EU integráció és a mezőgazdasági termelő 2001 Molnár D. László Bevezetés A tapasztalat és a szakirodalom tanúsága szerint az elmúlt évtizedekben a mezőgazdaságban a nagyüzemi gazdálkodásra való áttéréssel a korábbi kisparaszti eszközök nagy része kiesett a termelésből és a fejlesztés érdekében hatalmas állami támogatás vált szükségessé. Ezzel a termelés mennyiségben minden korábbi mértéket felülmúló ütemben növekedett, s többször meghaladta a négy százalékot. Az állattenyésztés fejlődése a növénytermesztésnél jobban gyorsult, különösen az abrakfogyasztó állatok tekintetében. A fejlődés lendülete a világgazdasági hatások begyűrűzése és a hazai pénzügyi politika erősödő elvonása nyomán a nyolcvanas évekre megtorpant. A kiútkeresést jellemezte, hogy a nyolcvanas évek második felében a nem mezőgazdasági tevékenység a mezőgazdasági ágazaton belül jelentős nyereségforrássá vált részben azáltal, hogy a szövetkezeteken vagy a nagyüzemeken belül önálló üzemként működtettek például mezőgazdasági gépjavítással, feldolgozóipari termeléssel, szállítással, kereskedelemmel, vendéglátással foglalkozó üzemeket. A rendszerváltás után a mezőgazdaság ilyen jellegű tevékenysége jórészt megszűnt. A rendszerváltás után a vagyoni kárpótlás keretében megindult a régi birtokok visszaigénylése és a föld magántulajdonba való visszajuttatása. 1994 közepéig körülbelül félmillió ember jutott árverés útján földhöz, körülbelül kétmillió hektárhoz. A szövetkezetek egy része megszűnt, egy része kisebb szövetkezetekké alakult, az állami gazdaságok többsége pedig részvénytársasággá alakult. A mezőgazdaságot átalakító tulajdoni változásokhoz a termelés anyagi és strukturális feltételei nem voltak megfelelőek. Az agrárolló mellett aszályos évek és a kárpótlási jegyek értékvesztése a termelési feltételeket kedvezőtlenül befolyásolta. Az agrártermékeket nem nagyon sikerült külföldre exportálni: a keleti piacok fizetési gondjai, s a nyugati piacok telítettsége és a külkereskedelem privatizálása és szétforgácsolódása miatt, továbbá a magyar termékek minősége és csomagolása sem volt mindig megfelelő. Emiatt, továbbá az új földtulajdonosok idős kora, kedvezőtlen egészségi állapota vagy rossz anyagi helyzete miatt is azoknak, akik földhöz jutottak egy része nem volt képes megfelelő gazdálkodásra, hanem a földjét inkább eladta vagy bérbe adta. A bérbe adott föld területe 1994-ben megközelítette az egymillió hektárt. A földtulajdon és a földhasználat így mindinkább különvált egymástól. A kilencvenes években a mezőgazdasági termelés csaknem negyven százalékkal esett vissza. Az 1993-94-ben bekövetkezett mélypontból a legutóbbi években csak kis mértékben sikerült kiemelkedni. A visszaesés az állati termékek termelésében nagyobb volt, mint a növénytermesztésben. A mezőgazdaság részaránya a bruttó nemzeti termékből az elmúlt évtizedben csökkent nemcsak a mezőgazdasági termelés hanyatlása miatt, hanem a többi ágazat fejlődése miatt is. A mezőgazdasági bruttó termelés 1999-ben az 1998. évi áron számított adatok alapján azonos volt az előző évivel. A két év között a növénytermesztés 1,1 százalékkal növekedett, míg az állattenyésztés 0,8 százalékkal csökkent. Az élelmiszeripar 1999. évi termelése 2,6 százalékkal meghaladta az előző évi szintet. A mostoha időjárás és az előző évinél kisebb vetésterület miatt 1999-ben a 11,3 millió tonna gabona termett, az 1998. évinél 1,7 millió tonnával, 13 százalékkal kevesebb. Búzából 2,6 millió tonnát, az utóbbi harminc év legkisebb termését takarították be. Az alacsony búzatermés a belföldi ellátásban nem okozott hiányt, de kevesebb jutott exportra. Igaz, hogy kukoricából 7,1 millió tonnás rekordtermést takarítottak be, amely az előző évit 1 millió tonnával meghaladta. Az őszi betakarítású növények közül napraforgóból a termés meghaladta az 1998. évit, cukorrépából és burgonyából azonban kevesebb termett. Az állatállomány nagysága a juh kivételével nem érte el az 1998. évi szintet. 1999 decemberében 144 ezerrel, 3 százalékkal kevesebb sertést tartottak, mint egy évvel korábban. A szarvasmarha-állomány 16 ezerrel, a tyúkfélék állománya 4,7 millióval csökkent, a juhok száma viszont 25 ezerrel, 3 százalékkal gyarapodott 1998 és 1999 decembere között. Jóllehet 1999-ben 6,6 százalékkal több mezőgazdasági terméket vásároltak fel, mint az előző évben, a felvásárlási árak csak alig egy százalékkal emelkedtek 1996-hoz képest. A termeléshez felhasznált ipari anyagok ára viszont átlagosan öt százalékkal nőtt, így az agrárolló 1999-ben tovább nyílt.
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar 1999-ben csökkenő külkereskedelmi forgalom mellett alacsonyabb exportbevételt és kevesebb exporttöbbletet könyvelhetett el, mint az előző évben. Folyó áron számítva 1999-ben 273 milliárd exportbevételi többlet volt, de 28 milliárd forinttal, 13 százalékkal kevesebb, mint 1996-ban. A mezőgazdaságban 1999-ben is folytatódott a földhasználat gazdálkodási formák szerint történő átrendeződése. A folytatódó birtokkoncentráció miatt a gazdasági társaságok relatív súlya növekedett, a szövetkezeteké és az egyéni gazdálkodóké csökkent. Az agrárágazat foglalkoztatási helyzetében jelentős változás nem történt. A mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban foglalkoztatottak létszáma 1999-ben felmérés szerint majdnem hét százalékkal csökkent. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete a nemzetgazdasági átlag kétharmada, a lemaradás a többi ágazathoz képest 1999-ben tovább növekedett. A növénytermesztés idősoros vizsgálata alapján jól látható, hogy az elmúlt évtizedekben a cukorrépa termelés magasan vezet, és folyamatosan növekszik összehasonlítva a rostlenkóró, rostkenderkóró, dohány, étkezési mák, repcemag, napraforgómag és szójabab termesztéssel. A fontosabb takarmánynövények termésátlaga alakulásának vizsgálata az elmúlt évtizedekben a silókukorica és csalamádé jelentős szerepét mutatja, melyet az őszi és tavaszi takarmánykeverék, valamint a vöröshere- és lucernaszéna termelése egészít ki. Az élelmiszeripar szempontjából fontos állati termékek termelésén belül a legutolsó két-három évet leszámítva egy évtizede folyamatosan csökken a tojástermelés. a tejtermelés Friss statisztikai összeírás alapján 2,1 millió háztartás (a háztartások csaknem kétharmada) közül jelenleg mintegy 960 ezer bizonyul a gazdaság méretét elérő mezőgazdasági termelőnek, további 835 ezer ennél kisebb földterülettel vagy állatállománnyal rendelkezik, 300 ezer pedig semmilyen mezőgazdasági tevékenységben nem érintett. A gazdasági szervezetek körében 8200 szervezet folytatott valamilyen mezőgazdasági tevékenységet. Rajtuk kívül számos olyan szervezet, intézmény létezik még, amelyek a földterület passzív használói, s mezőgazdasági tevékenységük elenyésző. Ide tartoznak a nemzeti parkok, repülőterek, vízügyi szervezetek, ház körüli és üdülőkhöz tartozó kertek. 2000 tavaszán végzett felmérés szerint közel 960 ezer egyéni gazdaság, és több mint 8200 mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezet létezik. 1991-ben hasonló felmérés 2600 gazdasági szervezetet és 1 millió 400 ezer kistermelő gazdaságot regisztráltak. A gazdasági szervezetek 27 százaléka nem rendelkezik termőterülettel, az egyéni gazdaságok több mint 70 százaléka 1 hektárnál kisebb területen, a gazdaságcsoport által használt termőterület kevesebb, mint 8 százalékán gazdálkodik. Az állatállományon belül a gazdasági szervezetekben a szarvasmarha, az egyéni gazdaságokban a sertés dominál. A gazdasági szervezetekben 2, az egyéni gazdaságokban pedig 4 állatfaj adja az állatállomány 90 százalékát. Az 1-10 hektárnyi termőterületen az összterület több mint egynegyedén gazdálkodók tartják az egyéni gazdaságok szarvasmarha-állományának több mint negyven százalékát, a tehénállomány közel felét, a sertés- és anyakoca-állomány 36, illetve 40 százalékát. Ebben a gazdaságcsoportban található a tehén-, illetve sertésférőhelyek több mint egyharmada, a bortároló kapacitás közel fele. Ez a gazdaságcsoport rendelkezik a traktor- és tehergépkocsi-állomány 42, illetve 38 százalékával. A gazdasági szervezeteknél ezek az erőforrások a legalább 100 hektáros gazdaságokban koncentrálódnak. Az egyéni gazdaságokhoz átlagosan közel 3 fő tartozik, és közülük 2 fő vesz részt gazdasági tevékenységben. Az egyéni gazdálkodók közel egynegyede nő, átlagéletkoruk 60, a férfiaké 53 év. A gazdaságok számát tekintve 2000. március 31-én közel 960 ezer egyéni gazdaság, és több mint 8200 mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet volt.
Az elmúlt évtizedben tovább folytatódott az egyéni gazdaságok számának csökkenése, megszűntek a szövetkezetekhez kötődő háztáji gazdaságok, s nincs illetményföld-használat, és csökkent az állatállomány. Egyre több háztartásban hagyták abba vagy csökkentették a mezőgazdasági tevékenységet. Ugyanakkor növekvő számban jelentek meg a 10 hektárnál nagyobb területű gazdaságok. A gazdasági szervezetek száma - a hetvenes és nyolcvanas évek összevonásait követően - a kilencvenes években a korábbi nagyüzemek szétválásával és új típusú szervezetek létrejöttével meredeken emelkedett. Az egy hektárnál kisebb termőterületet használó egyéni gazdaságok - a gazdaságok 70 százaléka - az egyéni gazdaságok -által használt termőterületet közel 8 százalékán gazdálkodva a sertésállomány több mint 40 százalékát tartják. E gazdaságcsoport rendelkezik a sertés- és a baromfi-férőhely felével és a bortároló kapacitás több mint egyharmadával. A legalább 100 hektár nagyságú termőterületen gazdálkodók az egyéni gazdaságoknak csak 0,25 százalékát képezik, viszont a termőterület 17 százalékát művelik. Ezek az ország különböző területein megjelenő nagygazdaságok az árutermelő gazdaságok számának növekedését jelzik. Az egy hektárnál kisebb termőterülettel rendelkező egyéni gazdaságok traktor- és tehergépkocsi-állományból való részesedése két és félszer nagyobb a termőterületi arányuknál. A termőterület növekedésével ez az arány ellentétesen változik: a 100 hektárt meghaladó területen gazdálkodók traktor- és tehergépkocsi-állományból való részesedése már csak egyharmada a területi arányuknak, ami a nagyobb szervezetek nagyobb gazdasági hatékonyságára, jobb gépkihasználtságra utal. A gazdasági szervezeteknél a földterülettel nem rendelkezők - a gazdaságok 27 százaléka - baromfitartási, és az ehhez kapcsolódó baromfiférőhely-aránya emelkedik ki, a 100 hektár termőterületnél nagyobb területet használók csoportjának meghatározó szerepe mellett. A gazdasági szervezetek egynegyede végez kereskedelmi, 12 százalékuk fuvarozási, szállítási tevékenységet is. Kisebb arányt képeznek a mezőgazdasági termék termelésre épülő hús-, tej-, gyümölcs- és zöldségfeldolgozó tevékenységek. Az élelmiszeripar egyike a nagy, stratégiai fontosságú iparágaknak. Az élelmiszeriparban olyan sikertörténetek zajlottak le a közelmúltban, mint a McDonalds, amely a világ bármely pontján hasonló környezetben azonos jellegű és minőségű élelmiszert kínál a fogyasztónak, a hasonló marketing stratégiát követő Kentucky Fried Chicken, nem beszélve a Coca-Coláról és számos más óriásvállalatról, így például a Magyarországon is jól ismert Danone-csoportról. A modern élelmiszeripar magas minőségi követelményeket támaszt az élelmiszer tisztaságát, összetételét és csomagolását tekintve. Részben azért, mert az élelmiszerek betegséget is okozhatnak, részben pedig mert az élelmiszerekkel szemben támasztott minőségi követelmények egyre inkább összemérhetők a gyógyszerekével, az Egyesült Államokban a Szövetségi Élelmiszer- és Gyógyszerintézet számos ajánlást fogalmaz meg a minőségi előírásokra és a követendő eljárásokra vonatkozóan. Magyarországon az élelmiszeriparnak nagy hagyományai vannak, de a technológiai versenyben nehéz lépést tartani a nálunk fejlettebb és gazdagabb országokkal. Magyarországon az élelmiszeripar szempontjából jelentős a húsipar, a konzervipar, tejipar, sütőipar, híres a bortermelés, nem elhanyagolható a cukoripar és a sörfőzés, továbbá az ásványvizek palackozása. A külkereskedelemben a kivitel szempontjából jelentős tételek a fejlődő országokba irányuló hús és húskészítmények (1998-ban csaknem 150 milliárd Ft értékben), zöldségféle és gyümölcs (több mint 100 milliárd Ft értékben). Jelentős még Magyarország gabona exportja (1998-ban több mint 100 milliárd Ft értékben), és híres a magyar méz, amely viszont mostanában külföldön nehezen veszi fel a versenyt az olcsóbb, de kevésbé jó minőségű kínai és brazíliai mézzel. A médiában mostanában elég gyakran szerepelnek a konzervipar, a húsipar és a mezőgazdaság más területein tapasztalható gazdasági nehézségekkel kapcsolatos híradások. Ezzel összefüggésben elhangzik, hogy nő az agrárolló, kedvezőtlenebbé válnak a külpiaci feltételek és kevés az állami támogatás.
A rendszeres és átlátható állami beavatkozásnak minden fejlett országban helye van, különösen a mezőgazdaságban. Ehhez nemzetközileg alkalmazott stratégiai tervezésre van szükség. A tervezés és végrehajtás során, lényegében a bizonyítékokon alapuló management módszereit alkalmazzák egyre inkább. Ezek a módszerek az információ összegyűjtésén, csoportosításán, rendezésén, feldolgozásán és értelmezésén keresztül biztosítják az átláthatóságot és segítik a stratégiai tervezést. Mindezen folyamatok és tevékenységek mindinkább a minőségbiztosítás és minőségjavítás keretein belül történnek. Ehhez a tevékenységhez először nyers hipotézisekre, továbbá adatokra és információra van szükség. A KSH nagy felmérésekben és országos adatgyűjtések alapján rendszeresen tájékoztatást ad a fő folyamatokról. A napi gyakorlati munkához azonban gyakran van szükség más típusú vagy másképpen elrendezett információra is. Sőt, a leggyakoribb tapasztalat az, hogy a rengeteg adat ellenére mindig olyan információ hiányzik, amire éppen szükség van. A KSH és más nagy szervezetek által gyűjtött adatok megbízhatóak, de az adatok összegyűjtése és feldolgozása lassú, az adatok prezentációja pedig nem mindig abban a formában történik, ahogy a felhasználónak arra szüksége van. A vizsgálat célja Az átalakulás körülményei és a várható további változások fényében mind sürgetőbb, hogy a közelgő Európai Uniós integrációra való tekintettel vizsgálat készüljön a mezőgazdasági termelők körében a rendelkezésükre álló információ mennyiségével, valamint azokkal a kommunikációs csatornákkal kapcsolatban, amelynek alapján célzott, jól felépített kommunikációs stratégiát lehet kidolgozni. Kérdőív A kérdőív a következő kérdések vizsgálatát teszi lehetővé: Hallott-e arról, hogy Magyarország Európai Uniós (EU) csatlakozása mennyire érinti mezőgazdaságot? Mennyire érinti majd Magyarország EU csatlakozása általában, személy szerint? Mennyire érinti majd Magyarország EU csatlakozása mezőgazdasági termelőként? Mennyi információt kap Magyarország EU csatlakozásával kapcsolatban általában, továbbá konkrétan az EU mezőgazdaságot érintő részéről, a terméktámogatásokról, a kvótákról, a növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, erdőgazdálkodással, halászattal, vidékfejlesztéssel kapcsolatos szabályokról? Hol, kitől hallott Magyarország EU csatlakozásának mezőgazdaságot érintő részéről: munkahelyen, szaktanácsadótól, napilapban, hetilapban, szaklapban, rádióban, TV-ben, teletexten, információs füzetben, interneten, családban, ismerőstől, vagy egyéb helyen? Kapott-e már tájékoztató füzetet Magyarország EU csatlakozásának mezőgazdaságot érintő részéről? Volt-e olyan rendezvényen, ahol Magyarország EU csatlakozásának mezőgazdaságot érintő részével foglalkoztak? Volt-e olyan mezőgazdasági kiállításon, ahol Magyarország EU csatlakozásának mezőgazdaságot érintő részéről volt szó, és ha igen, mikor és melyiken? Hallott-e a SAPARD programról? Részt venne-e előadáson, továbbképzésen, vagy konferencián a következő témakörökben: EU általában, EU mezőgazdaságot érintő szabályai, terméktámogatások, kvóták, növénytermesztéssel, erdőgazdálkodással, halászattal, vidékfejlesztéssel kapcsolatos szabályok? Tulajdonképpen mit hallott Magyarország EU csatlakozásának mezőgazdaságot érintő részéről? Van-e legalább heti gyakorisággal FAX, számítógép, internet, teletext használati lehetősége, és egyáltalán szükségét érzi-e ezeknek a kommunikációs eszközöknek a használatát? Szokott-e rádiót hallgatni, és ha igen, milyen időszakban mely rádióadásokat szokta hallgatni leggyakrabban: Kossuth, Petőfi, Bartók, egyéb? Szokott-e TV-t nézni, mely adásokat és milyen időszakban: MTV 1, MTV 2, Duna TV, TV 2, RTL Klub? Milyen mezőgazdasági témájú TV-műsorokat szokott nézni: MTV 1 Agrárvilág, MTV 2 Agrárvilág, TV 2 Faluvilág, vagy a Duna TV Gazdakör c. műsorát? Milyen országos és helyi terjesztésű újságokat szokott olvasni: Népszabadság, Népszava, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Mai Lap, egyéb országos napilap, egyéb megyei-városi napilap? Szokta-e olvasni a következő, mezőgazdasági témájú szaklapokat: Magyar Mezőgazdaság, Kistermelők Lapja, Agrárium, Szabad Föld, egyéb? A specifikus kérdések mellett a kérdezett demográfiai helyzetével kapcsolatos kérdések lehetőséget kínálnak a mezőgazdasági termelők piaci szegmentálására, tekintettel a mintavétel módjára. A kérdések között szerepeltek a következők: a minta jellege (kijelölt vagy pótminta) minőségbiztosítási elemként, továbbá a megye és a település neve, ahol a kérdezés történt, a település típusa nagyság szerint, a kérdező kódja, továbbá a hagyományos demográfiai változók, mint a válaszoló neme, életkora, iskolai végzettsége. Fontos megkérdezett szempont a gazdálkodási forma, a gazdaság mérete és szakmai területe, a kérdezett gazdaságban betöltött funkciója.
Mintavétel A minta alapsokaságát olyan mezőgazdasági termelő háztartások és gazdasági szervezetek képezték, ahol a föld termőterülete legalább 1500 m2, vagy a gyümölcsös-, ill., szőlőterülete együtt legalább 500 m2, vagy van legalább egy nagyobb élő állat (szarvasmarha, ló, sertés, juh, kecske, bivaly) vagy legalább 50 baromfi vagy legalább 25 házinyúl, prémes állat vagy húsgalamb vagy legalább 5 méhcsalád. A mintavétel módja többlépcsős rétegzett mintavétel volt. A minta nagysága: 500 fő. A mintába került megyék a következők: * Bács-Kiskun * Győr-Sopron-Moson * Nógrád * Pest * Szabolcs-Szatmár-Bereg * Tolna * Veszprém A minta szétosztása településnagyság szerint a lakosság részaránya szerint történt. A minta besorolása rétegzéshez gazdálkodási forma és méret szerint történt. Forma szerint 1. mezőgazdasági tevékenységben érintett egyéni gazdaság, amelynek nincs külön adószáma 2. adószámmal rendelkező, mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 3. gazdasági szervezet, melyek jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli vállalkozások az egyéni vállalkozók nélkül: (szövetkezet, Bt, Kft, Rt, egyéb). Méret szerint 1. Kisméretű gazdaság, ahol a: Föld nagyság 0-31 hektár termőterületű vagy a Számosállat 0-2,6 (Számosállat = 500 kg súlyú állat) 2. Közepes méretű gazdaság, ahol a: Föld nagyság 31-300 hektár termőterületű vagy a Számosállat 2,6-30 3. Nagyméretű gazdaság, ahol a: Föld nagyság 301- hektár termőterületű vagy a Számosállat 30,1Tekintettel arra, hogy a minta nem elég nagy ahhoz, hogy a közepes és nagy gazdálkodók arányosan képviselve legyenek benne, további rétegezésre van szükség a nagyobb településeken. A minta arányos a települések lakosság számával településtípusonként, továbbá a gazdálkodó szervezetek típusával és méretével, de a közepes és nagyobb gazdaságok felülreprezentáltak a kis mintában az információ vesztés elkerülése céljából. A mintaelemek konkrét kiválasztása a helyszínen található listák alapján véletlenszerűen történt meg szisztematikus véletlen mintavétellel. Módszerek A munka során alkalmazásra került a minőségbiztosítás számos eleme. A kérdezőbiztosok eligazítása az egyik fontos minőségbiztosítási elem, amelynek révén megtörtént a fogalmak és alkalmazandó eljárások egységesítése. A kérdőív szerkezete segítette a kérdezőt a szakmai minőségbiztosítási elemek érvényesítésére (kísérleti helyzet, azonos “inger” a válasz kiváltására). A kérdezés során keletkezett szöveges válaszok rögzítésre kerültek utólagos kódolással. Így mind a teljes válasz, mind a rövidített, kódolt válasz teljes egészében rendelkezésre áll. A minőségbiztosítás fontos eleme volt a kérdezés ellenőrzése a minta 5 százalékán személyesen, illetve telefonon, továbbá a kérdőívek kitöltésének ellenőrzése, kódolása és a megbízható adatrögzítés. Az adatrögzítés során megfelelő programozás és paraméterezés biztosította a felvitt adatok pontosságát. A programmal az adatrögzítés standard módszerei a következők: * érvényes válaszok tartományának megadása, tetszőleges adatbeviteli határok mellett * szabályok megállapítása, amelyek alapján a program riaszt, ha valaki két kérdésre egymásnak ellentmondó válaszokat adott * adatok elfogadása csak az előre megadott sávban
* speciálisan az adott vizsgálatra szabott program automatikusan ugrik a következő mezőre, ha adott számú karakter bevitelre került * ugrás a megfelelő mezőbe előre megadott szempontok szerint * az adatok ellenőrzése interaktív, on-line módon * a helyes adatok a ellenőrzése a háttérben * a helyes adatok ellenőrzése ún. batch fájl segítségével (utólag) * gyors adatbevitel * nyitott kérdések, egyszeres és többszörös válaszok is könnyen kezelhetők * a megfelelő módon paraméterezett létrehozott adatfájl automatikusan tartalmazza a változókat és címkéket * a tiszta adat egy adatszótárral ellátott fájlba kerül elmentésre * a fájlt csak meg kell nyitni az elemzés elkezdéséhez * az átfogó adatellenőrzési lehetőségek garantálják az adatok megbízhatóságát. Ismert, hogy az adatok statisztikai elemzése során a következtetést "zavaró" (confounder) külső változók lehetnek jelen. Ezek hatásának megállapítása és megfelelő kezelése szükséges a reális következtetések levonásához, mely rendszerint többváltozós statisztikai módszerek alkalmazásával lehetséges (szükség szerint loglineáris modellek, linear-by-linear asszociációs modellek, nemparaméteres próbák, többváltozós logisztikus regresszió elemzés, klaszter-elemzés, főkomponens-elemzés, diszkriminancia-elemzés, ANOVA, MANOVA, GLM). A modern komputer-intenzív módszerek alkalmazása lehetővé teszi olyan eredmények elérését, amelyek a hagyományos technikákkal nehezen lehetségesek, például a ferde eloszlású változók közötti összefüggések elemzésekor (bizonyos válaszokat ritkán, másokat gyakran adnak meg). Szakmai körökben kétség esetén ezeket a komputer-intenzív módszerekre alapozott eredményeket fogadják el a hagyományos technikákkal szemben. Ide tartoznak a randomizációs, permutációs tesztek, resampling módszerek, a bootstrap, a Monte-Carlo módszerek és az egzakt tesztek. Fontos minőségbiztosítási elem, hogy valamennyi felhasznált szoftver és kiegészítő adat igazolt módon ún. jogtiszta forrásból származik, megfelelő szerződésekkel alátámasztva. Az alkalmazott jogtiszta szoftverek magukban foglalják az alábbi programokat és módszereket: a Windows 2000, Windows NT, Windows 98 és 95 operációs rendszerek, Office 2000, Office 97, Access fejlesztő rendszer (Access Developer Toolkit; ADT), SPSS 10.0 (Base, Tables, Categories, Answer Tree, Regression Models, Advanced Statistics), SPSS Data Entry Builder SPSS Data Entry Station, idősorelemzés, előrejelzés és makroökonómiai modellezés (EViews 4.0), Monte-Carlo és egzakt tesztek (StatXact 4), egzakt logisztikus regresszió (LogXact 4), resampling módszerek (Resampling Stats 5), kategoriális és ordinális adatok többváltozós elemzése (MIM, CDAS), többváltozós statisztikai elemző programcsomag (MVSP 3, 1999), klaszter-elemzés (Clustar/Clustid), többváltozós komputer-intenzív statisztikai módszerek (RT 2.01), klinikai group-szekvenciális vizsgálatok tervezése és elemzése (East I-II), kockázatelemzést segítő szoftver (@RISK), térinformatikai fejlesztések (ArcInfo, ArcView; Mapinfo), programfejlesztésre és nyomtatásra egyaránt jogosító jogtiszta fedvények és egyéb jogtiszta elemző programok, saját fejlesztésű térbeli statisztikai programok térinformatikai és térbeli statisztikai elemzésekhez szükség szerint. Eredmények A részletekért kérjük, keresse a szerzőt. Jegyzetek ÁMÖ 2000. Földhasználat Magyarországon a 2000. évben - településsoros adatok. KSH, Budapest, 2000 Bishop, Y. M. M., Fienberg, S. E. and Holland, P. W. (1977). Discrete multivariate analysis. Theory and practice. 2nd ed. M.I.T. Pess, Cambridge, Massachusetts. Hoaglin, D. C., Mosteller, F. And Tukey, J. W. (1991). Fundamentals of exploratory analysis of variance. John Wiley and Sons, Inc. New York Magyar mezőgazdaság 1851-2000. KSH, Budapest, 2000 Magyarország mezőgazdasága a 2000. évben - területi adatok. KSH, Budapest, 2000 Magyarország állatállománya 2000. március 31-én - településsoros adatok. KSH, Budapest, 2000 Mehta, C. and Patel, M. (2000) StatXact 4. Cytel Software Co., Cambridge, MA Mezőgazdasági statisztikai évkönyv. KSH, Budapest, 1998 Rudas, T. [1982]. Kontingencia táblák elemzése. Tankönyvkiadó, Budapest Rudas, T. (1998). Odds ratios in the analysis of contingency tables. Sage SPSS for WIN 10.0. (2000). SPSS, Inc., Chicago
