1 Kur Geza: ETRUSZK-MAGYAR ROKONSAG (N Y E L V I E S M U V E L T SD G I E M L E E E K ) I M DCCCCLXVI2 K ur G iza: Etruszk - magyar rokonsdg3 4 ETRUSZ...
ETRUSZK-MAGYAR ROKONSAG (N Y E L V I E S M U V E L T S D G I E M L E E E K )
I
M D C C C C LX V I
K u r G iza:
Etruszk - magyar rokonsdg
ETRUSZK-MAGYAR ROKONSAG (NYELVI
fiS M t J V E L T S f i G I
EMLfiKEK)
y'u r
— Irta: Kur G6za —
I S T E N N E L H A Z A E 'r T
1966.
W ARREN. OHIO,
USA.
Minden jog fenntartva. — Copryight by Kur G^za 151 Dickey Ave. Warren, Ohio, USA.
A kozel iniihban kezeinbe kerult ii Kiilfoldi Kul. Magyar Szcinle 1%4. e\ i 4-ik szania, amelybeii az “Etruszkok Rejtelyevel” foglalkozik az egyik cikk. Megdobbentett ez az iris nemcsak azert, inert megallapitasai koziitt csiii>aii a negyedik rovid bekezdfe nipnd igazsagokat, lianem kiiloiiosen, hogy ezeket a leszogfzett igazsagokat is a tovabbiakban elfelejti. A negyedik bekezdes ezt mondja;
“A s ctrussk nep eredelerol cs r'&videletu birodulmdrol h'd'csi't tudunk, s azt a keveset is rosssindulatu gbrog es romai forrdsbol amelyek a ket osellenscgrol, Karthdgdrol cs Etruridrol iicm sok jot mondhatlak, illePve agyonhallgattdk Skct, vayy csak ascrt sco'tuk roluk, hogy rossz hiriiket kdltsck.” A cikk tobbi r&ze ^talaban eros kerdojel ala esik es olyannak inint")siil, mint aniikor a biroi itelet a vadlott kiballgatasa, a nyoniozas lefolytatasa nelktil tehat a bizonyitekok teljes hianyabaii hangzik el. Kiilonosen ilyenek ezek a mondatok:
“Bs a tipikusan kalmdr nep, melynek kiildnben sent iudotndiiya, sc in irodalma, se egyeb szeUemi alkotdsa nem volt, olyan meglepoen magas es kierlelt muvessctet drnlt el, mclyet bdtran lehetett a klasssikusokkal egy rangba dllilatii . . . " ....... “A s etrusskok erkolcseirol vissunt keves jo t mondhatunk . . . egy elveteg, nagyetkii, botorku nep volt, melynek uyilt es cinikus erkdlcstclenseget meg a nem kenyes roniaiak is megrottdk . . . " Nem akarok beszelni arrol, hogy az etruszkok tiidomanyai)61 eloskodik meg ma is a vilag, mikor pi., a boltives epitkezest gyakorolja . . . Feleskeges szolnom arrol is, hogy az orvosi tudomany teren osszehasonlithatatlanul magasabb fokoii alltak, mint az u.n. ker. kozepkor, sot az lijkor is a miilt szazad clcjeig,
liszeii az etruszkok isniertek a bonctant, mint azt etruszk feliratos, joi abrazult ndj-tdbla bizotiyitja. Irodalmuk pedig bizonyosan volt nemcsak agyagba ;s kutablakra vesve, lianetn, pi. a zagrabi mumia-burkon is, amit ha elolvas, )kvotIenul t t j s d g i r o i r i p o r t -nak minosit a ma kultur embere. Ha pedig ?olt riport, akkor kellett lenni olyaiuiak is, amiben azt kozreadtak. Mint az itruszk kiihtira elsajititoi, a roniaiak tettek az"Aota Senatus”-ban, az "Acta ^opitli”-ban, az “Acta Urbis”-ban, ok sem csak a mumiara irtak, hanem mint I napi esemenyek koz^ egyik igen erdekeset, valamilyen ujsag lapjain kozhirre ettek az ongyilkos hajos eltemetesenek lefolyasat. firdekes tudni ezzel kapcsolatban azt is, hpgy a romai ujsag “ d i u r n a ” leve, erosen rokon hangzasban a “t i u r i m” etruszk szoval, aminek jelentese: ‘gyorsan osssessednf’ valamit, a riporteri munkat tokeletesen jellemzi. A “iiagyetkii” “botorku” jelzoket az erkiilcstelens^ bizonyitasara hasznalni ■iiiegba a “ncm kenyes romaiak”- tol ered is a megallapitas, - nieresz dolog. IV. Gyorgy angol kiraly uralkodasa alatt a reszegeskedes olyan nagy volt A.ngliaban, bogy az emberek ton<egesen fetrengtek reszegon az utcakon & tniattuk a kozlekedes sokszor niegakadt . . . Orleani Fiilop pedig, aki Franciaorszag kornianyzoja volt XIV. Lajos kiskorusaga alaitt, minden nap reszegen keralt az agyba, s egyik tisztviselojet magas kitiintet&sel jutalmazta azert, mert ez negyven esztendon at egyszer sem ment jozan fejjel aUidni . . . Ha a tortenelem sem az egyiket, sem a masikat nem irja Anglia, iUetve Franciaorsz^ rovasara, niiert irnank az etruszkokera azt, amit csak rosszakaratu ellensegeik allitanak feloliik? Hiszen ezeknel ezt a kilengest - ha valosag ez a roluk valo “megallapi tas” - menti es magyarazza az elnyomottsaguk. Ugyan olyan keserii tiinetnek minosithetu ez is, mint amit az idegen uralom ala kenyszeritett magyars^ eleteben, sot az idegenbe kivandoroltakiial is meglathatunk. Eloszor a nemes lelkivotiasok kezdenek elparologni . . . de megmaradnak, sot belyettiik kitermelodnek azok a testiek amik legtiibbszor evesben & ivasban nyernek kielegiilest. “Esscm, ki tudja, Icss-c holnap? . . . "Borba bntom a bdnatom"I Ha elemessuk czcket a mondatokat, idegen foldon, vagy uralom alatt okvetlenul kideriil beloliik a gydkertelen, vagy elnyomott clet ellen valo nids videkezesi lehetdseg hijjan a narkotikum! Ezek a jelzok tehat nem igazolhatjak - ha igazak volnanak is - az etruszkok erkolcstelenseget. Azon a voiialon pedig, ahol az “erkolcs” valodi ertelme szerhit mutatkozik, az etruszkok peJdaadoja lehetnek minden idoben az egesz vilagnak! Erkolcstelensegnek minosul nem ok nelkiil a hazassagon kivuli nemi elet! De vajon a "Jus primac noctis'’-t hova sorolhatjuk az u.n. ker. vilagban, egeszen
lu ujkurnak csukiieni u Icgululso szazadaig a jobbugysag ideje alali.-' Az utniszkoknal iieni volt ilyen torveiiy, de pi. Hierocles syrakusai nenies t6r\ cnytelen fiabol kiraly lett (II. Hiero), iiem pedig nielldzobt, felretolt “zabi” gyerck, aiiiilyen olyan sok van az u.n. erkolcsos ker. eniberi tarsackloinban. E r k o l c s o s a tiszta csaladi elet! De ha csak az etruszk sireiiilekeket iiezziik, nein htisegcsen 61eli-e ott is az etruszk ferfi a velc cgyenraiigiiiiak clisniert asszonyat, akit mar 6 is felescgnek nevezett?! Mi dUaldban as crkiilcs? Az onibertarsak, mas emberek elet lehetusegeiiK-k a niegadasa. Az a szaintalan etruszk sir, mely felirataiban felszabaditottakrol beszel, akik aztan, mint ilyenek hozzatartoztak uraik csaladjahoz, sot meg :izok sirjaiba is temetkezhettek, azt bizonyitja, liogy az etruszkok erkolcsosebliek voltak, mint |)l. az a ker. iirasag, akinck szolgaja, niikor eletet adta nraert, csak a temeto sarkaban kapott nyugvo helyet. Az igazi erkolcs: a szabadsag, testveriseg, cgyenloseg becsiiletcs bctoltcsc! Az etruszkoknal ezt megtalaljuk, de ha beleneziink ebbe vilagba, ahonnan elliangzott az etrusznok elleni vad. nem latunk-e szornyii megkiiliinboztetest ember es ember kozott nemzeti, faji hovatartozandosaga niiatt? Mi van Erdelyben, a Felvideken s mindenfele a szelszort, a haziijatol letepett s idegenek iiralma ala kenyszeritett magyarokkal? Irtjak, elnyomjak. vagy felretoljak oket csak azert, mert magyarnak szulettek! Az etrnszk sirokban ott vannak a gombolyii, a hossznkas fejii, a negroid stb. tipusu cmber-csoiitok. mert az etruszk nem tett kiilonbseget ember es ember kozott, hanem az o “erkolcse” szerint testvernek tekintette valamennyit . . . De egyelore eleg ennyi, inkabb beszeljenck maguk a etruszkok.
□ Nem regen kaptam L u i g i L a i i z i olasz etruszkologusnak 178y-bcn megjelent “Saggio di Lingua Etrusca” ciniii munkajabol az itt bemutatott facsiinilet, aniely tizennegy etruszk sirfeliratot kozol eredeti nyelven es irassal. I^zck a feliratok nemcsak az etruszk-magyar rokonsagot bizonyitjak, lianem az etruszk lelkisegnek is nagyszeru kepet adjak. Mar ez is elegs^esnek latszik alioz, hogy az incriminalt cikk szerzoje belassa tevedfe^ & a gondolkodo cmberekkel egyiitt megismerje & elismerje az etruszk nep lelki es igy erkolcsi ncmesseget is.