Európai Gyakorlati Kódex 2. verzió
Ágyi poloska management www.bedbugfoundation.org 2012. június
Előszó és köszönetnyilvánítás
Az Európai Gyakorlati Kódex (ECoP) a „Gyakorlati Kódex az Ágyi Poloska Fertőzés kezelésére Ausztráliában” (www.bedbug.org.au) harmadik verziójának alapján készült. Az Ágyi Poloska Alapítvány igazgatósága szeretne köszönetét és megbecsülését kinyilvánítani Stephen Doggett és az Ausztráliai Környezet(védelm)i Kártevőirtó Egyesület felé, amiért a dokumentumot közkinccsé tették, és megosztották velünk. Az ágyi poloskák globális problémát jelentenek, és biztosítanunk kell a globális standardek felállítását hasonló nézetekre alapozva, az irtás és annak gyakorlatát illetően.
Az ECoP-nak jelen dokumentum a második kiadása (ECoPv2), és időről időre frissíteni fogjuk annak érdekében, hogy a legújabb, ágyi poloskákat érintő kutatási eredményeket, management technológiákat foglalja magába. Minden, nagyobb változást tartalmazó kiadást elérhetővé teszünk konzultáció céljából. A kisebb változtatások a Szenátus hatáskörébe tartoznak.
Az előző kiadástól eltérően az ECoPv2 kizárólag a kártevőirtó szakembereknek (PCT) szól, hogy minél naprakészebb tanácsokkal szolgálhassunk az ágyi poloska fertőzések kezelésére. Az ECoPv2 ugyancsak szól az ágyi poloskák biológiájának és viselkedésének fő aspektusairól, melynek megértése kulcsfontosságú az irtáshoz. A magánszemélyek és szálláshelyek számára összeállított dokumentumokat a megfelelő időben elérhetővé tesszük az Ágyi Poloska Alapítvány (BBF) honlapján (www.bedbugfou57ndation.org).
Az ECoPv2 tökéletesítésére irányuló minden javaslatot a BBF-nek kell eljuttatni. A honlapon megtalálhatók az elérhetőségek.
TARTALOMJEGYZÉK: 1.
Bevezető.......................................................................................................................................... 4
2.
Tipikus ágyi poloska kezelési folyamatok ...................................................................................... 5 2.1 Civil házaknál ................................................................................................................................. 5 2.2 Nagy hotelekben, szállókban ......................................................................................................... 5
3. Az ágyi poloska biológiája .................................................................................................................. 6 3.1 Életciklus ........................................................................................................................................ 6 3.1.1 Fejlődési idő............................................................................................................................ 7 3.1.2 Szaporodási ráta ..................................................................................................................... 7 3.2 Azonosítás ..................................................................................................................................... 7 3.2.1 A fertőzés jelei ........................................................................................................................ 8 4.
Orvosi jelentőség .......................................................................................................................... 11 4.1 Betegség és másodlagos fertőzés................................................................................................ 11 4.2 Pszichológiai és szociológiai következmények ............................................................................ 11
5. Megelőzés/enyhítés ......................................................................................................................... 12 5.1 Rutin vizsgálatok .......................................................................................................................... 12 5.2 A megelőzés jelentősége ............................................................................................................. 12 5.3 A nem „ágyi poloska-barát” környezet........................................................................................ 12 5.3.1 A rendetlenség megszűntetése ............................................................................................ 13 5.3.2 Ágy szigetelő szerkezetek ..................................................................................................... 13 5.3.3 Szigetelőanyagok .................................................................................................................. 13 5.3.4 Elzárás ................................................................................................................................... 13 5.3.5 Bőröndállvány....................................................................................................................... 14 5.3.6 Egyéb búvóhely .................................................................................................................... 14 6. Monitoring ........................................................................................................................................ 14 6.1.1 Folyamatos monitoring a korai felfedezés érdekében ......................................................... 15 6.1.2 Reaktív monitoring ............................................................................................................... 15 6.1.3 Az utókezelés monitoringja .................................................................................................. 16 7. Kezelés előtti vizsgálat...................................................................................................................... 16 7.1.1 Az érintettek felkészítése ..................................................................................................... 16 7.1.2 A vizsgálathoz szükséges felszerelés .................................................................................... 16 7.1.3 Hol keressünk? ..................................................................................................................... 17 7.1.4 A fertőzöttség mértékének meghatározása ......................................................................... 17 7.1.5 Súlyos fertőzések kezelése ................................................................................................... 17
2
8. Kezelés előtti felkészülés .................................................................................................................. 18 9. Ágyi poloska management stratégia (ÁPMS) .................................................................................. 18 10. Kezelés............................................................................................................................................. 19 10.1 Garancia..................................................................................................................................... 19 10.2 Kemikáliamentes megoldások ................................................................................................... 20 10.2.1 Szobák kezelése .................................................................................................................. 20 10.2.2 Mozdítható tárgy kezelése ................................................................................................. 21 10.3 Kémiai rovarirtó szerek ............................................................................................................. 23 10.3.1 COSHH (Az egészségre ártalmas anyagok ellenőrzése) ...................................................... 23 10.3.2 Rezisztencia ........................................................................................................................ 23 10.3.3 Formulációk ........................................................................................................................ 24 10.3.4 Ismételt kezelés rovarirtó szerrel ....................................................................................... 24 10.3.5 Biztonságos rovarirtószer-használat .................................................................................. 24 10.4 A kezelés utáni folyamatok ....................................................................................................... 24 10.5 Végső ellenőrzés ........................................................................................................................ 25 10.6 Fizikai/helyismereti segítségnyújtás .......................................................................................... 25 10.7 Elektromosság ........................................................................................................................... 25 11. Szabályozás ..................................................................................................................................... 25 11.1 Tanulmányok/képzettség .......................................................................................................... 25 11.2 Biztosítás.................................................................................................................................... 26 11.3 Elérni a probléma forrásáig ....................................................................................................... 26 11.4 Hulladékkezelés ......................................................................................................................... 26 11.4.1 Kémiai anyagmaradványok ................................................................................................ 26 11.4.2 Ágyi poloskával fertőzött hulladék ..................................................................................... 26 1. Az ágyi poloskával összetévesztett háztartásban megjelenő rovarok .......................................... 28 2. Útmutató a különböző formulációkhoz......................................................................................... 31
3
1. BEVEZETŐ Egyiptomi múmiák sírjaiban is találtak már ágyi poloska maradványokat, ami bizonyítja, hogy az ember és az ágyi poloska között több, mint 4000 éve létezik kapcsolat. Valószínű, hogy az ágyi poloskák a denevér poloskákból fejlődtek ki, és akkor tértek át a denevérekről az emberre, mikor az emberek még barlangokban éltek, majd követték őket a civilizációba. A II. világháborút követően a szintetikus rovarirtó szerek (pl. DDT) a jobb életszínvonallal, a nyomortanyák felszámolásával és az építőipar fejlődésével együtt hozzájárultak az ágyi poloskák számának drámai csökkenéséhez Európa-szerte, és a fejlődő világ többi részén is. Az ágyi poloskák száma nagyon alacsonyan maradt kb. 50 éven át, mindamellett a századforduló óta számos jelentés drasztikus emelkedést mutatott ki az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Ázsiában és az USÁ-ban. Az ágyi poloskák újjáéledése a XXI. század elején több tényező együttesének köszönhető, melyek megkönnyítik a túlélésüket, szaporodásukat és terjedésüket. A nem megfelelő technikával, módszerrel végzett kezelések ugyancsak hozzájárultak a probléma kialakulásához. Az ECoP célja, hogy felvértezze a szakembereket a helyes irtáshoz szükséges legfrissebb ismeretekkel.
4
2. TIPIKUS ÁGYI POLOSKA KEZELÉSI FOLYAMATOK Az ágyi poloska fertőzés kezelése a körülményektől függ (pl. a szállás típusától). A következő ábrák tipikus kezelési módokat mutatnak be magánháznál és szállodában, hivatkozva arra az oldalszámra, ahol a dokumentumon belül részletezzük azokat. 2.1 CIVIL HÁZAKNÁL A fertőzés gyanúját jelentik a szakembernek A szakember megvizsgálja a helyszínt (16.o.), elvégzi a kockázat összegzést és a COSHH összegzést (23.o.) Pozitív eredmény
Negatív eredmény
Megegyezés a kezelési módban és az anyagiakban a megrendelővel (19.o.)
Monitoring rendszer kiépítése
Nincs további teendő
Megállapodás a garanciáról (19.o.)
A kezelés elvégzése
Kezelés utáni ellenőrzés
2.2 NAGY HOTELEKBEN, SZÁLLÓKBAN A vendég á.p.-ra panaszkodik A szobát lezárják, a fertőzés gyanúját jelentik a szakembernek
A szakember leszerződik az ágyi poloska irtására
A szakember megvizsgálja a helyszínt (16.o.) A szakember kidolgozza a stratégiát a kijelölt szállodai alkalmazottal (18.o.)
Pozitív eredmény
Negatív eredmény
A szomszédos szobák ellenőrzése (17.o.)
A szakember megtanítja a housekeeping személyzetet a fertőzöttség felismerésére, és a szennyes kezelésére
Eredmények dokumentálása
A housekeeping rutinellenőrzéseket tart
A szobákat lezárják, a kezelést elvégzik
A housekeeping ágyi poloskára utaló bizonyítékot talál
Kezelés utáni ellenőrzés (24.o.)
5
Monitoring rendszer kiépítése
Nincs azonnali további teendő
3. AZ ÁGYI POLOSKA BIOLÓGIÁJA Ahhoz, hogy sikeresek legyünk az ágyi poloska irtásban, tisztában kell lennünk az állat biológiájával és viselkedésével. A célállat alapos ismerete alapvető a beazonosításhoz, a rejtekhelyek felkutatásához és a megfelelő stratégia kidolgozásához. 3.1 ÉLETCIKLUS
Az ágyi poloskák a poloskák alrendjébe (a hemiptera rendbe), a cimicidae (poloskafélék) családjához tartoznak. Mint a család többi tagja, kizárólag vérrel táplálkoznak, rengeteg gerinces közül válogatva ahhoz, hogy fejlődni és szaporodni tudjanak. Az ágyi poloska életciklusa
kifejlett poloska
kifejlett poloska
peték
5. stádium
Magyarázat: vedlik táplálkozik
1. stádium
4. stádium 2. stádium 3. stádium
6
3.1.1 FEJLŐDÉSI IDŐ A fejlődési idő nagyban függ a hőmérséklettől. 13 °C alatt minden fejlődés megáll, a nőstények nem raknak petéket, és a lerakott peték nem kelnek ki. 36 °C felett a bakteriális szimbióták rongálódnak, ami a mikrovedlések szintézisében segít, a termékenység és a túlélési esélyek csökkennek. A két szélsőérték közt a fejlődési idő a hőmérséklet emelkedésével csökken.
127,9 nap Magyarázat:
17 nap 4 nap
hőmérséklet (°C) A hőmérséklet hatása a peték kikelésére és a teljes egyedfejlődésre. 13 °C alatt minden fejlődés leáll. 36 °C felett (tartós expozíció) a szimbiótarongálódás miatt kezdenek elpusztulni. 3.1.2 SZAPORODÁSI RÁTA A nőstény ágyi poloskáknak 5-6 hetente kell párzaniuk a termékenység fenntartása érdekében, igaz, a természetes párzási ráták sokkal magasabbak. A hetente lerakott peték száma nagyban függ a hőmérséklettől és egyénenként változik. Egy meleg szobában egyetlen nőstény 15-25 petét rak hetente, élete során akár 500-at is, amíg rendszeresen jut táplálékhoz, és rendszeresen párosodik. 3.2 AZONOSÍTÁS Gyakran történik félreismerés (rossz azonosítás) ebből kifolyólag pedig felesleges irtás. Alapvető, hogy a szakember minden fejlődési szakaszában felismerje az ágyi poloskát, és annak jeleit. Az egyéb háztartási rovarokkal is tisztában kell lennie (1. függelék), és elég magabiztos kell legyen ahhoz, hogy másokat is megtanítson (pl. hotel személyzetet) az állat és a nyomainak felismerésére. Az Ágyi Poloska Alapítvány ingyen „beazonosító szolgáltatást” üzemeltet az „ágyi poloska-gyanús” fajok felismerésére. A részletek (pl. hova küldjük a fényképet) az Ágyi Poloska Alapítvány honlapján található. (www.bedbugfoundation.org)
7
(tartós expozíció)
36,4 nap
szimbiótarongálódás
„fejlődési „fejlődésiorigó” origó”
idő (napok)
fejlődési idő (petétől kifejlett példányig) pete kikelés ideje
3.2.1 A FERTŐZÉS JELEI A következő jelek utalhatnak fertőzöttségre. Mozgó egyedek Az ágyi poloskák jelenléte az egyetlen egyértelmű bizonyítéka az aktív ágyi poloska fertőzöttségnek. Így ez az egyetlen indok a kezelésre. Az alábbi ábrán bemutatunk néhány fő jellegzetességet.
szívó szerv 4 ízből álló csáp (csak nagyító alatt látható)
csökevényes szárny 6 láb
tagolt potroh (fedetlen)
Mivel az ágyi poloskáknak nincs lárvaállapota, ezek a jellegzetességek (a petén kívül) minden fejlődési szakaszban megfigyelhetők. Az ágyi poloskák petéi kicsik (kb. 1,2 mm), de könnyen megkülönböztethetők a többi háztartási rovarétól. Nagyító alatt az üres petetok és a peték között jól látszik a különbség. Az peték gyöngyház színűek és az embrió szem-pontja láthatóvá válik a pete héján keresztül. Az üres petetokok végéről hiányzik a fedelek, és áttetszőek. üres petetok
szem-pont
8
Levedlett bőr Az ágyi poloska vedlése könnyen megkülönböztethető a többi rovarétól. Mindemellett sokáig épek maradnak, így nem használhatóak aktív és régi fertőzések megkülönböztetésére. Ürüléknyomok Az ágyi poloska sötét, folyós ürüléknyomokat hagy, rögtön vérszívás után. Ezek a nyomok sokszor a fertőzöttség első jelei. Fekete, tintaszerű pöttyök a lepedőkön, matracon vagy az ágykereten a leggyakoribb árulkodó jelek. Azonban nagyon hasonló pöttyöket produkálhatnak pókok, legyek is, így a helyük meghatározó lehet a megkülönböztetéskor. Magasan, a falakon, plafonon, lámpatesteken elhelyezkedő pöttyök inkább utalnak legyek jelenlétére. Vér kimutatására szolgáló készletek is a segítségünkre lehetnek, mivel az ágyi poloska ürülékében pozitív eredményt mutatnak, ami más gerinctelenek esetében nem lehetséges.
Ágyi poloskától és legyektől származó ürüléknyomok tapétán.
ágyi poloska
légy (calliphora spp.)
9
Az ürüléknyomok színe feketétől barnáig változhat, a megemésztett vér és a húgysav mennyiségétől függően. Az ürüléknyomok megjelenését szintén befolyásolja az anyag felszívóképessége, amire lerakódik. Jó felszívóképességű anyagokon (pl. lepedő) a szövetek közé szivárog, egy töltőtoll pacájához hasonlít. Felszívásra nem képes anyagok esetében (pl. lakkozott fa) gyakran száraz, mint egy sötét kis halom.
Csípések Az ágyi poloskák fedetlen bőrfelületekről táplálkoznak, sokszor nem másznak a gazdatestre az evéshez. Ezt a sorban levő csípések jelzik, melyek a megfelelő hely keresése közben keletkeznek. A csípések önmagukban sosem lehetnek egyértelmű jelei az ágyi poloska fertőzöttségnek, mivel egy sor más rovartól is származhatnak: kétszárnyú szúnyogalkatútól vagy bolhától. hasonló reakciókat okozhat a rühatka és az allergének széles skálája. Az ágyi poloska csípések egyénenként változó tüneteket válthatnak ki. Néhányunknak semmilyen tünete nincsen, mások szervezete hevesen reagál.
Az ágyi poloska csípés akár 2 hétig is tünetmentes lehet, különösen, ha a gazdatest korábban nem szenvedett el csípéseket. Következésképpen, ha a személy a közelmúltban idegen helyen (is) tartózkodott, nagyon nehéz megállapítani, pontosan hol és mikor szerezte a csípéseket. Ezek rossz következtetésekhez vezethetnek (pl. hazahozták magukkal a poloskákat); vagy akár késleltethetik a fertőzés felfedezését. Az ágyi poloskák éjjel táplálkoznak, de nagyon alkalmazkodók, a gazdatest napi rutinjához igazíthatják az étkezési rendjüket. A székek és kanapék is fertőzötté válhatnak, amennyiben a célszemély sok időt tölt ugyanazon a helyen ülve. Ilyen esetekben a poloskák rá vannak kényszerítve a napközbeni étkezésre, amikor a célszemély jelen van. DNS-mintavétel Néhány cég ágyi poloska észlelő szolgáltatást ajánl, molekuláris technológiával. Ez tipikusan a mintavétellel történik (fülpiszkálóval a matracról és az ágykeretről), melyet analizálni küldenek. Olyan helyzetekben, mikor a lakón csípések találhatók, de az okot nem tudjuk meghatározni, a DNS mintavétel hatásos lehet. Ugyanakkor, a DNS sokáig kimutatható, így elképzelhető, hogy csak egy korábbi fertőzés nyomait fedezzük fel. Összegezve, ez a módszer önmagában nem lehet bizonyíték fertőzésre. Továbbá, a negatív eredmény nem garancia az ágyi poloska-mentességre, hiszen kimutatható mennyiségű DNS-nek kell rendelkezésre állnia. Szagfelismerő kutyák A szagfelismerő kutyák bevetése egyre gyakoribb. Ám ez a módszer sem lehet önmagában bizonyíték, csupán a vizuális megerősítést segítheti. Az USÁ-ban végzett kutatások kimutatták, hogy a kutyák pontossága messze elmarad attól, amit sok kutyaidomár hisz. Egy felmérésből, mely során 7 kutyacsoport „vizsgált” 24 apartmant, az eredményük 11-83 % (átlag 43 %) lett. A két legtapasztaltabb cég 25-30 %-os eredményt produkált. A szerény eredmények mellett (a fertőzések
10
nem felismerése) 0-38 %-ban fertőzést jeleztek nem fertőzött területen. Minden csoport 90 %-nál nagyobb pontossággal reklámozta magát. Az ECoP elismeri a szagfelismerő kutyák potenciális értékét, különösen, amikor rövid idő alatt számos szobát kell átvizsgálni, ezzel együtt a pontosság hiánya egy jobban definiált gyakorlatot (gyakorlati kódex létrehozását) kíván meg. Legfontosabb egy standardizált rendszer kialakítása, mellyel precízen megerősíthetők a kutyák eredményei. A BBF még idén közzé tesz egy tervezetet az ágyi poloska szagfelismerő kutyák betanításáról és minősítéséről, melyet követően a tervek szerint 2013 elejére a gyakorlati kódex is megjelenik. A kódex létrejöttéig az ECoP nem támogathatja maximálisan a szagfelismerő kutyák ágyi poloskák esetében történő bevetését.
4. ORVOSI JELENTŐSÉG Az ágyi poloskák orvosi jelentőségére vonatkozó részletes információkhoz javasoljuk a Doggett, Dwyer, Peñas és Russell (2012): „Ágyi poloskák: Klinikai relevancia és mentesítési lehetőségek” című kiadványát.
4.1 BETEGSÉG ÉS MÁSODLAGOS FERTŐZÉS Számos tanulmány foglalkozik az ágyi poloskák betegséghordozásával. Ám míg az ágyi poloskák egy sor emberi patogén hordozói, jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy ezeket újabb emberi szervezetnek át tudnák adni. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az ágyi poloskákat figyelmen kívül kell hagyni orvosi szempontból. Az emberek különbözőképpen reagálnak a csípésekre, amik lehetnek súlyosak is. A nyomok hetekig megmaradhatnak, néhány esetben maradandó heget is okozhatnak. Csalánkiütésről és allergiás reakciókról is készültek feljegyzések. Az ágyi poloskáknak szerepe van az MRSA (húsevő baktérium) terjedésében is. Jelenleg kevéssé bizonyított, hogy valóban közvetítik a baktériumot egy másik hordozótól az egészséges testig, ugyanakkor az MRSA viszonylag gyakori, a környezetben és az emberek bőrfelületén is. Ennél fogva bármilyen felületi sérülés alkalmas lehet az MRSA (vagy más patogén) véráramba „engedésére”, hogy az később komoly fertőzéssé alakuljon. Vashiány lépett fel olyan esetekben, amikor a gazdatest hosszú ideig volt kitéve a csípéseknek. Ennek előfordulása nem egészen feltérképezett, de valószínűleg ritka. 4.2 PSZICHOLÓGIAI ÉS SZOCIOLÓGIAI KÖVETKEZMÉNYEK Az ágyi poloska fertőzés pszichológiai hatásai lehetnek komolyak is, bár jelenleg kevésbé veszik komolyan. Alváshiány és a hozzá tartozó szimptómák általánosak az ágyi poloska fertőzéstől szenvedőknél. Az ágyi poloskák okozta szorongás extrém is lehet, lehet a bőrférgességi téboly előidézője is. Ennek során a beteg úgy érzi, hogy a környezete és a saját teste is tele van parazitákkal (gyakran kimondottan ágyi poloskával). Ezek a tünetek a hosszú idővel a fertőzés megszüntetése után is fennmaradhatnak. Néhány esetben a betegek tanácsadásra szorulhatnak, hogy ezektől a kényszerképzetektől megszabadulhassanak.
11
5. MEGELŐZÉS/ENYHÍTÉS Ritkán megvalósítható az ágyi poloskák maximális távol tartása egy ingatlantól, de intézkedéseket tehetünk a megjelenésüket követő azonnali felismerés és gyors kiirtás érdekében, minimális idő és anyagi forrás felhasználásával. 5.1 RUTIN VIZSGÁLATOK Magánházaknál a rutinvizsgálatok nem szükségesek, kivéve, ha a pillanatnyi körülmények aggodalomra adnak okot. Hotelekben és egyéb szálláshelyeken azonban ezek a vizsgálatok az ágyi poloska management stratégia fontos részét képezik, nem kevésbé, mint az egyéb óvintézkedések. Nem szükséges, hogy a szakember végezze ezeket az ellenőrzéseket, hiszen erre a housekeeping alkalmazottai is képesek. A szakember felelőssége megtanítani a személyzetet felismerni az árulkodó jeleket, és, hogy az ágyi poloska management stratégiában pontosan leírja az ellenőrzés menetét, gyakoriságát, valamint mit tegyenek, ha fertőzést észlelnek (18.o.). Az ellenőrzések gyakorisága a hotel igényeihez is igazítható. Egy korábban is ágyi poloska fertőzésekkel küzdő hotelben nagyobb lehet az igény a sűrűbb, alaposabb ellenőrzésekre, mint egy olyan hotelben, ahol még sohasem tapasztaltak fertőzést. Irányelvek a rutinvizsgálatokhoz (az ágyi poloska management stratégián belül): • A housekeeping személyzetnek tréningen kell részt vennie, ahol meg kell tanulniuk az ágyi poloska fertőzöttség felismerését (a certifikátot iktatni kell, és az egyéb ’megfelelő gondosságot’ igazoló dokumentumok között tartani) • A takarító személyzet minden ágyneműhuzat-váltás között végezzen futó ellenőrzést az ágy körül, ürüléknyomokat keressenek (ez a folyamat nem szükséges, hogy jelentősen meghosszabbítsa az egy-egy szobára szánt időt) • Amennyiben gyanú merül fel, a szakember érkezéséig (és vizsgálatáig) a szobát le kell zárni • Szükséges minden szobában a rendszeres (pl. negyedéves) ellenőrzés, mely során a matracokat felfordítják, és minden megfigyelést rögzítenek (ez fontos része a ’megfelelő gondosság’ demonstrálásának) Számos hotelben negyedévente/félévente megfordítják a matracokat, ez jó alkalom a részletes vizsgálatra. 5.2 A MEGELŐZÉS JELENTŐSÉGE A vendéglátóiparnak sosem volt ennyire fontos, hogy a fertőzés kialakulása előtt rendelkezzenek megfelelő ágyi poloska management stratégiával. A negatív média visszhang és az ágyi poloska fertőzöttség jogi következményei egyaránt veszélyt jelentenek a hotelekre. Az egyre szélesebb körben elterjedő vezeték nélküli mobiltelefonos internetkapcsolat lehetővé teszi a vendégek számára, hogy már a szoba elhagyása előtt közzé tegyék negatív véleményüket a világhálón. Az egyetlen önvédelmi eszköz, ami a hotelek kezében van, a ’megfelelő gondosság’ bizonyítása. Biztosítani kell az érintett vendégeket, hogy a hotel a lehető legkomolyabban veszi a problémát, és kész terv áll rendelkezésre a probléma orvosolására. 5.3 A NEM „ÁGYI POLOSKA-BARÁT” KÖRNYEZET Az ágyi poloskák olyan környezetet keresnek, ahol nagy felületen férnek hozzá az áldozathoz. Rendetlen területeket sokkal nehezebb lehet kezelni, mivel számos kisebb tárgy lehet fertőzött. Ez a pont azt részletezi, hogyan lehet egy szobát a legkevésbé „poloskabaráttá” berendezni.
12
5.3.1 A RENDETLENSÉG MEGSZŰNTETÉSE Az ágyi poloskák a gazdatesthez legközelebbi réseket, repedéseket foglalják el. Kisebb fertőzöttség esetén a poloskákat szinte mindig az ágyszerkezetben vagy hozzá nagyon közel találjuk. Csak nagyobb fertőzések esetén vagy olyan helyeken, ahol kemikáliákkal vagy fizikai gátakkal próbálják megakadályozni a poloskák betelepülését, találjuk őket az ágytól távolabb. Az ágyat minél kevesebb tárggyal vegyük körbe, egyszerűsítsük a környezetét, hogy minél kevesebb fertőtlenítendő objektumunk legyen. Az ágy körül szabadon hagyott 1-2 m elegendő kell, hogy legyen, amennyiben a fertőzést idejében felfedezzük. A ruhák és egyebek zárható nejlonzsákban történő tárolása nagy mértékben csökkentheti a lehetséges búvóhelyek számát. 5.3.2 ÁGY SZIGETELŐ SZERKEZETEK Termékek széles palettája áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy megakadályozzuk az ágyi poloskákat az ágyra mászásban. A legegyszerűbb megoldás a ragasztóív, mellyel az ágy lábait kell körbevenni, így a poloskák ráragadnak, mielőtt feljutnának az ágyra. Csapdák is elérhetők, ezeket az ágy alatt vagy a lábai körül kell elhelyezni. Amíg az ágy nem ér a falhoz, ezek a mechanikus megoldások védelmet nyújtanak. A csapdák a poloskák azon hiányosságát használják ki, hogy nem tudnak sima felületen mászni. Olykor talkum port is használnak a felület még csúszósabbá tételéhez. A csapdák és a ragasztóívek is hatástalanná válnak, ha beporosodnak, így rendszeres karbantartást, cserét igényelnek. 5.3.3 SZIGETELŐANYAGOK Szilikon vagy egyéb tömítőanyagok használandók a rések, repedések kitöltésére, csökkentve ezzel az ágyi poloskák által elfoglalható helyek számát. Leegyszerűsítjük a jövőbeni kezeléseket, amennyiben rendszeresen kitöltjük az újabb réseket. Amennyiben a szigetelőanyagok mellett hézagot hagyunk, kiváló búvóhelyet szolgáltathatunk a poloskáknak. 5.3.4 ELZÁRÁS Az elzárás lényege, hogy az ágyi poloskáknak minél kevesebb lehetőséget hagyjunk elrejtőzni az ágyban, például fóliázzuk le az ágybázist egy jól illeszkedő fóliával (többnyire cipzáras). Ezek az eszközök a megelőzésre szolgálnak. A legtöbb hasonló termék hirdetésekor a matracokra és a párnákra koncentrálnak, megfeledkezve a beépített matracokról, holott ezek érnek a legtöbbet az ágyi poloskák elleni küzdelemben. A matracokból rendszerint porszívózással vagy egyéb kezeléssel eltávolíthatók a poloskák. Díványokat (vagy keretes ágyakat) nagyon nehéz kezelni, mivel az ágyi poloskák az ágy szerkezetébe jutnak. Az elzárás jelentős megtakarítást jelenthet (időben és pénzben is) az ágy lecseréléséhez képest. Az impregnált huzattal ellátott matracok nem egyenértékűek a fóliával történő elzárással, és az ECoP nem támogatja ezt a módszert. Az impregnált matracokat általában piretroidokkal kezelik, melyekkel szemben a legtöbb ágyi poloska nemzetség már rezisztens. A huzaton levő irtószer mennyisége valószínűleg nem tud teljes egészében legyőzni egy fertőzést, ellenben segíthet a legkevésbé rezisztens egyedek kiválasztódásában, így biztosítva egy erősebb generáció kifejlődését.
13
5.3.5 BŐRÖNDÁLLVÁNY Bevált gyakorlatnak számít a szálláshelyeken a bőröndállványok használata. Ily módon a bőrönd távol marad a földtől és az ágytól, ami megakadályozza a poloskák ágyról bőröndre vagy bőröndről ágyra történő terjedését. 5.3.6 EGYÉB BÚVÓHELY Az ágy közelében fellelhető rések betömése mindenképpen előnyös az ágyi poloska elleni küzdelem szempontjából. Ugyanakkor, ha nem találnak az ágy környékén búvóhelyet, a szoba távolabbi részeiben próbálnak megtelepedni, így nehezebb őket megtalálni is. Megoldás lehet szándékosan helyet készíteni nekik, amit egyszerűen ellenőrizhetünk és eltávolíthatunk. Számos ágyi poloska monitoring csapda a poloskák rejtekhelykereső természetére apellál. Ezeket a matrac sarkánál és az ágy fejtámlájánál kell elhelyezni. Minden ágyi poloska búvóhelyet keres táplálkozás után, amennyiben ez az egyetlen lehetősége, az állat nem fogja elkerülni a berendezést, ez elősegíti a korai észlelést. Enyhe fertőzés megszüntetéséhez elegendő lehet a monitoring csapda alkalmazása is.
6. MONITORING Ebben a részben kereskedelmi forgalomban kapható terméket mutatunk be. Azzal, hogy bemutatjuk a termékeket, az ECoP-nak nem áll szándékában támogatni a használatukat. Jelenleg nagyon kevés pártatlan, harmadik fél által végzett teszt áll rendelkezésünkre, melyek igazolnák a gyártók által hirdetett hatékonyságot. A BBF reményei szerint az elkövetkezendő hónapokban el tudja kezdeni ezen termékek vizsgálatát. Az információk a BBF honlapján lesznek elérhetők. Az elmúlt néhány évben jó néhány ágyi poloska monitor vált kereskedelmi forgalomban elérhetővé. Ezek fontos részei lehetnek az ágyi poloskák elleni küzdelemnek, ugyanakkor ilyen széles termékskála, ilyen kevés független kutatás mellett nagyon nehéz eldönteni, melyik terméket válasszuk. A következő esetekben lehet hasznos a berendezés: • • •
Folyamatos monitoring, korai felfedezés – az új fertőzések gyors észlelésére Reaktív monitoring – a fertőzés megerősítésére csípések vagy egyéb jelek esetén Kezelés utáni monitoring – a kezelés sikerének megerősítésére
Vegyük figyelembe, hogy minden ágyi poloska monitor megfelel az összes szituációhoz. Néhány berendezés nagyon drága, nem arra készült, hogy minden hotelszobában elhelyezzenek egyet. Néhány csak meghatározott időre szól, így nem alkalmas folyamatos monitoring programhoz. Az alább megadott példák minden monitoring szituációhoz megfelelőek.
14
6.1.1 FOLYAMATOS MONITORING A KORAI FELFEDEZÉS ÉRDEKÉBEN Megfelelők lehetnek: • • • • •
Killgerm AF Csapda Edialux Pro Monitoring Csapda Clearview Ágyi Poloska Monitor BDS Ágyi Poloska Monitor ClimbUp Elfogó/”Ágysánc”, stb.
Ezeknek leginkább a szállodaiparban vehetjük hasznát, ahol nagyobb a fertőzés kockázata, a jogi kockázattal együtt. Fontos a márkavédelem, és a szobák lezárásának költségei indokolják a monitorok elhelyezését minden szobában.
A folyamatos monitoringra szánt berendezéseknek a következő kritériumoknak kell megfelelniük: Minimális költségek / egység Minimális üzemeltetési költségek Minimális karbantartási igény Nagyon könnyű és gyors ellenőrizhetőség, nem szakmabeliek számára is
• • • •
A fenti elvárások a legtöbb, csaknem az összes berendezést kizárják, amelyek „gazdatestet imitálnak”, hőt vagy szén-dioxidiot bocsátanak ki. Ezért tehát a berendezést az éjszakai tartózkodási hely közelébe kell helyezni, hiszen a monitor a gazdatest vonzerejére apellál, annak segítségével vonzza a poloskákat a közelébe. 6.1.2 REAKTÍV MONITORING Amennyiben a lakó vagy vendég csípésekre panaszkodik, de a bűnöst még nem azonosítottuk, a rövidtávú monitoring indokolt lehet a fertőzés megerősítéséhez. Ilyen helyzetekben a magasabb költségek elfogadhatók a rövid idő és a kis mennyiség miatt. Amennyiben a fertőzésgyanú egy szállodában merül fel, a szobát le kell zárni a megerősítésig. Emiatt a monitorra vonatkozó elvárások mások, mint például egy magánház esetében, ahol a szoba „foglalt” marad. Ha a lakó nem tartózkodik a szobában, a következők a kritériumok: Megfelelők lehetnek: • • • •
•
„Gazdatestet imitálnak” (hőt vagy széndioxidot bocsátanak ki, hogy magukhoz vonzzák az ágyi poloskákat
•
Pozícionálhatók az érintett közvetlen közelébe is
Bug Dome NightWatch Ágyi Poloska Monitor BB Alert Active Ágyi Poloska Beacon „Fáklya”
Ha a lakó jelen van, a következők a kritériumok: Megfelelők lehetnek: • • • • •
Killgerm AF Csapda BB Alert Passive Edialux Pro Monitoring Csapda Clearview Ágyi Poloska Monitor BDS Ágyi Poloska Monitor
15
6.1.3 AZ UTÓKEZELÉS MONITORINGJA A kezelés utáni monitoring nagyban hasonlít a reaktív monitoringra. Ahogyan az előbbinél is, utóbbinál is a lakó jelenléte dönti el a berendezés típusát. Ha nincs lakó, „gazdatestet imitáló” készülékre van szükség.
7. KEZELÉS ELŐTTI VIZSGÁLAT Az ágyi poloska fertőzöttség bejelentése után a szakembernek első dolga kell, hogy legyen alaposan átvizsgálni a helyszínt. Ennek az ellenőrzésnek a szerepe, hogy megerősítse vagy kizárja az aktív fertőzöttséget, aktív fertőzöttség esetén meghatározza annak mértékét. A leggyakoribb hiba, hogy a vizsgálat során nem találják meg az összes rejtekhelyet. Ez általában a rövid rendelkezésre álló időnek, vagy nem megfelelő elszántságnak köszönhető, vagy egyszerűen nem kompetens személy végzi a vizsgálatot. Egy részletes összegzés is szükséges, hogy meghatározzuk az irtási program által igénybe vett időt, a szükséges felszerelést – mindezek elengedhetetlenek a pontos árkalkulációhoz. Az ágyi poloskák nagyon lapos testalkatúak, gyakorlatilag bármilyen szűk résekben el tudnak bújni, lehetőség szerint sötét helyeken, a gazdatest közelében. Előnyben részesítik a fát, papírt és a szöveteket, ezekre nagy hangsúlyt kell fektetni a vizsgálat során. A vizsgálatot a lehető legóvatosabban kell lefolytatni, kerülve a poloskák megzavarását, megakadályozva ezzel a szétszóródást. 7.1.1 AZ ÉRINTETTEK FELKÉSZÍTÉSE Mielőtt a vizsgálat megkezdődik, informálni kell az érintetteket (lakókat vagy személyzetet), miből fog állni a vizsgálat, mit tegyenek és mit ne. Ideális esetben ez írásban történik, a következőképpen: • • • • • •
Az egész hálószobát át kell vizsgálni, a szekrényeket és a fiókokat is. Elképzelhető, hogy el kell távolítani a fejtámlákat, felemelni a szőnyegeket és szétszerelni bizonyos tárgyakat. Elképzelhető, hogy el kell távolítani a díványok, ágyak, szófák aljáról a takarószövetet. Néhány tárgyat lehet, hogy a szobán kívül kell fertőtleníteni, amennyiben ez megoldható. A hálószobába való bejárás egy ideig korlátozott lesz, a kezelés alatt, és közvetlenül utána (a módszertől függően). Szükség lesz ellenőrzővizsgálatokat végezni a kezelés után.
7.1.2 A VIZSGÁLATHOZ SZÜKSÉGES FELSZERELÉS A következő eszközökre lesz szükség a vizsgálathoz: • • • • • • • •
Egy erős lámpa Tízszeres nagyító (élő poloskák és peték kereséséhez) Gyűjtőüvegek Apró hegyű csipesz Csavarhúzó és csavarkulcs, vagy egy univerzális szerszám (szétszereléshez) Tükör Műanyag zsákok/dobozok (kicsi és nagy – a felszerelés, fertőzött tárgyak számára) Jegyzettömb (a fertőzés részleteinek feljegyzéséhez)
16
•
Digitális kamera (hogy rögzítsük a fertőzött helyeket – a képek a jelentésben és a management stratégiában is szerepelhetnek)
Az ágyi poloskák továbbvitelének megelőzése érdekében minél kevesebb tárgyat vigyünk a szobába. Ezeket helyezzük messze a fertőzéstől, vagy tartsuk nagy műanyagdobozokban. A felszerelést soha ne tegyük az ágyra, bútorra vagy fal mellé. Ugyanígy, a szakembernek is kerülnie kell a hosszabb érintkezést az ággyal, függönyökkel és más potenciálisan fertőzött anyagokkal. 7.1.3 HOL KERESSÜNK? Az ágyi poloskák szinte bárhol fellelhetők, de a leggyakoribb helyek a következők: • • • • • • • • • • • • • • • •
Málló festék/tapéta Matrac és ágy bázis között Ágykeret és lécek között Poszterek, képek mögött Falba simuló csavarlyukak Szőnyegszélek Konnektorok Polcok Matracszélek Díványok belseje és fiókok környéke Fejtámlák Ágykárpitban/alatt Függönyök redői, karnisok Elektromos berendezések Szegélylécek Mozdítható tárgyak (könyvek, játékok, táskák, stb.)
7.1.4 A FERTŐZÖTTSÉG MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA A fertőzöttség mértékének megállapítása az irtási stratégia alapja. A populáció méretét, a búvóhelyeket (jelenlegi és potenciális), az újabb fertőzés kockázatait mind figyelembe kell venni, hiszen ezek helyszínenként változnak. Egy hotelben a közvetlen szomszédságban levő szobákat is meg kell vizsgálni: jobbra, balra, felfelé, lefelé. Egymás mellett elhelyezkedő lakásoknál ez nem mindig lehetséges. Amatőr lépés, és az ügyfél bizalmát veszíthetjük el, ha a szomszédokat a (lehetőleg írásbeli) beleegyezése nélkül keressük fel. Nehéz dolgunk van, amennyiben a szomszédos lakás a fertőzés forrása, hiszen így az újrafertőződés nagyon valószínű. A szakember ilyenkor kommunikációt javasol a szomszédban lakókkal, és informálja a gondnokot vagy az ingatlan tulajdonosait. Fontos, hogy minden lakó tudjon az ágyi poloskák jelenlétéről, és fontos, hogy szakember segítségét kérjék. 7.1.5 SÚLYOS FERTŐZÉSEK KEZELÉSE A súlyos fertőzések kezelése nagyon nehéz lehet, mivel ezek a helyek általában rendetlenek, a poloskák pedig szétszóródnak a tárgyakon. A felesleges tárgyak eltávolítása nélkül az irtás lehetetlen, azokat meg kell semmisíteni vagy külső kezelésre elszállítani. A lakó számára ezek a tárgyak fontosak lehetnek, így kellő tapintattal kell megközelíteni a kérdést, együttműködésben az épület felelősével, esetleg szociális munkásokat bevonva.
17
Súlyos fertőzéseknél a szakembernek több részről lesz szüksége együttműködésre. Ide tartozhatnak az épület tulajdonosa/felelőse (önkormányzati/állami lakások esetén például), szerződött takarítók, közegészségügyi megbízottak, védőnők és szociális munkások/önkéntesek, akik segítenek a lakó költöztetésében, a tárgyak, ruhák kicserélésében. A karbantartókra is szükség lehet, hogy a szakember hozzáférjen minden érintett területhez, esetleg rögzített tárgyak szétszerelésében segédkezhetnek. A lakót átmenetileg ki kell költöztetni a lakásból, nem vihet magával semmit onnan, lehetőleg az éppen viselt ruhát sem, amíg az átfogó ellenőrzést, és a sikeres kezelést el nem végezték.
8. KEZELÉS ELŐTTI FELKÉSZÜLÉS Az előkészületek sokszor döntő fontosságúak a kezelés megkönnyítése szempontjából. Csak a kezelés előtti vizsgálat után végezzük el! A felkészülés volumene a fertőzés súlyosságától függ, de nagy valószínűséggel mindenképp magában foglalja az ágynemű, bútorok és ruhák óvatos eltávolítását, azonnali tisztítás céljából. Elképzelhető, hogy a könyveket is el kell távolítani a polcokról, ki kell üríteni a fiókokat, a díványokat fel kell fordítani, és megbontani az alsó szövetet. Vitás kérdés, ki végezze az előkészítést. Sok szakember maga végzi, hogy elkerüljék az ágyi poloskák szétszórását a lakásban. Általában véve ez tekinthető a követendő példának, ám ez több időt igényel a szakember részéről, ezért növeli a költségeket. Ha a lakók fittek és cselekvőképesek, maguk is elvégezhetik ezt. Az azonban a szakember felelőssége, hogy a lakó minden információval rendelkezzen (lehetőleg írásban) arról, hogyan végezze az előkészítést, és hogyan előzze meg a szétszóródást.
9. ÁGYI POLOSKA MANAGEMENT STRATÉGIA (ÁPMS) Az Ágyi Poloska Management Stratégia egy előre egyeztetett operatív megállapodás az ügyfél (általában hotel) és a kártevőirtást végző szolgáltató között. Egyáltalán nem valószínű, hogy ÁPMS-re szükség lehet privát lakásoknál is. A stratégiának tartalmaznia kell egy sor instrukciót, irányelvet, jelentést és a felelősségvállalás leosztását. Miután a fertőzést felfedezték, egyértelmű cél a fertőzés teljes felszámolása, amilyen gyorsan és költséghatékonyan csak lehet. A stratégia hozzájárul a további ágyi poloskákkal kapcsolatos kockázatok elhárításához, például: bírósági eljárások. A helyszíni vizsgálat összegzését követően – ideális esetben a fertőzés megjelenése előtt – a szakember és a hotel management megalkotja az ÁPMS-t. A legfőbb szempontok: • • • • • •
A szennyezett ágynemű kezelésére vonatkozó utasítások (kerüljük a folyosón felhalmozást) Helyszíni intézkedések a proaktív és reaktív monitoring érdekében (12.o.) A személyzet betanításának részletei (12.o.) Feljegyzések a vizsgálatokról és eredményeikről (12.o.) Az érintett terület behatárolása Kezelési lehetőségek (19.o.)
18
• • • •
Kockázat összegzések és COSHH összegzések (23.o.) Garanciavállalás (feltételei; korlátozások és szigorítások) (19.o.) Anyagi vonzatok Az ÁPMS felülvizsgálatának következő időpontja
A dokumentumokat élő és fejlődő iránymutatásként kell kezelni. Míg az épületben nagy valószínűséggel nem gyakran változnak a körülmények, a technológiák és a felszerelések nagyon gyorsan fejlődnek az iparágon belül. Ennél fogva tanácsos felülvizsgálati dátumokat kitűzni, hogy biztosak lehessünk a stratégia hatékonyságában, operatív és anyagi téren is. A kártevőirtó cégek számára, melyek már megszerezték az ISO 9000-es és 14000-es minősítést, meggondolandó egy management stratégia létrehozása az operatív folyamataikhoz. Ezt a stratégiát minden benne szereplő egyén számára elérhetővé kell tenni. Így fontos lehet az anyagi kérdéseket külön szolgáltatói szerződésben rögzíteni, hogy azok ne kerüljenek nyilvánosságra.
Egyesült Királyságra specifikus
10. KEZELÉS Ebben a részben kereskedelmi forgalomban kapható terméket mutatunk be. Azzal, hogy bemutatjuk a termékeket, az ECoP-nak nem áll szándékában támogatni a használatukat. Jelenleg nagyon kevés pártatlan, harmadik fél által végzett teszt áll rendelkezésünkre, melyek igazolnák a gyártók által hirdetett hatékonyságot. A BBF reményei szerint az elkövetkezendő hónapokban el tudja kezdeni ezen termékek vizsgálatát. Az információk a BBF honlapján lesznek elérhetők. 10.1 GARANCIA Az ügyfél az ajánlott Ágyi Poloska Management Stratégia elfogadása után elvárja, hogy a mentesítés sikeres legyen. Tehát, amennyiben lehetséges, a szakembernek írásos garanciát kell vállalnia az elvégzett munkára. Minden szerződésnek tartalmaznia kell a szakember és az ügyfél felelősségeit és korlátait az ÁPMS-en belül. Ez tartalmazza: • • • • • •
Az ügyfél és a szakember együttműködését az irtás alatt A körülményeket, melyekkel a megvalósítás során szembesülnek A folyamatban levő takarítás (housekeeping) szintjét, minőségét A szoba természetét (pl. „ágyi poloska-barát-e” vagy sem) A folyamatban levő karbantartás szintjét, minőségét Az ágyi poloskák visszatérésének lehetőségét (különösen apartmankomplexumokban, ha a környező lakások nem vizsgálhatók)
19
10.2 KEMIKÁLIAMENTES MEGOLDÁSOK A kemikáliamentes megoldások alapvető, fenntartható elemei minden programnak. Ezzel együtt, a leghatékonyabban akkor dolgozunk, ha a kémiai módszerekkel együtt alkalmazzuk őket. Egy fertőzött szoba hosszú időn át üresen hagyása nem megoldás az ágyi poloska mentesítésre, mivel hónapokig életben maradnak táplálék nélkül is. Ennek tudatában kell kezelni a fertőzött szobákat. 10.2.1 SZOBÁK KEZELÉSE Porszívózás Minden program elsődleges feladata az ágyi poloska populáció méretének csökkentése kell, hogy legyen. A porszívózás ugyan nem távolít el minden egyes egyedet és petéiket, nagy hatással lehet a populációra, akár csak a por és a hulladék eltávolítása, ami segítheti az irtószerek hatékonyságát. A porszívózás legyen lassú és alapos, hogy minél több poloskát összegyűjthessünk. Résekhez való fejet használhatunk a szőnyegek szélén, ágykereteken, matracokon, díványokon, bútorokon és egyéb potenciális rejtekhelyeknél. A porszívózás rovarallergéneket szórhat szét, szénanáthát vagy asztmát okozva egyes embereknél. Ezért tanácsos HEPA-filterrel ellátott porszívót használni. A porszívózást követően a gépet el kell különíteni, és nagyon alaposan kitisztítani, az épületen kívül. Amikor nincs használatban, a porszívót magát lezárt zsákban, dobozban kell tárolni. Gőz A gőz alkalmas arra, hogy bármilyen fejlődési szakaszban levő ágyi poloskát elpusztítson, a petéikkel együtt. Azonban alacsony fertőzöttségen kívül más esetben nem alkalmazható egyedüli kezelésként, csupán annak részeként. Rengeteg típusú és fajtájú gőztisztító gépet találunk a piacon, de nem mind alkalmas erre a feladatra. A leghatékonyabb egy olyan készülék, amely képes a lehető legforróbb gőzt kibocsátani kis nyomással. Legjobb olyat keresni, mely ’száraz gőz’ funkcióval rendelkezik, így rövidebb a száradási idő. Néhány készülék feltöltéskor folyamatosan képes kibocsátani a gőzt üzemszünet nélkül, lehűlési és újra felmelegedési idő nélkül. Mint minden készüléket, a gőztisztítót is megfelelően karban kell tartani. A működési hőmérsékletet rendszeresen ellenőrizni kell infrahőmérő segítségével. A kezelés után azonnal mérve a kezelt felületnek 70-80 °C-osnak kell lennie. A nyomást a minimumon kell tartani, nehogy „elfújjuk” a poloskákat, és feleslegesen áztassuk a kezelt felületet: a ’multiple jet” gőzfejek kisebb nyomást biztosítanak; nagyobb felület is kezelhető velük rövidebb idő alatt. Az alacsony nyomású készülékeknek közvetlen kontaktusba kell kerülniük a kezelt felülettel. Ha távol tartjuk a fejet, a hőmérséklet hamar lehűl, és nem lesz halálos az ágyi poloskák számára. A fejet nem több, mint 3 cm/mp sebességgel mozgassuk a felületen. Ha a képen látható módon anyagdarabot kötünk a gőztisztító fejére, nem fújjuk el a poloskákat és a kezelt felület sokkal forróbb lesz, ami megnöveli az esélyünket a teljes populáció kiirtására. A kefe végű fejeket kerüljük, mivel lesodorhatják a poloskákat, petéket.
20
Mint minden eszköz, a gőztisztító is csak annyira hatékony, mint a használója. A megfelelő eredmény eléréséhez elengedhetetlen a kártevő és ökológiájának ismerete, a vizsgálatnak alaposnak kell lennie, a kezelési folyamatnak pedig aprólékosnak. A szőnyegszélek szintén kezelhetők gőzzel, a peremekkel együtt felette és alatta. A gőzkezelés végeztével az elpusztult állatokat porszívóval el kell távolítani, amely segít majd meghatározni a kezelés sikerességét. Néhány készülék rendelkezik egyben gőz és porszívó funkcióval. A gőz megrongálhat nem hő- és vízálló anyagokat, ezért a módszert előzőleg egy nem feltűnő ponton tesztelni kell. A gőzkezelés megnöveli a helyiség páratartalmát, így nem megfelelő szellőztetés esetén penész képződhet. Szárazjég A szárazjég (szilárd szén-dioxid) megfagyasztja az ágyi poloskákat és a petéiket. Biztonságos, szagtalan, és nem valószínű, hogy rongálja a kezelési felületet. Ugyanakkor kevés független kutatást végeztek a rendelkezésre álló készülékeket illetően. A szárazjég nem tud behatolni a tárgyak belsejébe, ezért közvetlen kontaktus szükséges a poloskákkal. Ahogyan a gőztisztítóknál is, nagy nyomáson használva kifújhatja a kártevőket a rejtekhelyükről anélkül, hogy megölné őket. Hőkezelés 45 °C feletti hőmérséklet az ágyi poloskák számára halálos. Ha az egész szobát e hőmérséklet föle melegítjük, minden ágyi poloska elpusztul. Nagyon fontos, hogy a magas hőmérséklet hirtelen alkalmazása megakadályozza, hogy a poloskák szétszóródjanak. Ugyancsak fontos a hőmérsékletet elegendő ideig fenntartani ahhoz, hogy az minden rést, repedést átjárjon, olyanokat is, amelyek eldugott helyen vannak. Vastag kőfalak nagy hőmérsékleti tehetetlenséggel rendelkeznek, így megvédik a bennük lakó poloskákat. Elektromos fűtésnél jelentős áramerősség szükséges, ami nem feltétlen van jelen minden szobában. A szakembernek ellenőriznie kell a berendezés használati utasítását és egyeztetnie az üzemben tartóval. A tervezéshez szükség lehet villanyszerelőre is. A hőkezeléseket általában egyedüli kezelési módként tartják számon. Ez azért veszélyes, mert ennek a módszernek nincs késleltetett hatása, így akár egyetlen életben maradt ágyi poloska is az irtás kudarcát eredményezheti. A ’buborékkezelések’ melyek során a fertőzött tárgyakat fix helyen kezelik, egyre népszerűbbek. Olyan tárgyak, mint például az ágy, megfelelően kezelhetők, így nem szükséges őket megsemmisíteni, kicserélni. 10.2.2 MOZDÍTHATÓ TÁRGY KEZELÉSE Néhány szakember ragaszkodik a legtöbb bútor és egyéb tárgyak végleges eltávolításához ahelyett, hogy megpróbálná kezelni őket. Ez halmozódó költségekhez vezet az ügyfél számára. Néhány esetben
21
a fertőzött tárgy értéke nem indokolja az irtására fordított időt, de legtöbbször a következő módszerek egyike alkalmazható: Mosás Az ágyi poloskák és lárváik nagyon érzékenyek a hőre, és gyorsan elpusztulnak, ha 45 °C fok feletti hőmérsékletnek tesszük ki őket. A mosás az egyik leghatékonyabb módszer a fertőzött ágynemű, ruhák és puha berendezési tárgyak esetében. A fertőzött terület és a mosoda közötti úton azonban vigyázni kell, ne fertőzzünk meg egyéb területeket. Az ágyneműt 60 °C-on kell kimosni ahhoz, hogy minden fejlődési ciklusban levő egyedet elpusztítsunk. 40 °C-on a peték nem pusztulnak el. Megjegyzés: Néhány mosógép nem maga melegíti a vizet, hanem bojlerből veszi azt, de sok bojler nem melegíti fel a vizet eléggé ahhoz, hogy 100 %-osan kiirtsa belőle a petéket is. Szárítás A szárítás hatásos a száraz anyagok fertőtlenítésében, ha magas hőmérsékleten 30 percig hagyjuk járni (2,5 kg szennyes esetén). A nedves anyagoknál több időbe telik ugyanazon hőmérséklet elérése, így először meg kell száradniuk, majd attól számított 30 percet kell a szárítóban hagyni őket. Fontos figyelni arra, hogy a szárító túltöltése csökkenti a meleg levegő áthatolásának mértékét, ezzel együtt a művelet hatékonyságát is. Hordozható fűtőegységek Ma már néhány országban elérhetők, használhatók a kisebb tárgyak kezelésére, például párnák, ruhák, könyvek, stb. A tárgyakat jól szigetelt zsákba vagy dobozba helyezzük a fűtőegységgel együtt. Ezek a rendszerek termosztatikusan irányíthatók, és időzítővel határozható meg a kezelés hossza. Sajnos jelenleg nem elérhetők az Egyesült Királyság területén, de az USA területén egyre szélesebb körben alkalmazzák. Fagyasztás A fagyasztás előnye, hogy a hőérzékeny anyagokban nem tesz kárt. Míg logisztikai okokból kifolyólag általában kevésbé alkalmazható a szakember számára, kisebb tárgyakhoz javasolható. Nagyméretű fagyasztók használhatók érintett területen kívüli kezelésre. A tárgyakat leszigetelt műanyag dobozokba helyezzük még a fertőzött helyiségben, és a kezelés teljes időtartama alatt zárva tartjuk őket. A fagyasztóban eltöltött idő a fertőtlenítendő anyagok sűrűségétől függ. A sűrű anyagoknak több időre van szükségük, hogy átvegyék a környezet hőmérsékletét. Akár 2 óra is elegendő lehet -17 °Con (ez egy átlagos házi fagyasztó hőmérséklete) minden fejlődési szakaszban levő egyed kiirtásához, ugyanakkor egy friss kutatás azt mutatja, hogy 10 órára volt szükség egy adag 2,5 kg-os, lazán csomagolt száraz szennyes lehűtéséhez. Nagyobb és/vagy sűrűbb tárgyak fertőtlenítése akár napokba is telhet. Vegyük figyelembe, hogy a fagyasztás páralecsapódást eredményezhet, ezért párára érzékeny tárgyaknál ne ezt a módszert alkalmazzuk.
22
Oxigénelvonás Kereskedelmi forgalomban már elérhető olyan rendszer, melynek segítségével matrac méretű tárgyakat fertőtleníthetünk oxigénelvonással. A tárgyakat jól szigetelő műanyag zsákba zárjuk egy oxigén elszívó készülékkel, mely bármilyen kis mennyiségű oxigénre reagál, minek következtében az ágyi poloskák megfulladnak. A BBF röviden értékeli majd a terméket, de a házilag készített, vákuumos tároló zsákokat és kémiai kézmelegítőket alkalmazó rendszerek is ígéretesek az előzetes tesztek alapján. Mindkét rendszernél fontos, hogy a leszigetelés előtt a lehető legtöbb levegőt távolítsuk el a zsákból, hogy a kémiai oxigén elszívónak minél kevesebb munkát hagyjunk. Ezt legegyszerűbben porszívóval érhetjük el. Fontos tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy a fuldoklástól a rovarok halottnak tűnhetnek jóval azelőtt, hogy valóban elpusztulnának. Akár egy napba is telhet, amíg biztosak lehetünk az eredményben. 10.3 KÉMIAI ROVARIRTÓ SZEREK A kemikáliamentes megoldások nem biztosítanak gyors, megbízható eredményt meglévő ágyi poloska fertőzéseknél. Az Ágyi Poloska Alapítvány ezért az irtószerek biztonságos és hatásos alkalmazása mellett kötelezi el magát, ahol és amikor csak lehetséges. Jogi követelmény (COSHH szabályzat), hogy csak és kizárólag nyilvántartott irtószer használható az ágyi poloskák ellen. A címkét minden bevetés előtt olvassuk el, biztosítva a rendeltetésszerű használatot, melyhez minden körülmények között ragaszkodni kell. 10.3.1 COSHH (AZ EGÉSZSÉGRE ÁRTALMAS ANYAGOK ELLENŐRZÉSE) Az egészségre ártalmas anyagok ellenőrzéséről szóló szabályzat kijelenti, hogy potenciálisan ártalmas anyagot csak akkor szabad alkalmazni, ha már minden más lehetőséget elvetettünk. Ahol úgy ítéljük meg, hogy irtószerre van szükség, mindenképpen a legbiztonságosabb és legmegfelelőbb terméket/formulációt használjuk. Szintén kritérium a szabályzat szerint, hogy elvégezzünk egy COSHH összegzést, melyet dokumentálni is szükséges, még a kezelés megkezdése előtt. Ennek az összegzésnek számos körülményt kell figyelembe vennie, de minimálisan tartalmaznia kell: • • • • • •
Szükséges-e valóban a rovarirtó szer, Az épület/helyiség és környezetének leírását, A javasolt irtószer formulációját, A használni kívánt mennyiséget (a kezelni kívánt területnek megfelelően), A személyzet vagy a lakók bejutását gátló óvintézkedéseket, Vészhelyzet esetén értesítendő személy elérhetőségeit.
Egy általános COSHH összegzést a szolgáltató cég készíti, a szakember pedig egy másolatot visz magával. Egy elméleti COSHH összegzést a konkrét szituációra a szakember végez el a vizsgálati fázisban, de nem kötelező dokumentálni azt. A COSHH szabályzat nem támogatja a rovarirtó szer „biztos, ami biztos” alapú felhasználását. Hacsak a kockázat nem kiemelkedően nagy, a célállatot be kell azonosítani, hogy eldönthessük, valóban szükségünk van-e az irtószerre. 10.3.2 REZISZTENCIA
23
Széleskörű rezisztencia alakult ki a leggyakrabban használatos irtószerekkel szemben (piretroidok és karbamátok). Az összetételük változásának köszönhetően néhány piretroid vagy karbamát alapú szer máig hatásos a rezisztens populációkkal szemben is. Ugyanakkor egyre fontosabb, hogy a poloskákat közvetlenül érje a szer, nem hagyatkozhatunk a kibontakozó (megmaradó) hatásukra. Ahol korábban egy kezelés is elég volt, most többször kell megismételni a kezelést a megfelelő eredmény eléréséhez. A rezisztencia súlyosbításának elkerülése érdekében nagyon fontos, hogy ne használjuk túlzott mértékben az irtószereket. Irtószerek esetén az alaposság kritikus lehet, mivel az aluldozírozás csak a populáció gyengébb tagjainak kiirtását teszi lehetővé. A piretroid és karbamát alapú szerek váltogatása IGR-rel (fejlődésgátló) és porral együtt alkalmazva (amelyek a tesztállatoknál még mindig hatásosak) ugyancsak sikeres irtáshoz vezethet. 10.3.3 FORMULÁCIÓK A formuláció típus (például spray, aerosol vagy por) kiválasztása az ágyi poloskák búvóhelyétől függ. Minden szernek van előnye és hátránya, ezeknek tudatában kell lenni a kezelés megkezdése előtt. A megfelelő formulációt már az összegző folyamat során ki kell választani, elsősorban az alapján, hogy az mennyire hatásos a szóban forgó kezelendő felületen, figyelembe véve a szer kockázatait az adott helyszínen. Például vízalapú folyékony spray alkalmazása nem elfogadható elektromos berendezés/konnektor körül; ugyanakkor por alakú szerrel minimális kockázat mellett lehetünk hatékonyak (útmutató a formulációkhoz, ld.: 2. csatolmány). 10.3.4 ISMÉTELT KEZELÉS ROVARIRTÓ SZERREL Az alkalmazott szertől és a kialakult rezisztenciától függően gyakran szükség lehet több kezelésre is. Mivel a peték ellenállóbbak, mint a nimfák, a második kezelést a kikelés időpontja utánra kell időzíteni, melyet a hőmérséklet is befolyásol. Egy két hetes periódus általában elég minden pete kikeléséhez, hidegebb helyeken azonban (ld.: 8.o.) több időre is szükség lehet. Amennyiben a címkén szerepel egy minimum kezelési intervallum, figyeljünk oda, hogy azt tartsuk be. 10.3.5 BIZTONSÁGOS ROVARIRTÓSZER-HASZNÁLAT •
•
• • •
Tartsuk távol a lakókat és a háziállatokat addig, amíg a folyékony irtószerek meg nem száradtak (általában 2-3 óra). Akvárium maradhat a szobában, amennyiben jól letakarjuk (a légpumpákat le kell állítani, és csak a szoba alapos szellőztetése után szabad visszakapcsolni őket. Az irtószer nem kerülhet kapcsolatban élelmiszerrel. Kerüljük az élelmiszer feldolgozó helyiségeket, cserépedényeket, eszközöket és mindent, ami a jövőben élelmiszerrel kontaktusba kerülhet. A ruhákat ne kezeljük rovarirtó szerrel. Azokat el kell távolítani a szekrényekből, ki kell mosni vagy szárítóban kell kezelni. Csak arra alkalmas matracokat kezeljünk irtószerrel, és csak akkor, ha a matrac a későbbiekben lepedővel lesz letakarva. Kerüljük a folyékony irtószerek túlzott használatát, mert az nem fertőzött területek szennyeződéséhez vezethet.
10.4 A KEZELÉS UTÁNI FOLYAMATOK A kezelést követően az ügyfelet tájékoztatni kell:
24
• • •
Ne menjen a kezelt légtérbe, amíg a rovarirtó szer teljesen meg nem száradt. Hivatkozzunk a címkén megadottakra. Az utolsó kezelés után legalább 10-14 napig ne porszívózzák a szobában a földet és a kárpitozott bútorokat. Ez idő letelte után azonban átfogó, alapos takarításra van szükség. A korábbi fertőzés minden jelét el kell tüntetni, az elhullott ágyi poloskákat és a falon/plafonon/egyéb helyeken talált pöttyöket is, hogy később ne tévesszenek meg.
10.5 VÉGSŐ ELLENŐRZÉS A végső ellenőrzésnek is olyan részletesnek kell lennie, mint a kezelést megelőző ellenőrzésnek. Minden egyes korábbi búvóhelyet meg kell vizsgálni, különös tekintettel a résekre, repedésekre, ellenőrizzük a környező helyeket is, hátha a poloskákat „kimostuk” a helyükről a folyékony irtószerrel. Korábban tiszta zugokat is vizsgáljunk meg, hátha a poloskák átköltöztek. Ha találunk poloskát, további kezelésre és vizsgálatokra lesz szükség. Mindent, amit a végső ellenőrzés alatt tapasztalunk, alaposan dokumentálni kell (írásban, fotókkal illusztrálva), majd összevetni a kezdeti kockázat összegzéssel. Az 1992-es Munkavédelmi törvény megalkotói követelménnyé tették a személyzet és az egyéb érintett személyek (pl. lakók) egészségét és biztonságát érintő kockázatok összegzését, melyek az irtás során merülnek fel. Az ágyi poloska irtás során ebbe beletartozhatnak elektronikai kockázatok is, tekintve, hogy konnektorok, elektromos berendezések körül is szükség lehet fertőtlenítésre. Munkahelyi kockázatot jelent a nehéz bútorok mozgatása, a hálószobában észrevétel élek, kiszögellések vagy az irtószertől nedves padló. A munkaadónak általános írásbeli kockázatösszegzést kell készítenie az ágyi poloska irtáshoz, amely az előre látható veszélyeket számba veszi, de a végrehajtó szakembernek elméletben ezt a mindenkori helyszínhez kell igazítania. Ez független a COSHH összegzéstől, amely csak a használt anyagokra tér ki (ld.: 24.o.). 10.6 FIZIKAI/HELYISMERETI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS A szakembernek a legtöbb ágyi poloska irtás során el kell mozdítania az ágyakat vagy más nehéz bútorokat, hogy hozzáférjen minden rejtekhelyhez. Ezért javasolt, hogy a karbantartó vagy egy második személy, aki segít a fertőzött terület vizsgálatra és kezelésre történő előkészítésében. 10.7 ELEKTROMOSSÁG Amennyiben az áramot ki kell kapcsolni egy szobában (pl. vizsgálat és kezelés céljából el kell távolítani a konnektorokat), azt helyi vagy szerződött karbantartónak kell végeznie. Számos rovarirtó szer folyékony, így nem biztonságos elektromos környezetben. Az elérhető formulációk áttanulmányozása segít a legmegfelelőbb kiválasztásában.
11. SZABÁLYOZÁS 11.1 TANULMÁNYOK/KÉPZETTSÉG Nem mezőgazdasági irtószerek professzionális használatához jelenleg nincs törvényen alapuló elvégzendő képzés. Az 1985-ös élelmiszer- és környezetvédelmi törvény kimondja, hogy a nem
25
mezőgazdasági irtószereket használóknak ’megfelelően szakképzettnek és kompetensnek’ kell lenniük. A szakképzést már más törvény, például az 1974-es munkavédelmi törvény is megerősíti. Valójában a kártevőirtó ipartól elvárt, hogy létrehozza a saját képzéseit, oktatási rendszerét. Gyakorlatban, a cégeknek javasolt a szakma képviselőit összetartó országos egyesülethez csatlakozni (pl. MEGE ☺). (Az Egyesült Királyságban) a tagság feltételei különböző követelmények, például hogy a gyakorlatban irtást végző kollégák minimum az RSPH/BPCA 2. szintű kártevőirtó vizsgáját letegyék. Valamint azért, hogy tagok maradhassanak, a cégeknek minden évben Szakmai Továbbképzési Pontokat kell szerezniük, melyeket szemináriumokon, szakképzéseken (stb.) való részvétellel szerezhetnek meg. 11.2 BIZTOSÍTÁS Mint minden vállalkozásnak, a kártevőirtó cégek is rendelkeznie kell felelősségbiztosítással. Az alkalmazottakra alkalmazotti felelősségbiztosítást kell kötni, valamint a járműveket és a helyiségeket is biztosítani kell. 11.3 ELÉRNI A PROBLÉMA FORRÁSÁIG Magán kártevőirtó cégek kezében nincs jogi eszköz minden, általuk fertőzöttnek ítélt helyiség hozzáféréséhez. Természetesen meggyőzhetik a szomszédot, de ki fizet az ott szükséges irtásért? Amennyiben a megbízó a főbérlő, őt a bérleti szerződés feljogosítja a hozzáférésre. Ha a lakó megtagadja a szakembernek a belépést, a gondnok írásban ragaszkodhat hozzá, újabb megtagadás esetén bírósághoz fordulhat, de ez nagyon ritka eset, és nagyon költséges. A bíróság bármely esetben dönthet úgy, hogy a főbérlő hozzáférési joga csak vészhelyzetekre érvényes, mint beázás/árvíz, gázszivárgás, de nem kártevők megjelenésére. Amennyiben a hozzáférést megtagadják, a helyi hatóság közegészségügyi ellenőréhez fordulhatunk, aki az 1936-os közegészségügyi törvényre hivatkozhat. Gyakorlatban ez azonban rendkívül ritka. 11.4 HULLADÉKKEZELÉS 11.4.1 KÉMIAI ANYAGMARADVÁNYOK Gondoskodni kell arról, hogy minimális mennyiségű szer maradjon az irtás után, ez helyes becsléssel lehetséges. Elkerülhetetlen azonban, hogy bizonyos pontokon felesleg keletkezzen, ezeket megfelelő módon kell eltávolítani. NE öntsük a szermaradványokat a lefolyóba vagy a földre. NE dobjuk ki háztartási szeméttel együtt. Az ipari hulladék ’ellenőrzött hulladék’, melyet ’ártalmatlan’ és ’ártalmas’ kategóriákra osztanak. A legtöbb irtószer ártalmas, de ezt a címke vagy a biztonsági adatlap határozza meg. Amennyiben ártalmas, a szakembernek szemétszállítási engedélyt kell szereznie, hogy a maradványokat elszállíthassa. A maradványokat egy hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezethez kell eljuttatni. A szakember ezután kap egy hulladékkezelési igazolást, amin szerepel az adott szer EWCkódja. Ezt további 2 évig meg kell őrizni. A hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezet megoldja a végső eltávolítást, megsemmisítést, az anyagtól függően. A veszélyes anyagok eltávolítása költséges, de elmulasztása bűntető eljárást vonhat maga után. 11.4.2 ÁGYI POLOSKÁVAL FERTŐZÖTT HULLADÉK Az eltávolítás előtt a fertőzött hulladékot, használhatatlanná kell tenni (egy matracot például késsel), hogy megelőzzük a nem hivatalos újrafelhasználását.
26
Amennyiben a szakember valaki más hulladékát szállítja (még ha nem is mérgező, pl. egy fertőző matrac), akkor is szükség van szemétszállítási engedélyre. A fertőzött tárgyakat az ártalmatlan kategóriába sorolják, csak akkor nyilvánítják ártalmasnak, ha fertőzőek, ami nem valószínű, különösen, ha korábban sprayjel kezelték őket. A fertőző anyagokat az irtást végző cég telephelyéről is begyűjtheti az arra jogosult szervezet (pl. billenőkocsiban, mint más ártalmatlan hulladéknál), vagy a cég is elszállíthatja bármely jogosult telepre, amiért díjat fizet.
27
Függelék 1. AZ ÁGYI POLOSKÁVAL ÖSSZETÉVESZTETT HÁZTARTÁSBAN MEGJELENŐ ROVAROK Fontos tisztában lennünk az ágyi poloska minden fejlődési szakaszával (ld. : 7.o. diagram). Néhány más háztartási rovar hasonlóságokat mutat az ágyi poloskákkal egyes fejlődési szakaszokban, ennek következtében a rossz következtetésekből fakadó felesleges kezelések viszonylag gyakoriak. Csótány lárva
Trópusi ágyi poloska
A legtöbb csótányfaj sokkal nagyobb, mint az ágyi poloskák, de a kis csótánylárvák hasonlíthatnak rájuk. Elegendő fény mellett, nagyító segítségével a hosszú csápok segítenek a megkülönböztetésben.
A trópusi ágyi poloskák (Cimex hemipterus) ritkán költöznek be szobákba az Egyesült Királyságban, de trópusi területekről behurcolhatják. Ezen faj felismerése segít meghatározni a fertőzés eredetét, igaz, a kezelés mindkét faj esetében ugyanaz. A trópusi és a közönséges ágyi poloska nagyon hasonlít egymáshoz. A trópusiak kicsit szőrösebbek, és a toruk keskenyebb.
Poratkák
A „kábelbogár” jelenség
A poratkákat gyakran összekeverik az ágyi poloskákkal, de morfológiájukban, viselkedésükben és méretükben is eltérőek. A poratkák mikroszkópikus arachnidák (pókok rokonai), amik száraz anyagokkal táplálkoznak, mint a bőr vagy tollak. Hűvös, nedves környezetben érzik jól magukat, nem csípik meg az embert, de okozhatnak asztmát és bőrallergiát.
A „kábelbogár” név arra a jelenségre utal, amikor például irodákban, ahol rövid, szőrös szőnyegek és nagy elektromos berendezések (pl. fénymásolók) járulnak hozzá a statikus elektromossághoz a környezetükben, az emberek ruhája is feltöltődik, és az elektromos kölcsönhatások következtében csípésszerű nyomok maradnak a bőrükön. Ez a jelenség is számításba jöhet olyan esetekben, amikor az emberek csípésekre panaszkodnak, de nem találják a bűnöst.
28
Psocoptera (fürgetetvek/fatetvek)
Szőnyegbogarak
A fatetvek gyakran megtalálhatók házak körül, különösen régi könyveken és raktározott élelmiszerben, például lisztben. Hasonló méretűek és színűek az ágyi poloska nimfákhoz, nagyító szükséges a megkülönböztetésükhöz. A fatetveknek hosszú csápjai és nagyon jellegzetes fejük van.
A szőnyegbogarak a kis bogarak egy nagy családja, melyekből néhány az ágyi poloskákhoz hasonló méretű és alakú. A leggyakoribb háztartási rovarok közé tartoznak, az ágyban vagy körülötte lelhetők fel. A szőnyegbogár lárvájának vedlése összekeverhető az ágyi poloskáéval, ugyanakkor a hosszú szőr a lárvákon (és a vedlésén) egyértelmű megkülönböztető jel. A szőnyegbogarak nem csípnek, de egyeseknél hasonló reakciót válthatnak ki.
Ausztrál pókbogarak
Ragadozó virágpoloska
A pókbogarak a kis bogarak családjába tartoznak, a hosszú csápjaik vannak, méretben a frissen táplálkozott első vagy második fejlődési stádiumban levő ágyi poloskához hasonlítanak. Néhány pókbogárnak fényes, piros hasa van, mintha tele lenne vérrel. Raktári kártevők, de nem csípnek.
A ragadozó virágpoloskák a levéltetvek ragadozói, leggyakrabban gyümölcsfákon találhatók meg. Ritkán mennek be házakba, de nagyon hasonlítanak az ágyi poloskák nimfájához, alkalomadtán meg is csípik az embert.
29
Bolhák
Kullancsok
A bolhák nagyon különböznek az ágyi poloskáktól, inkább ugranak, mint lépnek. A poloskákhoz hasonlóan azonban csípnek, a csípés maga pedig megkülönböztethetetlen a poloskáétól. A bolhák a lábfejet és bokát veszik célba, de bárhol csíphetnek. Az ágyi poloskák és a bolhák is száraz, daraszerű ürüléket produkálnak, ha ezeket nedvesség éri, piros maszattá oldódnak.
Az ágyi poloskáktól eltérően a kullancsok a gazdatesthez tapadnak órákra, amíg táplálkoznak. Legtöbbször a lábszár bőrfelületén észleljük őket egy vidéki séta után olyan területen, ahol szarvasok vagy bárányok legelnek.
Fecskepoloska
Denevérpoloska
A fecskepoloska nagyjából az ágyi poloskákhoz hasonlítanak, de a kifejlett példányok alig feleakkorák, mint az ágyi poloskák, és fakóbb színűek. A nimfákat nehezebb megkülönböztetni. A fecskepoloskák behúzzák a lábukat, és halottnak tettetik magukat, ha megzavarják őket. Alkalmanként hálószobában is megtaláljuk őket, főleg olyan helyeken, ahol fecskék vagy molnárfecskék fészkelnek a háló közelében, különösen, ha a fészkeket már elhagyták.
Akárcsak a fecskepoloska, a denevérpoloska is megcsípi az embert, főleg természetes gazdatest hiányában. A denevérpoloska fertőzés teljes megsemmisítése nagyon fontos, mivel valószínű, hogy denevérek is találhatók valahol a házban, ez pedig folyamatos újrafertőződést okozhat.
30
2. Útmutató a különböző formulációkhoz
KÓD Vízben oldódó por, általában vízoldékony tasakban
LEÍRÁS
Ficam W
PÉLDA
FORMULÁCIÓ TÍPUSA WP
Vízzel hígítandó por
WG K-Othrine WG250
Fendona
Lambda-Cyhalothrin (Pyrethroid)
Alpha-Cypermethrin (Pyrethroid
Bendiocarb (Carbamate)
MEGJEGYZÉS
Porszívóval könnyen eltávolítható, fal réseihez megfelelő, elektromos csatlakozásokhoz és szőnyeg szélei alá.
Ritkán használják szakemberek, hajlamos kifújni a rovarokat a rejtekhelyről, á.p.-hoz problémás.
Permethrin Az üres légtér kezelés a repülő rovarok ellen (Pyrethroid) kiváló, ágyi poloskához NEM ajánlott, mivel nem hatolnak kellőképp a szövetekbe, Phenothrin, tetramethrin, & synergist résekbe, az aluldozírozás rezisztenciához vezethet.
DIatómaföld
Az ágyi poloskák éjjeli, rejtett életmódja miatt nagyon hasznosak a tartós hatású rovarirtó szerek, mivel direkt kontaktus az alkalmazás pillanatában nem mindig lehetséges. A rés- és felületkezelést különböző szórófejekkel is végezhető. Elektromos pontok körül ez nem javasolt. Az oldat mindig frissen készítendő. A túlzott használat felesleges szennyezéshez vezethet.
AKTÍV HATÓANYAG
Demand CS
---
Abszorbeálódik a porózus felületeken, ezért nem tartós, kevésbé hatásos. Általában nem hagy
Bendiocarb (karbamát) Tartós, nem abszorbeálódik a Deltamethrin (piretroid) porózus felületeken, emiatt ideális fához, betonhoz, stb. Deltamethrin Néhány látható (Pyrethroid) maradványokat hagyhat a felületeken.
---
K-Othrine SC
Nylar
Coopex
Alpha---Cypermethrin, látható nyomot, ez előny Tetramethrin & lehet laminált Pyriproxifen (Pyreth & IGR) parkettánál, festett fánál & egyéb fényes Permethrin, Tetramethrin felületeknél. & Piperonyl Butoxide (Pyrethroid
Pyriproxifen (Insect Growth Regulator - IGR)
Cimetrol
Pynosect Ficam D
Tűzijátékhoz hasonlóan kell meggyújtani, irtószeres füstöt áraszt, vízszintes felületekre.
ULV 500
Oa2Ki por
Porlasztott irtószer, levegő által továbbítható ködöt képez.
---
--Használatra kész aerosol.
Magas hőmérsékleten párolog, irtószert szór szét, mely sűrű, fehér ködöt alkot.
Szürke/fehér por, különféle formátumokban elérhető, pl. aerosol, műanyag tartály.
Fehér/szürke por. Kis kézi szóróval vagy nagy elektromos készülékkel használható.
Műanyag tartályban kapható, hígítás nélkül alkalmazandó.
Tipikusan átlátszó vagy tejszerű folyadék, amit permetezés előtt hígítani kell.
Megjelenésre az SC-hez hasonló. A kapszula miatt tartós hatású.
Tejfehér folyadék, vízzel elegyítendő. Műanyag konténerben kapható. Kis kezelésekhez megfelelő, mivel kis mennyiség is könnyedén kivehető a csomagolásból.
A fentihez hasonló, granulátum formátumba, hordóban kapható, diszpenzerrel.
SC
Vízzel hígítandó granulátum Szuszpenzió koncentrátum
CS EW
Mikrokapszulák Vízben oldódó emulzió
EC SE
Emulzifikálható koncentrátum Szuszpoemulzió
RTU
-
DP
Használatra kész Rovarirtó porok
Diatómaföld Ködképző generá-torok (pirotechnika)
-
-
Ultra alacsony volumen ULV Melegködképző
AEROSOLOK
31
OSZTÁLY
PERMETEZHETŐ ROVARIRTÓ SZEREK KEZELÉS
POROK ÜRES LÉGTÉR
