XV. évfolyam 2. szám Környezeti politika A DRV Rt. vezet sége elkötelezte magát, hogy vezetési tevékenységében kiemelt szerepet szán az épített és természetes környezet állapota meg rzésének, javításának. A DRV Rt. az ország egyik legnagyobb vízközm vállalata, szennyvízelvezetés-tisztítási tevékenységével egyúttal az egyik legnagyobb környezetvédelmi szolgáltató is. Jelent s szerepe van többek között a balatoni és velencei-tavi rekreációs környék víziközm veinek üzemeltetésében. A DRV Rt. vezetése összhangot kíván teremteni üzleti céljai elérése és a környezet megóvása között, ezért elkötelezte magát, hogy vezetési tevékenységében kiemelt szerepet szán az épített és natúr környezet állapotának meg rzésére, javítására. A vonatkozó törvényi, jogszabályi követelmények betartását a Társaság részére mint minimális kötelezettséget t zte ki célul. A vezetés biztosítja, hogy a megfelel vezet i és adminisztratív ellen rzések m ködjenek, valamint a visszacsatolások révén ez a politika fennmaradjon. A tevékenységekben és az ellen rzésekben részt vev összes munkavállaló megfelel képzésér l a vezetés gondoskodik. A társaság vezetése a fenti célok elérése érdekében a következ cselekvési elemek érvényesülését tartja fontosnak: – A Társaság minden szintjén er síteni kell a felel sségérzetet környezetünk védelméért. – Minden bevezetés el tt álló új tevékenységünk környezetre gyakorolt hatását meg kell vizsgálni, illetve fel kell mérni. A bevezetésre kerül új technológiák a réginél környezetkímél bbek legyenek. – Intézkedéseket kell foganatosítani a szennyezések megel zésére és csökkentésére. – Biztosítani kell az együttm ködést a hatóságokkal. – Tájékoztatni kella társaság telephelyein vagy küls munkahelyeken esetenként munkát végz alvállalkozókat, hogy munkájuk során a Társaságunk bels szabályait be kell tartaniuk. – Az alaptevékenységünket képz szennyvíztisztítási technológiákat folyamatosan optimalizálni kell, hogy a kibocsátott szennyvíz a környezetet a legkevésbé terhelje. – A szennyvíziszapok visszaforgatását a környezetbe biztonságos módon kell el segíteni. – Törekedni kell a "közm olló" csökkentésére, mely alapvet gazdasági érdekünk is. – A kiemelt fontosságú balatoni körzet védelmére kiépített tisztított szennyvízelvezetés során fellép szaghatások csökkentésének megoldását hangsúlyozottan kell kezelni.
A Társaság összes munkavállalójának felel ssége, hogy támogassa, alkalmazza a cég környezetvédelmi politikájának, eljárásainak azon részét, amelyek telephelyeinken belüli és azokon kívüli tevékenységére vonatkoznak. Dunántúli Regionális Vízm Rt. (Részlet a Környezetközpontú Irányítási Rendszer kézikönyvéb l
Rózsaillatú a KIR mintatelep Balatonf kajáron Barátságban a környezettel "A DRV Rt. vezet sége elkötelezte magát, hogy vezetési tevékenységében kiemelt szerepet szán az épített és természetes környezet állapotának meg rzésének, javításának." (DRV Rt. Környezetközpontú Irányítási Rendszer kézikönyve) A DRV Rt. vezérigazgatója, Tóth István 2000. június 1-t l léptette hatályba a Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) kézikönyvét, amely egyel re a Dél-balatoni Üzemigazgatóság Balatonf kajári Szennyvíztelepére vonatkozik, de jó alapokat teremt ahhoz, hogy megfelel el készítés után alkalmazható, illetve bevezethet legyen a DRV Rt. többi telephelyén is. Ez egy nyilvánvalóan hosszú folyamat, de mint a "mottóul" választott sorokból is kit nik, a cégvezetésnek egyértelm a szándéka. Az 1995. óta új helyén m köd balatonf kajári szennyvíztelepen rend és tisztaság fogad. Az átköltözést ide, Kajár mellé némi önkormányzati huzavona el zte meg, de amikor a képvisel k megnézték a régi telephelyet, látva a tisztaságot és rendezettséget, szó nélkül hozzájárultak ahhoz, hogy közelebb költözzön a faluhoz a szennyvízfeldolgozó. Ha valakinek bekötnék a szemét, és nem mondanák meg, hová érkezett, könnyen eltájolhatná magát. Az üzemépület elé telepített rózsák illatából el ször talán kertészetre gyanakodna... Az alap, a hatásregiszter A telep vezet jével egy kellemes tárgyalóasztal mellé telepedünk. – A DRV Rt. vezetése az ISO 14001-es nemzetközi szabványnak való megfelelést t zte ki célul, amelynek indításaként esett a választás a balatonf kajári szennyvíztelepre, illetve a VII. régióra, ahol megvannak a feltételei a bevezetésnek – kezdi mondandóját Kuti János. – Egy szigorú kikötésnek kellett már a kezdet kezdetén megfelelni: a telepnek semmiféle környezetvédelmi bírság nem terhelheti. Márpedig az elfolyó vizeink olyan paraméterekkel rendelkeznek, hogy még a régebbi tisztító után sem kellett soha bírságot fizetnünk. A csatornaszolgáltatás a környéken a hetvenes évek második felében kezdett kiépülni, ami azt jelenti, hogy a legrégebbi csatornaszakaszok 20-25 évesek, a legújabbak pedig egy-két éve álltak szolgálatba. Ez az új telephely 1995. óta m ködik, most már nem a Balaton partján, hanem itt Balatonf kajár határában. A létesítését némi ellenállás el zte meg az önkormányzat részér l, de amikor meghívtuk a képvisel ket a régebbi telephelyünkre, alaposan elcsodálkoztak és hozzájárultak az itteni építkezéshez. – Milyen a csatornázottság a VII. régióban?
– Balatonkenese akarattyai részén 99 százalékos az ellátottság, Kenesén 90 százalékos, Balatonvilágoson és Balatonaligán úgy 60 százalék körüli. – Hogyan láttak munkához, mi volt az els feladat a KIR bevezetésekor? – A környezetre ható tényez kb l egy hatásregisztert kellett készítenünk. Hosszas munka eredményeként részletesen számbavettük tevékenységeinket és berendezéseinket. Alapvet en a szennyvíz elvezetés és tisztítás környezeti hatásait rögzítettük, amelyekr l persze már eddig is "tudtunk", de ami új volt az a pontos kategorizálás lehet sége. Ezirányú munkánknak vannak olyan eredményei, amelyeket nem azonnal, hanem távlatilag tudunk hasznosítani, például berendezések cseréje, vagy telepb vítés esetén, amikor kevesebb energiát felhasználó, vagy kisebb károsanyag kibocsátással rendelkez gépeket építünk be. A hatásregiszter felhasználásával elkészült egy munkaprogram, amely az idei évre huszonhét pontba "s rítette" feladatainkat.
Kuti János
– Mondana példákat? – Megemlíthetem például a laboratóriumra vonatkozó teend inket, ahol vegyszerekkel dolgozunk, amelyek veszélyes hulladékot képeznek. Ezek elhelyezéséért a laborvezet és a környezetvédelmi munkatárs a felel s. Itt fontos tényez k a hulladék elhelyezésének körülményei. Megvizsgálandó, megfelel ek-e a mérési metodikák, vannak-e esetleg a jelenlegieknél vegyszertakarékosabb mérési módszerek. Optimalizálni kell a mintavételezést, és a laborberendezések energiafelvételét is meg kell állapítani... – Nem érezték a kollégái fölösleges kényelmetlenségnek, hogy kisteljesítmény berendezések "energiafelvételét" is rögzíteniük kell? – Az ISO 9001 bevezetésekor már szembesültünk ezzel a problémával, azaz azzal, hogy a szabvány alkalmazása nagyon sok adminisztrációval jár, "keményebbek" a feltételek, mint korábban. Ez szemléletváltozást igényel, amelyen lassacskán mindenkinek át kell esnie. Kontroll alatt a szagkibocsátás – Milyen teend ket határoz meg a KIR munkaprogram a szennyvízelvezetés során? – Itt is csak példa jelleggel: a munkaprogram a csatorna rendszer tisztításakor használt mélyszívó berendezés, az úgynevezett "zöld leveli" és az átemel szívattyúk – már korábban elkezdett – karbantartására tartalmaz el írásokat. Szerencsések vagyunk abból a szempontból, hogy a diszpécserünk a központból az összes átemel szivattyúnkat "látA folyamatszabályozást számíja", minden rendellenességet azonnal észlel. Ami a hálózatra tógépek segítik vonatkozó teend nk, az – többek között – az illegális lakossági csatornarákötések felderítése és a csapadékvíznek a szennyvízcsatornába kerülésének megakadályozása. Es zések alkalmával ugyanis a szokásos háromszorosára is n het a
szennyvíz mennyisége, ami kiöntésekhez vezethet és a telepen is fennáll a veszélye a kimosódásnak. Nem is beszélve az átemel knél ugrásszer en megnövekv energiafelhasználásról. – Gondolom, ebben a körzetben sincs megoldva a külön csapadékvíz elvezetés. – A balatonkenesei önkormányzat már megtervezte és építi is a csapadékvíz elvezet rendszert, de mi is igyekszünk védekezni. Legújabban például olyan poliészter betéteket helyezünk a csatornafedlapok alá, amelyek megakadályozák, hogy a csapadék azon keresztül jusson a rendszerbe. Ugyanitt említeném, hogy rövidesen elkezdjük az illegális lakossági csapadékvíz bekötések vizsgálatát egy ködfejleszt készülék felhasználásával. – Hogyan tudják kontrollálni az energia felhasználást? – Az átemel szivattyúkon üzemóra számlálók vannak, amelyek a szükséges karbantartáshoz szolgáltatnak adatokat. Ezeket a gépeket célszámítógépek – úgynevezett PLC-k vezérlik, amelyek a központi számítógéppel vannak összekötve. A központ és az átemel k között egy URH ferekvencián m köd adatátviteli rendszer teremt kapcsolatot, így van módunkban beavatkozni az adott átemel szintbeállításába, esetleg letilthatjuk a rendellenesen m köd gépet. Mindennek a befolyó és tisztított szennyvizekre számított fajlagos energiafelhasználás követésében van jelent sége. A munkaprogram része az is, hogy az úgynevezett nagyberendezéseinket (például az átemel knél telepített aggregátorokat), vagy a traktorokat, amelyek a leveg t is szennyezhetik, évente környezetvédelmi felülvizsgálatra küldjük. – Mivel szennyvízr l van szó, nem lehet közömbös a szaghatás mérséklése sem a kezelés során. – Bevettük a munkaprogramunkba azt is, hogy a szennyvíz összetételét vizsgáló telepített mér berendezéseket évente kalibráljuk és ezt szigorúan dokumentáljuk. Évek óta folyik ebben a régióban is az úgynevezett limitált nitrátadagolási kísérlet, amelynek célja egy teljesen automatizált rendszer kiépítése. Öt adagolóhelyet már nálunk is számítógép vezérel. – Mikor ide érkeztem, meglepett, hogy a szennyvíztelepnek rózsaillata van. – Valóban minimális a szagkibocsátásunk, ez alól jobbára csak a komposzt átkeverésének id szaka a kivétel. Szennyvíziszap: vissza a természetbe – Hogyan gondoskodnak az itt dolgozók biztonságos munkafeltételeir l? – Minden dolgozónk megkapja a munkájához szükséges véd felszereléseket és rndszeres orvosi vizsgálaton esik át. Eddig is nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy akire ez vonatkozik rendszeresen kapja a szükséges véd oltásokat is. – El fordulhat-e itt is az edelényihez hasonló eset, ahol nemrégiben két munkás kapott mérgezést szennyvízakna tisztítása közben? – Igen, hallottam err l az esetr l. Ennek megismétl désére nálunk kevés az esély, hiszen ott valószín leg a pangó szennyvízb l felszabaduló gázok jelentették a kiváltó okot. A hasonló esetek megel zésére rendelkezésünkre állnak a szükséges gázkoncentráció-mér m szerek és
pontos eljárások rögzítik a teend ket. Folyamatosan oktatjuk munkatársainkat is. A szabályok mindenki el tt ismertek, persze ezeket "illik" is betartani. – Mi történik a szennyvíziszappal? - Szerencsére ipari üzem nincs a környéken, így a nehézfém tartalom nem okozhat problémát. Az iszapot szalmával keverve komposztáljuk, amelynek összetételét egy szakcég ellen rzi. Ha a komposzt összetétele megfelel , akkor mez gazdasági kihelyezésre kerül. Ezzel a módszerrel a teljes mennyiségt l meg tudunk szabadulni. Kissé hosszúra nyúlt, de még mindig csak a felszínt karcoló beszélgetésünk befejezéseként a telepvezet a parkolóig kísér. Most már látom, nem kis munka fekszik abban, hogy a balatonf kajári szennyvíztelep jó A szennyvíztelep rózsakerttel barátságban m ködik környezetével. Kuti István szerint lassan bontakozott ki a kép, eleinte nemis igen tudták, hová fognak eljutni, de mostanra "kekerekedett" a rendszer és jól látható el nyökkel rendelkezik. Az is biztos, hogy az utánuk következ k már jórészt kitaposott, hogyne mondjam: "rózsákkal övezett" úton járhatnak az ISO 14001-es szabvány bevezetésekor. - lékó Bemutató Balatonkenese határában A DRV Rt.-nél a szennyvíziszap elhelyezés 99 százalékban megoldott Látványos bemutató helyszíne volt július végén Balatonkenese határában egy learatott búzaföld. A búzatarló végében hatalmas, embermagasságú kerekeken gördül , RÁBA – 300 f darabokból összeépített, speciális alvázra szerelt, 15 m3-es tartályokat “cipel ” monstrumok, a kaposvári INJEKTOR Kft. munkagépei t ntek fel. A munkaterületre érve, a gép hátuljára szerelt acélkarmaikat a földbe süllyesztették és tartályaik terhét 50 centiméteres mélységben a talajba fecskendezték. A körülálló szakemberek elégedett arccal nyugtázták a végeredményt, a szennyvíziszap környezeti ártalommentes elhelyezését. A munkaterületre érve, a gép hátuljára szerelt acélkarmaikat a földbe süllyesztették és tartályaik terhét 50 centiméteres mélységben a talajba fecskendezték. A körülálló szakemberek elégedett arccal nyugtázták a végeredményt, a szennyvíziszap környezeti ártalommentes elhelyezését. Ilyen az, amikor több szakma képvisel i együttm ködnek egy feladat sikeres megoldásában, és azt az eredmények is visszaigazolják. A bemutatót, amelyen részt vett a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyel ség, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, a BÁCSVÍZ Rt. egy-egy vezet munkatársa, több környezetvédelmi szakember, valamint a
DRV Rt. vezet i is, az INJEKTOR Kft. szervezte, miután több szakhatóság és szennyvíztisztító telepet üzemeltet cég jelezte, hogy érdekli a szennyvíziszap talajba injektálással való elhelyezésének módja. Maga az eljárás nem új – hiszen már az 1910-es évekb l vannak angliai adatok lóvontatású injektálókról – furcsa módon el ször mégsem az öreg kontinensen, hanem Amerikában futott be karriert, s az “Óperenciás tengeren” túlról került vissza Európába. - Magyarországon a 9003/1983. MÉM-EüMOVH együttes rendelet szabályozta el ször a szennyvíziszapok term földön való elhelyezését, azaz a természetbe való visszajuttatásának módjait – tájékoztat Pálfi Imre, a DRV Rt. vezérigazgató-helyettese. Akkor a technológiai kérdések még tisztázatlanok voltak, és a szennyvíztisztító telepek üzemeltet inek kellett megkeresni a megfelel eljárásokat. Pálfi Imre nyugati útjai során , a hazai viszonyok közepette “eretneknek” számító, egyébként a célnak tökéletesen megfelel megoldásokkal is találkozott. Példaként azt az ausztriai esetet említi, amikor egy szennyvíztisztító telepen megjelent az osztrák “ stermel ”, megtankolta a saját tartálykocsiját, azután a szennyvíziszapot egyszer en szétlocsolta a földjén, majd beszántotta. Ennél egyszer bb és olcsóbb megoldás aligha képzelhet el. Azóta – mondhatnánk - sok víz (szennyvíz is!) lefolyt (és folyik is) a Dunán, de ma már alapvet en háromféle módszert alkalmaznak az egyre nagyobb arányban a szennyvíztisztító telepekre (és nem az él vizekbe) kerül , szennyvízb l származó iszapok elhelyezésére. Az egyik, talán “legdurvább” és remélhet leg egyre ritkábban alkalmazott módszer, a szikkasztott szennyvíziszap szeméttelepeken való elhelyezése, ami nem nevezhet környezetbarát megoldásnak, és költséges is, nem beszélve arról hogy minden Európai Uniós normának ellentmond. A másik módszer a szalmával való komposztálás, amelynek eredményeként a mez gazdaság által korlátozottan hasznosítható termék keletkezik. Ennek hátránya, hogy sok, és költséges m veletet igényel, s a homogén (egységes szerkezet és tápanyagtartalmú) végtermék sem garantálható. A költségtakarékosság és a minden szempontból kontroll alatt tarthatóság feltételeinek a talajba való injektálás t nik a célravezet módszernek. Ez az eljárás ugyanis az, amikor az összes költségtényez pontosan, el re tervezhet és kiszámítható, valamint a szennyvíziszap mennyiségi és min ségi jellemz it l, a talajba juttatott anyagnak a környezetre gyakorolt hatásáig minden mérhet és ellen rizhet . Úgy is mondhatnánk, hogy “EU konform” a módszer, nem csoda hát, hogy az illetékes hatóságok sem gördítenek felesleges akadályt alkalmazása útjába. A bevezet ben jelzett bemutatót a kaposvári központú INJEKTOR Környezetvédelmi Tervez és Szolgáltató Kft. szakemberei tartották, élükön Vörös Ferenccel, aki már több mint egy évtizede foglalkozik a szennyvíziszapok elhelyezésének eme módjával. Az ügyvezet igazgató helyszíni tájékoztatójában elmondta, hogy saját technológiai eljárásuk van, amihez saját fejlesztés berendezésekkel rendelkeznek. Az ezekkel az eszközökkel megvalósítható technológia igen rugalmas, jól alkalmazható különböz , 3 – 15 százalék szárazanyag tartalmú szennyvíziszapok kezelésére és elhelyezésére. A bemutatón mindenki a saját szemével gy -
z dhetett meg róla, hogy a technológia igen egyszer , kevés elemb l áll, ezért jól áttekinthet , és kis költséggel m ködtethet . A szennyvíztisztító telepr l nagykapacitású tartályautókkal szállítják ki az iszapot a 2 x 3000 köbméteres tárolókba, ahol a kihelyezés el tt a speciális kever berendezéssel homogenizálják, majd laboratóriumi vizsgálat következik. Ennek eredménye alapján talajtani szakvélemény készül annak meghatározására, hogy egy hektár területre ebb l az iszapból hány köbméternyit lehet kiadagolni anélkül, hogy a környezeti elemek és a termesztett növények a legkisebb veszélynek se legyenek kitéve. Vörös Ferenc kifejezetten elégedett a szakhatóságok hozzáállásával, a rendszeres ellen rzést nem "molesztálásnak", hanem a pozitív hatósági kontroll természetes szükségességének tekinti.Az, hogy cége a “Kommunális és élelmiszeripari szennyvíziszapok, valamint hígtrágyák mez gazdaságban történ környezeti ártalomtól mentes elhelyezése és felhasználása” tárgykörben ISO EN MSZ 14001 szabvány szerinti min sítést szerzett, azt bizonyítja, hogy tevékenységük során nemcsak a hazai, hanem az Európai Unió normáinak is megfelelnek. Az, hogy a szakhatóságok a több mint tíz éves ténykedésük során nem tettek elmarasztaló észrevételt, nyilván annak is köszönhet , hogy évente több millió forintot költenek arra, hogy hiteles (akkreditált) laboratóriumi eredményekkel alapozzák meg a munkavégzést, illetve bizonyítsák annak a környezeti elemekre (talaj, víz, leveg , növényzet) való ártalmatlanságát. A szennyvíziszapok mez gazdasági területeken való elhelyezésének igazi “haszonélvez je” a mez gazdasági termel , aki a hosszú távú, garantáltan biztonságos szennyvíziszap elhelyezéshez a saját termel eszközét, a term földjét adja, tehát a kölcsönös el ny a garancia arra, hogy ez a módszer hosszú távon eredményesen m ködhessen. - Így talán érthet , hogy a mez gazdaság nem fizet az iszapért és a járulékos talajlazításért, ami akár a tízezer forintot is elérheti hektáronként – mondja az ügyvezet . - Együttm ködésünk Vörös Ferenccel már több mint másfél évtizedes, közösen hoztuk létre az INJEKTOR Kft.-t is – mondja Pálfi Imre. – Jelenleg két, hasonló szolgáltatást végz céggel állunk szerz désben a szennyvíziszap elhelyezésére, amely egyébként az állami tulajdonú szennyvíztisztító telepek esetében teljes egészében megoldott, egyedül az önkormányzati kezelésben lév barcsi szennyvíztisztító telepen fordul el , hogy nem mez gazdasági hasznosítással, hanem a szeméttelepen való elhelyezéssel szabadulunk meg a szennyvíziszaptól. Öszszességében azt mondhatom, hogy a DRV-nél 99 százalékban megoldott ez a kérdés, és szívesen segítünk mindenkinek, akik hasonló problémákkal küzdenek. Kép és szöveg: Lékó Sándor
A "májeri" fokozatosság elve Ugrásszer en n tt a szennyvízcsatornára való rákötések száma
Bár még nem d lhetünk hátra a karosszékünkben, az megállapítható, hogy jó úton haladunk. Legalábbis ezt vettem ki Májer József üzemigazgató szavaiból, mikor a rákötések számának alakulásáról kérdeztem. Nem egyszer hosszú ideig tartó, fáradságos munka, amíg sikerül rávenni az ingatlantulajdonosokat, hogy használják a portájuk el tt elhaladó szennyvízvezetéket. Ahol már van ugyanis, ott luxus nem élni a ezzel, hiszen a kihasználatlan kapacitások miatt a rendszer fenntartása is gazdaságtalanabb és Májer József üzemigazgató nem oldódnak meg azok a problémák, ami miatt az egészet létrehozták. Az érem másik oldala, hogy a Balaton körzetében meglehet sen magasak a csatornadíjak, amelyek jelent s visszatartó er t képviselnek. El z számunkban megígértük, "eláruljuk", hogyan sikerült elérni a rákötések számának érezhet gyarapodását a Dél-balatoni Üzemigazgatóság területén. Természetesen nem "csodáról", hanem kitartó és következetes munkáról van szó. – Több féle módszert alkalmazunk, attól függ en, hogy milyenek az adottságok, vagy milyen a fogadó fél szándéka, mit "választ" – avat be Májer József a részletekbe. – Els lépésben egy tájékoztatót bocsátottunk a fogyasztók rendelkezésére, amelyben felajánlottuk azt is, hogy az úgynevezett "szakfelügyeleti díjat" (az új bekötés átvételénél szükséges vizsgálat költségét, 3125 forintot), elengedjük. A hetes régióban, Balatonkenesén, ahol helyi rendeletben kötelezték a lakosságot arra, hogy ahol lehet ség van rá kössön a rendszerre, ett l a lépést l is jelent s el rehaladást várunk. Itt még a lehetséges 1650 rákötésb l mindössze 210 valósult meg! Balatonvilágoson más módszert alkalmaztunk. A tájékoztató kiküldése után leellen riztük az ingatlanokat és egy-egy levelet küldtünk ki a fogyasztóknak, nyilatkozzanak arról, rá van-e kötve ingatlanjuk a szennyvízcsatorna rendszerre. Itt még "feltételeztük" azt, hogy valaki nem ismerte az eljárást és azért maradt ki ebb l a szolgáltatásból. Egyébként nem csoda, ha egyesek "feledékenyek", hiszen ezen a környéken csaknem 233 forint a víz- és 414 forint a csatornadíj. Ha valaki nem nyilatkozik, az illetékes Polgármesteri Hivatal jegyz jét l kérünk ténymegállapítást. A továbbra is "renitensked k" határid t kapnak és akár bírság is kiszabható rájuk. Nagyon fontos, hogy legyen helyi rendelet, amelyre támaszkodhatunk, mert a csatornabekötés jogszabályi háttere általában kissé gyenge lábakon áll. Ha olyan ingatlannal találkozunk, ahol szemmel láthatóan van rákötés (például tisztítónyílást találunk), akkor ezt a tényt is közöljük az érintettel. Ahol nem sikerül egyik módszerrel sem célt érni, ott elszámoltatjuk az ingatlantulajdonost a szennyvízzel. Ha nem tud felmutatni szippantókocsi-számlát, már nem sok kibúvója marad... Az úgynevezett hármas régióban (Fonyód-Alsóbélatelep, Balatonmáriafürd , Balatonberény, Balatonszentgyörgy, Kéthely körzetében) az idén több mint hétszáz új bekötéssel számolha-
tunk. Ezen a területen a DRV munkatársai egy-egy helyi önkormányzati, vagy hivatali képvisel vel járták be a területet, aminek az is lett az eredménye, hogy nem csak sokan éltek a rákötés lehet ségével, hanem legalizálták korábbi rákötéseiket. Jó példa Kéthely is, amelyet tavaly vett át a DRV üzemeltetésre. Ott a rendszer önkormányzati tulajdonban van, így a helyieknek érdekük, hogy minél többen rákössenek. (A Somogyszentpált, Balatonújlakot és Kéthelyt kiszolgáló rendszer több mint egymilliárd forintból, jelent s állami támogatással valósult meg.) Az utóbbi id ben szerencsére az önkormányzatok is kezdik felismerni, mi a teend jük a szennyvízbekötések számának növelésében. Van, ahol már azt is felajánlották, hogy segítségünkre lesznek a mindig problémás esetnek számító idényfogyasztók elérésében. Például úgy, hogy az adóhátralékra figyelmeztet levelekkel együtt kiküldik a mi tájékoztatónkat is. Kiforrott véleménye van a rákötések vontatott el rehaladásáról Orbán Józsefnek, a balatonkenesei falugondnokság vezet jének, aki egyben a helyi víz- és csatornam társulat elnöke is: – A nyugat-európai gyakorlattal ellentétben nálunk a lakosság tetemes tehervállalása mellett folyik a csatornahálózat b vítése. Ezt még jobbára el is viselik az emberek, akkor rettennek meg el ször, mikor a csatornadíjakkal szembesülnek. Talán "vígabban" kötnének be a polgárok, ha a mez gazdasági jelleg tevékenység – állattartás, locsolás – után valamiféle kedvezményt kapnának. Így viszont általában az a helyzet, hogy a csatornatársulások alakulásakor kétharmaduk igényli a csatornázást és jó ha egyharmaduk kifizeti a közm -hozzájárulást és rákötni már alig akarnak néhányan... Az elmúlt években négy-öt projekt zajlott le Kenesén (Balatonakarattyán) és mintegy 50 kilométernyi csatorna épült, összesen 4200 ingatlan számára téve lehet vé a szennyvízelvezetést. A lakosság portánként 100 ezer forinttal járult hozzá a fejlesztésekhez, amelynek egy részét kedvezményes hitelként vehette igénybe. A kivitelezést drágították a helyi domborzati viszonyok, amelyek miatt egyes szakaszokon úgynevezett kisátemel ket kellett beépíteni. – A jegyz kötelezheti ugyan a lakosságot a rákötésekre és odáig is el lehet menni, hogy a község a saját költségén végezteti el ezt a munkát, de nagyon sz rmentén kell bánni ezekkel a lehet ségekkel – óvatoskodik a falu gondnoka. – Ha már megépült a csatorna gerinchálózat, természetesen az az érdekünk, hogy védjük a Balatont és a DRV-nek is érdeke, hogy ne heverjenek parlagon a meglév kapacitások. A DRV Rt. részér l egyébként jó "húzás" volt Csatornák Kenesén a bekötések szakfelügyeleti díjának elengedése, ami adott némi lendületet az új rákötéseknek. Meglátásom szerint ugyancsak a vízm vek malmára hajtja a vizet, hogy egyre drágább a szippantás. Ma már egy nyaralót – ahol hat-nyolc személy tartózkodik folyamatosan – is gazdaságosabb rákötni a hálózatra, mint szippantani a szennyvizét. L. S.
Ügyfélszolgálat a központban Úgy is mondhatnánk, hogy az ügyfélszolgálat mindig a központban van, pontosabban az ügyfélszolgálat színvonala központi kérdés és ez fokozottan vonatkozik a központi ügyfélszolgálati irodára, amelynek vezet je a DRV-nél Bolygóné Polgár Klára. Az iroda szervezetileg a Szolgáltatási és Vízgazdálkodási osztályhoz tartozik, de szakmai irányítást gyakorol a DRV Rt. többi ügyfélszolgálati irodája fölött. Feladatai közé tartozik a fogyasztókkal való, minél probléma-mentesebb kapcsolatok kialakítása és az esetleges panaszok gyors és szakszer elintézése. A központi ügyfélszolgálatra – csakúgy, mint "társintézményeire" – az úgynevezett SAP integrált informatikai rendszer és a hozzá kapcsolódó új közm IS-U "modul" bevezetése miatt nehéz hónapok várnak, de a várható eredmény remélhet leg mindenkit kárpótol majd a befektetett energiáért. – Az integrált informatikai rendszer bevezetését követ változások nyomán egységesedni fog a számlázási és nyilvántartási rendszerünk, amelynek üdvös hatását minden bizonnyal a fogyasztók is érzékelik és értékelik majd – vélekedik Bolygóné Polgár Klára. – Jelenleg még eltérések vannak az egyes üzemigazgatóságok adatbeviteli, nyilvántartási rendszerei között, de ez a különbség a jöv ben remélhet leg el fog t nni. A jöv ben – hálózatba kapcsolt számítógépek segítségével – nem lesz szükség az adatok mágneslemezen történ utaztatására, ami nem igazán szolgálta a napra- (vagy még inkább percre) kész információáramlást. Valamennyi fogyasztó adatát nyomon lehet majd követni minden, a rendszerbe bekapcsolt irodából, azaz bárhová fussanak is be az érdekl d telefonok, mondjuk a vízdíjszámla "szintjét" illet en, az ügyintéz – lekérdezve az illet adatait ebb l a rendszerb l – azonnal felvilágosítást tud adni. A szakember úgy mondja, hogy "átjárhatók" lesznek a különböz szervezeti (és döntési) szintek, azaz az üzemvezet nek, az üzemigazgatónak, vagy a legfels bb vezetésnek is azonnal rendelkezésére áll a szükséges információ. – Az ügyfélszolgálati rendszerünk központi folyamatszabályozására már az ISO-9001 min ségbiztosítási rendszer bevezetésével, a fogyasztói kapcsolatok szabályzatának kiadásával gyakorlatilag sor került. A munkamódszerünk egységesítése, az ügyfélszolgálati vezet k jobb megismerése és szakmai továbbképzése érdekében kommunikációs tréningen vettünk részt a tavalyi év októberében. Akkor határoztuk el, hogy rendszeressé kell tenni a hasonló összejöveteleket, ahol egymás között egyeztethetjük a napi kérdéseket és megoldandó feladatokat. Az ez év elején beindult informatikai rendszer kidolgozása érdekében már heti rendszerességgel tartottuk a munkacsoport értekezleteket. Valamennyi ügyfélszolgálati vezet nagyon sokat dolgozott és még fog is dolgozni e korszer informatikai rendszer végleges kialakításáért. Az a vélemény alakult ki egyébként, hogy a kezdeti nehézségek leküzdését, az átállás megszokását követ en, könnyebb lesz az új rendszerrel dolgozni. A munkatársakat talán az lelkesíti a legjobban, hogy jelent sen egyszer södni fognak a fogyasztói megkeresésekr l összeállítandó statisztikai jelentések. A min ségbiztosítási rendszer ugyanis megköveteli a fogyasztói panaszok kezelésének szabályozásán túlmen en az el fordult esetek mennyiségének rögzítését, valamint a hiba megismétl désének kizárására tett intézkedések számbavételét. Az amúgy "nemszeretem" statisztikai adatok ezentúl a központban bármikor lekérdezhet k lesznek. A befutott megkeresésekre természetesen a jöv ben is válaszolni kell, ha lehet, az eddigieknél talán még részletesebb indoklással.
– A DRV-nél az a szokás, hogy a fogyasztói panaszra a választ az a szervezet adja meg, ahová a reklamáció befutott. A központba, a vezérigazgatóhoz címzett panaszokat mi kezeljük, de a fogyasztó lehet, hogy nem hozzánk, hanem az üzemigazgatóhoz, vagy az üzemvezet séghez fordul. Gyakran megkeresnek bennünket részletfizetési kedvezményt kér , vagy jogszabály által biztosított szennyvíz mennyiségi törlés tárgyában. Ilyen engedményt csak az üzemigazgató is adhat. A méltányossági díjelengedés kizárólag a vezérigazgató hatásköre – sorolja a lehetséges eseteket az irodavezet . Az irodát természetesen legtöbben olyanok keresik meg, akik reklamálni szeretnének, mert úgy vélik, pontatlan a számlázás, alacsony a nyomás, zavaros a víz, csúnyán nézett rájuk a díjbeszed , vagy valamilyen kártérítési igényük van. Ennél kevesebben vannak azok, akik valamilyen javaslattal szeretnék javítani a szolgáltatások színvonalát. A számlákkal kapcsolatos telefonok persze leginkább az üzemigazgatóságokhoz futnak be, amelyek telefonszáma a számlákon is megtalálható. A "sláger" az idén nyáron az úgynevezett "10 százalékos lakossági kedvezmény", amely lehet vé tenné (de végrehajtási utasítás hiányában egyel re nem teszi) bizonyos területeken a szennyvíz mennyiségi mérséklését. Nyitott kérdés, kinek, mikor és milyen feltételekkel adható kedvezmény és az is, hogy kinek kell kezdeményezni a kedvezmény igénybevételét. (Egyszer példa: kaphat-e kedvezményt az is, akinek saját kútja van a telkén és abból nyeri a locsolóvizet...?) A szabályozatlanság, vagy inkább a félszabályozottság (amely egy nemlétez végrehajtási utasításhoz köti a rendeletmódosítás végrehajtását) miatt leginkább az ügyfélszolgálatok dolgozói szorulhatnak. Persze türelmesen mindenkinek elmagyarázzák a dolgok hátterét, de másnap jön az új reklamáló... Június 1-je óta érvényben van és az ügyfélszolgálati irodákban a fogyasztók rendelkezésére áll a DRV Rt. Üzletszabályzata, amely valószín leg kedvez hatást fog gyakorolni a fogyasztói kapcsolatokra. Bolygóné azonban mégsem ezt, hanem az ISO-9001-es szabványhoz való csatlakozás kedvez hatásait említi. Meglátása szerint például a Dél-balatoni Üzemigazgatóságon, ahol már m ködik a rendszer, érezhet en csökkent a kirívó és ismétl d hibák száma – lévén a hibaforrás felszámolásának kezdeményezése is az ügyintéz k feladata. Meglepetések azonban természetesen így is érhetik az embert. Tavaly év elején reklamált valaki, hogy az év utolsó tizenöt napjára – arányosítással – kiküldött számla valamivel többet mutat a vízmér állásánál. Reklamációjuknak helyt kellett adni, s az illet a következ számlával "boldogan" fizethette a – január 1-je utáni – magasabb díjjal leszámlázott fogyasztást. Dehát egy jó ügyfélszolgálati irodavezet nek semmin sem szabad fennakadnia... - lékó -
SAP R/3 Nemsokára feléled a rendszer Társaságunknál gyakorlatilag két évvel ezel tt kezd dött az informatikai rendszer korszer sítése. Az akkor elindult folyamatnak már kézzelfogható jelei is vannak, hiszen a siófoki központban elkészült az új számító-központ, ahol az úgynevezett SAP és MIR szerverek is helyet kaptak, s rövidesen megérkeznek az üzemigazgatóságokhoz az új számítógépek, amelyek rendszerbeállítása nyilván nem ki s gondot jelent majd a helyi rendszergazdáknak. Az egységes informatikai rendszer kialakításának jelent s állomása volt a tavaly decemberi szerz déskötés a DRV Rt. és a Compaq Computer Magyarország Kft. között. Azóta eltelt fél év történéseir l Szebényi Tibor projektvezet t és Kellei Gábort, az Informatikai Osztály vezet jét kérdeztük. DRV Hírek: Milyen lépések követték a szerz dés aláírását? Szebényi Tibor: A megkötött szerz dés részletesen el írta és szabályozta teend inket, s ennek megfelel en el ször a projektszervezetet kellett létrehoznunk. Ezen belül m ködik az a hat munkacsoport, amelyek az öt bevezetend modullal – pénzügyi-számviteli, eszközgazdálkodási, kontrolling, anyaggazdálkodási és ügyfélszolgálati-számlázó –, valamint az információ technológia (IT) feladatokkal kapcsolatos munkát végzik. Ezekhez a felsorolt részterületekhez kapcsolódik a bevezetés harmadik évét l az úgynevezett karbantartás-fenntartás modul. DRVH: Tapasztaltak-e valamilyen ellenállást a vállalat dolgozói részér l az új rendszer bevezetését illet en? Kellei Gábor: Igen, f leg még a szerz déskötés el tt. Nem könny ugyanis elfogadtatni az emberrekkel, miért van szükség egy új rendszerre, amely egyel re ismeretlen, pénzbe kerül és ugyancsak jól m köd rendszert kell felváltania. SZT: Ezt úgy is mondhatnánk, hogy nem volt meg az a fajta fellazulás, amely lépéskényszert okozott volna a Társaságnál. Az átállás lehet sége f leg gondokat vetített el re és hiányzott egy mindenre kiterjed ismertetés is, amely sokakat meggy zhetett volna. KG: A szerz dés megkötése után már csaknem minden vezet a kiállt a projekt mellett, de ekkor jelentkeztek az újabb gondok. Kiderült, hogy a rendszer nem egy kész kipróbált dolog – nem is lehet az –, vagyis minden vezet nek végig kell gondolnia, újra kell értelmeznie az alá rendelt szervezet teend it és a feladatok megoldásának szervezését. Ez gyakran ütközik nehézségekbe a napi munka mellett, kényelmesebb lenne, ha a Compaq szakemberei felvillantanák azokat a lehet ségeket amelyek a SAP-ban rejlenek. A Compaq-osok viszont a mi igényeinkre kíváncsiak, azaz a vége az lesz, hogy kezdetben valószín leg nem tudjuk az új rendszer minden szolgáltatását kihasználni. DRVH: Sikerült-e elvégezni eddig az el re meghatározott feladatokat? SZT: Az el re elképzelt ütem szerint haladunk és egy fontos fordulóponthoz érkeztünk. Már elkezd dött a központban és az üzemigazgatóságokon az a munka, amely a létrejöv új számítógépes munkaállomások kapcsán a munka újraszervezését jelenti, azaz ki kell alakítani,
mely munkatársak, milyen feladatokat fognak végezni. Ez annál is inkább fontos, mivel bizonyos területeken már m ködik az ISO szabályozás és így ezt a munkát ezen a területen a szabályzatokban dokumentált módon kell végezni. A munkacsoportok munkája nyomán elkészült az el zetes rendszerterv. Ez utóbbi az eddig végzett munka alapján összefoglalja, hogy a DRV Rt. pontosan mire és hogyan kívánja alkalmazni ezt az SAP rendszert, ez lesz a "bibliája" a további munkának. DRVH: Hol tart az infrastruktúra kiépítése? KG: Ez az IT munkacsoport feladata, amely alapvet en a helyi hálózatok (LAN-ok) kiépítését jelenti. A helyi hálózatokat MATÁV bérelt vonalak és ISDN vonalak segítségével kötjük össze (így jön létre a WAN). Ebb l eddig a nagy telephelyeinken, a központban és az üzemigazgatósági központokban épült ki a helyi hálózat és valósult meg az összeköttetés a MATÁV bérelt vonalain keresztül. A következ fázis az úgynevezett "egyéb telephelyek" hálózatkiépítése lesz, aminek az els fázisa, a bejárás megtörtént. Most kerül sorra ezek tervezése és ha ezt elfogadja a DRV, kezd dik a kiépítés. A hálózat összességében negyvenkilenc telephelyet fog összekötni. DRVH: Hány dolgozónak kell átállnia az új technika ismeretére? KG: Összességében 300 "jogosultságot" vásárolunk meg és a bevezetés fokozatosságának megfelel en az els ütemben, vagyis 2001. januárjától legalább 117 felhasználónak kell tudnia "élesben" kezelni a rendszert. Az kiképzésük a Windows alapismeretek oktatásával még a nyár folyamán elkezd dik és a végfelhasználói ismeretek elsajátításával még az idén be is fejez dik. SZT: Nagyon fontos feladat még a kapcsolódási pontok letisztázása, mind az SAP modulok, mind a megmaradó küls számítógépes rendszerek kapcsán. Ezek közé tartozik a M szaki Információs Rendszer (MIR), valamint a bér- és munkaügyi rendszer, és az egy évig még megmaradó számlázási rendszer, mert az IS-U modul csak jöv év június 1-jén kezd élesben m ködni. Ezt az id szakot is át kell még hidalnunk. DRVH: A Társaság dolgozói számára – nagyon leegyszer sítve – mit fog jelenteni az új rendszerre való átállás? SZT: Kétféle munkatársat tudok elképzelni. Az egyik az, akinek a munkáját nagyon megkönnyíti, mivel eddig több helyr l kellett összeszedni az adatokat a kimutatások elkészítéséhez, amelyet most majd sokkal egyszer bben, egy helyr l megtehet. Azoknak a dolgát viszont, akik az adatokat "állítják el " – a jöv ben is megmarad a papírmunkának ez a része, a legtöbb helyen – nekik biztos, hogy többletet fog jelenteni, mert mindig el fogják várni t lük az adatok naprakész meglétét.
Elkészült és 2000. június elsején életbe lépett a DRV Rt. Üzletszabályzata Kötelez normák önmagunk számára Sem törvény, sem a sokat emlegetett ISO min ségbiztosítási rendszer nem írja el , Társaságunk vezet sége mégis úgy döntött, hogy megalkotja az úgynevezett Üzletszabályzatot, amely a fogyasztói kapcsolattartás biztonságos teljesítésének alapja. A DRV Rt. a benne foglaltakat önmagára nézve kötelez nek tartja – mondja Ángyán Rudolf szolgáltatási és vízgazdálkodási osztályvezet . - Olyannyira, hogy a dokumentum hozzáférhet minden ügyfélszolgálati irodában és abba bárki beletekinthet. Az Üzletszabályzatot megküldtük felettes szerveinknek és a Fogyasztóvédelmi F felügyel ségnek is. – Milyen visszajelzéseket kaptak eddig? – A visszajelzések egyértelm en pozitívnak mondhatók. Bár egyel re csak szóban, de a Fogyasztóvédelmi F felügyel ség szakreferense jelezte, hogy elégedett a munkánkkal. Egyetlen ponton talált kifogást és ez a vízmér k hitelesítésére vonatkozik. A törvény el írja ugyanis, hogy a bekötési mér ket négyévente kell hitelesíteni, s ha id közben a fogyasztó kifogást emel, a rendkívüli bevizsgálás költségeit neki kell megel legeznie. Ha bebizonyosodik, hogy valóban nem megfelel en mér a mér , természetesen visszakapja a pénzét. Konzultáltunk jogászokkal, de ezen a ponton nem áll módunkban változtatni abból az elvb l kiindulva, hogy ha valaki kétségbe vonja az Országos Mérésügyi Hivatal által kiállított bizonylatot, az el legezze meg az eljárás költségét, mint ahogy a perköltség letétbe helyezését sem az alperest l kéri a bíróság. – Hol tartanak a vonatkozó rendelet által el írt négyévenkénti mér cserék? – Az állami tulajdonú vízm vek területén nincsenek különösebb gondok. A négy évvel ezel tt elkezdett programnak köszönhet en ez évben mondhatni "napra készek" vagyunk. Ami nehézséget okoz az az üdül területeken az idényfogyasztó ingatlantulajdonosokkal való kapcsolattartás. Ez alaposan megnehezíti a dolgunkat. Az önkormányzati tulajdonú vízm vek esetében ez év els felében fejez dött be a fentiekben már említett vízmér csere program. – Mi történik, ha valahol mégsem hiteles a bekötési vízmér ? – A Fogyasztóvédelmi F felügyel ség szigorúan ellen rzi a vízmér ket, s ha valahol lejárt hitelesség m szert talál, bizony szigorú, személyre szóló szankciókra kell számítani. De ezt minden eszközzel igyekszünk megel zni. – Sikerült-e megújítani már a szolgáltatói szerz déseket? – A szolgáltatási szerz dések megújítását a 38/1995-ös Kormányrendelet módosítása tette szükségessé, amit társaságunk elvégzett. A szerz dési ajánlatokat a fogyasztók részére a Kormányrendeletben meghatározott határid ig megküldtük. A szolgáltatót a szerz dési ajánlatban foglaltak 30 napig kötik. Amennyiben nem jön létre a szerz dés, például a fogyasztó nem küldi vissza, de mégis igénybe veszi szolgáltatásunkat, nincs akadálya annak, hogy leszámlázzuk a fogyasztást.
Aktivizálódik a MIR A címben jelzett esemény nem egy rállomás újraaktivizálásáról szól, hanem azt takarja, hogy július elejét l m ködik az új m szaki információs rendszer, amely nagyban megkönnyíti az munkát, többek között az adatgy jtést is. Ezek közül talán a legfontosabbak azok, amelyek közvetlenül a szolgáltatáshoz, a vízfogyasztáshoz és szennyvízkezeléshez kapcsolódó információk. Év/hónap
január
február
március
április
május
június
1999.
1,65
1,55
1,71
1,77
2,06
2,21
2000.
1,67
1,58
1,74
1,80
2,26
2,70
Havi ivóvíztermelési adatok a balatoni üdül területen millió köbméterben. Az idei adatok minden hónapban meghaladták az elmúlt évieket. Év/hónap
január
február
március
április
május
június
1999.
120
114
127
142
175
177
2000.
139
132
148
166
218
280
Havi ivóvíz termelési adatok a Velencei tó körzetében, ezer köbméterben. 2000. júniusában csaknem 60 százalékkal több vizet termeltünk, mint egy évvel azel tt.
A költségek a vízben vannak Energianéz ben a f energetikusnál Egy valamit rögtön megtanultam Somogyi László f energetikustól: a számokkal – bár csábító a lehet ség – dobálózni nem szabad. Mindig mindennek meg kell adni a viszonyítási alapját, ismerni a jelentését, különben gyorsan eltéved az ember, még az egzaktnak t n energetikai kérdésekben is. A DRV számára els számú feladat a fogyasztói igények kielégítése. Ezután következik a kérdés, hogy ez mennyibe kerül? A következ feladat: követni a fogyasztói igények növekedését, lehet leg minél kisebb költségráfordítással. Így néz ki a f energetikus “szentháromsága”. Somogyi Lászlónak huszonötödik éve "van dolga" energiával, még emlékszik rá, hogy körülbelül huszonkét évvel ezel tt kellett az els energiamérleget elkészítenie. Feladata azóta is az igények és lehet ségek függvényében a felmerül problémákra reális megoldásokat javasolni. Kiválóan eligazodik a különböz ábrák és grafikonok között, s a laikusnak is lelkesen magyarázza milyen számoszlop mögött milyen tartalom van, hogyan is kell reálisan értelmezni. Tisztában van az alapigazsággal is, hogy takarékoskodni alapvet en kétféleképpen lehet: olcsóbban venni az energiát, vagy kevesebbet felhasználni az értékesített termék egy köbméterére vetítve.
– Nagyon fontosnak tartom, hogy az üzemigazgatóságok vezet i ne csak a saját, hanem a többi szervezeti egység energiafelhasználását is ismerjék, mert ezekb l akaratlanul is következtetéseket vonnak le. Van ebben némi pszichikai elem is – ismeri el a f energetikus. Felhasznált mennyiség
TJ
mFt
Energiahordozók
1999. I. félév
2000. I. félév
1999. I. félév
2000. I. félév
Villamos e.
129
127
460
528
Folyékony
33
32
142
177
Egyéb*
39
35
31
35
Összesen
202
195
632
740
*Földgáz, PB-gáz, petróleum Energiaköltségek alakulása a DRV Rt.-nél TJ-ban és forintban. Jól látható, hogy az energiafelhasználás csökkenése ellenére (f leg az áremelkedések miatt) 14-24 százalékkal növekedtek a ráfordítások. – A vízben “energia” van, de ez csak egy a költségek közül – magyarázza tovább. – A DRV Rt. éves, 9,5 milliárdos összes ráfordításából körülbelül 1,1 milliárd forint az effektív, elkülöníthet energia költség. Az úgynevezett “egyéb energia költség” mintegy 320 millió forint, az összetett közvetlen költségek között szerepl összeg, amely az összes ráfordításnak mintegy 4 százaléka. A “költség” persze nem mindig a ráfordítások növekedésének arányában növekszik. Érdekes példa, hogy az Észak-balatoni Üzemigazgatóság területén található 42 kilométeres középfeszültség kábel egy ideig megtakarítást eredményezett, mivel m szaki jellemz ivel csökkentette az elektromos motorok által fogyasztott medd energiát. A medd gazdálkodás 1999ig 18 millió forintott hozott a cégnek. Egy rendeletmódosítás kellett csak ahhoz, hogy ez a vezetékszakasz ne effektív megtakarító, hanem költségnövel tényez legyen, s máris évi 6 millió forinttal növelje a költségeket. Az új szabályozásból ered en összesen 24 millió forinttal romlottak a medd gazdálkodás mutatói. Az energetikusok válaszlépése erre csak egy olyan beruházás lehet, ami ugyan egyszeri 20 millió forintos költségtöbbletet jelent, de kivédi a rendeletmódosítás okozta hátrányokat. Ahogy Somogyi László mondja, még mindig jobb egy 20 kilovoltos kábelt üzemeltetni, mint ugyanezt az energiát egy kisfeszültség hálózatból vételezni. Felhasznált mennyiség Energiahordozók
eFt/GJ
Változás %-ban
1999. I. félév
2000. I. félév
Villamos e.
3,56
4,13
115,9
Folyékony
4,30
5,53
128,5
Egyéb*
0,78
1,00
128,3
Összesen
3,14
3,79
121
*Földgáz, PB-gáz, petróleum Az 1 GJ-ra es (fajlagos) energiaköltségek 1999. és 2000. els félévében. Ugyancsak “beszivárognak” a vízbe a szállítási költségek is, mégpedig hatékony megtakarítások mellett is el fordul – például az üzemanyagárak rohamléptekkel történ növekedése miatt, hogy a fajlagosan felhasznált kisebb mennyiség is többe kerül. Az elmúlt években általában sikerült csökkenteni az üzemanyag felhasználást társaságunknál, ami els sorban a “benzinfaló” Nysa és Niva gépkocsik korszer bbre cserélésének köszönhet . Az új járm vek üzemeltetése olcsóbb, igaz javíthatóságuk némileg körülményesebb, mivel a legkisebb meghibásodás is csak szakszervizben hárítható el. - lékó -
Kihívás, megismerés, kontrolling Új vezet a Közgazdasági Osztály élén Ami veszteség az egyik helyen, nyereség a másikon. Kovács Miklós (47) eddig legszebb éveit az idegenforgalomra áldozta, s most úgy hozta a sors, hogy az évtizedek alatt felhalmozott tapasztalatokat élete második munkahelyén, a DRV Rt-nél kamatoztathatja. Feleségével (aki szintén közgazdász) és két lányával Siófokon él. Huszonhárom évet dolgozott a Siótour Részvénytársaságnál, ebb l az utóbbi hét évet mint a cég elnökvezérigazgatója. A mostani váltást mégsem kudarcként éli meg, hanem egyenesen kihívásnak tekinti, hogy egy szolgáltató nagyvállalat közgazdasági osztályát irányíthatja. A tét és a felel sség nagy, hiszen sokmilliárd forintnyi t kével, energia- és anyagárral, költségekkel való ésszer bánás múlik rajta és munkatársain. Ez év május elseje óta vezeti a DRV Rt. közgazdasági osztályát. – Milyen elképzelésekkel vágott bele az itteni munkába? – A turizmusban dolgozva is viszonylag hosszú id t töltöttem el gazdasági vezet ként, úgy gondolom, az ottani tapasztalataim ezen a területen is hasznosíthatók. El z beosztásomban a közgazdasági osztályt is felügyeltem, közgazdasági elemzéseket készítettünk, tehát az el életem “nem makulátlan” ezen a területen, ugyanakkor a két társaság sok hasonlóságot mutat közgazdasági szempontjából, gondolok itt a szezonalításra, a társasági m ködéssel járó jelent s kötelezettségekre, és így tovább. Ami az új beosztással elfoglalása mellett és a társaság m ködésének megismerése mellett egy igen jelent s kihívás és er síti ezt a folyamatot – aminek külön nagyon örülök –, hogy egy olyan id pontban tudtam elfoglalni ezt a beosztást – talán nem jó kifejezés, de – “feje tetejére áll” a DRV és egy integrált informatikai rendszer bevezetésére kerül sor, és megtiszteltek azzal, hogy a közgazdasági osztály vezet i beosztás mellett megkaphattam az integrált informatikai rendszer kontrolling moduljának a felügyeletét. Ezzel könnyebbé vált számomra a cégen belül zajló folyamatok megismerése, hiszen a társaság folyamatainak kontrolling szempontú átgondolása mindenképpen szükséges lett volna. Szeretnék megfelelni annak az elvárásnak, hogy a napi osztályvezet i feladatok ellátása mellett, ami a munkatársak megfelel szakmai irányítását jelenti, a kontrolling rendszernek a
minél egyszer bb, minél “fájdalom-mentesebb” bevezetésében tudjak a DRV segítségére lenni. – Az új rendszer bevezetése nyilván sok konfliktushelyzetet okoz majd, amelyek egy része megel zhet . Hogyan látja: a Compaq Magyarország Kft. szakemberei mennyire partnerek az önök elképzeléseinek keresztülvitelében, vagy mennyiben jöttek “kész receptekkel”, amelyekt l esetleg nem óhajtanak eltérni? – A válasz azért nehéz számomra – de nem kívánom megkerülni –, mert magának a koncepciónak a kialakítási folyamatában én még nem vettem részt. Amikor ide megérkeztem, abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy egy kész kontrolling koncepció volt az asztalomon és pár nappal a munkaviszonyom megkezdése után a megfelel döntéshozó szervezetek ezt a koncepciót jóvá is hagyták. Talán a kontrolling koncepció abból a szempontból sajátos az SAP modulok közül, hogy ennek az eddigiekben külön számítógépes rendszere, vagy sajátos informatikai rendszere nem volt – természetesen volt más vezet i információs rendszer –, de nem ebben a kontrolling szemléletben, ha úgy tetszik tudományosan megalapozott módon. Ez most megtörtént, tehát maga a kontrolling, és a kontrolling szervezetbe tartozó munkafolyamatok gazdái ilyen jelleg idegenkedést nem érzékelnek sem a koncepcióval kapcsolatosan, sem pedig a tényleges szoftver megvalósítással kapcsolatosan, nem úgy mint esetlegesen azok a modulok, az anyaggazdálkodás, vagyongazdálkodás, pénzügy, számvitel, m szaki információs rendszer, ahol már eddig is voltak igen hatékony el zményei, ha úgy tetszik el nyei a korábbi rendszereknek. Konfliktus természetesen minden újat fogad egy vállalkozásnál, és nekem ezt különösen nagy figyelemmel kell kezelni, hiszen magam is úgy vagyok ennél a vállalatnál. – Úgy veszem észre, rutinos nyilatkozó. Milyen a viszonya a sajtóval? – El z munkahelyemen azt hiszem, sikerült megfelel viszonyt kialakítani az újságírókkal, ott is gyakran nekem szegezték a kérdést, milyen lesz a szezon, augusztusban pedig, hogy milyen volt a szezon, s ezekre a kérdésekre megfelel információk birtokában mindig tudtam válaszolni. Most ugyanolyan érdekl déssel megyek át minden reggel az illetékes munkatárshoz megnézni az el z napi víztermelési adatokat, összehasonlítva a tavalyi azonos id szak adataival mint ahogy korábban a statisztikusaimat megkérdeztem, hogy az el z napi vendégek száma több, vagy kevesebb volt, mint tavaly ilyenkor... – Ön szerint – az elmúlt két hónap tapasztalatai alapján – milyen a hangulat, a munkahelyi légkör a DRV-nél? – Ami számomra rögtön ideérkezésem után megnyugtató volt, hogy egy befogadó, segít kész és jó munkatársi légkörre leltem, ami talán közhelyszer en hangzik így kimondva, de valóban ez a jellemz . Nagyon sok olyan jó hagyományt riz ez a társaság, ami sok helyen már elt n félben van. Amiben restanciám van – mivel az SAP-kontrolling ügyekben kicsit “röghöz kötött” voltam az elmúlt id szakban, tehát ami nekem még a szakmai kihíváshoz szükséges – az a hálózatnak a megismerése, az üzemigazgatóságok, mint fontos “profitcentrumok” és költségvisel k feltérképezése, ami a kulcskérdésnek számító tervezés folyamatához mindenképpen szükséges. – Ön szerint mennyire fontos az, hogy egy gazdasági vezet azonosuljon a cégével, tehát mintegy részévé váljon és éjjel-nappal azon törje a fejét, hogy hogyan javíthatná a m ködését?
– Nekem ez “sajnos” sikerült, hiszen huszonhárom évig egy helyen voltam és az egyetem után az volt az els munkahelyem. Ebb l az azonosulás gondolom elég er teljesen kiderül, de ez nem azt jelenti, hogy ez csak egy vállalkozáshoz, vagy egy szakmához köt dhet. Bels leg ilyen indíttatású vagyok és ez az er teljes köt dés a mai kor szellemével lehet, hogy nem igazán összeegyeztethet , de nem igazán szeretek gyakran munkahelyet váltani... L. S. Negyedszázad a cég szolgálatában Életcélja a fejl dés el segítése Semmib l valamit létrehozni nem csekély dolog. Amolyan "teremtés" féle, ha nem istenkáromlás így ez a kifejezés. Márpedig sok el dünk és kortársunk kényszerült arra, vagy inkább részesült abban a kegyben, hogy embert emészt fáradsággal, izzadsággal, lemondással és néha apró örömökkel kiküszködött életm vének számos haszonélvez je lehet. Akadnak persze "ellendrukkerek" is, akik "környezet és a természet" nevében megpróbálnak árnyékot vetíteni az elért eredményekre. Velük is számolni kell, meggy zésükre, felvilágosításukra plusz energiákat fordítani. A szerényebb tehetség krónikás csak arra vállalkozhat, hogy felvillant valamit a csaknem tízezer embertpróbáló nap eredményeib l és hányattatásaiból. Akir l a "történet" szól: Hullay Gyula, a DRV Rt. Fejér Megyei Igazgatóságának vezet je. Csak hét kilométer hiányzik – 1974-ben kerültem a céghez. A rákhegyi vízbázist és a ráépül regionális rendszer üzemeltetését kellett átvenni, illetve megszervezni – kezdi "vallomását" az igazgató. – Akkoriban csak regionális ellátó feladatunk volt, Székesfehérvár vízellátásához a Hármashídi vízm nél adtuk át a vizet. Több nagyvállalat közvetlenül kapcsolódott a rendszerünkhöz: a KÖFÉM, a Péti Nitrogénm vek, az Inotai Alumíniumkohó voltak a legnagyobb felhasználóink, a nyírádi vízbázis bekapcsolódásával pedig, a "másik oldalról" Keszthelyt, Ajkát – a timföldgyárat. Az ipari üzemek vízigénye a korábbinak már csak töredéke, de a regionális távvezetékek most is alkalmasak a nagymennyiség ivóvíz szállításra. Készül egy tanulmány, amelynek az a célja, hogy a korábban az Inotát és Pétet ellátó vezetékrendszer meghosszabbításával, mintegy 7 kilométernyi új gerincvezeték szakasz megépítésével összeköthet legyen a Fejér megyei és az Észak-balatoni regionális rendszer. Ezzel sok olyan probléma kisz rhet lenne, amely nyáron, nagy melegben igen hátrányosan hat az ivóvíz és a szennyvíz min ségére. Özönvízre nincs orvosság Ennyit a "múltról, de az élet nem áll meg. Hullay Gyula legújabb "vessz paripája" a DRVnél kialakítandó integrált informatikai rendszer tökéletesítése, a bevezetést óhatatlanul kísér buktatók kiküszöbölése, vagy ha lehet, el rejelzése. Ehhez magánszorgalomból, talán a kötelez feladatokon túl is, gy jti az információkat és igyekszik segíteni a rendszer telepít it. Persze ilyenkor vannak vitái azokkal, akik enyhén szólva kevesebb, mint negyedszázada dolgoznak ezen a területen. Ugyancsak jelent s feladat számára elérni, hogy ne ismétl djenek meg a tavalyel tti, településen belüli szennyvízkiöntések a Velencei tó körzetében. Az itteni rendszer – kiváltképp az a végátemel , amely a tó vízgy jt területén kívülre továbbítja a szennyvizet – nem képes elvezetni a tavaszi, hirtelen hóolvadással, vagy özönvízszer es zéssel fel-
duzzasztott szennyvizet. A megoldást az önkormányzatokkal, a vízügyi igazgatósággal és a környezetvédelmi szervekkel közösen keresik. A környezet és a fogyasztók érdekében Hullay Gyula és az általa vezetett igazgatóság egyik megoldandó feladata manapság, hogy elfogadtassa a Gaja Környezetvéd Egyesülettel és a Fehérvári Fogyasztóvédelmi Egyesülettel, hogy a rákhegyi vízfelengedés koránt sincs olyan káros hatással Székesfehérvár ivóvizére, mint ahogyan egyesek bizonygatják, s t: környezetvédelmi és energetikai szempontból egyaránt üdvös hatásai vannak a bányászkodás és az ehhez szükséges mesterséges vízszintcsökkentés megszüntetésének. Az utóbbi években azzal a helyzettel kellett a DRV Rt-nek megbirkóznia, hogy az ivóvízigényeknél jóval nagyobb mennyiség (majdnem pontosan kétszer annyi) vizet kellett háromszáz méter mélységb l kitermelnie. A felesleg a Gaja patak vízhozamát "gazdagította". Nem kell mondani mennyi energia ment ezzel kárba. A bányászkodás végleges beszüntetése és az ezt követ , 1998. végi vízfelengedés után már jóval kisebb mélységb l kell a korábbi mennyiség felének megfelel (az ivóvízellátást szolgáló) karsztvizet kitermelni, amely a környezeti hatások miatt némi vasat és mangánt is tartalmaz, amelyet a bauxit fed rétegéül szolgáló pirites k zetb l oldódik ki. Tehát egyfel l jelent s szivattyúzási energia-megtakarítás jelentkezik, a másik oldalról pedig – egy korábbi, átalakított felszíni tisztítóm üzemeltetése miatt – költségnövekedés jelentkezett, amely utóbbi azonban, a víz természetes tisztulása miatt egyre kisebb lesz, s id vel el is t nhet. A vas- és mangántartalom átmeneti növekedése el re látható volt, s egy rövid, két-három hetes periódust leszámítva, amikor a tényleges koncentráció egy nagyságrenddel nagyobb volt az el re jelzettnél, sikerült is kontroll alatt tartani. (A kitermelt nyers víz vastartalma már tisztítás nélkül is jóval kisebb, mint a fehérváriak által oly kedvelt savanyúvízé.) A vízben szerencsére az olajszennyezést sem sikerült kimutatni, így bizonyos mennyiség aktív szén adagolása már csak a biztonság növelését szolgálja. Olaj már csak azért sem kerülhet a vízaknába, mivel az nincs közvetlen összeköttetésben a bányászkodásra használt vágatokkal, csak a k zetrétegen keresztül, sz rve jut bele a karsztvíz. A nyers vízben el fordulhat még szervetlen lebeg anyag (dolomit por), de ez a tisztító technológiai alkalmazásával teljesen leválasztható, s a hálózatba már nem kerülhet. – Összességében megállapítható – szögezi le Hullay Gyula –, hogy a vízfelengedés, a hozzá kapcsolódó szükséges intézkedések és az egész folyamat kedvez hatása a fogyasztók és a környezet "malmára" hajtja a vizet, hiszen a korábbinál takarékosabb módon, a természetes állapotokhoz közelítve tudjuk kielégíteni a fogyasztók igényeit. Persze mindig lesznek, lehetnek olyanok, akik nem teljesen bevallott célokkal, mondvacsinált okokkal, feszültséget szítanak a szolgáltatók ellen. Ez azonban a dolgok lényegén mitsem változtat. L. S.
Erd s & Erd s Kadarkúton Nem sokan lehetnek megválasztott politikusok, akik pénzbeszedéssel (is) foglalkoznak. Más kérdés, hogy valamilyen formában – mondjuk az adótörvények megalkotása során – minden politikus turkál a pénztárcánkban, de "enyhébb" eset az, ha valaki ill szóval az esedékes vízdíjat kéri a fogyasztónak is nevezett állampolgártól. Aki ilyen "nehezékkel" tekintélyt próbál kivívni magának, az amúgy igen megbecsült ember kell, hogy legyen. Erd s Sándor minden bizonnyal ilyen, hiszen Kadarkút népe beválasztotta az önkormányzat képvisel testületébe, ahol aktívan részt vesz a község fejl dését érint döntésekben. Szeretné többek között elérni, hogy meger södjön a szakmunkásképzés a faluban. Nagy szó lenne ez itt, sokkal nagyobb dolog, mintha ugyanezt Kaposváron, Nagyatádon, vagy Barcson harcolja ki valaki. Erd s Sanyi bácsi csak tudja, mennyit ér egy szakma, hiszen is oktatta valamikor – még a kaposvári Izzóban – az ifjúság szorgalmasabbik felét. (Külön fejezetet érdemelne, hogyan sikerült a hatvanas években alkatrészenként összegy jteni és újraépíteni az esztergagépeket, amelyeken azután olyan ifjú munkásokat tanított, akik a mai napig megsüvegelik, ha valahol összefut velük...) Ma már más világot élünk, de a szorgalmas munkának most is becsülete van. Ahogy közeledünk a kadarkúti hármas kútnál található vízm höz, valami nyugalom száll meg bennünket, aminek els dleges oka talán a szemmel látható rendezettség és tisztaság. Nem véletlen, hogy Erd s Sándor (és fia, ifjabb Erd s Sándor) évek óta a legjobb min sítést kapja a Kaposvári Üzemvezet ség területén. Felt nik Sanyi bácsi kissé korpulens alakja is, amire szükség is lehet, hogy nagy szíve "elférjen" valahol. Barátkozásra könnyen hajló, a világ, s mások dolgait megértéssel és beleérzéssel kezel személyisége kés bbi beszélgetésünk során Erd s Sándor bontakozik ki el ttünk. Amilyen szeretettel simítja végig a vastalanítót, s ahogyan egy több évvel ezel tt az egyik kútba beleszakadt, de "igen jó" búvárszivattyúról beszél, egyértelm bizonyítéka annak, hogy nem csak az emberekhez, hanem a tárgyakhoz is sajátos érzelmi szálak f zik. Munkájához saját Wartburg kombiját és saját szerszámait használja. Mint mondja, már oktató korában is azokat a tanítványait becsülte leginkább, akik a munka elkezdése el tt gondosan elrendezték a munkapadon szerszámaikat, majd dolguk végeztével megtisztogatva rakták vissza a helyükre azokat. Id közben megérkezünk a sz l hegybe, ami errefelé nem annyira magasságáról, mint inkább a jellemz növényzetr l ismerszik meg. A présház mellett egy rézüstben már g zölög a csülökpörkölt. Nagy szerencse, hogy a környéken csak a dámok és zek és nem az oroszlánok shonosak, mert minden bizonnyal egész falkájukat csalnák ide a bográcsból felszálló ínycsiklandó illatok. (Megjegyzem a dámszarvas sem öröm, ha dézsmálja a kukoricást.) A szó a vágóhídra terel dik, ami ugyancsak "Erd s érdekeltség", s ahol kiváló feldolgozott termékek is készülnek. (A füstölt "filézett" sertésfejet, frissen sült pörcöt, kolbászt és szalonnát mi is lemeózzuk, és egyik ámulatból a másikba esünk.)
– A nyáron készült kolbász nem az igazi, nem olyan jó, mint amilyent télen lehet készíteni – mondja Sanyi bácsi, de pillanatnyilag nehéz finomabbat elképzelnünk a nyárinál. Felt nik "Sanyika" is, aki mint annyi mindenben, a vendéglátásban is igazi társa édesapjának. Mondom neki, szépen mutat a kukorica, talán több es esett errefelé mostanában. – Igen, 20-22 milliméter – feleli Sándor – már nagyon nagy szükség volt rá. Ha még egy ilyen es jönne, az már kitartana betakarításig. Nem kérdezem, honnan tudja, hogy éppen "huszonkét milliméter". Valaki vagy vizes, vagy nem vizes... Török Károly üzemvezet szavai csengenek a fülembe: – Sanyi bácsiék a múltkor egyedül megjavítottak egy gerincvezeték törést... – Kicsi, de er s a csapat, az év háromszázhatvanöt napján huszonnégy órán keresztül lehet számítani rájuk – ad tömör jellemzést Papp Sándor munkaügyi vezet . Sanyi bácsi elégedett az életével. "Ha csak a vízm ves fizetésemb l kellene élnem, hát nagy bajban lennék..." – mondja, de szavaiból nem az elégedetlen ember hangja csendül ki, hanem inkább olyasvalakié, aki a nehézségek ellenére mindig megtalálja a kivezet utat. A szó újra a kútba szakadt Vogel szivattyúra terel dik: hátha mégis meg lehetne menteni... "Kiveszem, de akkor az enyém lesz" csippent szemével hamiskásan Sanyi bá', akinek "boldogságához" talán már csak egy f kasza hiányzik, hogy még szebb környezetet varázsolhasson a kutak köré. Adja ég, hogy ez is meglegyen neki egyszer! Erre jó féle saját termés rizlinggel koccintunk, s a magunk részér l megpecsételjük a dolgot. - lékó Koleszár, a bajnok Gábor kisgyereknek is sokat mozgó, nyughatatlan fajta volt – mondja Koleszár Lajos, az apa, aki – kis megszakítással – huszonkettedik éve a DRV dolgozója. Nem volt könny nevelni, kordában tartani, de a legels “megpróbáltatás” mégis – err l Koleszár mama tudna igazán mesélni –, az a fiú születése volt, mivel négy kilósan látta meg a napvilágot. Ebb l a gyerekb l birkózó lesz, mondta az apa, s igaza lett. Azt azonban talán sem gondolta volna, hogy a leend magyar- és ifjúsági Európa-bajnokot ringatja karjaiban, aki 2000-ben hajszállal marad le a Sidneybe induló gépr l. Ha lemarad. Hajdanán az apa is megpróbálkozott a birkózással, de szándékát a sportorvosok nem támogatták. Maradt hát a reménység, Gábor, aki tízévesen már otthonosan mozgott a birkózósz nyegen. A sport jellemének formálására is jó hatással volt. Energiáit ma sem diszkók és kocsmák környékén, hanem a birkózó edz teremben “pazarolja”. Az élet azokat igazolta – f leg szüleit –, akik bíztak a fiú tehetségében, kitartásában. Akadt gáncsoskodó is, de több a támogató, a szponzor és a jóbarát. A család – a n i szabó anya és a vízm -gépész apa – részé-
r l rengeteg lemondással járt, míg Gábor a saját lábára állhatott és felkelthette a támogatók – ez id szerint a Klíma-Vill Kft. és a DRV Rt. – érdekl dését. Két lánytestvére mellett a “legkisebb” a családban, de a leger sebb is. Hatvankilenc kilogrammban nehezen talál legy z re. Pedig keresi az alkalmat, ellentétben legf bb riválisával, akinek – úgy t nik –, ha ereje nem is, de “hátszele” nagyobb, s pillanatnyilag az esélyes a Sidney-i indulásra. Az apa és a fiú szerencsére egy helyen dolgozik: Gölle és Kisgyalán, több mint ezer ember vízellátása függ t lük. Ismerik ket, s számítanak rájuk, ha valahol cs törés van, s ismer snek talán még a vízdíjat is szívesebben fizetik az emberek... Ha meg Gábor edz táborban van, az apa “belehúz” egy kicsit, hogy kettejük helyett is “jótálljon”. A fiú eredménylistája meglehet sen imponáló: hatszoros utánpótlás bajnok, ifjúsági Európa- és feln tt magyar bajnok és az idén “nem átallott” második lenni egy A kategóriás nemzetközi birkózóversenyen. – Nagyon rossz gyerek voltam, mindig megvertem a n véreimet – emlékszik vissza “azel ttre” Gábor. – Édesapám saját élményei alapján sokat mesélt a birkózásról, én pedig mindig könyörögtem neki, hogy hozzon el birkózni, és akkor egyszer elhozott, én meg itt maradtam. Ez az “itt” a Kaposvári Nehézatlétikai Sportegyesület. – Mindent a birkózásra tettem fel – folytatja szinte kérdés nélkül a fiú. – Úgy érzem megfelel alázattal vagyok a sport iránt, ami számomra a legfontosabb dolog a világon. A magam elé kit zött célokat mindig elérem, még akkor is, ha vidéki lévén ez sokkal nagyobb er bedobást igényel t lem, mint egy budapesti versenyz t l. Sajnos nap mint nap szembesülnöm kell ezzel a hátránnyal. Ezek a dolgok azonban nem tántorítanak el a sportágtól, hanem ösztönöznek, hogy még jobban kell küzdeni. – Megbocsáss, de “ rült” fiatalnak t nsz, huszonegy éves korodhoz képest nagyon jók az eredményeid. Nem túl nagy ez a tempó? – Nem gondolnám. A legfiatalabb feln tt világbajnok egy tizenhét éves török versenyz volt, aki nyolcvanöt kilogrammban Farkas Péter trónját “örökölte” és még mindig fiatalnak számít. – Azt hiszem öt-tíz év jó színvonalú sportolás még neked is “kinéz”. – Igen, kétszer négy éves ciklust még szeretnék aktívan végigversenyezni. Remélem semmi nem akadályoz meg ebben. – Van példaképed? – Farkas Peti volt, de már
abbahagyta a birkózást, úgyhogy...
– És a régi nagyok közül? Kozma, Polyák...?
– Hát igen, a Polyák, aki három olimpiai ezüst után a negyediket meg tudta nyerni. Nem véletlen, hogy Magyarországon megválasztották az évszázad legjobb birkózójának. Nagyon jó dolog, hogy Magyarországnak igazi történelme van a birkózásban. – Mik a legközelebbi sportcéljaid? – A legközelebbi tervem kivívni a biztos els helyet a feln tt válogatottban a súlycsoportomban és kijutni az olimpiára. – Van még esélyed kijutni a Sidney-i olimpiára? – Talán öt-tíz százalék, ha a másik jelölt megsérül. – Ki a riválisod? – Hirbik Csaba. – És nekik jobbak az eredményei? – Nem jobbak az eredményei, s t, az elmúlt két hónapban kifejezetten gyengébbek, mint az enyém, csak nem volt lehet ségünk birkózni egymással. Gy rben nem jutott el a dönt ig, ott én második lettem, pedig kiesett, a magyar bajnokságon pedig el sem indult. – Mégis ráesett a szövetség választása. – Igen, mert megszerezte a kvalifikációt, tavaly a világbajnokságon negyedik lett. – Ott te nem indultál? – Nem mert ilyen világversenyeken egy súlycsoportban országonként csak egy versenyz indulhat. Az idén nem volt lehet ségem vele megmérk zni, de tavaly kétszer találkoztunk. Egyszer gy zött, egyszer én, úgyhogy “fix iksz”. – Dehát nem csak olimpia van a világon. Remélem, nem keserít el, ha most nem jutsz ki Sidneybe! – Nem, nem! Egy-két éven belül szeretném elérni, hogy els ember legyek a válogatottban és utána én utazhatnék a világversenyekre. Beszélgetésünk után Gábor edz táborba indult, mert olimpia ide vagy oda, az élet nem áll meg. - lékó -
Sikeres részvényjegyzés Az allokációs eljárás után többen visszakapták a pénzüket A Bódizs József pénzügyi igazgatótól kapott tájékoztatás szerint június hónapban az el re elhatározott határid k tartásával lezárult a DRV Rt.-nél a részvényjegyzés, amelynek során a jegyzésre jogosult 2843 f b l, illetve a pályázó 1383 f b l 1367-en jutottak DRVrészvényhez. (A pályázók közül tizenhatan nem feleltek meg a Dolgozói Részvénykibocsátás Rendje 2000. el írásainak.) A részvényt jegyz k között az el zetes terveknek megfelel en 44000 darab részvény került felosztásra. Az el z adatokból kiszámítható, hogy a túljegyzés mértéke az összes jegyzéshez viszonyítva 147,6 százalékos volt. A túljegyzés miatt visszajáró összegek pénztári kifizetése június 29-ig megtörtént. Ezzel teljesültek a 3/2000. számú gazdasági vezérigazgató-helyettesi utasítás 1-15 pontjában rögzített feladatok. Ugyanezen utasítás rendelkezik a továbbiakban a részvényjegyzéshez kapcsolódó bejelentési kötelezettségr l – a Cégbíróság felé –, amely már ugyancsak megtörtént. A közeli hetekhónapok feladata a Részvénykönyv megnyitása, illetve a részvények el állítása és kiadása, amelynek következtében az értékpapírhoz jutott dolgozóink fizikailag is kézbe vehetik részvényeiket. Ez utóbbi határideje a cégbírósági bejegyzést l számított 120 nap. Vizes tükör Városi csatornaleltárt közöl a Somogyi Hírlap július 28-i száma. A kéthasábos írásból, amelyet "Izményi" jegyez, kiderül többek között, hogy Balatonbogláron, Balatonföldváron és Balatonlellén és Nagyatádon 95-99 százalékos a csatornaellátottság. Ezeken a területeken a lakosság – a helyi önkormányzatokkal karöltve – óriási er feszítéseket tett és tesz a hálózat fejlesztéséért, s az állam is mellé teszi a magáét, de például a boglári sz l skislaki városrészben 250 ingatlan szennyvízelvezetéséhez két éve nem sikerül pályázati pénzeket begy jteni, anélkül pedig... Van, ahol a meglév lehet ségeket sem tudják kihasználni: Nagyatádon az önkormányzat részletfizetési kedvezménnyel próbálja ösztönözni a lakosságot, de a 93 ezer forintos rákötési díj sokaknak megfekszi a gyomrát... Jobb helyzetben vannak a kaposváriak. Itt jelenleg 87 százalékos a kiépítettség, de a város vezet i ígérik, néhány éven belül teljes lesz a csatorna ellátottság. A lakossági hozzájárulás a somogyi megyeszékhelyen mindössze 40 ezer forint, amib l 6 ezer forint még vissza is igényelhet . 60-70 százalék a hálózat kiépítettsége Barcson, Fonyódon, Siófokon, Marcaliban és Tabon. Siófokon a támogatások megsz nése sajnos derékba törte a csatornaépítés lendületét és Tabon is elakadtak a pályázati pénzek, úgy kétszáz millió kellene a folytatáshoz. Marcaliban augusztus 30-ig a szennyvízkezelési költségek felének elengedésével csalogatják a ráköt ket (itt 100120 ezer forint volt a közm fejlesztési hozzájárulás, amib l 40 ezer forintos kedvezményt kapott a lakosság). Fonyódon az okoz feszültséget, hogy a vonatkozó rendeletek szerint a nyaralótulajdonosok nem köthetnek rá az állami támogatással épült hálózatra, ezért több százezer forintért kénytelenek zártrendszer tárolót építeni.
A legérdekesebb talán Lengyeltóti példája, ahol egyáltalán nincs még csatorna, de a lakosság 60 százaléka szeretné, ha kiépülne. A tervek elkészültek, "mindössze" 3,5 milliárd forintnyi állami céltámogatásra lenne szükség, hogy négy év alatt a környez hét település közelébe kerülhessen az uniós csatlakozásnál elvárt normáknak. * Mérgesed vízdíjszámla vitákról számol be ugyancsak a Somogyi Hírlap július 21-én, Czene Attila tollából. Id sb Juhász János, a siófoki fogyasztóvédelmi egyesület elnöke az érvényes rendelkezések módosítását, illetve azt javasolja a Gazdasági Versenyhivatalnak (GV) vizsgálja meg, szükséges-e bekötési vízmér alkalmazása ott, ahol van mellékvízmér is, azaz nem lehetne-e megszüntetni az együttes mérést, amelynek eltérései gyakran jelentenek vitaalapot fogyasztó és szolgáltató között, s t, pereskedések kiindulópontját is jelentik. Juhász levelét eljuttatta Orbán Viktor miniszterelnökhöz is, kérve, hogy ha a GV nem tudna dönteni az ügyben, a kormány vegye kézbe a dolgot. * Országosan 7,8 milliárd forint vízdíjjal tartoznak hazánk polgárai a szolgáltatóknak – állítja a Népszava július 24-i számában Holubár Zita – ráadásul alig csökken ez a mennyiség. További gondokat okoz, hogy a régi építés házakban teljes a káosz: el fordul, hogy ugyanabban a lakásban máshonnan kapja a vizet a konyha és a fürd szoba. A legnagyobb problémát a f - és almér kkel ellátott társasházak okozzák, ahol a különböz mér eszközök – állítólag – más-más értékeket mutatnak. Ott, ahol csak egyetlen mér van, a lakók sokszor képtelenek megállapodni arról, minek alapján osszák meg egymás között a költségeket. A vízm vek más szolgáltatókkal ellentétben, nem tehetik meg, hogy teljesen elzárják a vizet, mert személyenként és naponta ötven liter mindenkinek jár. Ennek ellenére az a tapasztalat, hogy ahol ezt a módszert bevetik, az adósok 90 százaléka fizet. Holubár – és mások – szerint egyetlen megoldás a vízszolgáltatás szigorúbb jogi szabályozása lenne, az ugyanis fehéren-feketén sehol sincs leszögezve, hogy a fogyasztó kötelessége fizetni. A jogalkotók azonban a vállalatoknak a szakmai szövetségen keresztül hozzájuk eljuttatott kéréseit egyel re nem veszik figyelembe. A cikk befejez részében olvashatjuk: "Persze a fizetés problémáját lehetetlen megoldani önmagában a vízellátó rendszeren belül, hiszen sokan azért maradnak adósok, mert nem tudnak fizetni. Ezt a szociális ellátórendszer segítségével kell megoldani. A cégek szerint a jó megoldás az lenne, ha a támogatást közvetlenül a közm számlájára utalnák." *
Fels szint egyeztetés a siófoki társasházak vízellátásáról Az elmúlt id szakban – mint fentebbi összeállításunk is tükrözi – a média több alkalommal foglalkozott a társasházi víziközm szolgáltatások helyzetével, különös tekintettel az elszámolásokat érint lakossági bírálatokra. A Dunántúli Regionális Vízm Rt. vezetésének
kezdeményezésére dr. Házas József országgy lési képvisel , Juhász János, a városi önkormányzat képvisel je, egyszemélyben a siófoki fogyasztóvédelmi egyesület elnöke és a cég képvisel i augusztus 3-án személyes megbeszélést folytattak, melynek keretében áttekintették a vízellátás helyzetét, s ezen belül a siófoki társasházi fogyasztók részér l felvetett elszámolási gondokat. A megbeszélés résztvev i egyetértettek abban, hogy szükség van a fogyasztók és szolgáltatók viszonyát meghatározó alaprendeletek (els sorban a 38/1995. /IV.5./ sz. Kormányrendelet és 1997. évi CLVII. sz., a társasházról szóló Törvény) módosításra. Mint Tóth István, a DRV RT. vezérigazgatója elmondta, az el készít munka megalapozottabbá tételéhez ágazati szinten már elkezd dött az országos helyzetkép felmérése. Dr. Házas József ugyancsak támogatja a módosításokat, amelyhez kiemelked segítséget kíván nyújtani. A fogyasztókat képvisel Juhász János ez ügyben már konkrét javaslatát is eljuttatta a Magyar Köztársaság kormányához.
Vízkorlátozás: el ször, de nem utoljára
Igencsak meglep dhettek az elmúlt napokban egy balatonfüredi és egy balatonalmádi társasház lakói. Történetében el ször ugyanis a DRV RT. arra kényszerült, hogy – élve törvény adta lehet ségével – korlátozza a régóta fizetési elmaradásban lév lakóközösségek vízellátását.
Lenthár József üzemigazgató tájékoztatása szerint a balatonfüredi Zsigmond utcai társasház lakói már 375 ezer forinttal tartoztak a DRV-nek, s többszöri felszólítás ellenére sem voltak hajlandók rendezni tartozásukat. A hasonló esetekben eddig az történt, hogy a DRV által megbízott ügyvéd bírói úton szerzett érvényt a követelésnek, s ha így sem fizettek a tartozást ráterhelték az ingatlanra. Ez azonban költséges és hosszú eljárás, s a végén nincs készpénz, csak egy elvi lehet ség, ami az adott ingatlan értékesítésekor realizálható. A Zsigmond utcában – mivel a közös képvisel sem állt a helyzet magaslatán – a DRV a ház faliújságján tájékoztatta a lakókat a várható fejleményekr l, majd néhány nap múlva – július 25-én – a cég munkatársai egy sz kített kerti csapot helyeztek a ház el tti vízmér höz, amelyen keresztül biztosítható a vonatkozó rendeletben el írt 50 liter/f napi ellátás, a házba vezet szakaszt pedig elzárták. Eleinte a lakók csendben vártak, hogy majd csak "megsz nik a hiba", de miután ez nem történt meg, másnap délben egy ott nyaraló(!) hölgy kereste fel az Észak-balatoni Üzemigazgatóság ügyfélszolgálati irodáját, hogy közvetítsen vízdíj ügyben. Azóta a tartozás egy részét – 100 ezer forintot – be is fizettek a lakók, de a maradékról lapzártánkig nem született megállapodás. A vízszolgáltatás egyel re a "normális mederben folyik", de csak augusztus 11-ig, amikorra vagy befizetik a hátralékot, vagy sikerül megállapodni a lakókkal a tartozás rendezésér l. Ha nem, jön az újabb vízkorlátozás. Egy balatonalmádi társasháznál, amelynek 300 ezer forintos tartozása van, ugyancsak az el z höz hasonló korlátozással élt a DRV és – bár az összeg egy részét még vitatják a lakók – itt közel látszik a megállapodás.
Lenthár József megnyugodva állapította meg, hogy eddig eredményes volt a rendelet adta vízkorlátozás bevezetése. Bár el zetesen értesítették az illetékes polgármestereket és a "területileg illetékes" országgy lési képvisel t, dr. Bóka Istvánt is, a jelek szerint a fogyasztók is elismerték a lépés indokolt voltát. Még a társaság központjába sem futottak be felháborodott fogyasztói (de "nemfizet i") telefonok. - lékó -
A rendszerek doktorai
Ha meg nem is gyógyítják azonnal, de legalább jelzik a bajt: szivárgást, repedést, készül törést, aggasztó kopást. k a diagnosztikai csoport munkatársai, aki folyamatosan mérik, vizsgálják a gyanús vezetékeket, túlságosan “szorgalmas” csatornaszakaszokat, apadó kutakat, zörg csapágyakat. Ha a hírek igazak, a társaság vezetése bels szervezési intézkedésekkel igyekszik a “diagnosztikusok” kihasználtságát ésszer síteni, megpróbálva elérni, hogy minden kritikus szakaszra eljussanak, s az adott helyen “bevetésük” költsége is rendelkezésre álljon. A részletekbe Máté László, a Gépészeti Üzemigazgatóság vezet je és Nyeste János a Diagnosztikai Csoport vezet je avat be. – Alapvet en feladatunk a vízveszteségek mérése, illetve cs törések helyének meghatározása – mondja Nyeste. Kamerával végzünk kút- és csatornavizsgálatot is, amennyiben megrendelik t lünk. A harmadik nagy terület a rezgésvizsgálat, amellyel nyomon tudjuk követni a motorok, forgó berendezések csapágyainak állapotát és vagy el re tudjuk jelezni a szükséges cserét, vagy ellenkez leg: kimutatjuk, hogy a csapágyhoz még nem kell hozzányúlni, mert jó eredményeket “produkál”. 1997 volt az els , még nem teljes év a diagnosztikai csoport életében, mára azonban megvizsgáltak 900 kilométer ivóvízvezetéket, 225 kilométernyi csatornát és 59 darab kutat. Els sorban az elöregedett vezetékszakaszokra koncentráltak, mivel feltehet en itt a legnagyobbak a hálózati veszteségek is. A feltárt vízveszteség mértéke összesen 11,2 köbméter/perc.
– A hálózati veszteség az átadott és az értékesített vízmennyiség különbsége, ami természetesen nem csak elszivárgásból, de például mérési pontatlanságokból is eredhet – növeli tájékozottságomat Máté László. Nyeste János a diagnosztikai berendezések “lelkébe” enged bepillantást. Érzek némi hasonlóságot a tengeralattjárókon hallgatózó “szonárosok” és a cs törést keres k között, mivel mindketten akusztikus (vagy elektroakusztikus) módszerrel dolgoznak. Az “okos” berendezések – amennyiben helyes adatokat táplálnak be nekik a cs vezetékek hosszáról, átmér jér l és anyagáról – akár tíz centiméteres pontossággal is képesek megállapítani a szivárgás helyét, nem kell mondani adott esetben mennyi felesleges földmunkától kímélve meg a hibaelhárítókat. – A csatornakamerát az esetek kilencven százalékában küls megrendel k kérésére vetjük be – folytatja a csoportvezet . – A berendezés, amely színes videofelvételt is készít, nem csak hibakeresésre jó, de jól alkalmazható új csatornaszakaszok m szaki átvételénél, vagy javítások eredményének megtekintésénél, dokumentálásánál is. Kicsit más a helyzet a kútvizsgálatoknál, ahol mindig résztvesz egy szakért is, akinek a szakvéleményét csatoljuk a vizsgálati jegyz könyvhöz. Ez a megrendel k számára kutanként – nem számítva a vizsgálathoz való el készítés költségeit – körülbelül 65 ezer forintot jelent. A rezgésvizsgáló berendezés egy éve van meg a diagnosztikai csoportnak, de állítólag nem túl nagy rá az érdekl dés, pedig jelent s költségek takaríthatók meg használatával, elkerülve mondjuk a felesleges karbantartásokat. A dolog “titka” itt az, hogy a csapágyak, forgórészek állapotát id r l-id re mérni kell, mert az ugyanazon a ponton kimutatható változások jelzik a meghibásodás veszélyét és nem egy “abszolút mérce”. Pillanatnyilag 120 darab szivattyú áll ilyenformán ellen rzésük alatt, de a csoport munkatársai szeretnék, ha ez a szám megtöbbszöröz dne... -ó -r Aki csak teheti, nyaralni megy Telt ház az üdül kben A DRV Rt. kezdetekt l fogva támogatja dolgozói üdülését. Nem kétséges, hogy sokan gondolni sem tudnának egy-két hetes, környezetváltozással (is) járó kikapcsolódásra, ha munkáltatójuk nem biztosítana kedvezményes lehet ségeket. Ma az rt-k, kft-k, bt-k világában a "vállalati üdültetés" lassan kuriózumnak számít. – Korábban voltak olyan javaslatok, hogy "pénzt kellene csinálni" a meglév lehet ségekb l, de ezen már túl vagyunk – mondja Pintér Lajos a vállalati Üzemi Tanács elnöke, az üdültetéseket koordináló Szociálpolitikai Csoport vezet je. – Cél, hogy dolgozóink minél nagyobb számban és minél több helyszínen pihenhessenek. Erre saját üdül ink mellett a társ vízm ves cégekkel meglév csereüdültetési szerz déseink és az úgynevezett bérelt üdül helyek (Igal, Selce, Jesolo) adnak lehet séget. Mint az üdülési lehet ségeket bemutató tájékoztató füzetb l kiderül, valamennyi üdül önellátós, jól felszerelt konyhával, f z étkez eszközökkel áll a beutaltak rendelkezésére.
Az igények az idén is meghaladták a lehet ségeket, sokszoros volt a túljelentkezés – tájékoztat Pintér Lajos. – A jelentkezéseket az Rt. Üdülési Bizottsága rangsorolja. F szezonban els sorban a gyermekes családokat részesítjük el nyben, illetve azokat, akik els alkalommal kívánnak élni ezzel a lehet séggel. Fonyódon – együttm ködve a barcsi szakközépiskolával – gyermekek üdültetésére van lehet ségünk. Itt a nyár egy id szakában térítésmentesen nyaralhatnak dolgozóink gyermekei. (Mint a legfrissebb DRV HÍR forrásból megtudhattuk, az idén összesen 92-en.) Egy mindkét fél számára el nyös megállapodásnak köszönhet en az üdülési együttm ködés szakember utánpótlásunkra is pozitív kihatással van. A Társaság kollektív szerz dése egyébként kitér a különböz szociális juttatásokra, így az üdülési támogatásra is. A költségvetésben üdülési célra 25,75 millió forintot tervezett, amelyet (fejenként 12 ezer forintos bruttó bérpótlék formájában), üdülési hozzájárulásként minden f állású munkavállaló kézhez kapott. Személyes tapasztalatok szerzésére el ször (még a szezon legelején) a balatonakarattyai üdül be indultam. A korábbi felvonulási épületet sikerült szépen rendbehozni, s már látható a szobák ajtaján a vendégeket küld cégek neve is: Észak Magyarországi Regionális Vízm vek Rt., Gyöngyösi Polgármesteri Hivatal Földhivatala, Mátrafüredi Földhivatal, Gyulai Közüzemi Kft... – Vendégek most éppen nincsenek, akik már megérkeztek, azok Veszprémbe mentek kirándulni, illetve a tópartra horgászni – világosít fel a komplexum ifjú gondnoka, Aradi Zsuzsa, aki civilben látszerésznek tanult, egyébként pedig utolsó éves az esti gimnáziumban. Körbe vezet az aprócska de kies udvaron, ahol kellemes szabadtéri étkez , bográcsoló hely és a gyerekeknek hinta található. Méreteiben imponálóbb a balatonszéplaki üdül , ahol több éve már Gyarmati Lászlóné a gondnok. – Mi június 10-t l szeptember 7-ig vagyunk nyitva – feleli kérdésemre. – Egyszerre 40-50 f nyaralhat itt, mivel a faházak 4+1 személyesek. Jelenleg hat faházban nyaralnak a DRVsek, négyben csereüdültetés folyik. A gondnok asszony szerint, bár kevésbé volt komfortos, némileg hangulatosabbnak t nt az az id szak (négy évvel ezel ttig), amikor még nem faházak és hanem sátrak álltak az üdül területen. A közös f zés valahogy talán jobban összehozta a nyaralókat, most viszont mindenkinek saját tévéje, külön apartmanja van, mintha nehezebben barátkoznának a vendégek. Ha vannak is ilyen jelek, szerencsére van példa az ellenkez jére is. Jól érzi itt magát férjével és két lányával együtt Szakács Gellértné, aki már kipróbálta FaddDomborit, Balatonakarattyát és a szombathelyi üdül t is. Egyetlen gondot említ, hogy a közeli grill-étteremben hajnalig szól a zene, s ez kicsit zavarja a pihenést. Szórakozási lehet ség helyben és a környéken b ven akad, bár az árak állítólag "eszméletlen" magasak. Kaszás Ferencné, Éva vízm gépész, Kazincbarcika mell l, Bánrévénr l jött. Férjével, aki m vezet az ÉRV Rt.-nél, 11 éves kisfiával, és kollégája feleségével ugyancsak "nem bánta meg", hogy Széplakra érkezett. Az id fürdésre nem volt a
Kaszás Ferencné
legjobb, kirándulni viszont igen, így keresztül-kassul bejárták hajóval a környéket. Háromszor-négyszer voltak már kirándulni Siófokon, voltak Tihanyban és Balatonfüreden is. Mint mondja, az árak kicsit magasak, de fel lehet rá készülni lelkileg. Az például pozitívumként is értékelhet , hogy egy káposztás lángos Hajdúszoboszló 250 forintba kerül, itt pedig "csak" 200 forint. Éva újdonsült barátn jével, a DRV-s Ritter András feleségével üldögél a faház teraszán. Edit asszony két lányát is elhozta és nem osztja az "elkülönüléssel" kapcsolatos aggályaimat. – Szinte mindenkivel összeismerkedtünk az elmúlt kilenc napban – állítja.
Orsolya
Közben megjelenik egyik lánya, Orsolya is, aki szeptembert l megy negyedik osztályba Pécsett, a Testvérvárosok terei általános iskolában. Orsi barátn jével, Mózes Zsófival érzi most a legjobban magát, de nem felejtette el, hogy kötelez olvasmányok is várnak rá a gondtalan napokon. A két Lottit és a Kinizsi Pált már el is olvasta. Az utóbbiból nem mindent értett, de azért tetszett neki mind a két könyv.
Neki is, és minden jól megérdemelt szabadságát tölt nyaralónak, kellemes id töltést és sok-sok napsütést kíván a nyár hátra lév részében a DRV Hírek!