Esélyteremtő Programterv Devecseri Járás

Esélyteremtő Programterv Devecseri Járás

ÁROP-1.A.3.-2014-0044 Területi Együttműködéseket segítő programok kialakítása a Devecseri Járásban

Tartalom Vezetői összefoglaló......................................................................................................................................1 Bevezetés .....................................................................................................................................................1 A Járási Esélyteremtő Programterv funkciója; helye és szerepe a szak- és fejlesztéspolitikában..................1 A Devecseri Járás településeinek Helyi esélyegyenlőségi Programjai...........................................................2 A Devecseri Járás bemutatása a Helyi Esélyegyenlőségi Programok szempontjából releváns adatok szerint ...................................................................................................................................................................... 4 Demográfiai adatok..................................................................................................................................4 Jövedelmi és vagyoni helyzet..................................................................................................................28 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció...................................................................................28 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások.......................................................................................................................................34 Lakhatás, lakáshoz jutás......................................................................................................................42 Szegregáció.........................................................................................................................................45 A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység..............................................................45 A nők helyzete, esélyegyenlősége ..........................................................................................................60 Az idősek helyzete, esélyegyenlősége.....................................................................................................66 A fogyatékossággal élő emberek helyzete, esélyegyenlősége.................................................................71 Humán közszolgáltatások a járás településein............................................................................................75 A közszolgáltatások várható fejlesztési irányai............................................................................................76 Javasolt intézkedések..................................................................................................................................76 Összefoglaló a járási esélyteremtő programtervet potenciálisan támogató forrásokról.............................78


Vezetői összefoglaló A Devecseri Járás Esélyteremtő Programterve a Helyi Esélyegyenlőségi Programokra épülve, azok megvalósítását segíti elő, erősíti a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést. Célkijelölése egyszerre veszi figyelembe a Nemzeti Felzárkózási Társadalmi Stratégia célkitűzéseit, továbbá a Devecseri Járásban tapasztalható demográfiai és társadalmi-gazdasági folyamatokat. A három éves időszakot felölelő adatelemzés eredményeként megállapítható, hogy a járás települési nem egy homogén szerkezetű egységet alkotnak: egyes települések tekintetében szélsőséges eltérések tapasztalhatóak. Igaz ez többek között az öregedési indexre, a lakások komfortfokozatára, és a hátrányos helyzetű gyerekekre is. Annak érdekébe, hogy a Devecseri Járás érdemben hozzá tudjon járulni az EU2020 társadalmi befogadással kapcsolatos célkitűzéseihez, hosszú távon a társadalmi és munkaerő-piaci integrációt tűzte ki céljául. Ennek érdekében a legfiatalabb korosztályoktól kezdve, a gyerekekre és a gyerekes családokra koncentrál, hogy képességeik kibontakoztatása, a köznevelésben való részvételük elősegítse aktív állampolgárságukat. Figyelembe véve a közeljövőben várható változásokat a gyermekjóléti ellátásokban, egy gyermekjóléti fórum létrehozását javasolja a járás valamennyi érintett szereplőinek bevonásával; ezzel biztosítva, hogy a járás valamennyi településén felnövő gyermek megfelelő színvonalú szolgáltatásban részesülhessen.

Bevezetés A Devecseri Járási Esélyteremtő Programterv a helyi esélyegyenlőségi programokra épülő olyan dokumentum, amely a járáson belül felmerült problémák komplex kezelésére tesz javaslatokat. A programterv az ÁROP-1.A.3.-2014-0044 azonosító számú projekt keretében készült. A Járási Esélyteremtő Programtervek (EPT) elkészítését támogató pályázati konstrukció háttere a következő: „A konstrukció szervesen illeszkedik az ÁROP 1. prioritás célkitűzéseihez, mely a folyamatok megújítását és a szervezetfejlesztést helyezi a középpontba, amelynek részét képezi a társadalmi felzárkózás érdekében eredményes, befogadó és költséghatékony szervezetek kialakítása és fókuszba kerül a partnerekkel való közös gondolkodás, továbbá a közszolgáltatások minőségének javítása. A magasabb közigazgatási teljesítmény elérésén túl ezen prioritás célja az eredményesebb és költséghatékonyabb, területi együttműködésre alapozó közigazgatási működés elérése az eljárások és folyamatok javítása révén. A térségi/járási szintű együttműködés javítja a feladatok szervezésének, ellátásának minőségét és koordinációját, ésszerű költségfelhasználást tesz lehetővé, így jelentősen javulhat a költséghatékonyság és a problémakezelés színvonala. Az egy járáshoz tartozó települési önkormányzatok együttműködése:


•

•

hatékonyabbá teszi a járáson belüli feladatellátást (jelen konstrukció esetében elsősorban a Helyi Esélyegyenlőségi Programok végrehajtása tekintetében), hozzájárul a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javításához a járásban dolgozó szakemberek koordinációs, szervező, és tanácsadási tevékenységének köszönhetően az önkormányzati együttműködésben résztvevő kistelepülések is szakmai támogatáshoz juthatnak.”

A fentieknek megfelelően a Járási Esélyteremtő Programterv a közszolgáltatások szervezésében javasol új irányokat, különös tekintettel azokra a kihívásokra, amelyekkel a járás települései szembesülnek. Ezek a kihívások – mint legsúlyosabb, leginkább figyelmet érdemlő problémák – jellegzetes mintázatot alkotnak a járáson belül: egy-egy településen a szocioökonomóiai, a lakhatási hátrányok viszonyítottan nagyobbak és koncentráltan vannak jelen. A járáson belüli együttműködéseknek arra kell irányulniuk, hogy a jelenleg és a jövőben rendelkezésre álló erőforrások elosztása vegye figyelembe, legyen tekintettel ezekre a gócpontokra.

A Járási Esélyteremtő Programterv funkciója; helye és szerepe a szak- és fejlesztéspolitikában Míg a települések helyi esélyegyenlőségi programjainak (HEP) elkészítését jogszabály határozza meg (Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31. §); addig a Járási Esélyteremtő Programterv (EPT) az adott járás önként vállalt dokumentuma. Megvalósítását a járásszékhely település – ebben az esetben Devecser Város – koordinálja. Tekintettel arra, hogy a közszolgáltatások megszervezése alapvetően a helyi önkormányzatok feladata, a közszolgáltatások járási szintű meg-; illetve újraszervezése a Devecseri Járás települési önkormányzatainak önkéntes együttműködésén alapulhat, a járásszékhely település szakmai – operatív támogatása mellett. A helyi esélyegyenlőségi programok nem csupán önmagukban vett dokumentumok, hanem egyúttal a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) helyi megvalósítását szolgáló dokumentumok is. Így az EPT-nek ugyancsak összhangban kell lennie a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiával. Az NTFS a Nemzeti Roma Stratégiák 2020-ig tartó Európai Uniós keretrendszeréhez igazodva 10 éves időtávlatban határozta meg „a „szegénységben élők, köztük a romák társadalmi és munkaerő-piaci integrációja középtávú kihívásait, céljait és a szükséges beavatkozási irányokat.”1 „Az integrált társadalmi Felzárkózási Stratégia tíz éves horizontra előretekintő keretstratégia. Ezen az időtávon átfogó céljai az Európa 2020 stratégia hazai szegénység csökkentési céljaival megegyezők. 2008-as adatok szerint a népesség 28,3%-a (közel 3 millió fő) él a szegénységi küszöb alatt és/vagy aktív kereső nélküli háztartásban és/vagy súlyos anyagi nélkülözésben. Ezen népesség arányát 2020-ra 23%-ra kívánjuk csökkenteni. Ennek megfelelően a stratégia 1 NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA – MÉLYSZEGÉNYSÉG, GYERMEKSZEGÉNYSÉG, ROMÁK – (2011– 2020) 7. oldal


céljainak megvalósulásával 2020-ban Magyarországon mintegy félmillió fővel kevesebben élnek szegénységben és kirekesztettségben. A célhoz rendelt mutatószámok az alábbiak:”2

„A társadalmi felzárkózás stratégia célja, hogy a szegénység csökkentésében elérendő félmilliós eredmény ne (csupán) a hárommilliós népességben legjobb helyzetűek pozíciójának javulását jelentse, az intézkedések ne az érintett népesség „lefölözését” célozzák. Célunk, hogy a beavatkozások a legsúlyosabb nélkülözésben élőket is elérjék, különös tekintettel a gyerekekre, annak érdekében, hogy a szegénység átörökítésének ciklusai megtörjenek.”3 Az NTFS fenti célkitűzése, illetve annak kifejtése fontos üzeneteket hordoz az EPT számára is: 1. A HEP-ek megvalósítását szolgáló járási együttműködés a legsúlyosabb nélkülözésben élőket is el kell, hogy érjék; 2. a gyerekekre kiemelt figyelmet kell fordítani. Az NTFS-ben vállalt számszerűsített célok állása 2015-ben:

Forrás: EUROSTAT A diagram adataiból is látható, hogy a 2011-ben tett vállalás terén – a stratégia megvalósításának félidejében – nemhogy csökkent volna a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők aránya, közelítve ezzel a célállapothoz, hanem 31,1%-ra nőtt 2014-re. Azaz 2020-ra immár 8,1 százalékponttal kellene csökkenteni ezt az arányt. 2 NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA – MÉLYSZEGÉNYSÉG, GYERMEKSZEGÉNYSÉG, ROMÁK – (2011– 2020) 61. oldal 3 NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA – MÉLYSZEGÉNYSÉG, GYERMEKSZEGÉNYSÉG, ROMÁK – (2011– 2020) 62. oldal


Az előzetes tervek és szándékok szerint „A társadalmi befogadás számszerű cél elérése a középtávú gazdasági növekedéssel és a foglalkoztatottság bővülésével párhuzamosan várható. A középtávú növekedési és foglalkoztatási várakozásokkal összhangban ezért 2013-ig a három indikátor közül elsősorban az alacsony munkaintenzitású háztartásban élők arányának csökkenése prognosztizálható – rövidtávon elsősorban a közmunkaprogramokba bekerülő tartós munkanélküliek számának emelkedésével. A másik két mutatóban és így a teljes mutatóban is csak 2015-től számítunk érzékelhető javulásra.”4 A szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők halmazát alkotó három mutató közül valamennyi növekedett 2013-ig, majd 2014-ben a súlyos deprivációban élők aránya, és az alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya is csökkent. Az előbbi csökkenés fő oka a „rezsicsökkentés”, az utóbbié pedig a közfoglalkoztatás kiterjesztése. Az alacsony munkaintenzitás csökkenése ugyanakkor nem járt együtt a harmadik mutató, a relatív jövedelmi szegénységben élők arányának csökkentéséhez. Ez az arányszám a 2008. évi 12,4%-ról 2014re 14,6%-ra nőtt (összehasonlításképpen: az EU27 adatokban mindössze 0,6 százalékpontos növekedés tapasztalható ezen időszak alatt). Ez azért is fontos tanulság, mert a közmunkaprogram a fentiek szerint nem elégséges megoldás a 2020-as célok eléréséhez: bár az alacsony munkaintenzitású háztartások aránya csökkenhet, aktív munkaerő-piaci szerepvállalás nélkül a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya csökkentésének célja veszélybe kerülhet. A 2020 célkitűzések elemzése a fontos tanulságokkal szolgál az EPT-t illetően. Tekintettel arra, hogy az elsődleges munkaerőpiac keresleti oldalára szinte semmilyen hatással nincs, továbbá a közfoglalkoztatás hatása is kérdéses; az EPT-nek úgy kell elősegítenie a HEP-ek megvalósulását, hogy a képességek minél koraibb kibontakoztatására, egy integrált oktatást szem előtt tartó köznevelésre, és a munkaerőpiacon valóban használható készségekre fókuszáljon. Ez másodjára is aláhúzza a gyerekeknek biztosított esélyegyenlőség fontosságát. A helyi esélyegyenlőségi programok számba vették azokat a nemzetközi és országos szintű stratégiai dokumentumokat, amelyekhez valamilyen módon kapcsolódnak. Ezek közül külön figyelmet érdemel a Roma Integráció Évtizede Program. Az évtized 2015-ben véget ért (ennyiben a HEP-ekben való szerepeltetése okafogyottá vált); értékelésére inkább a nemzetközi színtéren került sor. A programot koordináló titkárság „Egy elveszett évtized?” címmel jelentette meg zárótanulmányát5. A program hatásosságát jól szemlélteti az egyik interjúalany megjegyzése: „Ha átlagos, hétköznapi emberekkel beszélgetsz egy-egy településen, sokuk nem tudja, miről szólt az Évtized – és az Évtized végén sok ember nem tudja, hogy egyáltalán volt egy Évtized”. Fejlesztéspolitikai szempontból a helyi esélyegyenlőségi programok fontosak, hiszen nevesítve szerepelnek kettő operatív programban is.

4 Nemzeti Szociális Jelentés 2012, Magyarország. 6-7. oldal 5 A Lost Decade? Reflections on Roma Inclusion 2005-2015. http://www.romadecade.org/cms/upload/file/9809_file1_final-lostdecade.pdf


Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program több beruházási prioritása is kiemeli: „A Helyi Esélyegyenlőségi Programokban nevesített esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő fejlesztések esetében az önkormányzatok csak abban az esetben részesülhetnek támogatásban, ha a tervezett fejlesztés illeszkedik a Helyi Esélyegyenlőségi programjukhoz.” A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program a járás számára elérhető források közül egy helyen, a Leromlott városi területek rehabilitációja c. intézkedés esetében tartalmazza azt a kikötést, hogy „A kiválasztás egyik alapfeltétele, hogy a projekttervezet összhangban legyen a város Integrált Településfejlesztési Stratégiájával és ezen belül is annak Antiszegregációs Tervével, illetve a város Helyi Esélyegyenlőségi Programjával, és megfeleljen a területi lehatárolást célzó indikátorrendszernek.” Ez a járásszékhely város, Devecser esetében lehet fontos, különös tekintettel a két külterületi szegregátumra, Székpusztára és Sándormajorra.

A Devecseri Járás településeinek Helyi esélyegyenlőségi Programjai A projekt keretében korábban dokumentumelemzés módszerével valamennyi település helyi esélyegyenlőségi programja elemzésre került. A dokumentumelemzés során a Devecseri Járáshoz tartozó 28 településből 24 település helyi esélyegyenlőségi programja (HEP) került áttekintésre6. Az elemzés során a HEP-ek elkészítésére vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés, a tartalmai és formai szempontok is a vizsgálat tárgyát képezték. A HEP-ek elkészítésének kötelezettségét az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31. §-a tette kötelezővé a települési önkormányzatok számára. A 2011. december 22-én hatályba lépett szakaszt pontosította a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól szóló 321/2011. (XII. 27.) Kormányrendelet. Ezt a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet követte. Az EMMI rendelet igen jelentős erőforrások rendelkezésre állását feltételezte valamennyi önkormányzat, pontosabban a működésüket segítő (közös) önkormányzati hivatalok részéről. A Devecseri Járás HEP-jei között megmutatkozó különbségek jól tükrözik, hogy ezek az erőforrások nem egyenlő módon álltak rendelkezésre. A HEP-ek elkészítését a Türr István Képző- és Kutatóintézet esélyegyenlőségi mentorai segítették. Az elkészítéshez biztosított HEP sablon is segítette a munkát; ugyanakkor számos HEP jelentős része nem más, mint a HEP sablon értelmező – magyarázó részeinek kommentár, helyi vonatkozású kiegészítések és adatok nélküli átvétele. Az általános megfogalmazások, a jogszabályszövegek oldalakon keresztüli idézése, a fejezetenkénti részleges vagy teljes adathiányok következtében számos „beazonosított 6 Nagypirit, Somlóvásárhely és Somlóvecse helyi esélyegyenlőségi programja nem érhető el teljes terjedelmében a hep.tkki.hu oldalról. Kerta Község nem rendelkezik helyi esélyegyenlőségi programmal.


probléma”, és ennek megfelelően a hozzá kapcsolódó „fejlesztési lehetőség” megalapozottsága is kérdéses. Néhány kivételtől eltekintve az intézkedések részletes leírásai nem tartalmaznak eredményességi mutatókat; az intézkedések értékelése ennek következtében csak szubjektív lehet majd; ami a közeledő felülvizsgálatot is jelentős hatással lesz – monitoring mutatók nélkül nem lehet objektív módon megállapítani ugyanis, hogy hogyan halad az intézkedés, részben vagy egészben teljesült-e. A HEP-ek felépítése, struktúrája gyakran nem követi a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet kínálta tematizálást – de ez nem is mindig könnyű feladat. A rendelet (2/2012) annyiban pontatlan, hogy a begyűjtendő adatok köre nem egyezik a helyzetelemzés tartalmára vonatkozó elvárásokkal (lásd pl.: helyi pénzbeli ellátások). Míg a rendelet 1. számú mellékletében csak az álláskeresési segélyre, járadékra, aktív korúak ellátásra jogosultakra vonatkozóan javasol adatot gyűjteni, addig a 2. számú mellékletben ez szerepel: „3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások” – az utóbbi ellátási kör jóval tágabb. Érzékelhető zavart okoz a HEP-ekben, hogy a „gyermekvédelem” fogalma a rendelet 2. mellékletének 4.3 e) pontjában nem egyértelmű. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény III. fejezete teljes egészében a gyermekek védelmének rendszeréről szól – nem csak a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások tartoz(hat)nak ide. Ha a jogalkotó a „személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások”-ra gondolt, akkor ezt így kellett volna megfogalmazni. Még nagyobb zavart okoz a rendelet 2. mellékletének 3.6 c) pontjában található „fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés” megfogalmazás. Ez lehet egészségügyi vagy fogyatékosságügyi ellátás is; a HEP-ek készítői belátásuk szerint soroltak ide különféle ellátásokat, még szociális ellátásokat is. A HEP-ek egyike sem tartalmaz a helyi lakosok jövedelmi helyzetére vonatkozó adatokat, legfeljebb az iparűzési adót, mint a bevételek egyik formáját veszik számba. Bár egységes településsoros adatok valóban nincsenek a szegénységben, mélyszegénységben élők számára vagy arányára vonatkozóan, némi számolással érzékeltetni lehet a települések jövedelmi (szegénységi) helyzetét. Néhány HEP – helyesen – megemlíti, hogy a KSH számításai szerint 2011-ben 62.463 Ft volt a szegénységi küszöb értéke (ez az egyszemélyes háztartásokra igaz, a 2 felnőtt, 2 gyerek összetételű háztartások szegénységi küszöbének értéke 2011-ben 131.171 Ft volt). Azt, hogy hányan esnek e küszöb alá – amely az egyenértékesített mediánjövedelem 60%-a – s különösen azt, hogy hányan tartoznak a „mélyszegénység” fogalmával illetett halmazba (amely az egyenértékesített mediánjövedelem 40%-a), valóban nem lehet közvetlenül megtudni. Ismertek viszont például a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek létszámai, például a közneveléssel foglalkozó részekből. Az minden településen kideríthető, hogy hány olyan gyermek van, aki után rendszeres gyerekvédelmi kedvezményt állapított meg a


gyámhatóság; továbbá azt is, hogy ebből hányan vannak azok, akik alacsony jövedelmük miatt kapják ezt a támogatást. 2011-ben a szegénységi küszöb értéke 2 felnőtt és 2 gyerekes háztartás esetében 131.171 Ft, egy főre vetítve tehát 32.793 Ft volt, az öregségi nyugdíjminimum 140%-a pedig 39.900 Ft. Tekintettel arra, hogy a szegénységi küszöb értéke alapján számított egy főre jutó jövedelem alacsonyabb, mint az öregségi nyugdíjminimum 140%-a, ez azt jelenti, hogy minden olyan 2 felnőttből és 2 gyermekből álló család, ahol a gyermekek után rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt állapítottak meg az alacsony jövedelem miatt, az szegénységben él. Több HEP-ben megjelenik egy európai összehasonlítás, mely szerint „Európában szegénynek számítanak forintosítva a 46.000 Ft-nál kevesebből élők”. A HEP-ek készítésekor elérhető európai adatok szerint 226,75 EUR volt a magyar szegénységi küszöb. Ez akkor kevesebb 46.000 Ft-nál, ha körülbelül 202 FT /EUR árfolyamon számoljuk… Ezt az összehasonlítást azért sem indokolt megtartani, mert az európai összehasonlításokban vásárlóerő-paritáson átszámolt értékekkel számolnak. A legtöbb HEP változatlan formában közli a „3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége” c. fejezet bevezetőjét. Az itt hivatkozott „Cserti-Csapó-Orsós 2012” szerzőhármas nem létezik. Cserti Csapó Tibor és Orsós Anna „A mélyszegénységben élők és a cigányok/romák” című fejezetét a Varga Aranka által szerkesztett „Esélyegyenlőség a mai Magyarországon” c. kötet tartalmazza (http://wlislocki.tamop.pte.hu/dokument/eselyenloseg_kotet.pdf). Gyakori hivatkozás a HEP-ek nyilvánosságára vonatkozó fejezetekben az alábbi bekezdés: „A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre.” Ilyen monitoring vizsgálatról szóló eredményeket nem lehet megismerni a települések internetes honlapjain. A Járási Esélyteremtő Programterv készítésekor a járás néhány települése már felülvizsgálta helyi esélyegyenlőségi programját, több településen még tart a felülvizsgálat folyamata. A felülvizsgálati lehetőségek közül általában a részleges felülvizsgálat lehetőségével éltek a települések; tehát a helyzetelemzésben szereplő adatokat nem minden esetben frissítették. Ezért is, továbbá egy egységes járási helyzetkép kialakítása miatt is az EPT helyzetelemző része a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. melléklete szerint közli a releváns adatokat, 2011-2013. évekre vonatkozóan.


A Devecseri Járás bemutatása a Helyi Esélyegyenlőségi Programok szempontjából releváns adatok szerint Demográfiai adatok A lakó- és az állandó népesség változása 2011-2013 között: Megnevezés

Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) 2011 (Település)



Adorjánháza

338,

389,

391,

419,

410,

398,

163, 362, 621, 345, 4325, 512, 234, 311, 420, 291, 592, 86, 116, 79, 146,

173, 386, 629, 361, 4427, 470, 230, 342, 430, 261, 625, 87, 108, 68, 131,

171, 379, 594, 353, 4378, 458, 216, 337, 441, 257, 635, 82, 108, 64, 134,

193, 413, 699, 419, 4733, 517, 240, 366, 438, 311, 640, 107, 134, 94, 150,

190, 405, 697, 417, 4663, 503, 238, 344, 428, 304, 631, 105, 137, 94, 154,

189, 399, 676, 413, 4628, 489, 230, 336, 436, 303, 632, 100, 138, 98, 164,

Apácatorna Borszörcsök Csögle Dabrony Devecser Doba Egeralja Iszkáz Kamond Karakószörcsök Kerta Kisberzseny Kiscsősz Kispirit Kisszőlős

Állandó népesség száma 2011 (Település)



Kolontár Nagyalásony Nagypirit Noszlop Oroszi Pusztamiske Somlójenő Somlószőlős Somlóvásárhely Somlóvecse Tüskevár Vid Összesen

714, 480, 254, 985, 130, 413, 321, 653, 1100, 91, 561, 110, 14753,

690, 466, 255, 982, 136, 415, 301, 674, 1153, 75, 564, 120, 14948,

682, 462, 259, 956, 128, 409, 296, 686, 1137, 69, 563, 133, 14778,

757, 522, 289, 1052, 144, 451, 330, 695, 1202, 105, 584, 153, 16157,

733, 509, 283, 1050, 144, 439, 337, 684, 1219, 101, 585, 148, 15952,

729, 503, 284, 1038, 138, 436, 330, 686, 1208, 98, 588, 156, 15823,

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR A vizsgált időszakban a járás lakónépessége kismértékben nőtt, állandó népessége viszont 16,000 fő alá csökkent. Az állandó népesség változása nemek szerinti bontásban: Megnevezés

Állandó népesség, nők összesen 2011 (Település)

Adorjánháza

Állandó népesség, férfiak összesen 2011 (Település) 210,

Állandó népesség, nők összesen 2012 (Település)

209,


Apácatorna Borszörcsök Csögle Dabrony Devecser Doba Egeralja Iszkáz Kamond

98, 197, 342, 216, 2324, 255, 120, 197, 233,

204,


Állandó népesség, nők összesen 2013 (Település) 192,

95, 216, 357, 203, 2409, 262, 120, 169, 205,

97, 193, 345, 214, 2286, 254, 121, 182, 227,

93, 212, 352, 203, 2377, 249, 117, 162, 201,

97, 193, 339, 213, 2257, 245, 118, 179, 228,

92, 206, 337, 200, 2371, 244, 112, 157, 208,

Karakószörcsök Kerta Kisberzseny Kiscsősz Kispirit Kisszőlős Kolontár Nagyalásony Nagypirit Noszlop Oroszi Pusztamiske Somlójenő Somlószőlős Somlóvásárhely Somlóvecse Tüskevár Vid Összesen

168, 331, 51, 66, 42, 75, 362, 270, 144, 554, 75, 216, 169, 346, 602, 49, 295, 79, 8086,

143, 309, 56, 68, 52, 75, 395, 252, 145, 498, 69, 235, 161, 349, 600, 56, 289, 74, 8071,

160, 325, 50, 65, 42, 74, 351, 260, 140, 557, 74, 212, 168, 340, 606, 50, 295, 76, 7970,

144, 306, 55, 72, 52, 80, 382, 249, 143, 493, 70, 227, 169, 344, 613, 51, 290, 72, 7982,

157, 325, 50, 66, 45, 79, 352, 257, 137, 554, 71, 214, 160, 341, 604, 50, 298, 81, 7916,

146, 307, 50, 72, 53, 85, 377, 246, 147, 484, 67, 222, 170, 345, 604, 48, 290, 75, 7907,

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR Az állandó népességen belül a férfiak és a nők száma 2013-ra majdnem kiegyenlített lett, a 2011 évi 15 fős különbség mindössze 9 fősre csökkent. A 0-2 éves korosztályba tartozók száma ingadozott az érintett 3 évben; összességében 5 fővel csökkent. Megnevezés

Állandó népességből a 0-2 évesek száma 2011 (Település)

Állandó népességből a 0-2 évesek száma 2012 (Település)

Adorjánháza Apácatorna Borszörcsök Csögle Dabrony

8, 5, 12, 15, 17,

5, 6, 9, 14, 16,

Állandó népességből a 0-2 évesek száma 2013 (Település) 8, 6, 12, 11, 15,

Devecser Doba Egeralja Iszkáz Kamond Karakószörcsök Kerta Kisberzseny Kiscsősz Kispirit Kisszőlős Kolontár Nagyalásony Nagypirit Noszlop Oroszi Pusztamiske Somlójenő Somlószőlős Somlóvásárhely Somlóvecse Tüskevár Vid Összesen

130, 9, 6, 10, 7, 8, 12, 3, 3, 5, 8, 30, 9, 1, 30, 2, 29, 11, 12, 38, 2, 15, 6, 443,

135, 6, 4, 4, 10, 9, 11, 1, 2, 4, 11, 30, 8, 1, 31, 4, 20, 12, 17, 38, 3, 12, 4, 427,

121, 5, 2, 5, 13, 8, 11, 1, 2, 3, 12, 30, 7, 4, 31, 3, 24, 12, 18, 49, 3, 16, 6, 438,

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR A 0-2 éves korosztály létszáma a járás 28 települése közül csak 10 településen (Apácatorna, Kamond, Kisszőlős, Nagypirit, Noszlop, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely, Somlóvecse és Tüskevár) mutat növekedést (és ebbe az akár 1 fős növekedés is beletartozik). Az összességében 5 fős csökkenés nem jelentős mértékű. Megnevezés

Állandó népességből a 0-14 éves férfiak száma 2011 (Település)



Állandó népességből a 0-14 éves nők száma 2011 (Település)



Adorjánháza Apácatorna Borszörcsök Csögle Dabrony Devecser Doba Egeralja Iszkáz Kamond Karakószörcsök Kerta Kisberzseny Kiscsősz Kispirit Kisszőlős Kolontár Nagyalásony Nagypirit Noszlop Oroszi Pusztamiske Somlójenő Somlószőlős Somlóvásárhely Somlóvecse Tüskevár Vid Összesen

41, 18, 33, 52, 41, 380, 33, 16, 23, 29, 24, 40, 9, 8, 5, 16, 51, 42, 16, 89, 8, 50, 32, 58, 96, 6, 45, 17, 1278,

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR

38, 17, 27, 55, 41, 362, 30, 15, 19, 29, 20, 38, 8, 8, 6, 19, 46, 38, 12, 88, 8, 46, 28, 51, 95, 6, 45, 15, 1210,

38, 18, 29, 48, 40, 339, 27, 15, 20, 31, 19, 38, 6, 6, 8, 24, 45, 37, 16, 83, 7, 49, 24, 52, 102, 6, 45, 13, 1185,

42, 16, 38, 53, 48, 339, 19, 8, 20, 28, 17, 36, 7, 13, 4, 20, 64, 45, 10, 75, 8, 66, 29, 49, 99, 5, 41, 18, 1217,

34, 15, 35, 54, 44, 333, 17, 9, 20, 25, 16, 36, 7, 14, 5, 25, 60, 47, 10, 75, 10, 61, 30, 48, 109, 5, 40, 16, 1200,

34, 13, 36, 44, 44, 323, 17, 8, 18, 28, 15, 37, 7, 15, 5, 28, 61, 40, 8, 73, 9, 55, 29, 50, 108, 4, 39, 17, 1165,

A 0-14 éves korosztály létszámadatai aggasztóbbak. A 0-14 éves férfiak létszáma közel 100 fővel, a 0-14 éves nők létszáma mintegy 50 fővel volt alacsonyabb 2013-ban a 2011. évi adathoz képest. A tendencia tartóssá válása esetén a járásnak egy csökkenő létszámú intézményhálózattal – gyermekek napközbeni ellátása, köznevelés – kell szembenéznie. Megnevezés

Adorjánháza Apácatorna Borszörcsök Csögle Dabrony Devecser Doba Egeralja Iszkáz Kamond Karakószörcsök Kerta Kisberzseny Kiscsősz Kispirit Kisszőlős Kolontár Nagyalásony Nagypirit Noszlop Oroszi Pusztamiske Somlójenő Somlószőlős Somlóvásárhely Somlóvecse Tüskevár

Állandó népességből a 18-59 éves férfiak száma 2011 (Település) 124, 52, 123, 202, 131, 1433, 156, 70, 125, 142, 116, 215, 28, 45, 23, 50, 238, 173, 92, 376, 54, 127, 100, 216, 394, 33, 186,





106, 50, 119, 190, 102, 1374, 143, 59, 88, 107, 79, 170, 25, 31, 26, 40, 245, 140, 79, 301, 37, 124, 86, 188, 333, 29, 152,

109, 50, 122, 184, 98, 1350, 133, 61, 83, 102, 81, 169, 25, 33, 27, 43, 237, 137, 78, 297, 33, 118, 91, 187, 341, 28, 155,

Állandó népességből a 18-59 éves nők száma 2013 (Település) 103, 49, 120, 176, 94, 1330, 134, 57, 80, 108, 82, 169, 23, 32, 30, 44, 231, 133, 75, 294, 32, 117, 92, 186, 341, 27, 152,

Vid Összesen

50, 5074,

51, 5005,

54, 4954,

36, 4459,

36, 4408,

39, 4350,

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR Az aktív korosztály nagyobb részét kitevő 18-59 éves népesség létszáma is folyamatosan csökkent a vizsgált időszakon belül. A férfiak létszáma 120 fővel, a nők létszáma 109 fővel csökkent. Megnevezés

Adorjánháza Apácatorna Borszörcsök Csögle Dabrony Devecser Doba Egeralja Iszkáz Kamond Karakószörcsök Kerta Kisberzseny Kiscsősz Kispirit Kisszőlős Kolontár Nagyalásony Nagypirit Noszlop Oroszi Pusztamiske Somlójenő

Állandó népességből a 60-64 éves férfiak száma 2011 (Település) 6, 7, 9, 20, 12, 141, 26, 4, 12, 18, 10, 23, 4, 4, 2, 1, 23, 18, 8, 28, 4, 12, 6,






8, 9, 9, 15, 4, 125, 21, 15, 9, 18, 12, 22, 5, 5, 4, 3, 19, 17, 8, 21, 1, 9, 5,

8, 9, 8, 26, 10, 123, 25, 11, 9, 20, 11, 22, 6, 3, 5, 4, 21, 15, 8, 20, 3, 13, 6,

10, 6, 5, 22, 11, 137, 20, 11, 8, 16, 12, 20, 5, 3, 2, 5, 17, 19, 11, 24, 3, 13, 6,

Somlószőlős Somlóvásárhely Somlóvecse Tüskevár Vid Összesen

28, 34, 5, 26, 4, 495,

27, 37, 6, 23, 0, 499,

28, 27, 7, 23, 2, 512,

21, 41, 4, 23, 7, 460,

20, 41, 4, 25, 3, 479,

17, 44, 3, 24, 3, 477,

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR A gazdaságilag aktív korú állandó népességből a 60-64 évesek közül mind a férfiak, mind a nők létszáma emelkedett; mindkettő 17-17 fővel. Megnevezés

Adorjánháza Apácatorna Borszörcsök Csögle Dabrony Devecser Doba Egeralja Iszkáz Kamond Karakószörcsök Kerta Kisberzseny Kiscsősz Kispirit Kisszőlős Kolontár Nagyalásony Nagypirit

Állandó népességből a 65-X éves férfiak száma 2011 (Település) 30, 15, 18, 61, 23, 278, 32, 28, 33, 32, 9, 37, 7, 7, 9, 6, 33, 26, 21,



Állandó népességből a 65-X éves nők száma 2011 (Település)



44, 18, 39, 84, 45, 479, 72, 35, 48, 45, 31, 71, 18, 19, 14, 8, 55, 43, 46,

41, 17, 38, 78, 44, 483, 67, 34, 49, 47, 32, 70, 16, 21, 13, 7, 50, 42, 45,

37, 20, 39, 83, 42, 490, 69, 33, 50, 48, 32, 74, 14, 21, 14, 7, 54, 41, 46,

Noszlop Oroszi Pusztamiske Somlójenő Somlószőlős Somlóvásárhely Somlóvecse Tüskevár Vid Összesen

39, 7, 16, 23, 38, 55, 4, 31, 10, 928,

39, 7, 16, 22, 42, 54, 5, 35, 6, 940,

40, 10, 17, 23, 43, 61, 6, 38, 6, 965,

86, 23, 25, 32, 78, 96, 18, 59, 0, 1631,

87, 24, 23, 33, 75, 94, 14, 55, 11, 1610,

80, 23, 24, 31, 79, 89, 14, 58, 12, 1624,

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR A 65 és annál idősebb népesség tekintetében nemek szerinti bontásban ellentétes tendenciák tapasztalhatóak: a férfiak létszáma 37 fővel nőtt, míg a nők létszáma 7 fővel csökkent. Az idős (65 év feletti) népesség aránya a fiatal (14 év alatti) népességhez képest szélsőséges arányokat mutat a járásban: Megnevezés

Adorjánháza Apácatorna Borszörcsök Csögle Dabrony Devecser Doba Egeralja Iszkáz Kamond Karakószörcsök Kerta Kisberzseny Kiscsősz

Öregedési index 2011 (Település)

89% 97% 80% 138% 76% 105% 200% 263% 188% 135% 98% 142% 156% 124%


96% 97% 89% 128% 82% 111% 217% 263% 205% 148% 111% 146% 160% 127%


89% 113% 83% 157% 83% 117% 239% 261% 211% 142% 124% 153% 177% 143%

Kispirit Kisszőlős Kolontár Nagyalásony Nagypirit Noszlop Oroszi Pusztamiske Somlójenő Somlószőlős Somlóvásárhely Somlóvecse Tüskevár Vid Összesen

256% 39% 77% 79% 258% 76% 188% 35% 90% 108% 77% 200% 105% 29% 103%

209% 25% 77% 79% 305% 77% 172% 36% 95% 118% 73% 173% 106% 55% 106%

177% 21% 81% 86% 275% 77% 206% 39% 102% 120% 71% 200% 114% 60% 110%


A településeket öregedési index alapján összehasonlítva nagyon fiatalos és nagyon elöregedő településeket is találunk. A járásban mindössze négy településen csökkent az öregedési index: Egeralján, Kispiriten, Kisszőlősön és Somlóvásárhelyen; Kispiriten és Kisszőlősön igen jelentős mértékben. A járás településeinek lakosságszámára jelentős hatással van a vándorlás: Megnevezés

Állandó elvándorlások száma 2011(Település)

Állandó odavándorlások száma 2011(Település)

Vándorlási különbözet 2011 (Település)







Adorjánháza

20,

10,

-10,

6,

6,

0,

15,

5,

Apácatorna

5,

10,

5,

2,

2,

0,

3,

1,

-2,

Borszörcsök

10,

11,

1,

12,

7,

-5,

13,

3,

-10,

Csögle

17,

17,

0,

18,

18,

0,

25,

6,

-19,

Dabrony

21,

5,

-16,

12,

7,

-5,

5,

2,

-3,

Devecser

324,

115,

-209,

156,

112,

-44,

110,

97,

-13,

11,

19,

8,

12,

6,

-6,

12,

3,

-9,

Doba

-10,

Egeralja

1,

1,

0,

0,

1,

1,

6,

5,

Iszkáz

9,

7,

-2,

22,

4,

-18,

10,

5,

-5,

15,

10,

-5,

20,

18,

-2,

7,

20,

13,

Karakószörcsök

11,

6,

-5,

11,

3,

-8,

1,

1,

0,

Kerta

17,

3,

-14,

9,

4,

-5,

7,

9,

2,

Kisberzseny

3,

2,

-1,

0,

2,

2,

2,

0,

-2,

Kiscsősz

5,

1,

-4,

2,

4,

2,

,

1,

1,

Kispirit

6,

3,

-3,

4,

7,

3,

3,

8,

5,

Kamond

-1,

Kisszőlős

4,

6,

2,

10,

10,

0,

6,

13,

7,

Kolontár

53,

18,

-35,

40,

20,

-20,

16,

12,

-4,

Nagyalásony

3,

7,

4,

26,

24,

-2,

7,

6,

-1,

Nagypirit

6,

6,

0,

10,

9,

-1,

2,

9,

7,

Noszlop

21,

23,

2,

27,

31,

4,

25,

19,

-6,

Oroszi

7,

6,

-1,

3,

0,

-3,

6,

1,

-5,

Pusztamiske

8,

12,

4,

16,

5,

-11,

18,

10,

-8,

Somlójenő

8,

15,

7,

7,

12,

5,

14,

7,

-7,

Somlószőlős

11,

16,

5,

25,

19,

-6,

15,

19,

4,

Somlóvásárhely

31,

36,

5,

25,

43,

18,

35,

24,

-11,

5,

3,

-2,

4,

1,

-3,

4,

1,

-3,

15,

4,

-11,

6,

8,

2,

12,

14,

2,

5,

1,

-4,

5,

0,

-5,

8,

13,

5,

652,

373,

-279,

490,

383,

-107,

387,

314,

-73,

Somlóvecse Tüskevár Vid Összesen

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR A járás jelentős vándorlási veszteséggel kényszerül szembesülni a 2011-2013 közötti időszakban; igaz, a vándorlási különbözet évről évre csökken (a 2011. évi 279 főről a 2013. évi 73 főre), de még mindig negatív. Megnevezés

Élveszületések száma 2011 (Település)

Halálozások száma 2011 (Település)

Egyenleg 2011 (Település)







Adorjánháza

2,

6,

-4,

0,

8,

-8,

7,

8,

-1

Apácatorna

3,

5,

-2,

2,

5,

-3,

2,

0,

2

Borszörcsök

2,

3,

-1,

1,

5,

-4,

5,

3,

2

Csögle

6,

11,

-5,

4,

10,

-6,

2,

8,

-6

Dabrony

7,

4,

3,

4,

4,

0,

3,

5,

-2

Devecser

47,

77,

-30,

40,

80,

-40,

36,

70,

-34

Doba

0,

10,

-10,

0,

8,

-8,

3,

5,

-2

Egeralja

0,

2,

-2,

3,

4,

-1,

1,

7,

-6

Iszkáz

2,

7,

-5,

1,

5,

-4,

2,

5,

-3

Kamond

3,

8,

-5,

7,

10,

-3,

5,

9,

-4

Karakószörcsök

2,

8,

-6,

5,

2,

3,

2,

5,

-3

Kerta

1,

7,

-6,

3,

7,

-4,

4,

6,

-2

Kisberzseny

1,

2,

-1,

0,

4,

-4,

0,

3,

-3

Kiscsősz

1,

1,

0,

0,

0,

0,

1,

1,

0

Kispirit

1,

2,

-1,

0,

2,

-2,

0,

2,

-2

Kisszőlős

2,

4,

-2,

4,

1,

3,

4,

1,

3

Kolontár

11,

11,

0,

5,

11,

-6,

9,

10,

-1

3,

6,

-3,

2,

13,

-11,

2,

4,

-2

Nagyalásony Nagypirit

,

3,

-3,

2,

4,

-2,

1,

8,

-7

10,

17,

-7,

14,

18,

-4,

9,

15,

-6

1,

4,

-3,

3,

1,

2,

2,

1,

1

13,

4,

9,

4,

6,

-2,

9,

4,

5

Somlójenő

3,

8,

-5,

3,

4,

-1,

3,

6,

-3

Somlószőlős

6,

5,

1,

6,

9,

-3,

5,

9,

-4

Noszlop Oroszi Pusztamiske

Somlóvásárhely

11,

14,

-3,

11,

16,

-5,

21,

19,

2

Somlóvecse

1,

6,

-5,

1,

2,

-1,

,

1,

-1

Tüskevár

5,

4,

1,

8,

10,

-2,

6,

4,

2

Vid

2,

5,

-3,

0,

1,

-1,

3,

1,

2

146,

244,

-98,

133,

250,

-117,

147,

220,

-73

Összesen

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR A vándorlási veszteség mellett az élveszületések és az elhalálozások negatív egyenlege is sújtja a járás településeit. Változó mértékben, de a halálozások száma mindhárom évben meghaladta az élveszületések számát, átlagosan 96 fő veszteséget okozva.

Jövedelmi és vagyoni helyzet Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció

A járás munkanélküliségi mutatói javultak az érintett hároméves időszakban; igaz, nemenként eltérő mértékben. Megnevezés

Adorjánháza Apácatorna Borszörcsök Csögle Dabrony Devecser Doba Egeralja Iszkáz Kamond Karakószörcsök Kerta Kisberzseny Kiscsősz Kispirit Kisszőlős Kolontár Nagyalásony Nagypirit Noszlop Oroszi Pusztamiske Somlójenő Somlószőlős Somlóvásárhely Somlóvecse Tüskevár Vid Összesen

Munkanélküliségi ráta - férfi, 2011

Munkanélküliség i ráta - férfi, 2012

Munkanélküliségi ráta - férfi, 2013

Munkanélküliségi ráta - női, 2011



18 3 15 10 5 10 2 22 12 5 4 8 6 8 7 17 8 6 13 4 15 16 11 8 11 8 10 13 10

15 6 14 14 4 7 9 14 14 9 6 7 15 10 15 20 8 5 7 5 12 13 19 9 13 3 5 11 10

16 2 15 8 6 9 9 8 9 4 9 9 14 8 14 18 8 3 4 6 9 15 12 8 10 0 7 18 9

15 7 15 7 9 7 4 10 6 6 7 7 3 22 15 15 7 5 17 8 18 14 10 3 6 9 5 11 10

14 15 10 11 10 7 5 16 5 10 5 6 3 8 0 13 6 5 6 6 14 15 21 5 9 3 4 11 9

12 8 22 9 8 7 5 8 2 12 6 7 3 11 9 8 5 2 0 6 9 7 11 4 7 0 7 0 7


A férfiak munkanélküliségi rátája csak 1 százalékponttal csökkent, 10%-ról 9%-ra. A nők munkanélküliségi rátája ennél jelentősebb mértékben, 10%-ról 7%-ra csökkent.

Megnevezés

Nyilvántartott álláskeresők száma összesen 2011 (Település)

Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők aránya 2011 (Település)

Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők aránya 2011 (Település)







Adorjánháza

43,

14,

56

39,

10

62

36,

14

47

Apácatorna

6,

0,

67

13,

0

62

6,

0

50

Borszörcsök

43,

7,

70

35,

9

60

52,

6

62

Csögle

37,

5,4

46

56,

4

45

37,

8

41

Dabrony

18,

0,

39

18,

0

50

18,

6

61

Devecser

277,

14,8

46

228,

12

50

247,

12

46

Doba

11,

9,1

36

26,

4

23

24,

0

29

Egeralja

25,

0,

48

23,

0

39

12,

0

50

Iszkáz

23,

0,

39

24,

4

25

13,

0

23

Kamond

16,

0,

38

28,

4

46

23,

9

48

Karakószörcsök

12,

0,

33

13,

0

46

17,

6

47

Kerta

36,

5,6

47

29,

3

55

35,

6

43

3,

66,7

0

6,

17

17

6,

0

50

12,

0,

67

8,

13

50

8,

13

63

Kisberzseny Kiscsősz Kispirit

7,

0,

57

4,

0

75

7,

0

57

Kisszőlős

16,

6,3

44

16,

6

69

13,

0

77

Kolontár

41,

7,3

27

38,

8

34

36,

11

33

Nagyalásony

20,

0,

30

18,

6

28

9,

0

11

Nagypirit

29,

13,8

21

12,

25

8

4,

0

25

Noszlop

45,

2,2

24

42,

7

26

46,

11

26

Oroszi

16,

0,

50

12,

0

33

8,

0

25

Pusztamiske

44,

15,9

55

40,

10

63

32,

13

66

Somlójenő

23,

8,7

70

44,

16

50

26,

15

50

Somlószőlős

28,

7,1

54

34,

9

53

28,

11

50

Somlóvásárhely

74,

2,7

50

96,

4

47

70,

7

57

6,

16,7

33

2,

0

50

0,

0

0

32,

3,1

47

19,

0

37

29,

7

34

12,

8,3

58

11,

9

36

11,

18

55

955,

8,6

46

934,

8

46

853,

9

46


Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR A nyilvántartott álláskeresők száma 2011-2013 között több mint 100 fővel csökkent a járásban. Végzettség szerint nézve a nyilvántartott munkanélküliségi adatokat az látható, hogy mind az általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők aránya, mind az általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők aránya gyakorlatilag stagnál. Tehát hiába érint kevesebb embert a munkanélküliség, a csökkenő létszámon belül ugyanolyan arányban jelenik meg a nagyon alacsony iskolai végzettség. Megnevezés

Közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlagos létszáma, mindösszesen, 2013. év összesen (Település)

Adorjánháza

12,

Közfoglalk oztatásban részt vevők havi átlagos létszáma, mindössze sen, 2014. év összesen (Település) 13,

Apácatorna Borszörcsök Csögle Dabrony

8, 12, 17, 7,

7, 15, 14, 6,


97, 7, 3, 12, 13, 5, 16, 5, 3, 5, 9, 10, 8, 24, 12, 9, 10, 10, 19, 18, 5, 13, 5, 374,

136, 8, 4, 5, 7, 7, 11, 5, 3, 4, 8, 10, 10, 22, 13, 6, 16, 9, 20, 19, 3, 20, 6, 407,

Forrás:(TeIR)|BMKF A közfoglalkoztatás kapcsán településsoros adatok 2013 és 2014. évekről érhetők el. Ezek alapján elmondható, hogy kismértékben növekedett a közfoglalkoztatásban résztvevők száma; a növekedés döntően a járásszékhely településen, Devecserben bekövetezett emelkedésnek köszönhető.

Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A járásban drasztikusan lecsökkent az álláskeresési segélyben részesülők száma. Megnevezés

Álláskeresési segélyben részesülők száma 2011, negyedévek átlaga (Település)



Adorjánháza

5,

0,

0,

Apácatorna

,5

0,

0,

Borszörcsök

6,

1,

0,75

4,5 1,5 22,75

0,5 0, 3,

1, 0, 3,

Doba Egeralja Iszkáz Kamond Karakószörcsök

2,5 2,25 2,5 1,25 0,75

0,25 1, 0,25 0, 0,

0, 2,5 0,75 1, ,25

Kerta Kisberzseny

3,75 0,5

1,25 0,

1,5 0,

Kiscsősz Kispirit Kisszőlős Kolontár

1,75 1,25 1,75 3,25

0, 0, 0, 0,

0, 0, 0, 0,25

Csögle Dabrony Devecser

Nagyalásony

2,75

0,

0,

Nagypirit Noszlop Oroszi Pusztamiske

2,75 3,75 0,75 3,

0,5 0, 0, 0,

0,25 1,75 0, 0,

Somlójenő

2,5

0,

0,

Somlószőlős

3,5

0,

0,

4,75

0,5

1,75

1,

0,

0,

2,5 0,75 89,75

1, 1, 10,25

1, 0,5 16,25

Somlóvásárhely Somlóvecse Tüskevár Vid Összesen

Forrás:(TeIR)|FH

Míg 2011-ben összesen átlagosan közel 90 fő részesült álláskeresési segélyben, ez a szám 2012-re nem egészen 11 főre csökkent – ez nagyon nagy léptékű csökkenés. 2013-ban is mindössze közel 17 fő részesült álláskeresési segélyben.

További pénzbeli ellátások alakulása:

Megnevezés

Adorjánháza Apácatorna Borszörcsök Csögle Dabrony Devecser Doba Egeralja Iszkáz Kamond Karakószörcsök Kerta Kisberzseny Kiscsősz Kispirit Kisszőlős Kolontár Nagyalásony Nagypirit Noszlop Oroszi Pusztamiske Somlójenő Somlószőlős Somlóvásárhely

Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül) 2011 (Település) 4,3 3,33 4,58 7,5 0,91 46,58 2,08 3,58 5, 4,16 0,66 1,66 1, 0, 0, 1, 8,08 0, 4,8 3, 3,5 5,67 6,5 3, 5,25

Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül) 2012 (Település) 1,52 2,33 4, 6,33 0,58 37,75 1,08 1,42 3, 3, 1, 2, 1, 0, 0, 1, 2,33 0, 0,58 2, 2, 2,58 2,08 3,5 2,58

Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül) 2013 (Település) 3,58 2,66 2, 5, 0, 27,42 ,17 1,67 1,98 1,1 0,08 1, 1, 0, 0, 1, 1,17 0, 0,99 2, 2, 2, 3,17 2, 1,4

Foglalkoztatás t helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos havi száma 2011 (Település)

20,83 3,34 19,75 14,17 9,59 147,83 8, 5,31 11, 9,08 5, 18,58 3,74 6, 5,21 15,45 20,5 3,75 9,71 20, 11, 31,5 16,08 13,88 35,92

Foglalkoztatás t helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos havi száma 2012 (Település)

12,27 3,89 12,02 5,47 6,69 84,2 12,54 6,84 7, 4,75 3, 10,2 1,71 4,13 1,95 11,1 18,33 3,67 6,54 12,71 12, 33,33 7,22 9,66 22,49

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos havi száma 2013 (Település)

20,99 3,41 19,76 18,5 7,23 75,78 13,85 6,23 6,86 4,15 4,74 7,27 4,1 4,09 2,79 11,35 18,02 4,17 2,89 11,65 4,77 23,83 9,81 13,71 30,39


2, 1,25 1, 130

1,42 1,25 1, 87

0,17 1, 1, 66

1,42 7,12 6,66 480

1,58 4,43 4,17 324

,26 5,34 3,29 339

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR A rendszeres szociális segélyben részesülők átlagos száma közel megfeleződött 2011-2013 között, 130-ról 66-ra esett vissza a segélyben részesítettek átlagos száma járási szinten. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma nem ilyen mértékben, de ugyancsak lecsökkent, 480 főről 339 főre. Megnevezés

Adorjánháza Apácatorna Borszörcsök Csögle Dabrony Devecser Doba Egeralja Iszkáz Kamond Karakószörcsök Kerta Kisberzseny Kiscsősz

Közgyógyellátás i igazolvánnyal rendelkezők száma 2011 (Település)



12, 7, 11, 30, 7, 169, 8, 4, 11, 23, 23, 28, 5, 9,

9, 7, 11, 29, 7, 165, 15, 6, 14, 23, 23, 28, 4, 10,

6, 4, 9, 9, 5, 90, 6, 3, 2, 6, 9, 5, 3, 4,

Időskorúak járadékában részesítettek átlagos száma 2011 (Település)

1, 0, 0,14 1,17 0, 4,55 1, 0, 0, 4, 0, 0, 0, 0,


1, 0, 1, 2,55 0, 5, 1, 0, 0, 3,76 0, 0, 0, 0,


1, 0, 1,11 1,11 0, 6,22 1,05 0,48 0, 3, 0, 0, 0, 0,

Kispirit Kisszőlős Kolontár Nagyalásony Nagypirit Noszlop Oroszi Pusztamiske Somlójenő Somlószőlős Somlóvásárhely Somlóvecse Tüskevár Vid Összesen

2, 2, 10, 13, 9, 22, 4, 9, 4, 19, 36, 3, 20, 6, 506,

1, 3, 16, 8, 10, 22, 6, 15, 18, 44, 30, 3, 17, 6, 550,

0, 0, 10, 5, 2, 17, 2, 8, 7, 12, 23, 1, 8, 4, 260,

0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 1, 1,52 1, 0, 0, 15

0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0,5 1, 0,65 0, 0, 16

0, 0, 0, 0, 0,92 0, 0, 0, 0, 0, ,58 ,83 0, 0, 16

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR Ugyancsak közel felére csökkent a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2011-2013 között; 506 főről 260 főre esett vissza az érintettek létszáma. Az időskorúak járadékában részesítettek átlagos száma 1 fővel növekedett 2011 és 2013 között.

Megnevezés

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma 2011 (Település)



Adorjánháza Apácatorna Borszörcsök

56,98 20,52 68,97

54, 21, 47,

70,5 22,5 52,

Csögle Dabrony Devecser Doba Egeralja Iszkáz Kamond Karakószörcsök Kerta Kisberzseny Kiscsősz Kispirit Kisszőlős Kolontár Nagyalásony Nagypirit Noszlop Oroszi Pusztamiske Somlójenő Somlószőlős Somlóvásárhely Somlóvecse Tüskevár Vid Összesen

61,47 64, 466,12 19,5 7,5 17, 34, 24, 54, 13,25 18, 10,52 36,5 56,83 34,5 18,19 76, 2, 115,58 44,5 74, 98,16 1,98 38,25 28,02 1560

71,5 59, 490, 17, 11, 13, 41,5 41, 51, 10, 24, 8, 40, 59,5 34, 15, 68, 4, 114, 32,5 74, 113,5 2, 39,5 20,5 1576

66, 57,5 447,5 11,5 10, 13, 33, 16, 48, 7, 19, 8, 42, 53,5 24, 23, 60, 10, 100, 35, 74, 120,5 2, 38, 19, 1483

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma szintén enyhe csökkenést mutat, az ellátásban részesítettek átlagos száma 1560 főről 1483 főre, 77 fővel csökkent.

Lakhatás, lakáshoz jutás

Megnevezés

Lakásállomány 2011 (Település)

Lakásállomány 2012 (Település)

Lakásállomán y 2013 (Település)

Adorjánháza

205,

195,

195,

85, 156, 314, 198, 1761, 261, 118, 206, 159, 132, 250, 59, 85, 67, 72, 256, 216, 158, 412, 88, 155, 142, 322, 457, 62, 271,

84, 159, 301, 196, 1751, 257, 115, 189, 167, 130, 244, 59, 73, 61, 65, 278, 211, 158, 407, 86, 145, 138, 310, 455, 52, 269,

84, 159, 301, 196, 1752, 257, 115, 189, 167, 130, 244, 59, 73, 61, 65, 278, 211, 158, 407, 86, 145, 138, 310, 455, 52, 269,

Apácatorna Borszörcsök Csögle Dabrony Devecser Doba Egeralja Iszkáz Kamond Karakószörcsök Kerta Kisberzseny Kiscsősz Kispirit Kisszőlős Kolontár Nagyalásony Nagypirit Noszlop Oroszi Pusztamiske Somlójenő Somlószőlős Somlóvásárhely Somlóvecse Tüskevár

Vid Összesen

66, 6733,

63, 6618,

63, 6619,

A járás településeinek lakásállománya összességében csökkent a vizsgált 3 év alatt, 114 lakással. A fogyás nem egyenlően érintette az összes települést; Borszörcsökön, Kamondon és Kolontáron nőtt a lakásállomány. Több településen változatlan maradt a lakások száma.

Szegregáció „A KSH a 2001-ben végzett népszámlálás adatainak alapján azokat a területeket minősíti szegregátumnak (szegényszegregátumnak), ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató esetében magasabb, mint 50%. Azokat a részeket pedig, ahol a lakosok számának legalább 40%-a ugyanezen rétegképző paraméterek szerint alacsony státusú, veszélyeztetettnek minősíti”7. Bár a Devecseri Járás egyik települése sem tartozik (még) egészében a szegregált települések közé, néhány település esetében vagy az egyik, vagy mindkét paraméter viszonylag magasnak mondható, ezért kiemelt figyelmet érdemel. Megnevezés

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül 2011 (Település)

Adorjánháza Apácatorna

42,4 31,

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedel emmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül 2011 (Település) 21, 17,9

7 RÁCZ ATTILA: A társadalmi és térbeli elkülönülés mintázata Szegeden a 2001-es népszámlálási adatok alapján.

Borszörcsök Csögle Dabrony Devecser Doba Egeralja Iszkáz Kamond Karakószörcsök Kerta Kisberzseny Kiscsősz Kispirit Kisszőlős Kolontár Nagyalásony Nagypirit Noszlop Oroszi Pusztamiske Somlójenő Somlószőlős Somlóvásárhely Somlóvecse Tüskevár Vid Összesen

39,5 33,2 30,3 29,9 21,5 27,7 24,4 38,4 22,1 34,2 32,6 34,5 39, 48, 24,2 19,7 24,8 19, 36,8 40,6 35,3 32,5 32,1 25,5 27,5 44,3 32

27,3 17,9 22,6 20,8 15,3 15,4 15,6 24,8 11, 20,1 20,9 20, 17,1 38,7 11,8 10,9 12,4 8,6 19,7 25,5 27,5 15,8 18,1 10,6 15,1 32,9 19

Forrás:(TeIR)|KSH Borszörcsök, Kamond, Kisszőlős, Oroszi, Pusztamiske, Somlójenő és Vid településeken a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül közelíti vagy meghaladja a 25%-ot. Kisszőlős település közel 40%-os értéke miatt már most is veszélyeztetett településnek számít. A helyi esélyegyenlőségi programok dokumentumelemzése során, Devecser esetében megjegyzésre került, hogy „A 3.4 fejezetből, különösen annak g) pontjából hiányzik Székpuszta és Sándormajor, mint külterületek leírása. A 2/2012 EMMI rendelet nem tesz

különbséget bel- és külterületi részeken található szegregátumok között, így a szegregátumok leírásából is hiányzik az említett két külterületi rész.”

A lakásállomány komfortfokozat tekintetében szélsőséges állapotokat mutat a járáson belül.

A félkomfortos, a komfort nélküli és a szükséglakások arányáról a 2011. évi népszámlálás adataiból adható megállapítás. A járás több településén több mint minden második ház tartozik ebbe a kategóriába. Kisszőlősön 86,4%, Kispiriten pedig 97,2% a félkomfortos, komfort nélküli és szükséglakások aránya – azaz szinte az összes ingatlan.

A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Megnevezés

Adorjánháza Apácatorna Borszörcsök Csögle Dabrony Devecser Doba Egeralja Iszkáz Kamond Karakószörcsök Kerta Kisberzseny Kiscsősz Kispirit Kisszőlős Kolontár Nagyalásony Nagypirit Noszlop Oroszi Pusztamiske Somlójenő Somlószőlős Somlóvásárhely Somlóvecse Tüskevár Vid

Betöltött védőnői álláshelyek száma 2011 (Település)

Betöltött védőnői álláshelyek száma 2012 (Település) 0, 0, 0, 1, 0, 2, 0, 0, 0, 0, 0, 1, 0, 0, 0, 0, 0, 1, 0, 1, 0, 0, 0, 1, 1, 0, 0, 0,

Betöltött védőnői álláshelyek száma 2013 (Település) 0, 0, 0, 1, 0, 3, 0, 0, 0, 0, 0, 1, 0, 0, 0, 0, 0, 1, 0, 1, 0, 0, 0, 1, 1, 0, 0, 0,

Védelembe vett kiskorú gyermekek száma 2011 (Település) 0, 0, 0, 1, 0, 2, 0, 0, 0, 0, 0, 1, 0, 0, 0, 0, 0, 1, 0, 1, 0, 0, 0, 0, 1, 0, 0, 0,

Védelembe vett kiskorú gyermekek száma 2012 (Település) 2, 2, 6, 1, 10, 19, 0, 0, 8, 0, 0, 3, 0, 0, 0, 0, 2, 0, 3, 4, 0, 0, 3, 1, 7, 0, 0, 12,

5, 0, 9, 0, 12, 33, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 1, 2, 1, 0, 6, 0, 3, 5, 1, 7, 0, 0, 12,

Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 2011 (Település)

Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 2012 (Település)

2, 6, 24, 4, 10, 150, 0, 0, 2, 5, 4, 15, 0, 0, 2, 0, 6, 0, 8, 6, 0, 14, 10, 0, 14, 0, 17, 12,

1, 0, 25, 3, 12, 116, 0, 0, 0, 3, 1, 11, 0, 0, 2, 1, 10, 1, 8, 17, 0, 20, 12, 3, 18, 0, 4, 12,

Összesen

8

9

7

83

97

312

280

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR A gyermekek nevelkedését, a gyermekes családokat segítő védőnői hálózatban betöltött álláshelyek száma 8 főről 7 főre csökkent 2013ra. A védelembe vett kiskorú, továbbá a veszélyeztetett kiskorú gyermekek számáról csak 2011-2012 évekről vannak adatok; ezek szerint a védelembe vett kiskorú gyermekek száma 83 főről 97 főre emelkedett, míg a veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 312 főről 280 főre csökkent a járásban. A gyermekek orvosi ellátása csak vegyes szolgálatok révén megoldott. Megnevezés

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma 2011 (Település)



Felnőttek és gyerekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma 2011 (Település)



Adorjánháza

0,

0,

0,

0,

0,

0,

Apácatorna Borszörcsök Csögle Dabrony Devecser Doba Egeralja Iszkáz Kamond Karakószörcsök Kerta Kisberzseny Kiscsősz Kispirit Kisszőlős

0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0,

0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0,

0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0,

0, 0, 1, 0, 4, 0, 0, 0, 0, 0, 1, 0, 0, 0, 0,

0, 0, 1, 0, 4, 0, 0, 0, 0, 0, 1, 0, 0, 0, 0,

0, 0, 1, 0, 4, 0, 0, 0, 0, 0, 1, 0, 0, 0, 0,

Kolontár Nagyalásony Nagypirit Noszlop Oroszi Pusztamiske Somlójenő Somlószőlős Somlóvásárhely Somlóvecse Tüskevár Vid Összesen

0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0,

0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0,

0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0,

0, 1, 0, 1, 0, 0, 0, 1, 1, 0, 1, 0, 11,

0, 1, 0, 1, 0, 0, 0, 1, 1, 0, 1, 0, 11,

0, 1, 0, 1, 0, 0, 0, 1, 1, 0, 1, 0, 11,

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR A járás 28 települése közül 8 településen működik felnőttek és gyerekek részére szervezett háziorvosi szolgálat. A többi települést ezek a szolgálatok látják el, számuk összesen 11 darab, és nem változott 2011-2013 között. A járásban működő óvodák férőhelyei és a beíratott gyermekek száma tekintetében változások tapasztalhatóak: Megnevezés

Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 2011 (Település)



Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 2011 (Település)




0, 0,

0, 0,

0, 0,

0, 0,

0, 0,

0, 0,

Borszörcsök Csögle Dabrony Devecser Doba

0, 25, 25, 275, 20,

0, 25, 25, 200, 20,

0, 25, 25, 325, 0

0, 27, 19, 189, 14,

0, 22, 20, 177, 15,

0, 19, 17, 223, 0

Egeralja Iszkáz Kamond Karakószörcsö k Kerta Kisberzseny Kiscsősz Kispirit Kisszőlős Kolontár Nagyalásony Nagypirit Noszlop Oroszi Pusztamiske Somlójenő Somlószőlős Somlóvásárhely Somlóvecse Tüskevár Vid Összesen

25, 0, 0, 0,

25, 0, 0, 0,

25, 0, 0, 0,

24, 0, 0, 0,

25, 0, 0, 0,

20, 0, 0, 0,

60, 0, 0, 0, 0, 0, 30, 0, 50, 0, 0, 0, 30, 60, 0, 25, 0, 625,

60, 0, 0, 0, 0, 0, 30, 0, 60, 0, 0, 0, 30, 60, 0, 25, 0, 560,

60, 0, 0, 0, 0, 0, 25, 0, 0, 0, 0, 0, 25, 80, 0, 25, 0, 615,

44, 0, 0, 0, 0, 0, 29, 0, 59, 0, 0, 0, 27, 50, 0, 16, 0, 498,

41, 0, 0, 0, 0, 0, 24, 0, 54, 0, 0, 0, 24, 45, 0, 20, 0, 467,

45, 0, 0, 0, 0, 0, 24, 0, 0, 0, 0, 0, 24, 63, 0, 20, 0, 455,

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR Az óvodai férőhelyek száma a vizsgált 3 év alatt összességében 10 fővel csökkent. Az óvodába beíratott gyerekek száma is csökkenő tendenciát mutat ugyanezen időszakban, a 2011. évi 498 főről 2013-ra 455 főre csökkent. Az óvodába járó gyerekek helyzete településtől, illetve óvodától függően eltérően változott a 2012-2013. évi adatok tekintetében.

Megnevezés


Hátrányos helyzetű óvodás gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 2012 (Település)


0, 0, 0,

0, 0, 0,

22, 20, 177, 15, 25, 0, 0, 0, 41, 0, 0, 0, 0, 0, 24, 0, 54, 0, 0, 0, 24,

13, 15, 118, 3, 12, 0, 0, 0, 17, 0, 0, 0, 0, 0, 15, 0, 14, 0, 0, 0, 11,

Csögle Dabrony Devecser Doba Egeralja Iszkáz Kamond Karakószörcsök Kerta Kisberzseny Kiscsősz Kispirit Kisszőlős Kolontár Nagyalásony Nagypirit Noszlop Oroszi Pusztamiske Somlójenő Somlószőlős

Hátrányos helyzetű gyerekek aránya 2012 (%)


Hátrányos helyzetű óvodás gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 2013 (Település)

Hátrányos helyzetű gyerekek aránya 2013

0 0 0

0, 0, 0,

0, 0, 0,

0 0 0

59 75 67 20 48 0 0 0 41 0 0 0 0 0 63 0 26 0 0 0 46

19, 17, 223, 0, 20, 0, 0, 0, 45, 0, 0, 0, 0, 0, 24, 0, 0, 0, 0, 0, 24,

12, 13, 125, 0, 9, 0, 0, 0, 22, 0, 0, 0, 0, 0, 13, 0, 0, 0, 0, 0, 13,

63 76 56 0 45 0 0 0 49 0 0 0 0 0 54 0 0 0 0 0 54

Somlóvásárhely Somlóvecse Tüskevár Vid Összesen

45, 0, 20, 0, 467,

28, 0, 9, 0, 255,

62 0 45 0 55

63, 0, 20, 0, 455,

30, 0, 5, 0, 242,

48 0 25 0 53

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR Az óvodába járó hátrányos helyzetű gyerekek aránya nagyon szélsőséges az egyes feladatellátási helyeket tekintve. Dobán 2012-ben 20% volt a hátrányos helyzetű gyerekek aránya, míg Dabronyban 75%. Több településen csökkenő tendencia tapasztalható, néhol szinte meglepő mértékű a hátrányos helyzetű gyerekek arányának változása egyik évről a másikra. Tüskeváron a hátrányos helyzetű gyerekek aránya a 2012. évi 45%-ról 25%-ra esett vissza. A második legerőteljesebb csökkenés Devecserben tapasztalható, itt a 2012. évi 67%-os adat egy évvel később 11 százalékponttal 56%-ra csökken. Megnevezés

Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 2012 (Település)


Más településről bejáró általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban 2012 (Település)

Más településről bejáró általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban 2013 (Település)

Nemzetiségi oktatásban tanulók száma a nappali oktatásban, az általános iskolában 2012 (Település)

Nemzetiségi oktatásban tanulók száma a nappali oktatásban, az általános iskolában 2013 (Település)


34,

33,

20,

19,

,

,

88, , 300, , ,

91, , 308,

41, , 63, , ,

51, , 100,

, , 285, , ,

, , 274,

Csögle Dabrony Devecser Doba Egeralja Iszkáz Kamond

,

,

,

Karakószörcsök Kerta Kisberzseny Kiscsősz Kispirit Kisszőlős Kolontár Nagyalásony Nagypirit Noszlop Oroszi Pusztamiske Somlójenő Somlószőlős Somlóvásárhely Somlóvecse Tüskevár Vid Összesen

104,

104,

61,

59,

104,

,

5, 191,

, 200,

4, 143,

, 154,

, 191,

, ,

131,

144,

65,

73,

131,

144,

, 171,

, 157,

, 94,

, 85,

, 118,

, 157,

65,

61,

34,

33,

,

,

1089,

1098,

525,

574,

829,

575,


Az általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban kismértékben emelkedett 2012-2013 között, 9 fővel. A más településről bejárók száma 49 fővel nőtt összesen, ami a gyerekek iskolák közötti eloszlásának növekvő dinamizmusára utal. A nemzetiségi oktatásban résztvevő tanulókról nincsenek összehasonlítható adatok, csak a 2012. évi adatok elérhetőek teljes körűen, ezek szerint az 1089 fő tanulóból 829 fő vett rész nemzetiségi oktatásban. Ez azt jelenti, hogy az általános iskolákban tanuló gyerekek 76%-a vesz részt valamilyen nemzetiségi oktatásban, ami igen magas értéknek számít. A HEP-ek dokumentumelemzése során Noszlop esetében megállapításra került: „A 4.4.12 táblázatot követő magyarázatból kiderült, hogy Devecserből is járnak a helyi általános iskolába. Tekintettel arra, hogy Devecserben is működik általános iskola, célszerű magyarázatot adni arra, miért nem helyben, hanem Noszlopon járnak iskolába az átjáró gyerekek.” Olyan településeken, ahol működik általános iskola, a gyerekek „átjárási elosztása” hozzájárulhat a szegregációhoz8. 8 Az érintett korosztály egy része a járáson kívül, Ajkán jár általános iskolába; így az „elszívó” hatást nem lehet csak a járás keretein belül kezelni.

Az általános iskolába járó, hátrányos helyzetű gyerekek száma – aránya az óvodai adatokhoz hasonlóan jelentős változásokról tanúskodik. Megnevezés


Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 2012 (Település)


34, 0 0

23, 0 0

88, 0 300, 0 0 0 0 0 104, 0 0 0 0 5, 191, 0 131, 0

56, 0 205, 0 0 0 0 0 49, 0 0 0 0 5, 100, 0 52, 0

Csögle Dabrony Devecser Doba Egeralja Iszkáz Kamond Karakószörcsök Kerta Kisberzseny Kiscsősz Kispirit Kisszőlős Kolontár Nagyalásony Nagypirit Noszlop Oroszi



Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 2013 (Település)


68 0 0

33, 0 0

21, 0 0

64 0 0

64 0 68 0 0 0 0 0 47 0 0 0 0 100 52 0 40 0

91, 0 308, 0 0 0 0 0 104, 0 0 0 0 0, 200, 0 144, 0

55, 0 119, 0 0 0 0 0 46, 0 0 0 0 0, 56, 0 48, 0

60 0 39 0 0 0 0 0 44 0 0 0 0 0 28 0 33 0

Pusztamiske Somlójenő Somlószőlős Somlóvásárhely Somlóvecse Tüskevár Vid Összesen

0 0 0 171, 0 65, 0 1089,

0 0 0 112, 0 30, 0 632,

0 0 0 65 0 46 0 58

0 0 0 157, 0 61, 0 1098,

0 0 0 96, 0 26, 0 467,

0 0 0 61 0 43 0 43

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR Az általános iskolába járó gyerekek 58% volt hátrányos helyzetű 2012-ben, arányuk 2013-ra 43%-ra csökkent (bár a hiányzó 2013. évi Kolontári adatok miatt nem lehet érvényes megállapítást tenni járási szinten). A csökkenéshez leginkább a Devecseri iskola adatai járultak hozzá, ahol drasztikusan, 68%-ról 39%-ra esett vissza a hátrányos helyzetű gyerekek aránya. Közel hasonló nagyságrendű visszaesés tapasztalható Nagyalásonyban, ahol a 2012. évi 52%-ról 2013-ra 28%-ra csökkent a hátrányos helyzetű gyerekek aránya.

A nők helyzete, esélyegyenlősége A kiskorú, 0-3 év közötti gyermekek napközbeni ellátása az egész járásban megoldatlan.

Megnevezés

Bölcsődék száma 2011 (Település)



Családi napközik száma 2011 (Település)



Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma 2011 (Település)



Adorjánháza

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

Apácatorna

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

Borszörcsök

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

Csögle

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

Dabrony

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

Devecser

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

Doba

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

Egeralja

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

Iszkáz

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

Kamond

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

Karakószörcsök

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

Kerta

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

Kisberzseny

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

Kiscsősz

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

Kispirit

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

Kisszőlős

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

Kolontár

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

Nagyalásony

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

Nagypirit

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

Noszlop

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

Oroszi

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

Pusztamiske

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

Somlójenő

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

Somlószőlős

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

Somlóvásárhely

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

Somlóvecse

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

Tüskevár

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

Vid

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

Összesen

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

0,

A járásban sem bölcsőde, sem családi napközi nem működik. A TEIR nem tartalmazza, de ismert, hogy 3 településen Biztos Kezdet Gyerekház működik; mindössze ez a 3 intézmény ad lehetőséget az egész járásban a kisgyermekek napközbeni ellátásra, képességiek korai kibontakoztatására. A Türr István Képző- és Kutató Intézet (TKKI) által kiadott útmutató a helyi esélyegyenlőségi programok felülvizsgálatához felhívja a figyelmet „A Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia – Irányok és célok 2010-2021” c. dokumentumra. „A családon belüli erőszak elleni küzdelem területén végzett munka prioritásait a bántalmazottakat befogadó intézményhálózat bővítése, a jelzőrendszer hatékonyabb működésének elősegítése, országos lefedettségű, a nap huszonnégy órájában ingyenesen elérhető telefonos tanácsadás létrehozása, szakemberképzés, köztudatformálás és a bántalmazás megelőzése képezték a családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról szóló 45/2003. (IV. 16.) OGY határozat és a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2003. (X. 28.) OGY határozat végrehajtásának köszönhetően. Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (a továbbiakban: OKIT) 2005. április 1-jétől működik, országos lefedettséggel, és a nap 24 órájában ingyenesen elérhető. Az OKIT elsődleges feladata a telefonon segítséget kérő áldozatok krízisközpontokba és a titkos menedékházba való irányítása. A Regionális Kríziskezelő Hálózat kialakításának célja hét régióban és Budapesten a családok átmeneti otthonaiban, a családon belüli erőszak áldozatainak - szülő gyermekével, egyedülálló nő - befogadása. A bántalmazottak azonnali, komplex segítségnyújtásban - elhelyezés, pszichológiai, jogi, szociális tanácsadás - részesülnek. A Regionális Kríziskezelő Hálózat rendszere 2007-ben 9 intézményre és 2008-ban 11-re bővült. A családon belüli erőszak áldozatait befogadó titkos menedékház a működését 2005 áprilisában kezdte meg. A titkos menedékház feladata, hogy azonnali, biztonságos elhelyezést nyújtson bántalmazott anyáknak és gyermekeiknek, valamint egyedülálló nőknek, olyan esetekben, amikor az eset különösen veszélyes voltából adódóan kiemelten szükséges, hogy az áldozat titkos és biztonságos helyen tartózkodhasson.”9 A stratégiai dokumentumból azért ez a részlet került kiemelésre, mert a települési esélyegyenlőségi programok nőkkel kapcsolatos helyzetelemzése, illetve intézkedési terve csak általánosságokban tartalmaz például bántalmazás esetén konkrét információkat. A rendelkezésre álló adatok szerint családok átmeneti otthona legközelebb csak Ajkán érhető el (Szent Johanna Alapítvány Családok Átmeneti Otthona).

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége

9 A Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia – Irányok és célok 2010-2021. 12. oldal

Megnevezés


Borszörcsök Csögle Dabrony Devecser Doba Egeralja Iszkáz Kamond Karakószörcsök Kerta Kisberzseny Kiscsősz Kispirit Kisszőlős Kolontár Nagyalásony Nagypirit Noszlop Oroszi Pusztamiske Somlójenő Somlószőlős Somlóvásárhely Somlóvecse

Idősek nappali ellátásában részesülők száma 2011 (Település)



, ,

, ,

, ,

, , , 23, , , , , , , , , , , , , , 23, , , , , , ,

, , , 24, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

, , , 35, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Tüskevár Vid Összesen

, , 46,

, , 24,

, , 35,


Az idősek nappali ellátása 2011-ben még kettő településen, Devecserben és Noszlopon is elérhető volt; 2012-ben és 2013-ban – az adatok szerint – már csak Devecserben. Devecserben a vizsgált három évben 12 fővel nőtt az ellátásban részesülők száma. Megnevezés


Borszörcsök Csögle Dabrony Devecser Doba Egeralja Iszkáz Kamond Karakószörcsök Kerta Kisberzseny Kiscsősz Kispirit

Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülő férfiak száma 2011 (Település) 46, 26,

Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülő nők száma 2011 (Település)


71, 32,


36, 98, 44, 550, 85, 38, 54, 43, 26, 77, 9, 18, 10,


71, 28,


58, 128, 55, 779, 117, 58, 70, 60, 50, 113, 24, 28, 18,

35, 93, 46, 546, 82, 37, 50, 40, 24, 73, 8, 18, 10,

55, 121, 61, 769, 117, 51, 67, 61, 53, 111, 26, 29, 18,

33, 92, 44, 517, 89, 35, 50, 39, 23, 69, 10, 18, 9,

53, 121, 56, 754, 110, 47, 71, 60, 53, 111, 22, 28, 16,

65, 28,

Kisszőlős Kolontár Nagyalásony Nagypirit Noszlop Oroszi Pusztamiske Somlójenő Somlószőlős Somlóvásárhely Somlóvecse Tüskevár Vid Összesen

8, 87, 54, 43, 117, 13, 38, 38, 80, 102, 12, 72, 10, 1834,

17, 92, 72, 76, 140, 32, 59, 42, 123, 171, 22, 104, 19, 2630,

7, 86, 50, 44, 112, 16, 34, 38, 80, 99, 11, 68, 10, 1787,

16, 92, 72, 76, 140, 30, 56, 43, 132, 168, 18, 103, 19, 2603,

6, 81, 49, 36, 103, 15, 31, 37, 77, 98, 13, 63, 8, 1715,

15, 84, 64, 73, 138, 28, 55, 41, 132, 165, 17, 98, 19, 2524,

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR A nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma folyamatosan csökken, minkét nem esetében. A korosztályi arányokkal összefüggésben ilyen típusú ellátásokban mintegy 800 fővel több nő részesül, mint férfi. Ha az ellátások közül csak az öregségi nyugdíjban részesülők számát vesszük figyelembe, a tendencia ellentétes irányú. Megnevezés

Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak száma 2011 (Település)

Öregségi nyugdíjban részesülő nők száma 2011 (Település)






32, 19,

31, 16,

30, 19,

31, 18,

31, 18,

30, 19,

Borszörcsök Csögle Dabrony

22, 69, 27,

23, 64, 34,

22, 70, 32,

24, 62, 39,

22, 70, 33,

26, 65, 37,


360, 38, 31, 34, 27, 9, 50, 6, 9, 8, 5, 44, 32, 25, 57, 9, 22, 23, 50, 67, 6, 46, 7, 1134,

554, 70, 26, 40, 35, 29, 72, 14, 15, 9, 7, 59, 40, 18, 75, 22, 30, 28, 71, 99, 9, 57, 3, 1550,

360, 42, 30, 34, 28, 10, 48, 6, 9, 10, 4, 48, 31, 25, 56, 10, 19, 21, 53, 64, 7, 47, 6, 1141,

561, 77, 26, 43, 38, 33, 76, 14, 16, 9, 7, 57, 42, 17, 84, 21, 27, 29, 82, 104, 10, 67, 5, 1619,

364, 48, 29, 35, 29, 11, 47, 9, 9, 9, 4, 46, 32, 23, 53, 10, 20, 21, 53, 63, 9, 49, 6, 1153,

573, 79, 28, 46, 38, 35, 77, 14, 16, 9, 7, 53, 44, 19, 85, 19, 27, 28, 83, 109, 9, 69, 4, 1648,

Az öregségi nyugdíjban részesülők száma, ha kis mértékben is, de évről – évre emelkedik járási szinten. Az emelkedés több nőt érint, mint férfit; és számuk összességében, valamint évről - évre is magasabb.

A fogyatékossággal élő emberek helyzete, esélyegyenlősége

Megnevezés

Fogyatékoso k nappali ellátásában részesülők száma 2011 (Település)



Megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülő férfiak száma 2012 (Település)

Megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülő nők száma 2012 (Település)


, ,

, ,

, ,

12, 3,

14, 4,

Borszörcsök Csögle Dabrony Devecser Doba Egeralja Iszkáz Kamond Karakószörcsök Kerta Kisberzseny Kiscsősz Kispirit Kisszőlős Kolontár Nagyalásony Nagypirit Noszlop Oroszi Pusztamiske Somlójenő Somlószőlős Somlóvásárhely Somlóvecse Tüskevár Vid Összesen

, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

5, 9, 6, 104, 35, 4, 5, 10, 11, 14, 1, 6, , 3, 18, 9, 13, 26, 4, 6, 12, 11, 18, 3, 10, 3, 361,

13, 16, 6, 83, 21, 11, 7, 8, 11, 19, 3, 4, 2, 6, 21, 9, 11, 21, 6, 14, 4, 23, 37, 1, 11, 6, 392,


A fogyatékossággal élő emberek intézményes alapellátása hiány a járásban, egyik településen sem érhető el ez az ellátási forma. A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülők kapcsán csak 2012. évről vannak elérhető adatok, ezek szerint összesen 753 fő részesült ebben a támogatásban 2012-ben, köztük 361 fő férfi és 392 fő nő.

Humán közszolgáltatások a járás településein A HEP-ekben közölt információk alapján a humán közszolgáltatások hozzáférhetősége az egyes településeken az alábbiak szerint alakul10: Település

Házi orvos

Házi gyerekorvos Ajkán

Védőnő

Fogászat

Családsegítés

Adorjánháza

Csöglén, helyben hetente egyszer

Csögle

Étkeztetés

Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Közös Fenntartású Családsegítő és Gyerekjóléti Szolgálat NINCS ADAT

Gyerekjóléti szolgálat Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Közös Fenntartású Családsegítő és Gyerekjóléti Szolgálat NINCS ADAT

Csöglén

NINCS

Helyben

Ajkán

Helyben

NINCS

Dabrony

Nagyalásonyból heti két alkalommal

Ajkán

NINCS ADAT

NINCS ADAT

Devecser

Helyben

Ajkán

Helyben

Helyben

Doba

Hetente kétszer

Ajkán

NINCS ADAT

NINCS ADAT

Egeralja


Ajkán

Csöglén

NINCS

Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás


Önkormányzat

10 Számos szolgáltatás esetében csak következtetni tudtunk adathiány miatt.

Önkormányzat

Önkormányzat

Önkormányzat, Nagyalásonyból Közös Fenntartású Családsegítő és Gyerekjóléti Szolgálat Önkormányzat, Devecserből

Házi segítségnyújtás Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Közös Fenntartású Családsegítő és Gyerekjóléti Szolgálat Noszlop Alapszolgáltatási Központ Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás

Óvoda NINCS

Csöglei Óvoda (székhely) Dabronyi Napköziotthonos Óvoda (székhely) Vackor Közös Fenntartású Napköziotthonos Óvoda (székhely) Somlóvásárhelyi Napköziotthonos Óvoda (feladatellátási hely) Csöglei Óvoda (feladatellátási hely)

Általános iskola Csöglei Általános Iskola Adorjánházi Telephelye Csöglei Általános Iskola NINCS

Devecseri Gárdonyi Géza Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola NINCS

NINCS

Iszkáz

Kerta, helyben hetente egyszer

Kertán havi egy alkalommal

Kertán heti három alkalommal


Kamond

Kerta, helyben hetente egyszer

Kertán havi egy alkalommal



Karakószörcsö k

Tüskevár, helyben hetente egyszer

Ajkán

Tüskeváron


Kisberzseny

Tüskevár, helyben hetente egyszer

Ajkán

Tüskeváron hetente egyszer

NINCS

Kiscsősz


Ajkán

Csöglén

NINCS

Kispirit


Ajkán

Csöglén

NINCS

Kisszőlős

Nagyalásony, helyben hetente egyszer

Ajkán

Nagyalásonyban

NINCS ADAT

Kolontár

Devecser, helyben hetente egyszer

Ajkán

Helyben

Devecserben

Nagyalásony

Helyben hetente háromszor

Havonta egy alkalommal

Helyben

Helyben

Nagypirit


Ajkán

Csöglén

NINCS

Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás 3 település társulási formában működteti a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot pusztamiskei központtal, helyben hetente egyszer Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás

Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás 3 település társulási formában működteti a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot pusztamiskei központtal, helyben hetente egyszer Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás

NINCS

Baptista Szeretetszolgála t

NINCS

NINCS

Jánosházáról

Somló

NINCS

NINCS

Devecserből

Lakos Ádám Evangélikus Szeretetszolgála t Van

NINCS

NINCS

NINCS

NINCS

Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Lakos Ádám Evangélikus Szeretetszolgála t Baptista Szeretetszolgála t

NINCS

NINCS

NINCS

NINCS

NINCS

NINCS

NINCS ADAT

NINCS ADAT

NINCS

NINCS

Önkormányzat

NINCS ADAT

Nagyalásonyi Kinizsi Pál Általános Iskola

Önkormányzat


Nagyalásonyi Napköziotthonos Óvoda (székhely) NINCS

Van

Önkormányzat

Önkormányzat

Devecserből és Nagyalásonyból

NINCS

Noszlop

Helyben

Havonta egy alkalommal

Helyben

Nagyalásonyból



Önkormányzat

Noszlop Alapszolgáltatási Központ

Vackor Közös Fenntartású Napköziotthonos Óvoda (feladatellátási hely) NINCS

Noszlopi Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola

Oroszi


Ajkán

Devecserben

Devecserben

Noszlop Alapszolgáltatási Központ


Ajkán

Devecserben

Devecserben

NINCS ADAT

Somlójenő

Somlóvásárhely, helyben hetente egyszer

Ajkán

Somlóvásárhelye n

NINCS

Somlószőlős

Helyben

Ajkán

Helyben

NINCS ADAT

Somlóvásárhely Helyben

Ajkán

Helyben

NINCS ADAT

Tüskevár

Helyben hetente háromszor

Ajkán

Helyben hetente egyszer

NINCS

Vid

Nagyalásony, helyben hetente kétszer

Ajkán

Nagyalásonyban

NINCS ADAT

Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás 3 település társulási formában működteti a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot pusztamiskei központtal, helyben hetente egyszer Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás NINCS ADAT

Önkormányzat

Pusztamiske

Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás 3 település társulási formában működteti a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot pusztamiskei központtal, helyben hetente egyszer Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás NINCS ADAT

NINCS ADAT

NINCS

NINCS

Önkormányzat

Baptista Szeretetszolgála t

NINCS

NINCS

Önkormányzat

Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás NINCS ADAT

Somlószőlősi Napköziotthonos Óvoda (székhely) Somlóvásárhelyi Napköziotthonos Óvoda (székhely) Tüskevári Óvoda (székhely)

NINCS

NINCS

NINCS

Önkormányzat

Csögléről, önkormányzat NINCS

NINCS

Somlóvásárhelyi Széchenyi István Általános Iskola Tüskevári Általános Iskola

A közszolgáltatások várható fejlesztési irányai A közszolgáltatások tekintetében mind a szociális, mind a gyermekjóléti szolgáltatásokat illetően változások várhatóak 2016. január 1-jétől. A párhuzamosságok megszüntetése érdekében 2016tól egyesítik a gyermekjóléti és a családsegítő központokat. Az EMMI Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya által ismertetett folyamatból az alábbiakat fontos kiemelni. A családsegítés csak gyermekjóléti szolgáltatással integráltan – egy szervezeti és szakmai egységben – működhet: települési szinten a család- és gyermekjóléti szolgálat, járási szinten a család- és gyermekjóléti központ keretében. Mindkét szolgáltatás továbbra is önkormányzati feladat marad. Az új intézmények által ellátandó családsegítés feladatait továbbra is a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), a gyermekjóléti szolgálat és központ feladatait pedig a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) tartalmazza. A két törvény szakmai végrehajtási rendelete 2015. év őszén jelenik meg. Az új feladatmegosztás fokozott együttműködés kialakítását követeli meg a szolgálatok és a központok között, valamint a központok részéről szakmai támogatás nyújtását írja elő a Gyvt. a szolgálatok irányába. Tekintettel arra, hogy családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás 2016. január 1-jétől kizárólag egy szolgáltató keretében működtethető, eddig az időpontig szükséges az új szabályok szerint feladatellátási kötelezettséggel bíró önkormányzatoknak létrehozniuk az új intézményeket, vagy a szükséges átalakításokat elvégezniük. Az integráltan létrejövő szolgáltatás település szinten elérhető kötelező szolgáltatás lesz, az ellátandó terület nagysága (járás/település) szerint differenciált szolgáltatási tartalommal. Általánosságban az új feladatmegosztás a következők szerint alakul: •

•

a települési önkormányzatok feladatkörében marad a lakóhely szintű minimumszolgáltatások, általános segítő feladatok biztosítása. Közös önkormányzati hivatal esetében a hivatal székhelye szerinti település biztosítja a szolgáltatást a közös hivatalhoz tartozó valamennyi településen; a hatósági feladatokhoz kapcsolódó, gyermekek védelmére irányuló tevékenységek, valamint a speciális szolgáltatások biztosítása a járásszékhelyek települési önkormányzataihoz kerül. A járásszékhely településen működő szolgáltató illetékességi területe a hatósági feladatokhoz kapcsolódó szolgáltatások, valamint a speciális szolgáltatások vonatkozásában kiterjed a járást alkotó települések lakosságára.

A 2016. januárjától életbe lépő változások a tervek szerint a családgondozói létszám növekedésével fognak együtt járni; 25 családban maximalizálva az egy gondozóra jutó családok számát. A gyermekjóléti alapellátások terén jelentős növekedés várható. A három év alatti gyermekek ellátására többféle bölcsőde vehető majd igénybe: az eddig megszokott mellett lesz mini, családi és munkahelyi bölcsőde is. A családi napközik nem szűnnek meg, hanem a három év alatti

gyermekek ellátásába kapcsolódnak be, finanszírozásuk kedvezőbb lesz. Mindezzel összefüggésben az önkormányzatok feladatai is bővülnek. Eddig a tízezer lakos feletti településeken volt kötelező ez az ellátási forma, a családügyi törvényjavaslat elfogadása esetén 2018 végéig minden olyan településen gondoskodni kell erről, ahol negyvennél több három év alatti gyermek él, vagy legalább három család jelzi ilyen irányú igényeit. A családi bölcsődét saját otthonban vagy más, e célra kialakított helyiségben, bérelt ingatlanban lehetne létrehozni legfeljebb 5 kisgyermek ellátása számára. A mini bölcsőde mind személyi, mind tárgyi feltételeiben eltér a klasszikus bölcsődétől, a feltételek attól egyszerűbbek. A mini bölcsődében a 3 éven aluli gyermekek létszáma legfeljebb 7 fő lehet csoportonként, és az ellátáshoz szükséges személyzet létszáma is kevesebb, ugyanis az ellátás biztosításához elegendő csoportonként 1 fő kisgyermeknevelő és 1 fő bölcsődei dajka. A rászoruló gyermekek iskolai szünetben történő étkeztetése ugyancsak kötelező önkormányzati feladat lesz 2016 nyarától; legalább napi egyszeri ingyenes étkeztetést kell biztosítani az érintett gyerekek számára.

Javasolt intézkedések A bevezetőben tett megállapítások, célkitűzések és a közszolgáltatások várható fejlesztési irányai egybeesnek. A 0-2 éves korú gyerekek napközbeni ellátásának kiterjesztése minden településre, a család- és gyermekjóléti szolgálat integrációja, a járásszékhely központban létrehozandó család- és gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásai, a szünidei ingyenes étkeztetés megszervezése mind a gyerekek biztonságos, kiegyensúlyozott nevelkedését szolgálhatják. A Járási Esélyteremtő Programterv a járáson belül úgy kívánja erősíteni az együttműködéseket, hogy a járásban dolgozó szakemberek koordinációs, szervező, és tanácsadási tevékenységének köszönhetően javuljon a közszolgáltatások minősége, ezen keresztül pedig az egyes esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete. A Devecseri Járáson belül az állam- és közigazgatási szférán kívül az egyházi, illetve a civil szféra igen gyengének mondható. A civil szervezetek között egyedül a Magyar Máltai Szeretetszolgálat említhető jelentős szereplőként. Szerepe azért is kiemelkedő, mert a 0-5 éves korosztály és családjaik számára 3 Biztos Kezdet Gyerekházat is működtet a járás településein. A jövőben megszervezendő napközbeni ellátások tekintetében az lenne a kívánatos, hogy a Szeretetszolgálat kerüljön bevonásra az ellátások tervezési folyamatába. A Biztos Kezdet Gyerekházak filozófiájának átadása sokat segíthet más napközbeni ellátás megszervezésekor is. Az EPT intézkedésjavaslatának megalkotásakor figyelemmel kell lenni a járást alkotó települések erejére, teherviselő képességére is. Tekintettel a járás aprófalvas jellegére; valamint arra, hogy a fentiekben ismertetett szakmapolitikai változások várhatóak, az EPT egy költségtakarékos, komplex javaslatcsomagot tartalmaz.

Az EPT komplex intézkedésjavaslata ezért egy, járási szinten, a meglévő és a jövőben várható gyermekjóléti alapellátásokhoz kapcsolódó fórum létrehívását és működtetését foglalja magában. A leendő gyermekjóléti fórum tagjai: • • • • • • • • • •

Közös önkormányzati hivatalok Somló-környéki Feladatellátó Intézmény A járásszékhely központban létrehozandó családsegítő és gyermekjóléti központ A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat(ok) A Devecseri Járási Hivatal Járási Gyámhivatala Védőnői Hálózat Óvodák Általános iskolák Devecseri Tankerület Magyar Máltai Szeretetszolgálat Biztos Kezdet Gyerekházai

A fórum keretében elvégzendő tevékenységek: •

•

• •

A gyerekekre és a gyerekes családokra irányuló ellátások és szolgáltatok járási szintű koordinációja, a közös tevékenységek áttekintése, értékelése, közös intézkedések tervezése; Mikro-térségi szintű szakmaközi munkacsoportok szervezése a gyerekekkel és gyerekes családokkal foglalkozó szakemberek részére; a szakmaközi munka beépítése a jelzőrendszeri feladatokba; A jövőben elérhető források elosztásának segítése, figyelemmel a leginkább hátrányos helyzetű családokra és a rossz lakhatási körülmények között élőkre; A Devecseri járás Esélyteremtő Programtervének felülvizsgálata, megvalósulásának ellenőrzése.

A fórum munkájában résztvevőinek feladatai: A fórum titkársági teendőit Devecser Város Polgármesteri Hivatala látja el. A fórum működtetéséért felelős: • • • •

összefogja a fórum munkáját; gondoskodik a fórum rendszeres összehívásáról, napirendjéről; koordinálja a járási esélyegyenlőségi intézkedéseket, adatgyűjtéseket; gondoskodik a fórumon megfogalmazott javaslatok képviseletéről az intézményfenntartók, a települési önkormányzatok, közös önkormányzati hivatalok felé.

A fórum tagjai: •

figyelemmel kísérik saját szakmaterületükön, településükön a gyerekek és gyerekes családok helyzetével kapcsolatos problémákat;

• • • • •

•

képviselik településükön/intézményükben/szervezetükben a járási szintű egyeztetéssel kapcsolatos kérdéseket, feladatokat; információt, adatot szolgáltatnak a járási szintű adatgyűjtésekhez; részt vesznek az esélyegyenlőség járási szintű tervezési és értékelési folyamataiban; (pro)aktívan részt vesznek a mikro-térségi szintű szakmaközi munkacsoportok munkájában; a járási prioritásokat szem előtt tartva, javaslatot tesznek az intézményfenntartók és a képviselőtestületek felé a gyerekek és gyerekes családok helyzetét javító humán és infrastrukturális pályázati lehetőségekkel kapcsolatban; részt vesznek az Járási Esélyteremtő Programtervben megfogalmazott javaslatok megvalósulásának nyomon követésében.

A fórum működése során várhatóan számos olyan javaslat kerül megfogalmazásra, amelyek megvalósítása pénzügyi források meglétét is feltételezi. Nevesítve egyelőre nem kerül megadásra egyetlen pályázati konstrukció sem; mert előbb indokolt a járási szintű konszenzus megteremtése, az együttesen kezelendő problémák megfogalmazása; majd az ezekhez illeszkedő forrás megtalálása. Ezzel együtt az EPT összefoglalja azokat a pályázati forrásokat, melyekre az Európai Unió 2014-2020-as költségvetési ciklusához igazodó Széchenyi 2020 program keretében a releváns operatív programok tartalmaznak. Az alacsony lélekszámú településekre tekintettel külön kiemelésre kerül a Vidékfejlesztési Program.

Összefoglaló a járási esélyteremtő programtervet potenciálisan támogató forrásokról Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program forrásai:

Pályázati kiírás megnevezése

Megjelenés várható dátuma

Kiírás kódja

Keretösszeg (Ft)

Pályázat várható tartalma

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2015. évi Éves Fejlesztési Keretben (ÉFK) szereplő konkrét kiírások

Nő az esély – romák foglalkoztatásba ágyazott képzése

2015. november

EFOP 1.1.2

A foglalkoztatási szempontból különösen hátrányos helyzetű romák 2 000 000 000 támogatott képzésére, egyénre szabott segítésére, mentorálásra és átmeneti jelleggel támogatott foglalkoztatására kerül sor.

Védőháló a családokért

2015. október

EFOP-1.2.1

A családi krízishelyzetek kialakulásának megelőzését szolgáló, illetve a létrejött krízishelyzetek megoldását támogató szolgáltatások, valamint 6 200 000 000 a családdal, gyermekekkel, gyermekvállalással és családi krízishelyzetekkel kapcsolatos szemléletformálás.

Ifjúsági programok támogatása

2015. október

EFOP-1.2.2

1 000 000 000

EFOP-1.4.2

Kistelepülési gyermekprogramok indítása 1.000 fő alatti kistelepüléseken; koragyermekkortól kezdve a teljes gyermek- és 3 000 000 000 ifjúsági korosztály számára egyszerű és fenntartható szolgáltatások biztosítása

EFOP-3.1.3

Végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése, a képzettségi szint növelése; a köznevelési rendszerből lemorzsolódó személyek 4 200 000 000 visszavezetése a köznevelés világába piacképes szakmához és/vagy érettségi bizonyítványhoz juttatás érdekében

Integrált térségi gyermekprogramok

2015. október

Társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési intézkedések támogatása

2015. április

A fiatalok vidéken, helyben maradásának, aktivitásának, valamint az ezzel kapcsolatos disszemináció támogatása

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban szereplő, tervezett intézkedések

A megváltozott munkaképességű emberek foglalkozási rehabilitációja

Hátrányos helyzetű emberek, romák aktív társadalmi szerepvállalása. Roma nők civil szerveződéseinek támogatása. Társadalmi szemléletformálás antidiszkriminációs programokkal.

n.a

n.a

EFOP 1.1.1

EFOP 1.3.1

n.a

A munkahelyi körülményekhez való alkalmazkodóképesség fejlesztése, a hozzáférhetőség javítása; munkahelyi tapasztalatszerzés tanácsadással, mentorálással, képzéssel, egyéb humán szolgáltatásnyújtással és bértámogatással; a megváltozott munkaképességhez igazított munkahely feltárása és felkészítése.

n.a

Hátrányos helyzetű csoportok, roma nemzetiségű emberek aktív társadalmi szerepvállalásának erősítése, civil szerveződéseik, nemzetiségi önkormányzataik fejlesztése, a roma női szervezetek támogatása és a roma nők közéletben való részvételének erősítése. A beavatkozás ösztönzi nemzetiségi médiaprogramok készítését, továbbá roma újságírók, médiaszakemberek képzését.

A nemzetiségi, etnikai identitás megőrzése

n.a

EFOP 1.3.2

n.a

A roma és más nemzetiségi, valamint migráns közösségek hagyományainak, szokásainak megismertetése, értékeinek összegyűjtése és bemutatása, ezt segítő programok és „pontok” kialakítása; a nemzetiségek, kisebbségi csoportok és a többségi társadalom közötti párbeszédet támogató programok; az eltérő kultúrák meg- és elismerését támogató tevékenységek.

A Biztos Kezdet szolgáltatások fejlesztése

n.a

EFOP 1.4.3

n.a

1.000 fő feletti hátrányos vagy leghátrányosabb helyzetű, nem csökkenő gyerekszámú településeken, településrészeken koragyermekkori felzárkózást segítő új gyerekházak indítása.

n.a

Ez az intézkedés az integrált megközelítés alkalmazásával kívánja biztosítani a leghátrányosabb helyzetű járásokat célzó programok megvalósítását. Az integrált program megvalósításának támogatása keretében a leghátrányosabb helyzetű járásokban a komplex beavatkozások kereteinek és a helyi folyamatokba való beépülési feltételeinek kialakítására kerül sor.

n.a

A települési leszakadási folyamatok megfordítása érdekében szükséges a 20072013-as időszakban indított modellprogram kiterjesztése további olyan településekre, amelyek a kedvezőtlen gazdasági folyamatok következtében az elszigetelődés első tüneteit már mutatják, de még alkalmasak arra, hogy a folyamatok visszafordíthatóak legyenek.

Területi hátrányok felszámolását szolgáló komplex programok emberi erőforrást célzó beavatkozásai

A települési leszakadási folyamatok megfordítása

n.a

n.a

EFOP 1.5.1

EFOP 1.5.2

A leghátrányosabb helyzetű települések felzárkózásának elindítása

A tartós szegénységben élők, romák felzárkózása

Periférikus élethelyzetek felszámolása komplex programokkal

n.a

n.a

n.a

EFOP 1.5.3

EFOP 1.6.1

EFOP 1.6.2

n.a

Folyamatos szakmai jelenlét indítása azokon a településeken, ahol a hátrányok olyan mértékben halmozódtak fel, hogy a helyi közösségek önerő, szaktudás és információ hiányában csak kívülről bevitt fejlesztő munkával, komplex programokkal mozdíthatóak meg. Erre a jelenlétre építhetők a későbbiekben nem csak a szociális szolgáltatások, hanema helyi gazdaságfejlesztés, a közösségi gazdálkodás keretei

n.a

A tartós szegénységben élők és romák integrációját és a velük foglalkozó szervezetek hatékonyabb beavatkozásait segítő fejlesztések, innovatív megoldások, életvezetési tanácsadás, családi életvitelre nevelés, együttműködési modellek támogatása, a helyi közösségi kapcsolatok fejlesztése.

n.a

A generációkon át mélyülő hátrányok felszámolása az eszközök összehangolt, integrált módon történő folyamatos biztosításával, valamint az érintettek, a helyi közösségek, az önkormányzatok, civil szervezetek és egyházi jogi személyek aktív részvételével.

Az egymást erősítő, elmaradottságot konzerváló területi folyamatok megtörése

n.a

EFOP 1.7.1

n.a

A hátrányos helyzetű járásokban működő helyi akciócsoportok (HACS-ok) által kidolgozott stratégiák társadalmi felzárkózási céljainak megvalósítása, illeszkedve a HACS stratégiájához, valamint a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtásához: helyi felzárkózást szolgáló tudás bővítése, többfunkciós közösségi szolgáltató terek működtetése, kedvezőtlen szociodemográfiai térségi folyamatok megtörése, közösségépítés.

Hátrányenyhítés a társadalmi integrációt szolgáló társadalmi gazdaság eszközeivel

n.a

EFOP 1.11.1

n.a

Az intézkedés célja új szociális szövetkezek létrehozása, működésük biztosítása támogató szolgáltatásokkal.

A rászoruló gyermekek életesélyeinek növelése

n.a

EFOP 2.1.1

n.a

Az intézkedés biztosítja a gyermekeket sújtó nélkülözés elleni programok infrastrukturális hátterét, többek között a bevont épületek korszerűsítését, támogatja a gyermek és a fiatalok foglalkoztatására alkalmas terek, tanulási, valamint játszóhelyek és egészségfejlesztő testmozgást támogató egységek kialakítását.

A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények és szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése

n.a

EFOP 2.2.1

n.a

A gyermekjóléti alapellátások, a szociális és gyermekvédelmi szakellátások fejlesztése

n.a

A közösségfejlesztést szolgáló terek a társadalmi együttműködést szolgáló programok és képzések színtereiként szolgálnak. Az aktív társadalmi szerepvállalás érdekében megvalósul a karitatív, humanitárius szervezetek infrastrukturális fejlesztése a szolgáltatások bővítése érdekében.

A társadalmi együttműködést erősítő infrastruktúra fejlesztése

n.a

EFOP 2.2.2

Területi hátrányok felszámolása komplex programokkal

n.a

EFOP 2.3.1

n.a

A beavatkozás támogatja a leghátrányosabb helyzetű járásokban a komplex beavatkozások kereteinek és a helyi folyamatokba való beépülési feltételeinek kialakítását elsősorban meglévő épületek, intézmények felújításával, funkcióváltásával, valamint a helyi közösségek motiválását, bevonását segítő fizikai beruházások finanszírozásával.

A települési leszakadási folyamatok megfordítása

n.a

EFOP 2.3.2

n.a

Az intézkedés támogatja a mélyszegény, valamint a leszakadási lejtő elején álló településeken a kedvezőtlen gazdasági-társadalmi helyzet javítására, a közösségépítésre, társadalmi kapacitásfejlesztésre irányuló komplex beruházásokat ; a hiányzó szolgáltatásokhoz, a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtásához szükséges eszközök beszerzését, épületek felújítását, bővítését, a hiányzó szolgáltatások pótlását.

Mélyszegénységben élők, romák felzárkózását segítő infrastrukturális beruházások

n.a

EFOP 2.4.1

n.a

Meglévő épületek felújítása, funkcióváltása, szociális bérlakások kialakítása, közösségi célú terek fejlesztése, valamint szervezetek hatékonyabb feladatellátásához és a programokhoz szükséges eszközök biztosítása

Periférikus élethelyzetek felszámolását segítő infrastrukturális beruházások

n.a

EFOP 2.4.2

n.a

A többféle tevékenységre épülő telepprogramok részeként a telepszerű lakhatási körülmények között élő marginalizált csoportok mobilizációjának és lakhatási körülményeinek javítása.

n.a

Hátrányos helyzetű, közte roma személyek lakhatási helyzetének javítása az elmaradott településrészek újjáélesztését célzó programokat megvalósító településeken, ahol az önkormányzat a helyi lakhatási alapon keresztül támogatja magántulajdonú ingatlan felújítását.

n.a

Hátrányos helyzetű, kiemelten roma személyek mikro- és kisvállalkozásainak létrehozásának támogatása; gazdasági tevékenységük beindításához a hitelhez jutás lehetőségeinek javításával, pénzügyi és szociális, személyes támogató, segítő, tanácsadó szolgáltatásokkal.

Visszatérítendő támogatások nyújtása vállalkozások számára - konszolidációs segítségnyújtási program

Visszatérítendő támogatások nyújtása vállalkozások számára - vállalkozás indítását és fenntartását segítő program

n.a

n.a

EFOP 5.1.1

EFOP 5.1.2

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program forrásai:

Pályázati kiírás neve


Kiírás kódja

Keretösszeg (Ft)


Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évi Éves Fejlesztési Keretben (ÉFK) szereplő konkrét kiírások

Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése

2015. október

Vállalkozói mentorálás a mikro- és kisvállalkozások részére

2015. július

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

2015. április Még nem jelent meg

Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatása a szabad vállalkozási zónákban


GINOP-1.1.1

Infrastrukturális kapacitások kialakításának és fejlesztésének támogatása, a szolgáltatótevékenység végzéséhez szükséges eszközök, berendezések beszerzése, továbbá a szolgáltatások 2 200 000 000 bővítéséhez, minőségének javításához szükséges tevékenységek végzése. Az akció közvetlen eredménye a projektek által létrejövő magas színvonalú kiszolgáló létesítmények száma és kapacitása, illetve a minőségi szolgáltatások elérhetősége.

GINOP-1.1.2

A mentorhálózat létrehozásának alapja az Európai Bizottság CIP programja keretében indított női vállalkozói mentorhálózat. A mentorhálózat célja elsődlegesen a tudástranszfer előmozdítása, 1 300 000 000 de másodlagos célja a vállalkozói kultúra javítása, a vállalkozók megítélésének javítása. A mentorhálózatot egy központi koordináló szerv működteti meghatározott szempontok szerint, pályázati úton kiválasztott mentorszervezetek közreműködésével.

GINOP-1.2.1

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése, amely során korszerű termék- vagy szolgáltatásfejlesztési 80 000 000 000 képességek megteremtésének és bővítésének céljából lehetőség nyílik a modern eszköz- és gépparkok, valamint fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására.

GINOP-1.2.2

Az állami beavatkozás célja, hogy elősegítse a célcsoportba tartozó vállalkozások termékfejlesztését és a piacokon való megjelenését, növekedését. Szabad vállalkozási zóna alatt a a Kormány által a 5 000 000 000 leszakadástól veszélyeztett térségekben kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal vagy helyrajzi számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt terület.

Mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása

Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése

Fiatalok vállalkozóvá válása – vállalkozás indítási költségeinek támogatása

Gyakornoki program pályakezdők támogatására


2015. június

2015. december

2015. szeptember

GINOP-1.3.1

A vállalkozások tartós versenyben maradásához elengedhetetlen a folyamatos újítás (termék-, szolgáltatás-innováció, szervezetfejlesztés) és az új piacokra történő belépés. A 5 000 000 000 vállalkozások külföldi piacokra kijutását célzó pályázat célja mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása külföldi kiállításokon és vásárokon való megjelenésben, árubemutatók és üzletember találkozók megszervezésében.

GINOP-5.1.3

A cél új társadalmi célú vállalkozások létrehozásának segítése, illetve a már működő vállalkozások dinamizálása és stabilizálása – piacképes termékek és szolgáltatások előállításának ösztönzése révén, fenntartható üzleti modell alapján – tartós foglalkoztatási 6 000 000 000 lehetőségek létrehozása érdekében. Az intézkedés magában foglalja a társadalmi célú gazdaság szereplői, köztük a társadalmi célú vállalkozások üzleti modelljének fejlesztését, az ehhez kapcsolódó tanácsadást, szervezetfejlesztést, képzést, szakmai támogatást.

GINOP-5.2.3

Vállalkozással kapcsolatos ismereteket, vállalkozói kompetenciákat fejlesztő képzések, szemléletformálás támogatása, sikeres vállalkozásoknál gyakorlat szervezése, a vállalkozás indításához 2 900 000 000 szükséges pénzügyi támogatás (induló tőke vissza nem térítendő formában), továbbá mentorálás, tanácsadás, inkubátor szolgáltatások nyújtása a kezdő vállalkozóknak.

GINOP-5.2.4

A gyakorlati oktatáshoz szükséges feltételek megteremtéséhez nyújtott komplex támogatások biztosítása a munkáltatók, elsősorban a kkv-k részére annak érdekében, hogy a gyakornokok alkalmazásával és betanításával járó többletköltségek (pl: 10 000 000 000 gyakornokok bére, mentorok díjazása, a gyakornoki hely kialakításához szükséges tárgyi feltételek biztosítása) kompenzálásra kerüljenek. A támogatások eredményeként javulhat a vállalatok részvétele a gyakorlati képzésben.

Rugalmas, családbarát foglalkoztatási módszerek bevezetése a munkáltatóknál

2015. december

GINOP-5.3.2

A szerkezetváltáshoz és egyéb társadalmi-gazdasági változásokhoz való alkalmazkodás támogatása, különösen a pozitív munkaerőpiaci átmenetek segítése érdekében (például a munkahelyük elvesztésével fenyegetettek újbóli elhelyezkedését segítő 3 000 000 000 szolgáltatásokkal, képzéssel). Az intézkedés támogatja a működéshez igazított rugalmas munkaszervezési módszerek elsajátítását, a gazdasági szereplők rugalmas foglalkoztatás és munkaszervezés előnyeiről történő tájékoztatását.

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban szereplő, tervezett intézkedések

Digitális közösségi hozzáférés erősítése

Nem állami szervezetek komplex foglalkoztatási programjai

Az alacsony képzettségűekre és közfoglalkoztatottakra fókuszáló célzott képzési, kompetenciafejlesztési programok

n.a

n.a

n.a

GINOP-3.3.3

GINOP-5.1.4

GINOP-6.1.1

n.a

Az infokommunikációs termékek és szolgáltatások használatának ösztönzésén keresztül megerősödik az állampolgárok eszolgáltatásokhoz való hozzáférése. Cél a digitális kompetenciák terén leszakadással veszélyeztetettek számára az online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének elősegítése kommunikációs, motivációs, szemléletformáló programok indításával, amelyek eredményei révén a leszakadó társadalmi csoportok életminősége javul.

n.a

Nem állami szervezetek által végrehajtott ún. „tranzit” foglalkoztatási kezdeményezések támogatása, amelyek átfogó egyéni fejlesztést és képzést, illetve átmeneti foglalkoztatási lehetőségeket biztosítanak a munkanélküliek számára a nyílt munkaerőpiaci elhelyezkedésre való felkészítésük érdekében. Szükséges továbbá azoknak a kezdeményezéseknek a támogatása is, amelyek célja a foglalkoztatáspolitika eszközeinek fejlesztése, megújítása.

n.a

Az intézkedés kiemelt célja a közfoglalkoztatásban résztvevők részére szakképzettség megszerzését segítő képzési és kompetenciafejlesztési, illetve a közfoglalkoztatásból történő kivezetést támogató személyes szolgáltatások kialakítása és nyújtása folyamatos jelleggel.

A munkaképes korú, digitálisan írástudatlan népesség digitális alapkompetenciáinak fejlesztése

Termelő és szolgáltató vállalkozások támogatása (pénzügyi eszköz)

Vállalkozóvá válás ösztönzése pénzügyi eszközökkel

Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése pénzügyi eszközökkel

n.a

n.a

n.a

n.a

GINOP-6.1.3

GINOP-8.3.4

GINOP-8.6.7

GINOP-8.6.8

n.a

Digitálisan írástudatlan csoportok számára a digitális alapkompetencia, mint az egyik legfontosabb munkaerőpiaci kulcskompetencia fejlesztése. Cél az IKT eszközök használatára való motiválás és az internet használat igénybevételének megteremtése, a digitális jártasság fejlesztése minden hátrányos helyzetű célcsoport számára, illetve a közösségi internet szolgáltató helyek használatára való ösztönzés.

n.a

A pénzügyi közvetítő rendszer által jelenleg nem finanszírozott, de növekedésre, fejlődésre képes kkv-k forráshoz jutásának elősegítése. A már finanszírozható vállalkozások forrásainak bővítése azokban az esetekben, amikor a fejlesztés, bővülés üzletileg indokolt, de piaci pénzügyi közvetítők nem elég motiváltak a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott finanszírozás további növelésében.

n.a

A GINOP többi prioritása alatt megjelenő vissza nem térítendő források mellett, vagy azokkal kombinálva pénzügyi eszközökkel is ösztönzik a vállalkozások fenntartható növekedését, ezáltal a foglalkoztatási potenciál erősítését. A szükséges finanszírozási források rendelkezésre állását elsősorban hitelprogramokkal biztosítják, jellemző termék a hitel (beruházási, forgóeszköz) garanciával, valamint a kombinált termék (hitel + VNT + VCS garancia).

n.a

A piaci forrásokhoz nem, vagy nem megfelelő mértékben jutó társadalmi célú vállalkozások illetve a munkaerő-piaci hátrányokkal küzdő fiatalok és álláskeresők által indított vállalkozások finanszírozási lehetőségeinek megteremtése, ezzel a vállalkozások foglalkoztatási képességének, a célcsoport gazdasági aktivitásának javítása.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program forrásai

Pályázati kiírás neve


Kiírás kódja

Keretösszeg (Ft)


Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban szereplő, tervezett intézkedések

Üzleti infrastruktúra és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése

A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével

n.a

n.a

TOP-1.1.1

TOP-1.4.1

n.a

A beavatkozás az önkormányzati tulajdonú üzleti infrastruktúra, így iparterületek, ipari parkok, technológiai parkok, inkubátorházak, innovációs központok, logisztikai központok fejlesztésére, kiemelten a szolgáltatás-fejlesztésre fókuszál. A beavatkozás fontos területét képezik a megvalósuló üzleti infrastrukturális beruházások kihasználtságát biztosító, a befektetés-ösztönző, a vállalkozások és gazdasági tevékenységek vonzását, bővítését célzó, a betelepülő és már a településen, térségben működő vállalkozások együttműködését, piacra jutását segítő, az önkormányzatok által szervezett, koordinált helyi szolgáltatások.

n.a

A gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.) valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítását és a szolgáltatások minőségének fejlesztését szolgáló intézkedés fő célja a kisgyermeket nevelők munkavállalásának támogatása, a családok segítése. Az intézkedés a 3 éves kor alatti gyermekek elhelyezését és a 3-6 éves gyerekek óvodai elhelyezését is támogatja. A TOP elsősorban az önkormányzati fejlesztésekre fókuszál, de a minél rugalmasabb és költséghatékonyabb szolgáltatások megvalósítása érdekében teret kíván adni az egyéb alternatív gyermekmegőrzési formáknak is.

A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

Leromlott városi területek rehabilitációja

Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok)

n.a

n.a

n.a

TOP-4.2.1

TOP-4.3.1

TOP-5.1.1

n.a

Az intézkedés a társadalmi leszakadás mérséklése érdekében, a családokról, gyerekekről, fogyatékosokról, az időskorúakról, szenvedélybetegekről, és hajléktalan emberekről gondoskodó szociális alapellátás infrastrukturális feltételeinek fejlesztését támogatja. Az intézkedés célja a Szociális törvényben és Gyermekvédelmi törvényben nevesített szolgáltatások elérhetővé tétele a szolgáltatáshiányos településeken élők számára, új szolgáltatások infrastruktúrájának megteremtésével, új férőhelyek kialakításával és már működő ellátások infrastrukturális fejlesztésével. (A támogatandó szociális alapszolgáltatások: A Szociális törvény 57 § (1) c-j pontjában definiált szolgáltatások:étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátások.)

n.a

Az intézkedés célja a leszakadó vagy leszakadással fenyegetett városrészeken koncentráltan megnyilvánuló társadalmi – fizikai - gazdasági problémák komplex módon való kezelése a területen élők társadalmi integrációjának elősegítésének érdekében. A szociális városrehabilitációs intézkedés keretében az érintett, települési szövetbe ágyazott városrészek meglévő funkcióinak bővítése, fejlesztése, új gazdasági, szociális, közösségi és közterületi funkciók kialakítása, valamint szükséges esetben a településtesttől elkülönült telepek felszámolása és az ott élők integrációja támogatható.

n.a

Az intézkedés közvetlen célja megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) létrehozásának és működésének támogatása, tevékenységi körük, eredményességük, hatékonyságuk növelése, továbbá a foglalkoztatás helyi szintű akciótervek megvalósításával való bővítése, az álláskeresők munkához juttatása. Az intézkedés keretében támogatást biztosítunk a megyei és helyi (megyén belüli térségi, illetve adott esetben települési) gazdaságfejlesztési-foglalkoztatási stratégiák, programok kidolgozására.

A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok

Helyi közösségi programok megvalósítása

n.a

n.a

TOP-5.2.1

TOP-5.3.1

n.a

Az intézkedés célja a TOP 4. prioritásának 4. intézkedésével (szociális városrehabilitáció) összhangban, azt kiegészítve a városi szövetbe ágyazott leszakadó, leszakadással veszélyeztetett városrészekben és a településtesttől elkülönült telepeken élők tekintetében a szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésének megállítása, valamint a közösségi és egyéni szintű társadalmi integráció feltételeinek a megteremtése. Az intézkedésen belül hangsúlyt kap az önálló jövedelemszerzésre való képesség kialakítása, fejlesztése, az oktatási hátrányok leküzdése, a leszakadással veszélyeztetett egyének és csoportok jövedelemszerzésre való képessé tételét célzó közösségi és egyéni szociális munka.

n.a

Az intézkedés célja a TOP ERFA forrásból megvalósuló beavatkozásaival összhangban, azt kiegészítve a TOP célkitűzéseket segítő, közösségi, társadalmi bevonást megvalósító projektek megvalósítása. A helyi közösségek fejlesztése elsősorban települések, térségek, szomszédságok közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztését jelenti. Az intézkedés eredményeképp közösségi, térségi és települési helyi identitást erősítő akciók, kulturális és természeti örökség megismertetésére, megőrzésére irányuló helyi közösségi programok valósulnak meg.

A Vidékfejlesztési Program intézkedései Vidéki Térségek Fejlesztése tématerület, Helyi infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztés Kisméretű infrastruktúrák fejlesztése a vidéki térségekben (7.2.1) és Alapvető szolgáltatások fejlesztése a vidéki térségekben (7.4.1)

MIT TÁMOGAT? támogatható tevékenysége k

HOGYAN TÁMOGAT?

Kisméretű infrastruktúra fejlesztés Alapvető szolgáltatások fejlesztése (7.2.1) (7.4.1) A vidéki térségek fejlesztését, mind a helyi infrastruktúrák és a szolgáltatások területén. Vidéki településen: Vidéki településen: • állami/önkormányzati funkciót • közétkeztetést végző nem magába intézmények konyhájának foglaló közösségi funkciókat ellátó fejlesztése; létesítmények energetikai • köz- és vagyonbiztonságot korszerűsítése és szolgáló fejlesztések: megújuló energiaforrások használata; polgárőr és mezőőr szolgálat jármű • helyi termékértékesítést és szolgáló piac infrastruktúra eszközbeszerzései; fejlesztése; • falu- és tanyagondnoki • külterületi (csak helyrajzi szolgálat jármű és számmal ellátott) eszközfejlesztései; közutak fejlesztése; • önkormányzati közforgalmú • 2000 lakos-egyenérték alatti utak kezelése, településeken, állapot javítása, karbantartása ill. külterületi településrészeken kapcsán erő- és megfelelő munkagépek beszerzése. szintű szennyvíz-kezelési megoldások megvalósítása Csak 1000 fő alatti településeken: (autonóm természet közeli • többfunkciós közösségi tér, szennyvízkezelés szolgáltató központ / egyedi szennyvíztisztítás); létrehozása, fejlesztése. • településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, energetikai korszerűsítése. Csak tanyákon: • háztartási léptékű villamos energia, vízellátás, szennyvízkezelés fejlesztés. Az alábbi formákban, illetve ezek kombinációjában: • vissza nem térítendő támogatás; • kamattámogatás. Előleg igénybe vehető.

LEADER Helyi Fejlesztési Stratégiák (HFS) elkészítése (19.1.1.); és helyi pályázatos megvalósítása (19.2.1.)

MIT TÁMOGAT? A HFS céljaihoz illeszkedő projekteket, a Helyi Akciócsoportok (HACS) által elkészített helyi pályázati felhívások alapján. A HFS-eknek és a megvalósításukra kiírt felhívásoknak is az alábbi célokat kell szolgálniuk a vidéki térségekben: 1. gazdasági aktivitás mikro-szintjének fenntartása (helyi termékek és szolgáltatások); 2. lakosság humán közszolgáltatásokhoz való hozzájutásának, illetve azok elérésének előmozdítása; 3. térség, mint vállalkozási tér, lakóhely és turisztikai vonzóképességének erősítése; 4. helyi közösségek tagjai egyéni aktivitásának, felelősségvállalásának, együttműködési készségeinek erősítése; a többi VP intézkedéssel, illetve más OP intézkedésekkel nem átfedésben, hanem azokkal összhangban. KIT TÁMOGAT? A kedvezményezettek körét a HACS határozza meg. A HACS nem lehet kedvezményezett. HOGYAN TÁMOGAT? Az alábbi formákban, illetve ezek kombinációjában: • •

vissza nem térítendő – de minimis – támogatás; kamattámogatás.

Előleg igénybe vehető. A pályázatokat a HACS értékeli és választja ki a támogatandó fejlesztéseket. MENNYIVEL TÁMOGAT? Alkalmazandó korlátok a támogatás mértékek meghatározása során: •

•

max. 240 000 €/projekt, amely csak a HFS-ben rögzített, megfelelően alátámasztott esetekben haladható meg (pl. innovatív aprófalu komplex projekt, több települést szolgáló vagy több éves projekt); max. 200 000 €/támogatott/3 év.

Térségek közötti és nemzetközi együttműködésen alapuló projektek (19.3.1.) MIT TÁMOGAT? A HFS céljaihoz illeszkedő, térségek közötti és nemzetközi együttműködés kialakítását és megvalósítását: •

gazdálkodási együttműködési lehetőségek távolabbi térségek szereplőivel való kibővítésére vagy;

•

hasznos gazdálkodási, közszolgáltatás-szervezési, egyéb együttműködési modellek megismerésére, meghonosítására, terjesztésére.

Cél a vidéki térségekben új megoldások alkalmazása a térség problémáira és fejlesztési lehetőségeire, továbbá a helyi szereplők térségen kívüli kapcsolatrendszerének és kompetenciáinak bővítése, új tudások becsatornázása. A projektnek alkalmazható eredménye kell, hogy legyen, amihez minden résztvevő hozzájárul, és abból részesül. KIT TÁMOGAT? • • • •

vidéki térségben működő mikro- és kisvállalkozást; a HFS megvalósításában partner közjogi és magánjogi szervezetet; a HFS megvalósításában partner természetes személyt; IH által elismert HACS-okat.

Feltétel a pályázáshoz: •

térségek közötti együttműködés esetén: o legalább 2 különböző HACS területén élő/működő, és o legalább 3 jogosult által benyújtott projekt; o együttműködésben érintett HACS ajánlása.

•

nemzetközi együttműködés esetén: o legalább 2 különböző országban működő, és o legalább 2 jogosult által benyújtott projekt; o együttműködésben érintett HACS ajánlása.

Előny a pályázáskor: térség szempontjából újszerű megoldás; mérföldkövek és célok realitása, megvalósítás mérhetősége; költséghatékonyság; szakmai alkalmasság. HOGYAN TÁMOGAT? Vissza nem térítendő támogatást nyújt. Előleg igénybe vehető. MENNYIVEL TÁMOGAT? Max. 65 000 €/projekt (HACS-onként meghatározott pénzügyi keret). Maximális intenzitás: 100%.

Esélyteremtő Programterv Devecseri Járás

Recommend Documents