Nro. 2. A' FELS.
CSÁSZÁR, ÉS AP.
KEGYELMES Indult
Bétsljol
KTRALY
ENGEDELMESÜL.
Kedden Januaiiiis5-d'ik napján 1813-d'iit esitendüberw
B é t s. - l S - Hertzeg S c hu> a r t z e nb e r g vezérlése alatt lévő Austriai ssgítő armadától Jan. 1 só napján, érkezett Bétsbe a' hivatal szerént való legújabb tudósítás, a' melly D e c . 24-dikén indult £ i aiistoköól, a' hol akkor Volt a' f ő h a d i s z á l l á s . Ezen tudósításban úgy adatnak e l ő a' leg újabb környülállások, hogy a ' m i armadánk,, minek ti tánná néki tudtára esett volna j hogy a' Fr. se regek Wi In át óda hagyták , a' maga N i e s w i t z és Síutzk felé kiküldözott tsapatjait & ion int mellett D e c , 14-dikén öszsze v o n v á n , innen a' Siemen felé kezdett n y o m u l n i , hogy t o v á b b i fordulásait a' szerént, mint a környülállások kívánni fogják, vagy Gr odri 9 vagy pedig £ i-
1
S
14
a lysto k felé folytathassa : hanem a' későbbi környülállások, tsakugyan arra határozták f ő v e . z á r u n k é t , hogy Bfalystokon által a? Warschaui Hertzegségbe n y o m u l j o n - b é seregeivel,; a' melly iplánumát oJJy szereatsésen is végre hajtotta f ő vezérünk, hogy kiküldött tsapatjai k ö z z ű l tsak egyet is el nem foghatott az ellenség, és e g y é b kárt sem tehetett. *
*• '
#
Budáról azt írják D e c . 31-dikén, h o g y ott o l y nagy és tartós hideg volt néhány n a p o k tól f o g v a , a' millyenre nem könnyen emlékezn e k , és hogy Dec. « 8 dikán 16 gráduson fellyfíl mutatott a' hideg mérő. — M i is írhatjuk Bét sb ől, hogy itt is ugyan a z o n napon v o l t az idén a' leg nagyobb h i d e g ; 15 és íógráditsok között állott a' hidegmútató: de nevezetesebb v o l t a z hogy a? hideg i d ő oly hirtelen m e g v á l t o z o t t , hogy 2 4 ó r a múlva a' nulla körűi járta' hidegmutató. Azóltaváltozás nélkül tart az o l v a d á s , '3 a' leg rútabb sáros i d ő . M é g esső is esik né melykor. Warschaui Hertzegség. , D é c . 22-dikén írták Warschau v á r o s á b ó l , ' hogy a' külső dolgokra ü g y e l ő Frantzia Minister á ' B a s s a n ó i H e r t z e g , néhány napokig v a l ó ott múlatása után Paris felé útnak indult. U g y a n ezen Hertzeg Berlinen által folytatván útját Pá^ ris felé Dec. a ^ d i k é n , néhány óráig tartó audi. eritzián volt a' K i r á l y n á l , a' melly után Frantzia Cs> Adjutáns Gróf N a r b o n n é v o l , a' Castiglioni H e r t z e g g e l , és Gróf Desaix Osztályos Generá lissal együtt, a ' K i r á l y n á l eb^ T
»5 A* Lengyel Szövetség meghívó hirdetést in tézett a' nemességhez az e t á n t , hogy a' haza v é delmezésére mitmyá ok keljenek- fel éá fogjanak fegyvert. Sem korosság sem rang meg nem ment senkit a z insurgálastól. A ' ki maga fel nem kel. het, rnás jó, egésséges, erős embert tartozik állí tani. L ó v a l és leg alább e g y láatsával fel kell készülve lenni minnyájoknak. 8agy Britannia. A ' , I o ndoniak a' Moskau városának elé gébe által szerentsétleuségre jutott Oroszokról m e g e m l é k e z v é n , gyűjtetném tsínáltak számokra, a' m e l l y a' műit December' elejéig már valami harmadfél millió forintokra telt volt. A ' Régens Princztől mostanság a' Parlamentomba küldetett követségek kőzött ez a' kettó' v o l t a ' n e v e z e t e s e b b , először, hogy L o r d W e l lingtonnak a' hazához mutatott rendkívül v a l ő szolgálótaiert 100,000 font sterlingeket ( a ' mi já pénzünk szerént valami e g y millió forintokat) — másodszor, hogy az Orosz birodalomnak hstr di segedelmet, határozzon a' Parlamentom. A z elsó't a' mi i l l e t i , ez minden ellentmondás nélkül meghatároztatott. Lord Liverpool a z z a l is magasztalta ennek alkalmatosságával egyéb dítséretek között L o r d W e l l i n g t o n t , hogy ó' azon g o o o font sterlingekből álló fizetést, mellyet néki P o r t u g a l l i a , mint f ő v e z é r n e k fizetni tartozott, sőt fizetni is akart v o l n a , el nem f o g a d t a , e z t m o n d v á n , hogy néki illendően meg jutalmaztatja A n g l i a minden érdemeit, és o azt kívánja, h o g y ez a ' s u m m a a* magokat megkülömböztető Portugallus tisztek között osztattassék-ki. — A ' m i a z Orosz birodalomnak adaodójhadi segedelmet illeti,
J6 ez ellen, az Angliai bevett rendtartás szerént, mint a' Ministeriuai'kívánságaioak mindenkori ellenzői, •most is eUeneszegezték magosat W"itkb r ea d és Burdett nevű két neveze'es ellenkező em berek , azt mondván , h o g y az ember maga ma gához lévén legközelebb, magát segíttse inkább mint más távolabb l é v ő k e t ; elegen vannak A n g l i á b a n , kiket ez a' hadakozás Ínségre juttatott, e / e k n e k k e l l inkább azt a' summát k i o s z t a n i , m e l l y e t az A n g l i a i Ministeriurn az Orosz biro dalomnak akar adni A ' Prineznek ezen kívánsága fe ett való további tanátskőzás a' k ö v e t k e z ő illésre títe?ett által. —- (Ezek az A n g l i a i dolgok a' Párisi újságokban jöttek - k i . ) v
Hadi Történetek. Végezete a' Fr nagy ármáda 29-ik bulletin jének, mel'y a' közelebbi M , Kurir* utolsó l a p ján félbe" mar'idott: — , , A ' Be'lunói Hertzeg a' maga résziről hat hatósan megtámadta az ellenséget, megverte azt, elfogta 5 vagy 6 száz c r i b e r e i t , és a' hídtól e g y lövcsnyi távolsígra tartóztatta őtet. G e o . Főúr. ni-er Siép bevágást tett a' lovassággal. A Bereczínai verekedésben sokat szenvedett a' V o l Tiyn'iaí ármáda. A ' R e g g i ó i Hertzeg (Otulinot) jnegsebesedett;. oldalban tsapta - meg egy puska g o l y ó b i s : de nem veszedelmes a' sebe. M i N ó v . 29 díkén megmaradjunk a' tsatázó m e z ő n , a' honnét V í i g y Minsk vagy pedig Wilna felé folytat hattuk volna további utunkat. A ' Minsk felé menő •út egy erdőn és m i v e l e t l e n m o t s a r a s hellyeken yiszen által, a' hol l e h l e d e n lett volna meg Mai az armadának. A ' Wilijai nagy út ellenben k i fekvés3 vidékeken megyca által. A'. Iq1
e
o
ó
1 7
vasság nélkül maradott 's tsak kevés munitziőval bíró armadának, a' 30 napokig tartott utazás miatt e l l a n k a d v á n , »s betegeit és ennyi vereke dések után mégsokasodott sebeseit magával bozv á n , szükséges vala megérkezni a' maga iinumaihoz.
rnaga-
N o v . 30-dihán Píechnitsiben, D e c .
i-ső napján Slaikiben, 3-dikán pedigMolodetschhóban v o l t a' hadi szállás, a'_ hova megérkezett hozzá W i l Inából az
első
szállítvány. " Minden
sebesek , bagázsiá 's egyebek , a'
rnik az ármá-
dát a* menetelben akadályoztatni stokták , W i l nába
küldettettek.
Mind
ezeknek
kevés szókkal annyiban áll , h o g y
resúltátiimá, az
armadá
nak , a' fenyíték, a' lovasság, az artiléria, 's egyéb készületek'
helyreállíttatására, és nyugodalomra
van szüksége'. lom.
L e g első szüksége
a' nyugoda
A ' készületek és l o v a k már érkeznek. Ge
nerális Buróiernek --már 20,000 darab lovai álla.' nak készén külömbkülömb
tartalék
Á z artiléria már kipótolta a' A ' Generálisok,
tisztek,
hellyeken.
maga ves2teségir.
és közemberek sokat
szenvedtek a' strapátzia és szükség miatt.
Sokak
elvesztették bagázsiáikat rész szerént lovaiknak elveszése, rész szerént a' K o z á k o k ' miatt.
leskelődések
Sok magános embereinket, a'hellyeknek
méregetésekben
foglalatoskodó inzsinör;einket
és sebeá tisztjeinket, a^ kik
f
vígyázatlanúl utaz
ván, a' veszedelemnek akarták
inkább
kitenni
magokat, mint sem hogy a'szállítvánnyal utaztak volna, a' Kozákok'kézire kerültek. A'Császár ezen mozdulások alatt a» maga testőrző seregének k ö zepében úíasíott szünetlenül,
mellynek lovassá
gát az
pedig a' Dantzkai
I s t r i a i , gyalogságát
Hertzeg vezérelték.
A ' Császár meg volt eléged*.-
1.8 v e azon jó indulattal,
mellyet a' testó'rzó' sereg
kimutatott, m e l l y szerént az mindenkor kész volt meg jelenni mindenütt, a* hol a'
környülállások
k í v á n t á k , a' melly környülállások
azonközben
mindenütt, olyanok v o l t a k , h o g y ezen seregnek tsak a' megjelenése elégséges v o l t , és nem lett verekedni.
kel«
A ' Császárt mindenütt a' Neuf-
chateli H e r t z e g , a' N a g y
Marschal ( D u r o c ) ,
a'
N a g y Lovászmester , 's a z Adjutánsok, és e g y é b U d v a r n o k o k kísérték.
A ' Frantzia
lovasságnak
ű g y oda lett v o l t minden l o v a , hogy azon tisz teket, a'kiknek tsak egy l o v o k megmaradóit, öszsze lehetett gyűjteni 's beló'llök 4 Svadront for málni , mellyek k ö z z ű l egyikegyik 1,50 emberek b ő l állott. sterek
A ' Generálisok K a p i t á n y i , a z Ober-
altiszti
szolgálatot tettek
benne.
E z a'
szent sereg, m e l l y a' N á p o l y i K i r á l y ' f ő v e z é r sége alatt Gen. Gr ou c hy
által v e z é r e l t e t e t t ,
sohol semmi mozdulásokban
le nem vette sze
meit a' Császárról.
A z ő Felsége' egéssége soha
nem v o l t j o b b , mint e k k o r . "
*, * A ' Petersburgi újságban ezek j e lentetnek ; — , , „ A ' N á p o l y i K i r á l l y a l (Tarutin o mellett O k t o b . ig-difcán) történt ütközetre, és Moshau városának a'Frantzia seregektől lett kiüresíttetésire n é z v e , ugyan azon hónap' ( O k t ó b e r ) 28-dikán közönséges innepi solennitások tartöttattak Petersburgban. .— „ A Svétziai K o r o n a ö r ö k ö s 's ennek fia
Ős
ik ár, az Orosz birodalombéli Sz. András Rendje? y e l ; Svétziai
GenerálmájorGrófLöwenhielm,
•*# Prosz Generálmájorpk
Ilowaishi
H.So~
1
9
polsky a' Sz. Anna Rendjének első rangú czí' m e r e v e i ; Swécziai Generállieutenant Gróf Mör« « r , ; ' s Orosz Generálmájorok Kosakovszky és He Ifreich ugyan ezen Rendnek gyémán tos czímereivel ajándékoztattak-meg. — }
„ H e r t z e g Kutusow egy gyémántos és bo rostyán' koszorúval felékesíttetett kardot •— L o vasság' Generálissá Báró Bennigsen Sz. And rás Rendczímert és 100,000 Rubelt — 's mind azok a' katonák, a' kik a'feljebb említettl napon és hellyen a' N á p o l y i Király ellen való vereke désben jelen voltak, fejenként öt - öt Rubelt kap tak ajándékba. < * A ' Petersburgi újságbán külömbkülümb bú /let i n e k jöttek -ki a z Orosz nagy armadától azon N o v e m b e r i történetekről, mellyek már esmeretesek Olvasóink előtt a' Frantzia tudósítá sokból. Nérnelly környülállások e'képpen adat nak e l ő ezen Orosz bulletinekben: — , , , , A ' nagy ármáda nyomban követi a' Fr» se regeket. N o v . 7-dikén megtámadtunk Dorogobusz mellett egy Fr. E z a k a s z á r m á d á t ; sok embert m e g ö l t ü n k ; elfogtunk 600 embert és 6 ágyút. N o v . 8-dikán megtámadta Gea.Platow a'Fr. 4-dik armadát a' Euchowczinai úton, és azt egés.zszen semmivé tette. A z ö s z s i e z a v a r o d á s közönséges volt. Elfogtunk 62 ágyút, sok pus kaporos szekeret, az ellenséges sereg' b a g á z s i áját, archívumát, plánumait, Soissons nevíí Ge nerálist, 100 tisztet, és 3500 embert. — =
, , G e n . MUloradovich
ágyút
vett-el
a' Soloiyijewi
N o v . 9-dikén 21 tsalábap.
Éppen
20
•akkor"'Gróf Orlotv-Denisoiv is elfogott a' Smoleoski úton L a c h o w mellett I O Q O e/nbert, h egy azután k ö v e t k e z e t t öszszetsapásban, a ' h o l az ellenségnek 2 0 0 0 emberei elhullottak, Gen, Jlugereaut arra hénszerítette, hogy magát 65 tisztekkel és 2O00 közemberekkel együtt fogságra adja. Ugyan ezen Generálisunk ugyan a z o n Da< pon 'KlimentiooíV nevű faluban az ellenség né hány lovas Regemenijeinek tartaléhjokra ütött, a' hol ismét 1500 elesett, és 13O0 elfogatott em bereket, 400 e l e s é g v i v ő szekeret, sok vágó mar h á t , "s valami 1OO0 l o v á t vesztett az ellenség. • Még egy régibb tudósításban epekőt írja az Orosz f ő vezér H . Ku t us ow: — , . N o v . 3-di. kán réá ütött v o l t Gr, Orloiv - D e n i s o w Wias. mánál a' megveretett ellenséges Regernentek' külömbkülöinb tsapatjai&ra; a'kik ugyan vakme rően oltalmazták m a g o k a t , de ismét megveret tettek. Elvettünk az ellenségtől e g y á g y ú t , és 40 külömbkűlömbféle prédával terhelt szekeret. E l f o g t u k : a' Bassaooi Hertzeg' Camuse nevű T i t o k n o k ját a' Ganceliariájával e g y ü t t ; Hartuog testőrző Kapitánt, Schwabhaus Stabaiis Auditort,' és á' M . N e y armadájának3 commissariusait 130 • közemberekkel egyetemben. Ugyan ezea napon elfoglaituk egy verekedés u'táü VViasma városát, » a' m e l y b ő l bajonét által kergettetett - ki aa el lenség. Á Pernaüi Regement rontván - bé oda l e g e l ő i , lobogó zászlókkal, ás d o b s T Ó mellett nyi tott-magasak útat a' hólt testek közt. Hárorn, 6 . m . a'-Vice 'Király ,' M* Davousi és N e y v e z é r léssek alatt l é v ő ellenséges armadák voltak je len a' verekedésben. Az ellenség' holtakból és sebesekből álló vesztése reá ment. 6000 emberek re ; elfogtunk2500 embert, kik között v a a ágyú zó Generális Pelletier az Adjutánsaival, 's a' M . Davoust Stábjának v e z é r e , Morat, A ' mi vesz tésünk nem telt többre 5O0 elesteknél és sebe seknél. ™„Wiarmdnak elfoglaltatása utárí tovább' nyomultak elöljáró tsapatjaink és k ö n n y ű seré1
Y
21 geink Smolensk f e l é , a' m e l l y úton Wiasmától fogva Jeniig'kergetvén á' Gen. Platcty lovasai az ellenséget, elveltek tó'!le ezen kergetés közben, egy zászict, három ágyút; elfogtak 1000 emberi; az utasat holt testek, sebesek, és' betegek fed-tík-.bé. E g y más tudósításban •Admirális Tschitschagoff az ő 3íinsk felé való - elónyomúlását, 's " a' Gen. Winczingerode megszabadíttatását ír ja-le. > Frantzia Birodalom. Paris. — A ' Császár hazaérkezése Dec. I l d i k b e n reggel ágyuk' dörgése által adattatott tu tára a' üépnek. Délután megmutatta magát ő F.ge az ablakból az öszsze gyülekezve lévó' sokaságnak , melly aionnai örvendező kiáltással ' hsrsogtatta a' levegőt. — 20-dikban déltájban tiszteletére ment a' Senátus, a' mellynek E l ö l ü lője Gr.' La c epe de i l y e n beszéddel köszöntöt te a' thrósusban űíő Felséget: — „ ,Csaszár! A ' Sersáms a' thrőnus lábai eleibe ' h o z t a buzgósággal a' roega tisztelettel telyes s z e ; r» nts.kivánásár. •: azért',- h o g y Felséged a' maga népei közte szerentsésen megjött. A ' Felséged távolléte mindenkor nyomorúsága' nemzetre néz ve , jelenléte pedig oüy boldogság, . m e l l y az egész népet örömmel és.bizodalommal tó'lfi-el; Cs. K . Felséged megvetette « ' maga szélesen ki terjedő birodalma''.prganizatiójának' minden fund.arnentomos 'oszlopfiit: de sok tárgyak vannak tsakugyac m í g is "hátra, a' mellyeket .még. job ban meg kell fundálni , vagy el kell végezni. A ' mi Státusunk eges*, tökélletességre való vitettetésének leg kissebb haladása, nemzeti szerérttséílenség. A z a l a t t , hogy Felséged a'maga g y ő zedelmes seregeivel a' fő várostól goo óra távol, ságra volt, azon emberek, á'fcifc azon fogházakból szöktek vala - k i , . a ' hol a' Felsége jósága őketa' magok azelőueni bűneik által érdemlett halál tól roegmentatte v a l a , ezen f ő városban me^ akarták a' közönséges rendet zavarni, Elveilét. s
22 büntetését a' magok új bűnöknek. Szerentsés F r a n t z i a o r s z á g , m e l l y e t a' maga monarchiái Constitutiója, a' p o l g á r o k k ö z ö l t v a l ó egyénétlenkedésnek, 's a' részrehajlás véres g y ü i ö l s é g é nek ártalmas k ö v e t k e z é s e i , és a' rev.>lutzióból f o l y ó rettenetes rendetlenségek ellen, o l t a l m a z . — , , A ' Császár' első Tanátsa, a'Senátus , m e l y nek tekintete tsak akkor áll fenn , mikor azt a' Császár kívánja, és megmozdítja, a' M o n a r c h i á nak és a Felséged thronusánafc a' negyedik D yn a s ti áb an v a l ó megtartatására á l l í t a t n i - fel. A ' Frantzia birodalom és a' j ö v e n d ő v i l á g mrg fogják látni, h o g y á, minded környülállások k ö zött hűséggel telyesítette ezen szent kötelességet; annak minden tagjai mindenkor készen lesznek a r r a , hogy a' nemzeti bátorság' és boldogság' ezen palládiumának védelmezésébén,meghaljanak. A ' mi régi Dynastiáinknak kezdetekben nem e g y szer láttuk, hogy azt parantsoltík a' Monárchák, h o g y minden reíldíí és rangú Frantziák esküdje nek - meg a ' k o r o a a ö r ö k ö s n e k hűségére; megtör tént némelykor az i s , hogy az ifiú Princznek , ha az ő ideje m e g e n g e d t e , az ő j ö v e n d ő b é l i mél tóságának 's országlása tartásának jelentéséül, a' koronát a' fejire tették. — „ A z a' szeretet, m e l l y e l a' Rómái Kirdiyet&nx az egész nemzet viseltetik, b i z o n y sága valamint annak a' hajlandóságnak, m e l l y e l a' Frantziák a' Felséged' vére eránt viseltetnek, úgy annak a' belső érzékenységnek i s , a ' m e l l y minden polgárainknak megnyugtattatásokra szol g á l , 's ezen Felséges Gyermekben, az ő hoizájoktartozóknak bátorságokat, v a g y o n a i k nak oltalmazóját, 's a' belső meghasoalásoknak, belső nyughatatlankodásoknak és politikai f e l f o r dulásoknak, mint a* népeket meglátogatható leg n a g y o b b ostoroknak m e g a k a d á l y o z u t ó j á t , s z e m lélteti véllek. —- ' . •' „Császár Felséged a' Moskaui tornyokra fügr gesztette a' Frantzia zászlókat, A z ellenség tsak az á l t a l gátolhatta-meg á' Felséged g y ő z e d e l > 1
meit, és tsak az által alhatott plánumának eleibe, hogy a' de.sp ot a uralkodóknak rút eszközeik! hez folyamodott, a' midón mirden hütár tarto m á n y a i t pusztákká tette, felégette, ós a' maga fő városát, gazdagságának k ö z é p pontját,'s ííly sok századok munkáját, a' lángok által semmivé tétette. A z o k roszszúi esmérik, Császár! a' Fel séged' s z i v i t , a' kik a' magok vad őseiknek barbarus hadi szokásaikat megújították. Felséged örömest lemondott volna azon győzedelmi je* g y e k r ő l , a' mellyek í l l y sok vérontást, i l y sok nyomorúságot okoztak az eniberi nemzetnek. A z a' buzgóság, mellyel a' birodalomnak minden részeiről gyűlnek a' zászlók alá a' múlt Septemberben meg$z(y\\\liaUil% conscripiusok, mutatja mit várhasson Felséged a' Frantziáknak buzgó indu latjuktól , bátorságoktól, és hazafiú'ságoktól a z é r t , h o g y a ' s z á r a z Európának külömbkülömb részeit a' mi ellenségeinknek béfolyássoktól meg menthessék, 's az állandó és tisztességes békés, séget megszerezhessék. - Méltóztasson Felséged a' Senátus' és a' Fr. nép' háládatosságenak, sze retetének , és megsérthetetlen hűségének- adózá sát e l f o g a d n i . " ^ Császár óképpen felelt: —„ „Senátorok ! Előttem kedves, és örömest hal l o m , a ' m i t nékem mondatok. A ' Frantzia birodalom' ditsőssége és hatalma feküdtek szíve m e n : de a' mellyek közt azokra a' tárgyakra fordítottam első gondolataimat, mellyek annak belső nyugodalmát fenntarthatják, 's az én né peimet a' belső meghasonlásofctól és a' fejetlen ség' irtóz tatóságaitól megoltalmazhatják. A ' né pek' boldogságának ezen ostorain fundáltam, a* Frantziáknak megégyesésekkel, és szeretetek ál tal, ezt a' Felséges Thrónust, a' mellyhez a' j e lenlévő i d ő t ő l fogva köttetve van a' haza' állapótja. —, , A ' félelmes és g y á v a katonák elrontják a' nemzetek' függetlenségit: de a' félelmes magistrátusok magát a' törvények' országát, a'thrvnus
-«4
•
' jussait, és ' a' társasági- rendet teszik semmi VÍ'. L e g szebb h a l i l volna annak a' katonának ha lála , ki a' ditsősség* mezején h a l - . m e g , ha egy niagistratualis személynek halála az uralkodónál', a' thrónusnak, és a' törvényeknek védelmezéseb e n , még annál is diisőssége?,ebb nem v o l n 3 . — . .• „Mtdőn én Frantzia országnak ujjász tilosét, munkába vettem, életemnek bizonyos esitciaií'fcig• való megtartatásájt kért m a' gondviseléstől, E g y szempillantat a'.att s o k . t ' él lehet ronttni: de az idó'nek segedelme oélkü .nem azt lehet i <:úíí felépíteni. A ' Státusodnak 'eg nagyobb szüksé gek van a' próbára kész magistratuális személyek„ A ' " m i őseinV parola.szavai voltai;: — yP K irály meghalt; (fljen a' K i r á ly ! F 2 en -kevés S i ó k b a n van a' Monarchiának f.'ibb bol dogsága 'befoglaltatva. Én a?t tartom, h o g y n e peinmek elrnebíli tulajdonságaikat, m e l l y e l ők külombkúlöínb századokban kimutattak, jól ki tanultam; mindent megfoutóltam, valami tsak <>' rni históriánknak külömbkiüömb szakaszaiban történt; 's még tovább is fogok rajta gondolkoz ni. — „ A z a' hadakozás , mellyel én az Orosz bi rodalom ellen folytatok, poli tik ai hada ho zás. Ezt én mérgelődés (indulatosság) nélKÜl folytattatom; jó szívvél megkíméitem.volna ezen országot azon 'veszedelmektől, mellyeket ma?a tsinált magának. Lakosainak nagy részit felfegyverkeztethettem v o l n a önnön maga elten, ha a' rabszolgáknak felszabadíttatásökat kikiáltana n volna. Ezt sok faluk magok kívánták t ő l l e m , de én az Orosz birodalomban ezen embereknek v a d durvaságokat megesmérvén, nem fordítottam hasznomra azt az e s z k ö z t , a* melynek sok famí l i á k ' halála 's leg rettenetesebb megbüntettetése lett volna a következése. A z én armadám vesz teséget szenvedett : -de ez azért történt, hosv a' téli hideg idő előtt eljött. Elfogadom előttem kifejezeti" hallaudóságaitókat," 1
