Európai közjog- és politika 2

Európai közjog és politika - 2

by Syria©2009

Európai közjog- és politika 2 Bevezetés az EU politikáiba (szerk.: Kende T. – Szűcs T.) - 2009 Kötelező részek (2009): - 41-63 - 449-518 - 638-699 - 945-1004 Külső: - 63-103 - 699-833 Kötelező:

Bevezetés (41-63) 1. Az Uniós politikák kialakulása, jellegzetességei és fejlődési lehetőségei -

-

központosított nemzetállam felemelkedése à ma globalizáció, multinacionális vállalatok nem a nemzeti szuverenitás elvesztése, csak a tagállamokkal való együttes gyakorlása EU intézmények – alkumechanizmus Eu politikáinak általános érvényű fogalma ∅ o 1. pillér: fontos: versenypolitika o 2. pillér: közös kül- és biztonságpolitika o 3. pillér: belső piac működéséhez szorosan kötődő politikák: Bizottság saját hatáskörben, közvetlenül alkalmazhatja a vonatkozó jogszabályokat politikák felosztása /Theodore Lowi/ (a könyv nem ezt használja…): o „constituent” (alkotmányozó): alapvető szerződések keretei, magas szintű kormányzati tárgyalások o „distributive” (elosztó): tipikusan a közös mezőgazdasági politika o „redistributive” (újraelosztó): gazdagabb régióktól a szegényebb térségek felé áramoltatott források o „regulatory” (szabályozó): adott szakterület részletes, uniós szintű harmonizálása

2. Általános fejlődési tendenciák és sajátosságok -

EK megalakulásakor más prioritások, mint a későbbi bővítéseknél

Az Európai Stratégia”:

Tanács 2000 márciusábanLisszabonban rendezett informális ülése - „Lisszaboni

-

informatikai robbanás + szociális kihívásokra összpontosít belső piac kiteljesítése, szolgáltatások szabaddá tétele „Európai Kutatási és Innovációs Térség” létrehozása versenyképesebbé, dinamikusabbá, tudásalapú gazdasággá válhat

-

USA-val szembeni hátrány legyőzése + ázsiai versenytársak 1990-es évek: PHARE-program: keletiek felzárkóztatása, felkészítése a csatlakozásra (csak mérsékelt támogatás) korábban elsősorban gazdasági integrációt célzó politikák (low politics) o külpolitikai ügyek (high politics) – tagállami kézben voltak Egységes Európai Okmány egységes jogi keret 1991 – Maastricht

-

1


-

by Syria©2009

1997 – Amszterdam o összehangolt foglalkoztatási stratégia 2003 – Nizza o szociális kérdések 2004, 2007 – bővítés

3. A szabályozó típusú politikák -

RSZ – elosztó típusú politikák domináltak à később szabályozó típusúak Agenda 2000 – nettó befizetők a saját hozzájárulásuk korlátozására törekedtek EU – kis, kötött költségvetés Bizottság: befolyás + ellenőrzés belépő országok: Acquis Átvételét szolgáló Nemzeti Program

4. A politikaformálás főszereplői - Európai Bizottság – kezdeményezési jog (de a legtöbb javaslat a tagállamoktól, érdekcsoportoktól, lobbiszervezetektől… stb. jön) o formailag ők is a Bizottságon keresztül tudnak intézkedni o de: Bizottság döntését a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia 4.1 A Bizottság - „kvázikormány” - Főigazgatóságok (DG-General Directorates) o eltérő tulajdonságok és munkamódszerek o sajátos érdekstruktúrák - tagállamok által meghatározott körben mozoghat - kezdeményezési jog (public initiator role), de: - a létező politikák csupán 5-10%-a tekinthető a Bizottság spontán kezdeményezésének 4.2 Miniszterek Tanácsa - Általános Ügyek Tanács az újabb politikák és kompetenciák miatt egyre kevésbé tudja ellátni koordináló szerepét - ágazati tanácsülések: adott ágazatok ügyvitelére koncentrálnak - Tanács Főtitkársága: o Bizottság ellensúlya 4.3 Nemzeti kormányok szerepe: - meghatározó szerep, mivel ők delegálják a Tanács tagjait - euro-pesszimista időszakok: tagállami magatartás: felelősség áthárítása - felfutó időszakok: új kezdeményezések - elnökségi periódusok: kitűnő alkalom az adott ország preferenciáinak közös prioritássá tételére (pl. Finnország: EU északi dimenzióinak szorgalmazása; Portugália: internetkorszak; Franciaország: szociális dimenzió stb.) - vagyis: meghatározó mindig a hazai társadalmi – gazdasági – politikai háttér 4.4 Az alkufolyamat egyéb szereplői - alkuban résztvevők számának növekedése à hatékonyság csökkenése o megakadályozására: minősített többség kiszélesítése - egyes országok érdekérvényesítő-képessége eltérő o nagyban függ a hazai koordináció hatékonyságától - érdekcsoportok, lobbyszervezetek (hasonló a washingtoni lobbykörhöz) súlya nő o EU ügyekre specializálódott konzulens cégek o ügyvédi irodák, nagyobb önálló vállalatok, civil és zöld szervezetek o multinacionális vállalatok • COPA – mezőgazdasági dolgozó szervezete 2


-

by Syria©2009

• UNICE – információs és technológiai cégek • ERT – Európai legnagyobb vállalatai o cél: az üzleti szféra és az uniós, ill. tagállami adminisztrációk közötti kapcsolatok formálása EU szakbizottságok és munkacsoportok megsokszorozódása

5. Célok, funkciók, végrehajtás és ellenőrzés -

-

-

Európa: kezdettől fogva alkotmányos stabilizáló jellegű funkciók (USA: inkább szabályozási) 1980-as évek közepe: közös piac igénye politikák átfogó célja: szabályozni s támogatni kívánt területek és társadalmi rétegek vagy élet- és érdekviszonyok egységes, európai szintű rendezése minden politika alapelveinek elfogadása előtt hosszú vita à utána konkrét uniós és tagállami szabályozás o ebből jön létre egy összetett rendszer – ellenőrzés egyre nehezebb fontos szerep az Európai Bíróságnak o szabálysértési eljárások (főleg a régi tagállamok részéről) o ítélkezési gyakorlat szigorítása • szorosabb integráció • belső piac zavartalan működése miatt monitoring: Egységes Piaci Eredménytábla közösségi jog alkalmazásának decentralizálása felé mutató tendencia o Ügynökségek felállítása – végrehajtás specializáltan

6. Az uniós politikák fejlődési lehetőségei -

differenciált integráció koncepciója 2007-es költségvetés – pénzügyi perspektíva szerkezete, prioritásai fenntartható fejlődés megteremtése: szociális, belbiztonsági és környezetvédelmi célok elérésével költségvetés: o nagy része: mezőgazdaság, környezetvédelem o regionális versenyképesség o szabadság, biztonság és igazságosság tételének kialakítása

Kötelező: 449-518 1. Bevezetés - Gazdasági és társadalmi kohéziós politika: fejlesztési célkitűzések, felzárkóztatási intézkedések és eljárások összessége - fő cél: közösség egészének fejlődése – elmaradottak támogatása - gazdasági és társadalmi kohézió: o Egységes Európai Okmány vezette be a fogalmat o célterület: régió o tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása az elmaradott területek fejlesztéséért - Strukturális politika: intézkedések és eljárások összessége, melyek adott gazdasági vagy társadalmi szerkezeti hiányosságok, lemaradások felszámolását, csökkentését célozzák o regionális politika kiszolgálója (strukturális alapokból finanszírozzák - Regionális politika: célok, intézkedések, eljárások összessége, amelyek egy adott földrajzi, igazgatási vagy statisztikai-tervezési egységnek más ilyen egységekhez képest fennálló elmaradottságának csökkentésére vagy megszüntetésére irányul

2. Az EU regionális politikájának története -

regionális politika: európai integrációs folyamatok hatékony eszköze 3


-

by Syria©2009

unión belüli regionális különbségek kezelése

2.1. A kezdetek o alapító szerződések: nem szól róla (RSZ-ben nincs) • csak RSZ 123. cikk alapján: Európai Szociális Alap (ESZA) létrehozása • Európai Beruházási Bank (EBB) – finanszírozás • mindegyik tagállam, kb. egyformán fejlett o 50-es évek: számottevő regionális különbségek • elmaradottabb régiók komparatív előnyökre tehetnek szert a termelési tényezők akadálymentes mozgása révén o 60-as évek: ESZA és EBB (még) elégséges 2.2. Az európai regionális politikai alapjainak kialakulása: az Európai Regionális Fejlesztési Alap o 60-as évek vége: elmaradottsággal sokáig kell számolniuk o 70-es évek: gazdasági visszaesés • gazdasági és pénzügyi unió irányába tett első lépések • gazdasági integráció vesztesei kapjanak ellentételezést (pl. regionális politika) o 1967: Bizottságon belül: regionális politikáért felelős (XVI.) Főigazgatóság o 1971: tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy nemzeti regionális politikájukon belül meghatározzák a saját legfejlettebb régióiknak nyújtható támogatást (legfejlettebb régiónak max. 20%-os beruházási támogatás) o közösség első kibővülése: szegényebb Írország is csatlakozott o politikai alkufolyamat: regionális politika forrásaival meg lehetett vásárolni egy-egy engedményt a csatlakozási tárgyalások során o 1972: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – 1975-től működik • tagállami befizetések újraelosztása • DE: alacsony költségvetés à nem hatékony • kvótarendszer: előre meghatározták, hogy az egyes tagállamok milyen arányban részesedhetnek az ERFA-ból • régiók 4 kategóriája: § legfejlettebb régió: max. 20% kormányzati támogatás § 2. kategória: max 25% § 3. kategória: max. 30% § utolsó kategória:35%-ot meghaladó támogatás felett Bizottság ellenőrzési joga o 1979: lazítottak a kvótarendszeren o 1984: aránysávokat határoztak meg a tagállamok részesedésére o Projektumtámogatás: támogatást a benyújtott projektumokra fizették o Programtámogatás: kvótán kívüli támogatás 2.3. Az Egységes Európai Okmány és a strukturális alapok 1989-es reformja o RSZ-be beillesztette a 3. rész V. címét: Gazdasági és társadalmi kohézió o alapja: 1988-as öt tanácsi rendelet o 4 alapelv: • koncentráció • partnerség • programozás • addicionalitás 2.4. A források megteremtése: a Delors I csomag o pénzforrások kibővítése (megduplázása): Jacques Delors – Delors-I csomag 2.5. A kedvezményezett régiók lehatárolásának egységesítése: a NUTS-rendszer o támogatott régiók lehatárolását a tagállamok végezték – statisztikai torzulások o à NUTS rendszer (Nomenclature des unités territorial statistique) o Eurostat véleményezi és hagyja jóvá 4


• • • • • •

by Syria©2009

NUTS I: tartomány, ország NUTS II: makrorégió NUTS III: kisebb közigazgatási egység NUTS IV: kistérség, hat államban NUTS V: helyi közigazgatási egység (pl. község) 2003: NUTS I: 3-7 millió, NUTS II: 800.000 – 3 millió, NUTS III: 150-800.000

2.6. A Maastricht-i Szerződés – a Kohéziós Alap o Európai Kohéziós Alap • kedvezményezettjei tagállamok • pro capita GNP EK átlag 90 %-a alatt • Régiók Bizottsága – véleményezési jog 2.7. A strukturális alapok reformja és forrásaik növelése: 1993-1999 o finomítottak a koncentráció elve alapján meghatározott célokon, egyszerűsítették sé áttekinthetőbbé tették az eljárásokat o 1994 – Európai Beruházási Alap – tőkéjét a tagállamok jegyzik o Delors-II – 1994-1999 – 150 md EUR 2.8. Az 1995-ös kibővülés o Ausztria, Svédország, Finnország o nettó befizetőkké váltak

3. Az EU regionális politikájának alapjai •

Egységes Európai Okmány o elmaradott régiók gazdasági és társadalmi kohéziójának elősegítése o gazdaságpolitika koordinálása o közös politikák kialakítása és végrehajtása o strukturális politika alkalmazása o komplex intézkedések o projektumok közvetlen támogatása (Kohéziós Alap)

3.1. A regionális politika jogforrásai 3.1.1.Elsődleges joganyag o EKSZ 3. rész XIV. cím: gazdasági és társadalmi kohézió o Maastr. SZ, ASZ, NSZ is módosította o mai formája: § 158. cikk: gazdasági és társadalmi kohézió célja: elmaradottság felszámolása § 159. cikk: ennek alapelemei: • tagállami politikák összehangolása, strukturális alapok, finanszírozási lehetőségek, Bizottság jelentéstételi kötelezettsége § 160. cikk: ERFA § 161. cikk: felhatalmazza a Tanácsot, hogy a strukturális alapokra és a Kohéziós Alapra vonatkozó rendeleteke alkosson § 162. cikk: Gazdasági és Szociális Bizottság és a régiók Bizottságának véleménynyilvánítást biztosít 3.1.2.Másodlagos joganyag o strukturális alapok működésére és a Kohéziós Alap létrehozására és működésére vonatkozó rendeletek o az öt 1988-as rendelet: § 2052/88/EGK – keretrendelet § 4253/88/EGK – az előző végrehajtása § 4254/88/EGK – Európai Regionális Fejlesztési Alap § 4255/88/EGK – Európai szociális Alap 5


by Syria©2009

§ 4256/88/EGK – Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap o 2052/88/EGK – strukturális politika fő alapelvei + 5 fő célkitűzés (programozás, addicionalitás …) o másodlagos joganyag módosítása – 1999 június à 2000-2006-os időszakra vonatkozó alapvető másodlagos joganyag § 1260/1999/EGK tanácsi rendelet • politikai célkitűzések • strukturális alapoknak a célkitűzések megvalósításában való részvétele • rendelkezésre álló keretösszeg • strukturális politika alapelvei • tervezési, végrehajtási, ellenőrzési eljárások § ERFA feladatai + finanszírozható intézkedések köre § ESZA - ↑ § Halászati Orientációs Finanszírozási Eszköz § Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap részalapja § Kohéziós Alapot létrehozó tanácsi rendeletet is módosították 3.2. A regionális politika alapelvei 3.2.1.Koncentráció o pontosan meghatározott célokra kell összpontosítani a rendelkezésre álló forrásokat o 1. célkitűzés: elmaradott régiók támogatása o 2. célkitűzés: strukturális nehézségekkel küzdő területek támogatása o 3. célkitűzés: emberi erőforrások fejlesztése 3.2.2.A Partnerség o Bizottság, tagállami központi hatóságok, tagállami regionális önkormányzatok, helyi magán- és köztestületek közötti együttműködés o erősíti a regionális és helyi intézmények szerepét

intézmények,

3.2.3. A programozás o politika megtervezése, prioritások meghatározása, projektumok pontos beazonosítása 3.2.4. Az addicionalitás o uniós regionális politika forrásai ne helyettesítsék az egyes tagállamok saját fejlesztési célú forrásait, hanem egészítsék ki azokat o tagállamok: ellenőrzés lehetőségének megteremtése 3.3. A regionális politika megvalósítása 3.3.1.A pénzügyi források: a strukturális alapok és egyéb intézmények 3.3.1.1. Az európai regionális Fejlesztési Alap (ERFA) § 1975 januárjától működik § strukturális források felét adja 3.3.1.2. Az Európai Szociális Alap (ESZA) § dolgozók elhelyezkedési lehetőségeinek és életszínvonalának javítása § munkahelyteremtés § munkaerő földrajzi és szakmai mobilitásának támogatása § humán erőforrás fejlesztése és többéves nemzeti cselekvési programok megvalósításának támogatása 3.3.1.3. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) § mezőgazdasági struktúrák átalakítása, termékszerkezet-váltás finanszírozása § mezőgazdasági mellékágazatok fejlesztése 6


by Syria©2009

3.3.1.4. A Halászati Orientációs Finanszírozási Eszköz (HOFE) § halászati övezetek regionális természetű problémáit hivatott orvosolni 3.3.1.5. Egyéb pénzügyi eszközök és intézmények § Európai Beruházási Bank § Európai Beruházási Alap – közvetlen tőkebefektetés 3.3.2.A regionális politika megvalósításának eljárásrendje o eljárási szabályok meghatározzák a támogatásra jogosult területek lehatárolását, o a tagállamonkénti indikatív támogatási keretek nagyságát, o a közösségi támogatásban részesülő projektumok beazonosítását, o végrehajtási rendet o kifizetési mechanizmusokat o közösségi és tagállami intézmények szerepét és körét 3.3.2.1. A tagállami kezdeményezésű programok megvalósításának rendje § több eljárási szakasz: o 1. Támogatásra jogosult földrajzi területek meghatározása § elmaradott régiók (1. célkitűzés) – NUTS-II közösségi GDP 75%-át el nem érők § strukturális nehézségekkel küzdő területek (2. célkitűzés) – tagállamokkal együttműködve – népességszám szerint § 3. célkitűzés – tagállami hatáskör o 2. Egy főre jutó támogatás meghatározása o 3. Fejlesztési prioritások meghatározása § Közösségi Támogatási Keret (Community Support Framework) o 1. szakasz: nemzeti fejlesztési terv készítése (Bizottság részére benyújtani) § tagállam gazdasági társadalmi helyzetének átfogó leírása § regionális politikai stratégia § regionális fejlesztési terv megvalósításához szükséges finanszírozási igények táblázata § partnerség elveinek alkalmazása o 2. szakasz: közösségi támogatási keret jóváhagyása – Bizottság § fejlesztési stratégia, prioritások § közösségi támogatási keret kidolgozása § indikatív finanszírozási terv § irányító hatóságok nevesítése, partnerség elve o 3. szakasz: operatív programok § több strukturális alapból támogatott fejlesztési feladatok végrehajtását rögzítik § egyes célkitűzések megvalósítása § közösségi támogatási keret eljárási, pénzügyi és intézményi végrehajtási részletei § részletes finanszírozási terv § végrehajtás: Bizottság jóváhagyásával § 1993 – egységes programozási dokumentum (Single Programming dokument) o egyszerűsített eljárás – a 3 szakasz összevonása § 2. célkitűzésnél regiónként § 3.-nál tagállami szinten § 1.-nél az 1 millió € alatti programoknál o közösség: inkább ellenőrzés § 2000 óta: irányító hatóság: konkrét tervek elkészítése és a projektek kiválasztása o program operatív irányítása o programok felügyelete: monitoring testületek, bizottságok 7


by Syria©2009

3.3.2.2. A közösségi kezdeményezések § 1980-as évek: kvótán felüli programok § Bizottság meghatározza a kezdeményezések irányelveinek tervezetét, egyezteti az EP-vel, tagállamokkal à irányelvekben rögzíti a o fő célokat o tervezett intézkedések típusát o erre szánt pénzügyi források § tagállamok programokkal pályáznak – Bizottság dönt § 1994-1999: 13 kezdeményezés: o határmenti régiók együttműködése – Interreg II o mezőgazdasági fejlesztés – Leader II o emberi erőforrás fejlesztés – Employment o munkaerő árképzése az ipari változásokhoz – Adapt o szénbányászati övezetek szerkezetváltása – Rechar II o acélipari övezetek szerkezetváltása – Resider II o hadiipari övezetek diverzifikálása – Konver o textil-és ruhaipari övezetek diverzifikálása – Retex o Észak-írországi béketeremtési program – Peace o kis-és középvállalatok fejlesztése – Sme o válság sújtotta városok – Urban o halászati szerkezetátalakítás – Pesca o periférikus régiók integrációja – Regis § 2000-2006 – 4 kezdeményezés: o határmenti régiók együttműködése – Interreg III o társadalmi és gazdasági válságjelenségekkel küzdő városok – Urban o vidékfejlesztés – Leader + o foglalkoztatásban megjelenő diszkrimináció valamennyi formája elleni küzdelem segítése – Equal § innovatív intézkedések (Innovative Actions) 3.4. A Kohéziós Alap o MSZ hozta létre o Eu regionális politikájának része o strukturális politikát szolgál, kedvezményezettjei mégis a tagállamok, nem régiók o jellemzői: § tagállami szintű elosztás § kedvezményezetti státus feltétele: GNP átlag ne haladja meg az uniós 90%-át § gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában foglaltak teljesítése (stabilitási és növekedési egyezmény) – az € bevezetésének feltételei § projektumfinanszírozás – egyedi projektumokat támogat § két szektor: közlekedési infrastruktúra és környezetvédelem terén használható fel § közösségi finanszírozás aránya max. 80-85% (a maradék magánforrás) o elbíráláskor a Bizottság figyelembe veszi: § projektumok európai jelentőséggel is bírjanak § közösségi politikákat tartsák tiszteletben o célkitűzéseket a MSZ-hez csatolt gazdasági-társadalmi kohézióról szóló kiegészítő jegyzőkönyv tartalmazza

4. Az Agenda 2000 • 1999. március 24-25 – Agenda 2000 jóváhagyása, • legfőbb célkitűzése: a 2000-2006-os pénzügyi keret meghatározása • Unió bővítés finanszírozási keret? • strukturális politika reformja 8


•

by Syria©2009

előcsatlakozási eszközök fejlesztése

4.1. A regionális politika alapelveinek megújítása 4.1.1.A koncentráció o leginkább a koncentrációt megjelenítő célrendszert reformálták meg 4.1.1.1. A regionális politika 3 célkitűzésének reformja § 1. cél: elmaradott régiók támogatása • közösségi GDP 75%-át el nem érő NUTS II régiók • földrajzilag legtávolabb eső közösségi területek • ritkán lakott területek § 2. cél: valamennyi strukturális probléma egy célkitűzés alatt • gazdasági és társadalmi felzárkóztatás • kedvezményezettek: o ipari és szolgáltatási szerkezetváltáson átmenő területek o hanyatló mezőgazdasági régiók o válságjelenségekkel küzdő városi övezetek o halászattól egyoldalúan függő területek § 3. cél: emberi erőforrás-fejlesztés új megközelítése: • oktatási, képzési, foglalkoztatási politikák 4.1.1.2. A strukturális alapok részvétele az egyes célkitűzések megvalósításában

1. célkitűzés 2. célkitűzés 3. célkitűzés

ERFA

ESZA

EMOGA

HOFE

X X

X X X

X

X

4.1.1.3. A tagállamonként indikatív allokáció meghatározása § indikatív támogatási keretek meghatározásának szempontjai: o népesség o regionális fejlettség o tagállami prosperitás o szerkezeti problémák súlya, különös tekintettel a munkanélküliségre § strukturális támogatások éves nagysága nem haladhatja meg az adott tagállam GNP-jének 4%-át 4.1.1.4. A kedvezményezetti státusukat elveszítő régiók utótámogatása § phasing out – utótámogatás 4.1.2. A partnerség § partnerség elvének kiszélesítése § Bizottság szerepe: o stratégiai irányítás o forráselosztás és monitoring § tagállamok: o program operatív irányítása és ellenőrzése 4.1.3. Az addicionlaitás § három fázisban írják elő az addicionalitás ellenőrzését: o ex-ante – tervezéskor o mid-term – megvalósítás során o ex-post – program végén 4.2. A Kohéziós Alap fenntartása 9


by Syria©2009

o Agenda 2000 szigorított feltételei: § 2003 – érintett 4 tagállam kedvezményezetti státusának felülvizsgálata § megerősítették a makrogazdasági feltételességet § nehezebb elérni a 80-85%-os maximális közösségi finanszírozási arányt 4.3. A 2000-2006-os pénzügyi perspektíva o 7 éves keret magában foglalja: § közösség valamennyi politikáját, § működési kiadásokat § előcsatlakozási eszközök forrásait § Unió kibővítésének fedezetét § saját forrásoknak a közösségi GNP-hez mért felső határát 4.3.1. A strukturális politikák § nettó befizetők álláspontja érvényesült: kiadásokat stabilizálták – pénzügyi perspektíva nem számol a strukturális kiadások évről évre történő növekedésével § Kohéziós Alap – 213 md € 4.3.2. Az előcsatlakozási eszközök költségvetése és a kibővítés költségei § évente állandó összegű támogatás: 3, 12 md € § ez a PHARE, ISPA és SAPARD programok költségvetése § új tagállamok csatlakozásuk első évében nem kapják meg a teljes összeget, hanem csak egy átmeneti felfutási időszak (phasing in) után § bővítés előtti támogatás a bővítés közvetlen következményeként felmerült költségek fedezésére használható fel 4.4. Az előcsatlakozási eszközök 4.4.1. A PHARE regionális fejlesztési támogatása § az Agenda 2000 a 3 előcsatlakozási program költségvetését együtt kezeli § a PHARE 2000-től vette fel kiemelt prioritásai közé a gazdasági és társadalmi kohézió támogatását § PHARE 2000: o integrációs felkészítés elősegítése o intézményfejlesztés § tagállami ismeretek átadása § magyar és tagállami hatóságok közti együttműködés (twinning) § kölcsönadott tagállami szakértők (pro-accession advisers) o beruházások támogatása § közvetlenül elő kell segíteni az adott tagállam felzárkózását § gazdasági és társadalmi kohézió § regionális fejlesztési programok 4.4.2. Az ISPA program § projektalapú megközelítés § környezetvédelem területén: vízgazdálkodás, szennyvíztisztítás és levegőszennyezés vonatkozásában elvégzendő feladatok § fenntartható mobilitás 4.4.3. A SAPARD program § mezőgazdasági és vidékfejlesztés § mezőgazdasági beruházások támogatása § magyar program célkitűzései: o mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése o élelmiszer-higiéniai, környezetvédelmi, állatvédelmi előírások o magasabb minőségi követelményeknek való megfelelés o munkahelyek megőrzése 10


o o

by Syria©2009

munkahelyteremtés vidéken népességmegtartó képesség

5. A 2004. évi kibővítés • sajátosság: új tagállamok egy főre vetített nemzeti jövedelme jelentősen alatta maradt a közösségi átlagnak • kedvezményezett régiók száma soha nem látott mértékben bővült • támogatások fokozatos felfuttatása (phasing in) – 3 éves átmeneti időszak • jóval nagyobb részarányt képez a támogatásokból a Kohéziós Alap • kedvezményezett régiók meghatározása - viszonyítás alapja a közösségi átlag • közösségi átlag – viszonyítási alap a 15-ök átlaga • „statisztikai hatás” – viszonyítás alapját képező átlag csökkenése miatt a 15-ök sok régiója kerülne ki az 1. célkitűzés alól – kizárólag a bővítés miatt veszítenék el a támogatást • 2007-től a 75%-os határ fölé emelkedett régiók utótámogatást kapnak • regionális versenyképesség – az egy főre jutó GDP mellett figyelembe veszi a gazdaság szerkezetét, a mezőgazdaság súlyát a GDP-ben, a lakosság képzettségét, foglalkoztatási rátát, a földrajzi elérhetőséget, közösségi szabadalmakat… 6. A regionális politika hatása • értékelési módszerek összemérhetősége korlátozott • alapvetően 2 mutató fontos: gazdasági növekedés és foglalkoztatási mutató • kis + középvállalkozásokra gyakorolt hatása • környezetvédelmi érzékenység növekedése, fejlesztési tervek megvalósítása • innovatív tevékenységek bővülése • közösséget szolgáló együttműködések megjelenése

9. fejezet Szociális politika 1. A közösségi és nemzeti szociálpolitika különbségei • szociálpolitika két jelentése: közösségi és nemzeti szocpol o Nemzeti szocpol: elsősorban szociális ellátások és ezeket nyújtó szociális ellátórendszer, főszereplő: állam és egyén o Közösségi: munkaerőpiac, munkavállalók élet- és munkakörülményeinek javítása, szereplők: közösségi intézmények és tagállamok o Irányelvek: § munkavállalók jogainak védelme § munkahelyi egészség- és biztonságvédelem § egyenlő bánásmód biztosítása o személyek szabad mozgása és szociális biztonsági rendszerek koordinációja § szabad mozgás: migráns munkavállalót és családját az adott ország állampolgáraival azonos jogok illetik meg • diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerése • két eszköze: szociális jogharmonizáció és nyitott koordináció o nyitott koordináció: nem közösségi jogszabályokon alapul (mint a jogharmonizáció), hanem a Tanács által elfogadott döntéseken § a közösen elfogadott szakmai stratégia végrehajtását kér számon a tagállamok kormányaitól • munkaerő szabad áramlása, versenyt korlátozó körülmények kiiktatása • munkajog, egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség biztosítása, egészség- és biztonságvédelem • Szabályozás okai: o EKSZ eredeti 2. cikke: § munkavállalók élet- és munkakörülményeinek javítása § nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód § munkavállalók jogainak védelme 11


•

• •

by Syria©2009

o az érintett kérdésköröket a tagállamok nem tekintették a klasszikus szociális jog részének à lehetséges a tagállami szabályozás o versenysemlegesség biztosítása Intézmények: o Bizottság: § nyitott koordinációs mechanizmus működtetése § korlátozza: • tagállami érdek • Tanács döntéshozatalban betöltött pozíciója • demokratikus legitimáció hiánya • szociális jogok szabályozása alapvetően nemzeti szinten maradjon o Európai Bíróság: § egyént a közösségi jog alapján megillető jogokat kiterjesztően kell értelmezni § emberi jogok feltétlen tisztelete és garantálása o Európai Parlament és Gazdasági és Szociális Bizottság § kevésbé befolyásolja a szociális jog alakulását o politikai egyéniségek szerepe: § Kohl: feloldotta a jobb- és baloldali kormányok közti ellentéteket § Thatcher: lassítani akarta a közösségi szociális politikát § Delors: jogi háttér megteremtése, szociális dimenzió folyamatos erősödése MSZ: uniós polgárság – nem ad szociális jogokat, címzettek elsősorban a közösségi munkavállalók Közösségi szociálpolitika (social policy) és közösségi szociális jog (social law) o Közösségi szociális jog: közösségi jogszabályok összessége, amelyek valamely szociális témában a Közösség jogalkotási hatásköre alapján születtek § ha nem született kötelező érvényű jogszabály, a közösség mégis aktív politikát folytat à közösségi szocpol eleme o Közösségi szociálpolitika: magában foglalja a közösségi szociális jogot, a nyitott koordinációt a foglalkoztatáspolitika és a szociális védelem területén

2. A közösségi szociálpolitika története • kezdetben csak: munkaerő szabad áramlása és versenysemlegesség a cél • EKSZ 136-137. cikkei – túl általános à nehezen értelmezhető • Egységes Európai Okmány (EEO) – 1986 o egészség- és biztonságvédelem o gazdasági és társadalmi kohézió erősítése • egységes európai valuta + maastrichti konvergencia-kritériumok à sokak szerint a magas munkanélküliség fő oka • változások: o 1993 – Fehér Könyv: „Növekedés, versenyképesség, foglalkoztatás” – munkanélküliséggel szembeni küzdelem o 1997 – ASZ: beemelte a Szociálpolitikai Megállapodást az EKSZ-be o új 13. cikk: lehetővé tette irányelvek elfogadását a fogyatékosság, vallás... stb. alapján történő diszkrimináció ellen o 2000 – Lisszaboni Stratégia: közösségi gazdaság-, foglalkoztatás- és szociálpolitika összehangolása o Nizzai Szerződés: cél az unió csatalakozása az Európa Tanács Emberi jogokról és Alapvető szabadságjogokról szóló Egyezményéhez 3. Alapelvek • Szubszidiaritás elve: közösségi szabályozás csak akkor indokolt, ha a tagállami szabályozásnál hatékonyabban biztosítja az egységes piac működését • Sokféleség tiszteletben tartása: elfogadják szociális ellátórendszerek közti különbségeket, illetve a közöttük zajló versenyt 12


•

by Syria©2009

Versenyképesség és szociális védelem egyensúlya: tagállamok által biztosított szoc. védelem nem veszélyeztetheti a versenyképességet

4. A közösségi szociálpolitika területei • szabályozási területek: o személyek szabad mozgása o szociális biztonsági rendszerek koordinációja o egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség biztosítása o munkavállalói jogok védelme o munkahelyi egészség- és biztonságvédelem o európai szociális párbeszéd o ESZA o foglalkoztatáspolitikai nyitott koordináció • Közösségi szocpol területeinek csoportosítása: o Szabályozottság alapján: § személyek szabad mozgása és szoc biztonsági rendszerek koordinációja § szociális jogharmonizáció három területe: • egyenlő bánásmód • munkavállalói jogok védelme • munkahelyi egészség- és biztonságvédelem § nyitott koordináció területei: • Tanács meghatározza a stratégiai célokat és azok végrehajtása a tagállamok hatáskörében marad o Témák szerint: (területek kapcsolódásai alapján) § személyek szabad mozgása § egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség § munkavállalói jogok védelme § foglalkoztatáspolitika és szoc védelem 4.1. Személyek szabad mozgása o tagállamok közti munkaerő-áramlás előmozdítása o EGK 4 fő szabadságának egyike o Közösségen belül hosszú távon kiegyenlítődnek a versenyfeltételek és a bérek o adott tagállam állampolgáraival azonos feltételek mellett vállalhasson munkát o EKSZ: szabad mozgás magában foglalja a jogot: § fennálló állásajánlatokra vonatkozó jelentkezés lehetősége § ebből a célból a tagállamok területére szabadon beléphessenek § területén tartózkodjanak § foglalkoztatás megszűnése után a tagálla területén maradjanak § e jogok a tagállamok állampolgárait és családtagjaikat illetik meg § ezredfordulós jogalkotás célja: 3. országbeli állampolgárok is élhessenek e jogokkal o 90-es évek eleje: megszűnt a korlátozás, hogy a tagállamok állampolgárai közül is csak a munkavállalókat és az önfoglalkoztatókat illeti meg a szabad mozgás joga § ma már nyugdíjasokat és diákokat is megillet o Korlátozás: § ha önmaga és családtagjai nem jelentenek indokolatlanul nagy terhet a fogadó tagállam szociális rendszerére § szabad mozgás joga nem vonatkozik a közszolgálatra (akik a közhatalom gyakorlásában rendszeresen érintettek) § közrend, közbiztonság, közegészség védelme (de ezen korlátozások nem szolgálhatnak gazdasági célokat) • közrendre veszélyes: ami a társadalomra ténylegesen és alapvetően súlyos fenyegetést valósít meg, alapvető érdeket sért • fenyegetés az ország demokratikus rendjére • erőszakos cselekményekben részt vesz vagy arra buzdít • szabadságvesztéssel büntetendő szándékos cselekményt követ el 13


o

by Syria©2009

• kábítószerrel visszaél 1408/71/EGK rendelet: § Állampolgárságon alapuló diszkrimináció tilalma § Összesítés elve: össze kell adni minden olyan időszakot, ami a szociális jogosultságok megszerzése és megtartása, valamint a juttatások összegének kiszámítása szempontjából fontos § Juttatások exportálhatósága: pénzbeli juttatások személyhez kötődnek, függetlenül, hol élünk / vállalunk munkát § Egyetlen tagállam jogának alkalmazása: nemzeti szociális biztonsági jogalkotás területi elven nyugszik: azon személyekre vonatkozik, amelyek egy adott álla területén tartózkodnak, illetve történnek • egy munkavállaló több államban válik biztosítottá (pozitív összeütközés) • sehol sem lesz biztosított (negatív összeütközés) § Juttatások átfedésének tilalma: külföldi munkavállalók ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe a másik tagállamban való munkavállalás miatt • nem cél, hogy egyszerre valaki több államból kapjon jutatást

4.2. Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség o 1957 óta folyamatosan a közösség napirendjén § ekkor még csak a nők és férfiak egyenlő bérezéséről rendelkeztek (EKSZ 141.cikk: egyenlő munkáért egyenlő bér jár – gazdasági megfontolásból fogadták el § EKSZ alapításkori szövege egyenlő bánásmód szabályozása 3 területen: • a tagállamok polgáraival szembeni megkülönböztetés • nemek közti diszkrimináció • nemek közti diszkrimináció tiltása sem volt általános (csak a141. cikkben foglaltak szerint) • Defrenne-ítélet:stewardess – mikor elérte 40. életévét a szerződése szerint el kellett hagynia a légitársaságot – nemek közti hátrányos megkülönböztetésre hivatkozott à nyert o 70-es évektől folyamatos fejlődés a jogalkotásban § 75/117/EGK irányelv – egyenlő bér elvének gyakorlati alkalmazhatóságát fokozta § 76/207/EGK – valamennyi kérdés tekintetében alkalmazni kell az egyenlő bánásmód elvét § szociális jogok diszkrimináció-mentesítése § 80-as évek önfoglalkoztatókra is kiterjesztés • esélyegyenlőség fogalma: o hasonló helyzetben lévők azonos o különböző helyzetben lévők különbözőképpen történő kezelése o 90-es évek: § 92/85/EGK irányelv – terhes nők munkahelyi egészségének és biztonságának javításáról § 96/34/EGK irányelv – gyermeknevelés során segít a nőknek a családi terhek méltányosabb elosztásával § 97/80/EGK irányelv – jogsértettek jogérvényesítésének elősegítése a bizonyítás szabályainak megkönnyítésével o Esélyegyenlőségi politika: § mindazon jogi és nem jogi eszközök, melyek azt a célt szolgálják, hogy a nők a férfiakkal egyenlő eséllyel érvényesülhessenek § Kalanke-eset: • „azok a nők, akik ugyanolyan képzettséggel rendelkeznek, mint az ugyanarra a tisztségre jelentkező férfiak, elsőbbséget kell biztosítani azokon a területeken, ahol a nők aránya alacsonyabb” • Bíróság elfogadta – pozitív diszkrimináció, a társadalomban lévő esélyegyenlőtlenség felszámolására irányul o ASZ – korábban a közösségi jog csak a nemek közti diszkriminációt tiltotta, itt jelent meg az általános antidiszkriminációs politika 14


§

§

by Syria©2009

1999-ben a 13. cikk alapján 2 irányelvek fogadtak el: • 2000/43/EK irányelv – faji diszkrimináció tiltása (mindennapi élet legkülönbözőbb területein) • 2000/78/EK keretirányelv – egyenlő bánásmód alkalmazása a foglalkoztatás terén (hatálya szélesebb a faji elvnél – vallás, szexuális irányultság, fogyatékosság …stb.) „mainsteraming” – esélyegyenlőség általános érvényesítésének elve

4.3. Munkavállalói jogok védelme o munkavállalói jogok védelmének két eleme: § munkajog § munkahelyi egészség- és biztonságvédelem 4.3.1.Közösségi munkajog § közösség: nincs általános felhatalmazása a nemzeti munkajogok harmonizációjára § csak meghatározott munkajogi kérdések szabályozása § munkakörülmények javítása és munkavállalói jogok garanciális szabályozása § versenysemlegesség biztosítása § AKZO konszern esete: o 5000 fős leépítés – azokban az országokban, ahol kedvezőbb a munkavállalók kirúgásának feltétele § „közösségi munkajog” – 12 irányelv § munkajogi irányelvek 4 csoportja: o munkavállalók védelem válsághelyzetekben (70-es évek) o atipikus foglakoztatási formák védelme (90-es évek) o munkafeltételek egységes szabályozása (90-es évek) o kollektív munkajogi szabályok (90-es évektől) § EFS – Európai Foglalkoztatási Stratégia § irányelvek csoportjai: o munkavállalók védelem válsághelyzetekben (70-es évek) § csoportos létszámleépítés § munkáltatói jogutódlás § fizetésképtelenség o atipikus foglakoztatási formák védelme (90-es évek) § részmunkaidő § határozott idejű munkajogviszony § munkaerő-kölcsönzés § távmunka o munkafeltételek egységes szabályozása § tájékoztatási kötelezettségek § fiatal munkavállalók fokozott védelme § kiküldetés o kollektív munkajogi szabályok § Simap-ítélet: orvosi ügyelet munkaidőnek (esetleg túlmunkának) számít § Jaeger-ítélet: ügyeleti szolgálat teljes terjedelmében munkaidőnek minősül § nagy hatás a magyar munkajogra o Mt. megfeleltetése a közösségi előírásoknak o iránylevek által használt fogalmak tisztázása o „minimumra játszás” – tagállami minimumkövetelmények teljesítése 4.3.2. Munkahelyi egészség- és biztonságvédelem § munkahelyi balesetek és betegségek számának csökkentése § versenytorzító hatások kiküszöbölése § cél: megelőzés, ezért a munkáltatónak mindent meg kell tennie, hogy o elkerüljék a kockázatokat o elkerülhetetlenek értékelése és leküzdése o munkafolyamat az azt végző egyénhez igazítása 15


o o o o

by Syria©2009

kevésbé veszélyes technikák alkalmazása koherens biztonsági politika kollektív munkabiztonsági intézkedések megfelelő utasítások

4.4. Nyitott koordináció a foglalkoztatáspolitika és a szociális védelem terén o nyitott koordináció: nem sérti a tagállamok kizárólagos jogalkotási hatásköreit - luxemburgi folyamat o foglalkoztatáspolitikai nyitott koordináció eljárási rendje: § 1. lépés: ET és bizottság évente jelentésben elemzi a Közösség foglalkoztatási helyzetét, minősített többséggel irányvonalakat (guidelines) fogadnak el § 2. lépés: Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervek § 3. lépés: Tanács értékeli a tagállamok foglalkoztatáspolitikáját, minősített többséggel konkrét ajánlások § 4. lépés: jelentésben elemzi a foglalkoztatási helyzetet és elfogadja a következő évre szóló foglalkoztatási irányvonalakat o szakmai célokat a Tanács fogadja el, megvalósítás a tagállamok feladata o Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv: § rugalmas – tagállamoknak különböző munkaerő-piaci problémáik vannak § kikényszeríthetetlen – nyitott politikai koordináció jellege miatt nincs szankció o Közösségi és tagállami feladatmegosztás 1988 óta változatlan, de a koordinációs mechanizmus szabályai változnak: § nyitott koordináció időbeli ütemezése • kezdetben éves, majd 2003-tól 3 éves ciklusok § koordinációs mechanizmusok önállósága, egymáshoz való viszonya • makrogazdasági és foglalkoztatás-politikai koordináció összevonása (2005) – új név: integrált irányvonalak § irányvonalak szakmai tartalma • kezdetben 4 pillér és több, mint 20 irányvonal • 2003 – 3 általános és 10 specifikus célkitűzés • 2005-től – integrált irányvonalak bevezetése o Nemzeti és közösségi foglalkoztatáspolitika közti különbségek § Nemzeti: mindazon eszköz, politika, jogszabály, amely a nemzetközi munkaerőpiacra irányul § Közösségi: nem érinti közvetlenül a munkaerő-piac szereplőit, hanem a nemzeti foglalkoztatáspolitikákra kíván hatni o Szociális védelem 4 területe: § szegénység és társadalmi kirekesztődés elleni védelem § nyugdíjrendszerek § egészségügyi és idősgondozási rendszerek fenntarthatósága § munkavállalás kifizetődővé tétele 5. Európai szociális modell? • szociálpolitika európai dimenziója: közösségi szociálpolitika • Két eszköze: jogharmonizáció és nyitott koordináció • Jogharmonizáció: egyenlő bánásmód biztosítására és a munkavállalók jogainak védelmére korlátozódik • Nyitott koordináció: nem jogi, hanem politikai eszköz, nem vonja el a tagállamok kormányaitól a szabályozás és végrehajtás jogát, hanem csak stratégiai célok meghatározására ad lehetőséget

?. fejezet: Fogyasztói jogok 1. Történeti háttér • fogyasztói jog eredetileg nem szerepelt a szerződésben (csak 1992 után) 16


• • •

• • • • •

•

•

by Syria©2009

kereskedelmi korlátokat lebontó piaci integráció (negatív jog) + közös feltételeket teremtő piaci szabályozás (pozitív jog) 70-es évektől: jogszabályok védik a fogyasztók biztonságát egészségét, gazdasági érdekeit, + megfelelő tájékoztatás – egységes politika azonban nincs 1987 – Egys. Eur. Okmány – meggyorsította a jogharmonizációs folyamatot (95. cikk) harmonizációs javaslatok többségi szavazással elfogadása o fogyasztóvédelem soft law-n keresztül o Minimum harmonizáció: egyes kérdések rendezését meghagyja a tagállamoknak, általános szabályozási elvek lefektetése mellett csak addig a minimum értékig szabályoz, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a tagállam szabályozások ténylegesen harmonizáltak legyenek § irányelv a legmegfelelőbb szabályozási eszköz – nemzeti szabály rendezheti azon kérdéseket, amiket a minimum harmonizáció meghagy § szigorúbb nemzeti szabályokat is fenntarthatnak o Szabályozott témák: § játékok biztonsága § általános termékbiztonság § fogyasztói szerződések tisztességtelen feltételeiről koherens politika akadálya a tagállami jogalkotásra felhatalmazást adó szerződéses rendelkezés MSZ módosította EKSZ 3. cikke: fogyasztóvédelem, 153. cikk: felhatalmazást ad a jogalkotásra o többségi szavazással dönt a Tanács Bizottság: a 2. és 3. hároméves cselekvési program már a fogyasztói politika közösségi szintű alakítása mellett foglalt állást EP: környezetvédelmi, közegészségügyi és fogyasztóvédelmi bizottság ASZ: EKSZ 153. cikkének módosítása o a fogyasztók biztonsága, egészsége, gazdasági érdekei + megfelelő tájékoztatás o oktatáshoz, érdekeik védelmét célzó önszerveződéshez való jog o koherens közösségi politika + fogyasztói alapjogok nevesítése↑ 2002: három fő célkitűzés: o Fogyasztóvédelem közös magas szintje § harmonizációs munkák folytatása § alternatív szabályozási módszerek § területek: • fogyasztói javak és szolgáltatások biztonsága • fogyasztók gazdasági érdekeivel kapcsolatos szabályok o Fogyasztóvédelmi szabályok hatékony végrehajtása § információs adatbázisok erősítése: • CLAB – tisztességtelen szerződési feltételek • RAPEX – gyors riasztási rendszer • ECC-Net (2001) – bíróságon kívüli vitarendezési hálózat o Fogyasztói szervek minél jobban részt vegyenek az EU politikáiban § felül kell vizsgálni az erre kialakított jogszabályokat § jobban kell támogatni az ilyen kezdeményezéseket EB: 2005-ben fogadta el a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó „Egészség és fogyasztóvédelmi politikáról szóló közlemény”-ét o tanács és EP 2006-ban fogadta el o Célkitűzések: § egyén hatókörén túlmutató kockázatok és veszélyek tekintetében magasabb szintű közösségi védelem § fogyasztók támogatása, hogy jobb egészségvédelmi és fogyasztói döntéseket hozzanak § egészségvédelmi és fogyasztói politikai célkitűzések összefogottabb kezelése o Specifikus célok: § uniós polgárok egészségügyi kockázatokkal szembeni védelme § egészségesebb életmód támogatása 17


§ § § § §

by Syria©2009

komolyabb betegségek visszaszorítása egészségügyi rendszerek fejlesztése és hatékonyabb kialakítása jobb egészségügyi tájékoztatás támogatása magas szintű fogyasztóvédelem saját érdekérvényesítés elősegítése

2. Piaci integráció és fogyasztói politika • kereskedelmi korlátok és versenyakadályok eltörlése (negatív jog) – 3 fő kérdés: o fogyasztók választási lehetőségét – tehát az árukínálatot – korlátozó nemzeti szabályok o elismerésre kerülnek-e a fogyasztói jogok o nemzeti fogyasztóvédelmi szabályok megítélése 2.1. A fogyasztók választási lehetősége o választási lehetőség bővítése o árukínálatot korlátozó nemzeti szabályok a közösségi joggal ellentétesek o RSZ-be ütközik, ha a nemzeti terméket előnyben részesítik (protekcionizmus) o De Kikvorsch Groothandel-ügy – holland jogszabály ellentétes a közösségi joggal (csak a holland eljárással készülő sör forgalmazását engedte) o fogyasztók választási lehetősége elsőbbséget élvez a tagállami szabályozással szemben 2.2. Fogyasztói jogok o fogyasztónak joga van az árukhoz és szolgáltatásokhoz hozzájutni o RSZ-ből az integrációhoz kapcsolódó fogyasztói jogok is levezethetők 2.3. Tagállami fogyasztóvédelmi szabályok értékelése o tagállamok közötti kereskedelmet akadályozó nemzeti intézkedések a közösségi jogszabályokba ütköznek - fogyasztók védelme o tagállamok két kibúvó: § KSZ 30. cikk: emberek, állatok és növények életének és egészségének védelme • ha valódi, tudományosan igazolt kétségek merülnek fel egy termékkel kapcsolatban • Cassis de Dijon-ügy: termék kizárása igazolható, jogszerűen védett érdek indokával igazolható, ha a kereskedelmet kevésbé korlátozó intézkedéssel nem megoldható • Belga csonka kúp alakú margarinok esete – Bíróság visszautasította a belga érvelést (margarin csonka kúp alakú csomagolás, vaj – téglatest – mondván a vásárlók így szokták meg …. – mi lenne, ha megpróbálnának olvasni ?!) • Drei Glocke-ügy – durumbúzából készült tészta – olasz piac kizárta a ne durumbúzából készült tésztaféléket (olasz hagyomány) – Bíróság szerint nem megalapozott • Clinique-eset: hasonlít a német Klinik (kórház szóra) – megtévesztő lehet – Bíróság elutasította § fogyasztókat kifejezetten félrevezető, manipulatív vagy agresszív piaci gyakorlatot tiltó nemzeti szabályokat a Bíróság elfogadja 3. A fogyasztói jogok érvényesítése, a Közösség fogyasztóvédelemmel foglalkozó intézményrendszere 3.1. A fogyasztói jogok egyéni érvényesítésének lehetősége o közvetlen hatály? – Bíróság szerint van, DE § csak vertikálisan (állam – egyén) § horizontálisan NINCS! (egyén – egyén) o át nem ültetett közösségi irányelvekből származó jogok érvényesítésére két lehetőség: § indirekt közvetlen (vagy közvetlen) hatály – belső jognak a közösségi joggal összhangban történő értelmezési kötelezettsége § irányelvet végrehajtani elmulasztó tagállam felelősségének megállapítása 18


by Syria©2009

o gond: tagállami eljárásjogok különbségei pl. érdekképviseleti szerv nem rendelkezik perképességgel o 1993: Zöld Könyv § keresetek szabad mozgására tette javaslatot – azóta irányelv lett o bíróságon kívüli vitarendezés: 2001/310/EK ajánlás 3.2. A Közösség fogyasztóvédelemmel foglalkozó intézményei, a fogyasztóvédelmi érdekcsoportok o 1995 – Fogyasztói Politikai Szolgálat o 2004 (Barroso) – önálló biztosi pozíció a fogyasztóvédelemre – az egészségügyi biztossal együtt irányítja az Egészségügy és a Fogyasztók Főigazgatóságát (DH Health and Coonsumers) § a következő feladatok koordinációja: • általános ügyek, kapcsolattartás az EK többi intézményével • fogyasztói ügyletek • közegészségügy • állategészségügy, állatjólét • élelmiszerbiztonság o Tudományos bizottságok: § fogyasztási cikke tudományos bizottsága (FCTB) § egészségügyi és környezeti kockázatok tudományos bizottsága (EKKTB) § új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottsága (ÚÚAKTB) o 1962: Fogyasztói Kérdések Bizottsága (Contact Commitee for Consumer Questions) létrehozása, a következő fogyasztóvédelmi csoportokat ölelte fel: § Fogyasztói Szervezetek Európai Irodája (BEUC) § Európai Közösségek Családi Szervezetei (COFACE) § Fogyasztói Szövetkezetek Európai Közössége (EURO COOP) § Európai Szakszervezetek Konföderációja (ETUC) o E testületet 1973-ban felváltotta a Fogyasztók Konzultatív Bizottsága (Consumers’ Consultative Committee) à o 1990: Fogyasztók Konzultatív Testülete (Consumers’ Consultative Council) § tagokat a Bizottság jelöli § évente 2 rendes ülés, tagok 2/3-a kérheti a rendkívüli ülést o 2003/709/EK határozat: Európai Fogyasztói Tanácsadó Csoport felállítása 4. A Közösség fogyasztói joga • fogyasztók egészsége és biztonsága, gazdasági érdekei • egyik része köz- másik magánjogi jellegű • egyes magatartások tiltása vagy ügyletek tartalmának szabályozása 4.1. tisztességtelen piaci magatartások szabályozása 4.1.1. Irányelv a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről § üzlethelyiség kívül kötött szerződésekről – szerződés létrejöttének körülményeit szabályozza § 93/13/EGK irányelv – fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről – szerződés tartalmát szabályozza 4.1.1.1. Szabályozási igény § különböző tagállami szabályok a versenyt akadályozhatják § közös szabályok à minimumvédelem a vásárlóknak à elősegítik a külföldi vásárlást (cross border shopping) 4.1.1.2. Az irányelv tartalma § ne kösse a fogyasztót a szerződésben foglalt tisztességtelen feltétel (6. cikk) § Tisztességtelen az a megállapodás, ami: 19


§ § § § §

§ § § §

by Syria©2009

o a felek jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára o pl. aránytalanul magas kártérítést ír elő a fogyasztó számára, ha nem tud teljesíteni o fogyasztót visszafordíthatatlanul kötelező szerződési feltétel o eladó / szállító a szerződés feltételeit indokolatlanul módosítja irányelv nem határozza meg azokat a feltételeket, amik minden körülmény között tisztességtelennek minősülnek (nincs feketelista) és azt sem, ami minden körülmények között tisztességes (fehér lista) a függelék felsorolása: szürke lista – nemzeti bíróságokra bízza a minősítést egyetlen szerződéses rendelkezés sem minősülhet automatikusan tisztességetlennek (nemzeti bíróság mérlegel) irányelv kizárja az ár tisztességtelen voltára való hivatkozást Tárgyi hatály: fogyasztói szerződések – csak azokra a rendelkezésekre alkalmazható, amelyeket nem egyedileg fogadtak el o egyedileg elfogadottnak minősül: § előre kikötött szerződéses rendelkezés, melynek tartalmát a fogyasztónak nem állt módjában befolyásolni (pl. általános szerződési feltételek) – az alkufolyamat hiányzik egyszerű és érthető nyelv használata nemzeteknek kötelessége biztosítani a hatékony eszközöket az érvényesítéshez érdekérvényesítés: o bíróságok o fogyasztóvédelmi szervezetek irányelv: minimumharmonizációt valósított meg

4.1.1.3. Szabályozási technika § szerződési szabadság korlátozása: tisztességetlen feltételek nem kötik a fogyasztót § figyelembe veszi a gazdasági szereplők alkupozícióbeli fölényét és egyes áruk komplex jellegét à vevő nem lesz képes megítélni (de a kiszámíthatóságba vetett bizalom károsulhat) § blankettaszerződések és ászf – távol kerültek a szerződéskötési szabadság eszméjétől § megváltozott piaci feltételek à jogi beavatkozás: o meghatározott szerződések (fogyasztói szerződések) o bizonyos rendelkezései (amelyeket nem egyedileg fogadtak el) o tartalmának ellenőrzése (megfelel-e a jóhiszeműség követelményének § fogyasztó közvetlen védelme: helytállási kötelezettsége megszűnik (tisztességtelenség esetén) § 1993 – Zöld Könyv: a fogyasztói áruk jótállásáról és a vásárlás utáni javításáról § 1999/44/EK – fogyasztási cikkek adásvételének és kapcsolódó jótállásának egyes vonatkozásairól 4.1.2. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv 4.1.2.1. Szabályozási igény § EP és Tanács – 2005/29/EK irányelv – üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól 4.1.2.2. Az irányelv tartalma § a szabályozás a fogyasztóknak a termékekkel kapcsolatos ügyleti döntéseiket kifejezetten befolyásoló gyakorlattal foglalkozik § kereskedőkre és fogyasztókra terjed ki § termék fogalmát kiterjesztően értelmezi: árucikkek, szolgáltatások (ingatlanok is), valamint jogok és kötelezettségek 20


by Syria©2009

§ Tárgyi hatály: üzleti vállalkozásoknak a termékhez kapcsolódó kereskedelmi ügylet lebonyolítását megelőzően és azt követően, valamint a lebonyolítás során, a fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra terjed ki § Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat: ha ellentétes a szakmai gondosság követelményeivel és a termékkel kapcsolatban jelentősen torzít(hat)ja a fogyasztó gazdasági magatartását o nem érinti a túlzó vagy nem szó szerint értendő kijelentéseket § Megtévesztő tevékenység: o ha hamis információt tartalmaz, félrevezet(het)i az átlagfogyasztót, még akkor is, ha az információ egy vagy több tekintetben helytálló, és ténylegesen vagy valószínűsíthetően arra készteti a fogyasztót, hogy olyan ügyleti döntést hozzon, amit egyébként nem tett volna meg o kereskedő jelentős információt hallgat el, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre § Jelentős információ: termék lényeges tulajdonságával, kereskedő címével, fontosabb azonosító adataival, fizetéssel, szállítás feltételeivel …stb. kapcsolatos o ha nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját § Agresszív kereskedelmi gyakorlat: zaklatás, kényszerítés, fizikai erőszak, meg nem engedett befolyásolás, ami korlátozza a fogyasztó termékkel kapcsolatos választási szabadságát 4.1.3. Reklámszabályok o megtévesztő, tisztességtelen és összehasonlító reklám szabályainak egybefoglalása o 84/450/EGK tanácsi irányelv – a megtévesztő reklámra vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről o 97/55/EK irányelv – a megtévesztő reklámról 4.1.3.1. Szabályozási igény § piaci stratégia nélkülözhetetlen része a reklám § piaci szereplők jogos érdekeinek védelme – pl. megtévesztően vagy hamis módon összehasonlító reklám 4.1.3.2. Az irányelv tartalma § Megtévesztő reklám: ami bármilyen módon megtéveszt(het)i azokat a személyeket, akik felé irányul / tudomására juthat és befolyásolja a magatartásukat [2. cikk b)] § Összehasonlító reklám: amely közvetve vagy közvetlenül felismerhetővé tesz valamely versenytársat, vagy az általa kínált árukat vagy szolgáltatásokat § tekintetbe kell venni a reklám összes jellegét § Összehasonlító reklám általában megengedett, feltételek: o nem minősíthető megtévesztőnek o azonos szükségletet kielégítő vagy azonos rendeltetésű árukat vagy szolgáltatásokat hasonlít össze o tárgyilagos o nem rontja vagy becsmérli a versenytárs védjegyének, termékének, …stb. hírnevét o eredetmegjelöléssel rendelkező termékeknél azonos árukat hasonlít össze o nem használja ki tisztességtelen módon a versenytárs védjegyének, termékének …stb hírnevét o árut vagy szolgáltatást utánzatként mutatja be o nem idézi elő a piacon a szereplők, termékek, szolgáltatások összetévesztését § meg nem engedett jelleg megállapítása a tagállami bíróságok feladata 21


§

§

§

§

§ § §

by Syria©2009

Procureur de la Republique v. X – Nissan autók (belga) Fro-ba újként adták el, mikor Belgiumban már bejegyezték (így olcsóbb volt) o bejegyzéstől még nem vesztette el új jellegét – Bíróság nem ítélte jogsértőnek Lidl belgium GmbH & Co. KG v. Etablissement Franz Colruyt NV-ügy – konkurens üzletláncok pere, akkor megtévesztő a reklám, ha: o nem tünteti fel, hogy az összehasonlítás csak egy mintára vonatkozik o nem határozza meg az összehasonlítás elemeit o együttes utalást tartalmaz a termék vásárlását az egyik, nem pedig a másik versenyző áruházláncnál végző fogyasztó által megvalósítható megtakarítási sávra, anélkül, hogy egyediesítené az árszintet O2 Holdings Limited & O2 (UK) Limited v. Hutchinson 3G UK Limited-ügy – védjegy jogosultja nem tilthatja meg a harmadik személyeknek, hogy azok a védjeggyel azonos vagy hasonló megjelölést használjanak megengedett összehasonlító reklámban reklámok ellenőrzésére megfelelő és hatékony eszközök – bírói út / államigazgatás o ideiglenes vagy végleges hatállyal megszüntessék / megszüntetést kezdeményezhessék o végleges határozattal eltiltás – publikálják is (nyilvánosságra kerüljön) o fel kell ruházni a hatóságokat, hogy bizonyíték szolgáltatását kérjék és megfelelő bizonyíték hiányában ezeket elégtelennek minősítsék minimumharmonizáció nem nyilatkozik, rendelkeznek-e a fogyasztói csoportok keresetindítási joggal más területet érintő közösségi intézkedések: o 89/552/EGK irányelv – televíziós műsorszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések összehangolásáról o 92/28/EGK irányelv – emberi használatra szánt gyógyszerek reklámozásáról o 98/43/EGK irányelv – dohánytermékek reklámozása és szponzorálása

4.2. A termékekre vonatkozó szabályozás 4.2.1. Irányelv a termékfelelősségről o 85/374/EGK irányelv – a hibás termékekért való felelősség 4.2.1.1. Szabályozási igény § szerződésen kívül okozott károkért való helytállás § EKSZ 94. cikk § eltérő tagállami szabályozás à torzul a verseny o egyes tagállamokban a gyártókat csak vétkességi felelősség (károsultnak kell bizonyítani, hogy az okozott kár a termék hibájából ered és a gyártónak felróható) o máshol objektív felelősség terheli (termék hibás volta önmagában megalapozza a gyártó felelősségét) § fogyasztók többletvédelmet kapnak 4.2.1.2. Az irányelv tartalma § objektív felelősség § Tárgyi hatály: minden ingó dolog, még akkor is, ha az más ingó vagy ingatlan dolog részét alkotja, továbbá a villamosenergia § Személyi hatály: minden olyan gyártó, aki a terméket vagy annak egy részét, nyersanyagát előállítja o gyártóként tartoznak felelősséggel, akik nevükkel vagy védjegyükkel látják el a terméket, továbbá az importőrök 22


by Syria©2009

termékek szállítói csak akkor mentesülnek, ha meg tudják nevezni a gyártót, vagy nekik beszállítót o mentesül a gyártó, ha a terméket nem adásvétel vagy gazdasági célból történő egyéb forgalmazás végett állította elő, vagy aki üzleti tevékenysége során a terméket nem állította elő vagy nem forgalmazta Termékhiba fogalma: amely nem biztosítja azt a biztonságot, melyet egy személy jogosult elvárni o nem alapozza meg önmagában az a tény, hogy később egy biztonságosabb termék került piacra o relatív biztonságot követel meg az irányelv o objektív felelősség: a termékhiba van a központban Kimentési ok pl.: o termék piacra bocsátásakor a hiba nem létezett o közhatóság előírta kötelező szabályoknak megfelelt o nem felel azokért a hibákért, amelyek létét a termék piacra bocsátása idején a tudományos é technikai ismeretek akkori szintjén nem lehetett valószínűsíteni magánjogi szerződésen kívüli károkozásról szóló szabályok (tort law) o

§

§

§

4.2.2. Termékbiztonsági szabályok 4.2.2.1. Szabályozási igény § csak biztonságos termékek kerüljenek a piaci forgalomba § textiláruk címkézéséről - 71/307/EGK irányelvet a 96/74/EGK irányelv váltotta le § dohányáruk címkézéséről … stb. § általános szabályozási politika meghatározása § alapvető biztonsági követelmények – essential safety requirements 4.2.2.2. Az általános termékbiztonságról szóló elv § általános termékbiztonságról szóló irányelv – 92/59/EGK irányelv – még nem szabályozott területek tekintetében általános biztonsági követelményeket írt elő § Fogalmak: o Termék: minden termék/szolgáltatás, amelyet a fogyasztónak/ nem fogyasztónak szántak, amelyet a fogyasztók ésszerűen előrelátható feltételek mellet valószínűsíthetően használnak o Biztonságos termék: szokásos vagy ésszerűen előrelátható használati feltételek mellett nem jelent veszélyt o Gyártó: § termék előállítója, ha a közösségen belül van a székhelye § minden olyan személy, aki a termék előállítójaként nevezi meg magát (védjegy) § közösségen belüli székhellyel nem rendelkező előállító képviselője, ennek hiányában a termék importőre § az értékesítési láncban részt vevő másik szereplő, akinek tevékenysége a termék biztonsági jellemzőit befolyásolhatja o Forgalmazó: értékesítési láncban hivatásszerűen részt vevő személy, amennyiben a tevékenysége a termék biztonsági jellemzőit nem befolyásolja § Általános biztonsági követelmények meghatározása: o nemzeti jogszabályok alapján biztonságos o európai jogszabály alapján biztonságos o ha egyik sem tartalmaz rendelkezést à § európai szabványokat átvevő, önkéntesen alkalmazandó nemzeti szabványok, 23


§ §

§

by Syria©2009

§ termék forgalomba hozatala szerinti tagállam szabványai § bizottsági ajánlások § tudomány és technika állása az adott időpontban § fogyasztótól elvárható biztonság fogyasztók megfelelő információval való ellátása tagállamok ebből a célból létrehozott hatóságokon keresztül kell biztosítaniuk, hogy a gyártók és forgalmazók teljesítsék az őket terhelő kötelezettségeket o jogosítványok: pl. biztonsági ellenőrzés, figyelmeztetések közzététele, termékek betiltása … RAPEX-rendszeren keresztül értesítik a Bizottságot, ha azonnali intézkedésre van szükség o 1 évre vagy állandó jelleggel kivonják a piacról a terméket

4.2.2.3. Szabályozási technika § cél: termékek biztonságos volta § szabványokra utalás o CE (Communauté Européenne - EK) jelzés a harmonizált nemzeti szabványoknak megfelel o CEN (European Standardization Committee – Európai Szabványügyi Bizottság) o CENELEC (European Electronic Standardization Committee – Európai Elektronikus Szabványügyi Bizottság) § harmonizációs intézkedések: o másnak látszó termékek o játékok biztonsága o elektromágneses összeférhetőség o egyéni védőeszközök o nem automatikus működésű mérlegek o öngyújtók 4.2.2.4. Gyógyszerek § felelőtlen, felügyelet nélküli használat veszélyezteti a fogyasztókat § 92/28/EGK irányelv – emberi használatra szánt gyógyszerek reklámozásáról § Gyógyszernek minősül: o emberi betegségek kezelésére vagy megelőzésére szánt anyagok vagy azok kombinációi o illetve azok az anyagok, amelyek embereken orvosi diagnózis megállapításának érdekében o illetve valamely élettani funkció fenntartása, helyreállítása, javítása vagy módosítása érdekében alkalmazhatók o nem terjed ki azokra a gyógyszerekre, amiket a gyógyszertárban, orvosi rendelvényre készítenek el § HLH Warenvertriebs GmbH és Orthica BV v. Bundesrepublik Deutschlandügy: gyógyszernek minősülő terméket akkor is csak gyógyszerként lehet forgalomba hozni, ha azt a másik tagállamban élelmiszerként tették o de: gyógyszer és étrend-kiegészítő kategóriájának elválasztása 4.2.2.5. Játékok § gyermekek védelme kiemelten fontos § 88/378/EGK irányelv – játékok rendelkezések közelítéséről

biztonságára

vonatkozó

4.2.2.6. Dohánytermékek § emberi egészségre és közvetlen környezetre káros hatás

24

tagállami


§ §

by Syria©2009

98/43/EGK irányelv – dohánytermékek reklámozására vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendlelkezések közelítéséről – de ezt a Bíróság 2000-ben megsemmisítette megfelelő hatósági felügyelet a dohánytermékek reklámozásával kapcsolatban + bírói eljárás legyen indítható a reklámok ellen

4.3. Különleges kereskedelmi ügyletek 4.3.1. Irányelv az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről (házaló kereskedelem) 4.3.1.1. Szabályozási igény § 85/577/EGK irányelv – üzlethelyiség kívül kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről § szerződést mindig a kereskedő kezdeményezi § meglepetéselem hátrányos helyzetet teremt a fogyasztónak § elállás joga min. 7 nap, hogy ez idő alatt a szerződésből ráháruló kötelezettséget képes legyen felmérni (cooling off period) 4.3.1.2. Az irányelv tartalma § tárgyi hatály: irányelv által említett szerződések § a kereskedő köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni elállási jogáról és megjelölni annak a személynek a nevét és címét, akivel szemben ezt a jogot érvényesíteni lehet 4.3.1.3. Szabályozási technika § az irányelv csak a szerződéskötés körülményeit határozza meg: szerződéskötés előtt vevő tájékoztatása elállási jogáról § cooling off időszak – a vevő elállhat a már megkötött szerződéstől o fogyasztó több információt szerezhet § nem avatkozik be a szerződő felek autonómiájába § alkufolyamatot segíti elő § megfelelő tájékoztatással kapcsolatos előírások: o fogyasztói hitelmegállapodások o ingatlanok időben megosztott használati joga o távollevők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről o fogyasztási cikkek adásvételének és kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól 4.3.2. Távollévők közötti ügyletek 4.3.2.1. Irányelv a távollévők között kötött szerződésekről 4.3.2.1.1. Szabályozási igény o távollevők között: sajátos szerződéskötési technika o előny: vásárlások gyors, rugalmas, kényelmes lebonyolítása o hátrány: bizonytalansági elem o megszűnik az üzlet helyhez kötöttsége o 97/7/EK irányelv 4.3.2.1.2. Az irányelv tartalma és a szabályozás o egyik szerződő fél mindig a fogyasztó o másik: gazdálkodó szervezet o a felek egy vagy több távközlő eszköz útján kötik meg o nem alkalmazható: pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos szerződésekre 25


by Syria©2009

o

o o

o

fokozott tájékoztatási kötelezettség: • szállító személyazonossága, ha a fizetést előre kell teljesíteni: a szállító címe • áruk vagy szolgáltatások lényeges tulajdonságai • adókat is tartalmazó ára • szállítási ktsg • fizetés, szállítás vagy szerződésteljesítés feltételei • elállási jog megléte, bizonyos kivételekkel • távközlő eszköz használatnak díja • ajánlat vagy ár érvényességének időtartama • szerződés legrövidebb időtartama tájékoztatás legyen egyértelmű, pontos, közérthető indoklás nélküli feltétlen elállási jog – 8 nap • elállás kezdeti időpontja: áru átvétele, ill. a szerződés megkötésének napja • 30 napon belül vételár visszatérítése szállító 30 napon belül köteles teljesíteni

4.3.2.2. Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 4.3.2.2.1. Szabályozási igény o 2000/31/EK irányelv o cél: jogbiztonság és fogyasztói bizalom biztosítása 4.3.2.2.2. Az irányelv tartalma o cél: információs társadalommal összefüggő szolgáltatások tagállamok közötti szabad mozgásának biztosítása o Személyi hatály: fogyasztóra és szolgáltatóra terjed ki o Kibúvó: közrend, közbiztonság, bűncselekmények megelőzése, fogyasztók védelme o előzetes engedélyezés kizárása o tájékoztatási kötelezettség o kereskedelmi tájékoztatás: reklámtevékenység szabályai o bizonyos minimum feltételek: legyen világosan azonosítható az a természetes vagy jogi személy, akinek a javára a reklámozás történik o elektronikus szerződések megkötéséhez szükséges jogi háttér biztosítása o szolgáltatók felelőssége o tagállamok közti együttműködési kötelezettség 4.4. Szolgáltatások 4.4.1. Utazással kapcsolatos szolgáltatások 4.4.1.1. Szervezett utazási formákról szóló irányelv § 90/314/EGK irányelv 4.4.1.1.1. Az irányelv tartalma § Szervezett utazás: az összesített áron értékesített 24 óránál hosszabb időtartamot vagy legalább 1 éjszaka szállást tartalmazó utaztatás § fogyasztó több személy is lehet o aki igénybe veszi (megbízó) o akinek a nevében a megbízó fél megállapodást köt (többi kedvezményezett) o akire a megbízó fél vagy a többi kedvezményezett a szervezett utazási formát átruházza (engedményes) 26


§ § § § § §

by Syria©2009

fogyasztót tájékoztatni kell utazási szerződés minimálisan kötelező tartalmi elemei – irányelv melléklete a fogyasztó akadályoztatása esetén foglalását átruházhatja egy másik személyre a szervező közvetítésével az ár csak akkor változtatható, ha a szerződés e lehetőséget tartalmazza ha a szervező jelentősen módosítja a szerződést és a fogyasztó azt nem fogadja el à joga van elállni (díj megfizetése nélkül) megfelelő teljesítés: szervező felelőssége

4.4.1.2. Ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződések (time-share) 4.4.1.2.1. Szabályozási igény § time-share – üdülési jog időleges megszerzése o üdülési jogot a tulajdonosai egymás közt elcserélik § 94/47/EK irányelv 4.4.1.2.2. Az irányelv tartalma § szerződés jogi természete lehet tagállamonként eltérő, de nem minősülhet bérleti szerződésnek § személyi hatály: vásárló, értékesítő (természetes / jogi személy) § az értékesítő csak gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köthet timesharing szerződést § kötelező írásbeliség § tájékoztatási kötelezettség: o ingatlan főbb tulajdonságai o használat jogi feltételei o figyelmeztetési kötelezettség elemei o elállási jogról való tájékoztatás § 10 napon belül indoklási kötelezettség nélkül elállhat a szerződéstől a vásárló a vásárló (ez az idő bizonyos feltételekkel 3 hónapra is hosszabbodhat § bizonyítási kötelezettség az értékesítőt terheli: vita esetén neki kell bizonyítania, hogy a szabályoknak megfelelően járt el 4.4.1.3. Fogyasztóvédelmi szabályok a légiközlekedés terén § szükséges biztonsági feltételeket nem teljesítő piaci szereplőkkel szembeni fellépés – 474/2006/E rendelet – közösségi tilalom alatt álló társaságok § 261/2004/EK rendelet – a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanításról 4.4.1.3.1. A légiutasok jogairól szóló rendelet § légifuvarozó: érvényes üzemeltetési engedéllyel rendelkező légiközlekedési vállalkozások § üzemeltető légifuvarozó: amelyik a szerződés alapján a tényleges repülést végrehajtja § kódmegosztás (code share) – légitársaságok meghatározott repülési útvonalakat „közösen” repülik § Vonatkozik: a Közösségen belüli menetrend szerinti belföldi, illetve közösségen belüli járataira, valamint az azok repülőtereiről induló, iletve az azokra érkező különgépekre § a rendelet az alábbi események vonatkozásában állapítja meg az utasok jogait: o beszállás visszautasítása § túlfoglalás à köteles először önként jelentkezőket keresni, akik valamilyen előnyért cserébe lemondnak a helyfoglalásukról § járat átfoglalása 27


by Syria©2009

o

o

§ teljes jegyár visszatérítése, visszautazás a kiindulópontra § pénzbeni kártalanítás járattörlés § legutolsó lehetőség legyen § mentesülés: ha a járat indulása előtt min. 2 héttel értesítette az utast § vagy min2 héttel max 7 nappal az indulás előtt értesítette és átfoglalást ajánlott késés § repülőút hosszától és a késés mértékétől függ

4.4.2. Pénzügyi szolgáltatások 4.4.2.1. Pénzforgalmi szolgáltatások § polgárok legyenek jól tájékozottak § konkrét pénzügyi tárgyú döntéseiket felelősséggel és átgondoltan hozzák meg § 2007/64/EK irányelv 4.4.2.1.1. Az irányelv tartalma § Pénzforgalmi szolgáltatás: fizetési számlavezetés, számlára való be- és onnan történő kifizetés, egyszeri és tartós átutalás, beszedések teljesítése … § Pénzforgalmi intézmény csak jogi személy lehet – megfelelő szavatolótőke § Fogyasztó (természetes személy): aki az irányelv hatálya alá tartozó pénzforgalmi szolgáltatási szerződések keretében saját szakmája, üzleti tevékenysége, vagy foglalkozása körén kívül eső célból jár el 4.4.2.2. Irányelv a fogyasztói hitelmegállapodásról 4.4.2.2.1. Szabályozási igény és célok § lakossági fogyasztás hatékony befolyásolása: hitelnyújtással vagy árcsökkentéssel § 2008/48/EK irányelv § hatályba lépése után a fogyasztók bármely uniós tagállamban felvehetnek a bankok és hitelintézetek által kínált fogyasztási hiteleket § szabályozza a szerződéskötés során és annak fennállása alatt kötelezően rendelkezésre bocsátandó információkat és a teljes hiteldíj mutató(THM) mértékét § cél: túlzott eladósodás elkerülése 4.4.2.2.2. Az irányelv tartalma § Hitelmegállapodás: olyan szerződés, mely alapján a hitelező a fogyasztónak hitelt nyújt vagy annak nyújtására ígéretet tesz o 200 és 75 000 € között hitelekre vonatkozik § Nem tartozik a hatálya alá: o ingatlanfedezettel biztosított hitelek o ingatlanszerzés finanszírozására szolgáló hitelek o 1 hónapnál rövidebb lejáratú folyószámla-hitelek o mindenféle díjaktól mentes („0% THM”) hitelek o ha a hitelt 3 hónapon belül kell visszafizetni és csak jelentéktelen díjat számolnak fel érte § Hitelező: aki foglalkozásának gyakorlása során hitelt nyújt, vagy arra ígéretet tesz § A reklámoknak általános tájékoztatást kell nyújtania, és ennek egyértelműnek, világosnak, valamint jól láthatónak kell lennie § Tájékoztatásnak ki kell terjednie: o fogyasztó által teljesítendő fizetések összegére 28


by Syria©2009

azok számára és gyakoriságára kapcsolódó költségekre elállási jogról szóló információkra határidő előtti visszafizetés jogára és az ezzel járó kötelezettségekre is Törlesztési táblázat: o hátralévő fizetések elemei o időtartam o feltételek o törlesztések bontása a tőketörlesztés kimutatására o kamat o járulékos költségek Elállás jogának meghatározása: 7 napon belül, indoklás nélkül THM: éves alapon a hitelező és a fogyasztó megállapodása szerinti valamennyi jövőbeli vagy meglévő kötelezettségvállalás jelenértékének felel meg. o o o o

§

§ §

4.4.2.3. Irányelv a fogyasztói forgalmazásáról

pénzügyi

szolgáltatások

távértékesítéssel

történő

4.4.2.3.1. Szabályozási igény § távollévők közötti kereskedelem szabályozása, mivel a kockázat nagyobb § 2002/65/EK irányelv 4.4.2.3.2. § § §

Az irányelv tartalma és a szabályozás csak a fogyasztó és a szolgáltató viszonyában alkalmazható Fogyasztó: aki a szolgáltatást igénybe veszi Szolgáltató: aki a távértékesítés keretében kötött pénzügyi szolgáltatást gazdasági vagy szakmai tevékenysége keretében nyújtja § feltétel nélküli elállás joga (cooling off period) – szerződéskötés napjától számított 14 nap • kivétel: o 1 hónapnál rövidebb idejű biztosítási szerződések o már a mindkét fél által a fogyasztó kérésére teljesített szerződések o egyes pénzpiaci műveletekre adott megbízások § a fogyasztó nem mondhat le az irányelvben meghatározott jogairól § bizonyítási teher: szolgáltató

?. fejezet Környezetpolitika 1. Az Európai Unió környezetpolitikája – akcióprogramok • 67/548/EGK irányelv – környezeti jogszabályok különbségei à közösségen belüli kereskedelmet gátolja • 1973 – az EU első környezetvédelmi akcióprogramja • 2002 – 6. Akcióprogram • Akcióprogram: olyan politikai dokumentumok, melyek kijelölik a közös cselekvés irányát, meghatározzák azokat az intézményeket, melyek a fejlesztéseket kiemelten fontosnak tekintik • Első akcióprogram: 2 rész: o célok és alapelvek o környezet védelme és fejlesztése érdekében az egyes területeken szükséges közösségi tevékenységek o Tizenegy alapelv: § szennyezésnél történő fellépés § környezeti hatások figyelembevétele § természeti erőforrások ésszerű hasznosítása 29


by Syria©2009

§ § §

• • •

•

tudomány és technika környezetvédelmi célú fejlesztése szennyező fizet elve egyik állam sem okozhat környezeti kárt a másiknak (köhhh osztrák hulladékégetők, véletlenül a határnál… köhhh….) § fejlődő országok érdekeinek figyelembevétele § EK és tagállamok regionális és nemzetközi együttműködése § A környezetvédelem a közösségen belül mindenki ügye, melyet minden szinten oktatni kell § A környezeti cselekvés megfelelő szintjének meghatározása § tagállamok környezeti politikáinak összehangolása és harmonizálása 1987 – 4. Környezeti Akcióprogram: a környezetvédelmet, mint alapvető elemet szükséges figyelembe venni a gazdasági döntések meghozatalában 1992 – 5. Környezeti Akcióprogram: Környezet és Fejlődés Konferenciája 6. Környezeti Akcióprogram: 2002-2012-re határozta meg a célokat – fenntartható fejlődés a középpontban o 4 prioritás: § éghajlatváltozás kezelése – üveghatású gázok légköri koncentrációjának olyan szintre hozása, hogy az ne okozzon hátrányos változásokat a Földön § természeti rendszerek helyreállítása és a biodiverzitás csökkenésének megállítása § környezet-egészségügy és életminőség - ne befolyásolja károsan a környezetet § természeti erőforrások fenntartható használata, hulladékkal való fenntartható gazdálkodás 2007 – felülvizsgálat: o fenti prioritások helyzete o tudományos elemzés – kitűzött célok elegendőek-e o szükséges fejlődé

2. Az EU környezeti jogának jogalapja 2.1. A jogalkotás jogalapjának történeti fejlődése o EKSZ 2. cikkébe értették bele a környezet védelmének feladatát o jogalap: EKSZ 100. cikk o ADBU-eset: használt olajat gyűjtők egyesülete ßà közigazgatási bíróság § hulladékok gyűjtése és ártalmatlanítása engedélyköteles § fel akarták oszlatni az egyesületet (nincs engedélyük) o 1987 – EEO – 3. rész VII. cím a Környezetről § közösség céljai: fenntartható fejlődés o ASZ – környezet magas szintű védelme, illetve minőségének javítása § erősítette a környezetvédelmi követelmények o Európai Alkotmányról szóló szerződés § fenntartható fejlődésre való utalás § jövő nemzedékek iránti elkötelezettség § környezetvédelmi követelmények integrálásának célja § belső piaci jogharmonizáció 2.2. A környezeti jogalkotás jogalapjai o 95. cikk – Környezeti Cím § veszélyeztetett fajok védelme o 175. cikk – környezeti jogalkotás általános alapja § általános jogi felhatalmazás o bolzanó-i repülőtér § katonai reptér fejlesztése – jogszabállyal fogadják el, de tartalmi kérdésekkel nem igazán foglalkoztak (pl. zajhatás, környezeti károk…) à Bíróság szerint nem lett volna mellőzhető 2.3. Az elsődleges jog környezetvédelmi szabályozásának elvi szempontjai 30


by Syria©2009

2.3.1. A környezeti politika céljai o 174. cikk (1) § környezet minőségének megóvása § emberi egészség védelme § természeti erőforrások megfontolt és racionális hasznosításának biztosítása § fenntartható fejlődés (ENSZ Környezet és Fejlesztés Világbizottsága /WCED/ fogalmazat meg) § nemzetközi szintű intézkedések elősegítése 2.3.2. A környezetvédelem elvei § megelőzés elve – ismert és várható hatások elleni előzetes fellépés § elővigyázatosság elve (MSZ) – kellő körültekintéssel elkerülhetőek (és elkerülendőek) a nem várt következmények (megelőzzék az emberi egészséget, biztonságot és a környezetett érő lehetséges káros hatásokat) o BSE-ügy (kergemarha-kór): intézmények előzetesen védelmi intézkedéseket tehetnek § szennyezés forrásánál való fellépés – keletkezésnél kell helyreállítani § integráció elve – a környezetvédelemnek a közösség más politikáinak összetevő részét kell képezniük § szennyező fizet elve o szennyező: aki közvetve vagy közvetlenül károsítja a környezetet, vagy aki olyan körülményeket hoz létre, melyek ilyen károkra vezethetnek o Standley és Metson-ügy:mezőgazdasági forrásból származó nitrátok károsítják a környezetet à farmereket sújtja § Sérelmek: • aránytalanság • szennyező fizet elve (nem csak ők szennyeznek) • szennyezés forrásánál való fellépés elve • tulajdonhoz való jog § Bíróság: egyik ponton sincs jogsérelem § 174. cikk (2) – védelem magas szintjének elve (MSZ) o nem alkalmazható a védelmi szint minőségi követelménye, ha az aránytalan terhet ró a fejletlenebb régiókra 2.3.3. Egyes általános jogelvek szerepe a környezetvédelemben § általános alapelvek: o arányosság § jogalkotás és hatóságok csak olyan mértékben alkalmazhatnak kötelezettségeket, amilyen mértékben azok a közérdek szempontjából feltétlenül szükségesek az adott intézkedés céljának eléréséhez • Dán palack-ügy: o dán sört, üdítőt csak visszaváltható üvegekben lehet forgalmazni o külföldi termelő kipróbálhatja a piacot, de a forgalmazott mennyiség nem haladhatja meg a 3000 hl-t és betéti-díjas visszatérítési rendszert kell alkalmaznia – aránytalan korlátozás o közösségi jog közvetlen hatálya o szubszidiaritás elve § Cinesello Balsamo-ügy: több hulladékos irányelv együttes értelmezése, a polgármester betiltotta a biológiailag le nem bomló táskákat, vagy csomagolásokat – piackorlátozás? • Bíróság: o hulladék keletkezésének megelőzése is cél 31


by Syria©2009

helyi önkormányzat is hozhat ilyen intézkedést a terméket szabályozza, de a hulladék keletkezésének megelőzésével – nem jogsértő Bizottság iránylevek akart elfogadni a büntetőjogi eszközök alkalmazásáról ßà tanács – puhább eszközök o o

§

3. Az egyes szabályozási területek áttekintése 3.1. Általános rendelkezések 3.1.1.Környezeti hatásvizsgálat § 1985 – 85/337/EGK irányelv – nagyobb környezeti hatásokkal járó tervezett beruházásokat megvizsgálják azok engedélyezése előtt § környezeti hatásvizsgálat: az érintettek a folyamatot érdemben nyomon követhetik § három melléklet: o 1.: azon projektek, melyeknél a vizsgálat elkészítése kötelező o 2.: szintén kötelező, de a tagállamok jogalkotásukban választási lehetőséget teremthetnek, hogy egyes projektekre milyen feltételekkel lesz kötelezően alkalmazandó a hatásvizsgálati eljárás o 3.: a 2. melléklet kiegészítése a kiválasztása, határozathozatali szempontok megjelölése § Irish bogs-ügy: o mikor kell hatásvizsgálatot végezni o Írország konkrét határértékeket határozott meg – nem elfogadható § a hatásvizsgálat következménye a fejlesztési hozzájárulás (projekt létesítésére jogosító közigazgatási határozat) § a hatásvizsgálatnak az országhatárokon átterjedő hatásokra is ki kell terjednie § nyilvánosság bevonása 3.1.2.A stratégiai hatásvizsgálat § 2001/42/EK irányelv § eljárási kérdéseket taglal – tagállamok vonják be eljárási rendjükbe a stratégiai hatásvizsgálatot § Tárgyi hatály: eseti vizsgálatra van szükség o milyen hatással van más tervekre és programokra o fenntartható fejlődés o hatások tartóssága vagy kumulálódása § környezetvédelmi jelentést kell készíteni § konzultáció 3.1.3.Integrált szennyezésmegelőzés és –ellenőrzés § 96/61/EK irányelv (IPPC) § téma: meghatározott helyhez kötött létesítményekből származó kibocsátások által okozott károsodások § megelőzés / szennyező lehető legkisebbre csökkentése § minden új tevékenységnél, vagy amelyeknél alapvető változtatást végeznek § Alapelvek: o károk megelőzése o környezeti károk lehető legkisebbre csökkentése § Legjobb Elérhető Technika – BAT – valamennyi tevékenység, eljárás legutóbbi fejlődési stádiuma § legjobb környezeti választás: megelőzi a potenciálisan szennyező anyagok kibocsátását ill. minimalizálja azokat o károk felszámolása – helyreállítás elve § Hatály: már létező és új létesítmények 32


by Syria©2009

§ Integrált engedélyezés: olyan egységes engedélyezési rendszer kell, amely minden környezeti elemet érintő kibocsátásra vonatkozik 3.1.4.Az információhoz való hozzájutás joga § 90/313/EGK irányelv – környezetre vonatkozó információkhoz való hozzájutás szabadsága § minden személynek ki kell adni, aki ezt kéri § Kivételek: o kereskedelmi és ipari titok o személyes adatok védelme érdekében § kérelem elutasítása: bírói vagy közigazgatási felülvizsgálat § 2003/4/EK irányelv – aktív információszolgáltatás – amikor a közigazgatás kérés nélkül köteles nyilvánosságra hozni a környezetre vonatkozó információkat § Környezetre vonatkozó információ: bármilyen formában megjelenő adat, tény, amely a környezeti elemek állapotára, olyan tevékenységekre vagy intézkedésekre, amelyek károsan befolyásol(hat)ják a fenti elemeket. § Jogosulti kör: bármely természetes vagy jogi személy § Kérelem visszautasításának indokai: pontos felsorolás – garanciális jelleg § sub judice – eljárás alatt lévő ügyek § jogszabály nem minősíthet védettnek egy adatot (?) § nem titkos, részinformációt is ki kell adni § eljárási költségek nem haladhatják meg az indokolt mértéket § környezetre vonatkozó általános tájékoztatás biztosítása 3.1.5. A „környezetbarát” termékjelzés odaítélési rendszere § 1980/2000/EGK rendelet § ökocímke – azon termékeknek és szolgáltatásoknak, melyek összhangban vannak a Közösség egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi követelményeinek § Szabályozás célja: fogyasztók tájékoztatása, és ilyen termékekre kedvezmények vezethetők be (Európai Virág jelzés) § az ökológiai kritériumok legyenek pontosak, egyértelműek, objektívek § pályázat, szakértő testület dönt 3.1.6. EMAS – környezeti menedzsment és auditálási rendszerek § Eco-Management and Audit Scheme § 761/2001/EK tanácsi rendelet § cél: környezeti teljesítmény állandó figyelemmel kísérése 3.1.7. Felelősségi szabályok § 2004 – felelősségi irányelv – nem a kártérítési felelősséggel foglalkozik, hanem a közigazgatási típusúval § Szennyező fizet elve – gazdasági szereplő, aki a környezeti kárt okozza, pénzügyi felelősséggel tartozik § Kár: valamely természeti erőforrásban közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, kedvezőtlen változás, ill. a természeti erőforrás által nyújtott szolgáltatás mérhető romlása § objektív felelősség § megelőzési intézkedések megállapítása § ha az üzemeltető maga nem lép fel o kötelezheti, hogy szolgáltasson információt o tegye meg a szükséges megelőző intézkedéseket o utasításokat adhat o saját maga is megteheti a megelőző intézkedéseket § ha bekövetkezett a kár – haladéktalanul tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot o meg kell tennie minden célszerű intézkedést, hogy ellenőrzés alá vonja, feltartóztassa … a szennyező anyagokat 33


by Syria©2009

o szükséges helyreállítási intézkedéseket § önkéntes jogkövetés elmaradása esetén az illetékes hatóság: o kötelezheti az üzemeltetőt kiegészítő információk adására o megtehet minden célszerű intézkedést o kötelezheti az üzemeltetőt, hogy tegye meg a szükséges helyreállítási intézkedéseket o megteheti a szükséges helyreállítási intézkedéseket § a megelőzés és helyreállítás költségeit az üzemeltető viseli § elévülési idő: az intézkedések befejezésétől vagy a felelős gazdasági szereplő, ill. 3. fél azonosításától számított 5 év 3.2. Természetvédelem § vadon élő madarak védelme – ki kell jelölni a spec. madárvédelmi területeket o különféle fajok védelmére különböző szintek § Leybucht-ügy: védett területek kijelölésének joga a tagállamokat illeti meg, de a védelem szintjének csökkentésére csak az ökológiai érdeket meghaladó közérdek alapján jogosultak § Natura 2000 – speciális természetvédelmi területek átfogó európai ökológiai hálózata o megfelelő védelem és kezelés: § management-terv készítése § megfelelő szabályozási, szerződéses, igazgatási megoldások § megfelelő védelem § jelentős zavaró hatások kiküszöbölése § kompenzációs intézkedés § SAC (Special Areas of Conservation) – különleges természetmegőrzési terület § 1973 – a vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény (CITES) 3.3. Vízvédelem • vízminőség-szabályozás: o vízhasználattal kapcsolatos vízminőségi irányelvek o iparágak irányelvei o termék irányelvek o egyes szennyezőanyagok ir.e. • az EU legfontosabb jogintézményei: o kibocsátási engedélyek o kibocsátási határérték o lerakási engedély o környezetminőség határérték o közvetlen kibocsátás megtiltása o bizonyos árucikkek piacra helyezésének megtiltása o bizonyos vizek használatának megtiltása o monitoring o árumegjelölés o szennyezéscsökkentő programok, akciótervek • 76/464/EGK irányelv – bizonyos veszélyes anyagok által okozott szennyezésekről • vízügyi politikáról szóló keretirányelv: o célok: § elegendő ivóvíz szolgáltatása § elegendő víz más gazdasági igények számára § vízi környezet védelme § árvíz és szárazság káros hatásainak enyhítése o módszerek: § integrált és koherens vízvédelmi politika § safety-net – biztonsági háló – szabályainak meghatározása 34


•

by Syria©2009

§ vízi környezet állapotára vonatkozó információk gyűjtése § nyilvánosság biztosítása vízgyűjtő-területi menedzsment terv

3.4. Levegőszennyezés • szabályozási csomópontok o egyes anyagokra levegőminőségi határértékek meghatározása o egyes termékek minőségi/kibocsátási értékeinek meghatározása § VOC – illékony szerves vegyületek o kibocsátási határértékeknek a pontforrásokból és az ipari létesítményekből történő meghatározása • 96/62/EK irányelv – a tagállamoknak fel kell mérni területük légszennyezettségi állapotát + akciótervek elfogadása a levegőminőség javításáért • üvegházhatású gázok: o szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, fluorozott szénhidrogének, perfluorkarbonok, kén-hexafluorid o ezeket szén-dioxid-egyenértékkel számolják – 1 tonna CO2 vagy azzal megegyező éghajlat-módosító potenciált megtestesítő mennyiségű üveghatású gáz • kibocsátási engedély – Nemzeti Kiosztási Terv • kibocsátási egység – Magyar Államkincstár vagyonába tartozó vagyoni értékű jog – szabadon átruházható – közhiteles és nyilvános forgalmi jegyzék 3.5. Zajártalom • zaj forrásánál, meghatározott termékek szintjén kell megtenni az intézkedéseket • védőzónák és védett területek meghatározása • termékközpontú szabályozás • alapelvek: o nem korlátozható a termék, ha eleget tesz az EU-s követelményeknek o ill. használatuk szabad és nem korlátozható • zajártalomra vonatkozó szabályozás fő csoportjai: o járművek o építési eszközök o háztartási eszközök • környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről: o zajtérképek o közvélemény rendelkezésére álljanak a környezeti zajra és annak hatásaira vonatkozó információk o cselekvési tervek • határértékek meghatározása 3.6. Vegyi anyagok, biotechnológia 3.6.1. Veszélyes vegyi anyagok o 67/548/EGK irányelv a veszélyes vegyi anyagok minősítéséről, csomagolásáról és jelöléséről § robbanás- tűzveszélyes, toxikus … o Minősítő tényező: § fizikai-kémiai tulajdonságok § toxicitás § ökotoxicitás § okozott valós vagy lehetséges környezeti kár felbecsülése o anyagot nem lehet piacra dobni önmagában vagy készítményként, amíg nincs bevizsgálva § megfelelő csomagolás 35


o o o o o

by Syria©2009

GLP – megfelelő laboratóriumi gyakorlat - Good Laboratory Practice – méréseket végző laboratóriumok megfelelése állatkísérletek – 86/609/EGK irányelv – állatokkal való megfelelő, humánus bánásmód Európai Vegyianyag Ügynökség szankció: teljes agy részleges tilalom, vagy más korlátozás engedélyező hatóság: Bizottság – különösen veszélyes anyagok

3.6.2. Biotechnológia o genetikailag módosított mikroorganizmusok – GMM o genetikailag módosított – természetben egyesülés és/vagy természetes kombinációk révén nem fordul elő o genetikailag módosított organizmusok – GMO – környezetbe kijutatása? o 2001/18/EK irányelv § GMO – kijutatás mértékét fokozatosan lehet emelni § kétféle kibocsátás: • piacra jutáson kívüli célok • piaci célú kibocsátás o közösségi ellenőrzési rendszer 3.7. Ipari kockázatok • rendkívüli szennyezések környezetkárosításának elhárítása, környezet minőségének szolgálata • három alapvető cél: o megelőzés o következmények korlátozása o védelem magas foka • alapvetően üzemeltető feladata • átfogó engedélyezési rendszer kialakítása (IPPC) • öko-címke, környezeti menedzsment, auditálási rendszerek 3.8. Hulladék • négy nagy részre: o hulladék átfogó szabályozása o egyes hulladékokra vonatkozó szabályozás o szennyvízkezelés • COM – Közösség Hulladékgazdálkodási Stratégiája • minden hulladék, amitől annak birtokosa meg akar szabadulni • Palin Granit-ügy: maradék kő hulladéknak minősül-e? o nem veszélyeshulladék, de nem a törmelék létrehozására irányul a termelés + meg akarnak szabadulni tőle à hulladék • BATNEEC – leghatékonyabb megoldások alkalmazása, indokolatlanul nagy költségvállalás nélkül • hulladékok két fajtája: o inert (semleges) o veszélyes • tagállamok közti szállítás – export / import - cél hulladék ártalmatlanítása/visszanyerése? • több különös szabály: o használtolajra vonatkozó o csomagolásról és csomagolási hulladékról o csomagolóanyagok teljes mennyiségének csökkentése o új települési hulladékégetők művek levegőszennyezéséről o hulladék lerakásáról o kiselejtezett gépjárművekről 36


by Syria©2009

4. Közösségi jogkövetkezmények • bírság • összeg meghatározása o jogsértés súlyossága o időbeli terjedelme o várható elrettentő hatása • bíróság által alkalmazható ideiglenes intézkedések

Külső: 63-103

I. fejezet: Horizontális politikák – Közös kereskedelempolitika (63-103) 1. A közös kereskedelempolitika fogalma -

-

szabályozási tárgy: Az Európai Közösségen kívüli államokkal folytatott kereskedelem szükséges velejárója a vámuniónak már a Római Szerződésben is helyet kapott (3. rész II.cím: a gazdaságpolitika) o 3 része: § konjunktúrapolitika § fizetési mérleg § kereskedelempolitika Maastricht: új elem a gazdasági és pénzügyi unió célkitűzése és követelményrendszere Amszterdam: közös kereskedelempolitika ismét önálló cím alatt (IX. cím 131-134. cikkek) Nizza: kiterjesztette a szolgáltatások kereskedelmére és a szellemi tulajdon kereskedelemmel összefüggő vonatkozásaira de: nincs közös (integrált) gazdaságpolitika közös kereskedelempolitika összefüggést mutat a közös kül- és biztonságpolitikával (de a szabályozás tárgyát és jellegét tekintve attól különbözik) Lisszabon: szolidaritási klauzula: politikai és nem kereskedelmi jellegű (terrortámadás, katasztrófahelyzetre ír elő a tagállamoknak kölcsönös szolidaritást)

2. Az Európai közösség kereskedelempolitikai hatáskörei -

-

-

Vámunió: (RSZ 2. rész, 1. cím) o több, korábban különálló vámterület egyesülése (egymás közt eltörlik a vámokat) o 3. országokkal szembe egységes vámtarifa o importvámok és illetékek közös kezelése o integráció valamennyi előírását az Unió vámterületén alkalmazzák közös kereskedelmi politika fogalma és terjedelme nincs meghatározva, csak eszköztárát sorolják fel o RSZ 133. cikk. példálózó felsorolás o általános jogalapot képez az EU külgazdasági hatáskörgyakorlása számára o olyan kereskedelempolitikai eszközöket sorol fel, ami összefüggésben van a közös külső vámtarifával KÖZÖSSÉG VÁMTERÜLETE: a 2151/84. sz. tanácsi rendelet határozza meg. Megegyezik a tagállamok felségterületével, de vannak kivételek: o beletartozott: § San Marino Köztársaság (Olaszország) § Monacoi Hercegség (Franciaország) § Jungholz és Mittelberg (Ausztria) o nem tartozott bele: § Livigno és Campione d’Italia § viták tárgya volt Nyugat-Berlin is

2.1 Kizárólagos hatáskör o közös kereskedelempolitika § célja: nemzetközi kereskedelmi korlátok felszámolása 37


by Syria©2009

§ közösség kizárólagos hatásköre § tagállamokban az EK létrejötte előtti kereskedelmi szerződései részben hatályban maradtak § szolgáltatások kereskedelme és szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásai § RSZ 133.: államok jogosultak nemzetközi szervezetekkel nemzetközi megállapodások fenntartására vagy megkötésére – közösségi joggal összhang! 2.2 A közös kereskedelempolitika terjedelme o árukereskedelem: nem szűkíthető az árukkal való hagyományos kereskedelemre o pénzmozgások: amennyiben a pénzmozgás áruk vagy kereskedelempolitka hatálya alá tartozó szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére, vagy azzal összefüggésben történik o szolgáltatások határon átívelő nyújtása: nyújtó valamelyik EK tagállamban székhellyel bír és egy másik államban lakó számára szolgáltat o NSZ: általában megállapítja az EK hatáskörét a szolgáltatások kereskedelme és a szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásai vonatkozásában is o ezen a területen csak akkor köthet megállapodást az EK, ha annak rendelkezései nem terjednek túl az EK belső hatáskörén

3. A közös kereskedelempolitika fő célkitűzései: liberalizáció -

-

-

kereskedelmi akadályok fokozatos lebontása o világkereskedelem harmonikus fejlődése, o korlátozások megszüntetése, o vámakadályok lebontása o külkereskedelem liberalizációja versenyképes vállalkozások létrehozása nem zárja ki a külső befolyásokkal szembeni védekezést o a contrario – bizonyos védelmi intézkedések tiltottak lehetnek (liberalizáció elvének kötelező jellege o közös mezőgazdasági politika – főszabály: közösségi áruk preferálása harmadik államok számára az RSZ res in alios acta o magánszemélyek nem hivatkozhatnak közvetlenül az RSZ 131. cikkére, mivel igen tág mérlegelési jogkört enged a közösségi szervek számára

4. A közös kereskedelempolitika eszközei -

-

133. cikk: igénybe vehető eszközök: o vámtarifák módosításai o vámtarifa- és kereskedelmi megállapodások kötése o liberalizációs intézkedések egységesítése o exportpolitika a kereskedelempolitika közösségi eszközeinek 2 nagy csoportja: o autonóm eszközök: EK által egyoldalúan alkalmazható o két- vagy többoldalú kereskedelmi szerződések

4.1. Autonóm eszközök o EK szabadon dönthet bármelyik RSZ 249. cikkében felsorolt jogforrási formában § rendelet § irányelv § határozat is akár 4.1.1. A közös vámtarifa módosítása o a közös vámtarifa a vámunió része o jogalap: RSZ 133. cikk, 26. cikk 4.1.2.A behozatal korlátozása o minden olyan behozatal, amire nem vonatkozik külön szabályozás mentes a behozatali korlátozások alól 38


by Syria©2009

o külön szabályozás: mezőgazdasági termékek o spec. szabályok: textiltermékek, kivéve, ha a WTO valamely tagállamából érkeznek o ami a közösségi termelést veszélyezteti à figyelemmel kísérés § megfelelő intézkedés: behozatali kontingens 4.1.3.Kiviteli korlátok o harmadik országba irányuló export is alapvetően liberalizált o kivitel szabadságának elve o kivéve: katonai célú eszközök: fegyver, lőszer, robbanóanyag o kettős használatú termékek (polgári és katonai is lehet) – engedélyhez kötött 4.1.4.A kivitel támogatása o RSZ. 132. cikk: csak jogharmonizációt ír elő o EK: hatásköre van a kivitel szubvencionálására § de: e ne szüntette meg a tagállamok jogát arra, hogy saját hatáskörben is nyújthatnak kiviteli támogatást (nem lehet versenytorzító hatású) o nemzetközi megállapodások: § WTO – támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről § OECD (Organisation for Economic Cooperation and Developement) – megállapodás az exporthitelekről 4.1.5.Védintézkedések o különösen káros hatásoktól meg kell védeni a piacot (dömping vagy szubvenció esetén) o 1994 – Trade Barriers Regulation o szürke zónás intézkedések: az érintett vállalkozások saját maguk vállalnak önkorlátozást a közös piacon való jelenlét érdekében 4.1.5.1. Dömping- és szubvencióellenes eljárás § Dömpingelt termék: ha a Közösségbe irányuló exportára alacsonyabb, mint egy hasonló terméknek a rendes kereskedelmi forgalomban az exportáló országra megállapított rendes értéke § Exportár: az exportáló országból a közösségbe exportra eladott áruért ténylegesen fizetendő vagy fizetett ár o érték – exportár = dömpingkülönbözet (ehhez igazodik a dömpingellenes vám – nem haladhatja meg a megállapított dömpingkülönbözetet) § Kár: a Közösség egyik ágazatnak okozott jelentős hátrány § Bizonyítékok: tárgyilagos vizsgálat § Bizottság vizsgálatának kezdeményezése: o iparág érdekképviselete vagy o érintett tagállam o Bizottság maga is alkalmazhat átmeneti vámot vagy javasolja a Tanácsnak a dömpingellenes vám kivetését § „Csavarhúzó üzemek”: Unión kívülről olcsón visznek be részegységek formájában műszaki árukat és azokat az EU területén készre szerelik (dömpingellenes vám megkerülése a cél) 4.1.5.2. A Trade Barriers Regulation § 1984 – ÚKE – Új Kereskedelempolitikai Eszköz o kipróbálás: 1987 – „Dupont De Nemours v. Akzo”-ügy – Usa megsértette a holland vállalat szabadalmát § 1994 – TBR – Trade Barriers Regulation – kereskedelmi érdekek megvédése a nemzetközi szervezetekben 4.1.5.3. Szürke zónás intézkedések § szürke zónás megállapodások gyakorlata – 70-es évek 39


by Syria©2009

o az EK szerződő feleként külföldi vállalkozások, vagy akár iparágak is szerepelhettek § ezek a behozatal valamilyen önkéntes korlátozását vállalták o EK: jók a szürkezónás megállapodások, mivel formális jogalkotás és az ahhoz kapcsolódó kötöttségek nélkül tudja egyoldalúan kitűzött céljait megvalósítani 4.2. A belső védzáradék: az RSZ 134. cikke § vámunióban résztvevő országok árui / szolgáltatásai, valamint a vámunióba belépett termékek a vámunió teljes területén szabadon forgalmazhatóak § belső védzáradék lehetővé teszi, h egy-egy tagállam a forgalomból bizonyos importárukat átmenetileg kizárhat § két különböző importvonalon szállított áru ára eltérhet (egyik előnyösebb helyzetbe kerül) à kárt okoz à belső határlezárása § állami kereskedelmű ország: a volt szocialista országok 4.3. A közös kereskedelempolitika, mint a politikai szankció eszköze: az embargó § kiegyenlítő vámok, kereskedelmi korlátozások § RSZ 301. cikke – alapot termet a politikailag motivált gazdasági szankciók, akár az embargó alkalmazására 4.4. Szerződéses eszközök 4.4.1.Kétoldalú megállapodások § az EK egy szűkebb, belső földrajzi körben általában társulási megállapodásokat kötött § kereskedelmi és együttműködési megállapodások § ma az EU-t szinte minden világkereskedelembe jelentős országhoz kétoldalú kereskedelmi megállapodás köti (MERCOSUR, EFTA) 4.4.2.A közös kereskedelempolitika és a GATT / WTO § 1947 – Genf – GATT – Általános Vám és Kereskedelmi Egyezmény (General Agreement on Tariffs and Trade) § alapelvek: o diszkriminációmentesség o a legnagyobb kedvezményes elbánás feltétel nélküli alkalmazása o tagállamok alakítsák át vámtételekké a mennyiségi korlátozásokat o standstill előírás – az egyezmény életbelépése után megtiltotta az érvényben lévő vámok emelését, illetve új vámok bevezetését o preferenciális margó – a vámunió saját tagjainak biztosított előny o közös mezőgazdasági politika – központilag megállapított árak és mennyiségi korlátok o WTO – Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet o UNCTAD – az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája § meghatározta az általános vámpreferenciák rendszerének bevezetését (GSP – General Systems of Preferences) § az UNCTAD az iparilag fejlett országok részéről egyoldalú vámkedvezmények, illetve vámmentesség nyújtását javasolta a fejlődő világból származó termékekre 1. A Vámunió elméleti alapjai § vám: bevételi forrás, védelem a nemzeti piacon létrehozott termékek számára a versenytől, egészségügyi és biztonsági ellenőrzés § vámunió létrejöttének feltételei: o résztvevő államok között a vámok teljes eltörlése o az unión kívül lévő államok felé egységes vámtarifa kialakítása o közös vámbevételek elosztása a részes államok között 40


§ § § §

by Syria©2009

Kereskedelemteremtés: vámhatáron belülre kerülő szomszédos országból a vám megszűnése miatt olcsóbba tudunk beszerezni valamit, amit itthon eddig csak drágábban tudtunk előállítani Kereskedelemeltérítés: B ország által előállított termék ára C-é alá csökken, amikor A és B között megszűnik a vámhatár à kevésbé hatékony B-től veszi a terméket és C-től eddig jövő vámtól elesik A ország Kereskedelembővülés: fogyasztó szintjén megjelenő megtakarítás, ha a fogyasztó költségei növekednek, az kereskedelemszűküléssel jár o ez a 3 statikus elmélet Dinamikus elméletek: o korábbi elméletek leegyszerűsíthetőek, mert a vámunió hatására a piacokon strukturális változások következnek be o méretgazdaságossági előnyök kihasználása

2. A vámunió megalakulása § RSZ 9. cikk: EGK a nemzetközi áruforgalom egészére kiterjedő, a harmadik országokkal szemben egységes külső vámokat alkalmazó vámunión alapul o áruk szabad áramlása § 1973, 1981, 1986 – vámunió bővülése § 1988-ban életbe lépett az egységes vámokmány valamint az EEO o áruk, szolgáltatások, munkaerő és tőke szabad áramlása § INTRASTAT – statisztikai célú ellenőrző és adatgyűjtő rendszer 2.1. A vámunió rendszere A közös vámpolitika elemei o vámpolitika elemei: § kereskedelmi szerződéses rendszer § közös külső vámtarifa § vámkönnyítések rendszere § származási szabályok 2.1.1.A közös külső vámtarifa o 950/68/EGK rendelet – Közös Vámtarifáról o Kombinált Nómenklatúra – közös vámtarifa árubesorolási rendszere o Integrált Tarifa – TARIC – tartalmazza a 3. országokból származó importra vonatkozó vámtételeket, korlátozásokat és tilalmakat 2.1.2.A vámtarifa-semlegesítések rendszere o közösségi vámkódex (2913/92/EGK tanácsi rendelet) – három módon ehet vámeljárásban vámsemlegesítést alkalmazni: § vámkontingens § vámfelfüggesztés § felhasználási céltól függő vámtarifa-kedvezmény 2.1.3.Származási szabályok o akkor alkalmazzák, ha egy ország különbséget kíván tenni egyes áruk között aszerint, hogy azokat hol állították elő o 90-es években hozták létre a páneurópai származási övezetet – innen származó áruk minél teljesebb piacra jutási lehetőségeinek biztosítása érdekében az egyes országok nemcsak az EK-val, hanem minden egyes, az övezetben szereplő országgal szabadkereskedelmi megállapodást kötöttek o barcelonai folyamat: EK és 12 mediterrán ország célul tűzte ki, hogy a társulási megállapodások keretében 2010-ig létrehozzák az ún. páneurópai-mediterrán szabadkereskedelmi származási övezetet 2.2. A vámrendszer egyéb elemei 41


by Syria©2009

2.2.1. A közösségi vámjogi és vámeljárási szabályok o közösségi vámtarifák szintje fokozatosan csökken à külgazdaság szabályozó szerepét a vámjog veszi át o Vámkódex + ennek végrehajtási rendelete o nemzeti szabályozási körben marad: § vámbiztosítékok formája és mértéke § vámeljárásokhoz kapcsolódó jogorvoslati eljárások § szankcióra vonatkozó előírások o vámhatóság 6 évre rögzíti egy adott termék tarifális besorolását o WTO vámérték-egyezmény – vámérték—ellenőrzést segítő részletszabályokkal s bizottsági eljárásba utalt egyedi döntéshozatali lehetőséggel egészíti ki o Vámeljárások fajtái: § ideiglenes behozatal – nem közösségi áruk 6 hónapot meg nem haladó használata a közösség területén § passzív feldolgozás – közösségi áruk feldolgozása a Közösségen kívül § árutovábbítás – áruk szállítási vámjogi státus változása nélkül § vámraktározás – áruk tárolása vámraktárban § vámfelügyelet melletti feldolgozás o normál vagy egyszerűsített eljárás (egyszerűsített = számítógépes adattovábbítás) 2.2.2.A közösség vámmentességi rendszere o értékhatárhoz kötött vámmentességi lehetőségek o kivéve: alkohol és dohánytermékek 2.2.3.A vámeljárások során érvényesített korlátozó és tiltó rendelkezések o bizonyos feltételek mellet a tagállamok eltérhetnek a mennyiségi korlátozásokra és azonos hatású intézkedésekre vonatkozó abszolút tilalomtól: § közrend § közbiztonság § közerkölcs § emberek, állatok, növények egészségének védelme § ipari, kereskedelmi tulajdon védelme 2.2.4.Nemzetközi vámegyüttműködés o 1997 – Nápoly II Egyezmény – tagállamok vámhatósági együttműködési kapcsolatait szabályozza o nem érintik a büntetőügyekben való együttműködést o FEOGA Garancia Alap – ebből történik az exporttámogatások finanszírozásának ellenőrzése 2.3. A vámrendszer infrastruktúrája o két eszköz: § tagállami vámhatóságok szervezete § vámuniót támogató informatikai rendszer o TARIC mellett alábbi rendszerek: § TQS – Brüsszelben jóváhagyott vámtarifa kvóták igénybevételét biztosító rendszer § EBTI a vámhatóságok által adott Kötelező Tarifális Felvilágosítások európai szintű adatbázisa § ECICS – vegyi anyagok európai vámjegyzéke § CCN/CSI gateway – adatkapcsolati csatorna a tagállami informatikai központok és a brüsszeli számítógépes központ között

Külső: 699-833 1. Bevezetés 42


by Syria©2009

1.1. A CFSP kialakulása § tagállamok közötti kül- és biztonságpolitika informális módon alakult egészen 1986-ig (EEO) § 1992 – MSZ – uniós jogalap § Európai Politikai Együttműködés (EPC) - 1970 § tagállami álláspontok harmonizálása, együttes fellépés o intézményei keret, eszközrendszer o CFSP – EU 2. pillére § ASZ – konstruktív tartózkodás intézménye, közös stratégia, tervező-elemző egység felállítása, Fő Képviselő poszt (Mr. CFSP) o a soros elnök, a Bizottság tagja és a Tanács főtitkára egymást kiegészítve látják el az Unió képviseletét o egyhangú döntéshozatal a Tanácsban o európai biztonság- és védelmi politika (ESDP) § EU Alkotmány o megszűnt volna a pilléres szerkezet lés az EU jogi személlyé vált volna, létrehozta volna az Unió kül- és biztonságpolitikáját irányító Uniós külügyminiszter posztját 1.2. A CFSP intézményrendszere § Európai Tanács a 2. pillérben a legfőbb politikai testület o határoz a CFSP elveiről, általános iránymutatásokat ad és közös stratégiákat fogad el o felelős a CFSP főbb prioritásainak meghatározásáért és a 3 pillér közti összhang biztosításáért § Általános Ügyek Tanácsa – hozza CFSP meghatározásához és végrehajtásához szükséges határozatokat, ajánlásokat tesz az Európai Tanácsnak § Unió soros elnöksége – meghatározó szere mind a Tanácsban, mind a CSP körében működő intézmények körében o meghatározza az ülések napirendjét, rendelkezik a külpolitikai akciók kezdeményezésének jogával, részt vesz a döntések végrehajtásának ellenőrzésében § Tanács Főtitkára – (egyben az Unió fő képviselője) – segíti az Elnökség munkáját, irányítása alatt a Főtitkárság, CFSP Titkárság, külpolitikai tervező és elemző egység (PPEWU) § Bizottság rendelkezik kezdeményezési joggal szinte minden CFSP-vel kapcsolatos találkozón képviselteti magát, részt vesz az elnökség által szervezett megbeszéléseken, tárgyalásokon § Bizottság szerepe: o kérdést intézhet a Tanácshoz o kezdeményezési jog a Tanácsnál o Tanács rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezheti o CFSP-vel kapcsolatos találkozáson és ülésen részvételi jog illeti meg o javaslattételi jog o CFSP költségvetésének végrehajtásában való részvétel § A Bizottság külpolitikai szerepe kettős természetű o Unió kül- és biztonságpolitikájának alakítása o Közösség külkapcsolatainak alakítása 1.3. Az uniós kül- és biztonságpolitika jogforrásai, eszközrendszere § CFSP elsődleges jogforrásai – MSZ, ASZ, NSZ, ehhez fűzött deklarációk § hatályos EU szerződés 3 CFSP eszközt nevez meg: o közös stratégia (common strategy) § Európai Tanács fogadja el egyhangú szavazással azokon a terülteken, ahol a tagállamoknak fontos közös érdekeik vannak • adott régió vagy ország földrajzi közelsége 43


§

by Syria©2009

• gazdasági és politikai stabilizációjához fűződő érdek • Unió biztonságát fenyeget veszély fennállása, nagysága o együttes fellépés (joint action) § EU Tanácsa dönt egyhangú szavazással vagy minősített többséggel • meghatározott, konkrét helyzetekben alkalmazzák, rögzítve annak céljait, hatókörét, rendelkezésre bocsátott eszközöket, időtartamát, végrehajtásának feltételeit § fellépések tárgyi hatálya: • demokratikus elvek és intézménye megerősítése • regionális politikai stabilitás elősegítése • régiókon belüli integráció • hozzájárulás a konfliktusok megelőzéséhez vagy rendezéséhez • sürgős beavatkozást igénylő helyzetek hatékonyabb nemzetközi koordinációja • terrorizmus ellen • jó kormányzatok hatalomra jutásának elősegítése o közös álláspont (common position) § EU Tanácsa dönt egyhangú szavazással, ill. minősített többséggel, ha a közös álláspont egy már elfogadott közös stratégián alapul tisztán politikai természetű eszközök a nyilatkozatok és a démarche-ok (diplomáciai lépés)

2. A CFSP területei § EU külkapcsolatai tágabb kategória, mint a CFSP o magába foglal egyes közösségi politikákat § kereskedelempolitika § fejlesztési együttműködés § környezetpolitika § bevándorlási politika … § horizontális politikák – low politics § klasszikus külpolitika – high politics § CFSP célkitűzések: o Unió közös értékeinek, alapvető érdekeinek, függetlenségének és integritásának védelme o biztonságának megerősítése o béke megőrzése o nemzetközi együttműködés előmozdítása o demokrácia és jogállamiság fejlesztése és megerősítése § taxatív felsorolás, de tág értelmezési lehetőség § Jogi és politikai korlátok: o célkitűzések közül legalább egynek érvényesülnie kell o szubszidiaritás elve o tiszteletben kell tartania az acquist o biztosítani kell az összhangot az Unió és az EK külpolitikai tevékenységei között o második pillér kormányközi jellege o főszabály: egyhangúság 3. Az Unió kül- és biztonságpolitikája 3.1. Bevezetés § Uniót érő direkt és indirekt hatások – reakció rájuk a 2. pillér keretében § ez az egyes tagállamok külpolitikai irányainak közös vektora § dilemmák: o kereskedelempolitika o északi dimenzió o déli dimenzió – legnagyobb EU befolyás 44


by Syria©2009

o nemzetközi szervezetek munkájában való részvétel és kapcsolattartás 3. államokkal o biztonságpolitikai dimenzió § pénzügyi segítségeken keresztül fejtett ki nagy hatást a 3. államokra 3.2. Az egyes tagállamok külpolitikája § KKBP meghatározói: Németország, Nagy-Britannia, Franciaország 3.2.1. Németország o európai integrációhoz mindig pozitív hozzáállás o német újraegyesítés o nemzetközi biztonsági környezet megváltozása (NATO, NYEU) o német gazdaság meghatározó szerepe o nincs állandó képviselete az ENSZ BT-ben o vita: német hadsereg NATO-n kívüli (out-of-area) bevetése? § megbízható és együttműködő partner? o nem törekszik nagyhatalmi politika folytatására o német külpolitikai törekvések: § békés együttműködés, partnerség § NATO és transzatlanti kapcsolatok továbbfejlesztése § EU bővítése és elmélyítése § nemzetközi szervezetek erősítése § gazdasági és társadalmi fejlődés 3.2.2. Nagy-Britannia o nagyhatalmai helyzete az 1. vh után megingott o Nagy-Br 3 USA – Special relationship o Fro. többször megakadályozta a britek csatlakozását o Unió katonai fejlesztésének támogatása o 3 fontos területen lemaradás: § brit szuverenitás miatt sem a gazdasági és monetáris unió, § sem a schengeni együttműködés nem alkalmas a bizonyításra o külpolitikai célok: § EU kül- és biztonságpolitikai képességeinek javítása § nemzetközi válságkezelésben való hatékonyabb részvétel § NATO-ban való európai részvétel növelése § független, autonóm akciók lebonyolítása § szakosodás az uniós tagállamok között 3.2.3. Franciaország o kezdetben Némo. folyamatos ellenőrzésére és korlátozására törekedett o mediterrán országok felé orientálódik (Némo. Kelet-Európa felé) o kül- és biztonságpolitikai érdekei 3 csoportba sorolhatók: § ország legalapvetőbb érdekei (lakosság védelme, szuverenitás gyakorlása) § nagyhatalmi érdekek o külpolitikai célok: § katonai képesség növelése § koherens és hatékony védelmi politika kialakítása § Európai Gyorsreagálású Haderő felállítása a NATO keretein kívül § Katonai Bizottság felállítása 3.3. regionális politika § harmadik országokkal kapcsolatos politikája során nem országokra, hanem régiókra koncentrál 3.3.1.A négy nyugat-európai állam 45


by Syria©2009

§ szoros kapcsolat Svájccal, Norvégiával, Liechtensteinnel és Izlanddal 3.3.2.Transzatlanti kapcsolatok § tágabb kategória: EU-USA, NATO-na belüli kapcsolatrendszer, § kapcsolatrendszerre ható ellentétes irányú tényezők o gazdasági konkurencia o katonai szövetséges o szerves történeti kapcsolat o azonos kulturális, nyelvi gyökerek o fontosabb pilléreiben azonos értékrendszer: jogállamiság, demokrácia, piacgazdaság, emberi jogok o közös fellépés a regionális konfliktusok és a globalizáció kihívásaival szemben o közös érdekek a kereskedelempolitikában o nemzetközi kapcsolatok eltérő szemlélete § 1990 – Transzatlanti nyilatkozat az EK és USA kapcsolatáról o célok: § demokrácia, jogállamiság, gazdasági és társadalmi fejlődés § béke és nemzetközi biztonság védelme § egységes világgazdaság megteremtése, alacsony infláció § piacgazdaság elveinek biztosítása § gazdasági és politikai reformok § 1995 – Új transzatlanti napirend 3.3.3.ACP-országok: afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni országok § 1963 – Yaundé-i Egyezmény – EK, 18 afrikai ország, és Madagaszkár § 1975 – Lomé-i Egyezmény – két fő dimenzió: o gazdasági, kereskedelmi és o és fejlesztési együttműködés § STABEX – System of Stabilisation of Export Earnings – exportjövedlemet stabilizáló rendszer § SYSMIN – System de Stabilisation de Recettes d’Exportation de Produits Miniers 3.3.3.1. 728-731 3.3.3.2. k 3.3.3.3. j 3.3.4.j 3.3.4.1. klő 3.3.4.2. Az EU politikája a Balkánon • cél: békés, demokratikus, fejlődő térség létrehozása • 5 ország: Horvo., Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Albánia, SzerbiaMontenegró • fegyveres konfliktusok felszámolása • stabilizációs és társulási folyamat (SAP) • célok: o demokrácia és jogállamiság elveinek kialakítása o emberi jogok és kisebbségek tiszteletben tartása o gazdaság újjáélesztése o gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítése o pénzügyi támogatások továbbfejlesztése o igazságügyi és belügyi együttműködés o politikai párbeszéd további elmélyítése • CARDS-program: Community Assistance for Reconnstruction, Developement and Stabilisation • 2001 – Horvo – stabilizációs és társulási megállapodás az Unióval 3.3.4.3. Európai-mediterrán együttműködés 46


by Syria©2009

• 70-es évek: első generációs társulási megállapodások • 1995 – Barcelona-i Nyilatkozat – partnerség céljai: o felek közti párbeszéd politikai és biztonsági kérdésekben o gazdasági és pénzügyi együttműködés o partnerség szociális, kulturális és humán ügyekben • EU és térség országai között létrejövő kétoldalú megállapodások rendszere • cél: 2010 – szabadkereskedelmi övezet • MEDA-program finanszírozza a költségeket • Törökország? o 1987 – csatlakozási kérelem – 1999 – tagjelölt lett o gond: § nem európai ország § 100 milliós muszlim lakosság § hiányosságok a demokrácia, emberi jogok, jogállamiság terén § olcsó munkaerő § görög-török probléma 3.3.5. Az EU és Dél-Amerika • 70-es évek: kétoldalú megállapodások • Andesi közösség – Bolívia, Kolumbia, Ecuador, Peru, Bolívia • MERCOSUR – Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay • 2000 – Mexikó • 1996 – Chile • 2004 – Guadalajara-i nyilatkozat: o multilaterizmus o társadalmi kohézió kérdése o érintett régiók és szubrégiók közötti együttműködés 3.3.6. Az EU és Ázsia • 1994 – Új Ázsia-Stratégia • céljai: o regionális és globális biztonság o kölcsönös kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok o emberi jogok, demokrácia, jogállamiság o globalizáció kihívásai • ASEAN – Association of Southeast Asian Nations o 1978 – ASEAN-EK találkozók • ASEM – Asia-Europe Meeting • 1998 – Ázsia-Európa Jövőkép csoport 3.3.6.1. Az EU és Kína • 1998 – Átfogó partnerség építése • prioritások: o Kína beilleszkedése a nemzetközi közösségbe o nyílt társadalommá való átalakulásának elősegítése o kínai gazdaság integrálása a világgazdaságba o uniós erőforrások kihasználása 3.3.6.2. Az EU és Japán • gazdasági kapcsolatok – EU: jelentős kereskedelmi deficit a szigetországgal szemben (50%) • kiemelt területek: o nemzetközi és regionális feszültségek tárgyalásos rendezése o politikai konzultáció o világgazdaság és világkereskedelem fejlesztése 47


by Syria©2009

o fejlődő országok támogatása o globális kihívások o közös tudományos és technikai programok 3.3.6.3. Afganisztán és Közel-Kelet o politikai stabilitás helyreállítása o szegénység visszaszorítása o prioritások: • Izrael és egy palesztin állam békés egymás mellett élése • összetett jeruzsálemi kérdés • palesztin menekültek problémája 3.4. Az EU horizontális külpolitikája 3.4.1. Emberi jogok és demokrácia • polgári szabadságjogok, • gazdasági, kulturális és szociális jogok • nők, gyermekek, kisebbségek és hontalanok jogai • demokrácia, jó kormányzatok, jogállamiság erősítése • halálbüntetés elleni harc • kínzás és büntetlenség elleni küzdelem • diszkriminációellenes harc •

•

három terület, ahol a Bizottság hatékonyabban tudna fellépni: o közösségi politikák és a CFSP közötti koherensebb és következetesebb politika támogatása o emberi jogok és demokrácia védelme o stratégiailag jobban kidolgozott megközelítés 2002-2004-es programdokumentum: o végrehajtására 3 eszköz: § célzott projektek – Bizottság aktív szerepe § javaslattételre való aktív felhívás – kevésbé aktív § mikroprojektek

3.4.2. Humanitárius segélyezés • feltétel nélkül nyújtott segélyek • Humanitárius Segélyezési Hivatal • 2002 – Víz az életért program – cél: tiszta víz és alapvető higiéniai eszközök nyújtása • 2002 – Fenntartható Fejlődés Világtalálkozó • EU törekvései: o vízforrások integrált kezelése o hatékony vízgazdálkodási tervek o felére csökkenteni azok számát, akik nem jutnak tiszta ivóvízhez • afrikai békeprogram elvei a következők: o tulajdon: a projekteket afrikaiak tervezik, vezetik, hajtják végre o szolidaritás: minden részes afrikai ország hozzájárul a költségvetési kerethez o béke és stabilitás • 2000 – Millenniumi deklaráció: o fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés o fejlődő országok integrációja o közdelem a szegénység, AIDS ellen o demokrácia és jogállamiság fejlesztése o emberi jogok és alapvető szabadságok védelme és terjesztése 48


by Syria©2009

3.4.3. A kábítószerekkel kapcsolatos politika • elvek: o kábítószer elleni harc minden ország közös felelőssége o mutilateralizmus o megfelelő egyensúly megelőzés, büntetés és kezelés terén o emberi jogok tiszteletben tartása • célok: o fogyasztás jelentős csökkentése o ezzel kapcsolatos betegségek leterjedésének jelentős visszaszorítása o eredményesen kezelt függők számának növelése o kínálat visszaszorítása o bűncselekmények visszaszorítása • 1999 – Panama akcióterv: o keresletcsökkentés o kínálatcsökkentés o pénzmosás megakadályozása o rendőrségi, vámügyi és bírósági együttműködés o bírósági szervezetrendszer, intézményi háttér kialakítása 3.4.4. A terrorizmus elleni küzdelem • 2001. szeptember 21. – EiT – cselekvési terv: o rendőrségi és igazságügyi együttműködés fokozása o nemzetközi jogi eszközök kifejlesztése a terrorizmus elleni harcban o terrorizmusfinanszírozása elleni harc o légi repülés biztonságának növelése o EU terrorizmusellenes nemzetközi fellépésének koordinálása (ÁÜKT) • 2004 – Terrorizmusellenes akcióterv o nemzetközi konszenzus és fokozott együttműködés o pénzügyi és gazdasági források szűkítése o nemzetközi szállítás biztonságának védelme o Unió és tagállamok képességeinek javítása • Európai Biztonsági Stratégia • Terrorizmus elleni deklaráció o alapelvek: § szolidaritás § tagállamok részvételének önkéntessége § veszély világos felismerése § EU pillérei közötti koordináció § együttműködés a releváns partnerekkel § ESDP hozzájárulásának járulékos jellege • terrorizmus elleni harcban való részvétel: o megelőzés o védelem o reagálás / következmények kezelése o harmadik országok támogatása 3.4.5. Tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása • 2003 – A Tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni nyilatkozat (WMD) • nevesített célok: o elterjedés megakadályozása o egyezményben meghatározott követelmények kikényszerítése o exportellenőrzési rendszer felülvizsgálata o nukleáris létesítmények fokozott védelme o együttműködés kulcsfontosságú partnerekkel 3.4.6. A Nemzetközi Büntetőbíróság és az EU 49


• • •

by Syria©2009

1998 – Római Statútum nullum crimen, nulla poena, visszaható hatály tilalma, individuális büntetőjogi felelősség elve, katonai parancsnokok büntetőjogi felelőssége ezek érdekben az Unió: o a részes tagállamokat a vállalt kötelezettségek pontos és maradéktalan befizetésére ösztönzi o Bíróság: immunitás és privilégiumok o elősegíti a bírák, ügyészek, hivatalnokok megfelelő képzését

3.4.7. Az EU és az ENSZ • emberi jogok védelme • nemzetközi béke és biztonság • környezetvédelem • betegségek és szegénység elleni küzdelem • KKBP 3.4.8. Az EU és az Európa Tanács • Európa Tanács – 1949 o fő szervei: Miniszterek Tanácsa és a Parlamenti Közgyűlés • 2001 – Strassbourg – együttműködési megállapodás o demokrácia intézményeinek erősítése o jogállamiság o emberi jogok eszméjének védelme és terjesztése • közös prioritások: o demokratikus berendezkedés stabilizálása o harc a szervezett bűnözés és a korrupció ellen o emberi jogok védelmi szintjének és eszközrendszerének védelme 3.5. Alkalmazott módszerek és eszközök az EU kül- és biztonságpolitikájában 3.5.1.Megelőzés • konfliktusok megelőzése (gazdaságilag és társadalmilag elmaradott országokban, szociális és etnikai feszültségek) • információgyűjtés, monitoring • technikai és pénzügyi segítség • gazdasági együttműködés • kereskedelmi kapcsolatok 3.5.2.Centrum és periféria: a GSP és az EBA rendelet • 1968 – UNCTAD konferencia (United Nations Conference on Trade and Developement) • általános preferenciák bevezetésének rendszere (GSP) • elmaradott fejlődő országok (LDC) számára a GSP-nél kedvezőbb feltételek biztosítása à EBA-rendelet o korlátozások nélkül, vámmentesen lehet az EU területére importálni, kivétel: fegyver és lőszer 3.5.3.Emberi jogi klauzulák • Cotonou-i Egyezmény 3.5.4. Szankciók • gazdasági kapcsolatok felfüggesztése, korlátozása vagy teljes megszakítása • diplomáciai kapcsolatok felfüggesztése vagy megszakítása • harmadik országokkal való együttműködés megszüntetése • fegyverembargó 50


• •

by Syria©2009

pénzügyi szankciók Unió területére történő belépés, illetve átutazás megtiltása

3.5.5. A csatlakozási tárgyalások szerepe • koppenhágai kritériumok 4. Európai biztonság- és védelempolitika • 1992 – MSZ intézményesítette a KKBP-t • 2003 – 60. 000 fős haderő (fegyveres válságkezelés) • gyorsreagálású civil képességek kialakítása (polgári válságkezelés) • Európai biztonsági és védelmi identitás (ESDI) • Biztonságpolitika intézményei: o Politikai és Biztonsági Bizottság (PSC) § nemzetközi helyzet figyelése § Tanács segítése § végrehajtás figyelése § más bizottságoknak iránymutatás o az EU Katonai Bizottsága § konzultációs és együttműködési fórum § kockázat- és költségelemzés o EU Katonai Testület § katonai szakértelem és támogatás o Katonapolitikai munkacsoport § javaslatok katonapolitikai vizsgálata o Polgári válságkezelő bizottság § javaslattétel válságkezelés nem katonai szempontjaira KKBP alá tartozó ügynökségek • EU Műholdközpontja o önálló jogi személy o információgyűjtés, válságmonitoring, kutatás-fejlesztés, szakemberképzés • EU Biztonságpolitikai Kutatóintézete o közös európai biztonsági kultúra fejlesztése o kutatás támogatása o tudományos viták előmozdítása o elemzések készítése • Európai Védelmi Ügynökség o védelmi technológiai ipar piacának figyelése o hadiipari kutatás- és fejlesztés 5. A közös kül-, biztonság- és védelempolitika jövője • nagy hatással lehet rá: o Lisszabon Szerződés – CFSP-t érintő szerkezetváltozások o módosuló vagy új prioritások o 2003 – Európai Biztonsági Stratégia • főbb intézményi változások: o reformszerződés az EUSZ-t és az EKSZ-t fogja módosítani – Unió működéséről szóló szerződés (EKSZ új elnevezése) § nem lesz alkotmányos jellegű szerződés o megszűnik a pillérszerkezet o nem lesz az unió jelképeit említő cikk o EU – külön jogi személyiség o Unió Külügyminisztere helyett – Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője • 2005 – Európai Biztonsági Stratégia – fő veszélyforrások: § terrorizmus 51


o

by Syria©2009

§ tömegpusztító fegyverek elterjedése § regionális konfliktusok § működésképtelen államok § szervezett bűnözés 3 stratégiai cél: § fel kell venni a küzdelmet a veszélyekkel § biztonságra kel törekedni az Unió szomszédságában is § hatékony multilateralizmusra épülő nemzetközi rendszer

15. fejezet: A szabadság, a biztonság és a jog térsége az EU-ban 1. Fogalommagyarázat, rövid előtörténet • 1997 – ASZ iktatta be • kormányközi együttműködés, elsőbbség és közvetlen alkalmazhatóság nincs • kerethatározatok a közösségi irányelvre emlékeztetnek – megvalósítás módja és formája a nemzeti hatóságokra bízva • egyéb határozatok nem irányulhatnak jogharmonizációra • döntéshozatal négy szintje: o Tanács o Állandó Képviselők Bizottsága o Bevándorlás, határok, menekültügy Stratégiai Bizottság o CATS (Comittee according to Article Thirty-Six) • 2004-es változások: o tagállamok elvesztették kezdeményezési jogukat o együttdöntési eljárás: § vízumkiadás feltételei és eljárása § menekültügy § polgári jogi együttműködés – kivéve: családjog • Alkotmányos Szerződés elfogadása után: o megszűnik a pilléres szerkezet o 2 fajta tevékenység: § jogharmonizációt célzó jogalkotás § mindennapi „operatív” kooperáció o büntető igazságügyi és rendőrségi együttműködés terén nemzeti parlamentek fokozott ellenőrzési joga o kezdeményezés: csak Bizottság o döntéshozatal: „rendes jogalkotási eljárás” – együttdöntési eljárás • diszkrimináció tilalma • személyes adatok védelme 2. A külső és a belső határ: határőrizet, a határátlépés feltételei, kiegészítő intézkedések • Schengeni Végrehajtási Egyezmény – külső és belső határ megkülönböztetése o külső határ: egyezményben részes államok mindazon határai, melyek nem belső határok o belső határ: A Szerződő Felek közös szárazföldi határai, belső légi járatok célját szolgáló repülőterei 2.1. Külső határ: határőrizet és határellenőrzés • határrendészeti feladatok: o határ őrizete o határátlépőhelyeken a személyek és az áruk forgalmának ellenőrzése • 2002 – külső határ őrizetére vonatkozó részletszabályok megalkotása – kísérleti együttműködési programok (pilot projekt) indítottak ún. ad-hoc központokkal • SCIFA – Strategic Committee on Immigration, Frontiers and Asylum – Határok, Bevándorlás és Menekültügyi Stratégiai Bizottság 52


•

• •

by Syria©2009

Európai Határőrségi Hivatal o határőrizet és határátlépés ellenőrzése során az együttműködés összehangolása o európai szintű képzés o általános és konkrét helyzetre vonatkozó kockázatértékelés o tudományos és kutatási eredmények bevezetése a gyakorlatba o gyakorlati és műszaki segítségnyújtás o harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak kiutasítása és / vagy kitoloncolása során a tagállamok összehangolása határátkelőkön szolgálatot teljesítők: „Közös Kézikönyv” (Common Manual) 2007 – SIS II – schengeni információs rendszer második generációja

2.2. A belső határok • a belső határokat bármely ponton át lehet lépni anélkül, hogy személyellenőrzésre kerülne sor • max. közrendvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből lehet visszaállítani 2.3. Kiegészítő intézkedések • a határ kiterjeszkedik az országtól távol eső vidékekre és határellenőrzést eredményez az ország belsejében • kiegészítő intézkedések: vízumrendszer és illegális migráció elleni harc • külső határ védelmével szorosan összefüggő tényezők: o szállítóvállalatok felelőssége § kötelessége időben megbizonyosodni arról, hogy a külföldi a belépéshez szükséges útiokmánnyal és vízummal rendelkezik, ha megtagadják a belépését à szállító társaság köteles a kiinduló állomásra vagy olyan országba továbbszállítani, ahová beléphet o bevándorlási összekötő tisztek szerepe § SCHVE 7. cikke alapján § információgyűjtés- és csere o határőri munka az ország mélyében § embercsempészet, kábítószer-kereskedelem és a határt átlépő egyéb veszélyek elleni harc 3. Reguláris és illegális migráció • bevándorlás: befelé irányuló vándorlás • reguláris migráció: rendezett, a vonatkozó hazai és nemzetközi szabályokkal összhangban álló vándorlás • irreguláris: az ettől eltérő o 2 nagy alkategória: § kényszervándorlás – menekült próbál megszökni üldözői elől § illegális vándorlás – nincs köze a menedékjoghoz, a bevándorló sérti az idegenrendészeti szabályokat 3.1. Rendezett be- és kivándorlás • személyek szabad mozgása • rendezett vándorlás 2 típusa o rövid távú, 3 hónapnál nem hosszabb jelenlét o hosszú távú: 3 hónap és élethossz között 3.1.1. Vízumok, az Integrált schengeni acquis, rövid távú tartózkodás • a Bizottság 3 tényezőtől tette függővé, hogy egy ország vízummentes-e o onnan érkező illegális bevándorlástól o közrend, közbiztonság o Unió és adott ország nemzetközi kapcsolata, reciprocitás gondolata: ha másik fél vízumot követel, akkor az Unió is § célszerűség: 53


by Syria©2009

• •

•

csökken az illegális bevándorlók száma az adott államból kevesebb bűncselekmény kötődik az a vízumkötele államok polgáraihoz • politikai-gazdasági kapcsolatokban nyomás gyakorolható a kibocsátó államra § erkölcsi elemzés: a vízum kollektív gyanúsítás és büntetés nem adható vízum: ha a SIS-rendszerben szerepel a személy, veszélyt jelent a tagállamok közrendjére, nemzetbiztonságára, nemzeti kapcsolataira

3.1.2. Munkavállalás, hosszú távú tartózkodás bevándorlás • nincsenek közös bevándorlási kvóták • családegyesítés szabályai – 2005 • diákok, szakképzésre érkezők, önkéntesek migrációja 3.2. Illegális vándorlás • 2002 – Tanács akcióterve az ill. vándorlás csökkentésére o vízumrendszer fejlesztése o információcsere o külső határőrizet erősítése o rendőri együttműködés fokozása o embercsempészek és emberkereskedők szigorúbb büntetése o illegális migránsok hazaküldése o nehézségek: § demográfiai különbségek § vándorfolyamatok kevert jellege 4. Menekültügy 4.1. Statisztikai és történeti keretek • 1990 – Dublin – Egyezmény – menekültstátus elismerésére vonatkozó kérelmet csak a tagállamok közül csak egyben lehessen beadni, s annak döntése az összes többi tagállamot is kösse • gond: közös menekültdefiníció nincs, eljárási különbségek • célok: o rövid táv: tagállamok nemzeti menekültjogának harmonizációja o hosszú táv: egységes eljárás és státus 4.2. A menekültpolitika hat fő iránya • Menekültügyi Alap • annak a tagállamnak a kijelölése, amelyiknek el kell járnia o kettős kérelmek kiszűrése – ujjlenyomat azonosítás Eurodac • jövőbeni tömeges vándorlás – átmeneti védelem • nyújtandó ellátás minimuma • ki minősül menekültnek (definíciós irányelv) • eljárás során teljesítendő minimális követelmények (eljárási irányelv) 4.2.1. Európai Menekültügyi Alap • támogatható tevékenységek: o fogadás (ellátás) o huzamosan tartózkodók integrálása o hazatérők segítése • az Alap minden államnak egy fix összeget és a támogatandók számától függően hozzájárulást garantált 4.2.2.Az Eurodac és a Dublin II rendelet az eljárás lefolytatásáért felelős állam kijelölésről 54


• • •

by Syria©2009

Eurodac célja a Dublini egyezménye alkalmazásának előmozdítása megkönnyíti annak eldöntését, hogy melyik állam illetéke s menekültstátusért folyamodó személy ügyében eljárni kapcsolóelvek: o családi kapcsolat o kiadott tartózkodási engedély o ennek hiányában vízum o ha illegálisan került az államba à az jár, el ahova belépett (ekkortól számítva 1 évig) o legfeljebb 3 hónapon belül kell az illetékes államot megkeresni

4.2.3.Az átmeneti védelem • két cél: o tömeges bevándorlás esetén a menekülteknek nyújtandó átmenti védelem közös minimális követelményeinek meghatározása o tagállamok közötti tehermegosztás • védelem időtartama 1 év • helyzetük: mint az elismert menekülteké 4.2.4.A menekülők fogadásának minimumszabályai • a fogadó államok a menekültek körülményeinek rontásával ne tereljék őket más államba à minimumszabályok • ha a menekülőnek nincsenek anyagi forrásai à az állam köteles minimális szinten ellátni: szállás, egészségügy, oktatás (kiskorúak) • megnyitni a munkaerőpiacot azok előtt, akiknek az ügyében egy éven belül sem születik első fokú döntés • juttatások megvonása ellen fellebbezni lehet 4.2.5.Irányelv a menekült meghatározásáról és a kiegészítő védelemről • kiegészítő védelem: olyan menekültnek nem minősülő személyre terjed ki, akivel kapcsolatban valós a kockázata annak, hogy saját országába visszatérése esetén „súlyos sérelmet” szenvedne o halálbüntetés, kivégzés o kínzás o embertelen, megalázó bánásmód o súlyos személyes fenyegetettség • megtagadható a kérelem, ha a saját országában biztonságos területre költözhet, vagy valamely nemzeti vagy nemzetközi hatalom érdemi védelmet nyújt otthon, függetlenül attól, hogy miként tett szert e terület feletti ellenőrzésre (belső menekülési alternatíva) 4.2.6.irányelv az eljárási minimumszabályokról • minimális garanciák • Tanács – menekültügyi szabályok minősített többséggel à újratárgyalás a Parlamenttel à 24 tagállam egyhangúlag támogassa a szöveget • kötelező a menekülőt személyesen meghallgatni és írott, indokolt döntést hozni • jogi képviselőt igénybe vehet, fellebbezési eljárásban ingyenes képviseletet igényelhet • biztosítani kell a tolmácsolást és azt, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával kapcsolatba léphessen • nem kell eljárni: o más Eu tagállam már elismerte menekültnek o nem Eu tagállam első menedék országának minősül (elismerte menekültnek vagy más módon védelemben részesül) o van biztonságos 3. ország, ahova vissza/ továbbküldhető 55


by Syria©2009

csak kiegészítő védelmet élvez családtag önálló kérelmet nyújt bee, holott hozzájárult ahhoz, hogy a családfőre vonatkozó döntés rá is kiterjedjen különleges eljárásokban le lehet tekinteni az eljárási garanciáktól o ismételt kérelem nyomán zajló előzetes vizsgálat o határeljárások, melyek már szerepelnek a tagállamok jogában és 4 hétig is megtagadhatják a beléptetést (fogva tartás a határon) o szuperbiztos 3 országok esetén visszaküldhető 3. államba bármilyen vizsgálat nélkül, ha o a 3. állam részese Genfi Egyezménynek és be is tartja azt o van törvényben előírt menedékjogi eljárása o részese az EJEE-nek és tiszteletben is tartja o a Tanács a Parlamenttel folytatott konzultáció után minősített többséggel ilyennek minősítette az államot o o

•

•

4.3. Mit hoz a jövő? • kvóta menekültek – más régiókból származó menekültek rendezett módon Európába kerülhetnek • regionális védelmi programok – anyagi források növelése • növelni az afrikai és ázsiai régiók menekült-fogadóképességét 5. Rendőri és büntető igazságügyi együttműködés 5.1. A rendőri együttműködés 5.1.1. A fontosabb szabályok • Schengeni Egyezmény à változások • kormányközi együttműködés • EUSZ VI. cím 30. cikk – Unió kölcsönös bűnügyi jogsegély egyezménye • közös nyomozócsoportok • megfigyelés: nem járhat kényszerintézkedéssel • forrónyomos üldözés: mely BCS-k kapcsán ismerik el e jogot (másik tagállam területére behatolni és ott eljárást kezdeményezni az üldözött személlyel szemben • összekötő tisztek együttműködése 5.1.2. Intézmények • Európai Rendőrségi Hivatal – Europol (1995 – Europol Egyezmény) • cél: tagállamok illetékes hatóságai eredményességének fokozása, ha a3 követelmény egyszerre teljesül: o szervezett bűnözői struktúra o 2 vagy több államot érint a bűncselekmények kiterjedése o tagállamok közös fellépése szükséges • rendelkezésre álló tudás 2 formája: o absztrakt elemzések o konkrét ügyekben nyújt támogatást a nyomozás folytatásához • Europol embere kényszerintézkedést nem foganatosíthat • 2003. évi jegyzőkönyv: o könnyített az adatokhoz való hozzáférésen o 3. államok és testületek részvétele az Europol munkájában o megerősítette a parlament ellenőrzési jogosítványát • Europol új feladatköreinek határai: o érintett tagállam kompetens szerveivel közösen o vagy közös nyomozócsoport keretében o az érintett tagállam beleegyezésével és vele kapcsolatban állva o kényszerintézkedés – csak a tagállamé! 56


by Syria©2009

• rendőri együttműködés 2 további formája: o Rendőri Vezetők Csoportja o CEPOL (Európai Rendőrakadémia) 5.2. Büntető igazságügyi együttműködés • nemzetközi büntetőjogi egyezmények • együttműködés 3 oka: o bűnözés nemzetközivé válása o hagyományos bűnügyi együttműködés nem elég hatékony o EU saját, büntetőjogilag védendő értékei • kölcsönös elismerés elve: az államok elfogadják és végrehajtják a másik tagállam bűnüldöző vagy büntető hatóságainak döntését • kettős inkrimináció ∅ (ne bis is idem) 5.2.1. A fontosabb szabályok • szabályok két csoportja o anyagi o eljárásjogi § jogsegély § kiadatás 5.2.1.1. Bűnügyi jogsegély o Kölcsönös Bűnügyi jogsegélyegyezmény o általános jogsegély: § iratok kézbesítése és hatóságok érintkezése közvetlenebb és egyszerűbb § megkeresés nélküli információcsere § milyen feltételek között hallgathatnak le valakit o Megállapodás a kölcsönös jogsegélyről § közös nyomozócsoportok § természetes és jogi személyek adataihoz való hozzáférés 5.2.1.2. A kiadatás o két cél: § letartóztatás büntetőeljárás lefolytatása végett • min. 12 havi szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekménnyel kell gyanúsítani § a mér kiszabott büntetés letöltése végett • kiszabott büntetés még végrehajtandó része min. 4 hónap o Schengeni információs rendszer (SIS) – figyelmeztető jelzés 5.2.1.3. Terrorizmus o terrorizmus leküzdésére vonatkozó különleges intézkedések: § terrorcselekmény és terroristacsoport meghatározása § személylista § szervezetek felsorolása, akiket zár alá kell venni o terrorista cselekmény felbujtása és a bűnsegély is büntetendő o cselekvési irányok: § terrorizmus elleni nemzetközi egyetértés erősítése § terroristák gazdasági és pénzügyi gyökereinek elsorvasztása § megelőzés, felfedés, üldözés megerősítése § nemzetközi utasszállítás biztonságának növelése § EU/tagállam képességének növelése, h elviseljen egy esetleges terrortámadást § terrorizmusra vezető tényezőkkel való szembenézés § külügyi tevékenység 57


o

by Syria©2009

dilemma: § csorbíthatók-e a terroristák emberi jogai § párhuzamos rendszerekben való antiterrorista törekvések nem forgácsolják szét az erőket?

5.2.1.4. A pénzmosás, a korrupció és a pénzhamisítás elleni harc § pénzmosás 3 formája: § vagyoni érték átadása, átalakítása, átutalása az eredet elrejtésének szándékával § vagyoni érték valódi természetének, valóságos tulajdonosának elrejtése § tárgyi bűnpártolás beleértve az orvgazdaságot o vagyoni érték: § ingó, ingatlan, vagy bármilyen eszmei tulajdon, jogcím vagy vagyoni értékű jog o bank: kötelessége azonosítani az ügyfelét, ha az 15.000 €-nál nagyobb tranzakciót akar végrehajtani o büntetés: min. 4 év + BCS-ből eredő jövedelem elkobzása o Pénzmosással Foglalkozó Pénzügyi Akciócsoport (FATF) – cél: azoknak a BCS-nek a megnevezése, melyekből a pénzmosás tárgyát képező vagyoni érték származik § korrupció: o hatalommal visszaélés magánelőny megszerzése érdekében o 1997 – Korrupcióellenes egyezmény: államnak büntetnie kell mind az aktív, mind a passzív vesztegetést o 2002 – Európai Közösség Pénzügyi Érdekeinek védelmére vonatkozó Egyezmény o OLAF – közösségi csalás elleni szervezet 5.2.1.5. Embercsempészet, emberkereskedelem • büntetendő, ha valaki az érintett tagállam külföldiek be- ill. átutazásáról szóló jogszabályainak megsértésével egy tagállam területére beutazzon, illetve azon átutazzon • embermentés (menekültek „csempészése”) – nem kell szankcionálni • büntetési tételkeret minimuma 8 év • emberkereskedő: áldozatait munkára, prostitúcióra, vagy hasonlóra kényszeríti, erőszakkal, megfélemlítéssel, megtévesztéssel vagy hatalmával visszaélve 5.2.2. Intézmények • két igazságügyi hálózat (judicial network) működik az EU-ban • kapcsolattartók – központi igazgatási szervezeten belül – információadás, konkrté jogsegély • OLAF (Office de la Lutte Anti-Fraude) – Európai Csaláselleni Hivatal o ellenőrzi, hogy a kifizetések jogszerűek-e • 2002 – Hága – Eurojust o nem ügyészség, nincs joga vádat emelni, vagy elrendelni a nyomozást 6. Polgári igazságügyi együttműködés • 3 cél: o állampolgárok és jogi személyek könnyebb joghoz jutása o hatóságok és bírói döntések kölcsönös elismerése o eljárásjogok közelítése • 2 fontos rendelet: o a polgári és kereskedelmi ügyekre vonatkozó (Brüsszel-I) 58


by Syria©2009

a házasságra (bontásra, érvénytelenítésre) és a szülői felügyeletre vonatkozó (Brüsszel-II) joghatósági főszabály: o ha az alperesnek (mindegy, milyen állampolgár) valamely tagállamban lakóhelye, székhelye van, ott perelhető § kivétel: • speciális joghatóság (különleges, kizárólagos) • ha a felek érvényesen kikötik valamely bíróság joghatóságát o elismerési kötelezettség alól kivételek: § közrendi záradék § vagy ha a határozatot az alperes távollétében hozták § joghatósági szabályok megsértésévek hozott döntés § a határozat felülvizsgálata az elismerő államban nem kérhető o végrehajtás meghiúsítása: ha a végrehajtással érintett fél jogorvoslattal él és bizonyítja, hogy az elismerésnek nem lett volna helye o 2001 – Európai Igazságügyi Hálózat – nemzetközi bírósági együttműködés o

•

7. Következtetés, jövőfirtatás • 2004 után változások: o közösség kibővülése 10 új taggal o új szomszédsági politika o sok irányelv nemzeti jogokba való átültetésének a határideje lejár o bíróság hatáskörrel fog rendelkezni e szabályok alkalmazásának megítélésére o teret nyer a minősített többségi döntéshozatal (együttdöntési eljárás) • 2004 – a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének terve (Tampere II) 7.1. Tampere II – avagy a „Hágai program” • szubszidiaritás, arányosság, tagállamok saját jogrendjének tiszteletben tartása • három fő rész: o szabadság § uniós polgárságra, migrációra és határőrizetre vonatkozó feladatok § Közösségi Határ Alap § különféle információs rendszerek összekapcsolása (SIS II, VIS, Eurodac) § bevándorlási kvóták – nemzeti hatáskörben marad § terrorizmus elleni küzdelem: • titkosszolgálati adatok és információk megosztása • terroristák pénzügyi forrásainak elapasztása • robbanóanyagok fokozott ellenőrzése • 3. államok antiterrorista képességének fokozása § válsághelyzet esetén: operatív együttműködés § Európai Bűnmegelőzési Hálózat o biztonság o jog érvényesülése

Rövidítések: - RSZ – Római szerződés - MSZ – Maastrichti szerződés - ASZ – Amszterdami Szerződés - NSZ – Nizzai Szerződés - ászf – ált. szerződési feltételek - EP – Európai Parlament - EiT – Európai Tanács - EEO – Egységes Európai Okmány

59

Európai közjog- és politika 2

Recommend Documents