EurópaiBizottság. KÖZÉPPONTBAN ALeader hozzájárulása anövekedéshez és a fenntartható fejlődéshez HU

A Leader+ profilja

K3-AF-08-001-HU-C

Név: Leader („Links between Actions for the Development of the Rural Economy”)

Programtípus: Közösségi kezdeményezés

Európai Bizottság

Célterületek: A Leader+ három cselekvés köré épül: ®

1. cselekvés – az alulról építkező megközelítésre épülő, kísérleti jellegű,

integrált területfejlesztési stratégiák támogatása. ®

2. cselekvés – a vidéki térségek közötti együttműködés támogatása.

®

3. cselekvés – hálózatépítés.

Kiemelt stratégiai témák: A Leader+ számára a Bizottság által kijelölt, kiemelt témák a következők: ®

a természeti és kulturális erőforrások lehető legjobb kiaknázása, beleértve a tájak értékének növelését is;

®

az életminőség javítása a vidéki térségekben;

®

a helyi termékek értékének növelése, különösen a kistermelői egységek piacra jutásának együttes cselekvéseken keresztül történő megkönnyítése által és

®

új know-how és új technológiák felhasználása a vidéki térségek termékeinek és szolgáltatásainak versenyképesebbé tételéhez.

Kedvezményezettek és támogatható projektek: A Leader+ keretében nyújtható pénzügyi támogatást az állami, magán- és nonprofit szférából a területeiken helyi fejlesztési programok végrehajtása érdekében szerveződő partnerségek, helyi akciócsoportok (HACS) kaphatnak. A Leader+ a vidéki szereplők számára saját régiójuk hosszú távú lehetőségeinek felméréséhez kíván támogatást nyújtani. A program a fenntartható fejlődésre, valamint a nemzeti és transznacionális együttműködésre irányuló integrált, kimagasló minőségű és eredeti stratégiák megvalósítását támogatja. Annak érdekében, hogy a közösségi erőforrásokat a legígéretesebb helyi stratégiákra összpontosíthassa, illetve azok kibontakozását a lehető legnagyobb mértékben elősegíthesse, csak korlátozott számú, szelektív megközelítés alkalmazásával kiválasztott vidéki térséget részesít finanszírozásban. A kiválasztás nyílt és szigorúan szabályozott eljárás szerint zajlik. Az egyes helyi fejlesztési programokon belül a helyi stratégiába illeszkedő, önálló projektek finanszírozhatók. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA), az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) keretében támogathatónak minősülő projektek mindegyike támogatható a Leader+ programban.

KÖZÉPPONTBAN A Leader hozzájárulása a növekedéshez és a fenntartható fejlődéshez

A helyi akciócsoportok döntéshozatali szintjén a gazdasági és szociális partnereknek és szövetségeseknek a helyi partnerségben legalább 50%-os arányban kell jelen lenniük.

A programozási időszak tartama: 2000–2006.

Közösségi támogatás: A programok teljes költségvetése 5 046,5 millió EUR, amelyből 2 106,3 millió (a félidős indexálás után 2 143,5 millió) EUR összeget az EMOGA Orientációs Részlege finanszíroz, a fennmaradó rész állami és magánhozzájárulás.

ISSN 1830-1169

HU 2008 • 10

Tartalom

A Leader+ Magazine-t a Vidéki Területek Megfigyelőközpontja jelenteti meg évi három alkalommal.

Röviden ®

Munkahelyteremtés és fenntartható fejlődés a Leader+ programban

1

Akcióban a Leader+ ®

Spanyolország, Portugália és Németország

3

Középpontban ®

A Leader hozzájárulása a növekedéshez és a fenntartható fejlődéshez

7

Az életminőség javítása a vidéki térségekben

Leader („Links between Actions for the Development of the Rural Economy”, azaz „kapcsolat a vidéki gazdaságfejlesztési cselekvések között”): az Európai Bizottság által elindított közösségi kezdeményezés, amelyet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (F3 egység) koordinál. A Leader+ Magazin tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió intézményeinek álláspontját. Szerkesztőség: Vidéki Területek Európai Megfigyelőközpontja

®

Németország: Kellerwald: vállalkozásteremtő tevékenységek

11

®

Egyesült Királyság: Vállalkozási ötletek Dél-Angliában

14

Jogilag felelős személy: Josefine Loriz-Hoffmann, Európai Bizottság, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (F3 egység), 130 rue de la Loi, B-1040 Brüsszel E számban közreműködtek: A Leader+ nemzeti hálózati egységek és helyi akciócsoportok

A helyi termékek értékének növelése ®

Dánia: Dán élelmiszerek: a helyi identitás hangsúlyozása

19

®

Belgium: Meetjesland: regionális termékek fejlesztése és támogatása

24

Fotók: A külön nem jelzett esetekben a fényképek az Európai Bizottság szerzői jogi védelme alatt állnak.

A természeti és kulturális erőforrások kiaknázása ®

Egyesült Királyság: Tavaszi zsongás: kézművesség a közösségben

28

®

Írország: A Fuchsia márkaépítő kezdeményezés: a regionális gazdaság fejlesztése

30

Új know-how és új technológiák alkalmazása ®

Olaszország: Távmunka: a társadalmi és gazdasági kohézió erősítése

35

®

Spanyolország: Önnek üzenete érkezett: az „Infomobil szolgálat”

38

Vidékfejlesztési együttműködés ®

Franciaország és Tunézia: Kézfogás a tengeren túl: Franciaország és Tunézia együttműködése

®

Az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország és Olaszország: Transnet: európai partnerség a vidéki vállalkozásfejlesztés támogatására

41

A Leader+ Magazine az Európai Unió huszonkét hivatalos nyelvén jelenik meg, 38 975 példányban. További információ: Honlap: http://ec.europa.eu/leaderplus A kézirat lezárva: 2008. február © Európai Közösségek, 2008 A sokszorosítás a forrás megjelölésével engedélyezett.

45

Printed in Luxembourg F E H É R , K LÓ R M E N T E S PA P Í R R A N YO M TAT VA

Nők és fiatalok a Leader+ programban ®

Svédország: Interjú Jenny Nylunddal, a svéd Nedre Dalälven HACS ifjúsági vezetőjével

50

®

Ausztria: Hivatásos ifjúsági felügyelet

53

Új tagállamok ®

Vidékfejlesztési perspektívák Bulgária és Románia területén

56

A Leader+ Megfigyelőközpont: ®

A Leader+ európai szintű megszervezése és hálózatépítési tevékenységei

Az Európai Bizottság e lapja a Leader+ közösségi kezdeményezésről szóló információkhoz való hozzáférést hivatott segíteni. Célunk, hogy pontos és naprakész tájékoztatást nyújtsunk. Amennyiben felhívják figyelmünket az esetleges hibákra, azokat igyekszünk kijavítani. A Bizottság ugyanakkor nem vállal felelősséget a kiadványban megjelenő információkért, különös tekintettel a bemutatott projektek pénzügyi adataira, illetve a kiadások támogathatóságára vonatkozó információkra. Ezúton kérjük olvasóinkat, hogy az adatok felhasználásakor a legnagyobb körültekintéssel járjanak el. Az adatok felhasználása saját felelősségre történik.

60

A Leader+ Magazine további megrendeléséhez küldjön e-mailt az [email protected] e-mail címre neve és címe pontos megadásával, valamint az igényelt mennyiség és nyelvi változat megjelölésével.

Röviden…

Munkahelyteremtés és fenntartható fejlődés a Leader+ programban A vidéki területek az elkövetkező években óriási kihívásokkal néznek szembe a növekedés, a foglalkoztatás és a fenntarthatóság területén. Ugyanakkor ezeken a területeken hatalmas lehetőségek is kínálkoznak: például az új szektorokban rejlő növekedési potenciál, a vidéki közszolgáltatások és az idegenforgalom biztosítása, az életvitellel és a munkavállalással kapcsolatos vonzerő, valamint a tájak természeti erőforrásainak gazdagsága és rendkívüli értéke.

Szerző: Antonis Constantinou, a vidékfejlesztési programok igazgatója az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesz-

A vidékfejlesztési stratégiai iránymutatások 2006. évi elfogadásával a 2007–2013-ig tartó programozási időszak fokozottabb stratégiai figyelmet szentel a növekedésnek és a munkahelyteremtésnek (lisszaboni stratégia), valamint a fenntarthatóságra vonatkozó célkitűzéseknek (göteborgi stratégia). A környezeti egyensúly fenntartásával párhuzamos növekedés, a munkahelyteremtés és a versenyképesség megőrzése hatalmas feladatot jelent minden vidéki szerepvállaló számára.

tési Főigazgatóságán

A helyi fejlődésre vonatkozóan az Európai Tanács 2005. márciusi ülésén megállapította, hogy a regionális és helyi szerepvállalók, valamint a társadalmi partnerek bevonásával fokozottabban és ténylegesen fel kell vállalni a lisszaboni célkitűzéseket. Ez különösen azokon a területeken fontos, ahol elengedhetetlen a fokozott közelség: ilyen például az innováció és a tudásalapú gazdaság, a foglalkoztatás, a humán tőke, a vállalkozások, a kis- és középvállalkozások (KKV-k) támogatása, valamint a kockázatitőke-finanszírozáshoz való hozzáférés. Egyértelmű az is, hogy nyitott és globális gazdaságokban a növekedés és a munkahelyteremtés menetrendjének kezelését regionális, még inkább helyi fejlesztési stratégiák keretében kell megoldani, hiszen ez az a szint, amelyen a legtöbb üzleti hálózat kialakul, ahol kapcsolatok jönnek létre az oktatási és technológiai központokkal, és ahol a helyi tudás és szakértelem a leginkább mobilizálható.

Leader+ Magazine

1

2008 • 10

A lisszaboni és a göteborgi stratégiáról, valamint ezeknek a vidékfejlesztési stratégiában betöltött szerepéről és különösen a Leader+ programmal kialakított kapcsolatáról pontos képet kaphatunk Laurent Van Depoele „Középpontban” rovatban olvasható cikkéből. Ebben egyrészt jól megfigyelhető, hogy a Leader+ hogyan teljesíti a munkahelyteremtéssel és a gazdasági versenyképesség biztosításával kapcsolatos célkitűzéseket (lisszaboni stratégia), másrészt pedig, hogy hogyan valósítja meg mindezt a környezetvédelmi és a fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételével (göteborgi stratégia). Talán ez megfelelő pillanat arra, hogy körüljárjuk a Leader+ szerepét. A jövőbe tekintve láthatjuk, hogy a Leader milyen nélkülözhetetlen szerepet játszhat ennek a két elsődleges fontosságú programnak a megvalósításában. Jóllehet az európai gazdasági és környezetvédelmi feladatok közül nem egy – például a strukturális alapokból finanszírozott programok – hatalmas összeget emészt fel, számos olyan, viszonylag kis volumenű intézkedés is van, mint például a Leader+ kezdeményezés által finanszírozott programok, amelyek igen jelentős helyi multiplikátorhatást képesek kifejteni. Ez a hatás a Leader+ Magazine ezen számában kiemelt számos projektben is megmutatkozik, jól illusztrálva a Leader+ hatókörét, valamint azt a képességét, hogy több különböző gazdasági ágazatot is el tud érni, és ezzel elősegíti az európai vidéki térségek gyakran elszigetelt közösségeinek fennmaradását. Ez különösen igaz azokra a kisebb, „alacsony költségvetésű” projektekre, amelyek a szélesebb körű, helyi fejlesztési stratégiák részét képezik. Az egyesült királyságbeli, írországi és németországi példák, jóllehet különböző megközelítéseket alkalmaznak, mind kiváló példával járnak elől arra, hogy viszonylag csekély mennyiségű, de célirányosan felhasznált forrással is lehet új munkahelyeket teremteni és fenntartani, illetve rendkívüli előrelépést tenni a lisszaboni és göteborgi célok teljesítésének irányába. Mindez nyilvánvalóan nem hat újdonságként, hiszen végeredményben a Leader+ már korábban is megfogalmazta azt a célkitűzést, mely szerint a természeti környezet megerősítésének új módszereit ösztönző fenntartható fejlődésre van szükség, amely a munkahelyteremtéshez is hozzájárul (1). A korábbi, 2003. évi közös agrárpolitikai reform a piac támogatása helyett a piacorientációra fektetett nagyobb hangsúlyt. Az EU legutóbbi, 27 tagúra bővítésével pedig további gazdasági és környezetvédelmi szempontok kaptak szerepet. Ez különösen igaz akkor, ha figyelembe vesszük többek között a gazdálkodói és élelmiszer-ágazat szerkezetátalakításának szükségességét, a figyelemre méltó biológiai sokféleséget, valamint az e magazin középpontjában álló két új tagállam, Bulgária és Románia zöldturizmusban rejlő potenciálját. Az EMVA Leader-tengelye alatt a Leader (módszertana) folytatja a lisszaboni és göteborgi prioritások alapján megkezdett, a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre irányuló munkát. Ahogy a Leader I és a Leader II öröksége is olyan gyakran jelenti a Leader+ projektek alapjait, meggyőződéssel állíthatom, hogy ez az örökség hasonlóan szilárd alapot biztosít majd vidéki térségeink jövőbeli felvirágzásához is. A Megfigyelőközpont ezért úgy határozott, hogy a 2007 áprilisában megrendezett korzikai szemináriumát ennek a témakörnek szenteli, mivel ebben a Leader+ sikere, valamint a fenntartható fejlődéshez és a munkahelyteremtéshez való hozzájárulása egyértelműen megmutatkozott.

(1) A Bizottság 2005. április 14-i közleménye a tagállamok részére a vidékfejlesztésről szóló közösségi kezdeményezésre (Leader+) vonatkozó iránymutatások meghatározásáról (HL C 139., 2000.5.18., 5. o.).

Leader+ Magazine

2

2008 • 10

Akcióban a LEADER+ Fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok Tagállam: Spanyolország Régió, körzet: Baleár-szigetek HACS megnevezése: Associación Leader illa de Menorca Népesség: 86 697 Terület: 702 km² A projekt összköltsége: 21 734 EUR EU: 6 503 EUR Egyéb közfinanszírozás: 6 503 EUR Magánfinanszírozás: 8 368 EUR

A természetes gyakorlatok megőrzése

Kapcsolattartó: Gonçal Segul (HACS) (34-971) 355660; Miguel Camps (GOB) (34-971) 350762 Cím: Pza. de las Biosfera, 5 urbanizacion de Malburger, E-07702 Menorca Telefon: +34 971 35 56 60 Fax: +34 971 36 82 16 E-mail: [email protected] Honlap: www.leadermenorca.org

Az emberi tevékenységek és a természet összeférhetősége nélkülözhetetlen szerepet játszik Menorca környezetének, valamint az 1993-ban az UNESCO által odaítélt bioszféra-rezervátum státusznak a megőrzése szempontjából. A mezőgazdasági termékek iránti igényekkel, az élelmiszerek minőségével, egyúttal pedig a környezet tiszteletben tartásával kapcsolatos feladatok teljesítése érdekében a Leader+ útmutatót jelentetett meg. „A fenntartható mezőgazdasági fejlődésről szóló megállapodások Menorca szigetén” (Acuerdos de prácticas agrarias sostenibles en Menorca) című útmutató a „terület megőrzésének” filozófiájára épül. A kiadvány célközönségét a terület tulajdonosai és használói jelentik. Az útmutató elkészítését megelőzően munkaértekezletet szerveztek a sziget mezőgazdasági és környezetvédelmi tevékenységeiben érdekelt szereplők részvételével. Megvizsgálták a Menorcán alkalmazható agrár-környezetvédelmi intézkedéseket, és ezek közül 28, az alábbi öt főcsoportba sorolható tevékenységet választottak ki: a termesztés típusa, terménygazdálkodás, állatgazdálkodás, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás, valamint egyéb kiegészítő tevékenységek. A GOB (Grupo Ornitológico Balear és Defensa de la Naturaleza) vállalta az intézkedések védelmezőjének a szerepét és annak biztosítását, hogy ezek az intézkedések, a termelés szem előtt tartása mellett, megfelelnek a megállapodásban foglaltaknak és a felek által elfogadott menetrendnek. A kezdeményezés számos innovatív aspektussal rendelkezik; ezek egyike, hogy a költségvetés egy részét a mezőgazdasági termelőknek a menorcai táj megőrzésében nyújtott közreműködése kompenzálására fordítják. Számos siker máris elkönyvelhető, ideértve a következőket: a sziget egyik szállodája és a helyi élelmiszer-termelők között létrejött együttműködési megállapodás, a sziget általános iskolájának szervezett tanulmányi kirándulás, egy mezőgazdasági bolt létrehozása, valamint a termékek forgalomba hozatalát elősegítő védjegy bevezetése.

Leader+ Magazine

A fényképeket a spanyol nemzeti hálózati egység bocsátotta rendelkezésre.

3

2008 • 10

Kisüzemi hústermelés Tagállam: Portugália Régió: Beira HACS megnevezése: RUDE – Associação de Desenvolvimento Rural Népesség: 80 386 Terület: 936 km² A projekt összköltsége: 61 614 EUR EU: 21 565 EUR Egyéb közfinanszírozás: 9 242 EUR Magánfinanszírozás: 30 807 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2006. január – 2006. június

A hústermékek új megjelenése

Kapcsolattartó: Maria Celeste Valente Cím: Quinta do Pedregal Eixo TCT, P-6200 Covilhã Telefon: +351 275 31 30 16 Fax: +351 275 31 44 70 E-mail: [email protected] Honlap: www.rude-adr.pt

A projekt jellege és célja pontosan illeszkedik a HACS termelő beruházásokra vonatkozó stratégiájába. A projekt támogatója egy fiatal pár által alapított vállalat, amely a Leader+ hozzájárulásának köszönhetően tovább folytathatja kisüzemi tevékenységét, többek között az eredeti, regionális hústermékek, például a helyi ételek készítéséhez használt kolbászok piacán. A Leader+ beruházás lehetővé tette a termelőüzem átalakítását és alapos felújítását, valamint új, a termelési folyamathoz szükséges eszközök és egyéb anyagok megvásárlását. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos tevékenység, fenntarthatóságának és változatosságának megőrzése mellett – ami biztosítja, hogy az ne tűnjön el a régióból –, a projekt eredményeként előállított helyi és regionális kolbászok marketingje és promóciója révén még meg is erősíthető. A projekt komoly értéket teremtett a vidéki községben, és nagy hatást gyakorolt a munkahelyteremtésre is. A három meglévő munkahely megtartása mellett további kettőt hozott létre, biztosítva ezáltal a projekt helyi gazdaságban megnyilvánuló multiplikátor hatását. Ebben a vonatkozásban ki kell emelni, hogy ezeket a munkahelyeket fiatalok (négy nő és egy férfi) töltötték be, akik amellett, hogy ezen a munkaterületen kívántak karriert építeni, a közelben telepedtek le.

A fényképeket a portugál nemzeti hálózati egység bocsátotta rendelkezésre.

Leader+ Magazine

4

2008 • 10

Sporthorgászpark Tagállam: Portugália Régió: Região do Vale do Sousa/Distrito do Porto HACS megnevezése: Ader-Sousa – Associação de Desenvolvimento Rural das Terras de Sousa Népesség: 99 106 Terület: 652,8 km² A projekt összköltsége: 199 833,32 EUR EU: 56 952 EUR Egyéb közfinanszírozás: 22 980,92 EUR Magánfinanszírozás: 119 900,40 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2006. május – 2007. június

Több mint egyszerű horgásztanya

Kapcsolattartó: José Antonio Barbieri Cardoso Cím: Mosteiro de Pombeiro, Pombeiro, Felgueiras, Porto, Portugal Telefon: +351 255 31 12 30 Fax: +351 255 31 12 75 E-mail: [email protected]

A Leader+ helyi akciócsoportja által támogatott Terra de Sousa projekt egyszerre több cél megvalósítására is összpontosít. Azon túl, hogy lehetőséget biztosít a helyi horgászoknak a sportolásra, célja a fiatalok körében a horgászattal kapcsolatos ismeretterjesztés; a horgászat különböző aspektusainak megismertetése (pergető horgászat, csalival való horgászat, műlegyes horgászat stb.); a regionális termékek támogatása; valamint a területre látogató turisták számának megnövelése. A parkot két meglévő, eredetileg egy kiviültetvény öntözése céljából épített lagúna továbbfejlesztésével alakították ki, és jelenleg a sporthorgászat gyakorlását, valamint a helyi termékek támogatását szolgáló létesítményként működik. A Sousa folyó jobb partja mentén fekvő horgászpark két négyszögletes alakú tárolóból áll, és ezek vizét a folyóból pótolják. A létesítmény átlagos éves termelési kapacitása körülbelül 300 tonna (szivárványos és olajbarna) pisztrángot jelent. A Leader+ támogatásával a park teljes környezetét átalakították és fejlesztették annak érdekében, hogy egyéb tevékenységekre is lehetőség nyíljon (gyermekjátszótér, kirándulópark, bár, regionális termékeket árusító üzlet stb.). Az építési munkák a lagúnák – ideértve a hozzájuk vezető utakat is – környezetének új elrendezését is magukban foglalták. Emellett egy járműflottát is kialakítottak, és számos más infrastrukturális fejlesztést is megvalósítottak, amelyek között egy kirándulópark és játszótér, valamint a szükséges jelzések és táblák kihelyezése is szerepel. A projekt jellege miatt meglehetősen innovatívnak számít a régióban, és a meglévő infrastruktúra egy részére építve lehetőséget biztosít az új területeken végzett, változatosabb tevékenységekre. A projekt három munkahely létrehozásához is hozzájárult, amelyek közül egy állandó, kettő pedig idényhez kötött.

Leader+ Magazine

A fényképeket az Ader-Sousa bocsátotta rendelkezésre.

5

2008 • 10

Természetes élőhely Tagállam: Németország Régió: Schleswig-Holstein HACS megnevezése: Schwentine-Holsteinische Schweiz Népesség: 57 546 Terület: 459 km² A projekt összköltsége: 255 000 EUR EU: 64 000 EUR Egyéb közfinanszírozás: 136 000 EUR Magánfinanszírozás: 55 000 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2005–2006

Ismét van természetes élőhely! A Schwentine-Holsteinische Schweiz Leader-régióban elterülő viehdiecksi mező tökéletes élőhelyet biztosít számos veszélyeztetett madárfaj számára. A vöröshátú gébics és a rozsdás csaláncsúcs mellett az utóbbi években harist is láttak a környéken. A harisnak ez a fajtája, amelyet az abszolút kihalás fenyeget, a magas bokrokkal tarkított, nyílt területeket kedveli, ahol a talajvíz magasan áll és kevés erdőség található. A vízelvezetés és a több évtizedes mezőgazdasági termelés miatt a faj természetes élőhelyét azonban nagymértékben megrongálták, és az élőhely biztosítása érdekében sürgősen tenni kellett valamit!

Kapcsolattartó: Oscar Klose (NABU Eutin) Cím: Vahldiekstraße 19a, D-23701 Eutin Telefon: +49-4521 53 44 Fax: +49-4521 53 44 E-mail: [email protected] Honlap: www.nabu-eutin.de Kapcsolattartó: Horst Weppler, Schwentine-Holsteinische Schweiz HACS Telefon: +49-4521 78 83 80 E-mail: [email protected] Honlap: www.kreis-oh.de

2003 tavaszán az eutini NABU (Naturschutzbund Deutschland, egy környezetvédelmi szövetség) – többek között a Leader+ finanszírozásával – 13 hektár földet vásárolt a természetes állapot mihamarabbi visszaállítása céljából. Az alapozó munka (a hidraulikus technika megtervezése, a finanszírozás biztosítása, valamint a szükséges engedélyek beszerzése) egy évet vett igénybe. A projekt 2005 őszén egy három kilométer hosszú fűzfakerítés építésével kezdődött. Az elvezetőket és egyéb, a rét ingoványos jellegét veszélyeztető berendezéseket és eszközöket megsemmisítették. Ugyanakkor öt tavat ástak az ásványi eredetű talajjal borított lejtő alján. Erre a munkára a levelibéka-populációnak a délen fekvő Ostholstein régióból az északabbra fekvő területekre történő vándorlása elősegítése miatt volt szükség. Egy évvel később, 2006 nyarán, a korábban bogáncsos és csalános területeken a magasabb vízállás és a 15 marhából álló csorda legeltetésének együttes eredménye kezdett láthatóvá válni. Májusban visszatértek az Afrikában telelő harisok és a vöröshátú gébicsek, és most először ásólúddal is találkoztak a viehdecki térségben. Közben az újonnan létrehozott tavak otthont nyújtottak a kétéltűek különböző fajai, többek között a levelibékák számára. Tekintettel arra, hogy a projekt rendkívül sikeresnek bizonyult, a területet további öt hektárral fogják bővíteni.

A fényképeket a német nemzeti hálózati egység bocsátotta rendelkezésre.

Leader+ Magazine

6

2008 • 10

Középpontban

A Leader hozzájárulása a növekedéshez és a fenntartható fejlődéshez Laurent Van Depoele (a Leuveni Katolikus Egyetem volt professzora és az Európai Bizottság a vidékfejlesztésért felelős volt igazgatója)

Figyelemmel a 2005. februárban újrainduló lisszaboni stratégiára és a göteborgi menetrendre, ez a cikk általában a vidékfejlesztés és különösen a Leader (1) (mint a vidékfejlesztésre irányuló, önálló közösségi kezdeményezés) által az erőteljesebb gazdasági növekedéshez, a nagyobb versenyképességhez, a munkahelyteremtéshez és a fenntartható fejlődéshez tett hozzájárulását helyezi a középpontba.

Történelmi háttér (2)

hogy az 1990-es években az OECD-országok vidékfejesztési politikájában bekövetkezett természeti, tartalmi és közigazgatási változások egyaránt kiterjedtek a „a politikai fókusz megváltozására és a kormányzati struktúra kiigazítására”. Ez különösen igaz az EU vidékfejlesztési politikájára, ahol az adott időszakban az ágazati megközelítést valóban a területpolitikai megközelítés váltotta fel, és a hanyatlóban lévő ágazatok támogatása helyett olyan stratégiai befektetések történtek, amelyek az új tevékenységek fejlesztését, a helyi felelősségre való összpontosítást és a politikai közigazgatás decentralizációját helyezték előtérbe.

A 90-es évek elején, a Leader I korai szakaszában olyan, a globalizációt megelőző korban éltünk, amikor a közös agrárpolitika (KAP) vonatkozásában az USA-val, az Indiával vagy a Kínával szembeni versenyképességünk foglalkoztatott bennünket. A foglalkoztatási rátának a gazdaságokban megfigyelhető csökkenése és a részmunkaidős mezőgazdasági termelők számának növekedése új munkahelyek kigondolására ösztönözte a Leader I csoportokat, mindezt azonban konkrét eredmények, valamint a munkahelyek fenntarthatóságának és minőségének hangsúlyozása nélkül. Tíz évvel ezelőtt az 1996. novemberi Corki Konferencia olyan új és maradandó koncepciókat vezetett be, amelyek közös valósággá váltak. Idetartozik például a vidéki térségekben a megfelelő politikák révén megvalósuló versenyképesség, vagy a Leadermódszertan helytállósága és hatékonysága. Azonban a Corki Nyilatkozatnak is megvoltak a maga korlátai, mert alulértékelte az agár-környezetvédelmi intézkedésekre szorítkozó környezetvédelmi aggodalmakat, és elmulasztotta az EU átfogó, gazdasági és szociális kontextusának megváltoztatását.

A lisszaboni Európai Tanács (2000. március 23–24.) abban állapodott meg, hogy a 21. század első évtizedében stratégiai célkitűzés megvalósítására kell törekedni, a fokozódó foglalkoztatás, a gazdasági reform és a társadalmi kohézió révén, a tudásalapú gazdaság keretében. Erre az információs társadalom igényeihez szabott szakpolitikák, illetve a versenyképesség és az innováció fokozására irányuló kutatás és fejlesztés útján kell, hogy sor kerüljön. A göteburgi Európai Tanács (2001. június 15–16.) jóváhagyott egy fenntartható fejlődésre vonatkozó európai uniós stratégiát, ezen belül pedig a fenntarthatóság gazdasági, környezeti és társadalmi dimenzióival foglalkozó közös politikák koordinált fejlesztését (4), melyek alapvető célkitűzése a fenntartható fejlődés. A göteburgi

A „Rural Policy Lessons from OECD Countries” (Vidékpolitikai leckék az OECD-országokból) című munkájában Mario Pezzini (3) rámutat, (1) (2) (3) (4)

A Leader a Leader I, Leader II és Leader+ programokat foglalja magában. Lásd még John Bryden „A Leader I-től a Leader+-ig és azon túl – egészen a Leader tengelyig”, Leader+ Magazin, 6. szám, 2006., 8–12. o. International Regional Science Review, 24. szám, 2001. január, 134–145. o. Korunk nemzedéke igényeinek a jövő nemzedékek igényeinek sérelme nélkül történő kielégítése.

Leader+ Magazine

7

2008 • 10

autógyártás, valamint a nehézipar területén. Egyes térségekben a földrajzi megszorításokkal is meg kell küzdeni, és ezek a megszorítások megakadályozzák a térségeket a versenyképesség növeléséhez szükséges erőforrásokhoz való méltányos hozzáférésben. A fejlődéssel kapcsolatos kihívások tehát nagyobbnak bizonyulnak a távoli vagy peremtérségek erős foglalkoztatási alapjának megteremtése vagy fenntartása esetében.

napirend környezetvédelmi dimenzióval gazdagította a lisszaboni stratégiát. Az EU e két napirendnek megfelelően globálisan versenyképes tudásalapú gazdaságot kell, hogy létrehozzon, melyet határozott társadalmi dimenzió és a környezetre való nagyfokú odafigyelés jellemez. Ki kell alakítania a kutatást és az innovációt is, mivel ezek a hosszú távú befektetés kulcsai. A Leader+-t az Agenda 2000-ről zajló 1998–1999. évi megbeszélések során alakították ki, vagyis csak a Leader+ végrehajtása kapcsán beszélhetünk a lisszaboni és a göteburgi célkitűzésekhez való hozzájárulásról.

A vidéki térségek foglalkoztatásának fejlesztése szoros kapcsolatban áll a regionális gazdaság termelési struktúrájának fejlesztésével. Tekintettel arra, hogy a vidéki gazdaság fejlődésének a motorját már nem a mezőgazdaság jelenti, a vidékfejlesztési politika különleges figyelmet kell, hogy szenteljen a gazdaságokon kívüli és a nem gazdálkodó tevékenységekben foglalkoztatottak számának növelésére, szem előtt tartva ugyanakkor a mezőgazdasági termelők bevonásának szükségességét a több ágazatot magában foglaló, helyi fejlesztési stratégiákba. A szakosítás és a diverzifikáció egyaránt sikeres stratégia lehet. A Leader valójában a mikrovállalkozások, kis- és középvállalkozások (KKV-k) létrehozását, valamint az információs és kommunikációs technológiákhoz (IKT) való hozzáférést támogatja. A RUREMPLO projekt keretein belül az Ida Terluin és Jaap Post (5) által végzett esettanulmányok általános következtetése szerint a megfelelő kapacitással (tudással, szakértelemmel és magatartással) rendelkező szereplők alapvető és döntő fontossággal bírnak a munkahelyteremtésben. A Leader+ számos, a helyi szereplők e területen játszott szerepét ismertető projektről tájékoztat. Az élelmiszertermékek és a hozzáadott értékkel rendelkező elsődleges termékek széles skálája jelentős mértékben hozzájárul a vidéki térségekben foglalkoztatottak számának növekedéséhez, és ezek elengedhetetlen munkahelyteremtő hatással bírnak az adott térségekben. A Leader Írországban megvalósított „élelmiszer-ipari kisvállalkozások” programja, Isobel Fletcher (6) koordinátor szerint, jelentős szerepet játszott az ágazat fejlődésében és növekedésében. Két, a franciaországi Ardèche vidékén működő HACS pedig közösen, a vallási örökség fejlesztése révén teremt új munkahelyeket.

A lisszaboni stratégia, valamint a növekedés és foglalkoztatás révén megvalósuló erőteljesebb versenyképesség A jelenleg tapasztalható globalizáció az áruk fokozott, a világot behálózó cseréjéhez vezetett: egyre több külföldi termék jelenik meg az európai piacokon, és remélhetőleg egyre több európai termék található a világpiacokon. Ehhez a globális valósághoz vezető utat minden európai vállalatnak saját magának kell megtalálnia. A mikrovállalkozásoknak, kis- és középvállalatoknak és a szolgáltatóknak mind gondolniuk kell az innováción és alternatív megoldásokon keresztül megvalósuló jövőbeli perspektívákra. Az ehhez szükséges eszközöket az EU-politikák egy része biztosítja. A nemrégiben lezajlott, az EU vidékfejlesztési politikájának megközelítésével és annak különösen a Leader-kezdeményezésen keresztül történő megvalósításával foglalkozó tudományos viták azt sugallták, hogy egy adott területen a gazdasági fejlődés globális folyamatainak fokozottabb beágyazására vonatkozó kapacitás részben a regionális, társadalmi, kulturális és intézményi formák és támogatások függvénye. Ezen megközelítések szerint az egyéni szereplők jó teljesítménye nem elegendő a fenntartható innovációs sikerek eléréséhez, hanem a gazdasági fejlődést a vállalatokat és az érdekelt feleket képviselő szervek közötti hálózatépítés és kölcsönhatások segítik elő. A szövetségek felépítésének struktúrája és a közös területi menetrend azonosításában megnyilvánuló koherencia a gazdasági növekedés elengedhetetlen elemei. A területi megközelítés lehetővé teszi a vidéki területek mezőgazdasági, ipari és szolgáltatási tevékenységeket magában foglaló, helyi vagy regionális gazdasággal rendelkező, területi egységként való kezelését.

A lisszaboni stratégia egyebek mellett az oktatás és képzés javítását, a kutatást és fejlesztést, valamint a „tudásalapú” társadalom megteremtését is a figyelem középpontjába állította. A növekedés és a fejlődés lehetőségeinek kiaknázása megköveteli a humán tőkébe és a szakértelembe történő befektetéseket. A munkahelyek változó piaca pedig változni képes munkaerőt igényel. Az oktatási szint növelése, a helyi természeti és kulturális erőforrásokra épülő, hazai vállalkozások megerősítése, valamint a meglévő munkaerő szakértelmének továbbfejlesztése nélkülözhetetlen szerepet kap a vidéki térségeken jellemző, hagyományos gazdasági alapok tudás- és szolgáltatásalapú környezetté alakításának folyamatában. Számos példát találunk arra, hogy a Leader+ az

A vidéki térségek nem tekinthetők homogén területi egységnek. Vannak közöttük szép számmal olyanok, amelyek, főleg a nagy városközpontokhoz való közelségüknek tulajdoníthatóan, viszonylag kedvező helyzetet élveznek Európán belül, és ebből a közelségből közvetlenül profitálhatnak. Más európai területek még mindig a különleges gazdasági körülményekhez kapcsolódó, különösen a nagyobb vállalatok bezárásából adódó ipari receszszió kockázatával kell, hogy szembenézzenek. Ezek a bezárások a legtöbb esetben a globalizációs folyamathoz kötődnek, és a közelmúltban ennek számos példájával találkozhattunk a textil- és

Leader+ Magazine

(5) Mezőgazdasági Szakszolgálatok Szaktanácsadási Szervezetei, LEI-DLO, Hága, 1999. (6) Lásd az „Ír Leader Támogatási Egység Hírlevele” című kiadványt, 2006. tél, 8. o.

8

2008 • 10

energiát illeti, Bajorország úttörő szerepet vállalt a repceolajból készült bioüzemanyag előállítása területén. (12) A biomassza és a megújuló energia előállításának növekedése nemcsak az üvegházhatást okozó gázok termelésének csökkenését segíti elő, de új munkahelyek teremtését is támogatja a vidéki területeken. Ebben a megközelítésben a „környezetvédelmi” menetrend azonban sokkal inkább a KAP-ot, mint a Leader+-t érintő kérdés, azaz ebben az esetben sokkal inkább az energianövényeket előállító mezőgazdasági termelők finanszírozásáról beszélünk.

oktatást, a képzést és az élethosszig tartó tanulást finanszírozta. Az Észak-Corkban és a Délnyugat-Limerickben szervezett, a „Nők vezető szerepben” című kurzus kiválóan illusztrálja a Leadernek a vidéki nőkre a foglalkoztatáshoz való hozzáférés területén gyakorolt hatását. (7) „A Leader+ program kezdeti kulcsfontosságú megállapítása” (8) szerint a kiválasztott Leader+ projekteknek (2003) csak 11%-a kötődik az „új know-how és az új technológiák alkalmazásához”, a Leader+ egyik kiemelt fontosságú témájához, amely az informatika, a kommunikáció, a távtanulás és oktatás, a környezetgazdálkodás, az egészségügy, a megújuló energia, a szárazföldi és tengeri eredetű termékek feldolgozásának, valamint az alternatív növényi termékek és biotechnológiák kifejlesztésének területéhez kapcsolódik. A Leader+ @CERCA projekt, a globális andalúz IKT-stratégia innovatív jellegű, regionális megközelítése tökéletes példa az andalúz vidéki népesség életminőségének az új technológiák alkalmazásán keresztül történő javítására. (9) Hasonlóan jó példa az is, ahogy a Leader+ az észak-luxemburgi önkormányzatok „teleházait” koordinálta. (10) Finnországban is találni példát az új technológiák alkalmazására, például az utcák hómentesítése, vagy a gazdaságok által termelt hulladékok feldolgozása területén.

Néhány következtetés A Leader+ egyik elsődleges stratégiai témájára, az „új know-how és az új technológiák alkalmazására” rendelkezésre álló alapok meglehetősen korlátozott felhasználása ellenére a Leader+ közreműködése a lisszaboni stratégia megvalósítása tekintetében általában véve pozitív képet mutat. A göteborgi menetrend megvalósításában való közreműködés főként a KAP- és a vidékfejlesztési intézkedésekből adódik. Következésképpen fel kell ismernünk, hogy azok a nehézségek, amelyekkel a vidéki térségeknek szembe kell nézniük, valamint a lisszaboni és göteborgi elvárások gyakran meghaladják a Leader hatáskörét és a vidékfejlesztésre vonatkozó rendeleteket, és ezért a finanszírozási alapok közös erőfeszítésére van szükség. Ezáltal nélkülözhetetlenné vált a vidékfejlesztési politika és a regionális politika regionális szintű koordinációja csakúgy, mint az egyéb eszközökkel, például a 7. keretprogramban biztosított kutatási lehetőségekkel történő koordináció is.

A göteborgi menetrend és a környezet A „környezetnek” a vonatkozó közösségi politikákba történő integrálása a göteborgi Európai Tanács alapvető elvárása. A fogyasztók egyre több biztonságos, környezetvédelmi szempontból fenntartható gazdaságokból származó élelmiszert igényelnek. Ezek a gazdaságok ugyanakkor a biológiai sokféleség gyarapodásával, a táj fejlesztésével, a talajvízszennyezés csökkentésével, a jobb vízgazdálkodással és a csökkentett szén-dioxid-kibocsátással a „köz javát” is szolgálják. Mindez főként a KAP agrár-környezetvédelmi intézkedésein keresztül bizonyul gazdaságilag megvalósíthatónak. Mindez azt mutatja, hogy a környezetvédelmi kérdések alkalmazási köre az összes tevékenységet magában foglaló vidéki térség egésze helyett nagyrészt az agrár-környezetvédelmi intézkedésekre korlátozódik. Ez azonban nem zárja ki, hogy a Leader+ projektek némelyike a környezettel foglalkozzon. A Wight-szigeten megvalósított „Élő tájak” az egyik legsikeresebb Leader+ projekt, amely ugyanakkor támogatást nyújtott a vidéki munkáltatóknak több, a környezetvédelemhez kapcsolódó munkahely megteremtésében is. Az észak-angliai transznacionális Leader+ projekt, „A hely érzete”, a helyi lakosokat fogja össze annak érdekében, hogy meghatározzák a helyi örökség, a kultúra és a táj értékeit, és azt, hogy ezek az értékek hogyan oszthatók meg és fejleszthetők a közösség egészének javát szolgálva. (11) Ami a megújuló

A Leader tapasztalatai egyértelműen azt bizonyítják, hogy a projektek sikere függ a megfelelő irányítástól is. Fiatal és intelligens vezetőkre van szükség, és a legérzékenyebb területeken a legjobb embereket kell szolgálatba állítani. A Leader módszertanában mutatkozó jellegzetességek (alulról építkező, területi, partnerségi, integrált megközelítés...) általános érvényesítése még alkalmasabbá teszi a programot a 27 tagú EU megnövekedett sokféleségének kezelésére, ez azonban nem eredményezheti kiváló és rendkívül motivált kezdeményezők és helyi Leader-vezetők elvesztését. A Corki Nyilatkozat „tízparancsolata” még tíz év elteltével is érvényben van, céljuk pedig egy élő és egészséges vidéki élet megteremtése, amely a vidéki térségekre jellemző mezőgazdaság, környezet, munkahelyteremtés, növekedés és fenntartható fejlődés érdekében, egyszerű és átlátható eszközök alkalmazása révén érhető el. Ennek alapja a területi megközelítés, amely lehetővé teszi a területi sokféleség fejlesztését, ugyanakkor megőrzi az EU kohézióját is. Mindezt a helyi érdekelt felek bevonásával és a részvételen alapuló demokrácia európai szintű példájaként valósítja meg.

(7) Leader+ Magazin, 2. szám, 2005, 40. o (8) Lásd ugyanott, 6–8. o (9) Lásd ugyanott, 12. o. (10) Lásd ugyanott, 13. o. (11) Leader+ Hírlevél, Egyesült Királyság, 2006. tavasz, 15. o.

Leader+ Magazine

(12) Leader+ Magazine, 3. szám, 2005., 30. o.

9

2008 • 10

Az életminőség javítása a vidéki térségekben ®

NÉMETORSZÁG Kellerwald: vállalkozásteremtő tevékenységek

®

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Vállalkozási ötletek Dél-Angliában

Leader+ Magazine

10

2008 • 10

®

NÉMETORSZÁG

Kellerwald: vállalkozásteremtő tevékenységek A régió értékének növelése érdekében a Leader+ Kellerwald-Edersee HACS új, ígéretes üzleti vállalkozások megteremtését, valamint az egyéb regionális vállalkozásokkal történő partnerségek kialakítását segítette elő Lisa Küpper (HACS-vezető) és Isabell Friess (német nemzeti hálózati egység) cikke alapján

Bevezetés Kellerwald-Edersee térségében a legtöbb munkavállalót évszázadok óta a mezőgazdasági és az erdészeti ágazat foglalkoztatja. A hatvanas évektől kezdődően egyre több mezőgazdasági termelő hagyott fel a mezőgazdasági termeléssel, és ez a tevékenység a régió jelentős részében mára már csak néhány mezőgazdasági termelő számára jelenti a megélhetés legfőbb forrását. Ennek megfelelően számos területen az életminőséget igen nagy mértékben befolyásolta az infrastruktúra, különösen a bankok, postahivatalok, bevásárlóközpontok, tömegközlekedés stb. hiánya. Így tehát a munkalehetőségek hiánya miatt rengeteg, főleg iskolázott fiatal hagyta el a térséget, vagyis a lakosság fokozatosan elöregszik. A helyi fejlesztési stratégia alapján a HACS „A regionális üzleti vállalkozási körök támogatása“ témát választotta tevékenysége kiindulópontjául. Ez magában foglalja az új üzleti vállalkozások létrehozóinak támogatását és orientációját is. A kézműipar, különösen a legfeljebb öt munkavállalót alkalmazó kisvállalkozások adják a régió egyik legfontosabb gazdasági pillérét.

Támogatás az információnyújtás szakaszától… „A regionális üzleti vállalkozási körök támogatása“ téma legfőbb célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a helyi akciócsoport

Leader+ Magazine

11

(HACS) első lépésben átfogó közönségkapcsolati tervet készített. A Leader+ elképzelést számos alkalommal ismertették a helyi sajtóban, és a HACS is rendszeresen tájékoztatta a lakosságot a finanszírozás aktuális lehetőségeiről, valamint bemutatta az egyes projekteket is, köztük a vállalkozásokkal kapcsolatos intézkedéseket és azok forrásait. Az érdeklődők számára további két kiadvány is tájékoztatást nyújtott (az egyiket a HACS, a másikat a hesseni Leader+ csoportok jelentették meg). Az üzleti vállalkozások megteremtését szolgáló finanszírozási lehetőségekről a helyi hatóságok legtöbbjét különböző megbeszéléseken tájékoztatták.

…a teljes koncepcióig Mihelyt döntés születik egy üzleti vállalkozás beindításáról, a támogatási folyamat a projekt mögött felsorakozók és a HACS részvételével rendszeres megbeszélések formájában folytatódik annak érdekében, hogy a terv minden egyes részlete illeszkedjen egymáshoz. A Hessen régióban működő „Economic Rationalization and Innovation Centre” (gazdasági racionalizációs és innovációs központ) létfontosságú szerepet játszott a folyamatban. A központban a jövő vállalkozói szemináriumokat látogathatnak, és üzleti ismeretekből vizsgát is tehetnek. Amint a projekt eljut a megvalósítás szakaszához, a Hesseni Befektetési Bank ismét megvizsgálja az üzleti tervet.

2008 • 10

lehetőségek után nézett. Arra az elgondolásra jutott, hogy állattartók mellett patafaragóként dolgozik majd. Ebben a mezőgazdasági, főként marhatenyésztéssel foglalkozó régióban igen nagy szükség volt olyan szakemberre, aki megvizsgálja és gondozza az állatokat. A térségben azonban nem volt patafaragó, a legközelebbi város pedig körülbelül 70 kilométerre fekszik. A patafaragással foglalkozó üzleti vállalkozások általában országos szinten működnek, és csak abban az esetben látogatnak ki az egyes gazdaságokba, ha a gondozásra váró állatok száma meghaladja a minimális kvótát. A kisvállalkozók számára hasonló nehézséget okozott az igényelt szolgáltatások és a megfelelő gondozás biztosítása. A Leader+ 3000 eurós támogatásából a projekttámogató 2004-ben patafaragó felszerelést vásárolt, valamint új állatgondozó eszközökbe fektetett. Mivel mezőgazdasági termelő fiaként már megfelelő tudással és háttérrel rendelkezett, továbbképzésen is részt vett, és megszerezte a szükséges know-how-t és képesítést. A vállalkozás ma már teljes kapacitással működik. Mivel a mezőgazdasági vállalkozások és a kézműiparosok munkája szorosan összefonódik, a projekt a regionális üzleti vállalkozások körét is nagyban támogatta.

A régi építőanyagok reneszánsza

„Futterland”: kisállatpiaci termékek A Leader+ program 2002-től 15 vállalkozás támogatását vállalta fel a Kellerwald-Edersee régióban. Ezek egyike a „Futterland”: kisállatpiaci termékek nevű projekt. A projekttámogató két évvel ezelőtt költözött vissza a szülőföldjét jelentő Hessen régióba. Ekkor már megfogalmazódott benne a gondolat egy kisállatpiaci termékeket előállító feldolgozóüzem létrehozásáról. A család üres istállókkal rendelkező tanyája tökéletesen megfelelt az elképzeléseknek, és a Leader+ 5000 eurós támogatása segítségével az istállót kibővítve termelőegységgé alakították át. A piaci kilátások kedvezőnek, az üzleti kockázatok pedig minimálisnak ígérkeztek, és a mára elért sikerek a vállalkozót igazolják. A „Futterland” elsődleges mezőgazdasági termékek, mint például a – végfelhasználói felhasználásra is alkalmas – szalma, széna és pelyva csomagolását végzi, majd ezeket a csomagokat kis- és nagykereskedőkhöz (köztük nagy tételben vásárlókhoz) szállítja. Tevékenységével a vállalkozás egy főnek teljes, hat főnek pedig részmunkaidős foglalkoztatást biztosít.

Patafaragás Robert van Raemdonck, festő-mázoló szakember, munkahelyének bezárása után 2003-ban elvesztette állását. Látva, hogy szakmájában nagyon kicsi esély mutatkozik az elhelyezkedésre, új

Leader+ Magazine

12

A „Lehm und Farbe” (agyag és festék) aktív szerepet tölt be a környezetbarát építőanyagok, az építőipari módszerek és az egészséges életmód területén. A vállalkozás olyan alternatív építőipari módszereket kínál, amelyek a természetes építőanyagok felhasználásán alapulnak. Ilyen építőanyagok többek között az agyagvakolat, a falfeltöltés, a természetes és az ásványi alapú festékek, valamint a nem káros anyagból készült szigetelőanyagok, padlóburkolatok és vakolatok. Az agyag nemcsak az egyik legősibb, de az egyik legtermészetesebb, ugyanakkor kiváló biológiai jellemzőkkel rendelkező építőanyag. A vállalkozás által képviselt ökológiai szemlélet leginkább a környezettudatos építészek és renováló szakemberek tetszését nyeri meg, akiknek száma egyre növekszik. A Leader+ 5000 eurós támogatásával egy istállót építőanyag-raktárrá alakítottak át, és 2003 elején a vállalkozás elindítása négy új munkahelyet teremtett. Az üzleti vállalkozás a megrendelőkönyv alapján jó eredményeket mutat még akkor is, amikor az építőipar általában nem a legjobb helyzetben van. Ez köszönhető a régió más kézműipari szakembereivel kialakított együttműködésnek is, hiszen a hálózatépítés eredményeképpen további munkahelyek is létrejöttek.

Helyi termékeket értékesítő élelmiszerpiac Kellerwaldban a „hagyományos módszerek” is munkahelyteremtő hatással bírtak! Már jó ideje annak, hogy Waldeckben bezárt az élelmiszer-áruház. Munkáltatója csődjét követően a munkanélkülivé vált projekttámogató, Claus-Peter Betzer úgy határozott, hogy feleségével együtt újra megnyit egy üresen álló élelmiszerboltot. A bolt főleg helyi termékek árusítására törekszik. A Leader+ 11 000 EUR támogatást nyújtott az üzlet újbóli berendezéséhez,

2008 • 10

Kellerwald: üzleti tevékenységek lehetőségének megteremtése Tagállam: Németország Régió: Hessen HACS megnevezése: Kellerwald-Edersee e.V. Népesség: 57 651 Terület: 740 km2 A projekt összköltsége: 695 000 EUR EU: 139 000 EUR Egyéb közfinanszírozás: 139 000 EUR Magánfinanszírozás: 417 000 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2002–2006 Kapcsolattartó: Lisa Küpper Cím: Laustr. 8, D-34537 Bad Wildungen Telefon: +49-5621 96 94 620 Fax: +49-5621 96 94 623 E-mail: [email protected] Honlap: www.kellerwaldverein.de többek között új hűtőpultok, polcok és pénztárgépek beszerzéséhez. A projekt két teljes és néhány részmunkaidős munkahely teremtéséhez járult hozzá. Az üzlet teljesen önfenntartó, hiszen az (1400 lakosú) térségben nincsen más, a vásárlási igényeket kiszolgáló létesítmény. A jövő legfontosabb céljai közé tartozik a közvetlen beszállítókkal kialakított együttműködés fejlesztése. Ezért már beindult a helyi termékek forgalmazását/marketingjét szolgáló terveknek a projekt keretein belüli koncepcionális kidolgozása.

A legnagyobb eredmény: számos új(onnan teremtett) munkahely A Kellerwald-Edersee régióban a fent említett négy példán kívül sok más új vállalkozás is indult – habár ezeknek nem mindegyikét támogatta a Leader+. Számos új munkahely jött létre a hesseni vidéki idegenforgalmi létesítménynek, például a szénaszállóknak, a gazdaságokban kialakított kávézóknak, a kukoricalabirintusnak, a lovasistállóknak, a gazdaságokban kialakított szabadidős létesítményeknek, valamint a nyári szánkópályának köszönhetően, amelyek mindegyike nemcsak idegenforgalmi vonzerőt jelent, de új munkahelyeket is teremtett. Az elmúlt tíz évben a Kellerwald-Edersee régió mintegy 6,1 millió EUR támogatással gazdagodott, ami 15,3 millió EUR nagyságrendű befektetést eredményezett. Közel 200 projekt valósult meg vagy tart a megvalósítás szakaszában, amelyek nagy része közfinanszírozásból jött létre; és a hasonló cselekvések révén eddig 155 új munkahely született.

Leader+ Magazine

13

A fényképeket a német nemzeti hálózati egység bocsátotta rendelkezésre.

2008 • 10

®

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Vállalkozási ötletek Dél-Angliában Két HACS összefogása a közös problémák megoldásának megtalálása, valamint a fenntartható munkahelyeket teremtő és az életminőséget javító projektek finanszírozása érdekében

Bevezetés

még változatosabbá. A nemzeti parkot a „legeltetés (commoning)” hagyományos gyakorlata hívta életre és tartja fenn.

A két szomszédos, a Solent vize által elválasztott helyi akciócsoport (HACS), a New Forest-i és a Wight-szigeti, már számos közös projekten dolgozott együtt a csodaszép környezet megőrzése és a helyi lakosság életminőségének javítása érdekében. Az elmúlt években a New Forest „legeltetési (commoning)” (1) gyakorlata gazdasági szempontból egyre inkább kirekesztett helyzetbe került. A Wight-szigeti vidéki gazdaságnak hasonló „elkülönüléssel” kell megküzdenie, amit a szigetre, illetve a szigetről való átjutás járulékos közlekedési költségei, valamint a kis közösségnek biztosított szolgáltatások támogatásának extra költségei okoznak. A New Forest-i Kerületi Tanács és a Wight-szigeti Gazdasági Partnerség támogatásával a két Leader+ csoport úgy határozott, hogy a vidéki gazdaságok gerincének számító kisvállalkozások növekedésének ösztönzésével próbálják megoldani a vidéki kirekesztettség kérdését.

A Wight-szigeti területeknek körülbelül a felét kiemelkedő természeti szépséggel bíró területként (area of outstanding natural beauty – AONB) tartják nyilván. A térség nagy része a Leader+ (2) programterülethez tartozik, és igazán változatos tájat képvisel, ahol hatalmas mészkősziklák és legördült szikladarabok, sáros öblök és tölcsértorkolatok, buja legelők, valamint fák és sövények egyaránt megtalálhatók. A nemzeti parkhoz tartozik egy, az örökség részét képező partszakasz (Heritage Coast) (3) is. A mai táj a meglévő földterületek évszázados gazdálkodásának köszönhetően alakult ki.

Helyi üzleti vállalkozások ösztönzése

A New Forest, Anglia legújabb nemzeti parkja Anglia utolsó középkori, máig fennmaradt alföldi tája. A tájat puszták és legelők, ősrégi erdőségek, folyamok és folyóvölgyek tarkítják, amelyet a szétszórtan elterülő kisbirtokok, gazdaságok és falvak tesznek

Mindkét, a projektben érdekelt Leader-csoport úgy döntött, hogy egy kisebb volumenű támogatási rendszer ösztönző hatással bírna a kis- és mikrovállalkozások növekedése szempontjából. De mi volna ennek a legmegfelelőbb megvalósítási módja? A kulcsot a térségek erősségeinek előtérbe helyezése adta. A New Forest döntése szerint a támogatási rendszer a meglévő vállalkozások kapacitására épült, míg a Wight-szigeti csoport elképzelése szerint

(1) A „commoning” a pónilovak (valamint marhák, sertések, szamarak és birkák) a királyi birtokokon és a hampshire-i New Forest tőszomszédságában levő közlegelőkön a New Forest-i polgárok által végzett, törvényes legeltetési gyakorlatát jelenti.

(2) A Wight-szigeti Leader+ csoportot az Isle of Wight Gazdasági Partnerség irányítja. Munkájuk egy része a helyi gazdaság fejlesztésére összpontosul. (3) „Az örökség részét képező partszakasz (Heritage Coast)” besorolási rendszer 1971-ben alakult a különlegesen festői látvánnyal és környezeti értékkel bíró partszakaszoknak a nem kívánt fejlesztésekkel szembeni védelme érdekében.

Leader+ Magazine

14

2008 • 10

a siker kulcsa új vállalkozások elindításában rejlett. A támogatási ösztönzők felhasználásával mindkét csoport folyamatos üzleti támogatást nyújthatott a kedvezményezetteknek, ami elengedhetetlennek bizonyult a program sikerét tekintve. A célpiacot alkotó, meglévő üzleti vállalkozásoknak, amelyekből sokan az igényelt pénzt új eszközökbe kívánták befektetni, a New Forest legfeljebb 7000 EUR támogatást ítélt meg. Wight szigetén úgy érezték, hogy az alacsonyabb, 700 eurós támogatási összeg elegendő lesz az új vállalkozások kezdeti szakaszának fellendítéséhez, és ez a támogatás lehetőséget biztosít új eszközök beszerzésére, a reklámtevékenység kibővítésére, vagy az otthoni munkahelyet kiváltó, új székhelyre való költözésre.

A partnerségi megközelítésből származó előnyök A támogatási rendszerek középpontjában álló szempontok különbözősége ellenére számítani lehetett-e arra, hogy a területközi együttműködési projekt haszonnal kecsegtet? Mindkét Leadercsoport meggyőződéssel állította, hogy támogatási rendszereik a közös munkával csak erősebbé válnak. A közös projekt lehetővé teszi mindkét juttatási rendszer és az üzleti támogatás sikerének folyamatos értékelését, az üzleti tanácsadók és a helyi üzletemberek közötti hálózatépítést, valamint a helyes gyakorlatok földrajzi versenyhelyzet veszélye nélküli megosztását. Míg az üzleti tanácsadók rendszeresen értékelték a támogatási rendszereket, a Leader+ csoportok két értékelést végeztek: az elsőt egy év elteltével, a másodikat a projekt végén. Az első

értékelés a New Forest-i – már működő – üzleti vállalkozások üzleti tervek elkészítésére vonatkozó hajlandóságának hiányára hívta fel a figyelmet. Fontos azonban, hogy a vállalkozások szilárd alapokon nyugvó megtérülési kimutatást készítsenek támogató bizottság számára, amelynek eredményeképpen a támogatott üzleti vállalkozások zöme prosperál. Wight szigetén a támogató bizottság ragaszkodott a vállalkozások „elindítására” vonatkozó üzleti tervhez, és ez a politika be is vált, hiszen az üzleti vállalkozások 92%-a egy év elteltével is aktív. Ez az időtartam meghatározónak és jóval az országos átlag felettinek bizonyult. A projekt záró értékelése a két támogatási rendszer által elért bevételek növekedésének pontosabb összehasonlítását teszi majd lehetővé, mivel ismert tény, hogy a látható haszon megjelenéséhez várhatóan egy teljes évre van szükség. Az életminőség és a fenntartható fejlődés mindkét Leader+ csoport számára kulcsfontosságú. A New Forest-i HACS olyan támogatásokat ösztönzött, amelyek a fenntartható földgazdálkodás és a helyi termékek támogatását helyezték előtérbe. A Wight-szigeti HACS szélesebb körű megközelítésével olyan vállalkozások elindítását finanszírozták, amelyek az elképzelések szerint a vidéki szolgáltatások szélesebb skáláját kínálják, és amelyek több nőt vonzanak vissza a munkaerőpiacra. A hároméves projekt első két évét követően a New Forest-i Leader+ 54 munkahely és 14 új termék létrehozását vagy megőrzését biztosította, míg a Wightszigeti Leader+ 72 új munkahelyet teremtett.

A fenntartható fejlődést támogató munkahelyek… Julie Hodgson saját fiával dolgozik együtt egy innovatív családi vállalkozásban, és a nem pasztőrözött tejből készített minőségi sajtok révén új karrier építésére törekszik. A Leader+ 700 eurós támogatása hozzásegítette az üzleti vállalkozást, hogy speciális penészgombákat vásároljon. Julie különböző műhelyfoglalkozásokon és

Leader+ Magazine

15

2008 • 10

...és a vidéki térségek életminőségének javítását szolgáló munkahelyek teremtése A hétéves dekorációs/népművészeti festői tapasztalattal bíró Julie Webb műtermében új üzleti vállalkozás indult. A Leader+ 700 eurós támogatásával órákat és műhelyfoglalkozásokat szervezhet a Wight-szigeti műteremből, vagy más vidéki területekre is ellátogathat. Órái segítségével a festő-, vagy rajzkészséggel nem rendelkező kezdők is szép eredményeket érhetnek el. Nicola Henshaw angol keményfával (különösen a New Forest-i térség tölgyfáival) dolgozó fafaragó mester, és nemrégiben jelentős közművészeti projekteket valósított meg a New Forest-i zöldtölgyek felhasználásával. Munkájához Nicolának új, vízhatlan helyiségre volt szüksége, és a Leader+ finanszírozása lehetővé tette egy pusztulóban lévő istállóépület átalakítását. Egy Wight-szigeti színházi társulat olyan iskolai, a tanmenet különböző szakaszaira épülő iskolai programot hozott létre, ahol a diákok a színművészet gyakorlati tevékenységein keresztül ismerkedhetnek meg a különböző témákkal. Az ismertetni kívánt témát vagy tárgyat a tanárok választhatják ki, és a társulat a színházi tevékenységeken keresztül vezeti el a tanulókat a célok megismeréséhez és az adott kérdések nagyobb fokú megértéséhez. A tanárok a társulat műhelyfoglalkozásait is választhatják a tanulók magabiztosságának és a csapatmunkával kapcsolatos

hálózatépítő tevékenységekben is részt vett, valamint egy testvérprogram keretein belül megosztotta a helyes gyakorlatokra vonatkozó tapasztalatait egy másik, az észak-írországi County Antrimban (egy másik Leader+ projekt) élő sajttermelővel is. Monique Gudgeon vadhúsfeldolgozással foglalkozik, amelyhez az alapanyagot a helyi ingatlanokon érvényes vadászengedéllyel rendelkező férje biztosítja. Harmadik felek húsfeldolgozásba történő bevonása rendkívül drágának bizonyult, és a feldolgozott termék minőségének veszélye is aggodalomra adott okot. A Leader+ 7000 eurós támogatása lehetővé tette, hogy a vállalkozás mobil henteseszközöket vásároljon, és ezáltal, fokozottabb minőség-ellenőrzés mellett, üzleti tevékenységét is kiterjessze. Sharon Jackson üzleti vállalkozása különféle szárnyasok tenyésztésével és értékesítésével foglalkozik. A tyúkok nagy része nyílt területeken élt, régi tyúkólakban lakott és szabadon kapirgált, így sokszor a ragadozók (főként rókák) áldozatává vált. A vállalkozás a veszteségek csökkentése és az üzleti vállalkozás terjeszkedése céljából 1450 EUR támogatást kapott, amelyből új kerítéseket és tyúkólakat épített. Emellett a támogatás kedvezményezettje most annak az előnyeit is élvezheti, hogy üzleti tervet készített, és kapcsolatot tartott fenn az üzleti tanácsadókkal is.

Leader+ Magazine

16

2008 • 10

képességeinek javítása, a kellemes munkakörnyezet kialakítása és a tanulás iránt megmutatkozó pozitív hozzáállás elősegítése érdekében. West Wightban 2005-ben nem működött friss pékárut árusító üzlet. Saját pékségének és kávézójának megnyitását megelőzően

David Mercer 16 éves tapasztalatra tett szert a pékmesterség területén, többek között a Ryde városában található bevásárlóközpont pékségének vezetője is volt. Helyi lakos lévén és a falu újjászületését szem előtt tartva saját forrásaiból 5600 eurót fektetett az üzlet felújításába és újraélesztésébe. A 700 eurós támogatást gépek és konyhai felszerelések vásárlására fordította.

Vidéki vállalkozástámogatási rendszer Tagállam: Egyesült Királyság Régió: Délkelet-Anglia HACS megnevezése: Isle of Wight Rural Action Zone és New Forest Leader+ LAG ISLE OF WIGHT Népesség: 63 000 Terület: 841 km² A projekt összköltsége: 141 092 EUR EU: 30 632 EUR Egyéb közfinanszírozás: 55 160 EUR Magánfinanszírozás: 55 300 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2005. január – 2007. december NEW FOREST Népesség: 30 000 Terület: 588 km² A projekt összköltsége: 406 314 EUR EU: 101 578 EUR Egyéb közfinanszírozás: 93 451 EUR Magánfinanszírozás: 211 285 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2005. január – 2007. december Kapcsolattartó: Isle of Wight, Carol Flux Cím: IWEP, Innovation Centre, Newport, Isle of Wight PO30 5WB, United Kingdom Telefon: +44-1983 53 58 36 E-mail: carol.fl[email protected] Kapcsolattartó: New Forest: Sally Igra Cím: New Forest District Council, Appletree Court, Lyndhurst Hants SO43 7PA, United Kingdom Telefon: +44-23 80 28 53 68 E-mail: [email protected]

A fényképeket az Egyesült Királyság nemzeti hálózati egysége bocsátotta rendelkezésre.

Leader+ Magazine

17

2008 • 10

A helyi termékek értékének növelése ®

DÁNIA Dán élelmiszerek: a helyi identitás hangsúlyozása

®

BELGIUM Meetjesland: a regionális termékek fejlesztése és támogatása

Leader+ Magazine

18

2008 • 10

®

DÁNIA

Dán élelmiszerek: a helyi identitás hangsúlyozása Két dán HACS együttműködése egy, a helyileg előállított élelmiszerek identitását hangsúlyozó projektben. Hans Jørgen Jensen (HACS-koordinátor, Bornholm) és Morten Priesholm (HACS-koordinátor, kis dán szigetek)

Bevezetés Ez a cikk két olyan önálló Leader+ projektet mutat be, amelyek végül egy területközi együttműködési projekt alapját képezték: az egyik projekt a Bornholm HACS működési területén, a másik pedig a kis dán szigeteken működő HACS-régióban valósult meg. A dán fogyasztók Bornholm szigetének nevét manapság a minőségi élelmiszerekkel kötik össze. A kis dán szigetek élelmiszer-termelői is felismerték a fogyasztók minőségi, ugyanakkor innovációt és a helyi identitást is biztosító, különleges termékekre vonatkozó igényeinek kiszolgálásában rejlő lehetőségeket.

korábban is ismert volt. Elérkezett az idő, hogy az élelmiszer-kultúra révén újabb dimenzió nyíljon meg. Az első és legfontosabb elképzelés a regionális élelmiszer-kultúra láthatóbbá tételére vonatkozott. A svédek jól fejlett gazdasági üzlethálózattal rendelkeztek, míg Bornholm szigete húsfüstölő létesítményeiről és éttermeiről volt ismert. Ez lett aztán annak a hosszú távú, szoros együttműködésnek a kiindulópontja, amely azóta az „Európa kulináris öröksége” hálózattá nőtte ki magát (www.culinary-heritage.com). A regionális élelmiszer-kultúrák közötti együttműködés még nagyobb figyelmet kapott, és a korlátok helyett a lehetőségekre összpontosított. A piacon ugyanakkor általános érdeklődés

A két HACS által támogatott fejlesztések a minőségi élelmiszereket előállító kisvállalkozások pozitív irányú növekedését eredményezték. A bornholmi HACS a marketingre és értékesítésre összpontosító, nagyobb projektekre helyezte a hangsúlyt. A másik HACS a kis dán szigeteken működő kicsi, de innovatív élelmiszereket előállító vállalatokat támogatta, valamint közreműködött a termelők hálózatának kiépítéséhez is.

Élelmiszer-fejlesztés Bornholm szigetén 1995-ben szoros, a regionális élelmiszer-ipari termékek fejlesztésére irányuló együttműködés alakult ki Bornholm és a svéd Sydøstre Skåne között. Ez a két jelentős idegenforgalmi úti cél gyönyörű természeti környezete és érdekes kulturális történelme révén már

Leader+ Magazine

19

2008 • 10

fejlesztési központ. A jelenlétével fontos feladatot betöltő munkavállaló legfőbb feladata volt nagykövetként eljárni a bornholmi élelmiszerek érdekében. Ennek következtében a bornholmi élelmiszerek nagy ismertségre tettek szert Dánia egész területén. A számos helyi élelmiszer-termelő a végbement folyamat révén nemcsak új és alapos, a piaci mechanizmusokra vonatkozó ismeretekre tett szert, de mára már jobban felkészült az eladásösztönzéssel kapcsolatos együttműködésre is. A helyi élelmiszer-ipari termékekre vonatkozó fejlesztési stratégia harmadik szakasza egy közös kiállítóterem kialakítását foglalta magában. Egy öreg szélmalom, amely korábban malomként, majd az 1960-as évektől konferenciateremként működött, a teljes felújítást követően (több értelemben is) a bornholmi élelmiszerek világítótornyaként szolgál. Az egykori malom első két szintjén kiállítótermet, üzletet és bemutatókonyhát alakítottak ki, a harmadik szinten pedig egy iroda és egy tárgyalóterem található. A malom egy éve a sziget egészét képviselő, idegenforgalmi információs központként is szolgál.

A kis szigetek hálózata… A kis dán szigeteket lefedő HACS-régió 27 szigetet foglal magában, ahol a helyi lakosok száma 10 és 1200 közötti. A szigetcsoportoktól eltérően ezek a szigetek elszórtan helyezkednek el a dán partvidéki területek és a fjordok környékén. Mindezek

mutatkozott a kézműipari minőségű élelmiszer-termelés iránt, amely visszamenőleg közvetlenül nyomon követhető, egészen az elsődleges termelőkig.

A helyi világítótorony útmutató szerepe A bornholmi Leader+ fejlesztési terv elkészítéséhez a Bornholm HACS koncentrált kampányt dolgozott ki. Ez egy három szakaszból álló folyamat volt: az első szakaszban a helyi élelmiszer-ipari ágazat fejlesztési potenciáljára vonatkozó SWOT-analízist (erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek) készítették el; ezt követte a regionális élelmiszer-fejlesztési központ létrehozása; végül pedig a központhoz kapcsolódóan egy, a regionális élelmiszereket bemutató terem felállítása következett. A Leader+ által finanszírozott SWOT-analízis elkészítését követően létrejött az egy munkavállalót foglalkoztató, regionális élelmiszer-

Leader+ Magazine

20

2008 • 10

valamint a gyümölcsök és bogyótermésűek termesztésében is érdekeltek. Az esetek többségében a termelés „kisüzemi jellegű”, amely hatását leginkább a kézműipar és a helyi kereskedelem területén érezteti. A szigeteken működő üzleti vállalkozások által előállított termékek között megtalálhatók a következők: a dzsem, az almabor, az almalé, az almaecet, a sör, a fagylalt, a gyógynövénysó, a chutney (többféle gyümölcsből készült erősen fűszeres ízesítő húshoz) és a csemegehús-termékek.

…a Leader+ támogatásával

ellenére megtalálható a politikai ügyekre, az infrastruktúrára, az oktatásra és a gazdasági fejlődésre vonatkozó együttműködés hagyománya. A kis dán szigetek tehát kiváló alapot nyújtanak a vállalkozások közötti együttműködés és hálózat kialakítására. A HACS köztes célkitűzései között megtalálható „a mezőgazdaság és az élelmiszer-ipari termelés erősítése” is. A HACS fejlesztési terve komoly figyelmet szentel, többek között, a helyi minőségi élelmiszer-termelésnek is: „A bizonyos minőségi termékek iránt megmutatkozó igény párhuzamosan növekszik a nagy vásárlóerővel és a minőségi tudatossággal rendelkező fogyasztók számának emelkedésével... A rendelkezésre álló termékek sokszínűsége ugyanakkor a mezőgazdaságban általánosan tapasztalható strukturális racionalizálás miatt csökkenő tendenciát mutat… Ez az új minőségi termékek fenntartható és jövedelmező vállalkozásokon keresztül történő előállításának és értékesítésének további lehetőségeihez vezethet.”

A szigeten dolgozó termelők a helyi (turistákat kiszolgáló) mezőgazdasági kereskedelmi egységeken keresztül, valamint a kis- és nagyvárosok erre szakosodott üzleteiben értékesítik termékeiket. A szigeteken élő élelmiszer-termelők már 2004-ben elkezdték a közös, a „Kis dán szigetek élelmiszer-hálózata” keretein belül végzett munkát. A szervezet a kis dán szigeteken működő HACS-tól az alábbi területeken kapott támogatást: ® ® ® ®

a www.oespecialiteter.dk honlap létrehozása, a webhelyen található internetes üzlet működtetése, a sziget specialitásait bemutató szórólap megjelentetése, az élelmiszer-termelés és marketing területén szervezett szemináriumok, ® a nemzeti élelmiszerpiacokon való részvétel, ® közös marketing a helyi sajtóban, valamint a beszerzőkkel való kapcsolattartás.

A 27 dán szigeten körülbelül 20 vállalkozás foglalkozik élelmiszeripari termékek előállításával. A termelés jellemzően kis családi vállalkozások keretein belül folyik, amelyek a mezőgazdaságban,

Leader+ Magazine

21

2008 • 10

A hálózaton belül működő termelők a közelmúltban tárgyaltak a „szigeti specialitások” meghatározásáról. A cél a termékekkel kapcsolatos tudatosság megerősítése a termékminősítés megszerzése céljából, amely figyelembe veszi a felhasznált nyersanyagok eredetét, a gondos feldolgozási módszereket (semmilyen vagy kis mértékű adalékanyagok hozzáadásával), az érzékszervi termékminőséget, a környezetet, a termék identitását és a termék történetét. A termelők elfogadták a francia „terroir” (talaj, termővidék) koncepciót és a benne rejlő, a termék és termesztési helye közötti kapcsolat alapgondolatát, ami a nyersanyagokra jellemző éghajlat- és talajkapcsolatot is megjeleníti.

Az élelmiszer-termelők közötti együttműködés eredménye 2005 végén a Bornholmban és a kis dán szigeteken működő HACS, valamint a bornholmi Regionális és Idegenforgalmi Kutatóközpont ösztönözte az egyes régiókban működő élelmiszer-termelők közötti együttműködés kialakítását. Célkitűzésük „a kisüzemi élelmiszer-termelők csoportjának támogatása a tapasztalatok cseréje és az értékesítéssel, termékfejlesztéssel és marketinggel kapcsolatos tanácsadás révén”. Ennek elérési módja a meglévő legjobb gyakorlatok követése és ezek alapján új ötletek és szerződések kidolgozása.

A „Helyi élelmiszer-ipari termékek teljes sebességgel” elnevezésű projekt négy kisszigeti és három bornholmi termelő részvételével jött létre. A termelők többek között két olyan műhelyfoglalkozáson vettek részt, amelyek keretein belül üzleti vállalkozásokat látogattak és tanácsadók előadásait hallgatták meg; emellett kölcsönös tapasztalatcserére is sor került. Az első műhelyfoglalkozást, amely egy kis fagylaltüzem és egy szőlőültetvény látogatását foglalta magában, 2005 decemberében szervezték Bornholm szigetén. 2006 februárjában a termelők Fejø és Strynø kis szigetén találkoztak, ahol egy dzsem- és egy almabortermelő vállalkozást látogattak meg. A két műhelyfoglalkozás folyamán a termelők az alábbi témákban hallhattak előadásokat: „Tanácsadás és termékfejlesztés a svéd hálózatokban”, amelynek előadója Bodil Cornel, egy élelmiszerekkel foglalkozó, kisüzemi kézműipari tevékenységekre szakosodott svéd központ képviselője volt; valamint „Ízekkel kapcsolatos tapasztalatok és termékfejlesztés”, Kille Enna dán szakácsnő és termékfejlesztő tolmácsolásában. A két HACS régiójában működő termelők jelenleg egy, a tanácsadó szolgálat kidolgozására, valamint az élelmiszer-ipari kistermelők közös marketing- és jogi keretrendszerével foglalkozó eljárások kialakítására összpontosító, országos hálózaton belül tevékenykednek. Ez az együttműködés hét dán régió termelőit fogja össze, és ebben a vonatkozásban a bornholmi és a kis szigeteken élő termelők hasznát vehetik a saját együttműködési projektjük révén szerzett tapasztalatoknak és az egymás között kialakított kapcsolatoknak.

A kis dán szigetek élelmiszer-hálózata Tagállam: Dánia Régió: Småøer HACS megnevezése: Danske Småøer (kis dán szigetek) Népesség: 5 284 Terület: 196 km² A projekt összköltsége: 26 666 EUR EU: 13 333 EUR Egyéb közfinanszírozás: 13 333 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2005. október – 2007. május Kapcsolattartó: Morten Priesholm Cím: Strynø Brovej 12, Strynø, DK-5900 Strynø Telefon: +45 38 33 00 67 Fax: +45 62 51 39 96 E-mail: [email protected] Honlap: www.danske-smaaoer.dk

Leader+ Magazine

22

2008 • 10

Bornholm élelmiszer-fejlesztő központja Tagállam: Dánia Régió: Bornholm HACS megnevezése: LAG-Bornholm Népesség: 43 245 Terület: 587 km² A projekt összköltsége: 280 000 EUR EU: 140 000 EUR Egyéb közfinanszírozás: 140 000 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2004. január – 2006. december Kapcsolattartó: Hans Jørgen Jensen Cím: Møllebakken 4c, DK-3760 Gudhjem Telefon: +45 56 97 00 70 Fax: +45 56 97 00 73 E-mail: [email protected] Honlap: www.leader.dk/bornholm

A fényképeket a dán nemzeti hálózati egység bocsátotta rendelkezésre.

A helyi élelmiszertermékek közös fejlesztése Tagállam: Dánia Régió: Bornholm & Danske Småøer (kis dán szigetek) HACS megnevezése: LAG-Bornholm & Danske Småøer (kis dán szigetek) A projekt összköltsége: 18 667 EUR EU: 8 000 EUR Egyéb közfinanszírozás: 10 667 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2004. január – 2006. december Kapcsolattartó: Anna Pallikaras Cím: Stenbrudsvej 55, DK-3760 Gudhjem Telefon: +45 56 44 11 44 Fax: +45 56 49 46 24 E-mail: [email protected] Honlap: www.crt.dk

Leader+ Magazine

23

2008 • 10

®

BELGIUM

Meetjesland: a regionális termékek fejlesztése és támogatása A márkatudatosság kialakítása és a helyi termékek támogatása nemcsak a hozzáadott érték egy formája, de egyben a helyi gazdaságban szerepet játszó üzleti vállalkozások ösztönzését is szolgálja

Bevezetés A Meetjesland helyi akciócsoport (HACS) által lefedett terület a kelet-flandriai régióhoz tartozó mezőgazdasági térség, amely számos gazdasági boltnak és otthontermelő vállalkozásnak, valamint a helyi terményeket feldolgozó élelmiszer-ipari vállalatnak ad otthont. Következésképpen a Meetjesland HACS a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jövőbeli fejlesztését határozta meg regionális fejlesztési terve célkitűzéseként. Ez különösen a helyileg termesztett termények támogatását, például a gazdasági boltokon keresztül történő értékesítését, valamint a gazdaságokban biztosított hozzáadott érték megtartását jelentette. Ennek alapján a „Plattelandscentrum Meetjesland vzw” mezőgazdasági központ kidolgozta a termékfejlesztési és a mezőgazdasági termelők közreműködésével megvalósítandó, közös értékesítéstámogatási struktúrát.

másrészről pedig támogatja a regionális termékek fejlesztését. A három, egymással szorosan összefüggő részből álló projekt koordinátora Luc Feusels, az együttműködés társkezdeményezője. A projekt első része a meetjeslandi gazdaságokat és regionális termékeket magában foglaló struktúra megszervezésére vonatkozik; a második rész a gazdaságok által előállított, valamint a regionális termékek piaci értékesítését támogató reklámstratégia kidolgozása

Fejlődéstámogató kezdeményezés A „Plattelandscentrum Meetjesland vzw” olyan, közvetlenül a Meetjesland térség fejlesztésére irányuló kezdeményezés, amely a HACS teljes támogatását élvezi. A központ egyrészről szeretné megismertetni a lakosságot a helyi mezőgazdasággal és kertészettel,

Leader+ Magazine

24

2008 • 10

Promóciós stratégia A „Mmm…eetjesland” szlogen a különös gonddal készített, rövid távolságra szállított, friss termékeket jelöli, amelyek a termelő és a fogyasztó közötti szorosabb közelségnek köszönhetően valóban fenntarthatónak bizonyulnak. A promóció kiindulópontja, hogy a fogyasztók maguk fedezzék fel a „Mmm…eetjesland” eredetjelző címkét. A címke tájékoztat az identitás formájáról, az eredetiségről és a termék származásáról. Ezáltal a meetjeslandi gazdaságok és a helyi termékek a meetjeslandi vidéki térség valódi nagykövetévé válnak majd. Az együttműködés megjelenítésére egy logó is született, a termelők pedig a minőségi üzleti vállalkozások és erős márka megteremtése mellett döntöttek. A termelőknek jogában áll termékeiket az eredetiséget jelző címkével ellátni, amivel felhívhatják a figyelmet a termék identitására és eredetére, elnyerve ezáltal a fogyasztók bizalmát a meetjeslandi régióból származó, jó hírű minőséget képviselő termékekkel szemben.

és a promóciós központ felállítása; és a harmadik a különböző, a regionális termékeket és a meetjeslandi gazdaságok termékeit forgalmazó csatornák kiépítése. A Leader+ finanszírozása nélkülözhetetlen támogatást jelentett, amely biztosította a szükséges promóciós anyagokat (hirdetőtáblákat, a honlapot, a védjegy bejegyzését), valamint a reklámozást biztosító eseményeket (főzőesteket, mobil hűtőket, valamint az általános költségeket: személyzet és iroda).

Struktúra: a termékek együttes értékesítése

A közös reklámkampánynak köszönhetően nagyobb erőforrás áll rendelkezésre, és a közönség jóval szélesebb körét sikerült elérni. Lehetőség nyílt a különböző reklámok biztosítására is: vannak általános brosúrák és különleges alkalmakra kiadott egyedi szóróanyagok, amelyek lehetőség szerint minél több csoportot igyekeznek megcélozni. Vannak például a turisták számára különböző nyelveken megjelentetett tájékoztatók, ugyanakkor speciális tájékoztatók a hatóságok, könyvtárak, éttermek, vendéglátó-ipari vállalatok, csemegeüzletek stb. számára is. A szervezet rendezvényeket is szervez, többek között különleges, bemutató jellegű főzőtanfolyamokat, a gazdaságokból származó, valamint a regionális termékek piacát, emellett a meetjeslandi régióban és a gazdaságokban előállított termékeket támogató, különleges akciókat. Luc Feusels szerint „a saját régióból származó termékek támogatása ösztönzőleg hat más üzleti vállalkozásokra (kereskedőkre, vállalatokra, mezőgazdasági termelőkre, piacra termelő kertészekre) az új regionális és/vagy gazdaságokban előállított

A számos megbeszélést és tanácsadást követően a meetjeslandi termelők és termékeik megfelelőbb támogatásának biztosítása érdekében egy „kooperatív” struktúra mellett született döntés. Az együttműködést kezdetben a tanácsadóként funkcionáló Plattelandscentrum vzw támogatja, majd később az együttműködés teljesen önállóan működik majd. A tagok által a gazdaságokban előállított, valamint a regionális termékek széles választékából válogatva arra törekednek, hogy a standard termékeknek lehetőleg minél több termelőtől származó, teljes választékát kínálják. A vásárlók odavonzása érdekében a gazdaságokban előállított, valamint a regionális termékek különleges kombinációját kínálják: különböző árszintet képviselő standard csomagok, különleges alkalmakra összeállított ajándékcsomagok és személyre szóló ajándékcsomagolás is igényelhető.

Leader+ Magazine

25

2008 • 10

termékek kifejlesztése tekintetében. Ez a projekt tehát gazdasági többletet termel ezeknek a vállalatoknak is. Újdonságot jelent a meetjeslandi régió számára, hogy a gazdaságokból származó, valamint a regionális termékeket tartósan munkanélküliek állítják elő. Ezáltal megismerkedhetnek a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazattal, és hosszabb távon talán el is tudnak majd helyezkedni ezeken a területeken.”

Forgalmazói hálózat kialakítása Az együttműködési struktúra jövőbeli célja az együttműködés és a közös forgalomba hozatal lehető legmegfelelőbb formáinak kidolgozása. Lehetőség nyílik különböző tevékenységekre is, mint például Bálint-napi, anyák napi stb. ajándékcsomagokra, akciókra, fogadásokon és rendezvényeken történő vendéglátásra, valamint egy-egy termelő bemutatására egy-egy adott időszakban. A második fázisban az együttműködés még intenzívebb formája dolgozható ki. Például a termelők egymás nevében értékesíthetnek, vagy felépíthető egy, erre a célra létrehozott értékesítési központ.

Emellett a megtérülés főleg a gazdaságokban jelentkezik” – tette hozzá Luc Feusels.

Néhány konkrét eredmény A projekt 17 termelő közös munkáját tette lehetővé az új, „mmm...eetjesland cvba” elnevezésű kooperatív stratégia keretein belül. Ez a regionális és/vagy gazdaságokból származó termékek széles választékának kifejlesztéséhez vezetett. Idetartoznak például az „ajándékdobozok”, amelyekből a különböző tevékenységek során 5000 darabot értékesítettek. Továbbá számos fogadást és „igény szerinti étkeztetést” is szerveztek. Ezekhez a tevékenységekhez kapcsolódóan a projekt a promóciós anyagok, köztük feliratok, dobozok és szalvéták igen széles skáláját dolgozta ki és állította elő. Emellett megrendezték a regionális és/vagy gazdaságokból származó termékek első, 1500 látogatót vonzó „Meetjeslandse piacát” is. Mindez kiegészítette a regionális piacokon való részvételt és egyéb promóciós tevékenységeket, mint például a (800 résztvevővel és több, mint 50 órával lebonyolított) „főzőtanfolyamokat”, valamint a mobil hűtés kidolgozását. A projekt immár saját honlappal rendelkezik, és tájékoztató esteket szervez a termelők számára.

„A »saját regionális címke« létrehozásának, valamint a saját termékeknek és a reklámkampánynak köszönhetően megteremtettük Meetjesland élelmiszeriparának saját identitását és struktúráját. A termelők gyakran nem rendelkeznek az ilyen kommunikációs stratégia kidolgozásához szükséges know-how-val és idővel.

Meetjesland regionális termékei Tagállam: Belgium Régió: Kelet-Flandria HACS megnevezése: LAG Meetjesland Népesség: 94 505 Terület: 500 km² A projekt összköltsége: 248 195 EUR EU: 86 868 EUR Egyéb közfinanszírozás: 86 868 EUR Magánfinanszírozás: 74 459 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2004. március – 2007. június Kapcsolattartó: Luc Feusels Cím: Leemweg 24, B-9980 Sint-Laureins Telefon: +32-9 379 78 37 Fax: +32-9 379 74 78 E-mail: [email protected] Honlap: www.mmm-eetjesland.be A fényképeket a belga nemzeti hálózati egység bocsátotta rendelkezésre.

Leader+ Magazine

26

2008 • 10

A természeti és kulturális erőforrások kiaknázása ®

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Tavaszi zsongás: kézművesség a közösségben

®

ÍRORSZÁG A Fuchsia márkaépítő kezdeményezés: a regionális gazdaság fejlesztése

Leader+ Magazine

27

2008 • 10

®

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

hatják a felmerült kérdéseket, bemutatókat tarthatnak, és megbízásokat vállalhatnak el. A „Tavaszi zsongás” a Dumfries és Galloway Tanács, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) 2002– 2005-ös Kézműves és iparművészeti ágazatának kereskedelmi fejlesztési projektje által meghatározott célkitűzésekből bontakozott ki, és foglalta azokat magában. Nagy vonalakban: ® üzleti hálózatok kiépítése; ® marketing- és kereskedelmi kezdeményezések létrehozása és kidolgozása; ® üzleti vállalkozásoknak a fogyasztói piacok felé történő terjeszkedése; ® valamint az ágazat profiljának megerősítése a kereskedelmi piacokon és a kulturális idegenforgalom piacán egyaránt.

Tavaszi zsongás: kézművesség a közösségben Kulturális rendezvény, amely évente magára vonja a művészközösség figyelmét, és amely a régió gazdaságának igen fontos eszközévé vált

Bevezetés A Dumfries és Galloway régió Skócia délnyugati részében található. Területe 6396 km2, lakosainak száma csak 145 000, ami Skócia népességének mintegy 3%-át jelenti. A térség távol esik a nagyobb városközpontoktól, erős gazdálkodó és erdészeti tevékenység, valamint gazdag kulturális történelem jellemzi. Változatos tája révén pedig 27 Natura 2000 területet mondhat magáénak. A mezőgazdaságban és az egyéb hagyományos iparágakban sajnálatos módon lefelé irányuló tendencia figyelhető meg, a népesség egyre csökken, különösen a fiatal és a gazdaságilag aktív népesség egyre nagyobb számban hagyja maga mögött a régiót. Ez a közösségek még nagyobb mértékű töredezettségéhez és az elszigeteltség még erőteljesebb érzéséhez vezet. A régió azonban valóságos földi paradicsom sok kézműves és iparművészeti kis- és középvállalkozás számára. Ezt felismerve született a „Tavaszi zsongás” elnevezésű, a kézművesek és iparművészetek nyitott műtermeiben megrendezett eseménysorozat, amely Dumfriest és Gallowayt mint a minőségi kézművesség és iparművészet színhelyét hivatott a figyelem középpontjába helyezni. A projekt célkitűzése, hogy lehetővé tegye a kézműves és iparművészeti vállalkozások számára saját üzleti vállalkozásuk fejlesztését az alábbi eszközök felhasználásával: közvetlen értékesítés, új piacok teremtése, kiállítások szervezése és egyébként meg nem valósítható lehetőségek megteremtése. Mindezt olyan nagy közönség részvételével, amekkorára egy egész év alatt is nehezen lehetne számítani.

Évente ismétlődő lehetőség megteremtése A „Tavaszi zsongás” (www.spring-fling.co.uk) a kézművesek és iparművészek nyitott műtermekben, évi rendszerességgel megrendezett hétvégéje. A hétvége olyan átfogó jellegű rendezvény, amely a Dumfries és Galloway régióból származó, az ágazatban élők és tevékenykedő embereket hivatott egy tető alá hozni. A kézművesek és iparművészek ezen a hétvégén megnyitják műtermeiket a nagyközönség előtt, így bemutathatják munkájukat, megválaszol-

Leader+ Magazine

28

A projekt jelenleg a második fázisnál tart (2006–2008), és ennek keretében folytatja a régióban található, a vizuális művészettel foglalkozó kézművesek és iparművészek üzleti vállalkozásainak támogatását. A Tavaszi zsongás rendezvénysorozat sikere szempontjából pedig fontos, hogy szorosan együttműködik a Tavaszi Zsongás Nyitott Műtermek Szövetségével. A projekt tevékenységei közé számos kezdeményezés tartozik, köztük a marketinget és a kreatív fejlődést premizáló díjak, egy kéthavonta megjelenő hírlevél, személyes tanácsadás, kézműves- és iparművészeti kiskereskedelemben és szakmai vásárokon való részvétel.

A nagyobb közönség felé történő nyitás… A rendezvényen részt vevő kézműveseket és iparművészeket nyílt pályázat útján választják ki. Széles körben terjesztett, fényes brosúrát jelentetnek meg, amely háttérinformációt nyújt a kézművesek és iparművészek munkájáról, az egyéni kapcsolattartás lehetőségeiről, az árakról és a műtermek megközelíthetőségéről. A 70-et meghaladó helyszínt elhelyezkedésük szerint csoportosítják és az útvonalakat hat különböző színkóddal jelölik annak érdekében, hogy a közönség a lehető legmagasabb számban találjon el hozzájuk. A kutatási eredmények alapján a visszatérő látogatók a következő látogatás alkalmával rendszerint új útvonalat választanak.

…nagyobb eredményekkel jár Az esemény hatására különböző kézműves- és iparművészeti vállalkozások költöztek Dumfries és Galloway térségébe. A rendezvénysorozat, a „Tavaszi zsongás” brosúrájának közvetlen ajánlása, illetve a régióba látogatók közvetett ajánlása révén, a szállodaiparnak és egyéb vendéglátó-ipari és idegenforgalmi üzleti vállalkozásoknak is hasznot hozott. Az Egyesült Királyságban a „Tavaszi zsongás” valóban egyedülálló abból a szempontból, hogy egyesíti a kézműves és iparművészeti, valamint a kapcsolódó üzleti vállalkozásokat, a kulturális látnivalókat és magának a régiónak a topográfiáját. Páratlan abból a szempontból is, hogy számos, a nyitott műtermekre épülő, hazai piacra támaszkodó rendezvénnyel ellentétben igen nagy számú látogatót vonz a régióba.

2008 • 10

legsikeresebb és legmozgalmasabb évre épülnek. A „Tavaszi zsongás” immár nagy hírnevet és kiváló helyet szerzett magának mint Skócia évenkénti rendszerességgel megrendezett, legsikeresebb és legeredetibb nyitott műtermi rendezvénye, amely immár szilárd helyet kapott a skót művészeti naptárakban is.

Megfelelő irányításon alapuló siker A Tavaszi zsongás rendezvénysorozat szervezője, irányítója és lebonyolítója a tanács művészeti csoportja, különösen a kézművesség fejlesztésért, valamint a vizuális művészetek fejlesztésért felelős tisztviselő. A rendezvény történetének kezdetétől egészen a közelmúltig a csapat szorosan együttműködött a „Tavaszi Zsongás Irányítócsoporttal”. 2008 februárjától a csapat a Tavaszi zsongás korábbi és jelenkori résztvevőinek tagságából szerveződött Tavaszi Zsongás Nyitott Műtermek Szövetség tagjai által megválasztott „Tavaszi Zsongás Irányítóbizottsággal” dolgozik együtt. A tagokkal folytatott nyílt konzultációt követően az esemény 2010-es sikeres megrendezése érdekében a Szövetség egy hároméves üzleti tervet készít, amely egyben arról is rendelkezik, hogy a tanács művészeti csoport és a Szövetség szorosan együttműködjön a célkitűzések elérése érdekében. 2008 immár a hatodik egymást követő év, hogy az esemény megrendezésre kerül. Az idei rendezvény tervei 2007-es, az eddigi

A Leader+ támogatás két éve alatt (2003–2005) a project nagyon sikeresnek bizonyult, és a régióban elköltött összeg nagysága 2005 ben elérte a 375 000 eurós (268 869 £) nagyságot, és ez a siker tovább folytatódott. 2005-ben a „Tavaszi zsongás” elnyerte a vidékfejlesztés területén végzett kiváló munkát jutalmazó Leader+ díjat. 2006-ban a rendkívül értékes „Scottish Thistle Awards” (Skót Bogáncs Díj) az „Event Scotland” által szponzorált „Rendezvények és fesztiválok” kategóriájának döntősei közé került. 2007-ben „A közösségi jólét javításáért” kategória nevezettjeként a „Tavaszi zsongás” elnyerte a COSLA (Convention of Scottish Local Authorities – Skót Helyi Hatóságok) által odaítélhető Excellence Awards (Kiválóság díj) bronzérmet jelentő díját; és a Dumfries & Galloway Rendezvények Partnerség 2007–2009-re megadta a rendezvénynek a Beaconi Fesztivál státuszt. A 2008-as rendezvényen a régió 87 kézművese és iparművésze, valamint 73 műterme vesz részt, ami a műtermek eddigi legmagasabb számát jelenti. Az „Új arcok” életének harmadik éve négy új résztvevőt üdvözöl, akik a szépművészet vagy az alkalmazott művészetek területén szereztek diplomát. Ezek az eredetileg a Skócia délnyugati részéről származó művészek most visszatértek a régióba, hogy a helyi művészek műtermeiben, velük együtt állítsák ki munkáikat. A 2003-as indulástól a „Tavaszi zsongás” ideje alatt a régióban elköltött összeg nagysága elérte a 2 289 000 eurós (1 750 000 £) nagyságot.

„Tavaszi zsongás” Tagállam: Egyesült Királyság Régió, körzet: Skócia, Dumfries & Galloway HACS megnevezése: Dumfries & Galloway Népesség: 144 856 Terület: 6 396 km²

A fényképeket az Art & Craft Sector Trade Development Project bocsátotta rendelkezésre; fényképezte: Zvonko Kracun.

A projekt összköltsége: 58 986 EUR EU: 27 671 EUR Egyéb közfinanszírozás: 27 669 EUR Magánfinanszírozás: 3 646 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2003. március –2005. október Kapcsolattartó: Helen Voce/Elinor Gallant Cím: Gracefield Arts Centre, 28 Edinburgh Rd, Dumfries, DG1 1JQ, United Kingdom Telefon: +44-1387 26 20 84 Fax: +44-1387 25 51 73 E-mail: [email protected] / [email protected] Honlap: www.spring-fling.co.uk

Leader+ Magazine

29

2008 • 10

®

ÍRORSZÁG

A Fuchsia márkaépítő kezdeményezés: a regionális gazdaság fejlesztése Egy erőteljes regionális márka alkalmazásával számos projekt és különböző elemek együttesen járulhatnak hozzá a régió természeti és kulturális örökségének megerősítéséhez, és bírhat kulcsfontosságú szereppel a koherens regionális fejlesztési stratégiában

Bevezetés

és hagyományhoz kapcsolódó értékeket, és mindezt egészen megkülönböztetett és koherens módon valósítja meg.

A helyi környezet megóvása és megerősítése nagymértékben segíti a helyi fejlődést. Ebben a vonatkozásban a West Cork Leader Cooperative Society Ltd. (WCLCS) a vállalkozások és közszolgáltatások fejlesztését, a helyi kultúra és örökség fenntartását, a falu újraélesztését és a környezettel kapcsolatos tevékenységeket támogatja. A West Cork-i térség erőteljes imázzsal, profillal és identitással rendelkezik, emellett erős közösségi és önkéntes élet jellemzi. A régió vonzereje az egyenetlen tájban, a partvidékben, a környezetben, a felépített örökségben, a régészeti kincsekben, a sétányokban, a városokban, a falvakban és az emberekben gyökerezik. A jellemzők ezen lenyűgöző keveredése adja a régió sajátos és egyedülálló jellegét.

Kontextuson belüli márka A WCLCS legfőbb, a versenyképes előnyt biztosító eszközét a West Cork regionális márkaépítő kezdeményezés kidolgozása jelentette. A Fuchsia, amely régóta West Corkot juttatja az emberek eszébe, vált a regionális élelmiszerek eredetének és minőségének, az idegenforgalomnak és kézműipari termékeknek a szimbólumává. Emellett olyan pozitív helyi jellemzőket tükröz, mint a környezeti minőség, valamint a régió örökségének, kultúrájának és tájának gazdagsága és változatossága. A Fuchsia márkanév egészen egyszerű formában tükrözi a régió lényegét. Ugyanakkor közvetíti az embereknek a régió iránt táplált érzéseit, valamint az örökséghez

Leader+ Magazine

30

Ezen felül egyértelmű stratégiát biztosít egyrészt a vállalkozásfejlesztés, másrészt az aktív közösségi részvétel és önkéntesség fejlesztése között. Mindez a következő célokat szolgálja: a régió jellegzetes imázsának kihasználása a helyi versenyképes előnyök támogatására; a régió promóciója, különös hangsúlyt fektetve az egyedülálló környezeti, kulturális és az örökséghez kapcsolódó erőforrásokra; valamint a helyi áruk és szolgáltatások márkanévvel ellátott identitásának kidolgozása, kihangsúlyozva a jellegzetes regionális eredetet és termékminőséget.

Egyértelmű célkitűzésekkel rendelkező márka A Fuchsia márkaépítő kezdeményezés egy kiváló infrastrukturális és támogatási rendszer kialakítását eredményezte. Mindez kivételesen hasznosnak bizonyul a márkaépítés résztvevői és általában a régió számára. Egy, a University College Cork által nemrégiben folytatott gazdasági értékelés szerint a Fuchsia márka 2005-ös közvetlen értéke 107 millió euró volt. Ebből 70 millió EUR maradt a régióban, és a sokszorosító hatások révén összesen 89 millió EUR hozzájárulás került a West Cork-i gazdaságba. Emellett 1131 teljes munkaidős állásnak megfelelő munkahely jött létre. A márka rendkívüli mértékben hozzájárult a WCLCS-nak a Clonakilty-i West Cork Üzleti és Technológiai Park fejlesztése révén a technológiai ágazatba történő befektetések ösztönzésére irányuló törekvései megvalósításához. Mindez 820 új munkahelyet teremtett az informatika területén és a szolgáltatási ágazatban. A projekt sikere és

2008 • 10

a WCLCS-stratégia megközelítése világosan bizonyítékát adja, hogy a régió sajátos jellege és az erős regionális profil, valamint az elsőrendű természeti és kulturális erőforrások jelentős hatással lehetnek a gazdasági alapok kiszélesítéséhez és a régió versenyképes előnyének eléréséhez. Mindezt a márkaépítés egyértelmű célkitűzései szerint valósították meg, amelyek az alábbiakat foglalták magukban: ® kiváló minőségű, a helyi természeti erőforrásokat felhasználó termékek és szolgáltatások kidolgozása a különleges piaci igények kielégítésére; ® a kiegészítő gazdasági ágazatok fejlesztésének és marketingjének integrálása; ® a köz- és magánszektorok által a helyi fejlesztés területén elért magasabb szintű kollektív cselekvések; ® a regionális profil, ábrázolás és identitás hasznosítása új, regionális vállalkozásfejlesztés ösztönzése céljából.

A tematikus megközelítés alkalmazása A WCLCS tematikus megközelítést alkalmazott az erős regionális identitás, valamint a West Cork-i térség kulturális és környezeti értékeinek hasznosítására a területi versenyképesség és helyi versenyképes előnyök megteremtése érdekében. A megközelítés három kiegészítő és egymást kölcsönösen támogató elem folytonosságában nyilvánul meg. Ezek az elemek: ® a West Cork-i regionális márka továbbfejlesztése és reklámozása; ® West Cork természeti, felépített és kulturális környezetének erősítése; ® új technológiák fejlesztése és alkalmazása West Corkban. A három elem egymás közötti kapcsolatát az alábbi diagram ábrázolja.

Versenyelőny

Technológia

Regionális márka

1. Működési hatékonyság

1. Tőkebefektetés

1. Természeti

2. Marketing

2. Épített

3. Képzés

3. Kulturális

4. Technikai

4. Életminőség

2. Új üzleti modellek 3. Készségfejlesztés 4. Marketing

A sikeres vállalkozásfejlesztésnek a Fuchsia márkaépítő kezdeményezés által történő alátámasztása a márka kulturális örökségre vonatkozó és környezeti erőforrások által képviselt explicit értékeinek egyértelmű kifejezése. Ennek megértéséhez érdemes néhány, a Leader+ által finanszírozott projektet közelebbről is megvizsgálni. A projektek mindegyike tükrözi a West Cork-i márka nélkülözhetetlen elemének számító, kulcsfontosságú, a környezettel és az örökséggel kapcsolatos eszközöket.

Sikeres márkaépítő kezdeményezések 1. Kifejezőerő, impresszió és hivatás Annak elismeréséül, hogy Cork városa elnyerte a Kultúra Európai Fővárosa címet, a WCLCS megbízta a hírneves fényképészt, John Minihant, hogy készítsen portrét az elismert helyi élelmiszertermelőkről. A „Kifejezőerő” című és a West Cork-i kisüzemi élelmiszer-termelés számottevő kulturális, valamint az örökséghez

Leader+ Magazine

31

Környezet

kapcsolódó gazdagságát tükröző portrék egyedülálló fényképkötetet és West Cork-i kirándulást tárnak a közönség elé. Minden egyes kép a sokszínű, jellegzetes és a West Cork-i ipar sarokkövének számító egyéniséget ragadja meg. A portrékat 2005 folyamán Cork központi kistermelői piacán állították ki, s a képek később is itt maradnak. A munka nyilvános kiállítása a „West Cork ízei” nevű élelmiszer-fesztivál központi rendezvénye volt. A portrékat ezt követően teljes mértékben integrálták a regionális marketingstratégiába, és megjelentették a promóciós anyagokban és a brosúrákban, valamint a 2006-os promóciós naptárban is. A kezdeményezés sikerét igazolandó további megbízások születtek a helyi idegenforgalom és kézműipar egyedülálló egyéniségeinek megörökítésére. Az „Impresszió” és a „Hivatás” című portrék folytatják az emberek, a termékek és a helyek egyedülálló keverékének felfedezését, ugyanakkor a régió legfőbb értékeinek és lényegi elemeinek bemutatását.

2008 • 10

3. A Carriganass kastély

2. Az örökségre vonatkozó képzés: egy zászlóshajóprojekt A tanfolyam célja, hogy az alábbi eszközökkel megteremtse a helyi örökség értékének elismerését és ennek még szélesebb körű tudatosságát: ® gyakorlati tájékoztatás és képzés biztosítása a helyi örökség gondozásával és fenntartásával kapcsolatban; ® a helyi örökség gondozására vonatkozó integrált megközelítés ösztönzése; ® a helyi örökség gondozásához kapcsolódó legjobb gyakorlatok támogatása; ® a helyi közösségek kapacitásának növelése a csapatmunka hatékony megvalósítása és a helyi örökség megfelelő gondozásának elvállalása érdekében. A tanfolyam elvégzésével a résztvevők megfelelő eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy számot adjanak az adott térségen belüli örökségről, és alkalmazzák az örökség meghatározott elemeinek relatív értékére vonatkozó kritériumokat. A résztvevők továbbá képesek meghatározni az örökséghez kapcsolódó, megfelelő és keresztülvihető projekteket, valamint képesek elkészíteni a javasolt projektek sikeres megvalósításának terveit is. A tanfolyam az örökségkezelés integrált formájában éri el csúcspontját, ahol az órákon tanultakat minden résztvevő a gyakorlatban is alkalmazza. A résztvevők olyan projekteket dolgoznak ki, amelyek ismertetik a helyi örökség ellenőrzése különféle szempontjainak nyilvántartásba vételét és értékelését, és javaslatokat tesznek a megvalósítható és az örökséghez kapcsolódó cselekvésekre, és amelyek kidolgozzák az örökség cselekvéstervét az említett cselekvések megvalósítása érdekében. A képzési program kiváló katalizátorként működött a Leader program által finanszírozott, az örökségre és annak megőrzésére irányuló, a közösség által kezdeményezett projektek ösztönzése tekintetében.

Leader+ Magazine

32

A Carriganass kastély, „a szikla a vízesésnél” , egy XVI. századi torony és egy körbefalazott udvar impresszív maradványa, amely erősen él a helyi közösség népi emlékezetében. A kastély restaurációját az egyik agilis helyi bizottság vállalta magára, a megnyitóünnepséget pedig a helyi lakos és Oscar-díjas színész, Jeremy Irons vezette. A kastélyt a helyi közösségnek adományozták, ami felbecsülhetetlen értéket jelent a kastély restaurációját kiegészítő finanszírozás szempontjából. A projekt a kastélyszerkezet megóvása mellett egyben a közösségi élet központi eleme is. Katalizátor szerepet kapott számos projekt megvalósításában, többek között a helyi körsétányok megteremtésében és a helyi régészeti és az örökséghez kapcsolódó területekhez való hozzáférés növelésében.

4. A falutervezés helyes gyakorlata: útmutató a helyi közösségek számára A WCLCS a képzésre vonatkozó kezdeményezés koncepciójára építve állította össze a „A falutervezés helyes gyakorlata: útmutató a helyi közösségek számára” című kiadványt. A tervezést előtérbe helyező útmutató és a (részét képező) képzési program célja segítséget nyújtani a helyi közösségeknek azokon a területeken, ahol a falutervezés és -elrendezés javítható, és ahol a meglévő eszközök a közösség egészének javát szolgálva aknázhatók ki. A tervezési útmutató számos területre összpontosított, köztük egy olyan átfogó fejlesztési stratégiát helyezett a középpontba, amely figyelembe vette a kulcsfontosságú területeket, a helyi jellegzetességeket, a fontos tereket és területeket, valamint a kulcsfontosságú környezetvédelmi fejlesztéseket. Az érzékeny falutervezést támogató kezdeményezés különösen nagy sikert könyvelhetett el a falu újraélesztésére vonatkozó közösségi felelősségérzet kialakításában. A részt vevő falvak sok esetben vibráló közösségi struktúrákat dolgoztak ki, és biztosították a fejlesztési projektek széles skálájának finanszírozását, és ezek a projektek az örökség megőrzését, a közszolgáltatások megerősítését, a közösségi szolgáltatásokat és a kisebb infrastrukturális fejlesztéseket támogatják.

5. A csipkekészítés története 2002-ben a WCLCS tanfolyamot szervezett kezdő csipkekészítők számára. A 70 nő részvételével bíró tanfolyam számos West Cork-i helyszínen zajlott; célközönségét képzett varrónők alkották, és középpontjában a különleges csipkék álltak. Akkor határozták el, hogy mélyebb betekintést nyernek a csipkeuszályok világába, és a résztvevők a csipkekészítő műhelyfoglalkozások részeként kutatásokat folytattak a West Cork-i csipke történetét illetően is. Ennek eredményeként született meg a

2008 • 10

csipkeuszályokról és a Kinsale, Macroom, Bantry, Cape Clear, Rathbarry és Clonakilty városában készített a csipke történetéről szóló kiadvány. Az „Írország hagyományos csipkekészítői” az ír csipke egyes darabjait állította ki a 2006-ban az olaszországi Salsapocóban megrendezett csipkefesztiválon, ahol, elismervén a West Cork-i csipkeuszállyal kapcsolatos kutatásokat, nemzetközi aranyérmet is nyertek.

projektben megnyilvánuló támogatása nemcsak segítette a régió identitásának a megerősítését, de közvetve vagy közvetlenül jelentős számú új munkahelyet is teremtett, ami nagymértékben hozzájárul a régió felvirágzásához. A természeti és kulturális örökség szempontjából ezek a projektek természetesen igazodnak a régió kulcsfontosságú eszközeihez, ami egyben fenntarthatóságuk nagyobb fokú biztosítását jelenti.

Következtetések A West Cork-i régió öröksége és kultúrája kiváló alapot nyújtott a Fuchsia márkaépítő kezdeményezésnek. A Leader+ számos

A Fuchsia márkaépítő kezdeményezés

A CSIPKEKÉSZÍTÉS TÖRTÉNETE A projekt összköltsége: 6 550 EUR EU: 6 550 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2002. június – 2006. április

Tagállam: Írország Régió, körzet: West Cork HACS megnevezése: West Cork Leader Cooperative Society Népesség: 108 000 Terület: 3 150 km²

Kapcsolattartó: Ian Dempsey Cím: West Cork Leader Co-operative Society Ltd., Clonakilty, Co. Cork, Írország Telefon: +353-23 34 035 Fax: +353-23 34 066 E-mail: [email protected] Honlap: www.westcorkleader.ie

„KIFEJEZŐERŐ, IMPRESSZIÓ ÉS HIVATÁS” A projekt összköltsége: 21 290 EUR EU: 10 645 EUR Magánfinanszírozás: 10 645 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2005. április – 2006. november „KÉPZÉS AZ ÖRÖKSÉGKEZELÉSRŐL” ‘ A projekt összköltsége: 50 000 EUR EU: 50 000 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2005. december – 2007. június A FALUTERVEZÉS HELYES GYAKORLATA: ÚTMUTATÓ A HELYI KÖZÖSSÉGEK SZÁMÁRA A projekt összköltsége: 108 527 EUR EU: 108 527 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2003. március – 2005. augusztus A CARRIGANASS KASTÉLY A projekt összköltsége: 342 616 EUR EU: 171 308 EUR Private funds: 171 308 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2002. június – 2006. december

A fényképeket az ír nemzeti hálózati egység bocsátotta rendelkezésre.

Leader+ Magazine

33

2008 • 10

Új know-how és új technológiák alkalmazása ®

OLASZORSZÁG Távmunka: a társadalmi és gazdasági kohézió erősítése

®

SPANYOLORSZÁG Önnek üzenete érkezett: az „Infomobil szolgálat”

Leader+ Magazine

34

2008 • 10

®

OLASZORSZÁG

Távmunka: a társadalmi és gazdasági kohézió erősítése Az új technológiák új munkahelyeket teremtenek, és segítenek a távoli térségekben élő emberek elszigeteltségérzésének csökkentésében Az Oltrepo helyi akciócsoport és Laura Ganglia (olasz Leader-hálózat) cikke alapján

Bevezetés

kisüzemi termelővállalatok kisvállalkozások, és főként a mezőgazdasági ágazatban tevékenykednek).

Az Oltrepo helyi akciócsoport (HACS) által megvalósított projekt új technológiákat alkalmaz a régió társadalmi és gazdasági politikájának részét képező „távmunka” megteremtésének megkönnyítése érdekében. Kiváló lehetőséget teremt a vidékfejlesztésre, ha a teleközpontok olyan térségekben kapnak helyet, amelyek általában nem rendelkeznek a szükséges technológiai infrastruktúrával (kapcsolódási pontok és szolgáltatások). A teleközpontok nemcsak a helyi népesség foglalkoztatási igényeinek kielégítését teszik lehetővé, de az ún. „hálózati gazdasághoz” (1) szükséges alapvető szolgáltatásokat is biztosítják a helyi vállalatok számára. A hegyekkel és dombokkal tarkított vidéken található Alto Oltrepónak jelentős népességcsökkenéssel és a népesség öregedésével kell szembenéznie, ami negatív társadalmi-gazdasági hatással van a vidéki városok életére. További kritikus pontot jelent az innovatív üzleti kultúra hiánya. Ennek több oka van: a régióban rejlő lehetőségek korlátozott ismerete, kevés lehetőség a helyi fejlesztésre, a piaci változásokhoz való alkalmazkodás nehézségei, a munkaerő elégtelen tájékoztatása és képzése, valamint az együttműködésnek a munkaerő-piaci fragmentáltságot súlyosbító hiánya (a térségben található (1) Hálózati gazdaság: az a virtuális aréna, ahol az üzleti tevékenységek folynak, ahol értékeket teremtenek és cserélnek, tranzakciókat bonyolítanak, és ahol a személyes kapcsolatok is létrejönnek. Ezek a folyamatok ugyan kapcsolódhatnak, mégis függetlenek a hasonló, a hagyományos piacokon zajló tevékenységektől.

Leader+ Magazine

35

A vidék erejének megteremtése A problémák leküzdésére a HACS (részben a helyi identitást megerősítő Leader II tapasztalatai alapján) olyan stratégiát alkalmazott, amelyben a vidéki jelleg jelenti a térség erősségét. Ennek megvalósításához olyan fenntartható fejlődésre van szükség, amely figyelembe veszi a környezeti igényeket is. A HACS ezért olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek az alábbi négy célkitűzést helyezik előtérbe: a „hálózati gazdasággal” folytatott munka, az elszigeteltség megszüntetése a munkavállalók és munkahelyük közötti fizikai távolság csökkentésével, a családi élet támogatása a szolgáltatási hálózat segítségével, valamint a terület és a hagyományok kezelésének biztosítása. Így az elképzelés lényege az alapvető, a térség életével összefüggő funkciók, azaz a munka, a személyes mobilitás, a kommunikáció, és a stabil és koherens helyi közösség kialakulását elősegítő, civilizált együttélés újjáélesztése.

A teleközpontok mint a társadalmi kohézió eszközei A projekt célja a helyi családok életminőségének jelentős mértékű javítása volt. Az új technológiák alkalmazásával csökken az ingázás, és a munkalehetőségek és munkakeresők is jobban egymásra találnak. Mindez remélhetőleg új vállalatok létrejöttéhez, nagyobb

2008 • 10

azokat a szolgáltatásokat, amelyek a helyi térségben felmerült igényeket elégítik ki. A közös célok kialakítása érdekében nagy figyelmet szenteltek a helyi lakosság véleményének és a velük való közös munkának, és ezt kerekasztal-megbeszélések szervezése, a kifejezésre juttatott érdekek összegyűjtése és egyéni interjúk készítése révén valósították meg. Az erőfeszítések célkeresztjében a helyi hatóságok, a gazdasági, társadalmi és kulturális szövetségek, valamint azon testületek és intézmények álltak, amelyek különböző szinteken létfontosságú stratégiai szolgáltatásokat és feladatokat látnak el. A fenti eljárás igen hasznosnak bizonyult a távmunkaközpontok helyének meghatározásában, valamint a projektben részt venni kívánó egyének felkutatásában. Létrehoztak egy, a távmunkaközpontok hálózatának irányításáért felelős szervezetet is. Mindezt olyan együttműködés formájában sikerült elérni, amelynek keretében a projekt három haszonélvező önkormányzatával együtt aláírtak egy, a hálózat kiépítésére és irányítására vonatkozó programmegállapodást. mértékű innovációhoz és az új munkamódszerek fokozottabb megértéséhez vezet majd. A projekt a távmunkát helyezi előtérbe, amelynek révén a munkavállalóknak nem kell időt tölteniük az otthonuk és a munkahelyük közötti távolság megtételével. Ugyanakkor lehetővé teszi azt is, hogy a munka számos más, a családoknak, és általánosabb értelemben véve a helyi lakosságnak nyújtott szolgáltatással párosuljon. Továbbá a térség gazdasági és társadalmi fejlődését tekintve a teleközpontok felállítása számos más tevékenységet is ösztönöz, mint például: felhasználói csoportok létrehozása, az érintett vállalatok közötti együttműködés támogatása, a tipikusan a „net gazdaság” részét képező új üzleti vállalkozások elindításának támogatása, valamint fejlett szolgáltatáscsomagok biztosítása a térségben élő szakemberek számára. Az elképzelések alapján a teleközpont a társadalmi kohézió egy pontja, a horizontális szolgáltatások biztosításának központja, valamint a gazdasági és technológiai lehetőségek ötvözésének eszköze is.

A Leader+ hozzáadott értéke A HACS által képviselt, a teleközpontok felállítására vonatkozó megközelítés először egy megvalósíthatósági tanulmányt tartalmazott azon térségek azonosítása érdekében, ahol legjellemzőbb az ingázás. Ennek végén meg lehetett határozni, hogy mely szakmai kategóriák érdekeltek a távmunka megvalósításában és a megfelelő terv elkészítésében.

Ugyanakkor több mint száz személyt kerestek meg annak érdekében, hogy kiválasszák azokat a (többé-kevésbé) képzett embereket, akik a HACS által szervezett speciális képzési programokon részt vesznek. A jövőben ők „választják” ki azokat az egyéneket, akik a távmunkaközpontok csapatát alkotják majd.

Rugalmasság a képzésben és a munkahelyteremtésben A projekt végül három távmunkaközpont felállítását, valamint a távmunkához és az egyéb szolgáltatásokhoz szükséges telematikai eszközök és kapcsolatok megteremtését tette lehetővé. A központokat az alábbi önkormányzatok területén állították fel: Brallo di Pregola felső Valle Stafforában, Val di Nizza és Golferenzo. Az eredeti, két szolgáltatási központot tartalmazó tervek helyett három központ, azaz egy fő és két kisebb központ felállítása mellett döntöttek a kiválasztott terület még hatékonyabb lefedése érdekében. A két, egyenként 200 órás tanfolyamon összesen 46-an vettek részt. Ami a foglalkoztatást illeti, 18 új munkahely született, és 10 munkavállalót alkalmaztak az elsőként működésbe lépő távmunkaközpontban. Az első távmunkaközpont elindítását követően a HACS egy speciális technikusokat alkalmazó ellenőrző

Módszertani szempontból a Leader+ biztosította a megfelelő keretet, amely összhangban állt a projekt szellemével és igényeivel. Az Alto Oltrepo HACS úgy határozott, hogy a megvalósíthatósági tanulmány eredményei alapján folytatja a munkát, és meghatározta

Leader+ Magazine

36

2008 • 10

és támogatási programot dolgozott ki, amely a szolgáltatások megfelelő működését hivatott biztosítani. Olyan operátorokat is biztosítottak, akik megfelelő know-how-val rendelkeznek az eszközök és szoftverek használatára vonatkozóan. Az eredeti tervből kiindulva a projekt megvalósítása később a helyi munkavállalók mobilitásának megkönnyítése helyett a területeken élők számára teremtett, tényleges munkahelyek irányába mozdult el. Ezeknél az embereknél fennállt a munkából való kirekesztődés-

nek a veszélye a szakmai lehetőségek kihasználását akadályozó nehézségek miatt. Az új tevékenységek megvalósítása eredményeként létrehozott, „távfoglalkoztatás” néven ismert munkahelyek a különböző tevékenységek és szolgáltatások széles skáláját támogatják és segítik elő. Idetartozik a díjmentes hívószámok biztosítása a vállalatok és szolgáltatások eléréséhez, az online dokumentumok, az internetpontok, a gyermekfelügyelet, az egységes hozzáférési pont a kormányzati szolgáltatásokhoz, a „Regisztrációs hivatal” szolgáltatásai, valamint az idegenforgalmi iroda.

Távmunka a társadalmi és gazdasági kohézióért Tagállam: Olaszország Régió: Lombardia HACS megnevezése: Alto Oltrepo Népesség: 17 970 Terület: 487 km² A projekt összköltsége: 240 000 EUR EU: 36 000 EUR Egyéb közfinanszírozás: 60 000 EUR Magánfinanszírozás: 144 000 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2005. július – 2007. július Kapcsolattartó: Raffaella Piazzardi Cím: Via Mazzini, 16 – 27057 Varzi (PV), Olaszország Telefon: +39-0383 54 06 37 Fax: +39-0383 535 83 E-mail: [email protected] Honlap: www.gal-oltrepo.it

A fényképeket az olasz nemzeti hálózati egység bocsátotta rendelkezésre.

Leader+ Magazine

37

2008 • 10

®

SPANYOLORSZÁG

Önnek üzenete érkezett: az „Infomobil szolgálat” Ez a kísérleti projekt az önkormányzatok információs igényeit hivatott kielégíteni, és igen hamar óriási sikert aratott a fiatal felhasználók között Luis Fernandez Muñoz és Covadonga Fernandez Garcia cikke alapján, akik ifjúsági információs munkatársként dolgoznak a kelet-asztúriai régióban található szövetségnél.

Bevezetés A kelet-asztúriai városi tanácsok szövetsége az alábbi tizenhárom önkormányzatot foglalja magában: Amieva, Cabrales, Cangas de Onís, Caravia, Llanes, Onís, Parres, Peñamellera Alta, Peñamellera Baja, Piloña, Ponga, Ribadedeva és Ribadesella. Ugyanezt a területet fedi le a kelet-asztúriai Leader+ csoport, amelyet a Consorcio para el desarrollo rural del oriente de Asturias (kelet-asztúriai vidékfejlesztési konzorcium) HACS is irányít. A tizenhárom hegyvidéki és rendkívül vidéki jellegű helyhatósági térség lakosainak száma mintegy 50 000 fő. A lakosok kb. 1819 km2-en osztoznak, és a 15 és 35 év közötti fiatalok száma nem éri el a 12 000-et. A keleti térség lakosai nagyon elszórtan élnek, Llanes helyhatóságának területén például csupán 78 település található. Ami a foglalkoztatást illeti, a szolgáltatási ágazat (idegenforgalom, kereskedelem) számít a legjelentősebb munkaadónak, amelyet a mezőgazdaság, a halászat, az építőipar és az ipar követ.

Az ifjúsági információs szolgálat irányítása

Az Infomobil projekt 2002 első három hónapjában valójában már létezett mint az önkormányzatok szövetségében megvalósított kísérlet. Később az ifjúsági információ területén irányadó gyakorlat példájának választották, és egy nemzeti versenyen is ismertették.

A szolgálatról Az Infomobil szolgálat ingyenes szöveges üzeneteket (SMS) küldő szolgáltatás, amely üzenetekben a 15 és 35 év közötti, regisztrált felhasználók kívánság szerint meghatározott típusú, érdeklődésükre számot tartó információt (foglalkoztatás, lakhatás, támogatások, képzések stb.) kaphatnak. A szolgáltatás egyszerűsége azonban éles ellentétben áll a működtetésért felelős két információs iroda által megvalósított tervezés és kivitelezés összetettségével.

Az ötlet eredete

A keleti régióban található helyhatóságok szövetségének ifjúsági információs irodái a fiatalok tájékoztatását és támogatását szolgáló közszolgáltatást hivatottak biztosítani. Két irodát állítottak fel: egyet Llanes helyhatósági területén és egy másikat Parres helyhatóságának térségében. Az irodák felelősek a szövetségbe tömörült 13 önkormányzati területén biztosított szolgáltatásért. Tevékenységük tökéletesen illeszkedik az asztúriai ifjúsági információs hálózatba, amely 40 irodájával az egész területet lefedi. Az ifjúsági információs irodák igen sok olyan információt gyűjtenek, amelyek támogatják a fiatalok jövőjére vonatkozó döntéseket. Az irodák összegyűjtik, osztályozzák, átdolgozzák és terjesztik a fiatalok érdeklődésére számot tartó információkat; az „Infomobil szolgálat” pedig ez utóbbi tevékenységben érdekelt. 2004 folyamán a regionális irodák összesen 5191 kérelemmel foglalkoztak, számos különböző kommunikációs csatornát igénybe

Leader+ Magazine

véve: postai levelezést, telefont, faxot és e-mailt. Mindez az Ifjúsági információs pontokon vagy magukban az irodákban történő személyes megkereséseken felül valósult meg.

38

A statisztikai felmérések azt mutatták, hogy a mobiltelefon a célcsoportot alkotó fiatalok 92%-a számára elérhető. Az is kiderült, hogy a 15 és 29 éves kor közötti felhasználók 94%-a a mobiltelefont szöveges és multimédiás üzenetek küldésére, dalok és csengőhangok letöltésére, valamint vetélkedőkben való részvételre használja. Erre a társadalmi valóságra tekintettel az ifjúsági információs irodák úgy gondolták, érdekes volna az információkat közvetlenül a felhasználóknak küldeni. A korábban megjelölt érdeklődési körnek megfelelő tájékoztatás küldése bizonyos mértékig személyre szabott információs szolgáltatást jelentene. 2005 májusában a Leader+ jóváhagyta az Infomobil projektet, és az önkormányzatok szövetségének egy 7092 eurós költségvetést mutatott be. A megítélt összeget a szolgáltatás elindítására és az eszközök konfigurálására, valamint a tájékoztató kampányokat támogató reklámanyagok és szórólapok elkészítésére használták fel.

2008 • 10

A megvalósított elképzelés… Az Infomobil program a szolgáltatásra előfizető felhasználók igényeinek megfelelő, egyértelmű és tömör tájékoztatási stratégiára épül. A jelentkezés egy űrlap kitöltésével történik, amely tartalmazza a felhasználók adatait, valamint azokat a preferált tárgyköröket, amelyekről a felhasználó értesítést kíván kapni. Ilyen tárgykör például a foglalkoztatás, a lakhatás, a vizsgák, a tanfolyamok, az ösztöndíjak és tanulmányi segélyek, a vetélkedők és versenyek, a szabadidő, a kultúra, a sport, a klubok, vagy bármely más téma, amely érdeklődésre tarthat számot. Az adatszolgáltatást a felhasználók egy, az információ ilyen jellegű továbbítására vonatkozó felhatalmazással egészítik ki, a szolgáltató pedig garanciát vállal arra, hogy a felhasználók adatait a hatályos jogszabályoknak megfelelően kezeli. Az „SMSnet” számítógépes alkalmazás regisztrál minden, a rendszer címjegyzékében szereplő felhasználót, akiket a közös érdeklődési körök szerint kért információk alapján, például állásajánlatok, tanfolyamok, lakhatási támogatás stb., csoportokba rendez, és akiknek az előre kijelölt információkat továbbítja.

önkormányzatának területén található ifjúsági információs irodákban, az alábbi, nemek szerinti megosztásban: 65% nő és 35% férfi. Legnagyobb számban, 30%-ban, a 25 és 30 év közöttiek képviselték magukat, őket követte a 18–24 éves korosztály 27%-kal. A 31 és 35 év közöttiek 12%-ban voltak jelen, amely nagyjából megfelel a 35 év felettiek arányának, a 16–17 évesek aránya pedig 6%-os volt. Ugyanebben az időszakban összesen 2673 SMSüzenetet küldtek; a legnépszerűbb tárgykörnek pedig az alábbiak bizonyultak: foglalkoztatás, képzések, lakhatás és szabadidő. Az értékelő rendszer egy szubjektív értékelést is tartalmazott, amely igen pozitív eredményekről számolt be, ahol többek között az alábbiak voltak olvashatók: „a segítségnyújtás kiváló és könnyű formája”, valamint „az információszerzés leggyorsabb módja”. A fenti eredmények alapján az Infomobil kísérleti projekt, új marketingkampálnyokkal, valamint technikai fejlesztésekkel kiegészítve várhatóan tovább folytatódik, és a felhasználók egyre magasabb számára számíthat.

…pozitív reakciót vált ki A projekt első pár hónapjában, a 2005 júliusa és novembere közötti időszakban, 291 felhasználót regisztrált a Llanes és Parres

Az infomobil szolgálat Tagállam: Spanyolország Régió, körzet: Asturias HACS megnevezése: Consorcio para el Desarrollo Rural del Oriente de Asturias Népesség: 49 136 Terület: 1 829 km² A projekt összköltsége: 7 093 EUR EU: 4 681 EUR Egyéb közfinanszírozás: 2 412 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2005. május – 2005. július Kapcsolattartó: Luis Fernandez Muńoz Cím: Ctra. General, s/n., E-3556 benai de Onis, Asturias Telefon: +34 985 84 41 28 Fax: +34-985 84 41 63 E-mail: [email protected] Honlap: www.leaderoriente.com A fényképeket a spanyol nemzeti hálózati egység bocsátotta rendelkezésre.

Leader+ Magazine

39

2008 • 10

Vidékfejlesztési együttműködés ®

FRANCIAORSZÁG és TUNÉZIA Kézfogás a tengeren túl: Franciaország és Tunézia együttműködése

®

Az EGYESÜLT KIRÁLYSÁG, FINNORSZÁG, FRANCIAORSZÁG, HOLLANDIA, ÍRORSZÁG és OLASZORSZÁG Transnet: európai partnerség a vidéki vállalkozásfejlesztés támogatására

Leader+ Magazine

40

2008 • 10

®

FRANCIAORSZÁG és TUNÉZIA

Kézfogás a tengeren túl: Franciaország és Tunézia együttműködése Két ország kölcsönös segítségnyújtása a közös problémáknak a kulturális és a mezőgazdasági örökség fejlesztésén keresztül történő megoldása érdekében

Bevezetés A délkelet-franciaországi Rajna-Alpok régió szívében működő Chamberan helyi akciócsoport (HACS) és a Tunézia közepén fekvő El Jem város helyi fejlesztési szövetsége 2005-ben alakított ki transznacionális együttműködési rendszert.

csak egy pillantást is vetnének a városra. El Jem városának romjai olyan világhírű nevezetességek, amelyek semmi hasznot nem hajtanak a régió számára, különösen mióta a belépőjegyek ára a Nemzeti Örökség Intézményéhez kerül. A két térség ugyanakkor közös, kihasználatlan erőforrással is rendelkezik: a fával. Franciaországban a gesztenyefák, Tunéziában az olajfák (illetve termésük) honosak.

Romans-sur-Isère (Drôme-hegyvidék) és El Jem városa egy kulturális csereprogram keretein belül valójában 1993 óta dolgozik együtt. Bár a Mediterrán-tenger elválasztja őket egymástól, a két régió számos közös pontot tudhat magáénak: idetartozik az idegenforgalom fellendítésére vonatkozó ismeretek hiánya is. Annak ellenére, hogy El Jem és a Drôme- „hegyvidék” igen gazdag helyi kulturális örökséggel bír, mindkét térségnek gondot okoz az idegenforgalom fellendítése. A Drôme térségnek ez a része gyönyörű tájjal és népi hagyományokkal (táj, templomok, falvak, kézművesek és iparművészek) rendelkezik, ám az így létrejött vidéki örökséget sohasem fejlesztették a kívánt módon. El Jemben ezzel szemben a túraszervezők tömött buszokkal szállítják a Római Birodalom harmadik legnagyobb (a tengerparti kluboktól csak egy órára fekvő) anfiteátrumára kíváncsi turistákat, majd könnyedén útjukra bocsátják őket anélkül, hogy a látogatók

Leader+ Magazine

41

2008 • 10

A faanyag felhasználása A korábbi csereprogram sikerén felbátorodva Romans-surIsère arra kérte a Chamberan HACS-t, hogy találja meg a két város között fennálló együttműködés vidéki hátországokra történő kiterjesztésének lehetőségeit. A Leader+ támogatásának köszönhetően, valamint a HACS és a CNASEA (a Francia Nemzeti Gazdaságtervezési Központ) segítsége révén most egy megfelelő, „fenntartható vidékfejlesztési” program válik valóra. Az elmúlt év során a három legfőbb partner (a Romans-surIsère-i kertészeti iskola, a Drôme-i CIVAM [helyi mezőgazdasági és vidékfejlesztési kezdeményezési központ], valamint az El Jem-i helyi fejlesztési szövetség [ADM]) képviselői rendszeres megbeszéléseken vettek részt az azonosított problémák kezelését biztosító, közös rendszer felállítása érdekében.

Leader+ Magazine

42

Az együttműködés négy felvázolt tengelyéből a kertészeti iskola vezető szerepet vállalt a helyi termékek, elsősorban a fa kihasználásának területén. Drôme térségében a gesztenyefákat korábban cölöpök készítésére használták, míg El Jemben a fiatal növényekkel helyettesített olajfákat egyszerűen kidobták. A Romans-sur-Isère-i iskola képzéseket szervezett a Mediterrántenger mindkét oldalán, amely képzések eredeti tervek alapján készített „utcai” bútorok előállításáról szóltak. Kiállító területet alakítottak ki a különböző padok, jelek és asztalok, valamint az El Jem-i kézműipari termékek bemutatására. Ezáltal a jövő vállalkozói inspirációt nyerhetnek a helyi, természetes erőforrásokra építő üzleti vállalkozások létrehozására. A CIVAM hasonló szellemben, a gazdaságokban előállított termékekkel kapcsolatos tapasztalatai alapján egy, a régióban megforduló turistáknak árusított, kis üvegekben tárolt olívaolajat értékesítő folyamat kidolgozását fontolgatja.

2008 • 10

Együttműködési tengelyek A nőknek a vidéki térségekben végzett munkája adja az együttműködés második fő tengelyét. Egy másik, ezekre a vidéki területekre jellemző közös probléma a nők elszigeteltsége és elismerésének hiánya, bár közülük sokan nemcsak a gazdaságokban dolgoznak, de a kézműipar különböző területein is. Az ezen a területen született elképzelések a találkozókat és a gazdasági tevékenységeket érintő kezdeményezések létrehozására vonatkoznak. A CIVAM és a helyi fejlesztési szövetség egyaránt érdekelt egy helyi szálláshelyhálózat kiépítésében. Tekintettel arra, hogy a szállást és reggelit biztosító szolgáltatások tiltottak Tunéziában, a turisták kis valószínűséggel találnak szálláshelyet

Leader+ Magazine

43

El Jemben vagy a környéken. Remények szerint ha vitát nyitnak ebben a témában, az majd az ajtókat is kinyitja. Drôme-ban minden szállást és reggelit biztosító tevékenység egyéni kezdeményezés eredménye, hiszen a régióban nincsen ilyen jellegű szervezet vagy hálózat. A projekt egy, a szponzorálásra, a bérleti szerződésekre és kommunikációra építő, transznacionális hálózat kiépítését sürgeti. Az együttműködés negyedik és egyben utolsó tengelye a „fiatalok projektjére” összpontosít, ahol az El Jem-i és Romans-sur-Isère-i, az MJC-hez tartozó fiatalok (Maisons de Jeunesse Culturelles) közös „polgári videókat” és dokumentumfilmeket készítenek a vidéki településeken élő fiatal nők életéről. A kulturális és környezeti különbségek ellenére a tenger mindkét oldalán hasonló nehézségekkel kell megküzdeni.

2008 • 10

Kísérlet az emberek közötti kapcsolatok kialakítására

elegendő időt szánhassanak a projekt megfelelő megszervezésére és lebonyolítására.

Ez a transznacionális együttműködés még gyerekcipőben jár. A jelenlegi feladat a fent említett tengelyeknek a helyi lakossággal való elfogadtatása, és annak megerősítése, hogy ezeket a célkitűzéseket valós igények hívták életre, és a helyi lakosság bevonásával formálódnak. Ennek érdekében két rendezvényt szerveztek: El Jemben múlt év december 28–29-én megrendezték az „Olívafesztivált“; míg az „Ünnepi találkozások” projektet, a szakmai műhelyfoglalkozásokkal, nyilvános felolvasásokkal, zenei estekkel és fotókiállításokkal tarkított hétvégi programsorozatot február 3. és 10. között tartották. Az európai alapok támogatása lehetővé tette az „Ünnepi találkozások” kiterjesztését, valamint a résztvevők országok közötti utazásainak finanszírozását. Még fontosabb, hogy ez a támogatás lehetővé tette a szervező csapatok számára, hogy

Ezen felül a hálózat és a Leader+ felirat megkönnyítette a kapcsolatok és partnerségek Rhône-Alpok régión belüli kiépítését. „Az első felfedezőút finanszírozása nélkül semmit sem tudtunk volna tenni” jelentették ki egyhangúan a résztvevők. Sajnálják, hogy az európai alapok nem EU-s tagállamokkal nem oszthatók meg. El Jem gyakorlatilag nem rendelkezik költségvetéssel, és az ebből adódó pénzügyi egyenlőtlenség hátráltatta a munkát. Másrészről azonban az El Jem-i Munkaügyi Hivatal igen jelentős alapozó munkát végzett. Eredményeik azt sugallják, hogy egy mikrohitelrendszer alapján fogják a tevékenységeket megvalósítani. Az ilyen jellegű, a francia és Maghreb-vidéki embereket összehozó projektek még mindig kísérleti fázisban vannak. A Monts du Lyonnais körzet azonban már a Marokkóval közös projekt lehetőségét tanulmányozza!

Kézfogás a tengeren túl Tagállam: Franciaország Régió, körzet: Drôme HACS megnevezése: GAL Chambaran Népesség: 77 899 Terület: 1 303 km² A projekt összköltsége: 64 538 EUR EU: 32 369 EUR Egyéb közfinanszírozás: 14 578 EUR Magánfinanszírozás: 17 591 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2006. június – 2007. december Kapcsolattartó: Sandie Schlingler Cím: FDCIVAM “en avant drôme des collines” Maison de la 3 côte chapeliers, F-26100 Romans-sur-Isère, Franciaország Telefon: +33-4 75 45 13 15 Fax: +33-4 75 45 26 79 E-mail: [email protected] Honlap: www.fdcivamdrome.org A fényképeket a francia nemzeti hálózati egység bocsátotta rendelkezésre.

Leader+ Magazine

44

2008 • 10

®

Az EGYESÜLT KIRÁLYSÁG, FINNORSZÁG, FRANCIAORSZÁG, HOLLANDIA, ÍRORSZÁG és OLASZORSZÁG mikrovállalkozások igényeit. A Transnet a mikrovállalkozások igényeinek kielégítésére nyolc különböző európai régió szakértelmét hozta egy tető alá, és egy kiépített hálózaton keresztül támogatja a nemzeti és nemzetközi vidékfejlesztést. Az Oost Drenthe HACS régiójában szükség volt a meglévő üzleti hálózatok működésének ösztönzésére és megerősítésére is. Tekintettel arra, hogy a javasolt Transnet-tevékenységeket megfelelőnek ítélték, a részvétel mellett döntöttek, hiszen az együttműködés a kölcsönös tanulás egyik módja, és a helyi üzleti hálózat megerősítésének egyik formája. Így a régió üzleti hálózatának fejlesztésével a régió gazdasági struktúrája is megerősíthető.

Transnet: európai partnerség a vidéki vállalkozásfejlesztés támogatására

Az Oost Drenthe HACS először 2002-ben kapcsolódott be, amikor a Leader koordinátora és a HACS egyik tagja (aki tagja a helyi üzleti hálózatnak is) részt vett az írországi Corkban megrendezett, a nemzetközi együttműködésről szóló konferencián (ahová a Waterford Leader-partnerség meghívására érkeztek). A konferencia során a holland HACS tagjai találkoztak a többi együttműködő HACS tagjaival, akikkel tapasztalatokat és ötleteket cseréltek. Megegyezés született arról, hogy a Transnet kapcsolatot alakít ki a holland, Stipo nevű (Stimulering Plattelandsondernemingen – vidéki vállalkozások ösztönzése) helyi projekttel. Drenthében valóban úgy tekintettek a Transnetre, mint ami erős és strukturális ösztönzést képes nyújtani a két Leader HACS-t (Oost Drenthe és Drents-Friese Leader-gebied) érintő Stipo projekt számára.

A Leader+ „kísérleti” cselekvés értékeinek bemutatása a lehetséges, jövőbeli projektek középpontjának meghatározásában, valamint a megfelelő partnerek fenntarthatóságának biztosításában nyújtott támogatáson keresztül

Bevezetés A Transnet hét országot tömörítő, a Leader+ projekt keretein belül működő, a vidéki vállalkozásfejlesztést támogató partnerség. A részt vevő vidéki térségek az alábbi EU-tagállamokban találhatók: Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Olaszország és az Egyesült Királyság. Kísérleti projekt lévén a hálózatépítés és a képzés segítségével kívánta fejleszteni a vidéki vállalkozók kapacitásait. Az egyes vidéki területeken működő üzleti vállalkozások segítséget kaptak termékeik és/vagy szolgáltatásaik a részt vevő európai régiókba irányuló export- és marketingtevékenységeik tekintetében. A Transnet az információcsere lehetőségét is biztosította, amely a meglévő üzleti hálózatok javítása és új, minőségi üzleti körök kialakítása révén segíti a mikrovállalkozások fenntarthatóságát.

A Transnet alapját adó elképzelés A Transnet a vidéki üzleti vállalkozások minőségi körét összefogó európai hálózat kiépítésén dolgozik. A Transnet a piaci terjeszkedéssel és üzleti rendezvények szervezésével kapcsolatos képzési programot kínál. Ez a séma támogatást nyújt a mikrovállalkozásoknak az innováció, valamint a hatékony vállalkozóvá válás területén, hogy az üzleti és kereskedelmi lehetőségeken, valamint a partnerségeken keresztül növelhessék nyereséges voltukat. Ennek egyik módja az üzleti know-how, a piaci információk, valamint a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó helyes gyakorlatok egymással való megosztása.

A projekt elsődleges célja a kisüzemi vidéki vállalkozások igényeihez igazodó, nemzetközi kereskedelmi gyakorlatok megteremtése.

Miért a Transnetet választotta az Oost Drenthe HACS? Annak ellenére, hogy az európai üzleti vállalkozások nemzetközi munkájának támogatására számos eszköz áll rendelkezésre, azok gyakran nem elégítik ki a korlátozott erőforrásokkal bíró

Leader+ Magazine

45

2008 • 10

A (Transnet-partnerekből álló) irányítócsoport ezt követően megtárgyalta a kísérleti projekt eredményeit, és javaslatokat tett. A projekt szervezeti struktúráját tekintve úgy tűnt, hogy a tagok túlzottan különböztek a helyi kultúra, a gyakorlatok, az üzleti vállalkozások típusa, a támogatási struktúrák, a szolgáltatások stb. vonatkozásában ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználhatták volna a projekt és a partnerség által kínált lehetőségeket. A jövőbeli transznacionális partnerválasztással kapcsolatban azt javasolták, hogy az ajánlott tag régiójában lehetőség szerint olyan üzleti vállalkozások működjenek, amelyek illeszkednek a másik partnerrégió igényeihez, és amelyek hajlandóságot mutatnak a partnerségben való részvétel iránt. Emellett a projekt az üzleti vállalkozások bevonása és a partnerek igényeinek összehangolása szempontjából létfontosságú kommunikációja és marketingje még nagyon kezdeti állapotban volt.

Gyakorlati tapasztalatokon alapuló tanulás

A projekt arra is összpontosított, hogy támogatást nyújtson a meglévő helyi üzleti hálózatok munkavégzésének javításában és tevékenységeinek fejlesztésében. Emellett prioritást élveztek a fiatalok igényei, és arra ösztönözték a célcsoport tagjait, hogy térjenek vissza dolgozni az otthonuknak számító régióba. Mindezek mellett a nőket is segítették kisvállalkozásaik elindításában. Egy-egy üzleti hálózat három vagy több olyan vállalkozást foglal magában, amelyek a csoportos együttműködés mellett döntöttek annak érdekében, hogy olyan projekteket vagy tevékenységeket vállaljanak, amelyek megvalósítására a csoport tagjai egyedül nem lennének képesek.

Néhány korai eredmény és javaslat A 2006 decemberében lezárult kísérleti projektnek egy általános projektkoordinátor partnere volt. A többi Leader+ partner a három alábbi projekttéma irányításáért volt felelős: ® a vidéki üzleti hálózatok európai hálózata; ® a piaci terjeszkedésre vonatkozó közös képzési modul; ® üzleti rendezvények. Minden egyes téma számos eredményt hozott. Az első téma az alábbiakat foglalta magában: egy honlap, a helyes gyakorlatokra vonatkozó útmutató és jelentések. A második téma különféle képzésekre vonatkozó kezdeményezéseket, egy értékelő tanulmányt, valamint 80 vállalkozó képzését tartalmazta. A harmadik téma új üzleti kapcsolatok megteremtését és egy egyedi rendezvényprogramot eredményezett.

Leader+ Magazine

46

A kísérleti projekt tapasztalatainak tükrében a résztvevők úgy érezték, hogy a projektből hiányzott a kellő mennyiségű „transznacionalitás”. A projekt rámutatott a partnerek találkozásának a kezdeti tervezés és a kidolgozás szakaszában megmutatkozó szükségességére is. A jelen esetben a projektet már a partnerek találkozója előtt megtervezték és kidolgozták, ami kevés lehetőséget biztosított a további inputok és módosítások számára. A tanulság az, hogy a projekt főként az ismereteknek a különféle partnerrégiókból származó üzleti vállalkozások közötti megosztására összpontosítson, hiszen a vélemények szerint csekély mértékű valódi hálózatépítésre került sor. A javaslatok szerint a jövőbeli transznacionális tevékenységben részt vevő partnerek némelyike vagy mindegyike találkozik a projekt keretének felvázolásakor, így a részletekben később is megegyezhetnek. Emellett éves rendszerességgel felülvizsgálatokat/értékeléseket folytatnak, amelyek lehetővé teszik a program újbóli meghatározását és/vagy tervezését. Bizonyos, a valódi kereskedelmi lehetőségeket hasznosító rendezvények azonban sikeresnek bizonyultak. Ilyen volt például a finnországi hálózatépítő rendezvény 2004 júniusában, az olaszországi Abruzzóban szervezett műhelyfoglalkozás 2004 szeptemberében, valamint a carlowi Szántók Világbajnoksága 2006 szeptemberében. Ezek az események bizonyítékát adták annak, hogy az ilyen jellegű események megszervezése és az azokon való részvétel hatalmas sikerrel jár, és valós hozzáadott értéket teremt a résztvevők számára.

Az Oost Drenthe HACS által elért eredmények A projekt kezdetekor a holland partnereknek a Transnet projekt előnyös kimenetelével kapcsolatos elvárásai nagyon pozitívak voltak. A holland vállalkozók azt remélték, hogy részvételükkel javítani tudnak saját hálózatuk működésén és a hálózattal kapcsolatos képességeiken. Az események azonban nem igazolták

2008 • 10

az előzetes várakozásokat. Ahogy az a fenti, az átfogó eredményeket és javaslatokat tartalmazó részben szerepelt, a holland partnerek úgy érezték, hogy kevés közös vonás található a részt vevő partnerrégiókkal, és a különbségek túl nagyok ahhoz, hogy egyszerűen áthidalják őket. Az Oost Drenthe régió figyelme az idegenforgalomra, a szabadidős tevékenységekre és a mezőgazdaságra irányul, és a környező városi területekre összpontosít. A sok más Transnet partnerrégióval ellentétben az Oost Drenthe régió nem a hagyományos értelemben vett mezőgazdasági régió, alacsony az ott élők száma és nincs sok kapcsolat a környező városi területekkel. Következésképpen a holland vállalkozók nehezen illeszkedtek a projekt más üzleti vállalkozásaihoz. Sőt a holland vállalkozók már sokkal inkább exportorientáltak voltak, mivel ezt a kormányzati támogatás is erősítette. Mindez azt jelentette, hogy a Transnet projekt holland nézőpontból az export támogatását illetően nem bírt nagy jelentőséggel. Végül pedig a projekt témái nem teljes egészében voltak alkalmazhatók az Oost Drenthe régió partnereire. A jövőben ezért a holland HACS-nak a saját fókuszának megfelelő prioritásokkal rendelkező, transznacionális projektpartnerek kiválasztását kell majd biztosítania.

pozitív aspektussal bír, ahol a régiók lehetőséget kapnak a tapasztalatcserére és új működési területekre vonatkozó ismeretek elsajátítására. Az irányítócsoport a 2007. februári megbeszélések során, ahogy ezt fentebb említettük, levonta a megfelelő következtetéseket. A Transnet a projekt hatékonyságának elemzését jelentő értékelés fontosságát is kihangsúlyozta, amely értékelés az alábbi területeket érintette: programozás, irányítás, teljesítés stb., hozzáadott érték teremtése, valamint a helyi, nemzeti és európai politikákra és programokra gyakorolt potenciális hatás. A képzést igen jelentős kérdésnek tartották valamennyi partner szempontjából: a projekt rávilágított, hogy a képzést egy viszonylag korai szakaszban kell bevezetni, ugyanakkor meglehetősen széles alapokra kell helyezni annak érdekében, hogy a későbbiekben szükség esetén szűkíteni lehessen a látószögén. Bár pozitív egyetértés született egy kisebb és határozottabban körvonalazott projekt kidolgozását illetően, egyértelmű volt az is, hogy a jövőbeli transznacionális partnerválasztásban a javasolt tag régiójában lehetőség szerint olyan üzleti vállalkozások működjenek, amelyek illeszkednek a másik partnerrégió igényeihez. Ebben az esetben elkerülhető lett volna a holland és a többi partner egymáshoz viszonyított megfelelésének sikertelensége.

Közös tapasztalatok és következtetések A holland partner tapasztalatai ellenére a Transnet projekt bizonyítékát adta annak, hogy a transznacionális együttműködés számos

Leader+ Magazine

47

2008 • 10

Transnet

A franciaországi projekt költsége: 85 164 EUR EU: 42 582 EUR Egyéb közfinanszírozás: 18 325 EUR Magánfinanszírozás: 24 257 EUR

Tagállamok: Hollandia, Finnország, Franciaország, Írország és Olaszország Régiók: Waterford és Louth (Írország), Kauhava (Finnország), Drenthe (Hollandia), Abruzzo (Olaszország), Bretagne (Franciaország)

Kapcsolattartó: Claire Connors, Waterford Leader Partnership Cím: 21 Church Street, Dungarvan, Co. Waterford, Írország Telefon: +353-58 453 00 Fax: +353-58 452 38 E-mail: [email protected]

Vezető HACS megnevezése: Waterford Leader Partnership (Írország) Népesség: 60 000 Terület: 1 290 km² További HACS-ok: Louth Leader (Írország), Aisapari (Finnország), Oost Drenthe (Hollandia), Gal Vastese Inn (Olaszország), Pays de Morlaix (Franciaország) Nem Leader+ HACS: Joutsenten Reitti, Finnország (a költségek között nincs feltüntetve) A projekt összköltsége: 534 272 EUR EU: 320 930 EUR Egyéb közfinanszírozás: 175 062 EUR Magánfinanszírozás: 103 612 EUR A Waterford (Írország) projekt költsége: 104 994 EUR EU: 97 154 EUR Egyéb közfinanszírozás: 0 EUR Magánfinanszírozás: 7 840 EUR A Louth (Írország) projekt költsége: 84 735 EUR EU: 71 735,39 EUR Egyéb közfinanszírozás: 0 EUR Magánfinanszírozás: 13 000 EUR A finnországi projekt költsége: 85 000 EUR EU: 38 250 EUR Egyéb közfinanszírozás: 38 250 EUR Magánfinanszírozás: 8 500 EUR A hollandiai projekt költsége: 90 272 EUR EU: 45 136 EUR Egyéb közfinanszírozás: 27 082 EUR Magánfinanszírozás: 18 054 EUR Az olaszországi projekt költsége: 84 107 EUR EU: 26 073 EUR Egyéb közfinanszírozás: 26 073 EUR Magánfinanszírozás: 31 961 EUR

A fényképeket a holland nemzeti hálózati egység bocsátotta rendelkezésre.

Leader+ Magazine

48

2008 • 10

Nők és fiatalok a Leader+ programban ®

SVÉDORSZÁG Interjú Jenny Nylunddal, a svéd Nedre Dalälven HACS ifjúsági vezetőjével

®

AUSZTRIA Hivatásos ifjúsági felügyelet

Leader+ Magazine

49

2008 • 10

®

SVÉDORSZÁG

Interjú Jenny Nylunddal, a svéd Nedre Dalälven HACS ifjúsági vezetőjével Bevezetés Jenny Nylund a „Nedre Dalälven” Leader+ munkatársa. Egy kis faluban él élettársával és három gyermekével, ahol saját idegenforgalmi vállalkozását vezeti. Az elmúlt öt évben vidékfejlesztési projektmenedzserként dolgozik, ahol a fiatalok kérdéseivel foglalkozik. Munkájában olyan fiatalokat támogat, akik saját projektjük elindítását tervezik, vagy már meglévő projektet vezetnek a térségben. Ennek egy példája a Nedre Dalälven-i „ifjúsági csekk”rendszer, amely 1500 EUR körüli összeget ítél oda a falvaknak a fiatalok számára kínált lehetőségek javítására. A rendszer keretein belül a 15 és 25 év közötti fiatalok legfeljebb 1500 eurónyi összegre pályázhatnak. A támogatás csak saját ötlet megvalósítására hasznosítható, és bár segítség a Leader+ irodától is vehető igénybe, a munka nagy részét, többek között, a pályázatok és jelentések készítését, a fiataloknak kell elvégezniük. A rendszer nagyon sikeres eszköznek bizonyult a Nedre Dalälven-i fiatalokkal való közös munka tekintetében. Jenny a Nedre Dalälven-i HACS-ban és a Leader+ végrehajtó bizottságában is szerepet vállal, és a svéd fiatalok régióközi projekt tanácsának, az „U-LAND-nak” is aktív tagja. Ez az öt Leadertérséget tömörítő együttműködési projekt a falvakban élő fiatalokat helyezi az előtérbe. A „Nedre Dalälven” nevét a Dalälven folyó adta. A térség jellegét a folyó és annak története határozza meg, ahol az ipari területek és a természeti környezet, valamint a benne található nemzeti park természetesen keveredik egymással. A térség Stockholmtól kb. 150 km-rel északra fekszik, és egyike a 12 legnagyobb Leader+ térségnek. A 65 000 lakosú terület egyre növekvő idegenforgalommal

Leader+ Magazine

50

bír, és a világszínvonalú horgászati lehetőségeknek köszönhetően igen népszerű. A HACS-ról bővebb információ az alábbi honlapon olvasható: www.leader-nedredalalven.org.

Az interjú Leader+ Contact Point: Helyi szinten mit jelent Önnek a vidékfejlesztés? Melyek az Ön számára legérdekesebb mindennapi feladatok? A tény, hogy Ön fiatal nő, jelent valami különbséget? Jenny Nylund: A vidékfejlesztés számomra összetett dolog. Alapvetően a jó minőségű vidéki élet előfeltételeinek megteremtését jelenti, azaz a munkahelyeket, a kommunikációt, a természethez való hozzáférést, a gazdag kulturális életet, a megfelelő közszolgáltatásokat, a fiataloknak biztosított érdekes tevékenységeket stb. Hasonlóképpen fontos a falvakkal szemben megmutatkozó, valamint a falvakban megnyilvánuló vállalkozási szellem, a kohézió és az innováció megteremtésével szembeni magatartás megváltoztatása. A munkám legérdekesebb része, hogy „ifjúsági tanácsadóként” olyan fiatalokkal találkozhatok, akik valóban a közreműködésre törekszenek, és senkit nem engednek az útjukba állni! Az ilyen fiatalok támogatása és az általuk képviselt projektek megvalósításának elősegítése a legjobb, amit tehetünk, attól függetlenül, hogy a faluban maradnak, vagy később a városba költöznek majd. Ők jelentik a mi jövőnket! Az aktív, fiatal nő szerepe a vidéki térségekben meglehetősen… bonyolult. Nem mindenki áll a változások és az innováció oldalára. Nem mindenki szeretné látni a változásokat. Igen, a „bonyolult” talán enyhe kifejezés. De mindenképpen a pozitív hangok meghallásáról szól (amelyek száma és intenzitása

2008 • 10

egyre növekszik), valamint arról, hogy az életkor és a nem nem árul el mindent az egyes emberekről és képességeikről; annak ellenére, hogy valószínűleg igaz, hogy különböző korú emberek különböző dolgokban jeleskednek. A fiatalokkal való munkám szempontjából hatalmas előny, hogy magam is (viszonylag) fiatal vagyok. A fiatalok nyelvét beszélem, s talán nem tartja vissza őket, ha az EU-támogatás terén olyan felelős személlyel találkoznak, aki alig különbözik tőlük! CP: Ön mennyire tartja fontosnak a régió természeti és kulturális örökségét mint a Leader-kezdeményezés kiaknázásra váró erőforrását? Miket tettek az örökség fejlesztése és láthatóbbá tétele érdekében? JN: Térségünk jellegzetességét a folyó adja. Számos természeti rezervátummal és egy nemzeti parkkal büszkélkedhetünk. Több projekten dolgozunk annak érdekében, hogy az ilyen területek a turisták előtt is megnyissák kapuikat. A projektek lényeges eleme, hogy a hozzáférhetőség és a természet védelme közötti egyensúly megmaradjon. Csakúgy, mint számos más svéd térség, mi is valami egyedit kínálunk a külföldi látogatók számára: nyugalmat, csendet és tisztaságot. Rengeteg veszélyeztetett állatfaj él Nedre Dalälvenben, ahol többek között igen gazdag madárvilág is található. A feladat a természeti és kulturális örökség tiszteletteljes és azt nem veszélyeztető kihasználásában rejlik. CP: Volt-e olyan különleges projekt, amely nagy sikert ért el a régió gazdasági fellendülését tekintve? Melyik volt az, és miért tartja sikeresnek? JN: Igen, van egy projekt, amely Östervåla falu vállalkozásfejlesztését helyezte előtérbe. A projekt 2005-ben elnyerte a legjobb svéd projekt címet. Számos munkahelyet teremtett, visszatartott egy elköltözni készülő nagyvállalkozót, és újabb vállalatokat vonzott a faluba. Úgy gondolom, a siker a jó projektirányítás és a faluban megmutatkozó megfelelő hozzáállás elegyének köszönhető. Az östervålai üzleti vállalkozások a falufejlesztés érdekében készek az együttműködésre. Amikor a helyi vendéglőt a bezárás fenyegette, a helyi üzleti vállalkozók egy csoportja vette át az irányítását. Felelősséget kívánunk vállalni a saját falunkért, saját kezünkbe szeretnénk venni a dolgok sorsát ahelyett, hogy ölbe tett kézzel ülnénk és panaszkodnánk, amikor már túl késő. Felbecsülhetetlen érték a falu számára, hogy olyan sok elkötelezett lakos dolgozik a közös cél megvalósításán! CP: Az EU-s politikák jelentős részében jelenleg a fenntartható gazdasági fejlődésen és a munkahelyteremtésen van a hangsúly. A Dalälven HACS fejlesztési stratégiája is figyelembe vette ezeket a kérdéseket? JN: Ez nyilvánvalóan Nedre Dalälven egyik legfontosabb célkitűzése – a társfinanszírozóknak nem kevésbé. Konkrét célokat

Leader+ Magazine

51

határoztunk meg arra vonatkozóan, hogy hány munkahelyet kívánunk létrehozni, és ezeket a célkitűzéseket teljesítettük is. A HACS világosan látja, mely projektek valósíthatók meg, és melyek nem. Lényeges szempont, hogy a projektek megfelelő támogatást kapjanak a HACS-irodától (1). Mi a projektirányítóval informális munkakapcsolatban álló, helyi támogató egységgel dolgozunk együtt. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a projektek adminisztrációját a lehető legnagyobb mértékben megkönnyítsük, hogy a lehető legtöbb időt és energiát szánhassuk a projektek megvalósítására. Határozottan állíthatom, hogy a támogató egység erőfeszítései révén a projektek még nagyobb sikereket könyvelhetnek el! CP: Milyen fő nehézségekkel szembesülnek az Önök régiójában élő fiatalok a munkakeresés területén? Véleménye szerint a Leader+-hoz hasonló politikák megfelelnek az állandó munkahelyek megteremtésének kérdését tekintve? Önöknek mennyire innovatív gondolkodásról kellett tanúbizonyságot tenniük? JN: A régión belül a 15 és 25 év közöttieket nevezzük „fiataloknak”. Itt nincsenek fontos városok, ezért a térségben maradóknak igen korlátozottak a lehetőségeik arra, hogy felsőfokú tanulmányokat folytassanak. A régióban maradó fiataloknak nincsen felsőfokú végzettsége, ezért csak alacsony jövedelmű munkákat találnak maguknak, vagy csak az ipari ágazatban. Ez nem feltétlenül jelent negatív hatást – számos fiatal szeretne a tanulás folytatása helyett inkább munkába állni. Sajnos azonban a faluban csak kevés munkalehetőség van, és ez arra kényszeríti a fiatalokat, hogy nagyobb városokba költözzenek akár dolgozni, akár tanulmányaikat folytatni. A fiatalok migrációját kétféle módon érzékeljük. Egyrészről szeretnénk, hogy a fiatalok tapasztalatokat gyűjtsenek, tanuljanak és utazzanak, majd térjenek vissza, és ott alapítsanak családot, ahol maguk is felnőttek. A mi feladatunk az otthont jelentő falut a lehető legvonzóbbá tenni a gyerekek és a fiatalok számára – olyan helyet létrehozni, ahová visszatérnek. Vannak azonban olyan fiatalok is, akik maradnak, mert így szeretnék, vagy mert munkát találtak, saját vállalkozást indítottak, vagy levelező tagozaton folytatják tanulmányaikat. Ezért az egész társadalom hozzáállását meg kell változtatnunk. Gyakran érzékelhető, hogy sikertelennek tartják azt, aki a letelepedés előtt nem járt Ausztráliában, nem tanult az Egyesült Államokban, vagy nem dolgozott külföldön. Miért negatív dolog az, ha valaki tudja, mit szeretne, és annak megvalósítása érdekében cselekszik? Nedre Dalälvenben bebizonyítottuk, hogy a Leader-módszer működőképes. A HACS társfinanszírozóként részt vesz a projektekben

(1)

HACS-iroda a HACS támogató egysége: itt látják el a HACS adminisztratív feladatait. Svédországban „kansli”-nak hívják, mind a HACS-ok, mind a nemzeti hálózati egység szintjén.

2008 • 10

és azok irányításában, adót fizet, és mindenki számára láthatók az általa elért eredmények. A módszer a maga részéről kiválóan megfelel a hosszú távú, pozitív fejlődésnek – ami sokaknak nem sikerült. Úgy gondolom, ez a partnerségnek és az alulról építkező megközelítésnek köszönhető.

Komoly elvárásaim vannak azzal szemben, hogy munkánkkal milyen eredményeket tudunk elérni a Nedre Dalälven-i fiatalok tekintetében. Már tudjuk, hogy mi a siker kulcsa. Várakozással tekintek a fiatalokkal való munka és az új ötletek megvalósításának újabb időszaka elé.

CP: Milyen tanácsot adna a többi HACS-nak a fiatalok foglalkoztatásának megoldására? Tervezi-e, hogy kapcsolatba lép a többi, a térségen kívül működő HACS-csal a kérdést illetően?

CP: Az EU-27 rendkívül nagy lehetőségeket kínál a vidéki szereplőknek a hálózatépítésen és együttműködésen keresztül megvalósuló kulturális, valamint tapasztalatcseréhez. Véleménye szerint mi ennek a cserének a legmegfelelőbb módja? Hogyan lehetséges a nők és a fiatalok bevonása, különösen az új tagországok tekintetében?

JN: Figyelmünk középpontjában nem a munkahelyteremtés állt. Azon dolgozunk, hogy olyan kellemes környezetet alakítsunk ki a fiatalok számára, ahol saját maguk különböző projekteket kezdeményezhetnek és valósíthatnak meg. Ahhoz, hogy egy projektet ifjúsági projektnek tekintsünk, elengedhetetlen, hogy a projektet maguk a fiatalok vezessék végig. Meggyőződésünk, hogy ezáltal önállóságra tanítjuk a fiatalokat, és olyan eszközt adunk a kezükbe, amely segítségével későbbi életük során saját üzleti vállalkozást is indíthatnak. Elismerjük azt is, hogy szükség van egy, a fiatalok tevékenységéért felelős személyre, akit a fiatalok támogatásáért és a projektmunka ösztönzéséért fizetnek. Hasonlóképp fontos, hogy elkötelezett felnőttekből álló, erős szövetség álljon a fiatalok tevékenységei mögött annak érdekében, hogy a megszerzett tapasztalatok kamatoztathatók, és ahogy a fiatalok felnőnek és tovább lépnek, átadhatók legyenek a következő generáció számára. A svéd nemzeti hálózati egységen belül működő ifjúsági hálózaton, az U-LAND-on keresztül négy másik térséggel működünk együtt a fiatalokkal való munka fejlesztése érdekében. Ezekben a témákban örömmel működünk együtt a többi európai HACS-csal is. CP: Véleménye szerint a vidékfejlesztés milyen változásokat hoz az Ön számára a következő programozási időszakot tekintve? Milyen új dolgokban szeretne részt venni, és miért? JN: A svéd Leader nagy változásokon megy majd keresztül. Eddig Svédországnak csak egy kis részét fedte le, de fokozatosan valamennyi vidéki térségben jelen lesz! Ez természetesen nagyon izgalmas és pozitív előjelű azok számára, akiket már meggyőzött a Leader-módszer. Meggyőződésem, hogy a Leader kevésbé lesz tapasztalati jellegű, és a Leader-módszer sokak számára nyilvánvalóvá válik. Nőni fog a szomszédos régiókkal való együttműködés jelentősége. Tekintettel arra, hogy a program több térséget érint majd, nagyobb lehetőség mutatkozik majd a miénkhez hasonló régiókkal való együttműködésre. Úgy gondolom és azt remélem, hogy a svéd Leader ifjúsági hálózat növekedésnek indul, és jelentősége növekedni fog. Remélem, hogy én aktív maradok, és hozzájárulhatok az új lehetőségek és a svédországi, valamint külföldi együttműködési projektek megteremtéséhez. Azt is remélem, hogy újabb területeken támogathatom az ifjúsági munka elindítását.

JN: Mára, úgy gondolom, a HACS-ok rájöttek, hogy bonyolult más országokkal közös együttműködési projekteket létrehozni! Rendkívül fontos, hogy a korai szakaszban a szabályok világosak és azonnal alkalmazhatók legyenek, hogy ezáltal a HACS-oknak lehetőségük legyen megérteni őket. A partnerek felkutatása, a pályázatok megírása, a projektek felépítése és megvalósítása több időt vesz igénybe, mint egyesek gondolnák, különösen ha figyelembe vesszük a nyelvi és kulturális gátakat is. Véleményem szerint nagyon fontos, hogy minél hamarabb döntés szülessen egy adott téma mellett, és kapcsolat alakuljon ki a többi HACS-csal. Ha a projekt már elindult, sokkal könnyebb hatékonynak lenni! Már finn partnerekkel dolgoztunk együtt egy színházi táborral kapcsolatos ifjúsági projekten. A fiatalokkal való együttműködéssel kapcsolatban az a véleményem, hogy a lehető legkonkrétabbnak kell lenni. Ha a térség a hullámlovaglásról híres, valószínűleg könnyű lesz olyan fiatalokat találni, akik más európai, szintén a hullámlovaglásról híres országokból származnak. Ezután össze lehet hasonlítani és meg lehet találni az üzleti tevékenységre vonatkozó közös elképzeléseket, meg lehet beszélni a fejlődési lehetőségeket, és kellemesen együtt lehet tölteni az időt. Sok fiatal számára a többi, különböző háttérrel és környezettel rendelkező fiatallal való együttműködés az igazi nyereség. Az új tagállamokkal való együttműködés még gyümölcsözőbb lehet, mert ezekről az országokról csak hézagos ismereteink vannak. Remélem, hogy Nedre Dalälven előtt is megnyílik a lehetőség, hogy hasonló jellegű együttműködési projekt résztvevője legyen a következő programozási időszakban!

A fényképeket a svéd nemzeti hálózati egység bocsátotta rendelkezésre.

Leader+ Magazine

52

2008 • 10

®

AUSZTRIA

Hivatásos ifjúsági felügyelet A Leader+ támogatást nyújt a hivatásos ifjúsági felügyelet számára, amely a régiók fiataljait segíti abban, hogy felelősséget vállaljanak saját tetteikért, és amely szoros kapcsolatban áll a helyi közösséggel

Bevezetés A fiatalság „a jövő záloga”, ahogy azt gyakran halljuk a politikai beszédekben. Mindazonáltal a regionális fiatalokkal való kapcsolat kialakításának egyetlen módja az, ha komolyan vesszük az őket foglalkoztató kérdéseket! Ez így felkelti az érdeklődésüket a regionális ügyek iránt, és segít megelőzni a jövőbeli migrációt. Az osztrák dél-burgenlandi Leader+ régióban létrehozott ifjúsági felügyelet jó példa minderre. A projekt annak a többéves erőfeszítésnek az eredménye, amelynek a célja egy jennersdorfi ifjúsági felügyelet létrehozása volt. Az eredeti elgondolást, amely szerint a projekt Jennersdorf utcai dolgozókra terjedne ki, 2001-ben ismertették a Leadercsoporttal és a regionális finanszírozó hatóságokkal. Egy évvel később felmérést végeztek a fiatalok közreműködésével, amely felmérést szintén a Land Burgenland ifjúsági osztálya támogatott. 2003 folyamán pedig ún. „ifjúsági ötletköröket” szerveztek. Ez különböző műhelyfoglalkozásokat és megbeszéléseket foglalt magában a serdülők, valamint a szülők és az önkormányzat képviselői között a fiataloknak a körzetben elfoglalt helyzetére vonatkozóan. A kezdeményezések mozgatórugója Willi Brunner, a jennersdorfi parókia egyik lelkipásztora volt. Az ifjúsági ötletköröket már a Leader+ támogatta. A felmérések és a megbeszélések eredményei rávilágítottak, hogy a fiatalok saját

Leader+ Magazine

53

teret kívánnak maguknak, valamint annak lehetőségét, hogy kifejezzék önmagukat, amire a meglévő társadalmi környezet (a család, az iskola, a munkahely, a klubok…) mindeddig nem adott alkalmat.

A fiatalok igényeinek megértése Egy 2002-es, a jennersdorfi fiatalok körében végzett felmérés eredményei szerint a legnagyobb igény az alábbi területeken mutatkozott: szórakozóhelyek belépési díj fizetése és fogyasztási kötelezettség nélkül (61%), fiataloknak fenntartott, speciális találkozóhelyek, koncertekre, diszkókba, szabadidős rendezvényekre ingajáratban közlekedő buszok (55 %), valamint ifjúsági termek (49 %). Az egyéb információk komoly alapot teremtettek azoknak a jövőbeli, a fiatalok javát szolgáló, különösen a szabadidős tevékenységek területén hozott intézkedéseknek, amelyek a fiatalok otthoni, iskolai vagy a munkahelyen felgyülemlett feszültségét hivatottak ellensúlyozni. A megfelelő, a feszültséget levezető eszközök híján a fiataloknál agresszív viselkedés, pszichés problémák, sőt, még kábítószer-fogyasztás is kialakulhat. A felelősök tehát arra a következtetésre jutottak, hogy fel kell gyorsítani minden, a fiatalok szabadidős és felügyeleti igényeire vonatkozó, megelőző intézkedést.

2008 • 10

Ifjúsági centrum és ifjúsági termek

A két felügyelő feladatai az alábbiak szerint összegezhetők:

A regionális ifjúsági felügyelet előfeltételeként és alapjaként a körzet központját képező Jennersdorfban központi ifjúsági centrumot állítottak fel. Az ifjúsági centrum társfelügyelőként működik közre az önkormányzatok (részben már meglévő) ifjúsági termeiben is.

® kapcsolattartó a fiatalok és az önkormányzatok között a fejlesztési projektekben, valamint a problematikus és konfliktushelyzetekben; ® a fiatalok igényeinek és egyéni érdekeinek érzékelése és az azok szerinti eljárás; ® a fiatalok támogatása és irányítása az ifjúsági termek önigazgatásában; ® az ifjúsági termek igazgatásának átvétele, amennyiben nincs rangidős személy az önkormányzaton belül; ® a fiatalokkal való kapcsolatok ösztönzése és kialakítása; ® szabadidős tevékenységekkel/rendezvényekkel kapcsolatos szolgáltatások; ® a fiatalok számára megfelelő rendezvények szervezése és lebonyolítása; ® hálózatépítés a régión belül a fiatalokkal foglalkozó emberekkel és létesítményekkel; ® a fiúkkal és lányokkal végzett, nemek szerint lebontott munka; ® szabadtéri tevékenységek szervezése és lebonyolítása, valamint pedagógiai projektekben való részvétel; ® a jólét érzésének ösztönzése és a kábítószer-fogyasztás megelőzése; ® a pszichoszociális és pszichés problémákkal küzdő serdülők kezelést és felügyeletet biztosító szakértőkhöz történő irányítása; ® a bűnözés megelőzése érdekében végzett megelőző munka a bűnözésre hajlamos fiatalok tekintetében.

Minden, a fiatalokkal foglalkozó körzeti szervezet, például a körzeti kormányzóság ifjúsági jóléti irodája, az önkormányzatok, a klubok (önkéntes tűzoltóság, sportklubok, zenei társaságok stb.), a vallási közösségek és a rendőrség részt vállalt az ifjúsági szolgáltatások és a felügyelet kiépítésében. A központi és decentralizált szerkezet kialakításakor figyelembe vették a fiatalok korlátozott mobilitását csakúgy, mint a körzet földrajzi, társadalmi és kulturális viszonyait. A felmérés eredményei alapján a projekt elsődleges célja és vezérlőelve egy olyan hely biztosítása volt, ahol a fiatalok fogyasztási kötelezettség nélkül találkozhattak. Ezeket a találkozóhelyeket nemcsak hogy a fiatalok számára alakították ki, de a munkát nagyrészt ők maguk, saját elképzelésük alapján végezték el. Az ifjúsági centrum és az ifjúsági termek a szervezés és adminisztráció tekintetében önállóan működnek. Az alapvető, az önigazgatásban megvalósított demokratikus megközelítés révén a fiatalok megtanulnak felelősséget vállalni, valamint kifejleszthetik a kompromisszum- és csapatjátékos képességeiket. A problematikus és konfliktushelyzetekben hivatásos ifjúsági vezető (felügyelő) segíti őket.

Az ifjúsági vezetők tevékenységei… A Leader támogatásával két hivatásos ifjúsági vezetőt (egy férfit és egy nőt) foglalkoztattak a régióban. Ők nyújtottak segítséget az önkormányzatoknak és a fiataloknak már az ifjúsági centrumok felállítása során is. Legfőbb feladatuk azonban, hogy hetente meghatározott számú alkalommal kapcsolattartó pontként szolgáljanak az ifjúsági termekben, és szabadidős tevékenységeket szervezzenek a fiatalok számára. Az ifjúsági munka területén szerzett szakértelme révén a két vezető a regionális önkormányzat képviselőinek is a rendelkezésére áll a fiatalokat érintő kérdésekben.

Leader+ Magazine

54

…és az ifjúsági centrumok tevékenységei A fiatalok által, vagy az ifjúsági vezetők segítségével szervezett és véghezvitt tevékenységek a közös szabadidős tevékenységek széles skálájától (gyógyfürdő-látogatás, főzés, sportolás stb.) a „tisztességes kereskedelem” vagy „a gyermekek és fiatalkorúak védelme” témájában nyújtott tájékoztatásig rengeteg mindent magukban foglaltak. Továbbá léteznek mind a hét önkormányzattal közösen szervezett rendezvények is, például nyári táborok, labdarúgó-bajnokságok, hódeszka- és síhétvégék.

2008 • 10

Az önigazgató ifjúsági centrumok és a fiatalok hivatásossá nevelését célzó munka fontos célkitűzései közé tartoztak az alábbiak:

Jennersdorfi ifjúsági felügyelet

® a fiatalok csoportszellemének és szolidaritásának kifejlesztése; ® a fiatalok az adott önkormányzathoz való tartozás érzésének megerősítése; ® a fiatalok saját kezdeményezéseinek támogatása; ® a demokratikus tudatosság fejlesztése; ® a fiatalok közösségen belüli, önkéntes elkötelezettségének felébresztése; ® a felelősségvállalás elsajátítása és az önállóságon alapuló aktivitás; ® saját ötleteket és érdeklődést vinni az életvilág tervezésébe. (1)

Tagállam: Ausztria Régió, körzet: Burgenland, Dél-Burgenland HACS megnevezése: Südburgenland plus Népesség: 103 736 Terület: 1 456 km² A projekt összköltsége: 283 182 EUR EU: 141 591 EUR Egyéb közfinanszírozás: 2 825 EUR Magánfinanszírozás: 138 766 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2004. május – 2006. december

Leader+ finanszírozás: innováció és fenntarthatóság

Kapcsolattartó: Thomas Novoszel Cím: Europastraße 1, A-7540 Güssing Telefon: +43-3322 901 08 80 20 Fax: +43-3322 901 08 80 24 E-mail: offi[email protected] Honlap: www.leaderplus.at

A Leader+ finanszírozás támogatást nyújtott mindkét ifjúsági vezető foglalkoztatásában (személyzeti költségek), az ifjúsági műhelyfoglalkozásoknak a regionális önkormányzati területeken történő megrendezésében (ifjúsági körök), a további oktató intézkedések végrehajtásában és a közönségkapcsolatok kialakításában, valamint a kisebb jellegű, informatikai beruházások megvalósításában.

A fényképeket az osztrák nemzeti hálózati egység bocsátotta rendelkezésre.

A hivatásos (mobil) ifjúsági felügyelet felállítása, amely magában foglalja az önkormányzati területek decentralizált ifjúsági centrumait is, az egész Burgenlandot érintő kísérleti projekt volt. A Leader+ támogatásával valami egészen új született, amelyre korábban nem volt példa a régióban. A fiatalok számára felajánlott átfogó támogató és segítő szolgálat rendkívül innovatívnak bizonyul, amelynek nagysága a többi vidéki régióban is szokatlannak számít. Az ifjúsági termek szervezeti modellje, a fiatalok önigazgatása révén, szintén innovatív jellegű. A projekt fenntarthatóságát igazolja a tény, hogy az ifjúsági centrumok és a hivatásos ifjúsági felügyelet a Leader-finanszírozás lejártát követően is tovább folytatta tevékenységét.

(1) Az életvilág a filozófia és néhány társadalomtudományi ágazat által használt fogalom, melynek jelentése: a világnak a reflektív képzetet megelőző megélése.

Leader+ Magazine

55

2008 • 10

Új tagállamok

Vidékfejlesztési perspektívák Bulgária és Románia területén Roland Hamel (rezidens twinning együttműködési tanácsadó, Mezőgazdasági Minisztérium, Erdészeti és Vidékfejlesztési Hivatal, vidékfejlesztési és halászati twinning, Bukarest, Románia) Bevezetés

programirányításában, ellenőrző munkájában és a fizető szolgáltatásokban feladatot ellátó személyzet képzését.

Bulgária és Románia, az Európai Unió többi tagállamához hasonlóan, tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal a 2007–2013-as időszakra vonatkozó ambiciózus vidékfejlesztési programok mihamarabbi elindítása érdekében. A tanácsi rendeletben (1) foglaltaknak megfelelően a tárgyalások alapját azok a nemzeti stratégiai tervelemzések és vidékfejlesztési programok képezték, amelyek meghatározzák az egyértelműen megfogalmazott európai politikák célkitűzéseiből származó politikák intervencióját irányító feltételeket. Ezek a programok a SAPARD-programot fogják felváltani, amely a csatlakozást megelőző időszakban elősegítette a gazdálkodás, a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari struktúrák normalizálását, valamint a Közösség

Vidéki térségek (2) (az összérték %-os aránya)

A két ország által kidolgozott stratégiák szorosan kapcsolódnak az egyes vidéki régiókban felmerült kérdésekhez. Azon vidéki politikák megvalósítását teszik lehetővé, amelyek hatása ösztönzőleg hat az átalakulóban lévő gazdaságok konvergenciájához szükséges társadalmi-gazdasági átalakulásra. Ezeknek a gazdaságoknak egyik legjellemzőbb vonását a vidéki térségek társadalmi-gazdasági súlya jelenti, amely jóval nagyobb, mint ugyanez az érték az EU-25-re, de még a 2004-ben csatlakozott tíz új tagállamra (ÚTÁ) vonatkozóan is, ahogy ezt az alábbi táblázat is szemlélteti.

Bulgária

Románia

ÚTÁ-10

EU-25

Terület

76,5 %

61,6 %

50,8 %

56,2 %

Népesség

58,4 %

47,1 %

34,5 %

18,6 %

Foglalkoztatás

56,9 %

58 %

31,1 %

16 %

Elsődleges szektor által megtermelt GDP

12,1 %

12,5 %

4,1 %

2,1 %

GDP

48,4 %

36,5 %

26 %

13,1 %

(1) A Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról. (2) OECD-kritérium: 150 fő/km2 alatti népsűrűség.

Leader+ Magazine

56

2008 • 10

Ebben a két országban a vidéki térségek nemcsak a lakosság nagyobb részének adnak otthont, de a két nemzet vagyonának jelentős részét is itt termelik meg. A két új tagállam és az EU-25 tagállamainak gazdasága között húzódó szakadék igen mély, különösen a vidéki foglalkoztatást tekintve, amely Bulgáriában és Romániában az összes munkahely 57%-át jelenti az Európa többi részére jellemző 16%-kal szemben. A vidék hozzájárulása GDP előállítása vonatkozásában: Bulgáriában a vidéki térségek 48,4% hozzáadott értéket teremtettek az EU-25 13,1%-os értékével szemben. A 2004ben csatlakozott országokkal való összehasonlítás is jelentős eltérést mutat, ahol az elsődleges szektor struktúrájának átalakítása általában véve már folyamatban van: a fent említett 10 országban az elsődleges szektor a GDP-nek átlagosan csak 4,1%-át teszi ki, szemben a két legújabb tagállamban mutatkozó 12%-os értékkel. Az utóbbi két országban az elsődleges szektor szerkezetátalakítása jelenti a 2007–2013-as időszak egyik legfontosabb vidékfejlesztési feladatát. Így a KAP második pillére az, ami a fent említett vidéki régiók szerkezetátalakításának legfőbb eszközét biztosítja. Bulgáriában és Romániában egyaránt a második pillér a KAP elsődleges támogatási eszköze, és ez az elsődleges pillért megelőzően a gazdaságok árainak versenyképességét helyezi figyelme középpontjába. Az európai hitelekhez való szabad hozzáféréssel (Bulgária majdnem három milliárd eurót, míg Romániában valamivel több, mint nyolc milliárd eurót kapott, ami az EU-27 negyedik legnagyobb EMVA-felosztását jelentette, megelőzve a 6,4 milliárd eurós francia felosztást) a két ország nemzeti vidékfejlesztési programja jelentős hatást gyakorol majd a makroökonómia szintjén.

Szerkezetátalakításra megérett gazdálkodói és mezőgazdasági és élelmiszer-ipari ágazat… Az Európai Unióban található gazdaságok közel 35 %-a Bulgáriában és Romániában működik. Ezekben az országokban az ágazatot kettősség jellemzi, ahol a kisebbségben levő nagyobb gazdaságok rendelkeznek a hasznosítható mezőgazdasági területek (HMT) nagyobb részével, ezzel párhuzamosan a többségben lévő (5 hektárnál kisebb területtel rendelkező) kisgazdaságok a HMT viszonylag csekély hányadát művelik. Romániában a HMT 45 %-a a kisebbségben levő (5%) nagygazdaságok kezében van, míg a fennmaradó 55 % a gazdasági egységek igen nagy részét (95 %-át) kitevő 4,5 millió kisgazdaságnak biztosít földterületet. Ez a jelenség még hangsúlyozottabban jelentkezik Bulgáriában, ahol a gazdaságok 0,8 %-a rendelkezik a HMT-k 70%-ával, és a fennmaradó 99,2 %-nak (675 000 gazdaság) a földterületeknek csak 30%-a marad. A korábbi rezsim összeomlását követő privatizációs folyamat eredményeként – amely a gazdálkodásra alkalmas területek nagyarányú elosztásához vezetett – a kisüzemi, félig létfenntartó gazdaságok jelentik a mezőgazdasági területek töredezettségével és minimális gépesítéssel jellemezhető elsődleges szektor versenyképessége hiányának az alapját. A fent említett két ország, a legtöbb európai országban működő gazdaságokhoz hasonlóan, stratégiájuk segítségével a gazdaságilag

Leader+ Magazine

57

életképes, közepes méretű gazdálkodó egységek hálózatát kívánják létrehozni, elsősorban a félig létfenntartó gazdaságok szerkezetátalakítása révén.

…öregedő és viszonylag tanulatlan népességgel… A romániai mezőgazdasági termelők a vidéki térségek aktív népességének jelentős hányadát teszik ki, és a vidéki népesség majdnem 69%-át képviselik. Ennek a mezőgazdasági népességnek gyakorlatilag a teljes egésze félig létfenntartó feltételek között él: százalékos arányuk Bulgáriában 93 %, míg Romániában 98 %. Ezt a helyzet nem fedi fel a munkanélküliségi rátában nem tükröződő alulfoglalkoztatottság hatalmas mértékét, amely ráta az Európai Unió országaiban mért munkanélküliségi rátával összehasonlítható érték (Romániában 8 %, Bulgáriában 12 %). A népesség főbb jellemzői: az öregedés (a román és bolgár mezőgazdasági termelők 65 %-a 55 év feletti) és az alacsony fokú iskolázottság (a bolgár mezőgazdasági termelők 4,4 %-ának, míg a román vidéki népesség 1,8 %-ának van csak egyetemi végzettsége). A családi gazdaságok hálózatok létrehozása céljából ösztönzik az idősebb mezőgazdasági termelők nyugdíjba vonulását, hogy ezzel könynyítsék meg a széttöredezett földbirtokok egyesítését, valamint a fiatalabb mezőgazdasági vállalkozók tevékenysége elindítását. Mindezzel párhuzamosan a képző és tanácsadó cselekvéseket is támogatják.

…és az elsődleges szektor átalakításának gátját jelentő, nem versenyképes mezőgazdasági és élelmiszer-ipari ágazattal Bár mind a bolgár, mind a román mezőgazdasági és élelmiszeripari szektor megközelítően az ipari termelés 14 %-át adja, az ágazat strukturálisan nem versenyképes. Az ipari koncentráció foka mindkét országban nagyon alacsonynak mutatkozik: Romániában a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató kisgazdaságok 60 %-ban vannak jelen. Hasonló helyzet figyelhető meg Bulgáriában is, ahol a 2003-as teljes körű felmérés adatai szerint a 6500 gazdálkodó egységből 20 % tartozott a kisüzemi üzleti vállalkozások és 73 % a mikrovállalkozások körébe. A feldolgozó egységek a mezőgazdasági termékek természetes árusítóhelyeinek minősülnek, amelyek hozzáadott értéket teremthetnek, de a félig létfenntartó gazdaságok megléte kedvezőtlen hatást gyakorol a minőségi termékek rendszeres biztosítása szempontjából. Ezért szükség van egyrészről a feldolgozó egységek normalizálására, másrészről pedig az ellátási lánc javításával elérhető, a termelőkkel/tenyésztőkkel létrejövő, függőleges integráció ösztönzésére.

Változatos táj és az idegenforgalom fejlesztését szolgáló természeti gazdagság Bulgária és Románia csodálatos természeti szépségű területeket tudhat magáénak, és ezeket a területeket, a viszonylagos megközelíthetetlenségük miatt, elkerülte a mezőgazdasági kollektivi-

2008 • 10

zálás folyamata. E térségekhez tartoznak a terület 30 %-át kitevő hegyvidékek és bizonyos, a két országot elválasztó Duna alsó szakasza mentén található, vízzel jól ellátott régiók is. Az UNESCO által is elismert (17 bolgár és 14 román) területeket sűrű erdőség borítja. A vidéki térséget emellett nagyfokú biológiai sokféleség jellemzi. Romániában él, például, az európai farkas- és hiúzpopuláció 40 %-a, valamint a barnamedvék több, mint 60 %-a. Ez a környezet tehát kedvezőnek tűnik a „zöld” idegenforgalom fejlődése szempontjából, amit a főleg kulturális alapokon nyugvó történelmi örökség is ösztönöz. A stratégiák ezért ezen területek környezeti minőségének megtartására törekednek, elsősorban a NATURA 2000 ügynökségen, valamint a környezetet tiszteletben tartó gazdálkodási gyakorlatok fejlesztésén keresztül. Az idegenforgalmi ágazatban nagyobb mértékű professzionalizmusra, valamint a szolgáltatások nagyobb fokú diverzifikációjára, a figyelemre méltó területek fokozott promóciójára és energikusabb területi marketingpolitikára van szükség.

A vidéki térségek vonzereje továbbra sem növekszik A gyakran hiányos infrastruktúrával rendelkező vidéki térségekben az utak a szállítás nélkülözhetetlen feltételét jelentik. A romániai úthálózat nyolcvan százaléka „B osztályba” tartozó utakból és/vagy helyi utakból áll, amelyeknek csak tíz százalékát korszerűsítették. Bár a bulgáriai helyzet valamivel jobbnak tűnik, az úthálózatok ugyanúgy karbantartást igényelnek. Az alapvető problémát mindkét ország esetében a megfelelő vízelvezető rendszerek hiánya jelenti (a bolgár falvak 30%-ában, míg a román falvaknak csak 10 %-ában), ami jelentős negatív következményekkel jár a környezet szempontjából. Az egészségügyi és oktatási rendszer hasonló gondokkal néz szembe. Az iskolaépületek a karbantartás hiánya miatt használhatatlanná válnak, a tanítási anyagokat pedig korszerűsíteni kellene. Mindennek az a következménye, hogy a legjobb tanárok elhagyják ezeket a területeket, ami a vidéki és városi térségek közötti szakadék további mélyítéséhez vezet. Az egészségügyi ágazatban a szakemberek száma igen alacsony (Romániában 1600 vidéki lakosra jut 1 orvos, a városok 292 lakosával szemben), ami nagy terhet ró a viszonylag időskorú és korlátozott mobilitással bíró népességre. A fent említett infrastruktúrák standard szintre emelése tehát a vidéki térségek fejlődésének előfeltétele.

Gazdasági tevékenységek A legáltalánosabb gazdasági tevékenységek a környékbeli üzletek és az elsődleges szektor tevékenységei köré koncentrálódnak. A vidéki térségekben csekély számmal találni üzleti vállalkozásokat: Romániában 1000 főre 9 KKV esik a városi területek 20-as és

Leader+ Magazine

58

az EU-15 52/1000 arányszámával szemben. A Bulgáriában kialakult helyzet hosszú távú, a vidéki tájakra jellemző munkanélküliséget generál, ami a lakosság 11%-át érinti a városi lakosság 3%-ával szemben. Ez a helyzet az infrastruktúra és fizetőképes helyi piacok hiányának, valamint a népesség alacsony fokú iskolázottságának köszönhető. Az oktatás javítása és a mezőgazdaság ágazaton kívül eső gazdasági tevékenységek megteremtése kulcsfontosságú kérdés a vidéki térségek szempontjából.

Három prioritási terület köré épülő stratégia A fent említett kérdések megoldása érdekében a többi európai országban elfogadott stratégiától eltérő, a két ország által javasolt (egymáshoz hasonló) stratégiai orientációk az alábbiak: ® prioritást biztosítani a gazdálkodási és erdészeti ágazathoz tartozó termelőeszközök strukturális átalakításának és korszerűsítésének, ami a vidékfejlesztésről szóló rendelet első tengelye (VFR – 1. megjegyzés). Így Bulgáriában és Romániában az EMVA hitelek 41,7 %-a, valamint 45 %-a kerül a fent említett tengelyhez; ® mozgósítani a VFR második tengelye szerint rendelkezésre álló hiteleket a természeti környezet megőrzése és hasznosítása érdekében, a Tanács rendeleteiben előírt minimum teljesítése céljából. Ez a tengely az EMVA-hitelek 27,1 %-át emésztené fel Bulgáriában, míg Romániában a hitelek 25 %-át; ® a térségek vonzerejének növelése érdekében megfelelő jelentőséget biztosítani a vidéki régiók az infrastrukturális fejlesztés és diverzifikációs tevékenységek által történő megnyitásának – a VFR harmadik tengelyének megfelelően. Ez a tengely Bulgáriában és Romániában az EMVA-hitelek 31,2 %-át, illetve 30%-át használja fel.

A Leader program feladata a vidéki térségek szerkezetátalakításának felgyorsítása Bulgária és Románia egyaránt nagy lelkesedéssel vágott bele a Leader-tengely előkészületi munkálataiba. Az EMVA-hitelek közel 2,5 %-át a HACS-ok által megvalósított helyi fejlesztési stratégiák finanszírozására különítette el, amely stratégiák közül az elsőt még 2010, a VFR által javasolt határidő előtt fogják kiválasztani. Az előkészítés fázisát tekintve Bulgária egy lépéssel Románia előtt jár. Az Egyesült Nemzetek által finanszírozott 2003–2006-os projekt lehetővé tette a helyi akciócsoportok felállítását, amely csoportokon keresztül számos magán- és közérdekű partnerség született. Tizenegy térségben dolgoztak ki helyi fejlesztési stratégiákat és projekteket. Az így szerzett tapasztalatok lehetővé tették, hogy Bulgária ambiciózus Leader-stratégiát dolgozzon ki, amely feltárja a terület vidékfejlesztési programjának minden aspektusát.

2008 • 10

Románia is nagy energiával vetette magát az előkészületekbe. A mezőgazdasági miniszter előzetesen 120, a helyi projektek megvalósításában tapasztalattal rendelkező térséget választott ki a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozását támogató partnerségek kialakításának elősegítése céljából. Ezek az egységek 2007 után a helyükön maradnak annak érdekében, hogy mihamarabb kiválaszthassák az első HACS-ot. Továbbá minden decentralizált szolgálatnak (a NUTS 3-as szinten (3)) van egy, az előkészítő szakaszt nyomon követő tisztviselője, akinek a jelenléte erősíti a helyi és nemzeti szintű cserék megvalósítását. A különböző román régiók kidolgozhatják saját, a harmadik tengely valamennyi intézkedésére, valamint az első tengely három intézkedésére épülő stratégiájukat, ahol főként a képzés, a tanácsadás és a termékfeldolgozás kap szerepet. A 2007–2009-es időszakban az említett két országban prioritást biztosítanak a partnerségek kialakításának, valamint a Leadertengelynek tulajdonított és a csatlakozási szerződés rendelkezései által megállapított eltérés alapján engedélyezett finanszírozási cselekvéseken keresztül esedékes fejlesztési stratégiáknak.

A Leader+ felbecsülhetetlen értékű eszközt jelent a két ország számára, amelyek mindegyikében szembe kell nézni a vidéki térségek strukturális átalakításának szükségességével. A Leader innovatív megvalósítási módszerei felgyorsítják a vidéki régiók társadalmi és gazdasági struktúrájának átalakítását, hiszen a Leaderkezdeményezés, a meghatározott kérdésekben, az alábbiakat biztosítja majd: ® csoportvezetők és technikai munkatársak toborzása révén a helyi know-how fejlesztésének támogatásával elősegíti az információterjesztést és tanácsadást, amelyek mindegyike rendkívül fontos az alacsony iskolázottságú vidéki lakosság kontextusában; ® ágazatok közötti kezdeményezés lévén a régió imázsát erősítő tevékenységek összekapcsolásával elősegíti a gazdaságok munkájának konszolidációját vagy szerkezetátalakítását; ® a szereplők hálózatba vonásával és a vidéki hálózatok keretén belül létrehozott, a nemzeti szintű cseréket támogató platformok megteremtésével támogatja a nemzeti politika feltérképezését.

(3) A NUTS-besorolás három szintre (1-es, 2-es és 3-as NUTS-szint) osztja a tagállamok régióit, mégpedig hierarchia szerint: a 3-as szint tehát a 2-es szint alá tartozik, amely pedig az 1-es szint alkategóriája.

Leader+ Magazine

59

2008 • 10

A Leader+ Megfigyelőközpont: a Leader+ európai szintű megszervezése és hálózatépítési tevékenységei Bevezetés A Leader+ Megfigyelőközpont az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságán belül működő egység, amelynek feladata a Leader+ hálózatnak a Közösség szintjén történő megszervezése. A Leader+ Megfigyelőközpont, más néven a „Vidéki területek megfigyelőközpontja” 2004 óta a feladatok és tevékenységek igen széles skáláját valósította meg a Leader+ Contact Point közreműködésével. A Megfigyelőközpont számos eszközt dolgozott ki az európai vidéki területek elérésére, amelyek közül néhány, mint például ez a kiadvány, a terjesztés hagyományosabb értelemben vett útját követi, míg mások, mint például a Leader+ honlapján található „interaktív” eszközök a Leader szellemiségét, nem kevésbé pedig az innováció és az „alulról építkező” megközelítés szellemiségét képviselik. Annak ellenére, hogy a Leader+ az Európai Bizottság eredetileg a 15, majd később a 25 és a 27 tagú EU-ra összpontosító kezdeményezése, a Megfigyelőközpont, megtalálási helyüktől és szintjüktől függetlenül, valamennyi vidéki szereplőhöz elért. Ez a filozófia nagymértékben tükröződik az elmúlt években végzett munkában is. Az információterjesztés és -gyűjtés kereteinek biztosítása a legtöbb hálózathoz hasonlóan nagy értéket rejt magában, történjen az papíron vagy elektronikus úton, esetleg „személyesen”. A Leader+ Megfigyelőközpont valójában nagyon kicsi csapat, amely nagymértékben támaszkodik a Contact Point támogatására, és amely gondoskodik viszont a HACS-ok és a többi vidéki szereplő tájékoztatásáról, valamint betekintést nyújt a vidékfejlesztésbe, annak mindenféle formájába és szférájába.

a vidéki szereplők tájékoztatása a vidéki térségekre vonatkozó helyzet lényegi alakulásáról, sokkal egyszerűbbé válik. Figyelmünket most e felé a feladat felé fordítjuk.

A Leader+ honlapja – egy mindenki által használható eszköz ! Minden közösségi kezdeményezésnek van egy honlapja, amely idővel a kommunikáció nélkülözhetetlen eszközévé válik: és nincs ez másképp a Leader+ honlap esetében sem! Ha a honlap tartalmáról beszélünk, valójában azt kell megértenünk, hogyan és honnan származik a tartalom, ezáltal láthatjuk, hogy az információ- és adatgyűjtés módja és annak rendelkezésre bocsátása nagyon is tiszteletben tartja az „alulról építkező” megközelítést. Bár a nemzeti Leader+ honlapok már megszülettek, a Leader+ Megfigyelőközpont felismerte egy olyan platform létrehozásának a szükségességét, amely kiegészíti a meglévő nemzeti információkat, és egy európai portálon keresztül tájékoztat róluk. Mivel a cél a lehető legszélesebb körű közönség elérése, a nyelv kérdése, különösen a vidéki térségekben élők számára, rendkívül fontos. Ennek érdekében átgondolták, hogy olyan honlap szülessen, amely a 27 tagú EU minden hivatalos nyelvén elérhető menüvel rendelkezik. A lehető legtöbb tartalom pedig az eredeti

Így a hálózatépítés lényege annak a megismerése, hogy: „kik az emberek”, „mit csinálnak”, s még fontosabb megtudni azt, hogy „hogyan teszik mindezt”. Ha ezek az elemek a helyükre kerülnek, a Megfigyelőközpont feladata, azaz

Leader+ Magazine

60

2008 • 10

nyelven és/vagy angolul olvasható. A honlap eszközeivel kapcsolatos almenük azonban csak 11 nyelven találhatók. A tartalmi elemek nemcsak a hagyományos formában, például archívumokban, jelennek meg, de számos olyan interaktív eszköz révén is hozzáférhetők, amelyek különböző adatbázisokhoz kapcsolódnak, emellett keresőmotorok segítségével is kereshetők. Ezeket az eszközöket a vidéki szereplők, különösen a HACS-ok igényei alapján fejlesztették ki. Ennek egyrészt az az oka, hogy igen nagy szerepet játszanak az információnyújtás szempontjából, másrészt ők nyerhetnek legtöbbet az efféle egységes információból. A honlap fejlesztése három évig tartott, és a funkcionalitás és az elérhető tartalom tekintetében folyamatos fejlesztés alatt áll. Itt a honlap számos alkotórésze közül azokra gondolunk, amelyek az európai vidéki szereplők számára és azon túl elérhető eszközök teljességét jelentik, és amelyek maguk is a Megfigyelőközpont munkájának egyértelmű örökségét képviselik.

Ki kicsoda a Leaderben A Leader+ program keretén belül dolgozók egyik legalapvetőbb igénye az egyes részt vevő személyek és elérhetőségeik megismerése. Az adatbázis tartalmazza mind az európai, mind nemzeti és helyi szinten dolgozók listáját annak érdekében, hogy bármely, a megvalósításra vagy folyamatban lévő eljárásra vonatkozó kérdéssel az arra megfelelő ember foglalkozzon. A HACS-adatbázisban jelenleg a tagállamok 1153 HACS-ból álló listája szerepel. Ezek közül 896 HACS a 15 tagú EU-ból, és további 257 az új tagállamokból származik. A HACS-adatlapok részletesen tájékoztatnak az adott HACS vidékfejlesztési stratégiájáról, és elősegítik a transznacionális együttműködések kialakítását. Ebben a tekintetben további eszközök is rendelkezésre állnak: egy partnerkereső eszköz, valamint a HACS-ok igényeit szem előtt tartó együttműködési adatbázis. Ezekről majd később ejtünk szót.

Rendezvények A Megfigyelőközpont 2004 októbere óta összesen nyolc rendezvényt szervezett. Kettőt Brüsszelben tartottak, a további hatot pedig decentralizáltan szervezték, azaz a különböző tagországokban működő helyi HACS-ok vállalták a házigazda szerepét. A Leader+ Megfigyelőközpont által szervezett szemináriumok egy-egy speciális Leader+ témával foglalkoztak. Ez a lehető legtöbb, a kiválasztott téma iránt érdeklődő HACS bevonását jelentette annak érdekében, hogy biztosítsák a megfelelő információnyújtás és a kapcsolattartás lehetőségét, valamint elősegítsék a helyi stratégiák megvalósítását. A HACS-ok területein szervezett szemináriumok pedig biztosítják, hogy a résztvevők megtekinthessék a kapcsolódó HACS-projekteket. Ezek a látogatások kézzelfogható bizonyítékát adják a Leader+ az alapoktól kiinduló munkájának, és megvilágítják a Leader közreműködé-

Leader+ Magazine

61

sét a helyi fejlesztés területén. S mint ilyenek, a rendezvények egyben a kezdeményezés javát szolgáló találkozópontként is szolgálnak. A szemináriumokat megkönnyíti az előadók és moderátorok körültekintő kiválasztása, akik a témára vonatkozó tapasztalatuk és ismereteik révén speciális kérdésekkel is képesek foglalkozni. A kívánt siker elérése érdekében a rendezvények számítanak az irányító hatóságok (IH), a nemzeti hálózati egységek (NHE) és a HACS-ok, valamint a többi helyi szereplő közreműködésére. Ezek mindegyike felkérhető a rendezvény kidolgozásának támogatására, valamint az alábbi segítség nyújtásával a rendezvényen való részvételre: prezentáció készítése a különleges esettanulmányokról, beszámoló a területi, valamely különleges módszertan vagy a döntéshozó folyamat vonatkozásában szerzett tapasztalataikról, műhelyfoglalkozások moderálása, beszámoló a tárgyalt pontokról, valamint a vitákban való általános részvétel. Mindez azt jelenti, hogy a területi kezdeményezésben érdekelt valamennyi félnek, ideértve azokat is, akik nem tartoznak a HACS körébe, lehetősége nyílik arra, hogy tapasztalatai és a know-how megosztása révén pozitív szerepet vállaljon a kezdeményezésben. A rendezvények továbbá remek forrását jelentik a helyes gyakorlatra vonatkozó elképzeléseknek, hiszen „személyesen” zajlanak, ami rendkívül ösztönzőleg hat az információcsere szempontjából. A hálózatépítés és a közreműködés valójában minden, a Megfigyelőközpont által szervezett szeminárium jellemző vonása volt, és nem történt ez másként a 2005. júniusi brüsszeli „Európai közreműködési vásár” alatt sem. A rendezvény célja a transznacionális együttműködés ösztönzése, valamint a nemzeti közigazgatás koordinációs szerepének támogatása volt. Ehhez az alábbi eszközök álltak rendelkezésre: az előadók körültekintő kiválasztása, projektek és témák, nemzeti kiállítóstandok, valamint egy erre a célra kialakított „partnerkereső terület”. A rendezvény jelentőségét Fischer Boel biztos jelenléte is fokozta. A kapcsolódó dokumentumok, többek között a fényképek más szemináriumokhoz hasonlóan a honlap „rendezvények” rovatában találhatók. Mindehhez szorosan kapcsolódik a „Vidékfejlesztési rendezvények naptára”. Ez olyan eszköz, amely részletekkel szolgál a vidékfejlesztéshez kötődő rendezvényekről. A naptár tartalma részben a Flash News kiadvány híreiből, részben a széleskörű nyilvánosság közreműködésével áll össze.

Tagállamok dossziéi Az adott országok adatlapjai lehetőséget nyújtanak, hogy a tagállamok szintjén átfogó képet kapjunk a Leader+ programok aktuális helyzetéről. A „Tagállamok dossziéi” egy, a nemzeti hálózati egységek által készített térképet is tartalmaznak, ahol az egyes HACS-ok földrajzi elhelyezkedése tekinthető meg. A tér-

2008 • 10

A „Leader+ helyes gyakorlatok” a Leader+ Megfigyelőközpont, valamint a nemzeti hálózati egységek és az irányító hatóságok által az EU-15 országaiból összegyűjtött példákat tartalmazó kiadvány. Valamennyi példa a Leader+ helyes gyakorlatok európai adatbázisa alapján kerül kiválasztásra, amely adatbázis szintén elérhető a honlapon. A helyes gyakorlatok 22 nyelven olvashatók.

kép interaktív hivatkozást tartalmaz az EU-25 egyes tagállamaiban működő HACS-ok adatbázisához, ahonnan további részletek ismerhetők meg a HACS-ról, annak területéről és stratégiájáról. A Megfigyelőközpont összeállította a 15 tagú EU nemzeti térképeit, mint az európai HACS-ok térképét (lásd Kiadványok), az új tagállamok térképeit pedig elérhetőségük függvényében teszi közzé. A HACS-okat az EU-kódjuk és választott témájuk szerint azonosító európai térkép papíralapon is hozzáférhető, továbbá a honlapról is letölthető.

Kiadványok A Leader+ Magazine az EU minden hivatalos nyelvén megjelenik, és összefoglaló tájékoztatást nyújt a különböző tagállamok által megvalósított vagy megvalósítás alatt álló Leader+ projektekről. Minden kiadás középpontjában egy, a Leader érdeklődésére számot tartó terület áll, legyen az az egyik Leader-téma, vagy a politika egyik aspektusa. A kiadványok továbbá tartalmaznak a közösen elfogadott tartalomstruktúrának megfelelő, a különböző nemzetek által írt tartalmi részeket is. A keresőmotor segítségével a cikkek téma, kiadás, célcsoport vagy akár kulcsszó alapján is kereshetők. Ez az eszköz kapcsolatban áll a fényképgalériával is. Az elődje, a Leader II magazin sikerére építő Leader+ Magazine a számos, nemzeti szinten megjelenő magazint hivatott kiegészíteni. Nagy olvasótáborral rendelkezik, és nemcsak az EU Leaderközösségén belül, de a harmadik országok vidéki szereplői között is. Az előfizetők nyelvi választásuknak megfelelően rendelhetnek példányokat, módosíthatják kapcsolattartási adataikat, és a Leader+ előfizetés-kezelő eszköze segítségével le is mondhatják az előfizetést. Ugyanezen az oldalon található egy keresőmotor is, amelynek segítségével az egyes cikkek különböző kritériumok, pl. ország, téma, megjelenés, célcsoport, és „kulcsszó” alapján kereshetők, de rendelkezésre áll egy „szabad szöveg” mező is. Az angol nyelven megjelenő cikkek nyomtatott formátumban is hozzáférhetők, valamint PDF-formátumban is letölthetők. A navigációra 11 nyelven nyílik lehetőség.

Leader+ Magazine

62

A „Leader+ Flash News” a Leader+ programmal kapcsolatos friss hírek, például a rendezvények és az érdekes kiadványok ismertetése céljából született. A Magazine-hoz hasonlóan ez a kiadvány is, biztosítva a Leader+ európai rálátását, a nemzeti szinten elért eredményeket egészíti ki; és a hivatkozáson keresztül öt nyelven közvetlenül elérhető. Lehetőség van a hírekkel kapcsolatos közreműködésre; emellett arra ösztönzik az olvasókat, hogy küldjenek híreket az együttműködési projektekkel kapcsolatban, valamint éljenek az alább ismertetett „Leader Competence Pool” által nyújtott lehetőségekkel.

Könyvtár A Leader+ könyvtárat három témakör szerint fejlesztették, és ezek a következők: a Leaderrel kapcsolatos tapasztalat- és módszergyűjtemény, az EU-dokumentumok és az NHE-dokumentumok. Az itt található információkat egyedi felhasználásuk vagy értékeik alapján csoportosították. A Leader tapasztalat- és módszergyűjtemény például az NHE-k által készített, valamint a módszertani támogatást nyújtó dokumentumokat és kiadványokat tartalmazza, például információkat a Leader II-ről vagy a következő programozási időszakról. Minden csoport további egységekre bontható a már ismerős Leader-témakörök szerint: nyomon követés, kiértékelés, módszertan, együttműködés és helyes gyakorlatok. Az EU-dokumentumok azokhoz a hivatalos, az európai intézmények által készített dokumentumokhoz kapcsolódnak, amelyek szorosan kötődnek a Leader programhoz, míg az NHE-k által készített dokumentáció az „alulról építkező” megközelítés révén a különböző tagállamok nemzeti könyvtáraihoz kapcsolódik. A könyvtár folyamatosan frissülő anyaga a Leader-kezdeményezések alapvető információforrásaként szolgál valamennyi vidéki szereplő számára, különösen abban az esetben, ha a Leader archívumával együttesen használják.

Fotógaléria A Leader+ Magazine cikkeiben felhasznált fényképekhez való hozzáférés érdekében létrehoztak egy fotógalériát, amely minden cikk vonatkozásában elérhető, és ahol közvetlen hivatkozás szerepel az adott cikk szövegéhez. Ez az eszköz kiegészíti a bemutatott történeteket, és árnyaltabb képet nyújt a projektek

2008 • 10

megtalálható. Az egyszerű kulcsszavakat használó alkalmazás lehetővé teszi, hogy a HACS-ok az adott tagországokban más HACS-okra vagy érdekes projektekre keressenek. Számos megadott téma között lehet keresni, de a keresést össze is lehet kapcsolni más opciókkal – például eltérő regionális jellemzőkkel. Az eszköz segítségével az egyes projektek hirdetésére is lehetőség nyílik, valamint arra, hogy a megfelelő projektpartnerek egymásra találjanak.

mögötti emberekről, vidékfejlesztési erőfeszítéseikről. Az eszköz csak angol nyelven érhető el annak ellenére, hogy a szövegmenü 11 nyelven olvasható. A fent említett szolgáltatások a honlap „statikus” elemeinek tekinthetők. A Megfigyelőközpont által kidolgozott eszközök közül azonban a leghasznosabbnak és a „legkifinomultabbnak” talán a „Leader+ interaktív” eszközei bizonyulnak. Ezek az elsősorban (de nem kizárólagosan) a HACS-ok szem előtt tartásával tervezett eszközök közvetlen kapcsolatban állnak a speciális célokra kifejlesztett adatbázisokkal. A legújabb ilyen eszközt, a Leader Competence Poolt (LCP – Leader Kompetenciagyűjtő) a Leader+ félidős értékelő felmérésének eredményeire válaszul hozták létre. A Megfigyelőközpont azt is létfontosságúnak tartja, hogy ne vesszen el a Leader II és a Leader+ által szerzett szakértelem és tapasztalat. Az elképzelést a helyi akciócsoportok, az országos hálózati egységek és az irányító hatóságok képviselőivel karöltve vitatták meg és fejlesztették ki a 2006 novemberében Tihanyban megrendezett Leader+ Megfigyelőközpont szemináriumon. Az LCP-eszközt a Contact Point a Leader+ irányító hatóságokkal és országos hálózati egységekkel együtt indította el, akik felhívták az alkalmas jelöltek figyelmét arra, hogy regisztráljanak és tegyék fel profiljukat. Ez az eszköz a vidékfejlesztés területén Európa-szerte (és világszerte) dolgozó szakemberek számára kínál lehetőséget arra, hogy bizonyos területeken társakat és szakmai ismereteket, és bármilyen helyzetben segítséget találjanak. A mára már lezárult regisztrálási folyamatban részt vettek a helyi akciócsoportok vezetői, a regionális, régiók közötti és országos hálózatok, valamint intézmények, mint például az irányító hatóságok képviselői. A „partnerkereső” a legrégebben használt eszköz, amely már a Leader II program idején is rendelkezésre állt. Az „együttműködés”, különösen a transznacionális együttműködés kiterjesztése érdekében kifejlesztett eszköz a Leader+ nemzeti honlapjain is

Leader+ Magazine

63

A Megfigyelőközpont figyelme középpontjában álló transznacionális együttműködést egészíti ki az „együttműködési projektek adatbázisa”. Az adatbázis célja, hogy közös eszközt biztosítson a HACS-ok számára a transznacionális együttműködés megvalósításával kapcsolatos információk cseréjéhez és a Leader+ kezdeményezés alatt jóváhagyott projektekkel kapcsolatos nehézségeik megosztásához. Továbbá a részt vevő partnerek kapcsolattartási adataival, a közös együttműködési célkitűzésekkel, a közös cselekvési tervvel, a jogi aspektusokkal, a várható eredményekkel és a pénzügyi adatokkal kapcsolatos információk is rendelkezésre állnak. Ennek következtében a partnerkereső nagyon hasznos eszköznek bizonyul az együttműködés előnyeinek bemutatása szempontjából, és ezáltal új együttműködési tevékenységek megteremtését segíti elő. A fent említettek érdekében felkérték az IH-kat és az NHE-ket, hogy küldjék el az általuk jóváhagyott együttműködési projektek listáját. Az egyes projekteket egy-egy projektsablonhoz vagy adatlaphoz kapcsolják, amelyben megtalálható néhány, a projekt leírására szolgáló mező, és amelyet az IH-k és az NHE-k töltenek ki a HACS-ok segítségével. Az információk a vezető partner nyelvén olvashatók, és a szöveget az adatlap helyes kitöltését követően az Európai Bizottság angol nyelvre fordítja. A Megfigyelőközpont egyik legfontosabb feladata a HACS-okkal kapcsolatos információk a HACS-adatbázis számára történő előzetes összegyűjtése volt. A 15 tagú EU-ra összpontosító munka 2005 első negyedévében kezdődött, ma azonban az új tagországokban működő HACS-ok adatait is tartalmazza (folyamatban). A HACS-adatbázis a tagállamok dossziéin keresztül is hozzáférhető. Az alapadatok rögzítését kezdetben a Contact Point végezte az éves jelentésekben szereplő információk alapján. Az adatlapokat a hiányos mezők kitöltése céljából elküldték az érintett irányító hatóságoknak. A kitöltött adatlapot az IH jóváhagyta, és ezt követően felkérték az Európai Bizottságot a dokumentum lefordítására. Az adatlapokon „A nemzeti hatóságok által egyelőre nem jóváhagyott” szöveg az IH-k által jóvá nem hagyott adatlapokat jelzi, következésképpen ezeket a dokumentumokat nem fordították le. A HACS-ok adatlapjain megjelenő információk a keresőmotorban található kiválasztási kritériumok használatával vagy a tagállamok

2008 • 10

dossziéi lapon keresztül (lásd fenn) hozzáférhetők. További lehetőséget kínál a „Ki kicsoda” részben szereplő HACS-címlista. A HACS-ok adatlapjai PDF-formátumban is letölthetők. A Megfigyelőközpont számos felkérést kapott a kiadványokban, a Könyvtárban és a különböző adatbázisokban megjelenő információk mellett a „helyes gyakorlatot“ alkalmazó projektek ismertetésére is. Bár feltételezhető, hogy a Magazine-ban megjelenő cikkek eleve „helyes gyakorlatokat” mutatnak be, s mint ilyenek, inspiráló hatásúak és az ötletek gazdag tárházát kínálják, a Megfigyelőközpont mégis a lépés megtétele mellett döntött, és létrehozta a „helyes gyakorlatok” adatbázisát is. Egy-egy „helyes gyakorlat” speciális stratégiai fókusszal rendelkező célkitűzéseket, vagy egy egységes egészet alkotó projektsorozatot is jelenthet. A helyes gyakorlati példák európai szintű összegyűjtése a Leader+ Megfigyelőközpont feladatai közé tartozik. Célja a nagyközönség tájékoztatása a Leader+ vidéki térségekben elért eredményeiről, de célközönségét alkotják azok a vidékfejlesztésben részt vevő szereplők is, akik szeretnének többet megtudni a Leader+ megvalósításáról. A helyes gyakorlati példák a Megfigyelőközpont által kiválasztott szakértők támogatásával nemzeti szinten, a Leader+ nemzeti hálózati egységek és az irányító hatóságok együttes közreműködésével kerültek összegyűjtésre és kiválasztásra. A helyes gyakorlatok meghatározására vonatkozóan előírt kritériumok szorosan kapcsolódnak a valamennyi európai Leader+ programra vonatkozó hét Leader+ alappillérhez, amely az áthelyezhetőség és fenntarthatóság kritériumával egészült ki. A példák kiválasztását követően a szakértők ezeket egy közös, európai sablon szerint alakították át. Az elképzelések szerint tagországonként 2–5 példa kiválasztható. A négy Leader+ téma közé tartozó, együttműködési cselekvéseket/projekteket bemutató példák figyelembe veszik a projektek típusát, a földrajzi egyensúlyt, valamint a tartalomra vonatkozó, a Leader-megközelítéshez kapcsolódó kritériumokat. Az adatbázis további fejlesztés alatt áll, és folyamatosan bővül új, a Leader+ diverzitásához szintén nagyban hozzájáruló helyes gyakorlati példákkal. Az angol nyelven rendelkezésre álló információk adatlap formájában láthatók. Valamennyi adatlap ugyanak-

Leader+ Magazine

64

kor PDF-formátumban is megjeleníthető és letölthető. Az említett adatlapok a keresőmotoron keresztül a rendelkezésre álló kritériumok segítségével érhetők el. A helyes gyakorlatra vonatkozó új példák elérhetőségüktől függően kerülnek az adatbázisba. A tervek között szerepel az adatbázis HACS-adatbázissal való összekapcsolása. A „Monitoring Indicators Database” (Leader+ Monitoring Mutatók Adatbázis) a 2003-as, a 2004-es és (ahol rendelkezésre áll) a 2005-ös évre vonatkozó statisztikai adatokat tartalmazza az adatbázisban szereplő program szintjére, valamint a nemzeti és európai szintekre vonatkozóan. A portálon keresztül végzett munka megkönnyítésére egy „közös felületet” használó, valamennyi adatbázissal kapcsolatban álló keresőmotort hoztak létre. A „Leader+ InfoBank” egykapus módszerrel teszi lehetővé a felhasználók számára az országok, témák, kulcsszavak, célcsoportok, valamint „szabad szöveg” szerinti keresést. Ez a Leader+ programhoz kapcsolódó adatbázisokra vonatkozik, amelyek között szerepel a helyes gyakorlatok adatbázisa, a kiadványok (magazinok) adatbázisa és az együttműködési adatbázis. A HACS- és az LCP-adatbázis is az InfoBank részét képezi, de ott az aktuálisan nem alkalmazható „kulcsszó” és „célcsoport” nem választható opció.

Következtetések A Leaderről szóló, jóváhagyott és következetes, európai szintű információnyújtás fontosságát nem szabad alulértékelni. Az ismertetett feladatok végrehajtása során az információgyűjtés, valamint az adatbázis-fejlesztés vonatkozásában az alulról építkező megközelítés igencsak tettenérhető volt. Az eddigi eredmények értéke nyilvánvalónak tűnik, hiszen a HACS-ok és a többi vidéki szereplő most először kapnak világosabb képet arról, mi történik a Leader+ berkein belül, s ami még fontosabb: számos kiváló eszköz áll rendelkezésükre a jövőbeli vidékfejlesztési kezdeményezések megvalósításához. A sikerre való alapozás azonban határozottan a Leader-örökség része, és ezt a Megfigyelőközpont a jövőben is tovább kívánja vinni.

2008 • 10

Tartalom

A Leader+ Magazine-t a Vidéki Területek Megfigyelőközpontja jelenteti meg évi három alkalommal.

Röviden ®

Munkahelyteremtés és fenntartható fejlődés a Leader+ programban

1

Akcióban a Leader+ ®

Spanyolország, Portugália és Németország

3

Középpontban ®

A Leader hozzájárulása a növekedéshez és a fenntartható fejlődéshez

7

Az életminőség javítása a vidéki térségekben

Leader („Links between Actions for the Development of the Rural Economy”, azaz „kapcsolat a vidéki gazdaságfejlesztési cselekvések között”): az Európai Bizottság által elindított közösségi kezdeményezés, amelyet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (F3 egység) koordinál. A Leader+ Magazin tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió intézményeinek álláspontját. Szerkesztőség: Vidéki Területek Európai Megfigyelőközpontja

®

Németország: Kellerwald: vállalkozásteremtő tevékenységek

11

®

Egyesült Királyság: Vállalkozási ötletek Dél-Angliában

14

Jogilag felelős személy: Josefine Loriz-Hoffmann, Európai Bizottság, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (F3 egység), 130 rue de la Loi, B-1040 Brüsszel E számban közreműködtek: A Leader+ nemzeti hálózati egységek és helyi akciócsoportok

A helyi termékek értékének növelése ®

Dánia: Dán élelmiszerek: a helyi identitás hangsúlyozása

19

®

Belgium: Meetjesland: regionális termékek fejlesztése és támogatása

24

Fotók: A külön nem jelzett esetekben a fényképek az Európai Bizottság szerzői jogi védelme alatt állnak.

A természeti és kulturális erőforrások kiaknázása ®

Egyesült Királyság: Tavaszi zsongás: kézművesség a közösségben

28

®

Írország: A Fuchsia márkaépítő kezdeményezés: a regionális gazdaság fejlesztése

30

Új know-how és új technológiák alkalmazása ®

Olaszország: Távmunka: a társadalmi és gazdasági kohézió erősítése

35

®

Spanyolország: Önnek üzenete érkezett: az „Infomobil szolgálat”

38

Vidékfejlesztési együttműködés ®

Franciaország és Tunézia: Kézfogás a tengeren túl: Franciaország és Tunézia együttműködése

®

Az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország és Olaszország: Transnet: európai partnerség a vidéki vállalkozásfejlesztés támogatására

41

A Leader+ Magazine az Európai Unió huszonkét hivatalos nyelvén jelenik meg, 38 975 példányban. További információ: Honlap: http://ec.europa.eu/leaderplus A kézirat lezárva: 2008. február © Európai Közösségek, 2008 A sokszorosítás a forrás megjelölésével engedélyezett.

45

Printed in Luxembourg F E H É R , K LÓ R M E N T E S PA P Í R R A N YO M TAT VA

Nők és fiatalok a Leader+ programban ®

Svédország: Interjú Jenny Nylunddal, a svéd Nedre Dalälven HACS ifjúsági vezetőjével

50

®

Ausztria: Hivatásos ifjúsági felügyelet

53

Új tagállamok ®

Vidékfejlesztési perspektívák Bulgária és Románia területén

56

A Leader+ Megfigyelőközpont: ®

A Leader+ európai szintű megszervezése és hálózatépítési tevékenységei

Az Európai Bizottság e lapja a Leader+ közösségi kezdeményezésről szóló információkhoz való hozzáférést hivatott segíteni. Célunk, hogy pontos és naprakész tájékoztatást nyújtsunk. Amennyiben felhívják figyelmünket az esetleges hibákra, azokat igyekszünk kijavítani. A Bizottság ugyanakkor nem vállal felelősséget a kiadványban megjelenő információkért, különös tekintettel a bemutatott projektek pénzügyi adataira, illetve a kiadások támogathatóságára vonatkozó információkra. Ezúton kérjük olvasóinkat, hogy az adatok felhasználásakor a legnagyobb körültekintéssel járjanak el. Az adatok felhasználása saját felelősségre történik.

60

A Leader+ Magazine további megrendeléséhez küldjön e-mailt az [email protected] e-mail címre neve és címe pontos megadásával, valamint az igényelt mennyiség és nyelvi változat megjelölésével.

A Leader+ profilja

K3-AF-08-001-HU-C

Név: Leader („Links between Actions for the Development of the Rural Economy”)

Programtípus: Közösségi kezdeményezés

Európai Bizottság

Célterületek: A Leader+ három cselekvés köré épül: ®

1. cselekvés – az alulról építkező megközelítésre épülő, kísérleti jellegű,

integrált területfejlesztési stratégiák támogatása. ®

2. cselekvés – a vidéki térségek közötti együttműködés támogatása.

®

3. cselekvés – hálózatépítés.

Kiemelt stratégiai témák: A Leader+ számára a Bizottság által kijelölt, kiemelt témák a következők: ®

a természeti és kulturális erőforrások lehető legjobb kiaknázása, beleértve a tájak értékének növelését is;

®

az életminőség javítása a vidéki térségekben;

®

a helyi termékek értékének növelése, különösen a kistermelői egységek piacra jutásának együttes cselekvéseken keresztül történő megkönnyítése által és

®

új know-how és új technológiák felhasználása a vidéki térségek termékeinek és szolgáltatásainak versenyképesebbé tételéhez.

Kedvezményezettek és támogatható projektek: A Leader+ keretében nyújtható pénzügyi támogatást az állami, magán- és nonprofit szférából a területeiken helyi fejlesztési programok végrehajtása érdekében szerveződő partnerségek, helyi akciócsoportok (HACS) kaphatnak. A Leader+ a vidéki szereplők számára saját régiójuk hosszú távú lehetőségeinek felméréséhez kíván támogatást nyújtani. A program a fenntartható fejlődésre, valamint a nemzeti és transznacionális együttműködésre irányuló integrált, kimagasló minőségű és eredeti stratégiák megvalósítását támogatja. Annak érdekében, hogy a közösségi erőforrásokat a legígéretesebb helyi stratégiákra összpontosíthassa, illetve azok kibontakozását a lehető legnagyobb mértékben elősegíthesse, csak korlátozott számú, szelektív megközelítés alkalmazásával kiválasztott vidéki térséget részesít finanszírozásban. A kiválasztás nyílt és szigorúan szabályozott eljárás szerint zajlik. Az egyes helyi fejlesztési programokon belül a helyi stratégiába illeszkedő, önálló projektek finanszírozhatók. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA), az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) keretében támogathatónak minősülő projektek mindegyike támogatható a Leader+ programban.

KÖZÉPPONTBAN A Leader hozzájárulása a növekedéshez és a fenntartható fejlődéshez

A helyi akciócsoportok döntéshozatali szintjén a gazdasági és szociális partnereknek és szövetségeseknek a helyi partnerségben legalább 50%-os arányban kell jelen lenniük.

A programozási időszak tartama: 2000–2006.

Közösségi támogatás: A programok teljes költségvetése 5 046,5 millió EUR, amelyből 2 106,3 millió (a félidős indexálás után 2 143,5 millió) EUR összeget az EMOGA Orientációs Részlege finanszíroz, a fennmaradó rész állami és magánhozzájárulás.

ISSN 1830-1169

HU 2008 • 10