnek tartom, hogy eszközt adjak növendékeim kezébe, amivel azok a támadások ellen hitüket, egyházukat s magukat megvédelmezhessék. És ez legbiztosabban az egyháztörténet, a hit- és erkölcstan tanitása által történhetik. Melyik az a kor, amelyben az ifjak más vallásuakkal vallási kérdéseket leginkább tárgyalnak, megvitatnak, amikor tehát a mi növendékeink evangeliumi öntudata legerősebb támadásnak van kitéve ? Epen az a kor, amelyben az ifjú rendszerint a 3-ik és 4-ik osztályt végezi. Ez a támadás meg van anélkül, hogy hatalmunkban állna azt megakadályoznunk, mert a mi növendékeink úgy saját iskoláinkban, mint a nem evangelikus iskoláknál, söt g y a k r a n magában a családban, — sehol sem lévén annyi vegyes házasság, mint a mi egyházunk körében, — nagy számú más felekezetűek közé • kerülnek. És mi nem gondoskodnánk növendékeink védelméről ? A türelem szép erény, de az életfenntartás nem kevésbbé magasztos keresztyén kötelesség. Mindez érvek, azt hiszem, elég erősek arra, hogy a jelenleg érvényes tanterv amaz intézkedését, mely szerint a 3-ik osztályban az egyháztörténet tanitandó, meg ne változtassuk. És miért mellőzi e javaslat az alsó osztályokban az]egyháztörténetet? P u s z t a formalizmusból, egy üres elvért, melyet a javaslat egységes szóval jelöl meg, a melyet azonban az egyháztörténet mellőzésével sem tudott keresztül vinni. A vallásoktatásnak háromféle tanitási a n y a g a van, úgymint bibliai, történeti és hit- és erkölcstani, más szóval a vallástudománynak bárom ága v a n : bibliai tan, egyháztörténet és rendszeres vallástan. Az egységes vallásoktatás terve ezt a háromféle
anyagot akkép akarja a nyolc osztály közt felosztani, hogy mindegyik tele anyag egyfolytában és csak egyszer forduljon elő s ne kétszer, mint ahogy a jelenleg érvényes tantervben egy középponttal bíró két, egy szűkebb és egy tágabb gyűrű alakjában történik. Csakhogy Hetvényi javaslata ily értelemben épen nem nevezhető egységesnek, mert a hit- és erkölcstant mégis csak kétszer tanitja, mint a régi terv, midőn az alsó négy osztály és a 8-ik osztály tárgyává teszi. Nem egységes a javaslatban foglalt terv, mert rnaga a felső négy osztály terve külön egységes, az ott előadott tárgyakban egy tágabb gyűrű alakjában meg van mind a háromféle vallástani anyag ; bibliai olvasmányok alakjában és abban a követelésben, hogy a 8-ik osztályban a Bibliáról, mint irodalmi műről kell megemlékezni és ismertetni kell a szerzőkre vonatkozó véleményeket, megvan a bibliai tan és megvan az egvháztőrténet" O O/ és a hit- és erkölcstan is. Ha pedig az alsó négy osztályba is felvesszük az egyháztörténetet, akkor megvan a másik, a szűkebb gyűrű is, amely gyűrűs tanitást pedig a javaslat szerzője a régi tantervben rosszallott. De tekintsük e javaslatot úgy, ahogy van. E javaslat az alsó osztályokról szólva az utasításokban az elemi iskolában szerzett egyháztörténeti ismeretekre való utalásokat is sürgeti, ezzel akarva, nem akarva beismeri az egyháztörténet fontosságát az alsó osztályokban, amivel e javaslat maga is ahhoz tért vissza, aminek rosszallásából kiindult, a jelenleg érvényben levő vallásoktatás! terv koncentrikus kettős gyűrűs alakjához. A kettő között az a különbség, hogy mig a jelenleg érvényes terv arányosan, az egyes osztályokban is kerekdeden osztja fel az anyagot az egyes osztályok közt, addig a javaslat gyűrűi nem alkotnak kört, hanem csak két magába visszatérő szabálytalan görbe vonalat. H a ekkép az egységes terv még csak nem is egységes, akkor mire alapítja létjogosultságát? Hetvényi javaslata nem tartja szem előtt a maga által felállított elveket. Kimutattam ezt az egységesség} e nézve, ugyanez áll arról is, melyet iidvtörténeti genetikus jellegnek nevez, valamint arról, amely szerint a kö-
zépiskolai vallásoktatás önmagában befejezett, ön illó egesç legyen és hogy a tanulók pszikhologiai állapotát is tekintetbe vegye. A genetikus jelleg ellenére, az önállóság megszüntetésére, a tanulók pszikhologiai állapotának tekinteten kivül hagyásával a vallásoktatás gerinceképen az alsó osztályokban az elemi iskolai tanulmányok kiegészítéséül Luther kiskátéját veszi fel. Különös önállóság, midőn a négy gymnasiumi alsó osztályon át folyton az elemi iskolai tanítás mulasztásait pótolgatja. Mennyivel önállóbb ennél és mennyivel természetesebb, a genetikus jellegnek és a gyermekek pszikhologiai állapotából vett elvnek is mennyire megfelelőbb a jelenleg érvényes tanterv, mely az első osztályban O-szövetségi, a 2-ban LTj-szövetségi történeteket, a 3-ban egyháztörténelmet, a 4-ben Luther kátéja alapján bit- és erkölcstant ir elő. Isten igéjének tiszta teje, a tanulók legkedvesebb s legkönnyebb vallástanitási tárgya, a bibliai történetek vagy tudományos nyelven az isteni kijelentés története való az elsŐ két osztályra, a kátét pedig, vagyis a rendszeres vallástant a fejlettebbeknek kell, ha lehet, előadnunk. A javaslat ezt nem veszi kellőkép tekintetbe. E n a gyimnasium első és második osztályában jobbnak tartom egyfolytában tanítani az ó- és újszövetségi történeteket, mint félévenkint felváltva. Aki azt állit ja, hogy az ó- szövetségi történetek által az első évben zsidókká tesszük tanítványainkat, hogy a 2-ik évben az újszövetségi történetek által keresztyénekké neveljük, az azt is elmondhatja, hogy mindkét tanév első felében zsidókká tesszük őket, hogy a második félévben kezesztyénekké tehessük. Az isteni kijelentés története sokkal tisztábban mutatható fel és sajátítható el, ha Izrael történetét is és Jézus életét is folytatólagosan, összefüggőleg adjuk elő, mintha szaggatottan. A szaggatott tanítást követelő tanterv inkább darabos, mint egységes jelzőt érdemel. A tanulók már tanultak új-szövetségi történeteket, mikor a középiskolába mentek, tehát az ó-szövetségi történetek tanításánál folytonosan utalni lehet őket a tökéletes kijelentés közlőjére, a megváltóra. Ez által lenne épen az elemi vallásoktatás a középiskolainak alapjává és akkép a vallás-
oktatásban az egész vonalon inkább meglenne az egyöntetűség, mintha a genetikus jelleg felforgatásával és a gyermek pszikkologiai állapotára való tekintet nélkül az egyháztörténetet az elemi iskola 3-ik és 4-ik osztályába idő előtt áttesszük és a kátét a gymnasiumi alsó ossztályok vallásoktatásának gerincévé vesszük. A felső négy osztály tervére vonatkozó javaslat ellen azt a kifogást lehet tenni, hogy a bibliaismertetést nem vette fel tanítás tárgyául. A bibliaismertetést a javaslat az elemi iskolai színvonalra szállítja alá ; épúg}7 összezsugorítja, mint az alsó osztályok egyháztörténetét. Pedig mi evangélikusok volnánk, kiknek a Bibliát ismerni nemcsak joga, de kötelessége is. Nem elég engedmény a római katholikus álláspontnak a bibliai olvasókönyv bevitele az iskolába a Biblia helyett? Most a bibliai olvasókönyv kedveért még a Biblia ismertetését is töröljük a tantervből, nehogy valakinek eszébe jusson a Bibliát az iskolába bevinni? Nem azáltal tesszük a Bibliát bálvánnyá, ha ismertetjük, ha beszélünk róla, ha olvastatjuk, hanem ha olyannak t ü n t e t j ü k fel, amelyet az iskolába bevinni nem szabad, a tanulónak kezébe venni nem ajánlatos, megismerni felesleges. Tessék a Bibliában közölt kijelentést feltárni, a Bibliát olvasmányokban ismertetni, akkor majd nem lesz a bibliaismertetés száraz tudomány. Igaz, hogy a jelenleg érvényes tanterv által a Biblia ismertetésére kiszabott idö, az 5-ik osztály egy éve, kevés, de ezt a hiányt pótolni lehet a bibliaolvastatásnak a többi osztályokba való felvétele által s mig igy az 5-ik osztály bibliaismerete összefoglalást nyújt az eddig olvasottakra nézve, addig m e g a d j a az alapot a későbbi olvasmányokhoz. Az 1884. előtt érvényben volt vallásoktatási terv a Biblia ismertetésére két évet jelölt ki, midőn azt az 5-ik és 6-ik osztályban t a n i t t a t t a , de az egyháztörténetre a felsőbb osztályokban emiatt csak egy év m a r a d t , a 7-ik osztály éve s ekkép az egyháztörténetet a 8 osztályban csak két évig tanitották, a 3-ik és 7-ik osztály évében. Ez a felosztás nem felel meg a célnak s az 1884-ben
érvénybe lépett s mind máig érvém'es terv akkép változtatta meg, hogy a bibliaismertetést az 5-dik osztályra szorította, a 6-dik osztályban az egyetemes egyhöztörténetet a 7-dikben pedig a magyar protestáns eg\'liáz történetét tanittatta. A mig előbb az egyháztörténet, addig a most érvényes tervben a bibliaismertetés búzta a rövidebbet. A legújabb javaslatok, az is, metyet én készitettem, az is, melyet az eg}Tetemes közoktatási tanács e célra kiküldött bizottsága t e t t közzé, akkép igyekeztek e bajt orvosolni, hogy az 5-dik osztály bibliaismertetését kiegészítették ag egyes osztályokba felvett bibliai olvasmányokkal. Hetvén3Ti javaslata gyökeresen oldja meg a kérdést: egyszerűen eltörli a középiskolai bibliaismertetést. Kerestem az okot, hogy a javaslat miért szakitja meg a reformáció történetét, 1648-al és a m a g y a r protestáns egjdiáztörténetét a linci békével, de nem találtam meg. Hogy a világtörténet a 6-dik osztályban 1648-al megszakad és a. 7-dikben folytatódik, az természetes dolog, mert az időből máskép nem f u t j a ; de a vallásoktatási tervvel máskép áll a dolog. Az általános egyháztörténetet a 6-ik osztályban be lehet fejezni és a 7-dik osztály a m a g a egészében a mag} T ar protestáns egyház történetének marad. Igy illenék ez az egységes tantervhez, mely nem darabolja fel a t á r g y a t ott, ahol nem szükséges. H a valamivel megelőzzük a világtörténeti tanítást, az csak előn}Tére válliatik az evangéliomi vallásos nevelésnek. A reformáció általános történetébe mi is tudunk annyi magyar vonatkozást bevinni, amennyit a történet t a n á r a bevihet a politikai történetbe. Én teljesen biztosítani kívánom a 7-dik osztályt a magyar protestáns egyháztörténet előadásának, mert nem szeretném, ha bárki is a k á r célzatosan, akár az idö hel}-es felosztásának hiányából, az egyetemes eg yháztörténetet a^ hazai egyháztörténet rovására kiterjesztené, amire a javaslat alkalmat nyújt. H a a rendelkezésre álló idö felhasználását tekintjük, a javaslatban foglalt tananyag-beosztás köriil-belől megegyez a jelenleg érvényes tervével. Az érvényes terv a
bibliai anyagot három évben, az egyháztörténetet szintén háromban, a hit- és erkölcst a n t két évben t a n i t t a t j a . Hetvényi javaslatában is a bibliai aiwagot három évre terjedőnek tekinthetjük, mert az alsó 4 osztályból a kátéra egy évnyi időt leszámíthatunk, a történetre 3 évet és ekkép a hit- és erkölcstanra két évet kell felvennünk. De a jelenleg érvényes terv, Hetvényi minden kicsinylése mellett is, tervszerűbb, paedagógiailag helyesebb, az egyházias, a valláserkölcsi nevelést inkább biztosítja, mint ez az uj javaslat. Ez az érvényben levő terv némi pótlásokkal egész jó tervvé alakitható át. A vallásirodalmi szemelvények fele tévlét a tervbe helyeslem. Azt azonban nem gondolnám, hogy a leányiskolákban más egyháztörténetet taníthatnánk, mint a fiuknál. A történet, a történet n a g y alakjai ugyanazok m a r a d n a k fiuknál és leányoknál eg}7aránt. Azt azonban én is szükségesnek tartom, hogy amint a fiuknál irodalmi szemelvényeket olvastatunk, akkép a leányoknál is olvasmányok útján a példaképül szolgáló protestáns nőket, habár nem történeti alakok is, megismertessük. Még a javaslat bevezetéséül szolgáló általános fejtegetésekről kell szólanom. Azt reméltem, liogy az egységes vallásoktatási tervben, valamely egységes cél kitűzését s egységes elv megállapítását találom meg, de azokat hiába kerestem. Az általános fejtegetés határozatlan és homályos. A célra nézve azt mondj a : ,, a vallásoktatás célia első sorl a n is az élő keresztyén vallásosságra nevelés 1 ', azután a vallásoktatás „a keresztyén egyéniség nevelését szolgálja 4 ', azután ,,a cél mindenütt egy t. i. érzületben, gondolkodásban és a k a r a t b a n keresztyén embert nevelni" m a j d ,,a cél keresztyén jellemnek teremtése". Elvekül a következőket említi : ,,a vallásokt a t á s legyen az egész vonalon egyöntetű, minden fokon az iskola sajátos jellegének megfelelő és egységes", ,,mind az elemi, mind a középiskolai fokon ö n m a g á b a n befejezett, önálló egész", továbbá, hogy a vallásoktatás ,,az üdvtörténeti genetikus jelleg mellett Christocentrikus legyen". Hogy ily sok cél és elv mellett nem könnyű kihámozni, liogy mit tart tehát a javaslat tulajdonkép legfőbb
célnak és elvnek arra bizonyítékot nyújt Frenyó Lajos, ki mikor ismertetésében, melyet e javaslatról irt, a javaslatban kifejezett vallásoktatási célt és elvet fejtegeti, ekkép ír : „A vallásoktatásnak leg37en határozott elve, legyen az valláserkölcsi nevelés. Elv pedig csak ugy lesz benne, ha előbb a célt állapítjuk meg, amely nem lehet más, mint vallásos nevelés.11 E z t a javaslat aligha a k a r t a mondani, mert e kettő : „valláserkölcsi nevelés" és ,,vallásos nevelés" a vallástanár nyelvén szinonimák. Homályos az is, amit a javaslat a vallásoktatás feladatáról mond, midőn azt tartalmi tekintetben két részre osztja, a kijelentés megmutatására és annak elsajátítására. Az előbbi a javaslat szerint inkább az alsóbb osztályok l e l j cLZ utóbbi pedig a felső osztál}Tobra esnék. Szerintem e kettőt ekkép eg}"mástól elválasztani nem lehet, mert ugyanazon egy órában kell történni a megmutatásnak és elsajátításnak Is, a különbség köztük az, hogy az első a tanitó munkája, a második a tanulóé. Frenyó a homályos helyet akkép a k a r t a megvilágosítani ismertetésében, hogy az elsajátítást elsajáttitatásra javította, ekép mindkét feladat a tanitó m u n k á j á t jelezné, de ezeket sem lehet osztályok által évekre egymástól elkülöníteni, mert a megm u t a t á s t az elsajátíttatás minden o s z t á s b a n nyomon követi. H a valamely ismeretet elakarunk sajátíttatni, meg kell azt m u t a t n u k , elő kell azt adnunk mindenek előtt, azután tárgyalnunk és kikérdeznünk kell és ekkép a tanítványok elsajátítják az ismeretet, ez esetben a kijentést. A javaslat szerzője olyannak a k a r j a feltüntetni tervét, mint amely által a tanítás helyébe a nevelés lépne. Szinte félni látszik a tanítás szótól, helyette a nevelés, ismertetés, előadás, oktatás kifejezéseket használja. P e d i g sohasem a tantervtől függ, hogy nevel-e valaki inkább vagy tanit, hanem mindig a személytől. A nevelesnek az iskolában mindig a tanítás m a r a d a legfőbb eszköze. Az érzelem, az akarat, a protestáns öntudat, a jellem nevelése az iskolában első sorban tanítás által történik. Az iskolai oktatást, ismertetést, m e g m u t a t á s t , elsajátíttatást, előadást közönséges nyelven t a n í t á s n a k nevez-
z ü k . A k i jól t a n i t . a z jól is n e v e l s a k i n e m jól t a n i t , a z n e m is n e v e l h e t jól. H o g y a t a n i t á s , az i s m e r e t n e m öncél, a z t i g e n jól t u d t á k m á r a 16-dik és 17-dik s z á z a d b a n is ; m á r a régiek hirdettek, hogy non seholae, sed vitae discimus. Hetvényi javalata előnyének tekinti, hogy a 4-ik o s z t á l y 2-ik f e l é b e n J é z u s é l e t é t és t a n i t á s á t k e r e k d e d e n a d a t j a elő. U g y a n e z t m e g t a l á l h a t t a volna más név alatt a jelenleg é r v é n y e s t e r v b e n is, m e l y a 2-ik o s z t á l y b a n az új-szövetségi történetek t a n i t á s á t kivánja. A v a g y m i e g y é b az ú j - s z ö t e t s é g i t ö r t é n e t e k t a n i t á s a J é z u s é l e t e és t a n i t á s a kerekded e l ő a d á s á n á l . A k á r ú j - s z ö v e t s é g i i s t e n i kijelentésnek, akár Jézus életének nevezzük az új-szövetségi történeteket, a dolog lényegén az semmit sem változtat. A javaslat részletes utasitásokat helyez kilátásba. A z t hiszem, azokra semmi szükség sincs. E l e m i i s k o l a i t a n i t á s n á l é r t e n i , d e a középiskolánál feleslegesnek a formalismus megalapításának tekintem. A javaslat h a n g o z t a t j a a kereszt}'én e g y é n i s é g r e n e v e l é s t . Hát a vallástanárnak ne engednők meg, h o g y e g y é n i s é g e é r v é n y e s í t é s é n e k n é m i kis tért találjon? A szükséges korlátozást a tant e r v is e l é g g é b i z t o s i t j a . A javaslat szerzőjének azon állitásával szemben, hogy javaslata azon eszmecserék e r e d m é n y e i n é p ü l t fel, m e l y e k a v a l l á s o k t a tói é r t e k e z l e t e k e n öt é v e n k e r e s z t ü l k i d o m b o rodtak, azt jegyzem meg, hogy a vallástanárok csak egyszer állapitották m e g h a t á r o z o t t a n eszmecseréik eredményét s akkor azt az e g y e t e m e s k ö z o k t a t á s i t a n á c s h o z fel is t e r j e s z t e t t é k , d e ez e g é s z m á s e r e d m é n y volt, m i n t a m e l y r e H3tyvén} T i e j a v a s l a t á v a l j u tott. A vallástanárok által megállapitott e terv a közoktatási tanács bizottsága által készitett javaslat m e l l é k l e t e k é p e n m e g is j e l e n t és b á t r a n m o n d h a t o m róla, h o g y H e t v é n y i j a v a s l a t á n á l s o k k a l h e l y e s e b b és célravezetőbb. Bereczky Sándor vallástanár.
BelföldA tiszavidéki egyházmegye közgyűlése,
tisza-
vidéki egyházmegye ez idén aug. 17—18 napján Sátoralja-Ujhelyen tartotta meg rendes évi közgyűlését. A gyűlést megelőzőleg gyámintézeti istentisztelet volt, a melyen Timkó György sókúti lelkész szépen hirdette az Isten igéjét. A közgyűlésen első sorban az egyházmegyei elnökségre történt szavazás eredménye hirdettetett ki, a melyből kitűnik, hogy főesperesnek újból és egyhangúlag Materny Lajos debreceni lelkész, esperességi felügyelőnek ugyanúgy Dr. Mes kő László nyiregyházi ügyvéd váasztatott meg. Ez alkalommal a főesperes 50 koronát, a felügyelő pedig 1200 koronát ajánlott tel az egyházmegyének jótékony célokra. .Megejtetett továbbá a többi egyházmegyei tisztségekre is a szavazás, melynél fogva alesperesnek ujből Bortnyik György kölesei lelkész, egyházmegyei főjegyzőnek Panlik János' nyiregyházi lelkész, világi jegyzőnek Balla Jenő választatott meg. Számvevőszéki elnöknek újból Reves\ János nagybányai lelkész s világi részről Dr. Frajtler Soma nyíregyházi városi főorvos lett megválasztva. A gyámintézet elnökéül egyhangúlag újból Majers^ky Béla nyíregyházi felügyelő választatott meg ; az egyházi elnök választása pedig — miután a szavazatok nagyon megoszlottak — az egyházakhoz lett visszautalva. Az ügyész Dr. Prok Gyula tisztségében újra megmaradt, valamint a dékánok is, kivéve, hogy a nyiregyházi jáiásban Varga Márton tokaji lelkész s Rumann Andor nyiregyházi igazgató kérettek fel, mint uj emberek, a dékáni tiszt betöltésére. A gyűlés azután a főesperesnek, a tanügyi esperesnek, a gyámintézeti s papi értekezleti jegyzőnek s a nyíregyházi gimnáziumnak jelentéseit hallgatta meg, a melyek ez intézmények rendes menetéről tettek tanúbizonyságot. A theol. tanügyi szervezetre vonatkozólag, melyet Varga Márton tokaji Jelkész ismerteit. mélyreható bírálattal, a közgyűlés több módosítást ajánl s terjeszt . tel a kerülethez. A Petrovics-féle „Cura pas\toralis" -ra vonatkozólag kijelentette, hogy azt, mint hasznos utmutatást szívesen fogadja. A Baldácsi-segélyre Sátoi alja-Uj hely Uj-Klenóc és Kölese ajánltattak. A Bérczy-tele esperességi segélyben, özv. Patziger Sándorné és özv. Paíásthy Gáborné í észesittettek. A kerületi elnökség által az esperességhez áttett s a zsinattartásra vonatkozó átiratra nézve a gyűlés kimondotta, hogy a zsinatnak mielőbbi tartását szükségesnek tartja, s annak, kebelében való előkészítésére, illetve anyaggyűjtésre az elnökség vezetése alatt egy 5 tagu bizottságot küldött ki, melynek tagjai : Dr. Prok ügyvéd, Balla jegyző, Geduly, Korbél y és Panlik leikészek. A békési egyházmegyének az 1848: XX. t. c. vonatkozó ismeretes javaslatát a gyűlés magáévá tette. Az egyházkerületi gyűlésre a lelkészek sorából : Májerszky Béla és Tolnai Kornél tel-
43 3 ügyelők küldettek ki. A gyűlés tagjai pihenő óráikban meglátogatták a közelfekvő sárospataki iskolát is, a melynek vezetői részéről a legszívélyesebb vendégszeretettel fogadtattak. A gyűlés általában ezen uj egyházmegyének rendezettségéről s jó előhaladásáról tett bizonyságot, csak azt sajnálhatjuk, hogy az egyházfelügyelők közül csak kevesen, négyen voltak jelen a gyűlésen. P. .1. Templomszentelés a
Garamvölgyön.
Bérces
Gömör egyik legkiesebb pontján épült föl a garamvölgyi ág. hitv. evang. fiókegyház uj temploma, mely f. é. augusztus 21-én szenteltetett fel nagy ünnepélyességgel. A természet csodaszép panorámája, egy minden részletében vadregényes festői vidék szolgáltatja a milieut, a gót stílben épült pompás kis szenthajléknak, melyet köröskörül gyönyörű fenyveserdők koszorúznak, közvetlen közeléljen csobognak a Garani-folvó pisztrángdus habjai, hálterében pedig a Királyhegy égbemeredő hatalmas ormai ölelkeznek a szálló fellegekkel. Az érdem oroszlánrésze a templom létesítésénél, mely 30 ezer korona költséget igényelt, Antóni János hercegi gyári főpénztárost az egyház agilis felügyelőjét illeti, kivel vetekedve fáradoztak az ügy érdekében Bartsch Aurél vasgyári tisztviselő az egyház gondnoka, dr. Kalchbrenner Hugó orvos mint kezdeményező, Schréder Gyula vasgyári főigazgató ki hitbuzgó katholikus létére is a szent ügynek áldozatkész lelkes pártfogója volt, úgyszintén Tomory Géza főszolgabíró, Galotti Miksa gyári mérnök a templom tervezője, Mihalik Dezső hercegi főügyész s Yelky Jenő az anyaegyház lelkésze. A kivitelt lényegesen megkönnyítették Coburg Fülöp herceg és Ferdinánd bolgár fejedelem tekintélyes adományai. A fölavatási szertartást Terray Gyula főesperes mint püspökhelyettes, Bartholomaeides László, Becser Endre alesperesek, Hoznék Lajos n.-rőcei lelkész és Yelky Jenő m.-hosszuréti lelkész végezték. Az ünnepélyt Antóni János felügyelő nyitotta'meg, ki rövid beszéd kíséretében átnyújtotta a püspök helyettesnek a templom kulcsait. Nagy hatást keltettek szavai, főleg mikor befejezésül ezeket mondotta: „A mü immár készen áll, mely akarjuk, hogy Isten dicsőségének méltó szentélye, a Jézus evangéliumának otthona, az igazi műveltségnek világító tornya, a tiszta erkölcsöknek melegágya s a magyar hazaszeretetnek rendithetlen sziklavára legyen." A főesperes válasza után melylyel az épület rendeltetésének átadta, megszólaltak a harangok, majd fölhangzott a breznóbányai egyház dalárdájának éneke s végül megnyílt a templom ajtaja, melyen át az orgona (Rieger-féle) fortissimo zenéje mellett vonult be, vagy inkább tódult be a nagyobbára intelligens közönség, melynek jó nagy része helyszűke miatt a templomon kivül maradt. A templom belső berendezése klaszszikus mintája a valódi protestáns Ízlésnek, nagyon szép s mégis egyszerű. Az ünnepi istentisztelet
sorrendjének 10 pontja közül 8 magyar 2 tót nyelven végeztetett. A főesperes felavató beszédje, mely természetesen magyar volt, sikerült rajzát adta a templom valláserkölcsi, társadalmi és hazafias hivatásának. Mély benyomást tett a közönségre s kiváló tetszésben részesült az öt lelkész által az oltár előtt közösen énekelt fölavató zsoltár: „Áldd meg Uram ezt a munkát . . ." Hoznék Lajos n.rőcei lelkész szintén magyar szent beszédet tartott s eleven szindus képekben mutatta be a templomszülte hatások különböző variacióit kapcsolatban az élet eseményeivel és a sors változásaival. A közönség szívesen hallgatta a szónokot. Közbenközben a dalárda éneke élénkítette a hangulatot a kissé hosszura nyúlt istentisztelet alatt, melynek végeztével Becser Endre alesperes az úrvacsorát osztotta ki a híveknek, magasan szárnyaló magyar beszédben fejtegetve előzetesen ennek a magasztos aktusnak jelentőségét, melylyel az immár fölszentelt templom megkezdi a maga első üdvös munkáját. Midőn az ünnepély a templomban véget ért, a közönség meghívott része a pohorelli vasgyártelepre vonult. Itt Antóni János főpénztáros lakásán fogadta a püspök helyettes a róm. kath. és a görög kath. papság tisztelgését, Kiemelendő, hogy a gömörrészi Garamvölgy r. k. és g. k. papsága teljes számban megjelent. Baltazár János ev. leik. Szakadás a néppártban. Zmeskál Zoltán néppárti képviselő a minap beszédet mondott a képviselőházban, melynek egyik jellemző része igy hangzik : „Ellenszenvét fokozta, — mondta Zmeskál — hogy a püspökök mindennel foglalkoznak csak az egyház ügyeivel nem. A katholikus egyházat büntetlenül támadhatják, nincsenek jó pásztorok, akik a nyájat megvédelmezzék. A püspökök el vannak foglalva családi ügyeikkel. Ismer több 300.000—800.000 korona évi jövedelemmel rendelkező püspököt, akik évenkint legföljebb hét-három ezer koronát jut latnak közcélokra. Tanítóikról egyáltalán nem gondoskodnak, gyenge a tanítói karuk, de 2—300 koronával dotált tanítóktól sokat nem is lehet kívánni. A katholikus autonómia kérdését se lehet megoldani, mert a püspökök ellene vannak." „Léha püspökök, gyenge primás mellett a kormány megismételhetné a franczia k o r m á n y egyházellenes politikáját. Püspökeink ugyan nem védnék meg az egyházat. Végül kijelentette : Meggyőződésem az, hogy a püspöki kar jó része a prímással együtt, titkos szövetségese a liberális politikának." (Zmeskál az evang egyházból a pánszláv papok miatt lépett ki ; most meg a hercegprímással nincs megelégedve; kíváncsian v á r j u k : most majd hová lép ki? Hiszen a néppárt ugyancsak kemény határozatot olvasott a fejére, s a pártból — magyarán mondva — kilökte.) Szives kérelem a lelkesnek tanuló fiait segcly\ö egyesüld tisztelt tagjaihoz A magyarországi ág. hitv. ev. lelkészek tanuló fiait segélvző egyesület tag-
.1 ait tisztelettel kérem, miszerint a folyó évre szóló tagsági dijaikat, alapítványi részleteiket és a fenmdradó alapítványi töke kamatait főleg pedig a mult évekből származó hátralékaikat október hó végéig alólirott ügyvivőnél befizetni szíveskedjenek. Az egyesület áldásos működését nagy mértékben akadályozza az a sajnálatos körülmény, hogy a tagok egy nagy része nem igen törődik kötelezettségével. Ezrekre menő hátralékunk van, a melynek kifizetésére hiába hívtam fel az illetőket négv ízben is, a legtöbb még csak feleletre se méltatott. Ilyen körülmények között az egyesület fen nem állhat, vagy lia fenáll is, csak részben gyakorolhatja azon nemes feladatát, melyet maga elé tűzött. — Hiszem hogy jelen kérelmem nem lesz hiába való s hogy a tagtársak jóakarata lehetővé fogja tenni egyesületünk zavartalan működését. Tisztelettel Gádoros (Békés viTié.) 1904 augusztus Okályi Adolf lelkész az egyesület üdyvivője. A lelkészek tanuló fiait segélyző egyesület azon tisztelt tagjait, a kik egyesületünk támagatásában illetve segélyezésében részesülni óhajtanak, tisztelettel kérem, miszerint az alapszabályok 38. §-ának a) pontja értelmében felszerelt folyamodványukat folyó évi október hó 10-ig alólirottnál nyújtsák be. — Egyesületünk tehetségéhez képest szivesen felkarol mindenkit ez évben is, a ki a segélyre rászorul. Tisztelettel Orosházán 1904 aug. 30. Veres József elnök. A Magyarhoni Egyetemes Evang. Egyházi Gyámintézet Komáromban 1904. évi szeptember hó 29-én megtartandó XL1Y. évi közgyűlésének napirendje : A közgyűlést megelőzőleg az Egyetemes Gyámintézeti bizottság f. évi szeptember 27-én délelőtt 9 órakor Budapesten (a pesti evang. egyház Deák-téri termében) előkészítő ülést tart. A bizottság tagjai szeptember hó 28-án Budapestről a keleti pályaudvarból reggeli 7 óra 30 perckor induló gyorsvonattal Komáromba indulnak és oda délelőtti 9 óra 28 perckor érkeznek. Komáromban délelőtti 10 órakor az ottani evang. egyház tanácstermében bizottsági ülés tartatik. Különben ezen napnak szabad órái a Luther-társaság rendelkezésére állanak. A következő napon, azaz f. évi szept. hó 29-én reggeli 9 órakor a komáromi ág. hitv. evang, templomban gyámintézeti Istentisztelet tartatik, ezzel kapcsolatossal! ott a templomban offertorium lesz az Egyetemes Gyámintézet nagy szeretetadományára. Ezek után ugyancsak azon templomban megtartjuk fél 11 órakor az Egyet. Gyámintézet évi közgyűlését, a következő tárgysorozattal: 1. Világi elnök megnyitó beszéde. 2. Egyházi elnök évi jelentése. 3. Az egyházi elnöki tisztségre megejtett szavazás eredményének kihirdetése s az uj egyházi elnöknek hivatalába való iktatása. 4. Az uj alapszabályok kihirdetése. 5. A bányai egyházkerületi gyámintézet jelentése. 6. A dunáninneni egyházkerületi gyámintézet jelentése. 7. A
dunántúli egyházkerületi gyámintézet jelentése. 8, A tiszai egyházkerületi gyámintézet jelentése. 9. A számvizsgáló bizottság jelentése a mult évi számadásokról, forgalmi- és .mérlegszámla-kimutatással. 10. A központi bizottság javaslata a segélyek felosztása iránt. 11. A Gusztáv-Adolf-egyleti ügyek. 12. Egyéb folyó ügyek és indítványok. 13. A jövő évi közgyűlés helyének kitűzése. 14. A jegyzőkönyvet hitelesítő bizottság kiküldése. — Jegyzet. Ezen úgy gyámintézeti, mint Luther-társasági ülésekkel kapcsolatban lévő helyi ünnepélyeknek sorrendjét a komáromi egyházi tanács külön meghívóban fogja kitüntetni. Mindezen ülésekre a gyámintézet tagjai s egyházi közügyeink barátai ezennel tisztelettel meghivatnak. Balassagyarmaton, 1904. évi julius hó 6-án. A Magyarhoni Egyetemes Evang. Egyházi Gyámintézet elnöksége nevében : Dr Baltik Frigyes e. elnök.
Irodalom. Evang. Egyházi Szemle. A békési egyházmegye közgyűléséről adván tudósítást, ezt jegyzi meg : ,.Egyeseknek feltűnt a túlságosan politizáló esperes, ki az egyes politikai pártokkal túl terjengősen foglalkozott, amit sokan nem templomba és egyházi gyűlésbe valónak tartottak. De a politikus nem tagadhatja meg önmagát. A hangulat nyomott volt, mert a testvérharc hullámai érezhetők a gyülekezetben és esperességben egyaránt." Ennek a rossz lelkű megjegyzésnek helyes méltánylására tudni kell, hogy Szeberényi Lajos a gyűlés elején jelen volt személyesen ; a többi magától értetődik, t.. i. a liogy sok a ferdítés, tóditás, gyanúsítás, kárhoztatás a tudósításban. Mára mint szokott lenni. Lássuk csak : mi az igazság ? Mióta esperes vagyok, esperesi jelentésemet mindig egy olyan tárgy j vagy eszme fejtegetésével kezdem meg, ami napi renden van, és fontos általános egyházi érdekeket érint, s annak kitejtése után térek csak át a szorosabb értelemben vett egyházmegyei ügyek előadására. Beszédem általános érdekű részét mindig ki is adtam lapomban, mert azt tartom, hogy általános ellenőrzés és megítélés alá kerüljön annak az egyházi hivatalnoknak gondolkodása, színvonala, törekvése, aki felelősséggel járó állást foglal el. Sajnálom, hogy nem minden esperes és felügyelő jár el ekképpen ! Igaz, hogy kényelmesebb és előnyösebb : kényes kérdésekről nem gondolkozni, és nem nyilatkozni, s igy a közvélemény Ítélete elöl félrehúzódni. Én azonban nem a magam érdekét szoktam keresni ebben sem, hanem a közérdeket. Megnyitó beszédeimben tehát számot adok az általános érdekű kérdések ügyében felfogásomról,
céljaimról, törekvéseimről egyházmegyémnek is, a prot. nyilvánosságnak is ; számot adok kötelesség tudásból. Az idén az 1848 XX. t-c. sorsának mostani állásáról nyilatkoztam, s beszédem meg is jelent egész terjedelmében lapunk 27-ik számában. Az 1848 XX. t.-c.-ről szólni, politika ugyan de egyházi politika, a protestáns híveket, lelkészeket, tanítókat, az egész protestáns egyházat legközelebről érintő fontos egyházi politika. Mikor beszéljünnk erről, ha most nem, amikor az egyházi is, a pártok is, a kormány is, a közvélemény is erről beszélnek és végre akarják hajtani ? ! Tovább megyek : ki beszélje erről ha én nem, aki gyűléseinken, a 48-as pártban, a képviselő házban, az egyházi lapban ennek az ügynek szentelem minden erőmet!'.' Vagy ez hiba én tőlem. Megrovást érdemiek én ezért, megrovást éppen protestáns embertől, éppen evang. paptól '? ! Hiszen az én eljárásom teljesen megtelel az egyetemes gyűlés ismételt határozatainak ! Kérdezze meg Szeberényi* az adók alatt roskadozó htveket, akik most majd az 1848, XX. t.-c. politikája következtében terhük nagy részétől megszabadulnak, kérdezze meg a kis fizetésen, létminimumon nyomorgó lelkészeket, tanítókat: kárhoztatnak-e azért, hogy a közvéleményt, pártokat, kormányt megnyerni törekszik az 1848. XX. t.-c. végrehajtásának, s ez által könyitünk a hívek elviselhetetlen helyzetén, a lelkészek és tanitók nyomorán'? ! Kérdezze meg. nem örülnek-e, hogy a sok politizállásnak meg van az eredménye, hogy a végrehajtásra megérleltük a kérdést, nem megnyugtatja-e őket, hogy amíg az egyház fölterjesztéseire még csak választ sem adott éveken át a kormány, most már a pártok nyíltan programjukba vették ezt a kérdést l ? ! bizony halgatással nem vittük volna előbbre ezt az ügyet; e nélkül pedig menthetetlenül veszélybe jut szegény egyházunk igen rövid idő alatt. Könnyen veheti ezt a kérdést a csabai pap, nagy fizetése mellett, meg a csabai nép, gazdasága mellett ; de bezzeg komolyan mérlegelik ezt a szegény egyházak és szegény papok ! Egészen nvugot vagyok abban a tekintetben, hogy ezek nem gáncsolják nálam azt a sok politizálást! Szerencsémre, legalább azt nem vetheti szememre mindent gáncoló ellenségem, hogy csak azért vetettem magam teljes erővel erre a kérdésre, mert fizetésemet, egyházam jövedelmét akarom emelni vele. Nekem semmi hasznom belőle, gyülekezetemnek sincs ; de van haszna a prot. egyháznak, lelkésztársaimnak ! Ez nekem elég; ösztönzőnek és jutalomnak elég. Nekem károm van inkább abból, hogy az 1848. XX. t.-c.-et napi renden segítek tartani, mert választó kerületem kath. választó bizony nem javamra róják ezt nekem föl. !
Jobb volna az evang. egyháznak, lelkésztársaimnak, a tanítóknak, ha én, a husz év óta egyetlen evang. pap képviselő az országgyűlésen, nem törődném ott az egyház érdekével '? Tennék ugy, mint annak idején p. o. Szeberényi Gusztáv, hogy képviselőségének az egyházban semmi n y o m á s é i n maradt ! Bizonyosan ütnék a nagy dobot az Evang. Szemlében, ha p. o. Sveberényi Lajos volna képviselő, s a törvényhozásban az evang. egyház érdekében fejtene ki eredményes tevékenységet ! Persze az már más volna ! Nekem megnyugvásomra szolgál, ha működésemért a Szemle ócsárol. Akkor bizonyosail valami okos és jó dolgot tettem, amiért féltékeny és irigy lélekkel gáncsot akar vetni, a közvélemény előtt le akar rántani. Hagyján ! Kihez mi méltó ! Én azért csak haladok a magam utján. Tudom azt is, hogy Szeberényi is haladni fog a maga utján. Ez a természetünk ! Csakhogy a Szemle itt is következetlen. Engem megró, hogy túlságosan politizálok, maga pedig az utána következő számban még többet politizál, szintén 1848-i XX. t. c.-ről. Neki tehát szabad, csak nekem nem szabad a prot. közvéleményt tájékoztatni. 11a ő szól az 1848-i XX. t. c.-ről, akkor egyházi kérdés, ha azonban én szólok róla : akkor az már politika. Ez sem lep meg senkit sem, aki Szebeiénviéket ismeri. Az 1848-i XX. t. c.-iől szólani, ugy a mint én szóltam, egyházi politika, tehát egyházi közgyiilésré való tárgy és templomban is illő tárgyalni az egyházak egyenjogúságát, egyenlő teherviselését ! Az értesítés azért ró meg, mert ,,az egyes politikai pártokkal tul terjengően foglalkoztam". Envnyi volt az egész: „Amiért eddig csak a függetlenségi és 48-as párt szállott síkra a törvényhozás termében-, mint az 1848-i fenséges elvek egyik legszebbjéért, a hitfelekezetek egyenjogúságáért, azt. most már programmjába vette a kormány és pártja is, sőt gr. Apponyi Albert pártja is; a néppárttól ugy sem várja ezt senki, hiszen ez a párt éppen az ellenkező irány követésére alakult, t. i. a r. kath. egyház érdekeinek, kiváltságainak megerősítésére és visszavívására." Ez volna tnl terjengős'?! Vagy talán a néppárt jellemzése esik rosszul, -mert annak idején még evvel a kath. párttal is szövetkeztek avangelikus papok — tót nemzetiségi érdekből. Az ilyen politika veszedelmes az egyházra nézve: nemzetiségi érdeket szolgálni az egyház védelme alá bújva, az egyház jó hírnevének, érdekének rovására! Szeberényi meg fog engem érteni, de megértenek mások is, lia ezzel a kérdéssel most nem foglalkozom tul terjengősen. Azzal is meg akar engem bélyegezni a tudósító : „a politikus nem tagadhatja meg magát." Nem is akarom megtagadni magamat : egyházi politika-
val szívesen foglalkozom, mert jogom is, kötelességem is, úgyis mint lelkésznek, úgyis mint képviselőnek. Azért nem megbélyegzést érdemleK, lia még a törvényhozásban is mindig figyelek egyházam érdekeire, viszont azonban én az egyházi gyűlésen sein feledkezem meg hazám érdekeiről. Nálam a kettő összhangban van, én mind a kettőt egyszerre tudom szeretni, mindkettőért egyszerre és együtt tudok lelkesedni, dolgozni, áldozni, a nélkül, hogy meg kellene magamat tagadnom. Az olyant pedig csak sajnálni tudom, akinek meg kell magát tagadnia, ha hazájáról kénytelen nyilatkozni, aki csak azért ir magyarul, hogy a magyarokhoz is hozzá tudjon férni s őket bujtogatni birja magyar hazájuk ellen, akinek a m a g y a r n e m zet védelmére, a magyar nemzet ellenségei megbélyegzésére soha egy árva szava nem akad ! Én az olyant nagyon tudom sajnálni ! Üres sziv az, a melyből a hazaszeretet erénye ki van irtva, szegény elme az, a mely nem talál módot a haza és az egyház iránti szeretet oltárán egyenlő hűséggel áldozni ! Nekem hála istennek, akkor sem kell magamat megtagadnom, lia hazám és egyházam tót fiait kell védelmeznem, mikor igazuk van. Szívesen és bátran teszem. Emlékezhetik Szeberényi, hogy testületileg köszönték meg a tótok egy budapesti gyűlésen azt a felszólalásomat, amivel őket megmentettem egy ügyükben ; az országházban is 1901-ben első felszólalásomban megvédelmeztem őket azon gúnyos megjegyzés ellen, hogy .,a tót nem ember." Szívesen, bátran tettem. Pedig tehettem volna azt is, hogy egyszerűen — hallgatok. De mikor a tótoknak nézetem szerint igazuk van, kötelességemnek tartottam felszólalni, már csak azért is mert engem már csakugyan nem vádolhat senki pánszlávsággal, szavamnak tehát ilyen esetben némi súlyának kell lenni. Azt hiszem, ezt csak megköszönhetnék Szeberényiék ! (De kérem valahogy meg ne köszönjék ám, mert még gyanúba kever a köszönetük a magyarok előtt !) Hogy ,,a hangulat nyomott voit, mert a testvérharc hullámai érezhetők a gyülekezetben és esperességben Qgyaránt,-' ezt csak a tudósító találta ki. És ezt is azért irta, hogy a távollevők előtt engem rossz szinben tüntessen fel — ezen gyanúsítása által is. Nagyon téved ! A testvér harcával tisztában vannak a gyülekezetben is, az esperessében is, másutt is, erről nekem irásos bizonyítékaim vannak. Nem sokára majd birói Ítéleteket is lesz módom erről közölni ! Egész terjedelmében közlök itt a sok közül egy levelet, olyantól, akit én személyesen nem is ismerek, ü, levélből láthatja Szeberényi. hogy a becsületes emberek hogyan vélekednek a testvérharcról.
,,A laphoz tűzött s ma érkezett Nyilatkozatot mély és őszinte megdöbbenéssel s Nagyságod helyzete iránt fokozodó részvéttel olvastam. Igazán megdöbbentő, hogy testvér-testvér ellen ily ádáz dühvel tud támadni. Mi ugyan jól tudjuk, hogy a támadás alaptalan, de azért igen helyes, hogy Nagyságod nyilatkozik. Igy legalább elnémul a rossz akaratú, gyanúsító találgatás. Tudom, hogy nem szívesen tette e nyilatkozatot, mert hisz saját vérét kellett a nyilvánosság előt megismertetni a gonosz testvérben, de meg kellett ezt tenni már csak azon állás iránti tiszteletből is, a melyet Nagyságod úgy köztünk papok között, mint az ország törvényhozó tényezői között is elfoglal. Legyen róla meggyőződve, hogy itt köztünk egyetlen-egy sem akadt, a ki hitelt adott volna a piszkos rágalmaknak. S viszont arról is méltóztassék meggyőződve lenni, hogy egy értelemmel kárhoztatjuk Szeberényi lapjának eljárását. Azt hiszem ebből még azok is megismerhették Szeberénviéket, a kik kételyben voltak az iránt kik is ezek a jó urak Mindezekből láthatja a tisztelt olvasó, hogy Szeberényiék még az egyszerű hírlapi tudósítást is arra használják föl, hogy ráfogásokkal engem gyanúsítsanak, s bennem a magyar hazafisagjvédőjét kicsinyelni, terveik akadályát útból félrelökni törekedjenek. Ehhez jó nekik minden ürügy, minden alkalom, minden mód. Én azonban állok elébe ! Én és velem együtt sokan, akik nem a magunk érdekéért szólunk és irunk ; akik nemcsak a szószéken hirdetjük a szeretet tanát, hanem az Íróasztal mellett és ahhoz szabjuk gondolatainkat; akiket nem ellenfeleink iránti irigység és káröröm hajt előre ; akik egyenlő jó lélekkel tudunk a magyar hazának és az ev. egyháznak szolgálni ! Állunk elébe ! Veres József.
Helyreigazítás. Lapunk 35-ik számában a „Néhány szó a theologiai tanügyi szervezetről" cimü cikkbe több értelem zavaró hiba csúszott be, u. m. 416. oldalon, a második hasáb 5. és 6 sorában — alulról — .,ört véoy" áll, a mi helyett törvény olvasandó; a 417. oldalon az első hasáb 9.sorában „megszerezni" helyet megfejteni olvasandó; u. o. a 21. sorban — alulról — „Olking" helyett szerint olvasandó ; u. o. a 7. sorban — alulról — „tantervről" helyett könyvtárról olvasandó ; a 418. oldal második hasábjában, az alulról számított 19. sorban „Annak a határozmánynak" helyett ez olvavasandó : Annak a\ albi\ottsági javaslatba felvett határozmánynak.
Üzenetek. Kézirat visszaküldésére nem vállalkozunk.
D. J. A bányakerületi lelkészi értekezlet elnöke Kramár Béla esperes u r ; az értekezletet <"> van hivatva egybehívni. — Z. E. Ne vegye rossz néven, de Szeberénvire vonatkozó nyilatkozatát nem közöljük. Egyszerűen azért n e m , mert a harcot nem folytatjuk olyan módon, a mely Szeberényihez méltó, hanem csak olyan módon, a mely mi hozzánk méltó. Ezjpedig nagy és fontos külömbség. Mi tudjuk itt a közelben, hogy mennyire más szint játszik ö egy idő óta, mint játtszott régebben, a hatalmon levőkkel szemben ; de azt szeretné, hogy távolban levő hívei ezt netudják meg. Hajlik, de nem törik. Azt azonban mi sem tudjuk hogy ki mondotta ő reá vonatkozolag : „hagyjatok békét ezzel a lutheránus hamis pappal." Ki az, aki őt ilyen jól ismeri? Ezen a réven tehát a lutheránus név nem nagy tiszteletet aratott ! Azt sem tudjuk, hogy a villamos telepi igazgatóság, meg a főispán ejőiti csuszásmászás milyen összefüggésben állanak. Nem is törődünk vele. Ha csak ilyen kifogási »kat lehetne emelni ellene, akkor még jó volna! — G. E. T. Kérelme teljesítését lapunk anyagi viszonyai — nagy sajnálatunkra — nem engedik meg. — R. P, Ezentúl oda jái a lap ; a lakascimet nem tudtuk. — N. N. Az ezredévi pályamiire nézve (Sola üde) 1902-ben azt határozta az egyetemes gyűlés (Jegyzőkönyv 90-dik pontja,) hogy ha „a pályamunka szerzője kötelezi magát, hogy müvét különösen irály tekintetében kijavítja és kinyomatja, a kinyomatás lehetővé tételére adassék ki neki a pályadíj összegnek ez ideig számítandó kamatszaporulata." A pályázatot pedig a régi leltételek mellett megújítja a közgyűlés, mégpedig az 1907 évi dec. 31-ig terjedő időre. Az 1903. évi egyetemes gyűlés még egy évi haladékot adott az ismeretlen szerzőnek ; ha az a névtelen szerző most még egy évi uj haladékot akar kapni, azt az egyetemes gyűléstől kérheti. Ha újra akar pályázni akkor 1907-ig van rá ideje ; lia pedig csak a kamatokért pályáz, ugy a pályázat meghosszabitott határideje az ez évi egyetemes gyűlésig lejár. — K. K. Kiszorult. — K. L. A kérdéses latin szöveg kért magyar fordítása, az eredeti szöveggel kapcsolatban a következő: „Amissis n a m q u e parentibus, (iiium rhetoricis operám navarem, ad sensualitatem ac vitám efrenatam vehementer proclivus, Magyaromaniaeque infausto spriritu perflatus, corruptissimorum iuvenum querebam (sic) consortia, illos qui se rebus occupabant seriis, risui exponens, vei superbo oculo despiciens. Sed ipse sat mirari nequeo, qua ratione adeo subito mutare potuit totam nieam sentiendi agendique rationem, ea, quam, dum plane studia mea Hhetorica ad linein vergebant, cum nonnullis slavae linguae literaturaeque cnltoribus inivi, consuetudo. Firmiter enim mihi proposui me antea eae (sic) vitae ves-
tigia non arpplius secuturum, cuius fructum laetissirnuuí ianr tum sentiebam, dum aliquos praeteritorum amicorum in perniciem r u e r e c e r n e r e m . " Magyarul : Szüleim elhalálozásakor ugyanis, mialatt a rhetori tanfolyamnak nagy buzgalommal neki láttam, rendkívüli hajlandósággal bírva az érzékiségre és a kicsapongó élethez, a magyar nagyzási hóbort átkos szellemétől áthatva, a legromlottabb ifjak társaságát kerestem fel. úgy hogy nevetség tárgyává tettem vagy kevélyen lenéztem mindazokat,' a kik valami komoly dologgal foglalkoztak, Mármost én magam sem tudok eléggé csodálkozni azon, hogy mikép volt képes teljes érzületemet és tevékenységem egész irányát oly hirtelen átalakítani azon bizalmas viszony, mely rhetor korom vége felé, köztem és a tót nyelv és iroda-, lom néhány művelője között megindult. Szilárdan elszántam ugyanis magamat, hogy azelőtti életem nyomdokait többé nem követem és ennek igen örvendetes gyümölcsét már akkor tapasztaltam, mikor láttam, hogy azelőtti barátaim közül egyesek romlásukba sodortatnak.
Pályázat me y hosszabbítás, A
levél-l
(Mosonmegyei)
kántortsanitói állásra a kérvények beadásának
15-ig
határnapja
SZCpt.
halasztatik.
R a j k á n , 1904. s z e p t .
10. Ringbauer
1—i
Gusztáv
főesperes.
Pályázat A z ó l y o m i á g . h. tartozó tótpelsőci
lelkészi
ev.
egyházmegyéhez
állomásra.
J a v a d a l o m : 1. l a k á s a mellékhelyiségekkel és k e r t . 2. 1830 k o r o n a k é s z p é n z . 3. 11 p . m é r ő b ú z a ; 40 p. m. r o z s ; 4 p. m . á r p a ; 6 p. m . z a b . 4. 40 b é c s i m á z s a s z é n a ; 64 c s o m ó s z a l m a . 5. 100 k ö b m . t ű z i f a ( e z e n t e r m é n y e k b e c s é r t é k e m i n t e g y 815 kor.) 6. S z á n tóföld ingyen használata, melyeknél a munk á t a z e g y h á z t a g o k t e l j e s i t i k (ezen t e r m e s z t m é n y e k é r t é k e 360 kor.) 7. C s i b e 40 k o r . é r t é k b e n . 8. S t ó l a és o f f e r t o r i u m körülbelől 1274 k o r . A m a g y a r és t ó t n y e l v i s m e r e t e s z ü k s é ges. Jelentkezés a képesitést igazoló okmán y o k k a l e g y ü t t f o l y ó évi s z e p t e m b e r hó 18-áig a z a l u l í r o t t f ő e s p e r e s i h i v a t a l n á l . B r e z n ó b á n y á n , 1904. a u g u s z t u s 25-én. C s i p k a y K á r o l y s. k. em. felögyelo.
Svehla G u s z t á v s. k .
8 3 1—1
főesperes.
;
Vöf
^ m^í TÄÄT SOK'* ÄSV SÏStf«
•
*/5ÎV*
Pályázat Pályázat a
margonyai
(Sáros m.) t ó t - m a g y a r nyelvű ág. hitv. ev. e g y h á z
lelkészi állomására, J a v a d a l o m : 1. Telek jövedelem 174 K. 2. P á r b é r 220 K. 3. M u n k a v á l t s á g 154 K. 4. Készpénz 123 K. 20 f. 5. P a t r o n á t u s i j u t a lék 224 K. 6. 10 öl fa 100 K. 7. Stóla jövedelem ] 50 K. 8. Alapitványok kamatai 80 K. 9. Offertoriuraok 20 K. összesen 1245 K. 20 f. Ezenkívül congrua 1600 koronáig 873 K. 40 f. A kellően felszerelt folyamodványok f. évi október hó l-ig alólirott espereshez küldendők. Zsegnye, u. p. E p e r j e s 1904. aug. 24. Bánó Árpád
a börzsönyi (Hontm.) n é m e t - m a g y a r ág. hitv. egyház
lelkészi állására. A páJ} T ázónak igazolnia kell. hogy a ném e t nyelvet szóban és Írásban teljesen birja. J a v a d a l o m : lakás mellékhelyiségekkel és kert, 500 kor. készpénzben, 31 hl. búza, 18 hl. bor, 48 km. kemény fa, 2 szekér széna, 3 szekér szalma, 8 hold szántóföld haszonélvezete, stóla, stb. Az összjövedelem minimális számítással 1900 kor. A kellően felszerelt folyamodványok f. évi szeptember hó 17-ig alólirotthoz küldendők. Százd, 1904. augusztus 21-én. u. p. D e m é n d (Hontm.) A n a g y h o n t i főesperes megbízásából
Hajdú János.
esperességi felügyelő
80 3—2
nyelvű
Rozsnyai János
esperes
ev. lelkész. 3—3
a börzsönyi egyház administrátora.
, /äv
vas- és fémöntöde részvény-társaság
.
szt*,* ^za?
^/sST*"
SZOMBATHELY.
R a k t á r : Budapest, V., L i p ó t - k ö r u t 15.
=
Készít m i n d e n n e m ű
Gazdasági gépeket,
sz
S t ü Benzin és szivógáz-motorokat
B e n % i n - m otoros
csép
lök
ö
észletek.
52 25—10
Malomépitészet
: ^ j hen^erszékek, minden e szakmába vágó gép g y a r t á s a . Teljes mümalmibereudezések.
Osborne D. M.-féle
vilá
KülÖnleqeSSéq
\ L e g ú j a b b szerkezetű csavaros és szabad, víznyomású borsajtók.
s l l i r ü amerikai arató és kaszáló gépek * Képes árjegyzék ingyen és bérmentve. m a g y a r o r s z á g i k i z á r ó l a g o s k é p v i s e l ő s é g e . * Kívánatra minden szükségletre külön költségvetés.
