EREC február * www. szochnut.hu * 1. szám * 5769 Svat A ZSIDÓ OKTATÁSI ÉS INFORMÁCIÓS KÖZPONT ALAPÍTVÁNY LAPJA

erec:Layout 1 2009.01.28. 20:32 Page 1

EREC 2009. február * www. szochnut.hu * 1. szám * 5769 Svat

A ZSIDÓ OKTATÁSI ÉS INFORMÁCIÓS KÖZPONT ALAPÍTVÁNY LAPJA A címlapon Ilan Baruch festménye látható

A tartalomból • Mi az a Masza? • A gazdasági válság és Izrael • Az izraeli egészségügy • Diamant • Kaktusz és tálesz • Purim: az örök tanulság • Tu Bisvát: a zsidó jövő ünnepe

erec:Layout 1 2009.01.28. 20:32 Page 2

Kedves Olvasó! Jelen számunkban szeretnénk bemutatni az izraeli társadalom mindennapi életét, kultúráját, gondjait és örömeit. Hiszen ez is a zsidó alapokra épül – több ezer éves kultúrára, tudományra, orvoslásra... Izraelt is elérte a gazdasági világválság. Cikkünk összehasonlítást ad az ország és a környező világ, illetve Izrael és Magyarország igyekezetéről a válság megoldására. Simon Gábor feltár néhány új lehetőséget az izraeli és magyar együttműkődés újabb területeiről is. Tudósítónk aktuális kérdést boncolgat Az izraeli egészségügy című cikkében, hiszen Magyarországon is égető probléma a betegek ellátása, annak módja és finanszírozása. Ilan Baruch az izraeli kortársfestészet egyik legtehetségesebb tagja. Festményeinek és életútjának bemutatására lapunk nagy figyelmet és terjedelmet szentelt. Reméljük sikerül felkelteni kedves Olvasóink figyelmét munkái iránt, illetve személyén, mentalitásán keresztül arra az élénk és izgalmas kulturális életre, amely Izraelben található. Közelednek tavaszi ünnepeink – Tu bisvát és Purim. Cikkeinkben rövid áttekintést adunk népünk történelmi tetteiről Eszter-könyvén keresztül. 2009. február 10-én választ Izrael. Ki lesz hatalmon? Ki kinek örülne. De a végső szót majd az izraeli választók mondják ki. Értékelésünk bemutatja Izrael és szomszédai viszonyát a várható választási eredmények tükrében is. Reméljük, hogy a tartalom megnyeri tetszésüket. Avidor András „Erec” kiadásáért felelős koordinátor [email protected] 2 EREC

Már fél éve újra Magyarországon

Már fél éve, hogy a félbehagyott tanulmányaimat itthon folytatom. Most a vizsgák végeztével volt egy kis időm átgondolni hogy milyen jó is volt nekem odakint. Egy hónap híján egy évet voltam kint. De ne szaladjunk ennyire előre. Izraelbe való kiutazás ötlete számomra teljesen egyértelmű volt. Hét év zsidó iskola és még ennél is több Somerban eltöltött idő után tudtam, hogy nekem nem lesz elég párszor 2-3 hét ebben az országban. Minden ilyen utazás során megbizonyosodtam, hogy bár lehet, hogy nem itt fogom leélni az életemet, de egy esélyt akartam adni magamnak, mert mi van, ha mégis! Szerencsémre a családom gyorsan megértette, hogy ez egy olyan lehetőség, ami nem mindenkinek adódik meg, így gyorsan megnyertem a támogatásukat. De mi van a barátokkal? Sok barátom már kint volt hosszabb-rövidebb ideig Izraelben vagy más országokban, és miután hazatértek minden ugyan úgy ment, mint azelőtt. Nem féltem hogy elvesztem őket. 2007 szeptemberét gondoltam ki, hogy majd egy akkor kezdődő programot találok magamnak. Buzgóságomból kifolyólag én már február végén a Masza-füzetet nézegettem hogy melyik a legjobb program számomra: KIBUC ULPÁN! Ekkor már csak ki kellett választanom a számomra szimpa-

tikus kibucot. Egy vaktérképen rengeteg ponttal találtam szembe magamat. Gyorsan észrevettem hogy az egyik pont közvetlenül a tenger mellett van. Ez volt MAAGAN MICHAEL. Utólag kiderült hogy Izrael leggazdagabb kibuca. És valóban a tenger mellett volt. Olyannyira hogy 200 méteres tengerparti résszel rendelkezett. A Szochnuttól kaptam egy a kibucban lakó magyar férfi elérhetőségeit. Így még kiutazásom előtt mindennel képben voltam. Én egy pár nappal a program megérkezése előtt kint voltam Izraelben. Ez az idő gyorsan eltelt. Az első napokban kicsit káosz uralkodott a kibucban. Nem könynyű közel 100 embert korrdinálni. De ez a pár nap elég volt, arra hogy egy kicsit megismerjük a kibucot. Emlékeim szerint a második héten kezdődött a héber tanulás és a munka. A hébert egy teszt előzte, meg ahol kiderült, hogy melyik csoportba kerülök. Négy órában dolgoztunk és ugyanennyiben tanultunk. A munka terén nem volt sok választási lehetőségünk, de ha nem tetszett, amit kaptál lehetett váltani. Én az aranyhalakhoz kerültem. A kibuc második legtöbbet hozó tevékenysége a halak tenyésztése. Evésre szánt halak, illetve aranyhalak. Ami azt illeti nem volt olyan egyszerű munka. Néha a munka része volt a sok literes vödrökkel való sétálás. Szerencsémre nem volt problémám a halakkal. Akik félnek tőle azoknak nem ajánlom ezt a fajta munkát. Az ulpán végére elértem hogy kikiáltsanak a legjobb lassú munkaerőnek! Egy hónapot maradtam a kibucban mint önkéntes ez napi nyolc óra munkát jelentett kinti vi-

erec:Layout 1 2009.01.28. 20:32 Page 3

szonylatban csekély pénzért. A program nem elhanyagolható része a kirándulás. Havonta egyszer mindig kirándultunk. Hol csak a szomszéd városba, hol Jeruzsálembe. Az ulpán ideje alatt nagyon sok emberrel ismerkedtem meg, és sokkal a mai napig tartom a kapcsolatot. Még kint éreztem, hogy nem szeretnék februárban hazajönni. Ezért mindent megtettem hogy találjak egy programot. Bár találtam, de a két program között egy

hónap volt. Így erre az időre hazajöttem. Március elején tértem vissza Izraelbe újdonsült kibucomba KVUCAT YAVNEBA. Ez egy vallásos kibuc, ahol a héber mellett vallást is lehet tanulni. Tekintve, hogy egy héber ulpánt végig csináltam, úgy gondoltam, hogy most itt az ideje a vallásra tenni a hangsúlyt. Ebben a kibucban lehetőségem volt választani. Úgy gondoltam, hogy a konyhai munkával nem fogok rosszul járni. És valóban nem jártam rosszul. A kibuc biztosított számomra egy családot, akikkel a szombati ebédeimet töltöttem. Velük nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítanom. A program végeztével egyidőben hazahívott az iskola, amit félbehagytam. Most fél év elteltével azt számolgatom mikor lesz lehetőségem újra visszamenni.

MASZA – IZRAELI ÖSZTÖNDÍJ (www.masaisrael.org) MI A MASZA? A Masza az izraeli kormány és a Jewish Agency for Israel (Szochnut) közös projektje. Ez a program lehetőséget biztosít a 18 és 30 év közötti zsidó származású fiataloknak, hogy 1 vagy 2 félévet Izraelben tanuljanak. MILYEN TÁMOGATÁST NYÚJT A MASZA? Az ösztöndíj elérheti a 10 000 USD-t, amely rendszerint tartalmazza a tandíjat, a szállás és az egészségügyi biztosítás költségeit, sőt néha a költőpénzt is. A felsőfokú tanulmányokon kívül a hallgatók judaisztikát és héber nyelvet is tanulnak. JELENTKEZÉS Vedd fel a kapcsolatot a budapesti Szochnut-irodában Adi Bistrizerrel! Tel.: +36-1-374-3064, e-mail: [email protected].

Klopfer Dávid

EREC 3

erec:Layout 1 2009.01.28. 20:32 Page 4

A gazdasági válság és IZRAEL Simon Gáborral, a tel-avivi magyar nagykövetség gazdasági attaséjával Izraellel kapcsolatos kérdésekről beszélgetett az Erec. Az izraeli gazdaság az előrejelzések szerint Simon Gábor 2% alatti ütemben növekszik majd 2009-ben. Mivel közben a lakosság évi 1,7–1,8%-kal nő, az egy főre eső GDP stagnálni fog, sőt esetleg kis mértékű recesszió is elképzelhető – mondja Simon Gábor. Az izraeli gazdaság hazánkhoz hasonlóan kicsi és nyitott, s ennek megfelelően exportorientált, tehát jelentősen függ a külpiacoktól. Ugyanakkor jó helyzetből indul neki a válságnak, mivel négy sikeres esztendőt tudhat maga mögött. A munkanélküliség alacsony, jelenleg 5,9%, s a gazdaság szerkezete egészséges. Az innováció és a hadiipar komoly tartalékot jelent, segítségükkel és a megfelelő gazdaságpolitikával Izrael a fejlett országok átlagánál is jobb teljesítményt nyújthat – vélekedik az attasé. A gazdasági kapcsolatok bizakodásra adnak okot. Magyarország és Izrael gazdaságszerkezete rengeteg együttműködést tesz lehetővé. Magyarország izraeli exportja 100 millió dolláros nagyságrenddel haladja meg a pl. cseh exportot, még a logisztikai szempontból sokkal kedvezőbb fekvésű és hasonló népességgel rendelkező Görögországnál is jobb értékeket tud felmutatni. A vegyipar, a gyógyszeripar, a mezőgazdaság, a petrokémia és a műanyagipar mind olyan területek, ahol a gazdaságok jól kiegészítik egymást, de a felsorolás ezzel 4 EREC

közel sem teljes – mondja. Az izraeli áruexport jelentős részét a high-tech termékkör adja, és az izraeli informatikai szolgáltatás is jelen van Magyarországon. Ugyanakkor vannak még kiaknázatlan lehetőségek: az áruforgalom területét, valamint az innováció, az ipari kutatás-fejlesztést emeli ki, ahol Magyarország sokat tanulhat Izraeltől, hiszen van olyan szellemi kapacitás, amire lehetne építeni. Ennek a folyamatnak az elősegítésére a két ország a napokban alá fogja írni a bilaterális ipari K+F megállapodást – közölte. Mellette komoly potenciál van az élettudományokban, a biotechnológiában és az informatikában, s Magyarország turisztikai vonzereje és logisztikai elhelyezkedése a válság lecsengésével ismét vonzó lesz az izraeli beruházóknak. – Vajon kivonulnak Magyarországról az izraeli ingatlanosok a válság miatt?

– Szó sincs erről – nyugtat meg Simon. A kérdés az egész szektort érinti, s nem Magyarországról szól. Az izraeli ingatlanbefektetők a klasszikus banki finanszírozás helyett a tőzsdei forrásokat, a vállalati kötvénykibocsátásokat alkalmazták, de a hitelpiaci válság kirobbanásával elszakadt ez a „köldökzsinór”, s a legnagyobb ingatlanbefektetők részvényei olykor a tizedét sem érik. De az ingatlanportfolió értékvesztésének esélye Magyarországon és Lengyelországban a legkisebb az elemzők szerint – mondja. Ráadásul vetélytársak sem vagyunk – teszi hozzá – ugyanis egyetlen komoly versenytermékünk a libamáj volt, de Izraelben betiltották a libák tömését. Az üzleti lehetőségek száma ugyanakkor végtelen. Szerintem 20 éve, a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételekor senki nem gondolta volna, hogy ilyen intenzív gazdasági élet lehet a két ország között. S. Zs.

Kedves NADAV/Sar-El érdeklődő! Ezúton is tájékoztatunk minden érdeklődőt, hogy a már több éve sikeresen megszervezett izraeli önkéntes programunkat 2009-ben is folytatjuk kívánjuk. Legközelebbi csoportunk 2009. február 9.–március 2. között utazik ki, hogy munkájával is segítse IZRAEL ÁLLAMÁT. A program részleteiről tájékoztatót ad Deutsch János a 06-20-233-8454 telefonszámon. VÁRJUK JELENTKEZÉSÉT!

erec:Layout 1 2009.01.28. 20:32 Page 5

Az izraeli egészségügy Izraelben a Nemzeti Egészségbiztosítási Törvény 1995-ös életbe lépése óta minden állampolgár tagja a négy egészségügyi pénztár, a Klalit, a Makkabi, a Meuhedet és a Leumit valamelyikének. Ezek egymással versenyeznek a fogyasztó, vagyis az izraeli polgár kegyeiért, ugyanis féléves késedelemmel ugyan, de el lehet hagyni őket, és át lehet iratkozni egy másik pénztárhoz, ha valaki elégedetlen az általuk nyújtott szolgáltatással. A tb-járulékot a bérből és fizetésből élőktől automatikusan vonják, az önállóak pedig maguk fizetik keresetük függvényében az izraeli társadalombiztosítás, a bituah leumi számlájára. A gyermekek és a háztartásbeliek nem fizetnek, de régóta rebesgetik, hogy egyszer az otthon maradt, általában gyerekneveléssel foglalkozó nők is fizetni fognak magukért. Az ambuláns ellátás egyrészt rendelőintézetekben történik, másrészt magánorvosok rendelőiben, amiért a pénztárak az orvosoknak átutalják a fizetséget. A családi orvos felkeresése ingyenes, de a szakorvosokért néhány éve fizetni kell, bár izraeli mércével elenyésző összeget: 20-30 sékelt, azt is az adott szakterületen 3 hónapban csak egyszer, illetve elhúzódó kezelés esetén is csak az első alkalommal. Az

extra szolgáltatások, például újabb szakvélemény kérése magánúton egy neves professzornál sokba kerülhet, de vannak külön biztosítások, amelyek ezeket teljes egészében vagy részben fedezik. A kórházi ellátás ingyenes, de nincs szabad orvosválasztás. Ha valaki ragaszkodik egy adott szakemberhez, akkor azt jó pénzért kérheti, ez a „Sarap”. Ilyenkor adott tarifa szerint a kórháznak fizet a páciens, s ennek kb. 40%át kapja kézhez az adott doktor. Paraszolvencia, zsebbe csúsztatott borítékok, ajándékok nincsenek. A gyógyszerek ára olykor igencsak borsos, de az egészségbiztosítás általában ennek csak egy részét kéri el a betegektől. A támogatott készítmények körét minden évben bővítik, de a költségvetés szűkössége miatt a piacon frissen megjelent méregdrága szereknek csak egy része kerül fel a listára, s minden évben ádáz harc dúl azon, hogy mely gyógyszerek kerülnek be a kosárba. A finanszírozás minden évben előkerülő nehézségei ellenére Izraelben bevált a négybiztosítós, versengős modell, amit leginkább a folyamatosan emelkedő várható élettartam tükröz. Jelenleg születésükkor a fiúcsecsemők 76,46, a kislányok pedig 83,32 évre számíthatnak, ami megegyezik a norvég és a spanyol adatokkal. S. Zs. EREC 5

erec:Layout 1 2009.01.28. 20:32 Page 6

DIAMANT Nyári nap, ’85, Ben Gurion repülőtér, Izrael. Sokféle arcú ember sok különféle nyelvű beszéde keveredik. Egy francia nő, aki épp most alijázik, egy sokgyerekes marokkói zsidó család kerül elém; a gyerekek egy fiatal amerikai lánnyal barátkoznak. Így van ez Izraelben. A sokat látott reptér már megszokta a különböző nyelvek, kultúrák, szokások kavalkádját. A sok új bevándorló között ott volt a Diamant házaspár is, Annamari és Dan. Ők Magyarországról érkeztek, azon kevés magyar zsidó közé tartoztak, akik a szovjet megszállás ideje alatt alijáztak. – A mi történetünk igencsak szövevényes – mondja Annamari, aki most 47 éves –, a gyerekeinknek, akik az izraeli demokráciában nőttek fel, úgy hangzik az egész, mint valami film. A nyolcvanas években az Izrael-ellenes szovjet–magyar politika miatt tilos volt bármiféle kapcsolattartás a zsidó állammal. Aki ennek ellenére vállalta a kockázatot, számolnia kellett azzal, hogy beidézik kihallgatásra vagy elbocsátják a munkahelyéről.

6 EREC

– Megtervezett, fondorlatos módon alijáztunk – meséli a most 50 éves Dan –, néhány héttel az esküvőnk után. Hivatalosan Párizsba utaztunk nászútra, de valójában úgy terveztük, hogy lerövidítjük a mézesheteket, és inkább tovább folytatjuk az útunkat Izraelbe. Persze minden titokban történt, csak a szűk családot és a közeli barátainkat avattuk be. Az elutazásunk előtti este igen drámai volt, érzelmi viharokkal teli, bár a szüleink igyekeztek elrejteni az érzéseiket. Aznap este egy baráti házaspárnál vacsoráztunk, akik mit sem sejtettek a terveinkről, ezért nem is értették, miért búcsúzunk tőlük sírva, ölelkezve. Hiszen csak nászútra indulunk! Nagy csodálkozásukra végül elmondtuk nekik, mire készülünk. Később ők voltak azok, akik segítettek nekünk a magyarországi hivatalos tanulmányi dokumentumaink, diplománk Izraelbe való kijuttatásában. Mivel a Diamant házaspár turistaként utazott, csupán két kis bőröndöt vittek magukkal. – A kevés holmink közé beraktunk egy Micimackó kötetet is –

meséli Annamari mosolyogva. – A biztonsági vizsgálaton Párizs és Izrael között gyanakodva méregetett minket a vámos, hogy két 25 éves, felnőtt ember miért hurcolja magával ezt a könyvet, de nekünk fontos volt, mert a gyerekkorunk egy részét jelentette. – Végül eljött a nagy nap. Augusztus ötödikén reggel szálltunk le a repülőről. Még nem voltam hozzászokva az izraeli éghajlathoz – emlékszik vissza Annamari –, és szinte sokkoló volt a hőség, ami semmi jelét nem mutatta annak, hogy bármikor is enyhülni készülne. – Ekkor kezdett kézzelfogható valósággá válni mindaz a rengeteg előkészület, szervezés és tervezés, amik még a Duna partján kezdődtek – folytatja Dan. Egy telavivi befogadó központba kerültünk. Volt ott rajtunk kívül még sok bevándorló, más-más országokból, más-más háttérrel, mindenféle korosztály vegyesen. Egész nap héberül tanultunk. Dan ekkor már ismerte a héber nyelv alapjait, de Annamarinak ez volt az első találkozása a nyelvvel. Aki már tanulta, tudja, hogy nem egyszerű nyelv, nagyon különbözik a magyartól. – Néhány nappal a tanfolyam kezdete után érkeztünk, így volt egy kis hátrányom. Kétségbeesve ültem az órán, amikor azt láttam, hogy mindenki el tud számolni tízig, csak én nem. Hasonlóan nagy horderejű élmény volt az első látogatásunk a szupermarketben. Az apró gyerekek is folyékonyan beszélték a nyelvet, én meg szinte kenyeret és tejet se tudtam kérni. De szerencsére végül ez is megoldódott lassanként. Emlékszem,

erec:Layout 1 2009.01.28. 20:32 Page 7

mint egy elsős kislány, úgy örültem, amikor el tudtam olvasni a táblákat és a hirdetéseket az utcán. A házaspár kihangsúlyozta, hogy a kezdeti nehézségek ellenére már az első pillanatoktól kezdve kötődést éreztek az országhoz. – Sok kedves emberrel kerültünk kapcsolatba a Szochnut által, illetve ismerősökön keresztül, akik rengeteget segítettek nekünk az első években – meséli Dan. Kaptunk például konyhai eszközöket, ágyneműt, hiszen üres kézzel érkeztünk. A barátaink segítettek abban is, hogy időnként levelet válthassunk a Magyarországon maradt családunkkal, hogy küldhessünk vagy fogadhassunk egy-egy csomagot. – A kezdeti magányosság érzés ellenére ezeknek a kedves ismerősöknek köszönhetően tudtuk, hogy nem vagyunk egyedül – teszi hozzá Annamari. – Azt éreztették velünk, hogy ide tartozunk, hogy jó, hogy itt vagyunk, mert Izraelben van a helyünk. Ezek az emberek az otthonukba invitálták a fiatal párt az ünnepek alkalmával, hiszen az ünnepeknek fontos szerepe van abban, hogy az ember otthon érezze magát Izraelben. Ugyanis minden ünnepnek nagy jelentősége van, mind vallási, mind közösségi, illetve családi szempontból is. Ezért az új bevándorlók számára különösen fontos, hogy az első Izraelben töltött ünnepeik miként kerülnek megünneplésre. Dan tisztán emlékszik az első izraeli Jom Kippurra. – Barátoknál töltöttük a napot, amikor teljesen leállt a közlekedés, bezártak az üzletek, az iskolák és a munkahelyek. Az utcán nem jártak autók, az úttesten böjtölő, fehérbe öltözött emberek igyekez-

nek a zsinagógába. Ez számunkra, akik Budapest belvárosában nőttünk fel, teljesen új volt. Annamari emlékezetében az első szédereste maradt meg leginkább. – A hébertanárunkhoz voltunk hivatalosak, ott volt az egész család, a gyerekek, az unokák, nagyon vidám este volt. Izraelben az alapvető értékek között első helyen szerepel a család. A fiatal párt többek között ez vonzotta Izraelbe. Ahogy Annamari fogalmaz: – Az a tény, hogy itt a gyerekek vannak a központban, a családok összetartanak, együtt élnek, együtt esznek, nagyon megkapó volt számomra az első perctől kezdve. A Diamant házaspár kötődése a zsidósághoz és a cionizmushoz nem véletlen. Dan holokausztot túlélő édesapja a Palmachban harcolt a függetlenségi háború idején. – Édesapám egész életében aktivistája volt a cionista mozgalomnak, még a hetvenes-nyolcvanas években is. Lakása minden tilalom és megkötés ellenére zsidó hitközségi öszszejöveteleknek adott otthont. Ezek a gyűlések titkosak voltak, de sok ember vett részt rajtuk. Tanultunk a zsidóságról, a zsidó vezetőkről, héberül énekeltünk, és megtartottuk az ünnepeket.

Diamanték ma Rosh Haayinban élnek, amely Izrael középső részén helyezkedik el. Dan a számítástechnika, Annamari pedig az oktatás területén dolgozik. Moria lányuk 20 éves, jelenleg kötelező katonai szolgálatát tölti a hadseregben. Jael végzős gimnazista, Noa, a legkisebb pedig hatodik osztályos. – Otthon magyarul beszélünk – mondja Annamari –, és mindig is ügyeltünk arra, hogy rendszeresen látogassuk a Magyarországon élő rokonainkat, és ők is jönnek hozzánk. A házaspár úgy gondolja, jó döntés volt az alija, és lényegesnek tartják, hogy Izraelben nem kell szembenézniük azokkal a dilemmákkal, amelyekkel mint budapesti zsidók találkoztak annak idején. Annamari meglátása szerint: „Nem volt egyensúly a zsidó identitásunk és a magyarságtudatunk között. Zavaros, meghatározhatatlan helyzet volt”. – A lányaink itt születtek – teszi hozzá Dan –, ők ide kötődnek, nekik itt vannak a gyökereik. Ha összehasonlítom ezt az állapotot a Magyarországon élő kortársaik helyzetével, azt látom, hogy a mi lányaink tisztában vannak a kilétükkel és a hovatartozásukkal. Moriya Diamant EREC 7

erec:Layout 1 2009.01.28. 20:32 Page 8

Kaktusz és tálesz Ilan Baruch a kortárs izraeli festészet egyik legérdekesebb alakja, akinek már élettörténete sem szokványos. Jeruzsálem legortodoxabb negyedében, a Mea Shearimban született 1974-ben, s ott is nőtt fel a lehető legvallásosabb családban. Hiába voltak harediek, édesapja korán felismerte fia tehetségét, s nemcsak nem állt útjába, hanem mindent elkövetett, hogy kibontakozhasson. 13 évesen azt mondta nekem, Te csak fessél, semmi mással ne foglalkozz – meséli. Beiratott egy vallásos művészeti iskolába, de aztán továbbléptem. 19 évesen úgy éreztem, szabaddá kellett válnom, hogy a szó igazi értelmében művész lehessek. Ma már csak a kiddushoz vagy családi eseményeken teszem fejemre a kipát. Festészetet tanult, s szekuláris, mellesleg magyarajkú családból való feleséget választott. Ma is hatalmas konfliktusban élek – mondja –, eleinte élesen elutasítottam mindent, ami vallás, de ma már úgy vélem, hogy világunkat nem feltétlenül a ráció kormányozza: érzünk, hiszünk, s ma már beengedem gondolkozásomba a szellemi világot is. Újabban sokszor festek taleszt. Nem lehet kilépni önmagamból, a vallás világa is bennem van, ahogy gyermekkorom is meghatározza azt, akivé lettem – magyarázza. Szerintem ezen a földön nem lehet izraelinek lenni zsidóság nélkül. A nemzeti hovatartozás nem elég, bármenynyire is szekuláris valaki. A tel-avivi múzeum emlékezetes kiállítására kaktuszokat festett. A kaktusz közelebb visz a természethez – mondja –, nagyon szeretek a 8 EREC

erec:Layout 1 2009.01.28. 20:32 Page 9

szabad ég alatt festeni, érezni a természetet. Érdekel a kaktusz összetettsége, hiszen mindössze kb. 200 évet él meg ezen a földön, s Gázától Jeruzsálemig mindenütt a tájkép meghatározó eleme lett. Hasonlít ez a mi izraeli identitásunkhoz. Kaktusz nőtt az elhagyott arab falvaknál, kaktusz mellől lövik a tévében a gázai terroristák a rakétákat, az arabok kerítésnek használják földjeik mellett. Lenyűgöznek a növény zöld árnyalatai, tüskéssége, a fény-árnyék állandó játéka. A világ legnagyobb Rembrandt-szakértője megkeresett, ő rembrandtinak látta kaktuszos képeimen a fény és árnyék drámai viszonyát. Az utóbbi években továbbléptem, jelenleg elsősorban a Jeruzsálem környéki táj foglalkoztat. S. Zs.

EREC 9

erec:Layout 1 2009.01.28. 20:32 Page 10

Hanukiagyártás, avagy kezdő szülők túlélőkészlete Hanuka idejére

Hány hanukiát lehet elkészíteni nyolc nap alatt egy kétéves gyerekkel? Pár hete még azt válaszoltam volna, hogy egyet sem, amiből azonnal kiderült volna, hogy túl sok helyi óvodával és egyéb gyermekmegőrzővel még nem volt dolgom Hanukakor. Jonatán a legtöbb itteni totyogóval ellentétben csak másfél éves korától lett bölcsis, így életünk első közös Hanukáját még pólyásan, a másodikat meg a család biztonságos keretei között ünnepeltük, összesen egy hanukiával és a vele járó negyvennégy gyertyával. Az idei hanukiadömping egy stílusos hanukia formájú meghívóval kezdődött. Először kaptam meghívót bölcsödei hanukai ünnepségre, kicsit el is érzékenyültem, tehát első számú hanukiánk a hűtőszekrény közepére került. Ez természetesen Jonatán figyelmét sem kerülte el, de némi közelharc árán visszaszereztem az infóktól már megfosztott és megfoszlott hanukiát, mert ekkor még nem számoltam a rengeteg egyéb alkotással, melynek helyet kell még találnom. Az infók hiánya miatt meg nem aggódtam, ugyanis a hanukai rendezvény pont december 24-re lett kitűzve, ami elég vicces összeesés ahhoz, hogy ne felejtsem el, főleg, hogy a Hanukarácsony kifejezés itt Izraelben elég absztrakt fogalom. 10 EREC

Az ünnepség előtti pár napot a hanukai gyerekdalok gyakorlásával töltöttem, melyre tulajdonképpen Jonatán teljesen véletlenül figyelmeztetett. Egyik nap éppen Subliminal cd-t hallgattunk (izraeli hip-hop zenekar), amikor is az egyik számnál Jonatán énekelni kezdte a szöveget. Földbe gyökerezett lábbal meredtem a gyerekre, aki ráadásul a refrénnél nagyot is dobbantott a lábával. Mi van? Honnan ismeri a gyerek ezt a Subliminal-számot kívülről? Mint kiderült, az izraeli hipp-hopp is a gyökerekből táplálkozik, a szöveg egy hanukai gyermekvers feldolgozása! Intenzív hanukai daltanulásba fogtam, és néhány nap múlva, amikor Jonatán itthon egy újabb dallamba kezdett, azonnal felismertem a ner li-ner li című örökzöld szerzeményt, amit a kétéves gyermekem előbb tudott elénekelni, mint én. Ennyi felkészülés után magabiztosan érkeztem a hanukai ünnepségre, ahol kaotikus állapotok fogadtak. A bennem élő bensőséges hangulatú, hanukiagyújtással, „szufgania” (fánk) fogyasztással és az óvónők, óvóbácsik ( Jonatánnak óvóbácsija van) által levezényelt ünnepség helyett, két különböző állomásokon a földön térdepelve találtam két gyermeket és hozzátartozóját. Meglepődésemet takargatva gyorsan leguggoltam az egyik asztalhoz, és Jonatánnal alkotó munkába kezdtünk. Egy farostlemezre gyertyaalátéteket ragasztottunk, kőmozaikkal körbedíszítettük, a samasnak külön fadobogót gyártottunk, az egészet megszórtuk csillámpor-

ral, és aranyszínű spray-vel leszórtuk. Megöbbenve álltam volna az eredmény előtt, de éppen állomásváltásra került sor, és mennünk kellett. Felüdülésként használt cd-kből néhány szevivont készítettünk, majd hanukai üdvözlőlapot, aztán az est fénypontjaként egy szülő meggyújtotta a szintén házi készítésű óriás hanukiát, és vele együtt minden egyes gyerek a saját hanukiáját. Így szereztük be második hanukkiánkat. Másnap, bölcsödei szünnap révén, a környékbeli közösségi ház hanukai programjára főleg azért vittem el Jonatánt, mert fő attrakciónak egy Roni Russo nevű bűvész lett beharangozva. „A név kötelez” – Jonatán Russonak látnia kell bűvész druszáját. Már alig lepődtem meg, amikor az ajtón belépve öt-hat asztalt pillantottam meg, ahol főleg hanukia- és fánkkészítés folyt. Rutinosan legyártottunk két farostlemezes hanukiát, de a legötletesebb darab is itt készült. Hungarocell-lemezből készült az alátét, amibe nyolc egyforma hosszúságú és egy hosszabb hurkapálcikát szúrtunk bele. A pálcikákra gyertyautánzatként Bamba került (az anyatej után a második legfontosabb táplálékkiegészítő az izraeli gyerekek étrendjében), aztán egy piros színű egyéb snack, de ez az alkotás hamarosan fogyasztásra is került, legalább nem foglalja itthon a helyet. Több Hanukiát az életben nem fogok vásárolni. Minek, ha már kétévesen is készíteni lehet? Jonatán anyukája Antony Keren

erec:Layout 1 2009.01.28. 20:32 Page 11

Purim: az örök tanulság A Purim ünnepe ádár hó 14-re (az idén március 10-re ) esik. Eszter böjtje előzi meg március 9-én és Susán Purim ünnepe követi március 11-én. A Purim a perzsa sorsvetés szóból ered annak felidézéseként, hogy Achasvéros ( Xerxész ) és gonosz minisztere, Hámán sorsvetéssel határozták meg azt a napot (ádár hó 14-ét), amelyen a király által aláírt rendelet értelmében a perzsa birodalom minden zsidójával végeztek volna. Hámán már meg is ácsoltatta Mordecháj számára az akasztófát, amelyre azonban őt magát húzták fel. A zsidók pedig fegyvereket kaptak a királytól, hogy leszámolhassanak ellenségeikkel. Az ünnep előestéjén és reggelén is felolvassuk az Eszter-tekercset. Férf iaknak, nőknek és gyermekeknek egyaránt kötelező végighallgatni. A Megilá olvasásának célja, hogy vezérfonalként használjuk és levonjuk belőle a következtetést: a mai időkben mi a helyes zsidó magatartás. A történet, amelyet a Tóra Eszter könyvében ír le, a diaszpóralét tipikus esettanulmánya. A zsidók a perzsa birodalomban beilleszkedtek, elhagyták zsidó neveiket, gazdagságra jutottak, és elfelejtkeztek Jeruzsálemről és a szentély újjáépítéséért sem imádkoztak már. Izraelita hitfelekezetű perzsáknak tekintették magukat, vagy azt mondták: nem vallásosak többé, így zsidóságuktól is azt hitték, megszabadultak. Ám akkor szakad nyakukra a tragédia. Az ámálekita Hámánnak a zsidókkal szembeni féltékenysége akkor jutott tetőpontjára, amikor a zsidó Mordecháj nem volt hajlandó előtte meghajolni. Mordecháj korábban felfedett egy Achásvéros elleni összeesküvést, és azon kiváltságosak közé tartozott, akik „a király kapujában ültek”. Hogy Hámán bosszút álljon rajta, elérte a királynál, hogy a birodalom összes zsidóját végezzék ki. A rendeletről Mordecháj tudomást szerzett és unokahúga, Eszter segítségét kérte. A zsidó lányt választotta ki Áchásvéros királynőjének, amikor az elődjét Vástit, engedetlenség miatt kivé-

geztette. A király előtt azonban Eszter zsidósága és a Mordechájhoz fűződő rokoni kapcsolata rejtve maradt. A zsidók erős pozícióban voltak a királyi udvarban. Ennek ellenére Mordecháj előbb „zsákot öltött meg hamut; kiment a város közepére”, hogy bűnbánatot gyakoroljon, és erre szólította fel a többi zsidót is. Csak ezután kérte meg Esztert, hogy „menjen be a királyhoz, hogy könyörögjön neki, és kérést intézzen hozzá népéért”. Eszter mielőtt azonban a király elé állt, üzenetet küldött Mordechájnak: „Menj, gyülekeztesd össze mind a zsidókat..., és böjtöljetek értem: ne egyetek és ne igyatok három napig, éjjel-nappal”. Eszter is böjtölt, ennek emlékére tartunk böjtöt Purim előtt. Mordecháj és Eszter úgy vélte, hogy a zsidók ellen kiadott rendelet annak folyománya, hogy „gonosz cselekedeteik miatt az Örökkévaló szenvedést hozott rájuk” (Maimonidész). Ezért szólították fel előbb azonnal bűnbánatra a zsidóságot, ezért kezdtek el imádkozni és böjtölni. Ekkor állt Eszter a király elé, és

fedte fel saját zsidóságát és Hámán gonoszságát. Így tudta elérni, hogy a király visszavonja a rendeletet, halálra ítélje Hámánt, és feljogosítsa a zsidókat ellenfeleivel való leszámolásra. Örök tanulsága a purimi történetnek, hogy a zsidóságnak meg kell őriznie identitását. Abban a pillanatban, hogy ezt feladja saját sorsát más kezébe teszi le. (Mindegyik kornak megvan a maga Hámánja. Hitler a múlt században és Ahmedinedzsád a jelenben.) A zsidóság csak akkor lesz képes megvédenie magát, ha előbb spirituálisan helyreállítja és megőrzi identitását. Eszter és Mordecháj története ma is aktuális. Nem engedhetjük meg, hogy „perzsák” vessenek sorsot, azt nekünk magunknak kell kezünkbe vennünk. A történtek utalásai napnál világosabbak: ellenségeskedés idején vannak olyan emberek, akik úgy gondolják, hogy az első és legfontosabb teendő a természetes megoldás keresése. A Megilá ezzel szemben azt mondja, hogy ez csak egy későbbi lépés: az első az legyen, hogy Tóra-tanulás és az Örökkévaló micváinak teljesítése által erősítsük meg a zsidóság és az Örökkévaló kapcsolatát, és csak ez után vegyünk igénybe természetes eszközöket és külső „öltözéket” a probléma megoldása érdekében. Ha a bűnbánat elsődlegessége valóban érvényesül, akkor minden későbbi külső öltözék és természetes cselekvés megfelel arra a célra, hogy a magasan, a természet felett létező birodalomból előidézze a csodás menekülést. Ez nemcsak a zsidóság egészére érvényes, hanem külön-külön minden egyes zsidóra is. Minden EREC 11

erec:Layout 1 2009.01.28. 20:32 Page 12

Eszter tekercse

egyes zsidónak tudnia kell, hogy egyesült az Örökkévalóval, akit a természet semmiféle törvénye nem korlátoz. Igaz – ahogyan az „amit teszel” bibliai szavak is jelzik –, tennünk kell, de csak azért, hogy a bibliai ígéretnek, miszerint „meg fog téged áldani az Örökkévaló”, legyen valamiféle külső „öltözéke” vagy természetes kifejeződése. Mivel az emberi cselekedet csak külső „öltözék”, ezért nyilvánvaló, hogy az elsődleges cselekedetnek nem erre a külső öltözékre kell irányulnia, hanem olyan cselekedetnek kell lennie, amely méltó az Örökkévaló áldására. Ez Tóra-tanulás és a micvák teljesítése révén érhető el. Ha viszont egy zsidó elhanyagolja ezt az alapvető dolgot, és csak a külsőségekkel foglalkozik, az olyan, mint mikor valaki elmegy a bankba pénzt kivenni, csak épp nincs csekkje, vagy olyasféle cselekedet, mint mikor valaki fedezet nélküli csekket használ. A „csekk” megszerzésekor a zsidó12 EREC

nak mindenekelőtt arra kell törekednie, hogy a csekket ne „repedezett kutakból” szerezze, „melyek nem fogják a vizet„ ( Jeremiás 2:13.), hanem attól, aki azt mondja: „Enyém az ezüst, és enyém az arany” (Chágáj 2:8.). Csak a „csekk”, az igazi spirituális érdem megszerzése után lehet a csekket a „felöltözködés” természetes útján átváltani arra, hogy az Örökkévaló áldása legyen mindenen, „amit teszel”. Azt hinné az ember, hogy ez csak olyan időkre érvényes, mikor az isteni nyilvánvalóan jelen van a világon, és nem olyankor, mikor a zsidóság száműzetést szenved, és főleg nem a Messiás előtti korszakban, amikor nagy spirituális sötétség uralkodik. Ezzel szemben azt látjuk, hogy Purim idején, amikor a zsidók száműzetésben voltak, „elszórva s elszéledve a népek közt” (Eszter 3:8.) (és ez az állapot még a csoda után is fennáll, ahogy a Talmud mondja: „Még mindig Áchásvéros

szolgái vagyunk” – Megilá 14a.), a Purim csodája nem természetes jelenségek, hanem a „böjtölj értem... három napig” folyományaként nyilvánult meg, ami azt eredményezte, hogy a zsidó nép visszatért a Örökkévalóhoz.

A leplezés valódi célja Ez tehát a „Purim” név magyarázata: perzsa szó, amely egy gonosz rendeletre utal. Ez az oka annak is, hogy az Örökkévaló neve egyszer sincs leírva, csak utalnak rá: ez a Purim és a Megilát Eszter speciális koncepciója. A zsidók valójában nincsenek alárendelve a természet törvényeinek: sem életük spirituális dimenzióiban (például isteni segítséget kapnak ahhoz, hogy igazán megértsék, és a mélyére pillantsanak mindannak, amit a Tórából tanulnak), sem pedig anyagi és világi dolgaikban. A természeti törvényeknek ez a transzcendenciája

erec:Layout 1 2009.01.28. 20:32 Page 13

akkor érvényesül, mikor a leplezést jelentő perzsa „Purimmal” és „Eszterrel” kell foglalkozni. Sok chászid forrás (lásd Torá Or 120d., 123c.) úgy magyarázza, hogy a perzsa pur és a héber gorál (sorshúzás) – egy magasztos szintre vonatkozik, amely a spirituális és anyagi világok fölött áll. A bibliai „hásztér ásztir” kifejezést (amely a „leplezés” szó kétszeres használata) megelőzi az „Ánochi” névmás, amely a Tízparancsolat első szava (2Mózes 20:2.), és magasabb, mint az Örökkévaló összes neve, beleértve még a négybetűs HVJH-t is. Az isteni személyiség olyan magas szintjére utal, amelyre „a héber ábécé egyetlen betűje, de még egy betű egyetlen pontja sem” utalhat (Zohár 3:257b.; Likuté Torá, Bámidbár 80b.). Ilyenformán amikor egy zsidó a Megilát olvassa, és felismeri, hogy valójában még azok a dolgok is

kapcsolódnak a „reveláció” jelentésű Megilához, amelyek a bibliai kifejezésben kétszeres leplezést jelentő „Eszter”-ként tűnnek fel, akkor sajátítja el azt a tudást, hogy még a gonosz Hámán által vetett pur is igazából a héber gorál volt, és mindez nem pusztán egy múltbeli, hanem egy örökké időszerű és fontos esemény. A zsidó ekkor ér a reveláció legmagasabb szintjére: Megilá – nyilvánvaló isteniség –, amely egyre nagyobb örömet ád dölo jádá kelt: határtalan, korlátlan örömet. Szökőévben, mondja a Talmud, mikor egy kiegészítő hónapot adunk a többihez (az első Ádárt), a Purimot a második Ádárban kell megtartani, mégpedig azért, hogy „összekapcsoljuk a szabadulást a szabadulással„ (lásd Megilá 6b.), azaz hogy a Purim csodáját összekapcsoljuk a következő hónapban,

Niszánban sorra kerülő Peszách ünnepével. Ha a zsidó nép megfelelő vidámsággal és értéssel ünnepli a Purimot, akkor továbblép, „szabadulásról szabadulásra”, a purimi megmenekülésről a Messiás általi megváltásra, ami bibliai értelemben a Peszáchkor ünnepelt egyiptomi kivonuláshoz hasonló (Michá 7:15.). Akkor „az éjjel világít, mint a nappal” (Zsoltárok 139:12.), azaz az éj sötétsége spirituális sugárzás forrásává változik. A leplezés „Eszter”-éből megtörténik a „Megilá” revelációja: a mi igaz Messiásunk jöjjön el és váltson meg minket gyorsan, még a mi időnkben. Bányai L.

Tu Bisvát: a zsidó jövő ünnepe Svát hónap 15-e (Tu Bisvát) az idén február 9-re esik. A zsidó hagyomány szerint ezen a napon ünnepeljük a fák ünnepét. A Talmud, Ros HáSáná traktátusában az ünnep „a fák újéve” néven szerepel. Bölcseink szerint e napon dől el, melyik fa fejlődik tovább, melyik hoz dús gyümölcsöt, és melyik sorvad el, vagy éppen melyiket tépi ki a vihar. A fa első három évében halacha, a zsidó vallási jog szerint tilos megenni a rajta termett gyümölcsöket, a negyedik évi gyümölcsét Jeruzsálembe kellett vinni vagy, ha megettük, pénzzel kiváltani. Tu Bi-Svat dönti el: melyik év termése a gyümölcs, és milyen törvény vonatkozik rá. Izraelben ekkor virágzik a mandulafa. Fát is ültetünk ezen a napon. Aki fát ültet, optimistán néz a jövőbe. Egy híres rabbi jártában-keltében látott valakit olyan fát ültetni, amely csak hetven év elteltével terem gyümölcsöt. „Biztos vagy benne, hogy Te még ehetsz erről a fáról?”– fordult a rabbi ahhoz az emberhez. „Amikor a világra jöttem már voltak ilyen

fák. Amint atyáim ültettek nekem, úgy ültetek én is az unokáimnak.”– válaszolt a bölcs. (Talmud) Az ünnepi asztalt ezen a napon gyümölcsökkel rakjuk tele. Az ünnep nem munkaszünet, nincsenek benne különleges imák. Kedves szokás, hogy ilyenkor minél többféle gyümölcsöt eszünk. Főleg Izraelben a Biblia szerint Izraelt jellemző, a Tóra említette gyümölcsöket: szőlőt, fügét, datolyát, gránátalmát és olajbogyót. Európában, így Magyarországon is, szokás emlékezésül tizenötféle gyümölcsöt enni. Tu Bi-Svát Izrael kivirágzásának, megművelésének, betelepítésének, természeti szépségének, termékenységének és gyümölcsei jó ízének ünnepe lett. Őseink hajdan mindent megtettek, hogy e napon izraeli gyümölcsre mondhassanak áldást. E szokás ma is él, és az Izraellel és annak jövőjével való azonosulás kifejezése lett. Az Izraelből érkezett gyümölcs azt is jelzi, nemcsak Izrael népe él, de földjén is élnek ott zsidók, van zsidó élet Izrael Földjén. B. L. EREC 13

erec:Layout 1 2009.01.28. 20:32 Page 14

A médiasztár Taglit­csoport 2008. december 30.–2009. január 8. Nem tudom hány Taglit-csoport szerepelt már a Tények című műsorban, de mindenesetre érdekes volt ez a törődés a médiától. Mivel mi kint semmit sem vettünk észre abból, hogy különleges figyelemmel kéne kísérni az utunkat. Bár bevallom, hízelgő. Minden a legnagyobb rendben zajlott minden nap és minden éjjel. Ugyanúgy láttuk a programban szereplő dolgokat, sőt még többet is. Mi is felfedeztük a nappali és az éjszakai életet Jeruzsálemben, a sivatagban, északon és Tel-Avivban egyaránt. Megismerkedtünk más országok csoportjaival, együtt ünnepeltünk velük és Simon Perezzel a Mega Eventen. Yehoshua Hirshnek (idegenvezetőnk) köszönhetően nemcsak felejthetetlen kifejezésekkel bővült a szókincsünk, hanem annyit láthattunk Izraelből tíz nap alatt, amennyit nem is remélhettünk. Az elején megpróbáltam naplószerűen követni minden napunkat, lejegyezni minden tájat, emléket, viccet..de mindegyikből annyi volt, hogy a negyedik nap

után azt vettem észre, hogy én csak gépelek, míg a többiek kint beszélgetnek, és még csak a délelőtti programot írtam le. Így hát lecsuktam a laptopot, és úgy döntöttem, hogy majd közösen viszszaemlékezünk úgyis mindenre, de lemaradni egy pillanatról sem akartam. Hiszen nemcsak Izrael csodáit fedezhettük fel, hanem megismerhettünk fantasztikus embereket, akiket már bátran hívhatok a barátaimnak, és a technika csodáinak köszönhetően szoros kapcsolatban maradtunk mindenkivel. Alig várjuk a héber tanfolyamot és a post-taglit találkozókat. Nem vagyok benne biztos, hogy ezt a tíz napot valaha maradéktalanul feldolgozom, a sok élmény miatt még tíz év is kevés lenne. De igazán nem is akarom. Olyan gondolatok, érzések ébredtek bennem, amikről eddig nem is tudtam. És mivel a válaszokat meg kell találni, nem maradt más hátra, irány vissza IZRAELbe! Szűcs Dorottya

Ezek a zsidók! Még a levegőből is tiszta ivóvizet nyernek Egy izraeli cég, amely korábban a napenergia hasznosításával okozott feltűnést, most újabb találmánnyal állt elő. Van, aki a levegőt csak arra használja, hogy belélegezze. Az nem csak arra való. Ez a csapat még a levegőből is friss ivóvízet tud előállítani. Kérem szépen ez nem egy sci-fi író képzeletének szülöttje, de szakállas téma. Már a Biblia is említi, és benne van az ősi zsidó imákban is. A régészek nemrégiben olyan köveket találtak, amelyet az izraeli földművelők a harmat összegyűjtésére használtak, hogy terményeiket öntözhessék. Az új technológia viszonylag csekély energia felhasználásával a levegő páratartalmát víz alakjában nyeri ki. Az olyan országokban, ahol bőségesen van víz, nyilván nem kapják fel a fejüket. Ám a Közel-Keleten a vízhiány örök probléma. Csak azok a fránya háborúk ne lennének! B. L.

Szkájpolj mobilon is! Ezekben a szörnyű ínséges időkben minden fillér számít. A Skype olcsó lehetőséget kínál, hogy interneten telefonálhassunk. Legyenek barátaink vagy rokonaink a világ másik szegletén: mi az internetes technika segítségével telefonon beszélhetünk, mégpedig a helyi hívás árán. Egy izraeli cég technológiai újítása folytán most már a mobiltelefonon is bekapcsolódhatunk az online telefonrendszerbe. Ezzel nemcsak a beszélgetés extradíját spóroljuk meg, de egyéb pluszköltségeket is. Ehhez persze speciális te14 EREC

lefonkészülék szükséges, de aki a mobilján sokat telefonál, annak megéri a befektetés. Az internetezés már jóval korábban behatolt a mobilozásba. Először az e-mailjeinket olvashattuk el, majd rövid híreket, a moziműsort és az időjárást nézhettük meg a wapon. Ez a mostani találmány újabb óriási lépés a mobiltelefonozás történetében. Nem véletlen, hogy ez a forradalmi változás is Izraelhez, a technológia mekkájához köthető. B. L.

erec:Layout 1 2009.01.28. 20:32 Page 15

Az élet ajándéka Drúz család közelebb hozza a zsidókat és a muszlimokat Izraelben nemcsak zsidók és muszlimok élnek. A drúzok valaha muszlimok voltak, de a 15. századtól kezdve különváltak. Misztériumvallásukat csak a beavatottak ismerik. Eltérően a muszlimoktól, a drúzok katonáskodnak is. Tiszteletben tartják Izrael törvényeit, és arab anyanyelvű népcsoportként fontos közvetítő szerepet töltenek be. Ám gyakorlatilag most fordul elő először, hogy a drúz közösségből valaki felajánlotta egy autóbalesetben elhunyt fiú szerveit, hogy négy másik ember életét megmentse – jelentette ki Mohammed Heitib sejk, a fiú nagyapja. A családfő az

élet és a remény ajándékaként adományozta a szerveket, hogy a konfliktus által egymással szembe állított népeket, akiket a konfliktus szétválasztott, egymáshoz kössön. A drúzok általában viszszautasítják a szervek adományázására való kérést. Talán a vallásuk, amelyről szinte semmit sem tudunk, ellenzi az ilyen lépést. Bár az iszlámról ágazott le a drúz vallás és kultúra, mégis alapvetően különbözik a ma gyakorolt iszlám vallástól. Vallási vezetőiket imámoknak, közösségi főnökeiket pedig sejkeknek nevezik. Az elhunyt fiú nagybátyja imám, vallási, a nagyapja pedig sejk, törzsi

vezető. Az apja, Juszef Heitib hozzájuk fordult tanácsért. A nagyapa hozzájárulását adta, de a döntést, amely négy másik embernek az életet jelentette, Juszef fiára bízta. A Heitib család a Rabin Gyógyászati Központban meglátogatta azt a négy embert, akik az életüket az ő kegyességüknek köszönhette. Jehudit, egy 51 éves izraeli asszony tüdőt kapott. Egy 12 éves muszlim izraeli lány, egy Hedera menti arab faluból kapta a májat, míg egy másik muszlim izraeli, aki 18 éven át járt dialízisre, az egyik vesét. A másik vesét és a hasnyálmirigyet egy izraeli zsidó nő kapta. B. L.

A végső szó Izrael katonai győzelmével véget ért az „Öntött Ólom” hadművelet, és az izraeli katonák még Barack Husszein Obama elnöki beiktatása előtt elhagyták a gázai övezetet. Tiszta lappal indulhatott meg a következő elnöki ciklus Amerikában, és az izraeli pártok vezetői is felújították választási kampányukat. Az idő sürgetett, hiszen február 10-re tűzték ki az általános választások időpontját. Bár az Olmert-kormány sikerként könyvelte el a gázai hadműveleteket, azok lezárása több kérdőjelet is hagyott maga után. Az izraeli egységek kivonulásával a Hamasz marad birtokban, az adományozók felelőssége lesz kinek utalják a pénzt, és milyen feltételekkel. A Fatah egyiptomi közvetítéssel fel akarja újítani a

Hamasz–Fatah egységkormány felállítására és általános, valamint elnöki választások kiírására a megbeszéléseket. (A Fatah terrorcsoportja, az Al-Aksza Mártírjai a Hamasz oldalán harcoltak Gázában Izrael ellen.) Az első közvélemény-kutatások Likud és Benjamin Netanjahu elsőbbségét jelezték. A Munkapárt is megerősödött, ám így is csak Lieberman pártjával (Israel Beitenu) holtversenyben, a harmadik helyen áll. A kampány központjában továbbra is az iráni atombomba és a palesztin kérdés rendezése maradt. Obama beiktatását követően az új izraeli vezetés mozgástere is megváltozik. Az új elnök és az Európai Unió álláspontja közelebb került egymáshoz. Obama George W. Bushsal

ellentétben Szíriával és Iránnal is tárgyalni akar. Nem zavarja, hogy az EU fél évtizede egyezkedik Iránnal, mégsem tudta leállítani az iráni atombomba programot. Ez az opció csak akkor lehet sikeres, ha Teheránnal szemben a háborús elrettentést is bevetik. A palesztinkérdésben is Obama a probléma tárgyalások útján való, azonnali rendezését helyezi előnyben. Netanjahu viszont a palesztin társadalom megreformálását helyezi előtérbe, a béketárgyalásokat pedig a távoli jövőre halasztaná. Obama terveihez jobban illene egy baloldali győzelem. Ám a döntés nem az ő, hanem az izraeli választók kezében van. Ők mondják ki a végső szót. Bányai László 2009. január 20. EREC 15

erec:Layout 1 2009.01.28. 20:32 Page 16

Post-Taglit Programok Szeretettel várunk továbbra is Post-Taglit programjainkon! Köszönjük Joseph Lebovics támogatását! Január 25. vasárnap 10:00

Zsidó Budapest – Gettó-túra Dohány utcai Zsinagóga, Zsidó Múzeum és a Rumbach utcai Zsinagóga

Találkozó a Dohány utcai Zsinagógánál

Január 29. csütörtök Pre-Taglit a februári csoportnak 19:00 Gönczi Péter és Somogyi Zsuzsi

Szochnut (Bp. VI., Lovag u. 5.)

Február 2. hétfő 18:00

Borgula András: Drámakör

Gólem Szalon (Bp. VII., Holló u. 1.)

Február 3. kedd 19:00

Gavriel Hanani: Izraeli filmest

Szochnut (Bp. VI., Lovag u. 5.)

Február 4. szerda 19:00

Szochnut Balázs Gábor: Zsidó hagyomány Alárendeltség vagy egyenjogúság: a (Bp. VI., Lovag u. 5.) nők helyzete a zsidó hagyományban

Február 10. kedd

Izraeli választások Meghívott vendégek: Izrael Állam nagykövete, politikusok és szakértők

Bálint Ház (Bp. VI., Révay u. 16.)

Február 18. szerda 19:00

Büchler András: Izrael Egy héttel a választások után

Szochnut (Bp. VI., Lovag u. 5.)

Március 3. kedd 19:00

Balázs Gábor: Zsidó hagyomány Szochnut Mit mond a Tóra a „zsidó lobbiról”? (Bp. VI., Lovag u. 5.)

Március 5. csütörtök Gólem Színház előadása 19:30 Etgar Keret: A trükk Jegyárak: 500 Ft – vidékieknek 1000 Ft Március 9. hétfő Gavriel Hanani: Izraeli fimest 19:00 Március 19–22. CEE Szeminárium Csütörtök–vasárnap Középkelet-európai zsidó fiatalok találkozója Téma: Izraeli és zsidó humor Részvételi díj: 20 000 Ft

Kivetelezési felelős: Avidor András Felelős szerkesztők: Dr. Bányai László Shiri Zsuzsa A borítón Ilan Baruch festménye látható

Kino mozi (Bp. XIII. Szent István krt. 16.)

Szochnut (Bp. VI., Lovag u. 5.) Split, Horvátország Jelentkezni: [email protected] Tel: 1-374-3065

Március 24. kedd 19:00

Büchler András: Izrael Izraeli aktualitások

Szochnut (Bp. VI., Lovag u. 5.)

Április 6. hétfő 19:00

Gavriel Hanani: Izraeli filmest

Szochnut (Bp. VI., Lovag u. 5.)

Április 14. kedd 19:00

Büchler András: Izrael Izraeli aktualitások

Szochnut (Bp. VI., Lovag u. 5.)

Április 21. kedd 19:00

Balázs Gábor: Zsidó hagyomány Hol volt Isten a Holokauszt alatt?

Szochnut (Bp. VI., Lovag u. 5.)

A programváltozás jogát fenntartjuk! További információ: Email: [email protected]; Tel.: 1-374-3065; Web: www.szochnut.hu