„Közép-Tiszai nagyvízi meder erdőállományai és árvízi hatásuk”
Ficzere András KÖTIVIZIG erdészeti ügyintéző II. ERDŐ-VÍZ konferencia Szolnok, 2015. 06. 30.
Közép-Tiszai nagyvízi mederben 2014. évi erdőállomány állapotrögzítés • Alapadatok beszerzése a Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságától minden erdőrészletre • Terepi bejárás, minden erdőrészlet és fásodott terület jellemzése EXTENZ kft. és a NEFAG Zrt erdész munkatársainak közreműködésével (cserjeszint, alsó lombkoronaszint, gépi járhatóság, záródáshiány, tuskóprizmák, technológiai javaslat) • Kiértékelés, beavatkozási technológia pontosítás • Beillesztés a térinformatikai bázisba
10. NMT. 03. szakasz Szolnoki vasúti hídtól - Kiskörei duzzasztóműig
Év
Hullá Hullámté mtér terü területe
Mező Mezőgazdasá gazdasági hasznosí hasznosítású terü terület
Erdő Erdőállomá llomány (mező mezőgazd. gazd. terü terület)
Egyé Egyéb fáscserjé cserjés
(ha)
(ha)
(ha)
(ha)
Faá Faállomá llomány terü területi gyarapodá gyarapodás elő előző idő időszakhoz
Faá Faállomá llomány terü területi gyarapodá gyarapodás kiinduló kiinduló adathoz
(%)
1930
591,18 (8%)
1960
2 809,53 (38 %)
475%
1980
3 334,82 (45 %)
119%
564%
2014
5 576,82 (75%)
167%
943%
9 197
7 440
656,32 (9%)
Kezdő Kezdő és felmé felmérési idő időszak közötti gyarapodá gyarapodás
1054%
10. NMT. 04. szakasz Körös folyó torkolatától - Szolnok vasúti hídig
Év
Hullá Hullámté mtér terü területe
Mező Mezőgazdasá gazdasági hasznosí hasznosítású terü terület
Erdő Erdőállomá llomány (mező mezőgazd. gazd. terü terület)
Egyé Egyéb fáscserjé cserjés
(ha)
(ha)
(ha)
(ha)
Kezdő Kezdő és felmé felmérési idő időszak közötti gyarapodá gyarapodás
(%)
n. a.
1960 15326
2014
Faá Faállomá llomány terü területi gyarapodá gyarapodás kiinduló kiinduló adathoz
659,91 (5 %)
1930
1980
Faá Faállomá llomány terü területi gyarapodá gyarapodás elő előző idő időszakhoz
13037
2971,9 (23 %) 5365,06 (41 %)
450% 1893 (14,5%)
181%
813%
1100%
Pély-Nagykörű térsége
Babos Imre: Hullámterek fásítása (Erdő 1952) •
…A kezdetben csak a Maros, a Tisza és a Rába egyes szakaszaira korlátozódó terv az Országos Tervhivatal hozzájárulásával országos méretűvé nőtte ki magát s ma már a 100.000 kat. holdas hullámtéri fásítás szállóigévé vált.
•
Az egységes, átfogó tervnek fahasználati gondjaink megszüntetése vagy enyhítése mellett egyéb munkaterületek kívánságait is ki kell elégítenie s ezek közül első helyen az árvízvédelem, a folyamszabályozás kívánságait kell felemlíteni.
•
Az Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Hivatalok mérnökeivel együttesen végzett helyszíneléseink során mindenre kiterjedően állapítottuk meg a fásítandó területrészek helyét. A hullámtér a jövőben mindkét mérnök közös munkaterülete lesz s a fásítás végrehajtásának mind a kettő szempontjait ki kell elégítenie.
•
Nem hanyagolható el az a kívánság sem, hogy a fásítás ne okozzon magasabb iszaplerakódást s ne csökkentse a hullámtér vízbefogadását. Ez a magastörzsű, feltisztuló állományok létesítésére utal, melyekben az alsó szint legalább a harmadrendű fák sorába tartozik. A cserjeszintek kiképzésére ezek szerint csak a legmagasabb hátakon kerülhet sor.
•
Nem kevésbé fontos a fásítások töltést oltalmazó hivatása.
Babos Imre: Hullámtéri tapasztalatok (Erdő 1953) : ...ismereteink alapján ma már kijelölhető az ország 4 nyárfa optimuma: •
Első helyet érdemel Békés megye délkeleti szeglete, melyet nagyjából az Elek - Kétegyháza-Orosháza-Mezőhegyes vonal szorít az ország határához..
•
Második helyen a Kisalföldről emlékezem meg. A Szigetköz kedvező talajvízszintjével, tápanyagban gazdag feltalajával az alatta meghúzódó kavicspad ellenére jól fejlődő nyárállományok termőhelyét szolgáltatja. A Szárföld-Farád közötti nyárfásítás más talajon áll, vízháztartása azonosan kedvező.
•
A harmadik helyet a Duna Tolnától délre eső hullám- és ártere foglalja el. A védetté nyilvánított Gyöngyösoldal 46 éves későnfakadó kanadai nyárasa 30 m magas és átlagban 50 cm vastag törzseivel az ország legszebb nemesnyár erdőrészlete.
•
Negyedik helyen a Tisza és mellékfolyóinak hullámtere áll. Jól lehet megelőzi az előbbi három, mégis területének nagysága és mert az ország fában legszegényebb vidékein haladnak keresztül e folyók, ezt a fásítást állítják megoldandó feladataink élére. Tervezett hullámtéri fásításaink 56%-át ezen a területen kell végrehajtanunk. Különösen figyelemre méltó az az utalás, mely a mederhez közel eső talajszelvények jóságát hangsúlyozza ki. Nálunk is magasabb és gazdagabb a medert végig szegélyező hát, melyet legrövidebb ideig borít el az ár - Abádszalók határában még az akác is életképes rajta - és kötött altalaján a legvastagabb öntésréteget hordozza. ….
A szolnoki vízmérce 500 cm-es szintjét meghaladó árvízszintek év
vízborí zborítás idő időtartama
1999
jan. 1616-jan. 21
5
márc. 4 - máj. 24
81
2000
febr. 11 - febr. 23
12
márc. 1414- máj. 18
65
2001
jan. 1 - jan. 5
4
febr. 1212- febr. 15
4
márc. 7 - ápr. 20
44
jún. 2727- jún. 30
3
júl. 2929-aug. 4
6
nov. 1818-nov. 21
3
febr.2febr.2- márc. 24
22
2004
márc. 33-márc. 7
4
márc. 22 - ápr. 29
38
nov.23nov.23-nov. 26
3
2005
márc.21rc.21-jún. 4
75
2006
jan. 66-jan. 9
márc. 99-máj. 18
60
jún. 11-júl. 1
30
2007
jan. 2222-febr. 6
15
febr.13 - márc. 17
32
2008
márc. 66-márc. 25
19
ápr. 1515-máj. 4
19
júl. 2929- aug. 9
11
2009
jan. 2828- febr. 1
3
márc. 1111-márc. 22
11
dec.28 - dec. 31
3
2010
jan. 11-jan. 27
27
febr. 2424-márc. 14
18
ápr. 1818-ápr. 28
10
2011
jan. 11-jan. 28.
28
2013
márc. 22 - máj. 6.
44
2002
ápr. 28 - máj. 3
5
dec. 1010- dec. 15
5
máj. 1818-júl. 6.
49
2003
3
dec. 1212-30
18
A nagyvízi mederszakaszon található főbb faállomány típusok • • • • • •
Hazai fűzesek (HFÜ) Hazai nyárak (HNY) Nemesnyárak (NNY) Kocsányos tölgyesek (KST) Egyéb Lágy lombos (ELL) Egyéb keménylombos (EKL) (Magas Kőris, Amerikai kőris, Zöldjuhar, Ezüst juhar)
• Fás-Cserjés (Ámorfa, más idegenhonos fafajok és őshonos fafajok)
Fő faállománytípus a 10.NMT.03.szakaszán Faá Faállomá llomány
0-10
1111-20
2121-30
3131-40
4141-50
3% 1%19,02 55,191%
EKL
10,52
56,12
ELL
3,87
1,71
1,33
HFÜ HFÜ
42,94
80,34
HNY
496,58
NNY
370,45
924,36
141,98
51,79HNY 34,86
599,87
382,70
43% 232,84
88,89KST 38,60
1981,48
3,50
11,91
27,08
29,15
492,31
416,97
3,69
52,79
88,32
44,30
62,55
299,38
128,55
174,43
139,51
40% 718,45
814,96
206,43
25,07
220,33
12%
Összesen
60,39
4,20
505,46
8181-90
1,97HFÜ 26,36
17,26
1052,82
7171-80
161,98
12,79
1156,00
6161-70
NNY
7,25
KST Összesen:
5151-60
1,09
ELL
3,37
12,72EKL 158,74
99,82
2154,14 68,95 5026,81
Mérés helyszíne: Tisza folyó, Szolnok, Százlábú híd Mérés időpontja: 2010. dec. 28. max. hőmérséklet: - 5,1 C min. hőmérséklet: - 17,2 C napi átlag hőmérséklet: - 10,8 C
vízsebesség növényi vegetációk
nyári időszak téli időszak m/s
főmeder
0,9-1,0
0,9-1,0
gyep
0,2 - 0-7
0,9
ámorfás
0 - 0,1
0,1 - 0, 2
fiatal füzes
0 - 0,2
0,15 - 0,25
befejezett korú nemesnyáras
0, 3 - 0,5
0,35 - 0, 65
középkorú nemesnyáras
0, 2 - 0-5
0, 5 - 0,8
A LEFOLYÁSI VISZONYOKRA HATÁST GYAKORLÓ FAÁLLOMÁNY ÉS ERDŐGAZDÁLKODÁSI JELLEMZŐK • Területegységnyi egyedszám (tőszám), és elrendezés (NNY 600 db/ha; HNY 4 500 db/ha, cserjés 100 000 db/ha; hálózatos, rendezetlen) • Koronaszerkezet, törzs jellemzők (bokrosodó, fattyúhajtásodásra hajlamos) • Cserjeszint • Alsó lombkoronaszint • Kúszónövények • Övzátony • Ápolási tevékenység (sorközi, állományalatti, ápolás, törzsnyesés) • Tuskók kezelése (tuskó és vágástéri hulladék prizmák/gátak)
Övzátony
Övzátony erdőkép
Nemesnyáras
Hazainyáras
Hazai nyáras (~70 év)
Egyéb keménylomb (30-33 év)
Fás- cserjés terület visszahódítása
Tuskóprizmák
LEFOLYÁSI VISZONYOKAT ELŐSEGÍTŐ ERDŐGAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉGEK Hagyományos erdőgazdálkodás • Tág hálózatú ültetés • Ültetéskor, avagy sarjaztatáskor a lefolyási iránnyal párhuzamos sorok, pászták kialakítása • Törzsnyesése (4 – 5 m terepmagasságig) Többlet feladat • Meghatározott időszakonkénti visszatéréssel cserjeirtás az állomány alatt • Keletkezett ághulladék, cserje hulladék megsemmisítése • Tuskóprizmák felszámolása • Erdőállományban lévő övzátonyok véghasználatot követő terepszintbe történő rendezése
Köszönöm Figyelmüket!
