Értékelési szempontok és általános megjegyzések az önálló dolgozatokhoz, szakdolgozatokhoz A DOLGOZAT BÍRÁLATI SZEMPONTJAI 1. Témaválasztás (max. 5 pont) 0 pont a téma nem a hallgató által választott szak (szakirány) kérdésköréhez tartozik; 1-2 pont a témával a hallgató szakosított képzés során már sokszor találkozott, dolgozatában lényegében csak reprodukálja a korábbi ismereteket; 3-4 pont a téma a tanulmányok során csak érintőlegesen tárgyalt kérdés, amelyet most részletesebben fejtett ki; 5 pont a téma előző tanulmányok során szerzett ismeretek továbbgondolása az előzőek során expliciten nem felvetett probléma vagy problémák elemzésével; 2. A dolgozat szerkezete, stílusa (max 8 pont) 0 pont a dolgozat ezen szempontból értékelhetetlen; 1 pont a dolgozat stílusa nehézkes, sok a helyesírási és gépelési hiba, megfogalmazása zavaros, nem mindig világos gondolatokra utal, felépítése logikátlan; 2-4 pont egyértelműek a megfogalmazások, a gondolatmenet vezérfonala világosan felismerhető; apró pontatlanságok előfordulnak; az irodalmi hivatkozások egyértelműek; 5-6 pont a dolgozat jól tagolt, a felvetett kérdéseket tárgyalja (vagy tartalmilag tisztázza ezeket vagy megindokolja, miért nem fejti ki nézeteit velük kapcsolatban), gördülékeny stílus, esztétikus forma; 7-8 pont élvezetes olvasmány, amelyben a szerző saját gondolatai világosan megfogalmazva megjelennek, a kivitelezés tetszetős. 3. Szakirodalom feldolgozása (max. 10 pont) Alapszabály: Más írásokból szó szerint, de hivatkozás nélkül átvett gondolatok közlése a szakdolgozat elégtelen minősítését jelenti! 0 pont 1-2 pont 3-5 pont 6-7 pont 8-10 pont
irodalmi hivatkozások teljes hiánya; a tananyagon túlmenő, alapvető írásokat (könyvek, cikkek, stb.) felsorol, de kiválasztásuk szempontja nem látszik; céltudatosan választotta ki az irodalmat, ismerteti az ott megtalálható, a téma szempontjából legfontosabb gondolatokat; elemző dolgozat esetén céltudatosan választotta ki az alkalmazott módszert; a kiválasztott irodalmat differenciáltan mutatja be, jelzi az egyes szerzők közötti felfogásbeli különbségeket; elemző dolgozat esetén a kiválasztott módszert jól, körültekintően alkalmazta; a választott témát a széles körben feldolgozott – magyar és idegen nyelvű – irodalomba elhelyezve tárgyalja; a feldolgozott szakirodalmat saját szempont(ok) szerint rendezi, egyéni megközelítés
alapján mutatja be; elemző dolgozat esetén egyéni módszert alkalmazott 4. A téma kidolgozása (max. 20 pont) 0 pont a dolgozat nem a témáról szól; 1-5 pont esetleges, alapvetően másoktól mechanikusan átvett részek megszerkesztése; 6-10 pont a téma kidolgozásához választott módszer megfelelő, de kettőjük megvalósított kombinációja csak kevéssé haladja meg az általános tananyagokban megtalálható színvonalat; 11-15 pont az addigi tananyagon túlmenő módszertani, elméleti, stb. megközelítéseket használt, fogalmi, belső logikai és módszertani rendszerét elsajátította és biztonságosan kezeli; megkísérli az eredmények értékelését; 16-20 pont a dolgozatban megjelenő új eredmények módszertanilag és logikailag konzisztens rendszert alkotnak; ennek szellemében adja meg az eredmények értelmezését; és/vagy ismereteit új feladat megoldására alkalmazta. 5. A dolgozat gyakorlati vonatkozása (max. 7 pont) 0 pont a hallgató képtelen a felvetett kérdést gyakorlati jelenségekhez vagy már megjelent eredményekhez kapcsolni; 1-3 pont megkísérli a leírtakat gyakorlati vagy korábban elemzett problémák tárgyalásához kapcsolni; 4-5 pont kimutatható (vagy a szerző révén vagy az opponensek révén), hol, mikor, milyen körülmények között vezethetnek a dolgozatban megfogalmazott eredmények új, illetve a szokásosaktól eltérő ismeretek megszerzéséhez; 6-7 pont a kapott eredmények gyakorlati tesztelése (alkalmazás, kipróbálás, előadáson vagy egyéb fórumokon való bemutatása, stb.) már megtörtént, illetve a várható tesztelés során alkalmazhatóságuk bebizonyosodhat; Ha a dolgozatot valamelyik szempont alapján 0 ponttal értékelik, akkor az egész dolgozat az elégtelen minősítést kapja. Elérhető pontszám:
50
Érdemjegyek kulcsa: 43− −50 pont 37− −42 pont 31− −36 pont 26− −30 pont 0− −25 pont
jeles jó közepes elégséges elégtelen
Sok dolgozatnál az egyes részek nem egyenlően kidolgozottak: ügyelned kell a kiegyensúlyozott tartalomra és arányosságra. Nem jó, ha egy fejezeten belül csak felsorolásszinten említesz dolgokat, miközben egy másik fejezethez több oldalnyi mondanivalód van.
Vannak olyan, elsősorban stilisztikai típushibák a dolgozatok összeállítása során, amelyek közül szinte mindenkinél fellelhető egy-kettő, ezért ezeket összegyűjtöttem és rendszereztem azzal a céllal, hogy a jövőben, a hasonló írásműveknél jobban tudjatok ügyelni ezek elkerülésére. A végső változatnál fontosnak tartom, hogy stílusában is tükrözze azt a szakmai eleganciát – amelynek három eleme a egyszerűség, a letisztultság és a szabatosság (precizitás) –, amit a tartalom megérdemel. Mindhárom valójában mélyen minőségi kritérium. A tartalom és a forma egysége nem üres lózung: ha a formai szempontokat semmibe vesszük, az a tartalmat is alaposan lehúzza. A jó témaválasztást és a sok értékes gondolatot, alapos kutatómunkát lerontja az a fajta igénytelenség, amelynek legfőbb oka az időzavar, ami megakadályozza, hogy kellő idő maradjon a sok jól összegyűjtött információ és gondolat egységes szerkezetbe foglalására és összeérlelésére. HOGYAN HASZNÁLD AZ EGYES ÉS TÖBBES SZÁMOT? Tudományos dolgozatokban gyakori stílushiba a többes szám első személy konzekvens, és ezért zavaró, sőt kifejezetten csúnya hatást eredményező használata, amikor a “mi” inkább “királyi többesként” hat. Ezzel kapcsolatban adok egy általam elfogadhatónak tartott útmutatást: -
Egyértelműen helyes a többes szám első személy használata mindazon esetben, amikor olyan tudományos kutatási eredmények ismertetésére kerül sor, amelyet a szerző más társszerzőkkel végzett. Ilyen esetben azonban érdemes lábjegyzetben hivatkozni az adott kutatási projek(tek)re és a társzerzőkre, esetleg a közös publikációkra.
-
Szokás egy nagyszabású tanulmányban a többes szám első számot felszólító módban használni: ez egy személyes, vállalható stíluselem, amikor a szerző folyamatosan felszólítja olvasóit, hogy kövessék gondolatmenetét, lássák be azok érvényességét a vázolt példákon, vagy okfejtéseken keresztül. Ilyenkor érdemes a “tekintsük át”, “kövessük nyomon” stb. szófordulatokat közbeékelni olyan esetben, amikor ettől a mondanivaló átkötése gördülékenyebbé válhat, vagy a kifejtés fő gondolatmenetét vetíti előre a könnyebb megértés kedvéért.
-
Ugyanakkor minden olyan esetben, amikor a szerző saját személyes véleményének ad hangot az egyes szám első személy vállalható, sőt – az én ízlésem szerint – kifejezetten kívánatos.
SZERKESZTÉSI JAVASLATOK Bármekkora írásművet adsz ki a kezedből, érdemes az egészet, vagy egy-egy fejezetet markáns logikai építkezéssel megszerkeszteni. Nem az olvasó feladata, hogy a szerkesztési, tagolási munkát a lényegkiemelés érdekében elvégezze. Már a címek, alcímek tagolásából következtetni lehet, hogy mennyire átgondolt az írásmű szerkezete. -
Ha több fejezeted van, segíthet ebben, ha a fejezet elejére teszel egy rövid összegzést arról, hogy a fejezet egyes alfejezetei hogyan járják körül a vizsgált témát, valamint hogyan kapcsolódnak egymáshoz. A fejezet végén is érdemes egy visszatekintést tenni: kiemelni a főbb megállapításaidat. Ezzel a módszerrel a szövegen belüli lényegkiemelést is könnyebbé teszed.
-
Az ábrákat, táblázatok előírásszerűen meg kell számozni, következetesen címmel ellátni, ennek esetleges elmaradása igen egyszerűen ellenőrizhető lenne, ha a tartalomjegyzékhez táblázat és ábrajegyzék is csatlakozna. (ezt már a rövidebb lélegzetű dolgozatoknál is érdemes megszokni!)
-
A hivatkozások hiánya nyomasztó, és ez nem csak formai hiányosság, hiszen a hivatkozások feltüntetése nélkül nehéz megítélni, hogy a dolgozat készítője mely gondolatokat vette át másoktól, és mi tekinthető saját hozzájárulásnak, véleménynek, állásfoglalásnak a dolgozatban. Ezért azoknál a dolgozatoknál, ahol a szövegben lábjegyzetként nem jelenik meg a pontos, korrekt forrásmegjelölés pontlevonást alkalmaztam. Sokkal egyszerűbb ezt a hivatkozási módot megszokni, mert a. Egyszerűbb a legelső forrásfelhasználáskor beemelni a forrásmegjelölést, mint az utolsó simításoknál szembesülni, hogy az ember már nem is emlékszik, hol, kinél olvasta. b. Így biztos, hogy együtt mozog a szöveggel, és átszerkesztés során sem veszik el. c. Az is garantálható, hogy az irodalom, vagy forrásjegyzék összeállításánál nem kapunk olyan kritikát, hogy a szövegben szereplő és a jegyzékben található források nincsenek harmonizálva, mivel a lábjegyzetekből igen kevés munkával (végjegyzetté szerkesztve, abc-be rendezve és a többszöri előfordulást megszüntetve) előállítható a forráshivatkozások jegyzéke.
-
Az ábrák és táblázatok esetében szintén fontos megjelölni a forráshivatkozást, ha az ábrát máshonnan veszed, de legalább ilyen lényeges feltüntetni, ha saját előállítású, vagy más ábrákból összeszerkesztett, tehát saját hozzáadott értékű ábráról vagy táblázatról van szó.
-
Beleeshetsz abba a hibába, hogy ismertként kezelsz eseményeket, törvényeket, rövidítéseket, vagy olyan szakma-specifikus szakzsargont, amelyek nem feltétlenül részei az általános műveltségnek. Fontos ezért, hogy mindig vagy lábjegyzetes, vagy a szövegbe beszúrt apró betűs stílusban helyezz el a szövegben ezekhez rövid leírást, vagy magyarázatot.
-
Egy végső átolvasásra mindig jusson időd! Helyesírási, ragozási hibák ne maradjanak a beadott változatban, különösen azért nem, mert sokszor a ragozások következetes tévesztése más szövegek hivatkozás nélküli átvételéről árulkodik.
-
Kerüld a kötőszavakkal (és, pedig, de) való mondatkezdést, az „andó”, „endő” kifejezéseket (megjegyzendő, vizsgálandó, stb.) amelyek passzív szerkezetük révén letompítják a mondanivaló lendületét, illetve egész egyszerűen csúnyák!
-
Olvasd át abból a szempontból is a dolgozatodat beadás előtt, hogy a tagadószerkezetes mondatok helyett hogyan tudnád az eredeti jelentéstartalmat megtartani a nem, ne, sem, se szavak kiiktatásával. Előfordulhat, hogy kedvenc szófordulatod, (pl. tulajdonképpen, következésképpen, természetesen, ugye, stb.), igen sokszor előfordul a szövegben, anélkül, hogy valódi funkciója lenne. Keresőprogrammal keress rá ezekre és stilizáld a beadásra kerülő változatot! Ugyancsak megér egy utolsó szerkesztést, hogy az ismétlődések teljes körűen kiszűrésre kerüljenek. Az összes többi előfordulásnál elegendő oda-vissza hivatkozással kapcsolatot teremteni a tárgyalt mondanivaló és a definíció szelleme között.
-
Nagyot javul a dolgozat az ábrák professzionálisan kidolgozásától, pl. a CorelDraw-hoz, mert abban lehet igazán szép rajzokat készíteni, különösen, ha képkeretben kerülnek be az ábrák, hiszen ekkor minden ábrán kicsit elválhat az ábracím.).
-
Sokszor az idegen kifejezésnek nincs valós funkciója, van rá frappáns magyar kifejezés, és használata feleslegesen nehézkessé (nagyképűvé?) teszi a szöveget. Ízlés kérdése, de szerintem semmit nem von le a tudományos minőségből, ha közérthetően fogalmazunk. Mindenképpen kerüld az idegen kifejezést, ha van annak magyar megfelelője. Szimpatikus és jól bevált módszer, ha első előforduláskor lábjegyzetben szerepelteted az adott magyar nyelvű kifejezés szakirodalomban fellelhető idegen megfelelőjét és az esetleges rövidítést, ahogy szokták használni. Például: Kiegyensúlyozott stratégiai teljesítménymérés1
TAGOLÁS: KERÜLD A TÚLTAGOLÁST ÉS A TAGOLÁS TELJES HIÁNYÁT IS. -
Nem szabad viszont az egyes fejezeteket tagolások, bekezdések nélkül, ömlesztve rázúdítani az olvasóra! Egy nagyobb lélegzetű írásműnél gondolatainkat bekezdésenként adagold, egy-egy bekezdést legfeljebb 6-8 mondatban kifejtve és ügyelve, hogy két bekezdés között a gondolati ív ne törjön meg, legyen logikája és lendülete az egymáshoz kapcsolódásnak. Ha több észrevétel tartozik a gondolatsor kifejtéséhez, felsorolást alkalmazz, amelyben egy-egy felsoroláshoz egy, esetleg két bővített mondat tartozhat.
-
A felsorolásoknak akkor van értelme, ha egy gondolatkörön belül több dolgot kell összefogni és a felsorolással mintegy érzékeltetni lehet az összetartozásukat. Ha ezen belül számozást használsz, annak funkciójának kell lenni. Például: ….bla, bla, bla belül az alábbi három szempont érdemel kiemelést. Ha ilyen megkülönböztetés nincs, akkor tökéletesen megfelel a „bajusz”.
-
Mivel nem vázlatot, vagy üzleti levet készítesz, itt nincs helye az egyszavas – vázlatszerű – felsorolásoknak, csak ha mindegyikhez fontosnak tartasz legalább egy bekezdést odabiggyeszteni. Ügyesen mondattá is lehet foglalni az olyan felsorolásaidat, ahol egy bajuszhoz egy-két szó kapcsolódik.
-
A felsorolások stílusát érdemes egységesíteni, vagy bajusz, vagy pont, azonos bekezdéssel, úgy lesz szép!
1
Balanced Scorecard, rövidítve BSC
