Európai uniós jogi ismeretek Jogforrások 2013. szeptember 4.
1. § Közösségi jogforrás rendszere 1.1. Elsődleges jogforrások 1.2. Másodlagos jogforrások: a./ Kötelező b./ Nem kötelező 1.3. Egyéb jogforrások 2. § A jogharmonizáció fogalma, uniós eszközei 2.1. Irányelv 2.2. Rendelet 2.3. Határozat 2.4. Egyéb jogforrások 3. § A tagállami közbeszerzési szabályozás és a közösségi közbeszerzési szabályozás egymáshoz való viszonya 4. § Előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének szabályai 5. § Az Európai Bíróság ítleteinek figyelembe vétele
6. § Jogforrási hierarchia 6.1. Jogforrások 6.2. Jogszabályok 6.3. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei 6.4. Nemzetközi szerződések a jogforrások rendszerében 6.5. Szokásjogi jogalkotás, bíró alkotta jog
7. § Jogszabályok érvényességének feltételei 8. § Kihirdetés és közzététel különbsége 8.1. Magyar Közlöny
9. § Visszaható hatály tilalma 10. § Jogszabályi kollízió esetén igénybe vehető jogorvoslati lehetőség 11. § Az Európai Unió hivatalos lapja
1. § Közösségi jogforrás rendszere Közösségi jog Az EGK Szerződésnek érdekes sajátossága, hogy az lényegét tekintve „keretszerződés”. Kitűzött céljait csupán mint széles körű általános elveket fogalmazza meg, és a Közösség intézményeire,, azaz főként a Bizottságra, és a intézményeire Tanácsra bízza, hogy azok – gyakran a parlamenttel való konzultáció után – a joghézagokat másodlagos jogalkotással,, azaz rendeletekkel és irányelvekkel jogalkotással szüntessék meg.
1. § Közösségi jogforrás rendszere Az Európai Unió joganyaga többféle forrásra épül: - az Unió alapszerződései, - a közösségi intézmények által alkotott jogszabályok, - az Európai Bíróság ítéletei, jogértelmezési gyakorlata, - a Közösségek és a tagállamok által kötött nemzetközi egyezmények.
1.1. Elsődleges jogforrások ELSŐDLEGES jogforrások: - ESZAK, EGK és Euratom; - Egyesülési Szerződés; - Egységes Európai Okmány; - Maastrichti Szerződés; - Amszterdami Szerződés; - Nizzai Szerződés; - Csatlakozási szerződések.
1.2. Másodlagos jogforrások Az elsődleges jogforrásoknál felsorolt Szerződésekben lefektetett - alapelvek, - célok, - feladatok megvalósulását elősegítő, biztosító jogi eszközöket, eszközöket, amelyek a közösségi intézmények jogalkotói tevékenysége nyomán születnek, másodlagos jogforrásoknak nevezzük.
1.2. Másodlagos jogforrások A másodlagos jogforrásokat két csoportba sorolhatjuk: a./ Kötelező jogforrások: - rendeletek - irányelvek - határozatok b./ Nem kötelező jogforrások: - ajánlások - vélemények
1.3. Egyéb jogforrások
A Szerződések felhatalmazzák az Európai Bíróságot,, hogy biztosítsa, hogy a Bíróságot Szerződések értelmezése és alkalmazása során a jog általános szabályai betartatásra kerüljenek. Az évtizedek során az Európai Bíróság esetjoga is egyre fontosabb szerepet tölt be a közösségi jog forrásai között
1. § Közösségi jogforrás rendszere
A teljes közösségi joganyagot és az ahhoz kapcsolódó egyéb elemeket – a francia nyelvből vett fogalommal – acquis communautairecommunautaire-nek (ejtsd: „áki komünoter”), vagy csak egyegyszerűen acquis--nak, magyarul acquis közösségi (jogi) vívmányoknak nevezik.
2. § A jogharmonizáció fogalma, uniós eszközei Jogharmonizáción azt a jogalkotási folyamatot értjük, amely lehetővé teszi, hogy két jogrendszer szabályai egymással összeegyeztethetővé váljanak. Az uniós jogharmonizáció az Unió minden tagállamában folyamatosan zajló tevékenység, amely azt a célt szolgálja, hogy az adott tagállam jogrendszere az Európai Unió jogával összeegyeztethető legyen. Az uniós jog mellett ugyanis fennmaradnak a tagállamok nemzeti jogrendszerei is. A jogbiztonság megteremtése érdekében alapvetően fontos a két jogrendszer összhangjának megteremtése, vagyis az uniós jognak be kell épülnie az Európai Unió tagállamainak jogrendszereibe: ez a folyamat a jogharmonizáció. Eszközei: 2.1. Irányelv 2.2. Rendelet
2.3. Határozat 2.4. Egyéb jogforrások
2.1. Irányelv
Egyértelműen tagállami jogalkotási kötelezettségeket állapítanak meg az irányelvek, amelyek a bennük foglalt célokat illetően minden címzett tagállamra kötelezők oly módon, hogy a célok eléréséhez szükséges forma és eszközök megválasztását a tagállamok nemzeti hatóságaira hagyják. Az irányelveket szükségszerűen át kell ültetni a tagállamok nemzeti jogába, ami tagállami jogharmonizációs kötelezettséget jelent. Eredetileg a Római Szerződések az irányelvet tették a Közösségeken belüli jogharmonizáció eszközévé (az Egységes Európai Okmány hatálybalépéséig igazából csak az irányelveknek volt szerepük a jogharmonizációban); és az irányelvek mind a mai napig megőrizték elsődleges szerepüket a jogharmonizációban.
2.1. Irányelv fajtái Az Európai Közösségekben az irányelveken alapuló jogharmonizációnak két fajtája alakult ki: 1./ Eleinte a részletes megfogalmazású irányelveken nyugvó, ún. „teljes (vagy totális)” jogharmonizáció volt a jellemző. Az ilyen rendkívül pontos megfogalmazású irányelveken nyugvó jogharmonizációt azért nevezhető totálisnak, mert a végrehajtásuk, vagyis a nemzeti jogba való átültetésük során alig engedtek mozgásteret az egyes tagállamoknak. 2./ A később gyakorlattá vált, lazább stílusú, ún. opcionális jogharmonizációt jogharmonizációt célzó irányelvek ezzel szemben általában bőven hagynak mozgásteret a tagállamoknak az irányelvek nemzeti jogba való átültetése során. Ez esetenként akár még arra is kiterjedhet, hogy a tagállamok választhatnak a saját korábbi szabályozásuk fenntartása és az irányelv által szabályozott rendelkezés között.
Irányelv esetén tagállami jogalkotástól el lehet tekinteni, ha -
a nem az összes tagállamnak címzett irányelv esetén az adott tagállam nem szerepel a címzett tagállamok között, vagy
- az összes tagállamnak címzett irányelv esetén egyértelműen megállapítható, hogy az irányelv alkalmazási körébe, hatálya alá tartozó életviszonyok az adott tagállamban soha nem fordulnak, és nem is fordulhatnak elő (így pl. nem kell átültetni a tengeri kikötőkre vonatkozó irányelvi rendelkezéseket Magyarországon vagy Luxemburgban). Ezzel szemben azokat az irányelvi rendelkezéseket, amelyek az átültetés időpontjában az adott tagállamban nem időszerűek, vagy a gyakorlatban nem létező tárgykört szabályoznak, viszont sem ténybeli, sem jogi akadálya nincs annak, hogy az érintett élethelyzet a gyakorlatban realizálódjon, át kell ültetni. (Pl. Magyarországon is át kellett ültetni a titántitán-dioxid iparból származó hulladékról szóló tanácsi irányelvet, jóllehet hazánkban nem folyik titántitándioxid gyártás.)
2.2. Rendelet A rendelet általános hatállyal bíró olyan jogi aktus, amely teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. A rendelet saját jogforrási erejénél fogva – külön nemzeti átültető aktus nélkül – a hatálybalépésétől, illetve alkalmazási időpontjától kezdve közvetlenül érvényesül a tagállamokban. Ennek megfelelően az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlata szerint tilos a rendeletek nemzeti jogba való átültetése vagy akár csak kihirdetése, mivel a rendeletek érvényesülése, illetve azok uniós eredete nem rontható le a tagállamok által.
Az uniós rendeletek a tagállami jogalkotást a következő esetekben tehetik, teszik szükségessé 1. a rendelet a tagállamokra ruház bizonyos végrehajtási jogköröket (kötelező (kötelező jogalkotás); jogalkotás); 2. a rendelet lehetőséget ad a tagállamoknak bizonyos nemzeti szabályok meghozatalára vagy fenntartására (opcionális (opcionális jogalkotás); jogalkotás ); 3. a tagállamok a rendeletek hatálya alá tartozó életviszonyok, illetve szabályozási területek vonatkozásában nem tarthatnak fenn nemzeti szabályozást. Tehát adott esetben szükséges a már meglévő jogszabályok hatályon kívül helyezése (dereguláció dereguláció). ). A tagállami jogalkotás szükségességéről minden esetben az adott rendelet rendelkezéseinek a tagállami jogszabályokkal való összevetése alapján lehet dönteni.
2.3. Határozat A határozatok tekintetében különösen azok a normatív határozatok érdemelnek figyelmet, amelyek címzettjei valamennyi tagállam, illetve amelyek címzettje – egyedüli tagállamként vagy más tagállamok között – az adott tagállam. Ezek a határozatok többnyire olyan tagállami cse cse-lekvésre köteleznek, amelyek nem igényelnek jogalkotást;; adott esetben a határozatban foglalt jogalkotást tagállami kötelezettségek teljesítése csak megfelelő nemzeti jogszabályok megalkotásával teljesíthetők.
2.4. Egyéb jogforrások
az Európai Unió Bíróságának ítéletei az Európai Unió vagy az Európai Atomenergia Közösség által kötött nemzetközi szerződések. szerződések. Az egyéb uniós „puha jogi” (soft (soft law) law) jogforrások, mint pl. az ajánlás, vélemény, iránymutatás, állásfoglalás, közlemény, cselekvési terv stb.
Jogharmonizációs kötelezettség megsértése Az Európai Unió tagállamai főként abban az esetben sértik meg a jogharmonizációs kötelezettségüket, ha: a.) elmulasztják megtenni azokat a szükséges jogalkotási lépéseket, amelyek az uniós irányelvek nemzeti jogba való átültetéséhez szükségesek, b.) az uniós joggal ellentétes nemzeti jogszabályokat alkotnak, c.) az uniós joggal ellentétes nemzeti jogszabályokat tartanak hatályban.
3. § A tagállami közbeszerzési szabályozás és a közösségi közbeszerzési szabályozás egymáshoz való viszonya Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozását megalapozó Európai Megállapodás 67. cikkében kötelezettséget vállalt, hogy a csatlakozás zökkenőmentességének érdekében fokozatosan közelíti a magyar jogot az európai közösségi joghoz és a csatlakozás időpontjáig megvalósítja a teljes jogharmonizációt. Vagyis biztosítja, hogy a csatlakozás időpontjában jogszabályai az Európai Közösségek jogi szabályozásával teljes mértékben összeegyeztethetőek legyenek. 2004. április 30. napján léptek hatályba a hatályos közösségi irányelvek: a 17/2004/EK irányelv a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseit, a 18/2004/EK irányelv a kormányzati árubeszerzéseket, szolgáltatás megrendeléseket, építési beruházásokat szabályozó irányelv.
4. § Előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének szabályai Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az az eljárás, amely lehetővé teszi valamely nemzeti bíróság számára, hogy egy előtte folyamatban lévő eljárás keretében az Európai Unió Bírósága álláspontját kérje a közösségi jog értelmezéséről vagy érvényességéről. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem ezzel eszközt biztosít arra, hogy a közösségi jogot az Európai Unió egész területén egyformán alkalmazzák. A jogvitában érdekelt bármelyik fél indítványozhatja az előzetes döntéshozatal iránti kérelem kezdeményezését, a nemzeti bíróság dönt az eljárás Bíróság előtt történő megindításáról Az adott tagállam bírósága által feltett, az uniós jog értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatali eljárás célja: - az uniós jogot minden tagállam bírósága egységesen értelmezze és alkalmazza annak érdekében, hogy ezáltal az gyakorlatilag is közös jog maradjon és a jogbizonytalanságok megszűnjenek. - az egyének bírói jogvédelmének javítása. javítása.
5. § Európai Bíróság ítleteinek figyelembe vétele A bírósági ítéletekből fakadó tagállami jogalkotási kötelezettségek körébe tartoznak pl.: Tagállami jogalkotást tehetnek szükségessé az Európai Unió Bíróságának ítéletei is. Ezek vonatkozásában azonban a tagállami jogalkotási feladatok meghatározása nem minden esetben egyértelmű – különösen igaz ez akkor, ha a tagállam egy adott ügyben nem érintett közvetlenül. A bírósági ítéletekből fakadó tagállami jogalkotási kötelezettségek körébe tartoznak pl.: az adott tagállam ellen indított tagállami kötelezettségszegés megállapítása iránt eljárásban hozott elmarasztaló ítéletből fakadó feladatok; a más tagállamok ellen indított ilyen eljárásban hozott elmarasztaló ítéletek, ha a kérdéses tagállami jogi rendelkezés az adott tagállam jogi megoldáshoz hasonló;
6. § Jogforrási hierarchia
Alapelve: A jogforrási hierarchiában az alacsonyabb szinten álló jogforrás nem ütközhet a magasabb szinten álló jogszabállyal
6.1. Jogforrások Jogalkotó szervek és az általuk kibocsátott jogszabályok: 1./ Országgyűlés - alkotmány és - törvény 2./ Kormány - rendeletek 3./ Kormány elnöke és tagjai - rendeletek 4./ az önkormányzatok – rendeletek
6.2. Jogszabályok
1./ Alkotmány 2./ Törvény 3./ Rendelet
6.3. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei a.) Határozat - Országgyűlés, Kormány, a kormánybizottságok és az önkormányzatok jogosultak kiadni b.) Utasítás - „A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője .... a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó utasítást adhat ki.” c.) Szabvány - gazdasági és technológiai feladat megoldási módját meghatározó állami szabványok d.) Jegybanki rendelkezés - Az MNB elnöke adja ki. Pénzforgalom tekintetében rendelkezhet jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok tevékenységéről - ezeket a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. e.) Bankfelügyeleti rendelkezés - az ÁBF elnöke adja ki f.) Statisztikai közlemény - a KSH elnöke adja ki g.) Jogi iránymutatás - az Országgyűlés, Kormány irányelvet bocsát ki, amelyben általános érvényű célokat, programokat határoz meg.
6.4. A nemzetközi szerződések a
jogforrások rendszerében Az államok között szerződésben foglalt megállapodások jöhetnek létre a nemzetközi jog szabályai szerint. Azokat a nemzetközi szerződéseket, amelyek a magánszemélyek és a jogi személyek számára közvetlenül és általános érvénnyel állapítanak meg jogokat és kötelezettségeket, törvénnyel, kormányrendelettel vagy miniszteri rendelettel ki kell hirdetni. Az előző körbe nem tartozó szerződéseket közzé kell tenni. A nemzetközi szerződések kihirdetésükkel a belső jog forrásává válnak. válnak.
6.5 Szokásjogi jogalkotás, a bíró alkotta jog A szokás az ugyanolyan vagy hasonló esetre szóló magatartást jelent. A rendi társadalom jogrendszerében a szokásjog fogalma jórészt a partikuláris jogalkotáshoz kapcsolódott. A polgári államok a szokásjogot elutasították. (Tripartium) A bírói jogalkalmazás területén a funkciójuk a jogalkalmazás. A Legfelsőbb Bíróságnak különleges helye, szerepe van az igazságszolgáltatás rendszerében: teljes ülése irányelvet és elvi döntést hoz, melyek a bíróságokra nézve kötelezőek. A jogfejlesztő szerep jogágazatonként eltérő lehet.
7. § Jogszabályok érvényességének feltételei a.) Külső érvényességi hatály: Kihirdetés Közzététel Jogalkotói hatáskör Jogszabályi hierarchia b.) Belső érvényességi feltétel: hatályosság. A jogszabály hatálya: adott időben, területen és személyekre nézve jogviszonyok keletkezhetnek, módosulhatnak, szűnhetnek meg. A hatályosságnak alapvető vizsgálati szempontjai: a.) az időbeli, b.) a területi és c.) a személyi hatály.
8. § Kihirdetés és közzététel különbsége Jogszabály kihirdetése: kihirdetése: érvényességi feltétel joghatások fűződnek hozzá jogszabályban meghatározott helyen és módon történik. Jogszabály közzététele: közzététele: jogszabály kihirdetésen kívüli megjelentetése joghatások nem fűződnek hozzá alakiságai nincsenek
8.1. Magyar Közlöny A jogszabályokat a Magyar Közlönyben kell kihirdetni (a Magyar Köztársaság hivatalos lapja) A Magyar Közlöny tartalmazza - a jogszabályokat, - a nemzetközi szerződéseket, - az Országgyűlés és a Kormány határozatait és jogi iránymutatásait, - a Legfelsőbb Bíróság irányelveit és elvi döntéseit, - a személyi kérdésekben hozott döntéseket, ideértve a köztársaság elnöke és a Kormány által adományozott kitüntetéseket is. - Jogszabály, illetőleg a miniszterelnök más közlemény közzétételét is elrendelheti. A Magyar Közlönyt a Miniszterelnöki Hivatal szerkeszti.
9. § Visszaható hatály tilalma
Általános elv, hogy a jogszabályoknak visszaható hatálya nincs. (Nullum crimen sine lege elve.) Kivétel volt ez alól a háborús és népellenes büntettek köre, amelyeknek az elkövetőit a második világháború utáni büntető rendelkezések alapján vonták felelősségre.
10. § Jogszabályi kollízió esetén igénybe vehető jogorvoslati lehetőség
A jogszabályoknak illeszkednie kell a jogrendszer egészéhez, az alacsonyabb rangú jogforrások a magasabb rangúakkal nem lehetnek ellentétesek; mindenjogszabálynak összhangban kell lennie az alkotmánnyal; a jogalkotóknak érvényesíteniük kell a jogszabályok kibocsátására vonatkozó szabályokat. A jogalkotás alkotmányosságának és törvényességének legfőbb őre az Alkotmány Bíróság. Önmagában a jogszabályok kollíziója nem eredményez alkotmányellenességet, csak akkor, ha a törvénysértő jogalkotás egyben alkotmányos szabályt vagy elvet sért.
11. § Az Európai Unió hivatalos lapja Az EU működését szabályozó Hivatalos Lap (Official Journal, OJ). A lap gyakorlatilag az Unió közlönyeként (hasonló szerepet tölt be Magyarországon a Magyar Közlöny) és közbeszerzési értesítőként is funkcionál.
Hivatalos Lapnak -L -C -S sorozata különböző információkat tartalmaz.
11. § Az Európai Unió hivatalos lapja L sorozat: Közösségi joganyag Ez a sorozat tartalmazza - az EU valamennyi hatályos jogszabályát, - az elsődleges és másodlagos jogforrásokat. Ezt a sorozatot kell keresnünk, ha például - rendeleteket, - vagy irányelveket keresünk.
11. § Az Európai Unió hivatalos lapja C sorozat: Közlemények
-
Többek között jogszabálytervezetek, vélemények, intézményi információk, híranyagok, állásajánlatok hirdetései, az Európai Parlament plenáris üléseinek jegyzőkönyvei, az Európai Bíróság ítéletei, a Számvevőszék jelentései, versenyfelhívások az uniós intézményekben és
-
az euró napi árfolyama is itt jelenik meg.
-
-
11. § Az Európai Unió hivatalos lapja S sorozat: Közbeszerzési tenderek
Az S sorozat 1998 óta csak elektronikus formában jelenik meg. Valamennyi EU tagállam - közbeszerzési felhívását, - EU intézmények felhívásait, - Phare és egyéb pályázatokat, - az Európai Beruházási Bank, - az Európai Központi Bank stb. felhívásait tartalmazza. EUR--LEX EUR Hozzáférés az európai uniós joganyaghoz: http://eur--lex.europa.eu/ http://eur
Köszönöm a figyelmet!
Dr. Kezdődy Marianna
