Felkészülés a 2014-2020-as EU-s tervezési időszakra Towards an Effective Regional Resource Allocation – TERRA Nyitó konferencia Szeged, 2012. augusztus 9. Tóth Róbert, fejlesztési szakértő
Tartalom • A 2014-2020-as Európai Uniós pénzügyi időszak jogszabályi keretei (Az EP és a Tanács rendelete) • A 2014-2020-as Európai Uniós Pénzügyi időszak pénzügyi keretei • Új stratégiai szintű elemek a 2014-2020-as időszakban • Felkészülés az új fejlesztési időszakra - Integrált programozás és megvalósítás
A 2014-2020-as Európai Uniós pénzügyi időszak jogszabályi keretei •
Jelenleg zajlik a 2014-2020-as időszakra vonatkozó jogszabályok parlamenti és tanácsi vitája
•
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (JAVASLAT)
•
•
A rendelet javaslat két részre oszlik. Az első rész egy sor közös rendelkezést határoz meg a közös stratégiai keretben megadott valamennyi strukturális eszköz szabályozására. Ezek a rendelkezések a támogatás általános elveire, így például a partnerségre, a többszintű kormányzásra, a férfiak és nők közötti egyenlőségre, a fenntarthatóságra, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti jognak való megfelelésre vonatkoznak. A javaslat szintén tartalmazza a stratégiai tervezés és programozás közös elemeit, beleértve az EU 2020 stratégiából származó közös tematikus célkitűzések felsorolását, a közös stratégiai keretre vonatkozó uniós szintű rendelkezéseket, valamint az egyes tagállamokkal kötendő partnerségi szerződéseket szabályozó rendelkezéseket.
• Szükség van az egyedi földrajzi vagy demográfiai problémákkal küzdő városok, funkcionális földrajzi egységek és szubregionális területek szerepének tisztázására. • Meg kell erősíteni és meg kell könnyíteni az adott közösség szintjén irányított helyi fejlesztések részvételét. Lényeges alapelv, hogy a helyi fejlesztési stratégiák végrehajtására irányuló hatáskört a közösség érdekeit képviselő helyi akciócsoportokra kell ruházni.
• Közös megközelítést határoz meg a kohéziós politika, a vidékfejlesztési politika, valamint a tengerügyi és halászati politika teljesítményközpontúságának megerősítése érdekében, ezért a feltételrendszerrel és a teljesítés felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá a figyelemmel kísérésre, jelentéstételre és értékelésre vonatkozó intézkedéseket is magába foglal. • A rendelet második része egyedi rendelkezéseket tartalmaz az ERFA-ra, ESZA-ra, és a Kohéziós Alapra vonatkozóan. Ezek közé tartoznak a kohéziós politika küldetésével és céljaival, a pénzügyi kerettel, a konkrét programozási és jelentéstételi intézkedésekkel, a főbb projektekkel és a közös cselekvési tervekkel kapcsolatos rendelkezések. A második rész tartalmazza a kohéziós politika szerinti irányítási és ellenőrzési rendszerekkel kapcsolatos követelményeket, és részletesen ismerteti az ellenőrzésre és a pénzügyi irányításra vonatkozó konkrét intézkedéseket.
A 2014-2020-as Európai Uniós Pénzügyi időszak pénzügyi keretei •
• •
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikkében intézményesítette az Európai Unió többéves pénzügyi keretét. A keret biztosítja, hogy az Uniónak a költségvetését rendezett módon, saját forrásain belül kell, hogy meghatározza. A cikk alapján, a többéves pénzügyi keretet legalább 5 éves időszakra kell meghatározni A költségvetési keret tárgyalásának első lépéseként az Európai Parlament 2011. júniusi plenáris ülésén elfogadta az arra vonatkozó javaslatát. A Lisszaboni Szerződés életbelépésével az EP az eddigieknél is erősebb jogosítványokkal rendelkezik a többéves pénzügyi keret elfogadásában.
• A Szerződés előtt a Bizottság javaslatát, a Tanácsban egyhangúan megszülető kompromisszumos megoldást az EP módosításaival Intézményközi Megállapodásba foglalták, ami azonban nem volt elsődleges, kötelező erejű jogi aktus. • Most a Tanács egyhangúlag határoz az EP egyetértését követően. Az EP elveszíti azon jogát, hogy egyoldalúan felmondja az intézményközi megállapodást, vagyis már a költségvetési keret kialakításakor erősebben törekszik érdekei érvényesítésére.
• A 2014-2020-as többéves pénzügyi keret 5 fejezetből fog állni. Az Európai Bizottság javaslata alapján a legnagyobb részét a pénzeknek az "intelligens és inkluzív növekedés" kiadás fogja kitenni, mely a teljes keretösszeg 48%-át, 491 milliárd eurót foglalná magában. Ennek a fejezetnek több, mint háromnegyedét (376 milliárd euró) a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra kívánják fordítani. • A kohéziós kiadások megoszlásának tervezete (336 milliárd+40 milliárd euró az Európai Összekapcsolási Eszközre): • 162,6 milliárd euró a konvergencia régióknak; • 38,9 milliárd euró az átmeneti régióknak; • 53,1 milliárd euró a versenyképességi régióknak; • 11,7 milliárd euró a területi együttműködésre; • 68,7 milliárd euró a Kohéziós Alapnak.
• A kohéziós politikára fordított összegek a 2007-2013-as időszakhoz képest várhatóan mintegy 5%-kal csökkennek. • A Bizottság továbbá 2014-től bevezetné az „átmeneti régiók” kategóriáját, ebbe azok a régiók tartoznának, amelyek GDP-je az EU átlag 75%-a és 90%-a között van (a 2007-2013-a időszakban az ún. „phasing in” és „phasing out” régiókat is támogatja a kohéziós politika, ám nem önálló célkitűzésként.) • Fentiek alapján a jelenlegi Bizottsági javaslat szerint éppen a legfejletlenebb régiók részesedése csökkenne a kohéziós kiadásokból
Tematikus célkitűzések • • • • • • • • • • •
Kutatás és innováció Információs és kommunikációs technológiák (IKT) Kis- és középvállalatok (KKV-k) versenyképessége Haladás az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasági modell felé Klímaváltozással kapcsolatos átállás, továbbá kockázatmegelőzés és kezelés Környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság Fenntartható közlekedés/szállítás, továbbá megoldások a főbb hálózati infrastruktúrák szűk keresztmetszeteire Foglalkoztatás fejlesztése és a munkaerő mobilitásának támogatása A szegénység elleni küzdelem és társadalmi felzárkóztatás Oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás Intézményi képességek és a hatékony közszolgálat fejlesztése
Új stratégiai szintű elemek a 2014-2020-as időszakban •
•
A Bizottság által elfogadott közös stratégiai keret alapján, partnereivel együttműködve és a Bizottsággal folytatott párbeszéd révén minden tagállam partnerségi szerződést dolgoz ki. A partnerségi szerződés átülteti a közös stratégiai keretben előírt elemeket a nemzeti végrehajtási folyamatba, és komoly kötelezettségvállalásokat kell tartalmaznia az uniós célkitűzéseknek az alapok programozása általi elérésére. Eredményességmérési keretet kell meghatározni minden programra vonatkozóan azzal a céllal, hogy a célkitűzések és célértékek megvalósítását figyelemmel kísérjék minden egyes programban az adott programozási időszakában. A Bizottságnak 2017-ben és 2019-ben eredményességi felülvizsgálatot kell szerveznie a tagállamok közreműködésével. 2019-ben eredményességi tartalékot kell előirányozni és elosztani azok között, ahol az eredményességmérési keretben lefektetett rész célértékeket elérték.
• A GDP- és GNI-adatok jelentős mértékben befolyásolják a kohéziós politikában elérhető források mértékét, és a kohéziós támogatási felső határra (capping) tett bizottsági javaslattal együtt ahhoz vezetnek, hogy Magyarország 20 százalékkal kevesebb kohéziós forrásra lenne jogosult a következő időszakban. A javaslat szerint a tagállami allokáció mértéke az adott ország GDP-jének 2,5%-ában lenne maximálva. A korábbinál alacsonyabb plafonérték rögzítésének indoka a jelenlegi időszakban egyes tagállamok esetében tapasztalható alacsony abszorpció.
Felkészülés az új fejlesztési időszakra – Integrált programozás és megvalósítás •
•
•
Területi tervezés – programterületek meghatározása a térségi igények hatékonyabb kielégítése érdekében, funkcionális területi együttműködések megjelenése Közös programozás – integrált tervezés és programozás az EU Kohéziós Politikája, és más Uniós valamint tagállami pénzügyi eszközök alkalmazására Több alapból finanszírozott programok – ERFA és ESZA finanszírozású operatív programok a közös tervezés, megvalósítás és monitoring érdekében
• A közösségek által irányított helyi fejlesztési program – helyi akciócsoportok meghatározó szerepe (városi, vidéki, határon átnyúló stb. programok, de mindenképpen a helyi közösség a megvalósító). Az Irányító Hatóság egyes feladatait a helyi közösségek átvehetik (pl. projekt kiválasztás) • Integrált területi beruházás (Inetgarted Territorial Investment) – amennyiben városfejlesztési vagy más területi stratégia megvalósítása több prioritás vagy operatív program keretében lehetséges. A közösségek által irányított helyi fejlesztési programokkal szemben ez top-down megvalósítású is lehet és az Irányító Hatóság is lehet a lebonyolító • Közös cselekvési terv – egy kedvezményezett felelőssége alá tartozik, és meghatározott prioritásokhoz köthető projekt csomag. Kerete min. 10 millió euró, ill. az operatív program vagy programok közpénzekből folyósított támogatásának a 20 %-a közül az alacsonyabb összeg • Városfejlesztés kiemelt szerepe – hangsúly a fenntartható város fejlesztésen, városfejlesztési platform kialakítása
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
