ETRUSZK MŰVÉSZET. i.e. VII-IV század. Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet

ETRUSZK MŰVÉSZET i.e. VII-IV század

Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet

ITÁLIA TERÜLETÉN • i.e. II-I. évezred fordulóján több néptörzs telepedett meg – déli területeken görög telepesek, latinok, északnyugaton Kis-Ázsiából etruszkok, azonban sokan még ma is úgy tartják, hogy itáliai őslakosok. • Kultúrájuk a mocsaras Pó folyó völgyében a Villanova – kultúrából alakult ki. • Erős görög befolyás jellemzi kultúrájukat. • Írásukat nagyrészt görögöktől vették át. • Tizenkettes számrendszert használták. • Gyógyítás területén magas fokú ismeretek jellemzik . • Csillagászatot is magas fokon művelték. Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet

Kr.e.VII-VI. sz. Etruszk művészet tetőpontja a görög civilizáció hatása alatt fejlődött Közép Itália területének nagy részén: Rómát is magába foglalva Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet

VALLÁSUK jellemzői • Természeti erőket megszemélyesítő istenek • Halottkultusz jellemzi, hittek a túlvilági életben, ezt igazolják a sírkamrákban talált bútorok, fegyverek, használati tárgyak. • Sírépítmények festett falai, vagy plasztikus díszítései a túlvilági életből vett jeleneteket, vagy az etruszk mitológiából vett jeleneteket ábrázolnak. Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet

„sírőrző” kentaur szobra nenfritből, kr. e. 590-580 (róma, villa giulia).


travertin szarkofágurna, perugiai műhelyből, kr. e. II. sz. (perugia) Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet

szarkofág, fedelén házaspár alakjával, terrakotta, caere, kr. e. 530-520 róma, villa giulia – két hasonló példány louvre, british museum


tarquinia, velthur partunus szarkofágja, kr. e. 330-320 (tarquinia).


Capanna KUNYHÓ URNA

KR.E.8.SZ.


„canopus-urna”

chiusiból (clusium) kr. e. VII. sz. vége (firenze)


ÉPÍTÉSZETÜK • • • • •

• • •

Utak Hidak Csatornák Erődítmények Sírépítmények: Kőalapra építkeztek, melyeket vulkanikus sziklákból faragtak. A négyszög, vagy kör alakú sírokat álboltozattal feddték, majd kúp alakú földhalommal borították be. Kerek alapú sír: TUMULUS A sírok a lakóházakat jelképezték. Lakóházaik központi helyiség a fedetlen átrium, melyhez két keresztirányú szárnnyal kapcsolódnak a lakóhelyiségek. A boltozatok építését is átvették tőlük a rómaiak. Építőanyagok: kő, fa, agyag. Épületszerkezetek: – – – –

Álboltozatos lefedés (sírépítményeknél jellemző) Dongaboltozat Gerendás áthidalás Oszlopos sortámaszok


casale marittimo, halomsír (tholos) belső részlete (álboltozat), kr.e. VII. sz. Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet

caere a tomba dei capitelli belseje kr.e. VII. sz. vége – VI. sz. eleje.


Porta augusta


SZOBRÁSZATUK jellemzői Szobraik máz nélküli égetett agyagból (terrakottából), színes festéssel, továbbá bronzból készültek. Kissé merev, de realisztikus ábrázolás jellemzi, amit a színezés tesz még életszerűbbé. Jellegzetes terrakotta szobraik a fekhely alakú sírládákon található, lakomáknál fekve ábrázolt elhunyt házaspárok alakjai. Olyanok mint az életben, kedélyesek, mosolyognak. Az elmúlás komor hangulata helyett a túlvilági életbe vetett bizalmat fejezik ki. A bronztárgyak felületét többnyire véséssel alakították ki. Azonban ismerték a trébelés – fémdomborítás – és a filigrán technikáját. Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet

ülő alak terrakotta szobra caerei sírból kr. e. VII. sz. Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet

„malavolta-fej” terrakotta szobor töredéke a veii „portonaccio” szentélyből,

kr.e. 420-430 k. Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet

a satricumi mater matuta templom terrakotta antefixe (szatír és mainasz)

kr. e. 490-480 (róma, villa giulia). Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet

a satricumi mater matuta templom terrakotta antefixe (szatír és mainasz)

kr. e. 490-480 (róma, villa giulia)


Pyrgoi templom terrakotta oromcsoport (heten thébai ellen)

kr. e. 480-470 (róma, villa giulia)


veii apollón szobor i.e. 515-492 Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet

Ficoroni – cista Kr.e. 300 körül bronz

kozmetikai szerek, ékszerek tárolására alkalmas henger alakú, lábakon álló edény Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet

Ficoroni - cista


Heracles, Iolaus and Eros_Cista_Ficoroni_footo


Ficoroni Cista


Szónok Aulus Metellus Kr.e. II-I. sz. bronz Firenze Museo Archeologo Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet

Aulus Metellus



Kr.e. 500. körül

Capitoliumi farkas

Bronz Róma Capitolino Museum Romolus es Remus Mars isten és Vesta szűz fiait a Tiberisen egy kosárban a farkas találta meg, felnevelte , és a felnőtt Romolus alapította meg Rómát , Kr.e.753. Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet

kisbronz harcos-alak, talán használati tárgy eleme, valószínűleg clusiumi műhelyből, kr. e. 560-550 (firenze). Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet

FESTÉSZETÜK Kiemelkednek a falfestészeti emlékek. Fejlett rajztechnikával vakolatba karcolt körvonalú, élénk színű festmények. Temetési szertartásokat és mitológiai jeleneteket ábrázolnak. Korai falképeik sasfejű, oroszlántestű, szárnyas „sírörző” állatfigurái a mezopotámiai ábrázolásokkal mutatnak rokonságot. Később köznapi, vidám jeleneteket festettek. Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet

tarquinia, tomba della caccia e della pesca („halászat és vadászat” sírja), freskórészlet, kr. e. 530-520.


Tarquinia bikák sírja - freskórészlet, kr. e. 530-520


.

orvieto, tomba golini, túlvilági lakoma ill. triumphus ábrázolásával, kr.e. 360-350 k


orvieto, tomba golini, túlvilági lakoma ill. triumphus ábrázolásával kr.e. 360-350 Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet

tarquinia, tomba dell’orco i, freskór zlet velia spurinai alakjával, kr.e. IV. sz. eleje Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet

tarquinia, tomba delle leonesse („nőstényoroszlánok sírja”), részlet, kr. e. 520 k.


vulci, tomba françois, freskórészlet trójai foglyok kivégzésének jelenetével, kr.e. 350-325 k


tarquinia, tomba del triclinio „a triclinium sírja” freskórészlet fuvolás ifjú alakjával, kr.e. 480-470. Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet

tarquinia, tomba dei tori bikák sírja, freskórészlet achilleus és troilos, kr. e. 540 k. Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet

ETRUSZK MŰVÉSZET. i.e. VII-IV század. Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet

Recommend Documents