EREC október * www. erec.hu * 4. szám * 5769 Tishri

erec:Layout 1 2008.10.09. 13:38 Page 1

EREC 2008. október * www. erec.hu * 4. szám * 5769 Tishri

A MAGYARORSZÁGI CIONISTA SZÖVETSÉG ÉS A ZSIDÓ OKTATÁSI ÉS INFORMÁCIÓS KÖZPONT ALAPÍTVÁNY (SZOCHNUT) LAPJA

EREC 1

erec:Layout 1 2008.10.09. 13:42 Page 2

NIR GALIM egy magyar anyanyelvűek által alapított közösségi település „ÉS ELÜLTETEM ŐKET FÖLDJÜKÖN” (Ámosz 9, 15)

Kedves olvasló! Az „otthon” szó jelentése nagy jelentőséggel bír minden ember számára, de főleg a zsidó népnek: – Hol érzem magam otthon? – Izraelben? – Magyarországon? – Milyen jelentőséggel bír egy épület, utca, város az „Én Otthonommal” kapcsolatban? A Szukkot, azaz ünnep, ahol az „otthon" fogalom nem egyértelmű. Aki a sátorban ül („szuká" héberül – innen az ünnep neve), átérzi, hogy milyen átmeneti lehet egy otthon, néha még az élet is. Az utóbbi hónapokban nagy erőkkel dolgoztunk az Izraeli Kulturális Intézet létrehozásán. Megalapult az Efrayim Kishon alapítvány, amely működtetni fogja a kulturális házat. Sok jó és fontos ember csatlakozott és fog még csatlakozni hozzánk ebben a projektben. Reméljük, hogy az intézmény az otthon érzését nyújtja majd a magyarországi zsidóságnak itt és Izraelben is. Ezt a kiadást az Izraelben élő magyar származású íróknak szenteltük. Talán az ő gondolataikban egy kicsit másképp valósul meg az „otthon” fogalma... Eran El-bar A Szochnut közép- és kelet európai régiójának képviselője Oktatási Osztály

2 EREC

Nir Galim központja

Nir Galim közösségi település a tengerparti síkságon, Asdodtól északra fekszik. A település alapító tagjai kivétel nélkül a Soa magyar anyanyelvű túlélői, a második világháború végen életük húsz-huszonegyedik évében voltak. Megmaradtak, éhségtől és szenvedéstől verve gyenge testtel és sérült lélekkel, család nélkül. A Bné Akiva mozgalom aktív tagjai, akik szintén a pokol menekültjei, látván a keserű valóságot, és felfogva, hogy az óra sorsdöntő mind a nemzet jövőjét, mind a túlélők helyzetét tekintve, azonnal cselekedtek. Izraeli kiküldöttek segítségével felkutatták ezeket a fiatalokat és hachsarákban (felkészítő tábor) helyezték el őket, Magyarország különböző városaiban vagy falvaiban. Itt szervezett keretek közt folyt a gyerekek nevelése. és Erec Izraelbe való alijáztatása. A hachsarákban és gyermekfalvakban az élet megtelt tartalommal, új reményt keltett az ifjak szívében, alijázni és új életet kezdeni. Hosszú, nehéz és kalandos volt az út, amíg Magyarországból Izraelbe értek. Olasz- és németországi átmeneti tá-

borok, ciprusi interálótábor, majd az országba érkezésük után harc a függetlenségi háborúban. De kialakult két csoport, akik elhatározták, hogy egy közös új településen kezdik meg új életüket az országban. Mi késztette őket, hogy kibuc helyett mosav situfit, azaz közösségi falut alapítsanak? Mint ismeretes, mindkét települési forma ugyanazon az ideológián, a közös munkán és termelésen alapszik. A lényeges különbség a két életforma között a család helye a közösségi társadalomban. Míg a kibuci család minden szükséglete eléréséhez a „kibuci asztalhoz” van kötve, a mosav situfiban az önfenntatáshoz szükséges összeget megkapják, és a család dönti el annak felhasználását és fontossági sorrendjét költségvetésének keretében. Úgy tűnik – minden átfogó szociólógiai kutatás nélkül is –, hogy elfogadható az az indok, mely szerint ezek a tagok, akik ilyen fiatal korban veszítették el családjukat, magányosak maradtak és a családi hátter hiánya nagy szenvedést okozott nekik. A közösségi település – ahol a család

erec:Layout 1 2008.10.09. 13:42 Page 3

státusza szilárdabb – mint életforma megfelelőbb nekik. Az első tagok 1949 Áv hónapjában érkeztek Kerem beJavnebe, itt szerveződött meg a csoport, és itt kezdte meg felkészülését a letelepedésre. Chesvan hónapban jóváhagyták Szukrer Bet földjeinek átadását. Még abban a hónapban letelepedtek az első csoport tagjai a kijelölt földdarabon, elhelyezkedtek egy régi arab kút mellett, s elkezdték a telek bekerítését és a barakkok építését. (Szukrer területét a falu arab lakosai elhagyták 1948 márciusában, miután meggyilkolták a Hagana tizenegy tagját elmenekültek falujukból, mert féltek a zsidók bosszújától.)

NIR GALIM MA Míg a település fennállásának kezdetén 90%-ban a mezőgazdaságra alapozta megélhetését, addig az utóbbi években csak a jövedelem 40%-a származik a mezőgazdaságból, a többi a különböző szolgáltatási ágakból tevődik össze, mint a Chof-Ashdod szállítási vállalkozás, benzinkút, útmenti szolgáltatások, vendéglő, vashajtogató üzem és egyebek. Nir Galim lakossága ma kb. 450 fő. A település fiatalságából sokan akadémiai tanulmányokat folytatnak, utána részben visszatérnek, és itt építik fel otthonukat. Nir Galimban az életforma ma is a Tora vaAvoda (Tóra és munka) elvein alapszik.

A BEIT HAEDUT (TANUSÁG HÁZA) MÚZEUM A település alapítói és gyermekeik szívükben hordják a Soában elpusztult családjaik emlékét. Megörökítésükre egy tóratekercset írattak, és azt Nir Galim templomában helyezték el. Ennek a tudatnak köszönhető, hogy Nir Galim tagjai elfogadták az európai országok Bné Akiva veteránjainak előterjesztését, hogy emlékmúzeumot állítsanak ott fel, a vallásos cionista tevékenység megörökítésének központját, kutatni és megörökíteni a vallásos cionizmus szerteágazó tevékenységét. Nir Galimot kérték fel, hogy nyújtson otthont ennek a múzeumnak, mert tagjainak

Nir Galim egyik kertje

többsége az európai Bné Akiva veteránjai közé tartoznak, akik tudatában vannak a múltbeli hagyományok átadása fontossának. A múzeum anyaga magába foglalja a vallásos cionizmus tevékenységét a Kárpátmedencében a háborúban és a békében, az üldöztetés kínjaiban, utána a rehabilitáció erőfeszítéseiben és egy új élet felépítésében Izraelben. A múzeum állandó kiállítása: művészi munkák, szobrok, festmények rajzok, a holokauszt túlélőinek munkái, és a szintén itt látható elpusztított európai zsinagógák makettjei, a régi iratok, dokumentumok, oklevelek gyűjteménye – mély hatást gyakorolnak látogaitóinkra, akik gyakran könnyekig meghatódnak. A múzeum tevékenységének központjában a nevelés, tanítás, felvilágosítás áll. Tanulónapokat tartunk diákoknak, katonáknak, új bevándorlóknak és nyugdíjasoknak. Felkészítjük a csoportokat mielőtt a lengyelországi haláltáborokba látogatnak. Foglalkozunk a holokauszt túlélők második és harmadik nemzedékével. Bevonjuk a tevékenységbe és kutatásba tanácsadással és iránymutatással a fiatalságot és egyetemi hallgatókat. A ház nyitva áll minden látogató előtt, legyen az vallásos vagy vallástalan. Gyűléseket és rendezvényeket tartunk, a „Pusztulás és Hősiesség” megemlékezése napján és a Te-vet hó tizedikei böjtnapon. Az utóbbi években egy új projektbe kezdtünk: „A pusztulás és feltámadás útja” (a Claims Conference támogatásával) azoknak a fiataloknak a részére, akik anyagi vagy egyéb okok miatt nem vesznek részt a len-

gyelországi haláltáborokba való látogatásban. Eddig mintegy 2000 fiatal vett részt ebben a négy napig tartó úton, amelynek programja elmélyíti tudásukat a holokausztról múzeumok és a hősiesség emlékműveinek megtekintésével (természetesen szakértői magyarázatokkal), találkozások holocaust túlélőkkel, esténként előadások és viták kiegészítő anyaggal. A résztvevők a gimnáziumi évek utolsó két osztályának tanulói az ország minden részéről. Gyűjteményünk arról tanúskodik, milyen mélyen gyökerezik szívünkben az a tudat, hogy történetük örökségét át kell adni a jövendő nemzedékeknek, s engedelmeskedni kell a parancsnak: „S beszéld el fiadnak!” Nir Galim tagjai és segítőtársaik ebben a fontos nevelőmunkában valósítják meg a parancsot: „Emlékezz, mit tedd veled Ámálék!”

EREC 3

erec:Layout 1 2008.10.08. 16:29 Page 4

Efraim Kishon (Kishont Ferenc) Kishont Ferencet (1924–2005) nem kell bemutatni a magyar olvasóknak. A legismertebb magyar származású humorista volt Izraelben, de nevét ismerte az egész világ. Műveit 37 nyelvrre fordították le, szikrázó, káprázatos humora meghódította a világot. Miután átélte a holokausztot 1949-ben érkezett, mint új bevándorló Izraelbe. Bámulatos gyorsasággal megtanult héberül, nemcsak tudta, de szellemes új kifejezéseivel gazdagította is a héber nyelvet. Ötven könyvet, öt vígjátékot és öt filmet írt és rendezett, amiből kettőt Oscar-díjra jelöltek a legjobb idegennyelvű filmek kategóriájában. EZ A HAZÁM Izrael oly kicsi ország, hogy a neve nem fér rá a világtérképre. Ez az egyetlen ország, amit a külföldi adófizetők tartanak fenn. Ez az az ország, ahol az anyák gyermekeiktől tanulják az anyanyelvet. Ez az az ország, ahol savanyú a szőlő az apáknak, de a gyerekek foga kitünő. Ez az az ország, ahol ahol héberül írnak, angolul olvasnak és jidisül beszélnek. Ez az az ország, ahol mindenki megmondhatja a véleményét, de senki sem köteles meghallgatni. Ez a legcivlizáltabb állam a Közel-Keleten, hála az araboknak. Ez az az ország, ahol minden tőke zsidó kézben van – és erre eleget panaszkodnak. Ez az az ország, ahol választások vannak ugyan, de nincs választásunk. Ez az az ország, ahol az állam a szakszervezetek szerves részét képezi. Ez az az ország, ahol egy kis cetli képes hegyeket megmozgatni, de a hegyek csak beszédeket vajudnak. Ez az az ország, amelyik kevesebb élelmet termel, mint amennyit megeszik, de mégis ez az az ország ahol még senki nem halt éhen. Ez az az ország, ahol senki nem vár csodára, egyszerűen természetesnek veszi. Ez az az ország, ahol ahol az ember egy minisztert egyszerűen keresztnevén szólíthat, de utána majd elájul az izgalomtól. Ez az egyetlen ország a térségben, ahol az autóbusz kooperatíva politikai hatalom. Ez az az ország, amit halálos ellenségek vesznek körül, de az embert a felette lakó szomszéd miatt töri a frász. Ez az az ország, ahol minden ember katona, és minden katona ember. Ez az az egyetlen ország, ahol élni tudok. Ez a hazám.

Néhány jelentős és kevéssé ismert tény Izraelről Izrael nagysága szerint a századik a világon, a lakosság száma szerint az ezredik, ennek ellenére a következő tények igazak: Izrael az az ország, amelyik területéhez viszonyítva a legtöbb bevándorlót fogadja be. A születési arány a legmagasabb a nyugati államok között. Izrael a második a világon az újonnan kiadott könyvek számában a lakosság lélekszámához viszonyítva. A Microsoft egyetlen fejlesztési központja Amerikán kívül Izraelben van. Az első „Messenger” programot négy izraeli fiatalember dolgozta ki 1996-ban. Az XP programot Izraelben fejlesztették ki. Két izraeli fejlesztette ki a programot, amellyel NASA üzeneteket küld a Marsról a földre. Izraelnek van a legmagasabb százalékban tudósa és technikusa a munkaerő állományban Izraelben van a legtöbb laptop számítógép a lakosság számához viszonyítva. 4 EREC

Izrael gazdasági élete fejlettebb, mint az őt körülvevő összes államnak együttvéve. A szemét 85 százalékát ökológia-barát rendszerrel dolgozzák fel. A világrekordot dunamonkénti gyapot termelésben Izrael tartja 245 kilogrammal. Az átlagos gyapottermés a világon 70 kilogram dunamonként. A datolyapálma átlagmagassága a világon 6 méter, és átlaghozama 17 kg. Viszont Izraelben az évi hozam 180 kg, és a fák sokkal alacsonyabbak, ami megkönnyíti a szedést. Izrael az egyetles ország a világon, ahol a fák száma 2000ben lényegesen nagyobb volt, mint az előző századfordulón. Izraelben több múzeum van a lakosság számához arányítva, mint bármely más országban. Izrael egyike a nyolc országnak a világon, amely űrrepülőt küldött a világűrbe. Izraelben szabadalmaztatták a legtöbb új találmányt a világon a lakosság számához viszonyítva.

erec:Layout 1 2008.10.07. 18:45 Page 5

Chana Szenes (1921. 7. 17–1944. 11. 7.) Eljön az idő, midőn zsidó nemzedékek előtt úgy fog állni alakja, mint a héber Jeanne D’Arc – mondta róla egy neves héber irónő. Ám Szenes Chana nemcsak bátor katona volt, aki misztikus tűzzel lelkesített. Magában egyesítette a hős katona, a szárnyaló költő és a mélyen gondolkodó lélek adottságait. Mély emberi életszemléletét, terveit, cionizmusát, vértanuságát legjobban a saját irásaiból ismerhetjük meg. Itt közlünk néhány szemelvényt irásaiból és verseiből

Naplója, 1938. október 27. Nem tudom, írtam-e már erről: cionista lettem. E mögött a szó mögött rengeteg minden van. Nekem röviden azt jelenti: tudatosan, erősen érzem, hogy zsidó vagyok, büszke vagyok rá, és a célom: Palesztinába menni, érte dolgozni. Persze, nem egyik napról a másikra alakult ki bennem. Három éve volt tán először szó róla, akkor hevesen támadtam. Azóta emberek, idők, események mind közelebb hoztak az eszméhez és végtelenül örülök, hogy ezt megtaláltam, hogy talajt kaptam és látok egy célt amiért érdemes dolgozni. Fogok kezdeni héberül tanulni, járok majd egy ilyen csoportba, szóval: hozzáfogok rendesen. Más ember lettem, olyan jó így. Az embernek kell hit, kell, amiért lelkesedni lehet, kell hogy érezze: nem felesleges, hiábavaló az élete, hogy szükség van rá – ezt megadja nekem a cionizmus. Rengeteg ellenérvet hallani: nem számít. Én hiszek benne, ez a fő. Meg vagyok győződve róla, hogy ez az egyetlen megoldás a zsidóságnak, arról is, hogy nem hiába folyik kinn az a nagyszerű munka. Egy beszédéből melyen Budapesten tartott a Makkabeában, a végzett nyolcadikos diákoknak Válaszolni szeretnék a kérdésre, mi jogon, miért küldtük el hozzátok a Makkabea meghívóját. A jogot egyszerűen az adta meg, hogy zsidók vagyunk. Mi szeretnők remélni, hogy ma már nincs olyan zsidó, aki közömbös nemtörődömséggel menjen el a zsidóság legnagyobb, legtisztább, legsorsdöntőbb törekvése mellett, akit teljesen hidegen hagyna a csoda, hogy egy nép holtaiból újraéled, és hogy ez a nép éppen a zsidóság. Tudjuk, számtalan ellenvetés hangzik el a cionizmussal szemben. Ezekre szívesen felelünk és álljuk őket. Az egyetlen, ami ellen nem lehet védekezni: a közömbösség. És a jogot arra, hogy titeket meghívjunk épp az adta meg, hogy hittük: a zsidó ifjúság nem közömbös.

Napló, 1941. április 24. Hinni akarom hogy a szerencsétlenség nem jön el. De ha mégis jönni fog, úgy becsülettel megálljuk a helyünket. És ha nem álljuk meg becsülettel a helyünket, legalább becsülettel essünk el. „Dicső dolog meghalni a szentek halálával, és itthagyni a világot a tisztátalanoknak” – Snéur szavai csengenek a fülembe. Mi a hősi halál, Isten nevének megszentelése? Hát lehet megszentelni Isten nevét az élettől elválasztva? Van-e szentebb dolog az életnél? Levél édesanyjának, Nahalal, 1939. 12. Változatlanul hiszem, hogy helyes az út, amit választottam, hogy mindnyájunknak és magamnak megoldás Erec, és hogy csak ez a megoldás. Érdemes volt idejönni azért az érzésért, hogy egyenrangú ember vagyok a saját hazámban, azért a nyugalomért, amivel az ember itt jár az utcán anélkül, hogy arra gondoljon, hogy a szembe jövő zsidó vagy nem, és hogy a legkisebb elhatározásba nem szól bele a motívum: zsidó nem teheti ezt vagy azt. Levél egy munkaszolgálatos ismerőséhez, Nahalal, 1940. 12. 6. Van két alapvető tulajdonságunk: kapni akarunk az országtól, ez természetes. És adni az országnak, ez kötelesség. Ha el tudjuk fogadni tőle azt, amit adni tud és tudjuk azt adni amit tőlünk kíván: akkor válik Erec otthonná. Kaphatunk Erectől keretet önálló, egészséges élethez. Lehetőséget nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb szemlélethez, társadalmi problémák megoldásához, és felelősségérzést, hogy ami itt történik nemcsak velünk, hanem általunk történik. De csak annak, aki hitet, munkát, szeretetet ad cserébe. Aki tudja, hogy Erec nem álomország, hanem itt is hat hétköznap van és egy „sábbát”. Egyszóval: aki otthon akarja magát érezni Erecben. Mindenki annyit kap az or-

szágtól amennyit ad. Ne hidd, hogy ez kevés. Utolsó levele kivégzése előtt édesanyjához Drága Édesanyám, nem tudok mit mondani – csak kettőt. Millió köszönet. Bocsáss meg, ha lehet. Te tudod nagyon miért nem kellenek szavak. Végtelen szeretettel Lányod ARATÁS Fekete földünket szántja a népünk, ranyos kévét arat a karja, Mire a kalász a földet takarja, Szinaranyától csillog a képünk. Honnan az új fény, honnan az új hang, Honnan a csendülő, zengő új ének? Honnan az új harc, honnan az új hit? Tetőled földem, tetőled Émek. Nahalal, 1940

UTOLSÓ VERSE Egy – kettő – három . . . nyolc a hossza, Két lépéssel mérem a szélet . . . Kérdőjelként lebeg az Élet Egy – kettő – három . . . tán egy hét is, Vagy a hó vége még itt talál, De fejem felett a Halál. Huszonhárom lennék most júliusban . . . Merész játékban számra tettem A kocka perdült. – Veszítettem. Budapest, 1944. 6. 20.

EREC 5

erec:Layout 1 2008.10.07. 18:46 Page 6

A Kárpátoktól a Karmelig Ha már izraeli magyarok történetéről beszélünk miért ne kezdjem szűkebb pátriámmal, Petach Tikvával? Petach Tikvát 1878-ban alapították a Szombathelyről származott Stampfer Stampfer Josua Josua és négy társa, egyikük, Gutman Dávid szintén magyar származású volt. Stampfer gyalog tette meg az utat hazájából Jeruzsálemig. Bár mélyen vallásos volt, nem a jesivák világa volt az ideálja, hanem a föld megmunkálása, megtermékenyítése. Társaival helyet keresett, ahol egy zsidó falut építhetnek fel, megvették és kezdték művelni a földet. Így született meg 1878ban az első zsidó falu, „a települések anyja” ami a Petach Tikva (remény kapuja) nevet kapta. A kezdeti nehézségek (malária, éhség, Gutman Dávid arab rablóbandák) leküzdése után a település gyors fejlődésnek indult. Ma Petach Tikva egy 180 000 lelket számláló város, kitünő iskolákkal, múzeumokkal, gyönyörű színház- és koncertteremmel, virágzó iparral és kereskedelemmel, és Stampfer hagyományát követve. Sok magyar származású lakossal (vigyázz hol, mikor és mit beszélsz magyarul, sose tudhatod ki érti meg!) No de magyar, aki izraeli akad bőven szép városomon Petach Tikván kívül is. Büszkék vagyunk, ha végiggondoljuk mit adott a magyar jisuv az országnak. Kennedy szavai jutnak eszembe: „ne azt kérdezd mit ad a hazád neked, hanem azt, hogy mit adsz Te a hazádnak.” És mi elmondhatjuk, hogy adtunk. Szinte nincs egyetlen területe az izraeli kultúrának, tudománynak, közéletnek, zenének, sportnak, mezőgazdaságnak aminek nem voltak kiváló magyar képviselői. 6 EREC

(Előre is bocsánatot kérek azoktól akiket ebből a felsorolásból kifelejtettem.) TUDOMÁNY: az egyetemeken és kutatóintézetekben ma annyi a magyar származású tudós, hogy meg sem próbálom felsorolni őket. Csak néhányat említsek, büszkék vagyunk, hogy még Nobel-díjas is akad soraikban. A karcagi születésű Abraham Hershko (Herskó Ferenc) a haifai Technion professzora 2004-ben kapta meg a kémiai Nobel-díjat munkatársával Aaron Ciechanoer professzorral együtt. Előzőleg 1994-ben az Izrael Díj kitüntetettje volt (a legmagasabb izraeli kulturális kitüntetés), Prof. Fekete Mihály, zentai születésű matematikus, 1928-tól a jeruzsálemi Héber Egyetem tanára és az egyetem matematikai intézetének igazgatója volt. 1935–36-ban a Természettudományi Kar dékánja majd 1945–48 között az egyetem rektora volt. Jehezkel Kutscher (1909–1971) elismerten a legnagyobb, legismertebb héber nyelv kutató, filológus. Főművei a héber nyelv történelme, magyarázatai a holt-tengeri tekercsekhez. Prof. Menachem Cvi Kadari, (Schwarcz Ernő) nyelvész, a héber és arameus nyelv professzora, a Bar Ilan Egyetem dékánja és később rektora volt. ZENE: Fehér Ilona (1901–1988) aki a legtöbbet adta az izraeli klasszikus zenének sohasem jelent itt meg a koncertdobogón. Tanárnő volt, a zenevirtuózok tanárnője. Tanítványai között voltak az izraeli hegedűsök legjobbjai: Pinkasz Zuckerman, Slomo Mintz, Hagai Saham és Joel Levy karmester. Nevét a Fehér Ilona Alapítvány őrzi amit 2003-ban alapítottak volt tanítványai, fiatal izraeli zenei tehetségek támogatására. Pártos Ödön a budapesti zeneakadémián végezte tanulmányait, tanárai Hubay Jenő és Kodály Zoltán voltak. Mikor Broniszlav Huberman 1936ban megalapította a Palesztina Zenekart (ma az Izraeli Filharmonikusok) meghívta Pártost, aki előző kötelezettségek miatt csak két évvel később

tett eleget a meghívásnak. A zenekar első hegedűse lett, azonkívül számos koncertet adott. 1946-ban Vincze László csellistával megalapítják a Rubin Zeneakadémiát. Pártos neve a legnagyobb izraeli zeneszerzők közt szerepel. 1954-ben Izrael Díjat kapott Hajdu André (1932) zeneszerző a Liszt Ferenc Zeneakadémián tanult. 1966 óta él Jeruzsálemben. Előbb a Tel Aviv-i Zeneakadémián utána a Bar Ilan egyetemen tanít, ahol a zenetudományi kar vezetője és megszervezte a zeneszerzői tanszéket. 1997-ben Izrael Díjat kapott. Yohanan Zarai (Zárai János) a sanzon és filmzene népszerű zeneszerzője Avigdor Herzog a tradicionális liturgikus dallamok fáradhatatlan kutatója. Zsidó zenei kutatásai az egész világra kiterjednek, így például, tanulmányozta a szamaritánusok, tuniszi és a kínai zsidó közösség Kaifeng hagyományos melódiáit. IRODALOM: Avigdor Hameiri (Feuerstein-Kova Albert) (1890–1979) Dávidházán, Kárpátalján született, 1921-ben érkezett az Országba, költő, zeneszerző és fordító volt, többek közt lefordította Madách „Az ember tragédiáját”. 1932-ben Tel Avivban megalapította az első héber szatirikus színházat a Kumkuot. Több mint 30 könyve jelent meg – versek, novellák, mesék és fordítások. Művei 12 nyelvre lettek lefordítva. Kaczér Illés Szatmáron született, Budapesten és Berlinben volt újságíró. Utolsó éveit Izraelben töltötte, itt írta meg Zsidó Legendárium című négykötetes nagy művét egy magyar– zsidó család életéről (Ne félj szolgám Jákob, Jericho ostroma, Három a csillag, Kossuth Lajos zsidaja). További magyar nyelvterületről származott és Izraelben alkotott írók, költők és fordítók: Baráth György, Gréda József, Fürth Margit, Gervai

erec:Layout 1 2008.10.07. 18:46 Page 7

Sándor, Avi-Saul Mordechaj, Stark Valéria, Szenes Erzsi, Itamar JaozKeszt, Krausz Naftali. A Holocaust krónikásai Aliza Barak (Kiálts kislány, kiálts) Weisz-Grüner Aliz, Schnapp Lea. Misol Ági, ma az egyik legnépszerűbb fiatal héber költőnő, főleg a fiatalok körében talál visszhangra költészetével.

SPORT: a leghíresebb itt élő magyar sportoló Keleti Ágnes tornásznő, aki a magyar színekben öt olimpiai aranyérmet, összesen 11 érmet nyert. 1957-ben telepedett le Izraelben, itt a Wingate Testnevelési Főiskola tanára és az izraeli női tornászválogatott edzője volt. Magyarajkú volt Spitzer André tőrvívó is, aki a müncheni olimpiász arab vérengzésének esett áldozatul. Szerencsésebb volt Ladányi Saul, az 50 mérföldes és 100 mérföldes gyaloglás világbajnoka, aki szintén ott volt Münchenben és az

lalkozunk? Hát mindennel, mint minden más izraeli. Aki valaha kereskedő volt most a földet műveli, az egyszerű falusi zsidó fia itt orvos vagy ügyvéd, szóval nem lehet általánosítani. De a legfurább mégis az a magyar volt, aki beduinnak képezte át magát. A történetet Mikes György az Angliában élt híres magyar humorista Izraelről írt könyvében olvastam: a Tel Aviv–Jeruzsálemi országúton valahol a félúton volt egy benzinkút és falatozó, ahol általában megálltak a turistabuszok. Ott ácsorgott egy be-

Misol Ági

És természetesen két leghíresebb magyar származású humorista Kison és Lapid, és a két leghiresebb karikaturista Dos (Gárdos Károly) és Zeév (Farkas Jákob)

Keleti Ágnes

ablakon kiugorva sikerült megmenteni életét.

Idetartozik az sajtó is. Az Új Kelet magyar nyelvű napilapot Marton Ernő alapította 1919-ben Kolozsváron. A Holocaust után az újság életben maradt vezérkara Izraelbe jött és itt folytatták a lap kiadását. Főmunkatársai Schön Dezső (az Istenkeresők a Kárpátok alatt írója) Giladi Dávid, Jámbor Ferenc. Jelenleg az Új Keletet Dan Ofry szerkeszti, akinek több magyar nyelvű könyve is megjelent.

MEZŐGAZDASÁG: hát igen, nagyrészünk paraszt, azaz gazdálkodó lett. Nem gyakori zsidó foglalkozás a szétszóratásban. De visszatérve őseink hazájába visszatértünk a földhöz. Sok-sok kibuc és mosav (szövetkezeti falu) tagjai magyarajkúak. Vannak helyek, ahol az alapító csoport színtiszta magyar anyanyelvű volt, így pl. Mosav Cafaria, Mosav Safir, kibucok mint Haogen, Maagan, Beit Haemek, az egész lista túl hosszú lenne. *** Itt éljük mindennapi életünket, végezzük a dolgunkat. Hogy mivel fog-

duin egy tevével, és nagyszerű üzletet csinált a turistákkal akik teveháton vagy a teve mellett akartak fényképezkedni. Odafigyelt ahogy a beduin egy turistával beszélgetett és a kiejtéséről úgy vélte, hogy ennek az embernek nem a Negev homokbuckáin, hanem valahol a Duna–Tisza táján ringott a bölcsője. Szóba elegyedett vele (természetesen magyarul) és megtudta hogy emberünk valahol látott egy ilyen foglalkozású beduint, megtetszett neki az ügy, a beduin piacon Beer Seván bevásárolt egy tevét és a hozzátartozó cuccot, és azóta ezt csinálja. Nagyszerű – mondja Mikes – akkor jó, kényelmes élete van. „Hát nem egészen. Még mindig félek ettől a nyavalyás tevétől!” Sharon Hava EREC 7

erec:Layout 1 2008.10.09. 13:49 Page 8

A magyar „maffia”

Kezdjük azzal, hogy három lányról van szó. Pesti lányok. Kőbánya-Kispest, Angyalföld és Újlipócia. Hogy a milliő még egzotikusabb legyen, egyiküknél még van egy örmény vonal is. Gyerekkoruk a 80-as évek középszerű idilljében telik, de a rejtett zsidó kódokat mindannyian jól ismerik. Otthon biztos nem találkoztak volna, vagy ha mégis, akkor valami zsidó buliról talán ismernék egymás arcát. Ha Pesten maradtak volna... De mindhárman kalandvágyók, kiváncsiak és a nyiladozó zsidó identitásuk hevében a 90-es évek elején Izraelbe kerülnek. Ki-ki a maga módján. Egyikük már Izraelben fejezi be a középiskolát, hármuk közül ő lesz a leg „cabarabb„ (cabar: izraeli bennszülött). A másik egy csapat más otthoni kalandvágyóval egyetemre jön, de aztán az év végével már csak maroknyian maradnak, az izraeli valóságshow nem jött be mindenkinek. A harmadik, bár kozmopolita, mégis Izraelt választja. Ő már egy kicsit tapasztaltabb, azt hiszi, hogy már nagyon tudja hova érkezik. Otthon benne volt a kezdődő „Jewish business”-ben, vannak izraeli barátai, ismerősei, tud egy kicsit ivritül és ismer néhány bennfentest, irány TelAviv. A három lány, egymástól függetlenül, végül Jeruzsálemben találja magát. Egyetemre, főiskolára járnak, még mindig külön utakon. Akármilyen kicsi is a magyar közösség, valamiért nehezen kovácsolódik össze. Aki előbb érkezett már nem foglalkozik az utánajövőkkel. Közben kiderül, 8 EREC

hogy a három lányból kettő rokon, másod- vagy harmad unokatestvérek, olyan rokonság, amiről tud az ember, de emiatt nem igazán tartja a kapcsolatot. Így hát Jeruzsálemben találnak egymásra, és a távoli rokonokból hamarosan elválaszthatatlan testvérekké válnak. A harmadik lány eközben ugyanebben a városban rója ugyanazokat az utcákat, sőt ugyanazokat a munkahelyeket. Vajon hol dolgozik egy magyarul tudó diáklány, ha nem a magyar étteremben? Az azóta megszűnt Csárdásban csak pesti fiatalok pincérkedtek, de útjaik mégsem itt kereszteződnek. Az iskola mellett csoportokat is kísér, megismeri az országot, és kap egy ajánlatot, hogy dolgozzon a zsidó oktatási központban, speciel délamerikaiakkal. Így kerül a Kirjat Moria-ra. Pezsgő hely, tele fiatallal, ahol az „itt valami történik” érzése fogja el az embert, amikor belép erre a kampuszra. A diaszpórát és Izraelt összekötő intézményben a zsidó világ, kultúra és oktatás minden szála összefut. Az ekkor fénykorát élő mini „Hyde Parkban” minden irányzat helyet kap. Világiak, vallásosok, reformok, konzervatívok és ortodoxok dolgoznak együtt, formális és informális oktatók, madrichok és tanárok a világ minden tájáról itt találkoznak, hogy a XXI. század globalista világában a zsidó identitásra való neveléssel és kihívásaival foglalkozzanak. Történetünk haramadik hőse, miután belecsöppent ebbe a világba,

első munkanapján egy magas, copfos lányba botlik, aki éppen az iroda egyetlen használható számítógépét amortizálta, ráadásul elég hangosan. Miután a titkárnő gyorsan tudomására is hozta, hogy most a Julia (ejtsd Dzsulia) dolgozik rajta, kicsit bátortalanul köszönt is neki. Zilpa, a titkárnő, hogy oldja a feszültséget közölte Juliával, hogy egy új kollégáról van szó, amire azért már a copfos lány is hátrafordult, hogy szemügyre vegye az ajtóban téblábolót. Zilpa, a mindentudó újra megszólalt: – Ugye te vagy a Keren, a Ráchel új szerzeménye? (Itt Ráchel Korazimról van szó, aki magyar származású, és a Szochnut egyik oktatási osztályát vezette.) Egy újabb magyar. A lány, aki a nem túl barátságos fogadtatás miatt még mindig az ajtóban álldogállt, ártatlanul rákérdezett: – Miért ki magyar még itt? Legnagyobb megdöbbenésére Julia magyarul szólalt meg: – Helló, én is magyar vagyok. A másik még mindig hitetlenkedve megkérdezte: – Te pesti vagy? Julia felvonta a szemöldökét: – Szerinted? Így kezdődött a két lány barátsága. Ennek 12 éve. Eszter, Julia rokona a „maffia” révén később kerül be Kirjat Moriára, de a mai napig mindhárman, hosszabb-rövidebb szünetekkel, egy helyen dolgoznak. Hát, ezek lennénk mi. Kevés olyan munkahely van Izraelben, ahol egyszerre három magyar lányba ütközik az ember, ennek köszönhetjük, hogy minket csak a „magyar maffiaként” tartanak számon. Ma már mindhárman 30 plusszak vagyunk (apró részletekbe most nem bocsátkozunk). Julia közben a Szochnut-tól különvált „Israeli Experience” avagy ‫היווח‬ ‫ תילארשי‬cégnél, (ami azért Kirjat Moria-n maradt) karrirert futott be, ő lett a logisztikai osztály igazgatója, és a cég második legfiatalabb vezetője. A cégen keresztül Izraelbe érkező taglit csoportokról és több tízezer gyerek elhelyezéséről és ellátásáról kell gondoskodnia. Maffia hősnőhöz illően, nagyon elfoglalt, közben még férjhez is ment, két kis-

erec:Layout 1 2008.10.09. 13:49 Page 9

gyerek anyukája, Dániel és Éden 4 és fél, illetve 2 és fél évesek. Az apuka Moshe, grúz zsidó család sarja, hatalmas dinasztiával, ami azon kívül, hogy nagyon sok esküvőre, britre és temetésre kell járni fantasztikus családias érzést nyújt annak, aki távol él a családjától. Eszter a művészeteknek él. Nappal a tapasztalatlan koordinátorokat és mogorva diszpécsereket vaskézzel irányítja, de a művész lelkét még ez a stresszes hely sem tudta kiölni. Számítógépes grafikát tanult, ami Izraelben is keresett foglalkozás, de

a fantáziája szárnyalóbb volt annál, hogy beüljön egy irodába logókat készíteni, így a suli befejeztével ő is Kirjat Morián kötött ki. Igaz, itt nem készülnek posztmodern alkotások, de mégis egy valódi műhelyről van szó, ahol zsidó fiatalokat a múltjukkal, jelenükkel és remélhetőleg a jövőjükkel kötnek össze. Tulajdonképpen mindhárman ezért kerültünk mind Izraelbe, mind a Kirjat Moriára. Nekünk még hepehupásabb volt az útunk, és hosszabb időbe telt, amíg feldolgoztuk az identitásunkat és megtöltöttük tartalommal. El-szakadni az otthontól és egy puszta vágyódás miatt Izraelben letelepedni, még fiatalon is merész dolog. Mi kihagytunk egy lépcsőt, családjaink zsidó múltjából, a nagymama poros menórájából egyenesen a jövőbe, Izrael Államába kerültünk. A mi gyerekkororunkból még kimaradtak a Taglit utak, a zsidó ifjúsági szervezetek, a zsinik

és a Szarvas körüli zsongás. Én, vagyis Keren, vagyis aki ezt a hosszú cikket írja, mindezt már csak felnőttként és a magyarországi Somer izraeli küldötteként éltem meg. Szóval éljen a jelen! Aztán jöhet a jövő. Várunk titeket Jeruzsálemben. Az én jelenemről meg még annyit, hogy miután visszajöttem a someres kiküldetésemből visszaköltöztem Jeruzsálembe, anyuka lettem, Jonatán a kisfiam nemsokára 2 éves. Russo, az apukája héberül én meg magyarul beszélek hozzá, a gyerek meg két nyelven halandzsázik. Ha Pesten vagy Jeruzsálemben találkoztok egy nagyon göndör hajú kisfiúval, aki a hinta-palinta és a nad-ned-nad-ned (a hinta palinta héber változata) dalocskát felváltva énekelgeti, az valószinűleg a Jonatán. A jövőre visszatérve, mindhármunk nevében kivánunk Boldog Új Évet. Shana Tova U’Metuka Antony Keren Kósa Eszter Nazarian-Hen Julia

EREC 9

erec:Layout 1 2008.10.07. 18:47 Page 10

Az aliyah útjai is kiszámítathatlanok...

Ezt a beszámolót azoknak írom, akik úgy határoztak, hogy elszánják magukat a nagy lépésre és csapot-papot hátrahagyva az ígéretek földjére költöznek. (De azért egy pillanatra gondoljunk bele, hogy ki ígér és mit). Nem elrettentésnek szánom és már az elején közlöm, hogy még mindig itt vagyok Izraelben. Nem, nem gazdagodtam meg (még nem) és nem a tengerparton töltöm az év nagy részét. Tényleg miért is vagyok még mindig itt? Azt hiszem ezt csak azok értik igazán, akik itt élnek, vagy éltek huzamosabb ideig. Mert küszködünk és sokszor szenvedünk, de valami mégis úgy vonz ide minket, mint a mágnes. 2004. 10. 10. (a dátum, ami örökre kitörölhetetlen az emlékezetemből és az izraeli személyigazolványomból) Reggel korán kelek, ami nagyon nehéz az előző esti búcsú bulim után, amin mellesleg az Anyukám is részt vett. A nyolcadikos tánciskolás partim óta nem buliztam együtt anyával. Reggel kilenckor már heten szorongunk a pesti albérletemben, amit ezúton az öcsém örököl meg tőlem. A három húgom csak lézeng a lakásban, nem nagyon tudnak mit kezdeni magukkal. Az öcsém arcán ott bujkál az öröm, ma estétől övé a lakás. Apa csak csöndesen üldögél a konyhában, nem tudja elhinni, hogy az elsőszülött gyermeke kivándorol Izraelbe. Anya meg, mint mindig, intézkedik. Segít lezárni a bőröndöket, amikről a reptéren majd azt kell mondanom, hogy tök egyedül csomagoltam őket. Délután kettőkor indulunk a rep10 EREC

térre. Az egész rokonság jön velem. Két nagynéni a gyerekeikkel és a férjeikkel, a szomszéd srácok es persze jön az összes tesóm és a szüleim. Egy egész kocsi karaván. A gyomrom ezen a ponton elkezd liftezni. Na ne, már most izgulok?! Kint vagyunk a reptéren. Megszálltuk a Ferihegyet! Reménykedek benne, hogy senki sem vette észre, hogy a körülöttem álló kb. ötven ember az mind hozzám tartozik. Ez vajon a szeretet jele, vagy csak biztosak akarnak lenni abban, hogy tényleg felszállok arra a gépre, ha már egyszer elbúcsúztattak?! Megérkezik Meir Beck, az alija főnök. Az apukám sosem fog neki megbocsájtani, szerinte ő beszélt rá a kivándorlásra. Bemutatnak két lánynak, ők is ma fognak alijázni. Azt hiszem szimpatikus mind a kettő. Egyikőjük egy hegedűt ölelget, a másik meg egy fekete srácot. Meir lefotóz minket, lányokat, azt mondja, majd benne leszünk az Erec című újságban. Heuréka! Attila (Meir beépített embere) segít feladni a csomagokat. Én kb. kétszer annyi cuccot viszek, mint a megengedett, de szerencsémre a pult mögött helyet foglaló lány a mellettem álló Attilát nézegeti és nem a mérleget, ami a csomagok súlyát mutatja. Nem részletezem tovább ezt a megható reptéri jelenetet. Miután kirángattak a szüleim karjaiból, elindultunk a repülőgép felé. (Jó tudom, hogy most úgy csinálok mintha erre az egészre kényszerítettek volna, pedig nem. Én akartam menni... De hova is és minek is?!) A gépen egy idős bácsi mellé kerülök, aki egész úton beszél, megállás nélkül, még csak enni sem eszik. Kiderül, hogy válóperes ügyvéd, megadja a névjegyet is, ha valaha szükségem lenne rá. Ez nem túl jó ómen, gondolom magamban, de azért zsebre teszem a kártyát. Végre leszállunk és megszabadulok az útitársamtól. Megcsap a telavivi párás levegő, ahogy kiszállok a

gépből. Mélyen magamba szívom... Hát igaz, itt vagyok. Bent vagyunk a terminálban. Az egyik lány továbbra is a hegedűjét szorongatja és kétségbeesetten néz körül. Meir azt mondta, hogy itt fog minket várni egy lány az Oleh Hungariától. Nem találjuk. Leülünk, várunk. Félóra elteltével, mikor Timi még mindig sehol, úgy gondoljuk, hogy majd mi kezünkbe vesszük az irányítást. A hegedűs lány retteg, szerinte megfigyelnek minket. Szuper, gondolom magamban, egy paranoiással leszek összezárva. A másik lánnyal közben próbáljuk elmagyarázni egy tisztviselő félének, hogy mi újbevándorlók vagyunk. Erre ő megpróbál rábeszélni minket, hogy repüljünk tovább Eilatra. Aztán végre valaki bekísér minket egy nagy helyiségbe, ami tele van kisebb irodákkal. Megint csak ülünk és várunk. Ekkor észreveszünk egy büfészerű valamit, ahol ugyan nincs senki, de van kirakva kávé meg süti. Rögtön megrohamozzuk. Békésen iszogatjuk a kávénkat, amikor egy nagydarab nő, orosz akcentussal, de héberül üvöltözve rohan felénk. A hegedűs lány kővé dermed, hát itt a vég, máris ki leszünk toloncolva kávélopásért. A nagydarab nő még üvöltözött velünk egy darabig, aztán ahogy jött, ugyanúgy el is tűnt. Sosem tudtuk meg, hogy ki is volt ő valójában. Behívnak minket az egyik irodába. Kiderül, hogy a pasas, aki az adatainkat felveszi, csak héberül és oroszul beszel, angolul nem. Szuper, gondolom, most bármit aláírattathatnak velünk. Végül mégiscsak viszonylag simán megy minden. Kapunk ideiglenes személyit és meg sok jótanácsot oroszul. A magas bajuszos, aki idehozott minket, most elkísér a csomagjainkhoz. Nagy nehezen felpakolunk néhány trollit, és már mehetünk is kifelé. Az Oleh Hungariás lány persze sehol. Hirtelen valaki a nyakamba ugrik es összevissza puszilgat. Egy izraeli barátom volt, aki magyarul is

erec:Layout 1 2008.10.07. 18:47 Page 11

beszél. Én a mai nap folyamán először érzek valami megkönnyebbülésfélét. A lányok is úgy néznek rá, mint valami megváltóra. Itt van valaki, aki beszél héberül is és magyarul is, és a mi oldalunkon áll, velünk van, majd ő mindent szépen elintéz. Így is van. Szerez egy taxit és bepakolja a lányokat meg a csomagokat. Elmagyarázza a sofőrnek, hogy Kfar-Sabara megyünk, a befogadási központba, itt fogunk lakni az elkövetkezendő kb. nyolc hónapban. Engem a saját autóján visz. Olyan hálás vagyok neki, amiért itt van. A szobában egy kis gyík és egy csokor virág vár. Az egyik lány szerint a virágot az államtól kaptuk (a gyík mindannyiunk szerint csak egy hívatlan vendég), de aztán kiderül, hogy az izraeli ismerősöm vette. Hősünk este elvisz minket enni. Hova máshova mehetnénk, mint egy falafeleshez. Első nap, első falafel. Estére kimerültek vagyunk, mégis nehezen megy az elalvás. Szinte fel sem tudom fogni, ez itt az első éjszakám, izraeli állampolgárként. Bár a szoba sarkait nem merem megszámolni. *** Azért még annyit hozzá teszek a meséhez, hogy közben (már majdnem) elvégeztem egy főiskolát és most angol tanárként dolgozom egy gimnáziumba, de az, hogy idáig hogyan jutottam el már egy másik történet.

Titkosszolgálati jelentés

TO

PS

EC

RE

T

Kapja: Erec – Magyarország A jelentést készítette: Poloska Nátán, első osztályú spion Feladat: A Besnyő Dóra (álnevén Krausz Dóra/Eszter) nevezetű személy megfigyelése, életkörülményeiről adatok gyűjtése Adatai: Kor: 27 év Tartózkodási hely: Kfar-Saba, Izrael Előző lakhely: Budapest, Magyarország Foglakozás: tanuló, tanár Célszemély leírása: az Ígéret Földjéhez képest sápadt arcbőr, de kedves arcúnak mondott nő, aki saját elmondása szerint elmélyülten foglalkozik az angol tanításával. Kétnemzetiségű tevékenységei miatt jelenleg két országban áll megfigyelés alatt. Megfigyelési jegyzék: (Megfigyelés kezdete: 2004. 10.10) Bejelentés érkezett, hogy célszemély gyakori nevetésével zavarja a környék polgárainak nyugalmát. Sőt, bebizonyosodott róla, hogy mosolyával másokat is megfertőz. Célszemély gyakran sóvárog az előző hazája (Magyarország) egy fura étele, bizonyos Túró Rudi után. Félő, hogy híveket gyűjt össze, akik vele együtt harcolnak a csokoládé Izraelbe való importálásáért. Célszemély megsértette nemzeti vallásunk egyik legszebb ünnepét, amikor Shabatkor az ünnep kezdete előtt egy perccel gyújtotta meg a gyertyákat, pontatlan órájára hivatkozva. Szolgálatunk itt hívja fel a figyelmet arra, hogy elejét kell venni az ilyen tevékenységeknek, nehogy erre az esetre hivatkozva mások is megússzák a büntetést, akár most, akár a jövőben. A Szervezetünk javasolja a célszemély további megfigyelését, bizonytalan ideig. Továbbá felhívja minden ember figyelmét, hogy a célszemély közelében erős jókedv terjed, mely ellen oltást az ismert óvóhelyeken adunk. Kelt: i. u. 2008. 09. 14., Titkosszolgálati Ház, Jeru-

zsálem, félemelet balra.

YOSEF (TOMMY) LAPID – LAMPEL TAMÁS (1931 – 2008) Egyik legérdekesebb, legtöbbet vitatott alakja az izrael magyar közösségnek. Újvidéken született, apját a Gestapo elhurcolta, átélte a gettót és 1948-ban érkezett Izraelbe édesanyjával. Bevonult katonának, utána jogot hallgatott a Tel Aviv-i egyetemen. Megérkezése után az izraeli magyar napilapba, az Új Keletbe kezdett írni, utána az egyik legelterjedtebb héber napilap a Maariv munkatársa,

majd az újság női magazinjának a szerkesztője lett. Szellemessége és szókimondása legandás volt. A magyar közösségnek a legprominensebb alakja volt az izraeli politikai életben. Volt a Rádio és TV fennhatóság igazgatója, igazságügyminiszter és helyettes miniszterelnök, és utolsó éveiben a Yad Vashem Holocaust emlékmúzeum igazgatója. EREC 11

erec:Layout 1 2008.10.07. 18:48 Page 12

Haifa sheli Szinte napra pontosan Ros Hasanakor lesz egy éve, hogy elkezdtem haifai pályafutásomat. A Masa jóvoltából utaztunk ki négyen, magyar diákok aznap Izraelbe, hogy két szemesztert töltsünk el a Carmel-hegy napsütötte bércein. Kellett már a levegőváltozás, és az új dolgok segítenek elviselni az olyan apró zavaró körülményeket is, mint hogy hatan-heten lakunk egy lakásban, néha egymás agyára menve. A szükségállapot arra az időre szólt, amíg találunk saját albérletet. Ez persze nagyon egyszerűnek tűnik, de mikor az ember külföldön azzal szembesül, hogy pár napon belül hajléktalan lehet, akkor kicsit jobban rápörög az ügyre. Nem akartunk a kollégiumba költözni, izraeliek között szerettünk volna élni, Izraelben. Az egy hétig tartó lakásmizéria és átmeneti megoldások után végre beköltözhettünk a közepesen vallásosnak számító Ramat Hadar negyedben egy otthonos kis lakásba, amit előtte is diákok laktak. Művészlelkek lévén ott maradt egy-két alkotás. Az embermagasságú magát az ördögöt ülőhelyzetben ábrázoló, ijesztő szoborért azért nem voltunk teljesen oda, így amíg a lakást takarítottuk, Mordechájt (ahogy mi elneveztük) kihelyeztük a lépcsőházba. A szomszéd gyerekek legnagyobb örömére, akik vallási motivációkra támaszkodva három perc alatt darabokra szedték – a mi legnagyobb örömünkre. A szomszédokkal hamar összebarátkoztunk, miután kimagyaráztuk magunkat és közöltük, hogy semmiféle szoros kapcsolatot nem ápoltunk Mordechájjal. Szerencsére segítőkész emberekkel voltunk körülvéve, így az internettől a telefonon át mindent könnyebb volt megoldani, mert az ügyfélszolgálatoknál hirtelen mindenki elfelejtett angolul, mikor valamit el akartunk intézni. Ez egyébként hatványozottan igaz az izraeli ügyintézésre a hivatalokban. Egyedül próbálkozni bátor, de felesleges dolog. Az egyetem október közepén kezdődött. Addigra már nagyjából sikerült belakni a lakást és barátokat szerezni a városban és távolabb is. Az egyetemi oktatás színvonala messze felülmúlta az itthoni óráim nagy részét, de ez még persze nem nagy teljesítmény. Az órákon folyamatos dialógus folyt, melyet sokszor a tanárok kezdeményeztek. Az én oktatóim érthetően és türelmesen beszéltek angolul, legalábbis többségükben. Ennek és a

rengeteg kötelező olvasmánynak (és persze annak, hogy a kommunikáció fő csatornája a többi diákkal is az angol volt) hála az angolom is rengeteget fejlődött. A héber tanárunk Tanya, pedig egy tünemény volt. Mi már otthon is tanultunk hébert így egy körülbelül középhaladó csoportba kerültünk. A tanulás irama kemény volt, de nem okozott különösebb gondot. Haifát ideális kiindulópontnak tartom, főleg az egyetemhez, de bármi máshoz is. Nem egy Tel Aviv, így nem tereli el percenként egy új program a figyelmet és nem érzi úgy az ember, hogy megcsömörlik a rengeteg opciótól és új arctól. Ugyanakkor nem is Jeruzsálem, ahol shabbatkor bárhová eljutni nagyjából lehetetlen. Kicsit európai, nem kicsit keleties és nagyon izraeli. Tele van remek kávézókkal, a Massada utca pedig körülbelül a Ráday utca és a Gödör keveréke izgalmas emberekkel és helyekkel. Északon a hőmérséklet is optimális az európai fejnek. Áprilistól novemberig strandszezon, a tél pedig szolid, 10 foknál lejjebb ritkán megy a higanyszál. Rengeteget utaztunk persze, néha az egyetemmel, de nagyobbrészt saját szervezésben. A tömegközlekedés nem egy BKV, itt nehezebb eljutni A-ból, B-be, de kocsival gond nélkül bejárható az egész ország. Egy év eltelte után nehezen esett otthagyni az otthonomat, a szobámat, aminek minden sarkát ismertem (hiszen sokszor kellett kivakarnom a koszból). Bármikor visszamennék, de már soha sem úgy, mint egy turista, 12 hétre. Aki egyszer már hellyel-közzel megtanult ott élni, annak ez nem opció többé. Bihari Ádám

HAZÁMNAK Zord éjszakák, csillagtalan éjek, Hová lettek a reményteljes évek? Mert békét rebeg az ajkad, fájva, Az est homályában, karodat kitárva. Egyetlen kis hazám, miért bántanak? Vérző sebeidben miért vájkálnak? Hogy csillogott az a nap mikor ujjászülettél, Táncoltál, ujjongtál, szerettél. Szeretted volna megölelni az egész világot, És a kegyes sors elé szórni rózsát, virágot. Hogy hazára lelt nyugtalan lelked. S feledve a multat, köszöntöd a jelent! Ifjú szivedben ott bujkált a remény, Könnyáztatta szemed a jövőről regél. De fel a fejjel kis meggyötört népem, Erős a hitünk kis elcsigázott vérem! Mert el fog jönni a várva várt nap, Amikor meggyötört lelked erőre kap! Jaffa Carmelli, Petach Tikva A magyarajkú klub egyik alapító tagja

12 EREC

erec:Layout 1 2008.10.08. 5:49 Page 13

A Lustig család múzeumot alapít Cfaton A magyar nyelvterületről származó zsidóság emlékmúzeuma a galileai Cfat városában, minden kétséget kizárólag törzsünk egyik legfontosabb és legreprezantívabb intézménye Izraelben. A gyönyörű intézmény nagyon szerény, egyszerű keretek közt indult – csak egy kis sarok volt a városi könyvtárban. A múzeum alapítói Lustig Josef és Chava a holokauszt túlélői. Chava, egy orvosházaspár lánya Budapesten nőtt fel szüleivel és kisöccsével. A németek bejövetele után a szülőket, mint orvosokat elvitték, és többé az életben nem tudott róluk. A két gyerek a csillagos házban kallódott, majd a Kazinczy utcai gettóba kerültek, ahol harminc emberrel voltak összezsúfolva egy szobában. A tizennégy éves Chavának is dolgozni kellett: a hullákat segített kicipelni a gettóból a Dohány utcai templom udvarán levő temetőbe. A szabadulás után megpróbáltak hazatérni Teréz körúti otthonukba, de ott idegeneket találtak akik nem engedték be őket, csak nagy rábeszélés után engedték meg hogy ott aludjannak a konyha sarkában. Amint kinyiltak az iskolák visszament a zsidó gimnáziumba, de a nehéz körülmények között nem volt lelki ereje a tanuláshoz. Éhezett is. Hallotta, hogy a Délibáb utcában ételt osztanak, így került kapcsolatba a Dror Habonim cionista mozgalommal. Egy Lustig Josef nevű kedves 18 éves fiú győzte meg őt, hogy csatlakozzon és dolgozzon a mozgalomban, és immár több mint hatvan éve élnek boldog házasságban. Josef Bécsben született, de a nagyszüleinél nevelkedett Celldömölkön, és a háború alatt Budapestre került, ahol az ifjúsági ellenálló mozgalomban vett aktív részt. A háború után megpróbálták öszszeszedni a megmaradt zsidó gyerekeket. Házról-házra jártak és felkiabáltak az udvarról van-e itt zsidógyerek. Ezen a módon többszáz elhagyott, elárvult gyereket szedtek össze, akiket árvaházakban vagy a cionista mozgalmak keretén belül gondoztak, és nagyrészük ma Izraelben él.

Josef és Chava Izrael függetlenségének kikiáltása napján érkeztek az országba. Először Kfar Giladi kibucban telepedtek le, majd egy új magyar Habonim csoportot formáltak és megalapították Bet Haemek kibucot. A baj csak az volt, hogy új otthonukat túl magyarnak találták. Ha itt mindenki magyarul beszél mikor tanulunk meg héberül? – kérdezték magukat. Erre csak egy lehetséges válasz volt: kiváltak a kibucból, és új életet kezdtek Cfaton. Chava folytatta tanítóképzői tanulmányait, és mikor befejezte Josef sporttanárnak tanult. Mindketten az oktatásban dolgoztak több mint negyven évig.

A Múzeum Chava elmondja történetét: egy napon vendégeink érkeztek Magyarországból és körüljártuk velük az országot, minden érdekességét megmu-

közönséghez fordultunk, elmagyaráztuk céljainkat. Azóta, és mind a mai napig nem múlik el egy nap, hogy ne érkezzen valami a múzeum gyűjteményéhez. Az emberek megértették a küldetést, százak bíztak bennünk, hogy fenntartjuk az elkövetkező nemzedékeknek a ősi hagyományainkat, és ezért képesek voltak megválni javunkra szívükhöz nőtt emléktárgyaktól, könyvektől, iratoktól. Chava nem csak a tárgyakról, hanem a múzeum látogatóiról is sok érdekeset mesél. Hogy csak egyet említsek egy napon egy fiatal pár jött a múzeumba. A fiú elmondta, hogy személyazonosságát, nevét, gyökereit keresi. Annyit tud magáról, hogy hogy Tominak hívják, volt egy testvére Zsuzsi, és mutatott egy fényképet kettőjükről – ez minden ami megmaradt. Miközben Tomi elmondta történét, felesége egy az asztalon fekvő fotóalbumban lapozgatott. Egyszer csak felkiált: Tomi, idenézz! Itt a képed! Ugyanaz a kép volt, mint Tominál. A kép hátán jegyezték fel mikor, melyik budapesti gyermekotthonban készült. Az adatok alapján sikerült kinyomozni Tomi nevét és történetét. Csak az a szomorú, hogy családjából senki sem maradt. Nincs olyan magyar látogatócsoport, mint pl. Taglit, Masa, akik ne jönnének meglátogatni bennünket. És gyakran látunk fiatalokat könnyes szemmel mikor az archívumban megtalálnak valamit nagyszüleikről

A múzeumról ... tatni. Többek közt megnéztük Jad vaSem-et (a Holokauszt Múzeum), a Diaszpora Múzeumot és a Gettóharcosok Múzeumát. Hirtelen mindnyájan együtt rádöbbentünk, hogy tulajdonképpen a magyar zsidóságról nem láttunk semmit. Josef, aki akkor vezetőségi tagja volt az ifjúsági klubok alapítványának kihasználta kapcsolatait, és kért egy sarkot a cfati városi könyvtárban, hogy ott egy kis kiállítást rendezzen a magyar zsidóság emlékéke. Így kezdődött. 1985-ben a magyar

A múzeum 1986-ban alapították meg, 1990-ben nyílt meg a nagyközönségnek Cfát városában. A harminc alapító tag közül ketten igazgatják és vezetik a múzeumot mindmáig, önkéntes munkával: Josef és Chava Lustig. A múzeumban bemutatásra kerül a magyarajkú (magyarországi, erdélyi, szlovákiai, kárpátaljai, bácskai, bánáti és burgenlandi) zsidóság múltja és kultúrája, mely jelentékeny befolyást gyakorolt mind a korabeli környezetére és mind a jelenkori zsidóságra. EREC 13

erec:Layout 1 2008.10.08. 5:49 Page 14

A múzeum célkitűzései

Események és találkozók

Összegyűjteni a magyarajkú zsidó közösségek múltjáról, hagyományairól és életmódjáról tanúskodó anyagokat. Hozzájárulni – történelmi események dokumentációjával és jelentős személyiségek bemutatásával – Izrael mai társadalmi kérdéseinek megvilágításához és tanításához. Elősegíteni generációk találkozását, a múlt megértését és méltó értékelését.

Az év folyamán a múzeum igazgatósága különböző rendezvényeket szervez. „Minden embernek van neve” címszóval a Holokauszt Emléknapon a vészkorszak áldozatainak nevei kerülnek felolvasásra. Herzl halálozási évfordulóján a múzeum baráti körének tagjai évről évre összegyűlnek a múzeumban. A találkozón közérdekű témájú előadásokra is sor kerül.

A múzeum alapítványának évente tartott közgyűlése Tel-Avivban. És aki Izraelbe látogat első útja vezesse Cfatra! A múzeum www.hjm.org.il interneten elérhető, és minden kérésre vagy kérdésre szívesen válaszolnak. Mi melegen ajánljuk ezt a honlapot megnézni.

Élet ÚjZélandon Eltűnődök néha, milyen is lehetne Új-Zélandon élni. Ott születni túl az Óperencián egy szigeten, amit alig találsz meg a térképen. Felnőni egy álmos kis faluban piros cseréptetős házakkal, sétálgatni a mezőn, és elnézni ahogy a kecskéket nyírják. Felnőni egy házban, amit még a nagyapám épített, unokája lenni nagyszülőknek, akik természetes halállal haltak meg, tanulni a 220 éves történelmet egy vékonyka szürke könyvből, bort csapolni a hordóból a pincében, ami soha nem volt óvóhely. Új-Zélandon terveket készíthetsz arról, hogy mit fogsz tenni a következő öt évben, és a legnagyobb izgalom drukkolni a helyi futbalcsapatnak. Bevonulhatsz, ha akarsz, és mikor leszerelsz reméled, hogy legalább a civil életedben legyen egy kis izgalmad.

14 EREC

Olvasni az újságot Új-Zélandon, és nem érteni tulajdonképpen mi történik a Szentföldön. Miért ölik egymást az emberek egy darabka terméketlen föld miatt, mikor a világ olyan nagy, és az emberi élet olyan drága? Hinni, hogy minden ember testvér, és hogy egy kis jóindulattal minden emberi probléma megoldható, Ha Új-Zélandon élsz, egyszer egy évben hallod az ágyúlövést az angol királynő születésnapján. Úgy tudod hogy a gránát az egy almaféle, ami foltot hagy a fehér ingen, hogy a hálózsák csak kirándulásra való, hogy egy özvegy az egy öregasszony, és ha szülők elmondják, hogy a fiúk elesett, megkérded nem-e ütötte meg magát? Kicsi és kicsinyes új-zélandinak lenni, aki bezárkózik a négy fal közé, és a világ zaja nem zavarja. Nem felelős senkiért és senki sem felelős érte. Nem áldozza fel senkiért magát, és nem várja el, hogy valaki is feláldozza magát őérte. Uram, Teremtőm, aki kiválasztott népévé tett bennünket, nem jövök panaszra Hozzád, elfogadom ítéletedet alázattal, szeretettel és büszkén. Nem cserélném el Jeruzsálemet Wellingtonnal, a nehéz izraeli életet egy könnyebb életért bárhol a világon. Ez az országom, ez gyermekeim hazája, ez a sorsunk, és ezt így fogadjuk el! De ne haragudj Uram, Teremtőm, ha néha kétségeim támadnak: Te igazságosnak találod, hogy Új-Zélandon az emberek belehalnak az unalomba?

erec:Layout 1 2008.10.07. 18:48 Page 15

Végre vatik* (régi izraeli) vagy mikor… (* ha nem tudod mi az, hogy vatik, akkor határozottan nem vagy az) Az út Tel Avivtól Haifáig rettentő hosszúnak látszik. Zaj van a moziban. Ez zaj?? Utazol az óváros falai mellett Jeruzsálemben, és nem is nézel rá. Jobban izgulsz a zsidó tolvajok, mint az arab terroristák miatt. Már kívülről tudod a biztonsági szolgálat kérdéseit a repülőtéren. Úgy érzed, hogy csalódtál Máltában, mert az Eurovizióban csak három pontot adtak nekünk, mikor tőlünk hatot kaptak. Valaki útbaigazítást kér, és nem mondod, hogy nem tudod – pedig tényleg nem tudod. Felszállsz a buszra amivel munkába jársz, és megkérded a sofőrt hogy van a megfázása, ő meg észreveszi, hogy megnyiratkoztál. Egy teve miatt már meg se fordítod a fejedet. Egy Cadillac miatt igen. Nem azért vetted meg a koriandert, mert összetévesztetted a petrezselyemmel, hanem már kezd ízleni. Nem dühöngsz, ha egy temetésen megszólal egy mobil. Aztán kisül, hogy az pont a te telefonod. És még csak nem is szégyenlled magad. Belekeveredsz egy politikai vitába egy kilencéves sráccal, és nem érzed sértve magad, amikor rájösz, hogy többet tud mint te.

Mindig van egy pár tantusz a fiókodban. Sosem lehet tudni. Már észre sem veszed a bank mekkora kezelési költséget vesz le a számládról. Vagy, hogy felment a benzin ára. Otthonosabban érzed magad a piacon, mint a bevásárlóközpontban. Emlékeztesd magad, hogy a kirándulási felszereléshez fegyver is tartozik. Az egzotikus gyümölcs részedre a kiwi, de azért még mindig jobban szeretsz egy jó narancsot. Még mindig frászt kapsz, ha szirénázást hallasz A kaftánosok már nem is látszanak olyan furcsának. Már nem kapsz sokkot, ha az óvoda előtt fegyveres őrt látsz. Meglepődsz, hogy az árak nem is mennek fel olyan gyorsan. Azaz nem kétszer naponta. Nem is jut eszedbe a régi barátaidat a kibucban meglátogatni. Tudod, hogy úgysem ismernek már meg. Nyakkendő? Esküvőre? Megőrültél??? Zokon veszed, hogy május elsején dolgozni kell. Mikor felszállsz egy El Al gépre elvárod, hogy találkozol valami ismerőssel. És az úgy is lesz. A cionizmusod legbiztosabb jele, hogy spórolsz a vízzel. Már nem azért olvasod az újságot az anyanyelveden, mert mást nem értesz, csak mert megszoktad.

Meglepődsz, hogy a telefont milyen gyorsan jönnek javítani. Te vagy az egyetlen, aki egy követségi fogadáson szandálban jelenik meg, és te vagy az egyetlen, aki ezt észre se veszi. A svábbogár nem zavar, a penész annál inkább. Az utcai tömegben messziről megismersz egy kibucnyikot. Rémes, nem tudsz az óhazai vendégekkel beszélgetni annyi új kifejezést használnak, és ők is alig értenek meg téged (azt hiszem davka nem kedai tiulra menni ebben a hamszinban). Kicsit hülyén érzed magad mikor azt mondod „kéremszépen”. Nem is veszed észre, hogy a karácsony jött és elmúlt. Egyrétegű WC-papir is egész jól megfelel a célnak. EREC 15

erec:Layout 1 2008.10.09. 13:41 Page 16

Post-Taglit Programok

Az Élet Menete 2009! EMLÉKEZZÜNK ISMÉT KÖZÖSEN 2009-BEN IS!

Szeretettel várunk továbbra is Post-Taglit programjainkon! Köszönjük Joseph Lebovics támogatását! Október 16. csütörtök 19:00

Eran El-Bar: Music of Israel Szochnut (Bp. VI., Lovag u. 5.)

Október 17. szerda

ENSZ-emléknap: január 27. FIGYELEM! A magyarországi emléknap: április 16. (a megemlékezést április 19-én tartjuk meg Peszach ünnepe miatt) Jom Hasoa – Auschwitz-Birkenau: 2009. április 21. (Utazás: 2009. április 20–22.) Jom Hacmaut – Az Élet Menete Jeruzsálemben: április 29. (Utazás: 2009. április 26–május 3.) Szeretettel várunk rendezvényeinken, megemlékezéseinken, minden érdeklődő jóérzésű embertársunkat. EMLÉKEZNI ÉS EMLÉKEZTETNI MINDANNYIUNK KÖTELESSÉGE! Információk: www.eletmenete.hu Az Erec szerkesztősége és a budapesti Szochnut képviselete köszönetét fejezi ki a volt oktatási kiküldöttnek, Saron Jehudának, aki kezdeményezte a jelen kiadványt. Külön köszönetünk szeretnénk kifejezni édesanyjának Saron (Wollstein) Évának, aki a beérkezett anyagot szerkesztette és fordította.

Szukoti kiddus és vacsora Verő Tamás rabbi vezetésével Részvételi díj: 1000 Ft Október 18. csütörtök Büchler Tamás: Izraeli nyári 19:00 tábor Tájékoztató és megbeszélés

Frankel Leó utcai zsinagóga (Bp. II., Frankel Leó u. u. 49.) Szochnut II. emeleti konferenciaterem (Bp. VI., Lovag u. 5.)

Október 19. vasárnap

Chef Parade (Bp. IX., Páva u. 13.)

Október 20. hétfő

Főzőtanfolyam a Kidmával 19:00 Jelentkezni: [email protected] Büchler András: Izrael 19:00 Izraeli aktualitások

Szochnut (Bp. VI., Lovag u. 5.)

Október 23–28. Csütörtök–kedd

CEE Szeminárium Csehország Közép-Kelet európai fiatalok találkozója Jelentkezni: adibi@jafi.org Tel: 1-374-3064

Novembertől havonta egyszer

Dr. Vári György – izraeli irodalom. E-mail: [email protected]

„Sirály” – Király utca 50

Borgula András: Drámakör

Gólem Szalon (Bp. VII., Holló u. 1.)



Kedvezményes héber ulpán Taglitosoknak Jelentkezni: fannif@jafi.org Tel: 1-374-3065 Dr. Tatár György vagy Rabbi Darvas István előadása


Balázs Gábor: Zsidó tradíció 19:00 Betérők: jöttmentek vagy ideálok? November 6. csütörtök Gavriel Hanani: Izraeli 19:00 filmest


November 3. hétfő 18:00 November 3-tól hetente 2x alkalmanként 2x45 perc 18:00 November 3-tól hetente 2x alkalmanként 2x45 perc 18:00 Kéthetente a héber tanfolyam során November 5. szerda



November 14-16. Péntek-vasárnap

CEE Szeminárium Zágráb, Horvátország Közép-Kelet európai fiatalok találkozója Jelentkezni: fannif@jafi.org Tel: 1-374-3065 November 20. csütörtök Büchler András: Izrael Szochnut 19:00 Izraeli aktualitások (Bp. VI., Lovag u. 5.) November 23. vasárnap Főzőtanfolyam a Kidmával 19:00 Jelentkezni: [email protected] November 26. szerda Eran EL-Bar: 19:00 Music of Israel

Chef Parade (Bp. IX., Páva u. 13.)

December 2. kedd

Szochnut (Bp. VI., Lovag u. 5.) Szochnut (Bp. VI., Lovag u. 5.)

December 3. szerda

Gavriel Hanani: Izraeli 19:00 filmest Balázs Gábor: Zsidó tradíció 19:00 A kínvallatás etikája

December 8. hétfő December 9. kedd



18:00


Büchler András: Izrael 19:00 Izraeli aktualitások


További információ: Email: [email protected]; Tel.: 1-374-3065; Web: www.szochnut.hu

EREC október * www. erec.hu * 4. szám * 5769 Tishri

Recommend Documents