Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS

„Természetvédelmi követelmények” című előadás tananyaga

Zsemle Viktor Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Fejlesztési Főosztály Fejlesztési szakreferens

2008.


KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS – 2008 „Természetvédelmi követelmények” című előadás tananyaga

Ismertető a kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó természetvédelmi követelményekről Natura2000 gyepterületek földhasználati szabályai Tartalom 1. Bevezetés 2. Jogszabályi alapok 3. A kölcsönös megfeleltetés nemzeti szintű természetvédelmi követelményei 4. Natura 2000 gyepterületek földhasználati szabályai 4.1. A Natura 2000 területek 4.2. A földhasználati szabályok 4.3. A földhasználati szabályok ellenőrzése

1. Bevezetés Az Európai Unió közös agrárpolitikájával összhangban a közvetlen mezőgazdasági támogatások igénybevételéhez a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartása mellett a gazdálkodóknak be kell tartania a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények szabályait. Ezen feltételek összessége alkotja a kölcsönös megfeleltetés (angolul: cross-compliance, CC) rendszerét. A kölcsönös megfeleltetés magyarországi bevezetése – az új tagállamok többségével együtt – fokozatosan történik. 2009. január 1.-től a támogatást igénylő mezőgazdasági termelőknek igazodniuk kell a környezetvédelem, a természetvédelem és az állatjelölés területein megfogalmazott gazdálkodási követelményekhez. A köz-, állat- és növényegészségügyi valamint az állatvédelmi előírások bevezetésére a 2011-es évtől kerül sor. Éppen ezért a kölcsönös megfeleltetés bevezetésére történő felkészülés első szakaszában a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban 1782/2003/EK rendelet) III. mellékletének A. pontjában található közösségi irányelvekre és rendeletekre helyeződik a fő hangsúly.

2. Jogszabályi alapok A vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv, illetve a természetes élőhelyek valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK irányelv írja elő a tagállamok számára a közösségi jelentőségű élőhelytípusok, illetve növény- és állatfajok Zsemle Viktor Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Fejlesztési Főosztály Fejlesztési szakreferens

2



élőhelyének védelmét biztosító általános szabályokat. Azonban a 1782/2003/EK rendelet III. melléklete értelmében a kölcsönös megfeleltetésre csak bizonyos cikkek vonatkoznak. Közösségi jogszabály Kölcsönös megfeleltetést érintő cikkek A Tanács 1979. április 2-i 79/409/EGK 3. cikk, a 4. cikk (1), (2) és (4) bekezdése, irányelve a vadon élő madarak védelméről 5., 7. és 8. cikk (HL L 103., 1979.4.25., 1. o.) A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK 6., 13., 15. cikk és a 22. cikk b) pontja irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.) A két említett közösségi irányelv, illetve a kölcsönös megfeleltetést érintő cikkek magyar joganyagba való átültetéséről az alábbi jogszabályok gondoskodnak: • • • • •

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló1996. évi LV. törvény Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007 Kormány rendelet A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet

3. A kölcsönös megfeleltetés nemzeti szintű természetvédelmi követelményei A kölcsönös megfeleltetés komplex rendszerének kialakításához az egyik alapvető feltétel a nemzeti szintű követelmények megfogalmazása. Ezek szolgáltatják az alapot az ellenőrzések során megállapított konkrét meg nem felelési esetek leírására, az ezen meg nem felelési esetek szándékosság, súlyosság, mérték, tartósság és ismétlődés szempontjából történő minősítésére, illetve az esetleges gazdálkodót sújtó szankció mértékének meghatározására. A vonatkozó joghelyek alapján minden egyes – a 1782/2003/EK rendelet III. mellékletében szereplő irányelv és rendelet vonatkozásában megfogalmazásra kerültek azok a gazdálkodási követelmények, melyek betartása a közvetlen támogatások teljes összegének igénybevételét biztosítja. A nemzeti szintű követelmények kialakításánál figyelembe kell venni, hogy olyan elvárások alakuljanak ki, amelyek eleget tesznek az EU vonatkozó előírásainak, mezőgazdasági termeléshez vagy földterülethez köthetők és ugyanakkor ellenőrizhetőségi szempontból is megállják a helyüket.


3



A nemzeti szintű természetvédelmi követelmények ennek megfelelően 3 nagy csoportra oszthatók. Natura 2000 területen engedélyköteles tevékenységek korlátozása Natura 2000 területen földhasználati szabályok betartása Vadászati szabályok A követelmények: Natura 2000 területeken csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehet a gyepterületeket feltörni, felülvetni. Natura 2000 területeken az erdőkről és az erdő védelméről szóló törvény, valamint a fás szárú energetikai ültetvényekről szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó fát a természetvédelmi hatóság engedélyével lehet kivágni, telepíteni. Natura 2000 területeken mezőgazdasági tevékenység végzéséhez szükséges telep létesítéséhez a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges. Natura 2000 területeken a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges az erdőtelepítéssel, illetve az erdő igénybevételével kapcsolatos hatósági eljárásban. Natura 2000 területeken a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges a termőföld más célú hasznosítását eredményező területhasználathoz. Natura 2000 területeken be kell tartani a földhasználati szabályokat. Védelemben részesülő madárfajok egyedének tartásához, hasznosításához, bemutatásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Tilos a madarak fészkének és fészkelésének zavarása, megrongálása vagy elpusztítása. A vadászati idényen kívüli vadászat tilos. A vadászható madárfajok körébe nem tartozó faj egyedének vadászata tilos. Számszeríjjal, hurokkal, horoggal, madárléppel, veremmel, nem szelektív hálóval történő vadászat tilos. Légi, motoros járműből, továbbá az óránként öt kilométert meghaladó sebességgel közlekedő vízi járműből történő vadászat tilos. Mesterséges fényforrás, automata vagy félautomata 4




fegyver, vak és megcsonkított élő csali állat, áramütést okozó elektromos eszközök, a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz , robbanószerek, tükör és más vakító eszköz, mérgezett vagy altató csalétkek, nem szelektív csapdázási módszerek, vadászható madárfajok esetében a madarak tömeges vagy nem szelektív befogását vagy elpusztítását eredményező, illetve a fajok helyi eltűnését eredményező csapdázási eszköz, illetve eljárás és módszer, elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök vadászatban való használata tilos. Tilos a védett növényfajok egyedeinek engedély nélküli elpusztítása, károsítása, begyűjtése, birtokban tartása, adásvétele, cseréje. Nem őshonos élő szervezetek betelepítéséhez engedély szükséges.

4. Natura 2000 gyepterületek földhasználati szabályai 4.1. A Natura 2000 területek Az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontjától Magyarországra is érvényes a két uniós direktíva, a Madárvédelmi- és az Élőhelyvédelmi Irányelv. Ennek értelmében hazánk köteles volt közösségi jelentőségű természetes élőhelyei, valamint állat- és növényfajai védelmében területeket kijelölni, amelyek így az EU ökológiai hálózatának, a Natura 2000 hálózatnak a részeivé váltak. A Natura 2000 bevezetését hazánkban a 275/2004 (X.8.) kormányrendelet írja elő és szabályozza. Az említett kormányrendelet felsorolás-szerűen 55 különleges madárvédelmi területet és 467 db különleges természet-megőrzési területet tartalmaz, mely összesen 1,2 millió hektárt fed le az ország területéből. Így hazánk területének összesen mintegy 21 %-a kerül valamilyen formában természetvédelmi oltalom alá. Az említett jogszabály sorolja fel azokat az élőhelytípusokat, növény- és állatfajokat, melyek alapján a Natura 2000 területek kijelölése megtörténik. Magyarország ily módon kijelölt Natura 2000 területein igen nagy százalékban vannak mezőgazdasági területek, gyepek, tavak, folyók, amelyeken már hosszú idő óta gazdálkodás folyik. A Natura 2000 területek védelmében tehát különösen hangsúlyos a gazdálkodók, a földhasználók szerepe. Fontos kiemelni, hogy a Natura 2000 nem azonos szabályozásokkal és következményekkel jár, mint a „hagyományos” természetvédelem. A Natura 2000 hálózat védelmi követelménye különbözik a védett természeti területekétől azáltal, hogy kizárólag azon fajok és Zsemle Viktor Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Fejlesztési Főosztály Fejlesztési szakreferens

5



élőhelytípusok szempontjából kell a speciális védelmet biztosítani, amelyek alapján a területet kijelölték. Így ha az összeegyeztethető a védelemmel, a gazdálkodás bizonyos formái a területen továbbra is folytathatók és folytatandók. Ez a gazdálkodás azonban bizonyos feltételekhez kötött, különös tekintettel a Natura 2000 gyepterületeken történő gyepgazdálkodás, aminek feltételei a 269/2007. (X. 18.) Kormányrendeletben kerültek rögzítésre. 4.2. A földhasználati szabályok A kölcsönös megfeleltetés nemzeti szintű követelményei között a földhasználati szabályok betartása egy követelményként szerepel, de tulajdonképpen itt számos kötelezettség betartásáról van szó. A 269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet értelmében a Natura 2000 gyepterületek földhasználati előírásai a következők: 1. A gyepterületeket legeltetéssel, illetve kaszálással kell hasznosítani. 2. Gyepterületen csak szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly legeltethető. 3. A gyepterület túllegeltetése tilos. 4. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos. 5. Tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kiszórása tilos. 6. A terület legalább 5, legfeljebb 10%-át - beleértve a természetvédelmi érdekből hatósági határozattal elrendelt eseti korlátozással érintett földterületeket is - kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni. 7. A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. 8. Napnyugtától napkeltéig a gépi munkavégzés tilos. Engedélyhez kötött tevékenységek 9. A nád irtásához: - Natura 2000 gyepterületeken a felügyelőség engedélye szükséges, - helyi jelentőségű védett természeti területnek minősülő Natura 2000 gyepterület esetében a települési önkormányzat jegyzőjének (a fővárosban a főjegyzőnek) az engedélye szükséges. 10. Az október 31. és április 23. között történő legeltetéshez: - Natura 2000 gyepterületeken a felügyelőség engedélye szükséges, - helyi jelentőségű védett természeti területnek minősülő Natura 2000 gyepterület esetében a települési önkormányzat jegyzőjének (a fővárosban a főjegyzőnek) az engedélye szükséges. 11. Vadgazdálkodási létesítmények, berendezések kialakításához a vadászati hatóság engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárásban szakhatóságként vesz részt: - Natura 2000 gyepterületeken a felügyelőség, - helyi jelentőségű védett természeti területnek minősülő Natura 2000 gyepterület esetében a települési önkormányzat jegyzője (a fővárosban a főjegyző). Kaszálás szabályai 12. A kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől, az ott élő 6




állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. 13. A kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelező. 14. Az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással. 15. Az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedése és terjedése elleni speciális növényvédőszer-kijuttatáson kívül egyéb vegyszerhasználat tilos. 16. A kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt a földhasználónak legalább öt munkanappal írásban be kell jelentenie a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak. Amennyiben az inváziós és termőhely-idegen növényfajok elleni védekezés során a földhasználó nem tudja betartani a kaszálatlanul hagyott területre vonatkozó 5%-os határértéket, úgy ezt a kaszálás időpontjáról szóló előzetes bejelentésével egy időben jeleznie kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak. 17. Gyepterületen a szálas takarmány tárolása a kaszálást követő 30 napon túl tilos. A Natura 2000 területeken előforduló közösségi jelentőségű fajokat és élőhelyeket veszélyeztető lágy- és fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok 1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok: Magyar név akác amerikai kőris bálványfa keskenylevelű ezüstfa fekete fenyő erdei fenyő gyalogakác kései meggy zöld juhar

Tudományos név Robinia pseudo-acacia Fraxinus americana Ailanthus altissima Elaeagnus angustifolia Pinus nigra Pinus silvestris Amorpha fruticosa Prunus serotina Acer negundo

2. Lágyszárú inváziós növényfajok: Magyar név alkörmös japánkeserűfű fajok kanadai aranyvessző magas aranyvessző parlagfű selyemkóró süntök

Tudományos név Phytolacca americana Fallopia spp. Solidago canadensis Solidago gigantea Ambrosia artemisifolia Asclepias syriaca Echinocystis lobata


7



4.3. A földhasználati szabályok ellenőrzése Követelmény A gyepterületeket legeltetéssel, kaszálással kell hasznosítani.

illetve

Gyepterületen csak szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly legeltethető.

A gyepterület túllegeltetése tilos.

A gazdálkodási tevékenység során gyepfelszín maradandó károsítása tilos.

a

Tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kiszórása tilos.

Meg nem felelési eset/ellenőrzés A gazdálkodó valamely gyepparcelláját/parcelláit nem kaszálással vagy legeltetéssel hasznosítja. (Gyógynövénytermesztés, vetőmagtermesztés, sportcélú hasznosítás, talajvédelmi hasznosítás stb.) - Helyszíni ellenőrzés: Vannak-e állatok a gyepterületen illetve látszik-e kaszálás nyoma? - Legeltetési napló bejegyzései alapján A gazdálkodó valamely gyepparcelláján/parcelláin szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló vagy bivalyon kívül más állatfajt legeltet. - Helyszíni ellenőrzés: A felsoroltakon kívül található-e más állatfaj a gyepterületen? - Legeltetési napló bejegyzései alapján A gazdálkodó valamely parcelláján/-parcelláin a gyep a magas állatsűrűséggel történő legeltetésből eredően károsodik, melynek során a gyepben az állományalkotó fűfélék rövidre rágása és taposás következtében a gyep foltokban kiritkul vagy a talajfelszín fedetlenné válik. - Helyszíni ellenőrzés alapján. A gazdálkodó valamely gyepparcelláján/parcelláin egyértelműen megállapítható, hogy a gyepfelszín a gazdálkodási tevékenység során maradandóan károsult (pl. mély keréknyom…). - Helyszíni ellenőrzés alapján. A gazdálkodó valamely gyepparcelláján/parcelláin trágyakijuttatás történt, azaz a tápanyag-utánpótlás nem csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származik. - Helyszíni ellenőrzés - Trágyázási napló alapján.


8



A terület legalább 5, legfeljebb 10%-át beleértve a természetvédelmi érdekből hatósági határozattal elrendelt eseti korlátozással érintett földterületeket is kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni.

A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos.

Napnyugtától napkeltéig munkavégzés tilos.

a

gépi

A nád irtásához: - Natura 2000 gyepterületeken a felügyelőség engedélye szükséges, - helyi jelentőségű védett természeti területnek minősülő Natura 2000 gyepterület esetében a települési önkormányzat jegyzőjének (a fővárosban a főjegyzőnek) az engedélye szükséges. Az október 31. és április 23. között történő legeltetéshez: - Natura 2000 gyepterületeken a felügyelőség engedélye szükséges, - helyi jelentőségű védett természeti területnek minősülő Natura 2000 gyepterület esetében a települési önkormányzat jegyzőjének (a fővárosban a főjegyzőnek) az engedélye szükséges

A gazdálkodó valamely gyepparcelláján/parcelláin a terület kevesebb, mint 5%-át hagyják kaszálatlanul, és ezt a megfelelő indoklással (lásd 16. követelmény) nem jelentette írásban az illetékes nemzeti park igazgatóságnak. - Helyszíni ellenőrzés, területmérés alapján. A gazdálkodó valamely gyepparcelláján/parcelláin a terület több, mint 10%-át hagyják kaszálatlanul. - Helyszíni ellenőrzés, területmérés alapján. A gazdálkodó valamely gyepparcelláján/parcelláin egyértelműen megállapítható, hogy két egymást követő kaszálás alkalmával ugyanazt a területet hagyták kaszálatlanul. - Helyszíni ellenőrzés alapján. A gazdálkodó valamely gyepparcelláján/parcelláin egyértelmű jele van annak, hogy a belvizet elvezetik (pl. vízelvezető árok…egyéb) vagy a területet öntözik (pl. öntözőrendszer). - Helyszíni ellenőrzés alapján. A gazdálkodó valamely gyepparcelláján/parcelláin napnyugtától napkeltéig tartó időszakban gépi munkavégzés történt. A gazdálkodó valamely gyepparcelláján/parcelláin történt nádirtás esetében nem rendelkezik az illetékes hatóság érvényes engedélyével, illetve a nád irtását nem az engedélyben foglaltaknak megfelelő módon/helyen végzi. - Helyszíni ellenőrzés és az engedély ellenőrzése alapján. Amennyiben a gazdálkodó valamely gyepparcelláján/-parcelláin október 31. és április 23. között legeltetés történt, nem rendelkezik az illetékes hatóság érvényes engedélyével. - Helyszíni ellenőrzés, legeltetési napló és az engedély ellenőrzése alapján.


9



Vadgazdálkodási létesítmények, berendezések kialakításához a vadászati hatóság engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárásban szakhatóságként vesz részt: - Natura 2000 gyepterületeken a felügyelőség, - helyi jelentőségű védett természeti területnek minősülő Natura 2000 gyepterület esetében a települési önkormányzat jegyzője (a fővárosban a főjegyző). A kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől, az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. A kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelező.

Az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással.

Az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedése és terjedése elleni speciális növényvédőszerkijuttatáson kívül egyéb vegyszerhasználat tilos.

Amennyiben a gazdálkodó valamely gyepparcelláján/-parcelláin vadgazdálkodási létesítmény, berendezés kialakítása történt, nem rendelkezik a vadászati hatóság engedélyével, illetve a vadgazdálkodási létesítmény, berendezés kialakítását nem az engedélyben foglaltaknak megfelelő módon/helyen végzi. - Helyszíni ellenőrzés és az engedély ellenőrzése alapján.

A gazdálkodó valamely gyepparcelláján/parcelláin a kaszálást nem a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől, az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül végzi. - Helyszíni ellenőrzés alapján. A gazdálkodó valamely gyepparcelláján/parcelláin a kaszálás során nem használ vadriasztó láncot. - Helyszíni ellenőrzés alapján - Géppark ellenőrzése: Van-e a gazdaság tulajdonában vadriasztó lánc? Ha kölcsönkapja, bérli valakitől, van-e dokumentum róla? A gazdálkodó valamely gyepparcelláján/parcelláin inváziós vagy termőhely-idegen növényfajok megtelepedése és terjedése észlelhető. - Helyszíni ellenőrzés: Előfordul-e a gyepterületen olyan lágy- vagy fásszárú növényfaj, amely veszélyezteti az adott Natura közösségi 2000 gyepterületre jellemző jelentőségű fajokat, valamint természetes élőhelytípusokat, illetve az adott Natura 2000 élőhely természetes társulásának nem képezi részét? A gazdálkodó valamely gyepparcelláján/parcelláin az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedése és terjedése elleni speciális növényvédőszer-kijuttatáson kívül egyéb vegyszer került felhasználásra. (Speciális növényvédőszer- kijuttatás alatt a pontos, 10




A kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt a földhasználónak legalább öt munkanappal írásban be kell jelentenie a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak.

Gyepterületen a szálas takarmány tárolása a kaszálást követő 30 napon túl tilos.

cseppmentes és célirányos vegyszer-kijuttatás értendő - így különösen a tuskó-, sarj- vagy levélkenés, a pontpermetezés, illetve a tőinjektálás technológiájának alkalmazása) - Helyszíni ellenőrzés és permetezési napló alapján. A gazdálkodó valamely gyepparcelláján/parcelláin a kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább öt munkanappal írásban nem jelentette be a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak. - Helyszíni ellenőrzés, illetve az illetékes nemzeti park igazgatóságnál az írásos bejelentés ellenőrzése alapján. A gazdálkodó valamely gyepparcelláján/parcelláin a lekaszált szálas takarmányt nem vitték le 30 napon belül a gyepterületről. - Helyszíni ellenőrzés, illetve a Gazdálkodási Napló bejegyzései alapján.


11

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával

Recommend Documents