ÉRTELMI FOGYATÉKOS GYERMEKEK ÉS CSALÁDI KÖRNYEZETÜK SZOCIODEMOGRÁF IAI VIZSGÁLATA BUDAPESTEN RÁTAY CSABA Az utóbbi évtizedekben világszerte növekvő érdeklődés kíséri az értelm i fogyatékosokkal foglalkozó kutatásokat. E rre nem csak a fogyatékosok szám ának emelkedése, hanem a kórokokra is választ adó vizsgálati eljárások nagym értékű fejlődése adhat m agyarázatot. Ezen kutatások társadalm i fontosságát abban láthatjuk, hogy m eg kísérlik a válaszadást a népesség kb. 3% _át kitevő sokaság adekvát ellátására, vagyis a megelőzés, gyógyítás-gondozás és rehabilitáció kérdéseire. M odern társadalm akban a gazdasági-társadalm i fejlődés h atására elsősorban az intellektuális követelm ények, a szellemi m eg terhelés növekszik. Az értelm i fejlődést, teljesítm ényt befolyásoló tényezők m egism erése nem csak a pszichológiát, pedagógiát érintő kérdés, hanem a m unkavégzés társadalm i jellege m iatt közösségi problém a is. Különös fontosságot ad ennek a kérdésnek az a tény, hogy míg az iskolaköteles korú gyerm ekek száma folyam atosan csökkent M agyarországon, addig ezen belül az értelm i fogyatékosok szám a roham osan növekedett. Ezért ebben a kutatóm unkában nem csak az orvostudom ányoknak, genetikának van jelentősége, hanem a társadalom tudom ányoknak is. K izárólag kom plex, kóreredeti szem pontú kutatásoktól rem élhetjük annak a társadalm i szem pontból rendkívül fontos kérdésnek a m egválaszolását, hogy az utóbbi tizenöt évben az értelm i fogyatékosok szám ának m eghárom szorozódásáért m ilyen tények felelősek. Az intellektuális teljesítm ényt befolyásoló tényezők ism er tetése előtt m agának az értelm i fogyatékosságnak a pontos m eg határozása nélkülözhetetlen (Heber, 1961); i.) a korai életszakasz ban m egnyilvánuló, ii.) jelentős értelm i visszam aradottság, iii.) m ely a társadalom ba, szociális közösségbe illeszkedés zavaraival társul. Tehát az értelm i fogyatékosság diagnózisához nem elegendő az in telligencia-tesztekben elért teljesítm ény m eghatározása. A vizsgált szem ély csoporton, szociális közösségen belüli m agatartásának vizs gálatára nélkülözhetetlen az adaptációs m egfigyelések elvégzése, az úgynevezett szociális érettség m egállapítása. A m eghatározásból m ár az is teljesen egyértelm ű, hogy nem csak a genetikailag örök
358
K Ö Z L E M É N Y E K
lött értelm i struktúrák, a m éhen belüli élet, a szülés körülm ényei és az elszenvedett betegségek szerepe fontos — nagy jelentősége van a szocializációt m egvalósító közegnek, a családi környezetnek is. Az értelm i fogyatékosságot kutatók közül teh á t azok járn a k el helyesen, akik a prognózisukban, súlyosságukban is különböző be tegség-egységeket nem csak a genetikai ártalm ak, esetleges exogén károsító tényezők, testi és szellemi anom áliák tekintetében vizsgál ják részletesen, hanem a családi környezetet is, m int a gyerm ek intelligenciáját befolyásoló biológiai, társadalm i egységet. Ezen kutatásoknak köszönhetjük, hogy az értelm i fogyatékos ságokat két teljesen eltérő etiológiájú csoportra oszthatjuk. Az első csoportba tartozó pathológiás (defectes) szem élyek esetében a poten ciálisan ép fejlődésm enet durva sérülést szenved valam ilyen gene tikai, vagy peri-, prae-, postna talis exogén ártalom hatására. A kör nyezeti, családi anam nézisben a szülők átlagos biológiai és szellemi állapotot m utatnak, teh á t itt általában egyedi, sporadikus ártalom ról van szó. A pathológiás eseteknél a súlyos értelm i fogyatékosság kí sérő tünet, m ely az egyéb szim ptóm áknak csak egyik m egnyilvá nulási form ája. Az értelm i fogyatékosságok m ásik nagy csoportja a specifikus kóreredet, illetve családi anam nézis szem pontjából — vagyis az első fokú rokonok intelligencia-teljesítm ényét illetően — teljesen eltérő képet m utat. Itt sem a szokásos kóreredeti tényezők, sem pedig az esetleges kisfokú értelm i lem aradás nem ad m agyarázatot önm a gában az értelm i fogyatékossá válás okaira. Ilyen esetben perdöntő bizonyíték az elsőfokú rokonságon belül nagy szám ban található alacsony intellektusú egyének léte, teh át a családon belüli halm ozó dása, továbbá a rossz szociális légkör. A fenti eseteket nevezzük fa m iliáris (subnorm ális) kóreredetűeknek. Az értelm i fogyatékosok szám át, adott népességen belüli ará ny át m eghatározó tényezőket vizsgálva először a kialakulási gya koriságot — incidenciát — befolyásoló tényezőket kell megvizsgálni. Ebből a szem pontból a koraszülöttek, valam int az élveszületéseken belül az elsőszülöttek arányának növekedése — hypotézisünk és az irodalm i adatok szerint — potenciálisan emeli az értelm i fogyatéko sok számát. Az incidencia érték ét növelheti az is, hogy a biológiai ártalm akkal fokozottan sújtott, rossz szociális helyzetű családok gyerm ekszám a lényegesen m agasabb az átlag értékeinél. Am erikai eredm ények (Reed és Reed 1965) a kutatások fontosságát a kvalitatív népességtervezés szem pontjából hangsúlyozzák. Ezen esetekben az intelligencia öröklésénél a családi hasonlóság növeli a szellemileg retard áltak arányát. Term észetesen ahhoz, hogy a fenti tényeket, m int az incidencia érték eit befolyásoló hatásokat vegyük tek in tetbe — bizonyítandó ezek etiológiai jelentősége. A m ásodik lehetőség szerint nem a kialakulási gyakoriság vál tozásai okozzák a n y ilv á n ta rto tt esetek szám ának növekedését. Ez esetben a kialakult esetek szám a objektíve változatlan, de a „lelep lezett” diagnosztizált betegek szám a emelkedik. Ebből a szem pontból a korai szűrővizsgálatok, adekvátabb kórismézés, a kisegítőiskolai
K Ö Z L E M É N Y E K
359
hálózat fejlődése, a tanulm ányi követelm ények em elkedése fokozza a szelektáló lehetőségek szám át, hatékonyságát. Az értelm i fogyaté kosság súlyosságától függő életkilátások, a halandóság szerepét is a prevelanciát befolyásoló tényezők között em lítjük meg. Húsz évvel ezelőtt a súlyos debilisek közül nagyon kevesen érték meg a ser dülőkort — szem ben a m ai helyzettel, m ely a javuló egészségügyi ellátás következtében lényegesen m egnövelte átlagos élettartam ukat. Az incidencia, illetve prevelancia értékének változásától függet lenül a nyilvántartási technika tökéletesedése is növelheti relatíve az értelm i fogyatékosok számát. S aját vizsgálatunk kutatási célja azon tényezők felderítése, m elyek fontos szerepet kapnak a gyerm ek értelm i visszam aradásá ban, vagyis a kisegítő iskolai felvételben. Ebben term észetes elsőd leges jelentőségű az általános iskolai tanulm ányok teljesítését aka dályozó intellektuális fogyatékosság. A tanulm ányi képtelenséget részben biológiai, részben szociális környezeti károsodások jelen létének, egységének tu lajdoníthatjuk. Vizsgálati feltevésünk szerint a szociális tényezők szerepe lényeges, de az értelm i fogyatékosság két fő csoportján belül eltérő jelentőségű. A pathológiás esetekben „kórjelző”, te h á t egy olyan következm ény, m elyet a súlyosan fogya tékos gyerm ek jelenléte eredm ényez a család anyagi, társadalm i státuszában, belső légkörében. A fam iliáris eseteknél viszont a m ikroszintű biológiai defektusokat provokáló szociális károsodásoknak „kórokozó” szerepe van. Feltételezésünk értelm ében m inél súlyo sabb a fogyatékosság m értéke, annál kisebb a szociális tényezők etiológiai szerepe. A feltett kérdések m egválaszolhatóságát elsődlegesen a vizs gálat során alkalm azott m intavételi eljárás, a felvételre kerülők öszszetételének ism eretében tu d ju k eldönteni. A jelenleg ism ertetendő felvételt megelőző m unkálatokról, általános és teljes körű ad atgyűj tésről, az orvosi, pszichológiai vizsgálatok technikai lebonyolításáról m ár beszám oltunk (Rátay, 1974). Ezen előzetes adatok birtokában kezdtük m eg az 1972/73-as tanévben az összes budapesti kisegítő iskolára kiterjedő vizsgálatunkat. M inden m ásodik I—V. osztályos gyerm ek felvételét, szem élyes vizsgálatát terveztük. K im aradás, betegség m iatt ezt nem sikerült teljesen m egvalósítani, végül is az alsó tagozatba járó budapesti tanulók 47,45% -ánál a vizsgálatokat elvégeztük. Az ism ertetendő esetek kizárólag kisegítő iskolai tanulók — te h á t fontos ezen tény következm ényeinek felm érése is. A fogyaté kosok közül kisegítőbe a kevésbé súlyos esetek kerülnek (1. sz. ábra), akik te h á t még családi környezetben gondozhatok. Értelm i képesség szerinti m egoszlásukat a jobb szem léltetés érdekében fo lyam atos vonallal ábrázoltuk. Term észetesen, ha vizsgálatunkat az egészségügyi gyerm ekotthonokra is k iterjeszth ettü k volna, lényege sen teljesebb képünk lehetne az értelm i fogyatékosokról. E nnek leg főbb akadálya az volt, hogy az intézetben elhelyezett gyerm ekek anam nesztikus adatai rendkívül hiányosak. Az átfogó kép érdekében terjesztettü k ki vizsgálódásunk körét a norm ál általános iskolák alsó
360
K Ö Z L E M É N Y E K
tagozatába járó budapesti gyerm ekekre is. Az összes — 128 643 — gyerm ekből bárm ilyen arányú rep rezentatív m inta vétele m egha ladta lehetőségeinket, de a m ódszertani problém ák azonos szem pontú m egközelítése érdekében 317 tanulónál elvégeztük a kérdőívek fel vételét, teh át a szociodemográfiai vizsgálatot. Eredeti célunk m eg valósítására azért alkalm asak, m ivel a kontroll m inta kiválasztásánál a kisegítőbe járókhoz való illesztés volt a fő szem pont. Ezt úgy értük el, hogy teljesen azonos kerületi eloszlás szerint k értü k az összes budapesti általános iskola cím jegyzékét, m elyből k erü letenként egy iskolát választottunk ki véletlenszerűen. M indkét vizsgált sokaság nál egy k erület kim aradt, m ivel az I. kerületben nincs kisegítő iskola, így az általános iskoláknál is kihagytunk egy budai k erü letet. Ezek után a kisegítős gyerm ekek életkorát átszám ítva osztály fokokra, bekértük a kiválasztott iskola adott évfolyam ának teljes névsorát. Ebből választottuk ki — ism ét véletlenszerűen — az isko lánként felvételre kerülő 15 tanuló nevét. A tagozatos iskolák, vagy osztályok eleve nem kerültek cím jegyzékünkre. Ezzel az eljárással kívántuk elérni, hogy a kisegítő sokasághoz képest a norm ál isko lások 30% -os m intája megfelelő kontrollt biztosítson. A vizsgálat jellege a szem élyes in terjú t, illetve a kérdőíves technikát tette szükségessé a szociodemográfiai elemzéshez. A k ér dőív első részében a későbbi longitudinális nyom onkövetéshez nél külözhetetlen személyi ,.A” kérdéscsoportban a vizsgált gyerm ek
K Ö Z L E M É N Y E K
361
legfontosabb adatai kerültek felvételre, illetve az eltartó, gondviselő szem élyére vonatkozóan tettü n k fel kérdéseket. A kérdőív „B” része a gyerm ek családjának, eltartóinak gazdasági, társadalm i státuszát vizsgálja. Ennek jelentőségét a gyerm ek intellektuális fejlődésére korábbi vizsgálatok m ár igazolták (Conant, 1961; Douglas, 1964). A kérdőív külön alfejezetében a vérszerinti szülők családterve zési, fogam zásgátlási ism ereteire, a szülészeti esem ényekkel kapcso latos tényekre kérdeztünk. Nagy fontosságot tu lajd o n ít ezen kér dések vizsgálatának több, korábbi kutatás is pl. Pasam anick és Knobloch 1966; Lubchenko, 1963. Hasonló következtetésre ju to tt H. G. Birch és m tsai (1970) által vezetett aberdeeni vizsgálat is. Jelen kérdőív tartalm azza a genetikai vizsgálathoz szükséges pedigré felvételét, illetve az orvosi és pszichológiai elemzéshez az általános anam nézist, m ely a kérdőív „C” fejezetét képezi. Az általános anam nézis jelentős részében elsősorban a szülés, terhesség körülm é nyeit kívánta tisztázni, m ajd a pszichomotoros fejlődéssel foglalkozó rész következett. Ennek fontosságát az adta, hogy előzetes tájéko zódásunk alapján az iskolák n yilvántartásaiban szereplő vonatkozó adatok m eglehetősen heterogének, illetve hiányosak voltak. A ,,D” rész a családdal, m int a szocializációt m egvalósító egységgel fog lalkozott. Ebben a részben nem csak a családban látható általános viselkedésm intákkal, hanem a testvérek iskolai előm enetelével, a kóreredeti kategorizáláshoz nélkülözhetetlen tényezőkkel ism erked h ettü n k meg. Mivel a szociális adaptáció pszichom etriás vizsgálatára a gyerm ekeknek csak egy kis részénél k erü lt sor, ezért külön k ér dések foglalkoztak a vizsgáltak csoporton belüli szerepével. Utolsó részként a család intellektuális színvonalát és az ezzel kapcsolatos ism érveket vizsgáltuk. A szociodemográfiai elemzés érdekében az 1060 család, illetve fogyatékos gyerm ekkel kapcsolatos ku tatásu n k at a következő te rü letekre összpontosítjuk. A) a biológiai állapot, a perinatalis helyzet B) a környezeti, társadalm i státusz C) a család légkörének, szociali zációs szerepének vizsgálata. Ezeket az adatokat — a kóreredeti be sorolás alap ját is képező — értelm i szintek bontásában m u tatju k be. Mivel az orvosi, antropológiai jellem zők részletes ism ertetése nem feladata jelenlegi elem zésünknek, ezért indokolt az etiológiai kate góriák h ely ett az értelm i teljesítm ény szerint alkotott csoportok be m utatása, bár a kétféle csoportosítás érthetően nagy hasonlóságot m u tat (1. tábla). A kategóriák alapját a pszichológiai tesztekben elért IQ értékek képezték. A legalacsonyabb teljesítm ényű gyer m ekek a „súlyos” csoportba kerültek, mivel pontszám úk kisebb, m int 49 IQ. Az összes megvizsgált gyerm ekből ide 80 fő, 7,55% t a r~ tozott. Az „enyhe” m egnevezésű csoportba az 50— 74 IQ közötti pontszám ot elért tanulókat soroltuk. Vizsgálati anyagunkban — te hát kizárólag a kisegítő iskolákra terjedő elemzés m iatt — ezen esetekből volt a legtöbb, összesen 810 fő, 76,41%. Akiknél az intel ligencia teljesítm ény 75 IQ feletti, azoknál az értelm i fogyatékosság ténye vitatható, tehát a „kérdéses” csoportba soroltuk őket. Meg lepően m agas szám uk — 170 gyerm ek, 16,04% — a környezeti ká
K Ö Z L E M É N Y E K
362
rosító tényezők halmozott, gyakori jelenlétét m u tatja feltételezésünk értelm ében. 1. A v iz s g á lt s z e m é l y e k m e g o s z lá s a k ó r e r e d e t és é r t e l m i le m a r a d á s s z in t j e s z e r in t Распределение
исследованных
3. S ú ly o s 4. ö s s z e s e n
происхож дению
заболевания
(2) p a th o ló g iá s
(1)
2. E n y h e
по
и
умственному
уровню
A v iz s g á lt g y e r m e k e k m e g o s z lá s a a k ó re re d e t s z e rin t
A v iz s g á lt s z e m é ly é r te lm i le m a ra d á s i s z in tje
1. K é ts é g e s
лиц
(S) szám a 0/„ Q /о a szám a % -a szám a 0,o /. a a szám a 0/0 /„ a a
18 10,59 265 32,72 52 65,00 335 31,60
f a m iliá ris (4)
is m e r e tle n
(5)
A v iz s g á lt n e m é rte l g y e rm e k e k szám a m i fo g y a té (1) kos
(5) 72 42.35 435 53,70 16 20,00 523 49.34
12 7.06 98 12.10 12 15,00 122 11,51
68 40,00 12 1,48
— —
80 7,55
170 100,00 810 100,00 80 100,00 1060 100,00
A) A vizsgált fogyatékosok szem élyi jellem zői, a biológiai állapot
A vizsgáltak születési évek szerinti m egoszlását bem utató gra fikon (II. sz. ábra) szerint a „súlyos” esetek kivételével harang alakú görbét kapunk, 1960— 61-es m axim um m al. A három görbéből m eg állapítható, hogy az állapot súlyosságával párhuzam osan egyre in kább „túlkoros” gyerm ekek kerültek felvételre. Ezen utóbbiról pon tos inform ációt kapunk a gyerm ek életkorához viszonyított osztály fokból. Az életkori átlagok — a súlyos esetek m egrekedése m iatt — az alacsonyabb osztályokban nagyobb lem aradást tükröznek: O s z tá ly fő k
I. II. III. IV . V.
o s z tá ly o s z tá ly o s z tá ly o s z tá ly o s z tá ly
É le tk o ri á tla g
9.0 9,5 10,7 11.5 12,5
A nem i megoszlás a fiúk fokozott részesedését jelzi, m ivel az összes vizsgált 59% -a közülük k e rü lt ki, míg a hasonló életkorú budapesti adatok 52%-os fiú tú lsúlyt m utatnak. E nnek m élyebb vizsgálatát a fogyatékosság nem ek szerint eltérő kialakulási való színűsége indokolja (Penrose, 1938). A nyagunkban a fiúk fokozott
K Ö Z L E M É N Y E K
363
részesedése az értelm i szint függvényében változik, m ivel a „súlyos” fogyatékosoknál 69%, az ,,enyhé”-nél csak 58%. Ennek hátterében több tényező hatását kell figyelem be venni: i.) a fiúk IQ -jának n a gyobb szóródását, a görbe laposabb voltát, továbbá ii.) a nem i kro moszómákhoz kötött öröklődés, teh á t csak az egyik nem et veszé lyeztető tényezők hatását iii) a nagyobb testm éretű, fej körtérfogatú újszülötteket — a fiúkat — fokozottabban veszélyeztető születési traum ák szerepét. Itt em lítenénk meg a cigány gyerm ekek része sedési a rán y át a vizsgáltak között, am i m eghaladja a 10,4%-ot. Ez kerületenként változik, m ivel a VIII. kerületben arányuk 33,3%, a XX. kerületben pedig 22% körül van. Ennek részletes elem zését ké sőbb végezzük el. A vizsgáltak születési súly szerinti megoszlása szignifikáns el téréseket m u tat a hasonló időszak fővárosi újszülöttjeinek adataihoz képest (2. sz. tábla). A kis súllyal születettek aránya 23,5%, az ér telm i fogyatékosok átlagos születési súlya pedig 150 g-m al kisebb a kontroll hasonló értékeinél. Míg a kétséges esetek születési súlya nem kedvezőtlenebb a kontrolinál, addig az enyhe, illetve súlyos esetek fokozatos súlycsök kenést m utatnak. A kis születési súly és az értelm i fogyatékosság kapcsolatát elemző vizsgálatok közül a leginkább elfogadható m a gyarázatot — m ivel m in táju k at norm ál népesség köréből veszik — azok adják (Record, 1969), akik a kis súly és alacsony intelligencia együttes előfordulását közös okra vezetik vissza, teh á t úgy vélik, m indkét negatívum csak okozati tényező. A rossz szociális körül-
304
A v iz s g á la to k
1. K ise g ítő isk o la
No
1. K ise g ítő is k o la
No
2500 a la tt (2)
144
23,93
22 305 38 275 20 841 22,85 39,19 21,35
0'
IV
0,50
2,88
5,86
14,3
No %
1024 1,06
1401 1,44
2342 2,41
6371 6,53
11 138 11,44
29
59
Az anya —19
2500— 3000 ■ 3500— E g y ü tt 4000— 2999 3499 3999 (4) g r a m m (3)
2000— 2499
237 = 12,05 P 0,001 23,54
5
A v iz s g á la to k k ö r e .
(1)
1500— 1999
го-- 2 4
25-- 2 9
241
266
35—39
62
1007
S ig n . (0)
26,41
as 45—"
40--4 4
19,96
6,16
Ism . (4)
100 9,82
300 29,47
291 28,59
175 17,19
113 11,10
29 2,85
10 0,98
1018 100,00
42
% 2. B u d a p e s ti a d a to k No %
9 700 10,33
34 165 36,40
26 984 28,75
15 091 16,08
6634 7,07
1234 1,31
60 0,06
98 868 100,00
10
2990,8
100,0
5 040 97 599 5,17 100,0
E g y ü tt (3)
X.
53 ^ 5 = 205,84 P < 0 ,0 0 1
é l e t k o r a (2) 3C1—34
201
Ism . (5)
55 3137,9
s ig n . (5)
z \ = 201,31 "p < 0 ,0 0 1
35 é v f e le ttie k a rán y á n a k e lté ré se (6)
г 1 = 8 .1 3 P < 0 ,0 1
X.
27,63
26,36
K Ö Z L E M É N Y E K
2. B u d a p e s ti a d a to k
1000— 1499
—999
k ö re
K Ö Z L E M É N Y E K
365
m ények negatív kondicionáló hatása szintén a két tényező együttes előfordulását eredm ényezheti. Az érettség k ritérium ának teljes vizsgálatához nélkülözhetetlen a terhességi időtartam bem utatása. A kontroll adatok vonatkozó részei pontatlanságuk m iatt nem használhatók, ezért pécsi vizsgálat (Fekete M. és m tsai. 1968.) eredm ényeit vettü k összehasonlítási ala pul. Az idő előtt született gyerm ekek aránya — 21,30% — magas szignifikanciával felülm úlja a konrtoll értékeit (yj = 282,33; p < 0 ,0 0 1). Még kifejezettebb ez az eltérés az értelm i szint szerinti bontásban, ahol a legnagyobb eltérést az idő előtt születetteknél a „súlyos” csoportban láthatjuk. Az idő előtti születés és értelm i fo gyatékosság közötti kapcsolat — az előbb em lített vizsgálatok alap ján — szintén csak annak feltételezésére ad alapot, hogy az idő előtti születés csak m int közvetett ok, hajlam osító tényező szerepel az é r telm i fogyatékosság etiológiájában. A születési súly és terhességi idő tartam együttes vizsgálata szerint a 2000—2499 súlykategóriában az idő előtti és időre születők gyakoriságai azonosak, de az 1999 g alatti eseteknél az idő előtt születők nagy gyakorisága tapasztalható. A birm ingham i vizsgálat (Record, 1965) eredm ényei alapján a születési súly és gesztációs idő kism értékű, egym ástól független h a tása tapasztalható, m elyek közös oka valójában a családok közötti szociális, gazdasági különbségekben rejlik. A vizsgált gyerm ekek születésekor betöltött anyai életkor sze repét több vonatkozásban m ár igazolták. A birm ingham i kutatók az anyai életkor előrehaladtával a gyerm ek értelm i szintjének növeke dését tapasztalták, de a testvéreknél elvégzett hasonló vizsgálataik egy harm adik — m indkét tényezőt befolyásoló postnatalis nevelés ből származó hatóerőt találták alapvetőnek. Az anyák életkorát m egtekintve (3. sz. tábla) elsődlegesen a 35 éven felüli nők m agas részesedése (y_ = 8,13; p< 0,01) feltűnő- A ki segítőbe járó gyerm ekeknél az átlag anyai életkor 27,6 év, m ely az értelm i lem aradás m értékével növekszik. E zért a „súlyos” eseteknél ez m ár 28,6 év, szem ben a kontroll 26,4-vel. A súlyos értelm i fogya tékosok 18,3% -át (x2 = 30,68; p<0,001), az enyhébb esetek
Горизонтальная графа: (1) Место исследования; (2) Н иж е 2500 г; (3 ) известно; (5) Сиги. Вертикальная графа: 1. Ш кола; 2. К онтроль; новорожденные столицы. (5)
H e a d i n g : (1) S c o p e o f th e in v e s tig a tio n ; (2) u n d e r ; u n k n o w n ; (6) s i g n i f i c a n c y . L a t e r a l t e x t : 1. S p e c i a l s c h o o l ; 2. B u d a p e s t d a t a .
(3)
Вместе;
g ra m m e ;
Горизонтальная графа; (1) Место исследования; (2) Возраст матери; известно; (5) Сигн.; (6) О тклонение выше 35 лет. Вертикальная графа: 1. Вспомогательная школа; 2. Население столицы.
(3 )
(4)
Вместе;
(4 )
Н е
to g e th e r;
(4 )
Н е
H e a d i n g : (1) S c o p e o f th e in v e s tig a tio n ; (2) A g e o f t h e m o t h e r ; (3) T o g e t h e r ; (4) U n k n o w n ; (5) s i g n i f i c a n c y ; (6) d i f f e r e n c e i n t h e s h a r e o f m o t h e r s o v e r 35 y e a r s o f a g e . L a t e r a l t e x t : 1. S p e c i a l s c h o o l ; 2. B u d a p e s t d a t a .
A s z ü l é s z e t i e s e m é n y e k m e g o s z l á s a (3) A z e s e te k A v i z s g á l t gyerm ek é r t e l m i l e m a r a d á s á . ö s s z e s e n (2) 1 n a k s z i n t j e (1 ) s z á m (5) szám %
1. K é rd é s e s 2. á tl.: 5 ,77 3. E n y h e 2. á tl.: 5,44 4. S ú ly o s 2. á tl.: 4,67 5. ö s s z e s e n 2. á t l.: 5,44
2 %
szám
3 %
szám
5 - -7
4
Vo
szám
%
szám
8— 10
%
szám
Is m e re t l e n (4)
ii
%
szám
%
szám
%
eső m a g z a ti v e s z te s é g
(6)
170
100,0
9
5,3
25
14,7
14
8,2
25
14,7
43
25,3
23
13,5
26
15,3
5
3,0
2,16
810
100,0
46
5,7
76
9,4
112
13,8
113
13,9
250
30,9
85
10,5
83
10,2
45
5,6
2,48
80
100,0
7
8,8
12
15,0
16
20,0
13
16,3
14
17,5
7
8,7
7
8,7
4
5,0
1,99
1060
100,0
62
5,8
113
10,7
142
13,4
151
14,3
307
29,0
115
10,8
116
10,9
54
5,1
2,39
A v iz s g á lt g y e r m e k é r te lm i s z in tje
(2)
É lv e s z ü le té s i s o rs z á m
(1) szám a
51 47 25 14 4 19 3 1 6
170
enyhe
s ú ly o s
ö sszes
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
% 30,0 27,7 14,7 8,2 2,4 11,2 1,8 0,5 3,5 100,0
szám a
%
szám a
266 199 124 70 40 46 16 3 46 810
32,8 24,6 15,3 8,6 4,9 5,7 2,0 0,4 5,7 100,0
34 18 12 5 3 1 2
42,5 22,5 15,0 6,3 3,8 1,3 2,5
—
—
5 80
%
6,3 100,0
szám a
351 264 161 89 47 66 21 4 57 1060
%
33,1 24,9 15,2 8,4 4,4 6,2 2,0 0,4 5,4 100,0
k ö z l e m é n y e k
1 2 3 4 5 6— 8 9— 11 1 .1 2 és f e le tt 2. I s m e r e tle n 3. ö s s z e s e n
k é rd é se s
307
A v iz s g á lt g y e rm e k é rte lm i le m a ra d á s á n a k s z in tj e
1
A z e s e te k
A c sa lá d o k
2
1
(21
é lv e s z ü lö tt s z e r in ti m e g o s z lá s a
sz á m _
%
szám
%
szám
(4)
11— szám
%
szám
%
szám
1. K é rd é s
170
100,0
21
12,3
46
27,1
28
16,5
20
11,8
32
18,8
11
6,5
6
3,5
6
3,5
2. E n y h e
810
100,0
118
14,6
189
23,3
145
17,9
104
12,8
143
17,7
43
5,3
24
3,0
44
5,4
3. S ú ly o s
80
100,0
16
20,0
28
35,0
14
17,5
7
8,8
7
8,8
3
3,7
1
1,2
4
5,0
1060
100,0
155
14,6
263
24,8
187
17,6
131
12,4
182
17,2
57
5,4
31
2,9
54
5,1
4. ö s s z e s e n
%
Is m e re tle n
8--10
%
%
szám
(3)
5—7
4
3
szám
n/o
szám
ö sszes
%
K Ö Z L E M É N Y E K
369
14,3% -át {у} = 7,91 p < 0 ,l) szülték 35 éven felüli nők. Ez az érték a fővárosi újszülötteknél csak 8,4%. A m agasabb anyai életkor, továbbá a fogam zásgátlókat hasz nálók alacsony százaléka (22,5%) a terhességi, szülészeti e sem ények nél a m agas sorszám úak nagy részesedését eredm ényezi (4. sz. tábla). Az adatok kizárólag önkéntes bem ondáson alapulnak, teh á t nem teljesen m egbízhatók. Különösen vonatkozik ez a m agzati veszte ségekre. Az élveszületési sorrend megoszlása (5. sz. tábla) ennek m egfele lően szintén a magas sorszámok irányába tér el. A kontroll 2,0 élve születési sorrend átlagával szem ben 2,5. Ez az érték a fogyatékosság m értékétől függően is változik, mivel a súlyos esetek m egközelítik a kontrollt, míg az enyhébb lem aradású gyerm ekek a m agas élveszülési sorszám oknál töm örülnek. Term észetesen ennek következtében a családok összes élveszülött gyerm ekeinek a szám ában is lényeges eltéréseket találunk (6. sz. tábla) m ely m ajdnem kétszerese az átla gos értéknek. Record (1965) vizsgálatai szerint a családnagyság és intelligencia között ford íto tt összefüggés van, m ivel a nagyobb csa ládok anyagi lehetőségei nem engedik meg a genetikai lehetőségek kibontakoztatását. T ehát a környezeti feltételek m indkét tényezőre m eghatározó jelleggel bírnak. Az értelm i fogyatékosok biológiai, perinatalis jellem zőit össze foglalva m egállapíthatjuk, hogy nem csak a kontroll értékeitől, de a fogyatékosság súlyosságától függően is lényeges eltérések találha tók. A súlyos esetek kivételével m indezen tényezők — az irodalmi adatok szerint — környezeti hatásokat is tükröznek. Ennek m eg ism erése érdekében részletesen elem eztük a család társadalm i stá tuszát befolyásoló m utatókat. B) Az értelm i fogyatékos gyerm ek családi környezetének, társadalmi státuszának jellem zése
A fogyatékosság lényegét adó m eghatározásokból m ár láttuk, hogy a családi halm ozódásnak, a környezet általános intellektuális színvonalának m eghatározó szerepe van. Ebből kiindulva vizsgáltuk a szülők iskolai végzettségét, nem csak az értelm i szint, de a társa dalm i helyzet m eghatározójaként is (7. sz. tábla). Lényeges különb ség elsősorban a szélső értékek esetében van. Míg a fogyatékosság enyhe és kérdéses eseteinél az apák 6,5% -a nem já r t iskolába, ad dig a kontrolinál ez az érték a férfiak esetében 0,9%, ami m eg egyezik a budapesti népesség hasonló adataival. Az anyáknál ez még kedvezőtlenebb. Term észetesen ezen adatok összefüggésben vannak a családon belül található értelm i fogyatékosok számával, m ivel a kisegítős gyerekek testvérei az esetek 24,81% -ában szintén kisegítőbe jártak, továbbá az anyák 20,29%-a, az apáknak pedig 13,22%-a m ondható az iskolai végzettség alapján fogyatékosnak. Az értelm i elm aradás súlyossága szerint alkotott csoportok közötti m eg oszlás igazolja ezeket a tényeket, m ivel a „súlyos” esetek szüleinél az átlagnak megfelelő, vagy attól m agasabb végzettségek vannak,
szám
%
szám
%
szám
%
szám
%
szám
%
A pa 1. K é r d é s e s 2. E n y h e 3. S ú ly o s 4. ö s s z . 5. K o n tr o ll c s o p o rt
11 53 4 68
6,5 6,5 5,0 6,4
0,3 — — 2 0,2
1 10 1 12
3
0,9
— —
- -
1. K é rd é s e s 2. E n y h e 3. S ú ly o s 4. ö s s z . 5. K o n tr o ll c s o p o rt
12 56 3 71
7Д 6,9 3,7 6,7
8 3 13
1
0,3
—
2
0,6 1 ,2
1,3 1,1
1,2 1,0 3,7 1,2
1 13 1 15 —
0,6 1,6 1,3 1,4
%
szám
%
szám
%
szám
%
szám
%
szám
%
(14)
21 95 6 122
12,3 11,7 7,5 11,5
47 239 21 30 7
27,6 29,5 26,3 29,0
67 287 25 379
39,4 35,4 31,2 35,7
5 2,9 12 1,5 — 17 1,6
4 2,4 22 2,7 10 12,5 36 3,4
2 1,2 28 3,5 10 12,5 40 3,8
12 62 3 77
7,1 7,7 3,7 7,3
170 810 80 1060
100,0 100,0 100,0 100,0
11
3,5
39
12,3
107
33,7
12
3,8
62 19,6
62 19,6
21
6,6
317
100,0
27 128 9 164
15,9 15,8 11,3 15,5
55 265 24 344
32,4 32,7 30,0 32,5
65 258 19 342
38,2 31,9 23,7 32,3
1 0,6 7 0,9 1 1,3 9 0,8
3 1,7 34 4,2 12 15,0 49 4,6
5 7 12
0,6 8,7 1,1
4 36 1 41
2,3 4,4 1,3 3,9
170 810 80 1060
100,0 100,0 100,0 100,0
9
2,8
38
12,0
147
46,4
69 21,8
27
8,5
4
1,3
317
100,0
Anya 2
szám
(15)
22
6,9
K o n t r o l l (7)
É r t e l m i l e m a r a d á s s z i n t s z e r i n t i b o n t á s (2) A p a fo g la lk o z á s i m i n ő s é g e (1)
1. S e g é d m u n k á s 2. B e ta n íto tt m u n k á s 3. S z a k m u n k á s 4. E g y é b fiz ik a i 5. S z e lle m i fo g la lk o z á s ú 6. I s m e r e tle n fo g la lk o z á s ú 7. ö s s z e s e n
k é rd é se s (3)
enyhe (4)
szám
%
szám
48 19 68 2 9 26 170
28,2 11,2 40,0
259 98 298 5 60 90 810
—
5,3 15,3 100,0
%
32,0 12,1 36,8 0,6 17,4 11,1 100,0
szám
%
13 6 33
16,2 7,5 41,3
—
—
19 9 80
A p a fo g la lk o z á s i m i n ő s é g e (1)
ö sszes (6)
s ú ly o s (5)
23,8 11,2 100,0
szám
320 123 399 5 88 125 1060
%
30,2 11,6 37,6 0,5 8,3 11,8 100,0
szám
12 11 148 4 121 21 317
%
3,8 3,5 46,7 1,2 38,2 6,6 100,0
A v izsg ált g y e rm e k é rte lm i le m a ra d á s á n a k sz in tje (2) E gy fő re ju tó jövedelem Ft (l)
k érd ése s (3)
en y h e (4)
szám a
%
1 18 25 73 44 8
0,6 10,6 14,7 42.9 25,9 4,7
2501— 3000
— — —
— —. —
3. I s m e r e tle n 4. ö s s z e s e n
1
170
1.
200 201— 400 4 01— 600 601— 1000 1001— 1500 1501— 2000
2001— 2500 2. 3001 fe le tt
szám a
sú ly o s (5)
H e a d in g :
szám a
%
0,6
12 80 139 301 204 46 9 1 1 17
1,5 9,9 17,2 37,1 25,2 5,7 1,1 0,1 0.1 2,1
100,0
810
100,0
Горизонтальная графа: (1) Д оход на 1 человека; (2) Умственный и с с л е Лпванного (7) Число. Вертикальная графа: 1. До 200; 2. Свыше 3001 ; 3. Н еизвестно; 4, Всего.
összes (6)
ребенка : (3)
%
_
_
7 9 19 21 18 1 1 1 3
8,7 11.2 23,7 26,3 22,5 1,3 1,3 1,3 3.7
80
100,0
Сомнительны!1;
(4)
szám a
%
13 105 166 400 269 10 2 2 21
1,2 9,9 15,7 37,7 25,4 6,8 0,9 0.2 0,2 2,0
1060
100,0
72
Ле гкий;
(5 )
Т нжелмн;
(6)
(1) P e r c a p ita in c o m e ; (2) R e ta rd a tio n lev el o t th e child ; (3) m a r g in a l; (4) m ild ; (5) s e v e r e ; (6) T o ta l: (7) n u m b e r.
Всего;
K Ö Z L E M É N Y E K
373
míg az enyhe csoportban és kérdéses eseteknél viszont az átlagon aluli értékek nagy gyakorisága tapasztalható. Az iskolázottsági szintekből várható, hogy a szakképzettséget kifejező m utató — a szülők foglalkozási minősége — is kedvezőtlenül alakul (8. sz. tábla). A kontroll adataival összehasonlítva a fizikai foglalkozású apáknál a szakképzetlen segédm unkások és b etan íto t tak aránya döntő többségben van a kisegítős apáknál. A súlyos fo gyatékosok apjának csak 16,2% -a segédm unkás — szem ben az enyhe esetek 32% -ával. Ennek m egfelelően a szellemi foglalkozást folytatók aránya a „súlyos” csoportban a legnagyobb, de ez elm a rad a kontroll 38,2% -ától. Az előbbiekben bem utatott m agas gyerm ekszám ok és az ala csony szakképzettségi szintek következtében az általunk vizsgált családoknál az egy főre jutó jövedelem alacsony (9. sz. tábla). Az 1000 F t alatti jövedelm ű családok aránya 64,5%, szem ben a norm ál budapesti háztartások kb. 4% -os arányával. Evvel összefüggésben a 2000 F t feletti egy főre jutó jövedelm ek aránya csak 1,3%, m íg az 1972-es statisztikai adatok szerint ezen családok aránya 46,4%. É r telm i szint bontásában vizsgálva érthetően nagy különbségek m u tatkoznak, m ivel a legkisebb családokkal rendelkező súlyos fogya tékos gyerm ekek szülei képviselik a legm agasabb szakképzettséget, Így ezeknél az 1000 F t alattiak aránya csak 43,5%, szem ben a „kér déses” 68,8% és az „enyhe” 65,7% -ával. Azon családoknál, ahol a gyerm ekek értelm i fogyatékossága kérdéses — ott egyáltalán nincs 2000 F t feletti jövedelem , míg a súlyos fogyatékosok esetében ezek aránya 3,9%. A két keresővel rendelkezők aránya szintén ebben a csoportban a legm agasabb — 72,5% — ami további m agyarázata a m agas jövedelem nek. Elem zésünk harm adik fő terü lete a család belső stru k tú rá ját, a gyerm ek által m egfigyelhető viselkedésm intá k at és a család érzelm i légkörét vizsgálta. C) A családi légkör
A lakásviszonyok, a lakás esetleges zsúfoltsága fontos m utatója a család életét m eghatározó tényezőknek. M ivel a vizsgált családok kizárólagos szobáinak szám a (az általuk használt lakás m érete) alig kisebb az átlagos m éretnél — nem éri el egészen a m ásfél szobát — ezért elsősorban az együttélők nagy szám a eredm ényezi a rendkívüli zsúfoltságot. Az egy lakásban élő szem élyek száma átlagosan 4,6 fő. A legkedvezőbb helyzetben levő „súlyos” eseteknél a három szobával rendelkezők aránya 16% — míg a m ásik két csoportban ez az érték csak kb. 7,5%. Ezzel összefüggésben az enyhébb ese teknél m ajdnem kétszer annyian ju tn a k egy lakásra, m int a „sú lyos” csoportban. A család belső életét tovább ro n tja az a tény, hogy a vizsgált családok tagjai közül csak 67% -nak van önálló fekhelye. A nagycsaládokat érintő szociális tám ogatás inkább a lakáshaszná lati jogcím eknél látható, m ivel a családok 86% -a önálló lakással rendelkezik. A gyerm ekek érzelm i fejlődését befolyásoló tényezők között
A v iz s g á lt g y e rm e k é rte lm i le m a r a d á s á n a k s z in tje S zo b ák szám a (1) NO
N in c s k iz á ró la g o s sz o b a 1 k iz á ró la g o s sz o b a 2.k iz á ró la g o s sz o b a 3 k iz á ró la g o s sz o b a 4 k iz á ró la g o s szoba 2. I s m e r e tle n 3. ö s s z e s e n
1.
enyhe (4)
k érd éses (3)
1
97 58 12 1 1
170
%
0.5 57,0 34,1 7,0 0,5 0,5 100,0
No
2 460 278 56 8 6 810
(2) s ú ly o s (S)
%
0,2 56,7 34,3 6,9 0.9 0,7 100,0
ö sszesen (6)
No
7o
1
1,2 45,0 37,5 16,2
36 30 13 —
—
—
—
80
100,0
S z o b a (7)
4 593 366 81 9 7 1060
%
0,38 55,94 34,53 7.64 0,85 0,66 100,0
K Ö Z L E M É N Y E K
375
fontos szerepet játszik a szülők házasságának, egymás közötti kap csolatának rendezettsége. Ebből a szem pontból szintén kedvezőtlen a helyzet, m ivel a kisegítős tanulóknak 10% -a házasságon kívül született, szem ben a kontroll 6% -os értékével. A házasságon kívüli gyerm ekek 74,1% -a az enyhe értelm i fogyatékos csoportba tartozik. Bizonyára ez a tény is felelős azért, hogy az 1060 főből 108 volt a vizsgálat időpontjáig állam i gondozásban. Ezeknek 25,9% -a jelenleg is gondozás a la tt áll. Budapesten 1972-ben az iskolaköteles korú gyerm ekek közül 3,5% részesült állami gondozásban. Tovább sú lyosbítja a helyzetet, hogy a gondozottak 48% -a 0— 6 éves korában volt távol a családjától- Az értelm i lem aradás m értéke szerint is különbséget találunk az állami gondozottak szám ában, m ivel az „enyhe” kategóriában 10,7%, a súlyos eseteknél pedig m egegyezik a kontroll értékeivel, vagyis 6%. Ez a tény a gondozás szociális indikációjának jelentőségét emeli ki a kisegítős gyerm ekek családi környezetében. Ennek egyik oka abban a tényben is kereshető, hogy a vizsgált tanulókat eltartó szem élyek jelenlegi családi állapota na gyon kedvezőtlen a nevelés szem pontjából, mivel csak 75,2% -uk házas. A részcsaládban élő gyerm ekek aránya az enyhe eseteknél a legnagyobb. A két eltartóval rendelkező családoknál az esetek 65,8% -ában találtu k m indkét vérszerinti szülőt. A család diszhar m onikus érzelm i viszonyait a gyerm ek által láto tt viselkedésm inták, az alkoholizmus tovább ro n tja (11. sz. tábla). M inden olyan család ban, ahol a válaszadó szerint az alkoholra költött összeg az egy főre jutó jövedelm et m eghaladta, illetve az alkoholizálás a család lég körében, az alkoholizáló szem élyében egészségi károsodást okozott — ott alkoholizálást jelöltünk. Az alkoholisták rendkívül magas aránya — 39% — feltételezhetően ezzel a tág értelm ezéssel is öszszefügg, m ivel a kontroll 18% -a is m eghaladja az alkoholisták be csült arányszám át a m agyar népességen belül. Az italozás, m int családi szokás az „enyhe” csoportra jellemző, m ivel itt az apán kívül az anya, de a testvérek és rokonok is m agasabb százalékkal sze repelnek. Az alkoholisták legkisebb szám ban a súlyos fogyatékos gyer m ekek családjaiban találhatók, ahol nem csak az átlagos arányszám alacsony — 23,75% — , hanem az apák részesedése is elm arad az alkoholizálókon belüli 70% feletti értéktől. Összefoglalva elem zésünk három fő területét, m egállapítható, hogy az átlagos helyzettől lényeges eltéréseket találh atu n k a kise gítő iskolákba járó gyerm ekek családi környezetében. Ez nem csak a kedvezőtlen szociális, anyagi viszonyokban, alacsony társadalm i stá tuszban, hanem a gyerm ekek biológiai, pszichés fejlődését befolyá soló perinatalis helyzetben is m egm utatkozik. A szülők biológiai adottságai — az enyhe és kétséges esetekben — szintén rendkívül kedvezőtlenek a gyerm ekek harm onikus szocializációja szem pont jából. A vizsgált családok bem u tato tt adatai igazolják feltételezésün ket, vagyis a károsító környezeti tényezők szerepét az értelm i fo gyatékosság súlyosságának függvényében. Nem kap tu n k választ
1. K é tsé g e s
sz á m a % -a
170 100,00
2. E n y h e
sz á m a % -a
810 100,00
szám a ,(i-a
80 100,00
sz á m a % -a
1060 100,00
3. S ú ly o s
ii '
4. ö s s z e s e n
71 41,76 100,00 324 40,00 100,00 19 23,75 100 00 414 39,06 100,00
56 32,94 78,87 230 28,40 70,99 11 13,75 57,90 297 28,02 71,74
3 1,76 4,23 15 1,85 4,63 1 1,25 5,26 19 1,79 4,59
12 7,06 16,90 79 9,75 24,38 7 8,75 36,84 98 9,25 23,67
99 58,24 486 60,00 61 76,25 646 60,94
K Ö Z L E M É N Y E K
377
viszont az egyes károsító tényezők súlyáról, hatásm echanizm usáról. Ezen kérdések m egválaszolására két irányban szükséges továbblép nünk: i.) az elem zett tényezők kapcsolatát, hatását m élyebb statisz tikai analízissel kell vizsgálnunk, ii.) szelektálatlan m intából hasonló m etodikával a tényezők létét ellenőrizni, te h á t a még nem diag nosztizált esetek köréből kell reprezentatív m intán további vizsgá latokat végeznünk.
I R O D A L O M 1. B i r c h H . G . B i r c h , e t a U : M e n t a l s u b n o r m a l i t y i n t h e c o m m u n i t y . A c l i n i c a l a n d e p i d e m i o l o g i c s t u d y . T h e W i l l i o m s a n d W i l k o n s . C o . B a l t i m o r e , 1970. 2. C o n a n t : S l u m s a n d s u b u r b s , N e w Y o r k , M a c G r o w - H i l l 1961. 3. D o u g l a s J . D . B . ; T h e H o m e a n d S c h o o l . A S t u d y o f A b i l i t y a n d A t t a i n m e n t i n t h e P r i m a r y S c h o o l . L o n d o n , E n g l a n d . M a c G i b b o n e t K e e , 1964. 4. F e k e t e M . é s m t s a i . : A m a g z a t f e j l ő d é s e a h a r m a d i k t r i m e s t e r b e n . G y e r m e k g y ó g y á s z a t , 1968. 19. v o l. 181 p . 5. H e b e r , R .: M o d i f i c a t i o n o f t h e m a n u a l o n t e r m i n o l o g y a n d c l a s s i f i c a t i o n i n m e n t a l r e t a r d a t i o n . A m e r J . M e n t . D e f ic . 1961. 65. 6. K n o b l o c h . H .: P a s a m a n i c k , B .: S e a s o n a l v a r i a t i o n i n t s e b i r t h s o f t h e m e n t a l l y d e f i c i e n t s . A m e r i c a n J o u r n a l o f P u b l i c H e a l t h , 1958. 7. L u b c h e n k o , L . O . e t á l . : I n t r a u t e r i n e g r o w t h a s e s t i m a t e d f r o m l i v e b o r n b i r t h - w e i g h t d a t e a t 24—42 w e e k s o f g e s t a t i o n . P e d i a t r i c s , 23: 793—800,, 1963. 8. P e n r o s e : T h e B i o l o g y o f M e n t a l D e f e c t . G r u n e S t r a t t o n . N e w Y o r k , 1949. 9. R á t a y C s .: A z é r t e l m i f o g y a t é k o s s á g o k k ó r e r e d e t é n e k k o m p l e x v i z s g á l a t a B u d a p e s t e n . S z o c i o l ó g i a , 1974. 1. 10. R e c o r d . R . G . M c K o w n . T . a n d E d w a r d s J . H .: T h e r e l a t i o n o f m e a s u r e d i n t e l l i g e n c e t o b i r t h o r d e r a n d m a t e r n a l a g e . A n n a l s o f H u m a n G e n e t i c s 33. 61. 1969. 11. R e e d , E . W . R e e d , S . C .: M e n t a l R e t a r d a t i o n : A F a m i l y S t u d y , W . B . S a u n d e r s C o . P h i l a d e l p h i a . 1965.
СОЦИАЛЬНО-ДЕМОГРАФИЧЕСКОЕ ИССЛЕДОВАНИЕ УМСТВЕННО ДЕФЕКТИВНЫХ ДЕТЕЙ И ИХ СЕМЕЙНОЙ СРЕДЫ В Г. БУДАПЕШТЕ (Резюме) И сследование охватило учеников ниж них отделений будапештских вспомо г а т е л ь н ы х ш к о л д л я о б у ч е н и я у м с т в е н н о д е ф е к т и в н ы х детей и сем ей э т и х у ч е н и к о в. 4 7 , 5 % к о т о р ы х ( ( 1 0 6 0 чел. б ы л и в к л ю ч е н ы в в ы б о р к у . К р о м е п о д р о б н ы х ге н е т и ч е с к и х , а н т р о п о л о г и ч е с к и х и м е д и ц и н с к и х о с м о т р о в к а ж д ы й р ебенок бы л п одвергнут и психологическим и социально-демограф ическим исследованиям. Д а н н а я с т а т ь я с л у ж и т д л я с о ц и о - д е м о г р а ф и ч е с к о г о а н а л и з а н а о сн ове всех м а т е р и а л о в и с с л е д о в а н и я и к а т е г о р и й п р о и с х о ж д е н и я б о л ез н и . П о п р е д п о л о ж е н и ю а в т о р а , с о ц и а л ь н а я с р е д а и г р а е т в а ж н у ю р о л ь ср ед и ф а к т о р о в , с п о с о б с т в у ю щ и х и н т е л л е к т у а л ь н о й и б и о л о г и ч е с к о й о т с т а л о с т и р е б ен ка, в п е р в у ю о ч е р е д ь у менее д е ф е к т и в н ы х детей. П о к а т е г о р и и степени б о л е з н и , у с т а н о в л е н н о й на осн ове в ы п о л н е н и й в т е с т а х и н т е л л и г е н ц и и , б ы л о анализировано исследованное множество. П редел нормальной зоны был уста н о вл ен в 7 5 IQ, под к о т о р ы м н а х о д и л и с ь 8 4 % и с с л е д о в а н н ы х детей . В то м чи сл е у 8 0 д е т е й ( 7 , 5 5 % ) б ы л а т я ж е л а я б о л е з н ь , то есть их в ы п о л н е н и е б ы л о н и ж е 4 9 IQ . Социально-демограф ические основные области: I. л и ч н ы е
характеристики,
исследования
биологическое
были
концентрированы
состояние
на
дефективных
три
детей
378
K Ö Z L E M É N Y E K
( в о з р а с т , , р а с п р е д е л е н и е по полу, д о л я ц ы г а н , вес при р о ж д е н и и , про д о л ж и т е л ь н о с т ь бе р е м е н н о с т и , в о з р а с т м а те р и , п о р я д о к р о ж д е н и я ) ; II. с е м е й н а я ср ед а, с о ц и а л ь н о е п о л о ж е н и е ( у р о в е н ь о б р а з о в а н и я , п р о ф е с с и я р о д и т е л е й , д о х о д на 1 ч е л .) ; III.
сем е й н а я а т м о с ф е р а ( ж и л и щ н ы е у с л о в и я , у с т р о е н н о с т ь б р а к а г о с у д а р с т в е н н о е по п ечени е, а л к о г о л и з м ) .
р о ди тел ей ,
У всех и с с л е д о в а н н ы х д а н н ы х б ы л и у с т а н о в л е н ы з н а ч и т е л ь н ы е о т к л о н е н и я не т о л ь к о о т д а н н ы х н о р м а л ь н о г о н а с е л е н и я — к о н т р о л ь н о й г р у п п ы , — . но и во всех т р е х о б л а с т я х а н а л и з а , в з а в и с и м о с т и о т с те п е н и д е ф е к т а . В к а т е г о р и я х «сомнительный» и «легкий» ни зки й уровень образован и я, н и зк ая квал и ф и кац и я р о д и т е л е й — в с в я з и с э т и м их с о ц и а л ь н о е п о л о ж е н и е — я в л я ю т с я очень н е б л а г о п р и я т н ы м и д л я в ы р а в н е н н о й с о ц и а л и з а ц и и . Э т о н е б л а г о п р и я т н о е с о сто я н и е у х у д ш а е т с я ещ е п р и н а к о п л е н н о м н а л и ч и и менее т я ж е л ы х б и о л о г и ч е с к и х вр ед о в .
SO C IO -D E M O G R A P H IC IN V E S T IG A T IO N O F M E N T A L L Y R E T A R D E D C H IL D R E N A N D T H E IR F A M IL Y E N V IR O N M E N T , IN B U D A P E S T S u m m a ry T h e i n v e s tig a tio n w a s p e r fo r m e d in th e lo w e r s e c tio n o f B u d a p e s t sp e c ia l sc h o o ls f o r m e n ta lly r e t a r d e d c h ild r e n a n d t h e i r f a m ilie s , c o v e rin g 47,5 p e r c e n t (1060 c h ild r e n ) of th e m . In c a s e o f e a c h c h ild d e ta ile d g e n e tic a l. a n t h r o p o lo g ic a l a n d m e d ic a l a s w e ll a s p s y c h o lo g ic a l a n d s o c io -d e m o g r a p h ic e x a m i n a t io n s w e r e m a d e . T h e p r e s e n t p a p e r d e a ls w i t h th e s o c io -d e m o g ra p h ic a n a ly s is r e f e r r i n g to t h e t o ta l m a t e r i a l p o s s e s s in g d a ta o n a ll e tio lo g ic a l c a t e g o rie s. D u e to th e a u th o r s h y p o th e s is , e n v ir o n m e n t p la y s a n i m p o r t a n t ro le a m o n g f a c to r s c a u s in g i n te l le c t u a l a n d b io lo g ic a l r e t a r d a t i o n of c h ild r e n , m a in ly in c a s e o f m ild ly d e fic ie n ts . T h e s a m p le w a s a n a ly s e d b y th e c a te g o rie s o f s e v e re n e s s w h e r e c h ild r e n w e r e r a n k e d to o n th e b a s is o f th e a c h ie v e m e n t in in te llig e n c e te s ts . 75 IQ w a s a s s ig n e d a s t h e lim it o f th e n o r m a l s p h e re , 84 p e r c e n t o f th e i n v e s ti g a te d w a s u n d e r th is le v e l. O u t o f th is 80 e s e t (7,55 p e r c e n t) w e r e s e v e re w i t h a c h ie v e m e n ts le s s t h a n 49 IQ. S o c io -d e m o g ra p h ic a n a ly s is w a s fo c u s s e d o n t h r e e m a in fie ld s : i) p e r s o n a l c h a r a c t e r i s ti c s a n d b io lo g ic a l s t a tu s of t h e h a n d ic a p p e d (sex a n d a g e ; r a t e o f g ip s ie s ; b i r th w e ig h t; le n g th o f p r e g n a n c y a n d a g e of m o th e r ; b i r th o r d e r ) ; ii) f a m ily e n v ir o n m e n t, s o c ia l s t a tu s ( e d u c a tio n a l le v e l a n d o c c u p a tio n of th e p a r e n t s ; p e r c a p ita in c o m e o f th e fa m ily ); iii) f a m ily a tm o s p h e r e (h o u s in g c o n d itio n s : s o u n d n e s s of th e m a r r ia g e o f th e p a r e n t s ; s t a t e c a r e ; a lc o h o lis m ). A ll d a t a in v e s tig a te d s h o w s ig n if ic a n t d if f e r e n c e s n o t o n ly in c o m p a r is io n w i t h t h e n o r m a l p o p u la tio n — c o n tro l g ro u p — b u t a ls o a m o n g th e c a te g o r ie s d e p e n d in g o n th e d e g r e e of s e v e re n e s s in a ll t h e t h r e e f ie ld s of a n a ly s is . I n th e „ m a r g in a l " a n d „ m ild " c a te g o rie s th e lo w e d u c a tio n a l a n d c la s s if ic a tio n a l le v e l o f th e p a r e n t s — a n d t h e i r s o c ia l s t a tu s c o r re s p o n d in g w i t h th o s e —- a r e v e ry u n f a v o u r a b l e f ro m th e a s p e c t o f th e s u c c e s s fu l s o c ia liz a tio n . T h is u n f a v o u r a b l e s i t u a t i o n is f u r t h e r w o r s e n e d b y th e c u m u la te d p r e s e n c e of m ild b io lo g ic a l d e tr im e n ts .
