Lovas Attila Gyöngyös, 2011.03.23
igazgató KÖTI-KÖVIZIG Tisza-Konferencia Szolnok, 2011. május 20.
Lehet az ember alultáplált, lehet híján az informatikai cikkeknek, hordhatja ugyanazt a ruhát akár évtizedekig is, de innia minden nap muszáj. A víz a legdrágább kincs.
A VÍZKINCS AZ KINCS! A jövő mindig a mával kezdődik. Vigyázz a vízre, mert szükséged van rá!
Tartalom ¾ A Tisza helye a Duna vízgyűjtőjén ¾ A vízgazdálkodási stratégiai kérdései ¾ Kulcsproblémák a részvízgyűjtő kiemelt
magyar víztestein ¾ Fenntartható vízgazdálkodás (vízhasználatok) megvalósítása ¾ Európai uniós és hazai kezdeményezések
A Tisza helye a Duna vízgyűjtőjén Vízgyűjtő elv - szubszidiaritás
A Tisza helye a Duna vízgyűjtőjén
Black Sea
Duna-medence adatai: Területe: 817.000 km2 Vízgyűjtőn érintett 13 ország !!! (6 nem EU tag!) Vízfolyás mentén: 7 ország (3 nem EU tag!)
A Tisza helye a Duna vízgyűjtőjén
A Tisza főbb adatai
¾ Vízgyűjtő területe: 157.200 km2
Ebből z
külföldön:110.040 km2
(~70%)
z
belföldön: 47.160 km2
(~30%)
¾ Hossza: 945,8 km alulfekvő ország < > felülfekvő ország problematikája
Árvízjárta területek az ármentesítő munkák megkezdése előtt
TÖRÖKSZENTMIKLÓS KÖRNYÉKE ÉGEN ... É- SRMOST
A VÍZGAZDÁLKODÁS STRATÉGIAI KÉRDÉSEI Nagykunsági öntöző rendszer vízforgalmi adatai KÖTI-KÖVIZIG 450 000
Vízkészletek hasznosításának környezeti korlátai
400 000
V íz m e nn y is é g (e m 3 )
350 000 300 000
Az éghajlatváltozás hatása
250 000 200 000
Az árvízvédelem új lehetőségei
150 000 100 000
Szántó em3
Rizs em3
Halastó, tó, tározó em3
Alcsi-Holt-Tisza em3
Hortobágy-Berettyó em3
Hármas-Körös em3
Egyéb (pl. csat.töltés) em3
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
1989
0
1988
50 000
Veszteség em3
A mezőgazdaság vízhasználatának problémái Települések komplex vízgazdálkodási kérdései Vízminőség és szabályozása Az ökológiai és a mérnöki szemlélet harmóniája
Jelentős vízgazdálkodási problémák 1. Szabályozottság • Ármentesítés • Belvízmentesítés (mezőgazdasági igények kielégítése) • A természetestől eltérő vízjárási viszonyok megváltoztatása (morfológia) 2. Károsodott védett természetvédelmi területek • Hosszirányú átjárhatóság nem biztosított • Szikes tavak lecsapolásra kerültek • Pusztai vizes élőhelyek lecsapolásra kerültek 3. Sótartalom és hőterhelés, turizmus hatása • A termálfürdők használt vizeinek bevezetése a felszíni vizekbe 4. Veszélyes anyagok • Elsőbbségi anyagok jelenléte a felszíni vizekben (kadmium) 5. Tápanyag és szervesanyag terhelés • Mezőgazdasági diffúz szennyezés • Pontszerű egyéb szennyezések (belterület, saját belső terhelés, hordalék) 6. Szennyvíztisztító telepek koncentrált terhelése 7. Jelentős vízhasználatok • Mezőgazdasági (halastó 60 %, öntözés 27 %, állattenyésztés 6 %, egyéb 7 %) • Ipari bányászat –víztelenítés
Fenntartható vízgazdálkodás (vízhasználatok) megvalósítása ¾ Műszaki ¾ Gazdasági ¾ Komplex
FENNTARTHATÓ VÍZGAZDÁLKODÁS
biztosítani a jövő generáció vízzel kapcsolatos elvárásainak teljesítését INTEGRÁLT TERVEZÉS
A problémákat kezelni kell! ¾ Elengedhetetlen
a nemzetközi együttműködésen alapuló közös fellépés, a központi és a helyi irányítás, a gazdasági, az üzleti szféra, a helyi társadalmak, a civil szféra összhangjának megteremtése ¾ Alvízi kiszolgáltatottság megszüntetése ¾ Károkozás nélküli árvízlevezetés ¾ Korszerűbb, ésszerűbb folyó-, terület- és vízgazdálkodás ¾ Ökológiai szempontok érvényesülése – vizes élőhelyek védelme, biodiverzitás biztosítása ¾ Tározás, belvízgazdálkodás Mindezek biztosíthatják a Tisza mentén élők felzárkózását, a vagyon és létbiztonság megteremtését.
Európai uniós és hazai kezdeményezések ¾ Nemzetközi
Duna Védelmi Egyezmény Szófia, 1998 ¾ Víz Keretirányelv 60/2000/EC (10.23) ¾ Budapesti Nyilatkozat 2001.05.25 Ötoldalú együttműködés a Tisza vízgyűjtő vízgazdálkodási problémáinak komplex kezelésére ¾ ICPRD Tisza csoport 2004 ¾ Árvízi Irányelv 60/2007/EC (10.23) Öt érintett tiszai ország együttműködésének folytatása (Ungvár 2011) ¾ Tisza Program Régió Önkormányzati Társulás ¾ Szövetség
az Élő Tiszáért ¾ Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési egyesület
Tisza-völgyi Műhely ¾ ¾
¾
¾
Megalakulását a Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási tanács kezdeményezte. Szolnokon 2011. március 30-án alakult meg. (Jelenleg 39 szervezet a tagja) Célja:Fórum biztosítása a térségért tenni akarók számára a Tisza-völgy fenntartható fejlődésének előmozdítása érdekében. Csatlakozási nyilatkozat letölthető a www. kotikovizig.hu honlapról.
Az együttműködés elmélyítése Tisza Vízgyűjtő Bizottság projekt: Tisza Vízgyűjtő Bizottság létrehozása a Tisza-völgy országainak együttműködésében
célok: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
Tisza-medencében lévő országok vízügyi együttműködésének erősítése A Tisza völgy fejlődésének elősegítése konzultációs és koordinációs szervezet létrehozása a Tisza folyógazdálkodási, hidrológiai és természeti egyensúlyának biztosítása és védelme a Víz Keretirányelv és az Árvízi Irányelv vízgyűjtő szinten egységes megvalósításának elősegítése
Tisza virágzás
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
